Gazdasági Ismeretek | Pénzügy » Valutapénztáros, speciális ügyintézői ismeretek

Speciális Ügyintézői 1. tétel Ismertesse a kapcsolódó jogszabályok alapján a pénzváltás fogalmát, az e tevékenység végzésére jogosultak körét, a közvetítői rendszer lényegét és lényeges elemeit, valamint a pénzváltók lehetséges ügyfélkörét! A hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény HPT HPT Pénzügyi szolgáltatás Kiegészítő pénzügyi szolgáltatás Számlavezetés PÉNZVÁLTÁS Pénzforgalmazás Pénzfeldolgozási tevékenység Hitel-és kölcsönügylet Elektronikus pénz Átutalási tevékenység Pénzváltás: külföldi fizetőeszköz forint ellenében történő megvásárlása (vétel), külföldi fizetőeszköz forint ellenében történő eladása (eladás) , külföldi fizetőeszközök egymás közötti átváltása (konverzió), csak engedély birtokában történhet (PSZÁF adja ki 2002-től,e lőtte MNB) Pénzváltóhely: pozícionálja a törvény a pénzváltókat Nem minősül pénzváltásnak:

• Címletváltás • Áruért és szolgáltatásért külföldi fizetőeszközzel való fizetés során visszajáró forintban vagy valutában történő visszaadás • Készpénz kereskedelemmel foglalkozó intézmény: numizmaták – numizmatikai célú készpénz forgalmazása (nincs fizetőeszköz jellege) • Pénznemek pénzforgalmi szolgáltató által történő átváltása: pl. devizaszámla terhére forint készpénz kifizetés; bankkártya terhelés idegen automatában Ügynöki rendszer: 2002-től vezetik be pénzmosás megelőzési szándékkal • nincs saját jogú pénzváltás, csak megbízásból járhatnak el megbízott ügynök= pénzváltó (PSZÁF engedély) • megbízók: hitelintézetek (bankok+ takarékszövetkezetek) Pénzváltók (gyűjtőfogalom) HITELINTÉZETEK Kereskedelmi bankok és takarékszövetkezetek - saját jogon váltanak a piacon - MNB régi rendeletei érvényesek + PSZÁF  jegybanki jogosítvány KÖZVETÍTŐK Utazási irodák,

szállodák, pénzváltó irodák - megbízásból járnak el - vállalkozás kell, hogy legyen: Egyéni, jogi személlyel nem rendelkező (BT, KKT), jogi személlyel rendelkező: (kft, Rt, Szövetkezet) PSZÁF engedélyez Közvetítői rendszer 2010-től átkeresztelik az ügynöki rendszert • PSZÁF engedélyköteles • Egy adott hitelintézet megbízásából jár el: FÜGGŐ KIEMELT KÖZVETÍTŐ NEVÉBEN Átengedi a névhasználatot (matrica elhelyezése név + logó) Ügyleti bizonylatokon is megjelenik a megbízó neve A HITELINTÉZET JAVÁRA KOCKÁZATÁRA FELELŐSSÉGÉRE 2002-től a pénzkészletet biztosítja – külön számvitel Jó hírnévkockáztatás a névhasználat miatt előzetes kontroll, átvilágítás Folyamatos pénzkészlet biztosítás Saját árfolyam politikát engedélyez: üzleti haszon fog realizálódni -> közvetítő díj (fix vagy konverziós [meghatározott %]) Pénzkészlet, működési kockázat: óvadék: anyagi biztosíték

Könyvelésbe: Idegen pénztárba kihelyezett pénzkészlet: céltartalékot képez, nem várt esemény: veszteség leírás Ellenőrzési kötelezettség: előzetes kontroll évente 1x kötelező helyszíni vizsgálat a közvetítőnél Ügyfélkör: • Természetes személy • Vállalkozás • szervezet Speciális Ügyintézői 2. tétel Fejtse ki a kapcsolódó jogszabályok alapján a pénzváltás engedélyezésének feltételeit, a pénzváltás személyi és tárgyi feltételeit, valamint sorolja fel a közvetítő által igazolandó egyéb feltételeket! A pénzváltási tevékenységről szóló Kormány rendelet határozza meg a pénzváltási tevékenység személyi és tárgyi feltételeit. (Van külön a hitelintézeteknek és a hitelintézeteknek+ közvetítőknek egyszerre szóló) Engedélyezési eljárás (PSZÁF) - hitelintézeteknek: nyilatkozat kibocsátása elegendő - közvetítő: igazolási kényszer: minden feltételt igazolni kell Személyi

feltételek: • abszolút feddhetetlenség • 3-as személyi kör: vezető, felelős vezető, alkalmazott • Szakismeret • Alapfokú idegen nyelvismeret Tárgyi feltételek: • Pénzváltási tevékenységre alkalmas üzlethelyiség (közvetítő: tulajdoni lap/bérleti szerződés) • Páncélszekrény • Valuta- és csekktájékoztató (Interpol kiadványa, Kízing, Inter-bank kiadványa) • UV-A és UV-C lámpa • Nagyító • Telefon (céghez rendelt – előfizetői szerződés) • Árfolyamjegyzék • Angol és német nyelvű tájékoztató tábla • Kamera: 50 napig köteles megőrizni a felvételt, reprodukálható legyen, zárolni kell adatvédelmi okok miatt (Közvetítő: igazolás arról, hogy hitelesített és üzemképes) • Közvetítőnek: vállalkozói igazolás/társasági szerződés, amelyben szerepel a tevékenységi kör  NAV felé nincs tartozás  üzletszabályzat Az engedély iránti kérelmet a megbízó hitelintézet nyújtja be a

PSZÁF-hoz (megtagadhatja az engedély kiadást) Speciális Ügyintézői 3. tétel Fejtse ki a pénzváltási tevékenység végzésének (ideértve a telephelybővítés, szüneteltetés és az üzlethelyiségen kívüli pénzváltás) feltételeit, valamint ismertesse a működést meghatározó szabályzatokat! Szüneteltetés: • Időszakosan felfüggesztjük a szolgáltatást, de engedélyünk továbbra is van • Bejelentési kötelezettség a PSZÁF felé, ha 30 napon túl szüneteltetjük  tartalmaznia kell: a szüneteltetés időtartamát Telephelybővítés: • Engedéllyel rendelkező újabb telephelyet nyitna  pénzváltó: a megbízó hitelintézet felé kell benyújtani az engedélykérelmet, aki továbbítja a PSZÁF felé, hogy a nyitandó telephely megfelel a feltételeknek  90 napig tart az elbírálás  hitelintézet: PSZÁF felé bejelenteni Üzlethelyiségen kívüli pénzváltás (pl. forma 1-en) • Engedélyt kell rá kérni a PSZÁF-től

(közvetítő a hitelintézeten keresztül) • Határozott időtartamra engedélyezik • PSZÁF 30 napon belül válaszol Egyéb előírások: • Ha más tevékenység is folyik az üzlethelyiségben, a pénzváltó részt el kell különíteni • A hitelintézet köteles a váltási készletet folyamatosan biztosítani • Korm. Rend Határozza meg az árfolyamjegyzésre, bizonylatolási rendszerre, ellenőrzésre és panaszok kezelésére vonatkozó előírásokat Szabályzatok: • Minden telephelyen rendelkezni kell velük ♦ Üzletszabályzat Ügyfeleknek szól A hitelintézetnek jóvá kell hagyni, PSZÁF engedélyezteti Folytat-e a vételen kívül eladási vagy konverziós tevékenységet Milyen fizetőeszközöket forgalmaz – forgalmaz –e csekket vagy érmét, és ha forgalmaz milyen feltételekkel, vagy korlátozásokkal  Korm. Rend Értelmében nem köteles pénzérmékkel és csekkekkel foglalkozni  Alkalmaz-e címletkorlátozást, vagy jutalék

