Tartalmi kivonat
„ A börtön ablakába .” A börtöni társadalom Az általam kiválasztott közösségbe a kényszer küldte be a tagjait, akiknek még javában az iskolapadban lenne a helyük, tehát fiatalkorúak. Ide alapos kiválasztás után olyan elítéltek kerülhetnek, akik először követtek el bűncselekményt, önként vonultak börtönbe és a hátralévő büntetési idejük nem haladja meg az öt évet. Az épületegyüttes egyik szárnyába még rácsos ajtón keresztül visz az út, a lakószobák ablakát is rács fedi, ám a „házon” belül már érvényesül a bizalmi elv számos eleme: Az elítéltek saját kulcsukkal nyitják-zárják lakószobáik ajtaját. A körlet rendjét, a takarítást maguk szervezik meg. Szabadidős tevékenységek közül választhatnak, vagy csoportosan szervezhetik meg. Aki a börtönbe vonulástól a feltételes szabadulásáig legalább a fele időt letöltötte, még kedvezőbb helyzetbe kerülhet. Esetében az intézet, vagy
maga a fogvatartott, illetve az ő jogi képviselője javasolhat a bv-bírónak az EVSZ, azaz az enyhébb végrehajtási szabályok szerinti fogva tartás megadását. Az EVSZ-esek ablakain nincsen rács Az itt lakók havonta egy-két alkalommal hazajárnak családjukhoz. Speciális arcképes igazolvánnyal naponta kijárnak a városba civil munkahelyekre dolgozni, vagy iskolákba tanulni. A munka vagy a tanulás végeztével önállóan visszatérnek. A félig nyitott börtön szomszédságában 1997-ben kezdte meg működését a Fiatalkorúak Regionális Büntetés-végrehajtási Intézete. A harminc fő befogadására kialakított létesítményt külföldi példákhoz hasonlóan építették meg. A racionálisan elrendezett, sajátos formájú épületegyüttes, amely egy az irodákat, orvosi rendelőt, könyvtárhelyiséget, kondi-termet, és tantermeket magába foglaló központi szárnyból, valamint nyak-taggal ehhez kapcsolódó három, egyenként tíz személyt befogadó
lakóegységből áll. Itt tizennégy és huszonegy év közötti életkorú fiú lakik Kettőezer-öt őszétől változott a helyzet: ekkortól húsz fiú és tíz fiatalkorú leány tölti büntetését egyszemélyes zárkákban. Valamennyien dolgoznak, vagy tanulnak A tanulásra az intézet kiemelt figyelmet fordít, és ehhez adottak a személyi, tárgyi feltételek is: a hatékony kiscsoportos foglalkozások, a korrepetálások, a különféle oktatások jól felszerelt közös helyiségekben zajlanak. A foglalkozásokat többnyire az intézet szakemberei vezetik, de gyakran besegítenek főiskolás hallgatók, valamint néhány együttműködő kecskeméti iskola tanárai is. 1 Négy tanuló, egyszer egy héten, kettő-kettő angolóra egy nap. Egyik nap sem egyforma a másikkal, és a napnak minden pillanata hoz valamit a padlóra. Még a legkeményebb tanárok is belekavarodnának egy fegyelmezetlen tanórába, melyben még a humor sem tesz jót. És mostanában egyre
gyakrabban hallani, hogy az iskolába járó gyermekek SNI-sek, amely még nehezebbé teszi a pedagógusok munkáját. Folytonos zavargások az óra közepette: ADHD, tanulószoba, stratégiai felkészülés az órákra és motivációs problémák adódhatnak nemcsak egy „normális iskolában”, hanem itt, a börtön falai mögött is. Próbálja meg akárki is, meg kell küzdeni a problémákkal! Ahogy végiggondoljuk, az elmúlt évtizedben sokat változott az oktatás a fent említett komplikációk miatt. A tanulók feladatokat kapnak olyan tanároktól, akik még számítógép nélkül nőttek fel, mobil telefonok nélküli világban éltek és a feladataikat gépírón írták meg, melyet karbonpapírral másoltak. Ezen felül nekik, mikor még tanultak, nem volt problémájuk az elsajátítással: egyszerűen megkérdezték a tanártól, és választ is kaptak – mert tudta is a tanár. Ellenben ha egy depressziós tanuló kimondja, hogy őszerinte izgalmasabbá kellene az
órákat tenni, akkor megáll az ember lélegzete – főleg itt bent, ahol „életveszélyes” emberekkel vagyunk körülvéve. Ezért a bukástól félő tanuló olyan tanácsot kapott, hogy ne legyen túl ideges Semmire sem való az! Ezek a különbségek teszik a mindennapi munkát a serdülőkkel eléggé nehézkessé, de kezelhetővé, ha az ember tudja őket kezelni. Most már sokkal többet tudni a nevelésről, fegyelemről mint húsz évvel ezelőtt. Egy áldás a fiataloknak, ha odafigyelést kapnak azért, mert megérdemlik, de annál jobban számításba kell venni a tanároknak a különféle tanulás-, és magatartásproblémákkal rendelkező tanulókkal. 2 Kulturális revolúció Ez nemcsak azt a hatalmas mennyiségű tanulás-, és fejlődésproblémát érinti, hanem az iskolákat is, melyek keresztülmentek az utolsó évtizedekben és megismertette az együtt élőkkel a kulturális revolúciót. Kevés olyan osztály van Magyarországon, amely csakis a
magyar kultúrát helyezi fókuszba. A legtöbb osztályban egy érdekes mix alakult ki a tanulók és az etnikai kisebbségekkel együtt. Egy kellemes kihívás, de ellenben egy nehézkes feladat is A klasszikus tanintézmény eltűnőfélben van sok településen. A korábbi osztálytermeket felváltják a modern tanulótermek, ezáltal a tanárok egyre ritkábban dolgoznak frontálisan. Ők inkább „coach of the floor”mindinkább a „tanterem főnökei”. Természetesen szaktudás még mindig jó hatást gyakorol a tanulókra, de magával az alaptudással nem lehet továbbhaladni. A tanároknak egyre jobban összpontosítani kell az individuális tanulásra, mint az egész osztályos vagy csoportos tanításra, amely egy másik megközelítést igényel. Ezek a sok más fejlesztések és változtatások teszik ezt a tanári munkát hivatássá. Viszont egy dolog a háttérbe szorult: ha megkérdezzük a mostani vagy a régebbi tanulókat, mind egy véleményen vannak,
miszerint a tanár beválik az osztályában, ha rendet tud tartani. Rendtartás az osztályban Rend az tulajdonképpen egy kívánság amely érdekelt az oktatásban. Az igazgató reméli, hogy rendet tud teremteni az intézményben, a tanár pedig csak sóvárog az osztályában a rendre, a szülők epedeznek a rend után ahol gyermekeik tanulnak, hogy az optimális tanulási lehetőség adva legyen nekik. Így a gyermekek maguknak teremtik meg a rendet, amely azt jelenti, hogy: biztonságérzésük, tagozódásuk, lehetőségeik és csakugyan kapcsolat van az osztálytársak és a tanár között. Egyébként a rendtartásnak nem szinonimája a csendtartás az osztályban. Rend azt jelenti tulajdonképpen, hogy megbízunk egy nőt vagy férfit, aki az osztály élén áll arra, hogy minden rendben legyen. Mert rend az nevezetesen a tanárnak az ereje. Ő beleadja a lelkesedését és lelkiismeretét a szakmájába és a gyermekekbe. Rend van, ha az egész osztály megtapasztalhatja,
hogy aki az egész osztály előtt áll mindent kíván abban a pillanatban, nehézségek nélkül, a figyelmet magára tudja terelni és tartani. A szemet bántó káoszhoz egy rövid pillantás is elég, melyen keményen kell dolgozni, hogy átváltozzon síri csendre. Rendtartás az egy csoportos folyamat, amelyben feltételeket, az ő módszereivel, melyben mindenki kényelmesen érzi magát. 3 Szenvedélyes oktatás Melyik tanári attitűd adja meg a rendezett tanulókörnyezetet? Az osztály rendtartása a helyes bázisban rejlik. A tanulókkal kell dolgozni, ha egy kihívást lát az ember, nyitottnak kell lenni a kamaszok különleges élete felé. Fiatalok, akik tizenévesen kerültek a rácsok mögé, egy pár év alatt átmennek néhány változáson, mégpedig: az első cigaretta, az első szerelem, az első sör – vagy itt, bent a magas falak mögött, vagy kint, szabadon. És amikor kikerülnek, egy „izgalmas” életet tudhatnak a hátuk mögött, mint
„felnőtt” ember. Tinik, akik testileg is megváltoznak, fejlődik az agykapacitásuk, és lassan elhagyják a szülői otthont és kiválasztják az életük céljához vezető utat. Ha az ember igazán lehetőséget akar adni ennek a korosztálynak, akkor minden fogvatartottat egy kicsit legalább kedvelni kell, még akkor is, ha nem annyira kedvesek hozzánk. Igazából a fiataloknak kell a pedagógusnak adni magát, mielőtt az ember szenvedéllyel az osztály előtt tud állni. Szenvedélyes oktatás nevezetesen megtapasztalni, hogy az ember a tanulóit saját magukból kiindulva – saját támogatással – igazából meg akarja tanulni. Rendtartást alkotni az osztályban, merni hibázni. Akkor tesz eleget a pedagógus az ideáloknak De tanulni kell ezekből a hibákból Nem mindig visszafelé nézni, mert akkor nagyobb lehetőséget ad az ember a felbukásra. Ha az ember pozitívan, lassan és jövőbenézően dolgozik, akkor kevesebb esélye van/lesz a bukásra. Vagy
ahogy egy kínai mondásban: „Álljál fel hamarabb, mielőtt elesnél.” A kísérlet Az erő és a tekintély hatalmával az alapok érthetőbbek lettek egy történelmi kísérletnél, amely 1971-ben lett lebonyolítva egy egyetemben. Az egyetem épített a pincéjében egy cellát Huszonnégy önkéntes felajánlott egy bizonyos összeget a kísérlethez. A kísérlet kitalálója elosztotta a huszonnégy önkéntest a cellába mint fogvatartott vagy mint börtönőr. A résztvevők teljesen beleélték magukat a szerepekbe. A börtönőrök teljesen kihasználták az erejüket, és kemény büntetéseket osztottak. A fogvatartottak fellázadtak és megfigyelték, hogy a börtönőrök meddig bírják. Hat nap után meg lett állítva a kísérlet, mert veszélyes helyzetek merültek fel A kísérlet megmutatta, hogy minden önkényes ember egy kényszercsoportban képes nemkívánatos magatartást kifejleszteni. Az oktatásban tulajdonképpen beszélünk egy napi visszatérő
