Gazdasági Ismeretek | Gazdaságföldrajz » Kovács János - Jugoszlávia gazdasági átalakulása, különös tekintettel Szerbiára és két autonóm tartományára

http://www.doksihu BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐIKSOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK (FRANCIA NYELVEN) NAPPALI TAGOZAT SZAKDIPLOMÁCIA SZAKIRÁNY JUGOSZLÁVIA GAZDASÁGI ÁTALAKULÁSA KÜLÖNÖS TEKINTETTEL SZERBIÁRA ÉS KÉT AUTONÓM TARTOMÁNYÁRA KÉSZÍTETTE: KOVÁCS JÁNOS BUDAPEST, 2009. http://www.doksihu Tartalomjegyzék ÁBRAJEGYZÉK ÉS TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE . - 5 1 BEVEZETÉS. - 6 - 2. JUGOSZLÁVIA. - 8 21 2.2 2.3 3. A NYUGAT-BALKÁN RÉGIÓ BEMUTATÁSA . - 20 31 3.2 3.3 3.4 3.5 4. JUGOSZLÁVIA TERÜLETE ÉS LAKOSSÁGA .- 8 JUGOSZLÁVIA TÖRTÉNELME- 10 A JUGOSZLÁV GAZDASÁG - 13 HORVÁTORSZÁG - 20 MACEDÓNIA - 22 MONTENEGRÓ- 23 BOSZNIA-HERCEGOVINA - 24 ALBÁNIA- 25 - SZERBIA. - 27 41 FÖLDRAJZ ÉS KÖZIGAZGATÁS .- 27 42 TÁRSADALOM ÉS POLITIKA .- 28 43 A GAZDASÁG ÁLTALÁNOS JELLEMZÉSE .- 29 44 GAZDASÁGI ÁGAZATOK .- 32 441 Mezőgazdaság - 32 442 Ipar - 36 443 Energia szektor - 39 444 Turizmus és idegenforgalom - 41 445

Közlekedés - 42 45 PRIVATIZÁCIÓ .- 43 46 KÜLFÖLDI MŰKÖDŐ TŐKE ÉS KÜLKERESKEDELEM .- 44 47 MAGYAR-SZERB KAPCSOLATOK .- 46 48 SZERBIA KAPCSOLATAI NEMZETKÖZI INTÉZMÉNYEKKEL .- 47 481 CEFTA - 47 482 Európai Unió - 49 - 5. VAJDASÁG. - 51 51 5.2 6. VAJDASÁG TÖRTÉNELME .- 54 VAJDASÁG GAZDASÁGA- 56 - KOSZOVÓ . - 64 61 KOSZOVÓ TÖRTÉNETE .- 64 62 AZ UNMIK ÉS A KFOR .- 65 63 KOSZOVÓ FÜGGETLENSÉGE .- 66 631 A magyar álláspont - 67 64 AZ ÚJ ÁLLAM .- 68 65 GAZDASÁG .- 69 66 GAZDASÁGI ÁGAZATOK .- 71 661 Mezőgazdaság - 71 662 Ipar - 72 - -3- http://www.doksihu 6.63 Infrastruktúra és telekommunikáció - 72 67 SEGÉLYEK ÉS TÁMOGATÁSOK .- 73 68 KÜLKERESKEDELME ÉS FDI .- 74 69 KOSZOVÓ KAPCSOLATAI MAGYARORSZÁGGAL .- 76 7 BEFEJEZÉS. - 78 - IRODALOMJEGYZÉK . - 80 - -4- http://www.doksihu Ábrajegyzék és táblázatok jegyzéke Ábrák: 1. ÁBRA: JUGOSZLÁVIA GDP-JÉNEK ALAKULÁSA 1990 ÉS 2002 KÖZÖTT (%-BAN)- 13 2 ÁBRA: A FŐBB

NEMZETGAZDASÁGI ÁGAZATOK RÉSZESEDÉSE A GDP-BŐL %-BAN - 15 3 ÁBRA: JUGOSZLÁVIA FŐBB KERESKEDELMI PARTNEREI 2001-ES ADATOK ALAPJÁN(EXPORT-IMPORT) .- 17 4 ÁBRA: ALBÁNIA NÉHÁNY MAKROGAZDASÁGI MUTATÓJA %-BAN 1996 ÉS 2007 KÖZÖTT .- 25 5 ÁBRA: BETAKARÍTOTT TERMÉNYNÖVÉNYEK TONNÁBAN KIFEJEZVE 2008-BAN - 34 6 ÁBRA: A NÉGY LEGJELENTŐSEBB ÁLLATFAJ DARABSZÁMÁNAK ALAKULÁSA 2006 ÉS 2008 KÖZÖTT .- 35 7 ÁBRA: SZERBIA IPARI TERMELÉSE %-BAN KIFEJEZVE, 1990-ES BÁZISÉVHEZ VISZONYÍTVA .- 37 8 ÁBRA: NÉGY LEGJELENTŐSEBB IPARÁGAZAT RÉSZESEDÉSE AZ EGÉSZ IPARBÓL 2008BAN- 38 9 ÁBRA: KÜLFÖLDI MŰKÖDŐ TŐKE BEÁRAMLÁSA SZERBIÁBA 2003 ÉS 2008 KÖZÖTT - 44 10 ÁBRA: VAJDASÁGI NEMZETISÉGEK LÉLEKSZÁMÁNAK ALAKULÁSA 1880 ÉS 2002 KÖZÖTT .- 55 11 ÁBRA: KOSZOVÓBA ÁRAMLÓ SEGÉLYEK MÉRTÉKE MILLIÓ EURÓBAN 1999 ÉS 2004 KÖZÖTT .- 73 12 ÁBRA: KOSZOVÓI EXPORT ÉS IMPORT 2004 ÉS 2007 KÖZÖTT EUR MILLIÓBAN- 74 13 ÁBRA: KOSZOVÓ EXPORT- ÉS

IMPORTKERESKEDELME MAGYARORSZÁGGAL 2002 ÉS 2006 KÖZÖTT .- 76 - Táblázatok: 1. TÁBLÁZAT: JUGOSZLÁVIA ÉS TAGKÖZTÁRSASÁGAI TERÜLETE ÉS LAKOSSÁGA 1991-ES ADATOK ALAPJÁN .- 8 2 TÁBLÁZAT: HORVÁTORSZÁG FŐBB GAZDASÁGI MUTATÓI 2001-2007 KÖZÖTT - 21 3 TÁBLÁZAT: MONTENEGRÓ JELENTŐSEBB GAZDASÁGI MUTATÓI - 23 4 TÁBLÁZAT: SZERBIA NÉHÁNY FONTOS MAKROGAZDASÁGI MUTATÓJÁNAK ALAKULÁSA 2005 ÉS 2008 KÖZÖTT .- 31 5 TÁBLÁZAT: A MAGYAR-SZERB KÜLKERESKEDELEM ÁRUSZERKEZETE (M EUR) - 47 6 TÁBLÁZAT: A GAZDASÁG SZERKEZETI VÁLTOZÁSAI 1991 ÉS 2002 KÖZÖTT - 56 7 TÁBLÁZAT: KOSZOVÓ RÉSZESEDÉSE A FELZÁRKÓZTATÁSI ALAPOKBÓL - 69 8 TÁBLÁZAT: KOSZOVÓ FŐBB MAKROGAZDASÁGI MUTATÓI 2004 ÉS 2007 KÖZÖTT - 70 - -5- http://www.doksihu 1. Bevezetés Sokat gondolkodtam, hogy milyen témát válasszak a szakdolgozatomnak. Mindenképpen törekedtem arra, hogy olyan témát dolgozzak fel, amit még nem dolgoztak fel sokan, ugyanakkor érdekes, aktuális

témakör. Az első gondolatom a Balkán volt, pontosabban a Nyugat-Balkán. Már az elején tudtam, hogy ez a térség érdekel, erről szeretnék írni. Mivel a Nyugat-Balkán elég tág fogalom, el kellett döntenem, hogy milyen szemszögből, mely országokat fogom tanulmányozni. Abban biztos voltam, hogy szeretnék a dolgozatomban a délvidéki magyarokról, így a Vajdaságról, illetve az alig egy éves, a világ egyik legújabb államáról írni, vagyis Koszovóról –utóbbi a dolgozatom nóvuma lehet. Ezek után már könnyebb dolgom volt, már csak egy kapocs kellett az új köztársaság és az autonóm tartomány között. Ez a kapocs pedig Szerbia lett. Ugyanakkor a Nyugat-Balkán mellett, erős késztetést éreztem arra, hogy valamilyen szinten betekintést nyújtsak az olvasónak Jugoszláviáról is. Mivel ezt a térséget könnyen azonosítja az ember Jugoszláviával. Ezért fontosnak tartottam, hogy a fent említett Szerbián és két autonóm tartományán

kívül, említést kapjon a térség többi országa is, illetve maga az egykori Jugoszlávia is. Úgy gondolom, ez a megközelítés új lehet az olvasó számára, remélem sok hasznos és érdekes információt fog találni. Munkámat nehezítette a pontos és megbízható források hiánya. Sokszor csak angol nyelvű anyagot találtam, vagy szerb, illetve albán nyelvűt, utóbbit nyelvismeret hiányában nem tudtam felhasználni. Ezen kívül hiányoznak a megbízható nyugati források. Sokszor találkoztam hiányos, „elferdített” adatokkal. Koszovót illetően messzemenő következtetéseket nem lehet levonni, hisz alig egy éves államról van szó. Az ő esetében a legfontosabb kérdés az, hogy mi történik, ha elfogynak a nyugati támogatások?! Meg tud-e majd állni a saját lábán?! Gazdasága nagyban függött a szerb gazdaságtól, a függetlenedés hogyan fog erre hatni?! A Vajdaság maradt az egyetlen autonóm tartománya Szerbiának, éppen ezért nagyon

fontos számára, semmiféleképp nem szeretné elveszíteni. A Vajdaság nagyon fejlett térség, és ezt a szerbek is tudják. Miért nevezik Szerbia „éléskamrájának”?! Milyen a helyzete a 300 ezer magyarnak, mi lesz velük a továbbiakban? -6- http://www.doksihu Szerbia gazdasága nagyban függött a volt jugoszláv tagköztársaságoktól. Jelenleg politikai feszültségek mérgezik a kapcsolatokat. Lehet-e, illetve akar-e javítani ezen Szerbia?! Hogyan tudja túltenni magát területeinek elvesztésén?! Hogyan tud integrálódni a nemzetközi intézményekbe?! Ezeknek milyen hatása lehet gazdaságára? Az előbb felsorolt kérdések csak töredékei annak, amit vizsgálni fogok, és megválaszolni a dolgozatomban. Fontosnak tartom, és úgy gondolom, hogy a térségben különösen igaz, hogy a gazdasági-politikai-társadalmi hármasnak egyszerre kell érvényesülnie. Egy társadalmi konszenzus kell, egy gazdasági-politikai-társadalmi stabilitás. Gazdasági,

hogy az országok stabil fejlődést érjenek el, befektetők érkezzenek, politikai, hogy egyáltalán legyenek közös célok, társadalmi, hogy az etnikai feszültségek, az etnikai hovatartozáson alapuló negatív diszkrimináció csillapodjon. A térség stabilitásához elengedhetetlen kellékek ezek. -7- http://www.doksihu 2. Jugoszlávia1 2.1 Jugoszlávia területe és lakossága Úgy gondolom, hogy a szakdolgozat témájához szorosan kapcsolódhat, aktuális lehet, Jugoszlávia felbomlásának ténye is, melyet röviden szeretnék bemutatni. Egy relatív egységes ország, mely a szocializmusban „egységet” formált, szinte rögtön a rendszerváltás után, konfliktusok színterévé vált. Olyan konfliktusokról beszélünk, melyek nem csak területi felosztást jelentettek (s jelentenek a mai napig, hisz például Koszovó tavaly kiáltotta ki elszakadását), hanem sajnos véres háborúkat is magával hozott. Véres háborúkat, mely több tízezer áldozatot

követelt Mindezt a politika, a politikai rezsim, illetve az etnikai hovatartozás miatt. Gyakorlatilag a 90-es évek elejére datálhatjuk a „lavina” elindulását. Innentől fogva hullott szét Nagy-Jugoszlávia lassan de folyamatosan. Egy egyszerű táblázatban foglalnám össze Jugoszlávia lakosságának és terültének adatait, hogy áttekinthető legyen a későbbi magyarázathoz. 1. Táblázat: Jugoszlávia és tagköztársaságai területe és lakossága 1991-es adatok alapján Terület (ezer km2) Népesség (millió fő) Jugoszláv Szövetségi Szocialista Köztársaság 255,8 23,53 Jugoszláv Szövetségi Köztársaság, ebből: 102,2 10,41 Szerbia 88,4 9,79 Vajdaság 21,5 2,04 Koszovó 10,9 1,99 Montenegró 13,8 0,62 Bosznia-Hercegovina 51,1 4,37 Horvátország 56,5 4,76 Macedónia 25,7 2,03 Szlovénia 20,3 1,16 Forrás: Juhász József: Volt egyszer egy Jugoszlávia 1 Juhász József: Volt egyszer egy Jugoszlávia -8-

http://www.doksihu Csakhogy számokban is rámutassak, s érzékeltessem, 1990 elején, akkori nevén, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság területe 255,8 ezer km2, összlakossága pedig 23,53 millió volt. Majd miután kivált a Szövetségből Szlovénia, Horvátország, Bosznia-Hercegovina, Macedónia, az új nevet kapó államszövetség (Jugoszláv Szövetségi Köztársaság), már alig több mint 100 ezer km2 területtel rendelkezett. Gyakorlatilag Szerbia-Montenegróról beszélhetünk (ez a hivatalos név 2003. február 4én született2) Mivel már csak Montenegró maradt államszövetségben Montenegró népszavazás útján vált ki a szövetségből 2006-ban, így a jogutód jugoszláv állam neve Szerbia lett. Azt is hozzá kell tenni, hogy két autonómiával rendelkező tartománya volt ekkor még az országnak, Koszovó és Vajdaság. Mint tudjuk, utóbbi még mindig autonóm tartomány. Az előbbi pedig tavaly (2008) kiáltotta ki függetlenségét,