felszámolást (a jutalékot vételnél mindig kivonjuk, eladásnál hozzáadjuk)  Milyen intézkedések a kötelezőek ügyfél átvilágítás során, vagy csekkbeváltás esetén      Átvesz-e hiányos vagy forgalomból kivont külföldi bankjegyet  Milyen eljárás a kötelező hamis, hamisított vagy hamisgyanús fizetőeszközök átvételekor  Ügyfélpanasz kezelésének módja ♦ A pénzmosás és terrorizmus finanszírozásának megelőzéséről és megakadályozásáról szóló (PMT.) szóló belső szabályzat:  PSZÁF mintaszabályzatot ad (95%-ban adaptálni kell)  Jóvá kell hagyatni a PSZÁF-fel  Pénzmosás és terrorizmus finanszírozására utaló adatok, tények és körülmények megállapítására szolgáló szempontok  Ügyfél átvilágítás rendjét  Bejelentés belső eljárási rendjét és formáját  A bejelentésre kijelölt személy nevét, beosztását és elérhetőségét  Az adatok

kezelésére, megőrzésére és védelmére, illetve az érintett alkalmazottak védelmére vonatkozó belső előírásokat  Képzésre vonatkozó előírások  Az alkalmazottak magatartási formáit  Belső ellenőrző, és információs rendszer ismertetését ♦ Pénz- és értékkezelési szabályzat                   A számviteli törvény ad 10 pontos támpontot Kiegészíthető Tartalmazza a pénzforgalom lebonyolításának rendjét Pénzkezelés személyi és tárgyi feltételei Felelősség szabályait Záró állomány maximális értékét Pénzmozgások jogcímeit és azok eljárási rendjét Ellenőrzéskor követendő eljárást és annak gyakoriságát Pénzszállítás feltételeit Bizonylatok rendjét Nyilvántartási szabályok Fogalmi meghatározásokat Pénztári állomány maximális értékét és annak ellenőrzését Pénztár nyitására és zárására, a pénz tárolására vonatkozó

eljárásrendet A valódiság- és forgalomképesség szempontjait Hibák, hiányosságok és eltérések esetén követendő eljárási rendet Kártérítés kérdéskörét Statisztikai adatszolgáltatás rendjét ♦ Belső szakmai utasítás  Alapvetően a pénztáros feladatait és felelősségét határozza meg.  Tartalmaznia kell: a bizonylatok kiállításának és kezelésének szabályait, a pénztári állomány és forgalom nyilvántartásával kapcsolatos feladatokat  Az árfolyam meghatározás módját  Árfolyam megállapítására felelős személyt  Dokumentumok kezelésének és megőrzésének módjairól Speciális Ügyintézői 4. tétel Mutassa be a forint teljes konvertibilissé válásának menetét, az egyes változások pénzváltásra gyakorolt hatását! Ismertesse az e folyamat lezárását jelentő – a devizakorlátozások megszűntetéséről szóló – törvény előírásait és térjen ki a fizetőeszközökkel kapcsolatos

(valuta, deviza, konvertibilis pénznem) definíciókra is! Magyarország törvényes fizetési eszköze a forint (HUF)  a forinttal való fizetést tilos belföldön megtagadni. Konvertibilissé (=szabad átválthatóság) válás folyamata: 1931-től kötött devizagazdálkodás volt Magyarországon (világválság után) Lényege: központi gazdálkodási intézmény: Devizahatóság (MNB) -> belföldi és külföldi pénzekkel gazdálkodik • Jogcímhez kötött (pl. turista ellátmány) (nem konvertibilis szocialista pénzekre is) • Keret-meghatározás • Forint felajánlási kötelezettség átváltási kötelezettség 8 napon belül (pl. ha Németországban dolgozik és hazahozza a márkát, köteles beváltani forintra) 1989-90: rendszerváltás, és döntés az unióhoz való csatlakozásról, amelynek egyik előfeltétele, hogy konvertibilis legyen a forint, és ehhez meg kell teremteni a piacgazdálkodás feltételeit beindul egy devizaliberalizációs

folyamat 1996.0101 Devizatörvény (DTV) elfogadása, innentől bizonyos piaci szegmensekben konvertibilis a forint Piac • Folyó fizetési műveletek (pl. pénzváltás, árukereskedelem, idegen forgalmi szolgáltatás)  deviza szabad átválthatósága forintra • Tőke piaci műveletek  jegybank felügyeli és engedélyezi a külföldi vállalatalapítást, de haza kell hozni a bevételt 1996.0516 IMF (Nemzetközi Valutaalap): a forint a világ 113 konvertibilis pénzneme 2001.0615 (16-ai hatállyal) új kormányrendelet, amely a tőkepiaci korlátozásokat is feloldja, ezáltal a forint teljes konvertibilis (nő a valutaeladás, szabaddá válik a készletgazdálkodás, csökken az adminisztráció és a vételi forgalom) 2002.0101 A devizakorlátozások megszűntetéséről, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvény (devizajog törvény) • Forintban kell teljesíteni a közterheket, a bírságokat, a hatósági díjakat •

Korlátlan lehet behozni illetve kivinni a fizetőeszközöket • Szabad számlaforgalom belföldön és külföldön is (forint- és devizaszámla) • Valuta elfogadás áruért és szolgáltatásért (ügyféllel való megegyezéshez kötött) • Visszajáró adható valutában vagy valutának megfelelő forintban Fizetőeszköz: Pénz és pénzhelyettesítő eszköz együttese Törvényes fizető eszköz: adott ország hivatalos pénze gazdaságilag és pénzügyileg zárt izolált közösségben, jogi megtámogatással Pénzhelyettesítő eszköz: csekk, bankkártya, betétkönyv, váltó, utalvány stb. Külföldi fizetőeszköz: • Valuta: külföldi pénz (külföldi bankjegy és érme) • Deviza: külföldi pénznemre szóló követelés (pénzhelyettesítő eszköz, bankszámla, stb.) Pénz: bankjegy, érme, számlapénz és elektronikus pénz összessége Konvertibilis pénznem: MNB hivatalos deviza-árfolyamlapján feltüntetett pénznem (deviza, valuta). MNB

árfolyamjegyzéke: Angol font GBP, ausztrál dollár AUD, bolgár leva BGN, brazil reál BRL, canadai dollár CAD, cseh korona CZK, dán korona DKK, dél-koreai won KRW, dél- afrikai rand ZAR, euro EUR, hongkongi dollár HKD, horvát kuna HRK, izlandi korona ISK, japán jen JPY, kínai jüan CNY, lengyel zloty PLN, lett lat LVL, litván litas LTL, mexikói peso MXN, norvég korona NOK, orosz rubel RUB, új román lei RON, svájci frank CHF, svéd korona SEK, szerb dínár RSD, szingapúri dollár SGD, új török líra TRY, ukrán hryvna UAH, USA dollár USD, újzélandi dollár NZD Speciális Ügyintézői 5. tétel Definiálja a devizakorlátozások megszűntetéséről szóló törvény alapján a devizabelföldi természetes személy, valamint a devizabelföldi vállalkozás és szervezet fogalmát! Sorolja fel a devizabelföldi természetes személyek személyazonosságát igazoló okmányokat az aktuális szabályok figyelembevételével! Vállalkozás/ szervezet esetén

devizabelföldi, ha a székhelye belföldön van, illetve külföldi székhelyű vállalkozások belföldi fióktelepei, és a külföldön lévő magyar külképviseletek. Természetes személyek esetén devizabelföldi, aki életvitelszerűen Magyarországon él (mindegy, hogy magyar vagy külföldi állampolgár), és személyazonosító igazolvánnyal rendelkezik.  Devizabelföldi magyar  Devizabelföldi külföldi (bevándorolt, letelepedett, hontalanként elismert) (2001-től a járművezetői engedély alkalmas személyazonosításra, de nem alkalmas a devizajogi státusz megállapítására) 2007. 0701-től KÜLFÖLDI I. törvény alá tartozók EGT (Európai Gazdasági Térség) Eu 27 tagállama+ Norvégia + Izland + Liechtenstein állampolgárai + EGT tagállam 3. országbeli családtagja SZEMÉLYAZONOSÍTÓ Személyi igazolvány 1999.1231-ig Személyazonosító okmány 2000-től (2009-től 14 éven aluliaknak is) II. törvény alá tartozók A harmadik ország

