Jogi ismeretek | Felsőoktatás » Jog jegyzet

Jog jegyzet 1. Államhatalmi ágak: Három hatalmi ág elkülönül : törvényhozó (rendelkezik az országgyűlésről); a végrehajtó (rend. a kormányról); bírói szervezet (rend bírói szervezetről) Egyik hatalmi ág sem veheti át a másik feladatát egyiknél sem összpontosulhat olyan hatalom mely diktatórikus hatalomgyakorláshoz vezethetne. Állam: meghatározott földterületen élő emberek kormányzattal és szuverenitással rendelkező tartós közössége, mely a közösség felett főhatalmat gyakorol feladata és célja: külső védelem belső biztonság és rend megszilárdítása.Törvényhozás végrehajtás és a törvények ellenőrzése 2. Államhatalmi és népképviseleti szervek (törvényhozó hatalom) :Országgyűlés,helyi önkormányzatok A). Az Országgyűlés (Parlament ) Legfelsőbb államhatalmi és népképviseleti szerv, amely a népszuverenitásból eredő jogait gyakorolva biztosítja a társadalom alkotmányos rendjét meghatározza a k

ormányzás szervezetét irányát és feltételeit. Az Alkotmányban rögzítet főbbjogkörei: Legfontosabb feladata a törvényalkotás és ellenőrzés. Minen törvényalkotáshoz a képviselők 2/3-os szavazata szükséges. megalkotja a M agyar Köztársaság Alkotmányát; törvényeket alkot; meghatározza társadalmi-gazdasági tervet; közkegyelmet gyakorolhat; megválasztja a közjogi méltóságokat pl.: köztársasági elnököt Nemzetközi szerződéseket köt így meghatározó szerepe van a külpolitikában is. Békekötésről ,idegenfegyveres erők átvonulásáról fegyveres erők alkalmazásáról is dönt Dönt a kormány programjáról, jóváhagyja az állami ktsgvetést és annak végrehajtását. Országgyűlés megbizatása és megszűnésének esetei: 4 év letelte felosztás feloszlatás (az államfő hatásköre) ha 12 hónapon belül 4 alkalommal megvonta a bizalmat a kormánytól a köztársasági elnök által javasolt személyt nem választja meg

miniszterelnökké 40 napon belül. B). Helyi önkormányzatok: helyi közügyek önálló demokratikus intézése, a helyi közhatalomnak a lakosság érdekében való gyakorlása. A vá lasztópolgárok a helyi önkormányzást népszavazással gyakorolhatják. Területi tagozódásuk lehet : Települési önkrományzatok: községi önkormányzat; városi önk.; fővárosi kerületi önk Megyei (fővárosi)önk. Települési önkormányzat szervezetének felépülése: 4 évente választanak képviselőket akik a képviselőtestületet alkotják amelynek elnöke a polgármester a polgármesteri hivatal vezetője a jegyző A bizottságok előkészítik a testület döntéseit ellenőrzik azokat. 3. Végrehajtó hatalom főbb közigazgatási szervei : Kormány, Megyei (Fővárosi) Közigazgatási Hivatal, és Önkormányzati hivatalok A) Kormány: Végrehajtó hatalom, államigazgatás legfelsőbb szerve, miniszterelnökből és miniszterekből áll. Irányítja a

minisztériumokat a rendőrségi és rendészeti szervek és fegyveres erők működését. Rendeleteket bocsát ki határozatokat hoz Feladat-és jogköre: védi az alkotmányos rendet; biztosítja az állampolgárok jogait ,biztosítja törvények végrehajtását; irányítja a minisztériumok és alárendelt szervek működését, így a fegyveres erők és a rendőrség munkáját is meghatározza a szociális és egészségügyi ellátás állami rendszerét, nemzetközi szerződéseket köt. B). Megyei (Fővárosi) Közigazgatási Hivatal A kormány a A helyi önkormányzatok működésének törvényességét ezen hivatalok útján biztosítja. jogkört is gyakorol elbírálja az elsőfon fő-és polgármester jegyző határozata ellen benyújtott jogorvoslatokat azaz a fellebbezéseket C) Önkormányzati hivatalok helyi államigazgatási (közigazgatási) feladatok ellátására különböző hivatalok jönnek létre. A hivatalokat a polgármester jegyzők útján irányítja

A jegyző tanácskozási joggal vesz részt a képviselő-testület ülésein jogsértő működés és döntés esetén jelzési kötelessége van Vezeti a hivatalt hatósági ügyekben dönt. Helyi önkormányzás: a helyi közügyek intézését jelenti A polgárok megválasztják a képviselőket és a képviselőtestületeket A népszavazáson maguk a választók nyilvánítják ki akaratukat 4. Bíróságok: Feladata az Igazságszolgáltatás Tevékenysége kiterjed: polgári jogi jellegű ügyekre, büntető jogi ügyekre és közigazgatási (államigazgatási) döntések elleni jogorvoslatokra. Védik, biztosítják az alkotmányos rendet, az állampolgárok jogait A bírósági szervezet négy lépcsős : 1. helyi (városi, kerületi) bíróság;(polgári peres és büntetőügyekben elsőfokon járnak el PKKB és BKKB) 2. megyei bíróság (Fővárosi Bíróság) Polgári perek és speciális szakismeretet igénylő perek pl.: iparjogvédelmi per 3 táblabíróság 4

Legfelsőbb Bíróság Esõfokú a munkaügyi bíróság is (munkaviszony, szövetkezeti tagsági viszony stb perek). Fővárosi bíróság ill megyei bíróságok keretében működnek a cégbíróságok (vezetik a cégek megalakulását, cégnyilvántartás, cégjegyzék) Ellátják a gazdasági társaságok törvényességi felügyeletét!.Egyéni vállalkozásnál nem kötelező a cégbírósági bejegyzés de kérelemre bejegyeztethető Bírósági végrehajtók (pénzfizetés teljesítésének behajtása). Önálló szervezetként működnek a közjegyzők (közokirat készítés) Alkotmánybíróság speciális bíróság nem harmadfok a t örvények és más jogszabályok alkotmányossági felülvizsgálata megsemmisítése az alkotmányos alapjogok védelme. 5. Ügyészségek: A legfőbb ügyész által irányított és vezetett ügyészi szervezet, nem tartozik közvetlenül a Kormány irányítása alá, hanem az Országgyűlésnek felelős. Feladata:-nem

korlátozódik csupán a Vád képviseletére a bírósági eljárásokban - állampolgárok jogainak védelme; felügyelet a n yomozás törvényessége felett NF oszt; bírósági eljárásokban a vádat képviseli. Büntetés-végrehajtás törvényessége felett felügyeletet gyakorol –ellenőrzi a szabadságvesztés fogvatartás körülményeit (BV csoport) üldözi az alkotmálnyos rendet. részt vesz a bírósági eljárásokban Szervezeti egységei: Legfőbb Ügyészség megyei(fővárosi ügyészség) helyi városi kerületi ügyészség 6. Alkotmánybíróság:Olyan független jogállású speciális független bíróság, amely általános érvényű döntést hozhat arról, hogy a törvények és más jogszabályok rendelkezései nem ütköznek-e az Alkotmányba. Eljárhat alkotmányjogi vitákban is Elbírálja az állampolgárok panaszait megvizsgálja hogy a törvények jogszabályok nem alkotmányellenesek-e Biztosítja hoy független bíróság működjön

őrködjön az alkotmányosság megtartása felett. Kiemelkedő szerepet tölt be a hatalom ellenőrzésében az állampolgári jogok biztosításában Két alapfeladata: Az alkotmányos alapjogok j ogállamiság védelme a t örvényalkotásban, ill törvényekbe ütköző alacsonyabb jogforrási szintű jogszabályok intézményes kiszűrése. Az Alkotmánybíróság határozata ellen fellebbezésnek nincs helye a határozata mindenkire nézve kötelező! Határozatainak egy részét a Magyar Közlönyben is közzé kell tenni. 7. Az országgyűlési biztos (ombudsman): Feladata az alkotmányos jogokkal ill n emzeti és etnikai kisebbségi jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat kivizsgálni, vagy kivizsgáltatni, és orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményezzni. Hatósági jogkörrel nem rendelkezik, szankciót nem alkalmazhat, fő eszköze a nyilvánosság. Köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés

választja Az országgyűlési biztos (ombudszman) eljárását vizsgálódását bárki kezdeményezheti ha személyével vagy általa megismert ügyekkel kapcsolatosan úgy ítéli meg hogy az ügyekben eljáró valamely hatóság tevékenységével mulasztásával – véleménye szerint- megszegték a hatályos jogszabályokat. Adatvédelmi biztost Országgyűlés választja a személyes adatok védelméhez: ellenőrzi az adatkezelésre vonatkozó jogszabályok megtartását, kivizsgálja a hozzá érkezett bejelentéseket gondoskodik az adatvédelmi nyilvántartás vezetéséről. Jogai: jogszabmód kezdeményezhet hivatalos helységekbe beléphetnek II. Jogi alapfogalmak 1. A jog lényege, jogforrás: A jog az államhoz hasonlóan a társadalmi fejlődés eredménye, terméke, a társadalom fennmaradása érdekében rendezettséget teremt, illetve rendettart, és alakítja a j ogalanyok magatartását. A jog : az állam által alkotott vagy szankcionált, és a társadalom

valamennyi tagjára kötelező, kikényszeríthető, magatartási szabályok összessége, a jogszabályok összessége. A jogot állami szervek alkotják Jogszabály fogalma: a társadalmi normák írásba foglalat összessége az emberek társadalmi tevékenységének befolyásolására szolgáló magatartásszabály. EMBERI JOGOK: Az Alkotmány által biztosított legfontosabb emberi jogok: élethez való jog kínzás tilalma személyes szabadságjogok vallásszabadság háború propaganda tilalma munkához való jog művelődéshez való jog testi lelki táplálkozáshoz való jog ALAPVETŐ ÁLLAMPOLGÁRI JOGOK: emberi jogok védelme szabadságjogok gazdasági szociális kulturális jogok választójog igazságszolgáltatásban való részvétel állampolgárok egyenlősége szólás és sajtószabadság vallásszabadság egyesületi gyülekezeti jog személyi sértetlenség levéltitok alapfokú oktatás művelődéshez való jog szociális biztonsághoz való jog Az állami szerv

csak azt teheti meg amit a j ogszabály megenged az állampolgár mindazt megteheti amit a jogszabály kifejezetten nem tilt meg. A három jogképződési mód: szokásjog (a szokást megerősítik, a szokások elismertetését állami; kényszerrel biztosítják) bírói jog (precedens jog elsősorban angolszász jogrendben dominál ahol a bírák kötelesek az elődeik által kialakított szabályokhoz igazodni tiszteletben kell tartaniuk a korábbi ítáleteket, a precedenseket.); törvényhozási jog (állami jogalkotás) JOGFORRÁS arra a k érdésre ad választ hogy mely szerv és milyen formában alkothat jogszabályt Belső és Külső jogforrás van. Belső jogforrás: körébe azok a szervek tartoznak amelyek a jogszabály megalkotására felhatalmazást kaptak. (Országgyűlés Kormány) Külső (alaki) jogforrás:az a forma amelyben a jogszabály megjelenik amelyben kötelező ereje és más jogszabályokhoz való viszonya megtestesül. (törvény kormányrendelet)

JOGALKOTÓ SZERVEK: Országyűlés, (törvényt alkothat) Kormány, Miniszterelnök és miniszte Önkormányzat képviselő testülete (rendeleteket alkothatnak) Magyar Köztársaságban jogalkotó hatásköre csak azoknak az állami szervezeteknek van amelyek erre az Alkotmányban felhatalmazást kaptak. Jogérvényesülés fogalma: a jogszabályok címzettjei önként követik a jogszabályi előírásokat ill a jogszabály megsértése esetén az adott szankciót ténylegesen alkalmazzák a jogalkalmazás keretében Jogszabályok hiearchiája, érvényessége, hatálya: Jogforrás – a jogszabályok különféle megjelenési formái A jogforrások nem azonos rangúak! (törvény, kormányrendelet, miniszteri-, önkormyányzati rendelet). Jogforrási hiearchia (fentről lefelé): élén az Országgyűlés által alkotott alaptörvény az 1., Alkotmány 1949 évi XX törvény áll( írott jog legmagasabb szintű jogszabálya) megalkotásához és megváltoztatásához az

országgyűlési képviselők 2/3-ának szavazata kell.; 2, törvények (szintén az Országgyűlés alkotja meg) évszámmal római számmal és tv rövidítéssel kell jelölni; 3., kormányrendelet;a törvénnyel nem lehet ellentétes 4., miniszteri rendelet kormány elnöke és tagja a t örvényben meghatározott hatáskörükben rendeleteket adnak ki. 5, önkormányzati rendelet rendelete nem lehet magasabb szintű jogszabállyal ellentétes. JOGSZABÁLYOK ÉRVÉNYESSÉGE: Jogszabály érvényességének együttes feltételei: kibocsátásra jogosult szerv hozza meg; ne legyen ellentétes magasabb rendű jogszabállyal előírt eljárási szabályokat be kell tartani; a jogszabályt az előirt helyen és módon ki kell hirdetni Magyar Közlönyben kell megjelentetni a mindenki számára kötelezettségeket előíró jogszabályokat! A jogalkotás folyamata a kihirdetéssel fejeződik be. A kihirdetett szöveg a hiteles A kihirdetés a jogszabály aláírásából és a

hivatalos lapban történő megjelenésbőll áll. A jogszabály hivatalos kihirdetése a M agyar Köztársaság hivatalos lapjában a M agyar Kölönyben történik a jogszabály minden egyéb közlését közzétételnek nevezzük. Jogszabály hatályossága területi időbeli személyi hatály azt jelenti hogy az adott jogszabály alkalmazandó. Jogot és kötelezettséget csak hatályos jogszabály állapíthat meg A jogszabály hatálya annak alkalmazhatóságát jelenti. Minden jogszabálynak van területi időbeli és személyi hatálya amely megvonja érvényesülési alkalmazhatósági körét azt hogy hol mikor és kire nézve kötelező! A) területi hatály: mely földrajzi helyen kell alkalmazni. A területi hatály az adott ország területét jelenti a jogszabály az ország területén élő ill ott tartózkodó minden jogalanyra kiterjed. B) időbeli hatály:milyen kezdő és befejező időpont között kell alkalmazni. Kezdő időpont a kihirdetés a közlönyben

való megjelenés napja sokszor megegyezik a hatálybalépés napjával A befejező időpontról a jogalkötó ált. nem rendelkezik egy jogszabály időbeli hatálya addig áll fenn amíg a jogalkotó nem helyezi hatályon kívül vagy ugyanabban a tárgykörben nem alkot újabb jogszabályt A demokratikus jogállamokban alapvető jogi követelmény a jogszabályok visszamenőlegeshatálybalápésének tilalma Jogszabály a hatályba lépése előtti időre visszamenő hatályú kivételesen csak akkor lehet ha a jogalanyok körére kedvezőbb jogokat biztosít vagy enyhébb kötelezettségeket állípít meg mint a korábban kiadott jogszabály A jogszabály a kihirdetését megelőző időre kötelezettséget nem állípíthat meg és nem nyilváníthat jogellenesnek valemely magatartást. C) személyi hatály: jogalanyok mely körére vonatkoznak, mindenki számára kötelezőeket a Magyar Közlönyben kell közölni, a Kormány hivatalos lapja a Határozatok Tára. 3.

Jogszabály szerkezete értelmezése: a jogszabály a jogrendszer legkisebb egysége JOGSZABÁLY SZERKEZETI ELEMEI -tényállás(hipotézis) azon körülményeket írja le amelyeknek bekövetkezése esetére a jogszabály meghatározott magatartást parancsol -rendelkezés (diszpozíció) meghatároza a követendő magatartást a tényállás bekovetkezése esetére. F ajtái: kógens (kötelezö) szabály: feltétel nélkül kötelez eltérni nemlehet tőle diszponzív: (megengedő hézagpótló) az eltérés megengedett ez csak akkor érvényesül ha a felek egymás között másként nem rendelkeznek. -jogkövetkezmény kétféle lehet: szankció vagy joghatás: szankció joghátrányt büntetést jelent amit a tv a rendelkezés megsértése miatt kilátásba helyez joghatás akkor áll be ha valaki a rendelkezésnek megfelelő magatartást tanusít. 4. Jogalkalmazás: A jogszabályok érvényre juttatásának legfőbb és államilag szervezett módja a hivatalos jogalkalmazás

(bíróság, közigazgatási szervek, egyéb szervek). 5. A jogrendszer tagozódása (jogágak): Jogág: azonos nemű életviszonyokat és társadalmi viszonyokat azonos módszerrel szabályozó jogszabályok összessége. A jogágak összessége alkotja a jogrendszert. A jogrendszer egy meghatározott államnak adott időpontban létező jogi normáinak összessége. A jogrendszert alkotó legfontosabb jogágak: Államjog; (alkotmányjog) Polgári jog és Polgári eljárásjog; munkajog; Államigazgatási (közigazgatási) jog, földjog; büntetőjog; bűntető eljárás jog; családjog. Nemzetközi jog és Nemzetközi magánjog Jogágak jellemzője hogy azonos a szabályozás tárgya a szabályozás módszere és a felelősség szankició III. Nemzetközi magánjog: Kollízió: Országhatóron túlnyúló kapcsolatok két vagy több állam joga ütközhet egy jogvita rendelkezésénél A nemzetközi magánjog választ ad arra hogy melyik állam jogát kel alkalazni milyen

joghatósági és milyen eljárási szabályok alkalazhatók. Az alkalmazandó jog meghatározásánál érvényesített gyakoribb kapcsolódó elvek: a nemzetközi magánjogban állampolgárság, lakóhley jogi személy székhelye dolog fekvése helyén érvényes jog a lobogő joga jocselekmény helyén érvényes jog fizetésre kikötött valuta eljáró bíróság joga (lex fori) felek választott kikötött joga. A magyar és a külföldi jogok kapcsolata jogharmónizáció TÁRSULÁSI MEGÁLLAPODÁS: 1994 évi I törvény A Társulási Megállapodásban szerződő fél a Magyar Állam Fő célkitűzése az Európai Közösségbe történő Integrálódás. Társulás célja: Megfelelő keretet adjon a Felek között olyan politikai párbeszédhez amely szoros politikai kapcsolatok kifejlesztését teszi lehetővé fokozatosan szabadkereskedelmi övezet létesítése Mo és Európai közösségek között Gazdasági pénzügyi és kulturális együttműködés előmozdítása

piacgazdaságra átálás gyorsítása a társulást megkönnyítő új szabályok politikai és gyakorlat segítése a megfelelő intézményi keretek létrehozása. Európai Közösség joga: olyan jogokat és kötelességeket teremt az egyének számára amelyeknek érvényt lehet szerezni a bíróságok előtt isEurópai Közösség Bírósága: bíráit 6 évi időtartamra választják feladata a közösségi jogbiztonság megteremtése amelyet a közösségi jog egységes értelmezésén keresztül valósít meg. 2.fejezet II., A polgári jog rendszertatni alapjai Polgári Törvénykönyv szerkezete: Polgári Törvénykönyv 1959.évi IV törvény tartalmazza kódex jellegű a polgári jog legfontosabb szabályai (főként a vagyoni viszonyok) egymás mellé rendelt felek kapcsolatai 1. A polgári jog fogalma, A polgári jog jogrendszerünk legterjedelmesebb jogága, vagyoni viszonyokon túlmenően szabályozza a személyek személyhez fűződő jogainak védelmét is,

amelynek vagyoni és nem vagyoni vonatkozásai egyaránt vannak. legfontosabb rendelkezéseit Polgári Törvénykönyv (Ptk.) tartalmazza A Ptk Hat részből áll : I Bevezető rendelkezések, (a polgári jog alapelvei) II. A személyek, (a polgári jog alanya) III A tulajdon jog, IV. A kötelmi jog, (szerződések szerződéseken kívüli károkozás jogalap nélküli gazdagodás)V. Öröklési jog, VI Záró rendelkezések 2. Polgári jog főbb ALAPELVEI A vagyonhoz és személyhez fűződő jogok védelmének elve – törvény védi a személyek vagyoni és személyhez fűződő jogait és törvényes érdekeit. A tulajdon védelmének és a károk megelőzésének elve – védi a tulajdonnak az Alkotmányban elismert valamennyi formáját. Kölcsönös bizalom alapelve – a felek a jóhiszeműség és a tisztesség követelményeinek megfelelően kötelesek eljárni, érvényesítés során nem gyakorolhatnak visszaélést. Az együttmûködés kötelezettség elve – a

felek kölcsönösen eggyüttmüködve kötelesek eljárni. Joggal való visszaélés tilalmának elve – a törvény tiltja a joggal való visszaélést. Az „utaló” magatartásért való helytállás elve – a bíróság a kárnak egészében vagy részben való megtérítésére kötelezheti azt, akinek szándékos magatartása más személy olyan magatartásba indított, amelyből őt önhibáján kívül károsodás érte (biztatási kár). A törvényben biztosított alanyi jogok védelmének elve – az általános garanciát jelentő alapelv alapján a törvényben biztosított jogok védelme az állam minden szervének kötelezettsége. 3. A polgári jog alanyai: A polgári jogi jogviszony alanyai jogképes személyek az ember ezen felül cselekvőképes és vétőképes is. Négy lehetséges alanya van: az ember; az állam; jogi személy; egyéb szervezet, A) Az ember mint jogalany: a jogalanyok egyik csoportját az emberek jelentik, itt élesen meg kell

különböztetni egymástól a jogképességet és a cselekvő képességet. a) Az ember jogképessége: azt jelenti, hogy polgári jogviszony alanya lehet (polgári jogokat szerezhet, kötelezettségeket vállalhat) Az ember jogképessége tehát általános egyenlő és feltétlen általános (mert kivétel nélkül minden embert megillet); egyenlő (mert jogképesség terjedelme szempontjából nincs különbség az emberek között); és feltétlen(mert az élve született embert a törvény ereje folytán megilleti, még lemondani sem lehet róla. Jogképesség kezdete a fogantatás (születéstől visszafelé számított 300.nap) Az ember jogképessége a haláláig tart. Halállal jogilag azonos a holtnaknyilvánítás holtnaknyilvánítási eljárás ha 5 évig nem ad életjelt az eltünése után. b) Ember cselekvő képessége: az ember az a képessége, melynél fogva saját akarta elhatározásával saját nevében Cselekvőképesség csoportjai: jogokat szerezhet,

és kötelezettségeket vállalhat. - teljes cselekvő képes –mindenki akinek cselekvő képességét a törvény nem korlátozza vagy nem zárja ki 18. életévét betöltötte és ügyeinek viteléhez szükséges belátási képességekkel rednelkezik -korlátozottan cselekvő képes – az a nagykorú, aki gondnokság alá helyezett a bíróság. 14 év feletti kiskorú és nem cselekvőképtelen Jognyilatkozatainak érvényességéhez törvényes képviselő beleegyezése szükséges Önállóan is megtehet bizonyos személyes jellegű nyilatkozatot kisebb szerződéseket köthet és olyan szerződéseket is amelyekkel kizárólag előnyt szerez munkával szerzett keresetével rendelkezhet - Cselekvő képtelenség esetei: 14 éven aluli kiskorú, kábítószeres- alkoholos állapot, vagyis akinek belátási képessége átmenetileg hiányzik. akit a bíróság cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett. Átmeneti cselekvőképtelenséghez nem kell

bírósági ítélet pl: részeg Tartósan cselekvőképtelen ahhoz bírósági ítélet kell bolond Ha egy cselekvőképtelen szeméy előnyt szerez akkor azt utólag érvényesítheti pl.: ajándékozás kiskorú esetében Törvényes képviselő szükséges B) Az állam jogalanyisága: ugyanúgy lehet jogviszonyok alanya, kötelezettségek hordozója az Államot a polgrári jogi viszonyban a Kincstári Jogügyi Igazgatóság képviseli. C) Jogi személyek jogalanyisága és a jogi személyek főbb típusai: JOGI SZEMÉLYEK közös JELLEMZŐI: jogi személy az alapítóktól elkülönült szervezet az alapító vagyonától elkülönített vagyonnal rendelkezik a szervezet relatíve tartósan működik az állam által elismert céllal rendelkezik stabil ügyviteli szervezete van. A jogi személy tehát olyan állandó szervezet, melynek feladatai ellátásához szüksége van arra, hogy vagyoni jogai és kötelezettségei legyenek, ehhez önálló, elkülönített vagyonnal

rendelkezik, és tevékenységéért önálló vagyoni felelőséggel tartozik. Jogi személyek jogképessége abszolút, jogképességük kiterjed mindazokra a kötelezettégekre amelyek jellegüknél fogva nem csupán az emberhez fűződhetnek. A PTK ban szabályozott Jogi személyek legjellegzetesebb típusai: állami vállalat; tröszt; egyéb állami gazdálkodó szerv; kötségvetési szerv; szövetkezet; jogi személyiségű gazdasági társaság; közhasznú társaság; egyesület és köztestület egyes jogi személyek vállalata leányvállalat; alapítvány. Szövetkezetek: nemcsak vagyoni hozzájárulást igényel tagjai részéről, hanem személyes közremûködés valamilyem formáját is. A szövetkezetnél vannak kötelezően (közgyűlés, igazgatóság); fakultatívan (küldött gyűlés, egyeztető bizottság) létrehozandó szervek. Alapítvány: sajátos célvagyon, melyet az alapítók- természetes vagy jogi személyek – meghatározott célra különítenek el

