Környezetvédelem | Felsőoktatás » Marosdi Réka - A környezetvédelem finanszírozása a vállalatoknál

http://www.doksihu BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK Nappali tagozat Tőzsde - pénzintézetek szakirány A KÖRNYEZETVÉDELEM FINANSZÍROZÁSA A VÁLLALATOKNÁL: KÖRNYEZETTUDATOS BERUHÁZÁSOK, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ INFORMATIKA TERÜLETÉRE Készítette: Marosdi Réka Budapest, 2009 http://www.doksihu Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék. 3 Ábrák és táblázatok jegyzéke. 5 1. Bevezetés. 6 2. CSR, a vállalatok felelősségvállalása. 10 2.1 CSR = Corporate Social Responsibility avagy a vállalaton belüli társadalmi felelősségvállalás. 10 2.2 Mi az a CSR? 10 2.3 Mi nem CSR? 11 2.4 Történeti áttekintés 12 2.5 Felelősséggel, de ki iránt? - Társadalom vs befektetők 13 2.6 Középút 14 2.61 CSR-ellenzők 14 2.62 CSR támogatók 15 2.7 Nyereséges lehet a felelősségteljes üzleti tevékenység 15 2.8 A vállalat értéke a CSR függvényében 16 2.9 Vezetők hozzáállása 17 2.10 Regionális

megoszlás 19 2.11 Magyarországi vonatkozások 20 3. Környezetvédelmi vonatkozások . 25 3.1 Közös feladat: kormány – üzleti vezetők - társadalom 25 3.2 Jogi keretek 26 3.21 Az Európai Unió környezetvédelemmel kapcsolatos jogi rendelkezései 26 3.22 Magyarország környezetvédelemmel kapcsolatos jogi rendelkezései 27 3.3 A környezetvédelmi szabályozás gazdasági eszközei 29 3.31 Környezetvédelmi adók, díjak 29 3.32 Támogatások 32 3.33 Környezetvédelmi alapok 32 4. Finanszírozási források . 33 4.1 Az EU csatlakozás hatásai Magyarországra 33 4.2 Magyarországon elérhető környezetvédelmi csomagok 34 4.3 A LIFE program 36 4.4 Az EU új környezetvédelmi programja 37 3 http://www.doksihu 4.5 Az USA új környezetvédelmi programja 39 4.6 Összehasonlítás: USA – Európa 42 5. Vállaltok részvállalása. 45 5.1 A vállalatok környezetközpontú irányítási rendszere (KIR) 45 5.2 Környezettudatos vállalatirányítás

Magyarországon 47 6. 7. Környezetkímélő megoldások az informatika területén. 49 6.1 Pozitív külföldi példa: Siemens. 51 6.2 Magyar informatikai vezetők hozzáállása. 52 6.3 Pozitív hazai példa: Magyar Telekom Csoport . 52 6.4 Lehetőség az állami szférában. 53 Jövőkép, várható trendek. 55 7.1 Jelenlegi problémák 55 7.2 Motiváló erők a változtatásra 57 8. Befejezés . 59 Irodalomjegyzék. 62 Mellékletek. 64 4 http://www.doksihu Ábrák és táblázatok jegyzéke 1. számú diagram: Egy 2003-as közvélemény kutatás a pozitív hírnév fogyasztók viselkedésére gyakorolt hatásáról .18 2. számú diagram: A Magyar vállalatok rendelkeznek-e CSR szabályzattal 23 3. számú diagram: Környezetvédelmi díjak megoszlása az OECD országokban 30 4. számú diagram: PHARE és ISPA támogatások megoszlása 1995 és 2000 között Magyarországon .34 5. számú diagram: Magyar környezetvédelmi program által támogatott területek

35 1 . számú táblázat: A LIFE támogatási keretei az eddigi szakaszokra lebontva 37 2. számú táblázat: Az USA új környezetvédelmi programjának pénzügyi keretei 40 3. számú táblázat: Cégek eltérő motivációi és eszközei 46 5 http://www.doksihu 1. Bevezetés A fejlett társadalmakban a huszadik század második felére az emberek életét szinte teljes mértékben a piacgazdaság határozta meg. Klasszikus példa a skandináv ember, aki meleg szobájában ülve kényelmesen banánt majszol, annak ellenére, hogy odakint 20ºC van és hogy az ő országának klímája teljesen alkalmatlan banántermesztésre. Nem véletlenül alakulhatott ki az emberekben az a képzet, hogy mindennapi életük egyáltalán nem függ a természettől. A 20 század egyes eseményei láttán rá kellett ébredniük, hogy ez a képzet téves. 1952-ben Londonban a szmog miatt, 1953-ban Japánban egy gyár a folyóba ömlő vegyi hulladékai miatt, 1967-ben ismét Britanniánál egy