állampolgárai (mindenki, aki az EGT-n kívül van) DEVIZABELFÖLDI MAGYAR KÜLFÖLDI Bordó könyv (kopogós 30 Kék könyv, régebben „KSZ” oldalas, vagy puhább 12 jelzéssel, utána ’BA” jelzéssel oldalas) a sorszám elején Azonosításra jelzés :betű+római szám+6 jegyű Lakcímkártya kell: ha eltér a arab számsor könyvben bejegyzett címtől Lakcímkártya kell: ha eltér a könyvben bejegyzett címtől Kék plasztik kártya, jelzése 6 jegyű arab számsor+ két betű Lakcímkártya: mindig kell Sárga plasztik kártya, „AK” betűjelzés a 6 jegyű arab számsor végén 2007-től csak a II. törvény alá tartozóknak (3. országbeliek) Útlevél - személyazonosságot igazol - állampolgárságot igazol 2006 aug. végéig: kék színű puha borítású, 2006 aug. végétől: burgundi vörös félkemény, biometrikus adatokkal, hátoldalán chipkártyával, 2009-től ujjlenyomattal. Ha nincs bejegyzés a magyar magán útlevélben, akkor

devizabelföldi. Lakcímkártya: mindig kell Kinézete állampolgárságonként változó A letelepedésre vonatkozóan bejegyzés vagy egyéb jelzés szerepel 2007.0701 előtt: - „letelepedett” bélyegzőnyomat - „H” betűjelzésű piros-kék matrica formájú tartózkodási engedély, benne „letelepedett” bejegyzés 2007.0701-től a II törvény alá tartozók (3. országbeliek) esetén: „H” piros-kék színű matrica formájú tartózkodási engedély, benne: „letelepedett” „bevándorolt” „nemzeti letelepedési engedély” (3 év után) „huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező – EK” (5 év után) „ideiglenes letelepedési engedély” (min. 3 hónap) bejegyzés Tartózkodási jogot igazoló okmány Lakcím igazoló kártya: kell 2007.0701-től az I törvény alá tartozóknak laminált világoskék kártya „AK” betűjelzéssel állandó tartózkodási kártya  csak érvényes úti okmánnyal együtt fogadható el (10 évig

érvényes) Akkor kapható, ha EGT állampolgár, 5 éve tartózkodik Magyarországon Lakcímigazoló kártya: kell Speciális Ügyintézői 6. tétel Definiálja a devizakorlátozások megszűntetéséről szóló törvény alapján a devizakülföldi természetes személy, valamint a devizakülföldi vállalkozás és szervezet fogalmát! Sorolja fel a devizakülföldi természetes személyek személyazonosságát igazoló okmányokat az aktuális szabályok figyelembevételével! Vállalkozás/szervezet esetén devizakülföldi, ha a székhelye külföldön van; illetve Magyarországon működő vám-szabad területek, belföldi székhelyű vállalkozások külföldi fióktelepei, tranzit területek, nagykövetségek. Természetes személyek esetén devizakülföldi, akinek nincs a magyar hatóság által kiadott érvényes igazolványa, és azzal nem is rendelkezhet.  Devizakülföldi magyar (kivándorolt)  Devizakülföldi külföldi (2001-től a járművezetői

engedély alkalmas személyazonosításra, de nem alkalmas a devizajogi státusz megállapítására) 2007. 0701-től KÜLFÖLDI I. törvény alá tartozók II. törvény alá tartozók EGT (Európai Gazdasági Térség) Eu 27 A harmadik ország állampolgárai (mindenki, tagállama+ Norvégia + Izland + aki az EGT-n kívül van) Liechtenstein állampolgárai + EGT tagállam 3. országbeli családtagja SZEMÉLYAZONOSÍTÓ Személyi okmányok Útlevél DEVIZAKÜLFÖLDI MAGYAR KÜLFÖLDI Bevont hatósági Saját országbeli igazolvány= nem személyazonosító igazolvány rendelkeznek Magyar hivatalos Formája útlevél, benne állampolgárságonként változó, nincs benne „kivándorolt” „kitelepült” vagy a letelepedésre vagy bevándorlásra utaló külföldi hatóság bejegyzés. befogadó vízuma TARTÓZKODÁSI JOGOT IGAZOLÓ OKMÁNYOK (90 napot haladja meg a tartózkodás, és meg kell határozni a célját) (2007.-ig egységesen „H” betűjelzésű piros-kék

matrica, amin szerepel a tartózkodás jogcíme) I. TÖRVÉNY HATÁLYA ALÁ TARTOZÓK (EGT) Laminált sárga kártya „EA” betűjelzéssel. Fényképes, Tartózkodási engedély Regisztrációs igazolás Harmadik országbeli EGT állampolgár családtagja Harmadik országbeli magyar állampolgár családtagja 2012.0629-ig érvényes Lakcímkártya: kell Kék kártya „RA” betűjelzéssel, kizárólag úti okmánnyal együtt érvényes Lakcímkártya: kell Laminált világoskék fényképes kártya „TK” betűjelzéssel, „EGT állampolgár családtagja” vagy „EGT állampolgár tartózkodási jogcíme” megjegyzéssel (határozott időre, legfeljebb 5 évre szól) Lakcímkártya: kell Piros-kék tartózkodási engedély matrica „H” betűjelzéssel, „tartózkodási kártya magyar állampolgár családtagja részére” megjegyzéssel (határozott időre, legfeljebb 5 évre szól) Lakcímkártya: kell TARTÓZKODÁSI JOGOT IGAZOLÓ OKMÁNYOK (90 napot haladja meg a

tartózkodás, és meg kell határozni a célját) (2007.-ig egységesen „H” betűjelzésű piros-kék matrica, amin szerepel a tartózkodás jogcíme) II. TÖRVÉNY HATÁLYA ALÁ TARTOZÓK (3 országbeliek) Tartózkodási jogot Piros-kék matrica „H” betűjelzéssel, a tartózkodás célja konkrétan igazoló matrica Tartózkodási vízum Humanitárius tartózkodási engedély Ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolás meghatározott (családi együttélés biztosítása, keresőtevékenység, tanulmány folytatása, gyógykezelés, látogatás, kutatás, hivatalos vagy önkéntes tevékenység) Szálláshely bejelentőt kell kérni! „H” betűjelzésű matrica, a tartózkodás célja konkrétan meghatározott. Típusai: nemzeti vízum, szezonális munkavállalási vízum (max. 6 hónap+6 hónap), tartózkodási engedély átvételére jogosító vízum) Szálláshely bejelentőt kell kérni! Laminált piros-kék fényképes kártya „H” betűjelzéssel pl.

menekülteknek, „befogadott” megjegyzéssel, Max. 1 évre A kérelem elbírálásáig „HT” betűjelű laminált kártyát adnak ki. Szálláshely bejelentőt kell kérni! Sárga fényképes kártya „IJ” betűjelzéssel, legfeljebb 6 hónapra, Pl. ha valaki elveszítette az okmányát, vagy visszatartják Szálláshely bejelentőt kell kérni! Speciális ügyintézői 7. tétel Fejtse ki a pénzmosás fogalmát, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzése és megakadályozása érdekében szükséges intézkedéseket! Ismertesse az ügyfél átvilágítás fogalmát és az átvilágítás eseteit! Részletezze a bejelentési kötelezettségre vonatkozó aktuális előírásokat! 1994: első pénzmosási törvény Magyarországon – 9 db paragrafusból áll a PMT törvény 2001 nyara: Magyarország felkerül a pénzmosás ellen nem küzdő országok listájára (pénzmosási feketelista) 2003: II. PMT törvény 2007: jelenleg érvényes PMT

törvény  egységes irányelv alapján: Európai Parlament és Tanácstól – egységes fellépés Pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény PMT Pénzmosás: • Szabadságvesztéssel büntetendő cselekmény elkövetéséből származó anyagi haszon/pénzeszköz eredetének leleplezése céljából átalakítja vagy átruházza, gazdasági tevékenység során felhasználja • a dolog fellelhetőségének helyét eltitkolja • a dologgal kapcsolatban pénzügyi tevékenységet végez (kaszinóüzemeltetés, nemesfém értékesítés) • pénzügyi szolgáltatás vesz igénybe (befektetési, biztosítási, árutőzsdei, postai, ingatlanügylettel kapcsolatos, ügyvédi) • a bejelentési kötelezettségnek nem tesz eleget Terrorizmus finanszírozása: • bűncselekmény, de legális forrásból eredő eszközöket használ • A Pmt célja ezen bűncselekmények megelőzése és megakadályozása •