(speciális fajtája a közalapítvány). Közhasznú társaság (kht): a társadalom közös szükségleteinek kielégítését nyereség- és vagyonszerzési cél nélkül (non profit) szolgáló – tevékenységet rendszeresen végző jogi személy. Egyesület: olyan önkéntesen létrehozott, önkormányzattal rendelkező szervezet, mely az alapszabályában meghatározott célra épül, nyinvántartott tagsággal rendelkezik. Az egyesület jogi személy. Köztestület: önkormányzattal, nyinvántartott tagsággal rendelkező szervezet, melynek létrehozását törvény rendeli el (pld.: MTA; szakmai kamara) D) Egyéb szervezetek: jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek ( pld.: betéti társaság). IV. Tulajdonjog 1. Tulajdonjog fogalma: Azok az alanyi jogok és kötelezettségek, amelyek a tulajdonhoz kapcsolódnak. A tulajdonjogviszony abszolút szerkezetű jogviszony 2. A tulajdonjog tárgya: jellemzően valamilyen birtokba vehető dolog, a birtokba vétel

fizikai tulajdonságra utal. Bizonyos dolgok egymással szoros fizikai kapcsolatban, térbeli közelségben fordulnak elő (dolog kapcsolat). Alkotórész: ami a dologgal olyanképpen van tartósan egyesítve, hogy szétválasztással a dolog, vagy elválasztott része elpusztulna. Tartozék: mindaz, ami nem alkotórész ugyan, de a dolog rendeltetésszerű használatához szükséges. Dolgokat több féleképpen lehet csoportosítani : forgalom képes dolgok (szabadon átruházhatóak); korlátozottan forgalomképes dolgok (pld.: lőfegyver); ingatlan; ingó Ingatlan : földterület és a földdel szoros összefüggésben lévő dolog; ingó : minden más dolog ami nem ingatlan. 3. Tulajdonjog tartalma=: TULAJDONOST MEGILLETŐ ALANYI JOGOK:A tulajdonjog akkor teljes, ha mind három részjogosultság a három tirász (birtoklás joga; használat és hasznok szerzésének joga; rendelkezési jog) a tulajdonost illeti meg. TULAJDONJOGHOZ KAPCSOLÓDÓ JOGOSULTSÁGOK TULAJDONOST MEGILLETŐ

ALANYI JOGOK: birtoklás joga, a használati és a hasznok szedésének joga rendelkezési jog I) A birtoklás joga: Birtokláson azt értjük ha valaki egy dolgot ténylegesen hatalmában azaz magánál tart. A tulajdonost megilleti a birtoklás joga és a birtokvédelem A fennálló birtokállapot önhatalommal nem változtatható meg. B irtokvédelem eszközei: önhatalom közigazgatási út (jegyző) bírói út II) használat és a h asznok szedésének joga: A tulajdonos használati joga csak kivételként törvényben korlátozható. Ilyen korlát: szomszédjog: a tulajdonos köteles a dolog használata során tartózkodni minden olyan magatartástól amelyekkel másokat így pl.: a szomszédait zavarná végszükség Másnak életét testi épségét vagy vagynát közvetlenül fenyegető és más módon el nem hárítható veszély szükséghelyzet esetében a tulajdonos köteles tűrni hogy dolgát a szükséges mértékben igénybe vegyék ill abban akár kárt

okozzanak. (szomszédnál tűz van és a tűzoltás érdekében a tűz csak A használati jogok fontosabb önállósult fajtái: földhasználat; haszonélvezet; telki szolgalom. a)földhasználat: a föld tulajdonjoga és a föld használatára vonatkozó jog elválik egymástól (nem a tulajdonos, hanem az építkező használja a földet). b) A haszonélvezet: nem örökölhető és nem ruházható át. személyhez kötött használati jog, melynek jogosultja a más tulajdonában lévő dolgot – rendeltetésnek megfelelően – birtokolhatja, használhatja és hasznosíthatja. Haszonélvezeti jog keletkezhet: szerződéssel pl.: ingatlanvásárlsá; jogszabály rendelkezése folytán pl: özvegyi jog; bíróság vagy hatósági rendelkezésnél fogva. nem örökölhető és nem ruházható át c) A telki szolgalom: valamely ingatlan mindenkori birtokosa más ingatlanát meghatározott terjedelemben használhatja vagy követelheti. III) Rendelkezési jog: Legjellemzőbb

tulajdonosi jogosultság. tulajdonost megilleti az a jog, hogy a dolog birtokát, használatát vagy hasznai szedésének jogát másnak átengedje, a dolgot biztosítékul adja, vagy más módon megterhelje, vagy tulajdonjogát átruházza. A tulajdonost terhelik a közterhek. Korlátja lehet az elidegenítési és terhelési tilalom TULAJDONOST TERHELŐ KÖTELEZETTSÉGEK: dologgal kapcsolatos közterhetk adók illetékek viselése, a dolog természetéből adódó költségek állag megóvás ház felújítása, kárveszély viselése tulaj viseli tulajdonában bekövetkezett minden olyan kárt amelynek megtérítésére senki sem kötelezhető 4. A tulajdonjog megszerzése: A) Eredeti jogszerzés: a korábbi tulajdonos jogaitól és kötelezettségeitől független, önálló új tulajdoni jogviszony jön létre. Eredeti a jogszerzés ha a dolog a tulajdonjog megszerzésekor nem volt senkinek a tulajdonágan Esetei: hatósági határozat vagy árverés; elbirtoklás; gazdátlan

javak elsajátítása; találás. Hatósági határozat: jóhiszemûen szerzi meg, tekintet nélkül arra, hogy korábban ki volt a tulajdonos. Elbirtoklás: eredeti tulajdonos tulajdonjoga a maga egészében megszűnik, ugyanakkor az elbirtoklással új tulajdonjog is keletkezik. Gazdátlan javak elsajátítása: személyi tulajdon szokásos tárgyain, ha nincs tulajdonosuk birtokbavétellel bárki tulajdonjogot szerezhet. Elhagyott dolgot csak akkor lehet gazdátlannak (uratlannak) tekinteni, ha tulajdonosa szándékosan hagyta el azt, hogy megváljon tőle. Találás: nem gazdátlan dolgot, hanem más személy tulajdonában lévő dolgot érintő eredeti jogszerzés. Kisajátítás: az ingatlan tulajdonjogának eredeti jogszerzési módja. sérti a tulajdonosi jogosítványokat hiszen az ingatlan tulajdonosa szándéka ellenére veszíti el tulajdonjogát. már fennálló és létező tulajdonjog száll át a másik tulajdonosra, senki nem ruházhat át másra több jogot, mint

amennyivel maga rendelkezik. A tulajdonjogot csak a tulajdonos ruáhzáhatja át másra. Az ingó dolgok tulajdonjogának származékos szerzésmódjai: átruházás; termékek, termények, szaporulat elsajátítása; feldolgozás; dologegyesülés; öröklés. Az ingatlanok tulajdonjogának származékos szerzésmódjai: átruházás; növedék; beépítés; ráépítés; öröklés. Az ingatlanok tulajdonjogi helyzetét a földhivatal által vezetett országos rendszer az ingatlannyilvántartás vezeti. 5. Közös tulajdon: A tulajdonjog ugyanazon a dolgon meghatározott hányadok szerint több személyt illet meg. aközös tulajdon esetében a tulajdonjog oszlik meg eszmei hányadrészek szerint tehát nem a dolog van megosztva a tulajdonostársak között hanem a dologra vonatkozó tulajdonjog. Közös tulajdon megszüntetését bármelyik tulajdonostárs követelheti, az e jogról való lemondás semmis. Tulajdoni hányad értékesítésénél elővásárlási jog! Közös

tulajdon megszüntetésének formái: természetben egyik tulajdonos kapja értékelszámolás mellet értékesítés után a vételárat osztják meg. Közös tulajdonjog védelmének polgári jogi eszközei: -tulajdon védelme önhatalommal A tulajdonos jogosult arra, hogy a birtokvédelem szabályai szerint önhatalommal kizárjon, vagy elhárítson minden olyan jogellenes beavatkozást, amely tulajdonjogának gyakorlását akadályozza. -tulajdoni per a tulajdonos ha a dolog birtokából kikerült követelheti hogy az új birtokos hagyjon fel a dolog jogtalan birtoklásával -tulajdonháborítás megszüntetése iránti per ha a tulajdonjog gyakorlását jogtalan beavatkozás gátolja -igényper ha valakinek ingó vagyontárgyát más eleln irányuló végrehajtás során lefoglalják -ingatlan -nyilvátnartási per aki az ingatlan tulajdonjogát megszerezte követelheti jogának az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzését. Kötelem 1. Kötelem fogalma: Jogalanyok

között fennálló olyan relatív szerkezetű polgári jogviszony, amely alapján a kötelezett valamilyen vagyoni értékű szolgáltatást köteles teljesíteni, a jogosult pedig ezt a teljesítést követelheti A kötelmi jog meghatározott felek között jön létre és a kötelezettnek valamilyen konkrét vagyoni értékű szolgáltatást kell végeznie. Leggyakoribb kötelmek azaz kötelem keletkezhető tények: szerződés; szerződésen kívüli jogellenes károkozásból keletkező felelősség; jogalap nélküli gazdagodás közigazgatási határozat egyéb mód (pl.: az öröklési jognál) SZERZŐDÉSEK 2. Szerződés fogalma: két vagy több személy akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezésével jön létre. A szerződéséket kétoldalú jogügyletnek nevezzük Jogügylet: olyan akaratnyilatkozat amely valamilyen meghatározott jogi hatás elérését célozza. 3. Szerződés alanyai: polgári jog bármely alanya lehetember Kötelezett (aki valamilyen

szolgáltatással tartozik), jogosult (aki a szolgáltatást követelheti.) együttesen : felek 4. A szerződés alakja (az akarat és megnyilvánulása): kifejezni három módon lehet: szóban; írásban; ráutaló magatartással. Főszabály, a szerződés létrehozása nincs meghatározott alakhoz kötve. Írásbeli forma lehet: egyszerű írásbeli forma; minősített írásbeli forma (két tanú aláírása); közokirati forma (bíróság, közjegyző vagy valami állami hatóság által kiállított okirat). 5. Szerződés ajánlat és elfogadása: Az ajánlattevő az ajánlat megtétele után egy bizonyos ideig állni köteles ajánlatát. Egyoldalúan nem léphet vissza, és az elfogadó nyilatkozatra nem mondhatja, hogy időközben meggondolta magát, és eredeti ajánlatát nem tartja fenn (ajánlati kötöttség). 6. Szerződés tartalma és tárgya: felek szabadon dönthetnek a szerződés tartalmát illetően A szolgáltatásnak alkalmasnak kell lennie arra , hogy azt

rendeltetésének, illetőleg a szerződésben kikötött a jogosult által ismert célnak megfelelően lehessen használni. Előszerződés: felek megállapodnak, hogy későbbi időpontban kötnek szerződést. SZERZŐDÉSI SZABADSÁG JELENTÉSE a szerződéskötési szabadság (kivételesen szerződéskötési kötelezettség) partnerválasztás szabadsága szerződéstípus (forma) választás szabadsága a szerződés tartalmát a felek szabadonhatározhatják meg. 7. Szerződés érvénytelensége: érvénytelenségi ok: szerződés megkötésekor a szerződéssel elérni kívánt jogi hatás elmarad. Érvénytelenségi oknak mindig a szerződés megkötésekor kell fennállnia, hogy a szerződés érvénytelenségét okozza Két fő csoport a semmisség és a megtámadhatóság Az érvénytelenség legáltalánosabb jogkövetkezménye az eredeti állapot helyreállítása. A) semmiség A semmis szerződés estén az érvénytelenségi ok önmagában kiváltja az

érvénytelenséget, törvény erejénél fogva érvénytelen. esetei: cselekvőképtelen személy jognyilatkozata; színlelt szerződés; tréfából tett jognyilatkozat;kötelező alakszerűség megsértésével kötött szerződés, képviseleti jogkör hiánya lehetetlen szolgáltatásra irányuló szerződés jogszabályba ütköző szerződés kötés. B) megtámadhatóság Feltételesen érvénytelen a szerződés 1 éves megtámadási határidő csak az érdekelt támadhatja meg. esetei: tévedés; megtévesztés; jogellenes fenyegetés; feltûnõen nagy értékkülönbség a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás között. Megtámadható szerződés feltételesen érvénytelen, - attól függ – hogy érvényességi okra hivatkozva a törvényes határidőn belül az erre jogosított személy megtámadja-e. s 8. Szerződés módosítása: ha jogszabály kivételt nem tesz, a megkötött szerződést a felek kölcsönös megegyezéssel bármikor módosíthatják. 9.

Szerződést biztosító mellékkötelezettségek: foglaló kötbér jótállás bankgarancia kezesség zálogjog óvadék jogvesztés kikötése szerződésszegéshez fűződő szankciókat súlyosbító vagy szaporitó szerepet töltenek be, a szerződésből eredő igények érvényesitésése terén teszik könnyebbé a jogosult helyzetét. Ezek teljesítésre ösztönöznek a szerződésszegés szankcióját fokozzák és megkönnyítik a behajtást Foglaló: a szerződés megkötésekor a kötelezettségvállalás jeléül átadott pénzösszeg vagy más dolog. Teljesítés meghiúsulásáért felelős személy az adott foglalót elveszti, a kapott foglalót kétszeresen köteles visszatéríteni. Ha a szerződés olyan okból szűnik meg amelyért egyik fél sem felelős vagy olyan ok miatt amiért mindkettő fél felelős a foglaló visszajár. Kötbér: A kötelezett meghatározott pénzösszeg fizetésére kötelezheti magát arra az esetre, ha olyan okból, melyért

felelős, nem vagy nem szerződésszerűen teljesít. Csak írásban lehet érvényesen kikötni. A szerződésszegés bármely esetét szankcionálhatja a kötbér a kár összegének bizonyítása nélkül is jár a kötbért meghalasó és bizonyított kár is érvényesíthető Jótállás: a kötelezett a szerződésszerű teljesítésért szigorúbb felelőséggel tartozik. Alapulhat szerződésen is. De jellemzőbb a kötelező jótállás Bankgarancia: lényegében a bank által más javára történő bíztositéknyújtást (garanciát) jelenti. amelynek alapfeltétele a hitelképesség fedezetbiztosíték pl: zálogjog Jogvesztés kikötése: A felek írásban megállapodnak abban, hogy a szerződésszegésért felelős fél elveszít valamely jogot vagy kedvezményt, amely őt a szerződés alapján megilletné. Zálogjog:dologi biztosíték kielégítési jogot biztosít arra az esetre ha a kötelezett a szolgáltatást nem teljesíti. Kézi zálogjog: a zálogtárgy a

zálogjogosult birtokába kerül; jelzálog: csupán a zálogtárgy megjelölése történik. Óvadék(kaució): pénz takarékbetétkönyv vagy értékpapír átadása (dologi biztosíték) a jogosultnak, azért hogy a szerződés nem vagy, nem szerződésszerű teljesítése esetén a követelését közvetlenül az óvadék összegből kielégítse. Kezesség: személyi biztosíték és járulékos kötelezettség, mely valamilyen főkötelezettséget feltételez. A kezességi szerződés a kezes kötelezettségét tartalmazza arra vonatkozóan hogy amennyiben a kötelezett nem teljesít a kötelezett helyett maga a kezes fog a jogosultnak teljesíteni. Egyszerű kezesség: a kezes mindaddíg megtagadhatja a t eljesítést amíg a k övetelés a kötelezettől és az olyan kezesektől akik őt megelőzően reá tekintet nélkül vállalatak kezességet behajtható Készfizető kezesség:a kezest nem illeti meg a s ortartás kifogása: a k ezes nem követelheti, hogy a jogosult

a követelésének először a kötelezettől való behajtását kísérelje meg A kezesség csak akkor készfizető kezesség ha: felek így állapodnak meg; ha a kezességet kár megtérítésére vállalták; kezességet bank vállalta 10. Szerződésszegés kötelezett késedelme, jogosut késedelme hibás teljesítés, teljesítés lehetelenné válása teljesítés megtagadása minden olyan magatartás, tény körülmény és állapot, amely ellentétes a szerződés tartalmával, vagy sérti valamelyik félnek a szerződésben biztosított jogait. A szerződésszegésért való felelősségre és a kártérítés mértékére a szerződésen kívül okozott kár szabályai vonatkoznak de a kártérítés általában nem mérsékelhető!!! Fajtái: 1., A kötelezett késedelme: a szolgáltatás időleges nem teljesítése Jogkövetkezménye: A jogosult a késedelemből eredő kárának megtérítését követelheti jogosult továbbra is követelheti a teljesítést a

jogosult elállhat a szerződéstől pénztartozás után késedelmikamat jár. 2., A j ogosult késedelme: a szerződés teljesítése mindkét fél érdeke, ezért nem csak a kötelezett, hanem a jogosult szerződésellenes magatartása is szerződésszegés késedelembe esik a jogosult ha nem fogadja el a felajánlott teljesítést nyugtát nem állítja ki illetőleg az értékpapírt nem adja vissza. olyan intézkedéseket elmulaszt ami ahhoz szükséges lenne hogy a kötelezett megfelelően telesíthessen. 3., hibás teljesítés: a szolgáltatás nem felel meg a t eljesítéskor a törvényes vagy a szerződésben meghatározott tulajdonságoknak (általában minőségi illetve mennyiségi hibák).Szavatossági jogok: árleszállítás kicserélés vagy a jogosult elálhat a szerződéstől A jogosult főszabályként a teljesítéstől számított 6 hónapos elévülési határidő alatt érvényesítheti szavatossági jogait. 4., A teljesítés lehetetlenné válása: ha a

t eljesítés olyan okból vált lehetetlenné amelyért egyik fél sem felelős, akkor a szerződés megszűnik. 5., Teljesítés megtagadása: Amikor a kötelezett egyáltalán nem tehát a jövőben sem kíván teljesíteni a kötelezett a teljesítést jogos ok nélkül megtagadja, a jogosult választhat a késedelem és a lehetetlenülés következményeinek alkalmazása között. 11. A szerződés megszűnése: szerződés megszűnt valamely tény folytán: Leggyakoribb eset ha a felek a szerződést teljesítik s ezzel a szerződés betölti rendelkezését. kötelezett halálával a szerződés nem szünik meg a jogosult halála akkor szünteti meg a szerződést ha a szoláltatás kifejezetten az ő eltartására irányult. szerződés megszűnik akkor is ha ugyanaz a személy lesz a jogosult és a kötelezett is szerződés megszüntet közös megegyezéssel: a felek a szerződést közös megegyezéssel megszüntetik vagy felbonhatják, ez kétoldalú nyilatkozatot tételez

fel. Kétoldalú nyilatkozat: 1, megszüntetés: a szerződés a jövőre nézve szűnik meg, a felek további szolgáltatásokkal nem tartoznak egymásnak. 2, felbontás: a szerződés megkötésének időpontjára visszamenő hatállyal szűnik meg és a már teljesített szolgáltatások visszajárnak. szerződés megszüntetése egyoldalú jognyilatkozás útján: Egyoldalú nyilatkozat: 1., elállás: jogát a másik félhez intézett nyilatkozattal gyakorolja, a szerződést felbontja. 2., felmondás: e jogát a másik félhez intézet nyilatkozattal gyakorolja, a szerződést megszünteti. Elévülés: A követelés ugyan nem szűnik meg de bírói úton nem érvényesíthető a követelés fennmarad, de az csak a kötelezett önkéntes teljesítésével rendeződhet, az elévült követelést nem lehet bíróság előtt behajtani. A követelések öt év alatt évül el 12. Felelősség szerződésen kívül okozott károkért, a kártérítés általános szabálya: A

POLGÁRI JOGI FELELŐSSÉG ÁLTALÁNOS SZABÁLYA: Aki másnak kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítani tudja , hogy úgy járt el ahogy az adott helyzetben elvárható. Ptk 339§ Polgári jogi kártérítés felelősségének közös feltételei jogellenes magatartás kár okozati összefüggés vétkesség A) A jogellenes magatartás: minden károkozás jogellenes, kivéve amelynél a jogellenességet kizáró körülményt bizonyítják, és a másik három megléte esetén a kártéritési felelősség megállapítható. Jogellenességet kizáró körülmények: jogos védelem szükséghelyzet károsult beleegyezése (orvosi műtét) jogszabályi felhtalmazás B) A kár: Lehet vagyoni és nem vagyoni (eszmei). Vagyoni: felmerült kár – amellyel a károsult meglévő vagyona a károkozást követően csökkent pl.: indokolt kiadások elmaradt vagyoni előny, – kár összegének csökkentése érdekében merül fel (eü. ellátás)

Elmaradt jövedelem – az a érték amellyel a károsult vagyona gyarapodott volna, ha károsító magatartás nem következett volna be (táppénz és átlagkereset különbözete). C) okozati összefüggés. Ilyen esetbena kártérítésnek ekkor van helye ha a kár egészben vagy részben a k árosító magatartás eredményeként állott be. A jogellenes magatartás és a kár között kell fennállnia D) Vétkesség:A felelősség megállapításának rendszereinti de nem szükségképpeni eleme. kárt elszenvedettnek elegendő azt bizonyítania, hogy jogellenes magatartás miatt kárt szenvedett. A károsultnak kell bizonyítani a kárt (annak mértékét) és az okozati összefüggést. két fokozata van szándékosság és a gondatlanság. Szándékosság ha a károkozó tudta hogy magatartása jogellenes és akarta is annak következményeit Gondatlanság ha a károkozó nem ismerte fel magatartásának várható következményeit. 13. A jogalap néküli gazdagodás: Aki a

másnak rovására jogalap nélkül jut vagyoni elõnyhöz, köteles ezt az elõnyt visszatéríteni. Nem köteles visszatéríteni a g azdagodást az aki attól a v isszakövetelés előtt elesett. VI. Az egyes szerződésfajták 1. A szerződések csoportosítása: A konkrét szerződéseknek nem kell feltétlenül valamilyen szerződés típusba tartoznia, a felek a szerződés tartalmát szabadon (természeten a jogszabályok kereti között, és társadalmi érdek sérelme nélkül) – állapítják meg. A) ingyenes szerződésfajták a Ptk.-ban: ajándékozási szerződés; tartási és életjáradék szerződés; kötelezettségvállalás közérdekű célra; haszonkölcsön B) visszterhes szerződésfajták Ptk.-ban: szállítási és közüzemi szerződés; adás vétel és csere; vállalkozás; bérlet; haszonbérlet; letét; fuvarozás bizomány szállítmányozás biztosítás társaság bank és hitelszerződések megbízás megbízás nélküli ügyvitel. Az

adásvétel: Az adásvételi szerződés alapján az eladó köteles a dolog tulajdonát a vevőre átruházni és a dolgot a vevő birtokába bocsátani, a vevő pedig köteles a vételárat megfizetni és a dolgot átvenni. Az adásvétel bármilyen formában megköthető de Ingatlan adásvétel írásban és Ügyvédi ellenjegyzéssel köthető. Tárgya minden olyan dolog lehet ami nem forgalomképtelen olyan dolog amely kizárólag az állam tulajdonában lehet vagy amire elidegentési és terhelési tilalom áll fenn Az adásvételi szerződés sajátos elemeket tartalmazó különös nemei: a., megtekintésre vagy próbára való vétel; a szerződés hatályaa a vevő nyilatkozatától függ Célja hogy a vevő meggyőződhessen aról vajon a dolog megfelel-e a t örvényes vagy a szerződésben meghatározott feltételeknek b., minta szerinti vétel; az eladó a mintának megfelelő dolgot köteles szolgáltatni c., részletre való vétel; a felek megállapodnak abban hogy a

vevő a vételárat meghatározott időpontokban töb részletben fizeti meg és a dolgot a vételár teljes kiegyenlítése előtt neki átadják. d, elővásárlási jog; ha a tulajdonos a dolgot el akarja adni azt először az elővásárlási jogosultnak kell felajánlani a jogosult egyoldalú nyilatkozatával vásárolhatja meg a dolgot e., visszavásárlási jog; a dolog korábbi tulajdonosa max 5 éven belül az általa eladott dolgot a vevőtől egyoldalú nyilatkozatával visszavásárolhatja f., vételi jog (opció) a jogosult egyoldalú nyilatkozatával olyan vagyontágyra nézve hozhat létre adásvételi szerződést amley azelőtt nem volt az ővé és a tulajdonos esetleg nem is szándékozik eladni. Csere: mindkét fél részére áru szolgáltatásra kerül sor 3. Szállítási szerződés: a szállító köteles a szerződésben meghatározott dolgot a kikötött későbbi időpontban vagy időszakban a megrendelőnek átadni a megrendelő pedig köteles a dolgot

