Gazdasági Ismeretek | Magyarország » Kun Melinda - Technológiai előretekintési program Magyarországon

http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad Információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI KOMMUNIKÁCIÓ SZAK Nappali tagozat EU-Kapcsolatok szakirány TECHNOLÓGIAI ELŐRETEKINTÉSI PROGRAM MAGYARORSZÁGON A JÖVŐ MAGYARORSZÁGA, MAGYARORSZÁG JÖVŐJE Készítette: Kun Melinda Budapest, 2004. 3 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad Információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az

elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Tartalomjegyzék Bevezetés. 6 1 2 TECHNOLÓGIAI ELŐRETEKINTÉSI PROGRAM (TEP) . 8 1.1 A TEP EREDETE ÉS CÉLJA . 8 1.2 A TEP MENETE ÉS MÓDSZEREI . 10 1.21 Előkészítés. 10 1.22 Adatgyűjtés, elemzések, a TEP jelentések elkészítése. 11 1.23 Összegzés, ajánlások . 12 AZ ELSŐ MAGYAR TEP PROGRAM . 13 2.1 AZ IRÁNYÍTÓ TESTÜLET JELENTÉSE. 13 2.11 Világgazdasági változások . 13 2.12 Helyzetkép. 14 2.13 Jövőképek. 16 2.14 Ajánlások. 18 2.2 A MUNKACSOPORTOK ELEMZÉSEI . 20 2.21 A természeti és épített környezet védelme és fejlesztése . 21 2.211 Helyzetkép. 21 2.212 Jövőképek. 23 2.213 Ajánlások. 25 2.214 2004-ig megvalósult környezetvédelmi változások . 26 2.22 Agrárgazdaság, élelmiszeripar . 27 2.221

Helyzetkép. 27 2.222 Jövőképek. 29 2.223 Ajánlások. 32 2.224 2004-ig megvalósult agrárpolitikai változások . 33 2.23 Egészség és élettudományok. 34 2.231 Helyzetkép. 34 2.232 Jövőképek. 36 2.233 Ajánlások. 39 2.234 2004-ig történt egészségügyi változások. 40 4 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad Információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 2.24 2.241 Helyzetkép. 41 2.242 Jövőképek. 43 2.243 Ajánlások. 46 2.244 2004-ig bekövetkezett oktatáspolitikai változások . 47 2.25 Informatika, távközlés, média . 48 2.251 Helyzetkép. 48 2.252 Jövőképek. 50

2.253 Ajánlások. 53 2.26 Közlekedés, szállítás . 54 2.261 Helyzetkép. 54 2.262 Jövőképek. 57 2.263 Ajánlások. 59 2.264 2004-ig történt változások. 60 2.27 3 Emberi erőforrások. 41 Termelési és üzleti folyamatok . 61 2.271 Helyzetkép. 61 2.272 Jövőképek. 64 2.273 Ajánlások. 66 A TEP PROGRAM ÉRTÉKELÉSE, SIKERE . 68 5 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad Információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A Technológiai Előretekintési Program (TEP) Magyarországon A jövő Magyarországa, Magyarország jövője Bevezetés 2000. márciusában az Európai Unió 10 éves

céljait fogalmazta meg a Lisszaboni Stratégia elindításával. A cél az volt, hogy 2010-re az EU a világ vezető gazdaságává váljon: a legdinamikusabban fejlődő és a legversenyképesebb gazdasággá. Az Európai Tanács által megfogalmazott stratégia az Unió szinte mindegyik tevékenységét érinti gazdasági, szociális és környezetvédelmi szempontból. A középpontba került a kutatás, az oktatás, a képzés, az Internet-hozzáférés és az on-line tranzakciók területe. Az erős gazdaság létrejötte elősegítené a foglalkoztatási ráta emelkedését, az új szociális és környezetvédelmi politika garantálná a fenntartható fejlődést és a társadalmi kohéziót. A Lisszaboni Stratégia szellemében minden tagországnak ki kell dolgoznia a saját stratégiáját. Az új tagországok számára ez különösen fontos, hiszen az ő gazdasági fejlődésük a régi tagokhoz képest elmaradott, és ezen országok gyors felzárkózása kulcskérdés. Az

úgynevezett "technology foresight" (technológiai előretekintés) típusú programok pontosan ezt a gondolatot követik. A program segítségével egy adott ország a számára legkedvezőbb és a jövőben lehetséges változásokat tudja feltérképezni és ezekre felkészülni. A program megalkotói azt próbálják előre jelezni, hogy az egyes gazdasági szektorokat és társadalmi folyamatokat befolyásoló technológiai változások esetében a jövőben milyen elágazási pontokkal kell számolni, és ezek az elágazási pontok a jövőben milyen fejlődési változatokat eredményezhetnek. Magyarország elsőként indította el a Technológiai Előretekintési Programot (TEP) a volt szocialista országok közül. A technológia- és értékrend-váltás kényszere Magyarországon nagyon erős, hiszen hátrányos helyzetből indulva, a társadalmi-gazdasági átalakulás terheitől sújtva kell a gyorsan változó új világgazdasági rendben előnyös helyet

találni. A TEP 6 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad Információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. jövőképei és ajánlásai ebben a széles keretben értelmezendők, mivel a megoldandó feladatok nem szűkíthetőek le a kutatás-fejlesztés területére. A TEP céljaiból következően a résztvevő szakembereknek komplex problémákat kellett elemezniük. Ahhoz, hogy Magyarország kilépjen a perifériára szorult országok szerepéből, offenzív stratégiát kell felépítenie, tudatosan fel kell készülni a jövőbeni helyzetekre. A TEP kidolgozói jelmondatukká választották a következő gondolatot: „Nem

csak egy lehetséges jövő létezik, a mai döntések befolyásolják a jövőt. A kedvezőtlen trendek is megváltoztathatók, ha összehangoltan ezen dolgoznak a gazdaság, a kutatás-fejlesztés és az államigazgatás szakemberei.”1 Tehát nem egy konkrét jövőképre kell felkészülni, hanem egy sikeres felzárkózási stratégiát kell kidolgozni. Erre vállalkozott a TEP új eszközökkel és módszerekkel 28 hónapos munka folyamán 7 területre koncentrálva. 1 TEP Hivatal, Az Irányító Testület Jelentése, Oktatási Minisztérium, Budapest, 2000, 9. o 7 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad Információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem

kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 1 Technológiai Előretekintési Program (TEP) 1.1 A TEP eredete és célja A technológiai előretekintés a ’90-es években kezdett elterjedni az egész világon. A világgazdasági recesszió kényszeríttette rá az országokat arra, hogy hosszú távú gazdasági stratégiát dolgozzanak ki a versenyképesség megőrzése és fejlesztése érdekében, vagyis a csúcstechnológiákra, a tudományok élvonalára kell koncentrálniuk. A program különböző módszereit az Egyesült Államokban és Japánban dolgozták ki az 1980-as években, ma egyre több európai országban alkalmazzák, és a világ szinte minden pontján ismerik, többek között Dél-Koreában, Indiában, a Fülöp-szigeteken, Ausztráliában, a Dél-Afrikai Köztársaságban és Új-Zélandon is. Magyarországon 1997-ben az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság indította el a Technológiai Előretekintési Programot (TEP). A TEP a tudományos és technikai

fejlődés, illetve a várható piaci gazdasági és társadalmi trendek értékelése abból a szempontból, hogy milyen hatást gyakorolnak egy nemzetgazdaság versenyképességére és az érintett lakosság életminőségére. Bár egyes részletek országonként eltérhetnek, minden program törekvése azonos. A magyar program a tudomány, a vállalati szféra és az államigazgatás szereplőivel együttműködve próbálja felvázolni a technika várható fejlődési irányait, a kutatás-fejlesztés, a gazdaság és az infrastruktúra erős és gyenge pontjait, piaci helyzetét és lehetőségeit a következő 10-15 évben. A magyar TEP céljai összefoglalva: • Információk gyűjtése és feldolgozása - a technológiai változások tendenciáiról, - a világpiaci lehetőségekről (új piacokról és piaci résekről) és - a magyar K+F szektor és gazdaság erős és gyenge pontjairól. • A létező formális és informális kapcsolatok megerősítése és újak

létrehozása a K+F szektor, a gazdaság és az államigazgatás szakemberei között. 8 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad Információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. • A magyar vállalatok versenyképességét javító K+F stratégia megalapozása. • A kooperatív és stratégiai gondolkodás elterjesztése. • Az Európai Unióhoz való csatlakozási folyamat támogatása. • Ajánlások a szakpolitikák és a szabályozórendszer számára. A magyar program lehetőséget ad az országnak a piaci és technológiai lehetőségek felismerésére és a rajuk adható válaszok kidolgozására. Fontos

tényező, hogy a kutatók, a vállalatvezetők és az államigazgatás szakemberei együtt dolgozzák ki a stratégiát, így együtt gondolkodnak a globális tendenciák hatásairól és az ország fejlődésének lehetőségeiról. A program eredményéről számol be az egyes szakterületek állapotát vizsgáló elemzés, amelyet 1 munkacsoport készít el. A jelentésben nem csak egyféle jövőképet írnak le, hanem azokat a fejlődési útvonalakat, amelyek a legnagyobb valószínűséggel előfordulhatnak az elkövetkezendő 20 évben. Az elemzéseken kívül ajánlásokat is megfogalmaznak a munkacsoportok a legkedvezőbb és megvalósítható fejlődési irány elérése érdekében. A Technológiai Elõretekintési Program (TEP) sokban különbözik az eddig ismert döntés-elõkészítõ megoldásoktól. Más módszerekhez képest lényeges jellemzõje az értékelést, az elemzést megalapozó adatok és feltevések rendszerezett kifejtése, és széles körű

konzultációk, szakmai viták szervezése. A munkában nemcsak az államigazgatási apparátus és a rendszeresen megkérdezett tanácsadók vesznek részt, hanem több ezer szakember. Nem a győztes technológiák, ágazatok, vállalatok kijelölése a cél, hanem olyan infrastruktúra megteremtése, amelyik lehetővé teszi a folytatott legígéretesebb alapkutatás eredményeinek korai felismerését. A TEP tehát nem ágazati program, hanem olyan irányvonal, amihez a gazdálkodó egységek (elsősorban a kis- és középvállalatok) hozzá tudják igazítani saját fejlesztésüket. A Program során kidolgozott tanulmányok és összegyűjtött információk az alábbi előnyöket nyújtják: • Hozzásegítenek a hosszú távú kutatási célok megfogalmazásához, és azokat széleskörű szakmai vitákkal támasztják alá. Ezáltal nagyban csökkentik a K+F állami támogatása hasznosulásának bizonytalanságát, segítik az állami kutatóhelyek témaválasztását. •

Hozzásegítenek egyes kutatási programok, az eredmények hasznosításának társadalmi ellenőrzéséhez, amire az utóbbi évtizedekben megerősödött az igény. 9 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad Információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. • Hozzásegítenek a kutatás-fejlesztési források jobb elosztásához, és lehetővé teszik az egyre fontosabb technológiák kutatásának térnyerését. • Az egyik legjelentősebb várható eredmény, hogy a program segítséget nyújt a gazdálkodó egységeknek stratégiájuk kidolgozásához, ami az élesedő és globalizálódó versenyben egyre fontosabb

követelmény, és amit átfogó műszaki, gazdasági, társadalmi elemzések nélkül képtelenek lennének elkészíteni. 1.2 A TEP menete és módszerei A program 3 nagy szakaszból áll: 1.21 Előkészítés 1997-ben jött létre a TEP iroda az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság (OMFB) részeként, önálló jogi személyiséggel nem rendelkezik. 2004 január 1-től az Iroda a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) alá tartozik, amely az Oktatási Minisztérium jogutódja a Kutatás-fejlesztési Helyettes Államtitkárság tevékenységét érintő ügyekben. A TEP Iroda feladata a más országokban használt módszerek adaptálása, módszertani javaslatok elkészítése, a nemzetközi kapcsolatok kiépítése, országos és regionális rendezvények szervezése, az Irányító Testület (IT) és a munkacsoportok munkájának elősegítése. A program megismertetése a közönséggel 1997-ben kezdődött, számos tájékoztató előadást tartottak,

valamint az írott és a nyomatott sajtó is segített a hírverésben. 1997-ben alakult meg az Irányító Testület, amely a TEP szakmai döntéshozó szerve. Tagjai vállalatvezetők, kutatók, egyetemi oktatók és államigazgatási szakemberek. Feladatuk a TEP irányítása, a munkacsoportok javaslatainak összegzése, publikációk készítése. 10 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad Információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 1.22 Adatgyűjtés, elemzések, a TEP jelentések elkészítése A fő szervek létrehozása után a főszerep a 25 tagú munkacsoportoké. 7 munkacsoportot hozott létre az IT, amelyek a

legfontosabb szakterületeket érintik: a természeti és épített környezet védelme és fejlesztése; agrárgazdaság, élelmiszeripar; egészség és élettudományok; emberi erőforrások, oktatás, életmód; informatika, távközlés, média; közlekedés, szállítás; termelési és üzleti folyamatok. A munkacsoportok az adott szakterület helyzetét elemzik, értékelik, forgatókönyvet és Delphi-elemzéseket készítenek a lehetséges fejlődési irányokról, valamint szakmai rendezvényeket szerveznek. Minden csoport munkáját egy vezető és egy titkár irányítja. A vezető felelős a csoport munkájáért, a jelentések elkészítéséért, és ő felügyeli a rendelkezésre álló pénzügyi keretet is. A titkár szakmai rendezvényeket szervez, előkészíti a jelentéseket és a forgatókönyvet. A munkacsoportok a jelentések elkészítésénél bizonyos általános szempontokat vettek figyelembe, amely egységes keretbe foglalja a javaslatokat2: •

EU-csatlakozás, beilleszkedés a globalizálódó világgazdaságba, • változások a vállalati rendszerben, hálózatok, beszállítás, • a gazdasági és társadalmi intézményrendszer változása, • az egyes munkacsoportok szakterületén fontos ipar- és szolgáltatási ágak versenyképessége a kutatás-fejlesztés, gyártás és marketing szempontjából, • emberi erőforrások (oktatás, foglalkoztatottság), • a társadalom elöregedése, népességfogyás, • országon belüli és más országokba irányuló vándorlás, • társadalmi feszültségek (pl. a kisebbségek problémái, egyes rétegek, gazdasági, szociális, kulturális leszakadása), 2 • környezetvédelem, • pénzügyek, • informatika, • új anyagok, anyagtudomány, • hadiipari kutatások, technológiák. TEP Hivatal, Technológiai Előretekintési Program Magyarországon, Budapest, 2001, 6. o 11 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az

elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad Információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A munkacsoportok feladata a forgatókönyv írása, amelyben kifejtésre kerül, hogy egyes lépéseknél milyen alternatívák lehetségesek, és hogy a jelenlegi helyzetből kiindulva, milyen események láncolatán fejlődhet ki egy-egy jövőbeni állapot. Ezekben a forgatókönyvekben lehet soron követni azokat a kritikus döntési fordulópontokat, amelyek különböző jövőképhez vezethetnek. A forgatókönyvek megírását alapos háttértanulmányok és elemzések tették lehetővé. A munkacsoport feladata a Delphi-elemzések elkészítése, amely során szakemberek megkérdezése

alapján állítják össze a fejlődés fő irányvonalait, vagy egy esemény várható időpontját. Ezt a módszert az Egyesült Államokban dolgozták ki az 1950-es években, és fontos eleme a szakértői csoport olykor eltérő véleményeinek a közelítése. A szakértők többször töltik ki ugyanazt a kérdőívet, lehetőségük van a többiek nézeteiből tanulni. A Delphi-módszer tehát nagyon jól alkalmazható vélemények összegyűjtésére és összegzésére, bár idő- és munkaigényes, nagyon hasznos kommunikációs eszköz. Az elkészített forgatókönyvek és Delphi-felmérések eredménye alapján a munkacsoport elkészíti az összefoglaló jelentést, amely immár az elképzelhető legkedvezőbb jövőt vázolja fel, és ajánlásokat is tartalmaz ennek megvalósítására. 1.23 Összegzés, ajánlások Az Irányító Testület a 7 munkacsoport összegzése alapján készítette el a TEP összefoglaló tanulmányát, amely nem csak információt

ad az aktuális gazdasági helyzetről, hanem az általános érvényű feladatokra és összefüggésekre összpontosít. Ezek az információk segítséget adnak a vállalatoknak stratégiájuk kidolgozásához. Az eredmények terjesztése regionális rendezvények és a média segítségével történt. A rendezvények szervezésében közreműködtek a kereskedelmi és iparkamarák, felsőoktatási intézmények. Számos cikk, rádió és TV-műsor készült a program megismertetése céljából, mind a szakemberek, mind a közemberek irányába. A program értékeléséről 2004 május 7-én szervezett tájékoztatót Boda Miklós, a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal elnöke. A rendezvényen bemutatásra került a Manchesteri Egyetem szakértői által írt panel, és az előretekintési módszerek megvitatására is lehetőség volt. 12 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz

biztosítva a szabad Információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 2 Az első magyar TEP program A következőkben ismertetem az első magyar TEP program eredményeit, vagyis az Irányító Testület és a munkacsoportok jelentéseit, különös tekintettel az ajánlásokra. Az Irányító Testület bemutatja az 1990 óta végbement legfontosabb világgazdasági és hazai változásokat a gazdaság és a politika területén, a makro-folyamatokat tartva figyelemmel. A munkacsoportok jelentései részletesen ismertetik egy-egy ágazatban bekövetkezett változásokat. A jelentés végleges formája 2001 márciusára készült el 2.1 AZ IRÁNYÍTÓ TESTÜLET JELENTÉSE 2.11 Világgazdasági változások Az 1990-es évek

elején máig tartó alapvető változások kezdődtek a világgazdaságban. Kialakulóban van egy új tudásvezérelt gazdaság, amelyben a versenyképességet és a lakosság életminőséget leginkább a tudás és az információ hatékonysága határoz meg. Ebben a tanuló gazdaságban gyors ütemben jelennek meg az új termékek, termelési és vezetési-szervezési eljárások, és ezt a magas szintű tudást úgy lehet csak sikeresen felhasználni, ha a kis- és nagyvállalatok, az egyetemek és kutatóintézetek együttműködnek. A globalizálódó gazdaság új versenyszabályokat követel meg. A kormányoknak esetenként új szerepet kell vállalniuk, hiszen ők befolyásolhatják a gazdaság keretfeltételeit. A globalizáció nemzeti szinten is számos új problémát vet fel, pl.: környezet- és fogyasztóvédelmi, valamint adózási szabályok összehangolása nemzetközi szinten. A tudásvezérelt fejlődés új kihívásokat állít az egyének számára is,

megjelent az élethosszig tartó aktív tanulás gondolata. Egyre fontosabbá válik a tanulási, alkalmazkodási, problémamegoldó és együttműködési képesség. A globalizációból magukat kirekesztő nemzetgazdaságok menthetetlenül lemaradnak, akik pedig nem készülnek fel az új környezetben, új szabályok szerint zajló versenyre, alárendelt szerepben tagozódnak be. Ezért olyan fontos Magyarországnak egy 13 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad Információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. felkészült és tudatos stratégiát kidolgozni. A TEP jövőképei és ajánlásai nem szűkíthetők le a

kutatás-fejlesztés területére, a program alkotói komplex problémákat vetettek fel és elemeztek. Ahhoz azonban, hogy reális jövőképet tudjunk felvázolni, először ismernünk és elemeznünk kell a jelen helyzetet. 2.12 Helyzetkép Magyarországon a rendszerváltás óta számos társadalmi és gazdasági átalakulás ment végbe. Egypártrendszerből többpárti parlamenti demokráciába, tervgazdálkodásból magántulajdonon alapuló piacgazdasági rendszerbe váltott át. Rövid idő alatt hatalmas lépéseket tett meg a felzárkózás irányába, a versenyképesség javítását illetően. Ezeknek a gazdasági és politikai változásoknak azonban árnyoldalai is vannak: a lakosság életminősége messze lemaradt, a társadalmi feszültségek nőttek, a munkanélküliség robbanásszerűen megnőtt, az állások bizonytalanná váltak, a közbiztonság nagymértékben romlott, egyre nagyobb lett a korrupció és a jogszabályok átlépésének aránya. A

gazdasági növekedés is jelentősen visszaesett a rendszerváltást követően, ez azonban mind a tervgazdaság válságának volt a következménye. Az 1990-től kezdve a következő gazdasági átalakulási folyamatok zajlottak le (csak a legfontosabbak röviden): • Az állami tulajdon 2000-re már csak 20 százalékos volt a gazdasági szférában, a magántulajdon aránya tehát 80 százalékot ért el. • Az európai gazdasági jog- és intézményrendszer minden lényeges eleme kiépült, és működik. Elkezdődött az EU-jogharmonizáció, az államháztartási reform, a liberalizációs folyamatok és a privatizáció. • A pénz- és tőkepiac kiépülését mutatta a kétszintű bankrendszer megteremtése már 1987-ben, az értékpapír elfogadása és a tőzsde megnyitása 1990-ben. • Az államháztartás deficitjének emelkedése szükségessé tette egy reform végrehajtását, ez azonban többszöri nekifutásra részterületenként született meg. • A

privatizáció és külföldi tőke beáramlásának következtében alapvetően megváltozott a termelés ágazati, vállalati és termékszerkezete, értékesítési piaca. 14 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad Információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. • A kivitel az első négy évben a volt KGST piacok összeomlása és a piacváltás nehézségei miatt jelentősen csökkent, 1994-től kezdve azonban rendkívül dinamikusan, a GDP növekedésének ütemét meghaladva emelkedett. • A munkanélküliek száma az első években drasztikusan megnőtt, a termelékenység viszont nőtt, így ez az esés az