Gazdasági szereplők, akik ki vannak téve annak, hogy szolgáltatásaikat erre használják fel (pl. vállalkozásomnak 15 millió a nyeresége, én ezt átadom egy alapítványnak, akinek az ügyvezetője fegyvereket vesz belőle) Ügyfél: • Természetes személy vagy vállalkozás/ szervezet • Ha a szolgáltatás: szerződést kíván: írásbeli megbízás: tartós jogviszony – üzleti kapcsolat (pl. számlavezetés) • Szóbeli megbízás: eseti megbízás: ügyleti megbízás (pl. pénzváltás, csekk feladás) Ügyfél átvilágítás: • Komplex folyamat, eljárási cselekmény • Lépései:  személyazonosságának igazoló ellenőrzése  azonosítás (írásban való rögzítés)  írásbeli nyilatkoztatás a tényleges tulajdonosról  nyilatkoztatás, hogy kiemelt közszereplőnek minősül-e • A szolgáltató köteles átvilágítást végezni:  üzleti kapcsolat létesítésekor (írásbeli tartós jogviszony)  ha a korábban rögzített

adatok valódiságában kétség vagy gyanú merül fel: - édesanyja neve más - megváltoztak a születési adatok - nem egyezik a nyilvántartásba védelmi szám - adószám, KSH- jelző szám más - nem stimmel az uniós nyilvántartási, vagy jelző, esetleg adószám  pénzváltó kivételével 3,6 millió forintot elérő vagy meghaladó ügyleti megbízáskor ( vagy akár egy éven belül azonos jogcímen ugyanazon tárgyra és eléri az összeget)  pénzváltás során 500.000 forintot elérő vagy meghaladó ügyleti megbízásnál (vagy akár egy héten belül ad az ügyfél megbízást, és eléri az összeget)  pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény esetén • Ha már korábban lett elvégezve átvilágítás, az összeghatárt meghaladó újabb megbízást végrehajthatja, de dokumentálni kell a korábbi megbízásokkal való összetartozást. (monitoring rendszer) • Ha a pénzváltó nem tudja az ügyfél

átvilágítás minden mozzanatát elvégezni: köteles a teljesítést megtagadni Bejelentési kötelezettség: • Gyanú esetén köteles a pénzváltó haladéktalanul bejelentést tenni a NAV felé • 2008. dec 15-től védelemmel ellátott elektronikus üzenet formájában • Nem kapcsolódik az ügyfél átvilágítás értékhatáraihoz • A szolgáltató köteles kijelölni egy vagy több személyt, aki a bejelentést haladéktalanul továbbítja • Felfedés tilalma: kötelező magatartás, az ügyfél nem tudhatja, hogy a bejelentés megtörtént Speciális Ügyintézői 8. tétel Határozza meg Pmt. alapján a személyazonosság igazoló ellenőrzés és azonosítás eseteit! Ismertesse a belföldi, illetve a külföldi természetes és nem természetes személytől az eljárás során elfogadható okmányokat, valamint a velük kapcsolatos rögzítendő adatokat! Személyazonosság vizsgálat: (1. lépés az ügyfél átvilágítás során) Az alábbi

okiratokat/okmányokat lehet elfogadni, ha megvizsgáltuk érvényességüket, adott esetben, ha az ügyfél megengedi, fénymásolatot készíteni TERMÉSZETES SZEMÉLY BELFÖLDI Magyar állampolgár Személyigazolvány Útlevél Vezetői engedély Lakcím igazoló Bevándorlott/Letelepedett Mo.-i tartózkodásra jogosító személyazonosító igazolvány Útlevél Lakcím igazoló KÜLFÖLDI NEM TERMÉSZETES SZEMÉLY Útlevél Az eljáró természetes személy adatai, jogosultsága Mo.-i tartózkodásra Belföldi gazdálkodó szervtől: jogosító igazolvány cégbírósági bejegyzés vagy (RA, TK, H) <- I. Törv bejegyzés iránti kérelem Tartózkodási jogot Más belföldi jogi személy: igazoló okmány (IJ, hatósági vagy bírósági HR, H, tart.vízum) <nyilvántartásba vételt, vagy II. törv kérelmet Lakcímkártya –ha van Egyéni vállalkozótól: igazolás, hogy a tevékenységéről szóló bejelentést benyújtotta Állandó tartózkodási Társasági

szerződés (alapító engedély – ha van okirat, alapszabályt) 30 napon belül okirattal köteles igazolni Útlevélben: nincs Külföldi vállalkozás/szervezet: bejegyzés, de van saját országának joga szerinti lakcímkártya, akkor bejegyzést, vagy nyilvántartásba Dbelföldi AK vagy vételt igazoló okiratot, és magyar Dküldölfi RA vagy TK nyelvű hitelesített fordítását Cég esetén ne legyen 30 napnál régebbi a cégokirat. (egyéni vállalkozásnál nincs relevanciája) Cégkivonat: 30 nap, cégmásolat: cégalapítástól kezdve máig minden adat kiolvasható belőle. Azonosítás (ügyfél átvilágítás 2. lépése) Azonosítási adatlapon kell rögzíteni az ügyfél adatait: Természetes személy Min. adatkör Max. adatkör Név (születési is) Név (születési is) Lakcím Lakcím Állampolgársága Állampolgársága Azonosító okmány típusa és száma Azonosító okmány típusa és száma Születési hely, idő Anyja születési neve Ha

külföldi: magyarországi tartózkodási helye Ha külföldi: az azonosító okmány alapján megállapítható adatok Min. adatkör Név Székhely Azonosító okirat száma Vállalkozás Max. adatkör Név Székhely Azonosító okirat száma Főtevékenység Képviseletére jogosultak neve és beosztása Kézbesítési megbízott (nem minden cégnek van) – meghatalmazással - cégbírósági nyilvántartásba is szerepel Állami fennhatóságú intézmények és közigazgatási intézmények: egyszerűsített átvilágítás. Magyarország a pénzváltást fokozott ügyfél-átvilágítás kategóriájába sorolta. A pénzváltó köteles az 500.000 forintot elérő, vagy meghaladó összegű pénzváltás esetén az ügyfél minden adatát a személyazonosság igazoló ellenőrzést követően az azonosítási adatlapon írásban rögzíteni. Speciális Ügyintézői 9. tétel Fejtse ki a vonatkozó jogszabályok alapján a nyilatkozattételi kötelezettség eseteit

(tényleges tulajdonos, külföldi lakóhelyű természetes személy, határátlépés esetén)! Adjon kitöltési útmutatót ezekhez a nyomtatványokhoz! Ismertesse a PMT. Alapján a nyilvántartásra, valamint az adatok és okiratok megőrzésére vonatkozó szabályokat! Tényleges tulajdonos: (ügyfél átvilágítás 3. lépése) • „Tényleges tulajdonosi nyilatkozat” • Csak természetes személy lehet • Írásban nyilatkoztatja arról, hogy saját vagy más nevében jár el  Ha a természetes személy saját nevében, vagy a vállalkozás/szervezet képviselőjeként jár el: nincs tényleges tulajdonos  Ha az ügyfél más nevében jár el: meg kell adni a tényleges tulajdonos adatait  Ha természetes személy és más vállalkozás/ szervezet nevében jár el: a nyilatkozaton meg kell nevezni a megbízó vállalkozást/ szervezetet. Akkor van ez esetben csak tényleges tulajdonos, ha a természetes személy valóban a vállalkozás/ szervezet tényleges

tulajdonosa. (a cégnél minimum 25%-nyi részesedéssel rendelkezik.) • Ha az ügyfél büntetőjogi felelősségének tudatában tett írásbeli nyilatkozata arra vonatkozik, hogy nem a saját nevében jár el, akkor fel kell tüntetni a tényleges tulajdonos személy: nevét, címét, állampolgárságát (minimum adatkör) • Ha a PMT. szerinti belső szabályzatban rendelkezik, akkor még ezen felül kérhetik a tényleges tulajdonos a megbízás jellege vagy összege alapján azonosító okmányának számát és típusát, születési helyét is idejét, anyja nevét, és külföldi esetében a magyarországi tartózkodási helyét (maximum adatkör) • Ha kétség merül fel a tényleges tulajdonos kilétében vagy személyazonosságában: ellenőrizni kell. Nyilatkozat kiemelt közszereplőről: (ügyfél átvilágítás 4. lépése) • Ha az ügyfél külföldi lakóhellyel rendelkezik, köteles írásbeli nyilatkozatot tenni, hogy saját országában kiemelt

