Szociológia | Tanulmányok, esszék » Balogh Róbert - Gyermekvédelem, gyermekjólét

Terepdolgozat Eötvös Lóránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kar Szociálpolitika Szak III. éves hallgató Budapest, 2005. december, 16 Balogh Róbert Tartalomjegyzék I. Rész GYERMEKVÉDELEM TÖRTÉNETE.1 o II. Az Rész Egyesített Gyermekjóléti Szolgálat tevékenységének alapelve, jogszabályi háttere.4 o Az Egyesített Gyermekjóléti Szolgálat egységei.5 o Az Egyesített Gyermekjóléti Szolgálat Gyermekjóléti Szolgálata: célok-feladatok.5 o tevékenységi körök.6 o Nyilvántartások – dokumentációk.7 o Ellenőrzés – értékelés.7 o A gyermekjóléti szolgáltatás.7 o Nyilvántartott veszélyeztetett kiskorúak száma, a veszélyeztetettség oka.8 o A Gyermekjóléti Szolgálat gondozási tevékenysége.9 o Kapcsolatfelvétel módja.10 o Az Egyesített Gyermekjóléti Szolgálat gazdálkodása.10 o  eddigi tapasztalatok.11 o III. Rész A gyermekvédelmi probléma–kategóriák általában.12 o A

gyermekvédelem közpolitikai értelmezése.13 o Irodalomjegyzék.14 o I. Rész GYERMEKVÉDELEM TÖRTÉNETE I. 1901-től 1945-ig: - Karitatív gyermekvédelem: A kereszténység kialakulásával gondoskodnak az elhagyott és árva gyerekekről. Gyűjtögettek ruhákat és pénzt, és a templomok elé bölcsőt tettek - I. István törvénye: kimondja, hogy az egyház és a faluközösség feladata a gyermeknevelés - Reneszánsz - újjászületés: Megjelenése hat a gyermekvédelemre, megváltozik a gyermekekről alkotott közvélemény. Minden gyermek emberhez méltó jogot kell hogy kapjon: járhasson iskolába és a pedagógus játékosan tanítson. Elveti a bűnnel születést - Karitatív és állami gyermekvédelem: az állam elismeri, hogy az ő feladata a gyermekvédelem. - I. József törvénye: A vagyonos árvák mellé gyámokat rendelt, de ez is 50 év múlva valósul meg. A vagyontalanokról a faluközösség gondoskodik A támogatást a vagyonosok kamataiból

fizették. (Pik) - - 1741: Nemcsókon protestáns árvaházat hoztak létre. - 1749: Kőszeg, Pozsony, Nagyszebeny szintén protestáns árvaházat hoztak létre. Mária Terézia első szegényügyi rendelete melyben nyilvántartást vezetnek a szegényekről. - Felvilágosodás időszaka: Waldorf, Freneit, Montessori, Pestalozzi - ma az alternatív pedagógia képviselői. Ők világhírű pedagógusok voltak Olyan iskolákat hoznak létre, melyek figyelembe veszik a gyermek életkori sajátosságait. Freneit: Nem voltak tankönyvek, nem tanították őket írni, olvasni. A tantermek olyanok voltak, mint a kis műhelyek. (wwwcsaladihu) Ebben az időszakban fellendül a szociálpolitika, a nevelés színhelye a család, az árvákat is családban kell nevelni, ahol kapják meg a szeretetet és megértést. - Eötvös József 1868 - Kiegyezés: A szabadságharc eszméi nem valósultak meg, de Eötvös megpróbálja ezeket továbbvinni. 1868-től oktatási miniszter:

megreformálja az oktatást és szociálpolitikai intézkedéseket hoz létre: - az iskola szerkezete megváltozik: 6+6 (elemi), 8 évfolyamos gimnáziumok - szakképzés bevezetése - bevezetik a pedagógusok kötelező továbbképzését - szabályozza az igazgatóválasztást - kötelező ingyenes tanulás 12-14 éves korig - A század végén különböző mozgalmak indultak meg: A magánemberek és vagyonosok adományaiból árvaházakat építettek és az árva támogatást felváltja az ápolásra szorulók támogatása. - A fiatalkorú bűnt elkövetettek számára javító-nevelő intézeteket hoznak létre: 1884 - Aszód fiúnevelő 1890 - Rákospalota lánynevelő intézet - Az 1900-as években a gazdasági életben megjelent a válság, mely világméretet öltött. Oka: - túltermelés - pénz elértéktelenedése - társadalmi rétegek átrendeződtek: megjelentek a gazdagok és a szegények (Pik) 1970-től napjainkig: A gazdasági intézkedések hatására helyreállt az

