Kereskedelem | Felsőoktatás » A virágkereskedelem és dísznövénytermesztés

http://www.doksihu 3 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Tartalomjegyzék I. Bevezetés 5 II. Történelmi áttekintés 6 II. 1 A virágkereskedelem kialakulása a nagyvilágban 7 II. 2 A magyar virágkereskedelem és dísznövénytermesztés kialakulása 9 III. A virágkereskedelem és a dísznövénytermesztés szereplőire ható külső környezeti tényezők III. 1 STEEP-elemzés 12 12 III. 1 1 Társadalmi környezet 13 III. 1 2 Technológiai környezet 14 III. 1 3 Természeti környezet 15 III. 1 4 Gazdasági környezet 15 III. 1 5 Politikai, jogi környezet 17 III. 2 A

dísznövénytermesztés helyzete és főbb tendenciái III. 2 1 Nemzetközi áttekintés 19 19 III. 2 1 1 Növényházi dísznövénytermesztés 19 III. 2 1 2 Szabadföldi dísznövénytermesztés 22 III. 2 2 A nemzetközi változások európai kihatásai 23 III. 2 3 A világ legfontosabb dísznövénytermesztő országainak rövid értékelése IV. A dísznövénytermesztés mint a hazai virágkereskedelem alappillére 24 26 IV. 1 A magyar dísznövénytermesztés jelenlegi helyzete 27 IV. 2 Az ágazat főbb területei 28 IV. 2 1 Növényházi dísznövénytermesztés 30 IV. 2 2 Szabadföldi dísznövénytermesztés 32 IV. 3 A hazai virágkereskedelem szereplői 34 IV. 3 1 Nagybani virágpiacok 34 IV. 3 2 Nagykereskedők 36 IV. 3 3 Kiskereskedők 40 IV. 3 4 Újfajta értékesítési módok 41 IV. 3 5 Az internet szerepe a virágkereskedelemben 43 http://www.doksihu 4 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű

dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. IV. 4 A hazai értékesítési rendszer 43 IV. 5 Árképzés a dísznövény-kereskedelemben 45 V. A Flora Hungaria Dísznövénykereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság bemutatása 45 V. 1 Ismertető a cégről 45 V. 2 A cég gazdálkodása számokban 51 VI. Primer kutatás 52 VI. 1 Bevezető 52 VI. 2 Kutatási módszertan 53 VI. 3 Kutatási eredmények, összegzés 54 VII. A dísznövénytermesztés jövőbeni kilátásai 60 VII. 1 A nemzetközi színtéren várható változások 60 VII. 2 A nemzetközi változások hazai kihatásai 61 VII. 2 1 Növényházi dísznövények 61 VII. 2 2 Szabadföldi

dísznövények 62 VIII. Befejezés 62 Forrás –és irodalomjegyzék 65 Mellékletek 67 http://www.doksihu 5 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. I. Bevezetés Szakdolgozatom elsődleges dísznövénytermesztésének feladatának elemző hazánk bemutatását és virágkereskedelmének az értékesítési és rendszer megismerését tartom. Azért választottam ezt a témát, mert szorosan kapcsolódik egyik hobbimhoz, a virágkötészethez. Remek kikapcsolódást jelent számomra a természetben és a lakás falai közt egyaránt a virágokkal foglalkozni, „velük”

törődni. A virágok fontos szerepet játszanak életünkben. Az idők kezdetétől részei ünnepeinknek, számtalan alkalomhoz, eseményhez társulnak, sokféle érzelmet és hangulatot fejeznek ki. Mindig adódik valami különleges alkalom (születésnap, házassági évforduló, vagy akár egy baráti vacsorameghívás) és természetesen ott vannak a jeles napok és ünnepek (karácsony, húsvét, esküvő), amelyeknek a virágok fontos kellékei, akár fogalmazhatnék úgy is, hogy lényegi részei, hiszen a virág az ünnep jelképe minden népnél világszerte. Nyugalmat és tisztaságot árasztanak A virág a megújulás üzenetét hordozza. Szépsége – ami ugyan mulandó – még a legszürkébb hétköznapjainkat is derűsebbé teheti, s talán ennél is többet jelent az általa nyújtott élmény. Az egyes évszakok szín –és illatkavalkádja kedvező hatással bír érzékszerveinkre és még a legegyszerűbb csokornak is sajátos üzenete van virágnyelven, ennek

pedig külön varázsa. Nem jelenthet gondot egy szép és egyben http://www.doksihu 6 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. érzelmeinket is kifejező csokor összeállítása, így a virág, a virágcsokor szinte bármely alkalomra kiváló és szép ajándék. Az információkeresés során hamar világossá vált számomra, hogy egy nagyon szép és érdekes témával, ám meglehetősen nehéz és bonyolult helyzettel állok szemben. Azt ugyanis mindenképpen tudni kell, hogy a virágkereskedelemmel kapcsolatban csak nagyon kevés konkrét adat és információ áll a kutatni vágyó

rendelkezésére. Azok is elsősorban különböző szaklapokból, újságcikkekből, az internet aktuális oldalairól, illetve a szakma képviselőivel folytatott beszélgetések útján szerezhetők be. Első feladatom ezért a területhez kapcsolódó cikkek kigyűjtése volt, melyek sok olyan érdekes témával, felvetéssel, gondolattal szolgáltak, amivel véleményem szerint mindenképpen érdemes foglalkozni a továbbiakban. Ezt követően felkerestem több, a szakmában jártas személyt, akik több éves, sőt akár évtizedes tapasztalattal rendelkeznek a hazai virágkereskedelem területén. Ezek a beszélgetések is sok fontos információt tartogattak számomra, melyeket nagyszerűen fel tudtam használni munkám során. Végül pedig saját – bár még elég csekély – tapasztalataimat is igyekeztem hasznosítani. A dísznövénytermesztés szerves része a hazai virágkereskedelemnek, ám helyzetét és lehetőségeit tekintve érdemes külön is górcső alá

venni. Szakdolgozatomban ezért én is így teszek, s olyan kérdésekre keresem a választ, mint például: - Milyen külső környezeti tényezők hatnak a virágkereskedelem és dísznövénytermesztés szereplőire? - Hogyan alakul nemzetközi viszonylatban a dísznövénytermesztés helyzete és milyen tendenciák figyelhetők meg? - Milyen a magyar dísznövénytermesztés jelenlegi helyzete és mi lesz a sorsa a továbbiakban? - Milyen hazai és külföldi lehetőségeink lesznek? - Hogyan épül fel a hazai piac és milyen változások várhatók a piaci szereplők életében (különösen hazánk Európai Unióhoz való csatlakozása kapcsán)? Úgy gondolom, hogy a fenti kérdések megválaszolásával feltérképezhető hazánk virágkereskedelme és dísznövénytermesztése, illetve az ágazat további alakulása. http://www.doksihu 7 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a

szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Remélem, hogy ez az olvasmány azok számára is tartogat érdekességeket, akik eddig nem látták a virágkötészet mesterségében rejlő szépségeket. Bízom ebben egyrészt azért, mert számos esetben vonható párhuzam más területek problémáival, illetve azok megoldásaival. Másrészt pedig azért, mert az ágazat jelentősége különösen felértékelődik az EU-csatlakozás idejére, mivel a környezet javításában (zöldfelületek, munkahely, lakás), az élet minőségében, valamint a vidék népességmegtartó szerepében kiemelkedő szerepet játszik. II. Történelmi áttekintés A növények díszítési célra való használata a

növénytermesztés és a kézművesség kialakulását követően jelent meg. Együtt fejlődött az emberiséggel A társadalmi viszonyokhoz, a kertkultúrához és a művészetekhez kötődött. A felhasznált növények szimbolikus jelentőségűvé váltak. A történelmi áttekintés segítséget nyújt abban, hogy könnyebben átláthatóvá váljon a virágkereskedelem kialakulása és fontossága a megelőző korok és napjaink gazdaságában. II. 1 A virágkereskedelem kialakulása a nagyvilágban A virágkereskedelem kialakulását a virágkötészet és a dísznövénytermesztés fejlődésén keresztül vizsgálhatjuk a legjobban. Mezopotámia ( kb. ie 3000-ie 400) Közvetlenül a virágkereskedelemmel kapcsolatos adat még nem áll rendelkezésre, de az első bizonyítható virágkötészeti emlékek ebből a kultúrából származnak. A babilóniai birodalomnak tulajdonítják a kertművészet megteremtését és az épületek belső tereinek díszítését is. Egyiptom

(kb. ie 3000-ie 30) Az egyiptomi birodalom területéről már több bizonyítható emlék maradt az utókorra. Az ókori Egyiptom kertkultúrája fejlett és különleges volt. Magas művészi szintű növényábrázolások jelentek meg. Írásos feljegyzés tanúskodik arról, hogy III Ramszesz fáraó Ámon isten tiszteletére ötszáz virágoskertet létesíttetett és adományozott a papságnak. Jellemző számadat a kor fényűzésére, hogy az ie XIII században – szintén Ámon tiszteletére – 19 millió koszorú készült. A templomok http://www.doksihu 8 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű

alkalmazásokhoz. mellett szent ligetek is találhatóak. A kert és a fa egyaránt vallásos tisztelet tárgya volt, hiszen Egyiptomban hiányoztak a természetes erdők. Görög államok (i.e 1100-ie 300) Az antik világban a görögök virágszeretete és virágkötészete volt az egyik legfejlettebb. Virágfüzérekkel díszítették istenszobraikat, a papok és papnők virágkoszorúkat viseltek szertartásaikon. A templomok környékét kertszerűen alakították ki és gondosan ápolták. Az épületek, a kertek és a természetes táj összhangjára törekedtek. A Karthágóban régészek által feltárt virágbolt alapján valószínűsíthetjük a virágkötő szakma létezését is. Római Birodalom (kb. ie 800-isz 476) Valódi mivoltában ekkor jelenik meg először a virágkereskedelem. A római aranykor hatalmas mennyiségű virágot, elsősorban rózsát és liliomot igényelt. Ezért nem meglepő, hogy a virágkertészet művészete fejlett volt. A városok

kialakulásával egyidejűleg létrejöttek a városon kívüli, de ahhoz közel eső árutermelő kertészetek. Emellett mint kézműiparág, a városon belül kialakult a virágkereskedelem és a virágkötészet. A virágnak óriási kultusza volt. A győztes hadvezéreket virágszőnyeggel, rózsasziromhintéssel fogadták. A császárok, a hadba vonulók, a szerelmesek rózsakoszorút tettek homlokukra. Télen Alexandriából szállították a rózsát Rómába és hatalmas hajtatóházak szolgálták ki a kereskedelmi igényeket. A rómaiaknak köszönhetjük az első virágkötő nőt ábrázoló képet és az első virágkötészetről szóló könyvet is (Plinius: Historia naturalis). Korai középkor A Római Birodalom bukását követően a népvándorlás évei nem kedveztek a kultúra fejlődésének. Így a virágkereskedelem is háttérbe szorult A románkor (X-XII. század) művészetével párhuzamosan a virágdíszítés és a virágtermelés is a kolostorokba

húzódott vissza és a virágok csak a templomok díszítésére szolgáltak. A gótika (XII-XV. század) sem hozott fejlődést e tekintetben Szerepe elsősorban abban áll, hogy az ember és a növény között meghittebb kapcsolat alakult ki. A http://www.doksihu 9 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. növényeket elvont fogalmak megtestesítésére is képesnek tartották. A lovagvilág virágnyelve is ekkor alakult ki. Reneszánsz (XV-XVI. század) Az öntudat és a gazdagság növekedése az épületek és a kertek méretbeli növekedéséhez vezetett. Elsősorban a kertművészet

fejlődése figyelhető meg Barokk (XVII-XVIII. század) Virágkereskedelmi szempontból ekkor sincs fejlődés. Itt is elsősorban a kertek továbbfejlesztésére helyezték a hangsúlyt, amiben a barokk túldíszítettsége kibontakozhatott. Klasszicizmus (XIX. század első fele) A virágkereskedelem fellendülésének kora. A városiasodás következtében elválik egymástól a virágtermelés és a kereskedelmi tevékenység. A nagy virágigény elősegíti a kereskedelmi virágkertészet fejlődését. Nemcsak díszfákat és cserjéket hoznak be Európába a világ minden tájáról, hanem az üvegházi növények számos faja is bekerül a termesztésbe. Romantika (XIX. század közepe) A virágkultusz fellendült, újból előtérbe került az idegen vidékek növényeinek felhasználása. Így a trópusi növényeknek pálmaházakat építettek, divatba jöttek a sziklakertek alpesi növényekkel. A közlekedés fejlődése is mind több módot adott arra, hogy egzotikus

növények kerüljenek Európába. A növényeket a piacok mellett már virágüzletekben is árusították1. XX. század A század elején néhány tucat holland termelő szövetséget hozott létre, hogy hatékonyan tudják képviselni érdekeiket a vásárlókkal szemben. Ezáltal nem kellett az eladásra koncentrálniuk, hanem a termesztésre összpontosíthatták figyelmüket. A II. világháború után az európai gazdaság emelkedésével a megnövekedett 1 Elekné Ludányi Zs.-Császi K: Virágkötészet, Agrárszakoktatási Intézet Budapest, 1999 http://www.doksihu 10 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű

alkalmazásokhoz. életszínvonal eredményeként folyamatosan nőttek az igények is, amelyeknek a folyamatosan fejlődő termesztés eleget is tudott tenni. Fejlődött és korszerűsödött a technológia, nőttek a termésátlagok, nőtt az üzemek mérete, szakosodtak a kertészetek, ezáltal olcsóbb lett a termelés. A nagymennyiségű virág gyors és korszerű értékesítése érdekében hozták létre a virágárveréseket és megjelent az internetről történő vásárlás is. Az átfogó kereskedelmi rendszereknek és a szállítási feltételek javulásának köszönhetően a világ minden pontjáról érkeznek növények. A mai kereskedelmi viszonyokat jellemzi, hogy bármely időpontban, bármilyen virág beszerezhető.2 II. 2 A magyar virágkereskedelem és dísznövénytermesztés kialakulása Hazánk Mátyás király révén kapcsolódott be a reneszánsz kertépítésbe. Ezután a feudális termesztési mód és társadalmi értékrend határozta meg a

dísznövénykertészetet. Kolostorokban, királyi- és főúri kertekben folyt a növények termesztése. A XIX. században alakultak ki a dísznövénytermesztés bázisainak tekinthető kertészetek: az Egyetemi Füvészkert, a Budai Királyi Várkertészet, a Festetics hercegek kertje és az Eszterházy uradalom. Az első világháború után számos díszkertészeti üzemet hoztak létre, a kor technikai színvonalának megfelelő felszereltséggel. A második világháborúban ezek a kertészüzemek szinte teljesen használhatatlanná váltak. 3 A magyarországi dísznövénytermesztésről jórészt csak becsült adatokkal rendelkezünk. Ennek előrebocsátásával a magyar dísznövénytermesztés az elmúlt évtizedekben a következőképp alakult: A II. világháborútól az 1989-90-es változásokig a termesztést az önellátás és a KGST-kapcsolatok rendszere jellemezte. A virágtermelés az életszínvonal javulásával együtt fokozatosan emelkedett, ami a

termesztő felületek növekedésében is megnyilvánult (1. számú táblázat) 2 3 Biza Klára: Termelőellenesek a holland árverések, Kertészet és Szőlészet 48. évfolyam 51-52 szám Biza Klára: A magyar helyzet, Kertészet és Szőlészet 44. évfolyam, 4 szám http://www.doksihu 11 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 1. sz táblázat Az üveg és fólia alatti dísznövénytermesztés felületeinek alakulása Magyarországon 1965-1999 között Üvegház Melegágy Fólia 1963 11 91 - 1973 80 24 - 1980 120 20 20 1990 150 10 200 1995 100 5 210 1997 110 4 200 1999 100 220

Forrás: Növényházi dísznövények termesztése Mezőgazda Kiadó 2002 Nagy, 1986; és Schmidt, 2000 nyomán Exportunk elsősorban a szabadföldi dísznövényekre (szárazvirág, rózsatő) épült. Növényházi dísznövényeket főként a KGST-országok felé értékesítettünk. Kisebb mennyiségben nyugatra is exportáltunk, főképp az onnan behozott növényházak- és fajták árának kigazdálkodása céljából. Az exportot és az importot kizárólag a valutagazdálkodási joggal felruházott külkereskedelmi vállalatok bonyolították.4 Az ötvenes években kezdődött meg a dísznövénytermesztés újjászervezése. Először magánüzemek, majd állami, szövetkezeti és kommunális üzemek jöttek létre. Ebben az időben alakultak ki az első termálvízzel fűtött dísznövény kertészeti telepek Csongrád, Békés és Győr-Sopron megyékben. Az értékesítés a hatvanas években a főleg élelmiszereket forgalmazó Batthyányi téri vásárcsarnokban

kezdődött, ahol a termelőszövetkezetek mellett a termelők is helyet kaptak. Az infrastruktúra fejlődésével, a metróépítés miatt a hetvenes évek elején a virágkereskedők átkerültek a Tolbuhin vásárcsarnokba. A csarnok területén a szövetkezetek és a kistermelők mellett már több virágüzlet is működött. Az egyre nagyobb számban megjelenő termelők számára a hely méretei idővel szűkösnek bizonyultak, így azok a csarnok melletti utcákba kényszerültek. Az utcán azonban a vevők időkorlátai megszűntek, azaz a nap szinte bármely szakában megjelentek, ami a kertészek szempontjából kiszolgáltatott helyzetet eredményezett. A piac ezért állandó nyitvatartással működött. Az egyre bővülő termelői kör és az egyébként sem megfelelő körülmények miatt létfontosságúvá vált egy új csarnok létrehozása. Ennek a követelménynek eleget téve épült meg 1984-ben a FloraCoop Budaörsön, melynek 18 szövetkezet volt a

tulajdonosa és kizárólag dísznövények értékesítésével foglalkozott. 4 Növényházi dísznövények termesztése Szerkesztette Schmidt Gábor, Mezőgazda Kiadó, 2002 http://www.doksihu 12 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A vidéki városokban a rendszerváltás előtt a termesztésben és a forgalmazásban is a helyi városgazdálkodási vállalatoké és a termelőszövetkezeteké volt a főszerep. A kiskereskedelem döntő része állami kézben volt, melynek privatizálására csak a kilencvenes években került sor. Ezért a kertészet valóságos piaca az állami beavatkozás

miatt csak a rendszerváltás után alakulhatott ki. Az addig működő elosztórendszer a vállalatok és a szövetkezetek meggyengülése miatt a század utolsó évtizedének elejére teljesen megszűnt.5 Az 1989-1990-es változások után a dísznövények külkereskedelme liberalizálódott. A magyar piacon egyre nagyobb mennyiségben jelentek meg a Nyugat-Európában és a nagyvilágban termelt dísznövények: főképp vágott és cserepes virágok (a magyar termelés konkurenciájaként), részben pedig különleges szárazvirágok, kötészeti kellékek, díszfaiskolai termékek. A hagyományos KGST-külpiac összezsugorodott (fizetésképtelenné vált). Az ugrásszerűen megnövekedett import, az új fajták és technológiák gyorsabb bekerülése egyrészt élénkítően hatott a magyar termesztésre, másrészt jelentős konkurenciát is teremtett, elsősorban a növényházi dísznövények (vágott és cserepes virágok) terén. 1994-től ismét megélénkült az

üvegházépítés, főként a Nyugat-Európából áttelepített, bontott üvegházakkal.6 III. A virágkereskedelem és a dísznövénytermesztés szereplőire ható külső környezeti tényezők „A dísznövénytermesztés rendkívül szerteágazó tevékenység. Főbb területei a következők: ™ Kondicionált felületek alatti (növényházi) dísznövénytermesztés, azon belül: - vágottvirág- és vágottzöld termesztés, - cserepes dísznövények előállítása, 5 6 Biza Klára: A magyar helyzet, Kertészet és Szőlészet 44. évfolyam, 4 szám Növényházi dísznövények termesztése Szerkesztette Schmidt Gábor, Mezőgazda Kiadó, 2002 http://www.doksihu 13 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások

nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. - virágpalánta nevelés. ™ Szabadföldi dísznövénytermesztés, ezen belül: - díszfaiskola termesztés, - rózsatőtermesztés, - szabadföldi vágott virágok termesztése, - szárazvirág termesztés, - évelő dísznövények előállítása.”7 III. 1 STEEP-elemzés „A marketing, mint vállalkozási funkció, szoros kapcsolatban áll a vállalkozás környezetével, eredményessége a rá ható tényezők függvénye is. Ezek a tényezők lehetnek külső, illetve belső eredetűek. A külső környezet elemzése számos előnnyel jár a vállalkozások számára. Így például segítségével előrejelezhetők a hosszabb időtávban megjelenő problémák, felismerhetőek a lehetséges jövőbeni történések, kiaknázhatóak a változásokban rejlő lehetőségek. A marketinget befolyásoló külső környezeti tényezők öt fő csoportba

sorolhatók: 1) Társadalmi környezet, 2) Technológiai környezet, 3) Gazdasági környezet, 4) Természeti környezet, 5) Politikai, jogi környezet.”8 III.11 Társadalmi környezet A társadalmi környezet két kulcselemét a demográfiai és a kulturális hatások jelentik. Témám esetében célszerűbb a kulturális elemekre összpontosítani Az ember ugyanis már ősidők óta gyűjti a virágokat maga és környezete díszítésére. A virágok elkísérnek minket a születéstől a halálig. A virágajándék a barátság, az elfogadás, a köszönet és a szeretet jelképe. A termesztők és a kereskedők az emberek esztétikai igényeinek a kielégítésére törekednek a kezdetek óta. 7 8 Növényházi dísznövények termesztése Szerkesztette Schmidt Gábor, Mezőgazda Kiadó, 2002 Józsa László: Marketingstratégia, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 2000, 2002 http://www.doksihu 14 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű

dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Az emberi kultúra történetében az első bizonyítható virágkötészeti emlékek Mezopotámiához kötődnek. Erre az időszakra tehető a kertművészet megteremtése és az épületek belső tereinek díszítése is. Több bizonyítható emlék maradt fenn az Egyiptomi Birodalomból is: a fáraók sírkamrájának felnyitásakor virágfüzérek és koszorúk maradványaira bukkantak a korabeli felfedezők. A halottak búcsúztatásakor a virágokat füzérekbe fonták, ezeket a mai koszorúk elődeinek is tekinthetjük. A görögök virágszeretete és virágkötészete az egyik legfejlettebb volt az antik népek közül. A