kísérletről, például tanulókat akaratuk ellenére elhelyezzük csoportokba. Ők nem befolyásolják a közösséget, de legtöbbször oda kerülnek, ahová a tanár szeretné őket. Ebből az egyenlőtlen pozícióból fenyeget az a veszélye, hogy egy negatív kísérletté válik. Egy kísérlet, melyben szó van az egyenlőtlenségről A tanárok fizetést kapnak, ehetnek az osztályteremben, büntetlenül késhetnek az óráról, oszthatnak büntetőfeladatokat és ő a főnök az osztályteremben. Mégis van egy jó módszer, hogy hogyan 4 lehetne a kísérletnek egy pozitív fordulatot adni. A hatalom verme által – kényszer, követelés, erőltetés, kijelentés – elkapni a tekintély kihívásait. A tekintéllyel együtt dolgozni A tanár a kísérletért felelős, de kihasználja a tanítványainak a véleményét is. A szféra átváltozik ezáltal, hogy mit lehet vagy mit akarnak az együttműködők, melyet ki is fejtenek egymásnak. Mi történt volna az
egyetemi kísérlettel, ha a börtönőrök kifejtették volna a teendőjüket a fogvatartottaknak? Ezért kell az oktatás, mert az összeköti a csoportokat. És egy erős akaratú tanár meglátja, hogy a szóvivő nem tud a „matrózai” nélkül érvényesülni. Pozitív keretek Az erőltetett diákcsoportnak van egy rakás alapszükséglete. Így például kapcsolatot teremteni, egy csoporthoz tartozni, valamint ebben a csoportban valami érdemlegeset alkotni. Ha nem sikerül pozitívan – úgy, mint az egyetemen – akkor a diákok elkezdenek keresni – legfeljebb egy negatív módszerrel kapcsolatot találni másokkal. Tanárok, akik rendet akarnak az osztályban, jó sok pozitív keretet biztosítanak. Elmondja az osztálynak, hogy bízik abban, hogy egy jó tanévet fognak véghezvinni. Elmagyarázza, hogy ezt főleg együttműködéssel lehet elérni. Hangoztatja, hogy „mi egy klassz osztály vagyunk” „.együtt egy jó tanévnek nézünk elébe”, mert hasonló
beszólások segítenek a kezdéshez és kisegíti a társaságot a negatív tendenciákból. Felállítja a tanulóival a törvényeket, melyeket kezdettől fogva keményen betart. Bókol a tanulóinak, amely a tanár tekintélyét pozitívan válaszolja meg, és kijavítja a hibákat személyhez szólóan. Ha tekintéllyel dolgozik a tanár, megpróbálja ezt megtanítani a tanulóinak is, amely egy együttes feladat, és így feltétele a jó oktatásnak. Fiatalok Színháza A nyolcvanas évek végén létrejött a Fiatalok Színháza, de emelvény nélkül a multikulturális fiataloknak. Csoportok alakultak, mint például Fiatalok Színháza 020, Kecskeméti Bátorság és Fenegyerekek néven, és először átírt előadásokat mutattak be a hasonló korú társaiknak. Majd témát változtattak, és a velük megtörtént eseteket játszották el. Témáik: kulturális és vallási feszültségek, diszkrimináció, jövőbeli elképzelések és szeretet/szerelem. Szárnya alá
vette őket GB, és a megfelelő vitorlát ereszti ki a szeleiknek, de a Kulturális Tanács azt közölte velük, hogy akkor vesznek részt az újításban, ha a Fiatalok Színháza nem különböző kategóriákat alakít ki az alapinfrastruktúrában. Nevezetesen azok a csoportok, melyek fiatalokkal és fiataloknak dolgoznak, becsapva érzik magukat, mert mások, akik beárnyékolva akarnak lenni, ők ki akarják alakítani a saját gyakorlóhelyüket, de az alapinfrastruktúra megtagadja tőlük. 5 Álomhíd Mint említettem, a színház a fiatalokhoz és fiatalokról szól, és a nyolcvanas években nyitotta meg a kapuit azért, mert szinte semmi foglakozás nem volt a multikulturális fiataloknak a börtönön belül. Elsőként a Fiatalok Színháza 020 alakított egy színdarabot, utána jöttek a Fenegyerekek és a Kecskeméti Bátorság. Az utóbbi években egyre több fiatal csatlakozott a fent említett csoportokhoz; főleg olyanok, akik mint „nehezen nevelhető”
vagy „nagyon szegények” kategóriába sorolta a nevelőjük. Határozottan többen járnak a színházi csoportokba, mint a vallási szekcióba – pedig ott művelt emberek adják át a tudásukat a börtönben élő populációnak. De a Fiatalok Színháza felismerhetően megmarad, felkavarja a szereplők életszerű témáit, és ezzel együtt a börtöni társadalmat is megragadja. Témákat gondoltak ki, melyeket a fiatalok profi módjára adnak elő dialógusban. Jóllehet a színház népszerűsége a fiataloknál egyre nő, fenyegetve van egy problémával, mégpedig, hogy szellemi értékét elveszíti házon belül, és nem lesznek a jövőben semmilyen oldalról támogatva. Pedig GB gondolataival élve meg lehetne teremteni az álomhidat az annyira hiányzó „magas és alacsony kultúra” és „amatőrök és profik” között. Az lenne a célja ezzel a színészkedéssel, hogy visszatükrözze a „fehér bőrű” művészeti kurzusoknak, hogy ők is
beletartoznak a társadalomba. És az már egy jó kérdés, hogy ez az álom tényleg meg lesz-e valósítva. A csapatok szerint a döntőbizottság nem tesz eleget a szükségleteiknek: biztosra tudják, hogy különböző jelmezeket, kellékeket ajánl fel a Kecskeméti Színház, de „helyhiány miatt” nem fogadják el. Valamint ugyanez a bizottság célozgat a színjátszók helytelen nyelvezetére, amely szerintük régebben nem fordult elő. Dicséret hiánya Majdnem minden színjátszó csoport betartja az önképzését, de a dicséret sokszor elmarad érte, pedig az értékelés a legjobb kísérője a továbbhaladásnak. A Kulturális Tanács azt javasolta, hogy ne választódjon el a funkció definíciója a fiataloknak és fiatalok általi színjátszás. A Fiatalok Színháza kérhetnek támogatást, de az már homályos, hogyan kapják meg. Ezért nevezik a fiatalok „szürke hályognak” az ő pozíciójukat. Utászmunka A helyzetet pontosan leírva egy levélbe,
G.B szóvivő indítványozta a problémát a Fiatalok Színházával kapcsolatban a Kulturális Tanácshoz, de ezidáig még nem lett meg a döntés. Pedig nem pénzbeli értékről van itt szó, hanem a dicséretről és értékelésről – azaz közel tíz év utászmunkáról. Ez idő alatt az egyedi formájú színház hozzátett a játékához új és ösztönző szempontokat, ezáltal a csoportok elérnek egy új célcsoportot, és ezen felül létrehozott a Fiatalok Színháza egy új módszert, 6 amely által másképpen néznek a darabjaikra a nézők. A szabadon a színre hozott fiataloknak a tehetségét ápoló stimulátorokkal lép elő a Fiatalok Színháza, így egy másik típusú nézőközönségre számítanak, akik normálisan ítélik meg őket. És a stimulátorok remélik, hogy egy láncolat fog beindulni az új tehetségek által. Új témákat is kigondoltak, mint például loverboys, kábítószerek és tanulási problémák. De a csoportok egy
perszonális perspektívából indulnak ki, és azt szélesítik ki. A forma, amelybe sokszor az utcai nyelvhasználat (hiphop, rap) is bele van oltva, gyakran felismeri a nézőközönség. Az utóbbi években sokszor felismerték a vegyesített előadásokat, egyre gyakrabban mennek el diákok, és felismerik a játékok mondanivalóját, melyet egy szabályos színházban soha nem játszanának. Mégis vannak olyanok, akik ezt a stílust nem kedvelik. Néhány néző az előadásokat túl egyoldalúnak tekinti, amelyért tulajdonképpen a börtöni társadalom felelős. Mások szerint meg a minőség nem elég magas. Hasonló előítéletekkel a Fiatalok Színháza ezért borotvaélen táncol a „profi” és a „társadalmi jó-munka” között. Érthetőség & minőség A Fiatalok Színházával foglalkozók elfogadják, hogy a börtönön kívüliek nem mindig értik meg a házon belüli tónusokat, és így nem is tudják értékelni. Panaszkodnak az érthetőségre,
amely leginkább a változások előtt voltak észrevehetőek. Ezért újból le lett tesztelve és értékelve a Kulturális Tanács által. A zsűri szavaival élve: „túl sok előítélet zavarja meg a színészeket A mi körszeletünk is presszionálódott, úgy mint ahogy a Fiatalok Színházával történt.” Ezzel egyetértett az egyik csoportnak a vezetője, hiszen profi fogalmazókat kapcsoltak be a munkába, így a történeteket is magasabb nívóban tudják előadni. Tulajdonképpen a „forgatókönyvíró” tartja egyensúlyban a fiatalokat a csoportban együttműködve. A sztorik adva vannak, és a forgatókönyvíró állítja fel a határokat. Valaminek meg kell változnia a minőség megfogalmazásában – vélik a csoportok. Sokszor a minőség szó csakis a technikán uralkodik, pedig a csoporttagok először egyensúlyt keresnek technika, minőség és egyediség között. Mert egy színészről van szó, aki a sztoriját mondja el A színészt technikai
segítséggel lehet, hogy jobban érti meg az ember, de ha nem érinti meg a nézőközönséget, akkor semmitől sem való. Ez egy tipikus hiba, amikor a leszögezett rendet egy profihoz mérten határozzák meg, pedig semmi köze a börtöni színjátszásnak a színházihoz. Az első az inkább tradíció, míg a második csakis munka. 7 Művészet és valóság Még van egy szempont, amely a Fiatalok Színházát sebezheti, de ugyanakkor „lebilincselővé” teszi. Az a pillanat, amikor az előadás túl közel (az ember szívéhez) tart. A folyosókon felbukkannak a történetek olyan fogvatartottaktól, akik nem tudnák eljátszani, mert túl közel van még mindig a közelmúltjukhoz. Például tavaly adva volt egy előadás, melyben két fiatal azt játszották el, hogy ismét bűnözők. Az előadást berekesztették, mert egyikük annyira beleélte magát a történetbe, hogy rosszul lett. Attól félt, hogy újból elkövetné „valóban” a bűntettet, miközben