egyensúly, a felvett hiteleket segélyekként szétosztották. Megjelennek a magánvállalkozók és a másod, harmadállások - Következménye: Megindul egy társadalmi rétegződés, egyes rétegek meggazdagodnak. - Konfliktushelyzet: A nők fizetése kevesebb mint a férfiaké és a társadalomban erősödik a TBZ (Társadalmi Beilleszkedési Zavarok), különösen a nevelőotthonokból kikerült fiatalok esetében - szaktudományok felé fordulnak a problémák megoldásának érdekében. - 1971. IV törvény az ifjúságról: - a gyermekvédelem állami feladat - a védelmet kiterjeszti a hátrányos helyzetűekre - szociális feltételek általános javítása - felvilágosítás és utógondozás pl.: pályaválasztási tanácsadó, drogambulanciák - 1974. XIII családvédelmi törvény: - kialakítja az állami gondoskodás összefüggő rendszerét - cigányok segítése (beilleszkedés, életkezdés) - állami gondozottak életkezdési segítése - megjelenik az

utógondozás - differenciált nevelőotthonok (életkor, nem) - 1975-77: Miniszteri rendeletek születnek a gyermekvédelem érdekében. - 1984: Magyarországon 3 megyében kísérleti jelleggel családsegítőket hoznak létre. - 1987: törvény és határozat, hogy minden 10 ezer főt számláló településen kötelező a családsegítő létrehozása, mely szociális, mentális, jogi és pedagógiai segítséget nyújt a családoknak. Az igénybevétel önkéntes A gyakorlatban azonban a probléma kezelés még nem valósult meg teljes mértékben, de a felmerülő problémák kényszerítő erőként hatnak. - 1989: Rendszerváltás: Új államforma: Demokratikus. Új gazdasági és politikai élet (Pik) Az új gyermekvédelmi törvény előkészítése megkezdődik ami 1997-ig tart. - 1989 november 20-án az ENSZ-i közgyűlésen elfogadta a gyermeki jogokról szóló határozatot. Magyarország 1990 március 14-én ratifikálta az ENSZ-i egyezményt Ez az egyezmény a

gyermekek alkotmányos jogait fektette le, és a jogok érvényesülésének garanciáit. Ennek hatására megindul a szakemberképzés Magyarországon. Új intézményhálózatot hoztak létre. Pl: anyaotthonok, SOS falvak, drogambulancia, családok átmeneti otthona, iskolai pszichológus, kórházak speciális osztálya: gyermekosztály. - 1997. április 22: Elfogadták a XXXI törvényt a gyermekvédelemről és a gyámügyi igazgatásról. November 1-vel megszületett a végrehajtási utasítás melyet fokozatosan és folyamatosan kell megvalósítani.(szochalohu) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról (Gyvt.) szóló 1997 évi XXXI törvény deklarálja, hogy a gyermeknek elsősorban a saját családjában van a helye, vagyis azt kell először támogatni, megerősíteni feladatai ellátásában, súlyosabb esetben abban, hogy alkalmassá váljék a gyermek nevelésére. Hatósági beavatkozásnak csak ezek után van létjogosultsága. Az Gyvt.

hatályba lépése előtt éppen ezek a - gyermeket még családban tartó – szolgáltatások hiányoztak leginkább. Ezek pótlására hozta létre a jogalkotó a gyermekjóléti alapellátásokat és az azokat biztosító új intézményeket, többek között a Gyermekjóléti Szolgálatot, a Gyermekek Átmeneti Otthonát és a Családok Átmeneti Otthonát. Ezen új szolgáltatói struktúra létrejöttével átalakult a magyar gyermekvédelem: • Eurokonform lett, megpróbálva eleget tenni a nemzetközi egyezményeknek • az eddig állami egyszektorú gyermekvédelem helyébe a többszektorúság elve lépett, azaz aktív szerepet vállalhatnak az önkormányzatok, civil szervezetek és az egyházak • a hierarchikus ellátórendszer lebontásával létrehozta a horizontális intézményrendszert • a szükségletek piacát célozta meg, így felváltotta az intézmény centrikus gyermekvédelmet a kliens/gyermek centrikus védelmi formával. (3szhu) A törvény ismerete