átalakulást jelezte. 1997 óta a munkanélküliségi ráta kedvezőbb, mint az EU átlag. A gazdaság tehát túljutott a stabilizáció és piacgazdasági átállás szakaszán, a hiánygazdaság megszűnt. Kinyíltak a kapuk külföld felé, és a világ technikai és kulturális újdonságai beáramlottak hazánkba. Bár bizonyos területeken egyensúlytalanság figyelhető meg, Magyarország új eséllyel indult a többi volt szocialista állammal együtt, hogy gazdaságilag és társadalmilag felzárkózzon a nyugati államokhoz. A tudástermelés és az innováció fejlesztése különösen fontos a jövő szempontjából, ezért a fő tendenciákat itt felsorolom. Az innovációs rendszer még fejletlen, az elmúlt 10 évben a modernizációs törekvések átfogó innovációpolitika nélkül zajlottak. A K+F-re fordított állami és nagyvállalati kiadás csökkent, a ’90-es években a megújulás fő forrását a külföldi tőke jelentette. Az intézményrendszer és a

rendszeren belüli kommunikáció további fejlesztésre szorul a versenyképesség javítása érdekében. A tudástermelő intézményekben sok a tennivaló, hiszen a hazai oktatási színvonal nem kielégítő. A porosz típusú iskolaszerkezet nem felel meg az új követeléseknek, és a helyzetet rontja az oktatók alacsony fizetése is. A lakosság egészségi állapota nem kielégítő, száma folyamatosan csökken. A kitűzött cél a halálozási arany csökkentése legalább az EU átlagra, és a megelőzésre fordítani nagyobb figyelmet. A kommunikációs szolgáltatások meg mindig drágák, ez nem segíti elő az internet elterjedését. Az elmúlt évtized változásait figyelembe véve Magyarországnak meg kell találnia a helyét ebben a tudásvezérelt és globalizálódó világgazdaságban. Két lehetőség közül kell választanunk: csak a túlélésre törekszünk sodródva a világban, vagy egy tudatos megalapozott stratégiát dolgozunk ki, amely azt célozza

meg, hogy a lakosság jólétben, magas életszínvonalon, egészségesen és tiszta környezetben élhessen. Ez utóbbi jövőkép megvalósításához nyújt segítséget a TEP, a cél tehát az Európai Unió középmezőnyéhez való felzárkózás. 15 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad Információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 2.13 Jövőképek A TEP alkotói három lehetséges jövőképet dolgoztak ki az ország társadalmi és gazdasági fejlődését vizsgálva. Az első kettő 20-25 éves horizontot ölel fel, a harmadik ennél hosszabb kb. 45-50 évet A legtömörebben a következő mátrix3 írja le az

elképzelt jövőképeket: 1. sz táblázat: Három jövőkép (IT) Aktív stratégia Nincs stratégia Nincs alapvető változás a A. A partnerként B. A sodródó ország világgazdaságban együttműködő ország Alapvető változások a C. Az alternatívan fejlődő X világgazdaságban ország Magyarország intenzíven részt vesz a nemzetközi életben, de az integrálódás mértéktől sok minden függ, ezért van kiemelve az aktív vagy passzív stratégia a vertikális sorokban. Azt a változatot, amely szerint a világban nagy változások történnek, de hazánk passzív marad és sodródik, nem tartották érdemesnek kidolgozni. A. „A partnerként együttműködő ország” Ebben a jövőképben Magyarország aktív, kölcsönös előnyökön alapuló és magas tudásintenzitású fejlődési pályát kirajzoló stratégiát követve, szervesen és szorosan integrálódik a világgazdaságba. Ez a jövőkép egy optimista elképzelés, hiszen hazánk

felzárkózik a közepesen fejlett országokhoz, és EU csatlakozása során nem válik kiszolgáltatottá, hanem inkább a nemzetközi élet szerves részévé. Ennek a jövőképnek a megvalósulásához az alábbi feltételeknek kell eleget tenni: • A lakosság képzettségi szintje nő, az oktatási szint magas színvonalat ér el. • A kutatói pálya vonzóvá válik, a vállalatok egyre többet fordítanak a kutatásfejlesztésre együttműködve a szomszédos országokkal. 3 TEP Hivatal, Az Irányító Testület jelentése, Oktatási Minisztérium, Budapest, 2000, 51. o 16 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad Információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját

célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. • A lakosság egészségi állapota javul, a szociális ellátás nagyobb támogatottságot kap. • A társadalmi különbségek és regionális feszültségek csökkenek. • A természeti környezet állapotának javítására nagy hangsúlyt fektetnek, egyre több környezetbarát eljárást alkalmaznak. • A jóléti szolgáltatásokban az állam nagy szerepet vállal, a jövedelmek lényegesen emelkednek. • Az infrastrukturális és energetikai rendszerek elérik a nyugat-európai normákat. B. „A sodródó ország” Magyarország önálló stratégia nélkül, alacsony, de legfeljebb közepes tudásintenzitású, rosszul fizetett tevékenységeket végezve integrálódik a világgazdaságba. A nemzetközi intézmények által nyújtott lehetőségeket nem tudjuk jól kihasználni, az ország félperifériás helyzete rögzül. Ez a jövőkép pesszimista, mert abból indul ki, hogy a rendszerváltás

után kialakult helyzet változatlan marad. Külgazdasági és külpolitikai kapcsolatokban jelentős romlás nem következik be, de lényeges előrelépés sem. E forgatókönyv lényegi eleme az aktív kormányzati politika hiánya, az állam nem támogatja a jóléti szolgáltatások javítását, a multinacionális vállalatok nagy befolyásra tesznek szert. Magyarország helyzete a következőképpen alakul: • A lakosság képzettségi szintje nő, de a képzettségi szint különbsége is. Az állami oktatási intézmények színvonala romlik. • A hazai K+F szerepe egyre jelentéktelenebbé válik, a magyar kutatók kimaradnak a nemzetközi programokból. • A lakosság egészségi állapota stagnál. • Mélyülnek a különbségek a régiók, a társadalmi rétegek és az etnikumok között. • A környezet megóvását szolgáló intézkedéseket lassan vezetik be, így a környezeti elemek állapota romlik. • Az állam szerepvállalása a jóléti

szolgáltatásokban folyamatosan csökken, az aktív lakosság száma csökken, a munkanélküliek száma nő. • Az infrastruktúrát és az energetikát a kiegyensúlyozatlanság jellemzi. C. „Az alternatívan fejlődő ország” 17 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad Információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Magyarország egy új, „zöld” világba integrálódik aktív stratégiával, magas tudásintenzitású fejlődési pályán. E feltevés szerint egy radikálisan új gondolkodásmód és értékrend terjed el: együttműködő, szociálisan és ökológiailag fenntartható globalizáció

kialakulásán fáradoznak. Ennek a jövőképnek a megvalósulása csak egy hosszabb időhorizonton, 40-50 éven belül lehetséges. Ennek az új értékrendnek kell érvényesülni nemcsak hazánkban, hanem az egész világon. Egy új kreatív társadalom- és gazdaságfejlesztő stratégiát követnek az országok, amely megakadályozza a társadalmi és természeti sérüléseket. Ez a folyamat a követezőképpen zajlik le: • Teljes technológiaváltás zajlik le, terjednek a megújuló erőforrásokhoz kapcsolódó technológiák. • A civil szférának nagy szerep jut a kormány mellett, a helyi közösségek ellenőrzése alá kerül a gazdasági tevékenység helyi igény szerint. • A kutatói pálya vonzóvá válik, az oktatási rendszer az új értékrend alapján megújul. • A lakosság korösszetétele kiegyensúlyozottá válik: a gyerekvállalás nagy érték lesz és az élettartam is növekszik. • A társadalmi különbségek szinte eltűnnek,

2050-ig a lemaradtak felzárkóznak. • A természeti környezet állapota javul, különös figyelmet szentelnek rá. • A magyar agrárium jelentős szerkezeti és szemléletbeli változáson megy keresztül, a tudás – és munkaigényes tevékenységeket helyezi előtérbe. • A településtervezés és városépítészet fontos igénnyé vélik, a városokban egyre több lesz a parkosított terület. 2.14 Ajánlások4 1. Magyarországnak a következő 15–20 évben olyan fejlődési pályára kell állnia, amelynek dinamikája a tudásintenzitás és az egészség vonatkozásában az Európai Unió mostani középmezőnyének fejlődési ütemét tartósan meghaladja. 4 TEP Hivatal, Az Irányító Testület Jelentése, Oktatási Minisztérium, Budapest, 2000, 67-73. o 18 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad Információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb

jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 2. Az iskolarendszer minden szintjén erősíteni kell a globális munkaerőpiacon felértékelődő készségek, értékek és ismeretek elsajátítását, az élethosszig tartó tanuláshoz szükséges alapok elsajátítását. 3. A pedagógusok fizetését radikálisan emelni kell, hogy 5 éven belül megközelítsék a versenyszférában dolgozó, hasonló képzettségű diplomások átlagkeresetét. 4. Ki kell alakítani azoknak a mutatóknak a rendszerét, amelyek segítségével az oktató-nevelő munka minősége, hatékonysága megfelelő objektivitással mérhető. 5. Arra kell törekedni, hogy az oktatásra fordított köz-és magánkiadások részesedése a GDPből a következő évtizedben tartósan magasabb legyen az

OECD átlagánál 6. Átfogó kormányzati programmal kell elősegíteni az információs társadalom kiteljesedését szolgáló emberi erőforrás-fejlesztést. 7. Középtávon az élettudományok és az információs technológiák területén fontos az innovációs kapacitás kiemelt támogatása. 8. A Kormány az innovációpolitikai döntések megalapozásának javítása érdekében vezesse be a nemzetközi gyakorlatban alkalmazott módszereket, hozza létre az ezt szolgáló intézményhálózatot 9. A Kormány dolgozza ki az „Egészséges Magyarországért programot, elsősorban a legsúlyosabb népegészségügyi problémák és a leggyakoribb halálokok visszaszorítására koncentrálva. 10. A gazdaságpolitika fő szempontjának a környezetbarát termékek, technológiák, eljárások és szolgáltatások hazai elterjedését kell tekinteni, ehhez ösztönző jogi, közgazdasági és információs feltételeket kell teremteni. 11. A környezet védelmével kapcsolatban

a nemzetközi szabályozások átvétele terén Magyarországnak pro-aktív szerepet kell játszania. 12. Magyarország lakosságának értékrendjében a természeti környezet megóvásának kiemelt helyet kell kapni, a környezettudatos nevelés által alapvető szemléletváltozás szükséges. 13. Magyarország gazdasági és társadalmi felzárkóztatása szempontjából a nemzeti innovációs rendszer fejlesztését nélkülözhetetlen feltételnek kell tekinteni mind a kormányzati politikák, mind a vállalati stratégiák területén. 14. A kutatók-oktatók és a vállalati szakemberek közötti együttműködés és mobilitás szükséges. 15. Az állami kutatási és fejlesztési költségvetést hatékonyan kell felhasználni 19 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad Információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát

illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 16. A Kormány terjesszen átfogó jelentést a Parlament elé az innovációs tevékenységre irányuló közvetett piaci ösztönzők alkalmazásának hazai helyzetéről. 17. Állami közbeszerzési politikával élénkíteni kell a technológia-intenzív termékek és szolgáltatások iránti keresletet. 18. A hosszabb távú kutatási prioritások kijelölésénél a tudományterületek széles skáláját kell figyelembe venni. 2.2 A munkacsoportok elemzései Az első magyar TEP program folyamán 7 munkacsoport jött létre, a következő témakörökben: 1. A természeti és épített környezet védelme és fejlesztése 2. Agrárgazdaság, élelmiszer 3. Egészség és élettudományok 4. Emberi erőforrások, oktatás, életmód 5. Informatika, távközlés, média 6.

Közlekedés, szállítás 7. Termelési és üzleti folyamatok Az adott témákban a forgatókönyvek első változata 1998-ra készült el, ezután a kérdéseket szakmai beszélgetések során vitatták meg, amelyek eredményeként elkészültek a társadalmi-gazdasági keretfeltételeket leíró, ún. makro-forgatókönyvek 1999-ben kezdődtek az ún. „Delphi” kérdőíves felmérések, a két forduló az év végére fejeződött be, mintegy 200 szakember véleményének beérkezésével. A jelentéseket végül a munkacsoportok, a forgatókönyvek, a Delphi-felmérés és a szakmai viták figyelembe vételével készítették el, amelyek végső átdolgozására 2000 tavaszán került sor. A 7 jelentés hivatalosan 2000 októberében zárult le, a nyomtatás pedig 2001-ben. Minden témában írt jelentésnek ugyanolyan szerkezete van. Először az ország jelenlegi (vagyis 1999/2000-ig kialakult) állapotát mutatja be Helyzetkép címszó alatt, figyelve a különböző

makro- és mikro-folyamatokra, az adott ágazat háttériparának fejlődésére. Ezután olvashatjuk a munkacsoport áltat elképzelt Jövőképeket, amelyek 20 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad Információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. általában három változat részletes kidolgozását jelentik. Konkrét, az adott ágazatra vonatkozó Ajánlások találhatóak a jelentések legvégén, amelyből itt csak a legfontosabbakat összegeztem. A program 1997-ben indult el, és 2000-ben fejeződött be. A jelentések megírása óta számos változás történt bizonyos területeken, ezeknek a legvégén egy

kiegészítés is található. Az adott téma kiegészítései az elmúlt négy évben végbement folyamatokat tekintik át vázlatosan. 2.21 A természeti és épített környezet védelme és fejlesztése 2.211 Helyzetkép Ez a jelentés a környezeti elemek, az épített környezet, a természet és az ezekre ható tényezők jelenlegi helyzetét foglalja össze. Magyarország levegőminőségi állapota sok területen nem kielégítő, főleg a fővárosi agglomeráció és az észak-dunántúli iparvidék területén szennyezett a levegő. Ebben a szennyezésben nagy szerepet játszanak a gépjárművekből származó kibocsátások, pozitívnak tekinthető viszont az ólomszennyezettség csökkenése. Magyarország a vizeket illetően tranzit ország, vízkészletei mennyisége és minősége döntő mértékben függ a szomszédos országokban végzett beavatkozásoktól. Felszíni vizeinkre jellemző az algásodás, főként a Dunára és a Balatonra. A szennyezett víz

megtisztítása és felhasználása öntözésre még nem megoldott minden területen. A felszín alatti vizeknek döntő szerepük van a vízellátásban, de itt a talajvízszint-süllyedés, a felszín alatti szennyeződések és a hiányos vízminőség-védelem okoz problémát. A földfelszín és a talaj állapota egyelőre kielégítő, azonban átfogó földvédelmi stratégiát kell kialakítani az értékes termékeny talaj megmentésére a helytelen használattól. A települések környezetének állapota aggasztó, az épületek, az infrastruktúra és a köztisztaság helyzete is romlik. Kevés a zöld felület, és az elhagyott iparterületek átalakítása nem kezdődött meg. A lakosság egészségének romlásáért (daganatos és légúti megbetegedések, allergiás hajlam gyakorisága) jó részt a környezeti ártalmak okolhatók. 21 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz

biztosítva a szabad Információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Az épített környezet (épület, építmény, tér, utca, település) helyzete az életfeltételekkel és az életminőséggel együtt romlik. A középületek és közterek kedvezőtlen esztétikai állapota nemcsak a pénzügyi forrás hiánya miatt, hanem az emberi viselkedésformák miatt alakult ki. A tájak megőrzésére sem figyelünk eleget, Magyarország természetvédelmi szempontból sok értékes élőhellyel rendelkezik, mégis a veszélyeztetett növény - és állatfajok száma magas, az erdőpusztulás is egyre nagyobb teret nyer. A hulladékgazdálkodással kapcsolatban problémát jelent, hogy nincs átfogó hulladékgazdálkodási törvény,

kevés a szelektív hulladékgyűjtés, sok helyen még nem megfelelő a hulladék begyűjtése és tárolása. A zaj – és rezgéspanaszok az Egészségügyi Világszervezet mutatói alapján Magyarországon jelentősek, a főútvonalak és a vasútvonalak mentén lakók potenciális egészségkárosodásnak vannak kitéve. Stratégiai fontosságú, hogy hazánk átvegye az EU országokban uralkodó környezeti szemléletmódot. A megelőzés és az elővigyázatosság elvét követő környezetpolitika a teljes mértékben figyelembe veszi a környezet és a gazdaság kölcsönkapcsolatát. A gazdaság szerkezete, teljesítőképessége és a környezet állapota között általában szoros kapcsolat van. A gazdaság állapotát jelzi az, hogy mennyire hatékony az anyag- és energiafelhasználása. A hatékonyság mértékének növelése arányos a környezetterhelés csökkenésével és a piaci versenyképességgel. Az anyag- és energiahatékonyság növelése mind

környezetvédelmi, mind makrogazdasági szempontból előnyös következményekkel jár, ezért fontos társadalmi és gazdasági érdek. Az 1995. évi környezetpolitikai törvény és jogszabályok megalkotásánál már törekedtek az EU-val történő jogharmonizációra. A környezeti nevelés és képzés az 1990-es évek óta egyre jelentősebbé vált, a nemzetközi kapcsolatok intenzíven működnek. A K+F programok közül sok vonatkozik a környezetvédelemre, az EU 5. Kutatási és Technológiafejlesztési Keretprogramja is nagy összeget fordít erre a területre. A környezetvédelmi ipar területei közül Magyarországon a szolgáltatások vannak túlsúlyban (ezen belül az ellenőrző, megfigyelő, elemző szolgáltatások és a technikai és mérnöki szolgáltatások), a környezeti eszközökkel és integrált környezeti technológiákkal szemben. A legfejlettebb környezeti szektor a víztisztítás és az egyéb folyékony szennyezések kezelésének eszközei.