pontosan az ellen harcolt. Az előadás közepette bevitték a cellájába A nézőknek az lett mondva, hogy tüdőgyulladása van. A művészet és a valóság dilemmájára egyet gondoltam, mégpedig: egy reménytelen anyuka kiabál a haldokló babájának ágyánál. Felkavaró érzést válthat ki bennem, mert a valóságban megtörténhet, de ez nem művészet. Ha az anyuka stilizálja a panaszát egy dalban, akkor már művészetről beszélek, de anélkül nem. Pontosan a választóvonalon operálnak a forgatókönyvírók a fiataloknak és a fiatalokról. A színészek életei hozza meg a tematikát – ez az „élet színháza”, vigyázó szemellenző nélkül – amellyel művészit lehet alkotni. Az egyik színész: „nálunk, ha színházi rendező vagy, nem mehetsz fel a padlásszobába ötletekért bezárt ajtók-ablakok mögé, mert az élet egyszerűen bekopogtat.” Ez pontosan megfelel és sok ihletet ad az eljátszására, valamint odaszól a csoportokhoz,
nézőkhöz, akiket másképp nem érnének el. Olyan, mintha hídépítők lennének, akik hidakat építenek az élet közepén nemcsak a színeseknek, hanem a nézőközönségnek is, akik visszatükrözik ezt a társadalomba. Ilyesmit nem lehet gyakran látni Több tér A művészeti részlegben úgy vannak kitalálva az arányok, hogy a minőséget elérje az oktatás is. Ezért a Fiatalok Színháza kialakított egy bizonyos nézőközönséget, melyet a Kulturális Tanács vezetője aláírásával el is fogadott. Az alábbiakat fűzte hozzá: „ez egy kulturális nevelés Bevonjuk a fogvatartottakat a „színházi életbe”, mert ha nem így tennénk, teljesen elveszne. Meg tanulnak is egymás tetteiből – játékaiból. Ezenfelül más művészi ágakat is be lehet kapcsolni, mint például repertoárszínházat is.” 8 Gépnarancs Egyre több filmben megjelenik az agresszió, erőszak, konfliktus, melyeket szenzációnak titulálunk mi nézők a mozikban,
képernyők előtt. Az erőszak fogyasztása egyre hétköznapivá válik A médiából áramló rendkívül sok megrázó képsor szinte már immúnisság tette a nézőit az onnan érkező erőszakra. A televíziós műsorokkal szemben a filmekben megjelenő agresszió kevésbé valószerű az ember jobban tisztában van azzal, amit lát az csupán fiktív esemény. Egyik legveszélyesebb hibát követik el a politikusok, filozófusok, akik azt állítják, hogy az emberi gondolkodás alapjában véve jó, csak a társadalomtól lett rossz. Jó bizonyíték e kijelentés mellett, a „Gépnarancs” című film Stanley Kubricktól, amelyről sok elvi vitákat indítottak siker nélkül, hiszen nincsen szóhasonló gondolkodásmódról. Mert a „Gépnarancs”-ban az ember egy rosszakaratú lénynek van ábrázolva, ösztöneiben ott áramlik az a vágy, hogy másoknak fájdalmat okozzon, megerőszakoljon vagy megöljön. Anthony Burgess regényét elolvastam és azzal a kérdéssel
fordulnék az íróhoz, hogy őszerinte mire alapszik, hogy az együtt élő emberek hasonló ösztönökkel élnek. Elgondolkodtam a válaszon, mert az íróval nem tudok találkozni persze, és arra a következtetésre jutottam, hogy az író csupán a hecc kedvéért fogalmazta meg így a gondolatait, semmi másért. Sőt annyira feltuningolta, hogy a „Gépnarancs” című filmet 1971-ben pornográfiának lett mondva, így megpróbálták betiltani a nézőközönség előtt. Valamint a filmtörténelemben is nyomot hagyott (egyenesen) a rendezőre, akit felelősségre vontak a hasonló erőszakos tettekre, melyeket a valós világban tapasztaltak akkor. Alex, a fiatal vétkező aki, aki az éjszakáit erőszakkal és piázással tölti el, gyanúsítottként ismerem meg a filmben, a Korova Milkbarban iszogat. Alex a legutolsó férfi akinek nincsen lelkiismerete és Kubricknak sem esik terhére, hogy a viselkedését megmagyarázza ebből kifolyólag. Alex szülei passzív
figuráknak látszanak, akik egy nyomorúságos módon a filmbe be – ki járnak gondtalanul, de az pontosan elég ahhoz, hogy kiderüljön, miért tett a fiúk ilyen szörnyűséggel, meggyanúsítva. Az Alex-t körülvevő emberek sem tudnak rajta segíteni – egy közmunkás is csak Alex múltjára tekint és elítéli miatta, de inkább csak magával van elfoglalva, hogy megmaradjon a jó hírneve. Amikor Alex-t másodjára is elkapták, nem hogy segítette volna, inkább megfenyegette De ez a figura akkor került fel a világítófényekbe, amikor Alex ténylegesen el volt foglalva a bűnügyeivel. A szörnyű bűnügy oka az volt, hogy egyszerűen nem kapta meg amit akart Az ügyetlenül elsült betörés – után, ahol az egyik áldozat meghalt – kapták el Alex-t a rendőrség és hosszú időre bekerül a börtönbe. A dutyiban is játszódik a film, minden bizonyára azért, hogy tiszta legyen, milyen hatástalan a büntetőrendszer. Alex megpróbál hízelegni a
börtönőrnek és főleg a káplánnak (segédlelkésznek), ő meg próbálja folyamatosan azt a benyomást kelteni, hogy ő megváltozott,de időközben ő még mindig ugyanaz, egy ugyanolyan nagy szarházi. Amikor az ő új kezelése az ún. „Ludvico – kezelés” a fülébe jutott, hogy megkapja, rögtön érdekelt lett benne – ugyanis a kezelés azt biztosítja, hogy 2 héten belül kiszabadulhat. Alex-t arra kényszerítették, hogy erőszakos, agresszív filmeket nézzen meg, hogy ún. undorreflexet kapjon miközben ő már megint csak a bűntetteken és szexen gondolkodik a valódi világban. A kezeléshatásos – Alex-t szabadon engedik, de mentálisan ivartalanított lett, így a társadalom felé ő egy védtelen áldozat lett, nem tudja magát megvédeni a gonosz emberektől, akik nem hagyják őt békén. A szülei átugorják őt, kicsinyesen bocsánatot kérnek tőle, és amikor lemegy az utcára és találkozik a korábbi áldozataival, akik bosszút akarnak
állni rajta anélkül, hogy ő valamit is tudna tenni. A „Gépnarancs” álláspontja az, hogy az elvi vita kiváltó okai a film körül voltak már, azaz a bűnügy a báziscsomagban voltak már és ezek minden emberhez hozzátartoznak. Az első fél óra alatt látni, hogyan veri meg Alex a csavargókat, erőszakol meg könyörtelenül egy nőt és hogyan hívja ki egy verekedésre egy szörnyű bandát és élvezi ezeket. Mindez látható a filmben bocsánat nélkül kellemes zenével összekapcsolva és nem próbál meg egyet sem kacsintani, hogy átadja a rendező a nézőknek, hogy milyen szörnyű is ez. Ellenkezőleg, még humorizál is hozzá úgy ahogy hagyja Alexnak elénekelnie a”Singing in the rain” – t miközben erőszakolja meg a nőt. A bűnözés lesz Alex egyetlen álláspontja, előítéletek nélkül és Alex remekül elbohóckodva az egészet. Egy bizonyos szempontból Alex egy „tiszta” férfi, az ember visszatért önmagába, az őt körülvevő
emberek által felállított szabályok, akadályok nélkül. Ő teljesen önmaga: egy könyörtelen állat Miután megkapta a Ludovico- kezelést pontosan önmaga ellentéte lett: az ő szabad akarata a legalapvetőbb emberi tulajdonságait elvették és a társadalom által lett befolyásolva. A folyamat miután Alex áldozattá vált és a kérdés, hogy miért is könnyű válaszolni: melyik könnyebb rossznak, ha az ember betanítja a vele együtt élő emberek szabályait csakis azért mert nem lehet másképp, vagy azért mert kiválasztottad? Az egész eszmecsere ezen felül kap még egy politikai pótlást azáltal, hogy hozzátesznek a jól hangzó méltóságokhoz még a Ludovico- kezelést is. Amikor a börtön papja Alex-t morális nehézségekkel a falhoz állítja, kap egy tipikus politikai nonszensz jelszót, melyet az emberek előtt lett kimondva azaz: „ A cél az, hogy működjek!” Természetesen működik, csak az a kérdés, hogy milyen áron? De a
„Gépnarancs” sok ember szerint (szerintem is) Kubrich legjobb filmje. Meglátja, hogy a bűnüldözés a 70’-es években sok, de ha a mostani helyzettel összehasonlítjuk, csak rosszabbodott. Ez a film bemutatja, hogy milyen szégyentelenül próbálják meg az erkölcstelen emberek a másikat bepiszkítani kontroll nélkül. A „Gépnarancs” tehát egy művészi munka Kapocs 2010. november 25-én Budapestre utaztunk, ahol második helyként a Kapocs Ifjúsági Önsegítő Szolgálat nevű alapítványt látogattuk meg, melynek Szabó András a vezetője. Őt még két állandó kolléganője segíti folyamatosan: az egyik a pályaválasztásban, a másik a mentális beszélgetésben. Alapműködésükhöz hozzátartozik: − Attitűdök kihasználása, segítése: feltérképezik a fiatalok tárgyakról, személyekről vagy eseményekről alkotott véleményüket, és hagyják, hogy értékeljék ezeket. Szólásszabadság van Úgy segítik ezek fejlesztését, hogy