azonban önmagában nem elegendő. A gyermekvédelmi rendszer ismerete lényeges kérdés a részt vevő szakemberek számára, hiszen a szükséges együttműködés és egymás lehetőségeinek ismerete nélkül, a széttagoltság és esetlegesség jellemzi a mégoly jó szándékú tevékenységet is. (magyarorszaghu) A gyermekjóléti alapellátás a gyermekvédelem rendszerének egyik alrendszere, alppillére. A gyermekvédelmi ellátórendszerbe bekerült gyermekek szükségleteinek prognosztizálása teszi lehetővé a szolgálatcentrikus, főként a megelőzésre alapozott rendszer kialakítását. A pozitív személyiségtartalmakat átadó-átvevő szocializációs folyamat fázisai meghatározott lépesekben követik egymást. Így a megújuló gyermekvédelem reális jövőképet felmutató mentális támogató közösséggé válhat. Az Európai Unióhoz történő csatlakozást követően a hazai gyermekvédelemben a szakmai tevékenység fontos része lett a

kimenet-szabályozás, amely meghatározza az ellátórendszer sikerességét. A modernizáció során jelentkező meghatározó értékek együttesen eredményezik a szükséges paradigmaváltást. A meghatározó értékek a következők: • pályaorientációs és szocializációs tevékenység sikeressége • magas szintű személyiség- és szerepfejlesztés biztosítása • a gyermekvédelmi szakembereknek a minőséghez való elkötelezettsége A gyermekvédelmi gondoskodás rendszeréből életigenlő, a destruktivitást elutasító fiataloknak kell kikerülniük, akik pozitív szociális karakter tulajdonságokkal rendelkeznek. A szükségletorientált tervezés a jövő gyermekvédelmének a stratégiai területe és a szakmai irányváltás egyik meghatározó összetevője, amely a specializáltság és az univerzalitás optimális mértékű alkalmazásán fog alapulni. Ennek sikeres kiviteléhez ismernünk kell a gyermekvédelmi gondoskodás bementi és kimeneti

oldalát. A gyermekvédelmi gondoskodás inputja: • a gyermek személyiségállapota • a gyermek családi háttere • a gyermek szocializációs szintje • a gyerek szerepkészlete A gyermekvédelmi gondoskodás outputja: • az eredményes társadalmi beilleszkedéshez szükséges elméletei és gyakorlati ismeretek elsajátítása Az Egyesített Gyermekjóléti Szolgálat tárgyévének fő vonulata a fentiek függvényében a jogszabályok, és a hozzá kapcsolódó szakmai elvárások, jövőbeni feladatok kialakítása volt, a már meglévő szakmai értékek megőrzése és fejlesztése mellett. (icsszemhu) II. Rész Budapest Főváros XVIII. kerületi Pestszentlőrinc – Pestszentimre Önkormányzat 1374/1999 számú, XII. 16 napján kelt határozatával a XVIII kerület egészére kiterjedő illetékességgel megalapította az Egyesített Gyermekjóléti Szolgálatot (továbbiakban: intézmény), mely jelenlegi struktúrájában a 858/2002. (IX9) számú határozatának

meghozatala óta működik Az Egyesített Gyermekjóléti Szolgálat tevékenységének alapelve, jogszabályi háttere Alapelv A legfontosabb alapelv, hogy a Gyermekek jogairól szóló, New Yorkban 1989. november 20án kelt Egyezmény kihirdetéséről szóló 1991 évi LXIV törvényben, továbbá a Gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI törvényben szabályozott gyermeki jogok maradéktalanul érvényesüljenek. Jogszabályi háttér 1) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI törvény 2) A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV.30) NM rendelet 3) A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX10) Kormány rendelet 4) A gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatótevékenység

engedélyezéséről, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi vállalkozói engedélyről szóló 259/2002. (XII.18) Kormány rendelet 5) A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról szóló 133/1997. (VII29) Kormány rendelet 6) A gyámhatóságok, a területi gyermekvédelmi szakszolgálatok, a gyermekjóléti szolgálatok és a személyes gondoskodást nyújtó szervek és személyek által kezelt személyes adatokról szóló 235/1997. (XII17) Kormány rendelet 7) A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről és térítési díjáról szóló 10/2005. (III01) Önkormányzati rendelet 8) A betegjogi, az ellátott jogi és gyermekjogi képviselő működésének feltételeiről szóló 1/2004. (I5) ESzCsM rendelet Egyesített Gyermekjóléti Szolgálat egységei Az Egyesített Gyermekjóléti

