Média Ismeretek | Tanulmányok, esszék » Márk Noémi - Romák a magyar médiában

http://www.doksihu BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KOMMUNIKÁCIÓ ÉS MÉDIATUDOMÁNY SZAK Nappali tagozat Pr és szóvívő szakirány ROMÁK A MAGYAR MÉDIÁBAN KÉSZÍTETTE: MÁRK NOÉMI BUDAPEST, 2009 2 http://www.doksihu Tartalomjegyzék Bevezetés .5 I.Alapfogalmak 7 II.Cigányság8 II.1Fogalmi meghatározás 8 II.2Elnevezéseik 9 II.3 Csoportjaik 10 II.31 Romungrók 10 II.32 Magyarcigányok 10 II.33 Kárpáti cigányok11 II.34 Szintók 11 II.35Oláhcigányok12 II.36 Beások 12 II.37 Román cigányok 12 II.4 Romák történelme13 II.5 Demográfia 16 II.51 Életkörülményeik országrészek szerint 17 II.52 Egészségügy 18 II.53 Iskolázás 18 II.54 Foglalkoztatás19 II.6 Asszimiláció19 II.7 Jelképek 19 II.71 Himnusz19 II.72 Zászló20 II.73 Ünnepek21 II.74 Kulturális hagyományok21 II.8 Roma ki- kicsoda 22 III. Romák kommunikációs lehetőségei 23 III.1 Romák médiája23 III.11 Roma újságírók a magyar médiapalettán 27

III.12 Roma sajtópaletta 29 III.13 A roma elektronikus média 31 3 http://www.doksihu III.2 Romák médiaképe 35 III.21 Kontextus 37 III.22 Mitôl hír?/ki az alany?38 III.23 Romák szerepeltetése a média különböző műfajaiban39 III.24 Romák ábrázolása médiaszövegekben 41 III.25 Ami nem csak roma probléma 46 IV. Primer kutatás48 IV.1 Kérdőíves kutatás48 IV.11 Általános jellemzők48 IV.12 A kérdőívek kiértékelése49 IV.2 Interjús kutatás 60 IV.21 Interjú Kőszegi Edittel 60 IV.22 Interjú Daróczi Dáviddal62 V. Összegzés65 Irodalomjegyzék .67 Mellékletek .70 4 http://www.doksihu Bevezetés Mielőtt belevágnék a dolgozatomba engedjék meg, hogy egy kis leírást adjak arról, hogy miért ezt a témát választottam. A választás során nem sokat gondolkoztam azon, hogy miről írjam meg a szakdolgozatomat. E témával már korábbi tanulmányaim során többször is foglalkoztam. Házi dolgozatot készítettem a romák kultúrájával

kapcsolatban, valamint médiában való szereplésükről és szerepeltetésükről is, így nem volt kérdéses, hogy mit is válasszak. Be kell, hogy valljam, mindig is érdekelt a kisebbségek élete, élet körülményei, kultúrájuk, valamint az, hogy a többségi társadalom hogyan vélekedik velük kapcsolatban, és hogy ebben a látásmódban mennyire játszik szerepet a média. Hiszen, mint tudjuk a média nemcsak tájékoztat, hanem a hordozója és alakítója is annak a képnek, amelyet a társadalom saját magáról és saját magának alakít ki. Ebbe a képbe természetesen beletartozik a kisebbségekhez való viszony is. Azonban mindez nem azt jelenti, hogy amit hallunk/ látunk/ olvasunk valamelyik kisebbségi csoportról (nem feltétlenül etnikus csoportról), azt rögtön készpénznek is vesszük. Bár maga a (modern) tömegkommunikáció történelmi viszonylatban friss jelenség, azért a hallgatókban/ nézőkben/ olvasókban mára már kialakult egy

egészséges kritikai reflex. Ez annyit tesz, hogy minden hírt, tájékoztatást, cikket, stb. egy "mentális szűrő" segítségével építünk be a világképünkbe. Ennek a szűrőnek háromféle kimenete van: 1. Az üzenetet nagyjából-egészéből elfogadjuk, vagy, világképünkkel, vagy, mert azon nem kell mert egyezik a komolyabb változtatásokat eszközölnünk. (Maradva a szakdolgozati témámnál, azaz a romáknál, akkor a példám a következő: ha egy tudósítás egy szegény, de becsületes cigánycsaládról szól, akkor mindkét jellemzőt elfogadjuk, mondván, hogy nahát, de jó, hogy ilyenek is vannak). 2. Az üzenet egyes részeit elfogadjuk, más részeit nem (A fenti példánál maradva a szegénységet elfogadjuk, de a becsületességet nem.) 3. Az üzenetet nagyjából-egészéből elutasítjuk (Hát, hogy lennének ezek a cigányok szegények, biztos nagyon jól megélnek a bűnözésből, csak titkolják a jólétüket, hogy a

segélyekhez is hozzájuthassanak). Sajnos, az a tapasztalatom, hogy a legtöbb ember a 3. kimenet szerint cselekszik, főleg ha a romákról van szó. 5 http://www.doksihu Bernáth Gábor szerint a magyarországi médiák által bemutatott romakép két legerőteljesebb jellemzője a homogenitás és a passzivitás: Homogenitás, mert a magyarországi - eltérő kulturális, társadalmi, stb. jellemzőkkel bíró cigányságot, mint homogén csoportot mutatja be Passzivitás, mintha a cigányoknak nem lenne saját véleményük. Ez nem azt jelenti, hogy nincs véleményük, sokkal inkább azt, hogy a roma vélemények nem jelennek meg, még a velük kapcsolatos események során sem. Köztudott, hogy hazánkban hosszú idő óta a legtöbb előítélet a cigányságot sújtja. Minden vizsgálat megerősíti, hogy a különböző kisebbségek közül velük szemben a leginkább elutasítóak, távolságtartóak az emberek. Ilyen ellenséges társadalmi légkörben kiemelkedő

jelentősége van annak, hogy milyen képet alakít ki a média a cigányokról. Dolgozatom célja éppen ezért az, hogy ennek a sokak által elítélt és gyakran megvetett kisebbségnek milyen esélyei és lehetőségei vannak arra, hogy hírt adjon magáról, hogy megismertesse és elfogadtassa kultúráját a magyar társadalommal az erre létrejött különböző szervezetek segítségével. Ugyanakkor azt mindannyian beláthatjuk, hogy nincs könnyű dolguk, hiszen a magyar és a roma nép temperamentuma és életmódja között igen nagy a különbség. Dolgozatom megírásához több cikket, tanulmányt és irodalmat vettem alapul a téma kifejtéséhez. Valamint a szekunder kutatások mellett saját kutatást (kérdőíves vizsgálat, interjú) végeztem, melyet értékelek, elemzek a dolgozatomban. 6 http://www.doksihu I. Alapfogalmak Dolgozatomat néhány alapvető fogalom tisztázásával kezdem, majd igyekszem bemutatni röviden a romák történetét, csoportjaikat,

a dolgozat második felében pedig rátérek a romák médiával való kapcsolatára, valamint a saját kutatásaimra. Magyarországon 13 törvényben elismert nemzetiségi él, ezek között 12 nemzeti kisebbség (németek, horvátok, szlovákok, románok, bolgárok, görögök, lengyelek, örmények, ruszinok, szerbek, szlovének, ukránok), illetve 1 etnikai kisebbség: a cigányság. A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII törvény értelmében [I.fejezet 1§, (2)]: nemzeti és etnikai kisebbség (a továbbiakban: kisebbség) minden olyan, a Magyar Köztársaság területén legalább egy évszázada honos népcsoport, amely az állam lakossága körében számszerű kisebbségben van, tagjai magyar állampolgárok és a lakosság többi részétől saját nyelve és kultúrája, hagyományai különböztetik meg, egyben olyan összetartozás-tudatról tesz bizonyságot, amely mindezek megőrzésére, történelmileg kialakult közösségeik

érdekeinek kifejezésére és védelmére irányul.1 [XII. Fejezet Záró rendelkezések 61 § (1)] E törvény értelmében Magyarországon honos népcsoportnak minősülnek: a bolgár, a cigány, a görög, a horvát, a lengyel, a német, az örmény, a román, a ruszin, a szerb, a szlovák, a szlovén és az ukrán.2 1 2 1993. évi LXXVII törvény a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól 1993. évi LXXVII törvény a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól 7 http://www.doksihu II. Cigányság II.1 Fogalmi meghatározás Magyarországon egy hivatalosan elismert etnikai kisebbség létezik, a cigányság. Tulajdonképpen a „cigányság” fogalom több népcsoportot is maga mögött takar, amelyek a magyar nemzeti kultúrához egyféleképpen vagy legalábbis hasonlóan viszonyulnak. A szociológia meghatározása szerint „cigány” az, akit környezete (leginkább a „nem cigányok”) annak tartanak. A cigányságot számos különböző csoport alkotja,

amelyeknek kultúrája jelentősen eltér egymástól. A magyarországi cigányság azoktól az önmagukat romáknak nevező és roma nyelven beszélő népcsoportoktól származik, amelyek a középkorban érkeztek a balkáni országokba és Magyarországra. A cigányság egy része ma is romának vallja magát, például a magyar cigányok (romungrók) és az oláhcigányok hagyományos közösségeihez tartozók. Emellett kialakulóban van a modern roma nemzet fogalma is A magyarországi cigányok legnagyobb része magyar anyanyelvű. A roma nyelv (cigány nyelv) ismerete ma csak a cigányság kisebb részére jellemző, elsősorban az aprófalvas felépítésű dél-dunántúli megyékben, valamint Szabolcs-Szatmár-Bereg és Nógrád megyében. A magyar társadalmon belül a cigányság életkörülményei a legrosszabbak. A cigány nemzetiségűek általában hátrányos helyzetben vannak munkavállalás és a tanulás terén. Ezért a cigány nemzetiség társadalomba való

beillesztése, és szociális körülményeinek javítása várhatóan hosszú folyamat lesz. A magyarországi romák a romák vagy más néven cigányok Magyarországon élő népessége. Ők alkotják az ország legnagyobb hivatalosan elismert nemzetiségét A magyarországi nemzetiségek közül ők az egyedüliek, akik nem rendelkeznek anyaországgal, ezért nem nemzeti kisebbségként, hanem etnikai kisebbségként határozzák meg őket. A 2001. évi népszámlálás szerint Magyarországon 190 046 fő volt a cigány lakosság lélekszáma. A népszámlálási adatok ugyanakkor jelentősen eltérnek a szociológusok felmérési eredményeitől. Egy 1994-es felmérésnél azt vették alapul, hogy a nem cigány környezet kiket tekint cigánynak (ez nem feltétlenül jelent valós cigány származást). Eszerint több mint 500 000 fő a magyarországi cigányok lélekszáma (kb az 8 http://www.doksihu összlakosság 5%-a). Mások 6-700 000 között becsülik a magyarországi

cigányság számát, míg egyes roma értelmiségiek szerint ez a szám az egymilliót is eléri.3 A népszámlálás szerint Magyarország 3200 települése közül 2000-ben élnek cigányok. Vidéken a három északi megyében legnagyobb a népességük A fővárosi cigányság lélekszámát 90 ezer körülire becsülik. II.2 Elnevezéseik A mai magyar nyelvben - más nyelvekhez hasonlóan - a roma és a cigány azonos értelmű szavak, köztük jelentésbeli különbség nincs, csak stilisztikai. Természetesen ezeket a kifejezéseket ugyanilyen értelemben használják önmagukra nézve a különböző, csak magyarul, illetve magyarul is beszélő cigány népcsoportok Magyarországon és az egész Kárpát-medencében. A roma kifejezés a rom szó többes számú alakja, amely „embert”, „cigány embert”, „férfit”, illetve „férjet” jelent romani (azaz cigány) nyelven.4 A cigány elnevezés eredetije a görög ατσιγανος (atsziganosz), amelynek

eredeti jelentése „érinthetetlen”. A magyarba feltehetően délszláv közvetítéssel került Az első magyarországi írásos említések a 14. századból valók Zigan, Zygan, Zigany, Czigany, Chygan, Cygan alakban. Ezek azonban mint családnevek illetve települések nevei jelennek meg, melyekről nem tisztázott, hogy köthetőek-e a cigánysághoz vagy sem. Mindenesetre az, hogy a Cigány szó a magyar nyelvben ekkor tulajdonnévként (is) létezik, arra utal, hogy eredeti jelentésében már a korábbi időben meghonosodott és a nyelv szókincsének szerves részévé vált. 5 Érdemes még megemlíteni a cigányság „fáraók népe”, „fáraók ivadéka” elnevezését, amely arra vezethető vissza, hogy évszázadokig egyiptomi eredetűnek tartották őket. Ma már ismert, hogy a cigányság Indiából származik, Egyiptom csupán egyik águknak volt hosszabb-rövidebb ideig hazája a Balkán-félszigetre való áttelepedés előtt.6 3

http://hu.wikipediaorg/wiki/Magyarorsz%C3%A1gi rom%C3%A1k, 20090210, 10:13 Forray R. Katalin: Romológia – ciganológia, Dialóg Campus kiadó, 2000 5 Forray R. Katalin: Romológia – ciganológia, Dialóg Campus kiadó, 2000 6 Forray R. Katalin: Romológia – ciganológia, Dialóg Campus kiadó, 2000 4 9 http://www.doksihu II.3 Csoportjaik A magyarországi romáknak nyelvi és történeti szempontból, valamint önmaguk meghatározása szerint hat nagy csoportja különböztethető meg. A hat csoport közül három, a magyarcigányok, az oláhcigányok és a beások nagyobb létszámban élnek Magyarországon, míg három kisebb csoport, a kárpáti cigányok, a szintók és a román cigányok csupán néhány száz, illetve egy-két ezer tagot számlálnak. A magyarcigányok és a kárpáti cigányok összefoglaló neve romungrók. II.31 Romungrók A Kárpát-medence legrégebbi cigány népcsoportja. Két alcsoportjukat az különbözteti meg, hogy a magyarcigányok a

cigány nyelvet már nem beszélik, anyanyelvük a magyar. Az úgynevezett kárpáti cigányok pedig a magyar (és esetleg szerb, román, ukrán vagy szlovák nyelvek) mellett beszélik a romani (cigány) nyelv - az oláhcigánytól némileg eltérő - dialektusát. Ez a felosztás inkább tudományos jellegű, az említett csoportok a gyakorlatban - különösen a szomszédos országokban - nem feltétlenül ez alapján határozzák meg magukat. II.32 Magyarcigányok A magyarcigányok vagy magyar nyelvű cigányok csoportjába tartozik a magyarországi romák többsége, kb. kétharmada A magyarcigányok magyar anyanyelvűek, bár vannak közöttük, akik őseik nyelvét is beszélik. Csoportjuk a kárpáti cigányoktól, a hagyományos magyarországi cigányoktól (roma nyelvű romungrók) származik. A magyarcigányok jellemző hagyományos mestersége a cigányzenekarokban való zenélés („muzsikus cigányok”). A másik jellemző hagyományos foglalkozásuk a régiség-,

ékszer- és használtcikk-kereskedelem (például régiségüzletek). A magyarcigányság a 18. században alakult ki, amikor a romungrókat Mária Terézia igyekezett erőteljes törvényi szabályozással letelepíteni – részleges sikerrel. A romungrók többsége áttért a magyar nyelv használatára, azonban eredeti nyelvük számos szavát megőrizték, ami hatással volt a magyarokra is. A magyarcigányok ma Magyarország szinte minden jelentősebb településén élnek, jórészt integrálódva a magyar társadalomba. A Kárpát-medence több más magyarlakta vidékén (Szlovákia, Székelyföld) is laknak. Külföldön önmagukat magyarnak vallják, míg szülőföldjükön általában romák vagy cigányok, akik elhatárolódnak a nem cigányoktól. 10 http://www.doksihu II.33 Kárpáti cigányok A kárpáti cigányok (roma nyelvű romungrók, ősi nevükön paibánók) a legrégebben Magyarországon élő hagyományos roma csoport, őseik a 15. században érkeztek A

mai kárpáti cigányok a régi magyarországi romáknak attól a részétől származnak, akik megőrizték a roma nyelvet. A másik részük a 18 században a magyar nyelvre tért át (magyarcigányok). A kárpáti cigányok önmagukra a romungrók („magyar romák”) megnevezést használják. A kárpáti cigányok nagyobb hányada ma Szlovákia és Csehország, valamint a délszláv országok területén él. Magyarországon csak néhány közösségük található Nógrád megyében, Budapest környékén (Piliscsaba, Csobánka) és a Dunántúl egyes településein. Hagyományos mesterségük szerint főleg muzsikusok, szegkovácsok és vályogvetők voltak. A „kárpáti cigányok” nevet a 19 század végén kezdték használni a nyelvészek először csak a felvidéki romungrókra, így különböztetve meg őket a dunántúli és délvidéki romungróktól. A magyar nyelv (magyar szleng) cigány jövevényszavai a kárpáti cigány dialektus romungró

nyelvjárásából származnak. Ilyen romungró szavak például: csaj („lány”), csávó („fiú”), manus („ember”), vakerál, hadovál, dumál (mind a három ige jelentése: „beszél”), skerál („szalad”), bazsevál („zenél”), csóró („szegény”), baró („nagy”), benga („ördög”), spiné, góré, kéró („ház”), séró („fej”), putri, rajkó, gógyi („ész”), dili vagy dilinyó („bolond”), hohányó („csaló”), lóvé („pénz”), kaja („étel”), pia („ital”), dzsuva („tetű”), ácsi! („állj!”), purdé! („fújd!”). II.34 Szintók A szintók mind kulturálisan, mind nyelvi szempontból is nagyon közel állnak a kárpáti cigányokhoz. A szinti nyelvjárást beszélik, amely a cigány nyelv kárpáti cigány dialektusának egy változata. A romungró nyelvjárástól abban különbözik, hogy számos német eredetű szót és németes nyelvtani elemet használ. A csoport tagjai önmagukat szintónak

vagy szintó romának nevezik. A szintók általában ideiglenesen fordulnak meg Magyarországon, mint vándorcirkuszosok, valójában ugyanis egyes nyugat-európai országok (például Németország, Olaszország) állampolgárai. Lakhelyüket elsősorban a lakókocsik jelentik, amelyekben utaznak. Egy kisebb csoportjuk a II világháború után 11 http://www.doksihu megtelepült Magyarországon. Ők körhintás, céllövöldés mutatványosokként járják az országot. II.35 Oláhcigányok A többi fő csoporttal szemben az oláhcigányok nem egységesek, hanem tíz-tizenkét egymástól kulturálisan és nyelvjárásváltozat szerint is elkülönülő csoportjuk van, például lovárik, csurárik, kelderások. Ezek a csoportok hagyományosan egy-egy mesterség művelőit is jelentették. (Például a lovárik a magyarországi lókereskedelemmel foglalkoztak.) Az "oláhcigány" kifejezés inkább a történeti és nyelvi rokonság alapján használt összefoglaló

név, ugyanis ezek a roma csoportok Havasalföld román ("oláh") fejedelemsége irányából érkeztek Magyarországra a 19. században, és a roma nyelv különböző oláhcigány nyelvjárásait beszélik. Önmagukat romának nevezik (a saját nyelvükön rom). Hagyományaik, értékrendjük sok esetben társadalmi feszültség forrása Az ország minden részén élnek oláhcigányok. II.36 Beások A beások anyanyelve a román. Önmagukat beásnak vagy cigánynak nevezik, a roma megjelölést általában kifejezetten elutasítják. Fő foglalkozásuk a famegmunkálás (fakanál, teknő stb. készítése) volt A hagyományos mesterségek kiszorulása óta többnyire mezőgazdasági segédmunkások lettek, illetve a férfiak jellemzően az építőiparban dolgoznak. II.37 Román cigányok A magyarországi román cigányok kis lélekszámú csoport, akik a román határ mentén, néhány románok lakta faluban (például Méhkerék) élnek. Anyanyelvük a román

köznyelv. Rajtuk kívül gyakran jönnek át román cigányok Romániából is Magyarországra Közülük kerülnek ki a magyarországi városokban kolduló roma asszonyok és gyerekek; a férfiak különböző portékákkal próbálnak házalni. Önmagukat általában románoknak mondják. 12 http://www.doksihu Három fő csoportjuk van: • Árgyelánok – leginkább Somogy, Tolna, Baranya megyék területén, ahol ők a cigányság "zöme". Tipikus vezetékneveik a Bogdán, Ignácz, Kalányos és Orsós • Muncsánok – Alsószentmárton és környéke. Gyakran vezetéknevük: Csinos, Morás. • Ticsánok – leginkább Füzesabonyban, Tiszafüreden és általánosságban az ÉszakAlföldön. Leggyakrabban román neveket viselnek: például Nyerlucz, Serbán, Lingurár. (Az árgyelán és muncsán közösségekkel ellentétben ők mára leginkább – olykor kifejezetten jómódú – kereskedőkké lettek. A Füzesabonyból – a Hortobágyon át –

Debrecenbe vezető 33-as úton oly sűrűn látható kosár- és üstárus cigányok kivétel nélkül e közösséghez tartoznak) II.4 Romák történelme 7 Az első roma csoportok a 15 és 17. század között érkeztek Magyarországra Ők voltak a mai magyarcigányok elődei. Már Bonfini is cigány muzsikusokat említ Beatrice udvarában és egyes feltételezések szerint Mátyás fekete seregének fegyverkészítői, kovácsai is cigányok voltak. A 15 század elejéről származik az egyik első magyarországi írásos említésük: Zsigmond király oltalomlevele egy karaván számára. Az ezután mind nagyobb számban érkező csoportok a romákra jellemző körüljáró vándorlást folytattak, és elsősorban, mint vándor kovácsok dolgoztak. A menlevelek hatására szabadon mozoghattak, beilleszkedésüket nem szorgalmazták. A monda szerint 1514-ben Dózsa György kivégzéséhez cigányokkal kovácsoltatták a trónt és a koronát. A 16-17 században, a török

hódoltság korában folyamatos volt a roma bevándorlás a Balkán-félsziget területéről. Egy részük maradt, más részük tovább vonult más országok felé Ekkoriban kezdtek zenéléssel foglalkozni. A Rákóczi-szabadságharcban, mint muzsikusok a fejedelem zászlaja alá álltak, de a karavánok szolgálatokat tettek a végvárak közötti üzenetek közvetítésében is. A 18. században Mária Terézia és II József több rendeletet hoztak a romák letelepítésére, amit a hatóságok erőszakkal, elrettentő büntetések alkalmazásával hajtottak végre. A romáknak a falvak határában telepeket jelöltek ki, ahol kunyhókban laktak 7 http://hu.wikipediaorg/wiki/Magyarorsz%C3%A1gi rom%C3%A1k, 20090210, 10:13 13 http://www.doksihu (cigányputrik). Az addig vándormesterségből élő roma kézműveseknek megtiltották új lakóhelyük elhagyását. Így az addigi megélhetésüktől megfosztották őket, mivel az edényjavítás, a fémmunkák, a késélezés

vagy a teknővájás folyamatos helyváltoztatást igényelt. A szigorúan felügyelt intézkedések részleges sikerrel jártak Végleg megmaradt a cigánytelepeken a romák egy része, azok, akik a helyi falusi lakosság szükségleteit kielégítve letelepültként is tovább tudták gyakorolni iparukat. Más részük viszont az erőszakos asszimiláció elől a nyugatabbi országokba vándorolt. Azok, akik itt maradtak, a 18. századtól fokozatosan áttértek a magyar nyelv használatára A 19. században a falusi kovácsműhelyek többségében magyarcigányok dolgoztak A reformkorban művészetükkel nagy hatást gyakoroltak a magyar nemzeti zene fejlődésére, Liszt Ferencre és másokra, de közülük is többen világhírre tettek szert, például Dankó Pista a 19. század végén A szabadságharc idején a magyarcigányok a magyar ügy mellé álltak, és fegyverjavítóként, ágyúöntőként, valamint tábori muzsikusokként szolgáltak. A legmagasabb rangig a Kossuth

