Gazdasági Ismeretek | Európai Unió » Hajdu Csilla - Az Európai Unió és az Iraki Köztársaság kapcsolatrendszerének bemutatása

BGF KKFK Elektronikus Könyvtár 3 Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI KOMMUNIKÁCIÓ SZAK Nappali Tagozat Európai Uniós kapcsolatok szakirány AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS AZ IRAKI KÖZTÁRSASÁG KAPCSOLATRENDSZERÉNEK BEMUTATÁSA Készítette: Hajdu Csilla Budapest, 2003. BGF KKFK Elektronikus Könyvtár 4 Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon

felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK 3 BEVEZETŐ 5 1. POLITIKAI KAPCSOLATOK AZ EURÓPAI UNIÓVAL 9 2. A GAZDASÁGI KAPCSOLATOK JELLEMZŐI 14 1. A gazdasági kapcsolatok fejlődése 14 2. Kétoldalú kereskedelem 15 2.1 Kereskedelmi mérleg 15 2.2 Import 16 2.3 Export 18 2.4 Kereskedelem kőolajjal 19 2.5Árucsoportok kereskedelme 20 2.6 Tőkeáramlások 21 3. Kereskedelem a tagországokkal 23 3.1 Kereskedelem az összes tagországgal 23 3.2Különleges szerepet betöltő (tag)államok Irak és az EU közti viszonyban 27 A) Irak kapcsolata Nagy-Britanniával 27 B) Franciaország kapcsolata Irakkal 30 C) Jordánia szerepe a tagállamok Irakkal folytatott kereskedelmében 34 3. SZOCIÁLIS KAPCSOLATRENDSZER 37 1. Migráció Irakból az Európai Unió területére 38 1.1 Irakiak a világban 38 1.2 Iraki

menedékesek az Európai Unióban 39 1.3 Iraki menekültek az Európai Unióban 41 1.4 Állampolgárságot szerzett irakiak 42 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár 5 Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 2. Az ECHO, mint az Európai Unió segélyszervezete, és Irak kapcsolata 43 2.1 Az ECHO bemutatása 43 2.2 Az iraki népesség helyzete 44 2.3 Az ECHO tevékenysége Irakban 46 2.4 Irak helye az ECHO támogatási rendszerében az elmúlt években 52 2.5 Irak helye az ECHO támogatási rendszerében 2003-ban 54 2.6 Az ECHO partnerei Irakban 55 2.7 Kofinanszírozás 56 4. AZ EU RÉSZVÉTELE AZ IRAKI

ÚJJÁÉPÍTÉSBEN 57 1. Az iraki állapotok 57 2. Az újjáépítés költségei 58 3. A madridi konferencia eseményei 58 4. Az Európai Unió, a tagállamok és vállalataik részvétele 59 KONKLÚZIÓ 62 ÁBRÁK ÉS TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE 69 FORRÁSJEGYZÉK 70 MELLÉKLETEK 76 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár 6 Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Bevezető Irak rendkívül érdekes korszakát éli napjainkban: a teljes újrakezdés időszaka ez egy új világban, új játékszabályokkal. Ez év tavaszán egy újabb olyan rendszer dőlt meg a világban, amelynek alapvetően tiszteletreméltó

elgondolásai1 semmivé olvadtak egy hatalomvágyó diktátor uralma alatt. Most egy ugyan kevésbé tiszta ideákkal felötvözött, de bizonyítottan életképesebb modell bontakozik ki a háború romjai alól: az amerikai „just do it” gazdaság modellje.2 Az elmúlt évek nélkülözései után talán végre beköszönt a valódi aranykor? Azonban már most látszik, hogy az út az újjáépítés végéig egyáltalán nem lesz zökkenőmentes, mérhetetlenül sok kérdőjel kíséri a koalíciós erők és az átmeneti iraki kormányzótanács minden lépését. Sok a szőnyeg alá sepert ellentét, a ki nem mondott szó és elfojtott indulat, növekszik csalódottság és az Amerika-ellenesség az iraki lakosság körében. A különböző nézetek ütközése pedig valószínűleg csak az amerikaiak és szövetségeseik távozása –ha távoznak egyáltalán- után fog bekövetkezni, végkimenetele egyelőre megjósolhatatlan. A biztonsági helyzet kritikus, a befektetői

bizalom egyelőre lanyha, bár egyre több társaságot csábít el a busás haszonnal kecsegtető újjáépítési „mozgalom”: mérlegük még a kiszámíthatatlan és folyamatosan sűrűsödő terrortámadások, valamint a bizonytalan jogi, pénzügyi és infrastrukturális helyzet ellenére is pozitívra jön ki, nem beszélve a lehetőségről, hogy elsők lehetnek egy majd harmincmilliós piacon3. A napilapokat figyelemmel kísérve látható tehát, hogy nagyon sok a veszély és a lehetőség, a közel-keleti ország minden döntése és cselekedete hosszú évtizedekre meghatározza jövőjét és helyét a világ többi országa között. Irak egy újjászülető állam, a születés minden fájdalmával és csontig hatoló élménygazdagságával együtt. 1 földreform, pánarab testvériség, javak egyenlő újraelosztása, stb. Remélhetően az Egyesült Államok legalább megkísérli kész receptjét („hogyan valósítsuk meg könnyen, gyorsan az amerikai

álmot?”) hozzáidomítani a térség és az ország speciális igényeihez, körülményeihez és hagyományaihoz. 3 A felmérések azt mutatják, hogy akik elsőként lépnek be egy piacra, vagy hódítanak meg egy piaci szegmenst, nagy valószínűséggel hosszú távon is megőrzik első helyüket azon a területen. 2 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár 7 Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A helyzetem egyáltalán nem volt könnyű, hiszen amíg mindenki a harci eseményekről beszélt, addig a gazdaság állapotáról kezdetben alig találtam megbízható adatokat. A legtöbb becsléseken alapult és sokszor ellent is

mondtak egymásnak A legtöbb nemzetközileg is elismert statisztikai évkönyvben csupán pontozott részek jelölték az adatok helyét, sok kiadványban egyáltalán nem is szerepelt az ország neve. Ez is az ország izolált pozícióját tükrözi az elmúlt évtizedben; az embargó úgy tűnik a statisztikai adatok forgalmára is negatív hatással volt. Miért választottam a fenti nehézségek ellenére is elemzésem tárgyának Irakot? Egyrészt már részletezett, hallatlanul izgalmas jelenlegi helyzete miatt, ami tele van lehetőségekkel és válaszutakkal. Másrészt ez a nyomor-sújtotta sivatagos ország nemrégiben szembeállította egymással az Egyesült Államokat és az ENSZ-t, valamint láthatóvá tette a repedéseket a multilaterális kapcsolatrendszerre épülő világ falain, amely mögött felsejlettek egy egypólusú világrend (félelmetes) körvonalai. Harmadrészt szembe állította egymással az addig többé-kevésbé koherensen viselkedő Európai Unió

államait is, álmatlan éjszakákat okozva ezzel az uniós honatyáknak. Kevés témában volt ilyen megosztott az EU, mint az iraki kérdés és a tagállamok azóta is külön utakat követnek vele kapcsolatban4. Rendkívül figyelemre méltónak tartom, ahogy egy huszonötmillió lakosú ország, amelynek egyetlen valódi bevételi forrása hosszú ideje a kőolaj, hogyan osztja meg több százmillió lakosú térségek, csoportosulások és országok közvéleményét és hogyan forgatja fel mindenestül az addig nagyjából jónak és működőképesnek tartott világrendet. Dolgozatomban mégsem politikai kérdésekkel fogok foglalkozni, hiszen ezekre mindenki megtalálja a maga szája íze szerinti válaszokat az újságokban és a hírműsorokban. Célom egy speciális kapcsolatrendszer feltárása volt Egy rendkívül összetett, sokoldalú és erős kapcsolatrendszeré, amelyről mégis olyan kevés dokumentáció született, pedig él és létezik: az Európai Unió és

Irak kapcsolatrendszere. 4 Elég csak a 2003. október 23-24-én megtartott madridi „adományozó” konferenciára gondolni, ahol pl Spanyolország jelentős segélyt ajánlott fel Iraknak, míg Franciaország elhatárolódott a kérdéstől és csupán alacsonyabb rangú képviselőjét küldte el a rendezvényre, valamint Nagy-Britannia aktív részvételére abban a háborúban, amit az EU tagállamok többsége –akkor még- élesen elítélt. BGF KKFK Elektronikus Könyvtár 8 Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Mindkét fél különleges helyet foglal el a világban. Az Európai Unió gazdasági hatása

érzékelhető a világ minden pontján, míg politikai súlya aránytalanul kisebb, mint amekkora gazdasági erejéből következne. Irak épp ellenkezőleg van ezzel: gazdasága romokban hever, de politikai cselekedetei az egész világ politikai elitjét megmozgatják. Bár Irak stabilizációjával az ország világpolitikát befolyásoló képessége kétségkívül csökkeni fog, a harc a piacaiért még csak most kezdődik, amelyben az elmúlt évtized erőfeszítései (segélyek, beruházások az iraki olajiparban) ellenére a Közösség jelenleg vesztésre áll Amerikával szemben. A kapcsolatrendszert négy ágra bontottam. Az első részben röviden bemutattam a két fél közti politikai vonatkozású kapcsolatokat és foglalkoztam a várható jövőbeli irányokkal, anélkül, hogy belemerültem volna a napi politikai eseményekbe. Ezután megkíséreltem egy átfogó képet nyújtani a gazdasági kapcsolatok jellemzőiről, melyben a hatvanas évektől kezdve kísértem

figyelemmel a kapcsolatok alakulását, ismertetve az Unió, mint egész, valamint a tagállamok kereskedelmét Irakkal. Külön kitértem Franciaország és Nagy-Britannia különleges helyére Irak életében, valamint Jordánia szerepére az Unió tagállamai és az olajország között. A következő nagy fejezetet a szociális kapcsolatrendszer bemutatásának szenteltem. Ezen belül külön tárgyaltam a bevándorlás és a segélyezés témakörét Ez utóbbi legfőképpen az ECHO iraki részvételére koncentrált, míg az iraki menekültekkel foglalkozó rész feltárta az Unió iraki menekültek életében betöltött fontosságát. Végül egy kisebb lélegzetvételű részt áldoztam az Európai Unió és tagállamainak az iraki újjáépítésben betöltött szerepére, amelyben kitértem a madridi konferencia eredményeire és felvázoltam az EU, valamint tagállamainak lehetőségeit a jövő Irakjának életében. A szakdolgozat írása közben a következő

kérdésekre kerestem a választ: - Hogyan alakultak a gazdasági kapcsolatok a második Öböl-háborút követően, az Uniót, mint egységet tekintve? - Hogyan alakult az Unió és az Irak közti kereskedelem az elmúlt években? - Mik a várható trendek a gazdasági élet területén? - Milyen jelentőséget képvisel az egymás közti kereskedelem a két fél életében? - Milyen jellegű termékek alkotják a kereskedelem magját az egyik és a másik félnél? BGF KKFK Elektronikus Könyvtár 9 Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. - Hogyan alakult az egyes tagállamok és Irak közti kereskedelem az 1960-as évektől

napjainkig? Mivel magyarázhatók a változások? - Miért tölt be különleges szerepet Nagy-Britannia és Franciaország Irak életében? Mi a kapcsolatok jövője? - Mi volt Jordánia szerepe az embargók idején és mi most, az ujjáépítés időszakában? - Mennyire vonzó célpont az Európai Unió területe az iraki menekültek és bevándorlók számára? Melyek a legkitüntetettebb tagállamok és miért? - Milyen szerepet tölt be az ECHO, mint Európai Uniós segélyszervezet Irak életében? - Milyen lehetőségei vannak az Európai Uniónak az iraki újjáépítésben? Hogyan befolyásolhatja a jövőbeni kapcsolatokat a jelenlegi részvétel jellege és intenzitása? Míg végül: - Hogyan ítélhető meg összességében a két fél kapcsolatrendszere? Mi a jövője és a várható fejlődési pályája a kapcsolatoknak? Munkám célja tehát egy még felfedezetlen, szűz terület feldolgozása volt, amennyire a rendelkezésre álló adatok lehetővé tették.

Remélem sikerült alapos munkát végeznem. BGF KKFK Elektronikus Könyvtár 10 Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. I. POLITIKAI KAPCSOLATOK AZ EURÓPAI UNIÓVAL „Szaddam Husszein uralma alatt az Európai Közösségnek soha nem volt szerződéses viszonya Irakkal, korlátozott mértékű és alacsony szintű politikai kapcsolatokat tartott fenn vele. Irak nem része az EU Mediterrán Együttműködési Keretprogramjának (Barcelonai Folyamat), és nem vesz részt az EU dél-ázsiai, ill. délkelet-ázsiai együttműködésében sem. Nincsen hivatalos párbeszéd az EK és az iraki kormányzat között és a Bizottságnak

nincsen kiküldöttje Bagdadban. (.) Mindezek ellenére a Bizottság figyelemmel kíséri Irak külügyeit és jelentős humanitárius segélyeket juttat minden évben az országnak az ECHO-n keresztül.” (Részletek az EU hivatalos álláspontjából Irakkal kapcsolatban) A fenti idézet nagyszerűen megvilágítja az Unió és Irak között egészen a közelmúltig fennálló viszony kettősségét és ellentmondásosságát. Míg ugyanis Irak nem ismerte el az Európai Uniót legitim partnernek, az EU is megkérdőjelezte az iraki rezsim legitimitását és kiállt az emberi jogok biztosítása mellett. Eközben a Közösség Irak legjelentősebb segélyezője és kiemelkedő fontosságú kereskedelmi partnere lett, valamint az Unió Irakból fedezte energiaszükségletének egy részét. A kapcsolatok kétség kívül jóval szorosabbak lesznek most, hogy megdőlt Szaddam Husszein hatalma. A jövőben a két fél közti politikai kapcsolatok számottevő megélénkülésével

és a diplomáciai kapcsolatok felvételével lehet számolni, mind a tagállamok, mind az Európai Unió szintjén. Ezt alátámasztja az Unió kijelentése is, mely szerint a jövőben meghatározó szerepet kíván vállalni a közel-keleti ország politikai és gazdasági újjáépítésében. A tagállamok közül különösen nagy érdeklődéssel fordul Irak felé Franciaország, amely kiemelkedő volumenű kereskedelmet bonyolít le az arab országgal és jelentős érdekei védelmének tudhatók be Amerika-ellenes, ENSZ-párti megnyilatkozásai is. Franciaországon kívül Olaszország, Hollandia, Nagy-Britannia és Spanyolország is szívesen kötnek üzletet iraki társaságokkal. BGF KKFK Elektronikus Könyvtár 11 Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon

felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Bár Irak nem részese a Barcelonai folyamatnak5, nem kizárható, hogy az Unió néhány éven belül, Irak fejlődésétől (demokrácia, emberi jogok, törvénykezés, gazdaság, stb.) függően tárgyalásokat nyit a közel-keleti országgal a Mediterrán Együttműködési Keretprogramhoz való csatlakozásról6. Az 1995-ben létrehozott Keretprogram7 távlati célja egy olyan, több mint 40 ország, több mint 600 millió lakosát felölelő szabadkereskedelmi övezet (MEFTA - Mediterranean Free Trade Area) létrehozása, amelyet az Európai Unió és a mediterrán övezet további, főleg arab államai alkotnának. Ennek a víziónak egyik lényeges momentuma a 2010-ig bezárólag megvalósítandó szabadkereskedelme az áruknak az Unió és a térség országai között, valamint a politikai párbeszéd felerősítése mind

az EU és a partnerállamok, mind maguk a partnerállamok között. Az egyezségek ún Társulási Megállapodásokként (Association Agreements) öltenek formát. Ilyen megállapodása van az Uniónak például Izraellel, Tunéziával és Marokkóval és Jordániával, tárgyalások folynak többek között Algériával, Libanonnal és Szíriával is. Az Európai Unió azért igyekszik ilyen mértékben szorosabbra fűzni a szálakat ezekkel az országokkal, mert elmúlt években az EU kereskedelme ezzel a régióval volt a legintenzívebb Kelet-Európa után: a társult államok kereskedelmének legnagyobb hányada az Unióval bonyolódik. Miért érdekes ez a folyamat Irak szempontjából? Irak, mint potenciális regionális középhatalom értékes tárgyalópartner az Európai Unió számára. Döntései nagyban befolyásolhatják a jövőben szomszédai és egyéb kisebb követőállamok döntéseit, többek között az Euro-Mediterrán Partnerséggel kapcsolatban is. Ezen

kívül Irak katalizátorszerepet tölthet be a MENA régió intraregionális kereskedelmében, hiszen a régió országainak kereskedelme jelenleg mindössze kb. 8%-ban bonyolódik egymás között8 Tapasztalatok azt mutatják, hogy 5 1995-ben a Barcelónai Csúcs lefektetette az EU ún. Mediterrán politikájának alapjait Ez a Földközitenger partvidékén élő nem EU-tag államok és az Unió szorosabb együttműködését irányozza elő, célja többek között 2010-re egy, az áruk szabad kereskedelmét biztosító övezet létrehozása, valamint a kulturális, szociális, gazdasági és pénzügy kapcsolatok erősítése az EU és a programban résztvevő államok között. A végső cél a zóna kiterjesztése az egész MENA (Middle-East and North-Africa) régióra, ahol a Föld lakosságának kb.5%-a lakik és országai gazdagok erőforrásokban 6 A Mediterrán Partnerséggel foglalkozó részhez felhasználva: Nasser M. Suleiman és Szigetvári Tamás: Economic

Integration Tendencies In The Middle East And Nort Africa (Institute for world economics, Working Papers, no. 100, 1999 júniusa) című értekezése 7 A Barcelonai folyamat részvevői: EU, Törökország, Izrael, Algéria, Ciprus, Egyiptom, Jordánia, Libanon, Málta, Marokkó, Palesztin Hatóság, Szíria, Tunézia. 8 Economics: US or EU, The Middle East, no. 338, 2003 október, p27 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár 12 Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. azok a fajta kooperációk és regionális tömörülések voltak általában a legsikeresebbek a huszadik században, ahol a tagok intenzív kereskedelmi kapcsolatban

álltak egymással. Az intraregionális kereskedelem fejlesztése tehát rendkívül fontos lenne az EuroMediterrán Partnerség hosszútávú életképességének biztosításához. A jelenlegi újjáépítéssel és az azt követő liberalizációs folyamattal hatalmas lehetőségek nyíltak meg a térség államai előtt. Elég csak az iraki telekommunikációra gondolni, ahol a három meghirdetett tendert kuvaiti és egyiptomi cégek nyerték vagy Jordániára, amely rekord ütemben igyekszik visszaállítani hagyományosan szoros kapcsolatait Irakkal. Azaz Irak –legalábbis az első időkben- mindenképpen fel fogja lendíteni a térségben a kereskedelmet. Irak fejlődési ütemétől függően tehát nem kizárható, hogy az Euro-Mediterrán Partnerség részesévé válik. Ez a fajta felállás mind az EU-nak, mind Iraknak, mind a térség azon államainak előnyös lenne, akik addigra intenzív kereskedelmi kapcsolatokat ápolnak Irakkal. A számításokba azonban több

ponton is hiba csúszhat: Természetesen fennáll az a lehetőség, hogy különböző okoknál fogva Irakban hosszú időre állandósul a káosz, évtizedekre hátravetve demokratikus és gazdasági fejlődését, vagy egy olyan kormányzó elit kerül hatalomra, amelyik nem kíván aktív „nyugati” részvételt országa és a térség életében, illetve maga az EU nem ítéli a hatalmon lévőket „partiképes” tárgyalópartnernek. Egy másik lehetőség szerint Irak fejlődése egyáltalán nem halad azzal a gyorsasággal, hogy a Közösség érdemesnek lássa felvetni a tárgyalások megnyitásának kérdését ebben az évtizedben. Az is előfordulhat, hogy az Európai Unió 2004-es bővülése után kénytelen lesz hosszú időre ismét befelé fordulni, hogy újabb reformfolyamat elindításával próbálja még működőképesebbé tenni intézményeit és nem fog „ráérni” a MEFTA megvalósítására. Ekkor Irak kívül reked az EuroMediterrán Partnerségen.