átvenni és az árát megfizetni. Halasztott adásvételt jelent 4. Vállalkozás szerződés: A vállalkozó fő kötelessége a az eredmény létrehozása (mű előállítása), munkáját saját ktsgén végzi a vállalkozó alvállalkozót is igénybe vehet a megrendelő utasításai szerint köteles eljárni. a vállalkozó köteles a megrendelőt értesíteni arról ha olyan körülmény merül fel amely a vállalkozás eredméyességét vagy idejét befolyásolja megrendelő fő kötelezettsége pedig a díj megfizetése. jogszabályban meghatározott esetekben ellenőrzési kötelezettsége van köteles a vállalkozó kárát megtéríteni ha eláll a szerződéstől megállapodás esetén előleg fizetésére részletfizetés kifizetésére megállapodás esetén. Vállalkozási szerződés főbb fajtái: építési,-szerelési-, tervezési-, kutatási-, utazási- szerződés. 5. A bérlet: A bérbeadó köteles a dolgot időlegesen a bérlő használatába adni, a

bérlő pedig bért fizetni. A bérleti szerződéssel a tulajdonjog egyik részjogosultságának időleges átengedésére kerül sor.Tárgya bármilyen dolog v jog lehet mi alkalmas arra hogy azon tartós használatot lehessen gyakorolni 6. A haszonbérlet: a haszonbérlő meghatározott mezőgazdasági földterület vagy más hasznot hajtó dolog időleges (határozott vagy határozatlan idő) használatára és hasznainak szedésére jogosult, és köteles ennek fejében haszonbért fizetni. a bérbeadó haszonbért kap fejébe 7. A letét: A letéteményes köteles a letevő által rábízott dolgot időlegesen megőrizni 15 napi felmondással bármikor megszüntetheti. a letévő pedig letéti díjat fizetni 8. A megbízái szerződéss: mindig valamely ügy ellátására vonatkozó szerződés, mely képviseleti jogot nem ad. a megbízást a megbízó utasítása szerint kell elvégezni A megbízott igénybe vehet más személyt is ha ehhez a megbízó hozzájárul. A

szerződést a megbízott is bármikor felmondhatja. a megbízott köteles a rábízott ügyet elintézni a megbízó pedig megbízási díjat fizetni 9. A fuvarozás: A fuvarozó díjazás ellenében köteles a k üldeményt rendeltetési helyére továbbítani, és a címzettnek kiszolgáltatni. a megbízó pedig a díjat megfizetni 10. Bizományi szerződés: a bizományos díjazás ellenében köteles a megbízó javára, de a saját nevében adásvételi szerződést kötni. a bizományi szerződés az a szerződés amelynek alapján a bizományosnem adásvételi hanem más szerződés kötésére vállalt kötelezettséget A megbízó nincs kapcsolatban a harmadik személlyel. a megbízó köteles bizományi díjat fizetni 11. Szállítmányozás: olyan önállóvá vált sajátos karakterű szerződés, amely egyesíti a bizomány és a fuvarozási jogcímeit („fuvarozási bizomány”).A szállítmányozó köteles valamely küldemény továbbításához szüdséges

fuvarozási és egyéb szerződéseket a saját nevében a megbízó javára megkötni és a küldemény továbbításával kapcsolatos teendőket elvégezni a megbízó pedig díjat fizetni. 12. A kölcsönszerződés: a pénzintézet vagy más hitelező köteles meghatározott pénzösszeget az adós rendelkezésére bocsátani, az adós pedig köteles a kölcsön összegét a szerződés szerint visszafizetni. 13. A biztosítás: a biztosító meghatározott jövőbeni esemény bekövetkeztétől függően bizonyos összegnek a megfizetésére vagy más szolgáltatás teljesítésére, a biztosított, illetőleg a másik szerződő fél pedig a díj fizetésére kötelezi magát. Biztosítási esemény lehet: a, szerződésben megállapított károsító esemény; b., halál bekövetkezése; c. , meghatározott életkor elérése; d baleset d., testi sérülést okozó baleset A biztosítás szerződés fajtái: vagyon-, felelősség-, élet-, baleset

biztosítás.viszontbiztosítás 14. Ajándékozás: A jogviszony b efejezetté válásához az is szükséges, hogy a megajándékozott a neki szánt jutalmát elfogadja. Tehát egy szerződés (méghozzá egy ingyenes). Az ajándékozási szerződés alapján az egyik fél a sáját vagyona rovására a másiknak ingyenes vagyoni előny juttatására köteles. 15. Haszonkölcsön: Ingyenes szerződések körébe tartozik, e szerződésnél ingyenes használatengedés történik. A kölcsönadó köteles a dolgot a szerződésben meghatározott időre ingyenesen a kölcsönvevő használatába adni. A kölcsönvevő pedig köteles azt visszaadni, a szerződés megszűntekor. 16. Tartási szerződés: Az egyik fél (jogi személy is lehet) köteles a másik felet megfelelően eltartani. A tartási szerződést írásban kell rögzíteni Életjáradék szerződés: az egyik fél meghatározott pénzösszeg vagy terménymennyiség időszakonkénti visszatérő szolgáltatásra

köteles. 17. A lízing: Az a tipikus szerződés tartalmában bérlet és az esetek többségében részvétel is amely tartós jogviszotny keletkeztet. Termék ingatlan átadása olyan szerződés alapján, amely a termék határozott időre szóló, de legalább 365 napot meghaladó bérletéről azzal a kikötéssel rendelkezik, hogy a bérlő tulajdonjogot legkésőbb az utolsó bérleti díj kiegyenlítésével, illetőleg a szerződés lejártával megszerzi, vagy számára a bérbeadó vételi jogot biztosít A szerződés során a tulajdonjog a liíingbeadóé marad kárveszély a használat ideje alatt a lízingbevevőt terheli A szerződés lejárta után a lizingbe vevő jelképes áron (maradványéréken ) megveheti a lizingelt dolgot így tulajdonjogot szerezhet. 18. Külkereskedelmiszerződés: A Külkereskedelmi törvény hatálya alá tartozó gazdasági tevékenység körében belföldi által külföldivel kötött szerződés. Külkereskedelmi szerződés főbb

esetei: a., árura vonatkozó adásvételi,-csere-, bérleti szerződés vételi jog a bérmunka szerződés is b., vállalkozási szerződés c., megbízási szerződés d anyagi értéket képviselő jog átruházása való jog e piacszervezési és felosztási szerződés Írásba kell foglalani a Ptk-tól eltérő szabályok az 1978 évi 8.tvr-ben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni:. -a külgazdasági kapcsolatok körében a szerződés a szolgáltatás és ellenszolgáltatás közötti feltűnően nagy értékkülönbség miatt nem támadható meg -a külgazdasági kapcsolatok körébe tartozó szerződés megszegése esetében a kötbért meghaladó kár nem érvényesíthető -a felek a szerződésszegésért való felelősséget korlátozhatják vagy kizárhatják a kártérítést a bíróság is mérsékelheti -a követelés teljesítésére irányuló felszólítás az elévülést nem szakítja meg -a károkozó azt a kért köteles megtéríteni amely

magatartásnak közvetlen következménye és amellyel a szerződéskötés időpontjában a szerződésszegés lehetséges következményeként előre számolhatott. 19. Kereskedeli képviseleit szerződés: Sajátos megbízási szerződés tartós jogviszony keretében díjazás ellenében a megbízó érdekében külkereskedelmi szerződések közvetítése. a képviseletet valmint az irodát a cégjegyzékbe be kell vezetni 20 Vevőszolgálati szerződés: a vevőszolgálati szerződés alapján a megbízott a szerződésben meghatározott termékek rendeltetésszerű használhatóságának fenntartésa érdekében a saját költségére a felhasználók számára a megbízó jótállési kötelezettsége alá eső valamint azon kívüli javítások és karbantartási munkák szakszerű elvégzésére a megbízó pedig díj fizetésére köteles. A megbízó jótállási kötelezettsége alá eső javítások ellátásának díjazása átalányöszegben is történhet. VI.FEJEZET I

TÉMAKÖR A szellemi alkotáshoz fűződő jogok Szellemi alkotások joga azokat a jogviszonyokat szabályozza amelyek az új gondolatokat tartalmazó szellemi termékek létrehozásához és felhasználásához kapcsolódnak. A szellemi alkotásokat az új gondolatokat tartalmazó szellemi termékeket a Ptk és külön jogszabályok védik Szellemi alkotások csoportjai : a./ Iparjogvédelem b,/ szerzői jog c.,/ újító jog d,/ hangfelvételek előállítóinak védelme a/., Iparjogvédelem: ipari tulajdon az iparijogvédelem által védett alkotás pl.: szabadalmaztatás eredményeként nyer védelmet. Két fő területe: szabadalmi jogviszony és a védjegyoltalom ipari minta oltalma használati minta oltalma származás és eredet megjelölés mikorelektronikai félvezetők is idetartoznak. szabadalmi jogviszony tárgya olyan szabadalmaztatható találmány amely új feltalálói tevékenységen alapul és iparilag is alkalmazható. A feltalálói

tevékenység akkor állapítható meg ha a megoldás a technika állásához képest nem nyilvánvaló A találmány megalkotoja a feltaláló akkor válik a szabadalmi jogviszony alanyává (szabadalmassá) ha létrejött a szabadalmi oltalom. Megadásáról a M AGYAR SZABADALMI HIVATAL határoz A szabadalmi jogviszony feltatlálói tevékenységen alapul szabadalmi oltalom kérelemre az oltalom hatálya 20 évig tart védjegyoltalom tárgya olyan megjelölés amely alkalmas arra hogy egyes árukat és szoltáltatásokat más áruktól és szolgáltatásokrtól határozottan megkülönböztessen. védjegy lehet szó vagy szóösszetétel abra kép hangjel alkakzat ábra. A védjegyoltalom ideje 10 év amely további 10-10 évre korlátlan ideig meghosszabítható! b.,/ szerzői jogvédelem tárgya szerzői alkotás lehet melynek sajátossága hogy a szerzői mű automatikusan minden további eljárás vagy feltétel teljesítése nélkül akár a szerző akaratától függetlenül

is jogi oltalomban részesül. SZERZŐI JOG 1969 ÉVI III TV 1. A szerzői jog általános szabályai: Döntően polgári jogviszonyok Szerzői jogvédelem alá tartozik a szerzői alkotás. A szerzői jog az irodalmi, tudományos és művészeti alkotások, az előadó művész, valamint a szerzői munkával rokon más tevékenység, továbbá a szoftver, a számítógépi program védelmével a művét létrehozó alkotó ember személyi és vagyoni jogait tartalmazza. A szerzői jog azt illeti aki a művet alkotta A szerzői jog az alkotó számára elvileg kizárólagos jogot biztosit arra, hogy a művel szabadon rendelkezzék, mindenki más ezt tűrni tartozik, és a művet csak szerző, illetve jogutódja engedélyével használhatja fel. A szerzői jog mint részjogosultság több nevesített részjogosítványt foglal magában: a/személyhez fűződő jogokat és b/vagyoni jogokat! a/ A szerző személyhez fűződő jogai: Szerző határoz arról, műve nyilvánosságra

hozható-e; megilleti a jog, hogy művén szerzőként feltüntessék; követelheti, hogy e minőségét senki ne vonja kétségbe; a szerző személyéhez fűződő jogát sérti művének minden jogosulatlan megváltoztatása vagy felhasználása. A személyhez fűződő jogok időben korlátlanok, és átruházhatatlanok A szerző halála után 70 éves védelmi időn belül az gyakorolhatja, akit a szerző hagyatékának gonozásával megbízott vagy a szerzői jogot örökléssel megszerezte. Védelmi időn túl a Szerzői Jogvédő Hivatal és az érdekvédelmi szervek lépnek fel. b/.A szerző vagyoni jogai: A vagyoni jogok alapját a szerzőnek az a törvényben rögzített általános jogosítványa képezi, hogy a mű bármilyen felhasználásához – ha a törvény eltérően nem rendelkezik – a szerző hozzájárulása szükséges. ez lehetővé teszi a szerzőnek ill jogutódjának hogy anyagi előnyöket kössön ki. Szerző halála után 70 évig tartó védelmi

idő alatt a hozzájárulás joga a szerző jogutódját illeti meg. A szerzőt vagy jogutódját a mű fel használása ellenében– ha a törvény eltérően nem rendelkezik – díjazás illeti meg, díjazásról csak nyilatkozattal lehet lemondani. Tehát a szerző halálát követően 70 évig érvényesíthetők a szerző vagyoni jogai A szerzőt vagy jogutódját 70 évig illeti meg a mű felhasználása ellenében díjazás! Szerzői hozzájárulás csoportjai : a) felhasználási szerződésen kívül adott hozzájárulás (szóban, ráutaló magatartással) b) a felhasználási szerződésben adott hozzájárulás. a) felhasználási szerződés: Olyan szerződések, amely alapján a szerző vagy jogutódja védett szerzői mű rendelkezésre bocsátására és/vagy a mű sokszorosítására, megjelenítésére vagy a nyilvánossághoz közvettitésére vonatkozó jogi felhatalmazást ad, a felhasználó a művet rendszeresen közvetíti, és ezért rendszerint díjazást

fizet. Írásbeli alak szükséges A díjazásban meg kell állapodni vagy kifejezetten utalni kell az ingenességre. szoftverszerződés: szg es programok felhasználásával kapcsolatos Felhasználó jogait csak a szerző beleegyezésével ruházhatja át Szabad felhasználás esetei: a szerzői jog korlátját jelentik nem kell szerző hozzájárulását kérni és díjat sem kell fizetni a már nyilvánosságra hozott műből jogszerű idézésért, oktatás és tudományos ismeretterjesztés keretében való átvételért . NEM KELL A SZERZŐ HOZZÁJÁRULÁSÁT KÉRNI: a már nyilvánosságra hozott műből való jogszerű idézésért oktatás és tudományos ismertterjesztés keretében való átvételért iskolai előadásért a mű egyes példányainak kölcsönzéséért magánhasználatú előadásért. A nyilvánosságra hozott műről bárik készíthet másolatot ha nem szolgálja a jövedelemszerzés célját és nem sérti a szerző jogos érdekét. 5. Munkaviszonyban

alkotott mű: Ha mű elkészítése a szerző munaköri kötelezettsége, és a munkáltató munkaviszony tartalma alapján a mű felhasználására jogosult, a mű átadása a nyilvánosságra hozatalhoz való hozzájárásnak minősül, és a felhasználás joga átadással átszáll a munkáltatóra. Ha munkáltató felhasználási jogának gyakorlása során a műre harmadik személlyel köt felhasználási szerződést, akkor ez a szerzői díj összegének 60-80%-a, szoftver esetében 10-30%-a a szerzőt illeti meg. 6. A szerzői jog megsértésének következményei: A) személyiség védelmi intézkedések között a szerző követelheti : a jogsértés megtörténtének bírói megállapítását; a jogsértés abbahagyását és a jogsértő eltiltását további jogsértéstől; hogy a jogsértő elégtételt adjon ha szükséges saját költségénezt hozza nyilvánosságra; elégtételt a jogsértő érszéről és ktségén a megelőző állapot visszaállítását

sérelmes helyzet megszüntetését. a dolog megsemmisítését jogsértő jellegétől való megfosztását B) vagyoni szankciók: szerző jog megsértése esetén kártérítés jár. A mű jogosulatlan felhasználása estén a szerzőt megilleti a jogszerű felhasználás estében járó díj is, az ezen felüli felróható összeg a bírság amely a szerzői díjnak megfelelő összeg. C) büntető jogi szankciók: a., aki más szellemi alkotását sajátjaként tünteti fel, és ezzel a jogosultnak vagyoni hátrányt okoz; b., gazdálkodó szervezetnél betöltött munkakörével visszaélve más szellemi alkotásának, találmányának hasznosítását attól teszi függõvé, hogy annak díjából részesedjék  a bitorlás bűntettét követi el Btk 329§/a, (amely három év szabadságvesztéssel jár). Aki tudományos vagy művészi alkotás teljesítményén, hangfelvétel előállítójának hangfelvételén, vagy televízión fennálló jog megsértésével vagyoni

hátrányt okoz Btk 329§ b a szerzői és szomszédos jogok megsértése vétséget követi el (amely két évi szabadságvesztéssel-, közérdekű munkával-, vagy pénzbüntetéssel jár). 7 Szoftverekkel kapcsolatos szabályok: A szoftver tisztán szellemi alkotás amely egy számítógépet működtet meghatározott módon és a szg nek nem része! A szoftvert ezért nem az iparjogvédelmi jog védi hanem a szerzői jog. A szg-i program nem minősül találmánynak.A szoftver bármilyen felhasználásához a szerző hozzájárulása szükséges A szerzőt vagy jogutódját a mű felhasználása ellenében díjazás illeti meg. A felhasználási szerződéseket írásban kell megkötni abban szerepelnie kell a díjazásnak is. A szoftver jogosulatlan használata azért okoz vagyoni hátrányt a s zoftver terjesztésére jogosult természetes vagy jogi személyeknek mert a szoftver árának megfizetése elmarad Az okozott hátrányt úgy kell meghatározni hogy a jogosulatlanul

használt szoftver példányszámait meg kell szorozzuk annak egységárával. Nettó ÁFA nélküli árral adatvédelem Adatkezelésre vonatkozó szabályozást az 1992.évi LXIIItv a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról tartalmazza. A törvény célja annak biztosítása hogy személyes adatával mindenki saját maga rendelkezzen és a közérdekű adatokat mindenki megismerhesse. EURÓPAI TANÁCS ADATVÉDELMI EGYEZMÉNYE és az OECD irányelveihez rendkívül fontos alapelveket fogalmaz meg: A TÖRVÉNYBEN MEGFOGALMAZOTT FŐBB ALAPELVEK: a társadalmi indololtság a s zemélyes részvétel az érintettek és az adatfajták korlátozása a célhoz kötöttség a továbbadás korlátozása az adategység az időbeli korlátozás a nyíltság a biztonsági óvintézkedések és a felelősség elve. SZEMÉLYES ADATOK: mindaz ami egy élő személlyel az érintettel kapcsolatos bárminemű információt hordoz vélemény minősítés és az

adatokból levonható következtetés A személyes adat helyességének az érintettnek anyagi és erkölcsi érdeke fűződik. az adatkezelők hivtalból bárki kezdeményezésére helyesbíteni köteles. A törvény érvényesülésének a legfőbb garanciája a bíróság előtti jogérvényesítés. Az adatkezelésből eredő károkért az adatkezelő objektív felelősséggel tartozik ADATVÉDELMI BIZTOS FELADATAI (Országgyűlés választja) ellenőrzi e törvény és az adatkezelésre vonatkozó más jogszabály megtartását. kivizsgálja a hozzá érkezett bejelentéseket gondoskodik az adatvédelmi nyilvántartás vezetéséről. VII fejezet A JOGÉRVÉNYESíTÉS A Polgári jogi jogviszonyból eredő jogviták eldöntésére ha a törvény másként nem rendelkezik általános hatásköre a bíróságoknak van. 1. bírósági úton nem érvényesíthető követelések: naturális obligációk A.)Elévült követelések és bizonyos járadék szerűkövetelések: ezek bírói

úton is érvényesíthetőek lettek volna, de a jogosult hosszabb ideig nem élt a jogával, ezért az időmúlásra tekintettel már nem fűződik társadalmi érdek az állami kényszer rendelkezésre bocsátásához. B) A szûkebb értelemben vett természetes kötelmek: eredetileg keletkezésük idején sem voltak hatóságilag kikényszeríthetőek, ilyenek : a) fogadásból, játékból eredő köv. (kivéve ha a játékot-, fogadást állami engedély alapján bonyolították le); b ) kifejezetten játék vagy fogadás céljára ígért, vagy adott kölcsönből eredő köv.; c) amelyek állami szerv útján való érvényesítését jogszabály zárja ki ( „kocsma hitel”). Polgári peres eljárás: kereset benyújtásval indul, a felek meghallgatása és bizonyítási eljárás lefolytatása után az ügy jogerős bírói ítélettel fejeződik be. Nemperes eljárás: nincs kereset, nem minden esetben kerül sor a felek meghallgatására (tárgyalás), az ügyet nem

ítélettel, hanem végzéssel fejezik be (pld.: fizetési meghagyásos eljárás, cégbírósági eljárás, hagyatéki elj., felszámolási elj) 2. Polgári jogi jogviták eldöntése: A polgári jogi jogviszony alanyaik között felmerült polgári jogi jogviták többségét bíróság előtt lehet érvényesíteni. Polgári jogi ügyek közé sorolhatók: a tulajdonjoggal-; a szerződésekkel-; a kártérítésekkel-; a személyiség védelmével ( pl.: jóhírnév vagy magántitok sérelme)-; a szellemi alkotásokhoz fűződő jogok védelmével-; az örökléssel kapcsolatos jogviták. Továbbá bírósági útra tartoznak még: a munkaviszonyból-; a s zövetkezeti tagsából eredő-; a közigazgatási határozatok ellen benyújtott keresetek. A bírósági szervezet ugyan háromlépcsős, de a polgári peres eljárás jelenleg csak kétfokú; elsőfokon hozott döntés ellen csak egyszer lehet fellebezni, a f ellebezést a m ásodfokon eljáró bíróság bírálja el, és

jogerős döntést hoz. Első fok: egy hivatásos bíró, két népi ülnök; másodfok: három hivatásos bíróból áll Harmad fok nincs, de jogszabály sértésre hivatkozva egy alkalommal lehetőség van felülvizsgálati eljárás kezdeményezésére a Legfelsőbb Bíróságnál. 3. A hatáskör: különböző szintű bíróságok közötti megosztás, vagyis egy adott jogvita eldöntése a helyi vagy a megyei bíróság feladatkörébe, hatáskörébe tartozik. A helyi bíróság hatáskörébe tartoznak mindazok a perek, melyek elbírálását, a törvény nem utalja a megyei bíróság hatáskörébe. Megyei bíróság hatáskörébe tartózó perek: a) vagyonjogi perek (amely tízmillió forintot meghaladja); b) közigazgatási jogkörben eljáró személyek által hivatalos eljárásukban okozott károk megtérítésére indítanak; c) szerzői jogi és iparjogvédelmi; d) nemzetközi árú fuvarozás vagy szállítmányozás; e) cégbejegyzés alapjául szolgáló okirat