Szolgálat négy tagintézményt magában foglalva nyújtja szolgáltatásait a XVIII. kerületben életvitelszerűen tartózkodó gyermek-,fiatal felnőtt és családja részére. 1. Gyermekjóléti Szolgálat 2. Kihelyezett Gyermekjóléti Szolgálat 3. Gyermekek Átmeneti Otthona 4. Családok Átmeneti Otthona Családok Átmeneti Otthona Az Átmeneti Otthon 3 család egyidejű elhelyezésére, elszállásolására alkalmas intézmény, maximum 12 hónapos időtartamra, mely egy ízben 6 hónappal meghosszabbítható. Az Átmeneti Otthonban előzetes kérelem és szerződés kötés után azok a gyermekes családok, szociális válsághelyzetben lévő várandós anyák helyezhetők el, akik életvitelszerűen együtt élnek, de lakhatásuk átmenetileg nem biztosított, és ezáltal családi-, és szociális krízishelyzetbe kerültek. Az Átmeneti Otthonban várólistás rendszer működik, és az elhelyezés esetére térítési díjat kell fizetni. Gyermekek Átmeneti

Otthona Az Átmeneti Otthon 12 gyermek – 3-18 éves korig – együttes, egyidejű elhelyezésére, ellátására alkalmas a nap 24 órájában. Az ellátás igénybevételéhez kérelem Szükséges, majd ellátási szerződést kell kötni az intézménnyel. Az ellátás időtartama 12 hónap, mely egy ízben meghosszabbítható 6 hónappal, vagy a tanév végéig. Az Átmeneti Otthon dolgozói a maguk sajátos eszközeivel, a szülővel, gondviselővel kötött szerződés alapján a gyermek átmeneti kiemelésével, családi krízismenedzseléssel tudnak szerepet vállalni a családi egység megőrzésében, az átmenetileg ellátatlan, felügyelet nélkül maradt - pl. betegség miatt – gyermek gondozásában Az Átmeneti Otthonban való tartózkodás ideje alatt térítési díjat kell fizetni. 3. Az Egyesített Gyermekjóléti Szolgálat Gyermekjóléti Szolgálata 3.1 Célok - feladatok A Gyermekjóléti Szolgálat gondozási, szolgáltatási és szervezési

feladatokat lát el. A szociális munka humántevékenység, mely problémamegoldó és adminisztratív feladatokból tevődik össze. Célja elsősorban, hogy a családban nevelkedő, az onnan átmenetileg kikerült gyermekek és szüleik kapjanak segítséget az igénybe vehető támogatásokról, jogaikat megismerjék, pszichológiai, egészségügyi szakirányú segítségekről tájékozódhassanak, szabadidős tevékenységekről informálódhassanak. A feladatok egy része preventív jellegű, más részük a rehabilitációt szolgálja. A felderítés és a problémák kezelése egy helyen történik. Hosszútávú feladat, hogy szolgáltatást igénybe vevők kikerüljenek a veszélyeztetett-hátrányos helyzetből, a bennük lévő és kifejleszthető képességekkel és készségekkel érvényesülni tudjanak. 3.2 Tevékenységi körök • szociális, mentális problémák, krízis helyzetek esetén életvezetési tanácsadás • szociális szükségletek

feltárása, megoldásukra javaslattétel, tanácsadás • pénzbeli és természetbeli ellátásokra javaslattétel az Önkormányzat felé • kapcsolatkészség javítása, ügyintézések személyes segítése • gyermek veszélyeztetettségét előidéző okok feltárása, megoldásukra javaslattétel, esetleges kiemelés kezdeményezése • családgondozás biztosítása a család gyermeknevelési körülményeinek megteremtéséhez, javításához, szülő-gyermek kapcsolat helyreállításához • jelzőrendszeri értesítések regisztrálása, a jelzés hátterében lévő okok felderítése, segítség nyújtása a fennálló problémák megoldásához • iskolai mulasztások okainak feltárása • kapcsolattartás a kerület gyermekvédelmi intézményeivel ( Gyámhivatal, iskolai gyermekvédelmi felelősök, stb. ) • hatósági intézkedésekre javaslattétel, védelembe vételi eljáráson való megjelenés • gyermekpanasz meghallgatása