tankhajó zátonyra futása miatt több ezer ember betegedett meg, vagy vesztette életét, illetve élőlények pusztulásához vezetett. Ezek a jelek arra mutattak, hogy az emberiségnek sürgősen változtatnia kell az addigi életvitelén, különben kritikus következményekkel lesz kénytelen szembenézni. Az ENSZ főtitkáraként U Thant 1969es beszédében szintén erre hívta fel a figyelmet: „Az emberiség történelme során most első ízben vagyunk tanúi egy olyan világviszonylatú válság kibontakozásának, amely mind a fejlett, mind a fejlődő országokat érinti; az emberi környezet válságáról van szó. Ha a jelenlegi irányzatok továbbra is érvényesülnek, biztosra vehető, hogy veszélybe kerül az élet a földgolyónkon. Ezért sürgősen fel kell hívni a világ figyelmét azokra a problémákra, amelyek megakadályozhatják az emberiséget abban, hogy legmagasabb rendű törekvéseinek megvalósulását lehetővé tevő környezetben élhessen.”

E beszéd óta 40 év telt el, és bár a mindennapi emberek és a döntéshozó vezetők hozzáállásában is megfigyelhető a változás, még mindig sok a tennivaló ebben a kérdésben, hiszen a környezet állapota mindmáig megoldatlan, égető probléma.1 A környezetvédelem napjainkra az egyik leggyakrabban emlegetett témává, a napi politika részévé vált. A „fenntartható fejlődés” és a „paradigmaváltás” mostanában sokat hallott szavak. Az elmúlt néhány évtized alatt különösen nagy figyelmet kap a téma, tekintve, hogy egyre sürgetőbb a változtatás szükségessége, bár sajnos ez inkább elméleti szinten jelenik meg, különböző elemzések, prognózisok, törvénytervezetek, erre specializálódott szervezetek törekvései formájában. A dolgozatból kiderül, hogy a 1 Kerényi Attila: Környezettan – Természet és társadalom – globális szempontból, Mezőgazda Kiadó, Budapest, 2003; Ember és környezete fejezet 6

http://www.doksihu gyakorlatban milyen mértékben és milyen módon nyilvánulnak meg az fent felsorolt elemek. Ma már a fejlett és fejlődő világ szinte minden országa igyekszik tenni az ügy érdekében, önállóan és együttes erővel is. Erre a legkézenfekvőbb példa a Kiotói Egyezmény, amelyet 1997 –ben írtak alá, bár ratifikációja elég lassan haladt. A téma komolyságát igazolja az is, hogy az Európai Unió 1972-ben közösségi szintre emelte a környezetvédelmi politikát. Azóta ezen a területen egyre dinamikusabb fejlődés észlelhető, az akcióprogramok és stratégiák mellett már több mint 300 környezetvédelmi irányelv és más jogszabály született e területen. A LIFE elnevezésű programot az Európai Unió 1992-ben hozta létre, a környezetvédelem finanszírozására. Magyarország 2001-ben csatlakozott a programhoz. Hazánkban is létrejöttek Nemzeti környezetvédelmi programok, hat-hat évet felölelve (1997-2002;

2003-2008; 20092014). 2 Magyarországnak környezetvédelmi szempontból is sok bepótolnivalója volt az uniós csatlakozás feltételeinek megteremtéséhez. Ezen időszak alatt megkezdődött az itthoni környezetvédelmi infrastruktúra és az ezt támogató környezetpolitika jogi kereteinek kialakítása. Az 2003-as athéni csatlakozási szerződés aláírásáig nagy előrelépések történtek – még csak formálisan. A hátramaradt feladatok főleg a szennyvízkezelés és – tisztítás és a hulladékgazdálkodás területén jelentkeznek. Bár Magyarország környezete általában jobb állapotban van, mint a többi uniós fejlett országé, a környezettudatos gondolkodás, a környezetvédelem eszköz-, ill. intézményrendszerének kialakítása nálunk még igencsak gyerekcipőben jár. A fejlett és kevésbé fejlett országokban már a környezetvédelemhez való hozzáállást, a téma megközelítését illetően is felfedezhető némi különbség: míg az

előbbiekben a hangsúly a „megelőző környezetvédelmen” fekszik - önkéntes megállapodásokkal, vállalati környezetirányítási rendszerek elterjedésével -, addig a kevésbé fejlett országokban a cél a környezetvédelmi adók és díjak kivetése általi bevételhez jutás. Rengeteg tanulmány született vállalati környezeti menedzsment témában. Ezekből kiderül, milyen módon lehet elemezni a környezetvédelmi projektumokat pénzügyi szempontból, milyen szerepe van a vállalatoknak a megelőző környezetvédelem területén. Manapság – főként mert az információ gyorsan és minden réteghez eljuthat – a vállalatok számára fontossá vált a „zöld” magatartás. Sokat javíthat egy cég megítélésén, ha környezettudatosan működik; ennek a szellemiségnek megfelelő 2 Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium által kiadott Nemzeti Környezetvédelmi Program 2003-2008, Budapest, 2004 7 http://www.doksihu beruházásokat