bevonják a fiatalok megismerő-, érzelmi- és viselkedéses komponenseit, megmérik, és ha szükség van, akkor inspirálják őket a fejlődésben. − Segítő beszélgetés: külön-külön módszerekkel bánnak az ál-hallgatók, végszóra várók, szelektív hallgatók, hárító hallgatók, védekező hallgatók, lesből támadók és az érzéketlen hallgatókkal szemben, így „egykönnyen” kezelik a fiatalokat a problémájukban. − Hálózat kiépítése: feltérképezik, hogy mit tud a fiatal, és ha lehet – melyhez persze a fiatal együttműködése is szükséges – továbbképzik őt. Mindennapi szakmai munkájukhoz hozzátartozik: − Munkatársak információ készek a fiatalok számára, hogy hova kell menniük a problémájukkal. Legyen ez jogi, egészségügyi vagy éppen oktatási ügy. − Összetett program: ha több probléma összegyűlik, például egy leánynál, aki hamar akar gyermeket vállalni, de még iskolába jár. Támogató
feladataikhoz tartozik: − Fejlesztés, képzés: szakemberhez küldik, és ha „kész” a fiatal a képzéssel, akkor önkéntesként is dolgozhat náluk, ezáltal nemcsak másoknak segít, hanem a fiatalban nő a felelősségérzet, büszkeség, hogy ő is meg tud birkózni ilyen feladattal. − Önkifejezések támogatása: felfedezik együtt, hogy miben jó a fiatal, például rajz-, ének-, versmondó versenyben való részvétel alkalmával megosztják egymással a tapasztaltakat. A fentieken felül a Kapocs az alábbiakat kínálja a fiataloknak: − Találkozási lehetőség: mivel a Kapocs alacsony küszöbű alapítvány, így azok a fiatalok, akik úgy érzik, hogy tudnának másoknak is segíteni, megoldhatóvá teszik úgy, hogy házon belül találkozási lehetőségeket kínálnak fel egymásnak. Mint például ha egy fiatal volt már egy bizonyos szervezetnél, és be tud számolni a tevékenységükről, akkor a másiknak ezt elmondhatja, felébresztheti benne
a kíváncsiságot, hogy ő is odamenjen. − Segítő foglalkozások: kis csoportban kényelmesen az ülőgarnitúrán egymásnak elmondják a fiatalok a problémájukat, örömüket, megoldási módszereiket, azaz egymást segítik ezáltal tudat alatt. A segítő csupán irányítja őket − Alternatívák: amikor a kényszerítő, veszélyekkel teli életviszonyok, kockázatokkal járó tevékenységek helyett (és mellett) a Kapocs érintett látogatói, saját maguk épülésére, mintát és biztatást kapva, szabadon változtathatnak. Megbeszélik, hogy miképpen lehet megkönnyíteni a fiatalok napi teendőit, mint például tanulás, étkezés, szórakozás, stb. − Önkéntes munkát is vállalhatnak a fiatalok házon belül, például kortársaiknak nyújtanak segítő beszélgetést. − Önkifejezés: a segítő célozgató kérdései által a fiatalokban megtükröződik saját énjük, melyet tulajdonképpen ők, maguktól fogalmaznak meg. Zenei sarok van
elrekesztve a magas plafonból Gitárt láttam ott, de feltehetően furulya, vagy más, kis hangszereket is behozhatnak a fiatalok, és együtt élvezhetik a zene adta örömöket. Mindezeket a tevékenységeket egy bizonyos helyen található meg, amely a Petőfi Csarnokból költözött a Budapest VIII. kerület Mátyás tér 14 szám alá Ez egy pincehelyiség, melyet pályázat folyamán kaptak meg a Magdolna projekttől annak a fejében, hogy helyrehozzák a tönkrement helyiséget. Barátságosan van berendezve, a fiatalok rajzai függnek a falakon; beszélgető- és zenesarkokat láttam amikor körülnéztem. Vannak persze asztalok is, ahol a fiatalok segíthetnek egymásnak vagy a tanulásban, vagy számítógéppel foglalhatják el magukat. Arra a kérdésre, hogy könnyen megtalálták-e a célzott fiatalság az alapítványt, az volt a válasz, hogy nyitás után sokáig sokáig úgynevezett „pangás” volt, néha-néha bejött egy-két fiatal a kíváncsiság kedvéért,
és minden bizonnyal ők híresztelték el, hogy mi is zajlik itt. Ennek érdekében reklámozzák magukat a Civil Rádióban úgy, hogy élő adásokat közvetítenek heti egy alkalommal. Hozzá lett téve, hogy ez egy kissé hírhedt, ijesztő világ, amely nagyon zárt, sok próbatétellel kell megküzdeniük. Néha nehéz velük kooperálni, hiszen a VIII kerület egy roma-lakta területe a fővárosnak. Azonban ha az itt dolgozó emberek megtalálják az idejárókkal az összhangot, akkor kibontakoznak, és ezt az eleve elrendelt világot átváltoztatják érzelemgazdaggá. Stratégiatervezésnél a fiatalok motivációit használják ki, hiszen a hozzáértő dolgozók segítik a kibontakozásukat. A Kapocs nem tervez együtt más szervezetekkel, mert tudják, ha a kompetenciájukat meghaladó problémával fordulnak hozzájuk, akkor rögtön küldhetik őket más helyre. Ilyen például a Családvédelmi szolgálat, amelyhez a fiatalokat küldik gyermekvállalás, abortusz,
vagy hasonló típusú problémával kapcsolatban. Vagy megemlítendő a pályaválasztási és munkaerő-ajánlás is, ahol a fiatalok megtalálják a számításukat akár a szünidő helyes eltöltésére is. Véleményem szerint klassz lehetőségeket nyújt az odajáró kisebbségnek, hiszen eddig mást sem lehetett hallani, hogy a cigányok így, meg úgy teszik. Itt ezt megcáfolják, mert megtehetik: nemcsak a tanulásban, hanem a tehetségük megtalálásában is, és ezáltal „feltalálja” magát a magyar társadalomban. Kölyök A fiatalság veszélye: Minden idő után megjelenik a fiatalság utáni gondolkodás, de a mértéke különbözhet. Úgy állunk a morális pánikkal a fiatalság elé, mint az 50-es években? Ha ezt Larry Clark-on múlik, nem történik meg, de az ő egyik filmje – A Kölykök-et nehezen lehetne bemutatni (?) mint egy serkentés arra. Egy ébresztő hívás a világ felé – a New York Times szerint A film egy 24 órás történetet
mutat be, egy szabadjára hagyott serdülőt New Yorkban, és az idejüket nagy részben csak is kábítószerekkel, lopással, és sok szexszel. Clark szavaival: „ minden munkámnak van egy morális lényege, melyben benne rejlik a magatartásnak következményei.” „Napközben a szexre gondolsz, éjszaka meg álmodsz róla. Imádok - ba ni Ha elveszed tőlem, semmim sem marad.” A 15 éves Telly szerint (Leo Fitzpatrick), aki a rossz fiatalember, vagy helyesebben mondva rossz srác aki a saját véleménye szerint betartja a biztonságos szex törvényeit. Arra törekszik, hogy minél több leánynak elvegye a szüzességét – amely jól is megy neki, hiszen kevés 13 éves látja át az ő édes átfátyolozott beszédét. Telly ellensége Jenny (Chloe Sevigny) aki először a barátnőjének gondolná az ember. A naiv leány világa összeomlik mikor megtudja, hogy ő Telly egyik baó trófeája a soknak. A kölyök című film nem egy szerelmi bánatot ábrázol
a tiniknél, mert Jenny megfizet Telly szex partijára AIDS-szel. A cinikus, arrogáns Telly nagyra van az ő biztonságos szex módszerével, de a valóságban ő a forrása az AIDS-sel fertőzésnek (miközben a film nem is említi ezt, meg azt sem hogy hol szedte össze) Megelőzni, hogy még több leányzó megfertőződjön, Jenny keresi Telly-t a film folyamán, melyet a Kölykök című film drámai gördülése segít. De mégis a Kölykök című film nem az AIDS-ről szól, hanem serdülőkről akik egyetlen fenntartás nélkül teljes erővel eldobják az életet maguktól. Az AIDIS -nek a veszélye bagatellizálódott és elfújta a szél a szagnyi mondatokat, mint: „Ismerek valakit akinek AIDS-e van. Mi is egyszer meghalunk, úgyhogy előtte jól kibaom magam.” Moraj valaki jelenetében: Clarks bemutatkozó filmje a Kölykök. 1,5 millió dollárba került, amely egy röhejes összeg,de Clark büszke erre.”Olvastam, hogy Clint Eastwood mindig megelőzi a sémát és
a költségvetés 1 alatt végez a filmjeivel. „Én is ezt akarom Én úgy akarom tenni, mint Clint, mint egy macho tudod” Eddig Clark-ot úgy ismertük meg ,mint fotográfus pl. „Tulsa” és „Serdülői” vágy című filmben ahol . módon fotóalbumokat készített a városi tiniknek az életről Főleg az önéletrajzát inspiráló „Tulsa” – mely szerint Clark egy oklahomai kisvárosban nőtt fel – az ő realizmusából hagyta meglátni. Miért vált át egy ötvenes sikeres fotográfus filmre? Egy amszterdami hotelban Clark ébredt fel Clark – lófarkas hajjal, érthetetlen morajjal félbeszakítva – mint egy öreg hippi. A magnóból jazz szólt – „Szeretem ezt a zenét, tudod” De miért kezdett el filmezni: Elkezdett unalmassá válni neki a munkája. Meg nem csak fotográfus volt ő, hanem videókat is beállított a kollégáinak. Mindig egy történet mesélő volt, de a munkájában arra pontra jutott, hogy nincs tovább. Amit akart azt addig
– addig halasztgatta, míg lehetséges volt. A filmkészítés az egy természetes kiszélesítése a munkájának, mert az előző állása is egy ideig mozi fényképész volt. Clark azt mondta, hogy a Kölyköket azért készítette el mert mindig szeretett volna egy filmet a tinikről készíteni. Az volt a célja, hogy ne egy szentimentális Hollywoodi film legyen, hanem egy minél reálisabb bemutató film legyen az utcagyerekekről. A legtöbb filmben általában öreg fazekak játszanak, és azt hogy ők milyen voltak fiatalon. Ezt nem akarta – nem, kívánt egy nosztalgikus visszatekintést alkotni a saját serdülőkoráról. Ő egy filmet készített, mely a fiatalok perspektíváiból jön elő. teljesen az ő nézőpontjuk szerint Felnőttek csak mellékszereplőként jelennek meg a filmben. Feltette magában a kérdést, hogy milyen lehet olyan fiatalokkal dolgozni, akiket már nem folyásolnak be a szüleik, tanáraik és más felnőttek, akik tekintélyükkel