Viszont az országnak 2001 óta multilaterális szabadkereskedelmi megállapodása van Egyiptommal, Szíriával és Líbiával, továbbá bilaterális szabadkereskedelmi egyezménye a már társult tag Tunéziával és szomszédja, valamint legfontosabb kereskedelmi partnere annak a Jordániának, amelyik nemrégiben írta alá a Társulási Megállapodást. Közvetve tehát Irak mindenképpen kapcsolatba kerül az Euro-Mediterrán együttműködéssel és korlátozott mértékben, de mégiscsak részese lesz a folyamat nyújtotta előnyöknek és hátrányoknak. BGF KKFK Elektronikus Könyvtár 13 Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű

alkalmazásokhoz. A talán legvalószínűbb forgatókönyv az, hogy amerikabarát kormányzat kerül hatalomra. A kompetitív változat szerint Irak az Egyesült Államok „bástyája” lesz a térségben, feladata az egyes államok kicsalogatása lesz az Európai Unió „bűvköréből” és egy amerikai befolyási övezet kialakítása a Közel-Keleten, így biztosítva az USA állandó hozzáférését a régió erőforrásaihoz, legfőképpen a kőolajhoz. A kooperatív verzió szerint ugyan mind az EU, mind az Egyesült Államok szívesen kiterjesztené hatalmát a régióra, de hosszú távú megfontolások miatt inkább az együttműködést választják. A térségbeli államok egymás közti szabadkereskedelmi és egyéb jellegű megállapodásait, a Társulási Megállapodásokat és az amerikai Szabadkereskedelmi Megállapodásokat felhasználják arra, hogy egy nagy, szabadkereskedelmi egyezmények és területek laza láncolatára épülő gazdasági rendszert

valósítsanak meg. Ez a magában foglalná az Európai Unió, a NAFTA, a MENA régió és esetleg Latin-Amerika államait, amely „szuperzóna” lélekszámával és teljesítőképességével így talán felvehetné a versenyt a 21. század legnagyobb kihívásával: Kínával. Ennek a megvalósulásához Iraknak tulajdonképpen nem kell feltétlenül elköteleznie magát egyik nagy kereskedelmi blokk oldalán sem. Ez Jordánia példáján látható a legszebben, amelyik aláírta mind a Szabadkereskedelmi Megállapodást az Egyesült Államokkal, mind a Társulási Megállapodást az Európai Unióval. A verseny az EU és az USA között mindenesetre már megindult a régió államaiért. Az Egyesült Államok egy grandiőzus tervvel állt elő: 2003 májusában az amerikai elnök bejelentette egy, az Egyesült Államokat és a Közel-Keletet felölelő szabadkereskedelmi övezet létrehozásának tervét. Az övezet 10 éven belül jönne létre és jelentős területet fedne

le9. Az USA ún Szabadkereskedelmi Megállapodásokat (FTA – Free Trade Agreements) kötne a térség országaival: Izrael és Jordánia már rendelkezik ilyen megállapodással, Egyiptommal, Bahreinnel és Marokkóval még folynak a tárgyalások. A terv megvalósíthatósága azonban számos feltételhez van kötve10 Az Európai Unió Társulási Megállapodásai azonban sok szempontból esélyesebbek a kedvezőbb fogadtatásra. Az egyik ezek közül a régió növekvő Amerikaellenes attitűdje, valamint az utóbbi tíz évben megszakadt, de előtte élénk kereskedelmi 9 Észak-Afrika, a Levant és a Perzsa-öböl országai, valamint Törökország, Izrael és talán Irán és természetesen az Egyesült Államok lennének a tagjai. BGF KKFK Elektronikus Könyvtár 14 Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus

könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. kapcsolatok az öreg köntinenssel, azonban vélhetőleg nagyobb mértékben fogja befolyásolni a döntéshozatalt mindaz, amit a Megállapodások kínálnak: Amerikával ellentétben, amelyik leginkább a kereskedelem és a befektetések fejlesztésére koncentrál, az Unió az együttműködést kiterjeszti a foglalkoztatásra, az oktatásra és a környezetvédelemre is. Ezen kívül létrehozta a MEDA-nak nevezett pénzügy eszközt is, amely a PHARE-hoz és a TACIS-hoz hasonló szerepet tölt be a társult államok életében. Az így létrejövő Euro-Med alakulat meghaladná még az ókori Római Birodalom mérteit is, egyben ez lenne az első sikeres kísérlet a felbomlott Birodalom területeinek egyesítésére is.11 Látható, hogy Irak előtt meglehetősen sok választási lehetőség

áll és pillanatnyilag lehetetlen teljes pontossággal megjósolni, hogy melyik variáció fog bekövetkezni. Mindenesetre az egész bizonyosan leszögezhető, hogy bárhogyan is alakul Irak sorsa a továbbiakban az Európai Unió szinte bizonyosan jelentős szerepet fog betölteni az ország életében, a Barcelonai folyamat és így az Európai Unió hatását nem lehet majd figyelmen kívül hagyni, ha Irakról beszélünk. 10 Ilyen például az amerikai-iráni kapcsolatok fejlesztése, a helyzet rendeződése Izrael és a Palesztin Hatóság között, valamint Irak konszolidációja. 11 Nem szabad persze figyelmen kívül hagyni azt a veszélyt sem, ami a Római Birodalmat is meggyengítette: a távolság. Minden birodalomnak, országnak vagy csoportosulásnak a terület nagyságának növekedését általában a hatékonyság csökkenésével kell megfizetnie. Bár az 21 sz információs társadalma sok régi problémára megoldást kínál, az Európai Uniónak vigyáznia kell

arra, hogy nehogy „túlfeszítse” határait és belebukjon a nagy álom megvalósításába. BGF KKFK Elektronikus Könyvtár 15 Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. II. A GAZDASÁGI KAPCSOLATOK JELLEMZŐI 1. A GAZDASÁGI KAPCSOLATOK FEJLŐDÉSE 1991 és 1996 között a Közösség és Irak kereskedelmi kapcsolatai minimálisak voltak, köszönhetően a megelőző háborúknak, embargóknak és a szankcióknak. Miután azonban beindult az „Olajat élelemért” ENSZ program12 a kereskedelmi forgalom dinamikusan növekedni kezdett. 2001-ben az EU 3 494 millió euró értékben importált Irakból – ennek 99%-át az

olajbehozatal tette ki. Ez megközelítőleg a duplája annak a nagyságnak, ami a Kuvaiti háború előtt volt. Az EU ma már az iraki export 25 %-t birtokolja, ezzel Irak legfontosabb célpiacává lépett elő.13 Az Irakba irányuló export már korántsem nőtt ilyen számottevően. A 2001-es import értéke 1 931 millió euró értékű volt. Ez jelentősen elmarad az 1990-es szinttől és mindössze 40%-a az 1980-ban regisztrált éréktől. Az Egyesült Államokkal vívott háborút követő rendezés után vélhetőleg az EU átmeneti (?) gazdasági térvesztése lesz megfigyelhető az iraki külkereskedelemben, hiszen az ország az Egyesült Államok érdekszférájaként egyértelműen az USA felé fog orientálódni. A piacra kerülés esélyei különösen a francia és német cégek számára lehetnek kedvezőtlenek, a két állam kormányai ugyanis kizárólag az Európai Unió által folyósított alapokon keresztül kívánja támogatni Irak újjáépítését, ezen

felüli hozzájárulásokról hallani sem akarnak. Viszont Ayad Alawi14 nyilatkozata szerint országa nem fogja elfelejteni a két Uniós tagállam szűkmarkúságát.15 Az iraki helyzet stabilizációjával azonban jelentős az esélye annak, hogy az Európai Unió a barcelonai folyamat kiterjesztésével Irakot is meginvitálja a létrehozandó Mediterrán szabadkereskedelmi övezetbe. A Társulási Megállapodással, amelyet az EU már aláírt Irak szomszédjával, Jordániával, kétségkívül szorosabbra fűzné minden téren a kapcsolatokat a két fél között. Kérdés, hogy lesz-e akkora vonzó 12 Bővebben az ENSZ programról: viii. mellékletben Az Európai Unió hivatalos nyilatkozata alapján (europe.euint/comm) 14 Irak Kormányzótanácsának aktuális elnöke októberben 15 http://www.cnncom/2003/WORLD/meast/10/23/sprjirqmain/indexhtml, Iraqi official says limited German, French help wont be forgotten 13 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár 16 Az elektronikus

könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. ereje ennek az ajánlatnak, hogy az olajország hajlandó (és képes) legyen kiválni az amerikai érdekszférából. 2. KÉTOLDALÚ KERESKEDELEM (AZ EU SZEREPE IRAK KÜLGAZDASÁGÁBAN ) 2.1 Kereskedelmi mérleg16 Az EU/EK külkereskedelmi mérlege hagyományosan deficites Irakkal szemben. A közel-keleti ország mindig is többet exportált a tagállamokba, mint amekkora értékben árut importált onnan. Míg az EU 1980-ban jelentős, majd hat milliárdos deficittel zárta az évet, 1988ra sokat javított mérlege eredményén: deficitje ekkor mindössze 367 millió ECU, amely a következő években

tovább csökkent és 1990-től az EU külkereskedelmi mérleg többletet könyvelhetett el. Ez a többlet egészen 1997-ig, az ENSZ program elindításáig volt jellemző. Egyrészről a folyamatos háborúk és az azt követő szankciók tehetnek az EU kivitelének drasztikus csökkenéséről Irakba és ezáltal a mérleg pozitívvá válásáról, másrészről az ország a gazdaság állapota miatt folyamatos behozatalra szorult és ez az import oldalon eredményezett növekedést. Mi sem mutatja ezt jobban, hogy 1997-ben, azaz az ENSZ program után, amikor Irak újra exportálhatott korlátozott mértékben kőolajat, a mérleg nyelve hirtelen átlendült negatívba és 2000-re már-már elérte a 1980as deficit mértékét. A 2000-es év azonban fordulatot jelentett, hiszen ettől kezdve folyamatosan újra csökkent az Unió hiánya, 2001-ben már alig haladta meg a másfél milliárd eurót, 2002ben pedig kevesebb volt, mint egy milliárd euró17. A folyamat folytatódhat,

hiszen Irak igénye a behozatalra számottevően megnőtt a háború óta. Az olajexport csak részben fogja fedezni a felmerült igényeket, jelentős mennyiséget a különböző alapokból kell állnia az országnak. A következő évtizedben nagyarányú pénzkiáramlás lesz jellemző az országra, amellyel az újjáépítéshez szükséges áruk importját ellentételezi. A 16 A 2.21-25 pontokig a The European Statistical Yearbook adatait vettem alapul Deficit: 1980-ban: -5856 millió ECU, 1988: -367 millió ECU, 1997: -1190 millió ECU, 2000: -5158 millió euró, 2001: -1624 millió euró, 2002: kb. -900 millió euró 17 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár 17 Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő

hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. pénzmennyiség nagy része ugyan nem Irak „saját” pénze lesz, hanem különböző felajánlásokból (pl. madridi konferencia) származó adományok és hitelek, ez azonban nem változtat azon, hogy az EU egy ideig pozitív szaldóra számíthat az Irakkal való kereskedelemében. Az újjáépítés azonban véget ér és néhány éven belül az olajexportból befolyt bevételek akár a jelenlegi többszörösei is lehetnek, mivel Irak olajtermelése jobban igazodik majd az ország potenciáljához. Tíz éven belül a mezőgazdaság is talpra áll a korszerű művelési technikák, berendezések, gépek meghonosításának köszönhetően és ország alkalmassá válik újra a kvázi önellátásra. Ekkor a Közösség kereskedelme újra deficites lehet, hiszen amíg a tagállamoknak továbbra is szüksége lesz kőolajra18, addig számos terméket Irak maga is elő tud majd állítani és nem

szorul majd akkora volumenű behozatalra, mint napjainkban. 2.2 Import 1980-ban Irak még előkelő helyet foglalt el az EK/EU beszállítói között: a Közösség 6. legfontosabb importpartnere volt 1990-re azonban drasztikus változást tapasztalhatunk: az ország a 33. helyre esett vissza és a helyzet súlyosságát mutatja, 2000-ben Irak még mindig tartja ezt a helyet. Ez a „hátrarangsorolódás” legfőképpen az 1980-ban kirobbant Irak-iráni háborúnak, majd az azt követő kuvaiti háborúnak és végül a harcokat lezáró embargóknak köszönhető. 2001-re jelentősége, mint beszállító, tovább csökkent: ekkor már csak 41. a Közösség listáján Amíg 1980-ban több, mint tíz milliárd ECU értékben importált a Közösség Irakból, addig a nyolc éves háború lezárultával 1988-ban nem érte el a 3 milliárd ECU-t. A kereskedelem kisebb éves változásokkal ezen az alacsony szinten maradt egészen 1990-ig, amikor is az Öböl-háború még jobban

visszavetette az importot: 1993-ban csupán 26 millió euró értékű volt a behozatal, az azt követő három évben pedig a Közösség tulajdonképpen nem végzett importtevékenységet Irakból. A helyzet csak 1997-től kezdett megváltozni, amikor is beindult az ENSZ „Olajat élelemért” programja. Ekkor már kb 1,3 milliárd euró értékben érkezett áru 18 Ha nem is akkora mértékben, mivel tíz év múlva az alternatív üzemanyagok és fűtőanyagok nagyobb fontossággal fognak bírni, mint napjainkban. A kutatások jelenlegi állása szerint azonban a kőolajat és származékait még egy ideig nem lehet teljesen kiküszöbölni életünkből. BGF KKFK Elektronikus Könyvtár 18 Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a

forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Irakból a Közösség országaiba. Az import értéke ezt követően tulajdonképpen megkétszereződött évente (kb. 40%-os volt a növekedés minden évben) és 2000-re meghaladta a 6 milliárd dollárt. Azonban még ez is messze elmarad az 1980-as import mértékétől. A következő évtől újból csökkent az Unió behozatala az olajországból: alig haladta meg a három és fél milliárd eurót, 2002-ben pedig nem érte el a 2000-es import mértékének felét. A háború végeztével az import értéke vélhetőleg újból emelkedésnek indul majd. A Közösség importtevékenységének bővülését jelzi, hogy míg 1980-ban a kb. tízmilliárd ECU értékű import Irakból a Közösség össszimportjának 3,8%-át alkotta, 2000-ben a kb. hat millió euró értékű import, ami megközelítőleg 60%-a az 1980-as értéknek, már csak 0,6%-át képezi az

összbehozatalnak. 2001-re ez az érték tovább csökkent 0,3%-ra, igaz, ekkor a két fél közti kereskedelem mértéke sem érte el az előző évit. Látható, tehát hogy az importtevékenység bővülése Irakkal az utóbbi időben nem tartott lépést az Unió összimportjának bővülésének ütemével. Az elmúlt két évtizedben egyébként az egész Közel-Kelet részesedése csökkent az EK/EU összimportjából.19 19 Az import értéke: 1980-ban 10377 millió ECU, 1988: 2786 millió ECU, 1990: 2222 millió ECU, 1993: 26 millió ECU, 1997: 1384 millió ECU, 1998: 2285 millió ECU, 1999: 3680 millió euró, 2000: 6289 millió, 2001: 3555 millió euró, 2002: kb. 2,7 milliárd euró (forrás: EUROSTAT, ld iv mellékletben) BGF KKFK Elektronikus Könyvtár 19 Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus

könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 2.3 Export Bár Irak számára a tagállamok fontos export célpontok és nagy súlyt képviselnek Irak kereskedelmében20, az Unió gazdasági életében elfoglalt helye az országnak ha nem is elhanyagolható, de semmiképpen sem mondható kiemelkedőnek. Ezt bizonyítja, hogy 2001-ben csupán az 58. legfontosabb beszállítója volt a Közösségnek és az EU összkereskedelmének csupán 0,2%-ért felelt. 1980-ban Irak részesedése még 2,2% volt Abban az évben az iraki kivitel értéke még meghaladta a 4,5 milliárd ECU-t. Az Iránnal folytatott háború végére azonban majdnem a felére esett az export és a kuvaiti háborúig jóformán stagnált az értéke. Ekkor azonban drasztikus esés következett be és a csökkenő tendencia egészen 1997-ig érvényesült: 1993-ban például az EU

exportja Irakba éppen hogy meghaladta a száz millió ECU-t és a további években sem haladta meg általában az 50 millió ECU értéket. Az „Olajat élelemért” program beindulása után azonban az export értéke látványosan emelkedni kezdett, 1996-ról 1997-re például majd 80%-os emelkedés következett be, de valljuk be, volt hová nőnie az exportnak, a rendkívül alacsony bázisérték ismeretében ez a növekedés már nem annyira csodálatraméltó. Egyértelműen az ENSZ programnak tudható be, hogy az export értéke 1999-ben már jócskán meghaladta a félmilliárd eurót. 2000-re pedig ismét megugrott a Közösség exportkedve: ekkor az export 46%-kal növekedett és meghaladta az egy milliárd eurót, de ne feledjük, ez még mindig csak negyede az 1980-as értéknek.21 Megállapítható, hogy az Unió életében az Irakból jövő export egyértelműen nagyobb szerepet tölt be, mint a kivitel a tagállamokból a közel-keleti országba. 20 ld. viii

mellékletben Az export értéke: 1980: 4523 millió ECU, 1988: 2419 millió ECU, 1990: 2237 millió ECU, 1993: 103 millió ECU, 1998: 483 millió ECU, 1999: 611 millió euró, 2000: 1132 millió euró, 2001: 1931 millió euró, 2002: kb. 1,8 milliárd euró (forrás: EUROSTAT, ld iv mellékletben) 21 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár 20 Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 2.4 Kereskedelem kőolajjal 1990-től fogva az EK/EU kőolaj behozatala a világ országaiból kb. két és félszeresére növekedett: míg 1990-ben kb. 80 milliárd ECU értékben importált kőolajat, addig 2000-ben már több, mint 190 milliárd euró

értékben. Ezzel a folyamattal is – valamint az ország viszonylagos stabilizálódásával és az ENSZ program beindulásával - magyarázható, hogy a Közösség behozatala Irakból az 1990-es 2 milliárd ECU értékről 2000-re tulajdonképpen megháromszorozódott - a növekedés főképp 1999-re és 2000-re jellemző 1990-ben az iraki import aránya az EK/EU összkőolaj importjához mérve 2 %volt. Ez az arány a látványos emelkedés ellenére 2000-ben is csak 3 % Látható, hogy a kőolaj import jóval nagyobb arányt és ezzel fontosságot képvisel a Közösség életében, mint az összbehozatal Irakból, továbbá az ország is előkelőbb helyet foglal el a közösségi ranglistán: az Unió hetedik legfontosabb kőolajexportáló partnere. Ha megfigyeljük /99-es adatokra rendezve/(1000 Euro) V. ÁRUOSZTÁLY (kőolaj, stb) részarány (98) 1998 1999 részarány (99) 99/98 következett 1 NORVÉGIA 11 784 094 16,29% 13 306 906 15,10% 1,13 2 OROSZORSZÁG

8 411 723 11,63% 11 962 656 13,57% 1,42 be: az összes ország 3 SZAUD-ARÁBIA 4 881 163 6,75% 6 665 245 7,56% 1,37 4 LÍBIA 5 438 746 7,52% 6 650 716 7,55% 1,22 5 ALGÉRIA 4 774 730 6,60% 5 662 777 6,42% 1,19 6 IRÁN 2 869 579 3,97% 3 782 901 4,29% 1,32 7 IRAK 1 861 577 2,57% 3 679 233 4,17% 1,98 MINDÖSSZ 72 326 631 az itt látható táblázatot, láthatjuk, hogy 1998 és 1999 között is jelentős növekedés közül, amelyektől az EU kőolajat vagy különféle származékokat importál, 88 136 860 1,22 az iraki importban történt 1. ábra Az EU importja országonként, áruosztályonként 1998 és a legjelentősebb bővülés: 1999 években majdnem megduplázódott a kivitel értéke Irakból, 1999-ben Irak már az Unió kőolaj behozatalának közel 5 %-át biztosította. Ez Irak felértékelődésére enged következtetni az Uniós energiapolitikában. Ez a felértékelődés várhatóan tartós lesz, hiszen az iraki

olajkibocsátás megnövekedésével az árnak is csökkennie kell valamelyest és ez kedvezőbb pozíciót teremt Irak számára a jóval nagyobb költséggel előállított orosz vagy norvég kőolajnál. BGF KKFK Elektronikus Könyvtár 21 Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 2.5 Árucsoportok kereskedelme22 A legnagyobb részt az Európai Unió Irakba irányuló exportjában a gépek és gépi berendezések jelentették 2001-ben és 2002-ben is. Míg a gépbehozatal Irakból elenyésző, a gépexport hosszú évek óta hagyományosan a legjelentősebb exportkategória a két fél közti kereskedelemben, az EU

össz gépexportjának 0,4%-át teszi ki, értéke általában egy milliárd euró körül mozog,. A Uniós gépexport alacsony volta érthető, hiszen Irak nem rendelkezik sem a megfelelő kapacitásokkal, sem a megfelelő technológiával korszerű gépek gyártásához. Hasonló mondható el a szállítóeszközök kereskedelméről is, amely volumenében össze sem hasonlítható a gépi berendezések kereskedelmével. Mindazonáltal évi 300-400 ezer eurós forgalmával ez jelenti a második legjelentősebb exportkategóriát az EU Irakkal folytatott kereskedelmében. A régen olyan nagy jelentőséggel bíró élelmiszerexport ma ugyanakkora fontosságú, mint a vegyipari termékek exportja: arányuk az EU összes élelmiszer és vegyipari termék exportjához képest alacsony: 0,1%, értékük 100 millió euró körül mozog. Látható, hogy a Közösség nagyságrendekkel több élelmiszert vitt ki a közelkeleti országba, mint amennyit onnét kapott Ez legfőképpen

az ENSZ programban való részvétellel magyarázható, melynek keretében Irak leginkább élelmiszereket és gyógyszereket vásárol. Az egyetlen kategória, ahol az importoldal meghaladta –és nem is kevéssel- az exportoldalt, nem meglepő módon az energiahordozók köre. Itt a kivitel csupán 200 ezer euró értékű volt, míg a behozatal három és fél milliárd euró volt. A többi kategóriában az import általában nem haladta meg se 2001-ben, se 2002-ben a 300 ezer eurót. A gépek, szállítóeszközök és vegyipari termékek exportja 2004-től várhatóan meg fog megugrani, mivel ezek szükségesek az ország infrastruktúrájának (utak, elektromos és olajvezetékek, távközlési kábelek, vízvezetékek, stb.), a gyártósoroknak és üzemeknek, valamint a mezőgazdasági termelés helyreállításához. 22 Az értékek a 2001-es évre vonatkoznak. Ld iv tábálzat BGF KKFK Elektronikus Könyvtár 22 Az elektronikus könyvtár teljes szövegű

dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 2.6 TŐKEÁRAMLÁSOK Éveken keresztül az ENSZ szankciók mindennemű tőkeáramlást és pénzügyi tranzakciót tiltottak Irakkal. Amíg például 1985 és 1987 között évente átlagosan még 5 millió dollár értékben érkezett közvetlen külföldi befektetés (FDI) az országba, addig 1995 és 1997 között ez az érték nulla volt23. Éppen ezért az Európai Unió Irakba irányuló tőkeáramlásának mértékét elenyészőnek lehet tekinteni az elmúlt tíz évben. A Mediterrán együttműködés egyre szorosabbá válásával azonban az európai tőke egyre fontosabb szerepet fog betölteni a partnerországok életében

