Oktatás | Tanulmányok, esszék » Sényi Gabriella - Az 5-6 éves gyermekek motoros képességeinek változása az óvodai gyógytestnevelés foglalkozások hatására

http://www.doksihu SÉNYI GABRIELLA: AZ 5-6 ÉVES GYERMEKEK MOTOROS KÉPESSÉGEINEK VÁLTOZÁSA AZ ÓVODAI GYÓGYTESTNEVELÉS FOGLALKOZÁSOK HATÁSÁRA (rövidített szakdolgozat) A választott téma aktualitása Mint a bevezetésben már említettem, nem tartom megfelelőnek társadalmunkban a mozgás fontosságának tudatát. Úgy érzem, a magyar családokban egyre kevesebb figyelem jut a közös sportolás, kirándulás tervezésére, így a gyermekek túlnyomórészt az óvodákban, intézményesített keretek közt szerzik meg mozgásos tapasztalataikat. Ezért sem elhanyagolható ez a szakterület és mozgásanyaga. Mint gyógytestnevelő gyakran találkozom az iskolában olyan gyermekekkel, akik az iskolába lépést követően már tartási gyengeséggel, hanyagtartással, rosszabb esetben pedig gerincük vagy más csontszerkezetük deformitásával küzdenek. Sajnálatos, de évről évre gyarapodik kórós elhízással, más néven obesitasszal gyógytestnevelésre

irányított tanulók száma. Sokszorosára emelkedett a talpboltozati elváltozásban szenvedő gyerekek száma is. Ezért is tartom figyelemre méltónak, a lakhelyemen 2001-ben hozott XVIII. kerületi Önkormányzati vezetőtestületi döntést, melynek értelmében kerületünk minden óvodájában gyógytestnevelés foglalkozást szervezhettünk. (Budapest XVIII kerületében 24 óvoda működik, tagóvodákkal együtt 30 épületben) Felismertük annak a jelentőségét, hogy a kezdődő mozgásszervi elváltozások korrekcióját ebben az életkorban kell megkezdenünk. Így országos szinten is elsők között vált biztosítottá az óvodai gyógytestnevelés lehetősége gyermekeink számára, amelyet az a tény nehezített, hogy az Oktatási Törvény nem alapellátásként jelöli meg ezt a feladatot. Ennek egyenes következménye, hogy sem szervezeti formája, sem fejlesztési struktúrája nincs kialakítva. Munkatársaimmal, akik iskolai területen dolgozó

gyógytestnevelők, közösen adaptáltuk az óvodai mozgásanyagot és hoztuk létre az erre irányuló fejlesztési tervünket, preventív hangsúllyal. A vizsgálat célja, kérdésfeltevések. Az előző pontban már ismertettem, hogy az óvodai gyógytestnevelés törvényi megalapozottsága hiányos, ezért számos kérdés merült fel a munkaközösségben. Elsőként felmerült bennünk az az igény, hogy képet alkothassunk arról az egész éves munkáról, amit az óvodákban végeztünk. Kíváncsiak voltunk mennyire hatékony a fejlesztési tervünk és hogy milyen változást hozott egy-egy Jognyilatkozat www.gyógytestneveléshu 1 http://www.doksihu gyermekünk életébe a gyógytestnevelés foglalkozás. Feltételeztük, hogy a gyógytestnevelés hatására gyermekeink utol érik vagy megközelítik a gyógytestnevelésre nem járó kortársaik teljesítményét. Régóta foglalkoztatott minket az a felismerés is, amely szerint az izomcsoportok fejlettségi

szintjében a hasizomindex jelentősen alul marad a többi izomfűző fejlettségéhez viszonyítva. Eddigi munkánk tapasztalatai azt mutatták, hogy a hátizom mellett a hasizom „renyheség”, mint alapvető probléma nagy szerepet játszik a helytelen testtartás kialakulásában, de kézzel fogható adataink nem voltak erről a feltevésünkről. Kíváncsiak voltunk arra is, hogy milyen eredmények jellemzik az egyensúly gyakorlatokat és a kúszást mint ennek az életkornak a legjellemzőbb mozgását. Problémaként merül fel, hogy napjainkban a fővárosi önkormányzatok nagy többsége költségvetési hiányokkal küzd, amely folyamatosan veszélyezteti az óvodai gyógytestnevelés támogatását. Így fontos, hogy akár a mérési eredmények kapcsán is felhívjuk a figyelmet az ellátás fontosságára. A vizsgálat módszerei A motoros képességek változásaira rámutató vizsgálatunk fő módszerei a következők voltak: • Elméleti módszerek •