Római Birodalomban hatalmas kultusza volt a virágnak A virágkereskedelem és a virágkertészet is fejlett volt. A művészetek területén is meghatározó ez a kor: ekkor ábrázoltak először festményen virágkötő nőt és ekkor jelent meg az első virágkötészetről szóló könyv is. A X-XVIII. század nem kedvezett a virágkereskedelem fejlődésének A reneszánsz és a barokk időszaka ugyanis elsősorban a kertművészet fejlődését hozta magával. A XIX. század első fele, a klasszicizmus egyértelműen a virágkereskedelem fellendülésének eredményezte. kora. A romantika a virágkultusz további fellendülését 9 Urbanizált korunkban a dísznövények az emberi környezetnek legalább olyan fontos és nélkülözhetetlen elemei, mint a víz vagy a levegő. Egy részük, így a díszfák és a díszcserjék közvetlenül is hozzájárulnak a környezeti ártalmak mérsékléséhez, más részük pedig pszichikai úton: a közérzet általános

javításával fejti ki kedvező hatását. A demográfiai elemek közül a városiasodás hatását érdemes kiemelni. A klasszikus növényházi dísznövények termesztése mindig oda települt, ahol a felhasználó volt: a paloták, a kastélyok mellé, később pedig a nagyvárosok közelébe. Ez az akkori kor színvonalának megfelelő szállítási körülményekkel is magyarázható. A XX. században, különösen a második világháború után az európai gazdaság emelkedésével párhuzamosan az életszínvonal is növekedett. Mindezek egyenes következménye volt az igények folyamatos növekedése, amelyeknek a fejlődő termesztés eleget tudott tenni. Fejlődött, korszerűsödött a technológia, nőttek a termésátlagok, nőtt az üzemek mérete, szakosodtak a kertészetek. 9 Elekné Ludányi Zsuzsanna-Császi Katalin: Virágkötészet, Agrárszakoktatási Intézet, Budapest 1999 http://www.doksihu 15 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár

teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. III.12 Technológiai környezet Termesztő berendezéseink nagy része alacsony technológiai színvonalú fóliasátor. A dísznövénytermesztés területén hazánk óriási előnye az 1800-as években induló kertészeti szakoktatás, amely - Európában egyedülálló módon – évtizedek alatt önállóvá, egyetemi színvonalúvá fejlődött. A XX század világháborúi és az azt követő politikai helyzet gazdaságunkat és ezzel együtt a korábbi híres és sikeres kertészeti fejlődésünket is visszavetette. Elszigeteltségünk alatt a gazdaságilag független országok jelentős termesztési, illetve

kereskedelmi tapasztalatra tettek szert, tovább erősítve stabil gazdaságukat. Az elmúlt 15 év során hatalmasat fejlődött a technikai háttér. A nemesítők új fajták és fajtatípusok tömegét állították elő, új növényfajok kerültek a kultúrába. A cserepes dísznövények faj –és fajtaválasztéka is évről-évre folyamatosan növekszik. Nagyon sok új fajtát hoznak forgalomba és ezek nagy része már szabadalmi oltalommal védett! A technika fejlődésével a virágkereskedelem területén is megjelent az internetes értékesítés lehetősége. Külföldön már egyre erősödik szerepe, hazánkban még kialakulóban van. Örvendetes azonban, hogy egyre több nagykereskedőnek van saját honlapja. Az üzemek száma ugyan csökken, de nő azok mérete, fokozódik a specializálódás és nagy mértékben automatizálják az üzemeket. Minél specializáltabbak az üzemek, annál nagyobb szükség van a jól szervezett informatikai háttérrel

rendelkező értékesítési szervezetekre. A kutatás-fejlesztés, azaz a K+F szinte nincs is jelen a hazai dísznövénytermesztésben. Pedig érdemes lenne kiemelt figyelmet fordítani e területre, hiszen az új fajták jelentősége egyre jobban nő a nemzetközi kereskedelemben. Az innováció legfőbb mozgatórugói a vásárlók igényeinek változása és a növények tulajdonságainak megváltoztatása. Mindenképpen figyelemmel kell kísérni tehát a kutatás-fejlesztés területét, mert aki nem újít, az lemarad. Amíg hazánkban jelenleg is tartja magát a nézet, miszerint a virág „luxuscikk”, addig az unióban nem kell amellett érvelni, hogy a dísznövény miért nem az. Komoly összegeket fordítanak olyan kutatásokra, melyekben a dísznövények http://www.doksihu 16 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a

dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. közérzetre, munkabírásra, egészséges munkahelyre, otthonra gyakorolt hatását vizsgálják. III.13 Természeti környezet A természeti környezet vonatkozásában annyit emelnék ki, hogy a termesztésben és a felhasználásban egyaránt érezhető a környezetvédelmi szemlélet erősödése. Egyre nagyobb az igény az őshonos fajok iránt és mind jobban szigorodnak a hatósági előírások a vegyszerek felhasználásával kapcsolatban. III.14 Gazdasági környezet A hazai dísznövényforgalomra jellemző a szakaszosság, vagyis nagy forgalmi csúcsok váltakoznak igen kis forgalmú időszakokkal, ami természetesen az árakban is tükröződik. Ez alapján különböző üzleti ciklusokat különíthetünk el Ez különösen a

virágos-cserepes dísznövénytermesztő üzemeket érinti érzékenyen, mert nagyon pontos időzítést és piaci kapcsolatrendszert feltételez. A forgalmazás sajátossága, hogy az értékesítés ciklikus. A ciklikusság a szabadföldi termékeknél (díszfák, díszcserjék) biológiai és felhasználási sajátosságokból adódik, a vágott és cserepes virágoknál pedig a fogyasztók virágvásárlási szokásaiból, ami az ún. „jeles napokon” (ünnepek, egyes névnapok) ugrásszerűen megemelkedik Mindkét esetben elmondható, hogy a bevételek nem a kiadások ütemében jelentkeznek, hanem azokhoz képest jelentős eltolódással. A legfontosabb virágvásárlási napok időrendi sorrendben: ™ Valentin-nap (február 14.) ™ Nőnap (március 8.) ™ Húsvét (március-április, évente változóan) ™ Anyák napja (május első vasárnapja) ™ Évzárók, ballagások (május vége, június) ™ Halottak napja (november 2.) ™ Advent (december) ™

Karácsony (december 25-26.) A legnépszerűbb névnapok: http://www.doksihu 17 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. ™ Mária (augusztus 15., szeptember 8 és 12) ™ Erzsébet (november 19.) ™ Katalin (november 25.) A kereslet mértéke (forgalom) szerinti fontossági sorrend: Halottak napja, anyák napja, nőnap, évzárók, ballagások, névnapok, egyéb jeles napok. A tulajdonformák a következőképpen alakultak: a második világháborútól az 19891990-es változásokig a termesztést az önellátás és a KGST-kapcsolatok rendszere jellemezte. Az exportot és az importot

kizárólag a valutagazdálkodási joggal felruházott külkereskedelmi vállalatok bonyolították. Az 1989-1990-es változásokat követően a dísznövények külkereskedelme liberalizálódott. A hagyományos KGSTkülpiac fizetésképtelenné vált A változások egybeestek az 1960-1970-es években felépült növényházak tömeges elavulásával. A korábbi cserepes dísznövényeket termesztő nagyüzemek állami és szövetkezeti tulajdonban voltak, melyek nagy része a rendszerváltás után elvesztette versenyképességét, jó részük megszűnt vagy felszámolás közeli helyzetbe került. A cserepes dísznövénytermesztő üzemek jelenlegi helyzete sem túl kecsegtető. Válságos helyzetük miatt ugyanis csak töredékét tudják előállítani a hazai igényeknek. Várható, hogy néhány nagyobb vágott virág termesztő és zöldséges nagyüzem a piaci viszonyok változása miatt átáll majd a cserepes dísznövények termesztésére, de mindez csak rövid távon

javíthat a helyzeten, viszont kiindulópontjai lehetnek a jövő versenyképes üzemeinek. Napjainkban – európai viszonylatban is – a multinacionális cégek térhódítása figyelhető meg. A virágkereskedelem területén is egyre több ilyen cég: csomagküldő szolgálat, külföldi fiókvállalat és kereskedelmi képviselet alakul. Ezzel párhuzamosan a nagy áruházláncok mind nagyobb részt hasítanak ki a dísznövénykereskedelemből. Ezáltal közvetve a termelést is befolyásolják A teljes dísznövényágazat 3500 kis –és nagyüzemet és 2500-3000 kereskedőt, illetve kereskedőcéget foglal magában: összességében 30-35.000 ember számára nyújt megélhetést. A dísznövény –és virágkereskedelem Európa –és világszerte, így http://www.doksihu 18 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum

szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. hazánkban is szinte töretlenül fejlődik. A hazai piac évről-évre növekedést produkál, GDP növekedése 2002-ben 3,3% volt.10 III.15 Politikai, jogi környezet A kertészeti ágazaton belül jelenleg szinte csak az élelmiszert előállító (tehát: „hasznos”) ágazatok kapnak támogatást és nyernek meghallgatást, azonban a dísznövénytermesztésnek is számos problémával kell szembenéznie. Amikor az érintettek terheiket a felelős minisztériumnak vázolják a támogatás reményében, gyakorlatilag süket fülekre találnak. A szemlélet, mely szerint a dísznövény ágazat „luxusterméket” állít elő, még mindig tartja magát. Az elmúlt évtizedben szinte semmit sem sikerült változtatni ezen a megkövesedett

felfogáson. Ennek következménye az a kényszerű önállóság (magad uram, ha nincs szolgád), amikoris a dísznövénykertésznek mindent saját szellemi és anyagi forrásból kell megteremtenie. Ez szinte lehetetlen a kiskapuk megkeresése nélkül, amiből aztán az adatszolgáltatás hiánya, az ún. statisztikai homály adódik Mindennek pedig következménye az egymással, a gazdasági vezetőkkel és a versenytársakkal szembeni bizalmatlanság. A minisztérium nem akarja észrevenni, hogy a dísznövénytermesztés is a kertészet ún. intenzív ágazatai közé tartozik, melynek számos előnye van: így például a sokat emlegetett népességmegtartó képesség, a vidéki foglalkoztatottság növelése, egészséges életmód és a magas életszínvonalhoz tartozó igényesség kialakulása. Mindezek ellenére a kertészek – a fent említett individualizmus dacára - képesek az összefogásra. Erre példa a Flora Hungaria nagybani virágpiac, amely – a Széchenyi

terv támogatása mellett – a tagok pénzéből és összefogásával valósult meg. A dísznövényágazat szereplőinek a politikai környezet elemei közül az érdekérvényesítés megfelelő formáinak megtalálására célszerű nagy hangsúlyt fektetni. Ennek szellemében alakult meg 1990-ben a Magyar Dísznövény Szövetség és Terméktanács (továbbiakban: DSZTT) a dísznövénytermesztésben és forgalmazásban érdekelt szervezetek és személyek érdekképviseleteként. A szövetséget az illetékes miniszter 1994-ben terméktanácsként ismerte el. Tevékenységével a magyar kertészeti kultúra tradícióit ápolja és elősegíti a korszerű kertészeti termékek előállítását, értékesítését. A DSZTT 15 tagegyesületből áll, 10 Növényházi dísznövények termesztése Szerkesztette Schmidt Gábor, Mezőgazda Kiadó, 2002 http://www.doksihu 19 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat

tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. melynek mintegy 2000-2500 tagja van. A szervezet – a tagsággal való viszony javítása érdekében – úgy határozott, hogy a jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaságok közvetlenül is tagok lehetnek. Ezzel lehetővé vált a jelentős gazdasági súlyú társaságoknak az érdekvédelmi munkához való kapcsolódása. Az érdekvédelmi szervezet attól erős, hogy a termékpálya szereplőinek legalább 2/3-át, 3/4-ét átfogja; ettől válik elismertté és a tagok által működőképessé. Az EU-csatlakozáskor tehát rendelkezünk azokkal a jogosítványokkal, amelyek az érdekérvényesítéshez szükségesek, de a

működéshez szükséges finanszírozás nem megoldott. Az érdekképviseleti munka nagy része idővel áttevődik Brüsszelbe, amelyhez még kevésbé rendelkezünk anyagi háttérrel. A liberalizált európai piacon akkor lehetünk jelen kellő súllyal, ha összefogunk és egységesek vagyunk. A magyar belső szabályozás területén a Magyar Kertészeti Tanács (továbbiakban: MKT) keretein belül képzelhető el az erős érdekérvényesítési rendszer. A dísznövényzöldség-gyógynövény ugyanis együtt képvisel olyan nagyságrendet, amellyel már kormányzati szinten kell foglalkozni. Ezzel egybevág az MKT ügyvezető elnökének „Az MKT lehetséges szerepe a kertészeti ágazatok összefogásában és sikeres működésében” című előadásában kifejtett véleménye, miszerint a kertészet képviseletben sem bomolhat ágazatokra. Az egységes képviselet érdekében a szőlőbor, gyógynövény, valamint a dísznövény ágazatokat is integrálni kell Viszont

mindegyik ágazat érdekképviseleti szervezetének meg kell találnia az önálló anyagi forrást és biztos alapokon kell működnie. A Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács, valamint az MKT közös évzáró szakmai rendezvényén a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (továbbiakban: FVM) politikai államtitkára tartotta meg előadását „A magyar kertészet változó helyzete az agráriumban, lehetőségei az EU-csatlakozás során” címmel. Az államtitkár elmondta, hogy aláírtak egy együttműködési szerződést, mely szerint a minisztérium bevonja a törvényhozói munkába a szakmaközi szervezeteket. (A szakmaközi szervezeteket a zöldség-gyümölcs ágazat érdekvédelmi szervezetei uniós mintára hozták létre azért, hogy uniós szinten elfogadott és magyar, valamint uniós vonatkozásban is működőképesek legyenek.) A kormányzatnak nem érdeke, hogy erős civil szerveződések jöjjenek létre, ám ha azok

mégis megalakulnak, akkor igyekeznek jó kapcsolatot kialakítani velük a http://www.doksihu 20 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. zökkenőmentes együttműködés érdekében. A dísznövényágazat FVM részéről való megítélésének vizsgálatakor egyértelművé vált, hogy a minisztérium és a különböző hatóságok továbbra is csak a miniszter által elismert civil szervezetekkel fogják tartani a kapcsolatot. A hatóságok arra számítanak, hogy a csatlakozás után csak az erős, életképes civil szerveződések fognak fennmaradni. Ezért fontos a DSZTT tevékenységének

fenntartása a továbbiakban is. Ehhez viszont a dísznövény termesztők és kereskedők minden tagjának az összefogása és anyagi támogatása szükséges. Az Európai Unióban a dísznövény ágazat és a törvényhozás kapcsolata rendkívül szoros. A törvényhozásban az érdekvédelmi szervezetek alkotta uniós gazdálkodói szervezetnek komoly beleszólása van a törvényalkotásba, az érdekvédelmi szint jóváhagyása nélkül nem készül törvény. Uniós tagként hazánk érdekvédelmi szervezete is tagja lesz az uniós szervezetnek. III. 2 A dísznövénytermesztés helyzete és főbb tendenciái III.21 Nemzetközi áttekintés III.211 ™ Növényházi dísznövénytermesztés Általános helyzetkép: világméretű vándorlás, új termőtájak kialakulása a Föld különböző kontinensein. A növényházi dísznövények a legkényesebb és legdrágább mezőgazdasági termékek közé tartoznak. Igénylik a „különleges” (kondicionált) környezetet és

magas áruknál fogva elviselik a nagy távolságokra való szállítás költségeit. A klasszikus növényházi dísznövények (trópusi virágok vagy télen hajtatott mérsékelt égövi növények) termesztése az első lépcsőben mindig oda települt, ahol a felhasználó volt: a paloták, kastélyok mellé, később pedig a nagyvárosok közelébe. Ez érthető, hiszen az élő virágok nem bírták az akkori kor színvonalán történő többhetes vagy hónapos szállítást (hajóval, szekérrel, vonattal). Aki igényelte, csak a közelben tudta megtermelni-megtermeltetni ezeket a növényeket, mesterséges létesítményekben. http://www.doksihu 21 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra

való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Később, ahogy a szállítás egyre gyorsabb és tökéletesebb lett (hűtőkamion, repülőgép), a trópusi virágok termesztése fokozatosan visszavándorolt oda, ahol a termőhelyi viszonyok optimálisak a számukra. Ez a folyamat a II világháború után kezdődött és napjainkig sem fejeződött be. A folyamatot jól szemlélteti az USA növényházi vágottszegfű-termesztésének példája: a II. világháborúig és azt követően az 1950-es évek elejéig a termesztés a legsűrűbben lakott keleti partra koncentrálódott, a hatalmas városok (New York, Chicago, Cleveland) elérhető közelségébe. A 70-es évekre – a szállítás (és hűtőtárolás) fejlődésének eredményeképp – a szegfűtermesztés levonult a déli országrészbe, a napsütéses Kalifornia és Florida államokba. Az itt megtermelt mennyiség a hazai piac java részét lefedte. Ma az USA

vágottszegfű-fogyasztásának 95%-át Dél-Amerikából importálják és csupán a fennmaradó 4-5%-át állítják elő a lokális igényeket kielégítő hazai (kis)üzemek. Európában hasonló tendencia figyelhető meg, csak mintegy 20 éves késéssel. Az Egyesült Európa létrejötte a határok fokozatos lebontásával még inkább ebbe az irányba hat. A nagy és fejlett ipari országokban (Németország, Anglia, Franciaország) napjainkra máris drasztikusan visszaesett a hazai szegfűtermesztés, az igényelt mennyiség döntő részét Dél-Európából, Dél-Amerikából és Afrikából hozzák be. A területi vándorlást befolyásoló legfontosabb tényezők: - a klimatikus viszonyok (észak: kedvezőtlen, dél: kedvezőbb), - a munkaerő ára (észak: drága, dél: olcsóbb), - fűtési költségek, - szállítási költségek, - a fizetőképes piac (sokszor ez is délre vagy keletre vándorol), - egyéb tényezők, mint a mindenkori politikai és gazdasági helyzet,

adó- és támogatási rendszerek, környezetvédelmi előírások. 1970-től 2001-ig a világ legfontosabb dísznövénytermesztő államaiban a növényházi termesztő felületek (üveg és fólia, valamint a szabadban termesztett növényházi dísznövények) alakulását a 2. számú táblázat mutatja be http://www.doksihu 22 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 2. sz táblázat Növényházi dísznövénytermesztő-felületek a nagyvilágban (ha) Ország 1970 1980 1990 1995 – 2001 Utolsó adatév, megjegyzés Németország 1925 2420 2713 2683 2000; nettó importőr; NSZK

Ausztria 328 182 216 220 2000; (7.) Ország 1970 1980 1990 1995 – 2001 Utolsó adatév, megjegyzés Magyarország 110 330 310 280 – 325 üveg + fólia (becsült adatok) Belgium 382 533 639 643 1999; főképp cserepes Dánia 379 335 344 359 1999; cserepes virágos Spanyolország + Kanári-szigetek 697 1270 3068 4989 2001; főképp vágott virág, szabadföldivel együtt (6.) Franciaország 1570 1946 1747 2300 1998; vágott virág Görögország 280 893 882 990 1995; szegfű, gardénia, szabadföldivel együtt 1798 3052 4236 4402 3252 1996; vágott szegfű, rózsa, egyéb vágott virág 1634 3971 5140 5927 2000; nettó exportőr ~300 ~700 szegfű, főképp fólia alatt (5.) 1782 3274 8322 1998; rózsa, krizantém, orchideák, Gypsophila (2.) Thaiföld 7000 1998; orchideák, egyéb trópusi virág, javarészt szabadban Malajzia 750 orchidea, részben szabadföldön (1.) Európa Olaszország, fedett szabadföldi

Hollandia Ázsia - Közel-Kelet Törökország Ázsia - Távol-Kelet Dél-Korea, fedett szabadföldi 180 Afrika 1999; főképp vágott virág, szabadföldivel együtt. Ebből rózsa: 290 ha 1997; főképp vágott virág, szabadföldivel együtt. Ebből rózsa: 325 ha Kenya 1849 Zimbabwe 1100 Marokkó 427 1992; főképp vágott virág, szabadföldivel együtt. Elefántcsontpart 690 1995; főképp üstökösfaalapanyag; szabadban Közép- és Dél - Amerika Kolumbia 5000 1999; szegfű, rózsa, krizantém http://www.doksihu 23 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Ecuador ~200 1994:

500 1999: 2750 Chile 340 Costa Rica 3600 rózsa, szegfű (3., 4) 1999; +2700 ha szabadföldi vágott virág 1994; szabadföldivel együtt Források: AIPH-UNION FLEURS 2001-es Dísznövénytermesztés Statisztikai Évkönyve, valamint: (1.) Laws, 1998; (2.) Ryong Jeong, 1998; (3) Winoground, 1997; (4) *, 2000; (5.) Miller, 1999; (6) Alvaraz, 2001; Flowertech, 2001. December; (7) Nehammer (kézirat) A táblázatból látható, hogy Európában a növényházi felületek növekedése 1970-1980 között még intenzív volt. Ezután a területnövekedés üteme mérsékeltebb lett: részben a termesztés hatékonyabbá válása, részben pedig annak délre vonulása miatt. Még később, a 90-es évektől kezdődően a mérsékelt égövi országok növényházfelületei – az előbb említett „délre vándorlásnak” ellentmondva – nem csökkentek, néha pedig (pl. Hollandiában) kimondottan növekedtek A déli régiókban (trópusi Afrika, Közép-és Dél-Amerika,

Távol-Kelet) viszont óriási felfutás tapasztalható: a nulláról több ezer hektárra, néha csupán egy évtized, vagy még ennél is rövidebb idő alatt. Ez a tény legalább három dolgot jelez: 1.) A dísznövények piaca világszerte erőteljesen bővül (így Magyarországon is) 2.) Az elvándorlás ellenére minden kultúrából megmarad valamennyi termesztés az anyaországban is. 3.) A kultúráknak csak egy része vándorol délre, mások továbbra is a mérsékelt égövi zónában vagy a piac közelében maradnak. Az „elvándorlók” elsősorban a fény- és hőigényes, ugyanakkor jól szállítható vágott virágok (szegfű, rózsa, trópusi különlegességek, pl.: orchideák) és bizonyos félkész anyagként (Yuccaés Dracaenatörzsek) egyszerűen szállítható kultúrák A „helyben maradók” a szállítást nehezen vagy költségesen elviselő növények, illetve tevékenységi körök közül kerülnek ki. Ilyenek elsősorban: az egynyári

virágpalánták, a cserepes dísznövények, a nehezen szállítható vágott virágok, az értékesítés, a nemesítés, amelyek révén a fejlett országok továbbra is meg tudják tartani kulcspozíciójukat a világméretű termesztésben és piacon. III.212 ™ Szabadföldi dísznövénytermesztés http://www.doksihu 24 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Általános helyzetkép: szakosodás és új termőtájak kialakulása, elsősorban a kontinensen belül. A szabadföldi dísznövények, ezen belül is elsősorban a díszfaiskolai termékek nem igényelnek különleges berendezéseket,

„csupán” szakértő munkát, valamint a helyi klímát és a talajt. Előállításuk ezért olcsóbb, ugyanakkor a fajlagos szállítási költségük általában nagyobb, mint a növényházi dísznövényeké. A vámhatárok fokozatos lebontásával e téren is megindult egy bizonyos területi átrendeződés a klimatikus és a gazdasági optimum irányába, de jóval lassabban és korlátozottabb mértékben, mint a növényházi dísznövényeknél. A területi elvándorlásnak általában határt szab: - a szárazföldi szállítás gazdaságossága (kb. 1000 km-ig), - az ezt kiszolgáló infrastruktúra, - az adott kontinens vagy térség természetes határai. III.22 A nemzetközi változások európai kihatásai Európában az utóbbi 20 évet tekintve az alábbi fő tendenciák figyelhetők meg: 1.) Felerősödött a koncentráció, a centralizáció és a szakosodás Az átlagos üzemméret évről évre növekszik, üveg alatt és szabad földön egyaránt. 2.)

Multinacionális cégek alakulnak (csomagküldő szolgálatok, külföldi fiókvállalatok és kereskedelmi képviseletek). Ezzel párhuzamosan a nagy áruházláncok egyre nagyobb részt hasítanak ki a dísznövény-kereskedelemből. Ezáltal közvetve a termelést is befolyásolják. 3.) Egyre több az átfedés az üveg alatti és a szabadföldi dísznövénytermesztés között. Így például: - hagyományos díszfaiskolai kultúrákat cserepes dísznövényként vagy vágási célra is termesztenek, - az északi országok télikertjeibe szánt mediterrán és szubtrópusi növényeket Dél-Európában, a szabadban nevelik. http://www.doksihu 25 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra

való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 4.) A termesztésben és felhasználásban egyaránt érezhető a környezetvédelmi szemlélet erősödése: - a díszfaiskolákban, illetve a parkokban megnőtt a lombos, lehetőleg az őshonos fajok iránti igény, - szigorodnak a hatósági előírások a vegyszerek felhasználásával kapcsolatban, - a fedett területeken terjed a zárt rendszerű termesztés. 5.) A szabadföldi termesztés egyre intenzívebbé vált 6.) Az egész kontinenst kiszolgáló díszfaiskolai termesztő tájak formálódnak III.23 A világ legfontosabb dísznövénytermesztő országainak rövid értékelése Hollandia A kertészet terén nagyhatalom és ez a dísznövénytermesztésre különösen igaz. A termelés rendkívül magas szintű, az értékesítés pedig többcsatornás, kiválóan szervezett és Európában (vagy talán az egész világon) a legfejlettebb infrastruktúrával rendelkezik. A

vágott és a cserepes virág túlnyomó része egyelőre még a szövetkezeti árverési csarnokban cserél gazdát, de lehet a termelőktől közvetlenül is vásárolni, újabban pedig tért hódít a számítógépes árunyilvántartás és rendelés. Az árverési csarnokok kapcsolatai az egész világot behálózzák. E fejlett infrastruktúrát és kapcsolatrendszert felhasználva, Hollandia nemcsak fontos termelője, de első számú európai elosztó központja is a világ más táján megtermelt dísznövényeknek. Hollandiában jelenleg dísznövény túltermelés van, ami egész Európában érezteti hatását. A túltermelést expanzív piacpolitikával, faj- és fajtaváltással igyekeznek ellensúlyozni. Jelentős mértékű a termelés kihelyezése is a kedvezőbb klímájú, vagy olcsóbb munkaerejű országokba. Holland tőkével vagy holland irányítással létesült például az afrikai és dél-amerikai termesztő üzemek jelentős része, de érdekeltségeik

vannak a mediterrán országokban (például Spanyolországban) is. A folyamatot a szigorú holland környezetvédelmi előírások anyaországban egyre drágábbá teszik a termelést. is kikényszerítik, melyek az http://www.doksihu 26 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A holland dísznövénytermékek konkurenciáját a védővámok ellenére erősen megérzi a magyar termesztés is. A jövőben, a vámhatárok fokozatos lebontásával, majd végleges felszámolásával ezzel még inkább számolni kell. Dánia Üveg alatti dísznövénytermesztése az utóbbi 10 évben futott fel. A

dánokról azt tartja a piac, hogy virágzó cserepes kultúrák terén a legjobbak, nagyon jó az általuk előállított áru minősége, kevés a reklamáció, az áru a nagybani piac érintése nélkül, nagykereskedelmi integrátorokon keresztül közvetlenül a termelőtől jön. Belgium A belga termesztés a cserepes levéldísznövényekből igen magas színvonalú. Hagyományos külpiacaik Anglia, Franciaország, ezért a magyar piacon kevésbé terjeszkednek, mint a hollandok. Fejlett a dísznövénykutatás Németország Európa legnagyobb virágfogyasztója. Hollandia és Olaszország után Németország rendelkezik a legnagyobb dísznövénytermesztő-felületekkel. A nemesítésnek is nagy hagyományai és komoly háttérintézményei vannak. Míg azonban Hollandia elsősorban exportőr, Németország elsősorban saját piacra termel. A német áru jellemzője a megbízható, jó minőség, valamint a nagy választék, az új fajták jelentős aránya. Hátránya, hogy

drága és a szállítás sem problémamentes A jelentős saját termesztés mellett sok dísznövényt importálnak: főképp Hollandiából, Dániából, Belgiumból, de Magyarországról is. Ausztria A közelmúltig elsősorban vásárlónk volt, különösen cserepes dísznövényekből. Az 1990-es évek elején, főképp csomagküldő szolgálat révén, nagy szerepet játszott a balkon-muskátli és általában a lágyszárú dísznövények népszerűbbé válásában. Ebből a termékből ma is fontos szállítónk. Termesztő felületeik 20 éve gyakorlatilag változatlanok. A látszólagos stagnálás azonban jelentős technikai és technológiai fejlesztést takar. http://www.doksihu 27 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon

felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Az osztrák termesztés a virágpalánta és a cserepes virág irányába specializálódik, a jövőben komoly konkurenciája lehet a magyar termesztőknek. A magyar piacon főképp beszállítóként, részben néhány közös vállalat révén vannak jelen. Olaszország, Franciaország Az olasz és a francia Riviéra a növényházi szegfű- és rózsanemesítés- és termesztés fontos központja. Tőlük fajtákat és szaporítóanyagot vásárolunk Egyéb mediterrán országok Spanyolországban, a Kanári szigeteken és Marokkóban jelentős felületeken folyik növényházi vágottszegfű- és vágottrózsa termesztés. Az itt megtermelt áru többségét Nyugat-Európában értékesítik, Magyarországra esetleg holland közvetítéssel jut el. A mediterrán medence másik végén jelentős termesztőfelületekkel rendelkezik

még Törökország és Görögország. Termékeiket eleinte főképp a térségben értékesítették, ma már azonban az európai piacon is jelen vannak Kolumbia, Bolívia, Ecuador A három dél-amerikai ország az elmúlt években nőtte ki magát vágott virág – elsősorban szegfű és rózsa – nagyhatalommá. Óriási klimatikus előnyük, hogy az Andok 2000 méter feletti fennsíkjain a hőmérséklet kiegyenlített és igen kedvező számos növényházi virág számára, a fényviszonyok pedig rendkívül jók. Ez olcsó előállítást és kiváló minőséget tesz lehetővé. Előny még az olcsó munkaerő, valamint az EU és az USA által nyújtott vámkedvezmény. Egyéb trópusi országok Afrikában Kenya, Zimbabwe és Elefántcsontpart, Dél-Amerikában Brazília, Costa Rica és Chile, a Távol-Keleten pedig Thaiföld, Tajvan, Dél-Korea és Malajzia exportálnak jelentős mennyiségeket vágott szegfűből, rózsából, orchideákból, különleges egzotikus

vágott virágokból, cserepes dísznövényekből a mérsékelt égöv országai felé. A nyugat-európai nemzetközi virágkiállításokon rendszeresen jelen vannak, újabban pedig a szeptemberi szigetszentmiklósi Hortus Hungaricus http://www.doksihu 28 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. nemzetközi kiállításon is megjelentek. Hazánkba egyelőre főképp holland közvetítéssel érkeznek termékeik.11 IV. A dísznövénytermesztés mint a hazai virágkereskedelem alappillére A dísznövénytermesztés és a virágkereskedelem erős kölcsönhatásban vannak egymással, hiszen

valamelyik pozitív vagy negatív irányú eltolódása befolyással van a másik alakulására. A dísznövénytermesztés tehát elválaszthatatlan része a virágkereskedelemnek, helyzetét és lehetőségeit tekintve azonban érdemes kiemelten foglalkozni vele. A továbbiakban ezért én is így teszek, részletesen bemutatva a dísznövény-ágazatot. Mindig is mostoha ágazata volt a kertészetnek a dísznövénytermesztés, bár termelékenységben és eltartó képességben az élen jár. Pedig nagy jövője lenne az ágazatnak, hiszen a piac napjainkban is 10-12%-os növekedést mutat. Kiemelendő továbbá, hogy egy hosszú távon is virággal ellátatlan piac közepén vagyunk, ahol óriásiak a lehetőségek. Természeti és szakmai adottságaink pedig lehetővé tennék, hogy Magyarország központi szerepet játsszon a térség dísznövény forgalmában. Azért fogalmaztam úgy, hogy tennék, mert a hazai körülmények egyelőre gátat szabnak ennek. Jelenleg saját

piacunk megőrzése is gondot jelenthet A szomszédos országok közül Csehországban és Szlovákiában, valamint Lengyelországban már a hollandok kezében van a virágpiac. Magyarország esetében nehezebb dolguk lesz, mivel nálunk már a kilencvenes években kialakult a termelői tulajdonú kereskedelmi hálózat, de mindenképpen elképzeléseik között szerepel a magyarországi terjeszkedés. Megéri-e nekünk foglalkozni a dísznövénytermesztéssel? Nem elég problémás, számos nehézséggel küzdő ágazat e nélkül is a mezőgazdaság az EU-csatlakozás küszöbén? – tesszük fel újra és újra a kérdéseket. A válasz így hangzik: Igen, megéri! Az Európai Unióhoz való csatlakozás után ugyanis az életszínvonal várható emelkedésével jelentős forgalomnövekedés prognosztizálható a dísznövénykereskedelemben, ami minden csatlakozó országra igaz. Ez pedig újabb lehetőségeket tár mind a termesztők, mind a kereskedők elé. 11 Növényházi

dísznövények termesztése Szerkesztette Schmidt Gábor, Mezőgazda Kiadó, 2002 http://www.doksihu 29 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. IV. 1 A magyar dísznövénytermesztés jelenlegi helyzete Becslések szerint a teljes dísznövényágazat 2002-ben kb. 50 milliárd forint bevételt ért el. A kivitel és a behozatal alakulásáról 2000-es és 2002-es adatok árulkodnak, melyek Magyarország EU-államokkal folytatott kereskedelmét mutatják be. (1 számú melléklet.) A táblázatból megállapítható, hogy a magyar dísznövény export 240M forinttal csökkent a két év

viszonylatában. Az import jelentősen nőtt, a növekedés elérte a 2,2Md forintot és a 2000. évi -5,1Md forintról –7,3Md forintra növelte a negatív szaldót. ( A null szaldó eléréséhez 2000-re mintegy 50 hektár üvegházat kellett volna építeni és a szint további tartásához évi 10 hektár új növényházra lett volna szükség. Ez átlagos technikai színvonal esetén évi másfél milliárd forint beruházási összeget jelentett volna.) Vágott virág exportunk jelentéktelen. Importunk 2002-ben valamivel meghaladta a 3Md forintot, 2000-ről 2002-re 683M forinttal nőtt. A vágott virág import felét a rózsa tette ki, ami 2002-ben elérte a 16M szálat. A vágott virágok kategóriájában gyorsan nő a vágott zöld import, amely 2000-ben 366M forintot tett ki és 2002-re már 586M forintra növekedett. Ez jelzi, hogy a hazánkban termesztett díszítő zöld mellett milyen nagy mértékben hódítanak teret a tartós és nagyon változatos botanikai

kötészeti anyagok. A táblázatban 100M forint körüli pozitív szaldóval szerepel a szárazvirág és 300M forinthoz közeli pozitív értéket mutat a rózsatő export. Sajnálatos módon a korábban pozitív szaldót mutató díszfaiskola is csökkenő export mellett igen gyors import növekedést mutat. A 2000-ben elért közel 37M forint mínuszt 2002-re 688M forint mínuszra növelte. Biztató jel, hogy a szabadföldi évelő termesztés – ha ezt a tendenciát tartja – hamarosan átsorol a pozitív egyenleggel rendelkező növények sorába. Szaporítóanyag exportunk az EU felé jelentéktelen. Importunk 2002-ben elérte a 790M forintos nagyságrendet Ezt – a negatív számok ellenére is – jó jelnek tekinthetjük, mert termesztésünk a minőségi termesztés irányába tolódik el a jobb fajtaválaszték és a kiegyenlítettebb minőség következtében. http://www.doksihu 30 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű

dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A cserepes dísznövények exportja az adatsorban nulla értékkel szerepel, ami azt jelenti, hogy a nyilvántartási határérték alatti volt a kiszállítás. A virágos-cserepes dísznövények importja 2002-ben 1Md forint körüli, míg a cserepes levéldísznövények importjának értéke meghaladta az 1,2Md forintot. Utóbbi azért nagyobb érték, mert a lakások és irodák díszítésére importált szoliter növények nagyobb értéket képviselnek.12 Magyarország virágfogyasztása az EU-hoz viszonyítva nagyon alacsony. (2 számú melléklet) A szlovéneké kétszer magasabb, az osztrákoké négyszer, a németeké hatszor, a

hollandoké nyolcszor, Svájcban és Svédországban pedig tízszer magasabb. Bízom benne, hogy az életszínvonal nőni fog, ami a fogyasztás növekedését is maga után vonja, így ez a mutató reményeim szerint egy-két éven belül jelentősen javulhat. IV. 2 Az ágazat főbb területei Dísznövénytermesztésünk a statisztikák szerint kb. 230 hektár fedett (üveg és fólia alatti) létesítményben és nagyjából 1200 hektár szabadterületen történő termesztés. Az egyes területek gazdasági jelentőségét a 3. és 4 számú táblázatok szemléltetik 3.sztáblázat Az üveg és fólia alatti dísznövénytermesztés felületei (1999-es, jórészt becsült adatok) Megnevezés Termesztőfelületek borítóanyaga szerint Üvegház (magasüveg) Fóliaház, fóliasátor Fedett felület összesen: Termesztőfelületek kultúra szerint Vágott virág és vágott zöld Cserepes dísznövény (virágos + levél),muskátlival együtt Egynyári virágpalánta (muskátli

nélkül) Tranzit-növényházak Egyéb, pl. díszfaiskolai szaporítóházak Fedett felület összesen: Felület (ha) 100 180 – 225 ~280 – 325 220 – 240 30 – 40 20 – 25 3-5 3-5 ~280 – 325 Forrás: AIPH-UNION FLEURS, 1998., Retkes, 1997; Steinhauser, 1997; Zalay, 1997; Schmidt 2000. http://www.doksihu 31 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 4.sztáblázat A szabadföldi dísznövénytermesztés felületei (1999-es, részben becsült adatok) Megnevezés Díszfaiskolai termékek Fás szárú dísznövények Évelő dísznövények Rózsatő Egyéb szabadföldi kultúrák Virághagyma

Szárazvirág Szabadföldi vágott virág Virágmag Szabadföldi virágpalánta Szabadföldi termesztés összesen: Felület (ha) 880 10 - 15 30 - 35 50 – 60 130 – 140 25 – 30 30 – 35 10 - 15 1155 – 1210 Forrás: Vinis, 1996; OMMI, 1998; Gerzson, 1998; Lévai, 1998; Szántó, 1997; 1998; valamint Schmidt, 1997 és 1998. Az adatokból kitűnik, hogy a növényházi alágazat négyszer kisebb felületen kétszer annyi termelési értéket produkál, mint a szabadföldi. Eltartóképességét tekintve a két nagy alágazat létszámaránya 50-50%-ra becsülhető. IV.21 ™ Növényházi dísznövénytermesztés (fólia és üveg alatt) Időjárási adottságaink mindkét termesztési mód, így az üvegház és a fólia számára is megfelelő termelési feltételeket biztosítanak. Az üvegházas módszerrel melegigényes kultúrákat, fólia alatt pedig vágott virágot termesztenek. A hazai termesztő berendezések 80%-a fóliával, 20%-a üveggel fedett. Növényházi

vágott virágok és vágott zöldek: A teljes termesztőfelület a következő kultúrákból tevődik össze: 12 Szegfű: 60-65 ha Gerbera: 40-45 ha Flora Hungaria Híradó, a Flora Hungaria Kft. lapja, I évfolyam 4 szám http://www.doksihu 32 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Rózsa: 30-35 ha Hagymás virágok: 25 ha Krizantém: 20 ha Egyéb vágott virág: 30-35 ha Vágott zöldek: 15 ha összesen: 220-240 ha Általánosságban megállapítható, hogy a nemzetközi konkurencia jelenleg és a jövőben is ezt a területet fenyegeti leginkább. A vágott virágok védővámja