és hatása bizonyosan kisugárzik a térség többi országára is. A környező, a Mediterrán Együttműködésből még kimaradó államokban is növekedni fognak az európai tőkebefektetések, így Irakban is. Itt az újjáépítés és az azt követő nyitott gazdasági berendezkedés mindenképpen sok lehetőséget fog kínálni az európai befektetőknek, annál is inkább, mivel az országnak égető szüksége van befektetésekre és külföldi tőkére a talpra álláshoz. Az országnak a külföldről, így az európai Unióból is, jövő tőkét fel kell használnia arra, hogy csökkentse egyoldalú függését az olajipartól, felfejlesszen más iparágakat és ágazatokat is, hogy növelje diverzifikációjának fokát és csökkentse függőségét a kőolajtól és ezáltal stabilabbá tegye gazdaságát. A stabil gazdaság pedig még több befektetést és még több tőkét vonz, mivel kevesebb a kockázat és biztosabb a megtérülés. Iraknak ezen kívül a

kőolajiparon belül is diverzifikálnia kell termelését: csökkentenie kell a nyerskőolaj súlyát az exportban és növelnie kell a feldolgozott olajipari termékek körét. Ehhez azonban számos ágazatott fel kell fejlesztenie, mint a petrolkémia vagy a vegyipar. Ebben a folyamatban az európai befektetők értékes segítséget nyújthatnak knowhow-juk és licenceik rendelkezésre bocsátásával. A turizmus szerepe sem elhanyagolható a jövő Irakjának gazdasági életében. Az ország bővelkedik kulturális és régészeti látnivalókban, bár a műemlékek nagy része 23 World Resources 2000-2001, Table EI.2: International Financial Flows and Investment BGF KKFK Elektronikus Könyvtár 23 Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások

nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. felújításra szorul és a régészeti lelőhelyeken is sok a munka, főleg az állagmegőrzés tekintetében. Az ország területén hömpölygő két nagy folyam közötti terület szolgált bölcsőjéül sok nagy civilizációnak. Ezeknek a civilizációknak mind kulturális, mind tudományos öröksége kiemelkedő, felfedezéseik nélkül a világ nem fejlődhetett volna oda, ahol most van napjainkban. Irak ezen kívül kiemelkedően gazdag iszlám vallási és építészeti emlékekben is (pl. Kazimájn mecset) Egy évtizeden belül, amint a kulturális helyek látogathatóvá válnak és amint elég biztonságossá válik az odautazás, turisták százezreinek rohamára lehet számítani. Legnagyobb részét előreláthatólag európaiak fogják kitenni, akik kulturális érdeklődése, kalandvágya és vásárlóereje elég nagy ahhoz, hogy Irakot

válasszák nyári nyaralásuk célpontjául, de nagy számban várhatók arab utazók is, akiket főleg a vallási kegyhelyek felkeresése fog motiválni Irak felkeresésében A gazdag örökség ellenére 1985 és 1987 között a turizmusból befolyt bevételek mindössze 109 millió dollárt tettek ki, ez tizede az egyiptomi és huszada a szaúdi bevételeknek ebben az időszakban. Az embargó alatt a bevételek –érthető okokbóldrasztikusan lecsökkentek, 1995 és 1997 között például 13 millió dollár folyt be a turizmusból: 10 év alatt a tizedére esett a befolyt összeg. A turizmus fejlesztésében és az ország vonzóbbá tételében azonban nagy lehetőségek vannak, megfelelő turistaipar kiépítésével az ország függése a kőolajexporttól számottevő mértékben csökkenthető lenne, de munkahely-teremtő képessége sem elhanyagolható. Ezért tehát a jövő iraki kormányainak különösen nagy figyelmet kell szentelnie a turizmus fejlesztésének.

BGF KKFK Elektronikus Könyvtár 24 Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 3. KERESKEDELEM A TAGORSZÁGOKKAL 3.1 Kereskedelem az összes tagországgal24 1961-től követtem nyomon Irak és a tagországok kereskedelmének alakulását, azt vizsgálva, hogy hogyan változtak az idők folyamán Irak legfontosabb partnerei az Európai Közösség, majd az Európai Unió tagállamai közül, milyen skálán mozogtak az egyes korszakok importjai és exportjai és hogyan befolyásolták a világpolitika és világgazdaság eseményei a két fél közti kereskedelmi forgalmat. Öt nagyobb egységre bontottam az elemzésemet.25 Az első

olajválságig (1961-1972) a tagállamok26 behozatala Irakból az emelkedő tendencia ellenére sem nem haladta meg általában a 100 millió dollárt, csak Olaszország és Franciaország importált termékeket 300 millió dollárnál nagyobb értékben. Az export felső értéke ekkor 75 millió dollár körül volt, de az átlagos érték 25 és 35 millió dollár között mozgott. Látható, hogy a tagállamok már ekkor is jelentősen deficites kereskedelmet folytattak Irakkal27. Ebben az időszakban Irak fő importpartnerei Franciaország és Olaszország voltak, míg exportpartnerei Franciaország és Németország. Mind az import, mind az export oldalon világosan megfigyelhető az 1963-as és 1968-as hatalomátvételeket követő átmeneti bizonytalanság28 - a közismerten Nyugat-ellenes politikát folytató Baath Párt hatalomra kerülése után különösen az export oldali befektetői bizalmatlanság volt jelentős. Valószínűleg tartottak tőle, hogy a magát

szocialistának valló párt a Szovjetunióhoz hasonló berendezkedést fog létrehozni, illetve felé fog orientálódni29. 24 Az elemzéshez és a grafikonokhoz – ld. iv mellékletben- az OECD statisztikáit használtam fel, amely USD-ben és ezres nagyságrendben számol. 25 A felosztás a következő: 1961-1972, 1973-1982, 1980-1988, 1989-1997, 1998-2001 26 Ekkor még csak hat tagállamról beszélhetünk: a Benelux államok, Franciaország, Olaszország és Németország. 27 A mérleg negatívuma több, mint 5 milliárd dollár volt, miközben az összkereskedelem értéke mindösszesen 7,5 milliárd dollárt tett ki. 28 Előbbinél a monarchiát megdöntő és a köztársaságot kikiáltó Abdul Karim Kászimot gyilkolták meg és az új elnök Abdul Szalám Arif lesz, utóbbinál Ahmed Hasszán al-Bakr vezetésével, szintén államcsínnyel, hatalomra kerül a Baath Párt. 29 Félelmeik részben valóra is váltak, hiszen az új kormányzat tényleg közeledett bizonyos

mértékig a Szovjetúnióhoz, és a 1964-ben valóban államosította is a bankszektort, a hetvenes években pedig az olajipart, továbbá jelentősen centralizálta a gazdaságot is. BGF KKFK Elektronikus Könyvtár 25 Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A korszak végén aztán az első olajválság beköszöntével átlagosan több, mint 20%-kal esett a tagállamok importja, Németország esetében 1971/72-ben a visszaesés meghaladta az 50%-ot, egyedül Franciaország tudta növelni behozatalát valamelyest. A második olajválságig (1973-1982): 1974-től megindult a kilábalás és a nagy iramú növekedést mind export

mind import oldalon nem befolyásolta jelentősen az 1972 és 1975 között zajló folyamat, melynek keretében az iraki kormányzat államosította az olajszektort. Ebben az időszakban is Olaszországba és Franciaországba exportált a legtöbbet a közel-keleti ország: Franciaország behozatala Irakból 1980-ban meghaladta a rekord 5 és fél milliárd dollárt, míg Olaszországé megközelítette a 3 milliárd dollárt. A többi állam importja csak ritkán haladta meg az egymilliárd dolláros határt. A legjelentősebb szállítója Iraknak az időközben 3 új országgal30 gyarapodott tagállamok közül továbbra is Németország, amely 1982-re már több, mint 3 milliárd dollár értékben bonyolított le exporttevékenységet. A többiek közül az olaszok, franciák és hollandok exportja 1981-re megközelítette és meghaladta a másfélmillió dollárt, de az újonnan csatlakozók behozatala csupán 250 millió dollár körül alakult. Az összkereskedelem 1972 és

1979 között már elérte a 44,5 milliárd dollárt, de a deficit is jelentős: majdnem 6,5 milliárd dollár volt. 1980-tól 1982-ig a behozatal Irakból átlagosan több, mint 60%-kal esett, Franciaország esetében a csökkenés meghaladta a 90%-ot is. A drasztikus csökkenésben több tényező is közrejátszott: 1979-ben Iránon végigsöpört az iszlám forradalom. A tagállamok nem tudták megjósolni, hogy a forradalom nem terjed-e át más országokra, így Irakra is. A két arab ország között hamar megromlottak a kapcsolatok és 1980-ban kirobbant a 8 évig tartó, pusztító irak-iráni háború, amely egy újabb destabilizáló tényezőt jelentett a térségben, viszont magyarázatot ad az exportértékek átmeneti emelkedésére a nyolcvanas évek elején: a hadseregnek utánpótlásra volt szüksége, mind harci eszközök, mind élelem, mind különféle gépi berendezések területén. Az elbátortalanodó befektetőkre ezen kívül negatívan hatott a második

olajválság és a hatására a világon végigvonuló recesszió, ami kedvezőtlenül érintette a tagállamok gazdaságait is. 30 Nagy-Britannia, Írország és Dánia 1973-ban csatlakozott, valamint 1981-ben Görögország is. BGF KKFK Elektronikus Könyvtár 26 Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 31 32 Az irak-iráni háború évei alatt (1980-1988) a legtöbb tagállam behozatala általában nem haladta meg a félmilliárd dollárt. A hagyományos két fő importőr ország Franciaország és Olaszország kivitele Irakból is kb. félmilliárd és másfélmilliárd dollár között alakult. Erre a korszakra a

Közösségek területére irányuló iraki export kisebb fellendülésekkel tarkított csökkenése a jellemző, valószínűsíthetően a háborúból adódó kockázati tényezők miatt. A legfőbb exportpartnere Iraknak ekkor is Németország, annak ellenére, hogy a háború közepére több, mint 70%-kal kevesebbet szállított Irakba, mint a nyolcvanas évek elején. 1987-re felzárkózott hozzá Nagy-Britannia és Spanyolország is. A nyolcvanas évek második felére, vélhetően az elhúzódó háború és Irak fizetőképességének csökkenése hatására, az évtized eleji másfélmilliárd dolláros export Irakba már általában nem éri el a 750 millió dollárt. Az iraki import alacsony volta azt eredményezte, hogy Közösség az Irakkal való összkereskedelmének mérlege 6 és fél milliárd szufficitet mutat, ez az összérték (78milliárd dollár) kb.8%-a A háború lezárultával az importnak a kuvaiti háborúig nem volt elég ideje arra, hogy erőre kapjon.

1991-re a közösségi behozatal soha nem látott mélypontra zuhant Amíg 1989-90 között 6,5 milliárd dollár értékű volt az import, addig a rákövetkező években 1997-ig bezárólag alig haladta meg a másfél milliárdot. Hasonló mondható el az exportról is: a háború előtti két évben Irak megközelítőleg 10 milliárd dollár értékben importált a tagállamokból, 1991-97 között éppen csak több volt, mint félmilliárd dollár. Az embargók miatt egészen az ENSZ „Olajat élelemért” programjának beindulásáig33 nem történt változás, a gazdasági kapcsolatok minimalizálódtak, mondhatni „megfagytak” egy igen alacsony szinten34. A helyzet komolyságát mutatja, hogy míg az 1989 és az 1990-es esztendőkben az összkereskedelem elérte a 17 milliárd dollárt, addig a rákövetkező 7 évben csak kb. 2,3 milliárd dollár volt, ami a hatvanas évekbeli érték35 kevesebb, mint egyharmada (kb. 30%)! Az „Olajat élelemért” program alatti

időszak36 esetében megfigyelhető, hogy a tagállamok közül Svédország, Finnország, Dánia, Írország, Belgium és Luxemburg csak 31 Hogy a háború hatását folyamatában végig lehessen kísérni, az 1980-tól 1982-ig terjedő időszakot ebben a korszakban is szerepeltettem. 32 1986. Portugália és Spanyolország is csatlakozott az Európai Közösséghez 33 A program ugyan már 1996-ban életbe lépett, de csak 1997 kezdte éreztetni hatását. 34 Ebben az időszakban egyébként sok a hiányos adat is. 35 kb. 7,5 milliárd dollár 36 Ekkorra az EU ismételt bővülésen esett át: 1995-ben felvette tagjai közé Ausztriát, Spanyolországot és Portugáliát is. BGF KKFK Elektronikus Könyvtár 27 Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók

változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. eseti jelleggel folytatott importtevékenységet Irakkal, valamint mennyiségük is elhanyagolható. Velük ellentétben Spanyolország, Olaszország, Hollandia és Franciaország jobban kihasználták az ENSZ program nyújtotta lehetőségeket: 1999 végére átlépték az egymilliárd dolláros küszöböt és bár teljesítményük még mindig nem vethető össze az embargó előtti évek értékeivel, Franciaországnak és Olaszországnak sikerült visszaszerezniük hagyományos vezető helyüket az importőrök listáján. A tetőpontot a 2000-es év jelentette, 2001-ben viszont számottevő esés következett be a tagállamok iraki importjában, Olasz- és Spanyolország importja például több, mint 60%-ot zuhant. Ez talán az Egyesült Államokból kigyűrűző recesszió számlájára is írható. Exportoldalon viszont folyamatos volt

az emelkedés, bár a legtöbb ország esetében még a 100 millió dollárt sem haladta meg. Olaszország és Németország importja 2001-ben viszont már túllépte a 300 millió dollárt, Franciaországé pedig a 600 millió dollárt. A legfőbb exportőrök Franciaország, Olaszország és Németország voltak Az ENSZ program mérsékelt eredményességére utal azonban az a tény, hogy ugyan korlátozott mértékben sikerült fellendíteni az érdeklődést Irak irányában, a tagállamok 4 év alatti összkereskedelmének értéke (19 milliárd dollár) alig haladja meg az Öböl-háborúk közötti két évben regisztrált értéket (17 milliárd), és egy évre számítva kb. fele a nyolcvanas években mért éves kereskedelemnek37 Összegzésképpen megállapítható, hogy Franciaország és Olaszország mind import-, mind exportoldalon jelentős partnere Iraknak a kezdetektől fogva, míg Németország exportőrként tölt be fontos szerepet az EU és a közel-keleti

ország közötti kereskedelmi kapcsolatokban. Bár Nagy-Britannia a kezdetekben szintén figyelemreméltó intenzitású gazdasági kapcsolatokat ápolt Irakkal, a kuvaiti háború után a brit kereskedők többé már nem voltak szívesen látott vendégek Szaddám Husszein országában.38 37 1998 és 2001 között évente átlagosan 4,75 milliárd dollár értékű volt az kereskedelem összértéke (4,75x4=19), míg 1980 és 1988 között 8,7 milliárd dollár (8,7x9= 78,3). 38 A britek az Kuvaitot felszabadító szövetséges haderő tagjai voltak, ezen felül első számú szövetségese a fő ellenségnek számító Egyesült Államoknak, valamint vadászgépei részt vettek a repüléstilalmi övezetek ellenőrzésében, továbbá a rendszeres időközönként bekövetkező, iraki katonai célpontokat támadó bombázásokban. BGF KKFK Elektronikus Könyvtár 28 Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad

információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Bár az olajválságok mindkét alkalommal negatívan befolyásolták a kereskedelmet és a nyolc éves háború is érzékeltette a hatását, a tagállamok és Irak közti gazdasági kapcsolatokról elmondható, hogy dinamikusan fejlődtek a hatvanas évek óta, egészen a második Öböl-háborúig és az utána életbe léptetett embargóig. Akkor a politikai kapcsolatokkal együtt a gazdaságiak is mélypontra zuhantak, a kereskedelmi áruforgalom alacsony szinten konzerválódott, bár általában nem szűnt meg teljesen. Pozitív változás kezdődött 1998-tól, amikor az ENSZ program hatása végre érzékelhetővé vált. A 2003-as évtől kezdve mindenképpen a

kapcsolatok gyors ütemű élénkülésével számolhatunk, hiszen Irak a gazdasági nyitás útjára lépett, a diktatúrát megsemmisítették és az embargókat is eltörölték, az ország újjáépítéséhez pedig rendkívül sok külföldi működőtőke beáramlására lesz szükség. Mindazonáltal a legtöbb tagállam és Irak kereskedelmi forgalmának növekedése természetesen nem lesz összevethető az újjáépítésben elsőbbséget élvező országok (USA, Nagy-Britannia, stb.) és Irak kereskedelmi forgalmának növekedésével. 3.2Különleges szerepet betöltő (tag)államok Irak és az EU közti viszonyban A) Irak kapcsolata Nagy-Britanniával Az Irak és Nagy-Britannia közötti szálak messzire nyúlnak vissza a történelemben, egészen az első világháború előtti időkig. A britek még a századelőn gőzhajózó társaságot alapítottak Tigrisen, versenyre kelve a németekkel, akik a vasút segítségével szerették volna egy kicsit

„közelebb hozni” az akkor még nem is olyan közeli Közel-Keletet a vén kontinenshez. Ekkor már köztudott volt, hogy a félszigeten jelentős mennyiségű kőolaj található és már a gépgyártás is elérte azt a fejlettségi szintet, hogy a „fekete arany” megszerzése kívánatos célként lebegjen a gépesítésben leginkább elöljáró államok szeme előtt. NagyBritannia tehát nemcsak gyarmatbirodalmát szerette volna tovább növelni (az Ottomán Birodalom rovására), de az ott található kőolajkincs felett is szerette volna megszerezni az ellenőrzést. BGF KKFK Elektronikus Könyvtár 29 Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi

jellegű alkalmazásokhoz. 1901-ben sikerült is olajkoncessziót szereznie a mai Irán területén lévő olajföldekre. Amikor 1914-ben kitört az első világháború, még az év novemberében brit csapatok szálltak partra Bászrában, hogy megvédjék Nagy-Britannia iráni érdekeltségeit. A háború végéig Bagdad és Moszul is brit kézre került Közben 1916ban Oroszországgal és Franciaországgal titkos megállapodást (Syks-Picot egyezmény) kötött Szentpétervárott az Ottomán Birodalom területeinek felosztásáról. Ennek értelmében a Brit Birodalomhoz tartozott volna a mai Szíria és Irak középső és déli része, valamint Palesztina. Mint minden titokra, természetesen erre is fény derült, amikor Oroszországban Lenin és társai átvették a hatalmat és megalakították a Szovjetúniót. A háború után tehát az egyezmény nem valósulhatott meg eredeti formájában. A britek azonban mégis el tudták érni céljukat: a Népszövetség

keretében úgy nevezett mandátumterületek alakultak, amelyek élére egy-egy győztes hatalmat neveztek ki mandátornak, hogy „gyámkodjon” a fiatal és tapasztalatlan államok felett, amíg azok saját lábukra tudnak állni. Hogy-hogy nem Irak brit mandátumterület lett Még pedig „A” jelű, ami azt jelentette, hogy a terület elég fejlett ahhoz, hogy néhány éven belül elnyerje függetlenségét. A mandátori tisztség természetesen nem biztosított olyan széleskörű hatalmat, mintha gyarmati terület lett volna, de a Brit Birodalom általában így is megfelelőképpen tudta érvényesíteni az akaratát. Megfigyelhető azonban, ahogy ellenőrzése folyamatosan csökkent, míg végül al-Bakr vezérőrnagy 1968-as államcsínyével végképp megszűnt: 1921-ben Nagy-Britannia hatalomra segítette egy jelentős, a mai Szaúd-Arábia területén élő vallási személység (a Próféta leszármazottja) fiát, aki I.Faisal néven megalapította az Iraki Hashimita

Királyságot. Ezt követően 1931-ben többek között angol részvétellel megalakult az Iraki Kőolaj Társaság (IPC), amely egészen 1975-ig, az államosításokig működött. Az új király bár angolbarát volt, folyamatosan törekedett a országa „nagykorúsításának” elérésére, azaz, hogy megszüntessék Irak fölött a mandátumságot, de csak 1932-re tudta elérni, hogy országát mint független és szuverén államot felvegyék a Népszövetségbe. A függetlenség elnyerése persze nem jelentette azt, hogy megszűnt volna az ország brit ellenőrzése: a britek rendkívül ügyeltek arra, hogy Irakban a 2. világháború alatt is angolbarát kormány maradjon hatalmon Hogy erősítse kapcsolatait a térség országaival, Nagy-Britannia is alapító tagja lett a Közel-Keleti BGF KKFK Elektronikus Könyvtár 30 Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a

dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Egyezmény Szervezetének (METO), ami az 1955-ben Törökország és Irak között megkötött kölcsönös védelmi szerződés, az ún. Bagdad Paktum kiterjesztése volt Az első csapást az 1958-as államcsíny jelentette, amely megdöntötte a királyságot és köztársaságot kiáltott ki, majd Irak kilépett a METO-ból és kivált a sterling blokkból is. Ez egyértelműen jelezte az új vezetés részleges elfordulását NagyBritanniától és a Nyugati világ országaitól A következő esemény a kuvaiti brit mandátumság megszűnése volt. Ekkor Irak azonnal bejelentette igényét a területre, de válaszul brit csapatok szálltak partra a kis országban. Ez a szembenállás tovább rombolta a viszonyt a két ország között

