Történelem | Középiskola » Bors Mónika - A XII. és XIII. századi Magyarország társadalma és gazdasága

A 12. és 13 századi Magyarország társadalma és gazdasága 1. III Béla 2. gazdaság 3. társadalom --------------------------------------------------------------------------1. III Béla 1172 és 1196 között uralkodott. Béla Mánuel halála után visszafoglalta a Szerémséget és Dalmáciát. Elfoglalta Halicsot, de a tartományt hamar elvesztette Növelte az írásbeliség szerepét. Az oklevelek kiadására külön hivatalt hozott létre, a kancelláriát Élén a kancellár állt, aki a hitelesítést szolgáló pecsétet őrizte. A fogalmazványokat a jegyzők, a szöveg tisztázását az írnokok végezték. A kora középkori magyar állam III Béla uralkodás alatt élte fénykorát. A rend megszilárdulása előnyösen hatott a gazdaság és a társadalom fejlődésére. 2. gazdaság Az ország gyarapodó népessége nagyrész már letelepült, falvakban és városokban élt. Már tért nyert a földművelés. A legelőváltó gazdálkodás rendszerével a legelőből

kihasított szántót a kimerülésig művelték, majd a legelő egy másik részét művelték meg. Az ekével művel szántóföldeken gabonát termeltek, de a gyümölcs és szőlőtermelés is fontos volt. Az állattartás is jelentős maradt, de átalakulóban volt, A marha, a ló és a juh tartása mellett terjedt a sertés és a baromfi tenyésztése is. A kézműipar termékeket továbbra is az e szolgáltatásokra kötelezett falvak állították elő. Az ötvösök függetlenedtek, és az igazgatási központokba költöztek. Az ipar és a mezőgazdaság fejlődését elősegítették a nyugatról érkező bevándorlók, a hospesek. Latin hospesek alapították első két nyugati értelemben vett, vagyis önkormányzattal rendelkező városunkat, Esztergomot, és Székesfehérvárt. Az ásványkincsekben gazdag Magyarország bányászatának fellendítésében is döntő szerepet játszottak. Az árucsere a politikai központok közelében kibontakozó vásárokon

bonyolódott le. A távolsági kereskedelmet és a pénzügyleteket izmaeliták, böszörmények és zsidók végezték. A királyi magánbirtokokról befolyó természetbeni bevételek még mindig jelentősek voltak. A természetbeni jövedelmek mellett megjelentek a regálék, a királyi felségjog alapján szedett jövedelmek. A regálék közül legjelentősebb a pénzváltás, a kamara haszna volt, ami a régi pénzek évenkénti beváltásából származott. A gazdaság élénkülését mutatja a vámokból származó tekintélyes jövedelem. 3. társadalom Az uralkodó az ország egyharmadát birtokolta, azonban a trónharcok megerősítették a világi és az egyházi nagybirtokot. III Béla volt az első, aki egész királyi vármegyét adományozott. A nagybirtokos családok adták az ispánokat és egyéb főembereket, akiknek szerepe nőtt a hadseregben, csapataik saját zászlaik alatt vezethették a király hadába. Ebből származik a főúri magánhadsereg

elnevezése, a bandérium A középrétegek helyzete nem volt egyértelmű. A szabad lakosság földdel rendelkező, katonáskodó része megőrizte függetlenségét, akiket a XIII. századtól servienseknek neveztek. Az uradalmakban továbbra is a szolgák voltak többségben, akik a földbirtokos földjén, annak szerszámaival dolgoztak, de egyre több szolgának hasítottak ki parcellát terményhányad fejében. A lesüllyedt szabadok szintén saját földdel rendelkeztek, s csak a termés egy részét voltak kötelesek átadni. Ezt a folyamatot erősítette a szabad költözéssel, földdel rendelkező, terményhányadot beszolgáltató hospesek megjelenése