Magyarországon a környezetvédelmi eszközök, technológiák gyártásával foglalkozó cégek zöme mikro- illetve kis- és középvállalkozás. Számukra a 22 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad Információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. szolgáltató szektor, a környezeti analitika és labortechnika, valamint a specializált technológiák piaca nyújt lehetőséget a talpon maradáshoz. 2.212 Jövőképek Ezek a jövőképek az elkövetkezendő öt évben végbemenő folyamatokat vázolják fel a természeti és épített környezet jövőjével kapcsolatban, amelyek során két rendezési elvet vettek

figyelembe. Az egyik az Uniós koncepcióknak és szabályozásoknak sikeres vagy sikertelen alakulása, a másik pedig a környezetvédelem hazai értékrendben elfoglalt helye. E két dimenziót figyelembe véve az alábbi változatok lehetségesek: 2. sz táblázat: A természeti és épített környezet jövőképei Jövőképek Az EU környezeti programja A fenntartható fejlődés Magyarországon A. „Fenntartható esély” Sikeres Prioritás B. „Édentől keletre” Sikeres Nem prioritás C. „Parlagfű és beton” Sikertelen Nem prioritás A. „Fenntartható esély” Ez a jövőkép a legkívánatosabb Magyarország számára, hiszen mind az EU-ban, mind Magyarországon a fenntartható fejlődés elveit tartják szem előtt. A jövőkép elérésének érdekében a következő változásoknak kell történniük hazánkban: • Technológiaváltás történik, a vállalatok előnyben részesítik a takarékosabb, kisebb energia- és nyersanyag

felhasználással előállító technológiákat, így a szennyezés csökken. A környezettudatos vállalati irányítás szemlélete terjed el • A kedvező technológiaváltás hatására a hulladéktermelés mennyisége folyamatosan csökken, mérséklődik a veszélyes hulladékok aránya. • A települési hulladék mennyisége is csökken a lakosság környezet-tudatos magatartásának köszönhetően, az elővigyázatosság és megelőzés fontossá válik. 23 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad Információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. • A lakosság egészségügyi állapota lassan javul, a

lakóterek levegője tisztul. Az alternatív technológiák használatával csökken az allergiás és légúti megbetegedések száma. • A fenntartható fejlődés ideológiájának elterjedésében nagy szerepet játszanak a civil szervezetek. Hatékony együttműködés és együttgondolkodás alakul ki a környező országokkal, pl.: Duna-régió, erdők védelme • A pozitív környezeti nevelés és szemléletformálás következtében a munkaerő-piacon megnövekszik a környezeti szakemberek iránti kereslet. • A regionális különbségek jelentősen csökkenek, hiszen a nemzetközi egyezményeket a környező országok is betartják, és az EU normákhoz is illeszkednek. Regionális környezetvédelmi központok alakulnak ki, amelyek nagy szerepet vállalnak a komplex környezeti és fejlesztési programok kidolgozásában. Ennek a jövőképnek a megvalósulását a szakemberek a Delphi-felmérésben adott válaszok során a 2020 utáni időszakban várják. A

jelenlegi helyzet legnagyobb problémájának „az állami környezetpolitika gyenge érdekérvényesítését” látják, de bizakodóak a „tudományos és technikai ismeretek, alkotókészség” tekintetében.5 B. Az „Édentől Keletre” E jövőkép szerint az Unió sikerrel valósítja meg a fenntartható fejlődés programját, de a közép-európai országok felzárkózása és a környezeti előírásoknak való megfelelés lassan halad, Magyarország az újonnan csatlakozó országok között második vonalba kerül. Ezt a jövőképet a következőképp lehet jellemezni: • Lassú technológiai váltás következik be főként a nyersanyag- és energiaárak hatására, a tisztább termelési technológiák csak az exportorientált ágazatokban jelennek meg. A hazai piacra dolgozó vállalatok nagy késéssel vezetik be az új technológiát. • Hulladékgazdálkodás terén némi javulás tapasztalható, de áttörő változás nem következik be. A termelési

hulladék mennyisége stagnál • A települési hulladék szelektív gyűjtése nem válik általánossá, a lakosság szemlélete radikálisan nem változik meg. 5 TEP Hivatal, Természeti és épített környezet védelme és fejlesztése, Oktatási Minisztérium, Budapest, 2001, 24. o 24 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad Információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. • A lakosság egészségügyi állapota változatlan, marad a légszennyezettség, az allergiás és légúti megbetegedések gyakorisága. A lakóterek életszínvonala és lakáskörülménye valamennyire javul. • A civil szervezetek

tevékenysége nő, de nem tudják eredményesen befolyásolni a döntéshozókat és az állampolgárokat. • A környezeti nevelés és képzés visszaszorul posztgraduális képzésekre, a végzett szakember szakterületen való alkalmazása nem megoldott. C. „Parlagfű és beton” Ez a legpesszimistább változat, miszerint az EU és Magyarország is sikertelen lesz környezetpolitikája terén. Az Unió gazdasági pozíciója gyengül, fejlődése lelassul, Magyarország perifériás szerepet kap. A mai tendenciák alapján ez a jövőkép nem várható, de egyes részei figyelmeztetőek lehetnek: • A szennyező technológiák elérik életciklusuk végét, és csak ezután történik változás kevésbé szennyező technológiákra. Növekszik a technológiai elmaradottságunk • A hulladékgazdálkodást előíró jogszabályok hiányoznak, a hulladék mennyisége tovább növekszik, egyre több hulladékképző termék kerül forgalomba. Az illegális lerakás

növekszik, az újrahasznosítás alacsony színvonalon történik. • A lakosság nem tesz semmit az aggasztó problémák megszüntetésére, az egészségi állapot stagnál. • A civil szervezetek tiltakoznak, de helyes alternatívákat nem adnak, ezért tevékenységük hitele romlik. • A környezeti nevelés és képzés kiszorul az oktatási programokból, a K+F programokból kiszorul a környezetgazdálkodás. • Magyarország perifériás helyzete tovább nő, a regionális különbségek nem tűnnek el. • A régiók kedvezőtlen versenypozícióba kerülnek. 2.213 Ajánlások6 6 TEP Hivatal, Természeti és épített környezet védelme és fejlesztése munkacsoport, Oktatási Minisztérium, Budapest, 2001, 35-39. o 25 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad Információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát

illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 1. A regionális fejlesztések és a környezetvédelmi szempontok érvényesítése miatt regionális környezetvédelmi központok kiépítése szükséges. 2. Átfogó társadalmi-gazdasági koncepció kialakítása javítaná a környezet egészségügyi állapotát. 3. A tisztább termelést ösztönző közgazdasági, jogi és információs háttér megteremtése a referencia-programok beindítását eredményezné. 4. Az élenjáró nemzetközi gyakorlatnak megfelelően, a környezetpolitikában kapjon stratégiai szerepet a környezeti nevelés-képzés. 5. Célszerű a gazdaságpolitika eszköztárának kiszélesítése az adórendszer ökologizálása irányába mutató „win-win” szabályozó eszközökkel. 6. A települési környezet alakításában érvényre

kell juttatni a jelenleginél lazább, elsősorban társasházakkal beépített, a természeti környezetnek teret engedő szerkezetet. 7. Az épített és természeti környezetet érintő havária jellegű esetek kezelésére „szellemi kommandót” célszerű létrehozni. 8. Jogilag is szabályozott keretek között meg kell oldani a nem pótolható természeti értékek védelmét. 9. A K+F tevékenységen belül be kell emelni a prioritások közé a környezetvédelmi szempontból várhatóan húzótechnológiák kutatását, adaptálását. 10. A környezeti iparfejlesztési prioritásainál figyelembe kell venni a volt tervgazdaságok, elsősorban Oroszország, Ukrajna potenciális keresletét. 2.214 2004-ig megvalósult környezetvédelmi változások Az Unióhoz való csatlakozás rákényszerítette Magyarországot a változtatásokra. A jogharmonizáció eleinte lassan haladt, de 2001 végére a jogszabályok magas fokon megfeleltek az Unióban előírtnak. Derogációt

4 környezeti témakörben kértünk, és bizonyos feltételek mellett négy szakaszban 2015-ig kaptunk haladékot: a felszín alatti vizek minőségének javítása, a veszélyes hulladékégetők szabványosítása, a hőerőművek átalakítása, valamint a csomagolási hulladékok begyűjtésének és újrahasznosításának növelése.7 Az Uniós szabványok megfeleléséhez mintegy 2700 ezer Mrd Ft-ra lenne szükség 2015-ig. Az erre kidolgozott programhoz nagyban hozzájárultak az előcsatlakozási 7 Környezetvédelem Magyarországon és az Európai Unióban, Európai Füzetek 15, Budapest, 2003. 26 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad Információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő

hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. támogatások (ISPA, PHARE), 2004-től pedig a Kohéziós Alap, illetve a Strukturális Alapok. Ezen kívül a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium 2008-ig egy átfogó Nemzeti Környezetvédelmi Programot is meghatározott. Ennek legfontosabb fejezetei: a levegő, a víz, a talaj védelme, zaj és rezgés okozta károk csökkentése, hulladékgazdálkodás javítása, az üvegház-gázok légköri koncentrációinak stabilizálása. A 2005-ben rendelkezésre álló fejlesztési keret 171 milliárd forint az állami és uniós forrásokból. Csupán 68 milliárd forint (991 Ft/állampolgár) jut az állami költségvetésből a KVM-nek, ami 30 százalékkal kevesebb, mint az előző években. Ebből a keretből a következő területekre jut támogatás: hulladékgazdálkodás (44 milliárd), szennyvízelvezetés (73 milliárd), árvízi biztonság javítása (12 milliárd),

környezetbiztonság (18 milliárd), nemzeti parkok fejlesztése (4 milliárd), civil szervezetek programjainak támogatása (400 millió).8 A lakosság szemléletváltásának elősegítése érdekében számos programban vesz részt Magyarország: GLOBE (a világ ifjúsága környezeti tudatosságának növelésére), Pro Silva Hungaria projekt (a magán erdőgazdálkodás fejlesztésére) stb. Az Európai Unió 6 Kutatás és Technológiai Keretprogramjának (2002-2006) prioritásai között szerepel a „Fenntartható fejlődés, globális változás és ökoszisztémák”. Ez a prioritás kiemelt fontosságú, közel 2,120 millió eurót lehet elnyerni pályázatokkal 4 év alatt. 2.22 Agrárgazdaság, élelmiszeripar 2.221 Helyzetkép Bár az utóbbi évtizedben a mezőgazdaság és az élelmiszer hozzájárulása a GDP-hez csökkent, a két iparág még mindig jelentős része a magyar gazdaságnak (a GDP 10 %-a). Az élelmiszer-gazdaság exportja az importot háromszorosan

felülmúlja. A mezőgazdaságot ugyanebben az időben több változás érintette: a birtokszerkezet átalakulás, a foglalkoztatottak számának csökkenése, privatizáció. 8 171 milliárd forint jut jövőre zöldfejlesztésekre, 2004. 11 18 27 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad Információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Magyarország ökológiai adottságai kitűnőek, az ország 65-70 százaléka alkalmas mezőgazdasági művelésre, ráadásul a talajok minőségének romlása és a felszín alatti szennyeződés kisebb mértékű mint az EU átlag. A birtokszerkezet túlnyomó részét a törpebirtokok

jelentik, a haszonbérletben lévő földek aránya ezért jelentős. Nagy arányú a kiegészítő gazdálkodást folytatók száma, de mellettük megjelentek a tőkeerős, nagy gazdaságok is. A tudásvezérelt gazdálkodást segíti elő az évente egyre több mezőgazdaságban részt vett tanuló, és további szakok beindításával lehetne ezt még bővíteni. Sajnos azonban az élelmiszer-gazdaság K+F tevékenysége elenyésző, nincs elég kutatóhely a szakemberek számára. A hazai tőkeszegény vállalatoknak nincs kapacitásuk a fejlesztésre, a multinacionális vállalatok csak kis mértékben végeznek kutatást. A versenyképesség javításához tehát nagyobb költségvetési hozzájárulásra lenne szükség, főként a K+F és a folyamatos innováció érdekében. Az elmúlt évtizedben az egy főre jutó élelmiszer fogyasztása csökkent, vagyis az alultáplált lakosság száma nőtt. A magyar lakosság táplálkozása nem mondható egészségesnek: túlzott

energia-, zsiradék-, koleszterin-, és konyhasóbevitel jellemzi, amelyek elősegítik a szív- és érmegbetegedéseket, a daganatos betegségeket. Jellemző még a csontritkulás, a vashiány és a túltápláltság. Az élelmiszer-biztonságot elősegítő hatósági rendszere megfelelő, a szakértőgárda jól végzi munkáját. Az ételmérgezések többsége a háztartásokban való hiányosságokra vezethető vissza. A hazai előírások nagy része megegyezik az EU által használtakkal, egyedül a fogyasztók tájékoztatását és hatékonyabb felvilágosítását kell növelni. Az élelmiszer-gazdaság színvonala elmarad a 10 évvel ezelőttitől: a birtokszerkezet elaprózott, egyre növekszik a kényszervállalkozó és a feketemunkás száma. Az állam szerepe bizonytalan, sok energiát és pénzt emészt fel a piaci zavarok kezelése. A modellváltás ebben a helyzetben elkerülhetetlen, egy új növekedési pálya feltételeit kell megteremteni. Az ország

területének több mint felén folyik növénytermesztés, de az ökológiai adottságok nagyon változatosak. A tájgazdálkodást kellene újjáéleszteni, vagyis a természeti adottságokat kihasználó gazdálkodást kellene folytatni a nagyobb eredményesség érdekében. A növénytermesztésben meghatározó mértékű a gabona, az olajnövények, cukorrépa, és a takarmánynövények termesztése. Sajnos az allergiát kiváltó gyomnövények jelentősen elszaporodtak, a kiirtásuk elleni küzdelem ma már eredményes. 28 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad Információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A

kertészeti ágazatok (zöldség- és gyümölcstermelés) a mezőgazdasági termelés 15 százalékát teszi ki. Főként a hungarikumnak számító paprika, vöröshagyma, gyógynövények, valamint az alma, szilva, bogyósok és a szőlő termelése tekinthető sikeresnek. Felújításokra azonban szükség van, növekszik az elöregedő ültetvények száma. Az erdőgazdálkodás és fakitermelés jelentős, a jövőben további erdők telepítése várható, ezzel a vadgazdálkodás is sikeres üzletággá nőhet ki. Az állattenyésztés az elmúlt évtizedben mintegy 50 százalékot esett vissza a fogyasztás csökkenése és a keleti piacok elvesztése miatt. Az Uniós csatlakozás a versenyképesség javítását kívánja meg. A sertéstenyésztés számos problémával küszködik, amelyek megoldására több évre van szükség. A baromfitartás is csökkent, de az export az Unióba még mindig számottevő, a szarvasmarha és a juh tenyésztését kell támogatni. A

lóállomány száma állandó, főként Nyugat-Európába exportálunk. Hungarikumnak tekinthető a magyar akácméz is, bár egyre erősebb a verseny. 2.222 Jövőképek Az élelmiszer-gazdaság 3 lehetséges jövőképét dolgozta ki a munkacsoport, amelyeket a következő táblázat mutat be: 3. sz táblázat: Az agrárgazdaság és élelmiszeripar jövőképei Aktív stratégia Globális szerkezetek C. „Zöld alternatíva”, új változása értékrend alapján Hazai stratégia hiánya × megvalósuló fejlődés Globális szerkezetek A. A tájgazdálkodásba B. A sodródó fejlődési változatlansága illesztett és a tudás- és modell, a gabona–hús munkaigényes vertikum jelenlegi tevékenységek gyors túlsúlyának fennmaradása növekedését segítő változat 29 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad Információ-hozzáférést. A szerzői

és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A negyedik változatot nem tartották érdemesnek kidolgozni, elképzelhetetlen, hogy a világban zajló változásokra hazánk nem reagálna. Az 1 számú modell túlzottan optimistának, míg a 2. számú túl pesszimistának tűnhet, ezért a lehetséges döntések a kettő keverékéből állítható össze. A. A tájgazdálkodásba illesztett jövőkép A jövőkép alapján, 20 év múlva hazánk saját erőből integrálódik a világgazdaságba. Főként a tudás- és munkaigényes tevékenységek (kertészet, vetőmagtermelés, biotermékek) kerülnek előtérbe, az emberek hozzáállása megváltozik. A vidéki foglalkoztatás, a kultúrtáj jelleg fenntartása és a környezet védelme fontos értéket

képvisel majd a legtöbb ember számára. Az élelmiszer-fogyasztás megkétszereződése lehetővé teszi a nyersanyagok termelésének növelését. A magyar termékek felveszik a versenyt a többi ország termékével, és a vásárlók igényeit is képesek kielégíteni. Elképzelhető a Kert-Magyarország eszményének megvalósulása, de ehhez nem csak a gabona-, a hús- és a tejtermelés hatékony és minőségi fejlődését kell elérni, hanem széles körben ismertté kell tenni a korszerű biológiai és gazdálkodási ismereteket. A gyors és költségkímélő szerkezetváltást az államnak kell irányítania a források optimális kihasználása érdekében. A gazdálkodókat egy céhes jellegű szervezet is segíti, (termelői értékesítési szervezetek - TÉSZ), amely egyben minőségbiztosítói és kínálatkoordináló szerepet is tölt be. Ehhez azonban szükséges a birtokrendszer stabilizálása, vagyis a kisebb-nagyobb farmok kialakulása.