Megfigyelés • Dokumentumelemzés • Vizsgálat egyszerű matematikai statisztikával • Mennyiségi és minőségi eredményvizsgálat A VÁLASZTOTT TÉMA FELDOLGOZÁSA A mozgásfejlődés jellemzői 5-6 éves kor között Az első gyermekkorban két jelentős, jellegében hasonló változás következik be a legtöbb gyermek életében. Három-, négyéves korától óvodába, hat,- hétéves korától iskolába kerül Ez az egyediből a szervezett közös foglalkoztatásba való átlépés azért lényeges, mert ekkor kapcsolódhat be először a rendszeres testnevelésbe, amelynek színvonala hosszú időre megszabja motorikus fejlődését. A gyermek mozgásfejlődésére a már megtanult mozgások tökéletesedése és az első mozgáskombinációk megjelenése a jellemző. A fejlődés három fő irányt követ Megnyilvánul a teljesítményjavulásban, a mozgásvégrehajtás minőségében, pontosságában és az ismert mozgások kombinációjában. Ugyanazt a

mozgást egyre több kombinációban és egyre több feladathelyzetben képes felhasználni a gyermek. Ilyen kombinációk lehetnek például: a járás összekapcsolása mászással, tolással és forgással. Hat-, hétéves korban már olyan kombinációt is végre tudnak hajtani a gyermekek, amely három – öt különböző elemet is tartalmaznak. Ezek azonban csak egymás utáni, egymást követő elemkombinációk lehetnek. A rendszeres gyakorlás hatékonyan fejleszti a kombinációk minőségét és a kezdeményezett variációk számát. Jognyilatkozat www.gyógytestneveléshu 2 http://www.doksihu A kondicionális képességek közül az idegrendszeri érést kísérő mozgást és mozdulatgyorsaságot, valamint a test nagysággal arányos állóképesség fejlődését lehet számottevő előrelépésként elismerni (Győri 1988.) A koordinációs képességek közül a motorikus tanulás, a mozgásvezérlés- és szabályozás, ezen belül pedig az egyensúlyozás

fejlődése kifejezett. Bakonyi és Nádori (1978) vizsgálatai arra mutatnak, hogy az egyensúlyozásban, és ebben az életkorban feltehetően minden koordinációs teljesítményben a vizuális kontrolnak kiemelkedő jelentősége van. A kondicionális és koordinációs képességek színvonala a viszonylag gyors lehetőségbővülés ellenére is elmarad az optimálistól, ha a kisgyermek nem részesül kellő színvonalú és mennyiségű testnevelésben. Az egyes mozgásformák továbbfejlődése: • A mászás ennek az életkornak a legkedveltebb és a legtöbbet gyakorolt mozgásformája. A járáshoz hasonlóan ennél a mozgásnál is az öt éves kor után figyelhető meg nagyobb fejlődés. A mozgás a mászó eszközökön - akadály, rácslétra, bordásfal – a megelőző életkorhoz képest folyamatosabban, gyorsabban és koordináltabban megy végbe. • A járás továbbfejlődésében számottevő előrelépés csak öt éves kor után a hat – hét éves kor

között – állapítható meg. Levi – Gorinevszakaja (1945) adatai arra mutatnak, hogy megszűnik a kisgyermekre jellemző „tipegő” járás. Ekkor alakul ki a sarokkal való talajfogás, átgördülés a talpon és a lábujjakkal való eltolás, ill. kinyúlás Az első gyermekkor végére a járás egyéni lesz és az ifjúkorig stabil marad. A négy évesek már képesek váltott lépésekkel önállóan felmenni a lépcsőn. A 3-4 évesek 30 cm távolságú akadályokon tudnak átlépni Az 5-6 éveseknél azonban már nem csak az átléphető akadályok közötti távolság növelhető 50 cm-ig, hanem a magasság is variálható 20-50 cm között. A nagyobb átlépési távolság kisebb magassággal párosuljon. Megfelelő gyakorlással elérhető, hogy a gyermekek többsége az akadályt ugrólépéssel küzdje le. • A futás fejlődése – hasonlóan a járáséhoz a lépéshossz növekedésével és a lépésfrekvencia csökkenésével megy végbe. Ennek

eredményeként a futóteljesítmény is jelentősen javul, amelyben a fiúk megelőzik a lányokat. A jól koordinált futás 4 éves korban a gyermekek 30 %-ra jellemző. Az 5 éveseknél már 70-75 %, míg a 6-7 éveseknél eléri a 90 %-ot • Az ugrás csak akkor fejlődik megfelelően ebben az életkorban, ha a gyermekek kellő gyakorlásban vesznek részt. Ennek hiányában a fejlődés lassú és formaszegény A fejlődés elsősorban 5-6 éveseknél jelentkezik. Az ugróiskolázásnak a szökdelésre a helyből és nekifutással végzett távolba ugrásokra és a szereken végzett „támaszugrásokra” is ki kell terjednie. Ez utóbbiaknál nem a versenytorna ugrásaira kell gondolni, hanem az egyszerűbb, játékosabb, támaszkodással végzett fel-, át- és leugrásokra. • A dobás formája 4 éves korban még csak kismértékben változik. Uralkodó az egykezes felsődobás, amely még mindig inkább karból történik és kevésbé kifejezett a törzs

bekapcsolása a dobásba. 5 éves korban a fiúknál megindul a dobás fejlődése, a lányoknál Jognyilatkozat www.gyógytestneveléshu 3 http://www.doksihu lemarad. Míg az 5 éves fiúk többsége már harántterpeszből dob az egész test bevetésével, addig a lányokra a frontális felállás és csak a kar és a törzs mozgásának összekapcsolása a jellemző. • A dobáshoz szorosan kapcsolódó elkapás fejlődésével már 3 éves kort követően megfigyelhető a javulás. A gyermekek fokozatosan elhagyják a jellemző „kosár” tartást, biztosításként még a mellkasukhoz szorítják a labdát. A fejlődés egy újabb foka az amikor a labda „ puha” elfogásának biztosítása érdekében csípőben és térdben rugózni kezdenek. A dobás és az elkapás szempontjából különös jelentősége van „fogáshelyes” dobásnak, mivel a gyermek anticipációs képessége még kevésbé fejlett. Ez az oka annak is, hogy a dobás és az elkapás viszonylag