Lajos cigány hadnagyaként ismert Sárközi Ferenc cigánymuzsikus vitte. Balogh János, iskolát járt muzsikus cigány volt az első, aki roma nyelvű nyomtatványt jelentetett meg, ezzel a címmel: Legelső czigány imádságok, mind a két magyar hazában lévő czigány nemzet számára; Esztergom, 1850. Ő készítette az első Magyar-cigány szótárt is. A század végén Habsburg József főherceg, Magyarország különc életű trónörököse, sokat időzött a magyarcigányok között a telepeiken, elkészítette az idősek által még beszélt roma nyelv első nyelvtanát és roma szótárat is írt. Az így megismert roma családokat végül a saját magyarországi birtokán telepítette le. A 19. század elejétől érte el a romák második nagy bevándorlási hulláma Magyarországot. Ekkor érkeztek a román (oláh) fejedelemségek felől a mai oláhcigányok és beások elődei. Az oláhcigányok – akárcsak korábban a magyarcigányok – szekérkaravánjaikkal

(cigánytáborok) körbejáró vándorlást folytattak, különböző kelendő szolgáltatásokat kínálva a letelepült falusiaknak (rézmegmunkálás, köszörűsség, ló patkolás, vályogvetés, kosárfonás, medvetáncoltatás stb.) A lovári közösségek tagjai a 19 századtól kezdve a magyarországi vásárok leghíresebb lókereskedői lettek, akik ló szeretetükről és szakértelmükről voltak ismertek. A beások szintén különböző mesterségeket kínáltak, ők azonban letelepedtek a falvak mellett. Eredetüket tekintve is már letelepedett romániai cigányok voltak, akiknek elődei a 14 http://www.doksihu román fejedelemségek területén csoportos rabszolgaságban éltek a román bojárok (földbirtokosok) tulajdonaként. Csak a 19. században került sor a modern Románia megteremtésével a rabszolga felszabadításra, és a román cigányok egy része ekkor Magyarországra költözött. Ugyanakkor bizonyítható, hogy a Dél-Dunántúlon már a 18.

században is éltek román anyanyelvű famunkás cigányok. Az 1893-as népszámlálás adatai szerint a Kárpát-medence egyes településein élő, tehát letelepült romák létszáma 275 000 fő volt. A 20 században a tömeggyártású iparcikkek elterjedése a hagyományos cigány foglalkozásokat faluhelyen is feleslegessé tette. A két világháború között törvények is korlátozták a vándormunkát Hagyományos ügyfélkörük elvesztésével a romák nagyobbik része munkanélkülivé vált, ez társadalmi konfliktusokhoz vezetett. 1944-ben a nemzetiszocialisták Németországban és máshol, így Magyarországon is népirtást követtek el a romák ellen. A porajmos ("elemésztés") során 30-70 000 dunántúli roma embert, köztük gyerekeket, nőket és öregeket vittek németországi koncentrációs táborokba, ahol kínhalált szenvedtek. (Karsai László történész - a magyarországi holokauszt legjelesebb kutatója - a magyarországi cigány

holokauszt áldozatainak számát lényegesen kevesebbre, maximum 1000 főre teszi, s kb. 5000-re azon cigányokét, akiket bármilyen zaklatás ért a német megszállás alatt.) A háború utáni földosztásból a romákat teljes egészében kihagyták. Az 1956-os forradalomban számos magyarcigány is részt vett. A szocializmus évtizedeiben a pártállam politikai felfogása nem etnikai, hanem kizárólag szociális problémának tekintette a „cigánykérdést”, és eszerint igyekezett megoldást találni rá. Az új megélhetési lehetőségek a lakóhelyüktől távoli ipari centrumok felé vonzották a roma lakosságot, sok vidéki férfi „ingázott”, vagyis hét közben a városi munkahely által biztosított munkásszálláson lakott. A legtöbb roma ember szezonális, alacsony képzettséget igénylő segédmunkákban kapott állást. Az 1960-as évek végétől megkezdődött a cigánytelepek felszámolása, a romák kedvezményes kölcsönt kaptak a

lakásvásárláshoz, sok faluban a megüresedett öreg házakat birtokba vehették. A romák letelepítése, falvakba költözése azonban helyenként társadalmi ellenállásba ütközött. Egyes ilyen településeken az ingatlanok leértékelődtek, ami fokozta a falu őslakosságának elvándorlását. Olyan falvak is vannak, ahol a romák így többségi lakossággá váltak. 15 http://www.doksihu II.5 Demográfia A cigány népesedés súlyos problémája a nagy családok kiemelkedően magas aránya. Már 1963-ban is látványos volt, hogy a cigányoknál tapasztalható átlagos családnagyság 4,52 gyermek. Ez akkor 52%-kal múlta felül az egész magyar lakosságra kiszámított átlagos családnagyságot (3,18). Viszont a várható élettartam is jóval alacsonyabb a cigányságnál, a nyugdíjas korú cigány emberek aránya elenyésző. A korosztályok ilyenfajta megoszlása okolható a rossz szociális helyzettel, de nem lehet megfeledkezni a cigányoknak a

gyermekvállalást serkentő kulturális hagyományairól sem. A nagy családok miatt, illetve mert a cigány családoknál a rokonsági rendszer többnyire sokkal erősebb, mint a nem cigány családokban, sűrűn megfigyelhető, hogy egy lakásban nem két, hanem három nemzedék lakik együtt. Országos viszonylatban a cigány népesség 31%-a lakik olyan lakásokban, amelyben három nemzedék él együtt, és további 8% olyan lakásokban, amelyekben testvérek élnek együtt családjaikkal. A magyarországi cigányság létszámára vonatkozóan eltérő adatok vannak. A hivatalos népszámlálási adatok nagyságrenddel kisebb értéket adnak, mint az egyéb felmérések vagy becslések számai. Ez a jelenség más magyarországi kisebbségek esetében is megfigyelhető. Éppen ezért a tudományok, a közélet különböző fórumai valamint a hatóságok, intézmények és egyéb szervezetek nem a népszámlálási, hanem az egyéb mért és becsült adatokat használják. A

magyarországi cigányság létszámát 2008- ban általában 600 000-800 000 főre becsülik. Ez a lakosság 6-8%-a, arányaiban akkora, mint például a romániai magyarságé A magyarországi cigányság létszámában és arányában Európa egyik legjelentősebb nemzeti (etnikai) kisebbsége. 16 http://www.doksihu II.51 Életkörülményeik országrészek szerint 8 A magyarországi cigányság életkörülményei szerint hat régióra osztható az ország. 1. Tiszántúl (Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar, Békés), 2. Duna-Tisza köze (Csongrád, Jász-Nagykun-Szolnok, Bács-Kiskun), 3. Dél-Dunántúl (Tolna, Baranya, Somogy, Veszprém, Zala), 4. Nyugat-Dunántúl (Győr-Moson-Sopron, Vas), 5. Pest környéki iparvidékek (Budapest, Pest, Fejér, Komárom-Esztergom), 6. Észak-Magyarország 1. Tiszántúl: Ebben a régióban él az ország cigányságának 25%-a. Az itt élők egyértelműen hátrányos helyzetűeknek tekinthetőek, mert itt a legmagasabb az

analfabéták aránya, és az egy főre jutó jövedelem itt a legalacsonyabb. Ez igaz a régió másik két megyéjénél gazdaságilag fejlettebb Békés megyében is, ahol a cigányság egy nagy része a román nemzetiséghez is tartozik. 2. Duna-Tisza köze: A régióban a cigányság nem meghatározó nemzetiség. Életkörülményeik csak kismértékben rosszabbak a nem cigányokénál. 3. Dél-Dunántúl: A Dél-Dunántúl kis falvaiban, elsősorban az Ormánságban a nemzetiségi kultúrájukat tartó cigányok élnek (nagyszámú oláhcigány és beás közösségek.) A rossz infrastruktúra miatti magas munkanélküliség erősen sújtja az itt élő cigány lakosságot. 4. Nyugat-Dunántúl: A Nyugat-Dunántúlon mindössze 5000 főnyi cigány él. Életkörülményeik jelentősen jobbak, mint az ország többi részén élőké. Az itteni cigány lakosság semmiben nem tér el a nem cigány lakosság egzisztenciális és műveltségi szintjétől. 8

http://hu.wikipediaorg/wiki/Magyarorsz%C3%A1gi rom%C3%A1k, 20090210, 10:13 17 http://www.doksihu 5. Budapest és környéke: Budapest környékén a legmagasabb a cigányok munkavállalása, ezért jobb anyagi körülmények között élnek, mint a többi régióban. 6. Észak-Magyarország: Az észak-magyarországi nagy számú cigány lakos az ebben a régióban általánosan tapasztalható gazdasági válság "áldozata". A megszűnő (megszűnt) nehézipari munkahelyekről elbocsátott cigány alkalmazottak a fokozatosan kiépülő szakképzettséget igénylő szolgáltatásban nem tudnak munkát vállalni. II.52 Egészségügy A cigányság nagy átlagban sokkal rosszabb egészségügyi körülmények közt él, a halálozási mutatóik jóval magasabbak a fehér átlagénál. Egy 2008-as felmérés szerint a cigányok mindenhol jelentősen lerontják a halálozási és egyéb mutatókat. Ez összefüggésben van azzal, hogy minél magasabban képzett és

aktívabb egy ember, annál tovább él. A cigányság mindkét adatban jelentősen elmarad az országos átlagtól II.53 Iskolázás A tervgazdaság kiépítése idején szükség volt a cigányság letelepítésére. Ennek érdekében a cigány lakosságot is kötelezték az iskolába járásra. A folyamat rávilágított egy nagyon súlyos problémára a cigány lakosság körében, az analfabetizmusra. Ez a jelenség leginkább a keleti régiókra (Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar, Békés, Borsod-AbaújZemplén megyékre), azon belül a megyeszékhelyektől távol eső falvakban még napjainkban is jellemző. A főváros környéki, illetve az észak-dunántúli területeken az analfabetizmust majdnem teljes mértékben sikerült felszámolni. Jelenleg a cigányság mintegy 60%-a fejezi be az általános iskolát. Középiskolába még ennél is kevesebben járnak, és közülük is nagy számban lemorzsolódnak menet közben. Az érettségi bizonyítványt mindössze

1,8%-uk szerzi meg, míg felsőfokú végzettsége 0,2%-uknak van. Mivel a romák jelentős része kistelepülésen él, így a helyi általános iskolák bezárása nagyon súlyosan érinti őket. 18 http://www.doksihu II.54 Foglalkoztatás A magyarországi romák igen nagy hányada segélyből él, és soha nem is dolgozott. 2008 tavaszán Monok település példáján felbuzdulva egyre több település kötötte a segélyek kifizetését a közmunkához, illetve ahhoz, hogy az iskoláskorú gyerekeket járatni kell az oktatási intézményekbe. II.6 Asszimiláció A 2001. évi népszámlálás 190 046 roma, illetve cigány lakost mutatott ki az országban, ami a korábbi népszámlálások adataihoz képest nagyfokú csökkenést jelez. Az 1980-as népszámláláson például még 380 000 fő volt a romák lélekszáma. A magukat romának, cigánynak vallók száma tehát 20 év alatt a felére csökkent. A szociológiai felmérésekben szereplő mintegy félmillió

magyarországi cigány lakos közül valójában sokan magyarnak tartják magukat. A felgyorsult asszimiláció következtében a magyarországi cigányok többsége elhagyja a hagyományos roma életformát. Az oláhcigány és beás származású cigányok nagyobb része – különösen Budapesten és a nagyobb városokban – elődei nyelvét az utóbbi évtizedekben a magyarral cserélte fel. A legújabb felmérések szerint ma már a magyarországi cigányok 90%-a magyar anyanyelvű, és csak 5%-uknak a roma nyelv és szintén 5%-uknak a román (beás) az anyanyelve. (1971-ben még 21% roma anyanyelvű, illetve 8% beás anyanyelvű volt!) Az oláhcigány származásúak egy része kétnyelvűnek nevezhető, a magyar mellett beszéli a roma nyelvet is. II.7 Jelképek II.71 Himnusz A magyarországi romák hivatalosan is elismert himnusza a Gelem, gelem kezdetű nemzetközi cigány himnusz. Emellett azonban a magyarországi romák körében egy másik költemény két különböző

dallamváltozata is himnuszként vált ismertté. Egy Bari Károly által gyűjtött népmese alapján Varga Gusztáv írt dalszöveget magyarul, Orsós Jakab pedig beás nyelven. A dallamot a Kalyi Jag együttes szerezte, és Lungoj o drom angla mande („Hosszú az út 19 http://www.doksihu előttem”) című lemezükön jelent meg Könyörgés címmel. Miután a dal beásul hangzik el, ezért a beások körében azonnal nagy népszerűségre tett szert, és azóta ez a beás himnusz. Ugyanennek a szövegnek a magyar nyelvű változatát egy másik, gyorsabb dallammal dolgozta fel az Ando Drom együttes, amely szintén gyorsan népszerű lett a cigányság körében. Ezt a változatot a nagy nyilvánosság előtt először Horváth Aladár minősítette himnusznak, 1993-ban, az Egerben rendezett roma polgárjogi tüntetésen. Ennek hatására ezt a dalváltozatot sokan a „magyarországi cigányság himuszának” tekintik. II.72 Zászló 9 Már a nemzetközi roma mozgalmak

1930-as évekbeli megindulásakor megfogalmazódott az igény egy saját zászló megalkotására, mely a mainál egyszerűbb volt, csupán a kék és zöld sávokból állt. A zászlónak azonban ez a korai formája nemzetközileg nem terjedt el. A ma is ismert zászló jóval később, A cigányság zászlaja a nemzetközi roma mozgalmak újjáéledésével az 1971-es Első Roma Világkongresszuson született meg és került elfogadásra. Ekkor jelent meg a zászló közepén a kék és zöld sávokon a vörös kerék, indiai kifejezéssel élve a csakra. A zászlónak ez az új formája gyorsan elterjedt világszerte. A zászló szimbolikájában az alsó zöld sáv jelenti a földet, a természetet, a konkrét adottságokat, a világi dolgokat. A felső kék sáv jelképezi az eget, a végtelent, a lehetőségeket, az isteni gondviselést. A kerékutalás konkrétan a vándorlásra, illetve általánosabban a világ változására. A küllők száma a különböző

ábrázolásokon változó: nyolc, tizenkettő vagy tizenhat. • 8: iránytűhöz hasonló alakja utal a négy fő- és négy alégtájra, azaz "a szélrózsa minden irányára". • 9 12: az év tizenkét hónapja, a Zodiákus tizenkét csillagképe. http://hu.wikipediaorg/wiki/Rom%C3%A1k, 20090210, 10:45 20 http://www.doksihu • 16: India zászlajának tizenhat küllős csakrája, mely a Dharmát, azaz az "Örök Törvényt" jelenti úgy is, mint társadalmi,- valamint természeti- illetve természetfeletti, spirituális törvényt. A kerék vörös színe utal egyfelől a felkelő és lenyugvó Nap vörös színére, ezáltal a napszakok változására, az idő múlására. Másfelől jelenti a vér vörös színét is, mely egyszerre jelképe az életnek - hiszen a test éltető nedve - és a halálnak - mint az ártatlan áldozatok oly sokszor kiontott vére. A nemzetközi cigányság e zászlóval azt kívánja kifejezni, hogy területi

széttagoltsága és kulturális sokszínűsége ellenére egységes nemzetnek tekinti magát. Címert viszont hivatalosan nem alkottak, ezzel is kifejezvén azt, hogy nincs igényük egy adott területhez kötött roma nemzetállam létrehozására, minden roma ember annak az államnak az állampolgára, amelyben él. (A magyarországi cigányság is a nemzetközi cigányság zászlaját tekinti sajátjának. ) II.73 Ünnepek Történelmi ünnepek Hagyományos ünnepek Április 8. vallásos eredetű Újabb ünnepek családi Ederlezi ünnepek Augusztus 2. búcsúk fesztiválok II.74 Kulturális hagyományok Nincs egyértelmű válasz arra, hogy a roma kultúrát a „nagy“ nemzeti kultúra kicsinyített másaként kell-e megjeleníteni. Egységes roma kultúráról hagyományos értelemben nem beszélhetünk, az egyes csoportok eltérő szokásokkal, hagyományokkal rendelkeznek. Az oláhcigány kultúrára jellemző a 21 http://www.doksihu sajátos stílusú

oláhcigány népdalkincs és oláhcigány néptánc, amely a Kárpát-medencei néptáncok igen régi elemeinek roma adaptálása. 10 II.8 Roma ki- kicsoda Ebben az alfejezetben szeretnék bemutatni egy listát, melyet Fleck Gábor11 állított össze és tartalmaz roma zenekarokat, művészeket, politikusokat, média személyiségeket. (az általa összeállított lista a Mellékletek című fejezetben található, 1. ábra) Miután a lista 2006- ban lett összeállítva, ezért hiányzik belőle a volt kormányszóvivő neve, Daróczi Dávid, az ORFK roma származású szóvivője, Makula György. 10 Forray R. Katalin: Romológia – ciganológia, Dialóg Campus kiadó, 2000 11 A roma kultúra virtuális háza (DVD-ROM), 2006. A Roma Kultúra Háza vezetősége: Fátyol TivadarFleck Gábor- Kőszegi Edit- Szuhay Péter- A lista megtalálható a Mellékletek című fejezetben (1 ábra) 22 http://www.doksihu III. Romák kommunikációs lehetőségei Dolgozatom eme fejezetét

két részre osztottam. Az első részben- Romák médiájaszeretnék beszélni arról, hogy milyen médiumok biztosítanak megjelenést a romák számára, hol van lehetőségük megszólalni, bemutatni saját magukat. A második részbenRomák médiaképe- pedig arról beszélnék, hogy a többségi média hogyan jeleníti meg/ ábrázolja őket. III.1 Romák médiája Számos rendelkezés és törvény biztosítja a kisebbségek méltóság teljes jogait a médiában. A következőkben ezekről szeretnék beszélni: Az Európai Unió a kisebbségek védelmét az általános emberi jogok nemzetközi védelme részének tekinti. Az Unió kommunikáció-szabályzásának a tartalomra vonatkozó alapvonalait a Római, illetve Amszterdami Szerződés, továbbá a Televíziózás Határok Nélkül Irányelv határozzák meg. Az Európai Közösség, illetve Unió alapító szerződésének iránymutatása alapján a médiaszabályozás a tartalmi kérdéseket a tagországok

magánügyének tekinti. Az Emberi Jogok és Alapvető Szabadságjogok Európai Konvenciójának szólásszabadsággal foglalkozó nevezetes 10. Cikkelye a legfőbb forrása annak az elgondolásnak, hogy az embereket meg kell védeni bizonyos természetű káros vagy igazságtalan mediális tartalmaktól. E cikkely az alapja a tételesebb jellegű audiovizuális szabályozásnak, melyek közül a legfontosabb, a közösségi audiovizuális joganyag alapdokumentuma, az 1989-ben alkotott A Határok Nélküli Televíziózásról szóló Irányelv (Council Directive 89/552/EEC) és ennek 1997-es kiegészítése (Directive 97/36/EC) mint a kommunikációs közösségi joganyag kulcsdokumentumai. Az Irányelv főbb, a tartalommal kapcsolatos rendelkezései a kiskorúakat és az emberi méltóságot védik. Az Irányelvnek az emberi méltóság védelmében hozott intézkedései kiterjednek általában a média tartalmaira („az adások nem tartalmazhatnak semmiféle gyűlöletre uszítást

faji, nemi, vallási vagy nemzetiségi alapokon”, 22. cikk) Összefoglalva, az Irányelv alapján megállapíthatjuk, hogy a dokumentum elsősorban az ábrázolt személyt védi a valótlan állítások következményeitől. 12 12 Zöld könyv- A romák médiaábrázolása (Szociális és Munkaügyi Minisztérium) 23 http://www.doksihu A magyarországi médiatörvény (1996.évi I.törvény a rádiózásról és televíziózásról) 3. paragrafusa kimondja, hogy: (1) A Magyar Köztársaságban a műsorszolgáltatás – e törvény keretei között – szabadon gyakorolható, az információk és a vélemények műsorszolgáltatás útján szabadon továbbíthatók, a nyilvános vételre szánt magyarországi és külföldi műsorok szabadon vehetők. A műsorszolgáltató – a törvény keretei között – önállóan határozza meg a műsorszolgáltatás tartalmát, és azért felelősséggel tartozik. (2) A műsorszolgáltató köteles tiszteletben tartani a Magyar

Köztársaság alkotmányos rendjét, tevékenysége nem sértheti az emberi jogokat, és nem lehet alkalmas a személyek, nemek, népek, nemzetek, a nemzeti, etnikai, nyelvi és más kisebbségek, továbbá valamely egyház vagy vallási csoport elleni gyűlölet keltésére. (3) A műsorszolgáltatás nem irányulhat semmilyen kisebbség, sem bármely többség nyílt vagy burkolt megsértésére, kirekesztésére, annak faji szempontokon alapuló bemutatására, elítélésére.13 Az ORTT 2002-ben kiadott egy állásfoglalást a digitális tartalomszabályozás alapvonalairól (Országos Rádió és Televízió Testület, 2002). Az ajánlás a szólásszabadság és más, a méltósághoz és az információhoz való hozzáféréshez fűződő emberi jogok, továbbá a kiskorúak védelme egyensúlyaként azonosítja a szabályozás lényegét. A hatályos hazai jog szerint bármiféle, a tartalommal kapcsolatos szólásszabadságkorlátozásnak (a digitális és a nem digitális

médiában) az alábbi követelményeknek kell eleget tennie: - Bármely, a szólásszabadság korlátozásaként megnyilvánuló, valamely alapvető emberi jog védelmében alkotott rendelkezés tartalmát és eszközeit külön törvényben kell meghatározni. - A szólásszabadság korlátozásakor figyelembe kell venni a proporcionalitás elvét. - Az emberi méltóság védelme szigorúan arra a személyre vonatkozik, akit személyesen ábrázoltak vagy idéztek. - Az elektronikus és a nyomtatott sajtó tartalmainak szabályozása így tehát a konkrétan ábrázolt, illetve megszólaltatott személyhez kötődik. Valamint más magyarországi jogforrások is foglalkozzanak a kisebbségek jogainak biztosításával, így többek közt: 13 1996.évi Itörvény a rádiózásról és televíziózásról 24 http://www.doksihu - Az Alkotmány (68. §) kimondja: „a Magyar Köztársaság védelemben részesíti a nemzeti és etnikai kisebbségeket: biztosítja kollektív

részvételüket a közéletben, saját kultúrájuk ápolását és anyanyelvük használatát” - A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII törvény (Nektv) (18 §): „A közszolgálati rádió és televízió – külön törvény rendelkezései szerint – biztosítja a nemzeti vagy etnikai kisebbségi műsorok rendszeres készítését és sugárzását”. - A sajtóról szóló 1986. évi II törvény (Stv) 2 § (1):„A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van arra, hogy tájékoztatást kapjon szűkebb környezetét, hazáját, a világot érintő kérdésekben”. „Az Stv szerint a sajtó feladata, hogy a hírközlés más eszközeivel összhangban, hiteles, pontos és gyors tájékoztatást nyújtson.” - A rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I törvényből: „A közszolgálati műsorszolgáltató kötelessége elősegíteni a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek kultúrájának és anyanyelvének