indítványoz. Az efféle törekvések még plusz bevételt is hozhatnak a versenytársakkal szemben, annak ellenére, hogy eleinte természetesen nem kevés költséggel járnak. Nem véletlen, hogy vállalatvezetők körében készített felmérések szerint a vállalati hírnév ma az egyik legfontosabb profitteremtő erő, holott a jó megítélés pár évvel ezelőtt még az első tíz legfontosabb szempont között sem szerepelt. A CSR (Corporate Social Responsibility = Vállalatok Társadalmi Felelőssége) mára ismert fogalommá vált a cégek körében. A dolgozat első részében a CSR tevékenység részletes bemutatása szerepel. Főleg az utóbbi két évtizedben figyelhető meg, hogy a vállalatok egyre inkább érzik ezen tevékenység fontosságát, súlyát. Igyekeznek olyan stratégiát kialakítani és gyakorolni, amely tekintettel van a környező társadalom érdekeire is. A legtöbben elméletben már tisztán látják az ebből adódó anyagi lehetőségeket

és a versenyhelyzetre gyakorolt pozitív hatását. Arra, hogy ezzel szemben a gyakorlatban mi a helyzet, a dolgozatból választ kapunk. Mindenesetre jól mutatja a CSR tevékenység elterjedését és egyre nagyobb térnyerését, hogy kifejezetten a tevékenységet értékelő szempontrendszeren alapuló díjakat is kiosztanak a vállalatok között, hogy elismerjék a társadalom iránti elkötelezettségüket. A következő részben – bár ez is lehet a CSR tevékenység része - kifejezetten a környezetvédelmi vonatkozásokról esik szó. Egy jól működő, környezetkímélőbb üzleti szféra megteremtéséhez mindhárom érintett csoport részvállalása szükségeltetik: ezek a csoportok a kormányok, a vállalatok és a társadalom tagjai. Csak akkor lehetséges a cél elérése, ha minden érdekelt fél lehetőségei szerint hozzájárul. A kormányoknak főként a szabályozás kialakításában, majd annak hatékony betartatásában kell fellépniük. Említésre

kerülnek a területtel kapcsolatos jogi keretek, újabb és újabb programok és finanszírozásukra létrehozott pénzügyi alapok. A vállalatok esetén az említett szabályozások betartása mellett önkéntesen, saját elhatározásból is kellene támogatniuk a környezetvédelmi beruházásokat és a környezetkímélő megoldások bevezetését. A későbbiekben fény derül arra, hogy a vezetők mennyire tartják fontosnak ezt a témát, mi motiválhatja őket a tényleges változtatásra. Végül a társadalom felelőssége abban nyilvánul meg, hogy az előbbi két csoportra nyomást gyakoroljon, hogy a közös érdekek figyelembevétele mindenki számára szempont legyen a döntéshozásuk során. Végezetül a dolgozat utolsó részében specifikusan az informatika területére jellemző lehetőségeket írom le. A tudomány és a technika exponenciális fejlődésének köszönhetően az informatika és a kommunikáció egész területe óriási változáson ment

keresztül az elmúlt évek során. Noha ezen terület mindössze 2%-kal járul hozzá a 8 http://www.doksihu globális felmelegedést okozó káros anyagok kibocsátásához, – így elérve a légiközlekedés általi kibocsátás mértékét - ebben az ágazatban is születtek új, környezetkímélő módszereket támogató kezdeményezések. A dolgozat célja bemutatni az elmúlt időszakban a gazdasági szempontból végbement változásokat a környezetvédelem területén. Mert bár régen megfogalmazódott a változásra való igény és annak elengedhetetlen mivolta, eddig inkább csak elméleti szinten születtek megoldások. A téma nem csak a szükségessége miatt nagyon aktuális, hanem azért is, mert végre úgy tűnik, hogy a gyakorlatban is elkezdődött a folyamat és ez minden bizonnyal a jövőben is folytatódik majd. A dolgozatban – ezt bizonyítandó – a megjelölt források tartalomelemzését végeztem el. 9 http://www.doksihu 2. CSR, a

vállalatok felelősségvállalása 2.1 CSR = Corporate Social Responsibility avagy a vállalaton belüli társadalmi felelősségvállalás Ma már a CSR angol rövidítésből eredő mozaikszó, amely a vállaltok társadalmi felelősségvállalására utal, üzleti körökben elterjedt kifejezés, de hogy pontosan mit is takar, azt sokan sokféleképp értelmezik. Ennek legfőképp az érintettek ismerethiánya az okozója. Ezen felül maga a kategória sem teljesen egyértelmű, sokszor még a szakemberek számára sem teljesen evidens, hogy mi is esik a CSR tevékenységek körébe. A cégvezetők számára pedig még kevésbé az, ráadásul nekik első ránézésre nem is mindig áll érdekükben ez irányú ismereteik bővítése. Ma már egyre jobban körvonalazódik, hogy az előbbi szemlélet hosszútávon nem kifizetődő, és a CSR-t a vállalati stratégiába beépítő vállalatok nyereségesebbekké válnak, mint társaik; ez a későbbiekben alátámasztásra kerül.3