A tudatos tájgazdálkodást segítené elő egy olyan informatikai rendszer, amely a birtokról és a talajról is minden információt tárol. A jövő feladata a fejlett agrotechnológiák átvétele, a biotechnológia alkalmazásait is figyelemmel kell követni. Valószínűleg meg fognak jelenni a biotechnológiailag kezelt termékek, ismertetni kell az előnyeit. A főállásban dolgozó termelők száma kb 350-400 ezer fő, mellékállásban dolgozóké 400-500. B. A sodródó fejlődési modell 30 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad Információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A második modell alapján a

gabona–hús vertikum jelenlegi túlsúlya fennmarad, a termelési szerkezet nem alakul át. A legfőbb mozgatóerő a külső világpiaci szereplők, az élelmiszer-gazdaságot passzivitás jellemzi, mivel az ország nem dolgoz ki önálló stratégiát. Az állam szerepe bizonytalan, a szakszervezetek gyengék. A versenyképes technológia szűk körben terjed el, a főállású termelők száma nem haladja meg a 200 ezret, a termékek minősége nem javul. Ez a modell a ma kirajzolódó irányt folytatja, vagyis a gazdálkodók kis része van tisztában azzal, hogy a versenyben maradáshoz az új technológiákat ismerni kell, és alkalmazkodni kell a kereslethez. Az állam szaktanácsadási rendszer nem teljesen kiépített és nem nyújt kellő szakmai segítséget. A hazai kutatás és fejlesztés nem kielégítő és elenyésző jelentőségű, a szellemi központok száma csökken. Világos célok nélkül a pénzügyi támogatásokat nem a megfelelő területbe fektetik be,

csak utólag próbálják korrigálni a hibát. A gazdálkodók egyre kiszolgáltatottabbak, az exportőrök bizalma ingadozó. C. „Zöld alternatíva” Ennek a jövőképnek a megvalósulására csak 30-50 éven belül látnak esélyt a szakemberek, mert egy egészen új értékrenden alapul a fejlődés. A világ tendenciái megváltoznak, és ehhez hazánk is egy aktív stratégát dolgoz ki. Ez a stratégia magas fokú technológia alkalmazását kívánja meg, ami következtében a szociális és ökológiai problémák megoldódnak. Szintén egy kertészeti központú élelmiszer-gazdaság jön létre, de a közösségi és ökológiai célok kerülnek előtérbe. Az emberek szemléletmódja gyökeresen megváltozik, szem előtt tartják a természeti erőforrások véges jellegét. A kisebb települések népességmegtartó ereje visszatér, az egészséges életmódra egyre nagyobb figyelem kerül. Ennek a modellnek a megvalósításához magas fokú integráció is

szükséges, csak nemzetközi erők összefogásával valósítható meg és tartható fenn ez a gazdaság. Egyelőre még számos hiányosság akadályozza a modellt, de az életminőség és a természetben való boldogulás vonzó képet ad jövőről. Valószínűleg csak az első modell létrejötte után lehetséges ez a változat. 31 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad Információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 2.223 Ajánlások9 A következő ajánlások a tájgazdálkodásba illesztett, tudás- és munkaigényes tevékenységek gyors növekedését elősegítő első jövőkép megvalósítását tűzik ki

célul: 1. A mezőgazdálkodást be kell illeszteni a tájgazdálkodás rendjébe, ki kell alakítani a tájtervezési rendszert. 2. Jogi eszközökkel elő kell segíteni a tartós birtokformálódást és az egy birtokhoz tartozó ingatlanelemek együttes kezelését. 3. A kistérségi fejlesztési programokban meg kell jeleníteni azokat a tájgazdálkodási, infrastrukturális és intézményfejlesztési terveket, amelyek alapján a gazdálkodói kooperáció, a gazdálkodásfejlesztés összehangolása megoldható. 4. Olyan térinformatikai rendszert kell kialakítani, amelyben egyesítve vannak a tulajdoni, a környezeti, a vízügyi, a földhasználati és a birtok-nyilvántartási adatok és tervek. 5. Az állami és a szakmai érdekképviseleti szervezetek építsenek ki általános tanácsadási rendszert, támogassák a specializált szaktanácsadó vállalkozásokat, és szervezzenek a szakmai ismeretterjesztéshez a szakmánként és tájanként bemutató gazdaságokat. 6.

A biotechnológia tudományterületét és az eredmények alkalmazását sokoldalúan támogatni kell, mert jelentősége nőni fog. 7. A főleg kertészeti termelési ágazatokban sürgősen meg kell szervezni, és el kell terjeszteni a termelői értékesítési szervezetek rendszerét. 8. Az államnak fokozott szerepet kell vállalnia az élelmiszer-biztonság területén 9. A vízpótlást lehetővé tevő készletek átgondolt hasznosítására stratégiai programok indítása szükséges. 10. A hazai kutató-fejlesztő, növénynemesítő tevékenységnek alapvetően a termésmennyiségek fokozására és a minőségi paraméterek javítására, illetve új, speciális tulajdonságokkal felruházott fajták kialakítására kell irányulnia. 11. A versenyképes, kiváló minőségű termékeket előállító kertészeti kultúrák további elterjesztését támogatni kell. 12. A gabona–hús vertikum hatékonyságát növelni kell 9 TEP Hivatal, Agrárgazdaság,

élelmiszeripar munkacsoport jelentése, Oktatási Minisztérium, Budapest, 2001, 39-43. o 32 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad Információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 2.224 2004-ig megvalósult agrárpolitikai változások Az elmúlt 4 évben a mezőgazdaság GDP-ből való részesedése 4 % alatt maradt, a mezőgazdaság kibocsátása csökken. Ez főként a termelők tőkehiányával és az alacsony technológiai színvonallal magyarázható. A mezőgazdaságban, az erdőgazdaságban és a halászatban foglalkoztatottak száma tovább csökken, és az agrárgazdaság az egyedüli, amely a termelő ágazatok

közül pozitív külkereskedelmi szaldót képes felmutatni. Az Agrárgazdasági Tanács álláspontja szerint a magyar agrárgazdaság versenyképessége nagyon lassan és kis mértékben javul, nem mérséklődtek az EU-csatlakozással összefüggő versenyképességi kockázatok.10 Az uniós csatlakozási tárgyalások legtöbb vitája agrárpolitikai témakörben zajlott. A növény- és állat-egészségügyi részfejezeteket 2002. elején lezárták, egyben elfogadták az átmeneti mentességi igényeket, a vágóhidak szerkezetére és a tojótyúk ketrecekre vonatkozó előírásokat. A további tárgyalási területek közül különös figyelmet kapott a szántóföldi növénytermesztésben támogatható terület nagysága, illetve a támogatási összeg meghatározásához szükséges gabona-termésátlag meghatározása, a szarvasmarha ágazat kvóta kérdései és a bortermő zónák besorolása.11 Az uniós vidékfejlesztési intézkedések teljes mértékben

vonatkoznak az új tagországokra, állami társfinanszírozással lehet pályázni támogatásért. Emiatt ahogy a 4 sz táblázatban is látható az agrár- és területfejlesztési támogatás 2005-ben várhatóan jóval nagyobb lesz mint az elmúlt években, összesen 327,3 Mrd Ft.12 A többletet az Európai uniós források (SAPS, SAPARD, AVOP) teszik ki. 10 Jelentés az agrárgazdaság 2003. évi helyzetéről, Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium, Budapest, 2004. november 11 Somogyi Zoltán, A csatlakozási tárgyalások agrárfejezete, Európai Füzetek 9, KUM, Budapest, 2003, 4-5. o 12 Esély a falunak és a vidéknek, Agrár- és vidékfejlesztési költségvetés 2005, Kormányszóvivői tájékoztató, 2004. 33 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad Információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti

Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 4. sz táblázat: Agrár- és vidékfejlesztési támogatások keretének változása, milliárd Ft % 180 160 EU 140 169,3 Mrd Ft 120 + 100 80 60 Nemzeti 158,4 Mrd Ft 194,3 Mrd Ft 40 20 0 2001 2005 2.23 Egészség és élettudományok 2.231 Helyzetkép Magyarország lakosságának száma 1950 óta folyamatosan csökken, és ugyanazt a tendenciát vehetjük észre mint Európa nagy részében, vagyis a 65 év felettiek száma megkétszereződött az utóbbi években. A halandóság csökkenését követi a termékenység csökkenése. A halandóság növekedése főként a középkorú férfiakat érintette 2000-ben történt felmérések alapján Magyarország lakosságának egészségügyi állapota sokkal rosszabb, mint az a gazdasági helyzetéből adódna. Sürgős

népegészségügyi programra van szükség, amelyekkel meg lehetne állítani a legfőbb halált okozó betegségeket, pl.: szívkoszorúér és agyér betegségek, tüdőrák, májzsugorodás, a nőknél emlőrák. Ezeket a betegségeket az évi szűrővizsgálat során meg lehetne előzni, de egy új egészséges életmód átvétele és elterjedése is szükséges lenne. Az ENSZ ajánlásait követő demográfiai forgatókönyv alapján 2020-ig a halálozások száma valószínűleg stagnál, vagy kis mértékben csökken, a születések száma nem emelkedik. 34 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad Információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi

jellegű alkalmazásokhoz. Az egészségügyi kiadások egész Európában folyamatosan nőttek az elmúlt évtizedben, így történt ez Magyarországon is. Az állami költségvetés 1991-ben 14 milliárd Forintot, míg 1999-ben 57,6 Mrd Ft-ot költött az egészségügyre. Ha megnézzük az egészségügyi magánkiadásokat, láthatjuk, hogy Európában a közvetlen térítési díj a legnagyobb arányú, míg Magyarországon a társadalombiztosítás fedezete 74%. Várhatóan ez az arány az európaihoz hasonlóan fog alakulni az elkövetkező években, és a kiegészítő rendszereknek (pl.: nyugdíjpénztár) is nagyobb szerep jut. A magyar egészségügy legsúlyosabb problémája a dolgozók bére, amely a ’90-es években csökkent, és azóta jelentősen nem emelkedett. Mivel az egészségügyi dolgozók nagy része alulfizetett, fennáll a veszély a jól képzett magyar orvosok külföldre áramlásának. A jövőben a bérek növelése okozhatja a legnagyobb

költségkiadást. A legnagyobb erőforrást egyelőre a megelőzésre fordítják, majd a korházi ellátásra, végül az ambuláns ellátásokra, vagyis az alapellátás és házi orvosi ellátásra. A gyógyszerköltség a GDP-re kivetítve hazánkban az egyik legmagasabb az OECD országok között, ez azonban idővel mérséklődni fog. Az egészségügyi költségek növekedésének mérséklésére az elkövetkezendő években nagy hangsúly fog kerülni, ehhez számos eszköz áll ma is a rendelkezésünkre. Az egészségügyi információs rendszerek kiépítése és teljes integrációja a kiadások csökkentését eredményezheti, mint például a távdiagnózis. Az ún „bizonyítékon alapuló orvoslás” adatbázisa már több országban hatékony segítséget nyújt az orvosoknak, akik az ellenőrzött klinikai kísérletek jegyzőkönyvéhez ingyen férhetnek hozzá az Interneten. A farmaökonómiai követelményrendszer bevezetésével a gyógyszerek használatának

gazdaságosságát is lehetne vizsgálni. Az egészségügyi kiadások alakulását mindenkor nagy mértékben befolyásolja a kormány gazdaságpolitikája. A később leírt jövőképekben azt feltételezzük, hogy a közkiadások a GDP növekedését tartósan meghaladó mértékben nem emelkednek. Témánk szempontjából kulcsfontosságú, hogy az államnak tiszteletben kell tartania az emberi jogokat, amelyek az élettel és az egészséggel kapcsolatban jelennek meg. Azonban jelentős súllyal esik latba a költségvetés teherbíró képessége, vagyis az ország pénzügyi lehetőségei. Előreláthatólag 2020-ban leszünk képesek elérni a fejlett országok jelenlegi egészségügyi ráfordítási szintjét. 35 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad Információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus

könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A népesség általános egészségügyi képzettsége és műveltsége fontos tényező, hiszen az állampolgárok maguk tehetik a legtöbbet az egészségük megőrzéséért. A betegségek nagy része visszavezethető a nem megfelelő életmódra. Ugyanakkor a beteg fokozatosan egészségügyi szolgáltatások és termékek fogyasztójává válik, és így joga van megfelelő ismeretekkel rendelkeznie a termékekről és a szolgáltatásokról. Sajnos Magyarországon egyelőre kevés az olyan kiadványok száma, amelyek hiteles egészségügyi információkat közvetítenek a lakosság felé. Az egészségügyi szakemberképzés várhatóan átalakul, részben új képzési területek jelennek meg, részben átszervezés történik. Néhány példa: az ápolók képzettségének emelése,

speciálisan képzett szakembergárda a megelőzés és egyéb népegészségügyi tevékenységek területén, komplementer medicina oktatása az egyetemeken, az orvos és az egészségügyi szakszemélyzet képzésében. Az egészségügy egy része szigorúan szabályozott, de a kórházi ellátás minőségbiztosítása sem megoldott. Az élettudományok területén a legfontosabb feladat az egyes gének funkciójának megismerése. Az egy génhiba által okozott betegségeket minden valószínűség szerint hamarosan génsebészeti úton gyógyítják majd. A bizonyítékokon alapuló orvoslás felértékeli a diagnosztika jelentőségét, sor kerülhet robotizált, több intézményt kiszolgáló megalaboratórium telepítésére. A gyógyszeriparról azonban azt föltételezzük, hogy az áttöréseket a népbetegségek területén érik majd el. A gyógyszerkutatás elkövetkező két évtizedét alapvetően a molekuláris biológia és az információtechnológia

fogja meghatározni. A magyar lakosság egészségi állapotát meghatározó tényezők közül a leglényegesebbek és a megelőzés szempontjából a legfontosabb tényezők a következők: dohányzás, alkoholfogyasztás, táplálkozás, szabadidős tevékenységek, környezeti tényezők, genetikus hibák, mentálhigiéné. 2.232 Jövőképek A TEP az egészségügyi politika szempontjából fogalmazott meg 3 jövőképet. Az első modell a legoptimistább, de legkorábban 20 múlva következhet be. A harmadik modell a legpesszimistább, míg a második az átmeneti, ennek a megvalósulása a legvalószínűbb. 36 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad Információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való

megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A. Egészség–orientált multiszektoriális (EOM) egészségpolitika A modell középpontjában a lakosság egészségi állapotának javítása és az egészséget támogató környezet kialakítása áll. Az EOM politika megvalósulásához az elkövetkezendő két évtizedben tudatos kormányzati politika és a lakosság támogatása is szükséges. Kialakulásának feltételei: változatos tulajdoni és gazdasági formák megjelenése, átfogó országos ellátási rendszer kialakítása, egészségügyi dolgozók bérének emelkedése, társadalmi és a régiók között lévő egyenlőtlenségek mérséklődése. E feltételek mellett megvalósuló jövőkép jellemzői: • Törekvés az egészséges táplálkozás elterjedésére, a mozgáskultúra fejlesztése. • Az egészség szempontját a kormányzat minden területén figyelembe veszik, minden jogi és gazdasági eszközzel

támogatja. • A megelőzés prioritást élvez az ellátórendszer működésében, a korai diagnózisra és hatékony terápiára nagy hangsúlyt fektetnek. • Az egészségügyi rendszer struktúrája megváltozik, a szolgáltatás terén vegyes tulajdonú viszonyok lesznek jellemzőek, a kiegészítő biztosítások jelentősen bővülnek. • A tömegtájékoztatás és egészségügyi ismeretterjesztés kiszélesedik, hatékonnyá válik. • Az orvosok képzésében egyre több specializáció jelenik meg pl.: népegészségtan, komplementer medicina, mentálhigiéné. B. Kiadáskorlátozó és hatékonyság-orientált (KKH) egészségpolitika A KKH egészségpolitika fő céljai: az egészségügyi rendszer finanszírozásának csökkentése a közpénzekből, ugyanakkor a leghatékonyabb egészségügyi rendszer működtetése. Eszerint a lakosság elfogadja a jó minőség érdekében, hogy az ellátás sok tekintetben magánfinanszírozáson alapuló

kiegészítésre szorul. Ez az egészségpolitika a kővetkezőképpen jellemezhető: • Az egészségügyi ellátások közfinanszírozásának aránya 60–65 százalékra csökken. • Állandó vita témája lesz a fizetésképtelenek ellátásának terhei. 37 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad Információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. • Az egészségügyi program három nem-pénzügyi követelmény teljesítésére redukálódik: a minimálisan kötelező feladatok ellátása, a nemzetközi követelmények teljesítése és a mindenkori aktuálpolitikai szempontok kiszolgálása. • Az

egészségügyi előirányzatok, normatív támogatások elköltésében erősödik a bürokratikus és pénzügyi ellenőrzés. • A kormány képes moderálni az egészségügyi áruk és szolgáltatások általános árszínvonalát, szabályozólag hat a belső piacukra. • Az egészségpolitikának köszönhetően a GDP államháztartásban koncentrálódó része csökken, és mérséklődik az egészségügyi kiadások finanszírozásában az adók és járulékok szerepe. • Társadalmi értelemben a KKH egészségpolitika csak saját szektoriális céljaira redukálódik, és lemond arról, hogy hatékonyságát az érintett lakosság egészségügyi mutatóival mérje. C. A nyereség-orientált szolgáltatók érdekei által vezérelt (SZÉV) egészségpolitika A SZÉV egészségpolitika olyan környezetben alakulhat ki, ahol a piaci elemek erős dominanciája meghatározóan uralkodik. A nyereség-orientált szolgáltatók részéről a döntő érdek az, hogy a

bevételeket az elérhető maximumig fokozzák, ezért a következmények népegészségügyi szempontból rendkívül tragikusak és elgondolkodtatóak lehetnek. A betegellátás erősen polarizálódik, elkülönül a gazdag és szegény betegek ellátása. Az állam a szabályozott piaci keretek között próbál olyan szociális védőrendszert létrehozni, amely a szociális szempontból leginkább rászorultak számára nyújt egy bizonyos minimális szintű, alapvető egészségügyi ellátást. Következmények: • Az egészségmegőrzés teljesen háttérbe szorul, a társadalmi különbségek a szegények és gazdagok között tovább mélyül. • Az egészségügyi gazdasági élet hazai szereplői egyre növekvő hasznot kívánnak elérni, dominálni fog a magántulajdon. • Az orvosok fizetésének emelése érdekében, az erős szakmai érdekvédelmi szervezetek rendkívül erős, a gazdasági célokat nyíltan megjelenítő érdekérvényesítő szerepet

játszanak. 38 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad Információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. • A legtöbb egészségügyi intézményt privatizálják, a kiélezett versenyben egyre színvonalasabb szolgáltatásokat nyújtanak, egyre drágábban és a biztos profit reményében. • A társadalom 10-15 százalékának semmilyen egészségbiztosítása nem lesz, ezért a szociálpolitikai rendszer feladata lesz, hogy az ilyen csoportok ellátásáról gondoskodjon. • Az állam szerepe elsősorban a hatósági és közegészségügyi feladatok ellátására korlátozódik. 2.233 Ajánlások13 1.