ápolását, az anyanyelvükön való részletes tájékoztatást. E feladatot országos, illetve – a kisebbség földrajzi elhelyezkedésének figyelembe vételével – körzeti vagy helyi műsorszolgáltatással, a kisebbség igényeinek megfelelő műsorszámokkal kell teljesíteni. A médiatörvény előírja azt is, hogy a nemzetiségi műsorok időtartama sem országos, sem körzeti összesítésben nemzetiségenként nem lehet kevesebb, mint e törvény hatályba lépésekor.” A kisebbségi műsorszórásnak vannak alapelvei, ezek közül említenék néhányat: – a véleménynyilvánítás szabadsága: Minden személy – így a nemzeti kisebbségekhez tartozók – véleménynyilvánítási szabadsága magában foglalja azt a jogot, hogy az általuk választott nyelven és médiában információhoz jussanak, szabadon, országhatárokra tekintet nélkül továbbítsák azokat. – a kulturális és nyelvi sokszínűség fontossága: Az államoknak

garantálniuk kell a választás szabadságát a különböző nyelveken közvetített eszmék és információk megismerése, felhasználása során. – az önazonosság védelme: Minden személy – ide értve a nemzeti kisebbséghez tartozókat – jogosult önazonossága megőrzésére és fejlesztésére, többek között anyanyelvének a műsorszóró médiában való használatával is. – és az egyenlőség és diszkriminációmentesség fontossága: 25 http://www.doksihu Mindenki – etnikai hovatartozásától, nyelvétől függetlenül – jogosult arra, hogy egyenlően és diszkriminációtól mentesen éljen a véleménynyilvánítás szabadságával, kifejezésre juttassa önazonosságát a műsorszóró médián keresztül is. Az államoknak hatékony intézkedésekkel kell biztosítaniuk, hogy a nemzeti kisebbséghez tartozók nyelvhasználatukat illetően tényleges egyenlőséget élvezzenek a műsorszóró médiában. A kisebbségi médiának is meg

vannak a maga funkciói. Négy lehetséges funkciója a következő: 1. A kisebbségi média a kisebbségi nyelv, kultúra és tágabb értelemben a kisebbségi identitásminták fenntartásának és továbbadásának az egyik legfontosabb fóruma. 2. A kisebbségi médiának elengedhetetlen szerepe van a kisebbségi önszerveződés kontrolljában, belső nyilvánosságának biztosításában. 3. A kisebbségi média az adott csoport többségi médiaképével szembeni kisebbségi alternatívaként is leírható 4. A kisebbségi médiának fontos funkciója lehet a különböző többségikisebbségi konfliktusok alternatív szemszögből történő bemutatása és e szempontok becsatornázása a többségi médiába. A többségi média meglehetősen sztereotípikus módon mutatja be a magyarországi cigányságot. Mindez egyrészt azt eredményezheti, hogy a tipikus bemutatásokon keresztül a média akár önkéntelenül is megerősítheti a cigánysággal kapcsolatban

hordozott többségi sztereotípiákat (mint ahogy párhuzamok találhatók a többségi sztereotípiák és a többségi média cigánysággal kapcsolatos sztereotípiái között). Másrészt a cigány közönség egy részében a megalázottság folyamatos érzését keltheti vagy a romákat identitásuk eltitkolása, elrejtése felé terelheti. A továbbiakban igyekszem bemutatni, amennyire lehet a különböző romáknak szóló médiumokat. Magyarországon európai viszonylatban is példamutató a roma médiumok kialakulása, fejlődése, annak ellenére, hogy sokuk komoly financiális nehézségekkel küzd. 26 http://www.doksihu III.11 Roma újságírók a magyar médiapalettán A rendszerváltás után, a sajtószabadság újraértelmezésével lehetőség nyílt arra, hogy megjelenjenek és meg is jelentek ott, és amikor azt engedték a roma médiumok, a romák, mint téma egyre népszerűbb lett, és végül a különböző szerkesztőségekben fokozatosan jelentkeztek

a roma származású munkatársak is. Ha nem is túlságosan számottevően, de a magyarországi romáknak lehetősége van a "másik oldalra" is kerülni; azaz képzett vagy képzetlen újságíróként a többségi média, illetve a roma média szerkesztőségeiben dolgozni. A lehetőség ellenére mégis szinte alig látni roma származású riportert, műsorvezetőt a képernyőn, a rádióban, és a nagyobb napilapok szerkesztőségeiben. Ha mégis felbukkannak, akkor is általában az esélyegyenlőségi programok arcaiként, hogy a néző/olvasó egy pillanatra se feledkezzen el arról: ők azért vannak itt, mert cigány származásúak. Bár kutatások nem igazán támasztják alá azt, hogy a médiában szereplő romák mennyire segítik, vagy éppen gátolják az idegengyűlölet leküzdését, de egy biztos- és szerintem ezzel sokan egyetértenek- több cigány származású műsorvezetőre, televíziós arcra lenne szükség, ami természetesen

javítana a részben média által kialakított romaképen. A romakép megváltoztatásában az is segítség lenne, ha romák nem csak a szórakoztató műsorokban jelennének meg- lásd Győzike show vagy a Megasztáros Caramel. Itt engedjék meg, hogy a Magyar Tudományos Akadémia Szociológiai Kutató Intézet munkatársának, Messing Vera szavait idézzem, aki szerint az lenne a legfontosabb, hogy „a romák a műsorfolyam egészében, azaz a szórakoztató műsorok mellett a hírműsorokban, sőt a reklámokban is feltűnjenek, ráadásul minden elképzelhető szerepben, azaz kellenének roma műsorvezetők, politológus szakértők és showmanek is”. Elmondható, hogy nem alakult ki egy észrevehető roma újságíró réteg, amely a legtöbb olvasót, hallgatót vagy nézőt vonzó médiaműfajokban napról-napra megjelenne. Holott az elmúlt évek képzési programjai során (Fekete Doboz, Roma Sajtóközpont Független Médiaközpont) több tucat roma médiagyakornok

tanulta meg a szakma alapjait 27 http://www.doksihu e képzéseken illetve a többségi szerkesztőségekben végzett gyakornoki munkája során. Néhányan mára fontos munkatársak egy-egy többségi szerkesztőségnek. Egy kiterjedt közösségi kapcsolatokkal, és témaérzékenységgel rendelkező roma újságíró nagy előny is lehet: az elkülönítés mértéke miatt gyanítható, hogy az újságíróknak is kevés személyes kapcsolatuk lehet a roma közösségekkel. A formális és informális kapcsolatok megléte vagy hiánya nemcsak azt befolyásolja, hogy az egyes anyagok az újságírás szakmai és etikai szempontjai szerint korrektek-e, hanem alapvetően határozza meg azt a képet, amelyet a romákról a többségi média kialakít. E kapcsolatrendszer megerősítésének egyik módja lehet, hogy az adott kisebbséghez tartozó újságírót integrálnak a szerkesztőségbe, akinek személyes ismeretein, tapasztalatain valamint kapcsolatain és témaajánlatain

keresztül hitelesebb és árnyaltabb képet adhatnának az adott közösségről. Bár a nagyobb politikai médiumoknak vannak a témával többé-kevésbé rendszeresen foglalkozó tudósítóik, akiknek a szerkesztők szerint dolguk, hogy ilyen kapcsolataik legyenek. Ugyanakkor főként a televízió képernyős szerepeiben szimbolikus jelentősége is lehet annak, hogy egy adott szerkesztőségben dolgozik-e kisebbségi, vagy sem. A helyzet a kereskedelmi televíziók megjelenése óta sokat változott, a romák egyre többet szerepelnek a médiában, de persze nem mindig megfelelő kontextusban. Ezen szeretne változtatni az RTL Klub, amely ösztöndíjpályázatot hirdetett roma fiataloknak. Az ösztöndíj szerint a kereskedelmi csatorna egy éven át oktatná szerkesztőségeiben a televíziós műsorvezetés alapjaira az ösztöndíjat elnyerő két fiatalt, akik a tanfolyam után, ha megfelelnek a kereskedelmi televíziózás követelményeinek, akár a csatorna

képernyőjén is feltűnhetnének. Az RTL Klub a Hégető Honorka Alapítvánnyal a következő ösztöndíjat írta ki: „ Várjuk minden magát romának valló, érettségivel rendelkező fiatal jelentkezését, aki pályáját a televíziós műsorvezetés területén, az RTL Klub képernyőjén képzeli el. A jelentkezők közül az RTL Klub munkatársaiból álló bizottság döntése alapján 2 fő 2005. szeptember 1-től 2006 augusztus 31-ig gyakorlati képzésben vehet részt társaságunknál. Erre az időszakra a Hégető Honorka Alapítvány havonta bruttó 100 000 Ft ösztöndíjat biztosít, és fedezi egy intenzív angol nyelvtanfolyam költségeit. Célunk, hogy a képzési program végén legalább a két ösztöndíjas egyikének műsorvezetői szerződést kínáljunk, és ezzel biztosítsuk rendszeres megjelenését az RTL Klub képernyőjén”. 28 http://www.doksihu A roma műsorvezetői felhívásra közel 600-an jelentkeztek. Az első forduló 100 pontot

érő általános műveltségi, írásbeli teszt kitöltéséből állt. A második forduló után, augusztusban derült ki, hogy kik lesznek a televízió új munkatársai. A jelentkezők között nemcsak pályakezdő érettségizettek voltak, hanem előfordult gyári munkás, bolti eladó, főiskolai/egyetemi hallgató, rádiós, festőművész, televíziós szerkesztő, tanár és háromgyermekes családanya is. A legtöbb jelentkező úgy vélekedett, hogy a bejutás jó kitörési lehetőség lenne a szegénységből és kilátástalanságból, és fontosnak tartották azt is, hogy a cigányokról eddig sugárzott képen változtatni kell. Azért a kezdeményezés a romák újságíróképzéséről nem az RTL Klub szüleménye, hiszen ez már eddig is volt, többek közt a Független Médiaközpont már évek óta tanít romákat az újságírás alapjaira. A végzett diákok közül vannak, akik most is a Klubrádiónál, az RTL Klubnál, a Magyar Televíziónál vagy az

MTI-nél dolgoznak. „Bár óhatatlan a roma témák felvetődése, ha ilyen körben újságírásról beszélgetünk, és érzékelhető a diákokban a szociális témák iránti fogékonyság, de nem aktivistákat képzünk, hanem roma újságírókat, elsősorban a többségi média számára. Nem azt akarjuk, hogy a média a romákról szóljon, hanem a romákat akarjuk olyan helyzetbe hozni, mint mások vannak. A szakmai képzés ugyanakkor tartást is ad nekik, hogy kiálljanak céljaikért” (Móricz Ilona, a Független Médiaközpont igazgatónője). Mint láthatjuk a romák részéről is, és ma már mondhatjuk, hogy egyre inkább a médiumok részéről is igény mutatkozik az újságíró szakma ez irányú betöltésére. III.12 Roma sajtópaletta A roma népesség nagy része magyar anyanyelvű, a cigány lapok ezért elsősorban magyarul íródnak. A néhány ezer példányban nyomott újságokat csak a cigányok töredéke olvassa. A romák szűkös anyagi

lehetőségei és a terjesztési nehézségek mellett az sem kedvez az újságkészítőknek, hogy a cigány kulturális hagyományokban nincs jelentős szerepe az írásbeliségnek. 29 http://www.doksihu A nyolcvanas évek közepén jelent meg a magyarországi cigányság első nyomtatott sajtóterméke, a Romano Nyevipe (1986, Cigány Újság). A lap nem élte meg a rendszerváltást, helyette viszont új, országos terjesztésű folyóiratok sora alakult: a Phralipe [(Testvériség) 1990-ben indult és 2000- ben megszűnt] Független Cigány Szervezet adta ki a szervezet nevét viselő folyóiratot; azt követte az Amaro Drom [ 1991- ben indult útjára(Utunk); bal oldalon látható az első lapszám címoldala] a Roma Parlament, a Kethano Drom (Közös Út) a Magyarországi Cigányszervezetek Érdekszövetsége, a Lungo Drom (Hosszú Út) a szolnoki székhelyű Oktatási és Továbbképzési Központ Alapítvány kiadásában. Végül a Világunk című havi lapot 1998 óta

jelenteti meg az Országos Cigány Önkormányzat. Ezek mellett napvilágot láttak rövid életű folyóiratok is, amelyek egy-két évnél kevesebb ideig tudták fenntartani magukat. Például a Rom Som (Ember Vagyok), a Cigányfúró vagy a Roma Polgárjogi Alapítvány havilapként indított kiadványa, a Polgárjogi Füzetek, amelyből azonban csak egy szám látott napvilágot, nem volt hosszú életű az Országos Cigány Önkormányzat korábbi próbálkozása, a Cigány Hírlap sem. Mindegyik lap a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány és/vagy a Magyarországi Cigányokért Közalapítvány pályázatán elnyert támogatással jelenhet meg. Az 1995- ben létrejött Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány kiemelt feladata a kisebbségi média, azon belül is a kisebbségi sajtótermékek megjelentetésének támogatása. A cigányság esélyegyenlőségét csökkentő intézkedések támogatására hozták létre

1996- ban a Magyarországi Cigányokért Közalapítványt. Mivel különböző politikai szervezetek az újságok fenntartói, ezért szellemiségüket tekintve egyiket sem lehet függetlennek nevezni: különböző politikai pártok és kiadó szervezetek befolyása alatt állnak. Azt mondhatjuk tehát, hogy bizonyos szinten működik a „burkolt cenzúra”. Terjesztésük megoldatlan, újságárusoknál fellelhetetlenek. Ez azt jelenti, hogy az érdekeltekhez, azaz a cigány olvasókhoz csak belső terjesztés útján juthatnak el. A kiadók saját tagszervezeteiknek, illetve a helyi kisebbségi önkormányzatoknak postán juttatják el a kiadványokat. 30 http://www.doksihu A legmegbotránkoztatóbb számomra az, hogy még a helyi, sőt a megyei lap sem tájékoztatja, legalább egy oldalon keresztül a romákat a kifejezetten őket érintő témákban. III.13 A roma elektronikus média Magyarországon a helyi frekvenciakérelmek elbírálásakor előnyt élveznek azok a

pályázók, akik vállalják a helyi kisebbségi közösségek megszólítását, a közszolgálati médiumok külön műsoridőt és működési feltételeket biztosítanak kisebbségi magazinműsorok készítéséhez, a kormányzat pedig évről-évre jelentős összegekkel támogatja a kisebbségi lapok megjelenését a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítványon (MNEKK) keresztül. MAGYAR TELEVÍZIÓ: A Magyar Televízió 1978. óta sugároz kisebbségi műsorokat Elsőként a horvát, a német, a szerb és a szlovén, 1982-től a román, 1983-tól a szlovák, majd 1992-tól a cigány kisebbség műsorai jelentkeztek. 1999-től a Kisebbségi törvény által honos népcsoportnak minősített valamennyi (13) kisebbség számára készít rendszeresen jelentkező műsorokat a Magyar Televízió. A Magyar Televízió kisebbségi műsorai az ország négy városában készülnek: Budapesten (cigány, görög, lengyel, örmény, ruszin), Pécsett

(horvát, német), Szegeden (román, szlovák, szerb) és Szombathelyen (szlovén). A szerkesztőségek működését a Magyar Televízió Regionális, Kisebbségi és Határon túli Főszerkesztősége koordinálja. 1992. szeptember 2-án a cigányság végre a képernyőre került Ekkor indult ugyanis a „Patrin” (Üzenet) című heti közéleti-kulturális magazinműsor, az MTV 2-es csatornáján szombatonként reggel nyolc órától 25 percben. A Regionális, Kisebbségi és Határon Túli Szerkesztőség indította el. Felelős szerkesztője Daróczi Ágnes volt Miután Daróczi Ágnestől megvált a Magyar Televízió, 1998. január 1-jétől három hónapra Varga Ilona, a Magyar Rádió „Cigányfélóra” című műsorának szerkesztője vette át az irányítás. Sikertelen működése után Joka Daróczi Jánost nevezték ki a szerkesztőség élére, ő jelenleg is ebben a beosztásban dolgozik. Ugyancsak ez a szerkesztőség jelentkezik „Roma Fórum” címmel

kéthavonta 25 31 http://www.doksihu percben, politikai műsorral. A „Roma Magazin”-t hét éve hétfőnként kora délután sugározzák, ismétlésre a MTV2- es csatornán, szerdán 10:10- kor kerül sor. Ezek a sugárzási időpontok nem legszerencsésebbek a nézők számára; emiatt azok közül sokan, akik kíváncsiak volnának a műsorra, nem mindig tudnak hozzáférni. Az aktuális események bemutatása és információk közlése mellett izgalmas rövid- és riportfilmek gazdagítják a műsor tartalmát. A cigányok szeretik ezt a televíziós műsort, általában csak a sugárzás időpontját kifogásolják, és kevésnek tartják a heti, illetve a kéthavi 25 percet. Egy másik műsor is létezik a Magyar Televízióban, a Roma Fórum, melyet hathetente, csütörtökönként 14:05 sugározzák, ez egy vita műsor a hazai cigányság életéről Ez a műsor nem a legjobb időpontban van, és éppen ezért rendeznek filmklubokat, ahol találkozhatnak egymással a

cigányok, megmutathatják alkotásaikat. Ezzel megint csak egy gond van, le merem fogadni, hogy erről az eseményről nem értesülnek az ország peremterületein élők. 2004. májusában az MTV 1-es csatornáján újabb műsor jelentkezett „Provokátor” címmel. A „Provokátor”-ban nem kizárólag cigányokkal foglalkoztak; olyan emberek bemutatására vállalkoztak, akik egyébként sohasem kerültek volna a képernyőre (pl.: hogyan élnek a szegény, vagy más okból perifériára szorult, hátrányos helyzetű emberek). A műsort hétfőnként a késői műsorsávban vetítették. Elsőként Magyarországon fogalmazódott meg a roma és nem-roma médiaszakemberek részéről és a kulturális tárca koordinálásával egy önálló európai roma televízió létrehozása. Sikeres megvalósulás esetén a televízió budapesti székhellyel működhetne. Az elképzeléshez csatlakozott az Európai Unió, továbbá a tagjelölt országokban már működő regionális és

helyi televíziók képviselői is. MAGYAR RÁDIÓ: A Magyar Rádió 1998-tól kezdődően valamennyi magyarországi nemzeti, etnikai kisebbség számára sugároz anyanyelvű rádióműsort. (Az első kisebbségi műsorok 1953-tól horvát és szerb nyelven, majd 1956-tól német nyelven jelentkeztek. Szlovák kisebbségi adás 1974-től , szlovén műsor 1979-től, majd román adás 1980-tól készül a Magyar Rádióban.) A Kossuth Rádió „Cigányfélóra” című magazinműsora péntek 32 http://www.doksihu délelőttönként jelentkezett. Mára már a műsor neve is megváltozott „Cigányóra” címre, továbbá a műsor sugárzása szombat délutánonként (14:05- 15:00) történik, illetve hétfőn 23:30- 24:00 között kerül ismétlésre. A műsor a legnagyobb lélekszámú hazai kisebbséget érintő társadalmi problémákat dolgozza fel. Bemutatja a romák küszködését, a bajok orvoslásának lehetőségeit keresi. Foglalkozik a cigányok helyzetével, a

szokások, a hagyományok világát, a mindennapi életüket mutatja be, de találkozhatnak a hallgatók neves művészekkel, politikusokkal is. A műsor cigányokról szól, de nem csak cigányoknak. A műsor felelős szerkesztője Varga Ilona egy cigánytelepről indult, és ma megbecsült tagja a rádiónak. RÁDIÓ C: 2001-ben civil kezdeményezésre elindult az önálló, 24 órás műsort sugárzó Rádió C, amely kereskedelmi adóként önálló frekvencia pályázatot nyújtott be az Országos Rádió és Televízió Testülethez (ORTT). A rádió a kísérleti adásokat követően az ORTT kuratóriumának döntése értelmében 7 évre szóló műsorszolgáltatási jogot kapott. A Rádió C elsősorban a romák rádiója. A cigányoknak és nem a cigányokról szól, közszolgálati elvek szerint, mégis könnyedén. Céljuk, hogy a cigányok a saját rádiójukat hallgassák benne, nem egy szócsövet, amelyet a többségi társadalom fordít feléjük. A Rádió C, mint

közösségi rádió a romák életében nagy szerepet játszó interaktivitást, személyességet állítja megszólalásainak középpontjába. A Pesten élő romák jelentős része tudja, hogy ki kinek rokona, falubelije. Egy kereskedelmi rádiónak nem adatik meg az a lehetőség, hogy úgy hallgassák az emberek, mintha bármikor egy ismerőssel találkoznának. A műsorfolyam keretén belül olyan rádiót kínálnak, amelyet garantáltan sajátjának érez valamennyi budapesti roma. Másodsorban pedig a Rádió C természetesen bárkihez szól, aki készülékét az FM 88.8-ra hangolja. A Rádió C műsorait szép számmal hallgatja a budapesti nem cigány népesség is A Rádió C Budapesten és vonzáskörzetében fogható. 33 http://www.doksihu Összegzésként elmondhatjuk: a cigányságnak van már írott sajtója, az elektronikus médiában cigány műsorok készülnek. Hogy mennyire hitelesek, mennyire kaphatunk valódi képet a cigányságról.Továbbá a

közszolgálati médiában megjelenő cigány műsorokvéleményem szerint- csak a törvényi előírásoknak tesznek eleget, semmi másnak ONLINE: A hazai kisebbségi média új területe az Internet. A legtöbb kisebbségi közösség világhálós tartalomszolgáltató tevékenységét néhány évvel ezelőtt írott sajtótermékük netes megjelenítésével kezdték, annak változatlan, esetleg rövidített formájában. A hazai 13 kisebbség közül legelsőként a cigányság számára fontos információk világhálós közzététele valósult meg, ám nem cigány önkormányzat, szervezet által, hanem egy alapítvány – a Kurt Lewin – Romapage honlapja révén, amely több cigány civil szervezet, sokáig a Roma Sajtóközpont számára is biztosított/biztosít közlési felületet. Néhány a legnépszerűbb roma honlapok közül: RomaPage: a Kurt Lewin Alapítvány és a Soros Alapítvány támogatásával létrejött lap Romaweb.hu: cigány kormányzati portál