A másik ok, ami egy konkrét definíció meghatározását nehézkessé teszi az, hogy különböző területen tevékenykedő cégek számára az adott területen kell a CSR-t is alkalmazniuk, így majd minden ágazatban jelen van. „Ha az olaj és földgáziparban dolgozol, a fenntarthatóság, a szennyezés és hasonló környezeti kérdések kerülnek előtérbe; ha pénzügyi cégnél tevékenykedsz, akkor az etikus befektetések kérdése merülhet fel; ha pedig kiskereskedelmi termékeket gyártasz, akkor a fejlődő országokban gyakori gyermekmunka lehet a kényes pont. Úgy tűnik tehát, minden napirendre kerülhet.”(Göran E Sjöberg- Atlas díjas PR szakember) 2.2 Mi az a CSR? A vállalatok társadalmi felelősségvállalásával kapcsolatos etikai elvárásokról számos hasonló definíció látott már napvilágot. A következő CSR meghatározás a san francisco-i központú Business for Social Responsibility elnevezésű nemzetközi szervezet általános

áttekintőjéből származik: 3 Gábor Fanni: A CSR nem gyógymód lelkiismeret-furdalás ellen; Management Issues, 2009. március 11 10 http://www.doksihu „ kereskedelmi siker elérése az etikai értékek, az emberek, közösségek és a természetes környezet tiszteletben tartásával a CSR a törvénynek, az etikának, a kereskedelemnek és egyéb, a társadalom által támasztott elvárásoknak való megfelelést jelenti, és olyan döntéshozatalt, amely arányosan elégíti ki a kulcs érintettek igényeit.” 4 A CSR tehát biztosítja, hogy egy szervezet tisztában van tevékenységének következményeivel, azzal, hogy ezek miatt felelősségre vonható és ennek tudatában, felelősségteljesen hozza meg üzleti döntéseit. Ezen felül egy jól vezetett vállalat döntései és üzleti folyamatai átláthatóak. A CSR egyfajta megközelítés, egy minden területet átszövő szellemiség, amely alapján egy vállalat a következőképpen jellemezhető: - a

vállalat felismeri, hogy tevékenységeinek szélesebb körre van hatása, mint amiben működik, és hogy a társadalomért tett fejlesztései visszahatnak rá és elősegítik üzleti tevékenységének folytatását, - aktívan részt vesz tevékenységének gazdasági, szociális, környezetvédelmi és emberi jogi hatásainak kezelésében úgy lokálisan, mind globálisan olyan alapelvek alapján, amelyek a nemzetközi értékeket és a vállalat saját értékeit is tükrözik. Ez saját hírnevét is javítja, mindemellett pedig az érintett közösségek érdekeit is szolgálja, - a fentiek tudatában szorosan együttműködik más csoportokkal, szervezetekkel, mint például helyi közösségek, civil szervezetek és kormányok. 5 2.3 Mi nem CSR? Sokan a vezetők között azzal a téves elképzeléssel élnek, hogy a néhány bőkezű adomány cégük részéről, vagy éppen egy fa ültetése nagy csinnadratta közepette fedi CSR tevékenység fogalmát egy vállalatnál.

Ilyesfajta megnyilvánulásokról sokszor hallani, a média megfelelő szintű bevonásával jó reklám is lehet, a baj ezzel csak az, hogy épp a lényeg veszik el, ami a felelősségteljes viselkedés lenne. Voltak vállalatok, ahol elkövették ezt a hibát, de a következő esetek azért szúrtak szemet és sültek el visszafelé, mert a társadalom irányába tett szép gesztus szöges ellentétben állt az adott cég tevékenységével. A British American Tabacco, melynek nevéből is kiderül, hogy dohánytermékekkel kereskedik, hatmillió dollárral támogatta egy üzleti etikával 4 5 CSR blog: A CSR fogalma, 2005. szeptember 3 Paul Toyne: CSR - an introduction; Management Issues, 2005. február 14 11 http://www.doksihu foglalkozó kutatóközpont támogatását; ez a lépésük ahelyett, hogy növelte volna népszerűségüket, álszentnek tüntette fel a céget. Ugyanez történt az Esso-val is, mikor a cég szponzorálta a Nemzetközi Fásítási Hetet, miközben