(importvámja) volt a legnagyobb: 1990-ben 40%, 1998ban 30%, 2000-ben EU-importnál 25%, máshonnan érkező tételekre 34%. Mindez azonban a múlté: 2002 júniusában ugyanis az EU-ból érkező importvámot teljesen eltörölték. E területen ezért a jelenleginél is nagyobb kihívásokkal kell szembenézni, melyek eredményeképp a növényházi vágottvirág-termesztés vagy visszaszorul, vagy még inkább a nehezen szállítható, illetve az alacsony hőigényű és a szabadföldi kultúrák irányába tolódik el. A magyar termelésű dísznövények előnyei: - a magyar áru frissebb (minimum 1-4 nappal), mint az importból származó, - a termelők jobban ismerik a magyar piac szokásait (például: jeles ünnepek). Hátrányok: - magas a termelési ár, - nem mindig versenyképes a választék, - fejletlen a termesztéstechnológia és a csomagolás. Cserepes dísznövények: Magyarországon cserepes dísznövényt a növényházi felületek 10-15%-án, azaz

körülbelül 30-40 ha-on termesztenek. Ez nem fedezi a belföldi igényeket, ezért azt körülbelül 30%-ban importból elégítik ki. Mivel a Nyugat-Európából behozott cserepes növények árára magas (20% körüli) szállítási költség rakódik, azokat a http://www.doksihu 33 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. jövőben is idehaza célszerű előállítani. Az importra e területen is nagy szükség lesz a jövőben. A legfontosabb kultúrák: ™ Cserepes virágok: korallvirág, ciklámen, mikulásvirág, muskátli, begónia, virággal díszítő broméliafélék. ™ Cserepes

levéldísznövények: fikuszok, filodendronok, pálmák. A piac körülbelül 2/3 rész virágos-cserepes, 1/3 rész zöldnövény arányt igényel. A termelt mennyiség az elmúlt években elérte a 9 milliót. A hazánkat jellemző fogyasztási csúcsidőszakok miatt az időzített termesztésre különösen nagy gondot kell fordítani. Egy és kétnyári virágpalánták: Ezekből Magyarországon jelenleg évi 40-44 millió darabot termesztenek kereskedelmi célra. Ebből 30-32 millió darab az egynyári és 10-12 millió a kétnyári virágpalánta. Az előzőt üveg, illetve fólia alatt, utóbbit elsősorban szabad földön termelik. A megtermelt mennyiségből 4-5 millió darab egynyári (tavasztól őszig), majd ugyanennyi kétnyári virág kerül közterületre, a fennmaradó hányadot a házi kertek, temetők és balkonládák veszik fel. A közterületi felhasználás az utóbbi 10 évben gyakorlatilag változatlan maradt, a magánfelhasználás azonban ugrásszerűen

megnőtt. Ennek oka egyrészt a kertkultúra általános fejlődése volt, másrészt pedig két nagy felhasználási terület, a hétvégi kertek és a balkonládák virágfelhasználásának bővülése. A szortimensben az utóbbi időben két irányban történt változás: - Szűkült a felhasznált fajok száma, viszont bővült az egyes fajokon belüli fajtagazdagság. - A kereskedelemben megnövekedett a külföldi magvak, a külföldi nemesítésű fajták aránya, a magyar termesztésű magvak és fajták rovására. Előretörésük oka a tőkeerős külföldi cégek expanzív piacpolitikája lehet. A jövőben a virágpalánta-termesztés jelentős felfutására számíthatunk. Napjainkban ezeknek a virágoknak csak egy része származik vásárlásból, a többi úgynevezett http://www.doksihu 34 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és

egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. „saját termelésből”. Az elkövetkezőkben a saját nevelés háttérbeszorulása és a vásárlás előtérbe kerülése várható. A virágpalánta-termesztés továbbra is hazánkban marad: az import a virágmagra korlátozódik. A virágpalánták nevelése ugyanis munkaigényes, a készáru pedig nagy távolságra nehezen és drágán szállítható. IV.22 ™ Szabadföldi dísznövénytermesztés Szabad földön a meghatározó területek a díszfaiskolai termesztés, valamint a rózsatőtermesztés. Talaj- és klimatikus adottságaink mindkettő számára kedvezőek Díszfaiskolai termesztés: A díszfaiskolai termesztés a dísznövényágazat egyetlen olyan területe, amelyről hivatalos adataink vannak; 1969-től

ugyanis – rendelet alapján – engedélyhez kötik és nyilvántartják ezt a tevékenységet. Ennek oka, hogy termékei nagyrészt közterületre kerülnek. A technikai ellátottság általában kielégítő, a legfontosabb faiskolákban (például Prenor, Silvanus) pedig európai mércével mérve is jó. Az import a nagy fajlagos szállítási költségek miatt elenyésző mértékű. A termékszerkezet korszerű: a teljes európai szortimens hazánkban van, ugyanakkor számos piacképes saját fajtával is rendelkezünk. Rózsatőtermesztés: A rózsatövek szabadföldi termesztése elvileg a díszfaiskolai tevékenység részét képezi, valójában azonban világszerte és nálunk is határozottan elkülönülő, önálló szakterület. Magyarországon évente 2-3 millió darab rózsatövet termelnek Az országban megtermelt tövek 75-80%-át Szőregen és környékén állítják elő. A rózsatőtermesztés rendkívül munka- és szakértelemigényes foglalkozás. A

termesztés jellemzően családi gazdaságokban folyik. http://www.doksihu 35 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A termelők, vállalkozók által termelt rózsatövet 90%-ban nyugati exportra, 10%-ban pedig belföldre értékesítik. Szárazvirág-termesztés: A szárazvirágnak alkalmas fajok szabadföldi egynyári dísznövények. Termesztésük, feldolgozásuk nagy kézimunka-igényű. A homokos talaj, forró és száraz nyár, valamint a viszonylag olcsó munkaerő (Alföld középső és déli része) garanciát jelent arra, hogy szárazvirág terén az EU-csatlakozás után is

versenyképesek maradjunk. Termelésünk többsége jelenleg is exportra kerül. A termelés volumene feltehetően nem sokat változik a jövőben, a piac ugyanis telített. Virágmagvak: Virágmagtermesztésben klimatikus- és talajadottságaink révén előnyben vagyunk a nyugat-európai országokkal szemben. A termesztésben is nagy hagyományokkal rendelkezünk. Évelő dísznövények: Az évelő dísznövények termesztésének volumene, valamint a faj- és fajtaválasztéka folyamatosan bővül. A termesztett mennyiség 1988-ban még a félmilliót sem érte el, míg 1997-ben már 2,5 millió körül volt, a 2000. évi mennyiség pedig már 4 millióra becsülhető. A technikai korszerűsítés folyamatban van, az áruminőség a legnagyobb üzemekben európai színvonalú. Az elkövetkező években a felhasználás egyenletes emelkedésével számolhatunk: a házi kertek növekvő igénye mellett újra belépnek a felhasználók közé az igényes közparkok, majd további

keresletet jelentenek a balkonládák és a temetők. A termesztés idehaza marad és 4-5 év alatt a jelenleginek a 3-5-szörösét is elérheti. Legfontosabb termesztő tájaink: 1) Dél-Alföld (növényházi vágott virág, szárazvirág, díszfaiskola, virághagyma) 2) Budapest és környéke (növényházi dísznövénytermesztés (vágott és cserepes), virágpalánta, díszfaiskola) 3) Győr és környéke (növényházi vágott virág, szárazvirág) http://www.doksihu 36 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 4) Nyugat- és Délnyugat-Dunántúl (díszfaiskolai termesztés, cserepes

dísznövény és virágpalánta)13 IV.3 A hazai virágkereskedelem szereplői A dísznövény vertikum 3500 termelőt és 2500-3000 kereskedőt foglal magában (e két érték között átfedés van: a termelők egy része kereskedik, míg a kereskedők egy része termel is) és így összesen kb. 30 ezer ember számára nyújt megélhetést Magyarországon. IV.31 Nagybani virágpiacok Ezeken a létesítményeken keresztül valósul meg Magyarország virágkereskedelmének túlnyomó része. Az elmúlt években több virágpiac is működött az ország területén, melyek elsősorban a helyi, illetve a közeli határontúli kereslet kiszolgálását látták el. Ilyen városok voltak például Nyíregyháza, Eger, Győr, Miskolc, Szeged és Szombathely. Néhol a virágpiac megmaradt, másutt szerepüket a nagykereskedők vették át. Nézzük a fontosabb piacokat! Flora Hungaria A hazai dísznövény-kereskedelem központi intézménye, egyben a térség legnagyobb

virágpiaca, beleértve a környező országokat is. Magyarországi vezető szerepét az bizonyítja, hogy szakértők szerint a hazai értékesítés 60-70 százaléka ezen a piacon bonyolódik és itt alakulnak ki az irányadó árak is. A Flora Hungaria Kft részletes bemutatására a későbbiekben térek ki.14 FloraCoop 18 termelőszövetkezet és állami gazdaság alapította 1984-ben, Budaörsön. A tulajdonosok körében a későbbiekben sem történt lényegi változás, hiszen az árusítóhelyek többsége az utódvállalkozások kezében maradt. A csarnokban 100 kisebb és 14 nagyobb értékesítőhely van, további 330 fedett hely a szabadban található. Általános vélemény az, hogy ide a Flora Hungarián megmaradt áru 13 14 Növényházi dísznövények termesztése Szerkesztette Schmidt Gábor, Mezőgazda Kiadó, 2002 Szabó Márton: A piac szereplői és intézményei 1., Kertészet és Szőlészet 51 évfolyam 1 szám http://www.doksihu 37 BGF KKFK

Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. érkezik, ezt a piacon árult növények minősége is tükrözi. Tény, hogy sok termelő, nagykereskedő mindkét helyen árusít, amit az eltérő nyitvatartási rend lehetővé tesz. A FloraCoop hétfőtől szombatig – szerda kivételével – hajnali 3-tól reggel 7-ig tart nyitva. Szerdán 16 órától 20 óráig terjed a nyitvatartási idő, vasárnap zárva tart A piacon két napra koncentrálódik a forgalom: kedd és péntek hajnalra. Ekkor találhatjuk a legtöbb termelőt a FloraCoopon, egyéb napokon inkább csak a közelebbi termelők, illetve a

nagykereskedők árusítanak. A piac sokáig meghatározó szerepet töltött be a magyar virágkereskedelemben. A jelenleg is működő piacok közül a FloraCoop a legrégebb óta üzemelő vállalkozás. A kereslet növekedésével azonban a hely szűkössé, a budaörsi fejlesztési lehetőségek pedig korlátozottá váltak. Ez vezetett oda, hogy mára a piac jelentősége erősen megcsappant. Szent László Budapest XIII. kerületében található 1991-ben magánbefektetésként hozták létre, azóta is családi vállalkozásként üzemel. Létjogosultságát egyrészt az adja, hogy elhelyezkedése kedvez a vásárlói többségét jelentő belvárosi virágüzleteknek, másrészt pedig az, hogy minden nap délután van nyitva. A Szent László utcai csarnok volt az első délután nyitva tartó piac. Az összesen 150 eladóhely közel felében értékesítenek élő növényt, a többi helyet a kelléket, szárazvirágot és ajándéktárgyat árusító kereskedők foglalják

el. 30 termelő és 50 nagykereskedő, illetve importőr árulja itt termékét. Forgalma a Flora Hungaria megnyitásáig erősen nőtt, azóta folyamatosan csökken. Mindent összevetve ez a legkisebb fővárosi piac. Árait tekintve viszont a legdrágább, ami közepes termék minőséggel párosul. Szegedi nagybani piac A legnagyobb vidéki virágpiac. 1993-ban magánbefektetők alapították A piac területén egy 2300 négyzetméteres csarnok található, melyben 24 – egyenként 32 négyzetméter területű – pavilont bérelhetnek a nagykereskedők és importőrök. A csarnok közepén 100 kisebb árusítóhelyet biztosítanak a kistermelők és alkalmi árusok számára. A virágpiac területén kialakítottak további 150 fedett eladóhelyet A http://www.doksihu 38 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum

szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. kínálat ugyan kisebb skálájú a nagyobb virágpiacokhoz viszonyítva, de alapvetően bármi beszerezhető. A hét minden napján nyitva tart, de – több piachoz hasonlóan itt is – a hétfő és a csütörtök a legforgalmasabb. A beléptetés mágneskártya rendszerű A 200 regisztrált vásárló közül 45 nagykereskedő. A fogyasztókat is beengedik a piac területére, ha kifizetik a kiskereskedők számára kialakított 1000 forintos belépődíjat. Ennek súlya azonban elenyésző az összforgalomban.15 IV.32 Nagykereskedők A nagykereskedelembe olyan személyek és intézmények tevékenysége tartozik, akik kiskereskedőknek vagy más kereskedőknek, intézményi és kereskedelmi felhasználóknak adnak el, de a végső

fogyasztónak jelentős mértékben nem értékesítenek.16 Termelői tevékenységet nem végez Szerepe, feladata a széles választék biztosítása, annak árnyalt elosztása, a piaci információk visszacsatolása, a hiányok pótlása, a megnövekedett szállítási, tárolási feladatok korszerű megoldása.17 A hazai nagykereskedők feladata az itthon megtermelt áru értékesítésének megszervezése lenne, azonban a Magyarországon termesztett növények csak egy részét árulják ők. Hollandiával ellentétben ugyanis – ahol a termesztés és a kereskedelem már hosszú ideje különvált – hazánkban a legtöbb termelő maga értékesíti termékét. A korábbi állami korlátozások miatt a magán nagykereskedők csak a kilencvenes évek elején kezdhették meg tényleges tevékenységüket. A nagykereskedelem fontos szereplői az importőrök. Éles verseny folyik közöttük, ami azonban nem zárja ki az együttműködés és az egymástól vásárlás

lehetőségét a termékválaszték kiegészítése, bővítése céljából. Az importőr és a nagykereskedő szerepe csak részben különült el egymástól. Az importőrök többsége a hazai eredetű áru nagykereskedelmével is foglalkozik. Nem minden nagykereskedő importál azonban, sokan ugyanis importőröktől szerzik be a külföldi árut. 15 Szabó Márton: A piac szereplői és intézményei 2., Kertészet és Szőlészet 51 évfolyam 2 szám Bauer András-Berács József: Marketing, Aula Kiadó 1999 17 Horváth Zsuzsa: Virágkötészet (Mestergazda Könyvek), Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, 2000 16 http://www.doksihu 39 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő

hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A nagykereskedők szerepe és piaci részesedése folyamatosan növekszik. A magyar termelők áruja egyre inkább az ő közreműködésükkel kerül piacra. Bár választékuk kisebb, mint a virágpiacoké, nagyrészt azonban egyenletes kínálattal várják a vásárlókat. Tekintsük át most az ország területén működő jelentősebb nagykereskedelmi hálózatokat. Virágpaletta A virágkereskedelem ezen együttműködési formáját 1997-ben hozta létre 36 termelő, akik az első hazai magántermelők által alapított Virágpaletta Magyar Virágtermelő, Értékesítő és Beszerző Szövetkezet tagjai voltak. A taglétszám a későbbiekben folyamatosan emelkedett, amely 2001-ben már 80 főt számlált az ország valamennyi termőterületéről. A hálózat az alábbi célokra létesült: ¾ a saját áru értékesítésének segítése, ¾ az elosztórendszer feletti ellenőrzés

kézbentartása, ¾ a hazai dísznövény-kereskedelem koncentráltságának megszüntetése, ¾ a termelők szakosodásának elősegítése nagytételű értékesítés lehetővé tételével, ¾ a magyar termelők hazai piacvesztésének megakadályozása az importtal szemben. A Virágpaletta hálózat jelenleg 14 nagykereskedésből áll. Számításaik szerint egy egységük 30-50 km-es körzetet lát el, így az országos lefedettség eléréséhez 18-20 nagykereskedés szükséges. Ezért újabbak létesítése várható, melyeket az eddigi gyakorlatnak megfelelően tagi kölcsönből valósítanak meg. Stratégiai elképzeléseik között szerepel a virágüzletek áruellátását biztosító szállítószolgálat létrehozása. Logisztikai központjuk Dabason található. Az áruházakat nem a tagok üzemeltetik, hanem azokat kiadják. Az áru minősége elsődleges szempont a Virágpalettánál, ezért a tagoktól elvárják a minőségi termelést. A Virágpaletta

forgalmának megoszlása – a kellékek kivételével – a következők szerint alakul: ¾ 60%-a vágott virág ¾ 35%-a cserepes virág http://www.doksihu 40 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. ¾ 5%-a balkonnövény. Piaci részesedésüket az összes értékesítési csatornán keresztül eladott termékükkel együtt 15%-ra becsülik.18 Floranet 10 magán-nagykereskedő alapította 2000-ben, akik az ország különböző pontjain működtek. A tagság 16 nagykereskedése csaknem egész Magyarország területét lefedi. Elosztó központjuk a Flora Hungaria új csarnokában van, melyből

jelentős területet bérelnek. Az alapítás célja a tagok árubeszerzéseinek összehangolása, érdekeik képviselete, alkuerejük és méretgazdaságosságuk növelése volt a hazai és import beszerzésekben. A még így is laza szövetséget a minőséget szavatoló közös márkanév tartja össze, ami pozitív arculatot közvetít a vevő felé. Kínálatukban az importáru foglalja el a fő helyet. Fő bevételi forrásuk a vágott virág és a kellékek, melyek a forgalom 40-40%-át adják. A tagság számának növekedése nem várható, mert csak olyan felkészült, képzett nagykereskedőket fogadnak soraikba, akiknek lerakata nem valamelyik nagykereskedésük értékesítési területén belül működik. Megalakulásához erőteljesen hozzájárult a Virágpaletta 1999 és 2001 között végrehajtott agresszív terjeszkedése. 2000-ben például hét városban volt mindkét szervezetnek lerakata, melyek között „gyilkos„ versengés alakult ki. Artfleur 1992

nyarán megalakult az Artfleur Orgona Kft. német-magyar vegyes vállalat Az Artfleur Orgona Kft. 1993 március 01-jén nyitotta meg áruházát Budapesten, az Etele téren. Ez volt Magyarország első virágkötészeti kellékeket árusító nagykereskedelmi áruháza. Két nappal később megnyílt az áruház oldalában az Artfleur virágüzlet. Az áruház megnyitása után az építkezés tovább folytatódott: hatalmas növényház épült az élővirág nagykereskedés számára. 1993 októberében nyílt meg a teljes Kelenfleur Virágáruház, ahol egy virágos minden szükséges terméket, így a cserepes 18 Szabó Márton: A piac szereplői és intézményei 1., Kertészet és Szőlészet 51 évfolyam 1 szám http://www.doksihu 41 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus

könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. növényt, a vágott virágot és a kelléket egy helyen, hosszú nyitva tartás mellett kényelmesen megvásárolhat. A Kelenfleur Virágáruház egyre népszerűbbé vált a virágosok között. A kereskedelmileg sikeres vállalkozás az első években súlyos veszteségekkel küzdött, elsősorban a magyarországi gazdasági helyzetnek köszönhetően. Az alapítók azonban bízva a sikeres jövőben, az alaptőke jelentős megemelésével megteremtették a hosszú távú sikeres működés alapjait. A társaság árbevétele dinamikusan emelkedett, folyamatosan növelte piaci részesedését, a magyar virágkötészeti-kellék piac meghatározó szereplőjévé vált. 1996 tavaszán váratlanul bezárt az élővirág nagykereskedő. Utódja ősztől a holland vágott virág –és cserepes

növény piac egyik vezető cégének, a Wesselingnek a magyarországi leányvállalata lett. A Wesseling belépésével megerősödött a kapcsolat a virágáruház két részlege, az élővirág és a kellék között. Ebben az időben felgyorsult a fejlődés, erősödött a verseny a virágos szakmában. Megnyílt a Flora Hungaria virágcsarnok és további vidéki nagykereskedelmi cégek jelentek meg. Az Etele téri virágbolt sikereire támaszkodva az Artfleur Orgona Kft. üzletet nyitott az akkoriban épült egyik bevásárló központban, amely ma is az ország egyik legnagyobb forgalmat bonyolító virágüzlete. 1997-ben az Artfleur Orgona Kft – a kiskereskedelmi üzletágat leválasztva – megalapította a Starfleur Kft.-t, mely a virágboltokat üzemelteti. 1997 végére már öt virágüzlet működött, 1998-1999-ben pedig újabb – partnerek tulajdonában lévő – üzletek csatlakoztak, megteremtve ezzel egy üzletlánc alapjait. Az Artfleur virágüzletek jól

átgondolt, a hagyományostól eltérő, nagy alapterületű, egységes színvilágú és újszerű berendezésű üzletek, nagy tömegű vevő gyors kiszolgálására alkalmas módszerekkel, egységes árukészlettel és számítógépes rendszer alkalmazásával már a jövő virágüzleteit mutatják be. Évek óta a legjobb beszállítókkal dolgoznak, áruik divatosak, a mindenkori trendnek – figyelembe véve a hazai igényeket is – megfelelnek, mindig valami különleges, új áruféleséggel fűszerezve a kínálatot. http://www.doksihu 42 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Az Orgona

magyar piacismerete és az Artfleur nemzetközi tapasztalatai a florisztikai ipar terén tökéletes kombinációnak bizonyultak. A sikeres vegyes vállalat 11 éves működése alatt több mint húszszorosára növelte áruforgalmát, miközben az Artfleur Orgona Kft. a magyar virágkötészeti kellékek forgalmazásában elismerten piacvezető lett.19 Dunafleur A legnagyobb hazai importőr és nagykereskedő vállalkozás volt. 2001-ben építettek egy éjjel-nappal nyitva tartó lerakatot Szigetszentmiklóson a Flora Hungariától nem messze. Emellett a piacon is jelen vannak nagykereskedésükkel, illetve minden Tesco áruházban kizárólagos virágüzlet-nyitási előjoguk volt. Jelenleg virágüzleteiket bérbe adják, a nagykereskedések forgalma pedig jelentősen visszaesett. IV.33 Kiskereskedők A kiskereskedelem azokat a tevékenységeket foglalja magában, amelyek a végső fogyasztók személyes fogyasztását szolgáló termékek és szolgáltatások

