Szociológia | Középiskola » Bors Mónika - Nemzetiségi kérdés a mai magyar társadalomban

Nemzetiségi kérdés a mai magyar társadalomban I. 1945-1988 1. A magyarországi romák II. 1988-2002 2. Magyarországi kisebbségek 3. Magyarországi romák 4. Bevándorlók --------------------------------------------------------------------------I. 1945-1988 Az 1945 utáni évek ismét átrendeződést hoztak Magyarország és a környező országok nemzetiségi viszonyaiba. Magyarországon a kitelepítés és a lakosságcsere következtében a magyarországi németek, szlovákok, románok és délszlávok létszáma nagymértékben csökkent. A nemzetiségekkel kapcsolatos társadalmi és politikai feszültségek megszűntek 1. A magyarországi romák Nagy problémák jelentkeztek a magyarországi romák (cigányok) körül, akik a 20. század második felében váltak a legnagyobb magyarországi kisebbséggé. A magyarországi romák mintegy 8-10%-át teszik ki a beások, akik egy régies román nyelvváltozatot beszélnek, 20%át pedig az ún. oláh cigányok, akik a romani

(cigány nyelv) valamelyik dialektusát beszélik. A cigányok mintegy 70%-a magyar anyanyelvű (romungro). Magyarországon azonban az emberek többsége a bőr színe, az életmód, a lakóhely, a beszédmód alapján dönti el valakiről, hogy cigány-e – annak ellenére, hogy ezek a „cigányok” sokszor magyar anyanyelvűek, s önmagukat nem feltétlenül tartják cigánynak. A kommunista korszakban a politikai vezetés tagadta, hogy a cigányság nemzetiség lenne, s legfőbb céljának a beolvasztást, az asszimilációt, a radikális életmódváltás kikényszerítését tekintette. A hagyományos cigány mesterségek (kovácskodás, teknővágás, muzsikálás) megszűnése miatt a cigányok többsége a nehéziparban helyezkedett el. 1971-ben a cigány férfiak foglalkoztatottságának aránya megegyezett az összes férfi foglalkoztatottsági arányaival. A cigányság életszínvonala javult, bár még mindig jelentősen elmaradt a többségi társadalom

életkörülményeitől. Miközben a politika „előírta” a cigányoknak, hogy beilleszkedjenek, a romák nap mint nap tapasztalhatták, hogy környezetük cseppet sem könnyíti meg számukra a beilleszkedést. A határokon túl élő magyarok 1945 után a legsúlyosabb atrocitások a jugoszláviai magyarságot érték: az 1942-es újvidéki mészárlás megtorlásaként szerb partizánok 20-30 ezer magyart gyilkoltak le. Erdélyben több száz áldozata volt a román „megtorló akcióknak”, míg végül a megszálló szovjet alakulatok véget nem vetettek a gyilkosságoknak. Kárpátalján viszont éppen a szovjet hatósások deportáltak 20-30 ezer magyart. A határon túli magyarok a 40-es évek végére kapták vissza állampolgári jogaikat a környező országokban. A magyar állam a 70-es évekig nem emelt nyilvános szót a magyar kisebbségek érdekében. -1- II. 1988-2002 2. Magyarországi kisebbségek A rendszerváltás után a legtöbb kisebbségben élő

nemzetiségben erősödött az identitástudat, és megélénkültek a kapcsolatok az anyaországokkal. Létrejöttek a kisebbségi önkormányzatok, s a kisebbségek jogait országgyűlési biztos (ombudsman) védi. Az ezredfordulón 66-118 ezerre becsülték az anyai ágon zsidó származású magyarokat. A zsidó azonosságtudat napjaink Magyarországán jórészt a korábbi üldöztetések, mindenekelőtt a holokauszt emlékén alapul, illetve a rendszerváltás óta ismét felerősödött az antiszemitizmus veszélyén. 3. Magyarországi romák A rendszerváltást követően a felnőtt roma népesség nagyobbik része elvesztette munkáját. Ennek számos oka lehetett: - a romák igen nagy arányban dolgoztak a rendszerváltás után leépített nehézipari nagyüzemekben; - a romák az ország északi és keleti vidékén élnek a legnagyobb arányban, ahol a 90-es évek gazdasági válsága és munkanélkülisége a legsúlyosabb volt; - a romák 60%-a még 1993-ban is falun

élt, ahol sokkal nehezebb elhelyezkedni, mint a városokban - a munkanélküliség a 90-es években elsősorban a szakmával nem rendelkezőket sújtotta, márpedig a roma dolgozók többsége ezekbe a kategóriákba tartozott; - mindezeket tetézi: a magyar munkaadó, ha van választási lehetősége, inkább nem roma munkást vesz fel. Az ezredforduló Magyarországán a cigányok jelentős része nagyon szegény. Helyzetüket tovább nehezíti, hogy felerősödtek a romákkal kapcsolatos előítéletek. 4. Bevándorlók Magyarország bevándorlási „célországgá” vált. A rendszerváltást követő első négy évben több, mint 50 ezren kaptak magyar állampolgárságot. A honosítottak 97%-a a környező országokból érkezett. 2001-ben legálisan 110 ezer külföldi tartózkodott Magyarországon, akiknek 86%-a európai vagy észak-amerikai volt. A határon túl élő magyarok Valamennyi környező országban általános tendenciává vált, hogy csökken mind a magyarok

létszáma, mind az össznépességen belüli aránya. A magyarok kivándorlása nagyobb mértékű, mint a többségi társadalomé Ausztria kivételével valamennyi környező állam tudatosan törekedett arra, hogy a magyarlakta vidékeken megváltoztassa a nemzetiségi arányokat. A rendszerváltás óta csökkent a nyílt, durva hatósági jogsértések száma, és a magyar állam diplomáciai és anyagi segítséget nyújt a magyar kisebbségeknek. Az együttműködést nehezítik az etnikai ellentétek kiélezésére törekvő többségi, illetve magyar szélsőséges erők. -2-