ők a világ hat legnagyobb, ún. „supermajor” energiaóriása közül is a legnagyobbak6. Ilyen hibákat elkövetni nem szabad, főleg ah ekkora cégekről van szó, akiket amúgy is szeret górcső alá venni a média. A megoldás ezek elkerülésére az, ha egy vállalat nem csak alkalomszerűen, a külvilág felé „felelősködik”, hanem a CSR, mint a stratégia része jelenik meg a cég elképzelési között, ezzel szervesen beépülve a döntésfolyamatba. 2.4 Történeti áttekintés Az 1970-80-as években a környezetvédelem előtérbe került, az aggasztó események, és előrejelzések megszaporodása miatt. Az esőerdők pusztulása, a fokozott légszennyezés mértéke ráébresztette az embereket, hogy az addigi gyakorlat nem folytatható tovább, ami a Föld erőforrásainak használatát illeti. Ennek eredményeképp 1992-ben Rio-ban összehívták a Föld Csúcstalálkozót. Ekkor az országok képviselői közös célként a fenntartható fejlődés

elősegítését és az erőforrások felhasználásának racionalizálását jelölték meg. A fenntartható fejlődés lényege a társadalom olyan módon való fejlődése, hogy a jövő generációinak is lehetősége legyen ugyanazon erőforrásokhoz hozzájutnia, mint nekünk. Ehhez azonban együttes erővel kell intézkedéseket hozni, figyelembe véve a következményeket. A Csúcstalálkozó több ENSZ megállapodást is eredményezett, pl a biológiai diverzitás, vagy a klíma változás témakörében. A CSR lényegében az üzleti világ válasza a fenntartható fejlődésre. A 90-es évek során a szociális kérdések kaptak nagyobb teret. A szegénység, a kóros betegségek terjedése aggasztó mértékűvé váltak, mindemellett sok hír szólt az etikátlan üzletvitelt alkalmazó vállaltokról is, amelyek kihasználva bizonyos területek tehetetlenségét, ami gyermekmunkához, és nagy mértékű korrupcióhoz vezetett. Egyértelművé vált, hogy a kormányok

önmagukban nem képesek megoldani ezeket a problémákat. A 2002-ben megtartott, immár Világ Csúcsra keresztelt találkozó az együttműködésre koncentrált, amely megkövetelte a kormányoktól a törvények 6 Nyárádi Gáborné és Szeles Péter: Public Relations II., Perfekt Kiadó, Budapest, 263270 oldal 12 http://www.doksihu betartatását, a vállalatoktól a felelősségteljes tevékenységvégzést és a fogyasztóktól az odafigyelést és a pazarlás csökkentését.7 2.5 Felelősséggel, de ki iránt? - Társadalom vs befektetők Az eddig leírtakból az derül ki, hogy a társadalom iránti felelősség magától értetődő kellene hogy legyen egy vállalat döntéshozói számára. Ennek ellenére vannak olyanok, akik megkérdőjelezik a CSR hasznosságát, sőt erősen támadják az ebben a szellemben tett üzleti lépéseket. A társadalom érdekeit figyelembe vevő üzletvitel egyik legnevesebb ellenzője a híres, magyar származású, Közgazdasági

Nobel-emlékdíjas amerikai közgazdász, Milton Friedman8. Az ő véleménye szerint egy vállat egyetlen és kizárólagos felelőssége a saját befektetőivel áll fenn, mégpedig az, hogy minden lehetőséget kihasználva maximalizálják annak bevételét. Friedman logikája szerint minden ezzel ellentétes tevékenység, cselekedet, próbálkozás az üzleti szférában a szocializmus felé sodorná a társadalmat. Sok más szakértővel együtt ő is úgy gondolja, hogy a szabad piac ereje abban áll, hogy önmagától, hatékonyan osztja fel az erőforrásokat. Ezen gondolatmenet szerint a jótékonykodó vezetők veszélyeztetik a piac rendeltetésszerű működését, felborítva az addigi, a kapitalizmus szelleme által áthatott rendet. Az ilyesfajta szociális érzékenységet mutató viselkedés pedig ahhoz vezet, hogy a vezetők megfeledkeznek a két eredeti feladatuk elvégzéséről, ami nem más, mint a verseny és annak megnyerése. Valóban igaz, hogy nem lehet

egyszerre mindkét féllel – a társadalommal és a befektetőkkel is - jót tenni ugyanolyan mértékben, hiszen a piacon ők érdekellentétben állnak egymással. A fent említett vezetők a CSR alkalmazásával – kielégítve a társadalom érdekeit – ha nem is fordítanak teljesen hátat a befektetőknek, azért mindenképp háttérbe kell szorítaniuk az ő érdekeiket a döntéshozás során. Ráadásul, a CSR, mint üzleti tevékenység, a befektetők pénzéből kerül finanszírozásra. A tiszta kapitalista folyamat azt diktálná, hogy miután a befektetők a saját nehezen megkeresett pénzüket a vállalatoknak adják, a menedzserek mindent megtegyenek azért, hogy a kapott összegből minél többet varázsoljanak. Hiszen ez az oka, amiért egyáltalán befektetnek. A CSR-t ellenzők szerint azok a vezetők, akik támogatják a 7 8 Paul Toyne: CSR - an introduction; Management Issues, 2005. február 14 Wikipedia: Milton Friedman 13 http://www.doksihu vállalton