• örökbefogadás támogatása • gyermekvédelmi szakellátásból kikerült fiatalok utógondozása • pártfogói felügyelet alatt álló gyermekek nyilvántartása, kapcsolattartás a kirendelt pártfogóval • elhelyezési értekezleteken való részvétel ( ideiglenes-, és átmeneti nevelésbe vételnél ) • családból kikerült gyermekek visszahelyezésének előkészítése • családi konfliktusok kezelése, mediáció – kapcsolatügyelet és pszichológus segítségével • szociális válsághelyzetben lévő várandós anyák segítése • kórházi szociális munkában részvétel • szabadidős gyermekprogramok szervezése, nyilvántartása, publikálása • a Gyermekjóléti Szolgálat szociálpedagógusát bevonva korrepetálások szervezése • a Gyermekjóléti Szolgálat és az Önkormányzat jogászait bevonva segítséget nyújtani jogi ügyekben • részt vétel a kerületi Kábítószerügyi Egyeztető Fórum

munkájában • jelzésekkel, javaslatokkal segíteni a kerületi Szociálpolitikai Kerekasztal munkáját • szerep vállalás a Helyi Gyermekvédelmi Tanácskozás szervezésében, lebonyolításában • kapcsolatépítés a területen lévő civil és más társadalmi szervezetekkel • információkezelés, információáramoltatás, kapcsolat kialakítása a potenciális ellátotti körrel a preventív tevékenység keretén belül Nyilvántartások – dokumentációk A munkavégzés és a gondozott gyermekek adatait az 1997. évi XXXI tv a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról, a 15/1998. (IV30) NM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről, valamint a 235/1997. ( XII 17 ) Kormány rendelet a gyámhatóságok, a területi gyermekvédelmi szakszolgálatok, a gyermekjóléti szolgálatok és a személyes gondoskodást

nyújtó szervek, és személyek által kezelt személyes adatokról szóló jogszabályok alapján kerülnek regisztrálásra. Minden gondozott gyermeknek saját iratanyaga van. A gyermekkel kapcsolatos minden személyes adat, elérhetőség, tájékoztatás, ügyintézés feljegyzésre kerül. A kliensnek betekintése joga van a róla vezetett iratanyagba. Az iratok egy részét a kötelezően előírt nyomtatványok, az ezekkel kapcsolatos intézkedések teszik ki, más részük az együttműködés során keletkezett feljegyzésekből, információkból áll. Az iratanyagok félévente teljes egészében átnézésre kerülnek, a szabályszerűségeket és az adott szolgáltatások mennyiségét, minőségét ellenőrizve, további javaslatokat adva. Ellenőrzés - értékelés Az ellenőrzéseket a szakmai vezető végzi az éves munkaterv, illetve szükség szerint. A munkavégzés értékelése több formában történik: • napi problémamegoldás keretében • heti

team-eken • negyedéves értékelések, beszámolók alkalmával • félévenként teljes iratanyag áttekintésnél • éves értékelésnél Az ellenőrzések, probléma fajtára kivetítve, (család és családgondozó) segítik a munkavégzést. A gyermekjóléti szolgáltatás a.) célja: gondozási területükön a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődésének, jólétének, a családban történő nevelésének elősegítése, a veszélyeztetettség megelőzése, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetése, valamint a gyermek családjából történő kiemelésének a megelőzése b.) feladata: • a gyermeki jogokról és a gyermek fejlődését biztosító támogatások, a családtervezési, a pszichológiai, a nevelési tanácsadás valamint az ezekhez való hozzájutás megszervezése • a szociális válsághelyzetben lévő várandós anya támogatása, segítése • a szabadidős programok szervezése • a hivatalos

ügyek intézésének segítése • a veszélyeztetettséget észlelő és jelző rendszer működtetése, a civil szervezetek és magánszemélyek részvételének elősegítése • a családi konfliktusok megoldásának elősegítése, különösen a válás, a gyermekelhelyezés és a kapcsolattartás esetében • együttműködés a társintézményekkel, valamint a hatóságokkal • javaslat előkészítése a gyermek családjából történő kiemelésre • a családgondozás biztosítása és a gyermekvédelmi szakszolgáltatást végző intézményekkel történő együttműködés • utógondozó szociális munka E tagintézmény dolgozóin volt az elmúlt évben a legnagyobb teher, mivel az új szakmai elképzelések megvalósításának kiindulópontját képezték. A korábban vázolt feladatok és erőfeszítések ellenére továbbra is a meghatározott gyermek- és családszám fölötti esetszámú ügyben folytatnak szakmai tevékenységet