érvénytelenségének megállapítása; f) közigazgatási; g) választott bírói ítélet vagy egyezség érvénytelenítése iránti; h ) melyeket a törvény a megyei bíróság hatáskörébe utal. Perérték:A per tárgyának értéke jellemzően az összeg, amit a másik peres féltől követelnek. 4. Illetékesség: az ügyek megoszlása az azonos hatáskörű bíróságok között, azt határozza meg, hogy konkrétan melyik bíróság előtt indítható el az adott jogvita. Illetékességi okok: A) Az általános:illetékességi okok -az alperes belföldi lakóhelye az a b íróság amelynek terültetén alperes lakik minazokban a perekben illetékes amelyekre más bíróságnak nincs kizárólagos illetékessége megállípítva nincs. -az alperes tartózkodási helye belföldi lakóhely hiányában -az alperes utolsó belföldi lakóhelye -felperes lakóhelye -felperes tartózkodási helye a felperes lakóhelye hiányában jogi személyek elleni perekben az ált.

illetékességet a j ogi személy székhelye vagy jogi személy képviseletére hivatott szerv székhelye egyaránt megállapíthatja. Székhelynek – kétség estén – az ügyintézés helyét kell tekinteni. B) A különös illetékességi okok: a vagylagos illetékességi okok f ennállta esetén a Pp. Felperes választására bízza, hogy általános illetékességű vagy különös illetékességű bíróság előtt indítja meg a pert (ilyenek: ingatlan tulajdonára vonatkozó ügyekben, melyek az ingatlan fekvése szerint illetékes bíróságnál is meg indítható; vagy kártérítési pereknél). Kizárólagos illetékességi ok: a per eldöntésére egyetlen meghatározott bíróságnak van illetékessége. 5. A felek és más perbeli személyek: felperes (aki indítja a pert, aki valakivel szemben valamilyen követelést támaszt); az alperes (aki ellen a per indul, akitől a felperes valamit követel). A perben több felperes-, alperes is szerepelhet, ez a pertársaság

Több felperes együtt indíthat el pert ha: (a) a per tárgya közös dolog, ill olyan közös kötelezettség amely csak egységesen dönthető el; b) a perbeli követelések ugyanabból vagy hasonló ténybeli és jogi alapból erednek).Beavatkozó : akinek jogi érdeke fűződik ahhoz, hogy más személyek között folyamatban levő per miként dõljön el ezért valmelyik fél pernyertessége érdekében a perbe beavatkozik (írásban vagy szóban kell bejelenteni). Perbehívott: az fél aki perveszteség esetére harmadik személy ellen kíván követelést érvényesíteni. A perbehívás elfogadása nem kötelező az esetleges perbelépés nem jelenti a követelés elismrését Meghatalmazott: a fél helyett az általa, illetőleg törvényes képviselője által választott személy (ált.: ügyvéd vagy ügyvédi iroda).is eljárhat A meghatalmazott a m eghatalmazó nevében és a m eghatalmazó helyett tesz jognyilatkozatot! 6. Polgári per lefolytatása: A pert a

felperesnek keresetlevéllel (keresettel) kell megindítani. A keresetet a perre hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz kell benyújtani. A keresetnek az előirt tartalmi követelmények szerint, határozott kérelmet kell tartalmaznia. A bíróság ellenőrzi, hogy a kereset alkalmas-e bírósági tárgyalás lefolytatására. Ha hiányos: hiánypótlás végett visszaküldi a felperesnek; meghatározott esetekben pedig idézés kibocsátása nélkül elutasítja. Ha ilyen intézkedésre nincs ok, tárgyalást tűz ki, és arra a f eleket másolat kézbesítésével megidézi. Mulasztás súlyos következményekkel jár A tárgyalás számbavétellel kezdődik, elnök: megnyitja a tárgyalást; megállapítja a felek, szakértők stb megjelentek-e; megvizsgálja a képviselőként megjelent személyek meghatalmazását. Azt követően ismerteti a keresetlevelet és az alperes ellenkérelmét. Ha bíróság a p ert nem szünteti meg, érdemi tárgyalás: ennek

folyamán folytatja le a bizonyítási eljárást. Bizonyítási kötelezettség (bizonyítási teher) : a per eldöntéséhez szükséges tényeket annak kell bizonyítania, akinek érdekében áll, hogy azokat a bíróság valónak fogadja el. Leggyakrabban hasznát bizonyítási eszközök: felek előadása; tanúvallomások; szakértői vélemények; szemle; okiratok (közokiratok és magánokiratok); tárgyi bizonyítékok. Eskünek a perben nincs helye. A tanú, ha titoktarás alól felmentést nem kapott, nem hallgatható ki olyan kérdésre, amely államtitoknak minősül. Ha egy jelentős tény megállapításához különleges szakértelem szükségeltetik – amellyel a bíróság nem rendelkezik – a bíróság szakértőt rendel ki. Szemle: lényeges körülmény megállapításához, személy, tárgy, tény, vagy helyszín közvetlen megfigyelése, megvizsgálása szükséges. Ha fél tényállásait okirattal kívánja bizonyítani, akkor azt, a t árgyaláson

megtekintés végett bekell mutatnia. Közokirat: Bíróság közjegyző vagy más hatóság állítja ki az ellenkező bebizonyításig valódinak számít. A közokirat teljesen bizonyítja a benne foglalt intézkedést vagy határozatot, továbbá az okirattal tanúsított adatok és tények valóságát, úgyszintén az okiratban foglalt nyilatkozat megtételét, valamint annak idejét és módját. Magánokirat: az ellenkező bebizonyításáig teljes bizonyítékul szolgál arra, hogy kiállítója az abban foglalt n yilatkozatot megtette, illetőleg elfogadta, vagy magára kötelezően ismerte el, feltéve, hogy az alábbiak valamelyike fennáll: a) a kiállító az okiratot saját kezûleg írta, és aláírta; b) két tanú az okiraton aláírásával igazolja, hogy a kiállító a nem általa írt okiratot előttük írta alá, vagy aláírását előttük saját kezű aláírásának ismerte el; c) a kiállító aláírása az okiraton bíróilag vagy közjegyzőileg

hitelesítve van; d) a gazdálkodó szervezet által üzleti körében kiállított okiratot szabályszerűen aláírták. A magánokirat eredetiségét csak akkor kell bizonyítani, ha az ellenfél kétségbevonja, vagy a bíróság szükségesnek látja. A bíróság a tényállást a felek előadásának és a bizonyítási eljárás során felmerült bizonyítékoknak egybevetése alapján állapítja meg. Ezután a f elek perbeszédükben értékelhetik a bizonyítás anyagát, előadhatják jogi érveiket. Ezt követően a bíróság zárt tárgyaláson meghozza határozatát. A bíróság a per érdekében ítélettel, a per során felmerült minden más kérdésben (beleértve a megszüntetést is) végzéssel határoz. Ítélet: az bírósági határozat, amely dönt a felperes kereseti kérelméről, tartalmától függően lehet: helyt adó (felperes a nyertes); elutasító (felperes lett a vesztes); vegyes jellegű részben helyt adó, részben elutasító (felperes csak

részben lett nyertes). Perköltség: mindaz a költség, amit a felek célszerű és jóhiszemű pervitelével kapcsolatban, akár bíróság előtt vagy kívül merült fel. A bizonyítási eljárással járó költségeket főszabályként a bizonyító fél köteles előlegezni, a pernyertes fél költségeinek megfizetésére a pervesztes felet kötelezi a bíróság. Az illetékekre vonatkozó jogszabály részletes szabályokat tartalmaz az illeték fizetés módjára és mikéntjére. A polgári eljárások között a peres eljárás illetéke a pertárgyérték 6% -a; a fellebbezés illetéke szintén a vitatott érték 6%-a; az egyszerûbb fizetési meghagyásos eljárás illetéke 3%. A határozatban megállapított kötelezettség teljesítésére a bíróság rendszerint 15 napot határidőt szab, amennyiben indokolt ennél hosszabb határidőt is megállapíthat a bíróság. Az ítélet három fő része: fejrész: bíróság megjelölése; bírórósági ügyszám;

felek képviselők nevei, lakóhelyei; perbeli állás; per tárgya. érdemi rész: ítélet rendelkező része vagy indoklása; tájékoztatás ítélet ellen van-e fellebbezés, és azt hol mikor, mennyi idő alatt kell benyújtani; záró rész: ítélet hozatal helye, ideje; keltezés és aláírás. A bírósági határozatokhoz számos joghatás fűződik, a legfontosabb joghatás a jogerő. A jogerős bírósági határozat lehet : megtámadhatatlan: a határozat ellen nincs helye fellebbezésnek (alaki jogerő); végleges: a határozat tovább nem vitatható módon rendezi a felek jogviszonyát (anyagi jogerő); végrehajthatóság: a teljesítési határidő után önkéntes teljesítés hiányában a bíróság a h atározatban foglaltak, állami kényszer alkalmazásával is kikényszeríthetők. 7. Perorvoslatok: A bírósági határozatok megtámadásának eszköze. Két csoportja a) a jogerőre nem emelkedett határozatok megtámadására szolgáló rendes

perorvoslat: a fellebbezés; b) a jogerős bírósági határozatok megtámadásának eszköze a rendkívüli perorvoslat: a perújítás és a felülvizsgálat. Fellebbezés: fellebbezéssel élhet a f él, beavatkozó, végül az akire a h atározat rendelkezést tartalmaz, a rendelkezés reá vonatkozó része ellen (fellebbezés határideje közléstől számított 15 nap) A fellebbezésben megkell jelölni azt a h atározatot amely ellen irányul. A fellebbezésnek a határozat végrehajtására halasztó hatálya van, ezért főszabályként a megtámadott határozat a fellebbezés másodfokon történő elbírálásáig nem emelkedik jogerőre, és nem hajtható végre. Fellebezés következtében az ügy másodfokra kerül ahol : dönthet az ügy érdekében; viszateszi elsőfokra. A másodfokú bíróság határozata jogerős, ellene nem lehet fellebbezni. Perújítás: az ítélet ténybeli alapja ellen irányul, tévedés nem szolgálhat perújítás alapjául. A fél

olyan tényre, vagy bírósági jogerős határozatra hivatkozik, amelyet a bíróság a perben nem bírált el, és az – elbírálás esetén - reá kedvezőbb határozatot eredményezett volna. Előterjesztésének ideje 6 hónap, ítélet jogerőre emelkedésétől számított 5 év elteltével perújításnak helye nincs. Felülvizsgálat: jogerős bírói ítélet megtámadására szolgáló rendkívüli perorvoslat. A legfontosabb különbség, hogy ezt jogszabálysértésre hivatkozva lehet kérni; meg kell jelölni azt a jogszabályt melyet a bíróság jogerős határozata sért. A kérelmet a határozat közlésétől számított 60 napon belül kell benyújtani a Legfelsőbb Bírósághoz. 8. A fizetési meghagyásos eljárás: A perindítást megelőző, keresetindításnál egyszerűbb , gyorsabb és olcsóbb nemperes eljárás. Kizárólag fizetési meghagyás útján érvényesíthető a pénz fizetésére irányuló olyan követelés, amelynek összege a kétszázezer

forintot nem haladja meg (ez irányú kérelmet űrlapon kell előterjeszteni). Csak lejárt és összegében pontosan meghatározott igény érvényesíthető A bíróság az ellenfél meghallgatása nélkül bocsájtja ki. A fizetési meghagyásnak bármilyen címen előterjesztett megtámadása ellentmondásnak minősül. Ha az ellentmondás a fizetési meghagyásnak csak valamely része vagy rendelkezése ellen irányul, a fizetési meghagyásnak az ellentmondással nem érintett része (rendelkezése) jogerőre emelkedik. Ha fizetési meghagyást ellentmondással kellő időben nem támadták meg, annak ugyanolyan hatálya van, mint a jogerős ítéletnek, tehát rendkívül fontos, hogy a követelés vitatása esetén ellentmondással kell élni. A kellő időben előterjesztett ellentmondás folytán a fizetési meghagyásos eljárás perré alakul át. Tehát a kellő időben előterjesztett ellentmondás nélkül a fizetési meghagyásnak ugyanolyan hatálya van mint a

jogerős itéletnek. 9. A bírósági végrehajtási eljárás: a) a büntetés végrehajtás (a kényszer döntően személyre irányul); b) vagyoni végrehajtás. A bírósági végrehajtás a vagyoni végrehajtás fő útja. Az állami kényszer elsősorban az adós vagyoni jogait korlátozhatja, kivételesen az adós személyiségi jogait is érintheti. A pénzforgalmi úton érvényesíthető pénzkövetelést – az adós bankszámlával rendelkezik -azonnali beszedési megbízással kell behajtani; bankszámlával nem rendelkező esetén, az adós munkabéréből, járandóságából kell behajtani. Elrendelése a végrehajtó okirattal történik A bíróság a végrehajtó okiratot a végrehajtás kérő kérelmére állítja ki. A végrehajtás során felmerülő költségeket a kérő előlegzi, az adós viseli. A végrehejtás során a végrehajtó megtekintheti és átvizsgálhatja az adós: a) lakását és egyéb helyiségét; vagyontárgyát; b ) bármely c)

gazdasági tevékenységével kapcsolatos iratait. Munkabérből történő levonásnál – az alap a levonások utáni bér – általában 33%-ot, kivételesen legfeljebb 50%-ot lehet levonni. Ha az adós a v égrehajtható okiratban feltüntetett kötelezettségeit önkén nem teljesítette, a végrehajtó az adós ingóságait foglalási jegyzőkönyvben összeírja és lefoglalja. A lefoglalt ingóság elhasználása, elzálogosítása, megsemmisítése vagy a végrehajtás alól más módon való elvonása bűncselekmény. A végrehajtási jog a végrehajtandó követeléssel együtt évül el. 10. A csődeljárás: olyan nemperes eljárás, amelynek során az adós – csődegyezség megkötése érdekében – fizetési haladékot kezdeményez, illetve a csődegyezség megkötésére tesz kisérletet.Legfontosabb célkitűzés a fizetőképesség helyre állítása Adós: az a gazdálkodó szervezet, amely tartozását (esedékességkor) nem tudta vagy

előreláthatólag nem tudja kiegyenlíteni; hitelező: akinek az adóssal szemben jogerős, végrehajtható okiraton alapuló vagyoni követelése van. Csődeljárási iránti kérelmet a gazdálkodó vezetője nyújthat be a bírósághoz, ha a kérelem megérkezésétől számított két éven belül nem kapott fizetési haladékot. Fizetési haladék: csak abban az esetben érdemes, ha remény van a csődegyezség megkötésére; csak akkor jár ha : a kezdő időponttól a lejárt hitelezői követelések jogosultjainak több mint a fele, és a le nem járt hitelezői követelések jogosultjainak több mint egynegyede egyetért, feltéve ha ezeknek a hitelezőknek az összes követelése eléri az adós mérlegében szereplő összes hitelezői követelések kétharmadát. Vagyonfelügyelő : a bíróság a fizetési haladékról szóló végzésben a felszámolók névjegyzékéből rendeli ki. Kényszeregyezség: a megkötött egyezség azokra az egyezségkötésre jogosult

hitelezőkre is kiterjed, akik az egyezséghez nem járultak hozzá, vagy szabályszerű értesítésük ellenére nem vettek részt. 11. A felszámolási eljárás: Célja a fizetés képtelen jogutód nélküli megszüntetése során a hitelezők a törvényben meghatározott módon kielégítést nyerjenek. FELSZÁMOLÁSI ELJÁRÁS KEZDEMÉNYEZÉSE megindítása: -az adós maga ellen akkor kérheti a f elszámolási eljárás lefolytatását ha fizetésképtelen és nem kíván élni vagy nem élhet a csődeljárás kezdeményezésének lehetőségével. -hitelező akkor kérheti az adós ellen a felszámolási eljárás lefolytatását ha az adóst fizetésképtelennek tartja a kérelemben röviden ismertetni kell hogy az adóst miért tekinti fizetésképtelennek és az állítás bizonyításához szükséges iratokat a kérelemhez csatolni kell -a végelszámoló az adós ellen akkor köteles a felszámolási eljárás lefolytatását kérni ha a végelászámolás során az

adós fizetésképtelenségét észleli -a cégbíróság a cég felszámolására illetékes bíróságot értesíti ha a céget megszüntnek nyilvánítja FIZETÉSKÉPTELENSÉG MEGÁLLAPíTÁSA: a Bíróság az adós fizetésképtelenségét akkor állapítja meg ha az adós : -nem vitatott tartozását az esedékességet követő 60 napon belül nem egyenlítette ki vagy a vele szemben lefolytatott végrehajtás eredménytelen volt vagy a fizetési kötelezettséget a csődeljárásban kötött egyeszség ellenére nem teljesítette. KIELÉGíTÉSI SORREND: a felszámolás költségei, záloggal óvadékkal biztosított követelséek a zálogtárgy (óvadék) érékének erejéig feltéve hogy a biztosítékot a felszámolási eljárás megindítása előtt legalább 6 hónappal kitöltötték, A gazdálkodó szrvezetet terhelő meghatározott járadék jellegű követelések a magánszemély nem gazdasági tevékenységből eredő követelései (kártérítés) tb tarozások adók

és az adók módjára behajtható köztartozások víz és csatornadíjak egyéb követelések késedelmi kamat és késedelmi pótlék adóhatósághoz fizetendő pótlék és bírság. A bíróság az adós kérelmére a tartozás kiegyenlítésére legfeljebb 30 napos határidőt engedélyezhet. A bíróság a felszámolást elrendelő végzésben kijelöli a felszámolót Az adós felszámolását elrendelő végzés jogerőre emelkedett közzé teszik a Cégközlönyben : felszámoló neve, székhelye; felszámolás kezdő időpontja; felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet vezetője köteles: hitelezőknek szóló felhívás. A a) felszámolás megkezdését megelőző nappal záró leltárt, éves beszámolót, egyszerűsített mérleget készíteni; b) iratjegyzéket készteni, irattári anyagot átadni a felszámolónak; c ) nyilatkozni esetleges környezeti károk fennmaradásáról, vagy egyéb környezeti terhekről; d) tájékoztatást adni

jogügyletről illetve kötelezettségről; e) a felszámolás elrendeléséről a munka vállalókat, szövetkezeti tagokat, szakszervezeteket haladéktanul tájékoztatni. A felszámoló az adós követeléseit esedékességkor behajtja igényeit érvényesíti, és vagyonát értékesíti. Felszámolási költségek : a) Bérgarancia Alapból kapott támogatás; az adóst terhelő munkabér; b) az adóst terhelő c) a felszámolás kezdő időpontja után az adó gazdasági tevékenységének ésszerű befejezésével, vagyonának megóvásával, megőrzésével járó költségek; d) a vagyon értékesítésével és a k övetelések érvényesítésével kapcsolatos igazolt költségek e) eljárás során felmerült, a gazdálkodó szervezetet terhelő költségek. f) az adós iratanyagának rendezésének-, elhelyezésének-, őrzésével kapcsolatos költségek; g) a felszámoló díja. A bíróság a zárómérleg és vagyonfelosztási javaslat alapján végzéssel

határoz a k öltségek viseléséről, a felszámoló díjáról, a hitelezők kielégítéséről, bankszámlák megszüntetéséről, valamint kötelezi a felszámolót a még szükséges intézkedések megtételére – ezzel egyidejűleg dönt a felszámolás befejezéséről és az adós megszüntetéséről. Egyszerûsített felszámolás: ha a vagyon a várható felszámolási költségek fedezetére sem elegendő – vagyis az eljárás technikailag lebonyolithatatlan – a bíróság a felszámoló kérelmére végzésben elrendeli az adós vagyonának, illetve be nem hajtott követeléseinek a hitelezők közti felosztását, valamint az adós megszüntetését. 12. Végelszámolás: Az adós székhelye szerinti illetékes megyei (fővárosi) bíróság mint cégbíróság hatáskörébe tartozó nemperes eljárás. A végelszámolást tehát az illetékes megyei bíróságon kell megindítani A gazdálkodó szervezet jogutód nélkül megszűnik – fizetés képtelenség

miatt indított felszámolási eljárást kivéve - , végelszámolásnak van helye. A végelszámolás a fizetés képes, de tevékenységét megszüntető gazdasági társaságok megszűnésére vonatkozó szabályokat tartalmaz. A gazdálkodó szerveszet hitelezői követeléseiket a végelszámolás közzétételét követő 30 napon belül köteles bejelenteni a Cégközlönyből ismert végelszámolónak. A végelszámolást igazolt költségeit, beleértve a végelszámoló díját a gazdálkodó szervezet viseli. A gazdasági élet főbb szereplői: a gazdasági társaságok, Állami vállalatok és a tröszt (ma már kisebb a jelnetőségük) költségvtési szerv szövetkezetek egyesület közhasznú szervezetek (ilyenné minősíthető szervezetek:alapítvány közalapítvény közhasznú társaság köztestület társadalmi szervezetek, Állami vállalatok és a tröszt Az állami vállalatok régen a jogi személyek alapvető típusai voltak ma már privatizálták

megszüntették vagy gazdasági társasággál alakították. Jogi személy a rábízott vagyonnal önállóan gazdálkodik kötelezettségeiért a r ábízott vagyonnal felel. Az állami jogszabályban meghatározott módon irányítja felügyeli a v állalat gazdálkodását és más tevékenységét. A kezelésében lévő vagyont nem lehet elvonni Az alapító szerv a felügyelete alá tartozó több vállalat gazdaságos működésének és fejlesztésének előmozdítására és e vállalatok irányítására TRÖSZTöt hozhat létre. A tröszt és a keretében működő vállalatok jogi személyek Költségvetési szerv: Olyan jogi személyiséggel rendelkező szervezet amely közszükségletek kielégítését szolgáló jogszabályban meghatározott állami feladatait alalptevékenységként végzi. Végezhetnek egészségügyi szociális kulturális rendészeti feladatot az alapító okiratukban meghatározott körben és kötelezettséggel. Képviseletét a szerv vezetője

látja el jogkörét a szerv dolgozójára ruházhatja át. Költségvetését meghaladó mértékben is terheli kártérítési és kártalanítási kötelezettség valamint az a kötelezettség amelyet jóhiszemű személyek irányában vállalt. Ilyen esetekben a költségvetési fedezetről a költségvetési gazdálkodás szabályai szerint kell gondoskodni. Szövetkezetek: A szövetkezet a tulajdonában álló és a tagok vagy mások által hasznászálatba adott vagyoni eszközökkel önállóan gazdálkodik, adózott eredményével szabadon rendelkezik. Éves kiosztható eredményének nagyobb részét a személyes közreműködés arányában a tagoknak kell visszatéríteni. Minden olyan tevékenységet folytathat amelyet a t örvény nem utal más formájú gazdálkodó szervezet vagy az állam (állami szerv) kizárólagos tevékenységi körébe. A szövetkezet nemcsak vagyoni hozzájárulást igényel tagjai részéről hanem a személyes közreműködés valamilyen

formáját is. Ez nemcsak munkatevékenység lehet hanem a szövetkezet szolgáltatásainak igénybevételéből áll. Tagjai csak természetes személyek lehetnek az alapszabály jogi személy tagságát is lehetővé teheti. Szövetkezetet legalább 5 tag alapíthat a taglétszám felső határa nincs korlátozva. Alapítását az alapító tagok részvételével tartott alakuló közgyűlés határozza el. A cégbírósági bejegyzéssel visszamenőleg jön létre A szövetkezetet az igazgatóság elnöke az ügyvezető elnök az ügyvezető igazgató vagy az igazgatósági tag képviseli. Az alapszabály kötelező önkormányzati szabályzat a szövetkezet szervezetének működésének és gazdálkodásának alapokmánya. Szövetkezetnél kötelezően létrehozandó szervek: közgyűlés az igazgatóság és bizonyos kivételekkel a felügyelő bizottság Fakultatívan létrehozandó szervek: küldöttgyűlés a helyi önkormányzati egységek és az egyeztetőbizottság A