kizárnák a hasonló korcsoportúakkal élni. Erről a világról szól a film. A fiataloknak megvan a saját valóságérzése, amelybe a korcsoportokon kívül senki más nem léphet be. Vagyis szinte senki – Clark kivételével, mert ő sok időt eltöltött New York-i . egy csoporttal addig, míg megismerte őket belülről – vagyis, hogy miért éppen úgy viselkednek ahogy. A magatartásukból következtetett a véleményükre és a szokásaikra. Clark-ot fogadták be, egyedül a csoportjukba, de azért mert egy fiatal fotográfus mutatta be nekik. Miután eldöntötték, hogy Larry-val minden rendben van beengedték Larry megtanította őket gördeszkázni, görkorcsolyázni, így az egész csoport „elköltözött” a városnak egy másik részére, ahol ezeket a sportokat űzni is tudták. Azt lehetett észrevenni, hogy semmi bonyodalom nélkül elhagyták a régi helyet, hiszen az egész város a csoport egy nagy játszóterének számított. Ahová a csoport tartott
– gördeszkán általában – olyan szférát gerjesztettek, mintha Hell’s Angels fogak foglalták volna el a területet, amelytől az emberek féltek. 2 A Diktátor: Amiért Clark egy minél realisztikusabb filmet akart készíteni,szinte teljesen lemondta a profi színészeket. A legtöbb személyiségjegyet Clark abból a csoportból használta fel, akikkel New York utcáit fedezte fel, és nem csalódott, sőt, inkább meglepődött, mert az utca fiataljai nagyon jól fejezték ki önmagukat. Arra a véleményre jutott, hogy a nagyvárosokban szinte mindenki elmehetne színésznek, hiszen színészkedni kell ahhoz, hogy az ember túlélje a viszontagságokat. Sok nehézségekkel kellett megharcolni, hogy fegyelmezni tudja őket a filmkészítés során. Most már csak röhög egyet azon, hogy milyen nehéz volt neki, mint felnőttnek megbirkózni a gyerekekkel, de megérte, mert egy baráti kapcsolatot épített ki velük. Ő lett a főnök, hiszen elment velük
gördeszkázni, megbíztak benne és úgy kezelték őt mintha a korcsoportba tartozott volna. Buddy módjára viselkedtek egymással De akkor bele kellett vágni a filmkészítésbe, amely egy másik tészta. Diktátorként viselkedtem, hogy 8 órán keresztüldolgozzanak. Fohászkodva mondta a kölyköknek, hogy ez nem ünneplés. Például van egy film melyet Hector Babenco rendezett Pixoe címmel és az a brazil utcagyerekeket mutatja be csodálatosan. A rendező sem profi színészekkel forgatta filmet, de elege is lett a hasonló témájú filmekből. Tulajdonképpen Clark-nak is így gondolta addig, míg egy hatalmas dicséretet kapott a kölykökről, akik a filmben szerepeltek. Közölték, hogy ők nem egy filmet láttak, hanem a valóságot. A filmkritikusok is diskurálnak a Kölykök valóságot tükröző részről. Néhányan úgy ítélik meg a filmet, mint egy kitenyésztett érzéki befolyás a mindennapi fiatalság kultúrájában, mások szerint meg megbízhatóan
egyezik a valósággal. A filmet úgy kell nézni,m int egy WC papírgurigát, amelyről a papír szép lassan fogy el. Ezt bizonyítja, hogy ami a filmben megtörténik, az normálisan huszonnégy óra leforgása kell. Ennek ellenére a Kölykök mégis realisztikus. Még a színészek is azt mondják, hogy igen, ezek mi vagyunk, nem csak játszunk. Ártatlanság: Amerikában a Kölykök című film tizenhét év alattiaknak nem lehet megnézni, sőt Európa sok országában sem, hiába van az ifjúsági filmek közé besorolva. Szomorú tulajdonképpen, hiszen a tizenévesek akkor el tudnák dönteni, hogy beleszaglásznak-e hasonló kalandba vagy 3 sem. Pedig sok színház és film vállalkozó foglalkoztat hasonló korú gyermekeket hasonló vagy még szörnyűbb előadásokhoz, tehát úgy kezelik őket mint felnőttet és ennek ellenére az ő korosztályuk nem nézheti meg. Jó jel, hogy egyenlően bánnak a „gyerekszínészekkel” és a felnőttekkel, ezért azt
javasolnám, hogy a Kölykök című filmet családostul lehessen megnézni majd megbeszélni a film mondanivalóját. Én is voltam vagy tizenkét éves és a hat évvel idősebb testvéremmel egy hasonló karakterű filmet néztem meg (zugiban) és utána ébredtem fel kb. tizennégy évesen, hogy tényleg az a szexről és a kábítószerről szólt, amelyek veszélyesek is lehetnek. Ebben a filmben szerintem nagy szerepet játszott a szóhasználat, amely miatt sokan elítélik pl.: kamasz fiúk „nyíltan” pocsékon beszéltek egymás között a lányokról – főleg a szex életükről, de fordítva is ugyanez látható, csak ők unalmasnak találják már ahogyan a fiúk kezelik őket. A Kölykök azt sugallja, hogy ez a normális nyelv közöttük – én nem tudnám megszokni, biztos. Számomra ez a sajátossága is ócskává teszi a filmet, pedig ez az ő explicit nyelvezetük, csak nem tudnám rituálisan kifejezni. Lehet, hogy azért, mert én egy más világban
éltem, élek. Volt a filmnek egy jelenete, melyben egy fekete bőrű gyalogos megzavarta a Kölykök játékát és ezért likvidálták – ez egyszerűen érthetetlen számomra. Láttam már hasonlót az éjszaka közepén a fővárosban, de ott „csak” a bántalmazásig fajult a püfölés. Az is egy összetűzéssel kezdődött, mint a filmben, de a Kölykök az egy bűncselekményes film azzal összevetve, amit én láttam. Véleményem szerint a Kölykökben a fiatalok a feszültséget vezettek le a fekete bőrűn, melyet otthonról kaptak. A szüleiket megnézve elmondhatom, hogy Clark tényleg a szakadék szélére állította őket abból a nézőpontból, hogy nagyon bánnak a gyerekeikkel. Úgy tudom, a rendezőnek pont erről a nemtörődöm szülőkről szól a 2. filmje A filmnek ez is egy mélypontja a szülők hiszen ha nemcsak a munkájukkal lennének elfoglalva és ez tényleg igaz, hiszen a házasságok azért törnek meg 50%-ban, mert nincsen kontroll a család
fölött – akkor biztos, hogy hasonló eseteket is el lehetne kerülni. Kibogozna-e ezek által a moralitás? A szülőknek kellene a gyermekeikkel beszélni a forgatókönyvet odaadni nekik a „példás életről”, és az alvilágot, ha meg is ízlelnék nem biztos, hogy tetszene nekik. Nekem is el lett mondva a kábítószer és a szex veszélyei – igaz, hogy kissé korán, de jobb megelőzni, felvilágosítani a felnőni készülő gyerekeket, mint azzal próbálkozni, hogy a szakadékból 4 legyenek kihúzva. Látni a Kölykökben, hogy ők a pillanatnak éltek: élvezni a barátok társaságát, és semmiből sem kimaradni. A következményeket nem vállalni Ennyi az egész úgy gondolom, hogy a rendező azért tudta ilyen jól össze szedni, a szereplőket, meg a forgatókönyvet megírni, mert ő maga is részt vett ebben az életben. Utána is jártam a kíváncsiságom rávezetett: a 70’-es évekig droghasználatért, szexuális kihasználásért és
erőszakoskodásért tizenöt évet ült. Visszatekintve azon az időszakára őrültnek és vadnak titulálja magát. Össze nem tudja magát hasonlítani a régebbi énjével, de tökéletesen bele tudja magát élni a mostani tinik csábítóan hívogató alvilágába, amely veszélyesebbé vált az utóbbi 40-50 évben. Én még Amerikában nem jártam, nem is érdekel de én is észreveszem szűk kis házamon belül, hogy a fiatalok egyre hamarabb elveszítik az ártatlanságukat. Csalogatóként felbukkan mindenhol a kábítószer, a pornográfia, melyet ha határok közé lehetne szorítani akkor bizonyára egy másik világban élhetnénk. Nem akarok pesszimistának látszani de az tény, hogy a Kölyköket valami keményen elátkozta- lehet, hogy a mindent megengedő rendszer? Meglehet az is, hogy a szereplők a filmből meg a valós életből többre viszik – úgy mint Clark. De az sincs kizárva, hogy egyre több áldozata lesz ennek az alvilági életnek, de az már egy
generációval arrébb lesz. 5 – Csoportalakítás módjai: Az adott témakörtől és az óratípustól függően a csoportalkotás lehet véletlenszerű, vagy a pedagógus által meghatározott, illetve tanulói csoportszerveződés rokonszenvi alapon. A didaktikai céloknak kétségkívül a meghatározott csoportszerveződések felelnek meg. Azért, hogy ez a gyermekek számára a véletlenszerűség és a játékosság élményét keltse, célszerű indirekt „véletlenszerűséggel” meghatározni a csoportösszetételeket. A rokonszenvi választás veszélye, hogy a figyelem könnyen magánszférára terelődhet. A jól szervezett csoportmunka jelentős személyiségformáló, értékrend alakító hatással van a csoporttagokra: együtt gondolkodás, összefogás, versengés, érvelés, meggyőzés, a másik tiszteletben tartása, az eltérő gondolkodás elfogadása, a csoportértékek személyes megtapasztalása A csoport fogalma, funkciója • Fogalma: sajátos
értékekből és érdekekből megfogalmazódó célokért szerveződő, környezetétől elkülönülő, de azzal kapcsolatban lévő emberi közösség • Funkciója: a tagok (és a környezet) csoporttal szembeni várakozásainak teljesítése 30-as évek Kurt Lewin (vezetési stílusok), Morénó (társadalmi munkacsoport, szociometria) A csoport kialakulása I. • Születő, konfliktusokon keresztül fejlődő, bonyolult személyközi viszonyokkal rendelkező, önfejlesztő és produktív rendszer • Kialakulás: – szándéktól vezérelt (intézményes, pl. egyesület) – spontán (preszociális, pl. korosztályos baráti csoport) Szükséges: – Megismerkedés,egymás jelenlétének tudata • Fizikai közelség, társas kapcsolatok – Együttműködési hajlandóság • Pozitívabb eredmény, mint az alternatívák • Meghatározza: – Kik a tagok – A csoport hírneve (nagy társ. státuszú csoport, nagy bizalom, nagyobb együttműködés) –