1963-ban átmeneti fordulat következett be egy nyugatbarát hatalomátvétellel, de ez csak 1966-ig tartott, Abdul Szalám Arif elnök haláláig. Az 1967-es arab-izraeli háború keretében az ország már ideiglenesen elzárta a nyugati világot ellátó olajvezetékeit. A folyamatot végül a Baath Párt 1968-as hatalomátvétele zárta le. Innentől kezdve Nagy-Britanniának nem sok beleszólása lehetett a közel-keleti ország életébe. Eddigre azonban a világpolitikában is jelentős változások történtek: NagyBritannia már régen elvesztette világelső szerepét, világbirodalma is darabokra hullott, helyét az Egyesült Államok és a Szovjetunió vette át, javában dúlt a hideg háború. Az iraki vezetés a két nagyhatalom között lavírozva megállíthatatlanul építette zsarnokságra és megtorlásra épülő hatalmát. A szigetországnak nem sok lehetősége nyílt eljutnia a közel-keletre. Az új távlatok a hidegháború végével nyíltak meg a számára:

az Egyesült Államok legmegbízhatóbb szövetségeseként eljut mindoda, ahová az Egyesült Államok is. Az Egyesült Államok pedig mindenhova eljut. Nagy-Britannia szerepe ismert a kuvaiti háború hadműveleteiben, vadászgépei pedig egy évtizede járőröznek az amerikai gépekkel egyetemben az iraki repüléstilalmi övezetekben. Egy bizonyos módon tehát az elmúlt 10 évben újra szert tudott tenni némi ellenőrzésre, ha nem is befolyásra Irakban. Az iraki vezetés 1991 februárjában megszakította a diplomáciai kapcsolatokat Nagy-Britanniával, jelezve nemtetszését a brit viselkedéssel kapcsolatban, a legutóbbi időkig a bagdadi brit követség is zárva tartott. A volt iraki elnök nemtetszésének mértékét mutatta, hogy elnöki rendelet utasította az iraki minisztériumokat, ne vásároljanak árukat vagy szolgáltatásokat angol vagy amerikai cégektől. Minthogy Irakban (a 3 kurdlakta északi Kormányzóság kivételével természetesen, amelyek a BGF

KKFK Elektronikus Könyvtár 31 Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. repüléstilalmi övezetek felállítása óta viszonylagos autonómiát élveznek) minden beszerzést a kormányzat, vagy leányvállalatai intéztek, szinte lehetetlen volt az angol cégeknek közvetlenül Irakba szállítani az „Olajat élelemért” program keretei között. Ezért a társaságok külföldi leányvállalatokon vagy egy harmadik fél bevonásával próbáltak bejutni az országba. Sok társaság ügynököt szerződtetett Jordániából, így próbálva kijátszani az éber iraki hatóságok figyelmét. (Az összes nehézségek ellenére is

sikerült azért néha üzletet bonyolítani Irakkal. Ezt bizonyítja, hogy 2000-ben NagyBritannia 38,8 millió font értékű árut exportált Szaddám Husszein országába) Azonban még a Szaddám Husszein vezette iraki kormányzat sem kívánt megszakítani mindennemű kapcsolatot a britekkel, legalábbis erre utal, hogy Irak fenntartott egy érdekképviseletet a londoni Jordán Követségen. A szembenállás ellenére Nagy-Britannia számított Irak egyik legnagyobb adományozójának. 1991 óta több mint 100 millió fontot adományozott az országnak, mind kétoldalú egyezmények keretében, mind az EU-n keresztül (ECHO). A programok aknátlanítást, hátrányos helyzetű csoportok segélyezését és infrastruktúrális fejlesztéseket kórházak és egészségügyi létesítmények számára tartalmaztak többek között. Amióta 2001. szeptemberében a WTC lerombolása óta gyökeres fordulat következett be az amerikai külpolitikában, Nagy-Britannia az új

irányvonal lelkes hívének számít. Amerika szövetségeseként részt vállalt ez év tavaszán az iraki diktátor hatalmának megdöntésében, amiért cserébe részt vehet az iraki újjáépítésben, amivel nagyban megalapozhatja jövőbeni befolyását Irakban. A briteket némiképp vigasztalhatja az a tény, hogy bár hatalmuk vélhetőleg már soha nem lesz olyan erőteljes, mint az 1. világháború körüli időkben, a mandátumi időkben az angol szisztémára épülő tanrendszer vált általánossá és ez mind a mai napig megmaradt B) Franciaország kapcsolata Irakkal Franciaország kapcsolatai a közel-keleti térség földközi-tengerparti országaival a keresztesháborúk óta számottevőek. A mai Irak területe azonban távolabb esett ettől a résztől, így a francia hatás csak a múlt század elején vált érezhetővé. Franciaország főképp a mai Szíria, Libanon és Irak északi részei iránt érdeklődött, amire ki is BGF KKFK Elektronikus

Könyvtár 32 Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. nyilvánította az igényét a már említett Syks-Picot egyezményben. Irak aztán végül is brit mandátumterület lett, és bár az 1931-ben megalapított IPC-ben francia vállalat is részt vett, a francia befolyás nem tudott teret nyerni hosszú ideig. A lehetőséget az jelentette az európai ország számára, amikor Irakban fokozatosan a többé kevésbé britellenes irányzatok kerültek hatalomra. Szaddám Husszein uralma alatt például a briteket egyáltalán nem látták szívesen Bagdadban. A franciák viszont, akik Európa vezető szerepére és az Egyesült

Államok európai befolyásának csökkentésére törekedtek, jövedelmező üzleteket kötöttek, legfőképp az olajipar területén (TotalFinaElf). A kapcsolatok tehát igen intenzívek voltak a két ország között az Öböl-háborút megelőzően, a háború azonban komoly törést okozott, ami a kereskedelmen is világosan meglátszott. Az ENSZ BT 1990 augusztusi 661-es határozata ugyanis teljes körű, azaz a gazdasági, pénzügyi és kereskedelmi szférára is kiterjedő embargóval sújtotta az olajországot. Változást az 1995-ben hozott 986-os határozat hozott, amely elindította az „Olajat élelemért” programot. Onnantól kezdve a kapcsolatok a szankciók ellenére a két ország között újra szorosabbá váltak és folyamatosan fejlődtek (bár csak az árucserére terjedhettek ki). Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy 1997 óta a francia export értéke pedig megháromszorozódott és Franciaország már 7 év óta Irak legfontosabb beszállítója. (Ez

minden bizonnyal negatív irányban fog változni a jövőben, hiszen előreláthatólag az Egyesült Államok és Nagy-Britannia válnak majd Irak legjelentősebb kereskedelmi partnereivé.) A Dree39 felmérései alapján francia székhelyű exportvállalok kb.15,5%-a volt jelen a közel-keleti térségben 2001-ben, amelyeknek csupán 1,28%-a folytatott exporttevékenységet Irakkal (237 vállalat). Ez alig 0,2%-át jelenti a világban jelenlevő francia exportvállalatoknak. Ezzel az utolsó előtti helyen áll a közel-keleten tevékenykedő francia vállalatok számát tekintve – csak a közvetlen terrorista fenyegetettségnek kitett Palesztin Hatóság területén van kevesebb francia exportvállalat (50). Ez a nagy mértékű érdektelenség vagy inkább bizalmatlanság jórészt a szankcióknak, valamint az erőteljesen központosított iraki gazdasági szerkezetnek, továbbá a diktatúrának tudható be. Hiszen rendkívül nehéz vállalkozni és partnereket találni egy

olyan országban, ahol a szóba jöhető termékek köre erőteljesen leredukált, ahol nincsenek megbízható törvényi keretei a kereskedelemnek, mivel a rendszer urának 39 A www.dreeorg az iraki francia érdekképviselet honlapja BGF KKFK Elektronikus Könyvtár 33 Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. egyetlen szava semmissé tehet bármilyen szerződést, ahol csak korlátozott számban állnak rendelkezésre kereskedelmi partnerek ráadásul azok is zömében állami vállalatok és ahol a lakosságnak nincsen említésre méltó vásárlóereje, mivel így is jórészt segélyeken él. Mi több, 2003-ban, a háború

lezárultával átmenetileg Irakban is számolni kell a terrorizmus közvetlen veszélyével, ami Irak amerikai érdekszférába kerülésével együtt a francia vállalatok számának további csökkenését fogja maga után vonni.40 A rend teljes helyreállítása után sem várható azonban, hogy Franciaország visszanyerje előkelő beszállítói pozícióját, amit az utóbbi több mint fél évtizedben magáénak tudhatott, de a dobogó második vagy harmadik helyére minden bizonnyal igényt tarthat. A kis- és középvállalkozások (KKV) kiemelkedő jelentőségét mutatja a francia gazdaságban, hogy 2001-ben az Irakkal lebonyolított összexport 42,6%-ért feleltek. Ez az arány sok ország esetében, ahol a multinacionális vállalatok jelenléte hangsúlyosabb, lényegesen alacsonyabb. Franciaország azonban hagyományosan fontos küldetésének tekinti a hazai KKV-k támogatását, ezért azok sokkal életképesebbek és vállalkozószelleműbbek, mint például

Magyarország esetében (nem beszélve az évtizedes tapasztalatokról, amivel a magyarok szintén nem rendelkeznek még). A vállalkozószellem egyértelműen kitűnik abból, hogy például az Irakban exporttevékenységet folytató cégek 60%-át (143 vállalat) is ők adják. Meg kell jegyezni mindazonáltal, hogy a két ország közti kereskedelemre nem jellemző a nagy fokú diverzifikáció, de nagyrészt ez is a szankcióknak tudható be, hiszen Franciaország nemigen importálhatott mást Irakból, mint szénhidrogéneket, a közel-keleti országnak pedig leginkább élelmiszerekre és iparcikkekre volt a legnagyobb szüksége. Ez világosan látszik is az árucserébe bevont termékeken A Dree francia vámhatóságok adatainak felhasználásával készített táblázata41 1996-tól kíséri figyelemmel a kereskedelmet a két ország között (az előtte levő néhány évben nem is lett volna értelme az Irakot sújtó teljes körű embargó miatt). A táblázatból

megállapítható, hogy a két ország közti kereskedelem 1997 óta folyamatosan és dinamikusan bővült, egyedül 2001-ben az iraki export oldalán következett be egy jelentősnek mondható csökkenés, de az összkereskedelem (export + import) így is csak 10%-kal csökkent – Irak ugyanis majd kétharmadával (65%) 40 Bár Franciaország következetes háborúellenességével és ENSZ-felügyelet pártiságával számottevően csökkentette az ellene irányuló terrorista veszélyt. 41 ld. v mellékletben BGF KKFK Elektronikus Könyvtár 34 Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. megnövelte behozatalát

Franciaországból. A két ország közti kereskedelem értéke 2000ben érte el eddigi maximumát, ekkor meghaladta még az 1,8 milliárd eurót is, ami a kereskedelmi kapcsolatok intenzitásának jelentős megnövekedésére utal, hiszen 1997ben ez az összesített érték csak 685 millió euró volt. Franciaország szinte kizárólag kőolaj-származékokat importált Irakból 1997 óta, az import értéke ütemesen növekedett és 2000-re az 1997-es szint háromszorosa volt (1 435 millió euró fob-on számítva), 2001-ben azonban az eladások értéke kb. harmadával visszaesett (31,1%). Az európai ország az első túlnyomórészt időkben élelmi- Mérleg Export Import szereket exportált Irakba, 1999-re azonban az iparcikkexport értéke meghaladta az élelmiszerekét. Ez leginkább annak volt köszönhető, hogy ekko- 2. ábra Franciaország és Irak kereskedelme riban bővítette ki az ENSZ az Irakba exportálható termékek listáját, amelyen többek között

mobil távközlési és elektromos eszközök, valamint autóalkatrészek is szerepeltek. Ekkor olyan nagy társaságok kezdtek el érdeklődni a közel-keleti ország iránt, mint a Peugeot, az Alcatel és a Schneider Electric. Az élelmiszerek fontossága egyébként folyamatosan csökkent az utóbbi években a két ország közti kereskedelemben, 2001-ben már csak alig 15%-a volt az 1997-es értéknek. Ez leginkább az ausztrál, orosz és indiai konkurenciának tudható be, akik az árversenyben hátrébb szorították Franciaországot. Az iparcikkek eladása viszont látványosan fejlődött tovább, 2001-ben már meghaladta a 600 millió eurót és az eladások értékének több, mint 95%-át adta42. Az iparcikkeken belül a gépek és berendezések kereskedelme a leghangsúlyosabb már a kezdetektől fogva: a vizsgált öt évben ezek adták az exportált ipari termékek átlagosan 50%-át. Fontos exportterületet jelent még az autóipar (átlagosan 25%-a az iparcikkeknek)

és a különböző 42 Összehasonlításképpen: 1997-ben még az élelmiszerek tették ki az export értékének 87,5%-át BGF KKFK Elektronikus Könyvtár 35 Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. félkésztermékek kereskedelme (átlagosan az iparcikkek 15%-a). Mindkét részterület főképp az utóbbi néhány évben futott fel. Az árucsere-mérleg nyelve egyértelműen Irak felé billen, hiszen Franciaország számottevően többet importál a közel-keleti országból, mint fordítva. Franciaország negatívuma átlagosan évente 350 millió euró körüli összeg között mozog (+/- 100 millió euró), ez alól

kivételt képez a 2000-es év, amikor extrémül magas, 1 milliárd euró feletti lett a francia kereskedelmi mérleg deficitje az Irakkal folytatott kereskedelemben. Ami a konkrét termékek kereskedelmét illeti 2001-ben a francia import természetesen túlnyomórészt nyers kőolajból és földgázból állt, míg az iraki oldalon járművek, speciális gépek, alkatrészek és egyéb gépi berendezések, mint transzformátorok, generátorok, hidraulikus rendszerek, turbinák, szivattyúk, stb. alkották az import gerincét. Franciaország exportált még Irakba egészségügyi felszereléseket (sebészeti és ortopédiai eszközök, különböző gyógyszerkészítmények, valamint csecsemőtápszer és dietetikus készítmények), cukrot és különböző mezőgazdasági eszközöket és agrokémiai szereket. C) Jordánia szerepe a tagállamok Irakkal folytatott kereskedelmében43 Az embargók bevezetése óta Jordánia szerepe jelentősen felértékelődött az

Európai Unió külkereskedelemmel foglalkozó vállalatainak szemében. Legalábbis azokéban, amelyek nem akarták alávetni magukat az ENSZ „Olajat élelemért programjának”, amely csak hosszas procedúra után adta meg az engedélyt az árucikkek bevitelére Irakba. Ráadásul az engedélyezett árucikkek fajtája is erősen korlátozott volt, hiszen mindenekelőtt ki voltak tiltva a különböző hadászati eszközök, aztán azok az ún. duális használatú termékek is, amelyek katonai célokra is felhasználhatók. Azok a vállalatok tehát, amelyek nem kívánták végigvárni az ENSZ engedélyezési eljárások végét, illetve olyasmit szerettek volna importálni Irakba, ami a tiltólistán szerepelt, Jordánia felé tekintettek. 1991-től, azaz az embargók életbe lépése óta különösen a német és holland cégek aktivitása nőtt meg Jordániában. Ezzel nem is lett volna baj, csakhogy például a Jordániába szállított szárnyasok és hústermékek nagy

része nem a jordániai piacokra BGF KKFK Elektronikus Könyvtár 36 Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. került, hanem hamis, illetve hiányosan kitöltött dokumentumok és igazolások segítségével Irakba vándorolt. Legalábbis ezt derítette ki egy 1998-ban indított vizsgálat, amely olyan szabálytalanságokat fedezett fel, amelyek az embargók megkerülésére irányultak. Az embargók megkerülése mellett a másik szabálysértés az export visszatérítésekkel kapcsolatban merült fel. Arra ugyanis csak akkor jogosult az Uniós székhelyű és Irakba exportáló cég, ha az árut az ENSZ előzetesen megvizsgálta

és exportra alkalmasnak ítélte. Mivel azonban hivatalosan Jordániába szállítottak, a vállalatok felvehették az export visszatérítést, ami máskülönben nem járt volna nekik, hiszen a végcél tulajdonképpen Irak volt. A tagországok kormányainak többsége a következő évben (1999) felszólította az érintett vállalatokat az export visszatérítés visszafizetésére, de a vállalatok általában egytől egyig fellebeztek a határozatok ellen, a perek még most is folynak. A német kormány például 23 millió euró értékben követel vissza export visszatérítést, Olaszországban ez az érték 6 millió euró, és egy társaság, amely majd 1 millió euró értékű export visszatérítésben részesült, már csődöt is jelentett. Míg Írország exportált árui nagy részéről hitelt érdemlően bizonyítani tudta, hogy azok átestek az ENSZ ellenőrzésen, Franciaország nem Célország foganatosított intézkedéseket, mivel a Russia francia törvények

szerint a szóban forgó Algeria Saudi ügyletek már elavultak (a franciákra Arabia egyébként igen jellemző, hogy nemzetközi ügyekben is elsősorban a francia jogalkotást alkalmazzák, bár Uniós nyomásra lassú változás kezdődött meg e téren). A holland hatóságok pedig egyszerűen nem Egypt Syria Iran USA Lebanon Israel UAE Japan Iraq Norway Switzerland szolgáltattak adatokat a holland kikötőkből Libya Morocco kiinduló szállítmányokról. Mexico Az ügy Visszatérítés %-a a Kumulatív értéke* teljesnek % 591 12,1 12,1 344 7,0 19,1 270 5,5 24,6 valószínűleg azért Other kavarhatott ekkora vihart Uniós körökben, 237 148 144 134 130 118 100 97 84 74 72 4,8 3,0 2,9 2,7 2,6 2,4 2,0 2,0 1,7 1,5 1,5 29,5 32,5 35,4 38,2 40,8 43,2 45,2 47,2 48,9 50,4 51,9 59 58 55 2 188 1,2 1,2 1,1 44,6 53,1 54,3 55,4 100,0 *millió euró Forrás: Member States’ export refund data EAGGF year 1998. Official Journal of the European Communities C

314/1SPECIAL REPORT No /2001 3. ábra Az exportvisszatérítések teljes összege célországok 1998 EAGGF év p.5, 9Official Journal of the European Communities, 20011108, C314/1,szerint SpecialReport No.7/2001, 10., 19 43 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár 37 Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. mivel az export visszatérítések teljes összege 84 millió euróra rúgott, ami az összes export visszatérítések 1,7%-a. Az 1,7% talán elsőre nem tűnik olyan nagy számnak, de a helyzet megváltozik, ha figyelembe vesszük, hogy ezzel a mennyiséggel Irak a 12. helyet foglalja el a rangsorban Japán és Norvégia között az

exportvisszatérítések nagyságát tekintve. Most, hogy vége szankcióknak, a vállalatoknak többé már nem lesz szüksége kerülőutakra, ha be akarnak jutni Irakba. Jordánia szerepe a felek gazdasági életében mégsem válik feleslegessé. A legtöbb európai társaság ugyanis először Jordániában áll meg, mielőtt tovább menne Irakba, mivel Jordánia jogi és gazdasági környezete sokkal biztosabb és szabályozottabb, mint Iraké, köszönhetően többek között a Társulási Megállapodásnak - a biztonsági helyzetről nem is beszélve. Jordánia máris úgy pozícionálja magát, mint a nyugati társaságok „ugródeszkája” Irakba. A vállalatok általában jordániai tanácsadót fogadnak, aki jobban ismeri az iraki viszonyokat, de gyakori az is, hogy céget alapítanak Jordániában, vagy társulnak egy Jordán társasággal és így próbálják megvetni a lábukat az iraki piacon. Jordánia közvetítő szerepe tehát a két fél gazdasági

életében továbbra is fontos marad a jövőben is. BGF KKFK Elektronikus Könyvtár 38 Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. III. SZOCIÁLIS KAPCSOLATRENDSZER Az embargó ideje alatt, amíg a politikai és gazdasági kapcsolatok minimalizálódni voltak kénytelenek, a szociális dimenzió a két fél életében új értelmet nyert. Az Európai Unió az elmúlt évtizedben folyamatosan hangoztatta, hogy bár egyetért és elfogadja az ENSZ BT határozatait, valamint elítéli a bagdadi rezsimet az együttműködés hiányáért és az emberi jogok sorozatos megsértéséért, nem hagyja magára az iraki lakosokat a bajban,

ezt tettekkel is igyekezett alátámasztani: Irak legfontosabb segélyezője lett. A segélyek és adományok legjava Humanitárius Segítségnyújtó Hivatalán, az ECHO-n keresztül jutott el Irakba, de a tagállamok a Közösségi ECHO büdzsét sokszor kiegészítették saját adományokkal és segélyekkel is. Az Unió a madridi konferencián is tanúbizonyságot tett szándékai komolyságáról, valamint további segélyek felajánlása várható a tavaszi költségvetés készítésekor is. Az áramlás azonban egy bizonyos nézőpontból szemlélve nem volt egyoldalú: amíg az EU területéről a segélyek, addig Irak területéről az iraki lakosok vándoroltak a másik félhez. Mégpedig igen nagy számban: az Unió volt az egyik legkedveltebb célpontja az iraki menekülteknek és ideiglenes menedékjogot kérőknek az elmúlt években. BGF KKFK Elektronikus Könyvtár 39 Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad

információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 1. MIGRÁCIÓ IRAKBÓL AZ EURÓPAI UNIÓ TERÜLETÉRE44 1.1 Irakiak a világban 2002 elején becslések szerint 400 ezernél is több iraki menekült élt hazájától távol, a világ országaiban. Ez hatalmas szám, főleg, ha belegondolunk, hogy ez az irakiak több, mint másfél százalékát jelenti.45 A népesség másfél százaléka volt kénytelen elhagyni hazáját az elmúlt években életkörülményeik romlása, kilátásaik reménytelensége vagy üldöztetésük miatt! A négyszázernyi menekült több, mint 50%-a Iránban talált új otthont magának és a többi arab államban is több, mint tízezren élnek. Az, hogy Irán ilyen nagy számban vonzotta az iraki

menekülteket, leginkább vallási alapon magyarázható: Irakban egy szunnita kisebbség volt hatalmon, a mely elnyomta és sokszor üldözte a siíta többséget, vagy pusztán lehetetlenné tette életkörülményeiket46. Azoknak a siítáknak a számára, amelyek országuk elhagyása mellett döntöttek kézenfekvő volt, hogy a hosszú ideig ugyan ellenségként kezelt, ámde szintén siíta, ráadásul szomszédos Iránt válasszák elsődleges célpontjukként. Az Észak-Amerikai kontinensre kb. 25000 iraki jutott el, de a szintén távoli Ausztráliában és Új-Zélandon is található egy kb. 10000 főnyi iraki menekült közösség Számuk Európa Unión kívül eső országaiban is feltehetőleg meghaladja a 12 ezret, azonban a 2004-ben csatlakozó kelet-európai államok nem bizonyultak vonzó 44 Menekült: országa határain kívül élő személy, aki nem mer visszatérni országába, mert üldöztetésben lenne része vallása, nemzetisége, politikai nézetei, stb.