Romnet.hu: a Romaversitas Láthatatlan Kollégium és az ELTE Szociológiai és Szociálpolitikai Intézet hallgatóinak szerkesztésében Macika.hu: a Magyarországi Cigányokért Közalapítvány honlapja c3.hu: a Magyar Művelődési Intézet Roma Kultúra Osztálya honlapja Amarodrom.hu: az Amaro Drom online szerkesztésben Radioc.hu: a Rádió C honlapja Romacentrum.hu: roma információs központ a Mediátor Alapítvány támogatásával Ma az internet korában számos honlap jött létre a romák tájékoztatására is. Magyarország legnagyobb múltú roma portálja a www.romapagehu, mely a magyarországi roma szervezetek honlapja 1997. szeptembere óta biztosít rendszeres megjelenést az Interneten különböző roma, vagy a magyarországi cigányságot is érintő kérdésekkel foglalkozó civilszervezetek, kisebbségi önkormányzatok, és kormányzati szervezetek számára. A Romapage nyitott szolgáltatás 34 http://www.doksihu A www.ciganylaphu oldalon- ami

egy gyűjtő oldal- további honlap címeket találhatnak a romák és a nem romák egyaránt, illetve a fentebb említett médiumok majdnem mindegyikének van online változata is. Fontosnak tartom megemlíteni, hogy 2007- ben hozták létre a www.romaklubhu weboldalt azzal a céllal, hogy a romák interaktívan találkozhassanak, virtuálisan beszélgessenek. Az oldal létrehozójának- Vadászi Bálint újságíró és a Roma Média Tanács elnöke- célja, hogy ez a találkozás ne csak virtuális legyen, hanem valóságos is, így klubok létrehozásán dolgozik. III.2 Romák médiaképe A romák médiában megjelenő képéről szól a szociális tárca legújabb kiadványa, a Zöld könyv. E dokumentum áttekintést ad a romák médiaábrázolásának jelenlegi állapotáról A témával kapcsolatos tudományos, szakmai, illetve hivatalos értékelések ismertetése után ajánlásokat tesz a dokumentum arra nézve, hogy az újságírói munka során mely momentumok kapcsán

lenne fontos a nagyobb szerkesztői, illetve újságírói odafigyelés. Az ajánlások legfontosabbika, hogy az alapvető, jórészt alkotmányos normák betartása mellett a romák ábrázolása során az újságírónak az illető történet, illetve esemény kontextusainak alapos figyelembe vételével kell megválasztania a fogalmakat és narratívákat: E szerint bár a romákkal az utóbbi években egyre többet foglalkozik a média, és egyre érzékenyebben közelít a témához, még jócskán van mit javítani. Továbbá az is olvasható a Zöld könyvben, ami véleményem szerint köztudott, hogy a romákkal kapcsolatos híradások témái többnyire konfliktusok, bűncselekmények köré összpontosulnak, néha csúsztatnak, vagy felületesek. Elenyésző a roma újságírók száma, és hiányzik az is, hogy a médiaszabályozó testületek folyamatosan vizsgálják a cigányok médiaábrázolását. A romák médiareprezentációjával kapcsolatos nemzetközi és hazai

szabályozások jelenlegi keretei kevésbé fogalmaznak meg konkrét szabályokat a romák reprezentációjával kapcsolatban, mint inkább kijelölik azokat a jogi, politikai és médiaprodukciós kereteket, melyen belül az érdekeltek létrehozhatják azokat a szabályokat 35 http://www.doksihu és intézkedéseket, melyek az érdekeltek politikai akaratát kifejezve, megváltoztathatják a romák reprezentációjának jelenlegi gyakorlatát. A mindennapi médiahasználati tapasztalatok és a médiakutatások azt sugallják, hogy a sajtószabadság számos negatív tapasztalatot hozott a roma közösség számára. A függetlenné váló piaci és közmédia más-más okok miatt nem nyújt lehetőséget sem a romák számára, hogy naprakészen megjeleníthessék az életüket érintő fontos tényeket és véleményeket az egész társadalom számára, sem pedig a többségi társadalom nem találkozhat sokszínű, pontos és érdekes információkkal, történetekkel

és elemzésekkel a romák életével kapcsolatban. Általában véve jóllehet a közmédia formailag teljesíti a nemzeti és etnikai kisebbségek számára törvényileg előírt kötelességeket, e műsorok alig jutnak el a társadalomhoz. A kereskedelmi médiavállalkozások pedig ismét általánosságban, piaci érdekeiknek megfelelően, többnyire akkor és olyan módon ábrázolnak romákat, ha azonközben bizonyosan nem veszítenek olvasókat, hallgatókat vagy nézőket. Mindezt nem egyszer a média-döntéshozók negatív tapasztalatainak felnagyítása is befolyásolhatja: néhány szerkesztő szerint a romákkal való „túl sok” foglalkozás elidegeníthetné a nem roma közönséget. A romák megjelenése a médiában általában véve nem pusztán újságcikkek vagy tévériportok minőségének kérdése. Mint minden médiareprezentációs kérdés kapcsán, tekintetbe kell venni, hogy a kérdéses médiaszövegek milyen szabályozási környezetben,

illetve milyen produkciós mechanizmusok révén nyerik el formájukat. Csak a megfelelő médiairányzási és finanszírozási döntések, szakmai irányváltások és médiaszabályzási folyamatok révén képzelhető el, hogy a jövőben a mainál jobb minőségű médiaszövegek szülessenek a romák életéről. A romák jellemzően három fő témában jutnak szerephez:14 1. A szegénység Bár a roma családok zömének a mindennapjaihoz tényleg hozzátartozik a szegénység megélése, azonban a romák mediális megjelenítése nagymértékben hozzájárul a szegénység és a cigányság összekapcsolásához. A kapocs egyik legerősebb elemét azokról a kormányzati intézkedésekről szóló tudósítások jelentik, amelyek a szegénység 14 http://rroma.bloghu/2007/12/10/a media manipulal kirekeszt es nyomorba 20090220, 14:34 36 http://www.doksihu felszámolását tűzték ki célul. Ugyanakkor ezekből sokszor hiányzik mind az objektivitás, mind az alaposság.

2. Bűnözés 1997-ig, amikor is az adatvédelmi-, és a kisebbségi ombudsman is törvényellenesnek ítélte, a bűnügyi tudósításokban rendszeresen közzétették az elkövető, vagy a gyanúsított etnikai hovatartozását, feltéve, ha az cigány volt. Ezt a gyakorlatot 2000-re már tulajdonképpen teljesen megszüntették. Mindemellett figyelemre méltó tény, hogy Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban az elmúlt évtizedekben tartalomelemzések sora bizonyította be, hogy a kisebbséghez tartozó által elkövetett bűncselekmény nagyobb eséllyel kerül a hírekbe. Az elemzések pedig rendszerint jóval nagyobb arányú kisebbségi bűnözést mutatnak be, mint amilyen az elkövetési arány a való életben 3. Kultúra Általában két szerepkörben jelenik meg. Az egyik csoportba tartozó tudósítások általában valamilyen kulturális eseményről számolnak - leginkább egy-két soros terjedelemben -, illetve még a művészportrék tartoznak ide, a másik

csoportba tartozó tudósítások viszont általában a roma kultúrát, mint speciálist, eltérőt mutatják be, és ezzel magyarázzák, legalizálják a kirekesztést, szegregációt. A roma kultúrára és a kulturális különbségekre való hivatkozás a mai magyarországi közbeszédben nem a roma kultúra leírására, sokkal inkább a romákkal szembeni többségi előítéletek legitimizálására használatosak. A cigánysággal szembeni előítéleteknek nem csak a hordozója a média, de a fenntartója és alakítója is. III.21 Kontextus Fontos lenne, ha minden szerkesztőség legalább nagyjából számon tartaná azt, hogy egy adott nagyobb időszakban milyen tematikus kontextusban számol be roma témájú eseményekről, mely információ inspirációul szolgálhat a szerkesztőség számára ahhoz, hogy sokszínűbbé tegyék munkájuk eredményét. 37 http://www.doksihu III.22 Mitôl hír?/ki az alany? Igen nagy körültekintés igényel az újságírótól,

hogy az illető beszámolóban milyen módon azonosítsa nem romaként a szóban forgó egyént vagy közösséget. E tekintetben az újságíró szakmai szuverenitása elegendő alap kell, hogy legyen e kérdés eldöntéséhez, ugyanakkor viszont azt sem szabad elfelejteni, hogy egy adott esetben lesznek romák, akik kifejezetten akarják, hogy etnikai hovatartozásuk kiderüljön, míg mások adott esetben jónak látnák mellőzni a beszámolóból ezt az információt – és ehhez joguk van. Ebben az esetben az újságíró jól teszi, ha megkérdezi az interjúalanyt, hogy van-e speciális kívánsága ezen kérdés kapcsán. A bemutatott romákat az újságíró semmiképpen ne nevezze „roma származásúnak”, mivel ez a finomkodni kívánó megnevezés pontosan annyira abszurd, mint ha a magyar miniszterelnököt „magyar származásúnak” nevezné az újságíró. A lényeg az egyenes, képmutatástól mentes beszéd. A romák integrációjának többet árt

az olyan beszámoló, ahol például egy konfliktus esetén az óvatos újságíró úgy akarja az olvasót informálni az eset etnikai hátteréről, hogy a szereplőkről nem árul el etnikai jellegű információt, ám egy semmitmondó idézettel szerepelteti a helyi roma kisebbségi önkormányzat képviselőjét, mintha beszámolójában megemlíti a releváns szereplők etnikai hovatartozását. Az újságíró számára az illető anyag elkészítése során adódhat a választási lehetőség, hogy a téma mentén felmerült felelősség vagy teljesítmény kapcsán rokonszenvezzen-e vagy nem a bemutatott roma szereplőkkel. Sokan azért tartják fontosnak ezt a kérdést, mert a elterjedt elképzelés szerint a rokonszenvező bemutatás csökkentheti a többségi társadalom előítéleteit a romákkal szemben. Az újságíró próbálja meg elképzelni, hogy miként döntene, ha az illető szereplő nem roma lenne. A romák megjelenítésével kapcsolatos multikulturalista

gondolkodás számára dilemma lehet, hogy a roma közösség életét milyen kulturális stratégia mentén jelenítse meg. Vannak, akik szerint a helyes az, ha az ábrázolás a hagyományokra összpontosít, mondván fontosak a jelen és a múlt kiemelkedő roma személyiségei, a roma történelem és folklór, amikor is az üzenet az, hogy a romák nem egy arctalan, múlt nélküli közösséget alkotnak. Mások úgy vélik, hogy ez a stratégia bizonyos mértékben paternalizmus, mondván hogy ilyenkor a magyar nemzeti kultúra kicsinyített „C” változatának elkészítése történik, melynek eredményeképp nem csökken a romákkal kapcsolatos közgondolkodás 38 http://www.doksihu alapvető természete. Azonban nem szabad elfelejteni, hogy a többségi társadalom igen nagy része is osztja ezt a tradicionális világlátást, és éppenséggel nem elképzelhetetlen, hogy ez könnyebben eléri a célját, mint ha a hangsúly az úgymond roma identitás

sajátszerűségére összpontosítana. Ám a kérdés úgy is felvethető, hogy a magyarországi média összességéből kibontakozó kép hűen tükrözi-e a sokszínű, sokkultúrájú Magyarországot: például a többségi média felajánl-e olyan szerepeket, amelyek ellenállnak a sztereotípiák csábításának, és végső soron lehetővé teszi-e, hogy a romák büszkék lehessenek identitásukra, vagy éppen annak eltitkolása, elfojtása felé tereli őket. III.23 Romák szerepeltetése a média különböző műfajaiban A magyar televíziókból nem derül ki, hogy körülbelül félmilliós roma kisebbség él velünk. Pedig a Magyarországon élő 600-700ezer számú roma közösség aktív fogyasztója a különböző műsoroknak és lapoknak. A roma közösségekben- illetve a lakosság egészében is- igen magas az intenzív tévénézők aránya. A romák nincsenek megszólítva, nem léteznek olyan szerepek és helyzetek, amelyekbe beleképzelhetnék magukat. Ha a

roma témákat keressük a magyarországi televíziókban, elsősorban a hiányuk tűnik szembe. A romák médiaképében túlhangsúlyosak a konfliktusok, s rendre olyan összefüggésben jelennek meg, amely megfelel a többségi társadalom romákkal kapcsolatos sztereotípiáinak, pontosabban az előítéletek tematikájának: munkanélküliség, bűnözés, egyéb szociális problémák. A közszolgálati Magyar Televízió egyik legnépszerűbb műsorának, a Szomszédok című teleregénynek egyetlen cigány szereplője sem volt. A hazai gyártású játékfilmek és filmsorozatok karakterei közül rendre hiányzik az olyan roma szereplő, aki nem a szokásos cigánysztereotípiáktól való eltéréseivel jellemezhető, hanem semleges szereplője az ábrázolt közegnek. Nemcsak a sztereotípiáktól független roma szereplője, hanem semmilyen állandó roma szereplője sem volt a Kisvárosnak, a Família Kft.-nek, de ugyanígy a TV2 saját gyártású sorozatában ( Jóban

rosszban) sincs. Ugyanakkor ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a TV2 Megasztár című műsorát egy cigány származású férfi nyerte, ő Caramel, de rajta kívül még szerepelt egy cigány származású árvaházban nevelkedett lány, aki nem más mint Oláh Ibolya. Illetve a konkurens csatornán- RTL KLUB- nézettségi rekordokat dönt még ma is hétről hétre egy cigány család életét 39 http://www.doksihu bemutató valóság-show, a Győzike show, ami valljuk be nem hiteles, mivel nem egy átlagos cigány családról van szó, hanem egy jó módúról, illetve számos élet jelenet csak kitaláció. Szemléletesebbé tegyem az előző mondatomat, had mutassam be egy kis részletességgel a Győzike- show-t: A magyar televízió történetének leghíresebb roma szereplője Gáspár Győző, a Győzike show című reality show főszereplője. A Győzike-show - az amerikai The Osbournes botrány valóságshow magyar adaptációja - 2005. február 7-én indult az RTL

Klub műsorán, Gáspár Győző, a Romantic együttes énekese és családja (felesége: Gáspár Bea, és lányai: Evelin és Virág) életét bemutató, heti rendszerességgel vetített, adásonként negyvenperces sorozat. Győzike 32 éves, módos cigány vállalkozó-család leszármazottja, a Romantic együttes rappere. 2003-ban a Big Brother sztár epizódjában szerzett népszerûséget Ezután választotta őt az RTL Klub Osbourne magyar megfelelőjének: hatalmas, fényűző házba költöztette családjával együtt, és elkezdődött a show, ami a legnézettebb műsorok egyike lett 2005-ben. Az év tíz legnagyobb érdeklődésre számot tartó adása között szerepelt a sorozat egyik darabja, sorra döntötte meg a nézettségi rekordokat. Az AGB Hungary adatai szerint a műsort óriási érdeklődés övezte, legkevésbé nézett adása is 1,65 millió nézőt vonzott, de előfordult, hogy 2,7 millióan voltak kíváncsiak a műsorra. Az utolsó, december 19-ei rész

még úgy is 2,5 millió embert ültetett a televízió elé, hogy egy technikai hiba miatt az elején megismételték az előző adást. Gáspár Győző a három hónapnyi mintának összesen 115 lapszámából 41-en címlapon volt (ez az összes címlap 36 százaléka) és a lapszámok hatvan százalékában, összesen 68 cikket közöltek róla. Bevallom őszintén, úgy gondolom, hogy ennek a roma családnak a szerepe az lenne, hogy bemutassák milyen is az igazi cigány kultúra. Viszont, ha visszatekintünk egy kicsit korábbra, akkor emlékezhetünk rá, hogy az RTL Klub „Barátok közt” című sorozatában 2000-ben jelent meg egy roma karakter. A sorozatban igen élesen merült fel a többségi diszkrimináció és előítéletek kérdése, ráadásul szerepelt egy a romák részéről is kedvelt „parádés roma ügyvéd”. Tovább megyek: szinte biztos vagyok benne, hogy az emberek többsége elfelejtette azt, hogy a Barátok közt sikeres ügyvédnője a filmben roma

származású, így tehát a romák igen csekély szerepben, de mégis csak megjelennek. Mindeközben a többségi közönség sem pártolt el ennek 40 http://www.doksihu hatására a sorozattól. Az viszont tény, hogy másképp fogadnak el emberek egy romát eljátszó magyar embert, mint azt, hogy az adott jelenetben egy tényleges roma származású játszon szerepet. Valamint ne feledkezzünk meg két igen népszerű kibeszélő- show- ról sem: a Joshi barát és a Mónika show, hiszen mind a két műsorban- de főleg a Mónika showban- igen gyakran szerepelnek romák. Bár tudjuk, hogy ezek a szereplések előre megbeszéltek, még annyira valósághűen tudják előadni azokat. Igen gyakran fordulnak elő verekedések, civakodások, és ami szinte elengedhetetlen a trágár szavak nagymértékű használata. Szerény véleményem szerint ezek azok a műsorok elsősorban, amelyek rendkívüli módon felerősítik az emberekben a cigánygyülöletet/cigányokkal szembeni

előítéletet. Továbbá említésre méltó a két konkurens csatorna (RTL Klub, TV2) új műsora a Vacsora csata és a Hal a tortán, hiszen mind a kettőbben szerepeltek már roma hírességek, úgymint Bangó Margit, Choli bácsi, Győzike. Meglátásom szerint ez az egyetlen olyan műsor a kereskedelmi csatornákon, amely valóban betekintést engedhet a roma kultúrába, hiszen megismerhetjük főzési, tálalási és vendégváró szokásaikat. Korábbi években készült kutatások elemzése során kiderült számomra, hogy a megkérdezettek nagy százalékát nem zavarja a romák megjelenése a médiában, mégis valami oknál fogva a különböző műsorok gyártói, szerkesztői ódzkodnak romák szerepeltetésétől, még napjainkban is. A roma szereplők- mint már említettem- inkább a szórakoztató műsorokban jelennek meg. III.24 Romák ábrázolása médiaszövegekben A rendszerváltást követően megszaporodnak a híradások a romákról az írott és az

elektronikus médiában. A romákkal kapcsolatos híradások eleinte tartalmaztak olykor kimondottan stigmatizáló momentumokat, ám az 1997-es ombudsmani ajánlást követően, a rendőrségi híradások stigmatizáló formuláinak visszaszorulásával a média nagy része több figyelmet szentel annak, hogy a kit milyen kontextusban nevez romának A romákkal kapcsolatos híradások témái döntő mértékben mindennapi és politikai problémák, konfliktusok, bűncselekmények, illetve néhány kulturális téma (oktatás, folklór) köré összpontosulnak. 15 15 Zöld könyv- A romák médiaábrázolása (Szociális és Munkaügyi Minisztérium) 41 http://www.doksihu A romák dramaturgiai megjelenítése során gyakran szorulnak az ábrázolt emberek, csoportok, illetve közösségek egyfajta passzív szerepbe, melynek révén gyakran nem roma „szóvivők” mondják el a tudnivalókat. Nem más a helyzet a „roma szóvivőkkel” sem, már csak azért sem, mert a roma

politika is sokszínű, egyes vezetők véleménye nem fedi le a közösség egészét. A közvetlenül érintettek megszólaltatásának elmaradása nagyban hozzájárulhat a romák passzív, arctalan tömegként való bemutatásához, és szabad utat engedhet a sztereotípikus értelmezéseknek. A magyarországi média gyakran feledkezik meg a közvetlenül érintett megszólaltatásáról, és hajlamos arctalan csoportként kezelni a roma érintetteket. Kevés megragadó, érdekes, elgondolkodtató példát mutatnak be a médiaszövegek a romák integrációjával kapcsolatban. A romák életével kapcsolatos beszámolók gyakran nem mentesek a csúsztatásoktól és a tények felületes kezelésétől. Annak ellenére, hogy a kereskedelmi televíziók több komoly tényfeltáró tudósítást sugároztak, és olykori nekibuzdulásként szerepeltetnek megnyerő roma karaktereket a szappanoperákban vagy a szórakoztató műsorokban, a tévés kibeszélő-show-k vagy egy-egy

főműsoridős roma témájú show (Bazi nagy roma lagzi, Fábry-show), olykor a médiahatóság által is szankcionált teljesítménye negatív irányba billenti a szórakoztató tévéműsorok szakmaimédiaetikai mérlegét. A szórakoztató- és a hírműsorok között ebből a szempontból köztes helyet elfoglaló úgynevezett közszolgálati magazinműsorok ügyében sem jobb a helyzet. Az alapvetően segítő szándékú, jóindulatú kisebbségekkel foglalkozó riportok esetében sem találkoztunk a kisebbségi lét egyenlő voltának hiteles közvetítésével. Az esetek többségében a bemutatás a különlegességre, a kiszolgáltatottságra, vagy éppen a sajnálatra épít, s a legritkább esetben regisztrálhattunk egy-egy kisebbség sajátosságainak pozitív jellegű, az egyenlőséget hangsúlyozó bemutatását. Az egyes műsorokban fel-felbukkanó előítéletesség mögött időnként határozott stratégia, időnként csak a műsorkészítés felületessége vagy

a téma iránti kellő érzékenység hiánya tapasztalható. A fogyaszthatóság elve miatt, az olyan különösen kényes, érzékeny témák esetében, mint amilyenek a kisebbségekkel kapcsolatosak, felmerülhetnek komoly nehézségek. Ezek könnyen eredményezhetnek sugalmazó vagy előítéletes véleményalkotást, de még inkább az ellenhatások lehetőségét nem megfelelően kiszűrő bemutatásokat. A szórakoztató média által megjelenített roma hírességek (például a már említett Megasztár roma versenyzői, vagy Gáspár Győző) történetei önmagukban fordulópontot 42 http://www.doksihu jelent a romák reprezentációjának történetében. E történetek szakmai-etikai értékelése nem egyszerű. A szakma, illetve a médiakritika, továbbá a romák és a nem romák is olykor lelkesen üdvözlik, olykor kárhoztatják e produkciókat Ilyen volt például az RTL Klub Fókuszának a hajdúhadházi rendőri bántalmazásról, vagy a bogácsi

iskolában a roma tanulók külön asztaloknál, külön eszközzel történő étkeztetéséről szóló, vagy a TV2 Aktív című műsorának a jászladányi története. De nem kell olyan messzire visszatekinteni, hiszen gondoljunk csak az elmúlt hónapok vagy akár a tavalyi év eseményeire, melyek között rengeteg brutális esetről tudósított a magyar írott és elektronikus sajtó: A tavalyi év során számtalan bűncselekményt követtek el romákkal szemben. A következőkben megemlítenék néhány esetet, amelyről számos sajtóorgánum hírt adott: Január 22-én a Baranya megyei Szigetváron két roma származású nőt bántalmazott a város főterén öt barcsi fiatalember. Március 1-jén a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Tiszaroffon felgyújtották a kunmadarasi cigány kisebbségi önkormányzat képviselőjének házát, melynek falára gyalázkodó feliratokat is festettek. Március 15-én a Veszprém megyei Tapolcán két 17 éves fiú egy szórakozóhely