szövetkezeti tag alapvető jogait és kötelezettségeit az 1992 évi I tv az alapszabály és más önkrormányzati szabályzat valamint a tagsági megállapodás tartalmazza. közhasznú szervezetek: A közhasznú szervezetekre vonatkozó általános szabályok: A nem haszonelvű ún non profit szervezetek gazdálkodását a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CXLIV tv szabályozza Meghatározza: (-ld 4fejezet elején gazd társaságok-) a közhasznú szervek típusait, a közhasznú jogállás megszerzésének feltételeit, a közhasznú szervezetek működésének és gazdálkodásának rendjét a nyitva tartás és beszámolás szabályait valamint a működés és vagyonfelhasználás törvényességi felügyeletére vonatkozó szabályokat. Nem minősíthető közhasznú szervezetnek Mo-gon: politikai párt biztosító egyesület munkáltatói és munkavállalói érdekképviseleti és érdekvédelmi szervezet Közhasznú szervezetek: társadalmi szervezet

alapítvány közalapítvány közhaznú társaság és az arra feljogosított köztestület. A közhasznú szervezetté minősíthető szervezet a közhasznú nyilvántartásba vétel során nyeri el közhasznú jogállását A közhasznúvá minősíthető szervezet nyilvántartásba vételére irányuló eljárás az illetékes bírósághoz benyújtott kérelemre indul. A törvény a közhasznúságnak 2 fokozatát különbözteti meg: Közhasznú és kiemelkedően közhasznú. kiemelkedően közhasznú.szervezetté nyilvánítás feltétele hogy a szervezet közhasznú tevékenysége során olyan közfeladatot lásson el amelyről jogszabály rendelkezése szerint valamely állami szervnek vagy helyi önkormányzatnak kell gondoskodnia. Közhasznú szervezeteket megillető kedvezmények: -mértékét és feltételeit a pénzügyi jogszabályokban szabályozzákLétesítő okiratában meghatározott cél szerinti tevékenysége után társasági adómentesség Vállalkozási

tevékenysége után társasági adó kedvezmény helyi adókötelezettséget érintő kedvezmény illetékkedvezmény vámkedvezmény egyéb jogszabályban meghatározott kedvezmény. A közhasznú szervezet támogatója adomány útán a jogszabályban biztosított adókedvezményben részesül. A tv a közhasznú szervezetek vállalkozási tevékenységét nem korlátozza. Eredményét nem oszthatja fel köteles azt cél szerinti tevékenységének közhasznú céljai megvalósításának finanszírozására fordítania. Az eredmény nem fordítható olyan tevékenység finanszírozására sem amely a létesítő okiratban megjelölt célkitűzés erérését csak közvetetten szolgálja így sem a v állalkozási tevékenység bővítésére sem a cél szerinti tevékenységek keretén kívül eső pénzbeli vagy nem pénzbeli szolgáltatások teljesítésére. Gazdálkodását alacsonyabb mértékű kocázatvállalás jellemzi. Hitelt nem vehet fel Bevételeit és

költségeit a tv szerinti struktúrában kell bemutatnia. A közhasznú szervezetek törvényességi felügyelete az Ügyészség feladata Társadalmi szervezetek Társadalmi szervezetek fogalma: Olyan önkéntesen létrehozott önkormányzattal rendelkező szervezet amely az alapszabályban meghatározott célra alakul nyilvántartott tagsággal rendelkezik és céljának elérésére szervezi tagjai tevékenységét. Szervezeti egysége jogi személy. Társadalmi szervezet minden olyan tevékenység végzése céljából alapítható amely összhangban áll az Alkotmánnyal és amelyet törvény nem tilt. Elsődlegesen gazdaságivállalkozási tevékenység végzése cáljából NEM alapítható Az egyesülési jog mindenkit megillető alapvető alkotmányos szabadságjog vagyis mindenkinek joga van arra hogy másokkal szervezeteket ill közösségeket hozzon létre vagy azok tevékenységében részt vegyen. Tehát magánszemélyek jogi személyek tevékenységük célja és

alapítóik szándéka szerint társadalmi szervezetet hozhatnak létre és működtethetnek. Alapításához legalább 10 alapító tag a szervezet megalakítását kimondja alapszabályát megállapítsa ügyintéző és képviseleti szerveit megválassza. Alapszabályában rendelkezni kell a szervezet nevéről céljáról és székhelyéről valamint szervezetéről A társadalmi szervezet megalalkulását követően kérni kell annak bírósági de nem cégbírósági nyilvántartásba vételét. Ide tartoznak Pártok szakszervezetek amelyeknek csak magánszemélyek lehetnek tagjai. A pártok az Alkotmány és az alkotmányos jogszabályok tiszteletbe tartása mellett szabadon alakulhatnak és tevékenykedhetnek. Közhatalmat közvetlenül NEM gyakorolhatnak egyik párt sem irányíthat semmiféle állami szervet. Párt alapítója és tisztsgéviselője csak magyar állampolgár lehet. Alapítvány: sajátos célvagyon amelyet az alapítók –természetes vagy jogi

személyek meghatározott célra különítettek el. az alapítvány kezelését egy elkülönített szervezet kuratórium látja el melyet az alapító hoz létre de amennyiben erről nem gondoskodik úgy a bíróság jelöli ki. Az alapítvány a bírósági nyilvántartásbavétellel jön létre ez után az alapító az alapítványt már nem vonhatja vissza. Közalapítvány az alapítványok speciális fajtája amelynek alapítói a Országgyűlés a Kormány vagy az önkormányzat lehet. Közhasznú társaság(kht) A társadalom közös szükségleteinek kielégítését nyereség és vagyonszerzési cél nélkül szolgáló tevékenységet rendszeresen végző jogi személy jellegzetes non profit szervezet. Üzletszerű gazdasági tevékenységet csak a közhasznú tevékenység elősegítése érdekében folytathat a társaság tevékenységéből származó nyereség nem osztható fel a tagok között. Alapíthatja természetes és jogi személy valamin jogi személyiséggel

nem rendelkező gazdasági társaság. A társasági szerződés megkötésének időpontjára visszaható hatállyal jön létre Más közhasznú társasággal ill kft vel vagy rt vel egyesülhet és ilyen társaságokká válhat szét. Egyesület: Önkétnesen létrehozott önkormányzattal rendelkező szervezet amley az alapszabályban meghatározott célra alalkul és nyilvántartott tagsággal rendelkezik és céjának elérésére szervezi tagjai tevékenységét. Az egyesület jogi személy Bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre. Vagyonával önállóan gazdálkodik Gazdasági tevékenység folytatására NEM alalpítható Tartozásaiért saját vagyonával felel a tagok a tagdíj megfizetésén túl az egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal NEM felelnek. Köztestület Önkormányzattal és nyilvántartott tagsággal rendelkező szervezet amelynek létrehozását törvény rendeli el. Közfeladatot lát el Jogi személy A tv meghatározhat olyan közfeladatot

amelyet a k öztestület köteles ellátni így a köztestület közfeladatok ellátásához szükséges jogosítványokkal rendelkezik és ezeket önigazgatása útján érvényesíti. M Köztestület formájában működik a Magyar Tudományos Akadémia, a gazdasági ill szakmai kamarák, és a Magyar Szabványügyi Testület IV.fejezet A gazdasági társaságok 1 A régi Gt kapcsolódása az új törvényhez: régi Gt 1988 évi VI tv volt az új 1997 évi CXLIV törvény amely a kihirdetést követően 180 nap múlva 1998 06 16 -án lépett csak hatályba annak érdekében hogy a joglakalmazók az új szabályok alkalmazására megfelelően felkészülhessenek. 1997 évi CXLIV –ben szabályozott gazdasági társaságok: legalapvetőbb tartalmi ismérve hogy közös és üzletszerű gazdasági tevékenységre irányul Sorolja fel a Gt nak a Gt ben meghatározott gazdasági társaságokat: Közkereseti társaság (kht) betéti társaság (Bt) közös vállalat korlátolt

felelősségű társaság (KFT) részvénytársaság (RT) A tv rendelkezéseit a hatályba lépését követően alappított gazdasági társaságok esetében értelemszerűen alkalmazni kell. A tv úgy rendelkezik hogy a már működő gazdasági társaságok a cégjegyzékben vezetett adataik első változásakor kötelesek társasági szerződésüket az új törvényhez igazítani. Azon törvényi rendelkezések esetében amelyek szigorítást jelentenek a hatályos jogszabályokhoz képest a tv megfelelelő felkészülési időt (2év)biztosít a már működő gazdasági társaságok számára. Így az Új Gt hatálybalépése előtt bejegyzett kft ill rt formában működő Gazdasági társaság törzstőkéjét (alaptőkéjét) 2000 06 16-ig köteles az Új GT-ben meghatározott legkisebb összegre Pl.: kft nél 3MFt kiegészíteni A cégbíróságnak még hosszabb ideig együtt párhuzamosan kell alkalmazi a Gt és az új törvény szabályait. 2. A gazdasági társaságokra

vonatkozó közös szabályok: A gazdasági törvény szabályozza: a társaság ún létszakaszait(alapítás alakulás megszűnés) társaság alapítóinak ill tagjainak jogait és kötelességeit valamint felelősségét a társaságok belső szervezeti és működési viszonyait szerveit. A törvény hatálya a magyar cégjegyzékbe bejegyzett ill n yilvántartott cégekre terjed ki tehát a külföldi székhelyű Gazdasági társaságokra NEM terjed ki. Üzletszerű közös gazdasági tevékenység folytatására vagy annak elősegítésére alapíthatók. Gazdasági társaság Gt.-ben szabályozott 5 formában alapítható I., Jogi személyiség nélküli gt: közkereseti társaság; betéti társaság; II, Jogi személyiségű gt: közös vállalat; korlátolt felelősségű társaság; részvénytársaság Az új tv NEM minősíti gazdasági társaságnak az egyesülést mert az nem folytat üzletszerű közös gazdasági tevékenységet. Gazdasági társaságok közös

ismérvei legalapvetőbb tartalmi ismérve hogy közös és üzletszerű gazdasági tevékenységre irányul cégnevén jogalany absztrakt jogképességgel rendelkezik azaz bármilyen polgári jogot megszerezhet és kötelezettséget vállalhat így tulajdonjogot szerezhet szerződést köthet, pert indíthatnak és perelhetők is. 2. A gazdasági társaság alapítói (tagja): Elvileg a polgári jog minden alanya lehet (ember, állam, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság) s ebből a szempontból közömbös, hogy magyar honosságúról vagy külföldiről van szó. A törvény lehetővé teszi 1 személyes kft és rt alapítását is A gt bármilyen a jogszabály által nem tiltott gazdasági tevékenység folytatására létrehozható. A tagok (részvényesek) a törvény rendelkezéseitől csak akkor térhetnek el ha ezt a törvény megengedi. 3gazdasgi társaságok törvényességi felügyelete: A korábbi államigazgatási felügyelet teljesen megszűnt, helyette

a felügyeletet a megyei (fővárosi) bíróság, mint cégbíróság látja el. 4. Gazdasági társaságok alapítása és cégjegyzés: Alapító okirattal (1 személyes kft vagy rt által aláírandó szerződés), alapszabállyal lehet (nyilvánosan működő rt nél). A társasági szerződés (alapító okirat alapszabály) minősített alakszerűséghez kötött okirat azt vagy közjegyző által készített közokiratba kell foglalni vagy ügyvédnek (az alapító jogtanácsosnak) kell ellenjegyeznie. Alapszabályban a társasági szerződésben kötelező meghatározni: a., társaság cégnevét, címét; b, g t tagjait nevük cégnevük lakóhelyük (székhelyük) feltüntetésével; c., gtársaság tevékenységi körét; d, társasági vagyon mértékét a gt jegyzett tőkéjét ami nem más mint a tagok vagyoni hozzájárulása rendelkezésre bocsátásának módját (kp vagy apport) és idejét e., mindazt ami a Gt Az egyes társasági formáknál kötelezően előír.

f cégjegyzés módját g vezető tisztségviselők nevét lakóhelyét h a gt időtartamát ha a társaságot határozott időre alapítják. 5. A tag részvényes vagyoni hozzájárulása A tagok vagyoni hozzájárulása különböző mértékű lehet de valamilyen vagyoni hozzájárulásra valamennyi tag köteles Vagyoni hozzájárulást a t örvény két részre osztja I:, pénzbeli hozzájárulásra (pénzbetétnek is nevezik) és II., NEM pénzbeli hozzájárulásra amit a gyakorlatban apportnak neveznek. Minden vagyoni értékű forgalomképes dolog szellemi alkotás is lehet. A nem pénzbeli hozzájárulást szolgáltató tag (részvényes) a h ozzájárulás szolgáltatásától számított 5 éven át felel a gazdasági társaság irányában azért hogy apportjának értéke nem haladja meg a szolgáltatás idején fennálló forgalmi értéket. A törvény a tag (részvényes) kftnél meghatározhatja a p énzbeli és a n empénzbeli apport hozzájárulás arányát ami

30-70% os készpénz apport arányt jelent. 6 Előtársaság: Előtársaság fogalma : A törvény egyik legjelentősebb újítása a német jog mintájára az előtársaság intézményeinek bevezetése összefüggésben azzal hogy megszűnik a gazdasági társaságok ex tunc azaz visszamenő hatályú cégbejegyzése. A gt a társasági szerződés ügyvédi ellenjegyzésétől azonnal előtársaságnak minősül és előtársaságként működhet. Az előtársaság a létrehozni kívánt gt szabályai szerint működik és a végleges társaságra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni az alábbi fontos kivételekkel: a) az előtársaság üzletszerű gazdasági tevékenységet csak a gazdasági társaság cégbejegyzése iránti kérelem benyújátát követően folytathat b)a gt iratain az előtársasági jelleget („a bejegyzés alatt”) toldadot fel kell tüntetni c) a cé gbejegyzésig hatósági engedélyhez kötött tevékenységet nem végezhet d)az előtársaság

tagjainak személyében változás nem következhet be e) a társasági szerződés nem módosítható f) nem kezdeményezhető a tag kizárására irányuló per g) jogutód nélküli megszűnés vagy átalakulás nem határozható el. Ha a cégbíróság a társaságot jogerősen bejegyezte az előtársasági jelleg megszűnik és a társaság külön eljárás nélkül automatikusan teljes értékű gazdasági táraságként folytathatja tevékenységét. 7 A gazdasági társaság legfőbb szerve: A gt alalpvetően a tagoké (tulajdonosoké) A társaság legfőbb szervét mindig a tagok képezik és minden tagnak alanyi joga a társaság legfőbb szervének ülésén részt venni. A társaság legfőbb szervét az egyes társasági formáknál a tv különöböző módon nevezi, a lényeg hogy minen esetben a tagokból és csak a tagokból áll. A gazdasági társaság legfőbb szerve: a) közkereseti és betéti társaságoknál a tagok gyűlése b)közös vállalat esetében az

igazgatótanács c)korlátolt felelősségű társaság esetében a taggyűlés d)a részvénytársaság esetében pedig a közgyűlés. A tv az egyes társasági formáknál külön-külön határozza meg hogy mely ügeyk tartozank a legfőbb szerv hatáskörébe. A társaság legfőbb szerve az ülésre szóló meghívóban nem szereplő kérdéseket csak akkor tárgyalhatja meg ha az ülésen valamennyi tag (részvényes) jelen van és egyhangúlag hozzájárul a n apirendi kérdés megtárgyalásához A határozat meghozatalánál nem szavazhat az a tag aki a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít. A gt üzletszerű vállalkozásra irányul ezért a szótöbbség az egyes társasági formák körében általában vagyon arányos szótöbbséget jelent. Azok a tagok (részvényesek) akik többségi pozíciójukkal visszaélve olyan határozatot hoztak, amelyről tudták (szándékosság) vagy az adott helyzetben általában elvárható gondosság

tanúsítása esetén tudniuk kellett volna (gondatlanság) hogy az a társaság jelentős érdekeit nyilvánvalóan sérti korlátlanul és egyetemlegesen felelnek a határozattal okozott kárért. A kárt a tagságnak és nem a 3. személynek kell okozni továbbá az édeksérelemnek lényesesnek (jelentős érték)és kirívónak kell lennie. Egyszemélyes gt nél taggyűlés (közgyűlés) nem működik helyette az egyedüli tag ill részvényes dönt. 8 Gt ügyvezetése képviselete: A gt legfőbb szerve évente csak néhány alkalommal ülésezik (pl.: amikor a mérleg elfogadásáról és a nyereség felosztásáról dönt) a cég operatív irányításra nem alkalmas. A tv a gt ok operatív vezetését ügyvezetés néven fogja össze. Az ügyvezetést ellátó személyeket pedig a tv vezető tisztségviselőknek nevezi: VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐK: a közkereseti és a betéti társaságnál az üzletvezetésre jogosult tag (Tagok) közös vállalatnál az igazgató korlátozott

felelősségű társaságnál az ügyvezető(k) Rt nél általában az igazgatóság (és az igazgatóság tagjai minősülnek vezető tisztségviselőknek) Kft vezető tisztségviselőjét tehát Ügyvezetőnek hívják Tisztségviselőnek egy személy legfeljebb 3 gt nél választható. A vezető tisztségviselők ügyvezetési kötelezettségeiknek önállóan fokozott személyes felelősséggel kötelesek eleget tenni. A vezetői tisztségviselői feladat csak személyesen látható el képviseletnek nincs helye A vezető tisztségviselőket határozott időre legfeljebb 5 évre kell megválasztani, újraválaszthatók és a társaság legfőbb szerve által bármikor visszaválaszthatók. A cégbírósági bejelnetés is a feladatuk korlátlanul és egyetemlegesen felelnek azokért a károkért amelyek a bejelentett adat jog vagy tény valótlanságából ill a bejelentés késedelméből vagy elmulasztásából származnak. A vezető tisztségviselők a gt ügyvezetését az

ilyen tisztséget betöltő személyektől elvárható fokozott gondossággal a gt érdekeinek elsődlegessége alapján kötelesek ellátni. Kötelességeitk vétkes megszegésével a gt nak okozott károkért a polgári jog szabályai szerint felelnek a társasággal szemben. CÉGJEGYZÉS: a tv szerint az az aktus minősül amikor a törvényes képviseletre jogosult vezető tisztségviselő a társaság nevében aláír (azaz a társaságot írásban képviseli) a társaság cégnevéhez saját aláírását csatolja A cégjegyzési joga önálló. A vezető tisztségviselők a képviseleti ill cégjegyzési jogukat a társaság egyes munkavállalóira átruházhatják. CÉGVEZETŐ fogalma: a cégvezetőt a gt legfőbb szerve választja A cégvezető általános képviseleti joggal felruházott munkavállaló cégjegyzési joga önálló. A cégvezető a vezető tisztségviselőknek alárendelten de önállóan látja el feladatát Felelőssége a MT megfelelően alakul. Ha a

társaság a székhelyétől erlétő telephelyen vagy fióktelepen is folytat tevékenységet a legfőbb szerv több cégvezetőt is jelölhet. 9 Felügyelő bizottság Felügyelő bizottság: kontrollszerv, alapvetőfeladata a gazdasági társaság ügyvezetésének ellenőrzése a társaság legfőbb szerve részére. Ezért a felügyelőbizottsági tagokat mindig a társaság legfőbb szerve választja meg amely nem kötelező hiszen a felügyelőbizottság létrehozása fakultatív. Legalább 3 legfeljebb 15 tagból álló felügyelő bizottságot hozhatnak létre. Kötelező a felügyelőbizottság létrehozása: RT esetében KFT esetében (kivéve 1 személyes kft nél)ha a társaság törzstőkéje 50MFt nál nagyobb összegű. Bármely gt esetében ha a társaság teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalóinak létszáma éves átlagban 200 főt meghaladja. –(ilyenkor a felügyelőbizottság egyharmadát a munkavállalók saját soraiból választott küldöttek

képezik) A felügyelőbizottság köteles minden lényeges üzletpolitikai jelentést ill minden olyan ügyre vonatkozó előterjesztést amely a legfőbb szerv kizárólagos hatáskörébe tartozik a legfőbb szerv ülése előtt megvizsgálni és arról véleményt nyilvánítani. A felügyelőbizottság ügyrendjét maga állapítja meg de azt jóvá kell hagyatni a társaság legfőbb szervével Tagjai természetes személyek lehetnek és csak személyesen képviselet igénybevétele nélkül járhatnak el. A tagok korlátlanul és egyetemlegesen felelnek a gt nak az ellenőrzési kötelezettségük megszegésével okozott károkért. 10 A könyvvizsgáló: A társasági szerződés úgy rendelkezhet, hogy az ügyvezetés ellenőrzését – a felügyelő bizottság helyett, mellett – könyvvizsgáló végezze A könyvvizsgáló a gt törvényes működésének egyik biztosítéka. Könyvizsgálót a társaság saját elhatározásából önkéntesen választ. Kötelező

könyvvizsgáló választása: Rt nél, az olyan kft nél amely esetében a törzstőke mértéke az 50MFt ot meghaladja. , az egyszemélyes kft nél. Könyvvizsgálóvá az választható aki az erre vonatkozó jogszabályok szerint a k önyvizsgálók nyilvántatásában szerepel. A könyvvizsgálat a társaság érdekeit szolgálja. A gt legfőbb szerve választja legfeljebb 5 évre Alapfeladata: a számviteli törvény szerinti beszámoló valódiságának jogszabályszerűségének ellenőrzése. Mi a különbség a felügyelőbizottság és a könyvizsgáló ellenőrző tevékenysége között? Amíg a felügyelőbizottság az ügyvezetést teljes mértékben ellenőrzi addig a könyvvizságlónak kifejezetten pénzügyi-számviteli ellenőrzés a feladata 11 A cégbíróság tövényességi felügyelete: A gt feletti tövényességi felügyeletet a gt székhelye szerint illetékes cégbíróság látja el. Cégbíróság ilyen jellegű intézkedésére hivatalból

és kérelemre egyarátn sor kerülhet. Az elárást az arra okot adó körülményről való tudomásszerzéstől számított 30 napon belül lehet kezdeményezni és 1 év eltelte után ilyen eljárásnak nincs helye. Törvényességi felügyelet nem terjed ki olyan ügyre amelyben más bírósági vagy közigazgatási eljárásnak van helye. A tövényességi felügyeleti eljárást kezdeményezheti: az ügyész a cég tevékenységének ellenőrzésére jogosult közigazgatási szerv vezetője az illetékes kamara tisztségviselője aki az elárás folytatásához fűződő jogi érdekét valószínűsíti. A törvényességi felügyeleti eljárás keretében a c égbíróság az intézkedésre okot adó körülmény súlyától függően a tvben meghatározott intézkedéseket hozza meg Pl.: pénzbirság vezető testület összehívása. 12 A gt határozatainak bírósági felülvizságálata: A társaság tagjai, vezető tisztségviselői és a felügyelőbizottsági tagok a

társaság jogszabálysértő határozatait bíróság előtt megtámadhatják. Ez a megtámadás nem a cégbíróságnál hanem az ún r endes polgári bíróságnál történik. A bírósági felülvizsgálat sohasem hivatalból indul hanem csak akkor ha a tag a vezető tisztségviselő vagya felügyelőbizottsági tag a tudomássszerzéstől számított 30 napon belül a határozatot megtámadja. A megtámadásra csak jogszabályellenesség címén kerülhet sor ha a társaság legfőbb ill más szervének határozata a társaság törvényébe vagy más jogszabályba ütközik. A bíróság a határozat jogszerűsége tárgyában dönt és ha megállapítja a jogszerűtlenséget a határozatot hatályon kívül helyezi ellenkező esetban a keresletet elutasítja. A jogsértő társasági határozat felülvizsgálata során hozott bírósági határozat hatálya azokra a t agokra (részvényesekre) is kiterjedhet akik nem álltak perben. 13 Kisebbségi jogok a törvényes működés