értékesítésében felmerülnek.20 Szerepe, feladata a dísznövények forgalmazása, esztétikai értéket felmutató feldolgozása (virágkötészet), rendelések felvétele és teljesítése, kiszállítás, szaktanácsadás. Ahogyan arról a történelmi áttekintésben már említést tettem, a kilencvenes évek elején a hazai kiskereskedelem gyökeresen átalakult. A nagy állami virágüzlethálózatokat privatizálták, amelyet követően számos virágüzlet nyílt országszerte A kiskereskedők fontos szerepet töltenek be az értékesítésben, mivel ők találkoznak közvetlenül a vevőkkel, így igényeiket és vásárlási döntéseiket befolyásolni tudják. Éppen ezért szomorú, hogy rengeteg képzetlen, vagy nem kellő szakértelemmel rendelkező vállalkozó dolgozik a virágkereskedelemben. 19 20 www.artfleurhu Bauer András-Berács József: Marketing, Aula Kiadó 1999 http://www.doksihu 43 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes

szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Az üzletek számáról pontos adat nem áll rendelkezésre, de szakértők szerint – és ez egyben az én meglátásom is – a virágüzletek száma több, mint amennyi ténylegesen szükséges lenne, különösen a nagyvárosok vonatkozásában.21 Hagyományos kiskereskedelmi formák Magyarországra a kiskereskedelmi egységek sokszínűsége jellemző. Megkülönböztetésük a szociális ellátottság, a forgalmazott áru mennyisége, minősége, a választék és az árszínvonal alapján lehetséges. Fentiek szerint az alábbi kiskereskedelmi formák különíthetők el: ™ Virágkötő üzem: nincs közvetlen

értékesítés, a dolgozók a megrendelések alapján készítik el a munkát. Főként a temetők környékén találhatók, a vevő katalógusból választja ki a terméket. ™ „Aluljáró-kereskedelem”: többnyire kosárból árusítanak vágott virágot, minden forgalmasabb utcai csomópontban megtalálhatóak. Együttes piaci részesedésük mára 5% alá szorult. A nagybani piacokon megmaradt, gyenge minőségű, olcsó és már több piacnapot megélt növényeket vásárolják. ™ Utcai kioszk: alumínium vagy fa bódékból árusítanak. Felkészült kereskedők is találhatóak közöttük. Minőségben felülmúlják az aluljáró-kereskedelmet, bár az időjárás viszontagságai esetükben sem kímélik a növényeket. ™ Stand: piacokon létesített stabil, illetve mobil árusító helyek. A minőséget tekintve az előző kettőhöz hasonlítható. Általában gyenge virágkötészeti tevékenységet folytatnak, de egy-két képzett kereskedő is van köztük. ™

Pavilon: beton alapzatra létesített stabil építmény, üvegfalakkal, körbejárható módon, vagy a pavilonsor egy elemeként. A vevő itt már be tud menni az üzletbe ™ Virágbolt: egyszerű kőépület kis kirakattal, paravánnal vagy függönnyel elválasztott pici raktárhelyiséggel. A vízellátás biztosított ™ Virágüzlet: portállal, nagy kirakattal, eladótérrel, elkülönített munkatérrel, raktárral és szociális helyiséggel rendelkezik. Választéka kielégítő, az áru jó minőségű. A virágbolthoz hasonlóan sok köztük a felkészült, képzett kereskedő 21 Szabó Márton: A piac szereplői és intézményei 2., Kertészet és Szőlészet 51 évfolyam 2 szám http://www.doksihu 44 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai

szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. ™ Virágszalon: minden olyan felszereltséggel rendelkezik, mint amit a virágüzletnél felsoroltam, de található benne a vevő kényelmét szolgáló várakozóhely, székkel és asztallal. Dolgozói képzettebbek az átlagnál, ami a készítményekben és az árszínvonalban is megmutatkozik.22 IV.34 Újfajta értékesítési módok Mint mindenütt máshol, a technika fejlődése a virágkereskedelemben is új kereskedelmi formák és egységek létrejöttét eredményezi. Ezek sokszor tiszavirág életűnek bizonyulnak, de vannak olyanok is, melyek gyökeresen átalakíthatják az addig megszokott értékesítési folyamatokat. Új értékesítési módok a nagykereskedelemben A virágkereskedelemben is kezdenek előtérbe kerülni a cash and carry típusú nagykereskedések. Ezek valójában önkiszolgáló

raktáráruházak, ahol a végső fogyasztó is vásárolhat. Nagy előnye, hogy a kiskereskedő áttekintheti a nagykereskedő teljes választékát és viszonylag kis mennyiségek gyors utánpótlását biztosíthatja, alacsony beszerzési áron. Nem vállalnak szállítást és nem finanszíroznak.23 Magyarországon ugyan még csak elszórtan található egy-egy kisebb hasonlóan működő vállalkozás, a hollandok azonban egyértelműen jelezték szándékukat egy ilyen jellegű budapesti kereskedés nyitására 2004-ben. Budapesten és környékén már létezik az ún. mozgó nagykereskedés Egy hűtő teherautó járja a virágüzleteket és az autóról történik a túlnyomórészt import árukészlet értékesítése. Ez a fajta nagykereskedelem az EU országaiban már jelentős forgalmat bonyolít le, hazánkban azonban még gyerekcipőben jár, várhatóan a csatlakozás után kerül előtérbe. Új értékesítési módok a kiskereskedelemben Kertészeti árudák: nem

értékesítenek vágott virágot, cserepes virág választékuk is elég szegényes, valamivel nagyobb a balkonnövény kínálatuk. Valójában mint faiskolai kereskedések működnek. 22 Elekné Ludányi Zsuzsanna-Császi Katalin: Virágkötészet, Agrárszakoktatási Intézet, Budapest 1999 23 Bauer András-Berács József: Marketing, Aula Kiadó 1999 http://www.doksihu 45 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Barkácsáruházak: cserepes és balkonnövényeket árusítanak. Beszerzéseiknél alkuerejüket kihasználva alacsony árakat érvényesítenek és olcsón is árusítanak. Ez

valószínűsíti piaci részesedésük további növekedését. A vágott virág értékesítés későbbi terveik között szerepel. Hipermarketek: a barkácsáruházakhoz hasonlóan általában cserepes virágot és balkonnövényeket értékesítenek, de már találunk példát a vágott virág értékesítésre is. Mivel egyéb kiskereskedelmi egységekhez képest nagyobb vásárlótömeget vonzanak, esélyeik is nagyobbak. Benzinkutak: képzetlen eladók gyenge minőségű, olcsó árut kínálnak. Szerepük jelentéktelen. A barkácsáruházak és a hipermarketek együttesen a dísznövény-kereskedelem harmadát mondhatják magukénak és várhatóan a balkonnövény-eladások nagy részét is meg fogják szerezni. IV.35 Az internet szerepe a virágkereskedelemben A világhálón történő kereskedelem elterjedése jelentősen hatott a virágkereskedelemre is. Elsősorban a nagykereskedelmet és az importot könnyíti Sajátosságából adódóan éjjel-nappal

elérhető az év minden napján. Külföldön egyre erősödik az internetes értékesítés (Dániában például ez a legjelentősebb értékesítési lehetőség). Hollandia legnagyobb virágárverési csarnokának ilyen irányú tevékenysége 2000-ben indult meg, kísérleti jelleggel. Már akkor több ezer fénykép és útmutató könnyítette a vásárlást. Indulásakor 240 kertész élt a lehetőséggel Az ár rendszerint a szállítás költségeit is tartalmazza. Mára a szolgáltatás termelői adatokkal bővült, így a vásárló azt is meg tudja határozni, hogy melyik termelőtől szeretné beszerezni áruját. Magyarországon is létezik olyan honlap, amelyet a termelők értékesítéseik javítására használhatnak, ezek száma azonban elenyésző. Az importőrök között már gyakrabban előfordul, hogy az internetről rendelik meg árujukat és több nagykereskedőnek is van saját honlapja (pl. Artfleur) Az internet mint új értékesítési csatorna a

kiskereskedők körében is megjelent, akik a világhálót értékesítési -és marketingcélokra is alkalmazzák. A csokor telefonos megrendelése, a kiszállítás http://www.doksihu 46 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. mint szolgáltatás egyre jobban terjed hazánkban is. Ennek teremt újabb lehetőséget a világháló, ami marketingfogásként sem utolsó. Mindenképpen előnye, hogy a vásárló látja a megvásárolni kívánt terméket és ahhoz tudja igazítani az árat. A fizetés a más online kereskedésekben megszokottak szerint történik. Számos ilyen portál létezik, melyek

közül – igényességük miatt is – kiemelendő a Virágvár, a SzívNet, a Liza Dekor Bt. és az Escada Virágküldő Szolgálat honlapjai Ezek többsége már kétnyelvű. IV.4 A hazai értékesítési rendszer A vágott virág- és dísznövény-forgalmazás a kül –és belkereskedelmet magában foglaló tevékenység. A belkereskedelem nagy –és kiskereskedelmi tevékenységből áll. Az értékesítés – amíg az áru a termelőtől a fogyasztóig különböző csatornákon eljut - többféle formában valósul meg: 1.) Közvetlen eladás: a termelő közvetlenül a fogyasztónak értékesít 2.) Kétszintű eladás: a termék a termelőtől – a nagykereskedőt kihagyva – jut el a kiskereskedőig, aki tovább értékesíti azt a végső felhasználónak. 3.) Többszintű eladás: a termékáramlás a piaci szereplők minden típusát érinti (termelő-nagykereskedő-kiskereskedő-fogyasztó).24 A fejlett dísznövénypiacú országokban csak a többszintű

értékesítési csatorna működik, ahol a piaci szereplőknek jól körülhatárolt tevékenysége és feladata van, átlátható, tiszta piacot teremtve ezáltal. A piaci szereplők többsége szerint az értékesítési rendszer megfelelő, jól működik, betölti szerepét. A kilencvenes években a kínálat rendkívüli mértékben javult; ma már szinte minden kapható a keresett mennyiségben, minőségben és a megfelelő időpontban. Ennek okai a következők: - sok új szereplő lépett a piacra, az értékesítő és az elosztó rendszerbe egyaránt: termelők, nagykereskedők, importőrök, kiskereskedők – köztük a hazai dísznövény-kereskedelemben merőben új formák (hipermarketek, barkácsáruházak); 24 Horváth Zsuzsa: Virágkötészet (Mestergazda Könyvek), Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, 2000 http://www.doksihu 47 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad

információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. - javult a hazai termékek minősége, választéka; - meghatározó piaci tényezővé vált az import (a korábbi korlátozások megszűntek, a vámtarifákat először csökkentették, majd teljesen eltörölték); - megalakultak és megerősödtek a nagykereskedők, egyben szakértelmük is növekedett; - a nagykereskedők egységbe tömörültek (megalakult a Virágpaletta Szövetkezet, a Floranet), a nagykereskedések hálózata csaknem az egész ország területét lefedi; - az elektronikus nyilvántartás fejlődése javította az elosztórendszer hatékonyságát. Az értékesítési rendszer működésében is történt néhány fontos változás: - a

nagykereskedők egyre nagyobb teret kapnak; - a nagybani piacok – mindenek előtt a Flora Hungaria – megerősítették központi szerepüket az értékesítési rendszerben; - változott a nagybani piacok résztvevőinek összetétele; (nő azon termelők száma, akik a nagykereskedőre bízzák árujukat, de egyre több azoknak a kiskereskedőknek a száma is, akik a hozzájuk közelebb eső nagykereskedők lerakataiból vásárolnak) - nő az új kiskereskedelmi formák (hipermarketek, barkácsáruházak) piaci részesedése a cserepes- és a balkonnövények értékesítésében; - szakosodnak a nagykereskedők és az importőrök is. (földrajzi körzet, termék, termékeredet szerint)25 IV.5 Árképzés a dísznövény-kereskedelemben A dísznövények jövedelmezősége a piacon dől el. Az ár meghatározásakor minden piaci szereplő szeretné érvényesíteni a felmerülő költségeit és a hasznát. A beszerzési csatornától függően több árról is

beszélhetünk. Ez lehet telepi vagy termelői ár, nagykereskedelmi ár, kiskereskedelmi vagy fogyasztói ár. A virág árát és forgalmát szabadáras termékként a kereslet, kínálat határozza meg, az árrés pedig az erős szezonális ingadozásokat követve szintenként is változó: 10-200% között van. A virág forgalmazására a jövedelem, a szezon, a szokás, a demográfiai viszonyok és a lakóhely mellett természetesen az ár is hatással van. A virág vásárlásakor ható, 25 Szabó Márton: A piac szereplői és intézményei 1., Kertészet és Szőlészet 51 évfolyam 1 szám http://www.doksihu 48 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de

csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. értelemmel összefüggő indíték a vásárlói értékítéletek alapján a vásárlási cél, amelyben kifejeződik a virág vagy virágkötészeti készítmény használati értéke, a virág ára, a minőség, a tartósság, a szín és a forma. A magas ár sok hasznot hozhat, de elriaszthatja a vevőket, az alacsony ár azonban a legtöbbször gyenge minőséget tükröz. Ezért az egyik legfontosabb feladat ezen az erősen ár-érzékeny piacon a megfelelő ár kialakítása. V. A Flora Hungaria Dísznövénykereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság bemutatása V.1 Ismertető a cégről A Flora Hungaria virágcsarnok a tagok pénzéből és összefogásával 1993-ban épült meg, az azóta eltelt 10 év során az ország legnagyobb elosztó központjává nőtte ki magát. Olyan non-profit vállalkozásként hozták létre, amely elősegíti és javítja az értékesítést. A Flora Hungaria

Dísznövénykereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaságot 1993. január 08-án alapította 48 kertész-dísznövénytermesztő Szigetszentmiklóson az M0-s út mellett 17,5 hektáros területen. Az alapítás célja a virágkereskedelem kulturáltságának emelése, az anyagi és szellemi erőforrások jobb kihasználása, továbbá a magyar dísznövénytermesztés –és kereskedelem jövőjének biztosítása volt. A létesítési cél megvalósítására a 448 taglétszámra bővült társaság saját erőből, fél év alatt létrehozta korszerű virágcsarnokát, a szakma centrumát. A csarnok és kapcsolódó létesítményei 1993. december 01-jén kezdték meg működésüket A helyválasztás ideálisnak bizonyult, hiszen a piac az ország minden pontjáról jól megközelíthető és a területnek további fejlesztési tartalékai is vannak. A fejlesztési lehetőséget jól példázza, hogy az elmúlt tíz év alatt a piac aktív területe – a csarnokban és a

külső árusításnál is – közel megduplázódott: a csarnok nagysága az induláskor 10.000 négyzetméter volt, melyet a későbbiek folyamán közel 8500 négyzetméterrel bővítettek. A jelentkező igények kielégítésére az 534 főre növekedett társaság először 3.250 négyzetméterrel növelte a virágcsarnokot, melynek használatbavétele 1994 októberében történt meg. Majd a nagybani kereskedelem erősödése miatt 2001-ben 5.100 négyzetméteren 400 millió forintos beruházással http://www.doksihu 49 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. logisztikai központ épült a

termelők és a nagykereskedők számára. Mivel a nagy –és kiskereskedők kiszolgálása korábban egy helyen történt, a zavartalan működés szempontjából azonban elengedhetetlen e két tevékenység szétválasztása, szükségessé vált a csarnok ilyen irányú bővítése. (A problémát előtte a különböző nyitvatartási időpontokkal oldották meg.) A logisztikai központ megvalósításával egyidejűleg megtörtént a jövőbeni elektronikus (internetes) kereskedelem alapjainak kiépítése – különös tekintettel európai uniós csatlakozásunkra – a dísznövénykereskedelem globalizációjára. A Flora Hungaria Kft. jelenlegi taglétszáma már 560, akik tőkerészesedésük arányában jutottak területhez a csarnokon belül. A Flora Hungaria Kft-nek csak olyan cég lehet a résztulajdonosa, amelyben magyar a többségi részesedés. Ezzel is próbálnak védekezni az ellen, hogy a külföldiek (különösen a hollandok) átvegyék az

elosztórendszerünk feletti ellenőrzést. A piac területén 700-800 eladó van jelen, közülük 500 árusít dísznövényeket. Ezt a számot 450 termelő és 50 nagykereskedő teszi ki. A kibocsátott kiskereskedői igazolványok száma 4000. (Ez az adat is jól mutatja a Flora Hungaria Kft magyarországi szerepét, hiszen becslések szerint a virágüzletek száma 4500 körül van.) Az árusítóhelyeket a cég tulajdonosai és azok bérlői használhatják Induláskor 1 négyzetméter eladótér ára 60.000 forint volt, 2000-ben ennek összege már a 300.000 forintot is elérte, de egyes eladóhelyek ennél magasabb áron is gazdát cserélhetnek. Előírás szerint az árusítóhelyeket nyilvánosan kell meghirdetni, de a tulajdonosoknak elővásárlási joga van. 26 Tíz évvel ezelőtt a csarnokban a virág, az élő növény dominált. A terület bővülésével – a szakmai követelményeknek is megfelelően – megindult a kellékesek erősödése. Így jelenleg a piac

kínálatát tekintve fő helyen még mindig a vágott virág áll, ezt követik a kellékek és a szárazvirág, majd a cserepes –és balkonnövények. 27Az egyes termékcsoportok részesedését az alábbi kördiagram szemlélteti: 26 27 www.florahungariahu Szabó Márton: A piac szereplői és intézményei 1., Kertészet és Szőlészet 51 évfolyam 1 szám http://www.doksihu 50 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 1. sz ábra Piackínálat 20% 35% 45% vágott virág kellékek és a szárazvirág cserepes –és balkonnövények A termelők árujuk legjavát szállítják ide és

valamennyi áruféleség megtalálható itt. A Flora Hungaria nagybani virágpiac méreténél és eladói számánál fogva olyan széles áruválasztékot kínál vásárlóinak, hogy azok számára egy helyen minden beszerezhető. Ezért a cég az áru minősége és a választék szempontjából is vezető helyen áll a versenytársakkal szemben. A virágpiacon folyamatosan nő a környező országokból (Ausztria, Szlovákia, Románia, Horvátország) érkező kereskedők száma. A Flora Hungaria üzletkötéseinek 70%-át a nagykereskedők, 30%-át a kiskereskedők adják. 28 A virágforgalomról, annak naturális és számviteli adatairól azonban nincs statisztika. Pedig nagyon fontos, hogy tiszta és valós képet kapjunk a hazai termesztésről és kereskedelemről. Össze kell állítani ezért a dísznövénytermesztő üzemek címlistáját, az üzemi felületek nagyságát, a termesztett növények listáját, a termesztett mennyiségeket, valamint a kertészetben

és kereskedelemben foglalkoztatottak számát. Fenti ismeretek birtokában lesz mód arra, hogy konkrét javaslatokat lehessen tenni a termesztőknek a hazai és környező országok piaci igényeihez jobban igazodó termesztési szerkezet és kereskedelmi formák kialakítására. Ennek megkönnyítésére az FVM - Agrárrendtartási Hivatalnál elnyert informatikai támogatás alapján a Dísznövény Szövetség –és Terméktanács havonta egyszer adatot szolgáltat a vágott virág nagykereskedelmi árakról, évente egyszer pedig az egész termékpályát horizontálisan és vertikálisan átfogó adatokról (főbb termesztett növények, termelés, forgalmazás, stb.)29 28 29 Szabó Márton: A piac szereplői és intézményei 1., Kertészet és Szőlészet 51 évfolyam 1 szám Flora Hungaria Híradó, A Flora Hungaria Kft. lapja 1évf 4 szám http://www.doksihu 51 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz

biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A piac forgalmát a kis –és nagykereskedői gépkocsi belépések rögzítésével mérik. Ez alapján a Flora Hungaria virágpiac forgalma 2002-ben és 2003-ban az alábbiak szerint alakult: 2. sz ábra 2 0 0 2 , 2 0 0 3 é v e k g é p já rm ű f o rg a lm a h a v i b o n tá s b a n 30000 gépjármű (db) 25000 20000 2002 15000 2003 10000 5000 Jú Au lius gu sz tu Sz s ep te m be r O kt ób er N ov em be r D ec em be r iu s Jú n M áj us Áp ril is Ja nu ár Fe br uá r M ár ci us 0 hónapok Flora Hungaria, belső anyag 2002-ben a gépkocsi belépések száma 208.501 volt, ami az előző évhez viszonyítva 2,8%-os emelkedést jelentett.