közelében minden előzetes szóváltás nélkül összevert és rugdalt egy roma férfit az utcán. A 32 éves áldozat életveszélyes állapotban, kómában került az ajkai kórházba. Június 3-án a Fejér megyei Pátkán Molotov-koktélt dobtak három, romák által lakott házra. Senki nem sérült meg, de egy szobában, ahol gyerekek aludtak, tűz keletkezett. A gyújtogatás gyanúja miatt három helybeli polgárőrt helyeztek előzetes letartóztatásba több emberen elkövetett emberölés kísérletének megalapozott gyanújával. Június 15-én a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Fényeslitkén kocsmai szóváltást követően egy 40 éves helyi lakos késsel megölt egy 14 éves roma fiút, 16 éves társát pedig súlyosan megsebesítette. Július 21-én a Pest megyei Galgagyörkön kevéssel éjfél után rálőttek három romák lakta családi házra. Több lövedék az ablakokon keresztül az épület belsejében a falba fúródott, de személyi sérülés nem

történt. 43 http://www.doksihu Augusztus 8-án a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Piricsén Molotov-koktélokat dobtak két, romák által lakott házra és lábon lőttek egy középkorú nőt, amikor kilépett az utcára. Augusztus 19-én Székesfehérváron késő este garázda fiatalok kövekkel dobálták meg egy többségében romák lakta lakóház ablakait, s életveszélyesen megsebesítettek egy 12 éves roma kislányt. Szeptember 5-én a hajdúsági Nyíradony-Tamásipusztán lövéseket adtak le arra a házra, amelyben romák aludtak. Személyi sérülés nem történt November 3-án Borsod-Abaúj-Zemplén megyében ismeretlen tettesek Molotov-koktélt dobtak és rálőttek két, egymással szemben lévő nagycsécsi családi házra; a támadásban egy 43 éves roma férfi és egy 40 éves roma nő életét vesztette. November 18-án Pécsett ismeretlenek kézigránátot dobtak be egy roma család házának ablakán. A szülők meghaltak, három kisgyerekük közül

kettőt a mentők sokkos állapotban szállították kórházba. December 15-én a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Alsózsolca romatelepén egy 19 éves fiatalember fát vágott az udvaron, amikor kétszer rálőttek. A férfi életveszélyesen megsérült, élettársát csak súrolta a lövedék. Nem változott ez a helyzet 2009. első negyedévében sem, hiszen szinte minden híradásban szerepelnek romák által elkövetett, illetve romákkal szemben elkövetett igen brutális bűncselekmények. Feltételezem mindenki emlékszik még Pásztor Albert, miskolci rendőrkapitány sajtótájékoztatói „beszédére”: Pásztor Albert (miskolci rendőrkapitány) a 2009. január 30-án megtartott sajtótájékoztatón a következőket mondta: a miskolci lopások és rablások valamennyi elkövetője cigány származású: "Azt nyugodtan kijelenthetjük, hogy a közterületi rablások - amik ilyen erőszakos jellegű rablások - elkövetői cigány emberek. Igazából Miskolcon azt

kell, hogy mondjam, hogy legfeljebb pénzintézetet vagy benzinkutat rabol ki magyar, minden más rablás viszont az ő részük" – Hatalmas vihart kavart ez a kijelentés, az egész ország megbotránkozott rajta,erről beszélt a sajtó. A legmegdöbbentőbb az volt, amikor a miskolci cigányvajda Pásztor Albert mellé állt és azt 44 http://www.doksihu mondta: "Mit kellett volna mondani Pásztor Albertnek, ha 200 betörésből 200-at cigány követ el?" 16 Pásztor Albert kijelentése után Gyurcsány Ferenc (volt miniszterelnök) a rendőrség évértékelő állománygyűlésén zéró toleranciát hirdetett, hozzátette: "Önöknek egy dolga van: a bűnt nézzék és csakis a bűnt, vagy annak a gyanúját, semmi mást. Cigányozni nem lehet. Sem a hétköznapi életben, sem kocsmában kvaterkázva, sem interjút adva, sem intézkedve. Ez nem játék A bűnelkövető lehet cigány, lehet nem cigány, lehet idős és lehet fiatal, lehet magyar

állampolgár és lehet nem magyar állampolgár, önöknek egy dolguk van, intézkedni, megfelelően." 17 Ez aztán az igazi ellentmondás, hiszen míg Gyurcsány Ferenc megtiltja a rend őreinek, hogy a bűncselekmények elkövetőit cigányozzák, még ha azok is, addig a miskolci cigányvajda kiáll Pásztor Albert mellett és nem ítéli el, mert azt mondta, hogy az elkövetők cigányok. A brutális esetek közé tartozik többek között a 2009. február 8- án elkövetett veszprémi gyilkosság, amikor ugyanis meggyilkolták Marian Cozmát az MKB Veszprém kézilabda játékosát, illetve két társa súlyosan megsebesült. A gyanúsítottak romák és enyingi lakosok voltak, akik ellen az APEH vagyonosodási eljárást indított, miután kiderült milyen luxus autójuk és házuk van. Ennek hátterében is az előítéletesség állhat, hiszen az emberekben az él, hogy a romák nem dolgoznak soha, segélyből élnek. Ilyen súlyos bűncselekmény után joggal kezdtek el

félni a rendőrök, akik kimentek Enyingre biztosítani a gyanúsítottak házát, figyelni a családjukra, mivel biztosak voltak abban, hogy ez a bűncselekmény tovább növeli az előítéleteket a romákkal szemben és tartottak attól, hogy megtámadják a gyanúsítottak családját. Hál istennek erre a támadásra nem került sor, de az elkövetkező napokban egyre több cigány családot ért támadás a saját otthonában. Gondolok itt első sorban a Tatárszentörgy cigánytelepén, a falu szélén lévő, erdő melletti házban történt tragédiára. A ház tetőszerkezete teljesen leégett, a tető beszakadt, a mennyezet beomlott, így a berendezési tárgyak is elégtek. De legnagyobb tragédia még sem ez: az apa az égő házból szerette volna kimenteni öt éves kisfiát, amikor menekülés 16 http://www.hirszerzohu/cikkminden elkoveto cigany volt - allitja a fokapitany96014html, 2009.0422, 15:25 17

http://www.origohu/itthon/20090212-gyurcsany-az-orszag-tobbet-var-a-rendorsegtolhtml, 20090422, 15:35 45 http://www.doksihu közben az udvaron mindkettőjüket agyonlőtték. (Tatárszentgyörgy nem most szerepelt először a hírekben, hanem még 2006. decemberében, amikor is a Magyar Gárda cigányellenes felvonulást szervezett a Pest megyei településre.) Hasonló bűncselekmény történt 2008. novemberében Nagycsécsén, amikor hasonló körülmények között, szintén fegyverrel lőttek agyon egy cigány testvérpárt, miután rájuk gyújtották a házukat. A legfrissebb bűncselekmény e rész írásakor 2009. április 22-én történt Tiszalökön, ahol ugyanis lelőttek egy házából kilépő középkorú roma férfit, a férfi a helyszínen életét vesztette. E sok rosszban a legszörnyűbb, hogy a roma áldozatokkal járó bűncselekmények elkövetőit a rendőrség nem találja, így az FBI segítségét kérte. Ez a sok támadás, amit a romákkal szemben

követtek el nagyon jól bizonyítja, hogy milyen jelentős mértékű a cigánygyűlölet hazánkban. Egyfajta mészárlást hajtanak végre a roma közösségen. III.25 Ami nem csak roma probléma Amikor viszont egy roma személy, család vagy közösség problémájáról szól a beszámoló, akkor viszont fontos bemutatni, hogy az illető problémában, illetve helyzetben hányan osztoznak a romákkal. A hátrányos helyzetben lévőket, avagy inkább minden egyes hátrányos helyzetben lévő embert, mint konkrét személyt kell bemutatni; mintha csak a néző meg tudná érinteni a sebeiket és hallhatja sírásukat. Be kell mutatni a hátrányos helyzetek sokféleségét, hogy így azok egyfajta sokasággá álljanak össze, amelyben megjelenik a hátrányos helyzetű emberek egyszerisége és az is, ami közös helyzetükben. Az így ábrázolt hátrányos helyzetűeket semmi esetre sem szabad rokonszenvező módon bemutatni. A hátrányos helyzetben lévőket úgy kell a

reflektorfénybe állítani a szenvedéseik részleteinek összegyűjtésével, hogy közben ők maguk lényegtelenek legyenek; ez itt ő, de lehetne bárki más is a helyén; ez egy gyerek, aki láttán könnyek szöknek a szemünkbe, de bármely más gyerek láttán ez ugyanúgy megtörténhetne. Minden bemutatott hátrányos helyzetben lévő ember körül vele felcserélhető emberek tömegének kell állnia. A részletek bemutatása révén feltáruló kézzelfogható és megindító szenvedéseknek egy közös reprezentációban kell egyesülniük. 46 http://www.doksihu Ekkor jóllehet a szenvedések egyediek és sajátszerűek, ugyanakkor egyszersmind mindössze példák. Összegzésként elmondható, hogy nagyon fontos az, hogy a romák a médiában milyen műsorokban és hogyan szerepelnek, hiszen a többségi társadalom innen tájékozódik, innen szerzi információit a különböző közösségekről. A média tehát hatással van az emberekre. Úgy gondolom, hogy

valóban egyre több roma újságíróra, műsorvezetőre, riporterre lenne szükség, de mindezek mellett elengedhetetlen olyan műsorok készítése, sugárzása, amely pozitív képet fest a romákról. 47 http://www.doksihu IV. Primer kutatás Dolgozatom következő részében az általam elkészített primer kutatásokat kívánom elemezni. Elsősorban végeztem egy kérdőíves kutatást, másodsorban pedig két interjút készítettem. Az egyik interjúalanyom Daróczi Dávid, volt kormányszóvivő, a másik interjúalanyom Kőszegi Edit, aki többek között romákkal készít dokumentumfilmeket. IV.1 Kérdőíves kutatás IV.11 Általános jellemzők A kérdőívem, akárcsak maga a szakdolgozatom két témakört vizsgál: 18 1. Romák médiája 2. Romák médiaképe A témaköröknek megfelelően állítottam össze az összesen 13 kérdésből- plusz egy 14. kérdés (Egyéb észrevétel, vélemény)- álló kérdőívemet, mely egyaránt tartalmaz zárt és nyílt

kérdéseket, valamint egy skálázott kérdést. Az első részben (Romák médiája) öt kérdést tettem fel, amelyből négy zárt kérdés, vagyis igennel vagy nemmel lehetett válaszolni, amennyiben igen volt a válasz, a válaszadónak még más kérdésre is válaszolnia kellett; az ötödik kérdés pedig nyílt kérdés volt, tehát a válaszadó véleményére voltam kíváncsi. A második résszel (Romák médiaképe) kapcsolatos kérdéseim- az 1., 4 és 6 kérdés kivételével- nyílt kérdések voltak. Itt kilenc kérdést tettem fel A kutatást nem reprezentatív minta alapján végezetem. A célom az volt, hogy lehetőleg egyenlő arányba töltsék ki roma és nem roma válaszadók, de nem sikerült, hiszen a körülbelül 50 megkeresett roma közül csak tizennyolcan voltak hajlandóak válaszolni a kérdéseimre. Számítottam rá, hogy sokan visszautasítanak, hiszen köztudott, hogy a romák nagy része fél kinyilvánítani véleményét, még akkor is, ha nem

kell hozzá nevet adni. A kérdőíves kutatást három településen végeztem: Méhkerék, Sarkad, Békés- mindhárom település Békés megyében található. Azért erre a három településre esett a választásom, mert úgy gondoltam, hogy ez a térség mindig minden téren le van maradva, így 18 Lásd Mellékletek című fejezet (Kérdőív) 48 http://www.doksihu informáltság terén is- ezt igazolta is a felmérésem-, valamint ezeken a településeken vannak roma ismerőseim, akik segítettek nekem- bár nem akkora számba, mint ahogy gondoltam. Összesen 60 darab kérdőívet osztottam szét személyesen, de csak 53 darabot kaptam vissza értékelésre. IV.12 A kérdőívek kiértékelése Először is a kérdőívek alapján összesítettem egy táblázatban a válaszadók számát nem, származás, életkor és legmagasabb végzettség szerint (1. táblázat): Látható, hogy az 53 válaszadóból 43% (23 fő) férfi- de ebből csak 15% (8 fő) vallotta magát

romának-, és 57% (30fő)- ebből pedig 19% (10 fő) vallotta magát romának. A származás szerinti eloszlásból igazolódik be az, amit feljebb említettem, hogy nagyon kevés roma hajlandó kifejteni a véleményét név nélkül, az ő százalékos arányuk 53 megkérdezettből 34%, ami 18 főt jelent. A származás és nem szerinti eloszlásban a válaszadók legnagyobb része nem roma származású nő volt (20 fő, 38%). A romák esetében pedig a 18 válaszadó nem szerinti eloszlása, majd hogy nem 50-50%, hiszen látható, hogy 10 fő roma nő és 8 fő roma férfi töltötte ki a kérdőívet. Ami az életkor szerinti eloszlást jelenti, az általam használt kategorizálás alapján elmondható, hogy sikerült válaszadókat találnom minden korcsoportban. A legmagasabb végzettséget vizsgálva látható, hogy 16 fő (30%) csak 8 általánossal rendelkezik, és ebből 11 fő roma. Mindez azt igazolja, hogy itt a mi környékünkön úgymond nem „népszerű”, nem

elterjedt a tovább tanulás. A romák nagy része elvégzi a 8 általánost és azt követően elmegy dolgozni valahová, és csak igen kis részük az, aki tovább tanul. A válaszadóim között volt egy roma férfi, aki csak 6 általánossal rendelkeziktiszteletre méltó, hogy bár a kategóriáim között nem szerepelt ilyen alternatíva, ő mégis becsületesen az általam megadott kategóriák alá írta, hogy 6 általános. 49 http://www.doksihu Kérdés Adat (fő és %) 1.Válaszadók száma: 53 fő Megjegyzés Nem szerint: férfi: 23 fő (43%) nő: 30fő (57%) Származás szerint: nem roma: 35fő (66%) roma: 18fő (34%) Származás és nem szerint: roma nő: 10 fő (19%) roma férfi: 8 fő ( 15%) nem roma nő: 20 fő (38%) nem roma férfi: 15 fő (28%) Ebből roma: Életkor szerint: 15- 25 évesek: 10 fő (19%) 4 fő (8%) 26- 35 évesek: 10 fő (19%) 3 fő (6%) 36- 45 évesek: 15 fő (28%) 6 fő (11%) 46- 55 évesek: 14 fő (26%) 3 fő

(6%) 56- 65 évesek: 4 fő (8%) 2 fő (4%) Ebből roma: Végzettség szerint:* 8 általános: 16 fő (30%) 11 fő (21%) Szakmunkás: 8 fő (15%) 3 fő (6%) Középiskola: 14 fő (26%) 2 fő (4%) Főiskola: 12 fő (23%) 1 fő (2%) Egyetem: 2 fő (4%) 0 fő * 1 fő (2%) 6 általánost végzett 1.táblázat 50 http://www.doksihu A kérdőívem első része: Romák médiája: A 2. táblázat tartalmazza kérdőívem első részében szereplő 4 zárt kérdés és egy nyílt kérdés számokban kifejezett eredményét. A kiértékelések során megfigyeltem és ezt a táblázat is jól mutatja, hogy az általam megkérdezett romák többsége ismer roma műsort/ műsorokat, de nem ismernek- legalább is 1-2 főt kivéve- roma újságokat, portálokat, műsorvezetőket, szóvivőket, riportereket, újságírókat. Szomorúan vettem tudomást arról, hogy azok a nem roma, illetve roma válaszadók, akik az első kérdésre- Ismer-e roma műsorokat?- igennel

válaszoltak, majd le kellett írniuk a műsor/ műsorok címét- egy- két kivétellel- a Győzike show-t említették. Némelyik roma válaszadó említette a Roma Magazint (m1), amin pedig teljesen megbotránkoztam, hogy a nem roma válaszadóim között voltak olyanok, akik roma műsornak gondolják a Mónikashow-t pusztán abból a kiindulásból, hogy a kibeszélő show szereplői az esetek többségében romák. A második kérdésemre- Ismer- e roma újságokat?- a válaszadók 92%- a nemmel válaszolt, a romák közül pedig egyetlen egy fő ismer roma újságot, nevezetesen az Amaro drom című folyóiratot, de ennek csak, és most hadd idézzem az ő válaszát „egyetlen példányát olvastam”. Arra a kérdésemre, hogy ismer- e roma portálokat? az 53 főből 48 fő, azaz a válaszadók 91%-a nemmel válaszolt. Az igennel válaszolók (5 fő) közül volt olyan, aki nem nevezett meg semmilyen portált, akadt olyan, aki a macika.hu- t, a Magyarországi Cigányokért

Közalapítvány honlapcímét írta be. A negyedik kérdésemre- ismer- e roma újságírókat/ műsorvezetőket/ riportereket/ szóvivőket?- a válaszadók 43%- a igennel válaszolt, ez 23 főt jelent és ebből 7 válaszadó roma volt. Páran megemlítették Daróczi Dávidot, volt kormányszóvivőt, de akadtak olyan elképesztő válaszok is, mint például Győzike, Erdélyi Mónika, Horváth Éva, volt, aki azt írta, idézem: „név szerint nem csak arcról”, „nem tudom a nevét”, „kormányszóvivő, kisebbségi képviselők”. Akadtak olyan válaszok, amelyekből azt a következtetést vontam le, hogy az igennel válaszolok bizonyos része nem olvasta el figyelmesen a kérdést ezért születtek például a következő válaszok: Farkas Flórián, roma politikus; Orbán Viktor; Lakatos Menyhért, cigány író; Kolompár Orbánt, az Országos Cigány Önkormányzat elnöke; Horváth Aladár, politikus. 51 http://www.doksihu A kérdőívem első részének az

utolsó, azaz ötödik kérdése így szólt: Ön szerint hogyan lehetne növelni a romák részvételét a médiában?. Erre is kaptam igen meglepő, számomra megbotránkoztató válaszokat nem roma válaszadóktól: „Szerintem nem kellene növelni!” „Ezt elsősorban nekik kellene megtenni.” „Így is sok teret kapnak.” „Minek növelnénk? „Sehogyan.” „Nincs rá szükség.” „Sajnos már eddig is nagyon sokat szerepeltek.” De hasonló meglepő választ kaptam az egyik roma válaszadótól, idézem: „Sehogy. Gondolom a számomra egyébként ismeretlen cigány szerkesztésű lapokban, TV műsorokban úgyis tevékenykednek. A szélesebb rétegeknek szólókhoz meg valószínűleg normál kiválasztás útján lehet bekerülni, ha van cigány származású, aki meg szeretné mutatni magát, van rá módja.” Születtek igen szép válaszok is. A romák inkább úgy gondolják, hogy több tanulással, „képzési tanfolyamokkal” lehetne növelni a

részvételt. A nem roma válaszadók között is volt olyan, aki a tanulást írta, de emellett születtek más válaszok is természetesen: „Több műsorral, amely róluk szól.” „Először a feltételek lehetőségét kellene kiaknázni. Addig, amíg az általános iskolában 16 éves nyolcadikos diákok is vannak nehéz ezt ecsetelni. Ha munkából és nem segélyből kellene nekik megélni, lehet, hogy nagyobb lenne az esélyük. Vannak és ismerek nagyon tisztességes és szorgalmas cigányokat, de ezekből van kevés.” „Több műsor kellene, hogy a képviselők, vezetők, műsorvezetők neve is eszükbe jusson. Terjeszteni a kultúrájukat és ezzel is nevelni a romákat.” „Elismerni a tehetségüket, több lehetőséget adni minden területen.” „Több tehetséges roma fiatal létszámának növelése a különféle kommunikációs szakokon. Tudom, hogy ez jelenleg az „álom” kategóriát képviseli, hisz többségük a középfokú iskolai tanulmányait

sem fejezi be, ill. el sem kezdi Az már „jónak” mondható, ha az általános iskolát már befejezik.” 52 http://www.doksihu Kérdés Adat Megjegyzés I. Romák médiája: Ebből roma: Ismer-e roma műsorokat? igen: 36 fő (68%) 13 fő (25%) nem: 17 fő (32%) 5 fő (9%) Ebből roma: Ismer- e roma újságokat? igen: 4 fő (8%) 1 fő (2%) nem: 49 fő (92%) 17 fő (32%) Ebből roma: Ismer- e roma portálokat? igen: 5 fő (9%) 2 fő (4%) nem: 48 fő (91%) 16 fő Ismer- e Ebből roma: roma újságírókat/műsorvezetőket/riportereket/szóvivőket? igen: 23 fő (43%) 7 fő (13%) nem: 30 fő (57%) 11 fő (21%) Ebből roma: Ön szerint hogyan lehetne növelni a romák részvételét a médiában? válaszolt: 34 fő (64%) 14 fő (26%) nem válaszolt: 19 fő (36%) 4 fő (8%) 2.táblázat A kérdőívem második része: Romák médiaképe: A 3. táblázat tartalmazza a kérdőívem második részének az adatait Kérdőíves kutatásom ezen

része 9 kérdést tartalmaz, melyekből egy skálázott kérdés,kettő zárt kérdés és a többi mind nyílt kérdés. Az alábbiakban részletesen, kérdésenként értékelem a válaszadók válaszait. Az első kérdés, amire válaszolniuk kellett, hogy elítélik- e a romákat. Az eredmény a következőképpen alakult: az ötvenhárom kitöltött kérdőívben 45 fő nem ítéli el, míg 8 fő elítéli a romákat. Elképedtem, amikor azt láttam, hogy a 18 roma válaszadó közül 3 fő 53 http://www.doksihu szintén elítéli a romákat, bár bevallom őszintén, hogy nem értem, hogy ez hogyan lehetséges. Továbbá akadt olyan nem roma válaszadó, aki erre a kérdésre ugyan nemmel válaszolt, de odaírta, hogy a bűnőzöket viszont elítéli. Arra a kérdésemre, hogy Mi a véleménye a cigányellenességről? a megkérdezettek 85%- a válaszolt, azaz 45 fő. Roma válaszadóim közül 16- an válaszoltak erre a kérdésemre. Sokan írták válaszként, hogy