így elszakadását Szerbiától. A számok tükrében a következőképpen fest a folyamat A mai Szerbia területe 77,5 ezer km2, ami az eredeti Nagy-Jugoszlávia töredéke, körülbelül egy harmada! Tehát alig kevesebb, mint 20 év alatt, Jugoszlávia az eredeti területének 30%-ra zsugorodott. Ezek után, nem meglepő, hogy nem tetszik a szerb parlamentnek a vajdasági autonómia törekvés. Ha a Vajdaság is ki válna Szerbiából, akkor megközelítőleg 20 ezer km2-el csökkenne még Szerbia, azaz körülbelül 57,5 ezer km2re. Ez nem kevesebb, mint 26%-os területveszteség Gyakorlatilag fél Magyarország területűvé válna Szerbia, az egykoron hatalmas területi titoi Jugoszlávia. A Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság teljes lakossága 23,53 millió fő volt, a mai Szerbia lakosságának 314%-a! Drasztikus lakosságcsökkenés figyelhető meg. A Vajdaságban megközelítőleg 2 millióan laknak, ami egy kiválás esetén tovább csökkentené Szerbia

lakosságát körülbelül 26%-al. Ez azt jelentené, hogy a szerb lakosság száma alig haladná meg az 5 millió főt. A lakosság „elcsatolása” azért nem elfogadható a szerb kormánynak, mivel így sok szerb került határon túl, azaz, ezen túl kisebbséget fognak alkotni az új hazájukban, holott idáig, több évtizeden keresztül, ők voltak a többség. A legtöbb kisebbségben elő szerb lakos Bosznia-Hercegovinában található, illetve a nem olyan rég elszakadt Koszovó északi részén ahol körülbelül negyedmillió lakosról beszélünk az új, körülbelül 2 milliós államban (ez 10%-os kisebbséget jelent). Még sok szerb él a Vajdaságban, de persze ez a tartomány még Szerbia része, vagyis „otthon” vannak. Itt több mint 1 millió szerb él, egy esetleges kiválás esetén újabb érvágást jelentene Szerbiának. 2 http://hu.wikipediaorg/wiki/Szerbia %C3%A9s Montenegr%C3%B3 20090414 21:03 -9- http://www.doksihu 2.2 Jugoszlávia történelme

Véleményem szerint, Jugoszlávia történetének három fontos szakasza van. Első, amikor is létrejött az első hivatalos Jugoszlávia. A második szakasz a második világháború végével kezdődik, az új politikai rezsim érkezésével. Majd a harmadik szakasz a rendszerváltozás után, illetve a NATO légi háborúig tart. Az első szakaszban, Jugoszlávia gyakorlatilag 1918-ra datálható, vagyis az első világháború végére. Ekkor hozták létre az antant hatalmak segítségével a Szerb-HorvátSzlovén Királyságot Közel sem volt olyan egyöntetű lépés az új királyság létrehozása Hozzá kell tenni, hogy a szerbek, horvátok és szlovénok sosem akartak egy királyságba tartozni, de a háború utáni helyzetben nem volt más választásuk. Mindenben az antant diktált. Mégis jobbnak látták a vezetők egy közös királyság létrehozását, mint esetleg vesztesként prezentálni magukat. Gyakorlatilag minden népnek voltak területi igényei a másikkal

szemben, beleértve itt a nyugatiakat is, például Ausztriát, vagy Olaszországot. 1918. december 1-én3, hivatalosan is létrejött az első Jugoszlávia, Szerb-HorvátSzlovén Királyság néven Már ekkor multietnikusnak lehetett nevezni az új államot, ugyanis tíznél is több nemzetiség lakta, szétszórtan. Éltek itt horvátok, makedónok, muzulmánok, szerbek, magyarok, romák, szlovénok, románok, ruszinok, csehek, bolgárok, albánok, szlovákok, olaszok, törökök stb. Ha már ennyi népcsoport van jelen egy ország határain belül, semmiféle képen nem beszélhetünk nemzetállamról. Ez komoly konfliktusok forrása lehet, mint majd láthatjuk a továbbiakban. Folyamatos feszültségek színtere volt az új királyság. Ekkoriban alakult ki az úgynevezett „jugoszlávizmus”, ami fő célja a szlávság egyesítése lett volna. Részben sikerült is, mert egy királyság alá tartoztak a szlávok nagy része, bár megjegyzendő, hogy az első világháború

után is maradtak szlávok az új királyság határain kívül. A területi integritáson kívül, semmilyen hajlandóságot nem mutattak egymás iránt a szerbek, horvátok, szlovénok. Folyamatosan bojkottálták a parlamentek működését, az egyik népcsoport kisebbségben van a másik országban, s fordítva. Az 1930-as évekig folyamatos kiegyezések, békekötések más országokkal, határvéglegesítések, szövetségek létrehozása (kis-antant) jellemezték a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság 3 Juhász József: Volt egyszer egy Jugoszlávia, p.29 - 10 - http://www.doksihu politikáját. Majd Sándor király diktatúrája következtében, 1929 október 6-án4 új nevet kap a királyság. Ezen túl Jugoszláv Királyság az ország hivatalos neve Egyre jobban élesednek a horvát autonómia törekvések, illetve más függetlenségi mozgalmak. Közvetlen a második világháború kirobbanása előtt, Horvátország autonómiát kap. Fontos események következnek

1941-ben. Miközben a második világháború javában zajlik, a térség országai megpróbálnak függetlenek maradni. Azonban, csak 1941 áprilisáig sikerül Jugoszláviának, ugyanis a hitleri Németországnak útjába került, amit alig egy hét alatt fel is darabol szövetségeseivel együtt. Többek között a Magyar Királyság is belépett a háborúba, ezzel érvényesítve a revizionista törekvéseit. Visszacsatolásra kerül a Muraköz, Muravidék, Bácska és Drávaszög. Gyakorlatilag Jugoszláviát felosztották bábállamokra, bizonyos területek függetlenedtek, például megalakult a Független Horvát Állam. Voltak részek melyek elcsatolásra kerültek A háborús évek alatt megszállás alatt van az ország, partizáncsapatok próbálják meg felszabadítani az országot, gyakorlatilag teljes sikerrel, amit a szövetségesek is elismertek. A második világháború végén újra egyesül Jugoszlávia, vagyis újra egy államszövetséggé alakul. 1945. november

29-én megalakul az új Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság5 Ezek után, Jugoszlávia is a szocialista blokk része lesz, csak úgy, mint egész KeletEurópa, elindulnak az államosítások, a cenzúra, az öt és három éves tervek, megalakulnak a termelőszövetkezetek. Természetesen elutasítják a Marshall-segélyt, csakúgy, mint a keleti-blokk többi országa. Míg az első világháború alatt, a legjelentősebb gazdasági egyezményei Németországgal kötettett, addig 1948-as KOMINFORM6 alapján, sorozatos konfliktusok után, a szovjet vezetés felbontja a megkötött gazdasági szerződéseit Jugoszláviával (a szövetségesei is így tesznek). Ezzel gyakorlatilag politikai embargó alá vonják a jugoszlávokat. Jugoszlávia próbál „nyugat” felé nyitni. Gazdasági egyezményeket írnak alá az USA-val, Angliával 1955-ben Hruscsov kibékül Jugoszláviával7. Fontos megemlíteni, hogy a Szovjetunióval meglévő kapcsolatok folyamatosan ingadoztak,

ellentmondásosnak voltak mondhatók, mivel Jugoszlávia nem volt hajlandó mindenben követni a szovjet doktrínákat. Például, leállították a hadiipari centrikus fejlesztéseket, tagja lesz a KGST-nek, elítéli a Prágai 4 Juhász József: Volt egyszer egy Jugoszlávia, p.337 Juhász József: Volt egyszer egy Jugoszlávia, p. 339 6 http://www.szkholionunidebhu/skhmap/sak/farmdoc 20090415 20:00 7 Juhász József: Volt egyszer egy Jugoszlávia 5 - 11 - http://www.doksihu Tavasz nevű akciót (Csehszlovákia lerohanása a Varsói Szerződés országai által), kölcsönös látogatások nyugati politikusokkal (Tito az USA-ban, Nixon Jugoszláviában). 1970-es években aláírásra kerül az Európai Gazdasági Közösséggel az együttműködési megállapodás. Még mindig vannak vitatott területi kérdések, különösen Olaszországgal Ekkor már Tito az államfő, ismeretes –leginkább számunkra- a kényszer betelepítéseiről a Vajdaságba. Ezt az időszakot a

szocialista vívmányok jellemezték, továbbá tüntetések, zavargások, nélkülözések, elnyomások. Noha a titoi Jugoszlávia különb volt a többi szocialista országtól. Jugoszlávia történetének harmadik szakasza, a felbomlás szakasza. 1991-ben kezdődik, mikor Szlovénia és Horvátország kikiáltja függetlenségét, a jugoszláv vezetés és hadsereg nem tudja megtartani Szlovéniát –igaz nem is akarja-, így rövid háborút követően beletörődnek az elszakadásába. Mindez igen rossz példát statuált a többi, elszakadni vágyó nemzetnek. Szlovéniát már a következő évben elismerik független államként a nyugati hatalmak. Horvátországban jelentősebb fegyveres konfliktus tört ki, teljes horvát függetlenség csak 1998-ra tehető. Szlovéniát követi Macedónia, melynek parlamentje 1991-ben nyilvánítja ki függetlenségét, majd Bosznia következik, megalakul a Boszniai Szerb Köztársaság (később nyugati nyomásra létrejön a mai

Bosznia-Hercegovina), illetve a mai napig vitatott Krajnai Szerb Köztársaság (ma már nem létezik ez a köztársaság). Ezek után Jugoszlávia új államneve Jugoszláv Szövetségi Köztársaság lesz. Oly mértékű függetlenségi törekvések kerültek előtérbe és roppant gyorsan, alig egy év alatt, hogy a szerb nacionalista vezetés csak háború útján próbálta megoldani a konfliktust. Mindeközben etnikai tisztogatások kezdődnek (például a srebrenicai mészárlás, szerb erők közel 9 ezer bosnyákot mészárolt le), melybe már a NATO is beavatkozik. Légi háborút indít, elkezdi bombázni a szerb kézben lévő bosnyák területeket, mert a szerbek egy zsúfolt piacra lőttek rakétákat, sok áldozatot követelve). Koszovó is kijelenti függetlenségét, de még Jugoszlávián belül A NATO már teljes erőbedobással bombázza Szerbia területeit (koszovói konfliktus, mikor is a szerbek erőszakkal elkezdték elüldözni a koszovói albánokat) - sajnos

magyar szemszögből nézve- különösen a Vajdaságot, a stratégiai és gazdasági objektumok is megsemmisülnek, és ipari létesítmények válnak a bombák áldozatává. Nincsenek konkrét megbízható számok a pusztítást illetően, de internetes források szerint a - 12 - http://www.doksihu komplett háború körülbelül 300 ezer áldozatot követelt, és több mint egy millió ember kényszerült elhagyni hazáját és így menekültté válni.8 Összegezve elmondhatjuk, hogy a felbomlási folyamat a koszovói albánoktól indult, mert már ők régóta hangoztatták, hogy nem akarnak egy határon belül élni szerbekkel. Ők különálló országot akarnak A NATO légi háborúja után Koszovó ugyan Jugoszláv Szövetségi Köztársaság része maradt, de NATO ellenőrzés alá került egészen függetlenségének kikiáltásáig. Vagyis Szerbia része is maradt meg nem is Területileg mindenképp, de társadalmilag, politikailag nem. Véleményem szerint a külön

válás csak idő kérdése volt, s a montenegrói kilépés a szövetségből volt a végső lépés Koszovó számára. Ma még Bosznia-Hercegovina van NATO ellenőrzés alatt, a többi állam, - Szlovénia, Macedónia, Horvátország majd később Montenegró- teljes mértékben független demokratikus államok lettek. 2.3 A jugoszláv gazdaság Ami a gazdaságot illeti, a 90-es években kezdődött el egy kemény reformsorozat. Az ENSZ szankciói, embargói akadályozták a gazdasági fellendülést, hátráltatták a fejlődést. Tulajdonképpen a mai napig nincs megnyugvás, konszenzus Szerbiában 1. ábra: Jugoszlávia GDP-jének alakulása 1990 és 2002 között (%-ban) Jugoszlávia GDP-jének alakulása 1990 és 2002 között 20 10 20 02 20 01 20 00 19 99 19 98 19 97 19 96 19 95 19 94 19 93 19 92 -10 19 91 19 90 % 0 -20 -30 -40 Év Forrás: Statisztikai Szemle, 81. évfolyam, 2003 2 szám, Ifj Simon György: A jugoszláv gazdaság 8

http://hu.wikipediaorg/wiki/D%C3%A9lszl%C3%A1v h%C3%A1bor%C3%BA 20090415 22:00 - 13 - http://www.doksihu Nem meglepetés, ha megnézzük Jugoszlávia GDP-jének alakulását, hogy a háborús évek alatt negatív gazdasági fejlődés volt. 1990 és 1993 között9 nem volt növekedés. Még egy ilyen év volt a jugoszláv gazdaságban, ez pedig az 1999-es év, mikor is NATO bombázások következtek be, különösen érintve a Vajdaságot, Jugoszlávia egyik legjelentősebb „gazdasági motorját”. Az 1989 év szintjének csak körülbelül a felét érte el a jugoszláv gazdaság az ezredfordulón. Míg más régión belüli országok esetében ez az arány jóval több, mint 50% (például Albánia esetében meghaladta a 100%-ot de még az instabil Bosznia-Hercegovina esetében is 74% ez az arány, vagy Macedóniánál 75%)10. Ezt a két „fekete” periódust leszámítva, megállapíthatjuk, hogy viszonylag stabil fejlődést konstatált Jugoszlávia. Bár a feketeés

szürkegazdaság óriási összegeket rejtett el, s rejt el a mai napig A korrupcióról és az alvilágról nem is beszélve. Ebben az időben a jugoszláv gazdaságot meghatározta a teljes elszigeteltség, a súlyos gazdasági embargók és szankciók. Viszont jelentős volt a hadiipara, ezért nem is kaphatunk valós képet a gazdasági helyzetről, mivel az ország, minden energiáját a fegyverkezésre fordította. A háborúk és a Milosevics rezsim kis túlzással nyomorba döntötte az országot, óriási szegénységet produkálva. A lakosság körülbelül egy negyede a szegénységi küszöb alatt élt ez idő alatt, másik körülbelül egy negyede a lakosságnak pedig tartós szegénységben, vagyis az ország fele élt sanyarú körülmények között (ennek a mai napig meg vannak a következményei, körülbelül 3040% él a szegénységi küszöb alatt vagy közelében Szerbiában11). Ebből kifolyólag, ebben az időszakban magas hiperinfláció és magas

munkanélküliség jellemezte a gazdaságot. A munkanélküliségi ráta olykor meghaladta az 50%-ot is A hiperinfláció pedig a sorozatos bankjegynyomtatásoknak is köszönhető, mert csak így volt fenntartható a hatalmas összegeket felemésztő háború. A három legjelentősebb ágazata az országnak a mezőgazdaság, az ipar és a szolgáltatás volt. Egy táblázatban foglalom össze a három húzó ágazat alakulását. 9 Statisztikai Szemle, 81. évfolyam, 2003 2 szám, Ifj Simon György: A jugoszláv gazdaság p151 Statisztikai Szemle, 81. évfolyam, 2003 2 szám, Ifj Simon György: A jugoszláv gazdaság p151 11 www.tabajdihu/ user/downloads/Tanulmanyok/tabajdibalkan060321 javdoc 20090409 12:32 10 - 14 - http://www.doksihu 2. ábra: A főbb nemzetgazdasági ágazatok részesedése a GDP-ből %-ban A főbb nemzetgazdasági ágazatok részesedése a GDP-ből % -ban 60 % 50 40 mezőgazdaság 30 ipar 20 szolgáltatások 10 2001 2000 1999 1998 1997 1996