lassan fejlődik. Egymás közt nem képesek fogáshelyes labdaátadásra és elkapásra, ezért a felnőtt segítsége szükséges. (nem gyakorolják önállóan) • Továbbfejlődik ebben az életkorban – elsősorban a differenciálódás irányában – a húzás, a tolás, a függeszkedés, a forgás, a gurulás, a hordás és az egyensúlyozás. Rendszeres edzés esetén képesek elsajátítani a műkorcsolyázás, az úszás, a görkorcsolyázás és a sízés alaptechnikáját és a torna akrobatikus elemeit. A vizsgálat helyszínei, körülményei A XVIII. kerületben 24 óvodában, tagóvodákkal együtt 30 épületben, szakmailag jól felkészített gyógytestnevelők látják el a feladatukat. 22 óvodában csoportonként hetente két, 8 óvodában, pedig hetente egy gyógytestnevelési foglalkozásra kerül sor. A heti egy foglakozások magyarázata a tornaterem hiánya, mert még a heti egy foglakozás is igen nagy áldozatvállalást igényel az óvónők

részéről. (A terem összepakolása, gyermekek összevonása, stb) A gyógytestnevelési csoportban maximum 16 gyermek látható el egyszerre (1993. évi LXXIX Törvény a Közoktatásról v 52§ 8) A gyermekek többségükben nagycsoportosok, kisebb hányaduk középsős, akik pszichés és testi érettségüktől függően kerülnek be a csoportba. Valójában minden olyan kerületi óvodába eljutnak hetente kétszer a gyógytestnevelők, ahol erre igény van és a feltételek adottak. Pedagógusaink bemutató gyógytestnevelési foglalkozásokat tartanak a szülők és az óvónők részére. A rászoruló gyermekek névsorát az óvodaorvos állítja össze az előző tanév májusában, illetve szeptemberben véglegesíti az újonnan érkező gyermekek adataival kiegészítve. A gyógytestnevelő és az óvoda orvosa folyamatosan kapcsolatban vannak egymással a diagnózis megállapításától az iskolába lépés pillanatáig, szükség esetén segítik a szülőket

gyermekük iskolai gyógytestnevelésbe való bekapcsolásában. Javasolhatják orthoped szakorvos felkeresését szükség esetén. Vizsgálatunkat az ellenőrző gyakorlatok segítségével az alábbi hét óvodában végeztük, 8 csoportban: 1. Kosztolányi Óvoda 1183 Budapest, Kosztolányi u 28 2. Bóbita Óvoda 1181 Budapest, Kondor Béla st 2-4 3. Csolt Óvoda 1188 Budapest, Címer u 47 Jognyilatkozat www.gyógytestneveléshu 4 http://www.doksihu 4. Szivárvány Óvoda 1184 Budapest, Dolgozó u 16 5. Építő utcai Óvoda 1184 Budapest, Építő u 5 6. Hétszínvirág Óvoda 1182 Budapest, Halomi út 113/A 7. Vezér utcai Óvoda 1188 Budapest, Podhorszki u 51-55 Az ellenőrző gyakorlatok eredményeit az erre a célra szerkesztett táblázatba rögzítettük (lásd: 17. melléklet). A feladatsor összeállításánál igyekeztünk arra törekedni, hogy minden fő izomcsoportot (elsősorban amelyek jelentős szerepet töltenek be a helyes testtartás kialakításában) sorra

vegyük. Ezt azért ítéltük meg fontosnak, mert úgy tapasztaltuk, hogy ebben az életkorban a legtöbb problémát a helytelen testtartás és a tartási gyengeségek okozzák. A vizsgálatot két időpontban hajtottuk végre, az első felmérést a tanév elejére (ősszel) a másodikat pedig a tanév végére (tavasszal) szerveztük meg. A feladatsort elvégeztettük a gyógytestnevelésre járó gyermekekkel (102 fő) és azokkal a csoporttársaikkal, akik nem vettek részt ezeken a foglalkozásokon, őket kontrollcsoportként jelöltük meg (83 fő). Számszerűsítve a vizsgálat 185fő adatait tartalmazza, ebből 93 leány és 92 fiú vett részt a vizsgálatban. (A vizsgálat elkészültének évében a 24 óvodából összesen 884 óvódás gyermek részesült gyógytestnevelésben). Az alábbiakban ismertetem az ellenőrző gyakorlatsort ELLENŐRZŐ GYAKORLATOK 1. Statikus koordináció vizsgálata Feladat: Nyitott szemmel állás egy lábon, törzs előtt karba tett