„elítélem”, „ellenzem”, ugyanakkor találkoztam ennél bővebb válasszal is- idéznék előbb a nem roma válaszadók véleményéből: „Igen, mert különbséget kéne tenni, mert, azokban is van rendes, normális életet élnek, de van, aki nem, ugyanúgy van a magyaroknál is.” „Helytelen származása miatt elítélni valakit. Tettei alapján kell valakiről véleményt alkotni.” „Ellenzem. Sajnos sok roma nem tud vagy nem akar beilleszkedni Más a kultúrájuk, más a mentalitásuk. Ez sok embert irritál, ez váltja ki a cigányellenességet” „Abnormálisnak tartom.” „Nem értek vele egyet, mert mindenkit egyenlő bánásmódban kellene részesíteni.” „Mindenkinek szuverén joga, hogy cigányellenes vagy nem.” „Elítélem azokat, akik a romákat támadják, hiszen ők is emberek. Jobban meg kell ismerni őket és kultúrájukat. Munkát kell adni nekik és lehetőséget, hogy bizonyítsanak” A romák a következő válaszokat adták: „Nem

jó viselkedés.” „Azok, akik rendesen dolgoznak, azokat is egy kalap alá veszik.” „Nem alaptalan, de persze a cigányozással kapcsolatban is a fő gond az általánosítás, a normál életvitelű cigányok ellen is irányul az utálat.” A harmadik kérdésem így hangzott: Ön szerint mi csökkentené a cigányságot övező előítéleteket?. 41 fő válaszolt, melyből 16 fő roma, akár csak az előző kérdés esetében Itt is akadtak érdekes válaszok különösen a roma válaszadók részéről, a következőket írták: „Semmi.” „A cigányok menjenek el dolgozni, ne segélyből éljenek.” „Ha a cigányok egy kicsit felzárkóznának és hagynák végre az „ostoba” hagyományaikat, tanulnának, és munkahelyük lenne, esetleg ápoltabbak lennének és nem üvöltenének az utcán.” „ Ha dolgoznának, rendesen viselkednének.” De akadt olyan romától származó válasz is, amely így szól: 54 http://www.doksihu „Hosszú távon a

cigányság beilleszkedése, rövid távon a kevésbé részletes vagy kevesebb számú szerepeltetésük a színvonaltalan médiában, gagyi újságokban és TV műsorokban.” „Ha nem támadnák őket és jobban megismernék a cigányság életét.” „Ha munkát és lakást adnának nekik.” „Tanulás és a kormány nagyobb odafigyelése.” „Ha minket is befogadnának, mint magyar embereket.” A nem roma válaszadók a következőket írták: „Semmi.” „Ez ellen sajnos nincs mit tenni.” „Erősebben tiltani a rasszizmust.” „A több munkalehetőség, a könnyebb beilleszkedés.” „A pozitív cigánypélda és életszemlélet.” „A családok mentális és érzelmi felkarolása, családgondozás 100%-an. Célirányosan nevelni kell őket a tanulás, továbbtanulás fontosságára. Munkalehetőség, foglalkoztatás, NEM SEGÉLYEZÉS.” A negyedik kérdésem egy zárt kérdés, amelyre igennel és nemmel lehetett válaszolni, amennyiben igennel válaszoltak

úgy egy kiegészítő kérdést kellett megválaszolni. A kiegészítő kérdés a következőképpen hangzik (nem nehéz kitalálni): Ha igen, akkor ön szerint miért nőtt? Az 53 megkérdezettből 50 fő igennel válaszolt és ebből 17 fő roma. Akadt olyan válaszadó, aki az igent húzta alá, de a kiegészítő kérdésre már nem válaszolt, szerencsémre ők kevesen vannak. Sokan említették a politikát, a politikai erőket. Mások (nem romák) olyan válaszokat adtak, mint például: „Sokkal többet engednek meg nekik, mint a magyaroknak.” „Mert ők egymás között is állandó „harcban” állnak.” „A média túlságosan előtérbe helyezi a problémákat, amik eddig is meg voltak csak nem „fújták” annyira fel.” „Túl sok jogot követelnek maguknak, a kötelezettségeiket elfelejtik.” Roma válaszok közül néhány: „Az újságok és TV csatornák számának növekedésével egyre többet hallunk a cigányság viselt dolgairól, a pozitív

példát viszont egyáltalán nem ismertetik.” „Mert egyre többen vannak és kisajátítanak mindent (Bolt, orvosi rendelő, posta). Balhéznak, lopásra kényszerítik a gyerekeiket, és tényleg egyre csak csúsznak le, minél többen vannak.” 55 http://www.doksihu „A média nagyon sokat tett érte.” „A média felfújta.” „Több támadás éri a romákat, mert el vannak nyomva.” „Mert a média kihangsúlyozza a cigányokat és „egy kalap” alá veszik őket a tényleges bűnözőkkel.” A soron következő kérdés- az ötödik- így szólt: Ön szerint mennyiben játszik szerepet a média a cigányellenesség növekedésében? Erre a kérdésemre a megkérdezettek 70%-a (37 fő) válaszolt, melyből 11 fő roma. A válaszok kiértékelése során egyre többször olvastam azt a nem romák válaszai között, hogy nagyon, nagy mértékben, illetve voltak köztük olyanok, akik azt írták, hogy a média nem játszik szerepet a cigányellenesség

növekedésében. De persze születtek ebben az esetben is igen szép, bő válaszok: „Általában a rossz cselekedetek kerülnek előtérbe, hiszen a negatívumok nagyobb hírértékűek.” „A média csak a rossz oldalát mutatja a közösségüknek, ezért nagyban befolyásolja a cigányellenesség növekedését.” „Kirívó eseteket emelnek ki szenzáció hajhászat céljából.” A roma megkérdezettek erre a kérdésre a következőképpen válaszoltak: „Nagyban. Pozitív példát a fő műsoridő egyáltalán nem mutat Cigány alkotókról én még nem hallottam a TV- ben, gondolom azok a hajnali esélyegyenlőségi műsorokba csúsznak.” „Semennyire. Rontják ők maguktól is a helyzetüket A híradók csak azt közlik, ami van” „Nagyon sok szerepet játszik, mert csak a rosszoldalukról mutatják őket.” „A média nem hibás.” A skálázott kérdésem (hatodik kérdés) így szólt: A cigányságról kialakított szemléletét mennyiben

befolyásolta/befolyásolja a média?5- ös skálán kérem jelölje a befolyásolás mértékét, ahol az 1-es: egyáltalán nem befolyásolta, és az 5- ös nagymértékben befolyásolta! Az eredmény a következőképpen alakult: a megkérdezettek 15%- át egyáltalán nem befolyásolja/ befolyásolta a média, míg 34%- ukat nagymértékben befolyásolja/ befolyásolta. A hetedik kérdésem, hogy Mennyire követi nyomon azokat a híradásokat, amelyekben romák szerepelnek? Mi a véleménye ezekről a híradásokról?. A válaszadók 74%-a - ez 39 főt jelent- válaszolt a kérdésemre, melyből 13 fő roma. Nem roma válaszok közül említenék néhányat: 56 http://www.doksihu „Napi szinten. Úgy tekintek ezen műsorokra, mint minden más nem romák által szerepeltetett műsorokra. Nincs külön véleményem, csak általánosságban tudok erről nyilatkozni.” „Naponta nézem a híradásokat.” „Nagyon eltúlozzák, felfújják az egészet.” „Nem vadászom ezekre

a híradásokra, bízom benne, hogy objektívek.” „Csak annyira, mint amennyire, amiben magyarok. A tv- ben mindkettőbe belebotlik az ember. Az én véleményem a romákról nem a média ráhatása miatt született, hanem nap mint nap találkozom velük az utcán.” Akadtak köztük olyanok is, akik azt válaszolták, nem követik nyomon a híradásokat, amelyekben romák szerepelnek. A romák szűkszavúan csak annyit írtak, hogy megnézik a híradásokat, ha tehetik, de akadt olyan válasz is, hogy nem követi nyomon. Ennél a kérdésnél is észrevettem azt, amit annál a kérdésnél, ami így szólt, ismer- e roma újságírókat/ műsorvezetőket/ riportereket/ szóvivőket?, mintha a megkérdezettek nem olvasták volna el figyelmesen a kérdést, hiszen volt, aki általánosságban beszélt a híradásokról, valamint előfordulhat, hogy nem értették, és ez lehet az oka annak, hogy egyáltalán nem válaszoltak, vagy csak egy- két szóban. A nyolcadik nyitott

kérdésem így hangzik: Mi a véleménye azokról a szórakoztató műsorokról, amelyekben romák szerepelnek?(Pl.: Győzike- show, Mónika- show, Hal a tortán stb.) A következő eredményt kaptam: a válaszadók 83%- a válaszolt, azaz 44 fő, ebből roma 14 fő. Nem roma válaszok a kérdéssel kapcsolatban: „Szoktam nézni őket.” „Sokan nézik, üres, tartalmatlan műsorok.” „Szeretem nézni őket.” „Nem a valóságot tükrözik.” „Nagy a nézettségük, úgy látszik van egy réteg hazánkban, aki ezt díjazza. Milliókat és milliárdokat költenek arra, hogy a sok durva és trágár beszéd képernyőre kerüljön. A gyerekek nevelését befolyásoló rossz példát nem is említve. Amit a Győzikében láthatunk tiszta röhej. Ilyen áron meggazdagodni, míg másoknak gondot okoz a mindennapi kenyér” „Undorítóak, felháborítóak, a cigányságról alkotott negatív képet erősíti.” Romák véleménye ezekről a műsorokról: 57

http://www.doksihu „Tetszenek.” „Lefizetik őket és előírják mit csináljanak.” „Csak a showműsor kedvéért és pénz miatt működnek ezek a műsorok. Semmi értelmük és nincs igazi téma, amelyet meg lehetne vitatni.” „Szórakoztat.” Végül pedig az utolsó kérdésem, ami felfogható egy plusz kérdésnek, hiszen itt inkább olyan véleményre, észrevételre voltam kíváncsi, ami eszükbe jutott a kérdőív kitöltése során. 9 főnek volt is egyéb véleménye, de ezek között nincs egy roma válaszadó sem. Így csak a nem romák egyéb véleményét tudom bemutatni: „Nem kellene ennyi segélyt osztani nekik, munkalehetőséget kellene biztosítani. Gyerekvállalásnál jobban meg kellene nekik gondolni, hogy milyen embert, felnőttet tud majd nevelni a társadalom számára. Ha a szülő jó példát mutat, akkor lesz eredménye” „Lakókörnyezetemben is élnek romák, szépen megférünk egymás mellett mindenkivel. Teljesen beilleszkedtek

lakókörnyezetükbe és nem is próbálnak „kitűnni” innen.” „Nem minden roma rossz ember.” Kérdés Adat Megjegyzés II.Romák médiaképe Ön elítéli a romákat? 8 fő (15%) igen: 45 fő (85%) nem: Mi a véleménye a cigányellenességről? 45 fő (85%) válaszolt: 8 fő (15%) nem válaszolt: Ön szerint mi csökkentené a cigányságot övező előítéleteket? 41 fő (77%) válaszolt: 12 fő (23%) nem válaszolt: Ön szerint nőtt a cigányellenesség Magyarországon az utóbbi időben? igen: nem: Ön szerint mennyiben játszik szerepet a média a cigányellenesség növekedésében? válaszolt: nem válaszolt: Ebből roma: 3 fő (6%) 15 fő (28%) 16 fő (30%) 2 fő (4%) 16 fő (30%) 2 fő (4%) 50 fő (94%) 3 fő (6%) 17 fő (32%) 1 fő (2%) 37 fő (70%) 16 fő (30%) 11 fő (21%) 7 fő (13%) 58 http://www.doksihu A cigányságról kialakított szemléletét mennyiben befolyásolta/befolyásolja a média?5- ös skálán kérem jelölje a befolyásolás

mértékét, ahol az 1-es: egyáltalán nem befolyásolta, és az 5- ös nagymértékben befolyásolta! 1: 2: 3: 4: 5: Mennyire követi nyomon azokat a híradásokat, amelyekben romák szerepelnek? Mi a véleménye ezekről a híradásokról? válaszolt: nem válaszolt: Mi a véleménye azokról a szórakoztató műsorokról, amelyekben romák szerepelnek?(Pl.: Győzikeshow, Mónika- show, Hal a tortán stb) válaszolt: nem válaszolt: Egyéb észrevétel, vélemény: válaszolt: nem válaszolt: 8 fő (15%) 3 fő (6%) 14 fő (26%) 10 fő (19%) 18 fő (34%) 2 fő (4%) 0 fő 2 fő (4%) 3 fő (6%) 11 fő (21%) 39 fő (74%) 14 fő (26%) 13 fő (25%) 5 fő (9%) 44 fő (83%) 9 fő (17%) 14 fő (26%) 4 fő (8%) 9 fő (17%) 44 fő (83%) 0 fő (0%) 18 fő (34%) 3.táblázat Kérdőíves kutatásom értékelése során kiderült számomra- mint ahogy azt már említettem-, hogy nagy az információ hiány, különösen a romák médiájával kapcsolatban. Elképesztő, hogy a romák

és a nem romák nem ismernek- kevés kivétellel- semmilyen műsort, médiumot, amely a cigányságról szól. Ezen kellene változtatni, hiszen, ha ez a változás bekövetkezik, akkor talán csökken a cigányellenesség, talán másképp látnák őket az emberek. 59 http://www.doksihu IV.2 Interjús kutatás 19 Ebben az alpontban szeretném összegezni, „értékelni” az általam elkészített interjúkat. IV.21 Interjú Kőszegi Edittel: Kőszegi Edit foglalkozása filmes, dokumentumfilmeket készít. „Gyakorlatilag ’92 óta nagyon- nagyon sok cigány témájú dokumentumfilmet csinálok és ezen kívül pedig tulajdonképpen annyi adva van, hogy a Néprajzi Múzeummal van egy roma gyűjtemény és ennek a roma gyűjteménynek a videó archívumát is gyűjtöttük, ameddig tudtuk gyűjtögetni és egy csomó roma filmet is összegyűjtöttem.” Felmerült bennem a kérdés, hogy miért pont a romákról készít dokumentumfilmet, a követkő választ kaptam:

„Egyszerűen volt egy ilyen első helyzet, amibe belekeveredtem. Az olasz tv csinált egy olyan filmet, amiben konfliktusokról kellett különböző országokban beszélni, és akkor úgy gondoltuk, hogy nálunk ez a legnagyobb konfliktus. Akkor gyakorlatilag az történt, hogy elkezdtünk forgatni egy filmet, de azt két helyszínen forgattuk és a második helyszínen én megcsináltam egy dokumentumfilmet Kétegyházáról. És tulajdonképpen, ahogy bekeveredtem ezekbe a roma közösségekbe, hát úgy folyamatosan mindig volt valami probléma, vagy valami pozitív, vagy valami borzasztóan negatív, amiben azt éreztem, hogy ezek az emberek az én barátaim lettek , és hogy én tarozom nekik annyival, hogy valamilyen szinten Kőszegi Edit helyzetet adjak nekik arra, hogy elmondhassák, megmutathassák és hogy tényleg azt mutathassák meg, amit ők saját maguk gondolnak magukról, amit fontosnak tartanának elmondani a világnak. „ Valamint úgy érezte, hogy nagyon

ritkán készül olyan film ebben a témában, amelyben nem a rendező koncepciója a fontosabb. A beszélgetésünk középpontjában a romákkal szembeni előítélet állt. Bevallotta, hogy amíg nem kezdett el komolyan foglalkozni a dologgal, amíg nem látott bele a cigány közösség életébe, addig egészen más kép volt a fejében velük kapcsolatban. „Az elején tényleg azt gondoltam, hogy azért fontos, hogy csináljak filmet, hogy megmutassam, hogy 19 Lásd a teljes interjút a Mellékletek című fejezetben 60 http://www.doksihu milyen más a kultúrájuk. Aztán egyszer csak elkezdtem azt érezni, hogy nem is erről van szó, pont fordítva van. Azt gondolom, hogy nagyon sok mindenben a közös dolgokat kell megtalálni.” „Nagyon sokszínűek, nagyon sokfélék, és az, hogy mi azt mondjuk, hogy A cigány ez sajnos rólunk szól. Azt gondolom, hogy a legnagyobb problémát azt érzem az egész médiában és mindenhol való megjelenésben, hogy sokkal

inkább rólunk szól minthogy róluk szólna.” Amikor ezeket mesélte, belegondoltam, és valóban igaza van, hiszen az emberek többsége nem ismeri őket, csak azt a képet látja, amit a média közvetít. A médiában megjelenő negatívumok velük kapcsolatban rájuk nyomta a bélyeget. Beszámolt arról, hogy ha hiszem, ha nem, de sokszor sokkal könnyebb romákkal kialakítani egy bizalmi viszonyt, mint nem romákkal. Bár hozzátette, hogy akadnak nehézségek olyan településeken, ahol már járt a média, hiszen ott „be kell bizonyítanom, hogy de én nem az vagyok, aki leszaladok ide, aki másfél óra alatt megpróbálom fölmérni a terepet, hogy pik-pakk puff, hogy volt, mint volt, lesz egy benyomásuk és azt borzasztó gyorsan szétterjesztem a sajtónak, és akkor valami elképesztő hírek keverednek ki és elképesztővé válik az egész történet. Egyszerűen azért, mert borzasztó fontos egy gyors, látványos újságcikkeket csinálni, jól hangzó

címekkel meg minden, de az az igazság, hogy e mögött emberek vannak és ezeket az embereket, általában azt gondolom, hogy nem kezelik valójában egyenrangú feleknek, tehát, hogy azonnal lehet róluk ítélkezni .” Mindezek ellenére- elárulta- itt nincs szó semmilyen beilleszkedésről, hiszen ők alig várják, hogy elmondhassák a dolgaikat. Itt már –a beszélgetés során- valóban elérkeztünk a szakdolgozatom témájához, még pedig oda, hogy a média milyen szerepet játszik eme sztereotípiák, előítéletek kialakulásában. Kőszegi Edit véleménye erről a dologról a következő: „Azt gondolom, hogy a média csak a saját sztereotípia rendszerét nyomatja csak tovább. Minek utána nagyon- nagyon ritkán érzek olyat, hogy ebből valahogy kitörne, vagy valami mást csinálna, ezért tulajdonképpen tartósítja, sőt, valami hihetetlen, olyan az egész, mintha betonba lenne folyamatosan öntve. Generációról generációra szó szerint ugyanaz a

sztereotípia marad és senki nem hajlandó kinyitni a fejét és azt mondani, hogy de most már kíváncsi lennék arra, hogy mi a valóság, akkor ez így fog maradni.” Továbbá az interjúalanyom úgy gondolja, hogy „a mi képünket annyira rájuk oktrojáltuk, hogy tulajdonképpen, ha saját magukat kell ábrázolni, ők már saját maguk sem látnak ki abból a sztereotípiákból, ahogyan magukat kellene ábrázolniuk. A mindennapi életben, ha 61 http://www.doksihu megismered őket, akkor tök másmilyenek. A mi kedvünkért azt gondolják, hogy úgy cigányos, és úgy cigányosan öltöznek, ahogy mi képzeljük el. És egy csomó dolgot már igazándiból saját maguk nem tudnak szétválasztani, valójában már elfogadják.” „Továbbá én azt képzelem, hogy a sztereotípiák mind egy stratégia arra, hogy valahogy kitörjön abból, ahonnan ki akar törni. Neki mindig valamit be kell bizonyítani” A sztereotípiákból való kitörést abban látja, hogy meg

kéne látni azt, hogy igen is lehet bennük bízni, „azt gondolom, hogy a probléma az, hogy sokan azt tartják természetesnek, ahogy gondolkodnak és nem is tudja, hogy másképp is lehetne gondolkozni.” Miután egy szakértővel beszéltem, így gondoltam megkérdem, hogy mi a különbség a két megnevezés között: roma vagy cigány. Talán nem túlságosan meglepő a válasz: „Úgy gondolom, hogy mi találtuk ki már megint, és úgy csinálunk, mintha minden alól mentesülnénk, ha nem azt mondjuk, hogy cigány, hanem roma. Elképesztő, hogy mennyi borzalmat erőltetünk rájuk.” Rengeteg információval gazdagodtam az alatt az egy óra alatt, amit átbeszéltünk. Rájöttem, hogy valóban igaza van, tényleg ki kéne törni abból a skatulyából, amiben élünk. Bevallom, hogy az én kialakított képem a cigányságról hasonló, mint az interjúalanyomé, soha nem ítéltem el a cigányokat, soha nem általánosítottam. IV.22 Interjú Daróczi Dáviddal:

Második interjúalanyom Daróczi Dávid, volt kormányszóvivő. Bár már nem szóvivő, mégis rendkívül elfoglalt ember, mégis sikerült rám szánnia egy kis időt. 25 perces beszélgetésünk alatt „kiderítettem” róla rengeteg információt. Talán akkor elkezdem a legelején. Megkértem beszéljen egy kicsit önmagáról, életútjáról, arról, hogy hogyan jutott el addig, hogy kormányszóvivő legyen. Igen segítőkész volt, és rögtön a gyerekkorától kezdte a történetét. Elárulta, hogy szerencsésnek érzi magát, amiért olyan gimnáziumban tanulhatott, ahol a roma és nem roma diákok együtt tanultak. Rögtön adódott a lehetőség, hogy megkérdezzem, érte- e bármilyen hátrányos megkülönböztetés az iskolában vagy valamelyik munkahelyén. A válasza a következő volt: 62 http://www.doksihu „Persze, hogy volt ilyen, sőt, amikor kormányszóvivő lettem a támadásoknak jelentős része, tényleg nem formálisan az internetes fórumokon,

a sajtóban utalásszerűen, nagyon sokat cigányoztak.” „Szerencsém volt, hogy az iskolában, ahova jártam, ott egy nyitott, befogadó közösség volt. A munkahelyeimnek a túlnyomó többsége általában nyitott, befogadó közösség volt, ahol nem ez számított, lehetettem attól még rovatvezető a Világgazdaságnál, elsőre. Nem az számított, hogy cigány vagyok, hanem az, hogy meg tudom csinálni a munkámat, vagy nem. Az is sokat számított, hogy például a Miniszter elnöki Hivatalban, Gyurcsány Ferenc- már Daróczi Dávid bőven kormányszóvivő voltam, mikor először beszéltünk erről, soha nem jött elő kettőnk között ez a téma, hogy cigány vagy nem, hanem az számított, hogy meg tudom csinálni a munkámat vagy nem. Ebben az értelemben nekem a munkahelyeim túlnyomó többségében nagyon nagy szerencsém volt, a főnökeim nem ezt nézték, se pro, se kontra. A kollégák között mindig volt olyan beszélgetés, ahol ez előkerült, de

túlnyomó többségében ez nem volt egy fontos szempont.” Ezután a „kis bemelegítő” után rátértem a média szerepére. A következő kérdéseket tettem fel és kaptam rájuk igen kielégítő választ is: 1. Mi a véleménye arról, ahogy a média megjeleníti a cigányokat? „A média a legtöbb esetben ugyanolyan, mint az ország túlnyomó többsége ugyanazokat a sematikus dolgokat használja, de nemcsak a cigányokkal kapcsolatban, hanem ez általában természete a médiának, hogy olyan könnyen emészthető, megérthető példákat keres, amelyek az emberek számára érthetővé teszik az egészet. A nagyon specializált, szűk értelmiségi újságokra igaz, hogy sokkal árnyaltabban közelítenek meg egy- egy ilyen kérdést. Azt gondolom, hogy sematikus képet mutat a média a cigányokról. Két véglet van benne, az egyik, amikor a cigányok deviáns, a másik, amikor általában az ilyen szociofotókon jelenik meg, az ilyen szegénységet ábrázolni

kívánó műsorokban, a másik végleg pedig a csak a szegény, nyomorban élő emberek. Ezek sztereotípiák Árnyalt képet bemutatni a cigányokról az nehéz, ezt beismerem, ez egy szakmai kihívás.” 63 http://www.doksihu 2. Ön szerint az, hogy az emberekben ennyire kialakult a fajgyülőlet és az előítéletesség, abban szerepet játszik a média? „A média fel tud erősíteni meglévő feszültséget és tud csillapítani, árnyalni. Azt gyanítom, hogy Magyarországon a média nagyobbik része az nem kellően felkészült ahhoz, hogy akár más társadalmi problémákat is tudjon jól kezelni. Mindent leegyszerűsíteni, szenzáció, eladhatóvá tenni, pénzt keresni belőle. Ez a tendencia nem segít abban, hogy feszültségeket feloldjon nagy tömegben a média, ez inkább a felé viszi, hogy az extrémitásokat mutassa be és az erősítse a feszültségeket.” 3. Mi a véleménye azokról a szórakoztató műsorokról, amelyekben romák szerepelnek? „A

média az egy eszköz, amit lehet jóra használni, rosszra használni, meg csak úgy szórakoztatni vele. nagyon konkrét műsorokat, konkrét eseteket kéne ahhoz megnézni, hogy az segített, ártott, tudatosan ártott, rosszindulatból ártott-e. Minden eset más és más.” 4. Ön szerint hogyan lehetne növelni a romák szerepét a médiában? „Egyre több cigány fiatal kerül be a médiába, ez egy nagyon- nagyon lassú folyamat. Azt gondolom, hogy nem az számít, hogy roma, hanem az, hogy szakértő vagy sem.” Igen közvetlen, segítőkész ember, kellemes személyiség, aki bátran felvállalja azt, hogy roma, nem foglalkozik a származása elleni támadásokkal. A válaszaiból pedig érzékelhető, hogy hosszú évekig a médiában tevékenykedett. 64 http://www.doksihu V. Összegzés A választott szakdolgozati téma kidolgozásával elsősorban az volt a célom, hogy bemutassam a romák helyzetét a médiában, azt, hogy milyen lehetőségeik vannak, hogy

megmutathassák magukat, és azt, hogy a média, illetve a többségi társadalom, hogyan jeleníti meg/ látja őket. Úgy gondolom, hogy igen problematikus a helyzetük, van min változtatni. Elsősorban az államnak, illetve a kormánynak a közszolgálatisághoz, illetve a kisebbségi médiához fűződő kötelességek teljesítésén keresztül kell tennie a jelenlegi helyzet javításáért. Több, produkciós pályázatokon keresztül igényelhető kormányzati forrással segíthetné a kívánatos médiaszövegek létrejöttét, illetve a roma újságírók képzését, a gyakornokok alkalmazását. A közmédia munkatársainak kiválasztása során a romák pozitív diszkriminációja indokolt lenne. Valamint a közmédiának a jelenleginél hatékonyabb és élvezhetőbb módon kell megjeleníteni a romák életének olyan kérdéseit, melyek nem elégítik ki a piaci média hírértékeit. A kereskedelmi médiának új, olyan kreatív tartalmakat kell létrehozni, melyek a

romák életét sokszínűen és egyben méltányosan mutatja be. A média dolgozóitól pedig elvárható, hogy a romák életének megjelenítése során is gyakorolják az újságírói munka olyan elemeit, mint a problémaérzékenység, a kreativitás vagy az objektivitás. Így megvalósítható egy olyan egyensúly, amely egyrészt nem másnak és ismeretlennek mutatja be a romák életét, másrészt az egész országnak pontosan és megragadóan mutatja be, hogy mit tesz romának lenni ma Magyarországon. Mindez akkor lesz kívánatos, ha mindegyik fontos médiaforma a maga műfajának megfelelően végzi a dolgát, azaz akkor, ha a közmédia elkészíti azokat a programokat, amelyek stílusbeli okok miatt nem vállalhatók a kereskedelmi médiában. Ha a kereskedelmi média közszolgálati feladatai mellett a szórakoztató programjaiba minél több, roma tematikájú dolgot képes belevonni, ha az alternatív média meghökkent és mozgósít, ha a helyi média a

közösség szerves részének mutatja be a roma közösséget, és így tovább. Fontos szempont lehet a romák életének bemutatásakor, hogy a műsorokban, illetve cikkekben nem feltétlenül „roma témájú” ügyek kapcsán érdemes roma szakértőket vagy az utca emberét megszólaltatni. Célszerű lenne, hogy egy adott esetben egy szerkesztőség, 65 http://www.doksihu illetve az újságíró rendelkezzen egy olyan címlistával, mely különféle kérdések kapcsán megszólaltatható romák elérhetőségét tartalmazza. Ma Magyarországon ebből a szempontból sok a tennivaló: a médiából hiányoznak a többségi társadalom természetes szereplőiként megjelenő roma karakterek. A tartalomelemzések alapján elhanyagolható mértékben van jelen az, amikor valamely más, a teljes lakosságot érintő téma kapcsán foglalkoznak a romákkal, inkább jellemző, hogy egyegy kérdést „roma” témaként definiálnak. Úgy vélem, hogy nem csak a médiában kellene

bekövetkezniük a változásoknak, hanem az emberek látásmódjában is, hiszen ahogy Kőszegi Edit, interjúalanyom is mondta: „A látásmódunk és mindenünk hihetetlenül beszűkült, a miénk a beszűkült, a miénk a korlátolt, és akkor, amikor az ember nagyon korlátolt, akkor tulajdonképpen a legegyszerűbb dolog azt mondani, hogy a másik a korlátolt, de hát az mindig a saját korlátoltságunkról szól.” 66 http://www.doksihu Irodalomjegyzék Allport, Gordon W.: Az előítélet, Osiris Kiadó, Budapest, 1999 Demeter-Zayzon Mária: Kisebbségek a világhálón, Gondolat Kiadó, Budapest, 2003 Forray R. Katalin: Romológia – ciganológia, Dialóg Campus kiadó, 2000 George Gerbner: A média rejtett üzenete, Osiris Kiadó, Budapest 2000 Kerényi György: A magyar sajtó cigány képe, 2000 (Egy konferencián elhangzott előadás) Kemény István – Janky Béla – Lengyel Gabriella: A magyarországi cigányság Gondolat Kiadó-MTA Etnikai-nemzeti

Kisebbségkutató Intézet, Budapest, 2004 Sir Angus Fraser: A cigányok, Osiris Kiadó, 1996 Osztojkán Béla: Roma lapsorsok, Világunk, 2000/5. szám Zöld könyv: A romák médiaábrázolása, Szociális és Munkaügyi Minisztérium, Budapest, 2007 Törvények: 1993. évi LXXVII törvény a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól Médiatörvény: 1996. évi I törvény a rádiózásról és a televíziózásról Megjelent cikkek, tanulmányok: A média: manipulál, kirekeszt és nyomorba dönt? http://rroma.bloghu/2007/12/10/a media manipulal kirekeszt es nyomorba , Letöltés ideje: 2009. 0227, 16:24 Bernáth Gábor: Hozott anyagból A magyar média romaképe http://beszelo.c3hu/03/06/07bernathhtm, Letöltés ideje: 20090122, 11:02 Bernáth Gábor – Messing Vera: „Vágóképként, csak némában”. Romák a magyarországi médiában. Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal 1998 http://mek.niifhu/00100/00144/00144pdf,Letöltés ideje: 2009 0122, 09:10 Bogdán Mária- A

romák felé irányuló látens rasszizmus és elõítéletesség a médiában a rendszerváltástól napjainkig (Rövidített témafelvezetõ dolgozat), 67 http://www.doksihu http://www.communicatiohu/temafelvetok/20032/bogdanmariartf, Letöltés ideje: 2009 03. 10, 12:54 Dupcsik Csaba- A magyarországi cigányvizsgálatok cigányképe, http://www.ttehu/ public/ttorszkonf/ciganykeppdf, Letöltés ideje: 20090301, 16:47 Messing Vera- Változás és állandóság, Médiakutató, 2003 nyár – Kisebbség rovat Némák maradnak a romák a magyar médiában http://origo.hu/itthon/20070413nemakhtml, Letöltés ideje: 2009. 0217, 8:37 Országos Rádió és Televízió Testület (2000) “A kisebbségek bemutatásának néhány diszkriminatív eleme a magyarországi elektronikus médiában” www.ortthu/magyar/publikaciok/01/ortt tanulmany kulsosdoc, 2009 0323, 18:09 Romák a médiában - nem csökken az előítéletesség,

http://portal.cpresshu/200803252486/belfold/romak-a-mediaban-nem-csokken-az-eloiteletesseghtml, Letöltés ideje: 2009. 03 09, 18:02 Vicsek Lilla- cigánykép a magyar sajtóban (1995. március-június) http://www.mtaptihu/mszt/19973/vicsekhtm, Letöltés ideje: 200901 25, 19:22 További internetes források: www.romapagehu www.lungodromhu www.amarodromhu www.okmgovhu www.mtvhu www.radiochu www.ciganylaphu www.mehhu www.ocohu www.mtakihu www.indexhu www.romawebhu www.mahu www.szochalohu www.filmvilaghu 68 http://www.doksihu www.mediakutatohu www.mnekkhu www.ortthu www.macikahu www.c-presshu www.wikipediahu 69 http://www.doksihu Mellékletek 1. ábra Roma ki- kicsoda (Összeállította Fleck Gábor) 100 Tagú Budapest Cigányzenekar (zenekar) Ablakos Lakatos Dezső (szaxofon) Amaro Suno (folklór együttes) Ando Drom (folklór együttes) Bada Márta (festőművész) Balázs Elemér (zenész) Balázs János (festőművész) Balogh „Csibe” Jenő (zenész) Balogh Albert (

OCÖ- képviselő) Balogh Attila (költő) Balogh Balázs András (festőművész) Balogh Gyula (költő) Balogh István (szociálpedagógus, szociálpolitikus) Balogh József (OCÖ- elnökhelyettes) Balogh Kálmán (cimbalomművész) Balogh Kálmán és a Gypsy Cimbalom Band (zenekar) Balogh Kálmán és a Romano Kokalo (zenekar) Balogh Mónika (költő) Barcza Horváth József (zenész) Bari Janó (festőművész) Bari Károly (költő, műfordító, grafikus) Besh O Drom (zenekar) Bordás Géza (OCÖ- képviselő) Boros Julianna (szociálpolitikus) Botos Flórián (grafikus) 70 http://www.doksihu Burai Katalin (költő) C.Kis József (festőművész) Choli Daróczi József (költő, műfordító) Cziffra György (zenész) Csányi János (festőművész) Csemer Géza (író, rendező) Csík Tamás (az Integrációs Roma Szövetség elnöke) Csonka János (környezetgazdálkodási mérnök, romaügyi referens) Dancs Mihály (OCÖ- képviselő) Daróczi Ágnes etnológus,

előadóművész) Daróczi Gábor (művelődésszervező) Dilinkó Gábor (festőművész) Egri János (zenész) Farkas Attila (szerkesztő- riporter) Farkas Flórián (országgyűlési képviselő) Farkas Kálmán (író, újságíró) Farkas Oszkár (költő) Fenyvesi József (festőművész) Ferkovics József (festőművész) Glonczi Ernő (költő, antropológus) Graur István (OCÖ- alelnök) Gyügyi Ödön (festőművész) Hága Antónia (tréner- mediátor) Hock Lajos (festőművész) Holdosi József (író) Holdosiné Bánhegyi Ildikó (OCÖ- alelnök) Horváth Aladár (népművelő, polgárjogi aktivista) Horváth Béla (politológus, romaügyi referens) Horváth Gyula (költő) Horváth Vince (szobrász, a Népművészet Mestere) Izsák Rita, dr (jogász) Járóka Lívia (antropológus, EU parlamenti képviselő) Jónás Tamás (költő, író) 71 http://www.doksihu Jóni Tibor (alezredes, romaügyi referens) Kadét Ernő (építészmérnök) Kalányos Lajos

(festőművész) Kalányos Mónika (költő, festőművész) Kállai Ernő (kisebbségkutató) Kállai Katalin (roma ügyekért felelős miniszteri biztos- NKÖM) Kállai László (a Jászsági Roma Polgárjogi Szervezet elnöke, polgárjogi aktivista) Kalyi Jag (folklór együttes) Kanizsa Csillagai (folklór együttes) Karaván (folklór együttes) Kathy Horváth Lajos (zenész) Kertész Lóránt (OCÖ- képviselő) Kiss József (festőművész) Kóczé Angéla (szociológus) Kolompár László (OCÖ- alelnök) Kolompár Orbán (OCÖ- elnök) Kompák György (OCÖ-alelnök) Kosztics László (szobrász) Kovács József Hontalan (költő) Kozma Blanka (közgazdász) Kun Pál (festőművész) Lajkó Félix (zenész) Lakatos Lajos (költő) Lakatos Menyhért (író, költő) Lakatos Roby (hegedűművész) Lakatos Sándor (szociális munkás, miniszteri biztos) Lakatos Tony (zenész) László Pál (szobrász) Lindri (folklór együttes) Lojkó Lakatos József (író, költő, rendező)

Milák Brigitta (festőművész) Mocsár Gyula (festőművész) Mohácsi Viktória (EU parlamenti képviselő) 72 http://www.doksihu Murzsa TÉ Attila (költő) Náday Gyula (író, költő, OCÖ- képviselő) Nagy Gusztáv (költő, meseíró, műfordító) Nyári Irén (festőművész) Off Course (jazz együttes) Oláh „Cumó" Árpád (zenész) Oláh Jolán (festőművész) Oláh József (romológus) Oláh Kálmán (zongorista, zeneszerző) Oláh Mara (festőművész) Oláh Zoltán (festőművész) Orsós Jakab (író, költő, fafaragó) Orsós László Jakab (kritikus, esztéta) Orsós Teréz (festőművész) Orsós Zsuzsanna (biológus) Osztojkán Béla (költő, író, OCÖ- alelnök) Palotai Lajos (festőművész) Parno Graszt (folklór együttes) Pege Aladár (gordonművész, tanár, zeneszerző) Péli Ildikó (festőművész) Péli Tamás (festőművész) Pongor Beri Károly (festőművész) Rácz Aladár (zenész) Rácz Lajos (költő) Ráczné Kalányos Gyöngyi

(festőművész) Radics Szilveszter (festőművész) Rézműves Gyula (festőművész) Rigó József (költő) Romano Drom (folklór együttes) Rományi Rotá (folklór együttes) Rostás-Farkas György (költő, író) Rostás-Farkas Tímea (költő) Rostás Krisztina (szociálpolitikus, politológus) 73 http://www.doksihu Ruva Farkas Pál (költő) Sárközi Vilmos Attila (festőművész) Setét Jenő (szociális munkás) Snétberger Ferenc (zenész) Solymosi Imre (szociális munkás, szociálpolitikus) Szakcsi Lakatos Béla (zongorista, zeneszerző) Szakcsi Lakatos Róbert (zenész) Szalai Antal (hegedűművész) Szászcsávási Zenekar (folklór együttes) Szécsi Magda (író, költő, grafikus) Szentandrássy István (festőművész) Szepesi József (költő) Szilvási Gipsy Folk Band (folklór együttes) Szirmai István (szociálpolitikus, romaügyi megbízott) Szolnoki Csanya Zsolt (költő) Szomora Kálmán (szobrász) Teleki László (politikai államtitkár,

országgyűlési képviselő) Ternipe (folklór együttes) Tóth Elemér (festőművész) Túró Zoltán (festőművész) Ürmös Andor Dr. (általános orvos, közgazdász) Váradi Gábor (festőművész) Varga Gusztáv (zenész, énekes) Varga József (országgyűlési képviselő) Varga László (festőművész) Varga Sándor (OCÖ-alelnök) Vári Zsolt (festőművész, fotográfus) Vesho-Farkas Zoltán (költő) Zsigó Jenő (népművelő, szociálpolitikus, zenész) 74 http://www.doksihu Kérdőív: KÉRDŐÍV Főiskolai végzős hallgató vagyok, és a segítségét szeretném kérni egy kérdőíves kutatáshoz. A szakdolgozatom címe Romák a magyar médiában, amit két szempontból szeretnék vizsgálni. Az egyik szempont, hogy milyen médiumok/műsorok szolgálnak a romák tájékoztatására; a másik szempont pedig az, hogy média hogyan ábrázolja romákat, illetve mi lehet az oka a romákkal szemben előítéletnek. A lap kitöltése körülbelül tíz percbe

kerül, nekem viszont óriási segítség. Kérem, olvassa el figyelmesen a kérdéseket és válaszoljon rájuk legjobb belátása szerint. Természetesen mindezt név nélkül kell megtennie! Neme: Nő / Férfi Életkor: Származás: Roma / Nem roma Milyen végzettsége van? a. 8 általános b. Szakmunkás c. Középiskola d. Főiskola e. Egyetem 75 http://www.doksihu I.Romák médiája 1. Ismer-e roma műsorokat? igen nem 1.1 Ha igen, akkor milyeneket? (A műsor(ok) címe) 2. Ismer-e roma újságokat? igen nem 2.1 Ha igen, milyeneket? 2.2 Olvassa is őket vagy csak hallott róluk?Ha olvassa, akkor melyeket? nem olvasom olvasom: . 3. Ismer-e roma portálokat? igen nem 76 http://www.doksihu 3.1 Ha igen, akkor melyeket? 4. Ismer-e roma újságírókat/műsorvezetőket/ripotereket/szóvívőket? igen nem 4.1 Ha igen, akkor kit/kiket? 5. Ön szerint hogyan lehetne növelni a romák részvételét a médiában? II.Romák médiaképe 1. Ön

elítéli a romákat? igen nem 2. Mi a véleménye a cigányellenességről? 77 http://www.doksihu 3. Ön szerint mi csökkentené a cigányságot övező előítéleteket? 4. Ön szerint nőtt a cigányellenesség Magyarországon az utóbbi időben? igen nem a. Ha igen, akkor ön szerint miért nőtt? 5. Ön szerint mennyiben játszik szerepet a média a cigányelleneség növekedésében? 6. A cigányságról kialakított szemléletét mennyiben befolyásolta/befolyásolja a média? 5- ös skálán kérem jelölje a befolyásolás mértékét, ahol az 1-es: egyáltalán nem befolyásolta, és az 5- ös nagymértékben befolyásolta! 1 2 3 4 5 78 http://www.doksihu 7. Mennyire követi nyomon azokat a híradásokat, amelyekben romák szerepelnek? Mi a véleménye ezekről a híradásokról? 8. Mi a véleménye azokról a szórakoztató műsorokról, amelyekben romák szerepelnek? (Pl.: Győzike- show, Mónika- show, Hal a tortán stb) 9. Egyéb

észrevétel, vélemény: Köszönöm a segítségét! 79 http://www.doksihu Interjúk: Interjú Kőszegi Edittel 1. Mivel foglalkozik? Én egy filmes vagyok, gyakorlatilag ’92 óta csinálok dokumentumfilmeket, ja nem, hát már előtte is csináltam dokumentumfilmeket, de gyakorlatilag ’92 óta nagyonnagyon sok cigány témájú dokumentumfilmet csinálok és ezen kívül pedig tulajdonképpen ennyi adva van, hogy a Néprajzi Múzeummal van egy roma gyűjtemény és ennek a roma gyűjteménynek a videó archívumát is gyűjtöttük, ameddig tudtuk gyűjtögetni és egy csomó roma filmet is összegyűjtöttem. 2. Miért pont a roma témával kapcsolatban készít filmeket? Azt hiszem, hogy egyszerűen volt egy ilyen első helyzet, amibe belekeveredtem. Tehát az olasz tv csinált egy olyan filmet, amiben konfliktusokról kellett különböző országokban beszélni, és akkor úgy gondoltuk, hogy nálunk ez a legnagyobb konfliktus. Akkor gyakorlatilag az történt,

hogy akkor elkezdtünk forgatni egy filmet, de azt két helyszínen forgattuk és a második helyszínen én megcsináltam egy dokumentumfilmet Kétegyházáról. És tulajdonképpen, ahogy bekeveredtem ezekbe a roma közösségekbe, hát úgy folyamatosan mindig volt valami probléma, vagy valami pozitív, vagy valami borzasztóan negatív, amiben azt éreztem, hogy ezek az emberek az én barátaim lettek. És hogy én tarozom nekik annyival, hogy valamilyen szinten helyzetet adjak nekik arra, hogy elmondhassák, megmutathassák és hogy tényleg azt mutathassák meg, amit ők saját maguk gondolnak magukról, amit fontosnak tartanának elmondani a világnak. Úgy gondolom, hogy a többségi társadalomnak rettenetesen szűkített elképzelése van arról, hogy ők mit gondolnak ezért folyamatosan rájuk erőltetik azt, hogy ők milyenek és emiatt szerintem egyszerűen képtelenség, hogy valóban meg tudjanak mutatkozni. Nem készült, nagyon ritkán éreztem azt, hogy készül

olyan film ebben a témában , ahol nem a rendező koncepciója a sokkal fontosabb. És minek utána a rendező így képzeli és ezt gondolja erről a témáról ezért az ráteszi a bélyegét, és arról fog szólni. Semmilyen módon nem kapnak lehetőséget arra, hogy valóban azt 80 http://www.doksihu kommunikálják és egy valódi helyzetet tudjanak megmutatni a világnak. Azt gondolom, hogy ez egy saját tapasztalatom volt, tehát hogy én ezalatt az idő alatt ’92- től a mai napig hát elképzelhetetlen, hogy mit fejlődtem, abban, hogy mit képzeltem akkor. Ugyanis én egy játékfilm forgatókönyvíró voltam, és előtte volt egy olyan helyzet, ahol kifejezetten megkértek egy jelenet és egy helyzet megírására, ami cigányokról szólt és halványfogalmam nem volt, hogy mit kellene írni. De ezt én sajnos nem tudtam, hogy halvány fogalmam sincs Volt egy fogalmam, amit láttam a játékfilmekben, meg ebben, meg abban és akkor esküszöm, hogy a világ

legtermészetesebb dolgának tartottam, hogy az Egy magyar nábobnak a szuper jelenetéhez nyúljak hozzá, és azt mondjam, hogy hát akkor a jelenet valahogy úgy néz ki, hogy akkor táncolnak, hogy akkor az asztalra fölállnak és ez jött, hiszen csak ezt ismertem, mi jött volna. Hát hála a jó istennek soha nem csinálta meg senki ezt a filmet és nem kell soha azt mondanom, hogy én ebben részt vettem. De azt gondolom, hogy és akkor csak egyszer bekerültem egy közösségbe, egyszer csak elkezdtem megismerni, elkezdtem mindenkit megismerni és akkor azt gondoltam, hogy borzalom, hogy mi van. Tehát borzalom, hogy mi volt az én agyamban, borzalom, hogy mi van az összes társamnak az agyába, akiket nem hibáztatok, hiszen ugyanaz van az agyukban, mint az enyémben volt. Tehát egyszerűen csak arról van szó, hogy fogalmuk nincsen egy dologról, hogy valóban másként kezelik őket és azt hiszem, hogy ez például egy nagyon lényeges kérdés, tehát hogy és ez is