Magyarországon alakuljon ki egy olyan egészségközpontú állami politika, amely a népegészségi hatékonyságot rendszeresen elemzi. 2. Törekedjen a kormány az esélyegyenlőségre és az egyes társadalmi rétegek között lévő egészségi állapot jelenlegi különbségének mérséklésére. 3. Kiemelt programban kell küzdeni a kockázati és károsító tényezők (dohányzás, alkohol, drogok) ellen. 4. Az alap és középfokú oktatásban az egészségügyi ismeretek, az életminőséget befolyásoló tényezők oktatása legyen kötelező tantárgy. 5. A tömegkommunikáció eszközeivel kell az egészséges életmódra nevelni az összes korosztályt. 6. Az egészségpolitika fő célja a betegség kialakulásának megelőzése legyen 7. Az egészségügyi ellátás kiemelt területeit és prioritási rendjét központilag meg kell határozni. Az alábbi ellátási területekre célszerű irányítani a működés különböző szervezeti formáit és az anyagi

támogatást: csecsemőhalálozás, daganatos betegségek, szív- és érrendszer, traumatológia, allergia, mentálhigiéné, alternatív medicina. 8. Kevesebb, de folyamatosan működő centrumokat kell teremteni a csúcstechnológiai berendezések bevezetésére. 13 TEP Hivatal, Egészség és Élettudományok munkacsoport jelentése, Oktatási Minisztérium, Budapest, 2001, 47-52. o 39 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad Információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 9. Az egészségügyi ellátásban dolgozók erkölcsi és anyagi megbecsülését biztosítani kell, a dolgozók bér- és kereset szerinti

sorrendjében az egészségügynek az első öt ágazat közé kell kerülnie. 10. A felsőfokú egészségügyi képzés átalakítását kell végrehajtani, speciális területek létrahozásával és a követelmények emelésével. 11. Egy kiemelt és elkülönített, csak az élettudományi, egészségügyi kutatást szolgáló állami pénzügyi alapra van szükség. 12. A K+F adókedvezmény jelentős növelésével az állam a szabályok megfelelő alakításával tegye Magyarországot a gyógyszeripari K+F tevékenység számára kedvező tereppé. 13. A kis és középvállalkozások törekedjenek az egészségipar sokirányú igényeinek a kielégítésére pl.: egészségügyi segédeszközök, diagnosztikai berendezések, diétás élelmiszerek, stb. 2.234 2004-ig történt egészségügyi változások Az egészségügyben az elmúlt négy évben kisebb változások történtek, sajnos azonban számos problémát még nem sikerült megoldani. A kórházak

orvoshiánnyal küszködnek, az egészségügyi dolgozók bére mérsékelt ütemben emelkedik. A hálapénz adása és elfogadása 2003-ban egy internetes árlista nyilvánosságra hozásánál a közvélemény középpontjába került, visszaszorítására javaslatokat dolgoztak ki, de érdemben változás nem történt. Az egészségügy egy részének további privatizációja még nem dőlt el, bár a 2004. december 5-én megtartott szavazás nem hozott eredményt, a szavazók többsége a privatizáció ellen döntött. A költségvetésből az egészségügyre 55,2 Mrd Ft jut 2005-ben, ez az érték az előző évekhez képest pár százalékkal magasabb. Kiemelten támogatott területek: gyógyításmegelőzés, gyógyszertámogatás, szakmai programok, infrastrukturális fejlesztések az elmaradott régiókban, információ-technikai fejlesztések. Az ERFA pénzügyi alapból 2004 és 2006 között 19,9 Mrd Ft jut az egészségügyi intézkedésekre.14 A kedvezőtlen

népegészségügyi helyzet javítása érdekében fogalmazza meg a következő évtized feladatait a Nemzeti Népegészségügyi Program, amely keretében felhívja a figyelmet a szív- és érrendszeri kockázatokra, kampányol a parlagfű és a dohányzás ellen. 14 Hatékonyabb, jobb egészségügy, Az egészségügy költségvetése 2005-ben, Kormányszóvivői tájékoztató, 2004. 40 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad Információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Egyre többet hallani a sajtóban az egészséges táplálkozásról és a testmozgás szükségességéről, de a lakosok szemléletváltása nagyon

hosszú folyamat. 2.24 Emberi erőforrások 2.241 Helyzetkép A munkacsoport az emberi erőforrásokkal kapcsolatos számos problémakör közül elsősorban az oktatásra és annak társadalmi, illetve munkapiaci összefüggéseire irányították figyelmüket. A magyar oktatási rendszer a ’90-es években számos változáson ment keresztül Az emberi erőforrások és az oktatás helyzetét, a közoktatás fejlesztésének módját nagyban meghatározza a gazdaság és a társadalom jelenlegi állapota, az ország gazdasági fejlődésének jellege és üteme. Összességében elmondható, hogy az oktatásra fordított kiadások megfelelnek az ország fejlettségének, bár 1996 óta az állami támogatás folyamatosan csökken, és az OECD országok átlaga mögött jóval elmarad. Az oktatási kiadások nagyságával egyenrangúan fontos az oktatás helyzete szempontjából, hogy hogyan alakul az iskolába lépő fiatalok száma, és erre a népesség csökkenése nem volt jó

hatással. Az elmúlt évtizedben a 10 és 19 év közötti gyerekek száma drasztikusan csökkent, amely a jövőben sok helyen az intézmények bezárásához vezethet. A gazdasági aktivitás is csökkenő tendenciát mutat, a munkanélküliség a fiataloknál koncentráltan jelentkezik. A társadalmi változások is érintik az oktatást, pl: a gyermekszegénység emelkedésének hatása az iskolákban. A magyar közoktatást korábban a kizárólagos állami tulajdon jellemezte, de mára a vegyes tulajdon lépett a helyébe. Ugyancsak a ’90-es években történt változás az alap- és középfokú iskolarendszerben, mára a vertikális és horizontális határvonalak elmosódnak. Ezzel egy időben a pénzügyi és pedagógiai hatékonyság romlott, a tanulók oktatása jóval színvonalasabban és kisebb költséggel megoldható lenne a helyi önkormányzatok együttműködésével. A fizikai ellátottsága az iskoláknak nem kielégítő, sok a régi épület és az elavult

berendezések nagyon költségesek. Az iskolákon belüli oktatástechnikai eszközök ugyancsak 41 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad Információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. meglehetősen elavultak, de az alapvető eszközök (magnók, videók, tévékészülékek, írásvetítők) viszonylag széles körben rendelkezésre állnak. Az informatikai és kommunikációs kultúra közvetítésének komoly gátja az informatikai eszközrendszer hiánya és elmaradottsága. Az információ és kommunikációtechnika területén az erkölcsi avulás nagyon gyors, a jelenlegi szint tartásához egy hosszabb

távú oktatási informatikai fejlesztési koncepció elfogadására és tartós finanszírozására lenne szükség. További probléma a pedagógusok alacsony fizetése, a pedagógusi réteg vált szinte a legrosszabbul fizetett értelmiségi csoporttá. Az alacsony bérezés kedvezőtlenül hat a tanárok presztízsére, a foglalkoztatás biztonsága is meginog az iskolák bezárásával és összevonásával. A jövő szempontjából a pedagógusok tudásának korszerűsítése kulcsfontosságú, az informatikai ismeretek és eszközök nem széles körben elterjedtek, bár megindult egy informatikai modernizációs program. Az informatika oktatásánál jóval nagyobb jelentőségű az információ- és kommunikációtechnika taneszközként való felhasználása. A különböző településtípusok között amúgy is meglévő különbségek az elmúlt évek során folyamatosan növekedtek, a teljesítmény nagyban függ az iskolák működési helyétől. Az oktatási rendszer

egészét érintő probléma a cigány tanulók helyzete, a diszkrimináció nyílt és rejtett formáinak továbbélése, a befejezetlen általános iskolai végzettségűek számának emelkedése, a társadalmi felemelkedés alacsony esélyei. A középiskolai oktatás számos új formája alakult ki a rendszerváltás után, amelyek az alapműveltségen kívül hosszabb távra szóló (képzési idő 4-6-8 év) munkaerő-piaci érdekeket is szolgálnak. A hagyományos szakiskolák aránya azonban jelentősen visszaszorult Ezek a változások szerkezeti feszültségekhez vezethetnek, a lemorzsolódás aránya egyre emelkedik. Az oktatás tartalmában és az iskolák belső világában nagy sokszínűséget tapasztalhatunk, de szükség van egy egységes és rugalmas szabályzatra, amelyet a nemzeti alaptanterv (NAT – 1995) elfogadásával teremtettek meg. Az új problémákra kívánt megoldást adni, a kilencvenes évek elején szétaprózódott iskolarendszerbe egységes elveket

vitt. Az alaptanterv nagy szabadságot adott a pedagógusoknak és intézményvezetőknek a saját helyi pedagógiai programjuk kialakításában, de némely terület tisztázatlan maradt, ezért kerettantervvel való kiegészítésre szorult. A felsőoktatásban végbement változások legfontosabb elemei: a modern felsőoktatási rendszer törvényi kereteinek megalkotása, a gyors mennyiségi növekedés és az intézményrendszer mindehhez kapcsolódó átalakulása. A felsőoktatás expanziójára sajnálatos 42 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad Információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. módon egy átmenetileg

zsugorodó gazdaságban került sor, az államháztartási deficit és a felhalmozott államadósság miatt a lehetőségek korlátozottak voltak. A felsőoktatásban tanulók száma jelentősen nőtt, összességében az 1990–1998-as időszak alatt a hallgatók száma a megháromszorozódott. A felsőoktatási intézmények a változó társadalmi igényekhez történő alkalmazkodása azonban lassú folyamat és óhatatlanul bizonyos súrlódásokkal jár. Nem szabad engedni, hogy nagy tömegek oktatása a minőség rovására menjen. A szerkezeti átrendeződés főként új intézmények alapításával történt, a magánforrások szerepe a finanszírozásban megerősödött. Beindult az akkreditált iskolarendszerű felsőfokú szakképzés, de még nem érte el a fejlett országokban tapasztalt növekedést. A doktori programban résztvevők száma elmarad az uniós átlagtól, mert a doktorandusok egyelőre kevéssé megbecsültek. Az 1999-ben elfogadott felsőoktatási

törvény 18 állami és 1 egyházi integrált intézmény létrehozásáról rendelkezik, ezzel egy integráció vette kezdetét az ésszerű gazdálkodás és az intézményi összekapcsolás előnyeit kihasználva. A szakképzésben lényeges célcsoportok a munkaviszonyban állók és a munkanélküliek. A munkáltatók képzési hozzájárulása még nem eléggé ösztönző, és a munkanélküliek továbbképzését is előtérbe hozta az élethosszig tartó tanulás gondolata. 2.242 Jövőképek Az itt bemutatott jövőképek 15-20 év múlva bekövetkezhető célállapotot kíván leírni, feltételezett forgatókönyv írása nélkül. A munkacsoport 3 fő változó alapján strukturálta az elképzelt jövőképeket az oktatás és humán erőforrás területén: 1. Fajlagos hatékony költségvetési erőforrásokkal való ellátottság (FHKE) Ez egy komplex változó, amely három tényező hatását összesíti: a fajlagos GDP szintje, a tágan értelmezett

kormányzati oktatási közkiadások aránya a GDP-ben, az oktatási intézmények belső hatékonysága. 2. A munkaerő-kereslet tudásintenzitása A gazdasági fejlődés választott útjának tudásintenzitását és a humán erőforrásokkal szemben támasztott követelményeket jelenti. 3. A magánszféra jelentősége Ez egy aktivitási változó, a lakosság és a munkaadók fizetőképes keresletét, illetve bekapcsolódásuk mértékét jelenti az oktatás finanszírozásába. 43 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad Információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Ezeken a változókon kívül más külső és belső

tényezők is hatással vannak, de a kezelhetőség miatt csak ezt a hármat vizsgálták. Eszerint 8 variáció képzelhető el: 5. sz táblázat: Az oktatás jövőképei Jövőképek Munkaerő-kereslet Magánszféra tudásintenzivitása szerepvállalása Magas Magas Magas magas magas alacsony magas alacsony magas magas alacsony alacsony alacsony magas magas 6. Tartós tudáshiányos alacsony magas alacsony 7. Az oktatás mint alacsony alacsony magas alacsony alacsony alacsony 1. Vegyes finanszírozású FHKE tudásközpontú emberierőforrás-fejlesztő 2. Állami dominanciájú emberierőforrás-fejlesztő 3. Vegyes finanszírozású túlképző 4. Az oktatás mint „parkolópálya” 5. Magánfinanszírozású emberi erőforrás-fejlesztő presztízsfogyasztás 8. Emberi erőforrás „dínó” Forrás: TEP Hivatal, Emberi Erőforrások munkacsoport jelentése, Oktatási Minisztérium, Budapest, 2001, 48. o A táblázatban szereplő

lehetőségek közül azonban csak 5 reális. A vegyes finanszírozású túlképző (3. modell) esetben valószínűtlen és életidegen, hogy alacsony tudásintenzitású növekedési pálya esetén a kormányzat és a lakosság egyaránt magasan értékelje az oktatást és a tudást. A tartós tudáshiányos (6 modell) modell esetén a tudás alacsony kormányzati és lakossági értékelése megakadályozná a tudásintenzív fejlődési pálya választását, mivel a kvalifikált munkaerő iránti munkaerő-kereslet előbb-utóbb kínálati korlátokba ütközne. Az oktatás, mint presztízsfogyasztás (7 modell) esetében, pedig azt tűnik valószínűtlennek, hogy a fogyasztók megfelelő gazdasági és kormányzati impulzusok híján maguktól oktatástudatosak és hosszú távú szemléletűek legyenek. 44 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad

Információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A maradék 5 elméleti kombinációk (vegyes finanszírozású tudásközpontú, állami dominanciájú emberierőforrás-fejlesztő, parkolópálya-modell, magánfinanszírozású emberierőforrás-fejlesztő, emberi erőforrások „dínó” jövőképe) a mai nemzetközi porondon is jól azonosítható modelleket, tipikus fejlődési utakat jelentenek. A gazdasági és társadalmi fejlődés szempontjából a három, emberierőforrás-fejlesztő jövőkép (1. a 2 és az 5 modell) tűnik a legkívánatosabbnak. Ezek közül a kormányzati és magán-szerepvállalás kiegyensúlyozottan magas szintjét feltételező vegyes finanszírozású tudásközpontú jövőkép a

legkedvezőbb alternatíva, de a kormányzati aktivitás dominanciáját feltételező 2. jövőkép is megfelelő feltételeket teremthet a magyar gazdaság, társadalom fejlődése és az innovációk magas szintje számára. Az emberi erőforrások „dínó” modell jövőképe irrelevánsnak tűnik, mert nagy mértékben eltér a magyar társadalom és a kormányzati szerepvállalás politikai értékvilágától, részletesebb vizsgálatával ezért nem foglalkoztak. A következő táblázat az elképzelhető 4 jövőkép legmarkánsabb különbségeit foglalja össze: 6. sz táblázat: Az oktatás négy elképzelhető jövőképeinek jellemzői Változók 1. Vegyes 2. Állami finanszírozású dominanciájú tudásközpont 4. Az oktatás, 5. mint Magánfinanszírozású emberierőforrás- „parkolópálya” emberierőforrásfejlesztő FHKE magas (8) fejlesztő magas (8) középmagas (6- közepes (5-6) 7) Munkaerő- magas (8-10) magas (7–8) közepes

(6–7) magas (7–8) alacsony (3–4) kereslet tudásintenzitása Magánszektor középmagas szerepe (7) közepes (4–5) alacsony (3–4) magas (8–9) Tiszta jóléti Jóléti Liberális az oktatásban Állam és piac Liberális piaci 45 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad Információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. közötti elemekkel munkamegosztás bővült jóléti modellje piacgazdasági piacgazdasági piacgazdasági modell modell modell modell diszfunkciókkal Forrás: TEP Hivatal, Emberi Erőforrások munkacsoport jelentése, Oktatási Minisztérium, Budapest, 2001, 52. o 2.243

Ajánlások15 1. Az oktatásra fordított köz- és magánkiadások együttes részesedése a bruttó hazai termékből a következő két évtizedben tartósan magasabb legyen az OECD országainak átlagánál. 2. Az iskolarendszerű oktatás költségeit döntően a jövőben is közpénzekből célszerű finanszírozni, de törekedni kell a magánforrások növekvő mértékű bevonására. 3. Korszerűsíteni kell a pedagógusképzés rendszerét, a pedagógusok jövedelmét a versenyszférában hasonló képzettséggel elérhető jövedelmekhez kell közelíteni, mérsékelni kell a külföldi oktatási-kutatási intézmények és a versenyszféra agyelszívó hatását. 4. Támogatni kell az új szakképzési formák elterjesztését, figyelmet fordítva a kis- és közepes méretű vállalatok sajátos szakképzési szükségleteire. 5. A hagyományos, elavult pedagógiai módszerek megújításával a kreativitás és az önálló gondolkodás fejlesztése, az önálló

tanulói munka, gyakorlati tevékenység és problémamegoldás kerüljön előtérbe, a tanulói képességek eltéréseit vegyék figyelembe differenciált tanítás/foglalkoztatás alkalmazásával. 6. A felsőoktatási rendszerben olyan szabályozási környezetet alakítsanak ki, amelyben a kínálat és a kereslet megfelel a gazdasági fejlődés és a munkaerőpiac követelményeinek. A modernizáció elemei: vegyes finanszírozás kialakulása, tandíjak, a hallgatói hitelek, megreformált hallgatói szociális juttatások, felelős és racionális intézményi gazdálkodásnak. 7. Az érdemi integrációs törekvéseket támogatni kell a racionális felsőoktatási intézményhálózat és szerkezet kialakítása érdekében. 8. Az oktatói munka értékelésében tovább kell erősíteni a folyamatos kutatási tevékenység szerepét, lehetővé kell tenni, hogy az oktatók több energiát fordíthassanak tudományos kutatásra. 15 TEP Hivatal, Emberi Erőforrások

munkacsoport jelentése, Oktatási Minisztérium, Budapest, 2001, 65-71. o 46 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad Információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 9. Meg kell szervezni a pályakorrekció intézményi útjait, különösen a hátrányos társadalmigazdasági helyzetű csoportok tagjai számára Ki kell alakítani a felnőttoktatás megfelelő intézményi és támogatási rendszerét. 10. A felsőoktatás minőségének javítása érdekében ki kell építeni egy intézményi és központi lépéseket kombináló hatékony minőségbiztosítási rendszert. 2.244 2004-ig bekövetkezett oktatáspolitikai

változások Az elmúlt négy évben számos javulást tapasztalhattunk az oktatás minőségében, de az intézmények pénzügyi nehézségei továbbra is gondot okoznak. Az OECD felmérése szerint Magyarországon az alapfokú oktatás minősége sokat javult, és a pedagógusok bére is itt emelkedett a legnagyobb mértékben.16 Valószínűleg 2005 elején kerül a Parlament elé a javaslat egy új felsőoktatási törvény alkotásáról, amelyet az összes oktatási hivatal és szervezet támogat. A felsőoktatás hiányait felismerve a koncepció célja: a felsőoktatási autonómia kibővítése és megerősítése, a képzési szerkezet átalakítása (bachelor, master, PhD), a minőségi követelmények érvényesítése, a színvonalas oktatói munka feltételeinek megteremetése. A hallgatók számára továbbra is ingyenesen megszerezhető marad az első diploma, emelkednek az ösztöndíjak, a diákhitel konstrukció új lehetőségeivel segítik az esélyegyenlőséget

a tanulásban. Elindult a Magyar Universitas Program, amely a magyar oktatás nemzetközi versenyképességének programja. A Magyar Universitas Program és az Európa Terv keretén belül a következő területek kapnak támogatást17: Oktatási épületek bővítése, új korszerű épületek megvalósítása (2000-2010): 200 Mrd Ft Kollégiumi férőhelyek bővítése, új korszerű diákotthonok: 30 Mrd Ft A felsőoktatás rendszerének szerkezeti és tartalmi fejlesztése: 6,784 Mrd Ft Tanárképzés: 500 millió Ft Felsőoktatási intézmények infrastrukturális javítása: 12,997 Mrd Ft Felsőoktatási intézmények és a helyi szereplők együttműködésének erősítése: 2,876 Mrd Ft Kutatás-fejlesztés és innováció: 15 Mrd Ft 16 17 OECD, Pillanatkép az oktatásról: OECD-mutatók, Budapest, 2004, Magyar Universitas Program, Oktatási Minisztérium, 2004. 47 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű

dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad Információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A magyar foglalkoztatási stratégia céljai az európai irányelvekre épülnek, 2004-ben a kormányszóvivői tájékoztató a következőket emelte ki: a foglalkoztatási szint növelése, a munka minőségének javítása és a produktivitás növelése, a társadalmi kohézió erősítése és a befogadás elősegítése. A vállalkozók munkáltatói ösztönzésére csökkennek a jövedelemadók, és a tételes egészségügyi hozzájárulások. 2005-ben törekszenek a foglalkoztatás 50-60 ezer fővel való bővítésére, a munkaerőpiacon kisebb esélyű rétegekhez, csoportokhoz tartozó személyek aktivitása növelésére.18