belüli társadalmi felelőség vállalás gyakorlatát, szó szerint meglopják saját befektetőiket. Egy másik neves közgazdász, a skót Adam Smith9, akit a kapitalizmus atyjaként is emlegetnek, az átláthatóságot, a korrupció megszüntetését és a manipuláció kizárását nevezte meg a hatékony piaci működés alapfeltételeinek. Ezzel együtt ellenezte az öncélú profithajhászás gondolatát és a jótékonyságot tartotta a legfőbb erénynek. 2.6 Középút 2.61 CSR-ellenzők Az eleinte élesebb viták arról, hogy az üzleti világ szereplőinek kell-e bármiféle szerepet vállalni a társadalmi érdekek figyelembevételében mára már valamennyire elcsendesedtek. Még mindig vannak ellentétes vélemények, de a kérdés már inkább az, hogy kis, vagy nagy szerepet kell-e vállalniuk. Még a CSR nagy ellenzői is első ránézésre éles kritikájukban sokszor kivételeket sorolnak, mikor lehet mégis eltérni a vad kapitalista, kizárólag

profitorientált nézeteiktől és végül kiegyeznek abban, hogy a vállalatok taroznak egy „minimális szintű” felelősséggel a társadalom irányában. Ezt igazolja az is, hogy az előbb említett egyik leghangosabb CSR kritikus, Milton Friedman is elismerte, hogy a nyereségnövekedés érdekében az üzleti szervezetek nem jogosultak pl. csalásra, ezen felül azt is kijelentette, hogy a vállalatoknak működésük során alkalmazkodniuk kell az őket körülvevő társadalom erkölcsi felfogásához. A konzervatív nézeteket valló közgazdászok is hajlandóak belátni, hogy a szabad piacok csak jól szabályozott környezetben tudnak hatékonyan működni, ahol számukra is meg vannak szabva a határok és ezeket be is tartatják velük. Sajnálatos módon erre nem minden országban van lehetőség, számos fejlődő ország képtelen kordában tartani a határain belül folyó üzletmenetet. Olyan környezetben, ahol nincs hatékonyan működő szabályozás, a

vállalatoknak még nagyobb felelősséget kellene mutatniuk, de a valóságban ennek a fordítottja jellemző. 9 Wikipedia: Adam Smith 14 http://www.doksihu 2.62 CSR támogatók A másik oldal képviselői, akik támogatják a társadalom iránt felelős üzletvitelt, szintén elismerik, hogy egy igazgató, vagy cégtulajdonos nem hozhat meg minden döntést a társadalmi érdekek teljes kiszolgálását szem előtt tartva. Mivel ők nem a nép által megválasztott vezetők, úgy mint pl. a politikusok, nem lehet elvárni tőlük, hogy így tegyenek. Más érdekelteknek, elvárásoknak is eleget kell tenniük; kötelességük figyelembe venni befektetőik érdekeit is, akik nyereséges működést szeretnének látni. Összefoglalva azt lehet megállapítani, hogy a szakértőknek megoszlik a véleménye, de napjainkra a szélsőséges elképzelések nagy mértékben közeledtek egymáshoz. A vállalatoknak minkét érdekelt fél felé meg kell felelni valamilyen szinten, a

kérdés csak az, hogy hol van az ideális egyensúly, ami mindenki számára elfogadható. 2.7 Nyereséges lehet a felelősségteljes üzleti tevékenység Egyre több felmérés igazolja, hogy a felelősségvállalás megjelenése a vállaltoknál hamarosan a sikerhez vezető út egyik alapfeltételévé válhat. Ennek ellenére – főleg hazánkban - a vezetők többsége még nem vállalti stratégia szerves részeként tekint a CSR-ra, hanem egyfajta melléktevékenységként. A változás azért – ha nem is egyik napról a másikra - azért érzékelhető. A tendenciákból és a társadalmi nyomásból arra lehet következtetni, hogy a CSR már nem mint lehetőségként fog felmerülni, hanem elengedhetetlen intézkedésként, ha egy vállalat versenyképes akar maradni. (Egy brit felmérés szerint a diplomázók fele nem dolgozna olyan vállalatnál, amelyikről kiderül, hogy etikátlanul működik.) A vezetők már nem azzal a kérdéssel kell hogy szembesüljenek, hogy

akarnak-e felelősségteljes működést a cégüknél, hanem azzal, hogy milyen mértékben és formában valósítsák ezt meg. A tradicionális közgazdaságtan szerint a vállalatoknak kizárólag a befektetők érdekeit kellene szem előtt tartaniuk. Legújabb felmérések azonban azt mutatják, hogy a fő érintettek - részvényesek, alkalmazottak és fogyasztók - érdekei összehangoltan működnek. Számos tanulmány eredménye igazolja, hogy azok a cégek, amelyek jó hírnévnek örvendenek a társadalom körében, jobb alkalmazottakat vonzanak magukhoz és tartanak meg, mit azok, amelyek köztudottan nem figyelnek környezetük érdekeire. Az előbbieknél megfigyelhető az is, hogy a már ott dolgozó alkalmazottak lojálisabban 15 http://www.doksihu munkaadó cégük felé és a fogyasztók is előnyben részesítik az etikusan működő vállalatokat. Mára már az is kiderült, hogy mennyire sokat számít, hogy egy szervezet iránt mekkora bizalmat és