a családgondozók. A szolgálat szakmai tevékenységét 2004-ben is elsődlegesen alapellátásban történő gondozás útján látta el. 557 gyermek (392 család) ügyében nyújtottak az itt dolgozók szakmai segítséget. A továbbiakban közölt adatok a 2002-2003-as év viszonylatában együttesen tartalmazzák a Kihelyezett Gyermekjóléti Szolgálat és a Gyermekjóléti Szolgálat adatait. A 2004-es adatok már tiszta adatok Nyilvántartott veszélyeztetett kiskorúak száma Év Nyilván- Nyilván- Nyilván- Családok tartott tartásba tartásból száma vett törölt 2002. 551 203 565 370 2003. 317 23 257 231 2004. 269 82 103 220 Első látásra úgy tűnik, hogy lényegesen csökkent a kerületben élő veszélyeztetett kiskorúak száma, de sajnos nem ez húzódik meg a számok mögött, hanem a Központi Statisztika Hivatal, valamint a gyermekvédelem területén használt és elterjedt fogalom kristályosodott ki. A veszélyeztetettség oka

Veszélyeztetettség 2002. év/ 2003. év/ 2004. év / gyermek szám gyermek szám gyermek szám Környezeti 129 186 149 Magatartási 274 70 40 Anyagi 127 52 70 Egészségügyi 21 9 10 Összesen 551 317 269 Ebből: alkoholizmus miatt is 26 21 35 91 12 39 lakáskörülmények miatt is A veszélyeztetettség okainak kutatása nagyon nehéz feladat, mivel a lehetséges okok nagyon ritkán, szinte soha sem fordulnak elő vegytiszta formában, ezért nagyon nehéz a kategorizálásuk. Az a család, amely hosszú idő óta anyagi szükségben él, általában összetett tüneteket produkál. A rossz lakáskörülmények, a napi megélhetési gondok, a nyomor „megfertőzi” a személyiséget. Gyakran jár együtt testi, lelki betegségekkel, kiábrándultsággal, alkoholizmussal, nemtörődömséggel. A „minden mindegy, úgysem megyünk semmire” életérzés a család motiváltságát, akaratát gyengíti. (3szhu) A Gyermekjóléti Szolgálat

gondozási tevékenysége Gondozási esetek 2002. 2003. 2004. típusai év/gyermek év/gyermek év/gyermek Alapellátásban történő 623 631 431 Védelembe vétel 18 24 16 Szakellátás 233 161 110 Összesen 644 816 557 gondozás Ezen táblázat adatai szimbolizálják ténylegesen, hogy a Gyermekjóléti Szolgálat gondozásában lévő veszélyeztetett kiskorúak számának drasztikus csökkenése ellenére, a munkatársak által nyújtott szakmai tartalommal bíró tevékenységek száma az előző évhez képest nem csökkent olyan mértékben. A családgondozók a gyermekvédelmi törvényben meghatározott egy főre eső 45 gyermek szám helyett, 80 fő gyermek ügyében folytattak szakmai tevékenységet. A Gyermekjóléti Szolgálat szakmai tevékenysége 2 fő vonulat mentén csoportosítható: • koordinációs feladatok o információadás o tanácsadás o közvetítés • aktív családgondo zás Kapcsolatfelvétel módja A

kapcsolatfelvétel módja 2002. év / eset 2003. év / eset 2004. év / eset Önkéntes igénybevétel 13 73 137 Szülő által küldött 124 142 27 Saját intézmény közvetítette 53 19 16 Jelzőrendszer által küldött 323 336 243 Hatóság által küldött 162 229 134 Együttműködésre kötelezett 26 23 16 Összesen 701 822 557 Az Egyesített Gyermekjóléti Szolgálat gazdálkodása Az intézmény előirányzat-gazdálkodás szempontjából teljes jogkörrel rendelkező, részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv. Az intézmény gazdálkodási feladatait a XVIII kerületi GAMESZ látja el, gazdálkodási tevékenységében korlátozott jogosítványokkal rendelkezik. Az intézmény költségvetése a 2005-ös tárgyévben: Gyermekjóléti alapszolgáltatás ( 853235): Átmeneti elhelyezést nyújtó intézményi ellátás (853181): 51 212 000 Kiadások