Az elvárt tevékenység és annak szintje, minősége – Személy helyzete – Bizalom: a csoporton belül az egyéni erőforrások mennyire tehetők közössé – Más csoportoktól való megkülönböztetés (mi és ők: pontos határok, szimbólumok, múlt, hagyományok) • A pozitív csoport tudat kialakulása • Az együttműködés lehetősége Kötelék típusok: • Készen talált • Kelepce • Ragaszkodáson alapuló • Hasznot hajtó Csoport típusok • Kvázi (majdnem) csoport – A tagok közös tulajdonságokkal rendelkeznek – Tagok megkülönböztetett egységként szemlélik a csoportot – Célok, érdekek pozitív kölcsönös összefüggéseinek tudata • Funkcionáló csoport: – Tagok együttműködése /interakciója – A tagok céljai egymást kölcsönösen feltételezik, elérésére együttesen törekszenek • Szervezett csoport – Normarendszer az együttműködésre – Szabályok kialakulása A csoport
fejlődése 1. Alakulás 2. Kiforrás 3. Normák kialakulása 4. Működés 5. Megszűnés 1. Alakulás- tájékozódás • Egymás megismerése • A csoport cél megtalálása, mozgatóerő kiderítés • Az együttműködési készség, csoport alkotás lehetősége Jellemzői: • Gyakori kommunikáció • Társas és feladati függés • Vonzalom növekedése a csoport és a feladat iránt • Hit a csoport egyediségében (csoporttudat) Sok időt, önértékelést igénylő időszak, miközben a csoporttal való azonosulás erősödik 2. A kiforrás, a konfliktusok szakasza Jellemzői: • Ismerjük egymást • A feladat miatt túlfűtött viták • A probléma (konfliktusok) megoldáshoz nincsenek eszközök • Rövid távú célok és az elérésük eszközeinek meghatározása • Harc, koalíció, kompromisszum keresés, • Saját nézetek, a csoporton belüli pozició tisztázása 3. Normák kialakulása – kohéziós szakasz Jellemzői: -
Kialakultak a pozíciók, feladatok - Kialakultak a normák és azt a tagok elfogadták - Külső hatás (norma) nem érvényesül - Érzelmi elégedettség, összetartás, összhang - Egyetértés a célokkal, hatalmi pozíciókkal 4. Működés – a csoport alakítás célja Jellemzői: - Az érdemi munka, a teljesítmény szaksza - Irányítás problémamentes - A munka hatékony - Együttműködés: – Problémamegoldás – Döntés – Tevékenység irányításban - Nézeteltérések hatékony megoldása - Együttműködés a csoportcélokért Pozitív működés, ha az előző fázisok sikeresek. 5. Megszűnés Minden csoport születik, fejlődik (önfejlesztő szervezetek), megszűnik - Ha a csoportcélt elérték - Ha meghatározott ideig működhetett - Ha a tagok elveszítik érdeklődésüket A csoport tudat beépül a személyiségünkbe, ha az együttműködés, támogatás megszűnik, komoly érzelmi hatás CSOPORTNORMÁK - amíg nincsenek normák, a
csoporttagok bizonytalanok - a munkavégzés előtt kell kitalálni őket - a tágabb kultúrkör normáit is figyelembe kell venni (pl a skinheadek jellegzetes ruhát viselnek, de nem meztelenek) - amikor új csoportba kerülünk, előzetes elképzeléseink vannak - vannak pozitív és negatív normák (mit kell és mit tilos) - vannak előíró és leíró normák (leíró pl. megkérdezni a másikat, hogy hogyan telt a hétvégéje) - a csoporttagok „felmérésére” is lehet normákat használni - a teljesen beszabályozott csoportokat a legtöbben nem viselik el (pl. szekták) - a normákat soha nem írják le, csak akkor fogalmazzák meg, ha vki megszegi őket - minden csoportban van 1-2 ember, aki képviseli a normákat - megalázás: a gyerekek nem szeretik, ha a tanár nem jegyzi meg a nevüket, vagy óra után nem beszélget velük (de változó, hogy melyik gyerek mit érez megalázónak) - az ún. „tipikus értelmetlen kérdések” is
normák; jelentőségük, hogy az emberek érezzék, törődnek velük (pl. Kapálgatsz, kapálgatsz?) - fontosak a közös élmények (nosztalgia) - egyéni életutak + a csoport élettörténete normák - ha a normák kialakultak, sokáig maradnak (pl. férfiakat szívesebben választanak főnöknek, mint nőket) Státusz és szerep Miként a makrotársadalomban, úgy a mikrotársadalmat alkotó csoportokban is a struktúrában elfoglalt helyet nevezzük státusznak. A különböző struktúrákra figyelemmel, különböző státuszai vannak minden egyénnek. A szerep: a státuszhoz tapadó követelmények összessége. A szerepeknek három fontosabb típusát különböztetjük meg Kapott szerepek, melyek az egyéntől független, számára eleve adott szerepek. Ilyennek tekinthető a nemi szerep, vagy az életkorhoz kötődő szerep. Felnőtt korra differenciálódnak nemi szerepeink, de a férfi és női szerep közötti különbség nem szűnik meg Az életkor
növekedésével változik az életkorhoz fűződő kapott szerepünk. Mást várnak el egy kisgyermektől, egy kamasztól, egy ifjútól, egy középkorútól, egy időstől és egy aggastyántól. Az elvárások tartalma koronként, társadalmonként, kultúránként változik. Szoeiokulturálisan változó már az is, hogy hány éves kortól számít „felnőttnek" vagy éppen „idősnek" valaki. A szerzett szerepek jelentős mértékben az egyén szándékától, magatartásától, cselekedeteitől függnek. Az ad hoc vagy eseti szerepek többnyire szerep párok. Jellemzőjük, hogy átmeneti jellegűek Ilyen szerepek az orvos-beteg, az eladó-vevő, az utas-kalauz szerepek. Csoportstruktúrák A csoporton belül is kialakulnak a különböző egyenlőtlenségek, a csoportnak többféle struktúrája is létezik. Ezek a struktúrák, hierarchiák nem feltétlenül esnek egybe, jelentősen eltérhetnek egymástól. A munkamegosztási struktúra, mint a formalizált
és nem formalizált csoporttípusok megkülönböztetésekor már esett szó róla, minden csoportban kialakul. A legmarkánsabb ez a munkavégzésre szerveződő csoportokban, a munkahelyeken Esett szó már a családi munkamegosztásról. A baráti körökben is kialakul a munkamegosztás, hiszen vannak akik egy buli szervezésekor az ennivalóról gondoskodnak, mások az italokat szerzik be, van aki a helyet biztosítja, és van aki a zenéről gondoskodik. A hatalmi struktúra a csoporton belüli döntéshozatalhoz igazodik, a: az érdekérvényesítő képesség alapján létrejövő tagozódás. A munkahelyeken gyakran összekapcsolódik a hatalmi struktúra a munkamegosztási struktúrával, a munkahelyi vezető rendelkezik a legnagyobb hatalommal. A kommunikációs struktúra az információkkal való rendelkezés. Az érzelmi struktúra a rokonszenvek és ellenszenvek hálózata. Moreno Az Egyesült Államokban azzal a feladattal bízták meg, hogy egy leánynevelő
intézetben , ahol gyakoriak voltak a szökések és a rendbontások, tegyen javaslatot a rend, a fegyelem megszilárdítására , a szökések számának csökkentésére-> feldolgozta a kérdéseire kapott válaszokat és megrajzolta az intézet rokonszenvi hálózatát. A csoportok típusai 1.A létszám alapján megkülönböztetünk kis és nagy csoportokat A kiscsoport tagjainak száma 3 és 7 ± 2 fő között van. Minimálisan 3 emberre van szükség ahhoz, hogy csoportról beszélhessünk A kiscsoport létszámának felső határa 5 és 9 között lehet. A nagycsoportok tagjainak száma minimum 10 fő. 2, Egyéni szocializációban játszott szerepe jelentőségétől függően Elsődleges és másodlagos csoportok: Elsődleges: melyek meghatározó , azaz elsődleges jelentőségüek az egyén társdalmi lénnyé válása szempontjából. Elsődleges csoport a család mindazok számára, akik családban nőnek fel. Másodlagos csoport: kevésbé jelentősek, másodlagosak
a társadalmiasodás szempontjából 3, Formalizált és nem formalizált : formalizált : munkamegosztást írásban rögzítik vagy sem. Nem formalizált: nincs írásban rögzítve, szabalyztátban foglalva a működési rendje A család részben formalizált , részben pedig nem az. 4, Viszonyítási csoport két formája: összehasonlító és normatív viszonyítási csoport. Összehasonlító: katonaszociológiai kutatások: a nős katonák saját helyzetüket mindig a nőtlen katonáékéval összehasonlítva értékelték. Az emberek többnyire olyan idegen csoportokat választanak összehasonlító csoportként, melyhez képest saját helyzetüket kedvezőtlenebbnek találják. Ritka eset az, amikor nehéz helyzetben lévő emberek a saját helyzetüket egy náluk is rosszabb helyzetben lévő csoportéhoz hasonlítják. " A normatív viszonyítási csoport többnyire azon csoportjaink egyike, melyeknek tagjai vagyunk. A normatív viszonyítási csoport annak a
problémának a megoldásában nyújt segítséget, hogy egyszerre több csoportnak vagyunk a tagjai, minden csoportunknak megvannak a sajátos értékei, normái, melyek elvárásokat jelentenek számunkra. Ám a különböző csoportok elvárásai sokszor nem esnek egybe, sőt ellentétesek lehetnek. A normatív viszonyítási csoport az a csoport, melynek normáit a többi csoport normáival való ütközés esetén előnyben részesítjük követjük. A normatív viszonyítási csoport elvárásainak elsődleges követése azonban nem jelentheti azt, hogy az ember többi csoportjai normáit teljesen figyelmen kívül hagyja, sosem teljesíti. Ha ez bekövetkezik, akkor előbb utóbb a csoportból való kizárást eredményezi. Aki mindennap munka után sörözni megy barátaival, és sorozatosan megtagadja a túlórázást, az nem csodálkozhat, ha a legközelebbi létszámleépítésnél őt küldik el a munkahelyről. Az érdekek és az érdekviszonyok típusai Az érdekek
