Szociológia | Kisebbségpolitika » Kisebbségszociológia

Társadalom Fogalma: jól megszervezett munkamegosztás; közös kultúra, identitás, vallás. Elemi csoportformák alakultak ki, melyek biológiai csoportok voltak. A társadalom sokáig a természetes tagolódás alapján működött, és kialakultak az elsődleges csoportok, ezekre épül a primér társadalom (kis csoportlétszám, mindenki ismer mindenkit – face to face – a csoporttagok személyiségük minden oldalával ehhez a csoporthoz kötődik. A személyiségük oldala: − életmód elemei − a kapcsolatok biztonságot jelentettek − elsődleges csoportforma pl. a család − hátránya: nem alakulnak ki új ötletek, gondolatok, az egyéni élettervek háttérbe szorultak. Másodlagos csoportok − Szellemi, fizikai munka szétválása. − A csoportok létszáma nagy, a személyes kapcsolatok nem szükségszerűek. − Egy ember személyiségének csak egy vagy néhány oldalával kötődik a csoporthoz, és más oldalakkal más csoportokhoz

kötődik. − Megjelenik az elidegenülés, biztonságérzet csökken. − Több másodlagos csoport jelenik meg, melyek közül az egyénnek választania kell. − XIX. századig a vallás határozta meg az emberek identitását, illetve az elsődleges csoport, ahová tartozott. Nagy vallás: iszlám, kereszténység − Áruvá vált a munkaerő. − Megváltoztathatta a lakhelyét. − Újfajta szabadság jelent meg. Harmadlagos csoportok − Nem a létfontosságú tevékenységek köré szerveződnek. − Az önkifejezés, önmegvalósítás hozza létre a harmadlagos csoportokat. − Reintegráció: az a folyamat, melyben az ember újra meghatározza az identitástudatát = > nemzetállam megjelenése. Reintegrációval alakultak ki a kisebbségi csoportok − Kategorizáció: az ember csak kategóriában tud gondolkodni. Először a saját csoportunk kategóriáját választjuk meg – ez pozitív dolog, minden más csoportok kategóriái semlegesek vagy

negatívak. Pl: magyarok <> cigányok − Kisebbségi öngyűlölet: a saját csoportunkat negatívan írjuk le. Pl: cigányok, kövérek, kistelepülésen élők. − A kisebbségi csoportok egymáshoz való viszonyát a csoport kategóriái határozzák meg. Emberek közötti viszonyok Személyközti viszonyok − Szerepek határozzák meg. Szerep: az aktuális tevékenység függ össze, pl testvér, szülő − Ha konfliktus van, az a szerep miatt lehet. − Összeférhetetlen szerep: tanár a saját gyermekét tanítja. − A szerepekben a saját élettörténet, értékrend is megjelenik. Csoportközti viszonyok − Sem a személynek, sem a szerepnek nincs köze a dologhoz. − A csoportokat leíró kategóriák határozzák meg a csoportközi találkozást. Pl: tömegközlekedési járműre felszáll egy öreg néni, és egyből elkezdi szidalmazni a fiatalokat akik ülnek, meg sem várva, hogy átadják a helyüket. − Konfliktusok jellege sokféle

lehet: 1.) Téves értelmezésből adódó konfliktus: más-más kultúra 2.) Előítéletek szintje: rögzülnek a konfliktusok típusai - csoportközi jelenség, az előítéletekhez torzul valamilyen érzelem, attitűd; - előítélet nehezen változtatható meg, emiatt komoly, rendszeres konfliktus alakulhat ki. Szociális eutrópia − Eutrópia: szétterjedés, eloszlás. − Egy adott társadalmi csoportban minden képesség tulajdona a normál. Az eloszlás (haranggörbe: 2% - 2%) szerint oszlik el. − Az előítélet pozitív lehet. 3.) Deduktív jogosultság – elmélyült, tartós konfliktus (pl Romeo és Júlia, 2 család közti konfliktus). - Vallási-ideológiai, vagy gazdasági konfliktusok is hozzájárulhatnak. - Kategorizáció két sajátossága és a konfliktus elmélyüléséhez vezet: a kategória asszimiláció (azonos csoportba tartozókat hasonlóbbaknak érezzük, mint amennyire tényleg hasonlítanak). - Ezzel ellentétes kategória a

disszimiláció (a más csoportokba tartozókat különbözőbbeknek érezzük, mint amennyire tényleg különböznek). - Családi paradigma: előítéleteink 90%-a ebből származik. Minden családban van egy hitrendszer, nézetrendszer, hogy mit gondolunk a világról. A magyarországi nemzeti kisebbségek Kisebbségi szempontok a népszámlálás adataiból − Mely nemzetiséghez tartozónak érzi magát. − Mely nemzetiség kulturális értékeihez, hagyományaihoz kötődik. − Melyik nyelv az anyanyelve. − Családi, baráti környezetben milyen nyelvet használ. Kik számítanak kisebbségnek? − Legalább egy évszázada honos az országban. − Számszerű kisebbség. − Másnak érzik magukat. − Nemzeti kisebbség: törekszik arra, hogy nyelvüket, identitástudatát megőrizzék. − Etnikai kisebbség: nincs saját anyaországuk. Pl 1935 előtt a zsidókat is ide soroltuk − Magyarországon egy etnikai kisebbségi csoport van, a cigányok.

Magyarországon 7 cigány törzs él, mégsem értik egymás nyelvét. Beás cigányság a legnagyobb − 10%-kal nagyobb a nők száma, minden korosztályban. Ez csak Magyarországra jellemző − A nők átlag életkora 2001-ben 39,2 év volt. − 19 év feletti nők termékenységi indexe az 1970-e évek óta csökken. − Szórtan helyezkednek el Magyarországon. − Egyedül a cigányság koncentrálódása figyelhető meg. A kisebbségek közül a foglalkoztatottak aránya a kínaiak, az arabok és a lengyelek értékei a legmagasabbak. Képzettség szempontjából az egyetemi végzettségűek aránya az afrikaiak, az arabok és a héberek esetében a legnagyobb. Tevékenységi ágazatok: − Vezetők: afrikaiak, héberek, arabok, ruszinok, bolgárok, németek. − Értelmiségiek: görögök és lengyelek. − Szolgáltatók: kínaiak. Kisebbségben élő magyarok A szomszédos országokban élő magyar kisebbséggel kapcsolatos politikát az azonos

szövetségi rendszerhez való tartozás tudata, illetve az internacionalizmus eszméje határozza meg. A magyar politika a fordulat után lényegében lemondott a határon túli magyarok érdekeinek képviseletéről. Ezek a kérdések a 80-as években kerültek ismét a külpolitika formálóinak érdeklődési körébe. A szomszédos államokban élő magyarok rövid időszakoktól eltekintve asszimilációs nyomás alatt éltek. Romániában élő magyarok: 1948-ban hoztak olyan törvényeket, melyek a magyarokat védik