érdekében. A tv így biztosít a legalább 10% szavazattal rendelkező kisebbségi tagoknak külön jogokat a) az ok és cél megjelölésével kérhetik a társaság legfőbb szerve rendkívüli ülésének összehívását, b) kérhetik hogy a utolsó beszámolót (mérleget) ill a z általuk megjelölt jelentősebb gazdasági eseményt a k önyvvizsgáló vizsgálja meg. c)A társaságnak egyes meghatározott tagokkal vezető tisztségviselőkkel felügyelő bizottsági tagokkal könyvvizsgálóval szembeni igényeit a társaság nevében keresettel maguk is érvényesíthetik. ill 14 A tag kizárása bírósági határozattal. Ismertesse a tag kizárására vonatkozó rendelkezéseket! Az új Gt a gazdasági társaság tagjának kilzárására vonatkozó szabályokat egyesítette és a közös szabályok között helyezte el hiszen a RT kivételével kizárásra minden társasági formánál sor kerülhet. A tv kimondja hogy a 2 személyes kft ből nincs kizárás és

a stratégiai többséggel tehát 75%-kal rendelkező tagot sem lehet kizárni. Új szabályként a tv olyan megoldást választott hogy a taggyűlés csak a kizárásra irányuló perindításról dönt a kizárást csak a bíróság mondhatja ki. 15 A gazdasági társaságok megszűnése A gt a Gt ben felsorolt esetekben a cégjegyzékből történt törléssel a jövőre kiterjedő hatállyal szűnik meg. Ha a társaság jogutód nélkül szűnik meg végelszámolási eljárást kell lefolytatni Ez alól kivétel: felszámolás és a társaság cégbíróság általi hivatalbóli törlése. A társaság megszűnése esetén a tagokat felelőssé lehet tenni a társaság egyes fennmaradó kötelezetségeiért. I jogutódlással való megszűnés (átalakulás szétválás egyesülés)esetében a megszűnt társaság tartozásaiért elsődlegesen a jogutód társaság felel. II Jogutód nélküli megszűnés esetén csak a tagok felelőssége jöhet számba. A tv a társaság

megszűnése esetén fennmaradó tagi felelősséget aszerint rendezi hogy a társaság fennállása alatt a tagi felelősség korlátlan vagy korlátozott volt. FELELŐSSÉGÁTVITELI EGYEZMÉNY: ha a k ft tagja vagy az r t meghatározói részesedéssel rendelkező tagja a cégét kiüriti és a cég a hitelezők kielégítése nélkül megszűnik a bíróság kivételesen a joggal való visszaélés egyéb feltételeinek fennállása esetén átviszi a felelősséget a volt tag magánvagyonára ill az ő részvételével létrehozott más társaságokra. Társaság megszűnése: hét csoport lehetséges: a) alapszabályban meghatározott időtartam eltelt; b) elhatározza jogutód nélküli megszûnését; c ) más társasággal egyesül-, beleolvad-, szétválik-, más formába alakul; d) tagjainak száma 1 főre csökken (kivétel : KFT, RT); e) cégbíróság megszûntnek nyilvánítja; f) a bíróság felszámolási eljárás során megszünteti g) törvények egyes társasági

formákra vonatkozó szabályai ezt előírják. 16 A gtok átalakulásának közös szabályai: A gazdasági társaság más gazdasági társasággá való átalakulás (cégforma váltása) mellett gazdasági társaság átalakulásának minősül a gazdasági társaságok egyesülése (beolvadás összeolvadás) és szétválása (különválás kiválás) is. Új rendelkezés hogy a gt közhasznú társasággá is alakulhat. Viszont kht gt nem alakulhat Nem alakulhat át más gtgá az a gazdasági társaság amely felszámolás vagy végelszámolás alatt áll. A gt az átalakulásról hozott döntését két egymást követő Cégközlönyben közzé kell tenni, és a hitelezők figyelmét fel kell hívni arra hogy az átalakuló társasgától a döntés második közzétételét követő 30 napos jogvesztő határidőn belül biztosítékot követelhetnek. Az átalakulással létrejövő gt az átalakult gt jogutódja. 17. Közkereseti társaság: A közkereseti társaság a

gt olyan tipikusan személyegyesülés típusú formája, amely már önálló vagyonnal és önálló - de jogi személyiség szintjét el nem érő – jogalanyisággal rendelkezik. A kkt létesítésére irányuló társasági szerződéssel a társaság tagjai arra vállalnak kötelezettséget hogy a korlátlan és egyetemleges felelősségük mellett közös gazdasági tevékenységet folytatnak és ehhez szükséges vagyont a társaság rendelkezésére bocsátják. Főbb jellemzői: Legfőbb jellemzője: A tagoknak a tásaság mögötti (tehát másodlagos) de korlátlan és egyetemleges felelősége –amely a társaságba utóbb belépő tagot is terheli Az újonnan belépő tagtól elvárható hogy előzetesen tájékozódjon a társaság anyagi helyzetéről ezért a Gt kimondja hogy a társaságba belépő tag felelőssége a belépése előtt keletkezett társasági kötelezettségekért a többi tagéval azonosl a) társaságnak kell legyen saját vagyona (min. nincs

rögzítve)amely alapításkor a valamennyi tag által kötelezően telesítendő vagyoni hozzájárulásokból tevődik össze lehet csak apporttal is alapítani; b) a tagok korltálanul és egyetemlegesen felelnek a társaság kötelezettségeiért. Ez azt jelenti hogy a társaság kötelezettségeiért a t agok nemcsak a társaságba bevitt vagyonnal felelnek hanem a saját vagyonnal is helytállni tartozik a társaság tartozásaiért c) a természetes személy tagok ált. személyes közremûködéssel (munkavégzéssel) vesznek részt a társaság tevékenységében; ezért külön díjazás jár nekik; d ) a társaságnál nincs ( nem kötelező de lehet ) a tagoktól elkülönült belső szervezet. Tagsági viszony megszűnik : a) ha a tag a társasági szerződésben meghatározott vagyoni hozzájárulását felhívás ellenére sem teljesítette. b) a t agok közös megegyezésével c) a t ag kizárásával d) a rendes felmondással e) azonali hatályú felmondással f) a tag

halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével g) ha annak fennállása jogszabályba ütközik. 18. Betéti társaság: Jogi szempontból, egyedül a tagok eltérő felelőssége, és ily módon a beltagok és kültagok megkülönböztetése különíti el a közkereset társaságtól. Kötelezettségei: a) a beltag felelőssége korlátlan és a többi beltaggal egyetemleges b) a kültag felelőssége korlátozott (vagyoni betétje mértében), tehát a kültag a társaság tartozásaiért csak vagyoni betétjeivel felel, újabb befizetésre nem kötelezhető. A bt nél a beltag és a kültag eltérő felelőssége miatt a bt kültagjára vonatkozó törvényi megkötés hogy a társaság képviseletére a kültag nem jogosult. 19. Közös vállalat Olyan gazdasági társaság, amely tagjai által rendelkezésre bocsátott alaptőkével és egyéb vagyonával felel kötelezettségeiért. Ha a vállalati vagyon a tartozásokat nem fedezi a tagok a vállalat tartozásaiért

együttesen vagyoni hozzájárulások arányában kezesként felelnek. Főbb jellemzői: a) csak jogi személyek lehetnek a tagjai; b) elsősorban tőke egyesülés, döntően az időszakonként felmerülő igények kielégítésére alapítanak; c) tag felelőssége nem korlátozódik a bevitt vagyoni hozzájárulásra, hanem ennek arányosan kezesként felel saját vagyonával; d ) igazgatótanácsban a szavazati jog vagyoni hozzájárulás alapján illeti meg a tagokat; e) közös vállathoz is lehet csatlakozni, a tagok 6 hónapos felmondással léphetnek ki év végén. A tv nem ír elő alaptőke minimumot s nem szabályozza a kp és az apport arányát sem. Legfőbb testületi szerve az igazgatótanács az operatív feladatokat és a m unkáltatói jogot az igazgató gyakorolja. 20 Korlátolt felelősségű társaság (KFT): Ilyen szervezeti formát általában akkor hoznak létre, ha néhány tag kíván, viszonylag nagy vagyont egyesítve kis- vagy közepes méretű

társaságot alapítani. Előnye: tagjainak felelőssége a társaság tartozásaiért korlátozott. A tagok a társaságba bevitt tőkéjüket és annak fel nem osztott hozamát (nyereségét) kockáztatják és a társaság veszteséges működésekor is biztonságban tudhatják egyéb vagyontárgyaikat. A tagok maguk is befolyhatnak a társaság ügyvezetésébe, vagy egyéb gazdasági tevékenységet is végezhetnek –így a v állalkozást jobban magukénak érezhetik. A társaság kötelezettségeiért a tag nem felel Ennél a társasági formánál ugyanis csak a tagok felelőssége korlátozott maga a társaság azonban a hitelezők irányában teljes vagyonával korlátlanul felel. A tv 3 olyan esetet tartalmaz amikor a tag felelőssége korlátlanná váli és a teljes magánvagyonát érintheti: -a nem pénzbeli betéte szolgáltató tag a betét szolgáltatásától számított 5 éven át felelős a társaságnak azért hogy betétjének értéke a szolgáltatás idején

a társasági szerződésben megjelölt éréknek megfelelt -korlátlanul és egyetemlegesen felelnek azok a társasági tagok akik valamely tag nem pénzbeli betétjét tudomásuk ellenére a valódi értéket meghaladó érékkel fogadtatják el a társasággal vagy akik a létesítés során egyébként csalárd módon jártak el. -azok a tagok akik olyan határozatot hoztak amelyről tudták vagy a tagoktól elvárható gondosság mellett tudhatták volna hogy az a társaság érdekeit nyilvánvalóan sérti szintén korlátlanul és egyetemlegesen felenek az ebből eredő kárért. A társaságtól megváló tag a befektetett tőkéjéhez csak akkor juthat hozzá ha a tulajdonosi jogait megtestesítő üzletrészt valakinek eladja ha ez nem sikerül úgy a tag továbbra is tulajdonos marad. Ismertesse a kft törzstőkéjére és a törzsbetéteire vonatkozó rendelkezéseket! A kft olyan gazdasági társaság amely előre meghatározott összegű törzsbetétekből álló

törzstőkével (jegyzett tőkével) alakul és amelynél a tag kötelezettsége a társasággal szemben csak törzsbetétének szolgáltatásaira és a társasági szerződésben esetleg megállípított egyéb vagyoni hozzájárulásra terjed ki. A társaság kötelezettségeiért a t övényben meghatározott kivételekkel a tag nem felel. A társaság törzstőkéje az egyes tagok törzsbetéteinek összességéből áll A törzsbetét a tagok vagyoni hozzájárulása amely pénzbeli betétből ill nem pénzbeli betétből apportból áll. A törzstőke összege nem lehet kevesebb 3 MFt nál A kft kizárólag nem pénzbeli betét nyújtásával NEM alapítható. A pénzbetétek összege alapításkor nem lehet kevesebb a törzstőke 30%-nál és 1MFt nál! A cégbejegyzési kérelem benyújtását követően a törzstőkének a társaság rendelkezésére bocsátott részével a társaság már belátása szerint szabadon gazdálkodhat. A tagok törzsbetétei különböző

mértékűek lehetnek az egyes törzsbetétek méréke azonban nem lehet kevesebb 100 000 Ft nál. Milyen előírások vonatkoznak a kft üzletrész átruházására? Üzletrész fogalma: Sajátos vagyoni,-társasági részesedést jelnető vagyoni értékű jog Az üzletrész elvont fogalom a tagok jogait és a társaság vagonából őket megillető hányadot jelentő gyűjtő elnevezés Az üzletrész szorosan összefügg a tagok törzsbetétével. Része a dolgozói üzletrész amely csak átruházással adható át. A tagok egymás között saját üzletrészeiket szabadon ruházhatják át. Harmadik személyre történő átruházás esetén a többi tagnak elővásárlási joga van melyről 15 napon belül nyilatkoznia kell hogy élni kíván -e a jogával ha nem nyilatkozik úgy kell tekinteni hogy az elővásárlási jogával nem kíván élni. Az üzletrész átruházása esetén az átruházónak a társasági jogviszonyból redő jogai és kötelezettségei az üzletrész

megszerzőjére szállnak át. OSZTALÉK kft tagjai osztalékra is igényt tarthat. Az adózott eredményt a törzsbetétek arányában kell a tagok között felosztani. Az új Gt kimondja hogy osztalékelőleget csak akkor lehet osztani ha a kft közbenső mérleget készít és ezen mérleg alapján valószínűsíthető hogy az éves rendes osztalék kifizetésének sem lesz akadálya. Gt kimondja hogy tilos a törzstőke terhére a tagnak tagsági jogai alapján kifizetést teljesíteni. Szervezeti felépítés: legfőbb szerve a taggyűlés, amely alapvetően a tulajdonosi jogok gyakorlását hívatott biztosítani. A kft ügyeinek intézését és a társaság képviseletét a t agok, illetőleg képviselőik közül, vagy kívülálló személyekből választott egy vagy több ügyvezető látja el. Az ügyvezetőket legfeljebb 5 évre választák meg. A társasági szerződés megkötéséhez valamennyit tag egyetértése módosításához legalább ¾ es szótöbbséggel

hozott határozat szükséges. Egyszemélyes társaság: gazdasági társaságot legalább két tag alapíthat. A kft és Rt Esetén azonban egy tag alapíthat ilyen formájú gazdasági társaságot. 20. Részvénytársaság: Nagy tőkéjű vállalkozások, a sok részvényessel és alkalmazottal rendelkező társaságok alakulnak meg részvénytársaságként Előnye: társasági formák közül az Rt. biztosítja a befektetett tőke gyors mozgásának a legtöbb lehetőségét. Az Rt előre meghatározott összegű és névértékű részvényekből álló alaptőkével alakuló gazdasági társaság amelynél a tag (részvényes) felelőssége a társasággal szemben a rsézvény névértékének vagy kibocsátási érékének szolgáltatására terjed ki. A Rt kötelezettségeiért a részvényes nem felel A Rt zártkörűen vagy nyilvánosan működik: Zártkörűen működik az a RT amelynek részvényei nyilvános forgalomba hozatalára nem kerül sor. Nyilvánosan működik az

az RT amelynek részvéneyi részben vagy egészben nyilvánosan kerülnek forgalomba hozatalra. Alaptőke és részvények: működéséhez szükséges vagyon, amely a részvényesek befizetéséből tevődik össze, az alaptőke (jegyzett tőke) Az RT tipikusan nagyvállalat ezért az új Gt 20MFt-ban határozza meg az alaptőke minimumát. Alapításkor a kp befizetés nem lehet kevesebb az alaptőke 30 %-nál és 10MFt nál. Az Rt alaptőkéje részvényekre oszlik A részvények sajátos értékpapírok, amelyek a társaság tulajdonosainak a tagsági jogait testesítik meg. Az RT megalakulásához az szükséges hogy előre meghatározott névértékű részvényeket bocsásson ki A névérték összege adja ki az Rt alaptőkéjének összegét. A részvényen fel kell tüntetni bizonyos adatokat és információkat amelyek megkönnyítik pl.: a részvények átruházhatóságát. Részvények Típusai: a) bemutatóra szóló részvény: a nonimek (részvény tulajdonosa

névtelen), és forgathatók. Mindig a részvény birtokosa rendelkezik a tagsági jogokkal. A bemutatóra szóló részvény szabadon átruházhtó amely egyszerű átadással történik b) névre szóló részvény: a részvényen mindig fel kell tüntetni a mindenkori tulajdonos nevét. Szintén szabadon átruházható. c, Dematerializált részvény: a nyomdai úton előállított részvénynél olcsóbb (lényegében a részvényesi jelleg számítógépes nyilvántartása az RT nél.) Átruházására az Értékpípírokra vonatkozó tv rendelkezései az irányadók. Jellegénél fogva csak névreszóló lehet RÉSZVÉNYKÖNYV: Az Rt a névre szóló részvénnyel rendelkező részvényesről köteles vezetni részvénykönyvet. A névre szóló részvény átruházásakor a részvényes részvényesi jogait az Rt vel szemben csak akkor gyakorolhatja ha a részvényest a részvénykönyvbe bejegyezték. A részvényes köteles részvénye átruházását az átruházástól

számított 8 napon belül az RT nek bejelenteni. A részvénykönyvbe bejegyzett adatok nem minősülnek üzleti titoknak így azt a részvényesek korlátozás nélkül bármikor megtekinthetik és másolatot is igényelhetnek. Részvények fajtái: a) törzsrészvény az a r észvény amely nem tartozik valamelyik más nevesített részvényfajta közé. b) elsőbbségi részvény: tulajdonosának a többi részvényessel szemben valamilyen kedvezményt ad, ilyen például az osztalék elsőbbségi részvény vagy a többes szavazatot biztosító elsőbbségi részvény. Az RT által kibocsájtott elsőbbségi részvények névértékének együttes összege nem haladhatja meg a RT alaptőkéjének felét. c) dolgozói részvény: a társaság dolgozói részére ingyenes vagy kedvezményesen megszerezhető dolgozói részvényt bocsát ki. A dolgozói részvény csak a Rt munkavállalóira ill azokra ruházható át akiknek munkaviszonya nyugdíjba vonulásukra tekintettel szűnt

meg. d) kamatozó részvény: Az alaptőke 10%-át meg nem haladó mérékben előre meghatározott mérékű kamatra jogosító névre szóló részvény is forgalomba hozható. Részvény névértéke után számított, előre, az alapszabályban meghatározott százalékú kamat akkor is megilleti, ha a részvénytársaság az adott évben osztalékot nem fizet. Részvényutalvány: érékpapírnak nem minősülő okirat mely igazolja a részvényesnek a társasággal szemben fennálló jogait és kötelezettségeit. Másra nem ruházható át Ideiglenes részvény: az RT alapításának Cégbírósági bejegyzését követően az alaptőke ill a részvények kibocsátási értékének a teljes befizetéséig terjedő időszakra a jegyzett részvényre teljesített vagyoni hozzájárulás. A részvényes részvényesi jogait az általa már teljesített vagyoni hozzájárulás mértékével arányosan gyakorolhatja. Átváltoztatható kötvény: nyilvános forgalombahozatalának

feltétele hogy a kibocsájtó ill jogelődje legalább egy teljes naptári éve működjön Jegyzési jogot biztosító kötvény olyan kötvény amely utób az alaptőke új részvények nyilvános forgalomba hozatalával történő felelmelésekor jegyzési jogot biztosít. Részvénytársaság alapítása: Alaptőkéjének törvényi minimuma 20MFt a tv nem tesz különbséget az alapítás módja és a Rt működési formája alapján A pénzbeli hozzájárulás összege alapításkor nem lehet kevesebb az alaptőke 30%-nál ls 10MFt nál A törvény alapján Rt zártkörben (az új Gt ezt tekinti főszabálynak) és nyilvános eljárásban alapítható. I., Zártkörű alapítás: az alapítók arra vállalnak kötelezettséget hogy a zártkörűen működő rt valamennyi részvényét átveszik. Alapító okiratban rendelkeznek az Rt alapításáról a kötelezettségvállallásról II Nyilvános alapítás csak szűk körben az értékpapír törvényben meghatározott

feltételek szerint kerülhet sor. A rt jogelőd nélkül történő nyilvános alapírására akkor kerülhet sor ha a rt tervezett alaptőkéje az 50Mft ot nem haladja meg. nyilvános felhívás során az alapítók közzéteszik részvénytársasági alapítási szándékukat, ezt írásos dokumentumban fektetik le (alapítási tervezet). Alapítási tervezetnek tartalmaznia kell: Rt. legfontosabb adatait; alapítandó társaság nevét, székhelyét, tevékenységi körét, alaptőke nagyságát, kibocsátandó részvények számát; részvényjegyzés helyét, idejét, alakuló közgyűlés módját. Részvények megszerzése alapításkor a részvényjegyzési ív aláírásával történik Egyszemélyes Rt. és zártkörű alapítás estén nincs szükség alapítási tervezet kibocsátására és alakuló közgyûlésre, ilyenkor alapító okiratot készítenek és írnak alá. Bárhogy alapították, cégbejegyzéssel jön létre. Részvényjegyzés: a jegyzési ív

aláírásával történik A részvényjegyző köteles az általa jegyzett összeg legalább 10%-át jegyzéssel egyidejűleg befizetni. Aluljegyzés: amikor a tervbe vett alaptőkének megfelelő valamennyi részvény lejegyezésére nem kerül sor. Túljegyzés: amikor több részvényt jegyeztek mint amennyit a rt az alapítási tervezet szerint kibocsájt Részvényes jogai és kötelezettségei: I., vagyoni jogok : a részvényesnek alanyi joga van közgyûlés által felosztani rendelt, adózott eredménynek a részvényre jutó arányos részére az osztalékra. A részvényes az osztalékra csak a már teljesített vagyni hozzájárulása arányában jogosult Az új Gt már osztalékelőleg fizetését is lehetővé teszi. likvidációs hányadra való jogosulság ez azt jelenti hogy az Rt jogutód nélküli megszűnése esetén a részvényesnek a végelszámolás eredményeként jelentkező felosztható vagyonból joga van a részvényeivel arányos részre. II., „s

zemélyes” jogok: a) közgyûlési jogosítványok – az Rt valamennyi részvényese jogosult a közgyûlésen részt venni, részvényhez fűződő szavazati jogát gyakorolni; A részvényhez fűződő szavazati jog a részvény névértékéhez igazodik. b) felvilágosításhoz való jog – csak a közgyűlés napirendjére tűzött ügyben lehet írásban felvilágosítást kérni az igazgatóságtól; c) kisebbségi jog – az alaptőke tíz százalékát képviselő részvényesek élhetnek a közgyűlés összehívása; valamely kérdés napirendre tűzése és az rt üzletvezetése vizsgálatának jogával d) f elülvizsgálati jog – részvényesek, valamint az igazgatóság, ill felügyelő bizottság tagjai kérhetik a közgyűlés jogszabálysértő határozatainak bírósági felülvizsgálatát. A részvénytársaság szervezete: Közgyûlés: A Rt legfőbb szerve amely a részvényesek összességéből áll A tv a rt működését befolyásoló legfőbb

kérdések eldöntésének jogkörét kötelező jelleggel a közgyűlés hatáskörébe utalja. A közgyűlés dönt minden olyan kérdésben amit az alapító okirat (alapszabály) a kizárólagos hatáskörébe utal. A közgyűlés az alapszabályban meghatározott gyakorisággal, de évente legalább egyszer az igazgatóságnak össze kell hívnia (a társaság mérlegének megalapításáról és a nyereség felosztásától mérleg elfogadásáról az adózott eredmény felhaszálásáról is döntenek) Rendkívüli közgyűlés bármikor összehívható. igazgatóság: az Rt. ügyvezető operatív szerve, képviseli a társaságot a bíróság vagy más hatóság előtt, továbbá harmadik személyekkel szembeni eljárások során. Az igazgatóság legalább 3 legfeljebb 11 természetes személy tagból áll Elnökét maga választja tagjai közül. Tagjait a közgyűlés választaj a részvényesek vagy a részvénytársaságon kívüli természetes személyek közül. Fő

feladata a képviselet ellátásán kívül a társaság ügyeinek intézése azaz az ügyvezetés. A rt nél kötelező felügyelőbizottség és könyvvizsgáló választása. 22. Egyesülés: Az új Gt kiemelte a többi társasági forma közül és sajátos formaként kooperációs tásraságként különítette el. Az egyesülés olyan nem direkt profitorientált kooperációs társaság ahol a nyereség ugyan nem kizárt de nem a tevékenység domináns mozgatója Az egyesülés a tagok által gazdálkodásuk eredményesséének előmozdítására és gazdasági tevékenységük összehangolására valamint szakmai érdekeik képviseletére alapított jogi személyiséggel rendelkező kooperációs társaság. Saját nyereségre nem törekszik vagyonát meghaladó tarozásaiért a tagok korlátlanul és egyetemlegesen felelnek. 23 Befolyásszerzés a gazdasági társaságban. I Jelentős befolyással rendelkezik a tag ha ellenőrzött társaságnál a szavazatok több min 25