2.25 Informatika, távközlés, média 2.251 Helyzetkép Az informatika, a távközlés és a média háttériparában teljes technológiaváltás ment végbe, és a piac szerkezete is gyökeresen átalakult. A tízéves szakasz kezdetén „látványosan” összeomlott a régi és hagyományos hazai híradástechnikai és számítástechnikai készülék- és berendezésgyártó ipar. Az időszak végére azonban nemcsak újjáéledt, hanem eredményesebben működik, mint korábban bármikor. Sorra települtek Magyarországra a legrangosabb világcégek, és jelentős értékteremtő folyamataikat ide helyezték át, a kutatást és fejlesztést is beleértve. 1999-ben az egyik legnagyobb forgalmat elért gazdálkodó egység már erről a területről került ki. Az eredményekre büszkék lehetünk, ám szembe kell néznünk azzal a ténnyel is, hogy a végbement fejlődés nem egy tudatos és támogató kormányzati politika eredményeként alakult ki. Az információs

társadalom infrastruktúráját egymásra épülő 4 réteg alkotja: a távközlési hálózatok, a számítástechnikai hálózatok, az adatbázisok és tartalomszolgáltatások, az infokommunikációs alkalmazások. Az alábbiakban az infrastruktúra állapotát ebben a sorrendben elemezzük. A távközlésben az elmúlt évtizedben gyökeres változások mentek végbe, a társadalmigazdasági felzárkózásunkat kifejezetten akadályozó elemi távközlési hiányosságok legnagyobb része megszűnt. Korábban a kielégítetlen mennyiségi igények és alapvető minőségi hiányosságok jelentették a legfőbb problémát, 2000-ben már az indokolatlanul magasnak tartott díjak, az új piacra lépők nehézségei voltak a legidőszerűbb problémák. Az 18 Munkahely, munkahely, munkahely, Kormányszóvivői tájékoztató, 2004. 48 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a

szabad Információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. elmúlt években a hazai távközlési hálózat technikailag is rohamosan fejlődött. A helyi telefonpiacon a domináns szereplő a MATÁV, de várható és egyúttal kívánatos is, hogy a koncessziók által létrehozott monopolhelyzetet az új szabályozások megszüntetik, és ily módon piaci versenyhelyzet alakulhat ki, ami képes csökkenteni a hazai távközlés abszolút értelemben is magas árait. 1990-ben indult az első nyilvános mobil rádiótelefon szolgáltatás, és a növekedés meghaladta a legderűlátóbb terveket is. Szakértői becslések szerint a 2000 év végére 2,8 millió lett a mobil előfizetők száma. Az alapvető távközlési ellátottsági

mutatók tekintetében behoztuk korábbi kirívó lemaradásunkat, megközelítettük az EU-tagországok csoportjának szintjét. A vezetékes és mobiltelefon-tarifák a nemzetközi összehasonlításban sem alacsonyak, a hazai jövedelmi viszonyokhoz képest pedig indokolatlanul magasak. Ennek egyik oka a korlátozott verseny, de a magas koncessziós díj és a domináns piaci szereplők kiemelt érdekérvényesítők képessége is lényeges áremelő tényezők. Magyarországon 1986 óta folyik a számítástechnikai hálózatok, rendszerek és az erre alapuló alkalmazások, szolgáltatások fejlesztése. A fejlesztések az Internet-technológia rohamos terjedésével az elmúlt néhány évben erőteljesen felgyorsultak. Az utóbbi években az információs infrastruktúra olyan stratégiai tényezővé vált, amely az országok, régiók gazdasági, kulturális rendszerének minden pontján megjelenik. Épp ezért a Nagysebességű Internet Projekt (NIP) a nagy sebességű

Internet-hálózaton működő alkalmazások fejlesztésére, az ezzel kapcsolatos know-how megismerésére, illetve annak széleskörű megismertetésére helyezi a fő hangsúlyt. Az elektronikus média földfelszíni és műholdas műsorszórási rendszerei megfelelően kiépültek és működnek. Emellett megindult a kábeltelevíziós rendszerek műszaki fejlesztése is, a szolgáltatók fel tudnak készülni a távközlési és internet-piaci versenyre. Hazánkban az elmúlt néhány évben megindult az elektronikusan tárolt adatbázisok kifejlesztése, ám ezen a területen a közeli jövőben igen erőteljes fejlesztésekre van szükség. Az informatikai technológiák fejlődése és azok alkalmazása lehetővé teszi, hogy az államigazgatásiönkormányzati szervek és az állampolgárok közötti kapcsolatok új dimenziókban valósuljanak meg, és ezáltal a demokrácia kiszélesedjen. Ezen a téren még sok jogi és technikai feladatot kell megoldani állami,

önkormányzati és társadalmi szereplők bevonásával. 49 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad Információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Az oktatás sok szálon kapcsolódik az információ előállításának és tárolásának bizonyos rétegeihez, elsősorban a tudományos kutatáshoz és a tudományos ismeretek tárolásához és feldolgozásához, és az információszétosztás egyéb módszereihez. Az elkövetkező korszakban az oktatás infrastruktúráját jelentő információs technológiák fejlődése új lehetőségeket és távlatokat nyit meg e terület számára. Az információs társadalomra való

felkészülés az oktatás minden szintjét érinti, kezdve az alap- és a középfokú oktatástól a felsőfokú képzésig, és fokozott figyelmet kell fordítani a tanítók, tanárok informatikai felkészültségére. Az oktatásban jelentős változásokat okoz az új informatikai eszközök megjelenése, a távoktatás térhódítása, az új munkaerőigény. Az oktatáson kívül az informatika számos más területen is kulcsfontosságú, pl.: elektronikus kereskedelem, egészségügy, mezőgazdaság, bűnüldözés, intelligens települések. A hazai híradástechnikai ipar a század első felében rangos pozíciót szerzett, húzóágazatnak számított, és sikeres ki tudta elégíteni az igényeket. A hirtelen megnyílt piacon a hagyományos magyar híradástechnikai ipar már képtelen volt lépést tartani. Számos nagyvállalat bezárt vagy átalakult, a multinacionális nagyvállalatok hódítottak Magyarországon is. Ez a folyamat csak akkor pártolandó, ha

tudásintenzív, magasabb hozzáadott értéket termelő tevékenységekbe a hazai ipar bekapcsolódhat. A kutatás-fejlesztés területén a magyar szakemberek is jelentős szerepet játszanak, de az új technológiák bevezetését a világcégek diktálják. 2.252 Jövőképek A „Távközlés, informatika, média” munkacsoport sajátságos helyet foglal el a programban, hiszen a többi tárgyalt terület mindegyike az információs forradalom új vívmányaihoz sok szálon kapcsolódik. Ugyanakkor ezen a szakterületen a legrövidebb a hosszú távú előretekintés időhorizontja a változások gyorsasága és dinamikája következtében. Ezen a szakterületen néhány esztendőnyi előretekintés is hosszú távot jelenthet. A jövőképek kialakításának első lépése a jellemzők kiválasztása volt, de végül csak azokat a legfontosabb szakmaspecifikus jellemzőket választották ki, amelyek az adott terület jövőbeli változásait a leginkább meghatározzák,

illetve amelyek mentén a lehetséges jövőképek a legjobban elkülöníthetők egymástól. A szakterület jövőjét a munkacsoport három 50 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad Információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. szempontból tekintette át. Ezt követően, három modell maradt, melyeket három kifejező állatnévvel illettek: 7. sz táblázat: Az informatika, média, távközlés jövőképei Jövőképek A világgazdasági A. „Kis tigris” B. „Karvaly” modell C. „Dínó” modell modell, Aktivitás Kiszolgáltatottság Passzivitás Érvényesül Erős hatás Nem érezhető

Kiegyensúlyozott Kiegyensúlyozott Nem jön létre Intenzív Gyenge Gyenge hatások érvényesülése Mo-n A távközlésinformatika-média konvergenciája Az állami szerepvállalás A. „Kis tigris” modell, az aktivitás forgatókönyve Ahogy a táblázatból is kitűnik ez a jövőkép az állami szerepvállalás mértékében különbözik legjobban a másik két modelltől. Az állam aktívan lép fel a kialakuló információs társadalomban, vagyis fontos szerepet tölt be a piac- és árszabályozás, a fogyasztóvédelem és az innováció területén, valamint jelentős információfogyasztó és -szolgáltató, támogatja a közösségi célú hálózati rendszerek fejlesztését és üzemeltetését. Az internet az oktatás és a munka eszközeként szolgál, így a hálózathoz kapcsolódás elemi társadalmi létfeltétellé válik. A fejlődés fő hajtóerejévé a multimédia-alkalmazások válnak. A digitalizálás, a mobilizálás és a liberalizálás

tovább folytatódik, a távközlés jövőképe egy digitális technológián nyugvó, a mobil és a fix távközlés konvergenciájával számoló, liberalizált piac képét vetíti elénk. A radikális változások folytatódnak, ezt az egymásra hatások megjelenése, a termékek ötvöződése, a szinergiák tudatos kiaknázásának megindulása és a határok elmosódása jelzi. A nemzetközi környezet számunkra kedvezően alakul, az EU-csatlakozás fontos hajtóerő a további átalakítások megvalósításához. E jövőkép szerint van esély az ország kitörésére, és hogy Magyarország Közép- és Kelet-Európában a távközlés területén is fontos szerepet töltsön be. Az EU-konform szabályozás felvállalása és bevezetésének előkészítése a 51 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad Információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a

dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. további fejlődés elengedhetetlen feltétele. Az EU-nak érdeke, hogy a közép-európai régiót ne csak mint piacot, hanem mint szellemi erőforrásbázist is bevonja. B. „Karvaly” modell, a kiszolgáltatottság forgatókönyve A jövőkép legfontosabb eleme, hogy az állami szerepvállalás minimálisan csökken, és a nagy nemzetközi cégek dominálnak a nemzeti piacon, a nemzeti kultúrák alárendelődnek. A távközlés, az informatika és a média növekedése stabil és minden szempontból kiegyensúlyozott. A digitalizáció egybeolvasztja a korábban különálló technikai, technológiai területeket és termelési tevékenységeket. Egybeolvadnak a távközlés, az informatika és a média addig elkülönült

vállalatai. A különböző szolgáltatásokat egyre kisebb számú piaci szereplő nyújtja Ennek hatására multifunkcionális, nagy nemzetközi vállalatbirodalmak alakulnak ki, amelyek a kis országok teljes infokommunikációs piacát megszerzik maguknak. A gyenge állami szerepvállalás eredményeként a gazdaság legerősebb szereplői határozzák meg a gazdasági-társadalmi folyamatok alakulását. Az állam nem finanszírozza a K+F tevékenységeket, sőt nem nyújt központi forrásokat a hazai kultúra szempontjából stratégiainak számító tartalomszolgáltatások digitális fenntartására, továbbfejlesztésére sem. Ebben a modellben az állam a lehető legtöbb szinten feladja oktatásfinanszírozói, oktatásszabályozói szerepét is. A különböző konvergencia folyamatok eredményeként kialakuló nemzetközi monopóliumok a magyar piacon is domináns résztvevőkké válnak. Ez a helyi sajátosságok és a nemzeti kulturális értékek továbbélését

veszélyezteti. A régiók közötti különbségek erősödhetnek, a kistelepülések többsége csak passzívan él a hálózat lehetőségeivel, és több régió kiszolgáltatott helyzetbe kerül. C. „Dínó” modell, a passzivitás forgatókönyve E szerint a forgatókönyv szerint Magyarországon elmarad az informatika, a távközlés és a média technológiáinak rohamos fejlődése és egymáshoz közeledése, konvergenciája. A világgazdaságot a globalizációs folyamatok uralják, de ezek hatásai hazánkban alig érezhetők. Ebben a feltételrendszerben hazánk kimarad a technológia és a gazdaság világméretű 52 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad Információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra

való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. fejlődéséből, késik vagy egyáltalán nem jön létre az információs társadalom. Az állam piaci kibontakozást segítő tevékenysége passzív, általában gyenge az állami szerepvállalás. Ennek bekövetkezése csak úgy történhet meg, ha váratlan akadályozó tényezők jelennek meg a technológiai fejlődésben, illetve ha hazánk olyan elkülönülő fejlődési pályára lép, amely az ország technológiai és gazdasági elszigetelődéséhez vezet. Habár ez a modell kedvezőtlen irányt mutat az ország számára, felhívja a figyelmet arra, hogy milyen elágazási pontok, milyen késlekedések vagy rossz döntések jelentenek veszélyt. Bár súlyos következményekkel járna ennek a jövőképnek a megvalósulása, lehetnek bizonyos előnyei is. Az információs társadalomhoz kapcsolódó veszélyek, és a globalizálódás nem fenyegetné a kis országok

önállóságát, kultúráját és gazdaságát. A technológiai fejlődés lassulásának hatásaként a közösségek visszatérhetnek a hagyományos kultúrához, emberi kapcsolatokhoz. A pozitív hatásokat azonban bőségesen ellensúlyozzák azok a negatívumok, amelyek az egész gazdasági szféra hatékonyságának elmaradását és a korszerű eszközökhöz hozzáférni tudók és nem tudók közötti szakadék növekedését jelentik. 2.253 Ajánlások19 1. Az informatika, a távközlés és a média területén aktív állami szerepvállalás szükséges A kormányzat fő feladatai: a fejlődés és beruházás ösztönzése különböző kormányzati eszközökkel, az EU-konform piacszabályozási keretek kidolgozása és bevezetése, és hogy a legfőbb információszolgáltatóvá és információfogyasztóvá váljon. 2. Az információs társadalom megvalósulásában új típusú írni és olvasni tudás kell, és ennek széleskörű elterjesztése állami feladat.

3. A munkacsoport által érintett szakterületnek tudatos, intenzív ismeretterjesztő és propagandamunkát is kell folytatnia. 4. Sürgetően fontos feladat az ország felkészítése az információs társadalom fogadására (szakemberek segítsége és a felmerülő problémák megoldására). 5. Az állam feladata továbbá az egységes informatikai, távközlési és médiatörvény kidolgozása, a piaci szereplők, a szakmai és civil szervezetek széles körének bevonásával. 19 TEP Hivatal, Informatika, távközlés, média munkacsoport jelentése, Oktatási Minisztérium, Budapest, 2001, 39-41. o 53 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad Információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő

hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 6. Az állam és a piaci szereplők közös feladata az általános gazdaságfejlesztési, iparfejlesztési politika és stratégia kidolgozása, figyelembe véve az állami és vállalkozói szerepvállalást, a multinacionális vállalatok és a hazai tőke jövőbeli szerepét. 7. A társadalom és az állam közös feladata az információs társadalom új „emberideáljának” felvázolása, az életforma átalakulásával és az új típusú emberi kapcsolatokkal együtt járó problémák kezelése. 8. Szintén a társadalom és az állam közös feladata a globalizálódás előnyeinek és hátrányainak elemzése, különös tekintettel a nemzeti kultúra és a nyelv megőrzésére. 9. Szükséges továbbá a távközlési infrastruktúra fejlesztése, a korszerű infokommunikációs módszerek és technológiák gyors bevezetése, az ország számítástechnikai infrastruktúrájának

fejlesztése, az informatikai tartalomszolgáltató hálózat fejlesztése, a nagy adatbázisok létrehozása és elérhetőségük lehetővé tétele. 2.26 Közlekedés, szállítás 2.261 Helyzetkép A szállítás részesedése a GDP előállításában a rendszerváltást követő időszakban csökkent, és 6 százalék körül stabilizálódott. Ahogyan korszerűsödik az ipari szerkezet, annál nagyobb lesz a kevésbé szállításigényes árukat előállító vállalatok jelentősége. A személyszállításban egyre csökken a vasút szerepe, s egyre nő a domináns közúti közlekedésé. A vízi személyszállítás szerepe marginális, a légi személyszállítás viszont egyre lényegesebb szerepet játszik. A közlekedési beruházások az utóbbi években szignifikánsan nőttek, a hazai GDP-nek mintegy 0,7 százalékát teszik ki, ez az arány az EU-ban átlagosan 1,1 százalék. Az árufuvarozás és szállítmányozás területén értelmezhető külkereskedelmi

mérleg 1996-tól kezdve pozitív értékűvé vált, sőt 1998-ra megközelítette a 200 millió dolláros aktívumot. Ennek hátterében a nemzetközi árufuvarozással és szállítmányozással foglalkozó vállalkozások versenyképességének növekedése áll. A közlekedési vállalatok tulajdon szerinti szerkezete is megváltozott, az állami tulajdon aránya csökkent. A privatizáció hozzájárult 54 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad Információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. ahhoz, hogy egyes alágazatokban, például a közúti közlekedésben versenyhelyzet alakulhasson ki. De több területen

fennmaradt az állami tulajdon dominanciája, szolgáltatási monopóliuma. A MÁV 1993-tól 100 százalékban állami tulajdonú részvénytársaság, reformprogramját 1999 végén fogadták el, és megindult a vállalat újraszervezése. A vasúthálózat és műszaki színvonala elavult, a vasút alacsony szolgáltatási színvonala és rugalmatlansága miatt nem versenyképes a közúti szállítással szemben. A közúti áruszállítási szektor teljes egészében privatizált, magas az egyéni vállalkozók száma. A közúti teherszállítással foglalkozó regisztrált szervezetek száma drasztikusan emelkedett az utóbbi években. A közúti áruszállítási piac tehát erősen tagolt, a jelentős túlkínálat miatt a tarifák nyomottak. A magyar belvízi hajózást lebonyolító vállalat, a MAHART állami tulajdonban van, versenyképességéből sokat vesztett az elmúlt időben. A légi közlekedés és a repülőtéri szolgáltatások nyújtása a magyar

közlekedési piac legsikeresebb ágazatának tekinthető, de, nemzetközi versenyképessége még javításra szorul. A privatizáció keretében a közeljövőben a MALÉV számára is megfelelő stratégiai partnert kell találni. A gazdaság szállításigényességének csökkenése és a közlekedési munkamegosztás átrendeződésének következtében a közlekedésben dolgozók száma jelentősen lecsökkent. Ez sajnos a közlekedési kutatás-fejlesztés területre is jellemző. A szorosabb értelemben vett magyarországi közlekedési kutatóintézetek közül a Közlekedéstudományi Intézet Rt, a MÁV és a Vízügyi Tudományos Kutató Intézet működik. A közlekedési vállalatok nem végeznek K+F tevékenységet, ez az infrastrukturális kutatási-fejlesztési tevékenységet rendkívüli mértékben visszaszorította. A közlekedési szektorok közül kiemelkedő jelentőségű a hazai nemzetgazdaságban a járműipar. Járműgyártással két multinacionális cég

foglalkozik, amelyeken fejlett technológiát, korszerű szervezetet és vezetést honosítottak meg. E vállalatok adják a hazai ipari termelés, valamint a magyar export jelentős hányadát. Ezen kívül a közlekedés területéről kiemelkedik még a közlekedési és szállítmányozási szolgáltatások, a közlekedési informatika, a közútépítés és vasútépítés. Ha a működési feltételek vizsgáljuk, elmondható, hogy a hazai közlekedési infrastruktúra egyrészt új hálózati elemekkel bővül, terjed a modern telematikai technológia, ugyanakkor szinte mindegyik szférában leromlott és elmaradott az infrastruktúra nagy részének pálya- és eszközállománya, ezért gyengék az itt nyújtott szolgáltatások is. További 55 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad Információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum

szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. problémát jelent, a nem megfelelően előkészített közlekedésfejlesztési projektek. Habár az országnak magas a vasúthálózati ellátottsága, a pályaszakaszok minősége alacsony, a vonatés tehervagon állomány elöregedett, 20–30 évvel ezelőtti műszaki színvonalat képvisel. Magyarországon az úthálózat mennyisége és területi sűrűsége az EU átlagos értékének megfelelő, de a közúthálózat sugaras felépítésű, Budapest-centrikus, ami akadályozza a vidéki régiók közlekedési kapcsolatát. A hálózat fejlesztése folyamatosan halad, de nem megfelelő a teherbírás és az útszélesség, valamint számos összekötő és elkerülő szakasz hiánya továbbra is problémát jelent. A hazai autópálya- és

autóút-hálózat kiépítettsége nem elégséges, további fejlesztésre szorul. A magyar vízi utak egyre romló állapota alapvetően hozzájárult a vízi szállítás szerepének visszaszorulásához, hajóállománya folyamatosan csökken. A Ferihegyi Nemzetközi Repülőtér állami tulajdonban van, kiépítettsége megfelel, a fejlesztések nyomán kapacitása is folyamatosan bővül. A kormányzati közlekedéspolitika célkitűzése összhangban van a magyar gazdaság modernizációs programjával, és figyelembe veszi az Európai Unió közlekedéspolitikájának alapelveit. A magyar közlekedéspolitika öt egyenrangú fő stratégiai irányt fogalmaz meg: 1. az Európai Unióba való integrálódás elősegítése, 2. a szomszédos országokkal az együttműködés feltételeinek előmozdítása, 3. az ország kiegyensúlyozottabb térségi fejlődésének elősegítése, 4. az emberi élet és környezet védelme, 5. a hatékony, piaci alapú közlekedésszabályozás