miatt, valamint olyan személy aki valamely természeti csapás vagy háború miatt hagyta el szülőföldjét. Menedékjogért folyamodó személy: olyan személy, aki hazáját elhagyva egy másik országban menedékjogért folyamodik, melynek eredményeképpen a befogadó ország menekültként kezeli és megkapja a menekülti státuszhoz kapcsolódó juttatásokat a befogadó országtól. IDP (Internally Displaced Person), azaz kitelepített személy: olyasvalaki, aki a menekültekéhez hasonló körülmények miatt kényszerült elhagyni otthonát, de országa határain belül marad. (The Office of the United Nations High Commissioner for Refugees definíciói alapján) 45 Az iraki lakosság lélekszáma 2003-as becsült adatok alapján 24,926 millió fő, ezt az értéket, megnövelve a menekültek számával, osztottam el 400 ezerrel (pontos érték: 1,58%) 46 Elég csak a siíta mocsári arabok sorsára gondolni, akik tömegesen kényszerültek elhagyni évszázados

élőhelyüket, amikor az iraki kormány lecsapolta az otthonukként szolgáló lápos-mocsaras ökoszisztémákat, hogy mezőgazdasági művelésbe vonják a felszabadult földterületeket. A terv ráadásul totális kudarcba fulladt, a földek alkalmatlanok voltak a művelésre, valamint akkora károkat okoztak a lecsapolásokkal, hogy a mocsári arabok, vagy menádok előreláthatólag nem is tudnak visszatérni őseik földjére – a pusztítás jelenlegi tudásunk szerint végleges és nem helyreállítható. BGF KKFK Elektronikus Könyvtár 40 Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. célpontnak, nem bővítik számottevően

a Közösség iraki menekültjeinek számát: a legtöbb menekülttel rendelkező ország, hazánk, sem számlál többet 260 menekültnél. Az Európai Unió területén eközben Irán után a második legnagyobb menekült közösség lelt otthonra: 2002 elején több, mint 135 ezer menekült tartózkodott az Unió területén (az év végén pedig közel 145 ezer fő). 1993-tól 2002-ig megközelítőleg 350 ezer47 iraki folyamodott menedékjogért a világ iparosodott országaiban, de a menedékesek valós száma ennél jóval nagyobb lehet, hiszen a fő célpont Iránról, valamint a környező fogadóállamokról nem áll rendelkezésre megbízható adat. Mindenesetre 2002-ben a világ népei közül az irakiak kértek menedékjogot a legnagyobb számban az iparosodott államokban. A háború utáni remények mérsékelt újjáéledésére utal az iraki szívekben az a tény, hogy 2003 első felétől folyamatos csökkenés regisztrálható a menedékesek számát illetően. Az

irakiak egy része azonban, bár nem lépte át az országhatárt, száműzöttként bolyong Irakban: ők a kitelepítettek, vagy más néven IDP-k. A kitelepítések a legkülönfélébb okok miatt következtek be a közel-keleti országban, a deltavidék mocsaras-lápos területein kb. 140 ezer főt érintettek, a kormány Irak északi részein végrehajtott akciói pedig 800 ezer embert tettek hontalanná a saját országukban. Az iraki kitelepítettek, azaz IDP-k száma tehát megközelíti az egy milliót! Ez a népesség közel 4%-át teszi ki, azaz majdnem minden 25. embernek el kellett hagynia lakóhelyét Ez az iraki népesség területi összetételének hatalmas méretű, mesterséges átformálását jelenti. 2003 tavasza óta egyre több kitelepített, illetve menekült tér vissza régi otthonához és romba dőlt házaik mellett felvert sátrakban reménykednek egy jobb jövőben. 1.2 Iraki menedékesek az Európai Unióban 1993 és 2002 között közel 270 ezer

menekülti státuszért folyamodó kérelem érkezett a tagországok hivatalaiba iraki állampolgároktól. A menedékesek egyharmada Németországban adta be kérelmét, de több mint 30 ezer főnek (össesen közel 110 ezer főnek) nyújtott átmeneti menedéket Hollandia, Nagy-Britannia és Svédország is. A 47 Pontos érték: 344805 fő. BGF KKFK Elektronikus Könyvtár 41 Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. többi tagállam ebben az időszakban általában 5000 főnél kevesebb menedékest fogadott be. A vizsgált időszakban a menekültek számának folyamatos és ütemes emelkedése figyelhető meg, évről évre

egyre több iraki állampolgár keresett menedéket az Európai Unió tagállamaiban, számuk az évek során megnégyszereződött. A legdinamikusabban 1994 és 1997 között emelkedett, ekkor évente átlagosan több, mint 30%-kal nőtt az igénylők száma az Unió országaiban. 1997 után azonban, vélhetően részben az ENSZ program hatásának köszönhetően is, átmeneti csökkenés figyelhető meg a menedékesek számában, ekkor évente átlagosan megközelítőleg 15 %-kal kevesebb iraki keresett menedéket a tagállamokban. Ez a folyamat 2000-ig tartott, ekkor hirtelen ismét harmadával nőtt az igénylések száma. A rákövetkező években aztán az irakiak már kevésbé érezték kétségbeejtőnek helyzetüket, mivel a növekedés üteme egyre csökkenő tendenciát mutatott: 2001-ben 5,3%-kal, míg 2002-ben már csak 3,6%-kal nőtt a menedékesek száma. 2002 utolsó negyedévéhez képest (több, mint 11 ezer fő) pedig 2003 közepére felére (kevesebb, mint 5400

fő) esett a benyújtott igénylések száma. Ebben az időszakban a legtöbb tagállamban csökkent az ideiglenes menedéket kérők száma. Kivételt képez Görögország, amely az első megálló a menedékesek számára az Európai Unióban és Hollandia, ahol meghatszorozódott a menedékesek száma. Németországban, ahol a szociális rendszer további fenntarthatósága többé már nem látszik megoldhatónak és ahol nemrégiben fogtak hozzá a sokak számára keserves eredményeket hozó reformokhoz, többé már nem számít olyan vonzónak: már csak fele annyian igényeltek átmeneti menedéket, mint háromnegyed évvel azelőtt. NagyBritanniába több mint 85%-kal kevesebb menedékes érkezett, mint 2002 telén Az iraki menedékesek európai menekültügyi politikában betöltött nagy szerepére utal, hogy a tagállamok többségében az iraki igénylések száma előkelő helyet foglal el a menekültügyi statisztikákban. 2003 első negyedévében például

Ausztriában, Görögországban, Németországban, Nagy-Britanniában és Hollandiában egyaránt irakiak adták be a legtöbb folyamodványt, de Svédországban, Dániában, Írországban, Spanyolországban és Finnországban is számottevő az iraki menedékesek aránya az összes ideiglenes menedékjogért folyamodók között. BGF KKFK Elektronikus Könyvtár 42 Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 1.3 Iraki menekültek az Európai Unióban 1994 óta jelentősen megnőtt az iraki menekültek száma a Közösség területén. Míg például Hollandiában 1994-ben kevesebb, mint ötezer menekült élt, 2002 végén már

több, mint huszonötezren voltak és hasonló növekedésről számolhat be Dánia is. Azonban mindössze néhány tagállam tehet a növekedésről, ugyanis legtöbbűkben átlagosan a negyedével lecsökkent a menekültpopuláció. A szórás persze elég nagy, hiszen míg Olaszországban alig több, mint egy százalékos változás következett, be addig Portugáliából szinte teljesen eltűnt a menekülteknek és Görögországban is kétharmaduk távozott. A legtöbb iraki Németországot választja célpontul az Unió területén belül. Itt több, mint 50000 iraki menekült él és számuk növekedő tendenciát mutat. 2002 végén itt élt a teljes európai iraki menekültnépesség megközelítőleg egyharmada, bár ez még így is csak negyede az Iránban élő közösségnek. Miért ennyire vonzó ország Németország? Egyrészt sokféle árut exportál Irakba, így az irakiak körében viszonylag ismert az ország neve, másrészt Németország közismert liberális

menekültügyi politikájáról. Továbbá számottevő muszlim közösség él az ország területén, a második leggyakrabban beszélt nyelv a német után az arab. Ezen kívül az egyik legfejlettebb nyugati állam, ahol az irakiak esélyt láthatnak a felemelkedésre. Persze nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a tényt sem, hogy Németország ún. jóléti állam van, amelynek egyik jellegzetessége az erőteljesen kiépült szociális háló kiterjedt és szerteágazó juttatásokkal. Ez a fajta berendezkedés mindenképpen vonzóbb lehet, mint a „valósíts meg önmagad önerőből” jellegű Egyesült Államokbeli szociálpolitika. Pláne az irakiak számára, akik egy ideig bizonyosan rá vannak szorulva ezekre a juttatásokra, amíg megtanulják a nyelvet és amíg képesítésüknek és képességeiknek megfelelő munkát találnak, ami egyáltalán nem könnyű, hiszen az iraki képesítéseket nem kötelesek elismerni az uniós munkaadók. Megközelítőleg

hasonló, 25 ezer főt meghaladó a menekültek száma a két északi államban, Svédországban és Dániában. Ezekben az országokban szintén erős a szociális háló és viszonylag liberálisak a menekültügyi törvények is. Tapasztalatok alapján a külföldiek el- és befogadásának mértéke is nagyobb, mint Európa egyéb államaiban. Svédországban, a jóléti állam modelljében például már 1994-ben is több, mint 15000 iraki menekült élt. BGF KKFK Elektronikus Könyvtár 43 Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Franciaországban feltűnően kevés az iraki menekültek száma, ez leginkább szigorú

bevándorlásügyi törvényei elrettentő hatásának köszönhető. Angliában 20000 menekült él, ez majdnem negyede a teljes uniós iraki menekülteknek. Itt a vonzódás a közös múlttal és történelemmel magyarázható, amikor Anglia még mint gyarmatosító hatalom lépett fel Irakkal szemben. Továbbá NagyBritannia volt az Egyesült Államok mellett az iraki rendszer egyik legfőbb támadója, több iraki ellenzéki párt is itt ütötte fel a tanyáját és kézenfekvő volt, hogy eköré a mag köré szerveződjenek mindazok az iraki menekültek, akik szintén politikai nézeteik miatt voltak kénytelenek elhagyni országukat. Nagy-Britannia menekültvonzó képessége egyébként csökkent az idők folyamán, 2002 elején a fele élt a menekülteknek a szigetországban az 1994-es adatokhoz képest. Ez talán a növekvő muszlim fóbiának tudható be az angolszász államban. 2002 végére ellenben majdnem megduplázódott a számuk, a növekedés meghaladta a 60%-ot

is. Erre a magyarázatot a növekvő háborús fenyegetettség adja A növekedés Németországban korántsem volt ilyen jelentős, alig lépte túl az 5%-ot. A brit rekordértékkel együtt 2002-ben kb. 7 %-os növekedés következett be a menekültek számában, de ez a tendencia nem várható, hogy a jövőben is így marad: az ország konszolidációjával és az életkörülmények javulásával egyre kevesebb iraki fog elvágyakozni hazájából. Sőt, várhatóan a menekültek és menedékesek nagy része a következő évtized folyamán vissza fog térni szülőföldjére és újra Irakban próbál meg boldogulni. 1.4 Állampolgárságot szerzett irakiak 1980-1994 között számottevő iraki populáció Dániában és Svédországban szerzett állampolgárságot. Dániában 1980 és 1994 között 932 iraki nyert dán állampolgárságot, ami 1,6 %-a az egésznek (58048 fő). A legnagyobb számban váltottak állampolgárságot az irakiak Svédországban: 1980-tól 1994-ig

6583-an válhattak svédekké. Ez az összes Svédországban állampolgárságért folyamodók (346580 fő) kb 1,9 %-a. Látható tehát, hogy a menekültek és menedékesek számához képest elenyésző az eredetileg iraki állampolgárságú lakosok száma az Európai Unió tagállamaiban. Ez egyrészt a tagállamok által támasztott magas követelményrendszernek tudható be, BGF KKFK Elektronikus Könyvtár 44 Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. másrészt az iraki menekültek nagy része valószínűleg még reménykedik a visszatérésben hazájába. Álmaik talán valóra válhatnak még ebben az évtizedben 2. AZ

ECHO, MINT AZ EURÓPAI UNIÓ SEGÉLYSZERVEZETE, ÉS IRAK KAPCSOLATA 2.1 Az ECHO bemutatása Az ECHO az Európai Unió Humanitárius Segély Nyújtó Hivatala (Humanitarian Aid Office). Paul Nielson, az Európai Bizottság biztosának közvetlen felügyelete alá tartozik, 1992-ben alapult. Létrehozásának célja az volt, hogy az Unió segélyt nyújthasson a Közösségen kívülálló, rászoruló országok számára. Az ECHO által nyújtott segítség nem volt túl jelentős az első időkben, de hamar elérte az EU tagállamok által kötött bilaterális szerződések biztosította segítségnyújtás szintjét. Ma már az Egyesült Államok által nyújtott humanitárius segély szintjével is összemérhető a nagysága. Az Unió 1257/96 számú határozatában kimondja, hogy az ECHO feladata az azonnali segítség- és segélynyújtás az Európai Unió határain kívül eső természeti katasztrófák vagy háborúk áldozatainak. A segítségnyújtás bőrszínre,

vallásra vagy politikai meggyőződésre való tekintet nélkül kell, hogy történjen és közvetlenül a rászorultakhoz kell eljusson. Ez a következő tevékenységi köröket öleli fel: Életmentés és életmegőrzés mind természeti, mind ember okozta katasztrófák után. Segítség és segélyezés nyújtása a hosszú távú krízisek által (pl. polgárháború) sújtott emberek számára. Segítségnyújtás támogatása pénzügyileg, valamint a segítség eljutásának biztosítása a rászorultakhoz. Menekültek és kitelepítettek megsegítése saját országukban vagy azon a helyen, ahol újra letelepedtek, illetve segítségnyújtás a számukra, hogy visszatérhessenek otthonaikba. BGF KKFK Elektronikus Könyvtár 45 Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai

szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Rövid távú helyreállító és újjáépítő munkálatok kivitelezése, hogy a szerencsétlenség áldozatai szert tehessenek egy minimális szintű önállóságra. Katasztrófa-készenlét biztosítása, beleértve jelzőrendszerek alkalmazását és a katasztrófa-megelőzés pénzügyi támogatását a magas rizikófaktorú régiókban. / Az ECHO mandátum alapján / Az ECHO azonban nem csak humanitárius segítségnyújtással foglalkozik. Többek között: - humanitárius tevékenységeihez megvalósíthatósági tanulmányokat készít - kísérleti mikro-vállalkozások elindításával, az intézmények erősítésével és szakemberek képzésével támogatja és koordinálja a katasztrófa-megelőzést célzó intézkedések meghozatalát - technikai segítséget nyújt partnereinek 1992 óta az

ECHO a világ több mint 85 országában támogatott humanitárius akciókat. 2000-ben majd 485 millió ECU értékben finanszírozott élelmiszersegélyeket és egyéb segítséget menekülteknek és otthonukból elűzött embereknek.48 2.2 Az iraki népesség helyzete Az iraki népesség helyzete már az amerikai-brit támadás előtt sem volt valami „rózsás”, hiszen az egymást követő háborúk és az azt követő szankciók drasztikus mértékben átformálták a lakosság mindennapjait, azonban a tavaszi háború alatt és azt követően az életkörülmények csak tovább romlottak és a döcögősen beinduló újjáépítés is csak lassan érezteti a hatását. 48 2001-ben egy napjainkig is tartó reformfolyamat indult meg a szervezetben, melynek célja többek között a hatékonyság növelése és szorosabb kapcsolatok létesítése a partnerekkel. A reformfolyamat részeként idén lép életbe az új Keretpartnerségi Megállapodás (Framework Partnership

Agreement -FPA), amely hosszú távra, öt évre szól és céljai között szerepel az elszámoltathatóság és a stabilitás megvalósítása, valamint törekszik az adminisztratív folyamatok leegyszerűsítésére, hogy a szervezet gyorsabban és rugalmasabban tudjon a jövőben reagálni az újonnan felmerült helyzetekre, mint korábban. Az ECHO ezentúl sokkal körültekintőbben és szigorúbb sztenderdek szerint fogja partnereit is kiválasztani és bevezeti a rendszeres teljesítmény-ellenőrzést is, a nem megfelelően teljesítő partnerintézmény vagy –szervezet kizárásának lehetőségével. BGF KKFK Elektronikus Könyvtár 46 Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak

saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Bár a gyermekek helyzete a legkétségbeejtőbb, az idősek, a fogyatékkal élők és az elhurcoltak kilátásai is szinte reménytelenek. UNICEF becslések szerint 5000 ember hal meg minden hónapban. A felnőtt férfiak egynegyedének, míg a nők 16%-ának szervezete szenved krónikus energiahiánytól. Ez a nem elegendő mennyiségű tápanyag bevitelből ered: a volt kormányzat 1990 végén jegyrendszert vezetett be, hogy biztosítsa a szűkös élelmiszerforrások elosztását. Egy főre az 1987-89-es időszakban a táplálékkal bevitt energiának alig több, mint fele, 53% jutott. Ez 1994-ben tovább romlott, ekkor a szükséges energiának csupán egyharmadának fedezésére volt alkalmas a kiosztott fejadag. 1975 és 1995 között 12%-kal csökkent az egy főre jutó gabona- és 21%-kal a proteinbevitel!49 Ezen a helyzeten javított valamelyest az ENSZ felügyelte „Olajat élelemért” program, hamarosan a

népesség 60%-a függött a havonta kiosztott élelmiszeradagoktól. A programot a háború kitörésekor felfüggesztették majd újraindították, véglegesen 2003. november 21-én zárták le, a további felelősség és az adminisztrációs feladatok az iraki átmeneti kormányra lettek átruházva. A háború kitörésekor városokban mindössze 50%-os, a falvakban még ennél is kevesebb, 33%-os, volt az iható vízhez való hozzáférés aránya az 1990-es szinthez képest (1990-ben a városi népességnek még 93%-a jutott biztonságos ivóvízhez). Egyes területen felfüggesztették a vízellátást és az elektromos áramot, valamint a szennyvíztisztítóknak is csupán a fele működött, továbbá az ivóvíz kb. 40%-a útközben egyszerűen elfolyik a semmibe a vízvezetékek és a tömítések állapota miatt. Bászrában áprilisban vérhas és kolerajárvány veszélyére hívták fel a figyelmet, mivel 1,3 millió ember nem jutott biztonságos ivóvízhez. A

fosztogatások tovább súlyosbították a helyzetet, mind a közegészségügy (kórházak kifosztása, vízkészlet megdézsmálása, stb.), mind a kultúra (múzeumok, könyvtárak, stb kifosztása, a műemlékek, műalkotások megrongálása, megsemmisítése) területén. Az egészségügyi helyzet katasztrofális és kétségbeejtő. Például Bagdad 37 kórháza közül áprilisban mindössze 2 volt nyitva. 1998-ban 2040 betegre jutott egy orvos és 746-ra egy kórházi ágy. Másképpen: az országnak mindössze 11046 orvosa és 30022 kórházi ágya volt 5 évvel ezelőtt több mint 20 millió lakosra. Ugyan frissebb adat nem áll rendelkezésre, de az 1995 óta megfigyelt tendencia alapján a helyzet vélhetően 49 Survey of economic and social developments in the ESCWA region, 1999, UN, New York, p.161 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár 47 Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és

egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 50 romolhatott valamelyes t. Ennek alapján megállapítható, hogy az ország utánpótlása egészségügyi szakemberekből nem tudott lépést tartani a népesség növekedésével. Vélhetőleg komoly hiány van szakképzett nővérekből is, hiszen számuk csak alig haladja meg az orvosok számát.51 Ezek nagyon aggasztó adatok és komoly gondokat jeleznek az iraki egészségügyben. A HIV vírussal fertőzöttek aránya viszont kevesebb, mint 0,1% volt 2001-ben. Legalább ez a vész nem sújtja ezt az országot Az iraki gyermekek helyzete Az UNICEF felmérései alapján Irak a vizsgált 180 országból a legrosszabb helyen áll a gyermekhalandóság tekintetében, amely ijesztő méreteket öltött az

alultápláltságnak, az alacsony színvonalú egészségügyi ellátásnak és a tiszta ivóvíz hiányának köszönhetően: Fél millió gyermek halt meg a szankciók következtében, amelyek az iraki rezsim megbuktatására irányultak – sikertelenül. 1989 óta az ország déli és középső részén a gyermekhalandóság megháromszorozódott, minden nyolcadik gyermek meghal, mielőtt elérné az 5 éves kort. Az 5 év alattiak 20%-a kórosan sovány, 32%-a kórosan alultáplált52. A gyermekhalálozás 70%-ért a hasmenés és a légúti fertőzések a felelősök, amelyek egyébként a világ fejlettebb (és gazdagabb) országaiban már régóta gyógyíthatóknak számítanak. A betegségek döntő többsége, mint a hasmenés, a tífusz vagy a kolera, a tiszta víz hiányához köthető: naponta 500 ezer tonna tisztítatlan vagy részben tisztított szennyvíz ömlik a folyókba. Ezen felül az iskolák több mint egyharmada nem üti meg a minimális biztonsági

elvárások szintjét53, alapvető oktatási eszközök hiányoznak és az iskolaérett gyermekek 20%-a nem jár iskolába. Az nagyvárosokban egyre több a magára hagyott, otthontalan utcagyerek. 2.3 Az ECHO tevékenysége Irakban Az EU már régóta a legjelentősebb külső segélyező a közel-keleti ország életében. 1992 és 2003 között megközelítőleg 157 millió eurót fordított segélyezésre– ebbe nem tartozik bele az a 100 millió euró, amelyet a mostani konfliktusból felmerülő 50 1995-ben ugyanis már csak 2222 lakosra jutott egy orvos. Statistical Abstract of the ESCWA region, UN, New York, 2003., p 8, 113 52 Survey of economic and social developments in the ESCWA region, 1998-1999, UN, New York, p. 39 53 Bár a Bechtel társaság állítása szerint már az iskolák 10%-át helyreállította vidéken. 51 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár 48 Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad

információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. igények kielégítésére irányzott elő a Közösség, valamint a madridi konferencia keretében felajánlott 200 millió euró sem. A szervezet Irakban főként élelmezési, vízminőségi, egészségügyi és higiéniai problémák megoldásával foglalkozik partnerein keresztül. 2002-es globális terve Irakkal kapcsolatban például a következő elemeket tartalmazta: - Orvosi berendezések (kórházakat és tbc központokat és iskolákat is ideértve) - Képzés, hogy a helyreállított egészségközpontok üzemeltetése és fenntartása biztosítva legyenek - A járványos gyermekbénulás és kanyaró elleni oltás kampányok támogatása - Gyermekrehabilitációs

központ építése Moszulban - Nem élelmiszer jellegű téli ellátmány szétosztása a leginkább rászoruló családok számára - Tiszta víz biztosítása a vízellátó és víztisztító rendszerek helyreállításával - A szennyvízkezelő és szennyvízátemelő állomások helyreállítása /Iraq: 20 years of deepening crisis című ECHO kiadványból/ A háború előtt futó program 6 millió euró értékű volt és 7 millió embert támogatott (ebből 3,5 millió gyermek)., Amikor kitört a háború a program egyes elemei már megvalósultak, másokat azonban fel kellett függeszteni vagy az arra szánt forrásokat átirányítani az újonnan felmerült problémák kezelésére (ld. 5ábra) A háború márciusi kirobbanása óta a Közösség az ECHO-n keresztül elsősorban sürgősségi humanitárius segélyeket biztosít Irak számára. 2003-ra több mint 100 lett előirányozva54, 14% amelyből 55% forintot már folyósítottak. Első Globális Terv

készleteiből kb. 1 CARE Unicef összeget segélyezésre fordítják, eurót pedig aknátlanításra. A millió euró 31% Premiere Urgence 4. ábra Az azonnali igényekre fordított ECHO források elosztása 32,5 millió lépésben az további 10 millió 2002-2003-as millió eurót irányítottak át, hogy fedezzék az azonnal felmerülő igényeket. Ennek elosztását az ECHO partnerei között a 4.ábra szemlélteti 54 Ezen felül értendő még a madridi felajánlás összege. BGF KKFK Elektronikus Könyvtár 49 Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. ECHO tevékenységek Irakban a 2002-2003-as Globális Terv