közszereplőnek minősül-e • Pmt. értelmében kiemelt közszereplő az a külföldi lakóhellyel rendelkező természetes személy, aki:  Fontos közfeladatot lát el  Egy éven belül fontos közfeladatot látott el  Ilyen személy közeli hozzátartozója • Pl.: államfő, kormányfő, alkotmánybíróság tagja, nagykövet, központi bank igazgatóságának tagja Nyilatkozattételi kötelezettség EU határátlépésnél: • Európai Parlament és Tanács rendelete szerint, aki az Európai Unió országába belép, vagy elhagy, és 10.000 EUR küszöbértéket elérő vagy meghaladó értékű készpénzt tart magánál: köteles a tagállam hatóságának írásban nyilatkozni. • A nyilatkozattételi kötelezettség a készpénzt (beleértve: utazási csekk, értékpapírok, váltók) magánál tartó természetes személyre vonatkozik • Tartalmaznia kell:  nyilatkozattevő teljes neve  születési helye és ideje  állampolgársága  készpénz

tervezett címzettjének nevét és címét  készpénz összegét és fajtáját, származását, és várható felhasználását  szállítási útvonalat  alkalmazott szállítóeszköz fajtáit, gépjármű esetén rendszámát • Ellenőrzés céljából a hatóság jogosult a poggyászokat és a szállítóeszközt átvizsgálni • Ha a nyilatkozattétel során pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására gyanú merül fel a hatóság köteles azonnal továbbítani Adatok és okirat megőrzése: • Az ügyfél-átvilágítás során megszerzett adatokat és okiratokat: 8 évig kell megőrizni • Ha 3,6 millió forint értéket elérő vagy meghaladó összegű a megbízás, arról külön nyilvántartást kell vezetni -> a közvetítő minden hónap végén átadja a megbízónak, aki a felügyelethez eljuttatja (adatszolgáltatási kötelezettség) • A pénzváltó köteles belső ellenőrző és információs rendszert működtetni Speciális

Ügyintézői 10. tétel Vázolja Magyarországnak az Európai Unióhoz, illetve az Európai Monetáris Unióhoz történő csatlakozását, és annak hatását a pénzváltásra! Mutassa be az euró bevezetésének folyamatát az Európai Unió viszonylatában. Mutasson rá a megszűnt tagvaluták bankjegycseréjére és a konverzió közötti különbségre! Az Európai Monetáris Unió – EMU tagországainak törvényes fizetőeszköze az Euró (EUR). 1950.0529 – megalakul az Európai Acél-és szénközösség (Fr + Német), amelyhez bármikor csatlakozhat bármelyik ország. 1957.0325 - Európai Atomenergia Közösség - római szerződés: EGK – Európai Gazdasági Közösség: vámszabad terület -> Benelux államok -> Franciaország -> Olaszország -> NSZK - célja: legyen egységes gazdaságpolitika, egységes kamat, egységes ár, majd később egységes valuta 1990. – J DELORS- pénzügyi terv  EMU létrehozása EMU : Gazdasági Monetáris Közösség

(monetáris unió) 1993. – Nizzai szerződésbe foglalják, hogy az EGK-ból EK (Európai Közösség) lesz  Unió, és közös politikát határoznak meg 1999.0101 - Az Európai Unió 15 tagállamából 11-en úgy döntenek, hogy bevezetik az eurót, de csak számlapénzként és pénzhelyettesítő eszköz formájában. Kivétel: Anglia, Svédország, Dánia és Görögország (ők szeretnék, de a feltételek még nem teljesültek) 1/ECU (korábbi elszámolási pénz = 1/ EUR 1/EUR= 1, 17 USD  megváltozhatatlan átváltási kulcs 2002 – bevezetik az euró bankjegyet és érméket. A tagállamok a megszűnt tagvalutáinak végső kivonási határidejét 2002. 0228-ban állapították meg Jelenleg bankjegycsere lehetőség van euróra, kivéve a következő országokban: Görögország, Franciaország, Olaszország és Finnország. A bankjegycsere rögzített átváltási kulcson történik. Magyarországon MNB rendelet tiltja a forgalomba hozatalát a megszűnt

pénznemeknek, de át lehet váltani euróra. Átváltási kulcs: 1,95583 ( Pl. 1000 DEM/1,95583= 511,2918812  2 tizedes jegyig  511 euró 29 cent  510 euró bankjegyen, az 1,29 eurót vagy jutaléknak számolják fel, vagy forintban visszafizetik) (Példa a bankjegycsere és a konverzió közti különbségre: IEP (ír font) és észak ír font. Mivel IEP már nem törvényes fizető eszköz, így őt BANKJEGYCSERÉLEM euróra, az észak ír fontot viszont konverzió során euróra váltom) ORSZÁG PÉNZNEM Ausztria (1995) EUR 2002 Belgium (1957) EUR 2002 Ciprus (2004) EUR 2008 Észtország (2004) EUR 2011 Finnország (1995) EUR 2002 Franciaország (1957) EUR 2002 Görögország (1981) EUR 2001 Hollandia (1957) EUR 2002 Írország (1973) EUR 2002 Luxemburg (1957) EUR 2002 Málta (2004) EUR 2008 Németország (1957) EUR 2002 Olaszország (1957) EUR 2002 Portugália (1986) EUR 2002 Spanyolország (1986) EUR 2002 Szlovákia (2004) EUR 2002 Szlovénia (2004) EUR 2007

Bulgária (2007) Bolgár leva BGN Csehország (2004) Cseh korona CZK Dánia (1973) Dán korona DKK Egyesült Királyság (1973) Angol font GBP Lengyelország (2004) Lengyel zloty PLN Lettország (2004) Lett lat LVL Litvánia (2004) Litván litas LTL Magyarország (2004) Magyar forint HUF Románia (2007) Román lei RON Svédország (1995) Svéd korona SEK • lejárt a becserélési idő EUR bankjegyek és érmék: MEGSZŰNT PÉNZNEM Osztrák schilling ATS Belga frank BEF Ciprusi font CYP Észt korona EEK Finn márka FIM * Francia frank FRF * Görög drachma GRD * Holland forint NLG Ír font IEP Luxemburgi frank LUF Máltai líra MTL Német márka DEM Olasz líra ITL * Portugál escudo PTE Spanyol peseta ESP Szlovák korona SKK Szlovén tolár SIT • Bankjegyek: 5, 10, 20, 50, 100, 200, 500: azonos kinézet • Érmék: 1, 2 euró, 1, 2, 5, 10, 20, 50 cent : előoldal azonos, hátoldal lehet egyéni • Váltópénz: cent: 1 EUR= 100 cent Euró magyarországi bevezetése:

Magyarország 2004.0501-től Európai Unió tag  az euró bevezetésének szerződéses feltételei vannak. Az EMU- hoz csatlakozás feltétele a konvergencia kritériumok betartása: Konvergencia kritériumok: 1. árstabilitás: kiegyensúlyozott árak, az infláció nem lehet magasabb 3 %nál 2. árfolyam-stabilitás: ERM-2 rendszer: 2 évet kell eltölteni itt stabilan (Európai Árfolyam Mechanizmus) - két szélsőség van megadva, aközött lehet ingadozni 3. kamat konvergencia: a jegybanki alapkamat 6% alatt tartása 4. fenntartható költségvetési pozíció: hiány max 3% + bruttó államadósság max. 60% Magyarország a konvergencia-program benyújtásával jelezte az euró bevezetési szándékát, de pontos határidőt nem fogalmazott meg. Ha áttérünk az euróra, alapjaiban megváltozódik a pénzváltás intézménye.  a vételi forgalom visszaesik, az eladási tevékenység minimálisra csökken Speciális Ügyintézői 11. tétel Mondja el az