Az alapelveket illetően nincs lényeges eltérés vagy ellentmondás az Európai Unió közlekedési politikája és a hazai közlekedéspolitika között, az alapelvek gyakorlati alkalmazása azonban jelentős késlekedést szenved. A közlekedési szektort érintő társadalmi hatások közül az egyik legjelentősebb a társadalom értékrendje. A társadalom szereplőinek többsége egyelőre a fogyasztással, a gazdasági növekedéssel összefüggő előnyöket preferálja, és kisebb jelentőséget tulajdonít a környezetvédelemnek, így a közlekedési mód megválasztásánál, a közlekedéstervezésben is inkább a gazdaságossági tényezők dominálnak. A lakosság értékrend váltása csak fokozatosan, több évtizedes folyamatként mehet végbe. Figyelmet érdemel a közlekedők magatartása és tájékozottsága, a szabályok betartása, a tömegközlekedési eszközök és a közterületek állagának megóvása, valamint a közlekedésbiztonság is. 56

http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad Információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Az emberek kis része törődik azzal, hogy Magyarországon a közlekedés a felelős a levegőszennyezettség 40-60 százalékáért, ezen belül is a közúti közlekedés okozza a legnagyobb kárt. További problémát okoz a környezetei zajterhelés, a táj károsítása, a közlekedési hulladékok újrahasznosítása. A nemzetközi trendek különféle technológiai váltásokat várnak az elkövetkezendő években a közlekedés területén, pl.: fedélzeti jármű információs rendszerek, ütközésmegelőző és automatikus

járműirányító rendszerek, fedélzeti menetszabályozó rendszerek, stb., ám Magyarország körülményei a jövőképalkotáskor mérsékeltebb célok kitűzését teszik csak lehetővé. 2.262 Jövőképek Az egyes változatokat három dimenzió mentén alakítottuk ki. Ezek az alábbiak: 8. sz táblázat: Közlekedés és szállítás jövőképei Jövőképek Állami politika Nemzetközi Tudásintenzitás integráció A. Nyugati típusú Tudatos kormányzati Gyors és magas fokú Magas modernizáció politika B. Követő fejlődés Hiányos Lassú Alacsony C. Zöld alternatíva Tudatos, aktív Új típusú, magas Magas fokú E jövőképek mindegyike csak korlátozottan érvényesül, a reálisan elérhető legkedvezőbb jövőkép az A, a B és a C változat elemeinek kombinációjával alakítható ki. A. Nyugati típusú modernizáció Ez a modell a nyugati típusú modernizációt tűzte ki célul, mint fejlődési pályát. Külső feltétele a

világgazdasági stabilitás, és a szomszédos országokkal való kedvező kapcsolatok kialakítása. Jellemzői: • A folyamatokat a piaci alapú működés vezérli, az állam közvetlen szabályozási szerepe csökken. • A magyar közlekedési rendszer az európai logisztikai/szállítási rendszer szerves részévé válik. 57 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad Információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. • A közlekedési infrastruktúra mennyiségi és minőségi szempontból a folyamatos fejlesztések következtében az európai hálózathoz kapcsolódik, a településfejlesztés és a

közlekedéstervezés az országon belüli egyenlőtlenségeket fokozatosan felszámolja. • A vasúti közlekedésben struktúraváltás történik. A belvízi infrastruktúra és a légi forgalom állami tulajdonban marad. • A közlekedési infrastrukturális beruházásokban, az üzemeltetésben és a fenntartásban egyre nagyobb szerepet játszik a magántőke, és egyre inkább érvényre jut a „használó fizessen” társadalmi konszenzuson alapuló elv. • A technológiai fejlesztések célja a gazdaságosság növelése mellett a környezet állapotának és az életminőségnek a javítása. Ez a jövőkép túlzottan idealizált, a magán- és a civilszféra közti jó kapcsolat még nem alakult ki. Ezen kívül ellentmondó, hogy a közlekedés fejlődése nagyobb ütemben haladna, mint az ország általános gazdasági növekedése, és hogy minden ágazat egyidejű és rohamos fejlesztését tűzi ki célul. B. Követő fejlődés A második modell

közlekedési jövőképének fő vonásai: a kormányzati passzivitás és hiányos stratégia választása, lassú integráció és alacsony tudásintenzitás. Részletesebben kidolgozva ezt a változatot a következőképpen lehet jellemezni: • A hazai közlekedési rendszer az európai hálózat periferikus részévé válik. • Az állami szerepvállalás válságkezelésre korlátozódik, a piac szabályozatlan, a közszolgáltatások veszteségesek. • Az infrastruktúra fejlesztése továbbra sem élvez prioritást, ezért a fejlődés lassú és csak az európai tranzit utak közúti és vasúti kiépítésében történik haladás. • A fejlesztések finanszírozása döntően az állami költségvetésből történik, a magántőke részvétele elenyésző. • A közúti áruszállítási és személyszállítási teljesítmények növekednek, aminek hátrányos következményei a közutak zsúfoltsága és a környezet szennyezése. Ez a modell nem fest

kedvező képet a jövőről, hiszen fokozódik Magyarország a fejlett világgal szembeni lemaradása. 58 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad Információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. C. Zöld alternatíva Ez a modell hosszú idő elteltével valósulhat csak meg, mai szemmel szinte utópisztikusnak tűnhet, de részleteinek kidolgozása tanulságos lehet. A kormány tudatos stratégiájával egy új szemléletű „zöld” gazdasági berendezkedést valósít meg, miközben a nemzetközi folyamatokba és szervezetekbe magas fokon integrálódik az ország, és magas tudásintenzitású fejlődési pályára lép.

• A hazai közlekedési rendszer a tranzitútvonalakon keresztül bekapcsolódik a nemzetközi szállítási rendszerbe. Radikálisan mérséklődik a mobilitás • A gazdaságosság mellett inkább a közösségi és a környezetvédelmi érdekek kerülnek előtérbe. • A közlekedés a legkorszerűbb technológiák átvételére és alkalmazására törekszik, az új környezetbarát és energiatakarékos építési módok és üzemanyagok elterjednek. • A fejlesztések finanszírozása nagyobb részt állami forrásokból történik, a nemzetközi és magánforrások igénybevétele ritkán jelenik meg. • A közlekedésben elsősorban a vasúti és a vízi, valamint a kombinált szállítási módok válnak támogatottá a közösségi és a környezeti tudat formálásának köszönhetően. A „C” változat tehát saját pénzügyi forrásokra és az „emberi tőkére” épít, a környezetvédelem és az életminőség magas színvonalának elérését

tűzi ki célul. Magyarország jelenlegi fejlettsége nem kedvez ennek kialakulására, nem reálisan teljesíthető. 2.263 Ajánlások20 1. A hazai közlekedési hálózat fejlesztésénél egyrészt a tranzit szerepet betöltő, nemzetközi hálózati útvonalakat kell kiépíteni, másrészt az ország regionális, kistérségi szintű összeköttetéseit. 2. Az elégtelen közösségi források miatt valószínűleg hosszabb távon nem kerülhető el a vegyes (közösségi és magán) finanszírozási formák fokozatos bevonása. 3. Különös figyelmet igényel a meglévő infrastruktúra folyamatos karbantartása, a gépjárműhasználók befizetett adóiból a közutak fenntartására elkülönített alapot létrehozni. 20 TEP Hivatal, Közlekedés, szállítás munkacsoport jelentése, Oktatási Minisztérium, Budapest, 2001, 44-49. o 59 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a

szabad Információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 4. A közlekedési vállalatok versenyképességének növelése érdekében szükséges a tőkeerős, vállalati koncentrációk, vagy stratégiai szövetségek létrejötte. 5. A hazai közlekedési rendszer fejlődése érdekében támogatni kell a járműpark mennyiségi és minőségi összetételének a javítását, korszerű technológiák adaptálásával. 6. Biztosítani kell az eurokonform közlekedésszabályozási rendszer kialakulását, az átvett és adaptált szabályok, szabványok, irányelvek és intézményi háttér megteremtését, annak hatékony működtetését. 7. A szoros kapcsolódás miatt célszerű egyeztetni a közlekedésfejlesztési programok

prioritásait az összes további nemzetgazdasági ág fejlesztési stratégiájával. 2.264 2004-ig történt változások A munkacsoport egy konkrét forgatókönyvet, alapszcenáriót is kidolgozott, és a 2004ig látott tendenciák alapján e kissé pesszimista forgatókönyvet látjuk megvalósulni. Eszerint a gazdasági jellemzők szempontjából az állami szerepvállalás a 2000. évi állapothoz képest változatlan, a GDP átlagos növekedési üteme 5 százalék alatt marad, a népesség csökkenése tovább tart. A GDP és a reáljövedelem növekedési ütemének mérséklődése miatt a mobilitás kevésbé növekszik, a hozzáférhető EU-forrásokra nagy szükség van. A járműállomány műszaki színvonala folyamatosan romlik, illetve csak nagyon lassú fejlődés látható bizonyos területeken. Az aktuális politika célja: a gyorsforgalmi úthálózat kiépítése, a XXI. századi követelményeknek megfelelő vasúti közlekedés megteremtése, a

Duna-Majna-Rajna vízi úton a magyar belvízi hajózás újjáélesztése, a dinamikusan növekvő légi közlekedési piacon szilárd pozíciók megszerzése, a logisztikai központok kiépítése, a kombinált szállítás elősegítése és a közforgalmú személyközlekedés fejlesztése. Konkrét közlekedési fejlesztéseket az elmúlt 4 évben tapasztalhattunk, pl.: autópálya építés, útfelújítás, vagoncsere és villamosítás a MÁVnál, új villamos és autóbusz vásárlása, metrópálya-felújítás a BKV Rt-nél Összességében azt mondhatjuk, hogy a változások lassúak, és további gyors intézkedésekre lenne szükség. A kibővült Unió számos kihívást és előnyt jelent Magyarország közlekedéspolitikájában. Különös hangsúlyt kap az a tény, hogy a közlekedés az Európai Unió négy alapelvéből háromnak, az emberek, áruk, és szolgáltatások szabad áramlásának nélkülözhetetlen feltételeit teremti meg. Magyarország

földrajzi helyzetéből adódóan egyre 60 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad Információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. jobban bekapcsolódik az európai vérkeringésbe. A csatlakozás után az áru-és személyszállítást különböző programok segítségével fejlesztik az új tagországokban, pl.: Transz-európai hálózatok (TEN-T), amelyek részei a Páneurópai Hálózatnak. Az Unió jelentős anyagi forrást is jelent, 2000 és 2004 között 44 millió eurót kapott Magyarország az ISPA előcsatlakozási alapból közlekedési projektekre, amelyet vasúti fejlesztésekre irányoztak elő, pl.:

páneurópai folyosók felújítása21 A csatlakozás után az infrastrukturális beruházásokra szánt EU-támogatás jelentősen emelkedik majd. 2.27 Termelési és üzleti folyamatok 2.271 Helyzetkép Ebben a fejezetben a vállalati és az üzleti szférát vizsgálva kapunk helyzetképet a magyar gazdaságról. A tárgyalt témák: új anyagok, részegységek, eszközök, új gyártási technológiák, a beszállítási-gyártási-értékesítési lánc problémái, szervezetek vezetése és korszerű szervezeti formák. A magyar gazdaság túljutott a stabilizáció legnehezebb szakaszán, sikerült kialakítani a piacgazdaság főbb intézményi elemeit, és megteremtette a magyar gazdaság iránti nemzetközi bizalmat. A rendszerváltást követően a túlméretezett, gazdaságtalan kapacitások felszámolása szükséges folyamat volt. Az ipar válsága 1992-ben érte el a mélypontját, és utána dinamikus fejlődésnek indult. Az ipari szerkezetátalakulás sajátos

jellemzője, hogy a nemzetközi kooperáció megerősödött, az áremelkedések miatt a magas anyagköltségű tevékenységek aránya nőtt. Miközben egyre jelentősebb az iparnak a nemzetközi munkamegosztásba való beágyazódása, a belföldi vállalatközi együttműködések visszaestek. A feldolgozóipari ágat egy dinamikusan fejlődő ágazatnak tekinthetjük az 1990-es évek végén. Az export a volt KGST-piacok összeomlása és a piacváltás nehézségei alatt jelentősen csökkent, aztán 1994-től rendkívül dinamikusan (átlagosan évi 18 százalékkal) emelkedett. Különösen az EU-ba nőtt meg a kivitel, a leglátványosabban a gépipar fejlődött. Ha a vállalatok szerkezetét vizsgáljuk, láthatjuk, hogy nagyon sok az apró, tartósan fennmaradni 21 A bővítés és az Európai Unió Közlekedési Politikája, Európai Bizottság Energia és Közlekedési Főigazgatóság, 2003, 8. o 61 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus

könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad Információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. aligha képes vállalkozás. 2000-ben az állami tulajdon aránya a gazdasági szférában 10 százalékra csökkent, a külföldi tulajdon pedig 50 százalékra nőtt. Az 1990-es években a volt szocialista országok közül Magyarországra áramlott a legtöbb működő tőke. A foglalkoztatottak aránya a rendszerváltást követő években mintegy 30 százalékkal csökkent, 1998-ra azonban a munkanélküliség elfogadhatóra csökkent, de a feketén dolgozók száma magas. Az országban egyre nagyobb regionális különbségek alakulnak ki, illetve stabilizálódnak. A Budapest és környéke, illetve az

Észak-Nyugat magyarországi területek gazdasági mutatói jelentősen magasabbak, mint az ország többi részén. Ezt a különbséget az infrastrukturális ellátottság, az urbanizáció foka, az egészségügyi ellátás szintje, az oktatás kiterjedtsége is nagyban befolyásolja. Az Országos Területfejlesztési Koncepció 1997-ben fogalmazott meg fejlesztési célokat a különbségek csökkentése érdekében. A gazdasági válság és a piacváltási átmenet jelentős törést okozott a K+F tevékenységekben: a kutatók száma és a K+F-re fordított kiadások csökkentek, a nagyvállalatok megszűntével szétszóródtak a kutatócsoportok. Az állami kiadások a felére csökkentek, a vállalatok pedig nem tőkeerősek további fejlesztésre. A nemzetközi együttműködés keretei az utóbbi években kitágultak, az EU és a NATO programjaiban teljes tagként veszünk részt. A vállalati működés jellemzőit tekintve javulások történtek, de a nemzetközi

élvonaltól még mindig nagy a lemaradás. Egyre terjednek a fejlett termelési eljárások és szervezési módszerek, újjáépülnek a vállalatok kapcsolati hálói. A multinacionális vállalatok megtelepedése jelentős gazdaságélénkítő hatással járt. Ezek a vállalatok kulcsszerepet játszottak a minőségi termékek hazai piacra vitelében, olyan folyamatokat generáltak a magyar gazdaságban, amelyek hosszú távú hatásai alapot jelenthetnek a hazai vállalatok versenyképességének növeléséhez. A kis- és középvállalati szektor kulcsszerepet játszik a jövőben. Az Európai Unió kiemelten kezeli a szektor problémáit, hazánkban még nem alakult ki megfelelő és koherens KKV-politika. Összességében elmondható, hogy a kis- és középvállalkozások termékeinek és technológiájának korszerűsége második vonalnak felel meg. Nagy részük nem foglalkozik klasszikus értelemben vett fejlesztéssel, tervezéssel, szervezeti struktúrájuk

korszerűtlen, kedvezőtlenek a munkavégzési feltételek, a vállalkozásokat többségében elavult géppark jellemzi, gyenge a marketing tevékenység. 62 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad Információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A hazánkban megtelepedett multinacionális vállalatok köré szerveződő beszállítói kör az ország versenyképességének egyik legfontosabb alapját jelentik az elkövetkező évtizedekben. Az itteni körülményeket jól ismerő multinacionális cégek elképzelhető, hogy a jelenleginél szélesebb körben vennék igénybe a helyi beszállítói forrásokat. A

Magyarországon működő multinacionális vállalatokhoz irányuló beszállítás volumene növekvő tendenciát mutat. Ez lehet a gazdasági fejlődésnek hordozója és a magyar gazdaság korszerűsítésének, dinamikus bővítésének ösztönzője. A beszállítások keresleti oldalon a multinacionális vevő cégek többsége az autó- és az elektronikai iparban tevékenykedik, nagyrészt maga is beszállító. A vevő céget azonos kereskedelempolitikai feltételek és azonos minőség mellett mintegy 10–15 százalékos árelőny kompenzálja azért, hogy lecserélje megszokott külföldi beszállítóját. Ha a cég jó hagyományokkal rendelkező magyar cégek megvásárlásával jött létre, akkor általában a magyar beszállítások aránya igen magas (50–70 százalék). A Magyarországon végrehajtott, zöldmezős beruházások esetében igen alacsony az arány (10 százalék). A tendenciák azt mutatják, hogy ez az arány változni fog a közeljövőben. A

beszállítások kínálati oldalán ma 700-800 vállalat tekinthető beszállítónak, de közülük többnek van szüksége javulásra. Eme cégek műszaki, minőségi, pénzügyi, humán és szervezeti hiányosságai sok esetben akadályozzák a beszállítási arány növelését. A háttéripari politika jelenlegi fő célja az, hogy az országban működő vállalkozások beszállítói kapcsolatokon keresztül minél nagyobb hozzáadott értékkel járuljanak hozzá az ide települt multinacionális cégek gazdálkodásához. A felmérésének tanúsága szerint a közelmúltban a cégeknek közel egynegyede fejlesztett, döntő többsége kis-közepes méretű cég. Az innováció legfontosabb akadályozó tényezőinek a finanszírozási források hiánya, a szervezetek gyenge innovációs potenciálja, a hiányzó technológiai lehetőségek és a szakképzett munkaerő bizonyul. A Magyarországon működő multinacionális vállalatok általában részben vagy egészben

