A mű Aiszkhülosz Agamemnón és az Áldozatvívők című művének folytatása.
Szereplők:
- Oresztész
- Apollón papnője
- Apollón
- Athéna
- Klütaimnésztra szelleme
- Erüniszek kara
A cselekmény első fele Delphoiban, Apollón temploma előtt, míg második része Athénban, az Akropoliszon játszódik.
Apollón papnője az isten delphoi templomába megy, ám a templomba érve szörnyű kép fogadja őt: egy vérző ifjút lát, aki körül rettenetes nőalakok alszanak. Az ifjú nem más, mint Oresztész, a nőalakok pedig anyja bosszúszellemei, az erünniszek. A papnő gyorsan elhagyja a templomot.
Megjelenik Apollón, aki idáig is segítette Oresztészt, s az erünniszeket is ő altatta el. Megnyugtatja Oresztészt, majd közli, hogy Athénba kell menjen, mivel ott fognak ítélkezni felette, az úton pedig Hermész fog rá vigyázni.
Apollón és Hermész útra kell, miközben a templomnál megjelenik Klütaimnésztra szelleme, aki dühösen elkezdi ébresztgetni az erünniszeket. Haragszik azért, hogy így elaludtak és nem a bűnöst kínozzák.
A kar az isten szemére veti, hogy egy anyagyilkost vett védelmébe, még akkor is, ha ő csak apja halálát akarta megbosszulni. Az isten úgy gondolja, nagyobb bűn egy férj meggyilkolása.
Oresztész Apollón utasítására elmegy Athénba. Az Akropoliszon áll Athéna szobra, amihez Oresztész futva érkezik, nyomában a bosszúszellemek, kik kínzó dalt énekelnek.
Athénától mind Oresztész, mind a kar azt kéri, tegyen igazságot. Athéna a város legérdemesebb polgáraiból felállít egy esküdtbizottságot, akik ítélkeznek majd Oresztész felett. A bizottság elnöke maga Athéna.
Apollón is megjelenik, és isteni szavával kiáll Oresztész mellett. A védőbeszédet Apollón mondja el. Mindkét fél védőbeszéde után Athéna elrendeli a szavazást. A szavazás azonban nem hoz döntést, mivel ugyanannyian szavaznak Oresztész mellett, mint ellene. A végső döntést Athéna hozza meg: Oresztészt felmentik. Az ősi istenek, az erünneiszek tiltakoznak a döntés ellen, mivel úgy gondolják, hogy semmibe vették őket. Athéna bölcsessége azonban megoldja a kialakult helyzetet. Az ősi isteneknek lakhelyet és kultikus tiszteletet ígér Athénban.
Az ősi istenek elfogadják a javaslatot, a jóindulatú szellemek, az eumeniszek pedig megáldják Athén földjét. Athén városának népe fáklyásmenetben kíséri a védőszellemeket új lakóhelyükre.
Cikkünk célja a guargumi bemutatása, amely évekkel ezelőtt a dioxin- és pentaklórfenol-szennyezés miatt került az európai országok figyelmének középpontjába. A guargumi (más néven guarenyv, guargyanta vagy guarmézga) a pillangósvirágúak családjába tartozó guarbab (Cyamopsis tetragonoloba) magjának endospermiumában található mézga.
Az aradi vértanúkra emlékezünkAradi vértanúk összefoglaló néven őrzi a magyar nemzet emlékezete az 1848–49-es szabadságharc 13 hős katonai vezetőjét, akiket 1849. október 6-án Aradon végeztek ki. A tábornokok a világosi fegyverletétel után kerültek orosz fogságba, akik – noha ígéretet tettek az ellenkezőjére – foglyaikat némi habozás után átadták az osztrákoknak.
A berlini falrólA berlini fal (németül die Berliner Mauer vagy Die Mauer, azaz a Fal) a Nyugat-Berlint körülvevő határépítmény volt Kelet-Berlin és az NDK területén. 1961 és 1989 között létezett. A hidegháború alatt a kettéosztott Berlin Európa megosztottságának és az elnyomásnak egyik fő szimbólumává vált. 1961. augusztus 13-án szögesdróttal választották el Berlin keleti és nyugati felét. Ezt a szögesdrótot váltotta fel később a betonból épült és védelmi zónákkal határolt fal.
Középiskolai anyagokA mű első változatát a kolozsvári Erdélyi Múzeum c. folyóirat 1814-ben meghirdetett drámapályázatára készítette Katona József (1791-1830); a dráma jelentős átdolgozás után, négy évvel később nyerte el végleges szövegét. Nyomtatásban 1821-ben jelent meg, ősbemutatója Kassán volt 1833-ban. Nemzeti drámánk a magyarság létének a reformkor hajnalán aktuális alapkérdéseit taglalja...
A pestis (elemzés)A negyvenes években a történelmi események Camus figyelmét a közösségi problémák felé fordították. A pestis keletkezésének élményi háttere az embereket elválasztó, a száműzetés érzését keltő háború és megszállás; ill. a közös harc és a szolidaritás érzésének átélése az ellenállásban. Camus személyes tapasztalata, hogy a már elidegenedett, 20. századi ember sem élhet...
Kemény János Önéletírásának modernségérőlDolgozatom során Lengyel Balázs állítását kívánom megerősíteni. A Kortárs c. folyóiratban megjelent cikk állítása szerint Kemény János, a XVII. században alkotó önéletíró műve nem csak egy egyszerű memoár, hanem „modern író kezére valló, realista társadalmi regénynek is beillő alkotás”. Az alátámasztás első pilléreként az írói szándék kérdését kell...