1995 1994 1993 1992 1991 1990 0 Év Forrás: Statisztikai szemle, 81. évfolyam, 2003 2 szám Ifj Simon György: A jugoszláv gazdaság p.155 A szolgáltatások részaránya gyakorlatilag a GDP felét teszi ki, gyakorlatilag állandónak tekinthető. Az iparnál és a mezőgazdaságnál fordított arányosságot lehet felfedezni, a mezőgazdaság részesedése nő, míg az iparé csökken. Ezt azzal lehet magyarázni, hogy szocialista időkben nagy hangsúlyt kapott ipari termelés a háborús időkben lelassult. A mezőgazdaság (például háztáji gazdálkodások) mindig megmaradtak, s az ipar hanyatlása mellett nagyobb szerepet kapott, hisz meg kellett élniük az embereknek valamiből. Manapság is fontos szerep jut a mezőgazdaságnak és agráriumnak, noha az ipart már elkezdték racionalizálni. A mezőgazdasági termékeket mesterségesen alacsony áron tartották, így exportra nem jutott, és így rontva a versenyképességet (a vámokról, vám-jellegű

korlátokról, embargóról nem is beszélve). Továbbá megvonták az állami támogatásokat, ezzel is az ipart akarták erőltetni. Ami a foglalkoztatottságot illeti, ennek a három gazdasági ágazatnak, elmondható, hogy a szolgáltatási ág 39% és 46% között foglalkoztatta a lakosságot ebben az időben. Nagyobb megugrás Dayton után12 (Dayton-i békeszerződés, mely gyakorlatilag a mai Bosznia-Hercegovina létrejöttéről szól) érezhető. Az ipari foglalkoztatás folyamatos csökkenést könyvelt el, mintegy 30%-ről 23%-ra esett vissza a foglalkoztatottak aránya, míg a mezőgazdaságban lassú, ámde folyamatos növekedés volt látható. Még egy 12 http://www.hmgovhu/hirek/kiadvanyok/magyar honved/az eufor althea muvelete boszniahercegovinaban 20090415 20:03 - 15 - http://www.doksihu arányszámot jegyeznék meg az ipart illetően. Mind a foglalkoztatottság, mind a GDP részarányát illetően megállapítható, hogy a feldolgozóipar körülbelül 70%-ban

részesedett az iparból! Igaz, hogy a feldolgozóipar részesedése is csökkent, de megjegyzendő, hogy a Dayton-i időszak után, a kibocsátás és így a termelékenység nőtt –igaz szerény mennyiségben. Megjegyzendő, hogy a tagköztársaságok (függetlenül, hogy adott időben éppen mennyi ország a szövetség tagja) egymás árúit előnyben részesítették, vagyis a bosnyák tejterméket vásárlók a mai napig bosnyák tejet vásárolnak, a macedón hústermékeket vásárlók pedig macedón hústerméket vásárolnak, vagyis egyfajta társadalmi kohézióról beszélhetünk. Ezek a termékek megszokottak voltak. Ez a megszokottság a mai napig fellelhető A jugoszláv bérszínvonal elmaradt az európaitól –és nem csak a nyugat-európaitól-, ugyanakkor elmondható, hogy nagyon jól képzett munkaerőbirtokában van, ami a későbbiekben nagy haszonnal járhat az országnak. Felvetődhet a kérdés, hogy honnan van ilyen jól képzett munkaereje egy ilyen

relatív rossz gazdasági körülmények között tengődő országnak. Onnan, hogy az előző rendszerben (1990 előtt), a jugoszláv emberek gyakorlatilag bárhová mehettek Európába, így jelentős számban utaztak külföldre munkát vállalni. Ezeket a tapasztalatokat pedig „hazaimportálták” Jugoszláviába, így létrehozva egy igen tudásgazdag társadalmi réteget. Ami a jugoszláv külkereskedelmet illeti ebben a vizsgált periódusban, elmondható, hogy külkereskedelmi egyenleg mindvégig negatív maradt, vagyis az import mértéke meghaladta az export mértékét. Magától értetődő, hogy az import mértéke az embargó idején, és a háborús években, vagyis a 90-es évek elején volt alacsonyabb, de még így is negatív maradt a mérleg. Az alábbi diagramm megmutatja Jugoszlávia főbb kereskedelmi partnereit 2001-ben. - 16 - http://www.doksihu 3. ábra: Jugoszlávia főbb kereskedelmi partnerei 2001-es adatok alapján (export-import) Export-import

megoszlása % -ban 30 25 20 15 10 5 0 import Bo sz O ni las a- z H ors er ce zág go N vi ém na et or sz M ág ac ed ón ia O ro Svá s M zo jc ag rs ya zá ro g G rs ör z ög ág Fr or an s ci zág ao rs zá Au g sz R tria om án Bu ia lg ár ia export Forrás: Statisztikai Szemle, 81. évfolyam, 2003 2 szám, Ifj Simon György: A jugoszláv gazdaság p.161 A grafikonon is jól látható 12 ország részesedése a jugoszláv exportban 77,3%, az import pedig 65%. Ebből a 12 országból pedig a jelen állás szerint 8 (2001-ben még csak 5 ország), az Európai Unió tagja. Vagyis az EU meghatározó partnere volt Jugoszláviának (a mai napig az), érdemes megfigyelni Bosznia-Hercegovina második helyét. Nyílván ennek köze van a nagy létszámú boszniai szerb kisebbséghez Mindenképp levonható az is, hogy a fejlett országok túlnyomó részesedést birtokoltak és birtokolnak a külkereskedelemben. Fontos megemlíteni a jugoszláv adósságállományt, mely

jelentős csökkenést konstatált, mintegy kettőharmadára csökkentve a teljes adósságát 1990-hez képest 2001-ben. Azt azért meg kell jegyezni, hogy adósságának egy részét elengedték a nemzetközi szervezetek, illetve kedvezőbb kamatokat kaptak. A magánszektor részesedését illetően nincs biztos adat, mivel a statisztikák elferdítettek, illetve a fekete- és szürkegazdaság is nyomja ezt az értéket. A külföldi működő tőkéről elmondható, hogy a háború(k) idején visszaesett a beáramlás, ami a háborúval járó magas kockázatnak és instabilitásnak köszönhető. Egész pontosan 1992ben 126 millió dollár áramlott be az országba, a következő évben pedig alig 10 millió dollárnyi, majd csak Dayton után láthatunk erősebb növekedést (740 millió dollár), majd ezt követően a NATO légibombázások miatt ismét „kivonult” a külföldi tőke az - 17 - http://www.doksihu országból13. Ez sajnos elbizonytalanította a befektetőket,

és az ország fejlődése csak késve indult meg. A legtöbb külföldi befektetés a kereskedelembe, szállítási iparba, az élelmiszeriparba, gépiparba, textiliparba, idegenforgalomba érkezett. Legnagyobb befektetői a térségben igen aktív Németország és Olaszország, illetve az USA, Ciprus, Ausztria, Macedónia és Belgium. Mint a külkereskedelemre elmondható volt, a fejlett országok és az EU fölénye megkérdőjelezhetetlen. Nemzetközi szervezetekben való szereplése gyér volt ebben az időszakban, majd az ezredforduló környékén következett be áttörés, tagja lett még, Jugoszláv Szövetségi Köztársaság néven az ország, a Nemzetközi Valutaalapnak, a Világbanknak, az Egyesült Nemzetek Szervezetének. A jugoszláv gazdaságot számos tényező hátráltatta. Milosevics és rendszere politikailag, például a folyamatos centralizációval, holott más régióbeli, vagy középkelet-európai országok kormányai épp az ellenkezőjéért küzdöttek,

vagyis a privatizációért, hogy szabadítsák magukat az állami vállalatok költségeitől. Itt épp az ellenkezője történt. Nem kezdték meg időben a privatizációt A gazdaság különböző, belső korlátokba ütközött, az exportot gátolták (mesterséges áralakítás). Ehhez jönnek még a nemzetközi korlátozó szankciók (például ENSZ). Nem sikerült megvalósítani a piac és az intézményi liberalizálását sem. Az árakat sokáig nem, vagy csak részlegesen szabadították fel, korlátozták a lakosság deviza betéteit, késtek sok esetben a munkabérek kifizetése. Nem volt az országnak sokáig konvertibilis devizája Nem tettek semmiféle lépést a piacgazdaság megvalósításának irányába. Majd a szerb dinárt német márka árfolyamához kötötték. Virágzott a feketegazdaság, állampapírok értéken aluli értékesítésével jutott többlet pénzhez az állam. Ezek után joggal lehet állítani, hogy a jugoszláv gazdaság romokban hevert,

és már látszott, hogy sok-sok év kell, mire talpra tud állni. Végül egy idézettel zárnám a jugoszláv gazdaságról szóló fejezetet: „ A jugoszláv tapasztalatokból több tanulság is levonható. Mindenekelőtt az, hogy az átalakuló országokban a stabilizáció, liberalizáció s privatizáció nem lehet sikeres a politikai intézményrendszer átfogó, mélyreható reformja nélkül, amely a demokrácia alapjainak 13 Statisztikai Szemle, 81. évfolyam, 2003 2 szám, Ifj Simon György: A jugoszláv gazdaság p164 - 18 - http://www.doksihu megteremtésével és megszilárdításával a korszerű, hatékony piacgazdaság kiépítését is elősegíti”.14 Erre a példára nagyon jó példa Bosznia-Hercegovina, ahol még egy egységes konszenzus sincs az ország létét illetően. Hogyan valósíthatók meg ezeknek a korlátoknak a feloldása, mikor az ország rendszeres segélyeket kap a működéshez, szinte nem tudja magát ellátni?! 14 Statisztikai Szemle,

81. évfolyam, 2003 2 szám, Ifj Simon György: A jugoszláv gazdaság átalakulása p. 168-169 - 19 - http://www.doksihu 3. A Nyugat-Balkán régió bemutatása A nyugat-balkáni régió földrajzi letisztázását fontosnak tartom, ezért szeretnék néhány sort szentelni neki. Továbbiakban nagyon röviden leírnám a régió országainak gazdaságát (melyekkel nem foglalkozom a továbbiakban). Tehát a Nyugat-Balkánt meg lehet közelíteni földrajzilag, gazdaságilag és politikailag. Előbbi esetében ide tartozik Szlovénia, Horvátország, BoszniaHercegovina, Szerbia, Montenegró, Koszovó, Macedónia, Albánia Viszont politikailag már nem ilyen egyértelmű a helyzet. Mivel Szlovénia már az Unió tagja, nem nevezhetjük – nem is szeretik a szlovénok, hallani sem szeretnek róla, úgy tesznek, mintha nem is lettek volna tagja Jugoszláviának- balkáni országnak. Ez azt jelenti, hogy Bosznia-Hercegovina, Horvátország, Szerbia, Koszovó, Montenegró, Macedónia

és Albánia alkotja a jelenlegi Nyugat-balkáni régiót. Kicsit kilóghat még Albánia, de csak azért, mert sosem volt tagja egyetlen jugoszláv formációnak sem. Ez a régió most már az EU szempontjából is érdekeltté válik, hisz új piacot jelent számára. Mindenképp érdemes megnézni, hogy melyik országnak milyen kapcsolatai vannak az EU-val, illetve, hogy hol állnak az integrálódás terén. Hangsúlyozom, hogy az egész régió fontos szerepet játszhat majd, de ahhoz stabilizálni kell politikai–gazdasági-társadalmi rendszerüket. Nagy gondot okoz ezen kívül még az is, hogy az országok nagyon eltérő fejlettségűek és adottságúak, ami megnehezíti az integrációs folyamatokat. Továbbá nehezíti még a tulajdonviszonyok tisztázatlansága, vagyis a privatizációs folyamatok lassúak. Azoknak az országoknak a helyzetét, melyeket majd részletsebben bemutatok (Koszovó, Szerbia), most nem mutatom be. 3.1 Horvátország Horvátország potenciális

jelölt. Horvátországnak folyamatosan sikerült teljesíteni az EU-s előírásokat. Horvátország teljesítette Stabilizációs és Társulási Folyamat (STF) keretein belül a Stabilizációs és Társulási Megállapodást (SAA), illetve megkapta a CARDS programot is.15 Van egy-két politikai kitétel is, amit teljesítenie kell A jugoszláv háborús bűnösök kézre kerítésében segíteniük kell a Hágai Nemzetközi 15 http://www.euvonalhu/indexphp?op=csatlakozas csatlakozasdokumentumok&id=18 20090402 12:56 - 20 - http://www.doksihu Törvényszéknek, illetve a tiszteletben kell tartaniuk a szerb kisebbségi jogokat. De könnyen emelhet vétót például szomszédja, Szlovénia a kettőjük határvitája miatt (szárazföldi és tengeri, utóbbi jelentősebb értékű vita, mivel a horvátok szerint nincs is Szlovéniának tengere, vagyis itt a kérdés nem az, hogy hány kilométer hosszan terül el a szlovén tengeri határ, hanem az, hogy egyáltalán létezik-e

ez a határ), továbbá a két ország között fennáll egy bankvita (horvátok szerint a szlovén kiváláskor a szlovén bankok a horvát betétesek vagyonaival tűntek el), illetve a Krsko atomreaktor ügyét sem sikerült tisztázniuk. Az írek is meggátolhatják a csatlakozást közvetetten, hisz amíg el nem fogadja minden tagállam a Lisszaboni Szerződést, addig elvben nem lesz bővítés.16 Íme néhány fontos gazdasági mutató, mely jól reprezentálja a horvát gazdaság állapotát. 2. Táblázat: Horvátország főbb gazdasági mutatói 2001-2007 között 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 GDP növekedés 4,4 5,2 4,3 3,8 4,3 4,8 5,6 %-ban Infláció (%) 4,9 1,7 1,8 2,1 3,3 3,2 2,9 FDI (millió euró) 1503 1195 1788 989 1328 2800 3600 Munkanélküliségi 15,9 14,8 14,3 13,8 13,1 17 14,7 -5,1 -6,1 -4,9 -4,2 -3,0 -2,9 ráta (%) Költségvetés -6,8 egyenlege (GDP %-ban) Forrás:

http://www.nfgmgovhu/data/cms1383302/Horvatorszagpdf 20090402 19:22; http://www.mtahu/fileadmin/2009/03/Balk nMiszlaipdf alapján saját készítésű táblázat Viszonylag stabil GDP növekedés látható, csak a 2004-es évben süllyedt 4% alá. Érdemes az inflációs adatokat megnézni, és megállapíthatjuk, hogy 2001-et leszámítva, gyakorlatilag 3% alatti infláció a jellemző. Ugyanakkor a munkanélküliség rátája igen magas, bár ez véleményem szerint lehet az idegenforgalom miatt, mivel ez szezonális foglalkoztatást biztosít sok embernek. A 2007-es évben a Maastricht-i kritérium alá tudták szorítani a költségvetés hiányát. Jelentős a külföldi működő tőke beáramlása, az elmúlt években jelentősen nőtt. 16 http://kitekinto.hu/europa/2008/11/10/eu horvatorszag egyet lep elre/ 20090402 14:52 - 21 - http://www.doksihu 3.2 Macedónia Macedónia hivatalos neve Macedón Volt Jugoszláv Köztársaság.17 Macedónia szintén tagjelölt ország