típusai A) Az intézmények szempontjából a) Az intézmények fedezete szempontjából • A feltétlen érdekeket az érdekek szubjektumaitól függetlenül létező, külső fedezetű intézmények hozzák létre. A feltétlen érdekek a szükségletkielégítés feltételeit képező cselekvési lehetőségekből állnak és objektív természetűek. • A feltételes érdekeket az érdekek szubjektumai által fedezett, azaz belső fedezetű intézmények hozzák létre. Az ilyen érdekek a szükségletkielégítés eszközeit képező cselekvési lehetőségekből állnak és szubjektív természetűek. (b) A szabályszerűség szempontjából) • Az érdekeket alkotó cselekvési lehetőségek nem feltétlenül felelnek meg az őket létrehozó intézményes szabályoknak, sőt kifejezetten ellent is mondhatnak azoknak. • A normatív érdek olyan cselekvési lehetőségekből épül fel, amelyek megfelelnek az adott cselekvési lehetőségeket létrehozó
intézmények szabályainak. • A nem normatív érdeket alkotó cselekvési lehetőségek viszont nem felelnek meg vagy ellentmondanak az adott cselekvési lehetőségeket létrehozó intézményes szabályoknak. B) A megvalósítás szempontjából a) Az aktuális és a potenciális érdek • Az aktuális érdek azokat az érdekösszetevőket tartalmazza, amelyek az egyén vagy csoport adott társadalmi szituációjából megvalósíthatók. Az egyének és csoportok érdekmotivált magatartásának racionális motívumaként aktuális érdekei jelenhetnek meg. • A potenciális érdek tartalmát az érdeknek azok az összetevői képezik, amelyek az egyén vagy csoport adott társadalmi szituációjából nem valósíthatók meg. S mivel megvalósítására változatlan szituáció mellett nincs lehetőség, a potenciális érdek elvileg nem is szerepelhet a magatartás racionális motívumaként. A SWOT elemzés magyar megfelelője a GYELV elemzés. • Gyengeségek:
belső tényezők: olyan dolgok, amik nem jól működnek, de lehet rá befolyás, hogy jobb legyen. • Erősségek: belső tényezők: pozitív dolgok, amik jól működnek és lehet rá befolyás, hogy még jobban működjenek. • Lehetőségek: külső tényezők: olyan adottságok, amelyeket nem tudunk befolyásolni, de kedvezőek, és rájuk építve kihasználhatjuk az erősségeinket. • Veszélyek: külső tényezők: olyan korlátok, negatív tényezők, amelyeket nem tudunk befolyásolni, és csökkentik a siker esélyeit, kockázatot is jelentenek. Amikor SWOT elemzést végzünk a stratégia kiértékelése céljából, akkor a hangsúlynak nem azon kell lennie, hogy mindenféle erősséget, gyengeséget, lehetőséget és veszélyt felsoroljunk, hanem inkább azon, hogy felismerjük azokat, amelyek kapcsolatban állnak a stratégiával. Ez még mindig nem elég, mert néhány erősség vagy gyengeség fontosabb lehet a stratégia építésénél vagy a piaci helyzet
szempontjából, mint a többi, és ugyanez vonatkozik a lehetőségekre és veszélyekre is. Fontos tehát, hogy a SWOT-listát kiértékeljük abból a szempontból, hogy milyen következményei vannak a stratégiára nézve, és a stratégia alkotásánál milyen területeket kell még feltárni. Nem véletlen, hogy az öngyilkossági veszélyeztetettséget elsősorban intézetekben, Goffman terminológiájával totális intézményekben szokták vizsgálni, amelyek az egyént korlátozzák, és amelyekben gyakran az öngyilkosság az egyetlen menekülés, mert az egyén megbirkózási lehetőségei a helyzettel korlátozottak (a többi veszélyeztető faktor jelenléte vagy érvényesülése, vagyis személyiségének különféle sérülései, károsodásai miatt). Az intézmény mintegy felelős az egyén megőrzéséért, megtartásáért, továbbá – legalábbis elméletben – azért a változtatásért az egyénen, amelynek érdekében az intézményt létrehozták
(pszichiátrián ez a terápiás viselkedésváltozás, a börtönben a viselkedéskorrekció a szociális normák jegyében). Tehát az egyén menekülése az intézményben nem kívánatos.[7] Ez a helyzet mindenféle értékdilemmát rejt magában, sokan még az egyén menekülési jogát is képviselnék, mások arra hívják fel a figyelmet, hogy minél korlátozóbb az intézmény (vagyis minél jobban ki tudja védeni a menekülést a halálba), annál kevésbé alkalmas az alapvető cél megvalósítására. A túl korlátozó pszichiátriai miliő akadályozza a személyiség fejlődését, önállóságát, a túlkontrollált börtön a bűnöző szubkultúrát segíti elő, ill. a társadalom ellen gerjeszt indulatokat a fogvatartottakban. Más nézetek szerint viszont az élet megtartása elsődleges érték, hiszen pl. az öngyilkossági folyamat nem visszafordíthatatlan, az öngyilkosság nemcsak menekülés, hanem egyben tiltakozás, segítségkérés, felhívás a
környezet változtatására, és ha a benne rejlő üzenet „átmegy”, akár azáltal, hogy az önpusztítás nem „sikerül” (itt csak utalunk az öngyilkossági kísérletek sajátos dinamikájára), akkor a folyamat csúcsfázisa, a krízis lecseng, és a személyiség további működése más megoldások felé halad. A hétköznapi életben is rendszeres tapasztalat, hogy a nagyon elszántan megkezdett öngyilkossági cselekmény megakadályozása is általában feloldja a krízist, megállítja az öngyilkossági folyamatot (ugyanakkor a „komoly” próbálkozás után nagy az – többnyire későbbi – ismétlődés veszélye, innen van, hogy az anamnézisben lévő öngyilkossági kísérlet a későbbiekben – pl. pszichiátrián vagy börtönben – kockázati tényezőnek tekinthető) Mindebből azonban levonható, hogy az öngyilkosságtól való védelem az egyén és áttételesen a társadalom érdekét is szolgálhatja (ez utóbbi az egyén tovább
folytatódó életében megvalósuló társadalmi értékteremtés révén, nagyon sok kreatív, produktív ember is túlélt ugyanis öngyilkossági kísérleteket). Mindenesetre az utóbbi évtizedekben a viselkedésszabályozó, ill. – változtató célú intézményekben az öngyilkosság megelőzés fontos cél, program. Főleg az angolszász, ill a skandináv országokban a börtönökben pl. öngyilkosság megelőzési rendszerek vannak érvényben E rendszereknek pozitív és negatív oldaluk van. Pozitív az öngyilkosságveszély támogató kivédése Ez lehet a fogvatartási körülmények javítása, a magánzárka helyett a társas cellahelyzet, a különböző rehabilitációs programokban való részvétel, szükség esetén kezelésbevétel, egyéni vagy csoportos pszichoterápia. Maga az említett monitorizálás is védő hatású, ha megfelelően képzett nevelőtiszt kíséri figyelemmel a fogva tartott állapotát. Segítség lehet az együttműködést
jutalmazó, de főleg szimbólikus értékű kedvezményezés, különösen a családdal, párkapcsolattal való kontaktus, kommunikáció vonatkozásában. Negatív a felügyelet és a korlátozások kiterjesztése Főleg a megfigyelés terjeszthető ki, egyes börtönökben a veszélyeztetett fogva tartottak zárkája bekamerázható, vannak ún. biztonságos cellák, amelyben a berendezés fő installációs elve, hogy a bennlakó minél kevésbé tehessen kárt magában.[8] A börtönök öngyilkosság megelőzési rezsimjében általában elv, hogy az önkárosítás lehetőségét minimalizálják. Főleg az önakasztás feltételeinek kiküszöbölése a cél A börtönökben az öngyilkosságok több mint 90%-a önakasztás ill. stranguláció révén következik be Rácsok, ablakkeretek, falban lévő kampók, lámpatestek az önakasztás rögzítő pontjai, a kötelet ágyneműből, ruhadarabokból készítik. Az önakasztás – különösen elszánt esetekben – a
függeszkedés, tehát csak a nehézségi erőre hagyatkozás nélkül is megvalósulhat.[9] Az öngyilkosság sok különös, a szokványostól eltérő, szokatlan, gyakran bizarr esete kelti a szakemberekben azt a véleményt, hogy az öngyilkosság megakadályozhatatlan, még börtönben, vagy pszichiátriai intézményben is (ezekben az intézményekben az összehasonlítható lakossági arányszámoknál 2-10-szeres az öngyilkossági gyakoriság és magas a veszélyeztetettnek minősíthetők száma). A börtönrezsimekben külön szabály az öngyilkossági események feldolgozása, auditálása, és új berendezések beállításánál a saját intézmény szakemberei ill. külső szakemberek vizsgálják, hogy a védő körülményeket hogy lehet megváltoztatni, milyen szokatlan módjai lehetnek az önkárosításnak. Egy-egy öngyilkossági esemény után gyakran kivonnak bizonyos berendezési tárgyakat a használatból. Ahol komoly elővigyázatossági intézkedések
vannak érvényben, az öngyilkossági esemény a fogvatartott hosszas felkészülését teszi szükségessé, ezalatt elvben észrevehetők lennének a változások a viselkedésében, hangulatában, ezért esetleg a krízist fel lehetne ismerni. Ha az önkárosítás nem jár az élet elvesztésével, a krízis mindenképpen leszálló ágba kerül, az orvosi kezelés és a pszichiátriai vagy pszichológiai foglalkozás, terápia révén.[10] Hangsúlyozni kell, hogy börtönben az öngyilkosság megelőzés általában nehéz, hiszen a fogvatartottak többsége az első hetekben kisebb kríziseken átmegy, többségében pszichiátriai gyógyszert vagy kezelést kér és számos olyan, figyelmeztető, és önkárosító jellegű megnyilvánulást mutat, amire a személyzet nem tud, ill. a multiplikáció esélye miatt nem akar segítően reagálni (gyakori a „falcolás”, a különböző tárgyak lenyelése, az étkezés elutasítása, önsebzés, az agressziót provokáló