elkötelezettséget mutatnak a működésében érintett felek. Sok példát láttunk már az elmúlt évek során arra, hogyan okozott súlyos károkat egy vállalat számára hírnevének megromlása. Az már az eddigiekből is kiderült, hogy ha egy szervezet etikusan kíván működni, muszáj lemondania bizonyos üzletekről, tevékenységekről, olcsóbb módszerekről, amelyek nem felelnek meg a CSR elvárásainak. Ez rövidtávon mindenképp bevétel kiesést okoz a vállalat számára. Mégis szakemberek állítják, hogy a felelősségteljes működés nyereség növekedést eredményezhet hosszútávon. A kérdés tehát az, hogy aze több pénz, amit rövidtávon kereshetnek az etikai elvárások figyelmen kívül hagyásával, vagy az, amihez majd csak később juthatnak hozzá annak jutalmaként, hogy ilyen üzletben nem vettek részt? Ezt a kérdést boncolgatta egy amerikai egyetemen nemrégiben készült felmérés. Azt vizsgálták, hogy milyen kapcsolat van egyes

cégek társadalmi felelősségvállalásának mértéke és pénzügyi teljesítménye között. A vizsgált vállalatok esetében kilencszer több volt azok száma, amelyeknél pozitív összefüggés mutatkozott a két paraméter között. Ebből arra lehet következtetni, hogy a hosszútávon mégiscsak megéri a CSR bevezetése, mert a később érkezett bevétel több hasznot hoz a hamarabb, de hírnévvesztéssel járó üzletekből származó bevételeknél. 2.8 A vállalat értéke a CSR függvényében A vállalatok részvényeinek becsült értéke több tényezőtől függ, a pénzügyi adatok mellett a cég értékét a külvilág róla kialakított képe is nagy mértékben befolyásolja. Ezáltal a CSR tevékenység megléte, mértéke hatást gyakorolhat egy vállalat beárazására a piacon. Nagy mértékű CSR tevékenység pozitív irányba, a csekély mértékű CSR tevékenység, vagy annak hiánya negatív irányba viheti az árat. Szociális alapok jöttek

létre, amelyek a vállalatok társadalmi felelősségét mérik. Eleinte egyszerűen indult ez a fajta „pontozás”: az alapok kizárták az úgynevezett „bűnös részvényeket”, olyan cégekét, amelyek pl. alkoholt vagy dohányárut árultak Az évek során a rendszer egyre összetettebbé vált, ma már nem csak a „rosszak” kerülnek osztályozásra. Az alapok célja egyúttal az olyan felelős vállalatok bevonása, amelyek 16 http://www.doksihu elhivatottságot mutatnak a környezetvédelem, a fenntartható fejlődés vagy például az emberi jogok védelme iránt. 2.9 Vezetők hozzáállása Legtöbb felmérés szerint a gyakorló vezetők többsége - talán az előzőekben említett tanulmányokat ők is olvassák – nem a kizárólag profitszerzésre irányuló üzletvezetést preferálják, hanem döntéshozataluk során több csoport érdekeit is figyelembe veszik, mint pl. az alkalmazottakét, vagy a fogyasztókét Ez az elmúlt néhány évtized

hozománya, ezalatt az idő alatt nagyon megváltozott a menedzserek által a nyereségességhez szükséges elemek prioritása. Egy 1999-es felmérés alapján a pénzügyi vezetők - 96%-a szerint a hírnév fontos a vállalatuk számára, - 77%-a hiszi, hogy a jó hírnév segít eladni a termékeket és a szolgáltatásokat (Lásd 1. Tábla), - 61%-a szerint a jó hírnév vonzóvá teszi a vállalatot az alkalmazottak számára, - 53%-a gondolja úgy, hogy a pozitív hírnév növeli a vállalat hitelességét válságok idején10. Ez utóbbi szempontnak a jelenlegi gazdasági helyzetben különösen fontos jelentősége van a vállalatok számára. Mint látható, legtöbbek véleménye szerint a pozitív megítélés a siker egyik mozgatórugója. Ezt nem csak közvélemény kutatások és különböző teóriák igazolják, hanem sajnos a gyakorlatban is volt néhány példa ami bemutatta, mit nem szabad elkövetni, ha egy vállalat versenyben akar maradni, ill. meg

szeretné tartani nehezen megszerzett pozícióját. A leghírhedtebb eset az 1989-es EXXON botrány, mikor Valdez nevű hajójuk balesete következtében Alaszkánál hatalmas mennyiségű nyersolaj került a tengerbe, óriási környezeti károkat okozva. (Lásd: I Melléklet) Nem elég, hogy a baleset gondatlanság következménye volt, megtörténtét a cég először le is próbálta tagadni. Majd a bizonyítékok napvilágra kerülése után a vállalat vezetője egy interjúban Nyárádi Gáborné és Szeles Péter: Public Relations I., Perfekt Kiadó, Budapest, 215 oldal 10 17 http://www.doksihu azt nyilatkozta, hogy ez nem az ő gondja. Ez a „kis” malőr a cégnek egy héten belül 3 milliárd dollárjába került, és 5%-os piacvesztéssel járt. 1. számú diagram Egy 2003-as közvélemény kutatás a pozitív hírnév fogyasztók viselkedésére gyakorolt hatásáról. A felső sáv az európai, az alsó az amerikai eredményeket mutatja. A vállalat hírneve nagy