(2005), csak épp egy névvita áll közte és Görögország között. Ez azt is jelentheti, hogyha Macedónia teljesít minden feltételt, előírást, akkor is még a görög vétójoggal kell szembesülniük. Minél előbb meg kell határozniuk az ország hivatalos nevét a csatlakozás érdekében. Macedónia gazdaságát befolyásolta a Jugoszláviától való függetlenségének kikiáltása, illetve ennek átmenete, továbbá a koszovói konfliktus és albán gerillák elleni harc. Tagja a WTO18-nak, az EU Stabilizációs és Társulási Megállapodás programjának részvevője, illetve vannak megállapodásai az OECD-vel19 is. A mezőgazdaság a mai napig fontos szerepet játszik a gazdaságban. Ami az ipart illeti, a kohászat és vegyipar a legjelentősebb, de még nagy részesedét foglal el az energetikai ipar, élelmiszer-feldolgozás, fémfeldolgozás. A szolgáltatások egyre nagyobb teret kapnak a GDP-ben, mivel a privatizációnak köszönhetően, egyre több

nagyvállalat kerül magánkézbe. Óriási visszaesést könyvelt el az ország 2001-ben, mikor a fegyveres konfliktusok miatt -4,5% volt a GDP növekedése az előző évi 4,5%-hoz képest.20 A következő évben alig érte el a növekedés az 1%-ot. Jelentős még a fekete gazdaság, bűnszövetkezetek, korrupció Sajnos a munkanélküliség nagyon magas, körülbelül 30% körüli! Ugyanakkor érdekes, hogy az inflációs adatok meglepően alacsonyak, a 2002-2005-ös intervallumban körülbelül 1,5%-os volt az infláció. 2004-ben még deflációt is konstatált az ország! Kereskedelmi partnereiről elmondható, hogy az exportot és importot is figyelembe véve, Németország, Szerbia, Olaszország, Szlovénia, Oroszország, Görögország az USA és természetesen az Európai Unió a legfontosabb partnerei. Folyamatosan növekszik a tőkebefektetések értéke. Az EU szemszögéből a balkáni országok között ez a „bezzeg” ország. A Balkánon itt a legalacsonyabb az

FDI21 értéke EU-s csatlakozása jó úton halad. CEFTA tag 17 http://www.euractivhu/kulpolitika/hirek/erosdo-nyomas-nehezedik-macedoniara-a-nevvita-lezarasaerdekeben 20090402 15:52 18 World Trade Organisation - Világ Kereskedelmi Szervezet 19 Organisation for Economic Co-operation and Development= Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet 20 www.mtahu/fileadmin/2009/03/Balk nMiszlaipdf 20090402 18:21 21 Foreign Direct Investment=Külföldi Működő Tőke - 22 - http://www.doksihu 3.3 Montenegró Montenegró 2006-ban lett független Szerbiától. Természetesen csatlakozni kíván az EU-hoz. Tagjelölt ország Montenegró A legégetőbb problémák, amik rossz hatással vannak a gazdasági fejlődésre is, a szürke- és feketegazdaság, a tartós munkanélküliség, a hatalmas korrupció, a szervezett bűnözés. További gondokat jelent a kisebbségi és határviták (körülbelül 10%-os szerb kisebbség él az országban, illetve még jelentős albán

közösség). A gazdasági fejlődést rontja a csempészet és drogkereskedelem Fontos az ipar és mezőgazdaság, legfőbb terményei a citrusfélék, burgonya, dohány, gabonafélék, szőlő. Jelentős az állattartás, elsősorban a juhfélék, illetve a legeltetés A GDP nagy részét a turizmus teszi ki, Montenegró egyre jobban támogatja turizmusát és kap külföldi támogatásokat. Előnye, hogy homokos tengerpartja konkurenciát támaszt a sziklás Dalmácia partjaival szemben. Iparáról elmondható, hogy a nehézipar dominál/dominált –tekintettel a jugoszláv múltra. Legfőbb kereskedelmi partnerei az export terén Szerbia, az EU, azon belül Görögország, Spanyolország, illetve a térség országai. Ami az importot illeti, legjelentősebb partnere az EU, Görögország és Spanyolország, illetve Szlovénia. A magyar tőke jelen van az országban, elsősorban a bankszektorban és a távközlésben (norvég, szlovén, osztrák, orosz tőke még jelentős).

2006-hoz képest 2007-ben duplájára nőtt az FDI, 502 millió euróról 1007 millió euróra22. Jelentős importtermékei közé tartozik az energia, gépjárművek, gyógyszerek, az üzemanyag, vegyipari termékek, élőállat, gépipari termékek és élelmiszeripari termékek. Néhány jelentős gazdasági mutatót az alábbi táblázatban foglaltam össze 3. Táblázat: Montenegró jelentősebb gazdasági mutatói 2006 2007 GDP növekedés (%) 6,5 7,0 Infláció (%) 2,5 4,2 Munkanélküliségi ráta (%) 15,5 12,0 Költségvetési hiány a GDP 1,9 3,1 %-ban Folyó fizetési mérleg -444,7 29,1 egyenlege (M euró) Forrás: http://www.nfgmgovhu/data/cms1460933/Montenegropdf 200 0415 22:01 alapján saját készítés 22 http://www.itdhu/resourceaspx?ResourceID=alapadatok me 20090405 12:35 - 23 - http://www.doksihu Montenegró jelentős GDP növekedést ért el (elsősorban a turizmus miatt), különösen figyelemre méltó a fizetési mérleg egyenlege, hogy

egy év alatt a majdnem félmilliárdos negatívumból, pozitívumot kreáltak. Illetve az is érdekes, hogy szuficites a költségvetési egyenlegük, vagyis több a bevételük, mint a kiadásuk. Az ország egy orosz üzletember kezében van (Oleg Deripaszka23), gyakorlatilag minden stratégiailag fontos iparágnak a tulajdonosa. Ez azért lényeges, mert így az ország erős orosz befolyást kap, ami földrajzilag fontos, illetve fontos szövetségesének szempontjából (Szerbia), az elszigetelés miatt. Ugyanakkor a montenegrói vezetés szeretne a NATO és EU felé tartani. Így véleményem szerint egyféle versengés fog kialakulni e piciny állam hovatartozása miatt. CEFTA24 tag 3.4 Bosznia-Hercegovina Bosznia-Hercegovina létjogosultságát a mai napig megkérdőjelezhető. 1992-ben jött létre, mikor kivált Jugoszláviából. 1995-ben, mikor is felvette hivatalosan a Bosznia-Hercegovina nevet az ország, egy érdekes államalakulat jött létre. 49%-ban tagja

szövetségnek a Boszniai Szerb Köztársaság és 51%-ban pedig a horvátokat és bosnyákokat tömörítő Bosznia-Hercegovinai Föderáció. Gazdasága labilis A mai napig nem tudott helyre jönni a bonyolult bürokrácia miatt, amit az államformájának köszönhet az ország (rengeteg parlament, több elnök stb.) Ezen kívül a gazdasági fellendülés alapvető akadálya az entitáson alapuló törvénykezés, amik kölcsönösen gátolják egymást (kettős adóztatás, ÁFA hiánya, más európai normáknak megfelelő adónemek hiánya). Gazdasági növekedését gátolja az egységes belső vámrendszer hiánya. Konkrét számokat nem írnék, mivel nincsenek megbízható adatok az ország gazdasági mutatóit illetően. Ami biztos, hogy óriási a munkanélküliség, a külföldi közvetlen működő tőke beáramlás borzasztó alacsony a háborúk miatt, és a mai napig bonyolult államigazgatás miatt (ami adó van, az nagyon magas mértékű). Export termékei alig

vannak, mert magas vámmal és adóval sújtják őket. Importtermékei között szerepelnek a gépek és gépeszközök, kőolaj, vegyipari termékek, gumi, fém, műanyag, élelmiszer, élő állat, ital. Importpartnerei között Magyarország is fontos szereppel bír, 23 http://www.balkancenterhu/?page=tudkozl 20090415 21:01, Demeter Gábor-Radics Zsolt: Montenegró két arca: gazdasági sikerek és belpolitikai válságok (2005-2007) 24 Közép Európai Szabadkereskedelmi Megállapodás - 24 - http://www.doksihu rajta kívül jelentős még Ausztria, Németország, Olaszország, Szlovénia és régiós szomszédjai. Exportpartnerei gyakorlatilag ugyanazok az országok (kivéve Magyarországot), mint az importpartnerei. A MOL Nyrt a legnagyobb magyar befektető az ország piacán. Iparát meghatározta a szocialista időkben a nehéz- és hadiipar. Helyét a feldolgozóipar veheti át (Jelentősnek mondható még a dohányipar, textilipar, autóipar, bútorgyártás,

kőolaj-feldolgozás, szén- és vasipar, acélgyártás.) Ami a mezőgazdaságot illeti, a búza- és kukoricatermesztés a jellemző, de így is importra szorul. EU integrációjáról elmondható, hogy instabilitása ellenére potenciális tagjelölt, bár véleményem szerint nem is piacáért, fejletségéért meg kiváltképp nem, sokkal inkább a régió teljes békéjének megteremtéséjért lehet tagjelölt. További integrációi érdekében, mielőbb javasolt az államigazgatás reformja. 3.5 Albánia Albánia az egyetlen olyan nyugat-balkáni ország, mely nem volt soha tagja egyetlenegy jugoszláv formációnak sem. Albániára jellemző, hogy a gazdasági termelés nő, az infláció alacsony és stabil. Magas a korrupció, a fekete- és szürkegazdaság Ez befolyásolja az ország gazdasági fejlődését. Továbbá hiányzik a külföldi tőke Az alábbi táblázat a GDP növekedést, az infláció és a munkanélküliségi rátát mutatja be, százalékban, 1996 és

2007 között. 4. ábra: Albánia néhány makrogazdasági mutatója %-ban 1996 és 2007 között 50,0 40,0 30,0 % 20,0 10,0 -20,0 GDP növekedés (%) munkanélküliségi ráta (%) infláció (%) Forrás: http://www.instatgoval/ 20090422 21:00 - 25 - 20 07 20 06 20 05 20 04 20 03 20 02 20 01 20 00 19 99 19 98 -10,0 19 97 19 96 0,0 http://www.doksihu Stabil a GDP növekedése, egyedül 1997-ben volt negatív a növekedés (-10,8%), majd ezt követően 5-7% körüli stabil növekedés látható. A GDP 1996 még csak 346 403 millió lesk25, 2007-ben már majdnem háromszorosa, 983 055 millió lesk. 1997ben a GDP csökkent, de ezt követően folyamatosan nőtt, a legkisebb növekedés 2002ben volt (4,2%, 39 342 millió lesk)26 Kereskedelmi mérlege igen passzív, rendkívül magas az importtöbblet. Főbb kereskedelmi partnerei az import terén Olaszország, Görögország, Törökország, Kína, Németország és Oroszország. Importtermékei a következők:

élelmiszerek, vegyipari termékek, gépek. A következő termékek kerülnek exportra: ásványi anyagok, gyümölcsök és zöldségek. Elsősorban Olaszországba, Görögországba, és Szerbiába exportál. Az aktív lakosság több mint fele a mezőgazdaságban dolgozik. A tercier szektor járul a GDP-hez a legnagyobb mértékben A lakosság majdnem egy negyede a szegénységi küszöb alatt él. Ásványanyagokban nagyon gazdag (barnakőszén, bitumen, lignit, bauxit, nikkel, ércek, kőolaj, földgáz). Ipara kevésbé fejlett. Infrastrukturális beruházásokra szorul Potenciális tagjelölt és tagja a CEFTA-nak. 25 26 Albánia hivatalos fizetőeszköze http://www.instatgoval/ 20090422 21:00 - 26 - http://www.doksihu 4. Szerbia 4.1 Földrajz27 és közigazgatás A Szerb Köztársaság Dél- Kelet Európában található, a Balkán félsziget közepén, a Nyugat-Balkán egyik országa. A mai állás szerint nyolc szomszédja van Szerbia összes szárazföldi határa 2114,2

km. Ezt a 77 500 km2 területű országot északon Magyarország határolja, keleten Horvátország, Bosznia-Hercegovina és Montenegró, délen Albánia és Macedónia, míg keleten Bulgária és Románia. Fővárosa és legnagyobb városa Belgrád. A fővárost körülbelül 1,5 millió ember lakja (megközelítőleg a teljes lakosság 20%). A teljes lakosság 7 498 000 fő. Népsűrűsége 95 fő négyzetkilométerenként. Hivatalos nyelve a szerb, a hivatalos írásmód a cirill betűs, habár a latin írás is elég elterjedt és használatos. Mindezen túl, a Vajdaságban a törvény által szabályozva létezik még öt hivatalos nyelv. A magyar, a horvát, a szlovák, a ruszin és a román. Az országot 12 nagyobb folyó szeli keresztül, melyek 2788 km hosszban lelhetők fel. Az ország teljes területének 1,52%-át a vizek teszik ki A leghosszabb folyója a Duna. Tengerparttal már nem rendelkezik Domborzatáról elmondhatjuk, hogy Szerbia északi része, vagyis a