2003-ban a belépő gépkocsik száma 210800 volt, 1,1%-os növekedést mutatva a bázisadathoz képest. 104 piacnappal számolva a nagypiaci napok átlagos forgalma 1.700 gépkocsi A legnagyobb forgalmú nap április 28. (Anyák napja előtti hétfő) volt 2584 gépkocsi-belépéssel, melyből a termelői oldalon 1.319 gépkocsi, a kereskedői oldalon 1265 gépkocsi lépett be A legnagyobb forgalmú hónapnak 25.224 gépkocsi-belépéssel május bizonyult, ezt október és március követte 22.262, illetve 18078 belépéssel A 2000 gépkocsi/nap feletti forgalom 2002-ben 29-szer, 2003-ban pedig 33-szor fordult elő, ami az összes nagypiaci nap egyharmada. http://www.doksihu 52 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások

nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A piac nyitvatartási rendje a következők szerint alakul: Piaci nyitva tartás és belépés: A piac nyitva: hétfőtől szombatig. Nagypiaci napok: hétfő, csütörtök. Belépés termelőknek: reggel 7.00 órától nagykereskedőknek: 11.00 órától kiskereskedőknek: 14.00 órától Egyéb piaci napokon: kedd, szerda, péntek, szombat. Belépés termelőknek: reggel 7.00 órától kis- és nagykereskedőknek: reggel 6.00 órától 1400 óráig A keddi, szerdai, pénteki, szombati napokon rendkívüli, kiemelt piac esetén a nyitási időpont minden vásárlónk számára 11.00 óra! A piac 2000 órakor zár A forgalom napok szerinti megoszlását a 3. számú ábrán követhetjük nyomon: 3. sz ábra Napok szerinti megosztás változása 2002 2003 120000 100000 80000 60000 40000 20000 0 Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek Szombat Vasárnap Flora

Hungaria, belső anyag A forgalom napi megoszlása: hétfő 39%, kedd 3%, szerda 7%, csütörtök 45%, péntek 3% és szombat 3%. A nagypiaci napokon (hétfőn és csütörtökön) a forgalom 84%-a bonyolódik. A két év változásait vizsgálva megállapítható, hogy a csütörtöki forgalom 6%-kal csökkent, a keddi 22%-kal, a szerdai 33%-kal, a pénteki 31%-kal növekedett. Ez azt jelenti, hogy tendenciájában a forgalom megoszlása tapasztalható. A csütörtöki csúcsnap forgalma http://www.doksihu 53 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. tehát csökkenő, a szerdai és a pénteki napok

forgalma pedig az árubeszállítás miatt dinamikusan növekvő tendenciát mutat. Az elmúlt 10 év belépési adatait a 4. számú ábra szemlélteti: 4. sz ábra F lo ra Hu n g á ria b e lé p é si a d a ta i 1 9 9 4 -2 0 0 3 250000 200000 150000 100000 50000 K e re ske d ő i T e rm e lő i 2002 K e re ske d ő i 2003 2001 1999 2000 1997 1998 1995 1996 1994 0 Ö ssze se n Flora Hungaria, belső anyag A táblázatot elemezve a forgalom töretlen dinamikájú emelkedése figyelhető meg: 1994-ben összesen 149.700 gépkocsi lépett a piacra, míg 2003-ban 210800 volt a gépkocsi belépések száma, ami közel 41%-os növekedést jelent. Az elemzésnél figyelembe kell venni továbbá a bejövő gépkocsipark összetételének változását. A szállítójármű állomány személygépkocsiról nagy befogadóképességű, 3,5 tonna feletti terhelhetőségű „dobozos” gépkocsikra cserélődött. Ez alapján feltételezhető, hogy az elmúlt 10 évben a

dísznövény-kereskedelem forgalma megtöbbszöröződött.30 Itt, a gépkocsik kapcsán szeretném megemlíteni, hogy sajnos jelentős és máig megoldatlan a közúti csomópont forgalmi problémája. Az előjelek már 2002-ben jelentkeztek, de a forgalmi csődhelyzet igazán 2003 utolsó negyedévében alakult ki. A „dugó” ma már itt van a virágpiac területén, időnként körbeállják a csarnokot a kihajtásra váró gépkocsik. Ennek oka a Csepeli út forgalmának megnövekedése, a kezdetekhez viszonyítva megsokszorozódása. A Flora Hungaria virágpiac forgalma, nyitva tartása évek óta változatlan, tehát a helyzet kialakulásának nem lehet okozója. 30 Flora Hungaria Híradó, a Flora Hungaria lapja, 1. évf 4 szám http://www.doksihu 54 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát

illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A probléma megoldására több javaslat is született, a megoldások azonban még csak körvonalazódnak, megvalósításuk több éves távlatban realizálódhat, ami a jelenlegi olykor kaotikus forgalmi problémát nem oldja meg. V.2 A cég 2003 évi gazdálkodása számokban - Költségek és ráfordítások összesen: 236.059E Ft; - Árbevétel és egyéb bevételek összesen: 288.714E Ft; - Adózott eredmény: 52.654E Ft Az eredmény terhére valósultak meg a 2003. évi fejlesztések, beruházások, melyek közül a jelentősebbek: a külső árusító szín bővítése, bejárati előtető portaépülettel, napijegyes árusítósor. Ugyancsak az eredményt csökkenti a logisztikai központ létesítésére felvett hitel 2003. évi törlesztése A nyereség

fennmaradó részét a 2004 évi fejlesztéseknél szándékoznak felhasználni, melyhez a taggyűlés határozata szükséges. Tagi fejlesztési hozzájárulásból épült meg az önműködő esőztető tűzoltóberendezés (sprinkler), ami a csarnok tűz elleni vagyonvédelmét biztosítja. A társaság 2003-ban is valamennyi fizetési kötelezettségének eleget tett; így az állam, a bank, a szolgáltatók és a szállítók felé. Mindezek alapján megállapítható, hogy a Flora Hungaria Kft. gazdálkodása, működése részleteiben és összességében is a terv szerint alakult. Az elmúlt 10 év alatt eddig egyszer (1998-ban) került sor a fenntartási hozzájárulás és a tagi terhek teljes körű emelésére. Az elmúlt öt év inflációja, a tavalyi és az idei év makrogazdasági problémái és nem utolsó sorban a tíz éves létesítmény megnövekedett karbantartási, felújítási igénye miatt a 2004. évi gazdálkodást a bevételi oldal növelése, erősítése

alapozza meg. A tervezett éves árbevételt a már korábban prognosztizált bérleti díj és fenntartási hozzájárulás emelése biztosítja. A tervezett nyereséget a társaság fejlesztésekre és tartalékalap képzésére fordítja. A 2004-re tervezett jelentősebb fejlesztések: raktár és TMK épület létesítése az egyre sokasodó karbantartási feladatokhoz, redőnyös zsilipkapuk cseréje, új zsilip átjárójába automata ajtó beépítése, tetőszellőzés felújítása. http://www.doksihu 55 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Az elkövetkező évek fejlesztési terveiben

szerepel: a rakodókapacitás bővítése, a hűtőkapacitás növelése (hűtőház építése), szakosított csarnok kialakítása (a meglévő csarnok átrendezésével), a csarnok fűtés-hűtés berendezésének korszerű kialakítása és legnagyobb teherként az útburkolat felújítása.31 A fejlesztések alapvető célja a piac vezető szerepének megtartása és versenyképességének megteremtése, különös tekintettel az Európai Unióhoz való csatlakozásra. Fentiek alapján a cég erősségeit és gyengeségeit, az előtte álló lehetőségeket és fenyegetéseket az alábbi SWOT-elemzésben foglalom össze: SWOT elemzés Erősségek Gyengeségek - folyamatos korszerűsítés és állandó - az áru gyűjtése és rakodása nem kellően fejlesztés megoldott - könnyű elérhetőség, vonzó elhelyez- - a közúti csomópont forgalmi problémái kedés (közel Budapesthez és a főbb - hiányos adatszolgáltatás útvonalakhoz) - minden egy helyen

beszerezhető - széles választék, minőségi termékek Lehetőségek Fenyegetések - Cash and Carry értékesítési forma - külföldiek piacbővítési szándéka, bevezetése különösen az uniós csatlakozás tükrében - informatikai alaprendszer bevezetése, megismertetése VI. Primer kutatás Otthonunkban a kereslet, kínálat – a Flora Hungaria informatikai alaprendszere (Az új informatikai rendszer használata) -Egyéni mélyinterjús kutatásVI. 1 Bevezető 31 www.florahungariahu http://www.doksihu 56 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A fejlett virágkereskedelemmel

rendelkező országokban elsőként a kereskedelem (marketing és értékesítés) és a termesztés különválását figyelhetjük meg. A kiélezett verseny akkor tud megélhetést biztosítani a kertészeknek, ha minden folyamatot szakértők végeznek. Így a termesztést a kertészek, az értékesítést a hozzáértő kereskedők. A marketinggel, kereskedelemmel foglalkozó szakemberek folyamatosan elemzik a termék útját a termesztőtől a fogyasztóig. Az értékesítés csatornáit úgy formálják, hogy a kereskedelmi lánc minden szeme erős legyen és a fogyasztót szolgálja, fogyasztásra ösztönözze, elégedettségét elnyerje. Az értékesítési rendszer vertikális felépítését a világháló, a számítógépek, a telefonvonalak adják, melyek segítségével a legtöbb értékesítési forma, vállalkozás otthonunkból is elérhető. Minél specializáltabbak az üzemek, annál nagyobb szükség van a jól szervezett informatikai háttérrel rendelkező

értékesítési szervezetekre.32 A kutatás elsődleges célja a Flora Hungaria Kft. informatikai alaprendszerének, a rendszer használatának, ismertségének és az értékesítésben játszott szerepének feltárása volt. Ezen túl érintettem a következő témaköröket: - A hazai virág- és dísznövénykereskedelem értékesítési rendszerének feltérképezése. - A viszonteladók beszerzési politikájának megismerése. - A Flora Hungaria Kft. egyéb értékesítési csatornáinak értékelése VI. 2 Kutatási módszertan A kutatás céljának elérése érdekében kvalitatív kutatási módszert, a mélyinterjút alkalmaztam. Az interjúalanyok fővárosi és vidéki kis- és nagykereskedők voltak A kutatás paraméterei: 32 • A kutatás módszere: kvalitatív egyéni mélyinterjús kutatás. • Összesen 8 interjú. • A beszélgetések időtartama körülbelül 40 perc. • A kutatás időpontja: 2004. március-április Flora Hungaria Híradó, a Flora

Hungaria lapja, 1. évf 4 szám http://www.doksihu 57 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Az interjúalanyok kiválasztása során az alábbi szűrőkövetelményeket állítottam fel: • Viszonteladók (kis- és nagykereskedők). ¾ 6 kiskereskedő és 2 nagykereskedő • A fővárosban és vonzáskörzetében, illetve Tatabányán és közvetlen környékén működő vállalkozás. • A Flora Hungaria nagybani virágpiac vásárlója. Az interjú előre elkészített forgatókönyve, az úgynevezett discussion guide tartalmazza a megválaszolandó kérdéseket, megfelelő logikai

sorrendben. A kutatás forgatókönyvét a 7. számú melléklet tartalmazza VI. 3 Kutatási eredmények, összegzés A forgatókönyv szerkezeti felépítését követve először a hazai virág- és dísznövénykereskedelem értékesítési rendszerét tárom fel. A második rész a Flora Hungaria Kft. elosztó szerepét vizsgálja Ebben a fejezetben lesz szó a cég értékesítési csatornáiról, azok ismertségéről. Az utolsó témakör a Flora Hungaria Kft. marketing politikáját taglalja Feltérképezem az információ átadására leggyakrabban használt csatornákat és vizsgálom a Flora Hungaria informatikai alaprendszeréről kialakított véleményeket és azt, hogy miként ítélik meg az interjúalanyok ezt az új értékesítési tevékenységet. A kutatás eredményét a megkérdezett kis- és nagykereskedők válaszai alapján az alábbiakban foglalom össze: ¾ A hazai értékesítési rendszer megismerése A megkérdezett kereskedők felvázolták, hogy

ismereteik szerint milyen formában valósul meg a hazai vágott virág- és dísznövény értékesítés. Valamennyien említettek három utat a termékáramlás tekintetében. Elsőként a klasszikusnak is nevezhető utat, amikor a folyamat a piaci szereplők minden típusát érinti. Ez a nagykereskedésekben és a nagybani piacokon megvalósuló forma a vágott virág- és a dísznövénykereskedelemre egyaránt vonatkozik. Másodikként az úgynevezett „művi utat” jelölték meg: ez esetben a termék a termelőtől – a nagykereskedő érintése nélkül - jut el a kiskereskedőkig. A nagybani virágpiacokon és a termelő telephelyén valósulhat meg szintén mindkét termék vonatkozásában. Végül a harmadik, mindegyikőjük által http://www.doksihu 58 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum

szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. említett lehetőség, amikor a választék bővítése céljából nagykereskedő nagykereskedőnek ad el. Ez általában a nagybani virágpiacok elosztó központjában bonyolódik. Az interjúalanyok közül csak ketten (egy kis- és egy nagykereskedő) említettek további két formát, amelyen keresztül az értékesítés megvalósulhat. Ennek oka, hogy a vágott virág ilyen jellegű értékesítése elenyésző, így jelentőségük sem figyelemre méltó. Az egyik ilyen lehetőség, amikor a vásárló a kertész telephelyén vásárolja meg a növényt (elsősorban dísznövényt), a másik esetben pedig a helyi nagykereskedő közvetlenül a vásárlónak is értékesít. A megkérdezettek körében véleményegyezés mutatkozott

abban, hogy az értékesítési rendszer megfelelő, jól működik, betölti szerepét. Az elmúlt évtizedben a kínálat rendkívüli mértékben javult; ma már szinte minden kapható a keresett mennyiségben, minőségben és a megfelelő időpontban. Az interjúalanyok véleménye szerint ez az alábbiakkal magyarázható: • Sok új szereplő lépett a piacra: termelők, nagykereskedők, importőrök, kiskereskedők – köztük a hazai dísznövény-kereskedelemben merőben új formák, így a hipermarketek és a barkácsáruházak. • Javult a hazai termékek minősége, bővült a választék. • Meghatározó piaci tényezővé vált az import (elmondásuk szerint ehhez nagyban hozzájárult, hogy a korábbi korlátozások megszűntek; a vámtarifákat először csökkentették, majd teljesen eltörölték). • A nagykereskedők megerősödtek, szakértelmük is egyre nő. A kiskereskedők arra panaszkodtak, hogy folyamatosan növekszik az új kiskereskedelmi

formák (hipermarketek, barkácsáruházak) piaci részesedése a cserepes- és balkonnövények értékesítésében. A beszerzést a megkérdezettek egyénileg bonyolítják. Az árut elsősorban nagybani piacokon vásárolják, ritkábban – általában ha hirtelen készletfogyás jelentkezik – a közeli nagykereskedésekből. A beszerzésért – a termék minőségéért, mennyiségéértaz esetek többségében az üzletvezető felel Az áru beszerzését igyekeznek úgy megoldani, hogy egy adott napon csak egy piacot látogatnak meg. A piacon belül azonban már több nagykereskedőt és termelőt is http://www.doksihu 59 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő

hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. felkeresnek. A megkérdezetteknek kimondottan állandó partnerük nincs, beszerzéseik során mindig a legjobb ár-érték arányra törekednek. Az interjúalanyok között egyetértés volt abban, hogy az értékesítési rendszerben egyre nagyobb teret kapnak a nagykereskedők és egyezett véleményük abban is, hogy a nagybani piacok – mindenek előtt a Flora Hungaria – megerősítették központi szerepüket. ¾ A Flora Hungaria Kft. elosztó szerepe és a cég értékesítési csatornái A nagybani piacok felsorolása tekintetében kirajzolódott kép elég egyértelműnek bizonyult. A felsorolásban valamennyi megkérdezett első helyen említette a szigetszentmiklósi Flora Hungaria nagybani piacot. Szinte kivétel nélkül szerepeltették a budaörsi FloraCoopot, melynek indoka az lehet, hogy hosszú ideig ez a piac játszott meghatározó szerepet a hazai virágkereskedelemben.

Kevésbé volt egyöntetű a megkérdezettek véleménye két további piac kapcsán. A budapesti Szent László virágpiacról a fővárosiak közül is csak ketten ejtettek szót. A szegedi nagybani piac pedig végképp csak az említés szintjén került szóba. Interjúalanyaim valamennyien rendszeres vásárlói a Flora Hungaria nagybani virágpiacnak. A vidéki és a fővárosi megkérdezettek is szívesen látogatnak ide az esetleges távolság ellenére is, hiszen a piac jól megközelíthető az ország egész területéről. Kiemelték, hogy a térség legnagyobb nagybani virágcsarnokában kulturált körülmények között történhet a beszerzés. A piaci résztvevők számára étterem és büfé nyújt többletszolgáltatást. A megkérdezett kis –és nagykereskedők a piac óriási előnyének tartják, hogy a kényelmüket és igényeiket szolgáló vásárlási lehetőség keretében mindent egy helyen beszerezhetnek. Egy tető alatt megtalálható a vágott virág,

a cserepes dísznövény és a virágkötészeti-, illetve a virágüzleti kellék. A rendkívül széles áruválaszték és a termékek kiváló minősége, frissessége megfelel a mai florisztikai életstílust kiszolgáló, növekvő piaci igényeknek. Elégedettségüket és bizalmukat megerősíti a minőségi termékek és szolgáltatások összértéke. Az egyéb piacok tekintetében felvázolt kép már színesebb. A budaörsi FloraCoop virágpiacnak interjúalanyaim közül többen is „visszajáró vendégei” voltak. Elmondásuk szerint a budaörsi piac - Flora Hungariától - eltérő nyitva tartása és http://www.doksihu 60 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő

hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. alacsonyabb árfekvése miatt volt vonzó számukra. Véleményükből azonban kitűnt, hogy az olcsóbb termékekhez társuló mérsékelt termékminőség következtében fokozatosan elpártoltak a FloraCooptól. Ugyancsak a termékek gyengébb minősége és az ehhez kapcsolódó aránytalanul magas árak miatt fordultak el a korábban a budapesti Szent László piacon beszerzők. Közülük azonban egy valaki – az egyik fővárosi megkérdezett – még mindig fontosnak tartja, hogy nem kell kimozdulnia a fővárosból, így időt és energiát megtakarítva továbbra is az üzletéhez legközelebb eső Szent László piacot részesíti előnyben árubeszerzése során. A szegedi nagybani piacra még egyikőjük sem látogatott el, ami egyáltalán nem meglepő annak jelentős földrajzi távolsága miatt. Az értékesítés területéről a megkérdezettek a Flora Hungaria Kft. tekintetében a

következő csatornákat említették: - hagyományos piac; - Cash and Carry jellegű kereskedelem; - informatikai alaprendszer. Az említett csatornák közül jelenleg még a hagyományos piaci funkció tűnik a legmegbízhatóbbnak és legkedveltebbnek. A hagyományos piac a hétfői és a csütörtöki napokra koncentrálódik, amikor a piac 11.00 órakor nyit a nagykereskedő vásárlóknak és 13.00 órakor a kiskereskedőknek Ez a bevezetett, már jól bevált forma közvetlen kapcsolatot biztosít a széles termelői rétegek és a vásárlók között, mindkét csoport előnyére válva. Vásárlásaik során a megkérdezettek egyelőre ezt a lehetőséget részesítik előnyben. A Cash and Carry értékesítési formáról elmondták, hogy ez a hazai dísznövénykereskedelemben jelenleg a bevezetés szakaszában lévő, újdonságnak minősülő csatorna. Lényege, hogy elősegítse a megtermelt áru biztonságos és folyamatos értékesítését a vevőkör igényeihez

legjobban igazodva.33 Végül, de nem utolsó sorban szót ejtettek a Flora Hungaria Informatikai Alaprendszerről. Eddigi ismereteik szerint az informatikai alaprendszer a kereskedelem segítése, gyorsítása és a kényelmesebb felhasználás céljából jött létre. 33 Flora Hungaria Híradó, a Flora Hungaria lapja, II. évf 1 szám http://www.doksihu 61 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Az interjúalanyok úgy vélték, hogy ez a csatorna előfutára lehet a fejlett virágkereskedelemmel rendelkező országokban működő elektronikus kereskedelemnek. A rendszer kialakítása során

célkitűzés volt a partnerek árukínálatának és keresletének könnyű elérhetősége, valamint a költség –és időtakarékos piaci információszerzés. Az internet szakmai célú felhasználása a virágkereskedelem szereplői körében egyelőre még kismértékű. Többek egybehangzó véleménye szerint azonban a jövőben kiemelkedő szerepe lesz a tájékoztatás és az értékesítés területén egyaránt. ¾ A Flora Hungaria Kft. marketing politikája A megkérdezettek a beszerzési forrásukat – jelen esetben a Flora Hungaria Kft.-t illetően az információk begyűjtésében leginkább a cég saját kiadványaira, a virágcsarnok hirdetőfalán elhelyezett hirdetésekre, felhívásokra, egyéb – pl. újságban megjelenő – hirdetéses formákra és újabban, különösen az idei évtől az internetes elérhetőségre támaszkodnak. Ezek közül is kiemelték a Kft. saját kiadványát, a negyedévenként megjelenő Flora Hungaria Híradót. Előnyösnek

tartották, hogy az újsághoz egyszerűen, könnyen hozzájuthatnak, akár a virágcsarnok különböző pontjain kihelyezett kötegekből, amennyiben pedig megfeledkeztek annak beszerzéséről, kifelé haladva, a gépkocsi behajtónál, a portán elhelyezett példányokból vehetnek el egyet. A „híradóban” számos hasznos cikk, tanulmány kap helyet. Ezek elsősorban természetesen a dísznövénytermesztéshez, az ágazat jelenéhez és jövőjéhez, az elért eredményekhez és a jövőbeni feladatok megvalósításához kapcsolódnak, illetve a közvetlenül a céget érintő kérdéseket taglalják. Ilyen témakörök például: a forgalom alakulása, a vendéglátás a Flora Hungaria virágpiacon, a taggyűlési előzetes, az idáig megoldatlan közlekedési „dugó”, természetesen a teljesség igénye nélkül. A lapban megtalálható hirdetések, felhívások, közérdekű információk a figyelemfelkeltést szolgálják, vagy ahogy többen is fogalmaztak:

