A mű Aiszkhülosz Agamemnón és az Áldozatvívők című művének folytatása.
Szereplők:
- Oresztész
- Apollón papnője
- Apollón
- Athéna
- Klütaimnésztra szelleme
- Erüniszek kara
A cselekmény első fele Delphoiban, Apollón temploma előtt, míg második része Athénban, az Akropoliszon játszódik.
Apollón papnője az isten delphoi templomába megy, ám a templomba érve szörnyű kép fogadja őt: egy vérző ifjút lát, aki körül rettenetes nőalakok alszanak. Az ifjú nem más, mint Oresztész, a nőalakok pedig anyja bosszúszellemei, az erünniszek. A papnő gyorsan elhagyja a templomot.
Megjelenik Apollón, aki idáig is segítette Oresztészt, s az erünniszeket is ő altatta el. Megnyugtatja Oresztészt, majd közli, hogy Athénba kell menjen, mivel ott fognak ítélkezni felette, az úton pedig Hermész fog rá vigyázni.
Apollón és Hermész útra kell, miközben a templomnál megjelenik Klütaimnésztra szelleme, aki dühösen elkezdi ébresztgetni az erünniszeket. Haragszik azért, hogy így elaludtak és nem a bűnöst kínozzák.
A kar az isten szemére veti, hogy egy anyagyilkost vett védelmébe, még akkor is, ha ő csak apja halálát akarta megbosszulni. Az isten úgy gondolja, nagyobb bűn egy férj meggyilkolása.
Oresztész Apollón utasítására elmegy Athénba. Az Akropoliszon áll Athéna szobra, amihez Oresztész futva érkezik, nyomában a bosszúszellemek, kik kínzó dalt énekelnek.
Athénától mind Oresztész, mind a kar azt kéri, tegyen igazságot. Athéna a város legérdemesebb polgáraiból felállít egy esküdtbizottságot, akik ítélkeznek majd Oresztész felett. A bizottság elnöke maga Athéna.
Apollón is megjelenik, és isteni szavával kiáll Oresztész mellett. A védőbeszédet Apollón mondja el. Mindkét fél védőbeszéde után Athéna elrendeli a szavazást. A szavazás azonban nem hoz döntést, mivel ugyanannyian szavaznak Oresztész mellett, mint ellene. A végső döntést Athéna hozza meg: Oresztészt felmentik. Az ősi istenek, az erünneiszek tiltakoznak a döntés ellen, mivel úgy gondolják, hogy semmibe vették őket. Athéna bölcsessége azonban megoldja a kialakult helyzetet. Az ősi isteneknek lakhelyet és kultikus tiszteletet ígér Athénban.
Az ősi istenek elfogadják a javaslatot, a jóindulatú szellemek, az eumeniszek pedig megáldják Athén földjét. Athén városának népe fáklyásmenetben kíséri a védőszellemeket új lakóhelyükre.
A kakaó a mályvavirágúak (Malvales) rendjében a kakaóformák (Byttnerioideae) alcsaládjának legismertebb nemzetsége, a legkedveltebb élvezeti növények egyike. A csokoládé alapanyaga. Dél-Amerika esőerdőiből, főként az Amazonas és Orinoco vízrendszerének ártereiről származik. A gyengén savanyú (pH 4-7,5) talajokat kedveli.
A vörösiszapA vastól a bauxit is vörös. A vasásványok közül a hematit és a goethit nem vesz részt a kémiai folyamatokban és mint oldhatatlan maradék a vörösiszapba kerül. A vörösiszap többféle fémvegyület elegye, a timföld (alumínium-oxid) gyártásának mellékterméke. A fokozottan veszélyes hulladékok osztályába tartozik. A környezetvédelmi szakemberek a II. veszélyességi kategóriába sorolták.
Az AK-47 és az M16 gépkarabélyokAz AK-47 szovjet gyártású gépkarabélytípust, amit mindenki Kalasnyikovként ismer, illetve amerikai riválisát, az M16-ost ma is előszeretettel használják a különböző országok hadseregei. Cikkünkben rámutatunk a kézifegyverek felhasználási területeire, a köztük lévő különbségekre, az összehasonlítást pedig egy videóval zárjuk.
Középiskolai anyagokAz ismétlődés egyike a legrégebbi nyelvi, stilisztikai eszközöknek. Annyira ősi, hogy kialakulását a költészetével helyezik egy időpontra. A versmondás szorosan összekapcsolódott a mágiával, amikor a varázsló, a sámán különböző drogok és monoton mondókák segítségével révületbe kerülve, magasabb hatalmakkal érintkezve segítette a közösséget. A munkadaloknak is fontos...
József Attila élete és munkásságaJózsef Attila 1905 április 11-én született Budapesten, Ferencvárosban. Édesapja József Áron szappanfőző munkás, édesanyja - Pőcze Borbála - Pesten szolgált cselédlányként. Attila hároméves, amikor apja elhagyva őket Romániába távozott - ezzel kilátástalan nyomorba taszítva háromgyerekes családját - még írt egy utolsó levelet, amelyben Amerikába való vándorlást emlegetett, azután...
Csutak és a szürke lóSzereplők: - Csutak – vakációzós kiskamasz - Színes Géza – Csutak gyerekszínész barátja - Pazár, Kati, Dochnál, Dunai, Kamocsa – mind Csutak barátai - Csutak édesapja – foglalkozása kalauz - Fuvarosnő - Egyszerű emberek - és a szürke ló A mű azokról a városi kamasz gyerekekről szól, akiknek a szülei nem engedhetik meg maguknak, hogy gyermekeiket...