%val rendelkezik II Többségi irányítást biztosító befolyással rendelkezik a tag ill részvényes (uralkodó tag) ha az ellenőrzött társaságnál a szavazatok több mint 50% val rendelkezik III Közvetlen irányítást biztosító befolyással rendlkezik az uralkodó tag ha az ellenőrzött társaságnál a szavazatok több mint ¾ részével rendelkezi KONSZENJOG alapvető érelme hogy a kisebbség számára módot ad a többség kialakulásának megakadályozására ill már megszerzett többség esetén igyekszik meggátolni a kisebbség törvényes érdekeinek sérelmét. II.témakör Egyéni vállalkozás: A hatályos devizajogszabályok szerint belföldinek minősülő természetes üzletszerű gazdasági tevékenység. Egyéni vállalkozás alapítására az a belföldi természetes személy jogosult aki cselekvőképes állandó lakóhelye van és nincs kizárva az egyéni vállalkozás gyakorlásából. Egyéni vállalkozókkal szembeni kizáró okok: a) aki

gazdasági vagyoni elleni vagy közélet tisztaságát sértő bűncselekmény miatt jogerősen végrehajtható szabadságvesztésre ítéletek. b) akit egyéb szándékos bûncselekmény miatt egy évet meghaladó szabadságvesztésre ítélték; c) akit valamely foglalkozástól eltiltottak; az ítélet hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységre. d ) aki egyéb jogszabályban – törvényben törvényerejű rendeletben kormányrendeletben- meghatározott tevékenységre előírt foglakozási tilalom alá esik; e) aki a gazdsasági társaságnak korlátlanul felelős tagja (közkereseti vagy betéti társaság beltagjai) f ) akinek a korábban kiadott vállalkozói igazolványát a törvényben meghatározott ok miatt visszavonták a tartozás kiegyenlítéséig. g) akinek adó,- vám vagy tb tartozása van. Egyéni vállalkozást bejelentés alapján vállalkozói igazolvány birtokában lehet gyakorolni. A vállalkozóiigazolvány tartalmazza: a vállalkozó

nevét székhelyét telphelyét tevékenységi körét adószámát tartalmazza. Gazdasági kamarák foglalkoznak a v állalkozói igazolvány kiadásával és visszavonásával A kamara a kérelmező helyett beszerzi az egyéni vállalkozó adószámát, adóazonosító jelét tb folyószámláját. Az egyéni vállalkozó csak 1 vá llalkozói igazolványt kap és ezalapján az igazolvány alapján több tevékenységet is folytahat több telephelyet fiókhelyet tarthat fent. Az egyéni vállalkozó tevékenységéből eredő kötelezettségeiért teljes vagyonával korlátlanul felel. Természetes személy csak 1 egyéni vállalkozást alapíthat és egyidejűleg nem lehet gt nak korlátlanul felelős tagja. Egyéni vállalkozónál nem kötelező a cégbejegyzés de kérelmére a cégjegyzékbe egyéni cégként bejegyezhető. Az egyéni cég nem jogi személy s felelőssége korlátlan Az egyéni vállalkozó tevékenységének gyakorlásának joga megszűnik ha: az

egyéni vállalkozói igazolványát visszaadja ,az igazlványt a kamara visszavonja , az egyéni vállalkozó meghal vagy cselekvőképességét elveszti V. fejezet I. témakör: MUNKAJOGI ISMERETEK 1. A munkajogra munkaviszonyra vonatkozó alapvető szabályok: A munkajog szabályozásának szintjei: Törvényi szabályozás, Alacsonyabb szintű jogszabályok, Kollektív szerződés , felek megállapodása (munkaszerződés) a) Törvényi szabályozás A munka törvénykönyve a Mt előírja hogy a munkaviszonyra vonatkozó alapvető kérdéseket törvényben kell szabályozni. -Munka Törvénykönyvéről szóló többször módosított 1992.évi XXIItörvény -a közalkalmazottak jogállásáról (1992.évi XXXIIItörvény) -a köztisztviselők jogállásáról (1992.évi XXIIItörvény) -a munkaügyi ellenőrzésről (1996 évi LXXV törvény) b) Alacsonyabb szintű jogszabályok Csak törvényi felhatalmazás alapján szabályozhat munkaviszonnyal összefüggő

kérdéseket Ebben a szabályozási rendszerben tehát a főszerep a törvény mellett a kollektív szerződéseknek jut. c) Kollektív szerződés: a munkaviszonyból származó jogokat és kötelezettségeket szabályozza ill ezek gyakorlását és teljesítésének módját és az ezzel kapcsolatos eljárás rendjét bármelyik kérdésről rendelkezhet de jogszabállyal ellentétes nem lehet. A kollektív szerződés a törvénynek a munkaviszonyra vonatkozó szabályaitól azonban általában eltérhet feltéve hogy a munkavállalóra kedvezőbb feltételt állapít meg. A munkáltató-szakszervezet közötti kapcsolatrendszert is szabályozhatja A munkáltatónál csak 1 kollektív szerződés köthető amelyet bármelyik szerződéskötő fél 3 hónapos határidővel felmondhatja. d)A felek megállapodása (munkaszerződés) Létrejöttéhez 3 ún szükségképpeni elem meghatározása szükséges. A munkaszerződésben meg kell határozni: a munkavállaló személyi

alapbérét a munkakörét és a munkavégzésének helyét de bármilyen más kérdésben is megállapodhatnak a munkaszerződés megkötésekor amelyet mindig írásba kell foglalni! 2 A Munka Törvénykönyve hatálya alapvető szabályai: A Mt a jogokat és kötelezettségeket ún versenyszféra körében határozza meg Mt hatálya: kizárólag a munkaviszonyokra terjed ki, és a személyi elv alapján kiterjeszti külföldre is ha a munkáltató magyarországi székhelyű és a munkavállaló magyar állampolgár és munkáját kiküldetésben külföldön végzi Mt alapvető szabálya: rendelkezéseit magyarországi munkavégzés esetén kell alkalmazni függetlenül attól hogy a munkáltató székhelye hol van és milyen a munkavállaló állampolgársága. Mt főszabálya: A költségvetési szervekkel fennálló munkaviszonyokra (ún közalkalmazotti viszonyra) terjed ki. Felek együttműködési kötelezettsége: A munkaviszony alanyainak egymás érdekeit figyelembe

vevő együttműködése feltételezi hogy egyikük sem tanusít olyan magatartást 3. személyel kapcsolatban amely a m ásik alapvető érdekeit sértené! -A munkáltató a m unkavállalóra vonatkozó adatot véleményt tényt 3. személlyel csak törvényben meghatározott esetben vagy a munkavállaló hozzájárulásával közölhet Viszont a munkavállalóra vonatkozó adatok statisztikai célra bármikor felhasználhatók! -A munkavállaló a munkaviszony fennállása alatt nem tanusíthat olyan magatartást amellyel munkáltatója jogos gazdasági érdekeit veszélyeztetné. hátrányos megkülönböztetés tilalma: Mt tiltja a munkavállalók közötti indokolatlan különbségtételt Tehát tilos hátrányos megkülönböztetést alkalmazni a munkavállalók között nemük, koruk nemzetiségük fajtájuk származásuk vallásuk politikai meggyőződésük valamint minden egyéb a munkaviszonnyal össze nem függő körülmény miatt. Ez a tilalom a nyugdíjas

munkavállalókat védi vagyis a nyugdíjas munkavállaló is jogosult mindazokra a járandóságokra amelyek azonos feltételek mellett a nem nyugdíjas munkavállalót megilletik. alaki kötöttség: A munkaviszonnyal kapcsolatos nyilatkozatokat alaki kötöttség nélkül lehet megtenni. A munkáltató írásbeli intézkedését köteles megindokolni 3 A munkaviszony szükségszerűen kétalanyú jogviszony alanyai a munkáltató és a munkaválaló A munkavállaló nem saját kockázatára hanem a munkaszerződése alapján a munkáltaltó utasítása szerint végez munkát térben és időben meghatározott helyen. Munkavállalóként munkaviszonyba csak az léphet aki a tankötelezettségét teljesítette. A munkaviszony határozatlan időtartamra jön létre de létesíthető HATÁROZOTT IDŐTARTAMRA IS amelynek megállapítása történhet naptárilag amelynek időtartalma az 5 évet NEM haladhatja meg. Tehát a határozott idejű munkaviszony maximális időtartama 5 év

PRÓBAIDŐ: a munkáltató és a munkavállaló is igényt tarthat arra hogy lehetősége legyen másik fél vagy más munkavégzéssel kapcsolatos körülmény megismerésére emiatt próbaidő köthető amelynek időtartama 30 nap de legfeljebb 3 hónap lehet. A próbaidő meghosszabbítása tilos. Legfontosabb jogkövetkezménye hogy a munkaviszonyt a próbaidő tartalma alatt a munkavállaló és a munkáltató egyaránt meszüntetheti azonnali hatállyal. Munkaszerződés megkötése: a munkavállaló és a munkáltató egybehangzó akaratnyilatkozata alapján történik így a munkaszerződés módosítása is csak ilyen módon a felek megegyezésével törénhet. Munkaviszony megszűnése: külső körülmény miatt vagy a felek jognyilatkozata következtében lehetséges. A munkavállaló részére az utolsó munkanapon ki kell adni a munkaviszonyra vonatkozó szabályban előirt igazolásokat és ki kell fizetni a munkabérét és egyéb járandóságait. Munkaviszony

megszűnésének főbb esetei: a munkavállaló halála a munkáltató jogutód nélküli megszűnése a határozott idő lejárta a munkáltató és a munkavállaló közös megegyezése rendes felmondás és rendkívüli felmondás. I., RENDES FELMONDÁS: a határozatlan idejű munkaviszonyt mindkét fél felmondással megszüntetheti. A munkáltató köteles felmondását írásba foglalni és megindokolni A Felmondás indoka csak a munkavállaló képességeivel munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával ill a munkáltató működésével összefőggő ok lehet amelyekből okszerűen következik hogy a munkavállaló további munkájára nincs szükség és a munkáltatónak bizonyítani kell azt is hogy a felmondás indoka valós és okszerű volt. nem lehet rendes felmondással megszüntetni a munkaviszonyt az alábbi esetekben: keresőképtelenség miatti betegég terhesség sor v. tartalékos katonai szolg Felmondási idő minimuma és maximuma: A felmondási idő legalább

30 nap és maximum egy év.Ettől sem rövidebb sem hosszabb felmondási időt a felek ill kollektív szrződés érvényesen nem állapíthat meg. A 30 napos felmondási idő a munkáltatónál a munkaviszonyban töltött idő után 5-60 nappal kötelezően meghosszabbodik. Felmentési idő: a Mt a munkáltató számára kötelezővé teszi hogy a munkavállalót a munkavégzés alól a rendes felmondás esetén felmentse. A felmentési idő a dolgozóra irényadü felmondási idő fele. ettől a munkavállaló javára el lehet térni A felmentési időre a munkavállalót az átalgkersete illeti meg. Végkielégítés: Mt a munkavállalót végkielégíésre jogosítja ha munkaviszonya akár a munkáltató rendes felmondása akár a munkáltató jogutód nélküli megszűnése következtében szűnik meg. Feltétele hogy a munkavállaló legalább 3 évig a munkáltatóval munkaviszonyban álljon. Nem jár végkielégítés ha a munkavállaló nyugellátásra szerzett

jogosultágot vagy korengedményes nyugdíjat állapítottak meg részére valamint a további munkaviszony megszünésekor mivel ilyenkor a végkielégítés szociális funkciója nem indokolt Rendkívüli felmondás: csak kivételes esetekben kerülhet sor mégpedig akkor ha valamelyik fél a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággla jelentős mértékben megszegi, ha a másik fél olyan magatartást tanusít ami a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi. A rendkívüli felmondás jogát 15 napon belül legfeljebb az ok bekövetkezésétől számított 6 hónapon belül bűncselekmény elkövetéskro a büntethetőség elévüléséig lehet gyakorolni A tv a rendkívüli felmondás esetén nem engedi a rendes felmondás szabályait alkalmazni ilyenkor a felmondási tilamak sem érvényesülnek Egyéb jogkövetkezmény a munkavállalót terheli ha a munkaviszonyból eredő kötelezettségét vétkesen megszegi. A

munkaviszony fennállása alatt a munkavállaló további munkaviszonyt ill munkavégzésre irányuló jogviszonyt létesíthet 4 Munkavégzés szabályai: A munkáltató foglalkoztatással kapcsolatos kötelezettségeit a munkaszeződés (tartalmazza azt hogy a munkáltató mely munkahelyen és milyen munkakörben köteles a munkavállalót foglalkoztatni) a munkaviszonyra vonatkozó jogszabályok és egyéb jogszabályok határozzák meg. Munkáltató utasítása: A munkavállaló a m unkát a m unkáltató utasítása alapján köteles ellátni nem köteles teljesíteni az utasítást ha annak végrehajtása a jogszabályba ütközik vagy annak végrehajtása más személy éltetét vagy testi épségét veszélyeztetné. Köteles viszont teljesíteni az utasítást ha annak végrehajtása kárt okoz de köteles felhívni a munkavállaló figyelmét erre de az utasítás végrehajtását nem tagadhatja meg. Munkakörön kívüli munkavégzés: a munkavállaló hozzájárulása

nélkül is elrendelhető. Ha a munkavállaló a munkavégzés mellett eredeti munkakörét is ellátja a munkabérén felül külön díjazás HELYETTESíTÉSI DíJ illeti meg. Munkahelyen kívüli munkavégzés: nem jelenthet anyagi hátrányt a m unkavállaló számára ezért ha e munka ellátása többletktsggel jár a munkáltató köteles megfizetni (megnövededik a munkábajárás miatt az utazási ktsg) KIRENDELÉS: a munkavállaló írásban ideiglenesen más munkáltatónál történő munkavégzésre is kötelezhető ennek következtében felmerülő többletköltséget is köteles a munkáltató megtéríteni. 5 Munkaidő és pihenőidő Teljes munkaidő fogalma: a munkavégzésre előír idő amely az előírt munkakezdéstől a munkavégzés befejezéséig terjed a megszakítások és a munkaidőbe be nem számítható szünetek nélkül. A munkaidő napi 8 óra maximum 12 órát meg nem haladó időtartam amelyet munkavégzésre írnak elő tekintet nélkül

arra hogy a munkáltató biztosít e a munkavállaló részére munkát vagy sem. A munkáltató a munkavállalót kivételes esetekben rendkívüli munkaidőben történő munkavégzésre is kötelezheti Évi rendes szabadság: Az évi rendes szabadsgág az a naptári évenként járó hosszabb pihenőidő amleyre minden munkaviszonyban álló munkavállalónak alanyi joga van. Rendes szabadság alap és különböző jogcímen járó pótszabadságokból áll ALAPSZABADSÁG legalacsonyabb mértéke 20 munkanap és az életkor előrehaladtával ez a mérték fokozatosan emelkedik Maximuma 30 munkanapot a m unkavállaló 45. é letévét betöltésekor éri el. Alapszabadság ¼-ét a munkaviszony első 3 hónapját kivéve a munkáltató a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni PÓTSZABADSÁG: az alapszabadásgon felül jár és a többféle jogcímen alapuló pótszabadság egymás mellett is megilleti a munkavállalót. FIZETÉS NÉLKÜLI SZABADSÁG: nem

illeti meg alanyi jogon a dolgozót az csak külön kérelemre a munkáltató mérlegelése alapján adható Családi ok hosszabb külföldi út egyéb 6 A Munka díjazása: Főszabályként a munkavállalónak a munkaszerződésben meghatározandó személyi alapbért kell fizetni. Ettől eltérő eset pl: teljesítménybér A munkabér megállapítható időbérben(személyi alapbér minősül időbérnek) teljesítménybérben, illetőleg azok együttes alkalmazásával. A minimálbért azaz a l egkisebb munkabért amely a m unkavállalót megilleti a K ormány állapítja meg. A munkabérről részletes írásbeli elszámolást köteles a munkáltató adni 7a) A munkavállaló kártérítési felelőssége: A munkavállaló a munkaviszonyából eredő kötelezettségeinek vétkes megszegésével okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik. A felróhatóság szempontjából a vétkesség két alakzatát lehet megkülönböztetni a gondatlanságot és a

szándékosságot. A munkavállaló kártérítési felelőssége körében alapelv hogy a munkavállaló az okozott károk közül csak a tényleges kár megtérítésére kötelezhető az ún elmaradt haszon csak kivételesen érvényesíthető. KÁRTÉRíTÉS MÉRTÉKE: -A gondatlan károkozás esetén a k ártérítés mértéke a m unkavállaló 1 havi átlagkeresetének 50 %-át nem haladhatja meg. Ez max másfél havi legfeljebb 6 havi átlagkereset lehet -Gondatlan károkozás esetén is teljes kárért felel a pénzintézet pénztári számfejtője és ellenőre a hiányos teljesítésével okozott kárért -Szándékos károkozás esetén a munkavállaló a teljes kárt köteles megtéríteni. Szándékos károkozáson azt értjük amikor a munkavállaló előre látja a cselekménynek (mulasztásnak) károsító következményeit és azokat kívánja (közvetlen szándék) vagy azokba belenyugszik (eshetőleges szándék) -A munkavállaló vétkességére tekintet nélkül a

teljes kárt köteles megtéríteni az elszámolási kötelezettséggel átvett dologban bekövetkezett hiány esetén amit kezel vagy őriz (Megőrzési felelősség) Ez alól mentesül ha a hiány elháríthatatlan külső ok idézte elő -Leltárhiány általában ismeretlen okból keletkező mennyiségi csökkenés. 7b) A munkáltató kártérítési felelőssége A munkáltató a munkavállalónak munkaviszonyával összefüggésben okozott kárért vétkességére tekintet nélkül teljes mértékben felel (ún objektív felelősség) A munkáltató felelőssége alapján köteles megtéríteni a munkavállalónak a dologi kárát az indolol költségeit (melyek sérelemmel ill ennek elhárításával összefüggésben merültek fel) elmaradt jövedelmét nem vagyoni kárát. 8 Munkaügyi jogvita A munkavállaló a szakszervezet, üzemi tanács a munkáltató munkaviszonyra vonatközó szabályt sértő intézkedése (mulasztása) ellen munkaügyi jogvitát kezdeményezhet. A

munkaügyi jogvitában a munkaügyi bíróság jár el. EGYEZTETÉS: a felek között létrejött megállapodás egyezségnek minősül amelyet írásba kell foglalni. II. témakör: TÁRSADALOMBIZTOSíTÁSI JOG: Az Alkotmány úgy rendelkezik hogy a Magyar Köztársaság állampolgárainak joguk van a szociális biztonsághoz öregség betegség rokkantság árvaság önhibán kívül bekövetkezett munkanélküliség amelyek esetén a megélhetéshez szükséges ellátáshoz való jogot a Magyar Köztársaság biztosítja társadalombiztosítás útján és a szociális intézmények rendszeréve. A TÁRSADALOMBIZTOSíTÁS FŐBB ALAPELVEI: a kötelező részvétel elve, a korlátozott biztosítási elv, az arányosság elve, a járulék hozzájárulás tagdíjfizetési kötelezettség elve a foglalkoztató együttműködési kötelezettsége célhoz kötött személyes adatközlés elve az állam mögöttes felelőssége. A társadalombiztosítási ill a tőkefedezeti elven

működő magánnyugdíj rendszerében a részvétel kötelező 2 Társadalombiztosítási jogosultság A társadalombiztosztásokra való jog a szociális biztonság igényén kívül a végzett munkához is igazodik amit a társasalombiztosítást megalapozó jogviszonyok alapján kell elbírálni BIíTOSíTOTT: Azok a személyek akik munkaviszonyban végzik tevékenységüket NEM BIZTOSíTOTT: gazdálkodó szervezettel tanulószerződést nem kötött szakképzőiskolai tanuló, kiegészítő tevékenységet végző vállalkozó gazdasági társaságok munkát nem végző tagjai mezőgazd-i kistermelők ill őstermelők. 3 Társadalombiztosítási ellátások és fedezetük: A, Egészségbiztosítási ellátások: a)egészségügyi szolgáltatás b)pénzbeli ellátások (terhességi-gyermekágyi segély, táppénz c)baleseti ellátások : baleseti egészségügyi szolgáltatás baleseti táppénz baleseti járadék. (Ezek csak üzemi baleset vagy foglalkoztatási

megbetegedés eseétn járnak és nem feltételük a hosszabb biztosítási idő B, A nyugdíjbiztosítási ellátások: a) társadalombiztosítási saját jogú nyugellátás öregségi nyugdíj rokkantsági nyugdíj baleseti rokkantsági nyugdíj b) hozzátartozói nyugellátás : özvegyi nyugdíj árvaellátás szülői nyugdíj baleseti hozzátartozói nyugellátások. 4 Felelősségi szabályok jogorvoslatok: Az aki nyugellátást jogalap nélkül vett fel köteles azt visszafizetni ha erre a felvételtől számított 90 napon belül írásban kötelezték. A 90 napos határidő elteltével a jogalap nélkül fevett nyugellátást csak attl lehet visszakövetelni akinek a nyugellátás felvétele felróható. A foglalkoztató köteles megtéríteni a baleseti rokkantsági nyugdíjat a baleseti hozzátartozói nyugellátást ha a baleset annak a következménye hogy ő vagy megbízottja a reá nézve kötelező munkavédelmi szabályzatnak a munkavédelemről szóló 1993.évi

XCIII tv előírásainak nem tett eleget. III. témakör: BIZTOSíTÁSI JOGI ISMERETEK 1 A biztosításról általában A biztosítás jogintézményének alapgondolata a társasalom meghatározott tagjainak közös kockázatviselése a kárkövetkezmények megosztása illetőleg meghatázott események bekövetkezésekor meghatározott szolgáltatás nyújtása. Egy váratlan káresemény a károsultat teljesen tönkreteheti az előre betervezhető biztosítási díj fizetésével azonban a kockázat áttelepíthető. A biztosítási tevékenység biztosítási szerződésen jogszabályon vagy tagsági jogviszonyon alapuló kötelezettségvállalás mely során a biztosító megszervezi az azonos vagy hasonló kockázatoknak kitett személyek közösségét (veszélyközösség) matematikai statisztikai eszközökkel felméri a biítosítható kockázatokat megállapítja a kockázatvállalás ellenértékét azaz a b iztosítás díját, ezzel meghatározott tartalékokat képez

a l étrejött jogviszony alapján a kockázatot átvállalja és teljesíti a szolgáltatásokat. A biztosítási szabályzat kimonja hogy a biztosítási esemény meghatározott rendkívüli körülményekkel kapcsolatosan következik be a biztosító nem köteles teljesíteni. Biztosítási tevékenységet csak biztosító végezhet. Biztosító Rt ként szövetkezetként és egyesületként működhet 2 Biztosítási esemény: A biztosítási szerződés alapján a biztosító meghatározott jövőbeni esemény (biztosítási esemény) bekövetkeztétől függően bizonyos összegnek megfizetésére vagy más szolgáltatás teljesítésére a biztosított illetőleg a másik szerződő fél pedig díj fizetésére kötelezi el magát. A biztosítási esemény lehet különösen: A szerződésben megállapított károsító esemény, halál bekövetkezése meghatározott életkor elérése, testi sérülést rokkantságot vagy halált okozó baleset. A biztosítási szerződés a

felek írásbeli megállapodásával jön létre A biztosítás első díja a szerződés létrejöttekor minden későbbi díj pedig annak az időszaknak az első napján esedékes amelyre a d íj vonatkozik Biztosítási szerződés megszűnik ha a díj esedékességétől számított 30. nap elteltével a hátralékos díjat nem fizették meg 3 Biztosítási szerződés fajtái: a)vagyonbiztosítás, b)felelősségbiztosítás, c)életbiztosítás, d)baleset-biztosítás, e)viszontbiztosítás. a)VAGYONBIZTOSíTÁS: csak az köthet ilyen biztosítást aki a vagyontárgy megóvásában érdekelt vagy aki a szerződést érdekelt személy javára köti meg. A biztosítási összeg nem haladhatja meg a biztosított vagyontárgy valóságos értékét ez az előírás a túlbiztosítás és a többszöri biztosítás tilalma Ha a b iztosítási esemény bekövetkezik a biztosító a szabályzatban megállapított időn belül köteles a szolgáltatást teljesíteni a biztotsított

pedig köteles a kárt a tőle telhetően enyhíteni. A biztosító mentesül a fizetési kötelezettsége alól ha bizonyítja hogy a kárt jogellenesen: a biztosított illetőleg a szerződő fél , velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk biztosított alkalmazottja szándékosan vagy súlyosan gondtalanul okozták. b)FELELŐSSÉGBIZTOSíTÁS a vagyonbiztosítás nevesített fajtája ahol a szerződő fél személyes vonatkozásai kerülnek előtérbe. A biztosított által közvetlenül elszenvedett kárra A felelősségbiztosítási szerződés alapján a biztosított követelheti hogy a biztosító a szerződésben megállapított mértékben mentesítse őt olyan kér megtérítése alól amelyért jogszabály szerint felelős. C)ÉLETBIZTOSíTÁS személybiztosításokhoz tartozó biztosítási forma Sajátossága hogy az a személy aki jogosult a biztosítási összeg felvételére a (kedvezményezett) rendszerint a biztosítottól különböző személy.