viselkedés, stb.) Nehéz tehát a személyzet számára a jó helyzetfelismerés és a differenciált, de adekvát reagálás. A börtönhelyzet mindenképpen csapdaszerű, ez a fogva tartás elején, majd az ítélet után szokott krízishez vezetni. A kríziseket színezhetik a kapcsolati feszültségek a fogvatartott és a személyzet között, továbbá a fogvatartottak közötti agresszió magas szintje, a börtönön belüli deviáns szubkultúra. A leírtakhoz két körülmény kapcsolható még. Egyik, hogy komoly veszélyeztető tényező ill. kockázati faktor a fogva tartott alkohol- vagy drogfüggősége, a – rendszerint, legtöbbször – meglévő – személyiségzavaron vagy pszichiátriai betegségen túl. Megvonási ill hiánytünetek gyorsan súlyosbíthatják az öngyilkossági krízist. A másik, hogy az öngyilkosságveszély tisztázásában pszichológiai tesztmódszerek ill. skálák is használhatók, noha nincs specifikus tesztmódszer. A depresszióra
vonatkozó skálák (pl Hamilton skála) a határeseti személyiséget mérő módszerek vagy akár a projektív tesztek is adhatnak kiegészítő támpontokat. Mindezek alapján a következők ajánlhatók a börtönök számára az öngyilkosság megelőzés terén: 1. Öngyilkosság megelőzési terv, ill rezsim szükséges, amelyet időnként korszerűsíteni kell 2.Az előforduló önkárosító ill öngyilkossági eseményeket fel kell dolgozni, különös tekintettel a megelőzés szempontjaira. 3.A börtönök tereit, ahol fogvatartottak mozognak, különösen a zárkákat időszakosan felül kell vizsgálni az öngyilkosságra használható felszerelések, berendezések, tárgyak szempontjából. 4.A személyzet időszakosan képzésben ill továbbképzésben kell részesüljön az önkárosító ill önpusztító magatartási megnyilvánulások veszélyének felismerésében és a lehetséges fizikai és lélektani intervenciók (pl. krízisintervenció) megkezdésére
Szükség lehet újraélesztésre, ezért defibrillátort, lélegeztetőt, intrakardiálisan alkalmazható szereket, infúziós szereléket és oldatot, stb. kell tartani. 5.Szükséges a bekerülő fogva tartottak kockázati tényezőinek felmérése, majd meghatározott időnként monitorizálása. Ehhez pszichiátriai ill pszichológiai vizsgálatok is kapcsolhatók Tekintetbe érdemes venni a börtönön belüli krízisek szokásos tényezőit, pl. kedvezőtlen családi esemény, a fogvatartás első hetei, az ítélet utáni időszak, ill. vizsgálati fogság idején a védekezési stratégia ellehetetlenülés, de ilyen lehet a többi fogvatartott részéről jelentkező fizikai és pszichológiai erőszak (bullying, mobbing), vagy a személyzettel kialakult konfliktus. 6. Veszélyeztetettség esetén pszichiátriai ill pszichoterápiás kezelés válhat indokolttá, ill addiktológiai kezelés, ha az állapotban kémiai anyagfüggőség is szerepet játszik. 7. Öngyilkossági
események után számolni kell a modellhatással, gyakran megszaporodik az önkárosítási kísérletek száma, ill. újabb öngyilkosság következik be Az öngyilkos halálesetek után a személyzet körében is pszichiátriai ill. pszichoszomatikus zavarok jelentkezhetnek, ezért stressz feldolgozó ill. ún posztintervenciós munkát kell végezni (a szuicidológiai szempontból rendkívüli események megbeszélése, feldolgozása segít az ilyen munkában, ill. összeköthető azzal) 8. Az intézmény stressz terheltsége általában nő, hiszen a nyilvánosság is értesül, hogy az intézmény nem felelt meg a vele szemben támasztott követelményeknek, ill. belső vizsgálatok folynak, felelősöket keresnek. A fogva tartottak között több a deviáns megnyilvánulás, az intézményes rend elleni indulat, ez gyakran egymásra irányuló agresszióban mutatkozik. Mobilitás 2010. november 25-én Budapestre utaztunk, ahol első ízben a Foglalkoztatási és
Szociális Hivatal Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálatot látogattuk meg. Az épületben, amely a II. kerület, Zivatar utca 1–3 szám alatt található, különböző szolgáltató irodák találhatóak, és ezek közül hármat mutattak be nekünk: a Fiatalok Lendületben Programot, az Európai Önkéntes Szolgálatot és az Eurodesk-et. Könnyű dolgom volt elhelyezni ezeket a hazai ifjúságpolitikában, hiszen mindhárom a Szociális és Munkaügyi Minisztériumhoz tartozik, ez a felügyeleti szerve. A Mobilitás ezért megpróbálja a fiatalok problémáit megoldani munkavállalás, munkanélküliség, családalapítás, továbbképzés, létbizonytalanság ügyben. Különböző eszközökkel hajtják ezt végre: − Jogszabályokkal, például a Gyermekvédelmi törvénnyel. Sajnos 1971 óta nincsen ifjúsági törvény, ezért erre lehet csak hivatkozni. − Önkormányzati törvényekkel, melyben fel vannak sorolva, hogy milyen feladatai vannak egy iskolának,
óvodának, ifjúságsegítő referensnek, valamint hogyan lehet ezeket létrehozni. Oda van írva például, hogy az ifjúságsegítőnek nem kötelező intézményen belül dolgoznia. − A Nemzeti Ifjúsági Stratégia cselekvési terve is jó eszköz, mert előremenő tervet készít, melyet a kormány elfogad, vagy sem, illetve felülvizsgálja az ifjúsági szervezeteket, jogszabályait. − A Gyermek- és Ifjúsági Alapprogram és a Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda együttműködve beadott elfogadásra egy rendeletet a kormányhoz: 2/1999. (IX 24) ISM, amely„ nyílt pályázatot hirdet gyermek- és ifjúsági szervezetek rendezvényeinek és közösségfejlesztő képzéseinek, valamint gyermek- és ifjúsági szervezetek által kiadott médiatermékek, egyéb kiadványok támogatására.” (wwwmobilitashu 2010 december 2 17:40:06). Ebből megállapítva logikusan el lehet rendezni a Mobilitást a hazai intézményrendszerben, amelyet 1995-től finanszíroz az
állam. a) Parlamenti Ifjúsági Bizottság, amelynek a céljai közé tartozik az üléseken a programok megvitatása, országos jellegű rendezvények megszervezése, információ szolgáltatása bel-, és külföldi szervezetekről. b) Országos − Kapcsolataihoz tartozik: Zánka, GYIC és ESZA Kht. − Fiatalok Lendületben Program: elbírálja a pályázatokat. − RISZI: döntéseket hoz a pályázatokhoz. − RIT: összegyűjti az adatokat a pályázatokhoz. c) Megyei: ifjúságsegítő referensek. d) Kistérségi: itt még csak próbálkozások vannak, de jobb lenne az ifjúságsegítők kistérségi elosztása. e) Helyi: információs és segítő irodák. Mindez a rendszerváltás után alakult ki, de az európai szervezetek nélkül nem tudtuk volna létrehozni, ezért a Mobilitás nemcsak a hazai, de az európai ifjúságpolitikában is remekül mozog. Az ifjúsági célú pályázatokban legfőképp a GYIA és a FLP vesz részt, azért mert az európai pályázatokhoz
tudnak a legtöbb támogatást igényelni. Ehhez kell(ene) egy ifjúsági képviseleti rendszer, amelyből egy képviselőt lehetne küldeni a célországba, de ez helyett még ezt a feladatot áthidalja a Civil Szervezetek Ifjúsági Fóruma. Pedig egy hazai ifjúsági képviseleti rendszer fontos lenne a Trió (Spanyolország társadalmi bevonás, Belgium ifjúsági munka, Magyarország részvétel, pl. önkéntesség) számára is, hiszen akkor tudná valaki a magyar delegációt képviselni az ifjúsági ügyeivel kapcsolatban. Mint említettem, a Mobilitásnak nagy szerepe van a hazai ifjúságpolitikában, de az európaiban is a Trión keresztül, amely a különböző országos hatókörű tevékenységeket folytatja: − MIK + GYIA: titkársági feladatok ellátása. − Határon túli ifjúsági ügyek koordinációja. − Társadalmi felelősségvállalás. − Országos kommunikáció, kiadványok terjesztése. − Szakmafejlesztés az ÚMFT-en keresztül. − NIS:
cselekvési törvények megvalósulása. A hazai és az európai szerepvállalásokat összekötve meg lehet határozni, hogy melyik opponens foglalkozik az ifjúsági közösségek fejlesztésében, segítésében. Ide lettek sorolva: − Fiatalok Lendületben Program, amely kapcsolódik az Európai Uniós szervezetekhez. A program céljai: szolidaritás és tolerancia; ifjúsági szervezetek nemzetközi párkapcsolatok; európai ifjúsági együttműködés és kölcsönös megértés az országok között. Prioritásukhoz tartozik: kulturális sokszínűség; európai polgárság; hátrányos helyzetű fiatalok bevonása és részvétele. Feltételeihez tartoznak a: nem-formális tanulás; tanulási tapasztalat; nők és férfiak közötti egyenlőség és többnyelvűség. − Ifjúsági támogatórendszerhez tartoznak a különböző képzések, melyeket a Mobilitás indít korhatár nélkül; a sok lehetőség közül egy pár a „Nem-formális tanulás az ifjúsági
munkában” vagy a „Helyi ifjúsági munka”, melyeket különböző óraszámokban sajátíthatja el bárki. − Európai Önkéntes Szolgálat, amely tulajdonképpen a FLP-mal dolgozik együtt úgy, hogy akkreditálja a szolgálatot küldő és fogadó szervezeteit. − Eurodesk: az Európai Bizottság által van finanszírozva, Magyarországon 19 ponton található meg, és információt nyújt európai utazással, tanulással, szakmai gyakorlattal, önkéntességgel, stb. foglalkozó szakembereknek, fiataloknak és a velük foglalkozóknak