kézzel. Emelt láb térdben hajlítva, sarok felhúzva. A vizsgálatot jobb és bal lábon is el kell végezni. Értékelés: 2 pont, ha 15 mp-ig folyamatosan mozdulatlanul képes állni a gyermek (egy minimális megbillenés elnézhető), 1 pont, ha 10 mp-ig folyamatosan mozdulatlanul képes állni a gyermek, 0 pont, ha 10 mp-en belül letette a lábát. Jognyilatkozat www.gyógytestneveléshu 5 http://www.doksihu 2. Dinamikus koordináció vizsgálata Feladat: Felfordított 2 m-es tornapad áthidalóján járás, test előtt összekulcsolt Értékelés: kézzel. 2 pont, ha megbillenés nélkül végigmegy a gyermek, 1 pont, ha billenéssel, de leesés nélkül végigmegy a gyermek, 0 pont, ha leesik a gyermek. 3. A vállöv, a törzs, a csípő és a comb izmainak erővizsgálata Feladat: Értékelés: Pókjárás 3 m-es szakaszon. 2 pont, ha nem teszi le a fenekét a talajra, 1 pont, ha leteszi a fenekét a talajra haladás közben, 0 pont, ha nem képes egyáltalán

végighaladni a kijelölt szakaszon. 4. A has izmainak felülről indított erővizsgálata Feladat: Hanyattfekvés, ujjfűzés mellső középtartásban. Felülés zsugorülésbe Értékelés: térdkulcsolással. 2 pont, ha képes 10x felülni anélkül, hogy a kulcsolást elengedné és Jognyilatkozat www.gyógytestneveléshu 6 http://www.doksihu lekönyökölne oldalra, 1 pont, ha képes 5x felülni, 0 pont-ha 5-nél kevesebbszer képes felülni 5. A hátizmok erővizsgálata Feladat: Értékelés: Hason fekvésben tarkóra tett kézzel törzsemelés. 2 pont-ha képes 10x felemelni a törzsét-15-20cm magasra 1 pont-ha képes 5x felemelni a törzsét 0 pont-ha 5-nél kevesebbszer képes felemelni a törzsét 6. Mozgáskoordináció, valamint a törzs erejének vizsgálata Feladat: Értékelés: Hason kúszás 4m-es szakaszon (katonakúszás) 2 pont-ha képes 4m-en keresztül hason kúszni, ellentétes kar és lábmozgással, törzsét a talajhoz közel tartva 1pont-ha

képes 4m-en hason kúszni ellentétes kar és lábmozgással, de törzsét magasra emeli (könyökén támaszkodik) 0pont-ha nem képes ellentétes kar és lábmunkával hason kúszni, vagy ha képes ellentétesen használni a végtagjait, de nem képes 4 m-t kúszni A vizsgálat eredményeinek ismertetése, rendszerezése A feldolgozott adatok tükrében a grafikonokon található itemek értelmezése a következő: 1. item: első feladat, első vizsgálat bal lábbal, Jognyilatkozat www.gyógytestneveléshu 7 http://www.doksihu 2. item: első feladat, első vizsgálat jobb lábbal, 3. item: első feladat, második vizsgálat bal lábbal, 4. item: első feladat, második vizsgálat jobb lábbal, 5. item: második feladat, első vizsgálat, 6. item: második feladat, második vizsgálat, 7. item: harmadik feladat, első vizsgálat, 8. item: harmadik feladat, második vizsgálat, 9. item: negyedik feladat, első vizsgálat, 10. item: negyedik feladat, második vizsgálat, 11.

item: ötödik feladat, első vizsgálat, 12. item: ötödik feladat, második vizsgálat, 13. item: hatodik feladat, első vizsgálat, 14. item: hatodik feladat, második vizsgálat Kosztolányi - Nagycsop. 2,5 kontroll Átlagpontok 2,0 1,5 1,0 gyógyt. 0,5 0,0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 Itemek Kosztolányi –Nagycsoport: Jól látható a feladaton, hogy a kontroll csoport eredményei közel futnak a maximális két ponthoz. A második vizsgálatok eredményei jobbak, a harmadik és ötödik feladatnál az eredmények nem változtak. A gyógytestnevelési csoportnál az eredmények javuló tendenciát mutatnak, a második vizsgálat eredményei jobbak és megközelítik a kontroll csoportét (a harmadik és ötödik feladat esetén). Jognyilatkozat www.gyógytestneveléshu 8 http://www.doksihu Bóbita - Kék csop. Pontszámok 2,5 kontroll 2,0 1,5 1,0 0,5 gyógyt 0,0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 Itemek Bóbita-Kék csoport: Az első és

második vizsgálat között jelentős a különbség, mind a kontroll-, mind a gyógytestnevelési csoport esetén. Szembe ötlő, hogy a második vizsgálat eredményei, rendre megközelítik a maximális értéket, a kontroll csoport esetében. A gyógytestnevelési csoport négy esetben is eléri a kontroll csoport eredményét (1,3,4 és 6. feladat második vizsgálatánál) A gyógytestnevelés hatására számottevő javulás következett be. Csolt - Nagycsop. Pontszámok 2,5 2,0 1,5 kontroll 1,0 0,5 gyógyt. 0,0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 Itemek Csolt-Nagycsoport: Az eredmények a második vizsgálat során, mind a hat feladatnál jobbak. Az ötödik feladatnál az első vizsgálat eredménye igen gyenge a gyógytestnevelési csoport esetében (hátizom index). A második vizsgálat azonban, megközelíti a maximális értéket és túlszárnyalja a kontroll csoport eredményét. Az Jognyilatkozat www.gyógytestneveléshu 9 http://www.doksihu