„megakad rajtuk az ember szeme”. Céljuk és feladatuk az újdonságokról való tájékoztatás Emellett szakmai információ-tartalmuk sem elhanyagolható, hiszen innen szerezhetnek tudomást a különböző fórumokról, a hazai és a nemzetközi kiállításokról. http://www.doksihu 62 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Ugyancsak a kiadványból értesültek a megkérdezettek az általuk másik kiemelt hírforrásnak titulált internetes elérhetőségről és ennek keretében az informatikai alaprendszerről. Az interjúalanyok valamennyien használják a világhálót, különbség

közöttük a „látogatás” gyakoriságában észlelhető. Többségük nemrégiben csatlakozott a rendszerhez. A rendszer bemutatására és a felhasználók táborának gyarapítására a cég 2004. január 15-től három hónapos ingyenes csatlakozási és kipróbálási lehetőséget biztosít minden tagjának, vásárlójának és az érdeklődőknek. Ezen időszak alatt heti gyakorisággal bemutatókat tartanak a rendszer megismeréséről a használat minél teljesebb körű elsajátítása érdekében. Miért is éri meg tehát most csatlakozni? Mert aki most jelentkezik: nem fizet csatlakozási díjat és fenntartási díj sincs a meghirdetett három hónapos próbaidőszak végéig. Ez a jelenleg csatlakozók számára mindenképpen kedvező, de a már korábban csatlakozottak is örömmel konstatálták, hogy a próbaidőszak alatt nekik sem kell rendszer fenntartási díjat fizetniük. (A csatlakozási díj a próbaidőszak után nettó 15.000,-Ft + ÁFA A

rendszerhasználat havi fenntartási díja nettó 5000,Ft + ÁFA) Ugyancsak kedvező fogadtatásra talált két kereskedőnél a cég azon ötlete, hogy a virágpiacon szabad felhasználású terminált helyeznek el azok számára, akik saját számítógéppel nem rendelkeznek. Az internetet és az informatikai alaprendszert mindannyian a munkát segítő csatornaként értékelték, mivel e lehetőség révén otthonukból is könnyebben és gyorsabban, költség és idő megtakarításával juthatnak a Flora Hungaria termékkínálatával kapcsolatos, illetve a virágkereskedők vásárlási igényét megjelenítő piaci információhoz. Az elhangzott vélemények szerint legfontosabb szakmai szerepe az új információk mielőbbi átadásában rejlik. A Flora Hungaria Informatikai Alaprendszere a tagok, termelők, a kereskedők és a partnerek részére készült. Használatához rendelkezni kell Flora Hungaria igazolvánnyal. A mások ajánlatainak megismeréséhez és a

vételi igény jelzéséhez szükséges regisztrációt követően ajánlattételre csak a Flora Hungaria tagjainak van lehetősége, míg a regisztrált vásárlók olvashatják az ajánlatokat, illetve vevői igényeket jeleníthetnek meg. A virágpiacon, valamint a nemzetközi virág –és http://www.doksihu 63 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. kellékkereskedelemben előforduló termékekből szabványos hierarchikus adatbázis készült, melyből minden felhasználó kialakíthatja a saját termékkörét. A terméktörzshöz hasonlóan a termelők és kereskedők listájából

alakíthatók ki azok a partner csoportok, akik számára az ajánlatokat és a vételi igényeket láthatóvá kívánják tenni. A megkérdezett felhasználók a menürendszeren keresztül elérhető funkciók közül az elektronikus adás-vételre és a piaci szereplőkről való információszerzésre helyezték a hangsúlyt. Az eladási ajánlatok lehetővé teszik az általuk értékesítésre felkínált tételek kezelését, valamint a mások által felkínált, az adott felhasználó számára látható tételek megjelenítését. A vevői igények funkció révén kifejezésre jut a saját vételi szándék mellett a mások által jelzett, felhasználók számára látható vételi szándék is. Fontosnak ítélték, hogy a rendszer segítségével lehetővé válik az oda felvett termelők és kereskedők elérhetőségi és piaci adatainak megjelenítése. További előnyként említették, hogy központilag karbantartott, csoportokba sorolt termékkatalógusból

választható ki az adott felhasználó által forgalmazott termékek köre. Amit a rendszer hiányaként jelöltek meg, nem más, mint a terméklista képekkel és kezelési útmutatóval való feltöltése a minél színesebb szemléltetés és széleskörű tájékozódás elősegítése érdekében. (Amint azt az illetékesektől megtudtam, a program ilyen irányú továbbfejlesztésre alkalmas.) Interjúalanyaim – egy kivétellel - már valamennyien kipróbálták az új rendszert. Hosszú távon azonban érthető módon csak abban az esetben alkalmazzák, ha az beválik, azaz megfelelően hatékony. Természetesen minél többen csatlakoznak, annál értékesebbé válik a rendszer minden felhasználó számára, hiszen értékét az élő ajánlatok és vételi igények sokasága adja. VII. A dísznövénytermesztés jövőbeni kilátásai VII. 1 A nemzetközi színtéren várható változások ¾ Tovább folytatódik a termesztés globalizációja. A szállítást jól

tűrő, melegigényes (növényházi) kultúrák délre vándorlása nem állt meg. A már kialakult szubtrópusi-trópusi termesztő régiók tovább fejlődnek, http://www.doksihu 64 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. mellettük pedig újak alakulnak. A folyamatot a világot átfogó kereskedő- és termeltető-cégek vezérlik, majd elsősorban a hagyományos elosztó központok (Európa: Hollandia, Távol-Kelet: Japán, USA: Florida) az eddigi kulcspozíciójukat a jövőben is igyekeznek megtartani, sőt erősíteni. ¾ A szállítás és kereskedelem gyorsulásával és a hazai

fogyasztás növekedése miatt azonban feltehetően egyre több ország felhasználói illetve kereskedői teremtenek közvetlen kapcsolatot a termesztő régiókkal, így újabb és újabb elosztó (al)központok alakulnak. Potenciálisan ilyen elosztó központtá válhat Magyarország is a közép-európai régióban. ¾ Magyarország az Európai Unió tagjává válik. Ennek első remélt pozitív eredménye, hogy dísznövénytermékeink számára akadálytalanná válik az út a tehetősebb nyugati országok felé – feltéve, hogy azok mind minőségben, mind pedig árban felveszik a versenyt a már piacon lévőkkel. A másik oldalról azonban az EU-országok jó minőségű és versenyképes dísznövénytermékei is teljesen akadálytalanul és vámmentesen érkezhetnek hazánkba. A harmadik következmény, hogy az EU valamennyi vonatkozó előírása – beleértve a szigorú környezetvédelmi előírásokat, a néhány termékre már kidolgozott szabványokat –

előbb-utóbb számunkra is kötelezővé válik. ¾ Konszolidálódnak a tőlünk keletre és délre fekvő volt KGST-országok mind politikai, mind gazdasági vonatkozásban. Nagy népességük és potenciális gazdaságuk rövid időn belül – a belső, társadalmi problémák áthidalása, rendezése után – óriási felvevőpiacot jelenthet a magyar dísznövények számára. VII.2 A nemzetközi változások hazai kihatásai VII.21 ™ Növényházi dísznövények ¾ Növekszik a hazai dísznövény-felhasználás. A korábban említettekből kitűnik, hogy Magyarországon a dísznövénytermesztőfelületek – a nehézségek ellenére – sem csökkentek az elmúlt 10 év során. Léptennyomon új virágboltok létesülnek Az infrastruktúra fejlődése és a gazdasági átalakulások egyaránt a növekedés irányába hatnak. http://www.doksihu 65 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad

információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. ¾ A gazdagabb piac egyben igényesebb is. ¾ Átalakul az értékesítés rendszere. Az üzemből való közvetlen kiskereskedelmi értékesítés már a múlté. Jelenleg a legelterjedtebb a virágcsarnoki viszonteladói rendszer. Emellett pedig új értékesítési formák jelennek meg: - árudaláncok, szupermarketek (Baumax, Obi, Tesco, Cora, Auchan), - „valódi” gardencenterek, - Cash and Carry viszonteladói rendszerek, - számítógépes értékesítés, illetve közvetlen árubeszerzés az interneten keresztül. ¾ A jelenlegi ciklikus virágvásárlás fokozatosan egyre kiegyenlítettebbé válik. Ennek irányába hat, hogy a virág egyre inkább nemcsak ajándéktárgy

vagy ünnepi luxus, hanem a mindennapi lakáskultúra szerves részévé válik. ¾ A szomszédos országok piacán nagy keresletnövekedés várható. ¾ Folytatódik a termesztés területi elvándorlása: - a klimatikus optimum felé, - a nagyvárosoktól egyre távolabbra. Az elvándorlás a területigényes szabadföldi kultúrákkal kezdődik, de azt idővel a növényházi termesztés is követi. VII.22 ™ Szabadföldi dísznövények ¾ Díszfaiskolai termékek - A díszfaiskolák mérete növekedni, a számuk csökkenni fog. - Fokozódik a szakosodás. - Még határozottabban elkülönülnek a termesztő tájak. - Növekszik a növények értékesítési mérete. - Fokozódik a termelőtőke beáramlása. Vonzerőt jelenthet: az olcsó föld, az olcsó munkaerő, a viszonylag enyhe környezetvédelmi előírások és a potenciálisan igen nagy keleti piac közelsége. http://www.doksihu 66 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű

dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. - Várható a környezetvédelmi előírások szigorítása. - Jelentősen fokozódik az évelő dísznövények termesztése. ¾ Egyéb szabadföldi kultúrák - Szárazvirág termesztés: fokozatos növekedés várható, a piaci lehetőségek függvényében. - Virághagyma-termesztés: stagnálás vagy visszaesés. - Szabadföldi vágott virág: változatlan szintű (kisüzemi) termesztés hazai piacra. - Virágmagtermesztés: átmeneti visszaesés után újbóli növekedés. A termelésirányítás azonban várhatóan egyre inkább külföldi kezekbe kerül. - Szabadföldi virágpalánta-termesztés: folyamatos növekedés várható, a

bővülő piacnak megfelelően.34 VIII. Befejezés A magyar dísznövénytermesztés nem arra predesztinált, hogy egyre növekvő negatív mérleget mutasson. Adottságaink kiválóak A szomszédos országokban a termesztés lényegesen kisebb, mint a fogyasztás. A lehetőség tehát adott, de a folyamatos export eléréséhez a hazai termesztést dinamikusan növelni kellene. Exportunk jelenleg csak a hazai fogyasztási „holt szezon” időszakában van, ami hosszú távon nem tartható fent. Az leszögezhető, hogy a magyar virágkereskedelem szerkezete megfelelő a hazai kereslet kiszolgálására és ezen az újfajta értékesítési módok sem fognak döntően változtatni. A kiskereskedelemben jók az esélyei a kisvárosi és falusi virágüzleteknek, mert az életszínvonal várható emelkedésével járó keresletnövekedés mellett sem kell számolniuk erősebb versenyhelyzettel. A nagyvárosi és a budapesti kiskereskedők helyzete ennél kedvezőtlenebb, hiszen az

újfajta értékesítési módok elsősorban itt éreztetik hatásukat. Ez ellen talán a minőség javítása és a vásárlók minél szélesebb körű kiszolgálása jelenthet védelmet. Más a helyzet a termesztők, a nagykereskedők és importőrök, valamint a nagybani piacok esetében. Az ágazat előtt nagy lehetőségek állnak, de ebben a szektorban http://www.doksihu 67 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. óriási verseny várható a külföldiek (elsősorban a hollandok) részéről. Egy nagy piac része leszünk; s miközben a csatlakozással járó gazdasági lehetőségeket

skandálják, arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy a csatlakozás igazi nyertesei a fejlett, erősebb gazdasággal rendelkező, túltermeléssel küszködő országok lehetnek, melyek piacbővítése nem titkoltan ott áll a csatlakozás hátterében. Velük szemben mindenképpen összefogásra van szükség, és a piacon csak jó minőségű, nagy mennyiségű és olcsó áruval lehet megjelenni. Ehhez pedig fejleszteni és szakosodni kell korszerű technológia bevezetése, alkalmazása mellett. A 17 hektáron kialakított, több mint 4 milliárd forint vagyonértékű létesítmény, a Flora Hungaria virágpiac Közép-Kelet Európa legnagyobb nagybani virágcsarnoka. A dísznövénykereskedelmi központ a kereskedelmi funkción túl szakmai fórum is, mely hazai és nemzetközi kertészeti kiállítások, szakmai bemutatók rendezésével az egész világ előtt képviseli a magyar dísznövénytermesztőket. Ennek tudatában úgy érzem, hogy a szakma

jövőjének egyik fontos alapkérdése a Flora Hungaria Kft. további sikeres működése és fejlesztése. Sajnos a minisztérium sem támogatja kellőképpen a dísznövény ágazatot. A jelenlegi szemlélet szerint is luxuscikknek tekintett virág előállítását szinte minden támogatástól megfosztották. Pedig nagy szükség lenne az anyagi segítségre, hiszen a magyar dísznövénytermesztők tőkével való gyenge ellátottságuk és technikai elmaradottságuk miatt hátrányban vannak tőkeerős külföldi társaikkal szemben. Ilyen körülmények között a jelenleg is tapasztalható import növekedés további fokozódása prognosztizálható az uniós csatlakozás utáni időszakra is. A megnövekedett importtal szemben azonban a hazai termékek is csak akkor tudják felvenni a versenyt, ha a nemzetközi követelményeknek megfelelnek. S hogy merre tovább? A jövő mindig meglepetéseket tartogat, most különösen sok a bizonytalanság. Az elmúlt évek során

megváltozott a gazdasági környezet, a piaci körülmények, a vevők igényei, a versenytársak száma és a tulajdonosok elvárásai. A következő évtized kihívásainak megfelelni ezért mást jelent, más megoldásokra van 34 Növényházi dísznövények termesztése Szerkesztette Schmidt Gábor, Mezőgazda Kiadó, 2002 http://www.doksihu 68 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. szükség. Magyarország az elmúlt évtizedben akkora fejlődési utat tett meg, mint a kontinens nyugati része negyven év alatt. Az eddig is hallatlan fejlődés tovább gyorsul, a piaci verseny tovább

erősödik. A virágkötészet azonban folyamatosan megújuló szakma, ami nemcsak a virágkötészeti technikákra, hanem magukra a virágokra és a cserepes dísznövényekre, valamint a kellékekre is vonatkozik. Így a rohamosan változó életstílusnak, a növekvő piaci igényeknek és a vevői elvárásoknak is meg tud felelni. Végül, de egyáltalán nem elhanyagolható tényként szeretném megjegyezni, hogy a hazai virágkereskedelemben sok probléma adódik abból is, hogy az ágazatban csak elenyésző számú igazán képzett marketing szakember ténykedik. Ennek oka az lehet, hogy az ilyen végzettségű emberek egyelőre még a jobban megbecsült területeken igyekeznek elhelyezkedni. Az EU-csatlakozás után a hazai piac szereplőinek – saját érdekeik megvédése céljából – a piac és a forgalom növekedésére kell törekedniük, hiszen csak így őrizhetik meg részesedésüket. Mindezeket a feladatokat pedig csak a piacot ismerő, képzett marketingesek

segítségével lehet kellő hatékonysággal megoldani. Forrás –és irodalomjegyzék 1. Növényházi dísznövények termesztése Szerkesztette Schmidt Gábor, Mezőgazda Kiadó, 2002 2. Virágkötészet (Família Könyvtár) Társszerkesztő Malcolm Hillier, Novotrade Kiadó, Budapest 1991 http://www.doksihu 69 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 3. David Jobber: Európai marketing 2 Kiadás, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1999 4. Józsa László: Marketingstratégia, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 2000, 2002 5. Hoffmann Márta – Kozák Ákos – Veres Zoltán: Piackutatás, Műszaki

Könyvkiadó, Budapest, 2000 6. Marosán György: Stratégiai menedzsment, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 2001 7. Horváth Zsuzsa: Virágkötészet (Mestergazda Könyvek), Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, 2000 8. Biza Klára: A magyar helyzet, Kertészet és Szőlészet 44 évfolyam, 4 Szám 9. Somlo, Ivan: Eladás felsőfokon, OMIKK 1995 10. Hans G Tonndorf: Kiskereskedelem európai színvonalon, NOVORG Kiadó 1997 11. Bauer András-Berács József: Marketing, Aula Kiadó 1999 12. Elekné Ludányi Zsuzsanna-Császi Katalin: Virágkötészet, Agrárszakoktatási Intézet, Budapest 1999 13. Szabó János-Biza Klára: A virág minősége, Kertészet és Szőlészet 48 évfolyam 11. Szám 14. Banos János: Virágzó üzlet lehetne a virág, Napi Magyarország 19990222-i szám 15. Retkes József-Biza Klára: Éljünk a lehetőségeinkkel, Kertészet és Szőlészet 48. évfolyam 42 szám 16. Retkes József: Velünk vagy nélkülünk? Gondolatok a küszöbön, Kertészet és Szőlészet

48. évfolyam 51-52 szám 17. Biza Klára: A fajtahasználat keservei, Kertészet és Szőlészet 49 évfolyam10 szám 18. Marosi Roland: Ha eljön Európa, Kertészet és Szőlészet 49 évfolyam 10 szám 19. Biza Klára: Megmérettünk, Kertészet és Szőlészet 49 évfolyam 48 szám 20. Biza Klára: Kiváló árudák, Kertészet és Szőlészet 50 évfolyam 25 szám http://www.doksihu 70 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 21. SZIB: Holland invázió és kiszorítósdi a magyar virágpiacon, Magyar Hírlap 2001.0801-i szám 22. Szabó Márton: A piac szereplői és intézményei 1, Kertészet

és Szőlészet 51 évfolyam 1. szám 23. Szabó Márton: A piac szereplői és intézményei 2, Kertészet és Szőlészet 51 évfolyam 2. szám 24. Johannes Maree cikke: Melyik a legszebb virág? (fordította:Algeier Wendy), Kertészet és Szőlészet 51. évfolyam 15 szám 25. Aaron Priel cikke a FlowerTech amerikai szaklapból: Óriási lehetőségek az orosz piacon (fordította: Pap Edina), Kertészet és Szőlészet 51. évfolyam 29 szám 26. Kevesebb Hollandiában (Forrás: Holland Virágiroda, fordította: Algeier Wendy), Kertészet és Szőlészet 51. évfolyam 30 szám 27. Feladataink a kertészeti ágazat sikeres EU-csatlakozása érdekében címmel rendezett tanácskozás Szentesen az Árpád-Agrár Rt., a Magyar Kertészeti Tanács és az MTA Agrártudományok Osztály Kertészeti Bizottsága keretében. Ennek összefoglaló kivonata: Helyzetértékelés a kertészetben - horváth -, Kertészet és Szőlészet 51. évfolyam 48 szám 28. Biza Klára: Virágos reményeink,

Kertészet és Szőlészet 51 évfolyam 51-52 szám 29. PJ: Dísznövény Szövetség és Terméktanács, Kertészet és Szőlészet 52 évfolyam 9. szám 30. wwwartfleurhu 31. wwwflorahungariahu http://www.doksihu 71 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Mellékletek http://www.doksihu 72 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások

nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 1. számú melléklet Magyarország dísznövényforgalma az EU-államokkal 2000 és 2002 években Export, Import / Évek 2000 2002 1. Dísznövény összesen Ft: Export Ft. Import Ft. Szaldó 2.288260000 7.432880000 - 5.144620000 2.048020000 9.384700000 - 7.336680000 I. Friss vágottvirág Export Ft. Import Ft. Szaldó 39.780000 2.355080000 - 2.315300000 56.420000 3.055260000 - 2.998840000 1. Szegfű Export Ft. Import Ft. Szaldó Import Db. 0 107.120000 - 107.120000 - 2. Rózsa Export Ft. Import Ft. Szaldó Import Db. 0 1.090440000 - 1.090440000 - 0 70.200000 - 70.200000 2.188000 32,08 Ft/Db 0 1.491620000 - 1.491620000 16.170000 92,25 Ft/Db 3. Orchidea Export Ft. Import Ft. Szaldó Import Db. 0 96.200000 - 96.200000 - 0 138.320000 - 138.320000 250.000 553,28 Ft/Db 4. Chrysanthenum Export Ft. Import Ft. Szaldó Import Db. 1.040000 342.160000 -

341.120000 - 0 383.500000 - 383.500000 5.606000 68,41 Ft/Db 5. Egyéb friss vágott virág Export Ft. Import Ft. 0 718.900000 0 971.600000 http://www.doksihu 73 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Szaldó - 718.900000 - 971.600000 II. Kezelt vágott virág (szárazvirág) Export Ft. 108.680000 Import Ft. 0 Szaldó + 108.680000 93.600000 0 + 93.600000 III. Vágott zöld Export Ft. Import Ft. Szaldó 453.440000 505.180000 - 51.740000 0 754.780000 - 754.780000 1. Moha-zuzmó Export Ft. Import Ft. Szaldó 0 23.140000 - 23.140000 0 9.620000 - 9.620000 2. Friss vágottzöld Export Ft.