Vajdaság teljes egészében alföld. Az ország középső és déli részei hegyvidéki részek. Nyugaton és délen a Dinári-hegység, keleten a SzerbKárpátok és a Balkán-hegység határolja Számos kétezer méter feletti hegysége van A legmagasabb pontja 2656 méteren van a Mokra-hegységben. Szerbiában folyik össze a Tisza, a Morava és a Száva a Dunával. Éghajlata kontinentális jellegű, sok csapadékkal Míg északon kontinentális addig délen mérsékelt kontinentális éghajlat a jellemző. Nagyon gazdag állat- és növényvilággal rendelkezik. Négy jelentős területtel bíró Nemzeti Parkja van az országnak. Szerbiának mára csak egy autonóm tartománya maradt, nevezetesen a Vajdaság Autonóm Tartomány. Ezen kívül az ország 29 (+1) körzetekre van felosztva (a 30. körzet Belgrád, ami egyben főváros, régió és körzet) Továbbá községekre van felosztva. 27 http://www.srbijagovrs/pages/articlephp?id=6 20090415 22:52 - 27 -

http://www.doksihu 4.2 Társadalom és politika Szerbia lakosságát 38 népcsoport alkotja. A legnagyobb számban a szerbek lakják (82,86%), ezen kívül lakják még magyarok (3,91%), bosnyákok (1,81%), továbbá romák, jugoszlávok, horvátok, montenegróiak, albánok, szlovákok, románok, bolgárok, macedónok, svábok, csehek, oroszok, ruténok, muzulmánok stb.28 Szerbek is élnek Szerbián kívül, szinte mindegyik szomszédos országban található szerb kisebbség, de a legjelentősebb arányban Észak-Koszovóban élnek. Itt a lakosság közel 10%-a szerb A férfiak és nők aránya 1/1,05. Következésképpen, több nő él (3 792 622) az országban, mint férfi (3 588 957)29. A társadalom életkorát nézve elmondhatjuk, hogy inkább öregedő társadalomról van szó, hisz a teljes lakosság körében csak 21,5% a 20 éven aluliak aránya, míg a 60 év felüliek aránya 22,2%30. Továbbá 40 éves korig nagyobb a férfiak száma, míg 40 felett fordított ez az

arány. Kevesebb gyermek születik, mint amennyi ember elhalálozik. Alátámasztja ezt a folyamatos lakosságcsökkenés is, az 1991-es népszámlálás és a 2002-es népszámlálás között 78 836 emberrel csökkent a teljes lakosság.31 A lakosság nagy része keresztény ortodox, ezen kívül sokféle vallású ember (zsidók, keresztények, iszlámok, protestánsok stb.) él egymás mellett Legutóbbi választások 2008 tavaszán voltak Szerbiában. Ez gyakorlatilag egy népszavazással is felért, hisz a választók nem csak pártra szavazhattak, hanem egyúttal arra is, hogy szeretnének-e közeledni Európához, vagy nem kérnek belőle, és inkább Oroszország felé fordulnak. Érdekes megemlíteni, hogy a két nagy szerbiai párt, vagyis a demokraták és a radikálisok egymás mellett haladtak a közvélemény kutatások alapján, végül is a választásokat a demokraták nyerték – nyugati közvetett támogatással. A választások előtt (2008. május 1132) néhány

nappal, az Európai Unió és Szerbia aláírta a Stabilizációs és Társulási Megállapodást, így segítve a szerb demokrata erőket a választásokon. Ugyanis ez az egyezmény jelenti az EU-hoz való csatlakozás első lépcsőfokát. A választások után kiderült, hogy ennek a lépésnek nagy jelentősége volt, hisz a demokraták nyerték meg a választásokat, az új miniszterelnök Mirko Cvetkovics lett. Az ország elnöke Boris Tadic (őt 2008 januárjában választották meg) Az előző 28 http://www.srbijagovrs/pages/articlephp?id=36 20090418 14:04 http://webrzs.statserbsrgovyu/axd/en/drugastranaphp?Sifra=0013&izbor=odel&tab=28 20090418 14:03 30 http://webrzs.statserbsrgovyu/axd/en/drugastranaphp?Sifra=0013&izbor=odel&tab=28 20090418 14:35 31 http://webrzs.statserbsrgovyu/axd/en/osnphp?kljuc=1 20090418 14:49 32 http://www.magyarorszagma/modulesphp?name=News&file=article&sid=9900 20090418 15:01 29 - 28 - http://www.doksihu választásokon is

csak néhány százalék döntött, akkor a radikálisok javára. Azért mindenképpen meg kell említeni, hogy egy olyan országról van most szó, amelyik alig húsz év alatt felmorzsolódott. Egy ilyen országban ne csodálkozzunk, ha a radikális erők teret nyernek (nálunk ugyanez játszódott le Trianon után, melynek következménye volt Horthy hatalomra jutása és majd a második világháborúban való szerepvállalásunk a tengelyhatalmak oldalán). A másik dolog Koszovó esete A választások a koszovói függetlenség miatt lettek előre hozva. Mind a két politikai erő meg akarta/akarja tartani Koszovót, legalább is ezt hangoztatja, csak a radikálisok ezt az EU nélkül képzelik el, míg a demokraták szerint szükség van az EU-ra, csak így oldható meg a konfliktus. Véleményem szerint, ha nincs a Stabilizációs egyezmény, akkor megint a radikálisok nyernek. Az EU nem azért írta alá Szerbiával az egyezményt, mert Szerbia erre megérett, hanem mert

fontosabb az EU számára a térség stabilitása. Ez pedig a demokraták segítésével jöhetett létre. A főbb politikai erők közé tartozik a Demokrata Párt, a Szerb Radikális Párt, Liberális Demokrata Párt, Szerb Demokrata Párt, Szerbiai Szocialista Párt, G17 Plusz, és a Vajdasági Magyar Szövetség. Jól látszik, a jelenlegi politikai helyzet Koszovóra éleződik és az EU csatlakozásra. Politikailag nagyon labilis, a két fő politikai erő támogatottsága között alig van különbség. 4.3 A gazdaság általános jellemzése A mai Szerbiát, mint egy önálló ország gazdaságát nehéz jellemezni. Először azért, mert a mai Szerbia 2006-ban jött létre, mikor felbomlott államszövetsége Montenegróval. Ekkor kijelentette, hogy önmagát a szövetség jogutódjaként tekinti Ha ebből a szemszögből vizsgáljuk a szerb gazdaságot, akkor 2006 óta létezik szerb gazdaság, vagyis alig három éve. Ha visszaugrunk az időben, akkor 2002-től is

tekinthetjük a gazdaságot, igaz ekkor Szerbia és Montenegró volt az ország neve és Montenegróval államszövetséget alkottak. Ezért elsősorban az újdonsült Szerbiát jellemezném, de néhány esetben visszautalok 2002-ig is (ennél korábra már nem). Ezért nem is könnyű eldönteni, hogy mikortól beszélhetünk egyáltalán szerb gazdaságról, már csak azért sem, mert tavaly Koszovó kikiáltotta függetlenségét, melynek nehézipara például nagy részben hozzájárult a szerb GDP-hez. Mindehhez hozzájárul még, hogy mindig nem tisztázott a jogutódlás kérdése akár a Szövetségi Köztársaság vagy a Szocialista Szövetségi Köztársaság esetében. Másodszor azért, mert hiába írunk 2009- - 29 - http://www.doksihu et, még mindig sok elferdített statisztikákat kapunk Szerbiából. A valóságos szürke- és feketegazdaságnak, és a hatalmas korrupciónak köszönhetően. Harmadszor pedig a menekültek hulláma és kérdése is kihat a ferde

statisztikai adatok közlésére. Mielőtt részletesebben elemeznénk a szerb gazdaságot, el kell mondani, hogy Szerbia gazdasági fejlődését nagyban befolyásolja a délszláv háború. Gyakorlatilag a szerb gazdaság megszűnt létezni a háború alatt, a NATO bombázásoknak köszönhetően porig lettek bombázva a stratégiai gyárak. Gyakorlatilag a nulláról kellett/kell a gazdaságot felélénkíteni. 2001-ben a Világbank 1,3 milliárd dollár hitelt33 folyósított az országnak, gazdaságának fellendítéséért. A legoptimistább szakértők szerint is minimum 10 év kell, hogy a szerb gazdaság helyre jöjjön. Még egy apróságot mindenképpen megjegyeznék, a fizetőeszközökkel kapcsolatosan. Ez a szerb valuta, a szerb dínár. Szerbia-Montenegró államszövetsége idején kettő hivatalos fizetőeszköze volt az országnak, a szerb dínár és az euró. Montenegróban az eurót használták, míg Szerbiában a dínárt. Eredetileg még a Jugoszláv

Szövetségi Köztársaság államalakulatának idején kötötték a jugoszláv fizetőeszköz árfolyamát a német márkához, miután Németország belépett az euró övezetbe, Montenegró átvette az eurót. Szerbia pedig maradt a dínárnál. Ez is forrása lehet a két ország közötti statisztikai ferdítéseknek. A GDP alakulásáról elmondhatjuk, hogy viszonylag stabil növekedésről beszélhetünk a 2005-2008-as periódusban. Még mindig fontos szerepet kap a GDP részesedését illetően a mezőgazdaság (10,9%), a szolgáltatások aránya pedig viszonylag alacsony (41,6%)34, míg 2005-ben az ipari részesedés 25%-os35 volt. Előbbi azért jelenthet a későbbiekben gondot, mert magas foglalkoztatottságot von maga után. Ha pedig az EU piacához akar integrálódni az ország, akkor a mezőgazdaságban leépítések lesznek, vagyis munkanélküliséget generál. Az alábbi táblázat összefoglalja a szerb GDP alakulását. 2007-ben a szerb GDP elérte a 29 542,7

millió eurót, így az egy főre eső GDP 4002,2 euró36. A háborúk óta ez a legmagasabb GDP érték 2008-as gazdasági növekedés motorja volt a közlekedés és a bankszektor, illetve a kereskedelem. Az építőés feldolgozóipar visszaesést könyvelhetett el, csak úgy, mint az energetikai ipar 33 http://www.balkanhu/szerbiaphp 20090418 17:00 EU Workings Paper, 2008/2 p.102 35 http://www.balkancenterhu/pdf/radicszspdf 20090418 18:21 36 http://webrzs.statserbsrgovyu/axd/en/drugastranaphp?Sifra=0001&izbor=odel&tab=30 20090420 15:00 34 - 30 - http://www.doksihu 4. Táblázat: Szerbia néhány fontos makrogazdasági mutatójának alakulása 2005 és 2008 között 2005 2006 2007 2008 5,7 7,2 6,0 3,3 3,9 4,6 16,5 12,7 10,1 10,7 Munkanélküliségi 25,3 26,6 24,4 24,4 GDP növekedés 6,2 (%-ban) GDP per capita 2,8 (ezer euró/fő) Infláció (%) ráta (%) Forrás: http://www.itdhu/resourceaspx?ResourceID=alapadatok rs 2009 04 18 15:52 és

http://www.fmkikhu/downloadphp?id=2578 20090418 15:52 Szerbia 5% feletti GDP növekedést könyvelhetett el 2006 és 2008 között. Megjegyzendő, hogy 2006-ban 0,5%-os visszaesést konstatált, 2008-ban pedig több mint 1%-os GDP csökkenést könyvelhetett el. A 2007-es 1,5%-os növekedést valószínűleg a montenegrói kiválás váltotta ki. A GDP alakulása koránt sem mondható rossz teljesítménynek, főleg ha figyelembe vesszük Montenegró kiválását az Államszövetségből 2006-ban. Az egy főre eső GDP euróban kifejezett értéke folyamatosan növekvő tendenciát mutat 2005-től kezdve. Inflációja szintén csökkenő tendenciát mutat, bár 2008-ban 0,6%-os emelkedés mutatkozott. Ez az érték még mindig nagyon magas, példakánt említve a magyar inflációt, 2009 márciusában 2,9%37, az euró övezet inflációja pedig 0,6%-os38, ugyanebben az időben. Ezt az értéket, szükséges lesz csökkenteniük, mivel a jelenlegi euró övezet inflációs rátáját

majdnem tizennyolcszor haladja meg, de még a magyar értéket is több mint háromszorosával. A munkanélküliségi ráta gyakorlatilag stagnál, vagyis 24% körüli maradt az elmúlt 4 évben. Sajnos ezen adatok terén pozitív változás nem várható, 2008-ban az előző évhez képest nem sikerült csökkenteniük a munkanélküliséget (24,4%). A munkanélküliség helyzetét tovább rontja, hogy a szerb fiatalok nagy része még nem járt külföldön, sem Nyugat-Európában, vagy Közép-Európában, de még a volt jugoszláv utódállamokban sem. Ez azért lehet érdekes a munkanélküliség szempontjából, mert valószínű, hogy a szocializmus alatt is felellhető volt ez a probléma, a munkanélküliség, csak abban az időben Jugoszlávia nagyon sok és jól képzett munkaerőt ontott magából a Nyugat felé. Most gyakorlatilag a mobilitás nem tud megvalósulni az ország lakossága részéről a 37 38 http://www.mnbhu/engineaspx?page=mnbhu prognozis 20090418 20:59

http://www.ecbint/stats/prices/hicp/html/inflationenhtml 20090418 21:01 - 31 - http://www.doksihu vízumkényszer miatt, így a munkanélküliséget tovább növelve. A demográfiai adatokkal is jól alátámaszthatóvá válnak a munkanélküliség okai. Az elöregedő társadalom miatt az időskorúak száma szaporodik, illetve negatív a népességnövekedés. Ehhez még nagymértékben hozzájárul a háborús pusztítások, illetve a bombázások következtében porba döntött ipari szektor is. Egykoron a szocialista nehézipar „szívta” magába a munkaerőt, manapság már nem, mert gyakorlatilag ez az iparág az óta sem tért magához. Fontos tényező lehet, miszerint a vállalati struktúra is átszerveződött, vagyis a nagyvállalatok megszűntek (ezzel ezrek veszítették el munkájukat), ma már alig teszik ki a vállalkozások 1%-át39. Szerbia nem egyedi ebben a tekintetben, mivel a térségben minden országban magas a munkanélküliség (mindenhol 10%

feletti), de talán Szerbiában az egyik legmagasabb. A folyó fizetési mérlegét tekintve, elmondhatjuk, hogy a túlzott import miatt jelentős hiánya van. 2006-ban meghaladta a 30 milliárd szerb dínárt, majd 2007-ben csaknem a felére csökkent. 2008-ban a hiány a GDP 18%-ára tehető. Az ország devizatartalékai csökkentek 2007-hez képest Növekedtek a bérek 2008-ban, igaz még így is elmarad az európai átlagtól (a minimálbér körülbelül 25 ezer forintnak megfelelő dínár, míg az átlag nettó bér 2008ban 392 euró volt40). 4.4 Gazdasági ágazatok 4.41 Mezőgazdaság Szerbiában nagy hagyománya van a mezőgazdaságnak. Igaz, hogy az ipari ágazatra helyezték a hangsúlyt az előző rendszerben, de a háztáji gazdálkodások megmaradtak, azokat nem lehetett felszámolni. A klíma is tökéletes a mezőgazdaság szempontjából, a kontinentális éghajlatnak és a csapadékmennyiségnek (évente körülbelül 600 és 800 mm a csapadék) köszönhetően.