árfolyamjegyzésre vonatkozó jogszabályi előírásokat, valamint mutassa be az árfolyamképzést különböző piaci szereplők szempontjából és különböző piaci helyzetekben! Árfolyam: adott ország valutájának/devizájának adott egységének a másik ország pénzegységében kifejezett ára. Árfolyamjegyzés: adott valuta/deviza árának meghatározott időpontban történő rögzítése Fel kell tüntetni:  Jegyzett fizetőeszköz pénznemét  Jegyzés egységét (1, 100, 1000)  Vételi és eladási árfolyamát MNB minden munkanapon 11h-ig megállapít hivatalos devizaárfolyamot, amelyeket a pénzváltók iránymutatónak használnak. MNB 30 jegyzett pénzneme közül a KRW (dél-koreai won) és a JPY (japán jen) 100 egységre a többit 1 egységre jegyzi. Pénzváltók árfolyamjegyzése: • Szabadon dönthetnek az általuk jegyzett pénznemek köréről, és az árfolyam meghatározásának mértékéről  saját árfolyam-politikát követhet •

Telephelyenként eltérő lehet • Periódikusan változtathatják, akár napközben is • Az MNB 12 pénznemre köt a bankokkal devizaügyletet  angol font GBP  ausztrál dollár AUD  kanadai dollár CAD  cseh korona CZK  dán korona DKK  euro EUR  japán jen JPY  lengyel zloty PLN  norvég korona NOK  svájci frank CHF  svéd korona SEK  USA dollár USD • A közvetítő köteles EUR és USD-re árfolyamot jegyezni • Meghatározott formulában fel kell tüntetni • Köteles a megbízási szerződésben rögzíteni • Köteles a belső szabályzatban szabályozni az árfolyam-meghatározás módját, és megjelölni annak megállapításáért felelős személyt • A valutát valutaárfolyamon, a csekket vagy valuta árfolyamon vagy csekkárfolyamon forgalmazza – ez utóbbit nem kötelező jegyezni • Kihelyezés sorrendje: Valutavétel – Valutaeladás – Csekkvétel – Csekkeladás csak vételi tevékenység során: Valutavétel

– Csekkvétel • Ha az ügyfél meghalad a közvetítő által előre közölt összeghatárt, akkor a közzétett vételi árfolyamhoz képest nagyobb, eladási árfolyamhoz képest alacsonyabb árfolyamot alkalmazhat. Az összeghatárt és az árfolyameltérés mértékét az árfolyamjegyzéken fel kell tüntetni. • Fel kell tüntetni a legmagasabb bankjegycímletet valutanemenként, és egyéb átvételi korlátozásokat (pl. érme forgalmazás) • Az árfolyamjegyzéket jól látható helyen ki kell függeszteni, és öt évig megőrizni azokat. PÉNZVÁLTÓ (meghatározza a helyszín, a konkurencia és a főtevékenység) HITELINTÉZET SZÁLLODA UTAZÁSI IRODA PÉNZVÁLTÓ IRODA FŐTEVÉKENYSÉG Pénzügyi szolgáltatás Szállodai szolgáltatások Valutaforgalmazás, utaztatás Pénzváltás PÉNVÁLTÁSI TEVÉKENYSÉG Vétel+ Eladás+ Konverzió – széles marzs (alacsony vétel, magas eladás) Vétel - magasabb Vétel+ Eladás+ Konverzió – magasabb vétel,

alacsonyabb eladás Vétel+ Eladás+ Konverzió Fixing ügylet: a közvetítő előre lebeszéli a hitelintézettel, hogy adott napon milyen devizaárfolyamon veszi át a valutát. Speciális Ügyintézői 12. tétel Vázolja a valuták vételére, eladására és konverziójára vonatkozó szabályokat (forgalmazható pénznemek köre, jutalék, lehetséges korlátozások, a személyazonosság ellenőrzése, ügyféladatok az ügyleti bizonylaton), valamint az MNB rendeletek alapján a valódiság- és forgalomképesség vizsgálatának előírásait! Devizabelföldi és devizakülföldi ügyfél (természetes személy, vállalkozás, szervezet) részére összegkorlátozás nélkül vétel, eladás, konverzió végezhető. (A PSZÁF által kiadott engedély csak a pénzváltásra szól, a pénzváltók maguk döntik el, hogy a három lehetőség közül melyekkel élnek) HPT VÉTEL (KFE ->HUF) ELADÁS (HUF -> KFE) ÜGYFÉL LEHET Természetes személy, vállalat vagy

szervezet Devizabelföldi/ devizakülföldi Ügyleti megbízás, 500e forint meghaladása esetén fokozott ügyfél átvilágítás (PMT) Csekknél: MINDIG kell átvilágítás Ua. KONVERZIÓ Ua. (KFE-> KFE) MENNYISÉG ÁRFOLYAM/JUTALÉK Korlátlan - külföldi fizető eszköz - valuta - csekk - konvertibilis - nem konvertibilis Valutavételi Csekkvételi Ua. Valuta eladási Csekkeladási Valutát – valutára Csekket – valutára Konvertibilis – nem konvertibilis Jutalék: kivonjuk forint összegből Jutalék: hozzáadjuk a forint összeghez Valutavételi/Csekkvételi  forint (szorzás)  Valuta eladási/csekkeladási (osztás) Ügyféladatok: A B/K jelzést minden bizonylaton! TERMÉSZETES SZEMÉLY Név Cím Okmány típusa és száma VÁLLALKOZÁS/ SZERVEZET Cégnév Cím Cégjegyzékszám/nyilvántartási szám VALUTA 500.ezer forinttól Kötelező feltüntetni Kötelező feltüntetni Kötelező feltüntetni CSEKK mindig Kötelező feltüntetni - (korm.

Rend) Kötelező feltüntetni Kötelező feltüntetni Kötelező feltüntetni Kötelező feltüntetni Kötelező feltüntetni Kötelező feltüntetni - (korm. Rend) Forgalmazható valuták köre: • A pénzváltók kötelesek azokat forgalmazni, amelyeket az árfolyamuk jegyez • A közvetítőknek kötelező az USD és az EUR • Az érme forgalmazásról a pénzváltók szabadon dönthetnek • A csak vételi tevékenységet végző közvetítő azokat, amelyeket a megbízó hitelintézet is forgalmaz • GPB-vel egyenértékű valuták: - skót font - észak ír font - man-szigeti font - gibraltári font - jersey- szigeteki font - guersney- szigeteki font Valódiságvizsgálat (MNB rend. Szabályozza) • Forint valódiságvizsgálata: MNB hirdetményben/kiadványban foglaltak szerint • Valuta valódiságvizsgálata: bankjegyleírás, valutatájékoztató (Keesing, Interbooks) • Kétség vagy hamisgyanús esetén: a pénzváltó köteles bevonni ellenérték nélkül a

pénzt, jegyzőkönyvet felvenni, és a bevont készpénzt az MNBnek 20 napon belül átadni • Jegyzőkönyvnek tartalmazni kell, hogy milyen szempontok alapján ítélte hamisnak (MNB rendelet) • A hitelintézet és a posta köteles az ügyfelektől átvenni az általuk hamisgyanúsnak ítélt készpénzt átvenni és megvizsgálni • Az MNB írásban értesíti a pénzváltót az eredményről, és ha hamis, akkor 10 munkanapon belül kötelesek a készpénz átadóját értesíteni. • Ha valódinak minősül: a pénzváltó köteles 10 munkanapon belül átadni a forint ellenértékét, vagy az eredeti valutát átadni az ügyfélnek • A pénzváltó köteles 8 hétig megőrizni a hamisgyanús átadójára vonatkozó információkat • Hamis/ hamisított készpénz esetén nincs ellenérték térítés. • A bevonásról a közvetítő köteles tájékoztatni a jegyzőkönyv egy példányának beküldésével a hitelintézetet. • Ha az ügyfél nem hajlandó adatot

megadni, értesíteni kell a rendőrséget. Forgalomképesség vizsgálat (MNB rend.) • Forgalomképes az a készpénz, amely törvényes fizetőeszköznek minősül, valódi, készpénz visszaforgatásra alkalmas, és ismét forgalomba hozható. • Válogatási kritériumok:  szennyezett  erősen csökkent szilárdságú  szakadt  lyukas  csonka  ragasztott  foltos, festékhiányos  biztonsági festékpatronból származó: ellenérték nélkül kötelesek bevonni • Forint: MNB rendelet határozza meg Euró: EKB által meghatározott feltételrendszer Valuták: kibocsátó forgalomképességére vonatkozó rendelkezés • Nem forgalomképes készpénz (visszaforgatásra nem alkalmas) 1, Nem forgalomképes, de forgalomképesre még átváltható (csekély mértékű hiba)  a kibocsátó ország jegybankja foglalkozik vele  a hitelintézetek átveszik a pénzváltótól  az MNB valutát nem vesz át 2, Nem forgalomképes és forgalomképesre nem

