A mű Aiszkhülosz Agamemnón és az Áldozatvívők című művének folytatása.
Szereplők:
- Oresztész
- Apollón papnője
- Apollón
- Athéna
- Klütaimnésztra szelleme
- Erüniszek kara
A cselekmény első fele Delphoiban, Apollón temploma előtt, míg második része Athénban, az Akropoliszon játszódik.
Apollón papnője az isten delphoi templomába megy, ám a templomba érve szörnyű kép fogadja őt: egy vérző ifjút lát, aki körül rettenetes nőalakok alszanak. Az ifjú nem más, mint Oresztész, a nőalakok pedig anyja bosszúszellemei, az erünniszek. A papnő gyorsan elhagyja a templomot.
Megjelenik Apollón, aki idáig is segítette Oresztészt, s az erünniszeket is ő altatta el. Megnyugtatja Oresztészt, majd közli, hogy Athénba kell menjen, mivel ott fognak ítélkezni felette, az úton pedig Hermész fog rá vigyázni.
Apollón és Hermész útra kell, miközben a templomnál megjelenik Klütaimnésztra szelleme, aki dühösen elkezdi ébresztgetni az erünniszeket. Haragszik azért, hogy így elaludtak és nem a bűnöst kínozzák.
A kar az isten szemére veti, hogy egy anyagyilkost vett védelmébe, még akkor is, ha ő csak apja halálát akarta megbosszulni. Az isten úgy gondolja, nagyobb bűn egy férj meggyilkolása.
Oresztész Apollón utasítására elmegy Athénba. Az Akropoliszon áll Athéna szobra, amihez Oresztész futva érkezik, nyomában a bosszúszellemek, kik kínzó dalt énekelnek.
Athénától mind Oresztész, mind a kar azt kéri, tegyen igazságot. Athéna a város legérdemesebb polgáraiból felállít egy esküdtbizottságot, akik ítélkeznek majd Oresztész felett. A bizottság elnöke maga Athéna.
Apollón is megjelenik, és isteni szavával kiáll Oresztész mellett. A védőbeszédet Apollón mondja el. Mindkét fél védőbeszéde után Athéna elrendeli a szavazást. A szavazás azonban nem hoz döntést, mivel ugyanannyian szavaznak Oresztész mellett, mint ellene. A végső döntést Athéna hozza meg: Oresztészt felmentik. Az ősi istenek, az erünneiszek tiltakoznak a döntés ellen, mivel úgy gondolják, hogy semmibe vették őket. Athéna bölcsessége azonban megoldja a kialakult helyzetet. Az ősi isteneknek lakhelyet és kultikus tiszteletet ígér Athénban.
Az ősi istenek elfogadják a javaslatot, a jóindulatú szellemek, az eumeniszek pedig megáldják Athén földjét. Athén városának népe fáklyásmenetben kíséri a védőszellemeket új lakóhelyükre.
Kapcsolódó olvasnivalók
A Fertő tó
A Fertő tó vagy röviden – főleg a helybéliek által használt alakjában – Fertő (németül Neusiedler See) Magyarország északnyugati határa mentén, Sopron közelében található tó.
A Fertő tó Európa legnyugatabbra fekvő sztyepptava és szikterülete. Területén Ausztria és Magyarország osztozik, úgy hogy a nagyobbik rész osztrák terület. Partvidéke a magyarországi Fertő-Hanság Nemzeti Parkhoz és az ausztriai Neusiedler See – Seewinkel Nemzeti Parkhoz tartozik.
A gyufa története
A gyufa (régiesen gyújtó) egyik végén gyúlékony anyaggal bevont, dörzsölésre könnyen gyulladó, tűzgyújtásra vagy hőadásra használt éghető (fa)pálcika. Két legfontosabb változata a csak a speciális dörzsfelületen meggyulladó biztonsági gyufa vagy svédgyufa, illetve a gyakorlatilag bármely érdes felületen tűzre kapó, mindenen gyulladó gyufa.
Hány faj él a Földön?
A szakértők körében igen eltérő adatokat hallani arra vonatkozólag, hogy hány faj él a Földön. Kétségtelen, hogy a pontos adatok meghatározása szinte lehetetlen, holott igen fontos kérdés éppen a fajok megőrzése szempontjából. A tudósok és politikusok, akik szeretnék lassítani a fajok kihalásának ütemét, rejtélyes helyzettel szembesülnek.
Középiskolai anyagok
Reneszánsz vonások Balassi Bálint költészetében
Balassi Bálint (1554-1594) a XVI. század legnagyobb magyar költője. Ő volt az első magyar, aki nemzeti nyelven, tehát magyarul írja a műveit, Ellentétben Janus Pannoniusszal aki szintén ennek a kornak a legnagyobbjai köze tartozik, de ő még nem magyarul írja meg verseit. Nemesi családból származott, erre utal a nevében az y ami csak a nemesi családok nevében lehetett használni, Gyarmathy...
Móricz Zsigmond Tragédia c. művének elemzése
A mű cselekménye az alföldi pusztán játszódik aratás idején idénymunkások körében. Mindössze 1,5-2 nap alatt lejátszódik a történet. A szereplők éppen déli pihenőjüket töltik, Kis János pedig a többiektől külön egyedül eszi meg almásételt, fiával mit sem törődve. Már itt fény derül arra, hogy gondolatai csak az evés körül forognak. A lakodalom hírére lázong, amiért nem...
Ady Endre szerelmi költészete, a Léda és Csinszka szerelem összehasonlítása
Ady Endréről hasonlóképp elmondható – mint nagy elődjéről Petőfi Sándorról-, hogy őt sem érdekelte más, „ Csupán Politika és Szerelem”. Dolgozatomban az utóbbival foglalkozom összehasonítva életének két nagy szerelmi korszakát, a Léda és Csinszka verseken keresztül.
Ady Endre legnagyobb magyar költőink egyike, líránk forradalmi megújítója, az 1918-19-i ...