Ezen kívül tökéletes domborzati viszonyok is vannak az országban, például Vajdaság domborzata kiválóan megfelel a mezőgazdaságnak (az egész vajdaság alföld). Megközelítőleg 65%-a Szerbia teljes területének, mezőgazdasági földterület (5 734 000 hektár41). Ebből mintegy 85% művelésre 39 EU Working Papers 2008/2 p.102 http://www.fmkikhu/downloadphp?id=2578 20090420 15:22 41 http://www.srbijagovrs/pages/articlephp?id=93 20090418 22:05 40 - 32 - http://www.doksihu alkalmas (4 867 000 hektár42). A teljes földterület körülbelül egy harmada erdőség Az alföldeken és síkságokon előszeretettel termesztenek ipari növényeket (repce, napraforgó, cukorrépa) és gabonaféléket (búza, árpa, rozs, kukorica stb.), illetve szálas takarmányt (például lucerna) és zöldségeket (krumpli, bab stb.) A fennsíkokon illetve a hegylábaknál és oldalakban pedig a szőlőt és más gyümölcsfajokat részesítik előnyben. A hegyvidékeken

jellemző az állattartás, elsősorban juhféléket és szarvasmarhát tenyésztenek. Az öntözéses rendszer hagy némi kivetni valót maga után, ez a mezőgazdasági támogatások szándékos megvonása miatt van. Alig 17%-a a földeknek van ellátva öntöző rendszerrel, így bizonyos növények termesztése hátrányba kerül, mivel nem áll rendelkezésre a megfelelő infrastruktúra, technika. Ilyen például a cukorrépa, a napraforgó, a szója és a takarmánynövények. Ennek majd lehet negatív hatása is, mivel az EU támogat minden bioüzemanyag előállításához szükséges növénytermesztést, így például a napraforgóét. Elmondható, hogy a támogatások hiánya miatt, a mezőgazdasághoz szükséges gépek rossz minőségben vannak, a gépek átlagélet kora meghaladja a 12 évet. Kifejezetten elmaradott a mezőgazdaság infrastruktúrája, sürgős reformok szükségesek a versenyképesség fenntartása végett. A 43 mezőgazdaságban

foglalkoztatottak száma körülbelül a teljes lakosság 20%-a . Ez majdnem 1,5 millió embert jelent. Legtöbben az állattenyésztéssel foglalkoznak, és a gabonafélék termesztésével (e kettő ágazat százalékos részesedése 85%). A maradék részesedés jelentős részét a szőlőgazdálkodás foglalja el. Az alábbi diagramban néhány termény növény 2008-as betakarított mennyiségét foglaltam össze. 42 43 http://www.srbijagovrs/pages/articlephp?id=93 20090418 22:05 EU Working Papers 2008/2 p.102 - 33 - http://www.doksihu 5. ábra: Betakarított terménynövények tonnában kifejezve 2008-ban termelés tonnában bú za ár ku pa ko ric a za b r cu o z ko s na rrép a p ip rafo ar i p r gó ap rik do a há ny sz ój a ko m ló 7000000 6000000 5000000 4000000 3000000 2000000 1000000 0 tonna Forrás: http://webrzs.statgovrs/axd/en/poljoprivreda/index1php?ind=1 20090418 12:05 Jól látható, hogy a legtöbbet a kukoricából takarítottak be, ez meghaladja a

6 millió tonnát! A második legtöbb betakarított növény a cukorrépa (az ipari növényeket tekintve, ez a legnagyobb mennyiségben betakarított növény). A harmadik helyen a búza van, de már alig 2 millió tonnát takarítottak be belőle. Az összes többi növény betakarított mértéke 1 millió tonna alatt van. Konklúzióként levonható, hogy Szerbia mezőgazdaságát meghatározza a kukorica, a búza, és a cukorrépa termesztés. A zöldségeket illetően elmondható, hogy egyik zöldségféle sem haladja meg mennyiségben az 1 tonnát. A legtöbbet a krumpliból termesztenek (2008-ban 843 545 tonnát44), a második legjelentősebb zöldség a káposzta, de ebből már fél millió tonnával kevesebbet szedtek be a földekről. A szálas takarmányokat illetően, a legtöbbet a lucernából termesztenek, meghaladja az 1 tonnát. Ezt követi a széna több mint fél tonnával, majd a takarmánykukorica, melyből kevesebb, mint fél millió tonnát termeltek be.

Jóval kevesebb gyümölcsöt termesztenek, mint zöldséget, vagy gabonát A gyümölcsök között a szilva, szőlő és alma haladja csak meg az évi 100 ezer tonnát, a többi gyümölcs, mint például a körte, barack, málna, cseresznye, meggy éves termésük jóval 100 ezer tonna alatt van. Ezekkel főleg a lokális piacokat látják el A fenti számokból jól láthatjuk, hogy a szerb mezőgazdaság földrajzilag nincs rossz helyzetben, sőt mondhatni, hogy kiváló adottságai vannak. A földrajzi adottságot tekintve a jól 44 http://webrzs.statgovrs/axd/en/poljoprivreda/index1php?ind=1 20090418 22:03 - 34 - http://www.doksihu prosperáló növények elsősorban a Vajdaságban teremnek. A politikai hozzáállás ellenben már nem olyan jó. Ennek oka elsősorban a szocialista iparosítás hagyatéka lehet. Ami az állattartást illeti, fontos megemlíteni, hogy nem csak a mezőgazdaságnak van hagyománya, hanem az állattartásnak és állattenyésztésnek is.

Szerbiát mondhatjuk agrár országnak). A szárnyasok és a sertések vezetik az állattenyésztést Jelentős még a birka- és marhaállomány. A méhészetnek, kecske- és lótartásnak kisebb a jelentőssége A lenti ábra jól mutatja, hogy 2006 és 2008 között, a négy legjelentősebb állatfaj tenyésztésének darabszáma hogyan alakult. Ha a 2008-as évet vizsgáljuk, akkor elmondható, hogy a szárnyasok száma nőtt, több mint 500 ezerrel. A második legnagyobb számú állatfaj a sertés, mely 2006-tól ugyan lassú, de folyamatos csökkenést konstatált és így 2008-ban valamivel több, mint 3,5 millió darab volt belőle, ugyanígy csökkent a marhafélék száma is (2008-ban valamivel több, mint 1 millió darab volt belőlük). A birkáknál stagnálást vehetünk észre, gyakorlatilag nem változott a számuk. 6. ábra: A négy legjelentősebb állatfaj darabszámának alakulása 2006 és 2008 között Állatok darabszámának változása darab (ezer) 20000

15000 10000 5000 0 marha sertés 2006 birka 2007 szárnyas 2008 Forrás: http://webrzs.statgovrs/axd/en/poljoprivreda/rezultats1php 20090418 22:12 Fontos megjegyezni, hogy az állattartás révén, nem csak élőállatként értékesítik őket, hanem húsukat, és az állatokból nyert egyéb produktumokat is, mint például tejtermékek, tojás, vagy akár szőrüket, tollukat. Ha a hústermelést nézzük 2006 és 2008at illetően, akkor megállapítható, hogy 2008-ban csökkent disznóállomány mértéke, míg a szárnyasok, sertések, birkafélék mennyisége nőtt. Csekély számban ugyan, de - 35 - http://www.doksihu növekedett. Ha elosztjuk a húsmennyiségeket a lakosság számával, akkor azt kapjuk, hogy egy főre a tavalyi évben 35 kg sertéshús, 10,2 kg szárnyas hús, 13,2 kg marhahús, és 3 kg birkahús jutott. A szerb mezőgazdaság még állít elő nagy mennyiségben mézet (2008-ban 2561 tonna45), illetve még tejterméket. Mindenképp ráférne a szerb

mezőgazdaságra és agráriumra a támogatás és korszerűsítés, illetve oda kell figyelni a magas mezőgazdasági foglalkoztatásra is, nehogy további munkanélküliséget generáljon a későbbi mezőgazdasági reformcsomag (az EU miatt, muszáj lesz a mezőgazdasághoz hozzányúlni, racionalizálni). 4.42 Ipar A szerb iparról elmondhatjuk, hogy a nehézipar határozta meg az ipari termelést, hiszen a szocialista időkben az ipart erőltették. Óriási gyárkomplexumokat építettek az országban, több tízezer embernek munkát adva így. A szerb ipar elég elmaradott, hiányzik a pénz. Nincsenek fejlesztések, elavultak az ipari berendezések Ennek is, mint mindennek, a háborús évek az okozói. A NATO bombázások a földdel tették egyenlővé a gyárakat, az ipari parkokat. Például az újvidéki kőolaj-finomítót, a Kombinat Trepca, koszovói akkumulátor gyárat, a Zemunban található Ikarusz autóbuszgyárat és Gaenika gyógyszergyárat, Valjevo-i Krusik

szerelvénygyárat, a Subotica-i Sever gépgyárat. Annak idején, az ipari tevékenységeket a nagyvállalatok végezték. A szerb ipar a rendszerváltás után –rögtön háború tört ki-, iparának nagy részét a hadiipar felé fordította. Vegyipar, nehézipar, hadiipar, gépipar, stb Az ipar újbóli fellendülésének kulcsa a globalizációban és a privatizációban rejlik. A szerb ipar egy részét már sikerült privatizálni, tehát a folyamat elindult. Fontos, hogy át kell térni, olyan termékek gyártására, mely versenyképes ez európai piacon. A nemzetközi segítség (hitelek, segélyek) racionalizált felhasználásra van szükség. A szerb ipar 2006-ban 4,7%-al nőtt, 2007-ben 3,7%-al, majd a tavalyi, 2008-as évben alig haladta meg az 1%-os növekedést46. Lassú visszaesést láthatunk a 2006-os montenegrói kiválás után Ebben valószínűleg nagy szerepet kap az, hogy Montenegró ipara igen fejlett, vagyis kiválása az összesített szerb iparban

meglátszik. Ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy az 45 46 http://webrzs.statgovrs/axd/en/poljoprivreda/rezultats5php 20090419 15:02 http://webrzs.statgovrs/axd/en/drugastranaphp?Sifra=0015&izbor=odel&tab=77 20090419 17:42 - 36 - http://www.doksihu összesített ipari termelés az ezredforduló óta, folyamatosan növekszik, bár 2008-ban még így is alig érte el az 1990-es év szintjének felét. 7. ábra: Szerbia ipari termelése %-ban kifejezve, 1990-es bázisévhez viszonyítva ipari termelés %-ban, az 1990-es évhez képest 120 100 100 % 80 60 44,1 40 48,4 46,2 45,8 42,8 50,2 50,7 20 0 1990 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 ipari termelés Forrás:http://webrzs.statgovrs/axd/en/drugastranaphp?Sifra=0015&izbor=odel&tab =80 2009.0418 17:57 A 2007-es év mondható áttörésnek abból a szempontból, hogy ebben az évben haladta csak meg a termelés az 50%-ot a NATO légibombázások óta. Ez is jól példázza, hogy a bombázások

mennyire visszavetették a szerb ipar fejlődését. Szerbia hegyei ércekben gazdagak, különösen rézércben, ezért jelentős az érc kitermelés. Különösen érintett területek Bor és Majdanpek területei Ezen kívül cinkérc, ólomérc található még nagy mennyiségben. Lignitben is gazdag területei a Száva környékén találhatók. Az ipar szempontjából Belgrád, a főváros nagyon jelentős, mivel az ipari termelés felét adja körülbelül. Tőle délebbre fekszik például a híres, Kragujavec-ben található Zastava gyár, mely autókat, és fegyvereket gyártott (az üzem kapacitása körülbelül évi 60 ezer jármű, de nincs kihasználva). Még az 50-es években települt ide. Sajnos szintén a háború áldozatává vált e létesítmény is Ma személyautókat, kisteherautókat gyártanak. Az ipar második felének alakulásához nagyban hozzájárul a Vajdaság. Nis-ben (Szerbia déli része) elektronikai gépeket és berendezéseket gyártanak. Ami az

ipar foglalkoztatottságát illeti, az aktív lakosság 52%-a dolgozik ezen a területen, 47 ami 696 540 főt jelent47. Ebből 32,9% http://www.srbijagovrs/pages/articlephp?id=90 20090419 19:00 - 37 - dolgozik kis- és http://www.doksihu középvállalkozásokban, a maradék közel 68% pedig nagyvállalati alkalmazott. A következő diagramm a négy legjelentősebb ágazat részesedését vázolja fel (2008-as részesedési adatok, de ez jellemzően igaz kisebb-nagyobb változásokkal az elmúlt 4-5 évre). A teljes ipar 57,17%-át öleli fel az élelmiszeripar (22,31%), a fémipar (7,93%), a vegyipar (10,16%) és a villamos energia és gázipar (16,77%)48. A maradék 42,83%-ban több kisebb jelentőségű iparág található. 1% körüli vagy 1% alatti részesedése van például a vasérc- és kőbányászatnak (0,10% és 0,94%), a textiliparnak (1,23%), a cipőés bőrgyártásnak (0,74%), az irodai gépek és számítógépeknek (0,20%), rádió televízió és

kommunikációs eszközök gyártásának (0,15%), újrahasznosító iparnak (0,28%)49. Ez utóbbi nagyon alacsony, főleg ha az EU-s színvonalat nézzük. Meg szeretném említeni, azokat az ágazatokat is, melyek töredékeik az itt felvázolt négy húzó ágazatnak ugyanakkor az átlagot tekintve jelentősebb a részesedésük. Ilyen például a bányászat (3,05%), finomított kőolajtermékek és koksz feldolgozás (3,24%), műanyag- és gumigyártás (3,3%), gépgyártás (3,26%), elektronikai berendezések gyártása (2,49%)50. Megjegyezném, hogy az itt felsorolt adatok, részesedések 2008-ra vonatkoznak, de ezek az ágazatok nagyrészt hasonló értékeket mutatnak az elmúlt négy-öt évre visszamenőleg. A húzóágazatok közül a fémipar és a vegyipar az, amely növelte részesedését a tavalyi évben 2004-hez képest. 8. ábra: négy legjelentősebb iparágazat részesedése az egész iparból 2008-ban Néhány iparágazat % -os rész esedése az iparból 2008-ban