egyensúlyt vizsgáló feladat egyikénél (bal láb) szintén jobb eredményt értek el a gyógytestnevelésben résztvevők. A 2,3 és 6 feladatnál felzárkózott a gyógytestnevelési csoport Építő - Csiga csop. Pontszámok 2,5 2,0 kontroll 1,5 1,0 0,5 gyógyt. 0,0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 Itemek Építő-Csiga csoport: A két csoport eredményei közel azonos arányban változnak. Sok esetben tapasztalható, hogy jobb eredményt értek el a második vizsgálatnál a gyógytestnevelésre járók (első feladat bal láb, ötödik feladat-hátizom és a hatodik feladat-kúszás). A statikus ill dinamikus egyensúlyt és hasizmot vizsgáló feladatnál igen gyenge eredménnyel kezdett a gyógytestnevelési csoport. A gyenge eredményeket minden esetben jelentős javulás követte. Szivárvány - Katica csop. Pontszámok 2,5 2,0 1,5 gyógyt. 1,0 kontroll 0,5 0,0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 Itemek Jognyilatkozat

www.gyógytestneveléshu 10 http://www.doksihu Szivárvány-Katica csoport: Meglepő módon ennél a csoportnál általában a gyógytestnevelésben résztvevők eredményei felülmúlták a kontroll csoportét (a 3. és 5 feladat során maximális eredményt értek el) A 4 feladat kivételével (hasizom) fejlődés látható ugyan a kontroll csoport esetében, de még így is alulmarad a gyógytestnevelésre járó társaikétól. Hétszínvirág - Pillangó csop. Pontszámok 2,5 2,0 kontroll 1,5 1,0 0,5 gyógyt. 0,0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 Itemek Hétszínvirág-Pillangó csoport: A kontroll csoport teljesítménye kiegyensúlyozott, folyamatos javulás olvasható le a grafikonról. A gyógytestnevelésre járó gyermekek értékei szélsőséges képet mutatnak, de jellemzőek a második feladat esetében a kiemelkedő javulások. Láthatóan utolérik (3,4 és 5 feladatnál), sőt egy esetben a 6. feladatnál túlszárnyalja a kontroll csoport

eredményét Az egyensúlyi és hasizom feladatnál kritikusan alacsony az első vizsgálat értéke a gyógytestnevelési csoportnál. Jognyilatkozat www.gyógytestneveléshu 11 http://www.doksihu Vezér - Piros csop. 2,5 Pontszámok 2,0 kontroll 1,5 1,0 0,5 gyógyt. 0,0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 Itemek Vezér-Piros csoport: Az első feladatoknál a kontroll csoport mutat jobb teljesítményt, az azt követőknél pedig a gyógytestnevelési csoport teljesítménye közelíti meg a maximumot a második vizsgálat során. A statikus ill. dinamikus egyensúlyt és hasizmot vizsgáló feladatnál igen gyenge eredménnyel kezdett a gyógytestnevelési csoport. A gyenge eredményeket minden esetben jelentős javulás követte A kontroll csoport teljesítménye kis mértékű fejlődést mutat. Szivárvány - Süni csop. Pontszámok 2,5 kontroll 2,0 1,5 1,0 0,5 gyógyt. 0,0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 Itemek Szivárvány-Süni csoport:

Jognyilatkozat www.gyógytestneveléshu 12 http://www.doksihu A két csoport teljesítmény vonala szinte lefedi egymást, de a gyógytestnevelési csoport minimálisan megelőzi a kontroll csoportot. Mindkét csoport esetében, az egyensúly és hasizom feladatoknál az első vizsgálat gyenge eredményt tükröz, amelyek a későbbiekben is alacsonyak maradtak. Az utolsó feladat második vizsgálata során (hason kúszás), a gyógytestnevelésben részt vevő gyermekek maximum pontszámot értek el. Átlagpontok Átlagpontok 2,0 1,8 1,6 1,4 kontro 1,2 1,0 0,8 0,6 gyógyt 0,4 0,2 0,0 Feladatok Átlagpontok szerinti értékelés: 1. A statikus koordináció vizsgálata: A kontroll csoport eredménye jelentősen meghaladja a gyógytestnevelési csoport eredményeit az első vizsgálatnál, de mindkét csoport gyenge pontszámot ért el. A második vizsgálat kedvezőbb képet mutat, közepes pontérték mellett. 2. Dinamikus koordináció vizsgálata: Az egy pontról

induló gyógytestnevelési csoport megközelítőleg jó eredményt ért el, a kontroll csoport párhuzamosan, de fejlettebb teljesítményt mutat. 3. A vállöv, a törzs, a csípő és a comb izmainak erővizsgálata: Mindkét csoportnál jó teljesítmény szintről indult a feladat és a maximális pontszám körüli értéket ért el. 4. A has izmainak felülről indított erővizsgálata: A gyógytestnevelési csoport közepesnél gyengébb szintről indulva, jó eredmény mellett megelőzte a kontroll csoport teljesítményét. A kontroll csoport fejlődése is kimutatható, de kisebb mértékben. Jognyilatkozat www.gyógytestneveléshu 13 http://www.doksihu 5. A hátizmok erővizsgálata: A közepesnél jobb szintről induló gyógytestnevelési csoport a második vizsgálatra megközelíti a maximális értéket. A kontroll csoport eredményei jó szintről indulva csak kis mértékben változtak, így alul maradtak a gyógytestnevelésre járó társaikénál. 6.