áthelyezték a műszaki fejlesztési központjaikat külföldre. A kutatások közül világszerte is az anyagkutatás a technológiai előretekintési programok egyik kulcsterülete. Az új anyagok, eljárások kutatása kitüntetett jelentőségű, ugyanakkor nem a gyors megtérülés terepe. Az elkövetkezendő 30 évben várható trendek a kutatás-fejlesztésben: a fenntartható fejlődésnek alárendelt anyagtervezés és anyaghasználat, új vagy újra felfedezett anyagok felhasználása az anyagok intelligenssé válása. A hazai 63 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad Információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.

kutatás is jelentős nemzetközi sikereket ért el sok területen, pl.: híg ötvözetek vizsgálata, a fémüvegek technológiája, a folyadékkristályok előállítása és vizsgálata, stb. Az ipari biotechnológia is egyre nagyobb teret hódít, hiszen a környezetbarát technológiák fejlesztése, a szennyezések felszámolása és a hulladékok újrahasznosítása kezd nagy értékké válni. 2.272 Jövőképek A munkacsoport a jövőképek kidolgozását a következő kitörési pontokhoz kötötte: • Új anyagok, részegységek, eszközök. • Új gyártási, megmunkálási technikák. • A beszállítási-gyártási-értékesítési lánc folyamatai. • Szervezetek vezetése, korszerű szervezeti formák. A. Magyarország a „Követők” élmezőnyében Ez a legkedvezőbb kidolgozott jövőkép, miszerint Magyarország határozott stratégiával, partnerként, magas tudásintenzitású fejlődési pályán integrálódik a nemzetközi gazdaságba és a

globális társadalomba, szem előtt tartja a lakosság életminőségét. Ilyen feltételek között képes a magyar ipar arra, hogy szervesen és sikeresen bekapcsolódjon a globális vállalati hálók között folyó feldolgozóipari versenybe. Oktatási rendszerünk minőségi fejlődését is feltételezzük, hiszen a kutatás-fejlesztési és üzleti folyamatok alapja a jól képzett munkaerő. Várhatóan 2005-ig megkezdődik az életképes magyar kis- és középvállalkozói szféra kialakulása, elsősorban a kissorozatú rugalmas gyártásban szerezhetnek hírnevet. Ennek következtében a feldolgozóiparban felhasznált új anyagok, részegységek és eszközök jelennek meg, korszerűsödik a termékszerkezet. A nanotechnológia és az intelligens anyagok területén 2010-ig új felfedezések terjednek el, amelyet hazánk is átvesz és bekapcsolódik a termelésbe. A magyar lehetőségek a fémiparban és a biotechnológiában várhatóak. A K+F szféra finanszírozása

lényeges mértékben javul. Magyarország sikeres követő felzárkózása lehetővé teszi a kapcsolódást a világgazdaság élvonalának technológiai lehetőségeihez. A globális verseny 2015–20-ra a magyar iparban teljes technológiai váltással következik be. Versenyképességünk fenntartása 64 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad Információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. érdekében a közeljövőben fel kell készülünk a következő technológiák átvételére: felületkezelési technológiák, vékonyréteg technológiák, direktgyártás, új járműmeghajtási technológia. Az európai

struktúrákhoz csatlakozva a magyar gazdaságban olyan szervezeti változások mennek végbe, amelyek a versenyképességet segítik. 2020-ig a hazai üzleti szervezetek közül azok maradnak fenn, amelyek megtalálják a helyüket a régió piacán, és alkalmasnak bizonyulnak arra, hogy részt vegyenek stratégiai szövetségekben. Az üzleti folyamatokat elsősorban a fogyasztók folyamatosan bővülő igényei mozgatják. A virtuális vállalatok is egyre nagyobb tért fognak hódítani. A hazai menedzserek a multinacionális társaságok mobil és rugalmas vezetési kultúráját szívják magukba. A hazai üzleti vállalkozások a minőségi munkaerőt keresik és bevezeti a munkavállalók elkötelezettségét növelő munkaszervezési módszereket, például a csoportos munkavégzés. B. Magyarország a „Periféria” peremén, a „Követők” alsó csoportjában E jövőkép szerint Magyarország periférikus helyzetbe kerül, egyre jobban leszakad a vezető

gazdaságoktól. A globális gazdasági-társadalmi fejlődés fő iránya 2020-ig változatlan marad. A fejlődés által felvetett problémák 2020-ig kezelhetőnek bizonyulnak, nem kényszerítenek ki radikális irányváltást. Magyarország versenyhelyzete ez idő alatt jelentősen hátra marad. Mindezek akkor történhetnek meg, ha például az Európai Unió globális versenyhelyzete romlik, és csak egy nehézkes, költekező, bürokratikus „vízfejet” hordozó kényszerszövetség lesz. Hazánknak ekkor nem kitörési lehetőségekről kell döntenie, hanem alkalmazkodási kényszerrel kell szembenéznie. Az üzleti életben a beszállítói lehetőségek beszűkülnek, a hazai kis- és középvállalati szektor struktúrája megmerevedik, a GDP növeléséhez nem járulnak hozzá érdemben. Nagyvállalataink közül is csak azok maradnak talpon, amelyek még bírják az olcsó nyersanyag és az olcsó munkaerő iránti elvárásból fakadó nyomást a költségek

állandó csökkentésére. 65 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad Információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. C. Globális krízis A globális gazdasági-társadalmi fejlődés fő iránya 2020-ig alapvetően megváltozik. A fejlődés jelenlegi iránya, vagyis az elszaporodó globális hatású helyi katasztrófák és intenzív lokális konfliktusok, kényszerítik a globális verseny szereplőit egyeztetett lépések megtételére. A problémák legfőbb forrása a nemzetállamok és nemzetközi szervezetek ellenőrzése alól kiszabadult globális vállalati hálók versengése. A kulcskérdés tehát a megfelelő

hatalmi ellensúly létrehozása. Az átalakulás végeredményeként 2020-ig gazdasági tevékenység alapvetően a helyi igényeket a helyi közösségek szoros ellenőrzése alatt kielégítő szervezetek keretei közé kerül. A közlekedés helyett a kommunikációra helyeződik a hangsúly. A kereskedelemi és beruházási tevékenység visszaszorul, az általános tevékenységszűkítés alól csak a tudás piaca lehet kivétel. Magyarország a lapok újra osztásánál vesztesen kerül ki, hiszen mire élvezni kezdhetné az Európai Unió remélt előnyeit, nagy részt kell vállalnia a radikális visszafogás terheiből. Az egyetlen optimista alváltozat ebből a jövőképből, ha lehetőségeinkhez mérten az alternatív közgazdasági és politikai felfogást képviselő tevékenységek (pl.: nemzetközi civil mozgalmak pártolása) felkarolásával igyekszünk hangsúlyozottan felkészülni a megsejtett változásokra. 2.273 Ajánlások22 1. Az állam feladata az

innovációs folyamatot elősegítő és ösztönző hálózatok megteremtése, egy nemzeti hálózat létrehozása, valamint annak bekapcsolása a nemzetközi hálózatokba. 2. A különböző pályázati lehetőségek jobb összehangolásával ösztönözni és támogatni kell az információs rendszerek vállalatokon belüli kiépítését és korszerűsítését. 3. A termelési folyamatba bevonni kívánt új anyagok és kapcsolódó technológiák fejlesztésénél, a természetben szabadon előforduló anyagok és folyamatok vizsgálatára kell figyelmet fordítani. Előtérbe kerülhetnek az intelligens, valamint az összetett, kombinált, emlékező anyagok. 22 TEP Termelési és üzleti folyamatok munkacsoport jelentése, Budapest: Oktatási Minisztérium, 2001, 39-47. o 66 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad Információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok

a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 4. A kialakulóban lévő érzékelő-technika területén fel kell mérni a hazai adottságainkat, valamint nemzetközi együttműködési lehetőségeinket. 5. A hulladék-lánc tudatos kezelése igen nyereséges üzletág lehet, de ehhez szemléletváltásra és megfelelő szabályozórendszer kidolgozására van szükség, amely ösztönzi a gyűjtő és feldolgozó hálózat kiépülését. 6. A vállalati és intézményes marketing javításával ki kell használni a magyar vállalkozások esélyét, hogy a stratégiai szövetségi hálókban a tudásintenzív termékek, szolgáltatások beszállítójaként kapjanak helyet. 7. Folytatni kell beszállítói vállalkozások megerősítését célzó gazdaságpolitikát, a

Beszállítói Célprogramot. Tevékenysége akkor lehet sikeres, ha különböző kapcsolati hálók megteremtésére, felépítésére és működtetésére koncentrál. 8. Az életminőség javítása és az európai trendek követése megköveteli használati eszközeink minőségének, élettartamának, megbízhatóságának növelését, ezért a különböző szakmai fórumokon tudatosítani kell a korszerű minőségbiztosítás összetevőit és előnyeit. 9. A mindinkább multidiszciplinárissá váló K+F, és az erre épülő műszaki fejlesztés megkívánja az oktatási struktúra jövőorientáltságát, elengedhetetlen az új trendekhez illeszkedő munkaerő-képzési struktúra kialakítása. 10. Az emberi erőforrással kapcsolatos kiadásokat a szervezeteknek mindinkább befektetésként kell kezelniük, nem pedig költségként, meg kell kezdeni az új módszerek magyarországi kutatását és az eredmények beépítését a gazdasági felsőoktatás kínálatába.

11. Az intézményesített vezetőképzés, és a vállalaton belüli képzés keretein belül el kell érni, hogy a vállalat felelős vezetői időben mérlegeljék döntéseik várható környezeti és társadalmi hatásait. 67 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad Információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 3 A TEP program értékelése, sikere A Manchester-i Egyetem a magyarországi TEP program értékeléséről készített egy összefoglalót 2004 májusában. Az angol munkacsoport célja volt megtudni, hogy a magyar program elérte-e a céljait, és hogy irányvonalat adjon egy esetleges jövőbeni programhoz.

Összességében elmondható, hogy a magyar program hatékonyan és sikeresen ment végbe. Az átmeneti gazdaságban lévő ország részletes elő-kutatást végzett a nemzetközi tapasztalatokból, és a jó vezetésnek köszönhetően a program résztvevői harmonikusan végezték el feladatukat. A makro-forgatókönyvek megírásával egy új módszert is bevezettek az előretekintési programokhoz, amely nagy sikert aratott a szakemberek között. A felmérésben résztvevő tudósok hasznosnak tartják a munkacsoportok által használt módszereket, a világos szerkezeti felépítés külön elismerést érdemel. Az egyetlen negatív visszajelzés a helyenként túlzottan szélsőséges és utópisztikus elképzelések. A Delphi-felmérés sikeresen zárult, bár nagyon hosszan elhúzódott komplexitása miatt. Túl sok részletkérdés került kidolgozásra, és ez nagyban lelassította a folyamatot Alapjában véve azonban a kérdőíves felmérés hasznosnak bizonyult. Egy

egyelőre megoldatlan probléma is felmerült, miszerint a nagy cégek jelentős számban külföldi tulajdonban vannak, így a technológiai stratégia sorsa nem Magyarországon dől el. Másrészt a magyar kis- és középvállalkozók túlságosan is el voltak foglalva a rövid távú problémákkal és a túléléssel, ezért nem találtak se időt, se kapacitást a hosszú távú előretekintéssel foglalkozni. Ez utóbbi más országokban is jelentkezett, és nem könnyű rá megoldást találni. Ha a program eredményességét és valódi hatásait vizsgáljuk, a megkérdezettek szerint a hosszú távú szemlélet kialakítása volt a legsikeresebb, valamint a nemzeti politikák közti interdiszciplinaritás felismerése. A program eredeti célja szempontjából, vagyis hogy közvetlen hatást gyakoroljon az ipari szektorok kutatásaira, egyelőre negatív tapasztalatokat láttak. Mindezek ellenére a programot a miniszterelnöki és miniszteri hivatalokban mind ismerik és

felhasználták, bár inkább indirekt hatásokról beszélhetünk. Az ajánlásoknak a legnagyobb figyelem az „Egy egészséges Magyarországért” című program során került. Felmerül a kérdés, hogy Magyarországnak vajon szüksége van-e egy újabb program elindítására. A Manchester-i Egyetem véleménye szerint egy ugyaniyen felépítésű program megismétlésére még nem jött el az idő, mert az elmúlt négy évben radikális változások nem történtek, az ajánlások nagy része még ma is érvényben van. Másrészt egy konkrét réteg, 68 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad Információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi

jellegű alkalmazásokhoz. közönség igényeire választ adva kellene az ajánlásokat megfogalmazni. Azonban nem kétséges, hogy a tudomány és a technológia kormányzati döntéseihez egy stratégiai kitekintés szükséges. Talán egy új megközelítésre lenne nagy érdeklődés Magyarországon, az ún kulcstechnológiák felkutatására, amely az ipari szektort és a vállalati szférát érintené, és a technológiai kérdésekre jobban fókuszálna, mint a gazdasági-társadalmi hatások befolyására. Ennek a megvalósítása nagy körültekintést igényel hazánkban, de ez a program már számos országban sikeresen zajlik, pl.: Franciaország Magyarország gazdasági növekedésének és társadalmi jólétének eléréséhez szükség van a stratégiai államvezetés szisztematikus elemzésére. Ennek érdekében néhány kutatási centrum létrehozása jelenti a haladás útját, amelyek a nemzetközi, hazai és regionális technológiai trendeket rendszeresen

vizsgálják. A TEP program befejezése óta Magyarország 2004. május 1-én, nagy reményekkel csatlakozott az Európai Unióhoz. Az emberek a nemzet felemelkedését, az életszínvonal javulását, a gazdasági növekedést várják. Ez a történelmi jelentőségű esemény azonban számos kötelezettséggel is jár. A Lisszaboni stratégia ambiciózus célkitűzéseinek megvalósításához minden tagországnak kötelezettségeket kell vállalnia, mert nehéz lépést tartani az Egyesült Államok és az ázsiai államok gyors gazdasági fejlődésével. A csatlakozó országok esetében a tudatos technológiai stratégia kidolgozása kulcskérdés, hiszen a keleteurópai bővítés egy kitörési pontot jelenthet az Unió számára. Magyarország sorsának alakulásáért nem csak az állam felelős, hanem a gazdasági szereplők, az állampolgárok maguk is. Rajtunk áll, hogy milyenné válik a jövő Magyarországa, Magyarország jövője 69 http://www.doksihu BGF KKFK

Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad Információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Bibliográfia A Technológiai Előretekintési Programról friss jellege miatt nem készült könyv. Ezért az itt szereplő bibliográfia nagy része kiadvány, amelyeket a TEP Hivatal honlapján lehet megtalálni. Ennek jelölése: wwwtephu Más kiadvány esetében a weboldal pontos címe zárójelben van megadva. 1. A bővítés és az Európai Unió Közlekedési Politikája, Európai Bizottság Energia és Közlekedési Főigazgatóság, 2003, (www.kumhu/EU-Kiadványok) 2. Esély a falunak és a magyar vidéknek, Agrár- és vidékfejlesztési költségvetés, 2005,

Kormányszóvivői tájékoztató www.koltsegvetes2005hu/downloads/agrarppt 3. Evaluation of the Hungarian Technology Foresight Programme (A magyar technológiai előretekintési program értékelése), Report of an International Panel, The University of Manchester, May, 2004 http://www.nkthgovhu/mainphp?folderID=443&articleID=3882&ctag=articlelist&iid=1 4. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, Jelentés az agrárgazdaság 2003 évi helyzetéről, FVM, Budapest, 2004. november, wwwfvmhu/hirek 5. Hatékonyabb, jobb egészségügy, Az egészségügy Kormányszóvivői tájékoztató, 2004. www.koltsegvetes2005hu/downloads/eumppt költségvetése 2005-ben, 6. Havas Attila, Evolving Foresight in a Small Country in Transition (Kibontakozó előretekintés egy átmeneti időszakban lévő országban), Journal of Forecasting, Vol. 22 (2003), No. 2-3, 179-201 o http://www.intechunuedu/publications/journal-articles/havas-jof-evolvingpdf 7. Környezetvédelmi

és Vízügyi Minisztérium, 171 milliárd zöldfejlesztésekre, KVM, 2004. 11 18 (wwwktmhu/hirek) http://www.ktmhu/dokumentumphp?content id=672 forint jut jövőre 8. Dr Láng István - Dr Faragó Tibor, Dr Schmuck Erzsébet - Dr Zoltai Nándor, Környezetvédelem Magyarországon és az Európai Unióban, Európai Füzetek 15, Budapest, 2003, (www.kumhu/EU-Kiadványok) 9. Munkahely, munkahely, munkahely, Kormányszóvivői tájékoztató, 2004 www.koltsegvetes2005hu/downloads/press-fmmppt 10. OECD, Pillanatkép az oktatásról: OECD-mutatók, Budapest, 2004 www.oecdorg/rights/ 70 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad Információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra

nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 11. Pete Nándor, A magyar mezőgazdaság és az Európai Unió, Külügyminisztérium, Budapest http://www.kumhu/eu/magyar/Kiadvanyok/mezopdf 12. Somogyi Zoltán, A csatlakozási tárgyalások agrárfejezete, Európai Füzetek 9, KUM, Budapest, 2003, (www.kumhu/EU-Kiadványok) 13. TEP Hivatal, Az Irányító Testület Jelentése, Oktatási Minisztérium, Budapest, 2000, (www.tephu) 14. TEP Hivatal, Technológiai Előretekintési Program Magyarországon, Budapest, 2001, (www.tephu) 15. TEP Hivatal, Természeti és épített környezet védelme és fejlesztése munkacsoport, Oktatási Minisztérium, Budapest, 2001, (www.tephu) 16. TEP Hivatal, Agrárgazdaság, élelmiszeripar Minisztérium, Budapest, 2001, (www.tephu) munkacsoport jelentése, Oktatási 17. TEP Hivatal, Egészség és Élettudományok Minisztérium, Budapest, 2001, (www.tephu) munkacsoport jelentése, Oktatási 18. TEP Hivatal, Emberi Erőforrások munkacsoport

jelentése, Oktatási Minisztérium, Budapest, 2001, (www.tephu) 19. TEP Hivatal, Informatika, távközlés, média Minisztérium, Budapest, 2001, (www.tephu) munkacsoport jelentése, Oktatási 20. TEP Hivatal, Közlekedés, szállítás munkacsoport jelentése, Oktatási Minisztérium, Budapest, 2001, (www.tephu) 21. TEP Hivatal, Termelési és üzleti folyamatok munkacsoport jelentése, Oktatási Minisztérium, Budapest, 2001, (www.tephu) 71 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad Információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Táblázatok jegyzéke 1. sz táblázat: Három jövőkép (IT) 13 o 2. sz táblázat: A

természeti és épített környezet jövőképei 20 o 3. sz táblázat: Az agrárgazdaság és élelmiszeripar jövőképei 26 o 4. sz táblázat: Agrár- és vidékfejlesztési támogatások keretének változása, milliárd Ft . 30 o Forrás: Esély a falunak és a vidéknek, Agrár- és vidékfejlesztési költségvetés 2005, Kormányszóvivői tájékoztató, 2004 5. sz táblázat: Az oktatás jövőképei 40 o Forrás: TEP Hivatal, Emberi Erőforrások munkacsoport jelentése, Oktatási Minisztérium, Budapest, 2001, 48. o 6. sz táblázat: Az oktatás négy elképzelhető jövőképeinek jellemzői 41 o Forrás: TEP Hivatal, Emberi Erőforrások munkacsoport jelentése, Oktatási Minisztérium, Budapest, 2001, 52. o 7. sz táblázat: Az informatika, média, távközlés jövőképei 46 o 8. sz táblázat: Közlekedés és szállítás jövőképei 52 o 72