élelmiszeripar vegyipar villamosenergia és gáz fémipar más Forrás:http://webrzs.statgovrs/axd/en/drugastranaphp?Sifra=0015&izbor=odel&tab =20001 2009.0419 19:21 48 http://webrzs.statgovrs/axd/en/drugastranaphp?Sifra=0015&izbor=odel&tab=20001 20090419 19:35 49 http://webrzs.statgovrs/axd/en/drugastranaphp?Sifra=0015&izbor=odel&tab=20001 20090419 19:35 50 http://webrzs.statgovrs/axd/en/drugastranaphp?Sifra=0015&izbor=odel&tab=20001 20090419 19:35 - 38 - http://www.doksihu A négy húzóágazat részesedéséről elmondhatjuk, hogy 2006 és 2008 között szinte tartotta a részesedést, vagyis stabilnak mondható. A legnagyobb változást az élelmiszeripar könyvelhette el, mindössze 0,70%-os csökkenést 2006-hoz képest. A villamos energia és gáz ipar gyakorlatilag stagnált, minimálisan növelte részesedését. A vegyipar szintén növelt részesedésén, míg a fémfeldolgozás veszített egy keveset. 4.43 Energia szektor

Mindenekelőtt, le kell szögezni, hogy a szerb energia szektor nem képes ellátni az országot. Óriási importfüggőség alakult ki Az országon belül vannak energiahordozók, de ezek csak részben tudják az ország szükségleteit fedezni. Elképzelhető azonban az is, hogy nem is éri meg teljesen kiaknázni az energiahordozókat. Közel 40%-os importfüggőségről beszélünk, ami nagyon jelentős, továbbá ez a kiadás nagyban növeli az amúgy sem túl jó állapotban lévő külkereskedelmi mérleg hiányát. Sőt egyes források szerint ez az energiafüggőség csak növekedni fog, 2020-ra elérheti akár az 5762%-os arányt is51. Így Szerbia külkereskedelmi mérlege nagymértékben passzívvá válhat. Jelenleg a kibányászott energiahordozók 84%-a52 barnaszén, mely túlnyomórészt rossz minőségű. Vagyis stratégiailag nem jók a lignitfajták Egyébként is az ország széntartalékai körülbelül 40-50 évre elegendőek, tehát a hazai kitermelés

sem megoldás, ráadásul véges is. Ugyanez az adat a kőolajat és a földgázt illetően 20 év53 Az elektromos áram mintegy 30-32%-át vízierőművek adják (például a Vaskapu, Djerdab). Az 1990-es bázisévhez viszonyítva, elmondhatjuk, hogy a szerb fogyasztás a következőképpen alakult: 20% elektromos energia, 47,2% folyékony és 17% gáz halmazállapotú fűtőanyag, illetve 15,4%-a szilárd fűtőanyag, amit a jövőbeni stratégia szerint le akarnak csökkenteni körülbelül 10%-ra54. Nem megfelelő a fogyasztási szerkezet Szerbiában. A lakosság fogyasztja el, az energia több mint felét Ezen az arányon változtatni kell. Elsősorban úgy, hogy növelik a lakossági energiafogyasztók hatékonyságát. Az elmúl években gyakorlatilag csökkent az ipari szektor energia felhasználása. Hiányoznak az erőművek Az elmúlt évtizedben nem épült új erőmű! 51 Európai Tükör 2007/11, November. Sefcsich György: Az észak-vajdasági régió gazdasága p108

Európai Tükör 2007/11, November. Sefcsich György: Az észak-vajdasági régió gazdasága p108 53 http://www.srbijagovrs/pages/articlephp?id=67 20090419 22:42 54 Európai Tükör 2007/11, November. Sefcsich György: Az észak-vajdasági régió gazdasága p108 52 - 39 - http://www.doksihu 2006-os adatok alapján, abban az évben 25 516 GWh55 elektromos energiát állított elő az ország. Ennek 98%-át, fűtés céljára használták fel Az ipari szemét nagy részét (95%át) fűtésre használják fel A természetes gázok nagy részét szintén a fűtésre használják fel. Fűtésre összesen 44 999 TJ-t56 használtak fel 2006-ban Szerbia helyzetét tovább rontja, hogy Koszovóban található Európa utolsó legnagyobb lignitlelőhelye, ami gyakorlatilag teljesen kiaknázatlan (mindössze néhány százaléka van kibányászva). Szerbia helyzete korántsem mondható kielégítőnek. Borzasztó nagy importfüggősége teljes mértékben kiszolgáltatottá teszi az

ország gazdaságát. Alternatív energiaforrásokat kell találniuk, illetve átfogó és átlátható koncepciót kell készíteniük az energiafüggőség feloldását illetően. Az Európai Unió finanszírozza az ilyen típusú beruházásokat, sőt azok az országok melyek csatlakozni akarnak, teljesíteniük kell egy bizonyos százalékot. Így Szerbiának előbb vagy utóbb, de mindenképp erőfeszítéseket kell tennie a megújuló energiaforrások támogatására. További lehetőségként szerepel az udvarnoki földgáztározó megépítésének terve, illetve ezzel részben magyarázható az oroszbarátság. Kézzel fogható tény, hogy egész Európa –nemcsak Szerbia- az orosz gáztól függ, és ha nemzetközi konfliktusa támad Oroszországnak valamelyik európai országgal, akkor kiszolgáltatottá válhat egész Európa. Éppen ezért van jelentősége egy vagy több alternatív kőolaj- és gázvezeték kiépítésének, ami vagy Oroszországtól független, vagy

Szerbia, mint tranzit ország szerepel a terveken. Létezik ilyen terv, ez a Déli Áramlat. 2008-ban írt alá megállapodást az orosz és a szerb elnök egymással a vezeték megépítése érdekében. Ez a vezeték Oroszországból indulna, Bulgárián és Szerbián keresztül jutna el Magyarországra a gáz, és innen menne tovább NyugatEurópába. Ez a szerb kormánynak létfontosságú projekt. Egyrészt, mert importfüggőségük valamivel oldódhatna, másrészt a szerb gazdaság javulhatna, mivel tranzitdíjat kapna Szerbia minden egyes köbméter gázért vagy kőolajért. Az anyagiakon kívül, fontos a lakosság ellátása megfelelő energiával. Jó példa lehet erre az idei (2009) orosz krízis, mikor is Ukrajna nem fizetett –az oroszok állítása szerint nem akart, mert a szerződésben nem egyeztek- az orosz gázért, és ezért elzárták a gázvezetékeket az oroszok. Szerbiának elfogyott minden tartaléka –jelenleg az orosz gázt és kőolajat

Magyarországon keresztül kapja- és a magyar kormánytól kért segítséget. Ha nem ad a magyar kormány gázt, lehet, hogy nagyobb szociális krízis robban ki. Szerbia nagymértékben kiszolgáltatott. A másik gázvezeték, ami az EU projektje a Nabucco 55 56 http://webrzs.statgovrs/axd/en/drugastranaphp?Sifra=0015&izbor=odel&tab=883 20090419 22:02 http://webrzs.statgovrs/axd/en/drugastranaphp?Sifra=0015&izbor=odel&tab=883 20090419 22:03 - 40 - http://www.doksihu vezeték, ami éppen az „ellenpólusa” a Déli Áramlatnak. Célja az orosz gáz függőségének megszüntetése. Mivel Szerbia nem EU tag, ezért ez a vezeték nem menne át e tervek szerint az országon. Ebből a szempontból Szerbiának indifferens, hogy a jelenlegi vezetékből, vagy a Nabucco vezetékből kapnák a gázt. Ezt az EU rossz szemmel veszi, hogy a Déli Áramlatot támogatta Szerbia, illetve alá is írta a szerződést. Ugyanakkor ez egy patt helyzet Szerbia számára, mert

ugyan szeretne az EU-hoz csatlakozni, de jelenleg az energiahordozók importfüggőségének megoldása fontosabb. 4.44 Turizmus és idegenforgalom Jugoszlávia turizmusát jelentősen meghatározta a tenger. Mivel Szerbia, tenger nélküli ország lett, ezért más alternatív idegenforgalmi célokat kell kínálnia a turistáknak. Egyfelől Belgrád a szerb turizmus egyik fő vonzereje Szerbia sokat profitálhat az átutazó turizmusból. Mivel Európa és a Balkán, vagy Európa és Ázsia kapujának szokták emlegetni, sok turista fordul meg átutazóban. Elsősorban a román és bolgár tengerpartokhoz utazók. Gyógyfürdő-turizmus, a kulturális turizmus, gasztronómiai turizmus, sportturizmus stb. Nem csak a Vajdaságban jelentős a konferencia turizmus, hanem Belgrádban is. Megjegyzendő, hogy Szerbia idegenforgalmát nagy részben befolyásolja a Vajdaság, hiszen itt szinte a turizmus minden fajtája megvalósítható. Ahhoz, hogy turisták jöjjenek egy

országba, fontos, hogy stabil legyen politikailag, illetve társadalmilag is. Szerbiáról ez nem mondható el, például, Dél-Szerbiában feszültségek uralkodnak a koszovói krízis miatt. A Duna lehetne a szerb turizmus jövőbeli kulcsa. A folyó nyolc országot köt össze, hajózhatóságának tökéletesítésére, a hozzá kapcsolódó infrastrukturális fejlesztések, beruházások véghez vitelére kell komoly összegeket fordítani. Javítani szükséges még a nemzetközi megítélését. Véleményem szerint nem ez az ágazat lesz Szerbia legprosperálóbb ágazata az elkövetkezendő években. A vendéglátóiparban, 2006-ban 42 329 098 szerb dínárt57 hagytak a külföldi turisták. Ez majdnem félmillió dínárral több mint az előző évben. Sőt az ezredforduló óta, ez a forgalom növekedett, 2006-os forgalom csaknem a duplája nőtt 2001-hez képest. Igaz, hogy a szerb statisztikák nem szolgálnak 2006-nál frissebb adatokkal, így messzemenő

következtetéseket nem lehet 57 http://webrzs.statserbsrgovyu/axd/en/drugastranaphp?Sifra=0008&izbor=odel&tab=1001 2009.0419 22:56 - 41 - http://www.doksihu levonni, nagyban hozzájárul az is, hogy 2006 óta nincs tengerük. Ezért konkrét adatok híján nem lehet a visszaesés mértéket megtippelni. Az eltöltött vendég éjszakák számát illetően már vannak friss adatok. Ezek szerint, 2008-ban több mint 7 millió vendégéjszakát töltöttek el az ide utazók (7 334 106)58, ez közel azonos a 2007. évi adatokhoz. Mikor még volt az országnak tengerpartja, a statisztikák szerint kevesebb vendégéjszakát töltöttek el Szerbiában. (Ezt én furcsának tartom, véleményem szerint a statisztikai adatok nem a valóságnak megfelelőek) Természetesen ehhez hozzáadhatjuk a feketegazdaság által „eltitkolt” vendégéjszakák számát is, ami saját tapasztalataim szerint, igen magasak lehetnek. Véleményem szerint, ki kell használnia Szerbiának és

meg kell találnia komparatív előnyeit a turizmus terén, ilyen lehet a vadászturizmus is (lásd a Vajdaság résznél). 4.45 Közlekedés Szerbia közút hálózata igen rossz helyzetben van. A közutak teljes hossza 48 423 km59, melyből körülbelül 37%, nemzetközi útvonal. Az utak minősége igen sok kívánnivalót hagy maga után. Jelentős különbség mutatkozik az erre a célra elkülönített forrásokat illetően, ha megnézünk más európai országokat. Szerbia költségvetésének töredékét fordítja az utak karbantartására. Jelentős súllyal bír azonban a nemzetközi folyosók megemlítése. Szerbián haladnak keresztül a 7-es és 10-es számú folyosók Ezért elkezdődött egy autópálya építési projekt. Nem csak az utak vannak rossz állapotban, de a járművek állapota sem felel meg az EU-s szabványoknak. Régi és öreg az autópark. A vasúti közlekedésről elmondható, hogy majdnem négyezer kilométer hosszú a vasúti hálózat, de ebből

csak alig hét százalék dupla pályás. Hat fővonala van az országnak ebből, négy Belgrádból indul. Mindössze a pályák 38%-a60 elektromos pálya, a hozzájuk tartozó infrastruktúra fejletlen, elavult. Folyami közlekedéséről elmondható, hogy jól hajózhatóak a folyók, a Duna a legbiztonságosabb. Bár a folyami hajózás közel sem veszélytelen a kalóztámadások és a korrupció miatt, viszonylag biztonságos. Kettő nemzetközi reptere van Szerbiának, Belgrád és Nis 58 http://webrzs.statserbsrgovyu/axd/en/drugastranaphp?Sifra=0008&izbor=odel&tab=1101 2009.0419 23:06 59 http://www.srbijagovrs/pages/articlephp?id=97 20090419 22:56 60 http://www.srbijagovrs/pages/articlephp?id=97 20090419 22:59 - 42 - http://www.doksihu 4.5 Privatizáció A szerb privatizációt mindenképpen meghatározza a volt szocialista rezsim. A vállalati struktúra nagy részét a nagyvállalkozások tették ki. Ezeket kell most privatizálni. Ez igen nehéz feladat, mivel

olykor a szerb kormány feltételeket szab a privatizációnak. A privatizációnak gyakori feltétele az, hogy a dolgozókat vegye át az új tulajdonos, mivel így is sok munkanélküli van az országban. Már volt erre példa, hogy azért állt el a vásárlástól a nyertes vállalkozás, mert utólag feltételül szabta a szerb kormány a dolgozók megtartását. Vagyis a szocialista rendszert fel kell számolni ahhoz, hogy az állam bevételhez tudjon jutni. Másik nagy probléma, a tulajdonviszonyok tisztázatlansága, átláthatatlansága. A háborús elkobzások, az önkényes kisajátítások, az elszakadt részek rendezése mind bizonytalanságot gerjesztenek. Rá kell jönnie Szerbiának, hogy elkerülhetetlen a külföldi vállalatok térnyerése az országban, egyszerűen nincs belföldi fizetőképes kereslet az állam vagyonára. Igaz, ezzel nagy teret nyerhetnek a külföldi vállalatok. Szerbia abban a helyzetben van, hogyha akarná, sem tudná rögtön