szintén az én - és ebből a szempontból fontos lehet neked is- , hogy az hogy a kép hogyan alakul át. Az elején tényleg azt gondoltam, hogy azért fontos, hogy csináljak filmet, hogy megmutassam, hogy milyen más a kultúrájuk és aztán egyszer csak elkezdtem azt érezni, hogy egy túrót, nem is erről van szó, pont fordítva van. Azt gondolom, hogy nagyon sok mindenben a közös dolgokat kell megtalálni, hiszen nagyon sok minden közös és az, hogy ők különbek. Tehát, hogy tényleg nyilvánvalóan létezik egy nyelv, amiben sajnos már ők felejtenek, tehát, hogy létezik egy fantasztikus kultúra, amelyik igen csak nagy egyvelege a felvett kultúrának és annak, amit ők éppen nagyon fontosnak tartanak és ők saját maguk is megkonstruálnak. Ez egy folyamatos konstruálás és hogyha belegondolunk, akkor azt gondolom, hogy miért hát ki vehetné igazándiból komolyan. Ezt lehet, hogy nem szokták szeretni, de szerintem a honfoglalás története a hét

vezérrel és a nem tudom én mivel és az az ugyanolyan történelmi helyzetiség, rege a csodaszarvasról 81 http://www.doksihu és nem tudom én, ugyanígy konstruált történelem, teljesen világosan így kellene látniuk. Összegyűjtöttünk egy csomó eredet mondát, ami hihetetlen, hogy százfélét tudunk összegyűjteni és ennek a színességét, sokféleségét, amiket ők mesélnek el, tehát az az összes eredtet monda is ,hihetetlenül arról szól, hogy hány százfélék, és igen nagyon sokszínűek, nagyon sokfélék, és az, hogy mi azt mondjuk, hogy A cigány ez sajnos rólunk szól, és nagyon rólunk szól. Azt gondolom, hogy a legnagyobb problémát azt érzem az egész médiában és mindenhol való megjelenésben, hogy sokkal inkább rólunk szól minthogy róluk szólna. Amikor egyszer csak ezt kezdtem érezni , tényleg egy kifejezett bűntudatból – nem bűntudatból – szégyelltem, hogy ezt ennyire korlátoltan lájuk, és azóta próbálom ezeket

a filmeket csinálni. Nem mondom, hogy csak roma filmeket csináltam, de körülbelül 16 vagy 18 filmet csináltam, ami ugyanúgy ismeretterjesztő a kultúráról, a képzőművészetről, az irodalomról, a magyar roma kultúra kialakulásáról, mint ahogy konkrétan konfliktus helyzetek és dokumentumfilmeket is készítek. 3. Nehéz volt beilleszkedni közéjük? Ezt a kérdést ne tedd fel, mert ettől fölmászok a falra. És meg is fogadtam, hogy mindenkinek rögtön ezt fogom innentől kezdve válaszolni. Innentől kezdődik az, ahogy mi gondolkozunk, tehát már a kérdés feltevése azt jelenti, hogy Miért lenne nehezebb? Szerintem ennek a kérdésnek nincsen helye. Két ember, ha leül, akkor a köszönésből, az egymásra nézésből, az egyik ember kíváncsiságából, stb. ebből áll a történet. Két ember ül le egymással, beilleszkedni?- egy frászt, alig várják, hogy elmondhassák. Bevallom, hogy időnként csinálok nem romákkal filmet és amennyivel

nehezebb a beilleszkedés. Ott borzasztó nehéz a beilleszkedés, hihetetlen bizalmatlanság van, hihetetlen köröket kell lejárni. Szóval borzasztó az, amíg eljutok egy szereplővel a tegeződésbe és nem tudom én miben, s bevallom őszintén, hogy én az egészről úgy gondolkozom, hogy csak akkor akarok filmet csinálni, ha valakit annyira fontosnak tartok, annyira a barátom, hogy ez egy fontos kérdés. Azzal viszont én nem tudok egy magázódó viszonyban lenni, és emiatt tulajdonképpen már ott felsülök az első pillanatban, tegeződés- magázódás helyzetben, ha nem romákkal csinálok filmet. A romáknál nem szívok, mert azt érzem, ha az első pillanatban megtudom teremteni a viszonyt, akkor meg van a viszony. Az lehet, hogy át kell, ha van, mert 82 http://www.doksihu azért van nehézség és a nehézség elsősorban pontosan attól van, hogy a bizalmatlanság az összes többi olyan média és nem tudom Tehát ha történik egy eset és oda kimennek

akkor olyan rémes tapasztalataik lesznek, hogy én is be leszek téve egy olyan skatulyába, amiből valóban be kell bizonyítanom, hogy de én nem az vagyok, aki leszaladok ide, aki másfél óra alatt megpróbálom fölmérni a terepet, hogy pik-pakk puff, hogy volt, mint volt. Lesz egy benyomásuk és azt borzasztó gyorsan szétterjesztem a sajtónak, és akkor valami elképesztő hírek keverednek ki és elképesztővé válik az egész történet. Egyszerűen azért, mert borzasztó fontos egy gyors, látványos újságcikkeket csinálni, baromi jól hangzó címekkel meg minden. De az az igazság, hogy e mögött emberek vannak és ezeket az embereket, általában azt gondolom, hogy nem kezelik valójában egyenrangú feleknek, tehát, hogy azonnal lehet róluk ítélkezni. 4. Ön szerint a sztereotípia kialakulásában mennyire játszott szerepet a média? Azt gondolom, hogy a média csak a saját sztereotípia rendszerét nyomatja csak tovább. És természetesen minek

utána nagyon- nagyon ritkán érzek olyat, hogy ebből valahogy kitörne, vagy valami mást csinálna, ezért tulajdonképpen tartósítja. Sőt, valami hihetetlen, olyan az egész, mintha betonba lenne folyamatosan öntve, de, ha egymásnak, ha nem is tudjuk másképp átadni ezeket a dolgokat, hiszen generációról generációra szó szerint ugyanaz a sztereotípia marad és senki nem hajlandó kinyitni a fejét és azt mondani, hogy de most már kíváncsi lennék arra, hogy mi a valóság, akkor ez így fog maradni. Tehát, ha belegondolsz, ha már a festményeket megnézed, akár már a 19. században, ezeken tulajdonképpen elkezdenek megszületni a sztereotípiák. Bár meg kell, hogy mondjam, akkor még sokkal inkább egy érdekesség vagy egy kuriózum, vagy egy hasonló helyzetet próbáltak meg igazándiból ábrázolni. De aztán megérkeztek a gúnyrajzok, és onnantól kezdve, ha csak a filmet nézzük, hogy hogyan lettek ábrázolva, akkor azt gondolom, hogy a

legviccesebb dolog, hogy a férfiakat általában ilyen prímásoknak, zenészeknek ábrázolták, a hozzájuk tartozó nő, az különben egy totál oláh cigány helyzetet festettek le hozzá, tehát öltözködésében, mindenében, egyáltalán nem egy zenész cigány feleség, partner volt. A legjobb barátaim és a legfelvilágosultabb barátaimnak is totális tév képük van és téveszméik vannak. Tehát ha jó indulatoskodni akar, akkor vagy egy együtt érző, 83 http://www.doksihu sajnálkozó attitűddel tekinti ezt a dolgot, ha pedig rossz indulatoskodni akar, akkor természetesen a gazdagtól a koszosig, a lopósig hasonló sztereotípiában gondolkozik, de egyáltalán nem látunk ebből ki, és azt gondolom, hogy még a pozitívan hozzá álló emberek sem látnak ki valójában a sztereotípiáikból. Úgy gondolom, hogy a mi képünket annyira rájuk oktrojáltuk, hogy tulajdonképpen, ha saját magukat kell ábrázolni, ők már saját maguk sem látnak ki

abból a sztereotípiákból, ahogyan magukat kellene ábrázolniuk. A mindennapi életben, ha megismered őket, akkor tök másmilyenek. A mi kedvünkért azt gondolják, hogy úgy cigányos, és úgy cigányosan öltöznek, ahogy mi képzeljük el. És egy csomó dolgot már igazándiból saját maguk nem tudnak szétválasztani, valójában már elfogadják. Különböző helyzetekben meg tudok őrülni, amikor már saját maguk mondják, hogy persze, mert a cigányok lopnak, hiszen már elhiszik, és legfeljebb azt mondja, hogy én persze nem, de tulajdonképpen a cigányok lopnak. Ez valami elképesztő, és tulajdonképpen itt tartunk. És azt gondolom, hogy minden médiában megjelent dolog, ami ezeket erősíti és tartja, az persze, hogy borzasztó. Ne avatkozzunk mindenbe bele, vegyük már észre, hogy lépjünk már hátra és hagyjuk, hogy úgy csináljanak, azt csináljanak és úgy mutassák meg magukat, ahogy ők szeretnék. 5. Ön szerint van különbség a két

megnevezés között? Azt gondolom, hogy a zenész cigányok nem szeretik, ha romának hívják őket, hiszen őket soha nem hívták romáknak, ők mindig cigányok voltak. A rom szó azt jelenti, hogy ember, ráadásul lóvári nyelven. Teljesen nyilvánvaló, hogy az oláh cigányoknak semmi bajuk nincs azzal, ha romának hívják őket, hiszen ők saját maguk is a nyelvükben ezt használják. Szerintem vannak olyanok, akiket nem zavar és vannak olyanok, akiket zavar az, ha romának hívják őket. Engem mindig a legjobban az sért, amikor arról van szó, hogy A cigány, A cigány nincs, A cigányok nincsenek, vannak emberek, akik, ha akarják cigánynak mondják magukat, de ha akarják, akkor tökéletesen joguk van, hogy ne mondják magukat annak. Volt olyan filmem, ahol egy egész család (testvérek) vitatkozott azon, hogy ők cigányok vagy sem. 84 http://www.doksihu Úgy gondolom, hogy mi találtuk ki már megint, és úgy csinálunk, mintha minden alól mentesülnék,

ha nem azt mondjuk, hogy cigány, hanem roma. Ez komoly problémát okoz, hiszen én is vegyesen használom, és a cigány barátaimnak rosszul esik, amikor romának szólítom őket, mert úgy veszik, hogy finomkodok, udvariaskodok. Azt gondolom, hogy mi folyamatosan valamilyennek akarjuk őket látni, és nem bírunk kibújni és ők sem bírnak kibújni ebből a szerepből, hiszen el akarják magukat fogadtatni. Ennek az elvárásnak akarnak megfelelni Gondoljunk bele, hogy mennyivel hátrébbról kezdenek mindent, és mit kell leküzdeniük ahhoz, hogy ideérjenek, ahonnan mi indulunk. Tényleg meg akar felelni, ha meg akar felelni, akkor elkezdi a mi hülyeségeinket nyomatni, rögtön az egész egy káosz lesz. Elképesztő, hogy mennyi borzalmat erőltetünk rájuk Továbbá én azt képzelem, hogy a sztereotípiák mind egy stratégia arra, hogy valahogy kitörjön abból, ahonnan ki akar törni. Neki mindig valamit be kell bizonyítani. 6. Ön szerint át lehetne törni

ezeket az előítéleteket, idővel? Azon a helyen, ahol megbecsült tagjai lesznek egy kis közösségnek, ott nem kérdés. Szerintem annak kéne megtörténi, hogy a bizalmat beléjük fecölni, hogy igen is lehet bízni bennük. Azt gondolom, hogy a probléma az, hogy sokan azt tartják természetesnek, ahogy gondolkodnak és nem is tudja, hogy másképp is lehetne gondolkozni, és szerintem ezen kellene elkezdenünk gondolkozni. Hogy hogy van ez, hogy nem bírunk abból a skatulyából egy pillanatig ki nézni, vagy ki látni, és szerintem ez az egyik legnagyobb probléma. Azt gondolom, hogy nyilvánvalóan arról is szól, az, hogy egyszer csak ennyire borzasztó lesz ez az egész helyzet és ekkora lesz a cigánygyűlölet, hogy nyilvánvalóan rosszul érzik magukat az emberek, tehát, hogy az ő közérzetükkel valami probléma van és akkor valakit okolni kell azért, hogy ők rosszul érzik magukat, tehát ez a tipikus bűnbakkeresés, most aztán nyilvánvaló, hogy ők a

bűnbakok. És akkor ez úgy terjed, mintegy igazi borzasztó járvány. Ami engem a legjobban elkeserít, hogy tulajdonképpen a fejekben hátul, mélyen valószínűleg mégis csak van egy borzasztó olyan előítélet, amit eddig nem is tudtuk pontosan, hogy van. Tehát hogy eddig ez el volt nyomva és most úgy tört föl, és tényleg azt gondolom, hogy attól, 85 http://www.doksihu hogy egy rendőrfőnök azt mondhatja Miskolcon, és tulajdonképpen legitimálja azt, hogy bárki mondhat erről ilyeneket, mert hogy most már őszintén kellene beszélni a dolgokról, onnantól kezdve ez egyszer csak föltör és akkor nem tudom mi lesz. Ez egyszerűen, hogy egy ország, ahol lövöldözni lehessen, mint a nyulakra, emberekre, és hogy tulajdonképpen ez már a végén egy hőstettnek számít. Ez borzasztó. Azt gondolom, hogy emberszámba kell őket venni Borzasztó egyszerűen le kéne végre számolni a mi hülyeségeinkkel és azt kellene mondani, hogy, kérem szépen, az

nem módszer, hogy nem tudom őket megtanítani, ezeket nem lehet megtanítani, hát akkor nem lehet. És akkor mi van? Kössük föl őket vagy magunkat kössük föl? Szóval a saját rendszerüket nem tudják logikusan végig gondolni, mi az, hogy nem lehet őket megtanítani- és most mi van, feltesszük a kezünket? Próbáljuk meg más módszerrel, talán a mi módszerünkkel van a probléma. Azt gondolom, hogy a látásmódunk és mindenünk hihetetlenül beszűkült, a miénk a beszűkült, a miénk a korlátolt, és akkor, amikor az ember nagyon korlátolt, akkor tulajdonképpen a legegyszerűbb dolog azt mondani, hogy a másik a korlátolt, de hát az mindig a saját korlátoltságunkról szól. 86 http://www.doksihu Interjú Daróczi Dáviddal: 1. Kérem, beszéljen önmagáról, életútjáról! Hogyan jutott el odáig, hogy kormányszóvivő legyen? Nagyon szegény családban születtem, mikor egészen kicsi gyerek voltam, akkor az apukám elkezdett főiskolára

járni, tanár lett belőle, nagyon sokat segített abban, hogy ő tudta miért fontos tanulni, nagyon sokat segített abban, hogy mondjuk általános iskola után gimnáziumba akart küldeni és meg akartam érteni, miért fontos odamenni. Nagyon nagy szerencsém volt, hogy olyan gimnáziumba jártam, mint ahova jártam, mert ott vegyes osztályokban tanultunk, ott nem szegregált, nem speciális iskolába jártunk. Olyan iskolába ahol cigány és nem cigány gyerekek együtt tanultak, ilyenből soha nem volt semmilyen probléma, nagy szerencsém volt, hogy az volt az osztályfőnököm, mint aki az osztályfőnököm volt, Papp Lászlónak hívják. És ebben az iskolában tömegkommunikációs fakultáció volt az egyik ilyen specializáló irány, én olyan osztályba jártam, ahol tömegkommunikációs fakultáció volt az egyik választható tantárgy. 14 éves korom környékén, 15 éves korom környékén elkezdtem megismerkedni a médiának a különböző

szeleteivel, hogyan kell rádiózni, újságírással, ilyesmivel elkezdtem foglalkozni. Aztán a gimnázium után teológiát hallgattam. A teológia elvégzése után, sőt már az utolsó néhány évben újságíró iskolába jártam, azonnal elkezdtem újságíróként dolgozni. Először a Nép szavánál dolgoztam és belpolitikai újságíró voltam, utána a Színes Vasárnap című hetilapnál dolgoztam, onnan pedig, amikor váltottam a Világgazdasághoz, a Világgazdaságnak voltam tőzsde rovat vezetője voltam. Innentől kezdve végig Magyar Hírlapban, Magyar Televízióban, mindenhol gazdasági újságíróként dolgoztam, az Üzleti Híradó, a Magyar Televízió egyik műsora, annak például én voltam a felelős szerkesztője. Nagyából ezek történtek és utána, amikor úgy éreztem, hogy elegem van- több, mint 10 évig dolgoztam újságíróként- a médiából és már nem akarok újságíróként dolgozni, el akartam menni csinálni egy céget, akkor jött

egy olyan hír, hogy a miniszterelnök mellé beszédírót keresnek és azt gondoltam róla, hogy ez egy érdekes szakmai kihívás , úgyhogy én megpályáztam azt az állást, azt el is nyertem, és egy darabig a miniszterelnök szövegírójaként dolgoztam és utána a kormányszóvivő irodának a 87 http://www.doksihu vezetőjeként dolgoztam, 2007 júniusában felkértek, hogy legyek kormányszóvivő, akkor gyakorlatilag az egy ilyen házon belüli miniszterelnöki hivatalból az egy egyenes, nyilvánvaló, logikus lépés volt, hogy legyek kormányszóvivő, és hát most már nem. 2. Most mivel foglalkozik? Betársultam egy kommunikációs tanácsadó cégbe, amit a miniszterelnöki hivatal előtt szerettem volna csinálni, azt most megcsinálom. csináltam egy kommunikációs tanácsadó céget néhány partnerrel, amely kifejezetten krízis kommunikációval foglalkozik. Kormányszóvivőként azt tanultam meg, hogy naponta 3, 4, 5 olyan téma került elő,

amire azonnal kellett reagálni, senki nem számított rá, nem lehetett rá fölkészülni, számtalan ilyen dolog történik. Biztosan emlékszik rá, mikor 3 éve augusztus 20-ai ünnepségen meglepetésszerűen lecsapott Budapestre a vihar, abban a helyzetben például hogyan kell kommunikálni, nem voltam benne ,mert akkor nem voltam itthon, az nem volt egy sikeres kommunikációs akció. Nagyon sok ilyet éltem át, egyszerűen ezt szoktam meg, nagyon gyorsan, nagyon rövid idő alatt kell megoldani az ilyen helyzeteket, és egyszerűen az ügyfelek vagy megfogadják, vagy nem. 3. Érte hátrányos megkülönböztetés akár az iskolában, akár bármelyik munkahelyén? Persze, hogy volt ilyen, sőt, amikor kormányszóvivő lettem a támadásoknak jelentős része, tényleg nem formálisan az internetes fórumokon, a sajtóban utalásszerűen, nagyon sokat cigányoztak. Szerencsém volt, hogy az iskolában, ahova jártam, ott egy nyitott, befogadó közösség volt. A

munkahelyeimnek a túlnyomó többsége általában nyitott, befogadó közösség volt, ahol nem ez számított, lehetettem attól még rovatvezető a Világgazdaságnál, elsőre. Nem az számított, hogy cigány vagyok, hanem az, hogy meg tudom csinálni a munkámat, vagy nem. Az is sokat számított, hogy például a Miniszter elnöki Hivatalban, Gyurcsány Ferenc- már bőven kormányszóvivő voltam, mikor először beszéltünk erről, soha nem jött elő kettőnk között ez a téma, hogy cigány vagy nem, hanem az számított, hogy meg tudom csinálni a munkámat vagy nem. Ebben az értelemben nekem a munkahelyeim túlnyomó többségében 88 http://www.doksihu nagyon nagy szerencsém volt, a főnökeim nem ezt nézték, se pro, se kontra. A kollégák között mindig volt olyan beszélgetés, ahol ez előkerült, de túlnyomó többségében ez nem volt egy fontos szempont. 4. Mindezt hogyan kezelte? Nem foglalkozom vele. Nyilván persze bántja az embert Nekem van egy

olyan szerencsés vagy szerencsétlen helyzet ugye, hogy rajtam viszonylag kevésbé látszik, hogy cigány vagyok. Nagyon ritkán, nagyon kevesen gondolják rólam azt, hogy cigány vagyok. 5. Ön szerint van különbség a két megnevezés között? Romának azok a cigányok nevezik magukat, akik a cigány nyelvet beszélik. Szerintem nincs különbség a két megnevezés között, engem nem zavar sem az, ha romának szólítanak, sem az, ha cigánynak neveznek. 6. Mi a véleménye arról, ahogy a média megjeleníti a cigányokat? A média a legtöbb esetben ugyanolyan, mint az ország túlnyomó többsége ugyanazokat a sematikus dolgokat használja, de nemcsak a cigányokkal kapcsolatban, hanem ez általában természete a médiának, hogy olyan könnyen emészthető, megérthető példákat keres, amelyek az emberek számára érthetővé teszik az egészet. A nagyon specializált, szűk értelmiségi újságokra igaz, hogy sokkal árnyaltabban közelítenek meg egy- egy ilyen

kérdést. Azt gondolom, hogy sematikus képet mutat a média a cigányokról. Két véglet van benne, az egyik, amikor a cigányok deviáns, a másik, amikor általában az ilyen szociofotókon jelenik meg, az ilyen szegénységet ábrázolni kívánó műsorokban, a másik végleg pedig a csak a szegény, nyomorban élő emberek. Ezek sztereotípiák Árnyalt képet bemutatni a cigányokról az nehéz, ezt beismerem, ez egy szakmai kihívás. 7. Ön szerint az, hogy az emberekben ennyire kialakult a fajgyülőlet és az előítéletesség, abban szerepet játszik a média? A média fel tud erősíteni meglévő feszültséget és tud csillapítani, árnyalni. Azt gyanítom, hogy Magyarországon a média nagyobbik része az nem kellően 89 http://www.doksihu felkészült ahhoz, hogy akár más társadalmi problémákat is tudjon jól kezelni. Mindent leegyszerűsíteni, szenzáció, eladhatóvá tenni, pénzt keresni belőle. Ez a tendencia nem segít abban, hogy feszültségeket

feloldjon nagy tömegben a média, ez inkább a felé viszi, hogy az extrémitásokat mutassa be és az erősítse a feszültségeket. 8. Mi a véleménye azokról a szórakoztató műsorokról, amelyekben romák szerepelnek? A média az egy eszköz, amit lehet jóra használni, rosszra használni, meg csak úgy szórakoztatni vele. nagyon konkrét műsorokat, konkrét eseteket kéne ahhoz megnézni, hogy az segített, ártott, tudatosan ártott, rosszindulatból ártott-e. Minden eset más és más. 9. Ön szerint hogyan lehetne növelni a romák szerepét a médiában? Egyre több cigány fiatal kerül be a médiába, ez egy nagyon- nagyon lassú folyamat. Azt gondolom, hogy nem az számít, hogy roma, hanem az, hogy szakértő vagy sem. 10. Ha jól tudom ön dolgozott a Rádió C- nél? Beszélne, kérem a Rádió C- s múltjáról? Én voltam az egyik alapítója. Több emberben felmerült ez, hogy szükség lenne egy ilyenre. nagyon hosszú időnek kellett eltelnie ahhoz, hogy

ebből valóság is legyen konkrétan, aki ezt a rádiót segített elindítani az Bíró András volt. Szerettük volna, hogy ha lehetne csinálni belőle országosat, de úgy hogy sok pici helyi rádió hálózatban működve műsorokat cserélnek, és ennek lehetne egy központja. Nem tudom, hogy aztán miután én eljöttem a Rádió C- ből mi lett ezekkel a tervekkel, hiszen nem tartom velük a kapcsolatot. 90