Mozgáskoordináció, valamint a törzs erejének vizsgálata: A közepesnél jobb szintről induló gyógytestnevelési csoport a második vizsgálatra megközelíti a maximális értéket. A kontroll csoport eredményei jó szintről indulva csak kis mértékben változtak, így szintén alul maradtak a gyógytestnevelésre járó társaikénál. Szórás -átlag % A gyógytestneveléses és kontroll csoportok szórásának összehasonlítása 60 50 40 30 20 10 0 Gyógytest. 1 Gyógytest. 2 Kontroll 1. Kontroll 2 1 2 3 4 5 6 7 Itemek Az itemek felosztása és értelmezése a következő: 1. item: 1 feladat bal lábbal, 2. item: 1 feladat jobb lábbal, 3. item: 2 feladat, 4. item: 3 feladat, 5. item: 4 feladat, 6. item: 5 feladat, 7. item: 6 feladat Jognyilatkozat www.gyógytestneveléshu 14 http://www.doksihu A gyógytestnevelési csoportok szórását az 1. vizsgálat alkalmával, egy igen szélsőséges értékeket mutató görbe ábrázolja a grafikonon. A

legnagyobb szórási átlageredményt az első feladat (statikus egyensúlyi vizsgálat bal lábbal) eredményezte. Ezt megközelítve a 4 feladat (hasizom) szórás eredménye olvasható le. A legkisebb szórás-átlagértéket a 3 és 6 feladat mutatta (pókjárás és kúszás vizsgálat). Ezeknél a feladatoknál az átlaghoz közeliek az eredmények A 2 vizsgálatnál jól megfigyelhetők a kiegyensúlyozottabb szórás-átlageredmények. Az értékek lejjebb szorultak, jellemzőbb az átlaghoz közeli teljesítmény. A kontroll csoport szórás-átlag görbéje szintén szélsőséges értéket ábrázol az első vizsgálat esetén, bár kisebbek az átlag értékek, mint a gyógytestnevelésen részt vett társaiknál. Legmagasabb értékek az 1. feladatok (statikus koordinációs vizsgálat mindkét láb esetén), illetve a hasizom indexnél láthatóak. A többi feladat egy kiegyensúlyozottabb, átlaghoz közelebbi eredményt feltételeznek A 2 vizsgálat eredményei ugyan

javulást tükröznek, de a görbe csúcspontjai nem lapulnak el, így megmarad az átlagtól való távolság leképzése. Az átlagpontok és szórásátlag %, valamint az 1-2. vizsgálat összehasonlításának eredményei a következő táblázatok segítségével rendszerezhetőek, óvodánkénti felosztásban: Jognyilatkozat www.gyógytestneveléshu 15 http://www.doksihu A gyógyte s tne ve lé s be n ré s ztve vő cs oportok é s a k ontroll cs oportok ös s ze has onlítás a Teljesítmény (%) 100 80 60 Konroll 1. v 40 Gyógytesi 1. v Kontroll 2. v Gyógytesi 2. v 20 0 1 2 3 4 5 6 7 Itemek Az itemek felosztása és értelmezése a következő: 1. item: 1 feladat bal lábbal, 2. item: 1 feladat jobb lábbal, 3. item: 2 feladat, 4. item: 3 feladat, 5. item: 4 feladat, 6. item: 5 feladat, 7. item: 6 feladat Jognyilatkozat www.gyógytestneveléshu 16 http://www.doksihu A vizsgálatot értékelő vonalak, kis eltéréssel párhuzamosnak mondhatóak. A

gyógytestnevelési csoportok első vizsgálati képe fut legalul, 35-75%-os átlagteljesítményt körülölelve. A csúcspontot a 3 feladatnál (pókjárás) éri el a teljesítmény. Kicsit elmaradva 60%-nál tetőzik az 5 feladat eredménye (hátizom). A legalacsonyabb értékek az 1 (egyensúly) és 4 (hasizom) feladatnál olvashatóak Jelentős mértékű a fejlődés a 2. vizsgálat eredményeit tekintve A javulás mértéke 35-40%! Maximálishoz közeli a 3. (pókjárás),5 (hátizom) és 6 (hasonkúszás) feladat ereménye, az utóbbiaknál, ill. a 4 (hasizom) feladatnál az eredmény túlszárnyalja a kontrollcsoportét is A kontroll csoport első vizsgálatának eredményei párhuzamosan követik a gyógytestnevelési csoport első vizsgálatának rajzolatát, folyamatosan megtartva a kb. 10%-os különbséget a gyógytestnevelési csoport előtt. A második vizsgálatra a kontroll csoport fejlődése szintén 10% körüli értéken mozog, de így is elmarad a