értelmében (Európai Bizottság 2002. július 02-i döntése 13 millió euró értékű segélyről, 18 hónapos időtartamra) Teljesített Részben teljesített Megszakított A UNICEF 35 iskola helyreállítása a Bagdadi Kormányzóságban UNDP Egészségügyi védelem 5 millió embernek a Bagdadi Kormányzóság-ban MDM F Gyermekrehabilitációs központ létrehozása a moszuli gyermekkórházban. CARE UK VÍZRENDSZER HELYREÁLLÍ-TÁSA. ELSŐSEGÉLYNYÚJTÓ HELYEK ÉS KÓRHÁZAK A BABILI KORMÁNYZÓSÁGBAN. APN 3 víztisztító egység és a csatornahálózat sürgősségi helyreállítása az Anbari Kormányzóságban. 15 kormányzóságot érintő projektek (Közép- és Dél-Irak) MOBIL VÍZTISZTÍTÓ EGYSÉGEKKEL ÉS HIGIÉNIÁS 10 ELSŐESZKÖZÖKKEL + SEGÉLYNYÚJTÓ HELY ( A UNICEF-FEL KÖZÖSEN); CSECSEMŐTÁPSZER ELJUTTATÁSA 80 GYERMEKKÓRHÁZBA (A CARE-REL KÖZÖSEN). Urgence nevű francia szervezet az összeget (139000 euró) 15 bagdadi Holland

Vöröskereszt 6 elsősegély nyújtó hely és 6 vízmű helyreállítása és felszerelése az Al-Kadissziai és a Tikari Kormányzóságban. PREMIERE URGENCE 6 TUBERKOLÓZIS KEZELŐ KÖZPONT, 2 KÓRHÁZ ÉS 1 VÉRTRANSZFÚZIÓS KÖZPONT HELYREÁLLÍTÁSA ALKADISAHBAN, AN NADZSAFBAN, AL MUTANIÁBAN, DHI KÁRBAN, AL BASZRÁBAN ÉS BAGDADBAN. EDM/DH INTÉZETEKBEN KÜLÖNLEGES SEGÍTSÉG-NYÚJTÁS GYERMEKEKNEK ÉS IDŐSEK-NEK; 25 VIDÉKI ISKOLA ELLÁTÁSA Premiere UNICEF Oltáskampány Közép- és Dél-Irak 15 Kormányzóságában. UNDP Elektromos generátor felszerelése 100 elsősegélynyújtó helyen. kórház azonnali támogatás ára fordította, ezen kívül sátrak UNICEF 10 elsősegélynyújtó hely helyreállítása. Egészségügyi és szennyvíztisztító berendezések helyreállítása. 35 iskola helyreállítása Thiquarban állítására, fáklyákra, elemekre, tolószéke Mind a 18 Kormányzóságot lefedő projektek (Észak-, Közép- és Dél-Irak) kre, stb.

Az UNICEF, IFRC Nem élelmiszer jellegű árucikkek szétosztása a 8000 legsúlyosabb helyzetben lévőnek ítélt család között Észak-, Közép- és Dél-Irakban amelyik a támogatás ok Forrás: ECHO ábra Az ECHO és partnerei tevékenysége Irakban a 2002-03-as Globális Terv értelmében BGF KKFK Elektronikus Könyvtár 50 Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. oroszlánrészét kapta (542000 euró), mobil vízellátó egységeket, mormon kannákat, szappanokat, stb. szállított Irakba A CARE gyógyászati célú szójatejet juttatott 312000 euró értékben (az UNICEFhez hasonlóan) az Enfants du Monde-on

keresztül a bajbajutottakhoz. Jelenleg az ECHO-nak három állandó és egy ideiglenes szakembere van Bagdadban55, és bár még kitartanak, kérdéses, hogy amennyiben a békefenntartó erőknek nem sikerül megfékezniük az egyre inkább elharapózó erőszakot az országban, az ECHO nem rendeli-e őket vissza Irakból. Ezzel megszűnne a szervezet és ezáltal az Unió közvetlen kapcsolata a támogatott országgal, ami jelentősen megnehezítené a valós iraki igények és szükségletek megfelelő feltérképezését és ezáltal a döntéshozatalt a források leghelyesebb elosztásáról. A támogatások területi és időbeli eloszlása Az ECHO eleinte a kurdok helyzetének javítását tekintette a legakutabb problémának, hamarosan azonban már egész Észak-Irakra kiterjedő projekteket indított útjára, amelyek az élelmiszer-, víz-, egészségügyi és oktatási állapotok fejlesztését, valamint az aknátlanítást tekintették céljuknak. 1997-ig az ECHO

tevékenysége ÉszakIrakra koncentrálódott, de 1998-tól a súlypont kezdett áttolódni Dél- és Közép-Irakra, ahol az emberek helyzete sokkal kritikusabb volt. Ezzel egyidőben egyre több hangsúlyt kapott a gyerekek, a fogyatékosok és az egészségügy katasztrofális helyzete. Az idei évtől azonban az aknátlanítás és a helyreállítási természetű munkálatok előreláthatólag újból nagyobb figyelmet fognak kapni és ez a tendencia lesz várhatóan jellemző a jövő évre is. Ami a támogatások időbeli eloszlását illeti, az első évben, amíg csak a kurdok megsegítését tűzte ki feladatául, az ECHO mindössze 5 millió eurót irányított Irakba. Miután azonban 1993-tól munkálatait kiterjesztette az ország északi részére a támogatások mértéke megnégyszereződött, mint az alábbi diagramon is látható. Ezután egy dinamikus növekedés figyelhető meg egészen 1996-ig, amikor is a segélyek értéke majdnem elérte a 30 millió eurót.

1997-ben azonban aknamentesítésével 30000 a 29520 segélyszervezet 24874 és az22515 akna-áldozatok 21500 kizárólag25000az 20000 15000 13000 12875 10000 8600 2002 2001 2000 1999 1998 1997 1996 1995 1994 1993 0 2000 2750 5000 6. ábra Az ECHO segélyeinek alakulása Irakban 19922002 közöztt 1992 részek rehabilitációjával foglalkozott, ezért csupán 14000 5000 észak-iraki BGF KKFK Elektronikus Könyvtár 51 Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 2,75 millió értékben rendeltek hozzá forrásokat az olajországhoz. 1998-ban egész Irakra kiterjedő akciók indultak, a támogatás mértéke

azonban már nem érte el a korábbi szinteket, sőt, 1999-ben is megfigyelhető egy 2 millió eurós mélypont. Ezután egy enyhe emelkedő tendencia tapasztalható 2002-ig. 2003-tól iedigleneses ugrásszerű emelkedés várható, hiszen a Közösség csak erre az évre 100 millió értékű segélyt irányzott elő –nem is szólva a madridi konferencia eredményeiről-, ami kétharmada az eddigi támogatások összegének. Az, hogy 1997 után a Közösség viszonylag kevesebb összeget jutatott Iraknak az ECHO-n keresztül, talán az ENSZ által ekkoriban beindított „Olajat élelemért” programjának is köszönhető.56 1996 után az ECHO célja az ENSZ program kiegészítése volt, tehát azokra a területekre koncentrált, amik nem szerepeltek az ENSZ programban, vagy támogatottságuk nem volt elegendő mértékű. Ezt a változást a nyújtott segélyek értékének változása is jelezte. Egy-két éven belül azonban az ECHO szinte bizonyosan tovább csökkenti iraki

részvételét, ahogy az állapotok fokozatosan javulnak a közelkeleti országban. 55 http://europa.euint/comm/external relations/iraq/intro/indexhtm, Commission continues its humanitarian work in Iraq, DN: IP/03/1173, 2003. augusztus 21 56 Bár, mint majd látni lehet, a Közel-Kelet részesedése folyamatosan növekedett az utóbbi években az ECHO büdzséjéből. BGF KKFK Elektronikus Könyvtár 52 Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 7. ábra Az ECHO támogatásainak eloszlása Irakban Év ezer € Fő területek 1992 5.000 Észak-Irak (Kurdok) 1993 21.500 Észak-Irak: élelmiszersegély, fűtő és főző anyagok,

vízellátás, egészségügy, orvosi segítségnyújtás, falu helyreállítás, aknátlanítás 1994 22.515 Észak-Irak: újjáépítés, aknátlanítás, a kitelepített emberek otthonhoz juttatása, vízellátás, egészségügy, iskolák helyreállítása, művégtagok Közép-Irak: orvosi segítségnyújtás Dél-Irak: élelmiszer és gyógyszerek nyújtása a kitelepítettek számára 1995 24.874 Észak: élelmiszersegély, elszállásolás, aknátlanítás Közép- és Dél-Irak: élelmiszersegély és orvosi segítségnyújtás a leginkább rászorulóknak és a kitelepítetteknek 1996 29.520 Észak-Irak: élelmiszer, orvosi segítségnyújtás, iskolák helyreállítása, kitelepített emberek új otthonhoz juttatása, mezőgazdasági kártevők irtása Dél-Irak: vízellátás, egészségügyi ellátás 1997 2.750 Észak-Irak: aknátlanítás, sebészeti ellátás és az aknaáldozatok rehabilitációja 1998 14.000 Egész Irakban: támogatás az aknák áldozatainak,

vízellátás, egészségügyi ellátás, orvosi segítségnyújtás, árvák és szociális intézmények megsegítése, gyermek-élelmezési akció 1999 2.000 Közép- és Dél-Irak: orvosi segítségnyújtás, egészségügyi ellátás, gyermekekkel foglalkozó intézetek támogatása, segély a kitelepített emberek számára 2000 8.600 Közép- és Dél-Irak: vízellátás, egészségügyi ellátás, orvosi segítségnyújtás, fogyatékkal élő gyermekek, árvák és utcagyerekek támogatása, kórházak, a kórházi gyógyszertárak és a sebészeti egységek rendbehozatala 2001 12.875 Közép- és Dél-Irak: kórházak, elsősegélynyújtó helyek és vízművek rendbehozatala 2002 13.000 Közép- és Dél-Irak: egészségügy és élelmezés, vízellátás, egészségügyi ellátás, orvosi berendezések és szennyvíztisztító rendszerek helyreállítása, gondoskodás tiszta vízről, téli ellátmány Összesen 156.634 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár 53 Az

elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 2.4 Irak helye az ECHO támogatási rendszerében az elmúlt években Bár a legtöbb támogatást 2000 és 2002 között Afrika kapta, valamint támogatottságának aránya Ázsiával együtt növekvő arányú volt, megállapítható, hogy a Közel-Kelet is fontos helyet foglalt el az ECHO segélyezési rendszerében. 2002-re már a források 12%-a irányult a térség megsegítésére és ez a tendencia várhatóan a jövőben mindaddig megmarad, amíg a krízisterületeken (Irak, Palesztin Hatóság, stb.) a helyzet nem konszolidálódik valamelyest. A növekvő tendencia folytatódása

figyelhető meg a 2003-as évben is.57 Az egyes tagállamok hozzájárulásait 2002-ben alábbi az két táblázat szemlélteti: Látható, hogy az összes Afrika Ázsia Nyugat-Balkán FÁK Közel-Kelet Latin-Amerika Egyéb és Észak Afrika források megközelítőleg 8. ábra Az ECHO pénzügyi döntései régiókra bontva 2000-2002 között 2%-a lett elkülönítve Irak számára ebben az évben, ez az összes Közel-Keletre irányuló támogatásnak több, mint negyede (15,92%)58. 57 ld. köv pont Ezt az adatot a fenti ábra segítségével állapítottam meg, amely szerint a Közel-Kelet részesedése a támogatásokból 12%, ami 80 225 000 eurót jelent, aminek a 12 780 000 euró 15,92 %-a. 58 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár 54 Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai

szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Az egyes tagállamok pénzügyi (millió euró) Iraq Összes % Ausztria 0,060 1,250 4,8 hozzájárulásának mértéke széles Belgium 25,020 spektrumot ölel fel: a hagyományosan Németország 0,500 140,730 0,35 1,010 40,070 2,52 legfontosabb Uniós kereskedelmi Dánia Spanyolország 5,540 partnernek számító Franciaország, vagy a Finnország 43,170 Franciaország 6,060 madridi konferencián a projektszerzés Nagy-Britannia 1,920 74,180 2,59 reményében nemrégiben oly bőkezűen Görögország 3,550 Irország 0,150 33,360 0,45 adakozó Spanyolország az ECHO Olaszország 3,000 38,890 7,71 keretében az elmúlt évben egyáltalán nem Luxemburg 0,320 1,180 27,12 0,900 149,180 0,60 adott pénzt az Iraki lakosság Hollandia Portugália 1,630 megsegítésére. Svédország 4,920 104,640 4,70 Összes tagállam 12,780

668,540 1,91 Voltak viszont, akik adtak és nem forrás:ECHO is keveset: Svédország például közel 5 9. ábra Az egyes tagállamok hozzájárulásai 2002ben millió eurót helyezett el az ECHO-nál Irak számára, ami Irak össztámogatásának nagyjából (millió euró) két ötöde. Rajta kívül még Olaszország és Nagy- Ausztria Britannia járultak hozzá nagyobb értékben az ECHO Németország Dánia Iraki alapjához. Hármójuk együttes támogatása az Nagy-Britannia alap 77%-át teszi ki. A többi tagállam 1 millió eurónál Irország Olaszország kisebb értékben biztosított hozzájárulást. Luxemburg Ki kell még emelni Luxemburgot is, aki ugyan Hollandia Svédország az iraki segélyek csupán 2,5%-ért felel, viszont forrás: ECHO összsegélyezésének majd egyharmadát Irakra Iraq % 0,060 0,47 0,500 3,9 1,010 7,9 1,920 15,02 0,150 1,17 3,000 23,5 0,320 2,5 0,900 7,04 4,920 38,5 10. ábra Tagállamok járulásainak aránya az fordította. Ekkora mértékű

prioritásra az iraki üggyel fordított össztámogatásból kapcsolatban nem lehet példát találni egyetlen más tagállamnál sem. hozzáIrakra BGF KKFK Elektronikus Könyvtár 55 Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 2.5 Irak helye az ECHO támogatási rendszerében 2003-ban 2003-ban59 az ECHO az összes segélyek 14,5%-át, közel egynegyedét fordítja a Közel-Keletre, tervei szerint. Ez az összeg jelzi a területen felhalmozódott problémák nagyságát és mihamarabbi kezelésük fontosságát. A két legfontosabb gócpont Irak és a Palesztin Hatóság területe, a Közel-Kelet segélyezésére elkülönített

források 70%-a vándorol hozzájuk. Irak a tervek szerint a segélyek majd egyharmadát, 26,3%-ot fogadja be, ami jelentős növekedést jelent a 2002-es közel 16%-os részesedéshez képest. Ez 15000 millió eurót jelent, kevesebb, mint teljes segélyezésére előirányzott összeg. Az, hogy Irak annyi támogatást kap, egy egész kontinens, két egyrészt az Iraki probléma másrészt arra, hogy az Közel-Kelet mint nagyobb a latin-amerikai A teljes ami A 10 legerőteljesebben segélyezett ország és terület az ECHO támogatási rendszerében millió euró 7. ábra 1. Afganisztán 45 2. DRC 35 3. Csecsenföld 26 4.–5 Palesztin Hatóság 25 Tanzánia 25 6. Szudán 20 7. Észak-Nyugat-Afrika 16 8.-10 Irak 15 Nyugat-Szahara 15 Burundi 15 segélyösszeget egyenlően ben segélyezett 47 ország (kb. 8360 vagy millió terület) megállapítható, hogy Irak kétszer annyival alig Latin-Amerika szinte mint dologra utal: súlyosságára, Unió számára a

prioritással bír, országok. elosztva a 20032003-as előirányzat: és terület között ezer euró Összes Közel-Kelet: 57000 Irak: 8. ábra 15000 Palesztin Hatóság: 25000 Egyéb: 17000 euró/ország majdnem több segélyben 60 részesül (a teljes összeg 3,8%-a), mint az átlag (a teljes összeg 2,1%-a). Fontosságára utal az a tény is, hogy ott találhatjuk a tíz leginkább támogatott ország és terület között.61 59 A diagramokhoz és ábrákhoz felhasználva: ECHO AID STRATEGY 2003 adatai, a táblázatok vii. sz mellékletben találhatóak. 60 Az egyes államok és területek segélyezése az állam ill. terület nagyságától és a probléma súlyosságától függően 1000 és 45000 millió euró között változik 61 Mindazonáltal, ha ezt a 15 millió eurót elosztjuk a 26 millió iraki között, láthatjuk, hogy kb. 0,58 euró jut egy fő megsegítésére. Ha azonban összeszámoljuk mindazon forrásokat, amiket 2004-ben az Európai BGF KKFK

Elektronikus Könyvtár 56 Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 5% 2.6 Az ECHO partnerei Irakban 36% Afrika 45% 59% Ázsia 43% Irak Palesztin LatinHatóság Irak KeletDIPECHO Amerika Jemen 2% Az ECHO nem vesz részt közvetlenül az akciókban. Az általa nyújtott segítség legtöbbször partnerei által valósul meg az ECHO általános 4%Európa 4% 2% 14. ábra Irak részesedése 13. ábraaz Irak részesedése az ECHO támogatásaiból ECHO Közel-Keletre irányuló támogatásaiból stratégiai irányelveinek értelmében. Több mint 200 nem kormányzati szervezettel dolgozik együtt, mint az ENSZ különböző

szervei és egyéb nemzetközi szervezetek, mint a Nemzetközi Vöröskereszt és Vörös Félhold Társaságok. Azért van szüksége az ECHO-nak a nemzetközi partnerekre, mert ezáltal sokkal szélesebb körűen nyílik módja a világ különböző részein felmerülő igények lefedésére. A segélyszervezet partnereivel szoros együttműködést alakított ki a humanitárius tevékenységek irányelveivel és tulajdonképpeni megvalósításukkal kapcsolatban. Az ECHO tevékenysége Irakban az alábbi intézményeken keresztül valósul meg: • UNDP: Az ENSZ Fejlesztési Programja • UNICEF: az ENSZ Gyermekalapja • IFRC: Nemzetközi Vöröskereszt • Holland Vöröskereszt (az IFRC-n keresztül) • CARE (Nagy-Britannia) • Première Urgence (Franciaország) • MDM (Franciaország) • Enfants du Monde (Franciaország) 2.7 Kofinanszírozás Unió Irakra szándékozik fordítani, a végösszeg eléri az 1,4 milliárd eurót, ez pedig több, mint 50 euró

segélyt jelent/fő. (http://editioncnncom/2003/WORLD/meast/10/23/sprjirqfactsdonors/indexhtml) BGF KKFK Elektronikus Könyvtár 57 Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Az ECHO Irak esetében is megvalósít társfinanszírozást segélyezési tevékenysége közben. A kofinanszírozás esetében az ECHO a tervezett büdzsének csak egy részét állja, miközben a másik felét a forrásoknak európai nem állami fejlesztési szervezetek adják. 1996 és 1999 között például a Közösség többek között az alábbi projektek megvalósulását segítette elő társfinanszírozás keretében:62 - szülészeti klinika

felépítése és ellátása berendezésekkel Arbilban, a társfinanszírozó a „Secours Populaire Francais” volt, a Közösségi hozzájárulás 500 000 euró. - 12 varroda felállítása az ország nagyobb városaiban, a társfinanszírozó a „Guilde Européenne du Raid” volt, a Közösségi hozzájárulás kb. 100 000 euró - fiatalok szociális integrációja az északi területek egyes városaiban, a társfinanszírozó az „Assosiation Triangle Génération Humanitaire” volt, a Közösségi hozzájárulás kb. 300 000 euró A támogatott projektek a szociális élet szinte minden szféráját felölelik (egészségügy, oktatás, munkahely-teremtés, az élelmezésügy fejlesztése a mezőgazdaság támogatásán keresztül, szociális integráció), azonban legnagyobb részt az északi tartományok megsegítését tűzték ki célul. Az is megállapítható, hogy a legnagyobb aktivitást ezen a területen a francia szervezetek fejtették ki. 62

http://europa.euint/comm/external relations/iraq/intro/indexhtm BGF KKFK Elektronikus Könyvtár 58 Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. IV. AZ EU RÉSZVÉTELE AZ IRAKI ÚJJÁÉPÍTÉSBEN 1. AZ IRAKI ÁLLAPOTOK Az elmúlt hónapokban a fizetések megtöbbszöröződtek, a nagyobb városokban Bagdad kivételével a villamos energia termelés általában meghaladja a háború előtti szintet. A termékek árai azonban lépést tartanak a fizetésekkel, csak a támogatott élelmiszerek és termékek árai nem emelkedtek. Egy-két esetben, mint például a használt gépjárművek esetében az árak csökkentek is valamelyest.