átváltható  egybefüggő része az 51%-ot nem éri el  a szennyezettség miatt a bankjegy valódisága/ ellenértéke nem állapítható meg  forgalomból kivont, de törvényes fizetőeszközre még átváltható bankjegyek közül: - forint esetén: amikor az átváltást már az MNB nem tudja lebonyolítani (pl. régi zöld ezres) - valuta esetén: a végleges kivonásig rendelkezésre álló idő két hónapnál kevesebb Címletváltás (MNB. Rend) • a hitelintézet és a posta köteles egy alkalommal 50 darab azonos címletű forintbankjegyet más címletű forgalomképes forintbankjegyre/érmére átváltani. • Ezért díjat számolnak fel, amely bankjegynél: 5%, forintértéknél 10% maximális mértékű • Hirdetményben kell közzé tenni a címletváltás feltételeit és díját • Biztosítaniuk kell, hogy Budapesten és az adott megyeszékhelyen legalább 1-1 hálózati egységük végezze a címletváltást Speciális Ügyintézői 13. tétel

Mutassa be a fixcímletű és a kiírt csekkek azonos és eltérő elemeit, továbbá ismertesse a csekkek vételére, eladására és konverziójára vonatkozó szabályokat részletesen! Genf 1931: csekkjogi egyezmény -> ez alapján 1965 Magyarország: érvényes csekkjogi szabályok (csekktörvény) A csekkek vagy valutavételi/eladási, vagy ha külön alkalmaznak, akkor csekkvételi/csekkeladási árfolyamon forgalmazható, és jutalék felszámolható. A csekktörvény kimondja: • A személyazonosságot értéktől függetlenül igazolni kell • Mindig alá kell iratni az ügyféllel • Érvényesnek kell lennie FIX CÍMLETŰ (az utazási csekkek névértéke és devizaneme előnyomott, fedezete biztosított, azonnal készpénzre váltható) Előlapon Aláírás - sign/signature: eredeti aláírás, előre írják alá - countersign: ellenőrző aláírás: a helyszínen írja alá A két aláírásnak egyeznie kell,de ha mégse, akkor a hátlapon még egyszer alá kell

iratni Vizsgálni kell a csekket forgalomba hozó eladási bizonylatát (ha az eredeti aláírás hiányzik/géppel van) Érvényesség Ha rajta van a forgalomba hozatal kelte, akkor 1 év, ha nincs rajta, akkor korlátlan ideig. KIÍRT (BANKI (cégszerű aláírás)/MAGÁN) (az értéket számmal és betűvel tüntetik fel, eltérés esetén a betűvel kiírt a mérvadó) Hátoldalon keresztben Kibocsátó: kötelessége a fedezetről gondoskodni Intézvényezett: akinek fizetnie kell Kedvezményezett: akinek az összeget ki kell fizetni – ha nincs feltüntetve, akkor a beváltó Ha nincs pénznem: a kibocsátó hivatalos pénzneme a mérvadó Európán belüli+ mediterrán térség országai: 20 nap Kontinensen kívüli: 70 nap Érvénytelenítés: a csekk hátoldalát lebélyegezzük, keltezzük és aláírjuk Letiltó lista: tartalmazza az ellopott illetve elvesztett csekkeket, ezt mindig ellenőrizni kell. Ha tartalmazza az adott csekket a tiltó lista, akkor be kell

vonni, erről jegyzőkönyvet kell készíteni. A közvetítőnek továbbítani kell a hitelintézethez, aki továbbítja a kibocsátó banknak. Alaki kellékei: • A „csekk” szónak, az okirat kiállításának nyelvén • Határozott pénzösszegnek • Fizetésre kötelezett intézvényezett (=kibocsátó) bank neve • Az intézvényezett bank telephelye/központja • A csekk kiállítási napjának és helyének megjelölése (kivéve: fix címletűn) • Kibocsátó aláírása VÉTEL Fix: aláíratás: -ezek egyezősége esetén váltható be -ha nincs rajta az eredeti: a külföldi bizonylatot el kell kérni -ha nem stimmel az eredeti és az ellenőrző: hátul még egyszer alá kell írni Kiírt: aláíratás: Hátul keresztben ELADÁS A fixcímletű utazási csekkeket aláíratni, de a beváltásnál kell az elfogadó személy előtt aláírni az ellenőrző aláírást. KONVERZIÓ Csekk átváltása valutára: a megfelelő vételi árfolyam szerinti forintértéket

osztjuk a kifizetésre kerülő valuta eladási árfolyamával Valuta átváltása csekkre: a megfelelő valutavételi árfolyam szerinti forintértéket osztjuk a kifizetésre kerülő csekk megfelelő eladási árfolyamával Speciális Ügyintézői 14. tétel Ismertesse a pénzváltásnál, illetve készletmozgásnál alkalmazandó bizonylatokat fajtájuk és tartalmuk szerint, mutasson rá a bizonylatok tartalmi különbségére valuta-és csekkváltás esetén, valamint mondja el a számviteli nyilvántartási rendszerre vonatkozó szabályokat! Kormányrendelet írja elő, a bizonylatok szigorú számadásúak, és a számviteli törvény alapján minden bizonylatot 8 évig meg kell őrizni. 1. Kézi bizonylatok • Bizonylattömb: legalább 2 másolati példánnyal rendelkező előre nyomtatott sorszámozású ( az első példány az ügyfélé, a második marad a pénzváltónál) • Nyilvántartást kell vezetni róla a következő adatokkal: - nyomtatvány jele/számjele

- beszerzést igazoló számla számát és a számlán feltüntetett teljesítés keltét - tömbök sorszámát –tól/-ig - használatba vétel keltét - kiselejtezés keltét 2. Gépi kiállítású bizonylatok • Általában valamilyen szoftvert használnak, amely biztosítja a kihagyás és ismétlés nélküli sorszámozást • 2 példányos I. Általános kellékei a bizonylatoknak: • Bizonylattípus megnevezése (vétel/eladás/konverzió) • Ügyfél devizajogi státusza (K- devizakülföldi, B- devizabelföldi) • Esetlegesen felszámított jutalék • Ügylet kelte • Pénzváltó neve és a telephely címe • A pénzváltást közvetlenül végző személy aláírása II. Rontás / Sztornírozás • Minden példányt meg kell hagyni • Rontás: rontott felirat minden példányon • Sztornírozás: Storno felirat minden példányon (pl. ha az ügyfél meggondolja magát) KÜLSŐ PÉNZMOZGÁS Az ügyleti bizonylatokon fel kell tüntetni: A B/K jelzést

minden bizonylaton! TERMÉSZETES SZEMÉLY Név Cím Okmány típusa és száma VÁLLALKOZÁS/ SZERVEZET Cégnév Cím Cégjegyzékszám/nyilvántartási szám VÉTELNÉL (vételi bizonylat) A megvásárolt fizetőeszköz pénznemét, összegét, és a csekk sorszámát Alkalmazott vételi árfolyamot/árfolyamokat Kifizetett forint ellenértéket VALUTA 500.ezer forinttól Kötelező feltüntetni Kötelező feltüntetni Kötelező feltüntetni CSEKK mindig Kötelező feltüntetni - (korm. Rend) Kötelező feltüntetni Kötelező feltüntetni Kötelező feltüntetni Kötelező feltüntetni Kötelező feltüntetni Kötelező feltüntetni - (korm. Rend) ELADÁSNÁL (eladási bizonylat) Az eladott fizetőeszköz pénznemét, összegét, és a csekk sorszámát KONVERZIÓNÁL (konverziós bizonylat) A megvásárolt fizetőeszköz pénznemét, összegét, és a csekk sorszámát Alkalmazott eladási Alkalmazott vételi árfolyamot/árfolyamokat árfolyamot Bevételezett forint A forint

ellenértéket ellenértéket Az eladott fizetőeszköz pénznemét, összegét Alkalmazott eladási árfolyamot Konverziós bizonylat helyett együttesen alkalmazható a vételi + eladási bizonylat, de ezeken fel kell tüntetni a konverzió megjegyzést. BELSŐ PÉNZMOZGÁS Bevételi/ kiadási bizonylat • Hitelintézet és közvetítő között • Központi értéktár (pl. külön széf), és a pénztár között (belső készletátadás) NYILVÁNTARTÁS Könyvvitel: - elkülöníthető a pénzváltással kapcsolatos forgalom - alkalmas a hitelintézet felé adatszolgáltatásra o o o o Naponta Pénztáranként Bizonylatok alapján tételesen bevételi és kiadási forgalom A pénztár napi valuta illetve forint nyitó- és zárókészlete (rovancs) Rovancsolásnál: • Egyeznie kell a pénzkészletnek és a zárókészletnek • Eltérés esetén a Pék. Szabályoz: - ha több: többlet: 2 hónapos kivárási idő külön számadással, majd 2 hónap után jóváírják