gyógytestnevelésre járó gyermekeknél tapasztalt nagymértékű javulásnál. Két esetben, a statikus (jobb lábbbal végzett) és dinamikus koordinációs gyakorlatoknál teljesítettek a gyógytestnevelési csoportok eredményeinél jobban. A vizsgálati összefüggések megvilágítása, a feltett kérdések megválaszolása Amint a fenti fejezetből kiolvasható, a gyógytestnevelésre járó gyermekek teljesítménye komoly fejlődést mutat, és ténylegesen megközelíti, sőt néhány esetben felülmúlja a kontroll csoport teljesítményét. Úgy gondolom, hogy vizsgálatunk jól szolgálta a gyermekek motorikus képességeinek felmérését, valóban kirajzolódtak azon területek, melyek további fejlesztésre szorulnak. Beigazolódott feltevésünk, miszerint a hasizom „renyheség” élő probléma, amelynek megoldásán még dolgoznunk kell az „egészséges” gyermekek esetében is. Hasonló nehézségek merültek fel a statikus egyensúlyi feladat

megoldásánál, ahol a gyermekek a második vizsgálat során sem értek el megnyugtató eredményt. A dinamikus koordináció, a hátizom fejlettségi index és a hason kúszás eredménye a várt fejlődést igazolta. A TAPASZTALATOK ALAPJÁN MEGFOGALMAZOTT KÖVETKEZTETÉSEK 1. A fejlesztési tervünket a mérések eredményeinek tudatában módosítani fogjuk, nagy hangsúlyt fektetve a hasizom és statikus egyensúly fejlesztésére. 2. Módszertani ajánlás címmel gyakorlatsor gyűjteményt állítunk össze, óvodapedagógusaink részére, akik tapasztalatainkat –beépítve mindennapjaikba- minden gyermek esetében felhasználhatják. A kidolgozott gyakorlatok segítségével, talán elkerülhetővé válik a gyermekkorban oly gyakori mozgásrendszerbeli elváltozások kialakulása. 3. Felhasználva a rendszeres Országos Gyógytestnevelési Továbbképzés nyilvánosságát, módszereinket és tapasztalatainkat megoszthatjuk kollégáinkkal, hogy eredményes

munkával ténykedjenek gyermekeink egészségesebb jövőjéért. 4. Ezúton is szeretném megköszönni Önkormányzatunk eddigi támogatását és felhívni a figyelmet, mennyire fontos az óvodai gyógytestnevelés működtetése. A tanulmányból kiderül, hogy a megelőzés Jognyilatkozat www.gyógytestneveléshu 17 http://www.doksihu és a szakszerű ellátás már az óvodában jó eredményre vezet a későbbi komolyabb elváltozások elkerülése mellett. Nem elhanyagolható szempont, hogy a megelőzés nem csak egészségügyileg, de anyagilag is kifizetődőbb, mint a későbbi korrekciós megoldások. FELHASZNÁLT IRODALOM 1. Ákoshegyi I (1993): Öt-tíz éves gyermekek motorikus szintje In: Makkár M: II Országos Sporttudományos Kongresszus I. kötet OTSH Budapest 173-184 p 2. Ákoshegyi I (1994): Előkísérlet 5-6 éves óvodások motorikus szintjének megállapítására In: Győri P.: Óvodások, kisiskolások szomatikus nevelése VEAB Veszprém 77-82 p 3.

Bakonyi F (1981): A 3-6 éves óvodások testi fejlődése, fizikai erőnléte és motorikus szintje TSTT Bp. 4. Bakonyi F- Nádori L (1978): Adatok a 4-12 évesek mozgáskoordinációjának életkori szintjeihez Tanulmányok a TFKI kutatásaiból 1977-1978. TF Bp 15-65 p 5. Bakonyi F – Nádori L (1979): Óvodások és iskolások körében végzett vizsgálatok tapasztalatai In: A sport és testnevelés időszerű kérdései. Budapest 19 sz 5-20 p 6. Bayley N (1969): Manual for the Bayley scales of infant development Physiological Corporation Barkley 7. Bikova A I (1958): Razvitie osznovnüh dvizsenij detej doskolnova vozraszta In: Mezinarodni Kongres o Tělesně Výchově Mladeze v Praze, V Zaři 1958. Zvastni Cislo Teorie a Praxe Tělesně Výchovy 34. 8. Böss K- Mechling M (1985): International physical performance test profil for boys and girls from 917 years ICSSP Technical Studies 2 International Council of Sport and Physical Education 9. Bronfenbrenner N (1979): The ecology

of human development Experiments by nature and design Harvard University Press Cambridge 10. Bucsy G-né (1996): Az óvodai testnevelés hatása a gyermek mozgáskoordinációjának fejlődésére In: Győri P.: A gyermekek fizikai állapotának kritikus mutatói Tanulmányok Veszprém 77-86 p 11. Eiben O- Barnabás A- Pantó E (1991) The Hungarian national growth study I Humanbiologia Budapestinensis, 21. Jognyilatkozat www.gyógytestneveléshu 18 http://www.doksihu 12. Eiben O- Barnabás A- Pantó E- Bánhidi L (1989) Adatok Tolna megye ifjúságának biológiai fejlettségéhez és fizikai erőnlétéhez Humanbiologia Budapestinensis, Suppl. 8 13. Erbaugh S J (1984): The relationship of stability performance and the physical growth characteristics of preschool children Research Quarterly for Exercise and Sport, 1. 8-16 14. Falvai Gy (1994a): Adatok az óvodáskorú gyermekek gyorsasági teljesítményének vizsgálatához In: Győri P.: Óvodások, kisiskolások szomatikus