Néhányan már olyan „luxuscikkek” megvételét is megengedhetik maguknak, mint hűtőgép vagy CDjátszó. A lakosság 60-75%-a azonban munkanélküli és ez az arány a hadsereg nagyarányú leépítésével tovább fog csökkenni: kb. 400 000 fő elbocsátását tervezik Az újjáépítésben részt vevő társaságok sokszor vonakodnak felfogadni az irakiakat biztonsági ténnyezőkre hivatkozva és inkább más országokból toboroznak munkaerőt. Az újjáépítés hírhedt lassúsága azonban egyre több nagy céget rákényszerít arra, hogy Irakban keressenek partnert és beszállítót maguknak. Mindeközben a biztonsági helyzet egyfolytában romlik, az általában tabunak számító segélyszervezetek alkalmazottai sem érezhetik biztonságban magukat régóta. Még a Vöröskereszt is kivonja irakból dolgozóinak nagy részét, sokan pedig elhagyják Irakot, vagy Jordánia fővárosába, Ammánba teszik át székhelyüket. A biztonsági tényező egyébként

átlagosan 10%-kal növeli meg minden Irakban végzett tevékenység költségét. A szülök még mindig félnek elengedni a gyermekeiket az iskolába Az átmeneti kormányzótanács bejelentette 13 állami szervezet liberalizálását, amit minden bizonnyal újabbak fognak követni. BGF KKFK Elektronikus Könyvtár 59 Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 2. AZ ÚJJÁÉPÍTÉS KÖLTSÉGEI A Irak újjáépítésének 2004-es költségei* becslések világban (millió USD) az verzió szerint milliárd dollárt ország a újjáépítés legvalószínűbb évente 15-20 kellene az újjáépítésére * Az USA

alapjaitól külön kezelve Forrás: az ENSZ és a Világbank közös becslései fordítani, keringenek iraki Infrastruktúra Egészségügy, oktatás és munkahelyteremtés Mezőgazdaság Aknátlanítás Civil társ., törvényi állapotok helyreállítása Magánszektor fejlesztése 9. ábra költségeiről. A legkülönbözőbb évtizeden legalább egy keresztül. Az USA és a Világbank közös becslései 55 milliárd dollárt tartanak szükségesnek az elkövetkezendő 5 évre. James Wolfensohn, a Világbank elnökének véleménye szerint el Irak hitelezőinek el kellene engedni a tartozások legalább kétharmadát, ahhoz, hogy az ország talpra állhasson. Az amerikai elnök is folyamatosan kampányol a tartozások csökkentéséért, mivel amíg az olajbevételek a tartozások törlesztésére fordítódnak, addig az újjáépítés legnagyobb részét az amerikai gazdaságnak kell finanszíroznia. 3. A MADRIDI KONFERENCIA EREDMÉNYEI A konferencia kb. 17

milliárd dollárt millió $ Európai Unió Nagy-Britannia Olaszország Spanyolország Németország Összes eredményezett Irak javára. A Világbank az iraki helyzet alakulásától tette függővé támogatásának nagyságát. A 17 milliárdhoz járul hozzá még az Egyesült Államok által biztosított 20 milliárd dollár, aminek fele azonban hitel. Ez az összeg még mindig a szükségesnek tartott 50-55 fejlesztési segítségtől. Az Uniót sokan kritizálták amiért „csak” 235 millió dollár 1700 544 236 300 118 2898 jelentősen elmarad 10% 4% 59% 8% 19% milliárdos EU Nagy-Britannia Olaszország Spanyolország Németország 16. ábra Az EU és tagállamainak együttes támogatása BGF KKFK Elektronikus Könyvtár 60 Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai

szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. értékben ajánlott fel forrásokat a konferencián. A kritizálók vélhetően elfelejtkeztek arról a tényről, hogy az Unió ez év eleje óta már jócskán több, mint másfélmilliárd dollár értékben biztosította támogatásáról Irakot: amennyiben a tagállamok és a Közösség együttes támogatásait nézzük, a segélyek és kölcsönök együttes összege megközelíti a 3 milliárd dollárt. Ez az összeg további tagállami felajánlásokkal is bővülhet még, valamint Irak további forrásokra számíthat jövő év tavaszán, amikor a közösségi költségvetést tárgyalják az Uniós honatyák. A konferencián összegyűlt pénzeket 14 terület között fogják elosztani (ilyenek, mint oktatás, mezőgazdaság, egészségügy, Ország, intézmény Felajánlás Jelleg* Időszak Összes

értéke* Nagy-Britannia 496 A 544 Világbank 3000-5000 K köv.5 év 3-5000 Valutalaalap 850 K 2004-re 4250 3600 K 2005-07 Japán 1500 A 2004-re 5000 3500 K 2005-07 Európai Unió 235 A 2004-re 1700 Szaúd-Arábia 1000 K 2007-ig 1000 Kuvait 500 A 1500 Spanyolország 300 A 2007-ig 300 Olaszország 236 ? 2004-06 236 Emirátus 215 A 215 Dél-Korea 220 A 220 Kanada 225 A 225 Katar 100 A 100 Fülöp-szigetek 1 A 1 Szlovákia 0,29 A 0,29 Németország 118 Összesen 15978,2918409,2917978,29 20409,29 *A= adomány; K= kölcsön 17. ábra dollár A felajánlások mértéke felajánló szerint Irak * millió újjáépítésére infrastruktúra, stb.) Az olajiparral és a biztonsággal kapcsolatban felmerülő igényeket egy külön, CPA által ellenőrzött alapból finanszírozzák. 4. AZ EURÓPAI UNIÓ, A TAGÁLLAMOK ÉS VÁLLALATAIK RÉSZVÉTELE Az Unió legtöbb tagállamának voltak kereskedelmi kapcsolatai és érdekeltségei Irakban, ámde az államosítások, a háborúk és az

embargó miatti elszigeteltség kivonulásra késztette ezeket a társaságokat az országból. Sokuk most újra megpróbálja felvenni a kapcsolatokat, valamint számos más, még „terepidegen” társaság – mammutcégek és kis– és középvállalkozások egyaránt- is érdeklődik Irak iránt. Az olajiparban a francia Total SA már évek óta tárgyal a majnooni és az umr kaszri mezőkkel kapcsolatban, hasonló a helyzet az olasz ENi és a spanyol Repsol-YPF SA esetében a nasszíriai mezőkkel, valamint a Royal Dutsch/Shell is élénken érdeklősik a ratawi mezők iránt. Esélyük a szerződések megkötésére csak az új iraki kormányzat BGF KKFK Elektronikus Könyvtár 61 Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra

való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. megválasztása után van, bár az átmeneti iraki kormányzótanács tagjai többször is hangoztatták, hogy az amerikai cégek előnyt élvezhetnek az olajipariban (is)63. Ez jelentősen rontja az európai cégek szerződéskötési esélyeit. Vélhetően nagy részesedést fog szerezni az iraki bankpiacon a BNP Paribas, francia pénzügyi társaság és már kapott megrendeléseket a Intecsa-Uhde névre keresztelt közös vállalat, amelynek alapítói a német Tyhssen csoport és a spanyol Dragados építőipari társaság. A brit De La Rue Plc, amely a régi, ún svájci dínárt is készítette, nyomtatja az új iraki bankjegyeket64. A német Siemens is tárgyalásokat folytat különböző orvosi műszerekkel és elektromos áramfejlesztő berendezésekkel kapcsolatban, továbbá a brit családivállalkozás Eschmann Equipment Holdings Ltd., amely az elmúlt évtized

kivételével már harminc éve szállít felszereléseket az iraki kórházaknak, most a kapcsolatok újrafelvételében reménykedik. Kitörési lehetőséget az jelenthet az európai vállakozók számára, ha az iraki adminisztráció egyes területein olyan áramlatok kerülnek fölénybe, amelyek mérsékelni kívánják az amerikai részvételt az ország érdekében. Ehhez az egyik legegyszerűbb út, ha európai társaságokkal kötnek üzletet, amelyek egy része ráadásul múlttal és kapcsolatokkal (bár általában 10 évnél régebbiekkel) is rendelkezik Irakban. Az európai vállalatok számára azonban a legesélyesebb térnyerési lehetőség egyértelműen munkakultúrájuk, know-how-juk (tudásbázisuk) és szakértelmük exportálásában rejlik. Nagy jövője lehet a franchise rendszerű terjeszkedésnek is Ezen a módon az irakiak megismerkedhetnek az európai munkamódszerekkel és tudásanyaggal anélkül, hogy alávetve éreznék magukat egy erős

külföldi vállalati hatalomnak. Ez csökkenti az Európával szemben érzett esetleges ellenszenvet, valamint növeli a munkamorált és a lelkesedést, mivel az irakiak magukénak érezhetik vállalkozásukat. Ez hosszú távon az európai befektetőknek is hasznot hoz: mivel az irakiak nem érzik kiszolgáltatva magukat valamely külső hatalomnak (pl. multinacionális társaság), amikor európai üzletemberekkel üzletelnek, sokkal szívesebben fognak üzletet kötni velük, mint pl. amerikai társaságokkal Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni az Ázsiából érkező befektetők jelentette veszélyt. Mivel az ázsiai kontinensen korántsem uralkodik olyan mértékű 63 Iraq Contacts European Oil Firms (http://www.globalpolicyorg/security/oil/2003/0929europeanhtm) A svájci dínár az embargó óta Irak északi részein volt fizetőeszköz, míg délen az újabb keletű, de könnyen hamisítható és rossz minőségű Szaddám-dollárok cirkuláltak. 64 BGF KKFK

Elektronikus Könyvtár 62 Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. „muszlimfóbia”, mint az Egyesült-Államokban vagy az öreg kontinensen, az utóbbi években egyre inkább megfigyelhető egy olyan tendencia, hogy az arab üzletemberek inkább Ázsiában keresnek partnert maguknak. Ha az uniós vállalatok valóban labdába szeretnének rúgni az iraki piacon, sokkal toleránsabb és elfogadóbb magatartást kell tanusítaniuk az iraki vállalkozókkal és munkaválallókkal szemben. Fontos, hogy egyenrangú partnerként, társként kezeljék tárgyalófeleiket, valóban elismerve és értékelve mindazokat a

különbözőségeket ami a kultúrák különbözőségéből fakadnak, felismerve az ebben rejlő végtelen lehetőségeket, tanulva egymás másságából. Ha a tagállamok nem külső hatalomként, „lehengerlő erőként” jelennek meg Irakban, hanem az Unió hagyományait (a kultúrák sokszínűségének elismerése és felhasználása a további fejlődéshez és továbblépéshez) rugalmasan ötvözik a helyi viszonyokkal és hagyományokkal, valamint felhasználják a közös múlt tapasztalait, akkor a Közösség az ázsiai kedvezőbb árfekvést kínáló vállalatokkal és a koalíciós erők támogatását élvező amerikai társaságokkal is sikerrel felvehetik a versenyt. BGF KKFK Elektronikus Könyvtár 63 Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók

változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. V. KONKLÚZIÓ A dolgozat során láthatóvá vált, hogy az EU és Irak kapcsolatrendszere rendkívül sokoldalú, összetett és árnyalt. Napjainkig a politikai kapcsolatok kevesebb hangsúlyt kaptak érthető okokból kifolyólag. Egyrészt az embargó, másrászt az EU elhatárolódása a Szaddam Husszein vezette iraki kormányzattól és kormányzati módszerektől magyarázza ezt a jelenséget. A politikai kapcsolatokban rejlő lehetőségek előtt azonban végtelen távlatok nyíltak meg a rezsim megdöntésével, a gazdasági és szociális aktivitások egyre kevésbé lesznek függetleníthetők a politikai vonatkozású döntésektől. Sőt, a jövő EU-Irak gazdasági és szociális kapcsolatainak alakulását nagyban politikai döntések fogják befolyásolni és motiválni. Bemutattam, hogy Irak számára az Unió területe a

legfontosabb célpiac lett az ENSZ „Olajat élelemért” programjának elindulása óta. Mivel az EU exportja nem tartott lépést az import növekedésével, így az Unió mérlege évek óta számottevő deficittel zárta az évet. Az újjáépítés időszakában ez átmenetileg megváltozhat, hiszen Irak igénye jelentősen megnő a behozatalra és ez valószínűleg az első időkben meghaladja majd az EU-ba irányuló kőolajexport mértékét. Az újjáépítés lezárultával és az ország belső állapotainak stabilizálódásával (amely folyamat egyre inkább veszélybe kerülni látszik) az EU mérlege újra deficites lehet, mivel az iraki mezőgazdaság és ipar már képes lesz fedezni az iraki gazdaság és népesség szükségleteinek nagy részét, az import jelentős hányadát pedig a megnövekedett olajbevételek fedezni fogják. Irak gazdasági súlyának csökkenését jelzi az elmúlt évtizedekben az ország hátrarangsorolódása az EU beszállítóinak

listáján. Erről egyrészről a szankciók, másodsorban az EU importtevékenységének bővülése tehetnek, harmadrészt időközben a Közösség olyan tagállamokkal is bővült, amelyeknek soha nem voltak számottevő gazdasági kapcsolatai Irakkal (pl. Finnország) Az embargók egyértelműen megtörték a két fél közti kereskedelem fejlődési pályáját: a legutóbbi évek áruforgalmának értéke még mindig töredéke az 1980-as szintnek. A legfontosabb importkategória az EU Irakkal folyatott kereskedelmében hagyományosan a kőolaj, az iraki bevételek több, mint 90%-ért felel évente. Ez érthető, hiszen az ENSZ program értelmében Irak kizárólag szénhidrogéneket és exportálhatott, BGF KKFK Elektronikus Könyvtár 64 Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai

szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. valamint a világpiacon is erre volt, van és előreláthatólag még egy darabig lesz a legnagyobb kereslet Irak produktumai közül. Az Öböl-háború előtt, ha nem is számottevően, de diverzifikáltabb volt az iraki export szerkezete, mint napjainkban: fontos bevételi forrásnak számított még például a különböző mezőgazdasági termékek, mint a datolya, kivitele is. Az következő évek egyik nagy feladata ennek a diverzifikációnak a visszallítása. Ami az EU kőolajimportját illeti, az utóbbi években az iraki kőolaj behozatala bővült a legjelentősebben, bár Irak exportja még messze elmarad valós potenciáljától. Részesedése a termelési küszöb feloldása miatt a jövőben szinte bizonyosan növekedni fog. Ez persze nagyban függ az OPEC-től is is, amely mesterségesen tartja magasan

árait és alacsonyan a kitermelés mértékét, hogy nagy profitra tegyen szert. Ezzel a fajta politikával azonban éppen ellentétes célt ért el: a magas árak miatt jövedelmezővé vált befektetni az egyébként igen költséges módon kitermelhető orosz vagy norvég kőolajba – azaz az OPEC maga teremtette meg a saját konkurenciáját. Ha tehát az OPEC úgy dönt, hogy a rövid távú haszon bezsebelése helyett a hosszú távú fennmaradásra koncentrál inkább és csökkenti az árakat, valamint növeli a kitermelési kvótákat, akkor Irak erősíteni tudja pozícióit többek között az EU piacain is. Nem szólva arról, hogy az Egyesült Államok támogatásával a háta mögött előreláthatólag bizonyos mozgási szabadságra tehet szert az OPEC többi tagjával szemben. A közel-keleti ország életében már évek óta a legjelentősebb a gépek, szállítóeszközök és alkatrészek behozatala, mivel az ország elavult gyártósorai nem tudták kielégíteni

az e téren felmerülő igényeket. Az uniós export Irakba ezekből a kategórákból, valamint a vegyipari cikkekból emelkedni fog az újjáépítés miatt felmerülő szükségletekből következően. Az embargó első éveiben nagy szerepet betöltő mezőgazdasági termékek kereskedelme napjainkban már korántsem olyan jelentős, Iraki oldalon azonban a jövőben az export számottevő bővülésével lehet számolni ebben a kategóriában. Mivel az embargók feloldásukig mindennemű pénzügyi tranzakciók tiltottak Irakkal, a tőkeáramlások mértéke elhanyagolható az Európai Unióval. Ez is azonban változni fog, hiszen az országnak rendkívül sok működőtőke beáramlására lesz szüksége az újjáépítéshez és utána is. Külön kiemelendők a turizmus fejlesztésében rejlő lehetőségek, ehhez azonban először meg kell teremteni a megfelelő feltételeket: biztosítani kell a stabilitást, meg kell szüntetni a terrorizmus veszélyét és helyre kell

állítani a műemlékeket, valamint meg kell kezdeni a régészeti lelőhelyek módszeres BGF KKFK Elektronikus Könyvtár 65 Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. feltárását, továbbá biztosítani kell az ásatásokon előkerült emlékek megfelelő elhelyezését és védelmét. Áttekintve a tagállamok kereskedelmének alakulását a hatvanas évektől, látható volt, hogyan befolyásolták a világpolitikában és világgazdaságban (pl. olajválságok, világgazdasági recessziók) és az Iraki belpolitikai életben (különböző hatalomátvételek, a gazdaság centralizálása, stb.), valamint a régióban

(Öböl-háborúk, Iráni forradalom) bekövetkező változások egyre kedvezőtlenebbül a felek közti kereskedelem mértékét. Az idő előrehaladtával, ahogy egyre sűrűsödtek a külső és belső konfliktusok a térségben, különösen Irakban, a tagállamok vállalatai és befektetői egyre inkább kezdték elveszíteni bizalmukat az országgal szemben, mígnem a bevezetésre kerülő szankciók mondhatni megbénították az áru- és tőkeforgalmat Irak és a tagországok között - ezen a helyzeten az ENSZ program is csak korlátozott mértékben volt képes változtatni. Gazdasági szempontból kiemelhető Németország és Franciaország, mint hagyományos exportőr, valamint Olaszország és szintén Franciaország, mint hagyományos importőr szerepe Irak életében. Az utóbbi időkben Spanyolország és Hollandia is egyre nagyobb aktivitást tanusított Irak irányában. A spanyol szándékok komolyságát jelzi Irakkal kapcsolatban a madridi konferencia

megrendezése is, továbbá szorosnak mondható együttműködése az Egyesült Államokkal. Franciaország jelentősége azonban nem vitatható Irak gazdasági életében, évek óta Irak legjelentősebb beszállítója, bár pozícióit az amerikai felügyelettel végzett újjáépítési folyamat jelentősen meggyengíti majd valószínűleg. Politikai szerepét tekintve Nagy-Britannia is fontos tényező –már lassan egy jó évszázada – Irak életében. Bár a szigetországnak immár semmilyen reális esélye –és valószínűleg szándéka- sincsen, hogy olyan erőteljesen ellenőrzése alá vonja Irakot, mint a gyarmati időkben, a brit kormányzat mindig is prioritással kezelte az Irakkal kapcsolatos ügyeket. Ugyan már nincsenek meg a lehetőségei és eszközei, hogy kezdeményező félként lépjen fel, az Egyesült Államok szövetségeseként érvényre tudja juttatni bizonyos elképzeléseit és törekvéseit a közelkeleti országgal kapcsolatban. Miközben az

Európai Unió legtöbb tagállamának gondokat okoz betörni az Iraki piacokra, Nagy-Britannia hosszú évek türelmének és lankadatlan politikai, valamint katonai erőfeszítéseinek (pl. részvétel a kuvaiti és a 2003. tavaszi háborúban, járőrözés a repüléstilalmi övezetek felett, stb) gyümölcseként BGF KKFK Elektronikus Könyvtár 66 Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. biztos pozíciókat építhet ki magának a következő években a gazdasági élet területén is.65 Fontosnak tartottam kiemelni Jordánia szerepét is a tagállamok és Irak közti kereskedelemben. Látható volt, hogy sok vállalat az

embargók megkerülésére (tulajdonképpen megsértésére), valamint adócsalásra (jogosultság megszerzése az exportvisszatérítésekre) használta Jordániát. Többen voltak azonban, akik nem legálisan megkérdőjelezhető célokkal érkeztek Jordániába: az iraki kormányzat ugyanis szívesebben kötött üzletet arab illetőségű cégekkel, mint nyugatiakkal - különösen igaz volt ez a brit társaságokra nézve. Mi több, a jordániai viszonyok sokkal szabályozottabbak és biztonságosabbak voltak voltak már akkor is, mint az irakiak: sokkal kisebb volt például annak az esélye, hogy államosítják a vállalatot, elkobozzák vagyontárgyait, vagy kiutasítsák nem iraki dolgozóit, valamint nem kísérte figyelemmel minden lépésüket a helyi titkosszolgálat. Ezért tehát a nyugati társaságok jordániai székhelyű vállalatokon, közös vállalkozásokon vagy leányvállalatokon keresztül igyekeztek bejutni Irakba és piacot teremteni termékeik számára.