forintban Szakfeladat és Személyi Munkaadókat Dologi-, száma juttatások terhelő egyéb folyó-, járulékok felhalmozási Összesen kiadások Gyermekjóléti 35 181 000 12 102 000 11 257 000 58 540 000 30 734 000 10 694 000 13 424 000 54 852 000 65 915 000 22 796 000 24 681 000 113 392 000 alapszolgáltatás 853235 Átmeneti elhelyezést nyújtó intézményi ellátás 853181 Összesen: Bevételek forintban Szakfeladat és Működési Alaptevékenys száma célú ég bevételei Összesen felügyeleti szervtől Gyermekjóléti 62 180 000 - 62 180 000 49 651 000 1 561 000 51 212 000 111 831 000 1 561 000 113 392 alapszolgáltatás 853235 Átmeneti elhelyezést nyújtó intézményi ellátás 853181 Összesen: 000 – eddigi tapasztalatok Az Egyesített Gyermekjóléti Szolgálat Gyermekjóléti Szolgálata 1998 óta van jelen a Pestszentimrei területen. A tapasztalatok alapján elmondható, hogy nincs speciális, csak erre a

területre jellemző probléma. A lakók többsége csak a jelzőrendszeri értesítés után működött együtt a családgondozóval, aki otthonában felkereste. Önállóan alig használták ki a segítség lehetőségét, nem is tudták, milyen segítséget kérhetnek (a pénzbeli támogatások rendszerének elérésén kívül mást nem ismertek). A szociális alapú jövedelemből élők a gondozottak jelentős hányadát teszik ki. A szociális ellátási rendszer, nem segíti a munkára nevelés lehetőségeit, nincs társadalomba integráló szerepe. Éves szinten, az ellátandó területen a Gyermekjóléti Szolgálat 130-140 családdal kerül kapcsolatba, ami 190-200 gyermeket jelent. A 6-16 éves korosztály teszi ki a gondozási gyermeklétszám 55 %-át. A 3-6 éves korosztály 19 %-ot képvisel, s a 17-18 évesek 11%, a szolgáltatásaikat igénybe vevők között. A család legtöbbször csak biológiai - fizikai együttlétet jelent, gazdasági közösségnek,

erkölcsi normákkal rendelkező közegnek a szerepét nem tölti be. Az érzelmi kötődéseket a sérelmek túlsúlya jelenti A jelzések túlnyomó többségét a jelzőrendszer tagjai teszik (30% felett), a hatósági jelzés alig lemaradva követi (30 %). A legtöbb problémát, a szociálisan hátrányos helyzetű családok és gyermekeik jelentik, s egyre több a jómódú, de elvált szülők közötti konfliktus. Kifejezetten kisebbségi probléma nem tapasztalható. A drog, a bűnözés és az alkohol (gyermek alkoholizmusa) nem jelentős tényező a beérkező jelzéseknél, a szülő alkoholizmusa gyakrabban jut szerephez. Deviáns magatartás a kamaszoknál egyre gyakrabban fordul elő, s a lányok vannak elsőbbségben. A lakhatás, a munkalehetőségek hiánya, a képzettség hiányosságai, az egészséges életmód (testilelki) hiánya okozza, az esélyegyenlőtlenségből fakadó problémákat. Egyre gyakrabban jelentkező feladat a „hiperaktív és magatartás

zavaros” gyermekek elhelyezése, gondozása. Az iskolák megszüntetik a tanulói jogviszonyt, nem fogadják őket, nincs megoldás az ő problémáikra. Az utóbbi egy évben 10-szer annyi magántanulói státuszra kértek javaslatot, mint az azt megelőző években összesen. III. Rész A gyermekvédelmi probléma–kategóriák általában Vajon ki merne vitatkozni azzal, hogy a gyermekeket meg kell védeni a veszélyektől? Ám ha jobban utánagondolunk, a kijelentés olyannyira triviális, hogy voltaképpen semmit nem mond arról, miféle helyzetek kezelése tartozik a gyermekvédelemre. A "megvédeni a veszélyektől" kijelentés ürességét legjobban egy anekdota világítja meg: Amikor a gyerek hazaérkezik a templomból, édesanyja megkérdezi, hogy miről prédikált a pap. – A bűnről – hangzik a válasz – És mit mondott a bűnről? – kérdezi az anya. – Helytelenítette – válaszol a gyerek A történet komikuma abban rejlik, hogy a gyerek