szerepet játszik a termékeiről/ szolgáltatásairól alkotott véleménye alakulásában. Hajlandó több pénzt fizetni egy termékért, ha a cég jól bánik alkalmazottaival és környezettudatos. Hajlandó több pénzt fizetni egy termékért, ha a cégnek következetes, emberbaráti tevékenysége van. 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 Forrás: Nyárádi Gáborné és Szeles Péter: Public Relations I. 214 oldal A fenti diagram is azt mutatja, hogy a fogyasztók egyes termékek vagy szolgáltatások kiválasztásakor nem pusztán azok minőségét, vagy éppen árukat veszik figyelembe. Legtöbbjük számára az alapvető előnyökön kívül a termék gyártójának, a szolgáltatás nyújtójának hírneve, a társadalom – vagyis maguk a fogyasztók – érdekeinek figyelembe vétele szintén hatással van arra, mely vállalatok termékeit / szolgáltatásait részesítik előnyben. A vizsgálatból kiderült, hogy mind Európában, mind pedig az Egyesült Államokban

versenyelőnyre tehet szert az a cég, amely jó közmegítélésnek örvend. Mindkét területen tíz megkérdezettből 6 esetében az adott termékek / szolgáltatások megítélésében nagy szerepet játszik a vállalatról kialakult kép. Egy termék / szolgáltatás kiválasztásakor tízből 8 fogyasztó szívesebben választja azt, amelyet köztudottan környezettudatos üzletvitelt folytató, vagy alkalmazottaival jól 18 10 http://www.doksihu bánó cég ajánl, még akkor is, ha ezek esetleg több pénzbe kerülnek. A felmérésben résztvevők közül Európában 8, Amerikában pedig 9 ember hajlandó mélyebben a zsebébe nyúlni olyan vállalat termékeiért / szolgáltatásaiért cserébe, amelyeknek következetes, emberbaráti tevékenységük van. 2.10 Regionális megoszlás Természetesen vannak olyan vezetők is, akik csak a profit szerzést tartják cégük egyetlen funkciójának, ez hatja át minden lépésüket. De talán jó hír, hogy ők vannak

kevesebben. Ezen vezetők száma az USA-ban a legmagasabb, de arányuk még itt sem ment soha 40% felé. Japán ebből a szempontból sokkal előrébb tart, náluk az arány még 10%-ot sem éri el. Nem is annyira meglepő, hogy egy ilyen ember centrikus, hagyományőrző kultúrájú országban a legalacsonyabb ez a szám. Japánban már nagyon régre nyúlik vissza a „Kyosei” elv. Ennek lényege, hogy „együtt éljünk, és közösen dolgozzunk a közjó érdekében, lehetővé téve az együttműködést és a kölcsönös jólétet, valamint az egészséges és fair versenyhelyzetet”11. Eltérő kulturális hátterükből és üzleti tradícióikból kifolyólag megfigyelhető némi különbség az európai és az amerikai felfogás között, ami a CSR tevékenységet illeti. Az USA-ban a CSR főleg a „helyes üzletvitelt” jeleni: egy vállalat nem vezeti félre a fogyasztókat, jól bánik az alkalmazottaival, törvényszerű eljárást és üzletmenetet biztosít,

betartja a biztonsági előírásokat, nem diszkriminál nem és egyéb kritériumok szerint, kizárja a korrupciót és kizárólag biztonságos termékeket gyárt. Ezzel szemben az európai felfogás inkább szociális érdekekkel foglalkozik, szem előtt tartva a társadalom igényeit. Itt több szó esik a környezetvédelemről, a környezettudatos beruházásokról és az emberi jogokról. A két eltérő felfogású terület képviselőinek persze van véleménye a másik oldalról: az európaiak úgy gondolják, hogy amerikai társaik túl kompromisszumkeresők és szűklátókörűek; az amerikaiak szerint pedig az európaiak túlságosan naivak és idealisták ebben a kérdésben. Természetesen a véleménykülönbségre van ésszerű magyarázat: eltérő jogi környezet, szokások és eltérő életkörülmények. Európában általában a munkával kapcsolatos törvények szigorúbban szabályozottak, mint az USA- Nyárádi Gáborné és Szeles Péter: Public Relations

II., Perfekt Kiadó, Budapest, 263270 oldal 11 19 http://www.doksihu ban, így itt kevesebb mozgásterük van a vállalatoknak ezen a téren. Az öreg kontinensen a népsűrűség magasabb, aminek sú