Az embargók ideje alatt, amig a politikai és gazdasági kapcsolatok többékevésbé hibernálódtak, a menekültügy és a szociális segítségnyújtás került előtérbe. A háborúk, a belső elnyomás és üldöztetés miatt a népesség jelentős hányadának el kellett hagynia lakóhelyét, az életkörülmények fokozatos romlása és jövőjük kilátástalansága pedig a tömegeket késztetett az oszághatár átlépésére az elmúlt tíz évben, hogy máshol találjanak boldogulást maguknak. A legtöbben Iránt választották új hazájuknak, de sokan célozták meg az Unió tagállamait is. A legkedveltebb tagállam Németország volt, ahol a kiépült szociális háló és a szerteágazó juttatások miatt az irakiak biztosítva látták jövőjüket mindaddig, amíg be tudnak illeszkedni az új és ismeretlen társadalomba. 2002 végén itt élt az Unió teljes iraki menekült- és menedékes populációjának egyharmada. 65 Érdekes párhuzam, hogy a

gyarmatosítás időszakában, mind Németország, Franciaország és NagyBritannia – államok, melyek szerepe a ma Irakjának életében is fontosak - erőteljesen érdeklődött a Közel-Kelet és Irak egyes részei iránt. Bár egyértelmű, hogy a ma döntéshozóinak politikáját – elvileg nem motiválhatják száz évvel ezelőtti célkitűzések, figyelemreméltó ez az egybeesés BGF KKFK Elektronikus Könyvtár 67 Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Hasonló megfontolásokból volt népszerű Dánia és Svédország is. NagyBritannia jelentős számú menekültjét politikai síkon lehet magyarázni: az iraki

rezsim egyik fő támadója a szigetország volt, kézenfekvő volt tehát, hogy az Irakot elhagyók számára Nagy-Britannia kínálta az ideális talajt a politizálásra. Eköré a viszonylag szervezett politikai mag köré csoportosultak mindazok a hazájukat elhagyó irakiak, akik gyökértelennek érezték magukat és orientációs pontokat kerestek maguknak, amely fenntartotta identitástudatukat és a közös emlékezetet, valamint bizonyos mértékig segített beilleszkedni az új társadalomba. A menekültek visszaáramlása Irakba már a 2003. tavaszi háború lezárulta után megkezdődött és a folyamat erőteljesebbé válására lehet számítani, amint Irakban végre rendeződik a biztonsági helyzet. Az évek során az EU és tagállamai Irak legfontosabb segélyezőjéivé léptek elő. A segélyezés túlnyomórészt az Unió segélyszervezetén, az ECHO-n keresztül valósult meg, Irak kiemelt prioritási terület volt a segélyek értékét tekintve. A szervezet

először a „kurd” megyéket támogatta partnerségre és kofinanszírozásra alapuló együttműködések segíségével, majd kiterjesztette segélyezését az egész országra is. Nemsokára azonban elindult az ENSZ „Olajat élelemért” programja és innentől fogva az ECHO inkább azokra a területekre összpontosított, amelyek kimaradtak az ENSZ programból és csökkentette Irakba irányuló forrásait. Az elmúlt években még így is a Közel-Kelet támogatására elkülönített források közel negyede Irakba vándorolt, 2003ban pedig mintegy harmada. A csökkenő tendencia azonban az iraki életkörülmények remélhető javulásával tovább fog folytatódni és az ECHO figyelme egyre inkább más katasztrófasújtotta területek felé irányul majd. Ami az amerikai megszállást illeti, az újjáépítés körüli problémákkal tele vannak az újságok – joggal. Ugyan a CPA hatályon kívül helyezte az elmúlt rendszer regnálása alatt hozott

rendeleteket és törvényeket, kérdés, hogy milyen jogalapja volt erre, valamint egy új kormányzat az amerikai vagy az iraki határozatokat fogja-e mérvadónak tekinteni. A nemzetközi jog szempontjából az újjáépítési szerződések jogsértőek, bár az ENSZ határozatok legitimálták az amerikai megszállást. Egyre sűrűbbek és szervezettebbek a terrortámadások, az újjáépítési munkálatok még mindig csigalassúsággal haladnak, a lakosság türelme pedig egyre fogy. Nem is beszélve a szerződések kiosztásának módjáról: nyílt versenytárgyalás nélkül a Fehér Házhoz köztudomásúan közel álló társaságok nyerték el őket. Most persze mindenki panaszkodik, hogy a Bechtel és a Halliburton túlszámláz. BGF KKFK Elektronikus Könyvtár 68 Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az

elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Az amerikai választások közeledtével az Egyesült Államok kormányzata igyekszik legalább látszateredményeket elérni Irakban és egyre gyorsabb tempóra ösztökéli a hatalom átadását, persze úgy, hogy az amerikai csapatok valószínűleg meghatározatlan ideig még Irakban maradnak. Sajnos az Egyesült Államok még nem tudja, milyen kevés is választja el a felszabadítást a megszállástól. Az iraki állapotok tehát még sok kérdőjelet hagynak maguk után, az európai társaságok azonban nem teljesen esélytelenek a piacrajutás tekintetében, bár előbb meg kell küzdeniük a kedvezőbb starthelyzetben lévő amerikai, valamint az alacsonyabb árakkal versenyző ázsiai vállalatokkal. Az Irak iránt érdeklődő európai vállalatok rendkívül sokszínűek és

esélyeik is nagyban különböznek egymástól. A brit és spanyol társaságok például bizonyosan jobb esélyekkel indulnak, mint német vagy francia társaik. A német és francia kormányok ugyanis az Egyesült Államok szemében az egész iraki folyamat kerékkötőinek számítanak a kezdetektől fogva.66 A vállalatok egy része már az embargók előtt is jelen volt Irakban, a kapcsolatok sokszor évtizedekre nyúlnak vissza. Azonban azóta nagyon sok minden megváltozott az országban, kérdés, hogy képesek lesznek-e ezek a társaságok újra fogódzót találni maguknak. Sokan vannak, akik még csak most ismerkednek Irakkal, latolgatják esélyeiket, lehetőségeiket és a veszélyeket. Az elmúlt évtized és az újjáépítés miatt, amelyek nagy mértékben átformálták Irak gazdasági arculatát, nem indulnak jelentősen nagyobb hátránnyal azokkal a társaságokkal szemben, akiknek már kötöttek üzleteket Irakban a kilencvenes évek előtt is. Az európai

vállalatok veresenyelőnye többek között a közös múltban és a tudásbázisuk átadásában rejlik, a sikeres üzlet lebonyolításához azonban az európai érdeklődőknek sokat kell még tanulniuk Irak vállalati kultúrájáról, értékeiről és társadalmi berendezkedéséről. A jelenlegi időszak az új iraki legitim kormányzat megválasztásáig kritikus az európai vállalatok számára. Akik most haboznak és nem lépnek, azok később csak nagy idő, energia és pénzbefektetés árán tudják majd megvetni a lábukat Irakban. Mindazonáltal lehetőségek később is lesznek: az irakiaknak beletelik egy kis időbe, amíg saját vállalataik elég erősek lesznek ahhoz, hogy kitekintsenek a világpiacra és külföldi partnert keressenek maguknak. Ez főleg az Uniós kis- és középvállalatok számára jelent majd lehetőséget, míg most a nagyobb, netán multinacionális társaságok 66 Az iraki kérdés egyébként figyelemreméltóan egybekovácsolta a német

és francia felet, olyannyira, hogy az már Amerikának is szemet szúrt és az utóbbi időben Franciaországot jelölve ki a „rosszfiú” BGF KKFK Elektronikus Könyvtár 69 Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. nagyobb sikerrel vehetik fel a versenyt. A nehézséget a bizonytalan jogi és biztonsági környezet jelenti: aki most kimarad, az lemarad, de mi van, ha az új iraki kormány az iraki törvények és alkotmány alapján semmisnek tekinti majd a már megkötött szerződéseket? Ebben az esetben azok járnak majd jobban, akik várakozó álláspontra helyezkedtek, hiszen ők már az új játékszabályok

ismeretében indulhatnak a „harcba”. Összességében megállapítható, hogy az elmúlt évtizedben a szociális párbeszéd volt a legintenzívebb a felek között, míg a második Öböl-háború előtt a gazdaságiak bírtak nagyobb jelentőséggel. Az elkövetkező években ismét a gazdasági együttműködésé lesz a fő szerep, miközben a szociális szférában a segélyezésről és menekültügyről egyre inkább más területek felé fog eltolódni a hangsúly. A gazdasági kapcsolatok fejlődésével a poltikikaiak is valószínűleg fokozatosan szorosabbá válnak majd és nem elképzelhetetlen, hogy az évtized végére az EU egy még szorosabb együttműködésre épülő gazdasági, szociális és politikai környezetbe invitálja meg közel-keleti partnerét. Mindez azonban még a jövő zenéje szerepére, Németországot, mint „tékozló fiút” próbálja visszaédesgetni a maga oldalára. Ez a fajta gondolkodásmód egyébként, ami jó- és

rosszfiúkra osztja a világot, nagyon veszélyes. BGF KKFK Elektronikus Könyvtár 70 Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. ÁBRÁK ÉS TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE 1. ábra Az EU importja országonként, áruosztályonként 1998 és 19 1999 években 2. ábra Franciaország és Irak kereskedelme 33 3. ábra Az exportvisszatérítések teljes összege célországok szerint 35 4. ábra Az azonnali igényekre fordított ECHO források elosztása 47 5. ábra Az ECHO és partnerei tevékenysége Irakban a 2002-03-as 48 Globális Terv értelmében 6. ábra Az ECHO segélyeinek alakulása Irakban 1992-2002 között 50 7.

ábra Az ECHO támogatásainak eloszlása Irakban 51 8. ábra Az ECHO pénzügyi döntései régiókra bontva 2000-2002 52 között 53 9. ábra Az egyes tagállamok hozzájárulásai 2002-ben 10. ábra Tagállamok hozzájárulásainak aránya az Irakra fordított össztámogatásból 11. ábra 53 54 A 10 legerőteljesebben segélyezett ország és terület az ECHO támogatási rendszerében 54 12.ábra Az ECHO 2003-as előirányzata 55 13. ábra Irak részesedése az ECHO támogatásaiból 55 14. ábra Irak részesedése az ECHO Közel-Keletre irányuló támogatásaiból 15. ábra Irak újjáépítésének 2004-es költségei 58 16. ábra Az EU és tagállamainak együttes támogatása 58 17. ábra A felajánlások mértéke felajánló szerint Irak újjáépítésére 59 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár 71 Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb

jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. FORRÁSJEGYZÉK* KÖNYVEK Az Európai Közösség kiadványai The European Statistical Yearbook 2002 Panorama of European Business 1989-1999, Office for publications of the European Comission, France, 2000 European Business (Facts and Figures) 1990-2000, Office for publications of the European Comission, France, 2002 Migration Statistics 1996, Office for publications of the European Comission, Belgium, 1997 European Union energy and transport in figures, Statistical pocketbook, Office for publications of the European Comission, Belgium, 2002 European Union Foreign Direct Investment yearbook 2001, Office for publications of the European Comission, France, 2002 Business in Europe, Statistical Pocketbook 1995-2002, Office for

publications of the European Comission Luxemburg, 2003 Official Journal of the European Communities, 2001.1108, C314/1, Special Report No.7/2001 Statistics in focus, Extrenal Trade, Theme 6 – 2/2002., Tim Allen: EU trade with OPEC, European Communities, 2002 A UN Economic and Social Comission for Western Area kiadványai Survey of economic and social developments in the ESCWA region 1998-1999, United Nations, New York, 1999 Demographic and related socio-economic data sheets No.11, United Nations, Beirut, 2001 Bulletin on vital statistics in the ESCWA region, United Nations, New York, 2003 * A források között a viii. melléklethez felhasznált források is részben felsorolásra kerültek BGF KKFK Elektronikus Könyvtár 72 Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon

felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Statistical abstract of the ESCWA region, United Nations, New York, 2003 Bulletin of industrial statistics for the Arab Countries 1990-1998, United Nations, 1999 Egyéb könyvek, kiadványok Arthur Goldschmidt Jr.: A Közel-Kelet rövid története, Meacenas Kiadó, Budapest, 1996.(?), p 303-304, 412 Benke József: Az arabok története, Alexandra Kiadó, Pécs, 1996.(?), p 248-249, 278, 296., 297-298, 345-355, 385, 436-443, 470, 491, 513-514 Nasser M. Suleiman és Szigetvári Tamás: Economic Integration Tendencies In The Middle East and North Africa, Institute for World Economics, Working papers, no.100, Budapest, 1999.jún Orosz József: Bagdad után szabadon, Magyar Könyvklub, Budapest, 2003., p50, 63, 135. Rostoványi Zsolt: Az iszlám a 21. sz küszöbén, Aula Kiadó, Budapest, 1998, p 142145, 266-267, 342-347 NYOMTATOTT

SAJTÓ MAGYAR NYELVŰ Gömöri Endre: Európai dilemmák Irak után Figyelő, XLVII.évfolyam, 17 szám: 6, 9, 11 oldalak HVG, XXV.évfolyam, 16szám: Keresztes Imre: Fosztogatás-Osztozkodás 17-19. o, Borura boru 37-38. HVG, XXV. évfolyam, 17 szám: Keresztes Imra: Amerikai pite 7. o, Régen rossz 17-18. o BGF KKFK Elektronikus Könyvtár 73 Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. IDEGEN NYELVŰ Vincent Cable: Sting in the nail (Economic fallout from a war in Iraq) The world today, vol. 59, no2, p 12-14 David Chance: Donors promise some $37.5 bln in Iraq aid, loans REUTERS, elektronikus verzió, 10.2403 Adeed Dawisha és

Keren Dawisha: How to build a democratic Iraq Foreign Affaires, vol. 82, n3, p36-50 Efraim Inbar: After the fall of Saddam Hussein’s dictatorship: first rebuild the economy Review of International Affairs, Belgrade, vol. LIV, no1109, p 43-44 Judith S. Japhne: Iraq Before and After Saddam Current History, vol. 12, n 660 p 7-12 Josh Martin: US or EU The Middle East, no.338, 2003 október, p26-29 Gareth Stansfield: Dream On (Iraq and its Kurdish „state”) The world today, vol. 59, no2, p 9-11 Amid the bombs and the rubble, the country is still slowly on the mend The Economist, 2003. október 30, elektronikus verzió Mariam The Shanin: Middle-East, no.339, The End 2003.november, game p.10-11 Mustafa The Najrani: Middle-East, Here no.339, is the 2003.november, news p.28-30 Neil The Ford: Middle-East, OPEC 2003.november, together p.45-47 Keeping no.339, the John Barry & Evan Thomas: The Newsweek, vol.CXLII, no14; 2003oktober 6, p 38-41 unbuilding of Iraq

INTERNET A The Economist honlapjáról Time for another UN resolution? The Economist Global Agenda, 2003. július 31 http://www.economistcom/agenda/PrinterFriendlycfm?Story ID=1957500 Political forces The Economist Intelligence Unit, 2003. augusztus 5 http://www.economistcom/countries/Iraq/PrinterFriendlycfm?Story ID=1972536 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár 74 Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. The forces controlling Iraq - In pursuit of friendlier faces The Economist, 2003. július 31 http://www.economistcom/PrinterFriendlycfm?Story ID=1957224 Iraqs Sadrist opposition - No to America, no to Saddam The Economist, 2003.

július 24 http://www.economistcom/PrinterFriendlycfm?Story ID=1944576 The war in Iraq: The case for warrevisited The Economist, 2003. július 17 http://www.economistcom/PrinterFriendlycfm?Story ID=1923421 Az Európai Unió honlapjáról http://europa.euint/comm/eurostat/Public/datashop/print-catalogue/ http://trade-info.ceceuint/tbt/indexcfm http://trade-info.ceceuint/europa/index enphp http://europa.euint/comm/echo/statistics/2001 echo fund contract enhtm http://europa.euint/comm/echo/statistics/2001 echo fund by country enhtm http://europa.euint/comm/echo/statistics/echo partners enhtm http://europa.euint/comm/world/iraqsit/overviewhtm http://europa.euint/comm/trade/issues/bilateral/countries/iraq/index enhtm Az EIA honlapjáról http://www.eiadoegov/emeu/cabs/pecrevhtml http://www.eiadoegov/cabs/opechtml#opectab http://www.eiadoegov/emeu/cabs/pgulfhtml http://www.eiadoegov/emeu/cabs/iraqhtml http://www.eiadoegov/emeu/world/country/cntry IZhtml

http://www.ieaorg/statist/keyworld2002/key2002/p 0202htm Az All global Business honlapjáról http://www.allglobalbusinessde/iraq2wirtschaft2risikoausblickhtm http://www.allglobalbusinessde/iraq2wirtschaft2eckdatenhtm http://www.allglobalbusinessde/iraq2wirtschaft2finanzenhtm Az International Herald Tribune Tribune Media Services International honlapjáról William Pfaff: The incompatibilities of values, 2002. december 12 http://www.ihtcom/articles/79945html Az OECD honlapjáról http://cs4hq.oecdorg/oecd/ http://cs4hq.oecdorg/oecd/selected tableasp?tableId=454&lang=eng&userid=&password= http://cs4hq.oecdorg/oecd/selected tableasp?tableId=496&lang=eng&userid=&password= http://cs4hq.oecdorg/oecd/selected tableasp?tableId=569&lang=eng&userid=&password= BGF KKFK Elektronikus Könyvtár 75 Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum

szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A CNN honlapjáról Dems seek to strip Cheneys options http://money.cnncom/2003/10/16/news/companies/cheney/indexhtm?cnn=yes Iraqis snap up Saddam-free bank notes http://money.cnncom/2003/10/15/news/international/iraq currencyreut/indexhtm?cnn =yes Facts: Iraqs needs and donors http://edition.cnncom/2003/WORLD/meast/10/23/sprjirqfactsdonors/indexhtml Companies seek new opportunities in Iraq http://edition.cnncom/2003/WORLD/meast/10/23/sprjirqiraqinvestorsap/indexhtml Iraqi official says limited German, French help wont be http://www.cnncom/2003/WORLD/meast/10/23/sprjirqmain/indexhtml forgotten Arabic News Iraq, Syria, Egypt and Libya agree to set up free trade area http://www.arabicnewscom/ansub/Daily/Day/010607/2001060729html From MEDA I to MEDA II:

whats new http://www.arabicnewscom/ansub/Daily/Day/010503/2001050323html Egyéb honlapok http://www.worldbankorg/data/wdi2001/pdfs/tab3 3pdf http://www.worldbankorg/data/dataqueryhtml" " blank http://www.wtoorg http://www.cordislu/inco2/src/res-a-1htm http://www.auswaertiges-amtde/www/de/laenderinfos/laender/laender ausgabe html? type id=14&land id=62 http://www.unctadorg http://www.ciagov/cia/publications/factbook/geos/izhtml http://www.medeabe/sitehtml?page=2&lang=fr&doc=102 http://www.unorg/Depts/oip/ http://www.meescom/postedarticles/finance/iraq/a46n15b01htm http://www.imarabeorg/perm/mondearabe/pays/docs/irakhtml http://www.fcogovuk/servlet/Front?pagename=OpenMarket/Xcelerate/ShowPage&c= Page&cid=1007029394365&a=KCountryProfile&aid=1020338054604 http://www.tradepartnersgovuk/ http://www.stategov/p/nea/ci/c3212htm Bureau of Near Eastern Affaires (US) http://usinfo.stategov/regional/nea/iraq/iraqchartshtm

http://www.unhcrch/cgibin/texis/vtx/basics/+WwwBmweF5xpwwwwrwwwwwwwmFqtFEIfgIhFqoUfIf RZ2ItFqtxw5oq5zFqtFEIfgIAFqoUfIfRZ2IDzmxwwwwwww1FqtFEIfgI/opendoc.pdf http://www.ahkmenacom/New Editorial/Detailsasp?News=738 http://www.ifcorg/mena/countries/irag/iraghtml BGF KKFK Elektronikus Könyvtár 76 Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. http://iraq4u.maileveryonenet/email/scripts/indexpl?EV1=10469107346617187 http://terebess.hu/keletkultinfo/iszlambukashtml http://soziales.freepagede/cgi-bin/feets/freepage ext/41030x030A/rewrite/irak/Menue/ http://www.irakdecx/indexhtml http://www.transnationaleorg/pays/IRQhtm http://www.readygov/

http://www.fr-aktuellde/uebersicht/alle dossiers/politik ausland/krieg gegen irak/ irak daten und frakten/?cnt=174024 http://www.origohu/irak/20030313irak3html http://www.xs4allnl/~tank/kurdish/htdocs/facts/ http://www.greekorthodoxchurchorg/wfb2002/iraq/iraq geography http://www.dfait-maecigcca/middle east/iraq countryprofile-enasp http://www.infopleasecom/ce6/world/A0858895html http://www.infopleasecom/ipa/A0107644html http://www.countrywatchcom/cb topicasp?vCOUNTRY=81&SECTION=ECON&TO PIC=MAOVR&TYPE=TEXT http://www.environmentaldefenseorg/presslereasecfm?contenid=903 http://www.hiikde/de/index dhtml http://cctr.umkcedu/user/fdeblauwe/iraqhtml http://www.worldinformationcom/world/MEast/Iraq/profileasp?p=1&country=964 http://www.globalpolicyorg/security/oil/irqindxhtm http://www.globalpolicyorg/security/oil/2003/0929europeanhtm http://www.ameinfocom/1/g/4/ http://www.clubdeparisorg http://www.zawyacom