formailag mondott valamit a prédikációról, ám tartalmi értelemben semmiféle információval nem szolgált. Ami bűn, arról a társadalomban elfogadott értékek szerint nem lehet másként nyilatkozni (kiváltképp egy templomi prédikációban), mint elítélő módon. Nem kérdéses, hogy a bűnt "helyteleníteni" kell. Az már sokkal izgalmasabb kérdés lenne, hogy mi számít bűnnek, és hogy – túl a helytelenítésen – kinek mit kell tennie a bűnök elkerülésére. A történetnek az a gyermekvédelmet érintő tanulsága, hogy a "veszélyeztetettség" kifejezés (hasonlóan a "bűn"–höz) nem egyszerűen a világ helyzeteinek tárgyilagos leírására szolgál, hanem arra, hogy deklarálja a beszélőnek eme helyzetekhez való viszonyát. A "veszélyeztetettség" kifejezés egyértelműen jelzi, hogy a beszélő valamely szituációt károsító hatásúnak tart és szükségesnek tartja a gyermekvédelmi jellegű

beavatkozást. A kérdés ezek után az, hogy a "veszélyeztetettség" kifejezés – túl a viszonyulás deklarálásán – a világ miféle helyzeteire utal. Elvileg két álláspontot lehet elfoglalni. Pozitivista felfogás szerint az ember a világ jelenségeit a maguk valós mivoltában érzékeli és a tudatában ezt a valóságot tükrözi vissza. Ha pontos volt a megfigyelés és racionálisan történt a jelenségek osztályozása, akkor bármely kategória azokat a jelenségeket tartalmazza, melyek ugyanazt a lényeges vonást hordozzák magukban. Konstrukcionista felfogás szerint az ember a világ jelenségeit a társadalom által előállított kategóriák segítségével érzékeli. Ezeket a kategóriákat (konstrukciókat) a társadalom állítja elő (konstruálja meg), melyek egyszerre tartalmazzák a dolgokra vonatkozó tényeket és a dolgok (társadalmilag releváns) értékelését. A konstrukciók objektiválódnak, azaz úgy tűnik a szemlélő

számára, mintha az értékelés is a dolog immanens tulajdonsága lenne. (wwwszochalohu) A gyermekvédelem közpolitikai értelmezése A gyermekvédelmet nemcsak az jellemzi, hogy gyermeket véd, hanem az is, hogy egyike a társadalom közfeladatainak. A magán– és közszféra történelmi különválásának egyik elemeként a gyermekek problémáinak kezelését szolgáló meghatározott feladatok átkerültek a magánügy köréből a közügy kategóriájába, és így biztosításuk a szervezett társadalom feladatává vált. Ma a gyermekvédelemért az államot terheli az elsődleges felelősség, még akkor is, ha nem kormányzati szereplők is részt vesznek benne. Ezen túlmenően a gyermekvédelem nem egyszerűen a köz által végzett tevékenység, hanem olyan cselekvés, amelyet meghatározott közcélok érdekében folytatnak. Azaz jelen van benne valamiféle "központi tudatosság", amely biztosítja bizonyos mértékű célra irányultságát és

bizonyos mértékű koherenciáját. (Ez persze nem jelenti azt, hogy a gyermekvédelem minden szereplője minden részletében ismerné, elfogadná, vagy követné a központi célokat.) Ezért a gyermekvédelmet – egyéb dimenziói mellett – közpolitikai jelenségnek, tartalmilag pedig szakpolitikának kell tekintenünk. A "közpolitika" kifejezés (mely az angol public policy fordításaként vált elfogadottá hazánkban) a politika egyik dimenziójára utal. A közpolitika a politika azon területe, amely egyrészt a politikai döntéshozatalt (a közcélok kiválasztását, a megvalósításra irányuló stratégia meghatározását), másrészt a politika tartalmát (a megvalósítandó közcélokat) foglalja magában. (Ágh A 1994) Irodalomjegyzék Ágh A. (1994): Közpolitika (In: Mi a politika? Bevezetés a politika világába Szerk Gyurgyák J.) Századvég, Budapest, 81–122 www.szochalohu www.3szhu www.csaladihu www.icsszemhu www.magyarorszaghu

www.csaladihu Pik Katalin, A szociális munka Magyarországon, kiadás: Budapest, 2001. Hilscher Rezsô Szociálpolitikai Egyesület