- ha kevesebb: hiány: a belső szabályzat tartalmazza, hogy kié az anyagi felelősség - a felelős vezetőnek jegyzőkönyvet kell készíteni róla Speciális Ügyintézői 15. tétel Mondja el a panaszkezelés és a különböző szintű (belső, hitelintézeti, PSZÁF) ellenőrzés szabályait, és a kapcsolódó feladatokat! Vázolja a különböző szintű ellenőrzés által feltárt hiányosság, illetve szabálytalanság esetén alkalmazandó szankciókat! I. Panaszkezelés A panaszkezelés módját a pénzváltási tevékenységről szóló Kormány Rendelet szabályozza. • Panasz érkezhet: írásba, szóban, elektronikus formában • A pénzváltó köteles az erre kialakított űrlapot biztosítani a panaszok írásbeli benyújtásához. (A kitöltött űrlap másolati példányát a bejelentőnek vissza kell adni) • Az űrlapnak tartalmaznia kell: -> írásbeli válaszadás határideje -> békéltető testülethez fordulás lehetőségét -> az

illetékes felügyelő közigazgatási szerv neve és címe • A pénzváltó köteles 5 napon belül visszaigazolni a panaszt, az érdemi válaszadásnak 30 napon belül kell megtörténnie. • A pénzváltó köteles a bejelentett panaszokról központi nyilvántartást vezetni (tartalmaznia kell, hogy hasonló megalapozott panaszok megelőzésére milyen intézkedések az útmutatók) II. Ellenőrzés Az ellenőrzésről, a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény – HPT rendelkezik. BELSŐ ELLENŐRZÉS Ki kell jelölni az illetékest A jogszabály által előírt feltételek ellenőrzése Pénzkészlet ellenőrzése (a bizonylatok alapján számított készletet vetik össze a valós készlettel (rovancsolnak). - Telephelyenként kell ellenőrizni • - KÜLSŐ ELLENŐRZÉS A megbízó hitelintézet ellenőrzi a közvetítőt Évente 1x kötelező számukra Ők felelősek azért, hogy a közvetítő a tevékenységét a jogszabályi előírások

betartásával végezze - hogy a megbízási szerződésekben foglaltak szerint végezze a pénzváltást - hogy a rábízott pénzkészlet megfeleljen az elvárásoknak • - • PSZÁF - Operatív vizsgálat: írásban ad ki a felügyelet tájékoztatást, hogy vizsgálat alá vonták a pénzváltót, és bekéri a szükséges adatokat, felvételeket - Helyszíni vizsgálat: előre szól, hogy vizsgálat alá vonja, vagy pedig próbavásárlást tart. • EGYÉB HATÓSÁGOK - NAV (Nemzeti Adó- és Vámhivatal): számviteli fegyelem betartását ellenőrzi, a bizonylatok alapján próbálja kiszűrni, hogy a pénzváltónál van-e fekete pénz - GVH (Gazdasági Versenyhivatal): lehetséges árkartellt vizsgál - ORFK (Országos Rendőr főkapitányság): pénzmosás esetén III. Szankciók • BELSŐ ELLENŐRZÉSKOR - a belső ügyrendben köteles szabályozni a szabálytalanságok vagy esetleges hiány rendezésének módját - kisebb szabálytalanság, vagy hiányosság

esetén: figyelmeztetés - súlyos szabálytalanság: elbocsátás vagy feljelentés - pénztárhiány esetén meg kell állapítani a felelőst, a felelősség mértékét • KÜLSŐ ELLENŐRZÉSKOR - kisebb szabálytalanság vagy hiányosság esetén figyelmeztetés - súlyos szabálytalanság vagy a pénzkészlettel történő visszaélés esetén: megbízási szerződés felmondása: a hitelintézet köteles a PSZÁF felé 2 napon belül jelenteni - pénztárhiány esetén a körülményektől függően dönt • PSZÁF - ha a pénzváltó megsértette a pénzváltási szabályokat, vagy a PMT előírásait, akkor bírságot szabhat ki - a kormányrendeletben felsorolt esetekben felfüggesztheti vagy visszavonhatja a pénzváltó engedélyét - A bírság: 200.000 forinttól 5 millió forintig terjedhet a Pmt előírásainak be nem tartása esetén, ha a pénzváltási szabályok megsértése történik, akkor a PSZÁF állapítja meg a bírságot • EGYÉB HATÓSÁGOK - bírság

- eljárás kezdeményezése ELLENŐRZÉS Belső ellenőrzés SZANKCIÓ Figyelmeztetés Bírság Feljelentés Külső ellenőrzés Figyelmeztetés (Hitelintézetek) Szerződésbontás - 2 napon belül jelenteni a PSZÁF felé PSZÁF Bírság (200e- 5m) Engedély visszavonás Egyéb hatóságok Bírság NAV, GVH, ORFK Eljárás kezdeményezése Devizabelföldi- devizakülföldi BETŰJELZÉS KSZ BA AK H EA RA TK IJ HT LEHETSÉGES OKMÁNY Devizabelföldi-külföldinél a régi személyi igazolvány Devizabelföldi-külföldinél a régi személyi igazolvány új kódja • Devizabelföldi-külföldinél a személyazonosító okmány kódja, 2007.0701-től csak a 3 országbelieké • Devizabelföldi-külföldinél az I. törvény alá tartozóknak állandó tartózkodási kártya • Devizabelföldi-külföldinél az útlevélbe helyezett piros-kék matrica, 2007.0701 utána csak a 3. országbelieknek • 3. országbeli magyar állampolgár családtagja, piroskék matrica •

3. országbeliek tartózkodási jogot igazoló piros-kék matrica • 3. országbeli tartózkodási vízum határozott céllal • 3. országbeli humanitárius tartózkodási engedély Tartózkodási engedély az I. törvény alá tartozóknak Regisztrációs igazolás az I. törvény alá tartozóknak Harmadik országbeli EGT tag családtagja Harmadik országbeli ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolvány Humanitárius tartózkodási engedély kibocsátásáig ideiglenes engedély FOGALMAK Pénz: bankjegy, érme, számlapénz és elektronikus pénz Készpénz: bankjegy és érme együttesen Valuta: külföldi pénz (bankjegy + érme) Deviza: külföldi pénznemre szóló követelés Bankjegycsomag: 100 db azonos címletű és minőségű, azonos képhelyzetben elrendezett bankjegyekből álló bankszalaggal összefogott csomagolási egység Bankjegyköteg: 10 db azonos címletű és minőségű bankjegycsomagból összeállított, fedőlappal ellátott, fóliával

összefogott csomagolási egység Beolvasás: bankjegyek egyenkénti vizsgálata és ezáltali megszámolása Ellenőrzés: a beolvasott bankjegyek és érméknek ellenőrző átszámolása kézzel vagy géppel Érmetétel: azonos címletű és minőségű érme meghatározott mennyiségéből álló csomagolási egység (zacskó, érmezsák, érmetekercs) Különbözet: pénzfeldolgozás során a beolvasás és ellenőrzés során megállapított hiány vagy többlet Bankjegy-és érme visszaforgatás: kifizetés, kiadás- és átadás Forgalomból bevont bankjegy-és érme: törvényes fizetőeszköznek már nem minősülő Törvényes fizető eszköz: MNB. Törvény szerinti, vagy a külföldi intézmény jogi aktusában meghatározott bankjegy- és érme