Import Ft. Szaldó 0 366.860000 - 366.860000 0 586.300000 - 586.300000 3. Karácsonyfa Export Ft. Import Ft. Szaldó 39.260000 74.880000 - 35.620000 66.300000 106.080000 - 40.372000 4. Kezelt levél Export Ft. Import Ft. Szaldó 358.800000 40.300000 + 318.500000 257.140000 52.780000 + 204.360000 IV. Dísznövények Export Ft. Import Ft. Szaldó 1.649440000 4.022720000 - 2.373280000 1.417780000 7.868240000 - 3.450460000 1. Faiskola (Dísznövény+gyümölcs+erdészet) Export Ft. 1.21212000 Import Ft. 943.280000 Szaldó + 268.840000 2. Rózsatő Export Ft. Import Ft. 385.580000 61.100000 890.760000 1.240200000 - 349.440000 398.580000 105.560000 http://www.doksihu 74 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások

nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Szaldó + 324.480000 + 293.020000 3. Díszfaiskola Export Ft. Import Ft. Szaldó 291.460000 328.380000 - 36.920000 128.440000 816.400000 - 687.960000 4. Szabadföldi évelők Export Ft. Import Ft. Szaldó 11.180000 39.780000 - 28.600000 37.700000 40.040000 - 2.340000 303.680000 3.039920000 - 2.736240000 352.560000 3.590600000 - 3.238040000 6. Szaporítóanyag Export Ft. Import Ft. Szaldó 0 682.240000 - 682.240000 0 790.660000 - 790.660000 7. Azalea Export Ft. Import Ft. Szaldó 0 52.520000 - 52.520000 0 59.020000 - 59.020000 5. Egyéb dísznövények Export Ft. Import Ft. Szaldó 8. Virágos cserepes dísznövények Export Ft. 0 Import Ft. 725.140000 Szaldó - 725.140000 0 1.018940000 - 1.018940000 9. Levéldísznövények Export Ft. Import Ft. Szaldó 0 1.336140000 - 1.336140000 0 1.237080000 - 1.237080000 56.940000 243.620000 - 186.680000 0

484.900000 - 484.900000 10. Egyéb dísznövények Export Ft. Import Ft. Szaldó Forrás: AIPH statisztika 2000, 2002 http://www.doksihu 75 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 2. számú melléklet Egy főre eső virágfogyasztás 2002-ben, euróban Ország Svájc Norvégia Németország Dánia Hollandia Svédország Ausztria Finnország Belgium Franciaország Nagy Britannia Szlovénia Olaszország Japán Írország Spanyolország Egyesült Államok Portugália Görögország Szlovákia Magyarország Cseh Köztársaság Horvátország Lengyelország Oroszország Kína Forrás: Holland

Virágiroda Összesen Vágott virág 125,7 87,1 110,3 56,7 84,9 37,7 81,3 39,5 78,5 51,3 78,1 36,8 73,6 43,6 59,9 36,3 56,7 40,8 52,7 32,7 46,8 35,9 46,7 29,5 42,6 33,1 37,2 37,2 34,5 25,9 32,7 17,7 29,4 29,4 20,9 15,9 20,4 14,5 18,2 16,4 15 10 12,2 8,6 11,4 5,9 10 7,7 2,4 2 0,6 0,6 Cserepes növény 38,6 53,6 47,2 41,8 27,2 41,3 30 23,6 15,9 20 10,9 17,2 9,5 0 8,6 15 0 5 5,9 1,8 5 3,6 5,5 2,3 0,4 0 http://www.doksihu 76 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 3. számú melléklet Virágforgalmazás szempontjából fontos napok 2004-ben Hét 3. 4. 7. 7. 10. 11. 11. 15. 16. 18. 19. 20. 24. 24. 26.

30. 34. 37. 43. 44. 47. 48. 52. 52. Nap január 18. január 21. február 14. február 16. március 8. március 10. március 15. április 11. április 12. május első vasárnapja május második hete május harmadik hete június 10. június közepe június vége június 26. augusztus 18. szeptember 12. október 23. november 1. november 19. november 25. december 24. december 25-26. Forrás: www.florahungariahu Megnevezés Piroska Ágnes Valentin (Bálint) Julianna Nőnap Ildikó Nemzeti ünnep Húsvét Húsvét Anyák napja Ballagás Ballagás Margit Ballagás Évzáró Anna Ilona Mária Nemzeti ünnep Halottak napja Erzsébet Katalin Éva Karácsony http://www.doksihu 77 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások

nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 4. számú melléklet A Flora Hungaria Kft. szervezeti felépítése, működési rendje I. A társaság alapítása 1. A társaság cégneve Név: FLORA HUNGARIA Dísznövénykereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság A társaság idegen nyelvű neve: FLORA HUNGARIA Limited Liability Company Rövidített név: FLORA HUNGARIA Kft. 2. A társaság székhelye: 2310, Szigetszentmiklós, 0188/5. hrsz, Virágcsarnok 3. A társasági szerződés kelte: 1993. január 08 4. A társaság tagjai: A tagok nevét, lakcímét és törzsbetéteik nagyságát a hatályos tagjegyzék tartalmazza. 5. A társaság tevékenységi köre: a Gazdasági Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszere alapján került meghatározásra. Kiemelve közülük néhányat: - növénytermelési, kertészeti, kisegítő mezőgazdasági szolgáltatás, - erdőgazdálkodási

szolgáltatás, - mezőgazdasági termék-nagykereskedelem, - vegyes cikk nagykereskedelem, - közvetítő nagykereskedelem, - külkereskedelem, - máshová nem sorolt, gazdasági tevékenységet segítő szolgáltatás. http://www.doksihu 78 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 6. A társaság törzstőkéje alapításkor: 4.800000,-Ft, amely kizárólag pénzbeli betétből tevődik össze 7. A társaság jelenlegi törzstőkéje: 450.500000,-Ft, amely kizárólag pénzbeli betétből tevődik össze II. A társaság és a tagok közötti viszony 8. Pótbefizetés elrendelése A

társaság taggyűlése jogosult arra, hogy az esetleges veszteségek fedezetére pótbefizetési kötelezettséget írjon elő a tagok számára. Az egyes tagokat terhelő pótbefizetés mértéke nem haladhatja meg a törzsbetét 20%-át. 9. Az üzletrész átruházása A tag halálával, vagy a jogi személy jogutódlással történő megszűnésekor az üzletrész átszáll az örökösre, illetve a jogutódra. A tag üzletrészét a társaság bármely tagjára szabadon átruházhatja. Az üzletrész kívülállóra történő átruházásához a taggyűlés hozzájárulása szükséges. Ha a taggyűlés a hozzájárulást megadta, az üzletrész átruházható, de a másik tagot, a társaságot, vagy a társaság által kijelölt személyt elővásárlási jog illeti meg a vételárat és az átruházás egyéb lényeges feltételeit tartalmazó közléstől számított 30 napig. A tag üzletrészét kívülállóra adásvétel jogcímén kívül más módon nem ruházhatja át.

Kivétel az ajándékozás, a tag közvetlen hozzátartozója részére. 10. A tag nyereséghez és helykijelöléshez való joga A nyereséget a tagok között törzsbetéteik arányában kell felosztani, ha a taggyűlés másképpen nem dönt. Az alapító tagoknak az árusító hely kijelöléséhez elsőbbségi joguk van. 11. A tagok fizetési kötelezettsége A társaság érdekeinek súlyos megsértésének tekintendő és a társaságból való kizárást megalapozza, ha a tag fizetési kötelezettségeinek (fenntartási hozzájárulás, stb.) több http://www.doksihu 79 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű

alkalmazásokhoz. alkalommal, vagy 3 hónapot meghaladó időtartamú késedelemmel nem tesz eleget, illetve a befizetést felszólítás ellenére elmulasztja. Azon tagok helyhasználati jogát, akik az előírt fenntartási hozzájárulást 3 hónapot meghaladóan nem fizették, meg kell vonni. III. A társaság szervezete 12. A taggyűlés hatásköre A társaság legfőbb szerve a taggyűlés. Évente legalább egyszer össze kell hívni A taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik: a) a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadása, ideértve az adózott eredmény felhasználására vonatkozó döntést; b) pótbefizetés elrendelése és visszatérítése; c) osztalékelőleg fizetésének elhatározása; d) üzletrész felosztásához való hozzájárulás és az üzletrész bevonásának elrendelése; e) a tag kizárásának kezdeményezéséről való határozat; f) a magához vont üzletrész tagok általi megvásárlásának elhatározása; g) az

ügyvezető megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása, valamint, ha az ügyvezető a társasággal munkaviszonyban is áll, a munkáltatói jogok gyakorlása; h) a felügyelő bizottság tagjainak megválasztása, visszahívása, díjazásának megállapítása; i) a könyvvizsgáló megválasztása és visszahívása; j) olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelynek értéke a törzstőke legalább egynegyedét meghaladja, illetve amelyet a társaság saját tagjával, ügyvezetőjével, vagy azok közeli hozzátartozójával köt; k) az alapításért felelős tagok, az ügyvezetők és a felügyelő bizottsági tagok ellen kártérítési igények érvényesítése; l) a társaság jogutód nélküli megszűnésének, átalakulásának elhatározása; m) a társasági szerződés módosítása; n) mindazon ügyek, amelyeket törvény vagy a társasági szerződés a taggyűlés kizárólagos hatáskörébe utal. http://www.doksihu 80 BGF

KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 13. A taggyűlés összehívása A taggyűlést a társasági szerződés szerinti gyakorisággal kell összehívni. A taggyűlést az ügyvezetők hívják össze. A taggyűlést írásban, a napirend közlésével, 15 nappal az ülés előtt kell összehívni. Az ügyvezető köteles összehívni a taggyűlést, ha a felügyelő bizottsági tagok száma az előírt alá csökken, vagy ha a mérlegből kitűnik, hogy a törzstőke a felére csökkent. A taggyűlés összehívására az ügyvezetőn kívül – ha kívánságukra az ügyvezető nem hívja össze a

taggyűlést - jogosultak még: - a törzstőke egytizedét képviselő tagok az ok és a cél megjelölésével, - a felügyelő bizottság, ha az ügyvezető elmulasztja, vagy a társaság érdeke megkívánja, illetve tagjai száma három alá csökken. A megismételt taggyűlés időpontját az eredeti taggyűlés meghívójában közölni kell. A megismételt taggyűlés időpontját az ügyvezetők legkorábban az eredeti időpontot követő egy órában és legkésőbb az eredeti taggyűlés napját követő 30. napban határozhatják meg. 14. A taggyűlés határozatképessége, határozathozatala, a szavazás módja A taggyűlés akkor határozatképes, ha azon a törzstőke legalább fele vagy a leadható szavazatok többsége képviselve van. Ha a taggyűlés nem volt határozatképes, az emiatt megismételt taggyűlés az eredeti napirenden szereplő ügyekben a jelenlévők által képviselt törzstőke mértékétől függetlenül határozatképes. A taggyűlés

határozatait a jelenlévő tagok szavazatainak egyszerű szótöbbségével hozza. Háromnegyedes többség kell: - ahhoz, hogy a társaság az üzletrészek egyharmadát a törzstőkén felüli vagyonából megvásárolhassa, - a társasági szerződés módosításához, - a társaság megszűnésének elhatározásához, - a nyereség felosztásához, - a törzstőke felemeléséhez és leszállításához, - az üzletrész átruházásához, - azon tag kizárásának kezdeményezéséhez, aki a törvényben vagy a társasági szerződésben meghatározott kötelezettségének írásbeli http://www.doksihu 81 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő

hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. felszólítás ellenére nem tesz eleget, vagy akinek a társaságban maradása a társaság céljainak elérését nagymértékben veszélyeztetné, - az ügyvezetők visszahívásához, - a felügyelő bizottsági tag visszahívásához, valamint - a tagsági jogokat érintő határozat elfogadásához. 15. Ügyvezetők A társaság ügyvezetését ügyvezetők látják el, akiket a taggyűlés három évre választ. A taggyűlés az ügyvezetők munkaszerződésének aláírásával a Felügyelő Bizottság elnökét bízza meg. Az egyéb ügyvezetőkre vonatkozó munkáltatói jogokat a taggyűlés saját hatáskörben tartja. A társaság alkalmazottainak munkáját az ügyvezetés irányítja, a munkáltatói jogokat az erre felhatalmazott ügyvezető gyakorolja. A taggyűlés csak abban az esetben és olyan körben vonhatja el az ügyvezetés hatáskörét, amennyiben azt a társasági

szerződés lehetővé teszi. Az ügyvezető e minőségében a társaság tagjai, illetve munkáltatója (a taggyűlés) által nem utasítható. Az ügyvezetők főbb kötelezettségei: a) a taggyűlés előkészítése, összehívása, a határozati javaslatok előterjesztése, jegyzőkönyv készítése; b) a társaság képviselete harmadik személyekkel szemben, bíróságok és más hatóságok előtt; c) a munkáltatói jogok gyakorlása; d) az éves üzleti terv előirányzatainak elkészítése és előterjesztése; e) a tagjegyzék vezetése a társaság tagjairól; f) a tagjegyzék, illetve a tagjegyzésben feltüntetett adatok megváltozása esetén a hatályos tagjegyzék cégbírósághoz történő benyújtása; g) a mérleg, a vagyonkimutatás és az eredményfelosztás előkészítése és előterjesztése; h) a gazdálkodás és működés feltételeinek biztosítása; i) gondoskodás a társaság vagyonának kezeléséről, védelméről, a társasági cél szerinti

felhasználásáról és gyarapításáról; j) végül mindazok a feladatok, amelyeket a társasági szerződés, illetve a taggyűlés az ügyvezetőre hárít. http://www.doksihu 82 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Az ügyvezetők tevékenységüket munkaviszony, vagy megbízási jogviszony alapján végzik. Feladataik elhatárolását a társaság szervezeti és működési szabályzatában kell rendezni. 16. Felügyelő bizottság A felügyelő bizottság az ügyvezetés ellenőrző szerve. A felügyelő bizottság tagjai közül választ elnököt. Ügyrendjét maga állapítja meg,

amelyet a taggyűlés hagy jóvá 17. Üzleti év A társaság üzleti éve a naptári évvel egyező; minden év január hó 1. napjától kezdődik és ugyanazon év december hó 31. napjával végződik 18. A társaság működésének időtartama A társaság határozatlan időre alakult. 19. A külföldi érdekeltségűek tagsága Tag lehet az, akinek gazdasági társaságában a külföldi tulajdoni érdekeltség a 49%-ot nem haladja meg. 20. Érdekvédelem ellátása A társaság szakmai érdekvédelmét a Magyar Dísznövény Szövetség és Terméktanács látja el. http://www.doksihu 83 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem

kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 5. számú melléklet Ünnepi nyitva tartás a Flora Hungarián A 2004. évi rendkívüli nyitvatartás, üzemszünetek ¾ Január 1. csütörtök, újév - a piac zárva, helyette: január 2 péntek kiemelt piacnap. ¾ Március 8. hétfő Nőnap március 6 szombat (Nőnap előtt) kiemelt piacnap ¾ Március 15. hétfő, Nemzeti ünnep - a piac zárva, helyette: március 16 kedd kiemelt piacnap. ¾ Április 12. hétfő Húsvét - a piac zárva, helyette: április 13 kedd kiemelt piacnap. ¾ Május 2. vasárnap Anyák napja május 1 szombat (anyák napja előtt) kiemelt piacnap. ¾ Május 8. szombat a gimnáziumi ballagások időpontja május 5 szerda (ballagás előtt) kiemelt piacnap. ¾ Május 31. Pünkösd hétfő, -a piac zárva, helyette: június 1 kedd kiemelt piacnap. ¾ Június 12. szombat általános iskolai ballagások időpontja Június 9 szerda (ballagás előtt) kiemelt piacnap. ¾ Augusztus 20. péntek, nemzeti ünnep - a piac

zárva ¾ Szeptember 12. vasárnap Mária nap Szeptember 11 szombat kiemelt piacnap. ¾ Szeptember 24 - 26. Hortus Hungaricus Kertészeti kiállítás Péntek - vasárnap a piac zárva. Előtte szeptember 20 hétfőn és szeptember 23 csütörtökön a piac minden vásárlónk részére 10.00 – 1600 óráig tart nyitva http://www.doksihu 84 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. ¾ A kiállítás után szeptember 27-én hétfőn a piac a termelők (árusítók) részére 9.00 órakor, a vásárlók részére a szokott rendben nyit ¾ Október 23. szombat, nemzeti ünnep - a piac zárva ¾ November

1. hétfő, Minden szentek ünnepe, (november 2 kedd, Halottak napja) - a piac zárva, helyette: október 30. szombat kiemelt piacnap ¾ November 25. csütörtök Katalin napja November 24 szerda (Katalin nap előtt) kiemelt piacnap. ¾ December 23. csütörtök ünnepi nyitva tartás, a piac minden vásárló részére 10.00 órakor nyit (mágneskártya használat nélkül) ¾ December 24., 25, 26, péntek; szombat; vasárnap Karácsony - a piac zárva ¾ December 31. péntek, Szilveszter napján a piac zárva ¾ 2005. január 1 szombat - a piac zárva Megjegyzés : a kiemelt piacnapokon a piac a vásárlók részére 10.00 órakor nyit Forrás: www.florahungariahu 6. számú melléklet Piachasználati díjak 2004. január 01-jétől a Flora Hungarián 1.) Tagi fenntartási hozzájárulás: (Ft/m2/hó) - csarnokban - külsõ helyen - nagyker. csarnokrészben - kamionrakodóban Nettó 1.000 800 500 600 2.) Piachasználati díjak (belépés): (Forint) Nettó Kereskedõknek

(vásárlóknak): belépés Flora Hungaria kereskedõi igazolvánnyal kék mágneskártyával (20 150 belépés 3.000Ft+ÁFA) belépés Flora Hungaria kereskedõi 800 igazolvánnyal egyszeri belépõvel Bruttó 1.250 1.000 625 750 Bruttó 187,50 1.000 Termelõknek, eladóknak és nagykereskedõknek: (Ezeket a belépõket fizetik a kereskedõi oldalon belépõ alkalmazottak és fenyõárusok is.) a.) személygk-val (utánfutó nélkül) piros 150 mágneskártyával (20 belépés 3.000Ft + ÁFA) b.) személygk-nál nagyobb szállítójármû (személygk. utánfutóval, tehergk 7,5 t-ig) (20 400 belépés 8.000Ft+ÁFA) c.) 7,5 t felett, kamion, pótkocsis tehergk 3.000 Egyszeri belépõvel: a.) és b) esetén (mágneskártya 800 187,50 500 3.750 1.000 http://www.doksihu 85 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum

szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. hiányában) Üzemidõn kívül vasárnap is: - személygépkocsi (piros mágneskártya) 150 - személygépkocsinál nagyobb szállító 7,5t-ig 800 - 7,5t felett, kamion, pótkocsis tehergk. 4.800 Napijegyes belépők: Gépjármű nélkül Gépjárművel (3.5t-ig) Gépjárművel (3.5t-felett) 400 2.000 3.000 187,5 1.000 6.000 500 2.400 3.750 A napi helyhasználók egyszeri belépésre jogosító jegy váltásával használhatják a részükre kijelölt árusítóhelyet A belépõdíjak gépkocsinként maximum két fõre vonatkoznak. A kereskedői igazolvány a Flora Hungária titkárságon igényelhető. Elkészítéséhez szükséges: fénykép, vállalkozói igazolvány, valamint 3.000 Ft Forrás: www.florahungariahu 7. számú melléklet A

mélyinterjú forgatókönyve 1. Bevezetés ¾ Bemutatkozás, ismerkedés ¾ A kutatás céljának és az interjú menetének rövid ismertetése 2. A virágkereskedelem értékesítési rendszerének, a viszonteladók (kis –és nagykereskedők) beszerzési politikájának megismerése (10 perc) ¾ Kérem ismertesse, hogy hazánkban milyen formában valósul meg a vágott virág –és dísznövényértékesítés! ¾ Ön szerint megfelelően működik az értékesítés rendszere? Amennyiben igen, mivel indokolja ezt? ¾ Mit gondol a kiskereskedések, a nagykereskedések és a nagybani piacok értékesítési rendszerben betöltött szerepéről? ¾ Az Ön vállalkozásában/cégében hogyan történik a beszerzés? ¾ Honnan szerzi be az árut? ¾ Ki felel az áru beszerzéséért, ki tekinthető döntéshozónak a beszerzéskor? http://www.doksihu 86 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad

információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. ¾ Hogyan oldja meg a beszerzést? Egy helyre koncentrálódik vagy több csatornát is igénybe vesz? 3. A Flora Hungaria Kft elosztó szerepe és a cég értékesítési csatornái (10 perc) ¾ Kérem árulja el, milyen nagybani piacokat ismer? ¾ A felsoroltak közül honnan vásárol és miért éppen azt részesíti előnyben? ¾ Kérem sorolja fel a Flora Hungaria Kft. Ön által ismert értékesítési csatornáit! Jellemezze röviden az egyes csatornákat! ¾ A felsoroltak közül mely csatornát tartja a legmegbízhatóbbnak? Miért? ¾ Az Ön cége melyik úton vásárol? 4. A Flora Hungaria kommunikációs politikája, az Informatikai Alaprendszer használata (20 perc) ¾

Kérem ismertesse, melyek azok az információs csatornák, melyekből a leggyakrabban tájékozódik a beszerzési forrásról! ¾ A felsoroltak közül melyiket/melyeket tekinti kiemelt fontosságúnak? ¾ Hogyan jut el Önhöz az adott információforrás? ¾ Kérem árulja el, milyen információhoz jut az egyes „eszközök”ből! ¾ Használja –e az internetet munkája során? Ennek keretében mikor ismerkedett meg a Flora Hungaria Informatikai Alaprendszerrel? Milyen ismereteket szerzett róla? ¾ Véleménye szerint milyen előnyökkel jár a rendszerhez való csatlakozás? ¾ Segíti –e Önt tevékenységében? Miért? ¾ Mely funkciókat használja? ¾ Hiányol –e esetleg valamit, illetve milyen további fejlesztéseket javasol? ¾ Mit gondol, megéri csatlakozni a rendszerhez és azt munkája során hosszabb távon alkalmazni? ¾ Véleménye szerint a jövőben meghatározó lehet a szerepe? 5. Interjú zárása, búcsúzás, ajándékátadás