nevelése Tanulmányok Veszprém 83-87 p 15. Falvai Gy (1994b): Óvodások motorikusképességeinek fejlesztése sokmozgásos testnevelési programmal In: Endrédi L- Ákoshegyiné Hild G.: Iskolai Testnevelés és egészségvédelem a kisgyermekkortól a fiatal felnőtt korig Szekszárd 103-114. p 16. Farmosi I (1992): Biblográfia a mozgásfejlődés témaköréből MTST-OTSH Bp 17. Farmosi I (1992): Biblográfia a mozgásfejlődés témaköréből Kalokagathia, 2 103-119 18. Farmosi I (1995): A helyből távolugrás kialakulása és változása a gyermekkorban és serdülés idején Testnevelés- és Sporttudomány, 1. 20-27 19. Farmosi I (1999): Mozgásfejlődés Dialóg Campus Kiadó Bp, Pécs 20. Farmosi – Gaál S-né (2001): Óvodások testi fejlettsége, fizikai teljesítménye és motorikus strukúrája. In: Kalokagathia Budapest 1-2 sz 36-63 p 21. Fehérné Mérey Ildikó (1999): Se többet se kevesebbet Hungarofit: Mérd magad! 22. Gaál S-né (1994): Az óvodások

motorikus képességeinek differenciált fejlesztési lehetőségei egy testnevelési program keretében In: Győri P.: Óvodások, kisiskolások szomatikus nevelése Tanulmányok Veszprém 92-94. p 23. Győri P (1988): Óvodások kondicionális képességeinek fejlődése kísérleti kontrollcsoportokban In: Győri P.: Óvodások szomatikus nevelése VEAB Veszprém 108-130 p 24. Győri P (1991): Az óvodások biológiai fejlettsége és fizikai erőnléte Megyei Pedagógiai Intézet Veszprém Jognyilatkozat www.gyógytestneveléshu 19 http://www.doksihu 25. Győri P (1994a): A sokmozgásos testnevelési játékprogram (STJ) hatása edzetlen 4-6 éves gyermekek hosszú távú futóteljesítményére In: Győri P.: Óvodások, kisiskolások szomatikus nevelése Tanulmányok Veszprém 39-54. p 26. Győri P (1994b): Óvodások, kisiskolások szomatikus nevelése Tanulmányok Veszprém 27. Győri P (1994c): A gyermekek fejlődésének motorikus alapjai In: Endrédi L- Ákoshegyiné

Hild G: Iskolai Testnevelés és egészségvédelem a kisgyermekkortól a fiatal felnőtt korig Szekszárd 37-50. p 28. Győri P (1996a): A gyermekek fizikai állapotának fizikai mutatói Tanulmányok Veszprém 1996 29. Győri P (1996b): A sportmozgások tanulásának motorikus előfeltételei és lehetőségei 4-6 éves gyermekeknek. In: Győri P (szerkesztette): A gyermekek fizikai állapotának kritikus mutatói Tanulmányok. Veszprém 35-47 p 30. Győri P – Győri J (1993): Óvodások gyorsasági koordinációja és manipulációs képességeinek fejlődése. In: Makkár M (szerkesztette): II Sporttudományos kongresszus I kötet 167-172 p 31. Jenkins, M (1930): A comparative studi of motor achievement of children of five, six and seven year old age. Columbia University New York 32. Kunos A-né (1980): Óvodáskorúak gyorsasági ereje és állóképessége A sport és testnevelés időszerű kérdései 22. szám Sport Budapest 39-80 p 33. Lakatos Katalin (2002): A tanulási,

magatartási és figyelemzavarok okairól Budapesti Nevelő 4 sz. 53-63 p 34. Ligeti Cs (szerkesztette, 1999): Magyar statisztikai évkönyv 1998 KSH Budapest 215-217 p 35. Mészáros J (szerkesztette, 1990): A gyermeksport biológiai alapjai Sport Budapest 36. Nagyné Kovács Ildikó (1990): A testnevelés fejlesztő hatása iskolába lépés előtt In: Testnevelésés tudomány I sz 3-5 p 37. Dr Nádori László (1986): Mérés a testnevelésben, sportban In: Testnevelés- és Sporttudomány Budapest. 1986 1-7 p 38. Dr Nádori László (1991): Az edzés elmélete és módszertana Budapest 76-181 p Jognyilatkozat www.gyógytestneveléshu 20 http://www.doksihu 39. Popov, I (1986): Auspräggung der körperlichen Leistungsfähigkeit bei Kindern in Vorschulalter Theorie und Praxis der Körperkultur, 5. 326-329 p 40. Rajtmajer, D (1993): A 400 méteres futás eredményeinek összehasonlító elemzése 3,5-6,5 éves fiúk és lányok futása. II Országos Sporttudományos Kongresszus

II kötet OTSH Budapest 135-141 p. 41. Szabó L (1989): Óvodáskorúak testi nevelése Válogatott bibliográfia 1980-1988 TF Budapest Jognyilatkozat www.gyógytestneveléshu 21