Alapadatok
Év, oldalszám:2006, 1 oldal
Nyelv:magyar
Letöltések száma:115
Feltöltve:2006. július 07.
Méret:50 KB
Intézmény:
-
Megjegyzés:
Csatolmány:-
Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!
Nincs még értékelés. Legyél Te az első!
Legnépszerűbb doksik ebben a kategóriában
Tartalmi kivonat
A 12. századi Magyarország gazdasága 1. A trónviszályok kora 2. III Béla uralkodása (1172-1196) 3. A 12 század gazdasága --------------------------------------------------------------------------1. A trónviszályok kora II. Istvánt (1116-1131) sorozatos külpolitikai kudarcok érték Dalmáciában a megerősödő Bizánc törekvéseivel került szembe. István Álmos vak gyerekét, Bélát emelte maga mellé, s hozzáadta a Bizánccal szembenálló szerb fejedelem lányát. A belső béke II (Vak) Béla (1131-1141) uralkodása alatt sem állt helyre. A vak uralkodó helyett felesége kormányzott. Uralmukat véres események kísérték Bélát a trónon legidősebb fia, Géza követte. II Géza (1141-1162) uralkodása alatt hadjáratok sorozatát vezette Mánuel (1143-1180) császár a magyar trónharcokat kihasználva beavatkozott Magyarország belügyeibe. A trónért II Géza gyermeke, III István (1162-1172) és Géza testvérei harcoltak. III István megvédte
trónját 2. III Béla uralkodása (1172-1196) Béla Mánuel halála után visszafoglalta a Szerémséget és Dalmáciát. Megújította az államszerveztet, növelte az írásbeliség szerepét. Oklevelek kiadására külön hivatalt hozott létre, a kancelláriát. Élén a kancellár állt, aki a hitelesítést szolgáló pecsétet őrizte Béla támogatta a külföldi egyetemeken továbbtanulni szándékozó egyháziakat. Ilyen, Párizsban végzett jegyzője volt a gesztaíró Anonymus is. Béla 1181-ben kiadott oklevelében elrendelte a király elé kerülő ügyek írásba foglalását. 3. A 12 század gazdasága Az ország gyarapodó népessége nagyrészt már letelepült, falvakban és városokban élt. Igaz ezek a települések silányak voltak, nádból és sárból összetákolt épületekből álltak. A korszakban már tért nyert a földművelés. A legelőváltó gazdálkodás rendszerével a legelőből kihasított szántót a kimerülésig művelték, majd a legelő
egy másik részét művelték meg. A szántóföldeken gabonát (búzát, kölest, rozsot) termeltek Fontos volt a gyümölcs- és szőlőtermesztés. Az állattartás átalakulóban volt A marha, a ló, a juh tartása mellett terjedt a sertés és a baromfi tenyésztése is. A vizek és az erdők gazdag vadállománya hozzájárult a lakosság élelemellátásához. A kézműipari termékeket továbbra is az e szolgáltatásokra kötelezett falvak (Lovászi, Kovácsi, Üllő) állították elő. A kézművesek közül elsőként az ötvösök függetlenedtek, az igazgatási központokba költöztek. Az ipar és a mezőgazdaság fejlődését elősegítették a nyugatról érkező hospesek. A Szepességben és Erdély déli részén szászok telepedtek le Főleg latin hospesek alapították első önkormányzattal rendelkező városunkat, Esztergomot és Székesfehérvárt. Az ásványkincsekben gazdag Magyarország bányászatának fellendítésében is döntő szerepet játszottak a
hospesek. Az árucsere a vásárokon bonyolódott le. A távolsági kereskedelmet és a pénzügyleteket izmaeliták, böszörmények és zsidók végezték. A természetbeni bevételek még mindig jelentősek voltak Megjelentek a regálék, a királyi felségjog alapján szedett jövedelmek. A regálék közül legjelentősebb a pénzváltás, a kamara haszna volt, ami a régi pénzek évenkénti beváltásából származott. A nyereséget az biztosította, hogy az új pénzt az emberek 50%kal drágábban voltak kötelesek megvásárolni. A gazdaság élénkülését mutatja a vámokból származó tekintélyes jövedelmek
trónját 2. III Béla uralkodása (1172-1196) Béla Mánuel halála után visszafoglalta a Szerémséget és Dalmáciát. Megújította az államszerveztet, növelte az írásbeliség szerepét. Oklevelek kiadására külön hivatalt hozott létre, a kancelláriát. Élén a kancellár állt, aki a hitelesítést szolgáló pecsétet őrizte Béla támogatta a külföldi egyetemeken továbbtanulni szándékozó egyháziakat. Ilyen, Párizsban végzett jegyzője volt a gesztaíró Anonymus is. Béla 1181-ben kiadott oklevelében elrendelte a király elé kerülő ügyek írásba foglalását. 3. A 12 század gazdasága Az ország gyarapodó népessége nagyrészt már letelepült, falvakban és városokban élt. Igaz ezek a települések silányak voltak, nádból és sárból összetákolt épületekből álltak. A korszakban már tért nyert a földművelés. A legelőváltó gazdálkodás rendszerével a legelőből kihasított szántót a kimerülésig művelték, majd a legelő
egy másik részét művelték meg. A szántóföldeken gabonát (búzát, kölest, rozsot) termeltek Fontos volt a gyümölcs- és szőlőtermesztés. Az állattartás átalakulóban volt A marha, a ló, a juh tartása mellett terjedt a sertés és a baromfi tenyésztése is. A vizek és az erdők gazdag vadállománya hozzájárult a lakosság élelemellátásához. A kézműipari termékeket továbbra is az e szolgáltatásokra kötelezett falvak (Lovászi, Kovácsi, Üllő) állították elő. A kézművesek közül elsőként az ötvösök függetlenedtek, az igazgatási központokba költöztek. Az ipar és a mezőgazdaság fejlődését elősegítették a nyugatról érkező hospesek. A Szepességben és Erdély déli részén szászok telepedtek le Főleg latin hospesek alapították első önkormányzattal rendelkező városunkat, Esztergomot és Székesfehérvárt. Az ásványkincsekben gazdag Magyarország bányászatának fellendítésében is döntő szerepet játszottak a
hospesek. Az árucsere a vásárokon bonyolódott le. A távolsági kereskedelmet és a pénzügyleteket izmaeliták, böszörmények és zsidók végezték. A természetbeni bevételek még mindig jelentősek voltak Megjelentek a regálék, a királyi felségjog alapján szedett jövedelmek. A regálék közül legjelentősebb a pénzváltás, a kamara haszna volt, ami a régi pénzek évenkénti beváltásából származott. A nyereséget az biztosította, hogy az új pénzt az emberek 50%kal drágábban voltak kötelesek megvásárolni. A gazdaság élénkülését mutatja a vámokból származó tekintélyes jövedelmek
Módszertani útmutatónkból megtudod, hogyan lehet profi szakdolgozatot készíteni. Foglalkozunk a diplomamunka céljaival, a témaválasztás nehézségeivel, illetve a forrásanyagok kutatásával, szakszerű felhasználásával is. Szót ejtünk a szakdolgozat ideális nyelvezetéről és struktúrájáról és a gyakran elkövetett hibákra is kitérünk.