Kedvezményezett lehet: a szerződésben megnevezett személy, a bemutatóra szóló kötvény birtokosa a biztosított örököse.A biztosítási díj kettős rendeltetésű részben a kockázatviselés ellenértéke részben pedig díjtartalékképző pénzeszköz ezért ha a szerződés bármely okból a biztosítási összeg kifizetése nélkül szűnik meg a biztosító köteles a befizetett díjaknak a szabályzatban megállapított részét kifizetni. A biztosító a biztosítási összeg kifizetése alól mentesül ha a biztosított a kedvezményezett szándékos magatartása következtében vesztette életét! d)BALESETBIZTOSíTÁS A biztosítási esemény a biztosított személyében következik be így az elszenvedett hátrány pénzben nem fejezhető ki. Balesetbiztosítás 4 lépcsős: az életbiztosításnak meghatározott rendelkezéseit a b elesetbiztosításnak egy-két speciális szabályát egyébként a vagyonbiztosítás szabályait a biztosításra vonatkozó

szabályokat. e)VISZONTBIZTOSíTÁS két biztosító között jön létre amelyek közül az egyik a viszontbiztosító a másik a viszontbiztosított (Alapügyekben biztosítóként szerepel) A viszontbiztosítási konstrukció teszi lehetővé hogy egy biztosító is biztosítsa (megvédje) magát egy előre nem tervezhető rendkívül nagy összegű kár ellen. IV. témakör: ADÓJOG adójogon az adókra vonatkozó anyagi és eljárási normák összességét értjük. A magyar adójog jelenlegi rendszere a gazdasági politikai rendszerváltást megelőzően az 1987-1988 évi reformok alapján jöttek létre. Ekkor került bevezetésra a S ZJA és az ÁFA is Az adójog az adórendszerre az adóztatási alapelvekre és az adójogviszonyokra vonatkozó szabályok összessége. Feladatai ellátására minden államnak pénzre van szüksége hogy kiadásait finanszírozni tudja. Állam bevételének nevezzük: a központi ktsgvetés az önkormányzatok és az elkülönített állami

pánzalapok javára az állami feladatok ellátása érdekében teljesített befizetéseket. Állambevételek CSOPORTJAI: adó, illeték díj és vám adó olyan szolgáltatás amelyet a közhatalom a társadalmi közös szükségletek állami feladatok megvalósítását szolágló pénzbeli befizetési kötelezettség. Illeték és a díj az állami szervek szolgáltatásáért fizettett állambevételi forma pl.: cégbejegyzés útlevél kiállítása bírósági eljárás igénybevételéért fizetett illeték Vám az államhatáron átszállított vámárura szolgáltatásra vonatkozó fizetési kötelezettség. A behozott árukat és szolgáltatásokat terheli. Állambevételek további csoportjai: I., Fogyasztást terhelő adók: áfa fogyasztási adó szeszadó játékadó Bevételhez kötődnek. A központi költségvetés meghatározó része ezen adókból származik Megállapításuk könnyű. II., Jövedelemadók: szja társasági adó osztalékadó A keletkező

jövedelmet terhelik A jövedelemadó közvetlen tárgya a jövedelem amelyet személyhez vetítik és figyelembe veszi a családi körülményeket is. III., Vagyonadók és más helyi adók: illeték helyi adók gépjárműadó a természetes személyek és szervezeteik vagyonát adóztatja. VAGYON alatt a f elhalmozott megtakarított jövedelmet tehát az adóalanyok tulajdonának és vagyoni jogainak összességét értjük. IV., Céladók társadalombiztosítási befizetések az elkülönített alapok adói egyéb adó jellegű fizetési kötelezettségek. Az adóztatás szabályait törvény határozza meg: adózás rendjének részletes szabályozása 1990.évi XCI törvény tartalmazza Az államigazgatási eljárás 1957évi IVTV az adóeljárást határozza meg. Az adóztatással kapcsolatos jogokat az adóhatóságok gyakorolják: ADÓHATÓSÁGOK TíPUSAI az Adó és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal és szervei a Vám és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága és szervei

az önkormányzat jegyzője Illetékhivatal. Hatáskör: abban igazít el hogy az adóhatóságnak milyen adókkal kapcsolatban vannak feladati jogi és kötelezettségi Illetékesség: arra utal hogy a hatáskörlileg jogosult adóhatóság melyik szerve(hivatala) látja el az operatív feladatokat., tartja a kapcsolatot az adóztató és az adózó között Adóhatóságok feladatköre: adó beszedése behajtása nyilvántartása Adó alanya: az adófizetésre kötelezett személy gazdasági társaság szövetkezet és egyéb szervezetek Késedelmi pótlék akkor kell fizetni ha az adót késedelemmel fizettük be. Önellenorzési pótlékot fizet az adózó ha adóját költségvetési támogatását az önellenőrzési szabályok szerint helyesbíti. Adóbirság adóhiány jogosulatlan támogatási vagy adóvisszaigénylés esetén kell fizetni. Mulasztási birság ha az adózó bevallási kötelezettségét a vevállás határidejét követően de az adóhatóság

felszólítását ellenőrzését megelőzően késedelmesen teljesíti. V. témakör: DEIZAJOG ÉS VÁMJOG 1 Devizajog A devizajogot 1995.évi XCV tövény szabályozza A devizatörvény célja hogy elősegítse a forint átválthatóságának szélesítását a nemzetözi kereskedelem és gazdasági együttműködés előnyeinek fokozott kihasználását és nemzetközi intézmények által elfogadott devizaszabályozás felá történő fokozatos haladást. VALUTA fogalma: mindig külföldi pénzt (pl.: USA dollár angol font) értünk DEVIZA fogalma a deviza alatt a külföldi pénznemre szóló követelést (pénzhelyettesítő eszköz bankszámla és egyéb pénzkövetelést kell érteni) DEVIZABELFÖLDI: az a t ermészetes személy ainek érvényes személyi igazolványa van, a vállalkozás és a szervezet ha a székhelye belföldön van , a belföldi vállalkozás vagy szervezet tulajdonosa vezető tisztségviselője felügyelő bizottsági tagja és alkalmazottja e

minőségében akkor is devizabelföldinek tekintendő ha egyébként devizakülföldi, a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe DEVIZAKÜLFÖLDI a természetes személy ha nincs az illetékes magyar hatóság által kiadott érvényes személyi igazolványa a v állalkozás és a szervezet ha székhelye külföldön van a devizabelföldi vállalkozás és szervezet külföldön működő fióktelepe és telepe a devizakülföldinek a belföldön lévő képviselete továbbá képviselőjel a vámszabad területi Ingatlanszerzéssel kapcsolatos korlátozásukat a földről szóló törvény szabályozza. társaság. A devizakülföldiek és a devizabelföldiek közötti szerződéskötést a devizajogszabály általában nem korlátozza, így egymás számára devizát valutát belföldi fizetőeszközt vagyoni értéket belföldön is és külföldön is átruházhatnak. DEVIZAHATÓSÁGI FELADATOK at a Magyar Nemzeti Bank látja el Az MNB mint a

devizagazdálkodás központi szerve szabályozza a hitlelintézetek és pénzügyi vállalkozások külföldi pénznemben továbbá a devizakülföldiek forintban végzett tevékenységét. Valuta vagy devizaművelet lehet: szabadon végezhető,belföldiek számára a külföldi vállalatalapítás) engedélykötles (valuta és devizaműveletek vagy bejelentésköteles. 2 Vámjog Vám fogalma: az országhatáron lebonyolódó áruforgalom közterhének azt a részét amey a határ átlépéséhez kapcsolódik A vám terhelheti az exportot és az importot is és némely állam tranzit vámot is alkalmaz. Az államok így Mo is behozatali vámot alkalmaz Napjaink vámjogi szabályaira meghatározó jelentőséggel bír az ENSZ keretében működő Általános Vámtarifa és Kereskedelmi Egyezémény a GATT amely a n emzetközi áruforgalom fejlesztésével a vámok és más nem vám jellegű kereskedelmi korlátok lebontásával foglalkozik. Vámszabályozás legfontosabb része a

vámteher megállapítása. Értékvám a fizetendő vám a vámáru(importált termék) meghatározott %-a. Mérték vagy specifikus vám: amikor a termék valamilyen természetes mértékegysége szerint állapítják meg a fizetendő vám nagyságát. Vámtarifák szabályait az 1995.évi CI tv tartalmazza Vámjogra és vámeljárásra vonatkozó törvényi előírások az 1995 évi C tv Vámáru fogalma: A vámhatáron át behozott vagy kivitlere kerülő minden olyan dolog ami a vámtarifába besorolható A törvény szerint vámáru minden olyan vámterületre behozott dolog amíg nem vámkezelték. Vámárunak kell tekilnteni az olyan árut is amelyet külföldi rendeltetéssel közvámraktárba betároltak . Vámhatár vámellenőrzás szempontából vámhatárnak minősül a tranzitterület és a vámszabadterület is. VI. témakör: BANK ÉS ÉRTÉKPAPíRÜGYLETEK 1 BANKÜGYLETEK a)Bankhitelszerződés, b)Bankkölcsönszerződés, c)Bankszámlaszerződés,

d)Betétszerződés, e)Folyószámla-szerződés, f)Takarékbetét-szerződés. a) Bankhitelszerződés: A pénintézet arra vállal kötelezettséget hogy jutalék ellenében meghatározott hitelkeretet tart a másik szerződő fél rendelkezésére és a keret terhére kölcsönszerződést köt vagy egyéb hitelműveletet végez. Írásban kell megkötni A bankhitielt jelzálog alapításával is lehet biztosítani. A pénzintézettel szerződő felet nem terheli a hitel igénybevételének tehát a kölcsönszerződések tényleges kötésének kötelezettsége hanem a kölcsönök igénybevételének (lehívásának)joga illeti meg. A jutalékot a kölcsönhözjutás lehetőségének biztosítása miatt mindenképpen fizetnie kell. Befektetési hitel sajátos hitleszerződés amely kizárólag a befektetési társaság saját ügyfelének nyújtahtó a b efektetési társaság által lebonyolított értékpapír vásárláson keresztül megvalósuló befektetés

finanszírozására szolgálhat b)Bankkölcsönszerződés A pénzintézet vagy más hitelezőköteles meghatározott pénzösszeget az adós rendelkezésére bocsátani az adós pedig köteles a kölcsön összegét a szerződés szerint visszafizetni. HA a hitelező pénzintézet akkor az adós kamat fizetésére köteles (bankkölcsön) Kölcsönösszeg átadásának megtagadása a hitelező megtagadhatja ha bizonyítja hogy a szerződés megkötése után akár ő akár az adós körülményeiben olyan változás állt bea mely miatt a szerződés tejlesítése nem várható el többé. Kölcsönösszeg átvételének megtagadása Az adósnak joga van megtagadni az átvétlet de ekkor a hitelezőnek a szerződég megkötéséből származó kárát meg kell térítenie. Ez a kártérítési kötelezettség az elmaradt kamat megtérítésére nem terjed ki! Hitelező felmondhatja a kölcsönt ha a kölcsönnek a szerződésben meghatározott célra fordítása lehetetlen ha az adós

a kölcsönösszeget a szerződésben meghatározott céljától eltérően használja a kölcsönre nyújtott biztosíték értéke jelentősen csökkent és azt az adós a hitelező felszólítására nem egészíti ki az adós vagyoni helyzetének romlása vagy a fedezet elvonására irányuló magatartása veszélyezteti a kölcsön visszafizetésének lehetőségét az adós más súlyos szerződésszegést követett el ha az adós hitelképtelenné válik az adós a p énzintézetet a k ölcsön összegének megállapításánál valótlan tények közlésével adatok eltitkolásával vagy más módon megtévesztette az adós a kölcsön fedezetével biztosítékával vagy céljának megvalósulásavál kapcsolatos vizsgálatot figyelmeztetés ellenére akadályozza. c)Bankszámlaszerződés A pénzintézet kötelezettséget vállal arra hogy a vele szemben szerződő fél a (számlatulajdonos) rendelkezésére álló pénzeszközöket kezeli és nyilvántartja azok terhére

szabályszerű kifizetési és átutalási megbízásokat teljesíti, Számlaegyenlegről a számlatulajdonost értesíti. d)Betétszerződés A betétszerződés alapján a pénzitézet köteles a szerződő fél által lekötött pénzeszközök után kamatot fizetni és a betét összegét a szerződés szerint visszafizetni. A pénzitézet ügyfele úgy helyezi el a pénzét a bankszámláján hogy a pénzintézet ezt tartósan igénybe vehesse és ennek megfelelően magasabb kamatot fizessen. A lekötött összeg határidő előtti felvételekor a betétes elveszíti az addigi időszakra járó teljes kamatot vagy annak egy részét. e)Folyószámla-szerződés a felek meghatározott jogviszonyból származó kölcsönös pénzköveteléseiknek egységes számlán való elszámolására vállalnak kötelezettségek. A hitelviszonyok körébe sorolható mivel hitelezéssel is együtt járhat. A felek a folyószámlán lévő egyes követeléseikkel nem rendelkezhetnek

rendelkezési joguk a folyószámla egyenlegére nézve áll fenn. Az egyenleget a felek a közléstől számított 15 napon belül írásban kifogásolhatják. f)Takarékbetét-szerződés alapján a pénzintézet köteles a betevőtől takarékbetétkönyv vagy más okmány ellenében pénzt átvenni és annak összegét a szerződés szerint visszafizetni. A takarékbetétet bemutatóra szólóan vagy a rendelkezési jog fenntartásával (névre szólóan vagy egyéb megkötéssel) lehet elhelyezni. A betétbiztosítás törvényi garanciája azonban csak a n évre szülóan elhelyezett betétek után jár a jogszabályban rögzített határ erejéig ÉRTÉKPAPíROK 1. Az értékpapír fogalma: nem más mint írásban tett fizetési ígéret, melynek alapján forgalomképes jog jön létre. Ez a forgalom képes jog az értékpapír (okirat) bemutatása nélkül nem érvényesíthető. Amennyiben az értékpapír elvész vagy megsemmisül megsemmisül maga a követelés is.

Értékpapírnak csak olyan okirat tekinthető amely jogszabályban meghatározott kellékekkel is rendelkezik és kiállítását (kibocsátását) a jogszabály is lehetővé teszi. Az egyszerű igazoló papír mint pl: a színházjegy nem minősül értékpapírnak Az értékpapírokat közhitelességgel felruházott papíroknak is nevezik. 2. Az értékpapír csoportjai: I., A bennük foglalt jog szerint megkülönböztetünk: a)követelést, b) részesedést c)valamely áruval kapcsolatos jogot megtestesítő értékpapírokat. a) a vagyoni értékű követelésről (pénzköveteléséről) szóló értékpapír kiállítója (kibocsátója) feltétlen és egyoldalú kötelezettséget vállal arra hogy ő mga vagy az értékpapírban megnevezett más személy az értékpapír ellenében meghatározott pénzösszeget szolgáltat és érékpapír jogosultjának. Ilyen a váltó kötvény és a csekk b) részesedési jogot megtestesítő érékpapíra tagsági jog meglétét

bizonyítja nevezetesen azt hogy az értékpapír tulajdonosa (birtokosa) egy adott vállalkozás tőkéjéhez hozzájárult s ennek fejében és arányában jogosult a vállalkozásból származó nyereség arányos részére. Ilyen a részvény c) Az áruval kapcsolatos jogokat megtestesítő értékpapír annyit jelent hogy tulajdonosuk valamlye áru felett rendelkezési joggal bír. pl: közraktárjegy II. Az értékpapírban megtestesülő jog érvényesíthetősége szempontjából: bemutató és névre szóló (rekta) értékpapírokat. ÉRTÉKPAPíROK FAJTÁI: kötvény részvény váltó csekk letéti jegy kincstárjegy befektetési jegy Új értékpapírtörvény: 1996.évi CXItv bevezette a dematerializált értékpapírt Dematerializált értékpapír: jogszabályban meghatározott módon elektruonikus úton rögzített adat mely az érékpapírszámlán nyilvántartott az érékpapír valamennyi tartalmi elemét azonosítható módon tartalmazza. Átruházására

kizárólag az értékpapír-számlán történő terhelés il jóváírás útján kerülhet sor Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír: a kötvény. Tagsági jogokat megtestesítő értékpapír: részvény és minden olyan értékpapír amelyben, a pénzbeli vagyoni érték tulajdonba vételét elismerve kötelezi magát, hogy az értékpapír tulajdonosának meghatározott vagyoni és egyéb jogokat biztosit. Állampapír: állam által kibocsátott , a kibocsátó kötelezettségének teljesítésért az állam kötelezettséget vállal. Tőzsdén jegyzett értékpapír: tőzsdei alapszabályban és szabályzatokban előírt jegyzési feltételeknek megfelelő, tőzsde által jegyzésre elfogadott értékpapír. 3. A kötvény: Bemutatóra vagy névre szóló értékpapír. A kötvényben a kibocsátó (adós) kötelezi magát, hogy az ott megjelölt pénzösszegnek az előre meghatározott kamatát vagy egyéb járulékait valamint az általa vállalt esetleges

szolgáltatásokat továbbá a p énzösszeget a k ötvény mindenkori tulajdonosának (a hitelezőnek) a megjelölt időben, és módon megfizeti illetőleg teljesíti Kamat mértékét kibocsátó határozza meg; kötvény átruházható. Adós-hitelezői viszonyt fejez ki. 4. Csekk: Szabványosított formájú, bankra szóló fizetési megbízás, melyet a csekkszámla tulajdonosa bocsát ki a folyószámlán lévő követelése terhére. A csekk címzettje olyan bank amelynél a kibocsátónak követelése áll fenn. Csekk értékpapír mivel megtestesíti a benne szereplő követelést. Csekk szólhat : a) megnevezett személyre, „ rendeletére” záradékkal vagy anélkül; b ) megnevezett személyre, „nem rendeletre” záradékkal vagy anélkül; c) bemutatóra. C sekk átruházás átruházza valamennyi jogot, átruházása ún forgatmány útján történik. 5. A váltó: Mint értékpapírnak két alapvető funkciója van: fizetési és hiteleszköz. A váltó

szigorú alakisághoz kötött érékpapír amlye kötelező érvényességi feltételek között a jogalapokra vonatkozóan a kötelezett nevét és annak nevét tartalmazza akinek a részére vagy rendeletére fizetést kell teljesíteni. A váltó törvényességét alakiságát eljárási és kezelési szabállyait jogszabály rendezi. A kibocsátó minden jóhiszemű váltóbirtokossal szemben felelős az elfogadásárt és a fizetésért. Minden váltó, váltóruházás (forgatmány) útján átruházható Esedékesség szempontjából: látraszóló; és határidős váltó, az utóbbi hitel eszközként is funkciónál. 10. A tőzsde: A tőzsde a kereskedelem egyik alapintézményeként funkcionál. A tőzsde egy koncentrált piac ahoel a helyettesíthető tömegáruk adásvétele zajlik s a nyilvánosság megelelő tájékoztatást kap az áruk és értékpapírok keresletéről és kínálatáról. A tőzsdén köthető ügyletek közül megkülönböztetünk azonnali

határidős és opciós ügyleteket. A tőzsdének két fő csoportját különböztetjük meg: árutőzsde és értéktőzsde Az értéktőzsde jogi személy, olyan önkormányzó és önszabályozó szervezet, amely maga határozza meg tevékenységét, választja meg testületeit, bizottságait, szabályozza működését és állapítja meg a szolgáltatásaiért járó díjakat. A tőzsde nem profitorientált szervezet a tőzsdén a tőzsdetagok megbízás vagy saját elhatározásuk alapján folytatott értékpapír kereskedelme bonyolódik le. A tőzsde a tartozásaiért saját vagyonával felel A tőzsdetagok a tőzsde tartozásaiért nem felelnek. Működése során csak olyan szolgáltatásokat nyújthat amely a tőzsde alaptevékenységének megvalósítását hivatoot elősegíteni A tőzsde alapításához legalább 15 tag szükséges és az alapító vagyonnak minimum 150MFt nak kell lennie. A tőzsde legfőbb szerve: a közgyűlés amely a tőzsde alapítóiból áll.

A tőzsde megszűnik ha: a közgyűlés a tőzsde jogutód nélküli megszűnését határozza el, a tőzsdetagok száma tíz alá csökken és 6 hónapon belül nem kerül sor új tag felvételére, a Kormány a tőzsdeműködéséhez adott jóváhagyását visszavonja. Ki látja el a gazdasági társaságok törvényességi felügyeletét? A gazdasági társaság székhelye szeritni Cégbíróság Kik látják el a Gt-k operativ vezetését? a vezető tisztségviselők Melyik két társaságnak van egyszemélyes alakja is? Kft Rt Kinek korlátlan és egyetemleges a mögöttes felelossége a társaság tartozásaiért? a közkereseti társaságnak, az egyesülés tagjainak, a betéti társaság beltagjainak. Mely szerv látja el a társaságok törvényességi felügyeletét? Cégbíróság Mikor hívható vissza a vezeto tisztségviselo? a megbízás mindig határozott időre szól max5év újraválasztható de bármikor indoklás nélkül visszahívható Kft tagja kiskorú egyén

lehet –e? igen lehet Kik azRt vezeto tisztségviseloi? Az igazgatóság tagjai Kft apportját mikor kell rendelkezésre bocsájtani? A társaság bejegyzése előtt a bejegyzési kérelem benyújtásáig. Melyek az alábbi társaságok legfobb szervei? Kkt-tagok gyűlése, Kft-taggyűlés, Közös vállalat-igazgatótanács, BT-tagok gyűlése, Rt – közgyűlés, Lehet –e külföldi betéti társaság beltagja? igen lehet Hogyan nevezik az alábbi társaságok vezeto tisztségviseloit? Rt –az igazgatóság tagjai, Kft-ügyvezető Milyen Kft működhet 2000 junius 15-ig 2 millió Ft törzstőkével? az új Gt hatálybalépése előtt bejegyzett Kft Milyen Részvénytársaság működhet 2000 január1-én 15 millió Ft törzstőkével? Az új Gt hatálybalépése előtt bejegyzett Rt Hányszor lehet újraválasztani a vezeto tisztségviseloket? akárhányszor Mely esetekben lehet egy cégnek több cégvezetője? Ha a társaság a székhelyétől eltérő telephelyen vagy

fióktelepen is folytat tevékenységet. Mi történik akkor ha a kft tagjai nem fizeti be a törzsbetétet? A tagsági viszonya megszűnik A szavazatok hány százalékával rendelkező tag bír? jelentős befolyással több mint 25%-a többségi irányítást biztosító befolyással több mint 50% közvetlen irányítást biztosító befolyással több mint 75 % Mik az Állam Értékpapír és Tozsdefelügyelet törvényben rögzített jogköre? Az értékpapír kibocsátásához előírt tájékoztató jóváhagyása helyesbítése Az értékpapírforgalmazási tevékenységet érintő jogkör A tőzsde felügyelete Folyamatos ellenőrzés, Intézkedési és szankcionális jogkör. Mi a Bécsi egyezmény hatálya? Az egyezmény kizárólag az áruk adásvételére vonatkozó szerződésekre alkalmazandó. Az áru forgalmi körébe csak az „ingó” dolgok értendők de azokra sem vonatkozik teljes körűen. Nem terjed ki pl.: az ingatlanokra vagyoni értékű jogokra

személyes családi tárgyakra árverés keretében történt adásvételre értékpapírra. Mi a társulási megállapodás jelentősége? Az Európai Közösséghez való csatlakozás vált a jogfejlődés meghatározó elemévé. A cél elérésének fontos állomása egyik részről a három Európai közösség,-Gazdasági,Atomenergia Szén és Acél-továbbá ezek tagállamai másrészről a Magyar Köztársaság között megkötött Társulási Megállapodás