értékesíteni az állami vagyont. Oka lehet ennek, hogy sok vállalat van a dolgozók „kezében”, ami időt vesz igénybe. Továbbá Szerbiának égetően szüksége van a pénzre, mert ezzel is finanszírozhatná a költségvetési hiányát, vagy az államadósságát. Azonban ha nem megfelelően mérik fel a vagyon értékét, akkor sokat veszíthetnek vele. Ehhez viszont időre van szükség, a fent említett problémák miatt. Összefoglalva elmondhatom, hogy Szerbiában a következő indokok miatt lassú a privatizációs folyamat: idegenkedés a külföldi befektetőktől, politikai bizonytalanság, mesterséges védelme néhány stratégiailag fontos ágazatnak, korrupció, kiszámíthatatlanság. A szerb privatizáció 2003-ban indult meg. Problémát okoz az is, hogy hiányzik a zöldmezős beruházás az országban (az exportnövekedést és a munkanélküliség csökkenését ettől lehetne remélni). Eddig nagyon kevés zöldmezős beruházás valósult meg A

gazdasági fellendülés érdekében, mindenképp külföldi befektetésekre szorul a vegyipar, az energiaipar, az élelmiszeripar és a szolgáltatások, illetve a bombázások miatt elpusztult infrastruktúra és a hozzá tartozó beruházások. Már sok egységet privatizáltak a feldolgozóiparban. Jelenleg 386 állami cég61 van eljárás alatt 2008-ban közel négyezer vállalatot adtak el. Idén a ruhagyárak, autóbusz-közlekedési vállalatok, mélyépítészet, állattartás, könyvkiadás, könyvgyártás területén várhatók privatizációk. További példákat említve, privatizálásra kerültek az elmúlt években a dohánygyárak, a 61 http://www.itdhu/resourceaspx?ResourceID=befektetes rs 20090419 12:52 - 43 - http://www.doksihu sörgyárak, a Jubanka (bankszektor), a Sartid (acélgyár). Mindenképp említésre méltó, hogy egyedül Szerbia az a szomszédos ország, ahol a privatizáció még javában folyik, és van keresni valója a magyar tőkének. 4.6

Külföldi működő tőke és külkereskedelem Ami a külföldi működő tőkét illet, elmondható, hogy a privatizációnak köszönhetően, jelentős mértékű befektetés érkezett az országba. 2003-ban kezdődött el a privatizáció, ezzel lehet párhuzamba kötni a tőke „megindulását”. Az alábbi diagramm a működő tőke beáramlásának mértékét ábrázolja. 9. ábra: Külföldi működő tőke beáramlása Szerbiába 2003 és 2008 között Külföldi működő tőke beruházás mértéke 6 000 000 (ezer USD) 5 000 000 4 000 000 3 000 000 2 000 000 1 000 000 0 2003 2004 2005 2006 2007 2008 FDI Megjegyzés: a 2008-as adat csak féléves adat (január-június) Forrás: http://www.siepagovrs/site/en/home/1/investing in serbia/strong fdi figures/ 2009.0419 23:21 2006-ban érte el tetőpontját az FDI beáramlása, ezután lassuló tendenciát mutat a tőkebefektetés, mivel a vállalatok nagy részét már sikerült privatizálni. Mára már csak a

„kényesebb” helyzetű vállalatok maradtak. A szektorokat illetően elmondhatjuk, hogy az elmúlt években a legkedveltebb szektor a bank szektor volt a befektetők előtt (több mint 3,5 milliárd dollárral). A második legkedveltebb szektor a telekommunikáció és a közlekedés volt, meghaladta a 2 milliárd dollárt, majd a feldolgozóipar következik, szintén meghaladva a 2 milliárd dollárt. Jelentős befektetést konstatált még a kis- és nagykereskedelem, illetve az ingatlan szektor. Az EU országai a legaktívabbak - 44 - http://www.doksihu Szerbiában, különösen Ausztria, Görögország, Hollandia és Németország. Norvégia is jelentős befektető. Az első húsz befektető közül tizennégy EU-s ország (70%) Magyarország 9. a befektetők listáján, 322,45 millió dollárral (a legaktívabb Ausztria, 2,157 milliárd dollárt fektetet be)62. Befektetői között találhatjuk szomszédjait, illetve a térség országait, igaz csekélyebb mértékben. Ha

az EU országainak összes befektetéseit nézzük, akkor megállapítható, hogy körülbelül 85%-a, a befektetéseknek ezekből, az országokból származik. Vezető befektetői vállalatok az összes külföldi működő tőke arányában, olyan híres vállalatok, mint például a Gazprom az energia szektorban, a Philip Morris a dohányiparban. A legnagyobb befektető a norvég Telenor, ami a szerb távközlésben van jelen. Szerbiából kiáramló tőke nagysága elenyésző A külkereskedelemről elmondhatjuk, hogy Szerbia legfőbb partnere az Unió. Kereskedelmének kettő harmadát vele bonyolítja le. Magyarország a 8 partnere Szerbiának, az exportot és importot figyelembe véve. Természetesen az EU után a régióbeli országok a főbb kereskedelmi partnerei. Az orosz-szerb barátságból adódóan, Oroszország is jelentős kereskedelmi partnere. Legjelentősebb importpartnerei a következők: Oroszország, Kína, Németország, Olaszország, Bulgária, Magyarország,

Franciaország, Ukrajna, Románia, Bosznia-Hercegovina, Horvátország. Oroszországból és Ukrajnából főképpen olajtermékeket importál. Magyarországról a feldolgozott termékeket és a gépeket importálja. Behozatalra kerülnek gyógyszerek, vegyipari termékek, kész és félkész acélipari termékek, és faipari termékek. Export oldalról elmondhatjuk, hogy többlete leginkább a régióbeli országokkal van, mint például Macedóniával, Montenegróval, Bosznia-Hercegovinával, Horvátországgal, Romániával, és Szlovéniával. Az EU-s országok közül a legtöbbet Németországba, Olaszországba és Ausztriába exportálnak. Igen jelentős még Oroszország szerepe Főbb exporttermékei közé tartozik a mezőgazdasági növények közül a kukorica és cukor, továbbá a gumiabroncsok és rézlemezek, a vas- és acélalapanyagok, gépalkatrészek, a bőr lábbelik, és a polietilén. 2007-ben az import csaknem a duplája volt az exportnak, ez óriási passzívumot

jelent (ez az arány korábban is fenn állt). A privatizáció által generált export valószínűleg még csak ezek után fog jelentkezni az exportban. Az energiahordozók miatti függésnek köszönheti az importnak való kiszolgáltatottságot. 2008-ban a legtöbbet importált ország Oroszország volt, 3 492,6 millió dollárral, ami a 62 http://www.siepagovrs/site/en/home/1/investing in serbia/strong fdi figures/ 20090419 23:56 - 45 - http://www.doksihu teljes importnak a 15,2%-át teszi ki63. Valószínűleg a gáz és kőolaj import és azokhoz kapcsolódó beruházások miatt ilyen nagy a részesedése. A legtöbbet BoszniaHercegovinába exportálta Szerbia, a teljes export 12,2%-át, megközelítve ezzel a 1 338,7 millió dolláros értéket. 4.7 Magyar-Szerb kapcsolatok A két ország kapcsolatát nem lehetne éppen zökkenőmentesnek nevezni. Ez sajnos a politika miatt van (a magyar kisebbség ügye, atrocitások). Gazdasági téren viszont egyre jobb kapcsolatokat

ápol a két ország. Először is, a legfontosabb az, hogy a magyar tőke teret tudott nyerni Szerbiában. A magyar befektetések elsősorban a bankszektorba, az útépítésbe, illetve a telekommunikációba irányulnak. Ezen kívül még fontos a mezőgazdaság, járműipar, energetika és bányászat, bőripar, textilipar, gyógyszeripar, faipar és a turizmus. A szerb-magyar tőkeáramlást illetően elmondhatjuk, hogy magyar aktívum jelentkezik, vagyis szinte csak Magyarország fektet be, a szerb befektetés jelentéktelen (néhány millió euró). A magyar befektetők több mint 300 millió dollárt fektettek be 2007-ig Szerbiában. Az OTP Nyrt felvásárolt több bankhálózatot, és új néven, Szerbiai OTP Bank néven lefedi az egész Vajdaságot, komoly fiókhálózatot létrehozva. A MOL Nyrt az üzemanyag kereskedelemben van jelen, több mint húsz töltőállomást létesítve (az egyetlen magyar befektető, aki zöldmezős beruházást hajtott végre). A harmadik

legnagyobb befektető a Betonút Zrt mely az építőiparba fektetett be. Az alábbi táblázatban összefoglaló adatokat kaphatunk a 2006/2007-es külkereskedelmi forgalomra. Jól látható, hogy jelentős magyar aktívum van Sokkal többet exportálunk Szerbiába, mint importálunk. A behozatalnál érdemes megnézni, hogy az energiahordozókat leszámítva, mindenben nőtt a behozatal 2006-hoz képest. Legjelentősebb mértékben a feldolgozott termékek és az élelmiszerek behozatala nőtt. A kiviteli oldalon pedig minden téren növelte az ország az exportot. 63 http://www.siepagovrs/site/en/home/1/importing from serbia/foreign trade data/foreign trade by co untries/ 2009.0419 12:22 - 46 - http://www.doksihu 5. Táblázat: A magyar-szerb külkereskedelem áruszerkezete (M EUR) Forrás: http://www.itdhu/resourceaspx?ResourceID=alapadatok rs 20090419 21:01 Jelentős aktívumok pénzben kifejezve elérte a 675,5 millió eurót64. Az exportot meghatározza a feldolgozott

termékek és gépek kivitele, míg az import oldalon a meghatározó termékek a feldolgozott termékek. Megjegyzendő, hogy e termékek importjának értéke is jóval csekélyebb, mint a magyar. Fontos megemlíteni, hogy kettő bilaterális egyezményt kötött az ország. Az egyik a „Kettős adóztatás elkerülését célzó egyezmény és beruházás-védelmi megállapodás”, a másik pedig a „Gazdasági Együttműködési Megállapodás”65. Előbbi 2001-ben, utóbbi 2005-ben került aláírásra 4.8 Szerbia kapcsolatai nemzetközi intézményekkel 4.81 CEFTA A Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodás azért jött létre, hogy a tagországok egymás közötti kereskedelmét segítse. 1992-ben hozták létre, Magyarország, Lengyelország, és Csehszlovákia (vagyis a Visegrádi 4-eknek említett formáció). Majd később bővült Horvátországgal, Szlovéniával, Romániával és Bulgáriával. A CEFTA gyakorlatilag az EFTA (Európai

Szabadkereskedelmi Megállapodás) ellensúlyozására jött létre. Az EFTA országok és a CEFTA országok között az a különbség, hogy előbbi tagországai nem akartak/akarnak az Unió tagjai lenni, de szorosan együttműködnek vele, míg utóbbiak az Unió tagjaik akarnak lenni, csak ehhez feltételeket kell teljesíteni. Majd a CEFTA életében jött egy áttörés, mikor 2004-ben sok ország kilépett EU-s csatlakozásuk miatt, így 2007-ig csak három 64 65 http://www.itdhu/resourceaspx?ResourceID=alapadatok rs 20090419 13:25 http://www.itdhu/resourceaspx?ResourceID=alapadatok rs 20090419 13:35 - 47 - http://www.doksihu tagállam alkotta a szervezetet. Nevezetesen Horvátország, Románia és Bulgária (két utóbbi 2007-ben csatlakozott az EU-hoz). Jelen állás szerint nyolc tagországa van a CEFTA-nak, mindről elmondható, hogy fejlődő országokról van szó, feltörekvő piaccal. Horvátország mellé csatlakozott Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Szerbia,

Albánia, Macedónia, Koszovó, és Moldávia. Ahhoz, hogy tagország legyen valaki, három feltételt kell teljesítenie. A Világkereskedelmi Szervezet tagja kell, hogy legyen, vagy ha nem tagja, akkor teljes mértékben be kell tartania a szervezet szabályait. Szerbia nem tagja a Világkereskedelmi Szervezetnek. Valamilyen EU-val köttetett társulási egyezménnyel kell rendelkezni, hiszen a CEFTA szerepe az Unióhoz való integrálódás felkészítése, segítése. A harmadik feltétel pedig az, hogy szabadkereskedelmi övezetet kell kialakítani a CEFTA országaival. Megállapítható, hogy ez a szervezet az EU élőszobája a csatlakozni kívánóknak. Jogosan felmerülhet a kérdés, hogy hasznos lehete a fejlődő országok egymás közti kereskedelme A válaszom az, hogy igen Mert a CEFTA országok előbb-utóbb (köztük Szerbia is) EU tagok lesznek. Ahhoz, hogy adoptálni tudják a piaci szabályozásokat, és a többi uniós szabványokat, először maguk között kell

rendezni viszonyaikat. Továbbá a szabadkereskedelmi megállapodás felkészíti őket, hogy mit várhatnak majd tagként. Úgy vélem, hogy a CEFTA-nak inkább „nevelő” jellege van az érintett országokra nézve, mint sem gazdasági előnye. Segít a multilaterális kereskedelmi egyezményrendszerek adoptálásában. Azért is fontos ez a megállapodás, mert az érintett országok külkereskedelmüknek túlnyomó részét az Európai Unióval bonyolítják le. Szerbia 2007-ben lépett be a CEFTA-ba és ratifikálta a társulási egyezményt, majd 2008. január 1-jével lép érvénybe Vagyis alig másfél éves tagságra tekint vissza. Ezért messzemenő következtetéseket nem lehet levonni a csatlakozásból, a csatlakozás sikeréből. Mindez nem csak Szerbia esetében igaz, hanem a többi ország esetében is. Kivéve talán Horvátországot, mert ő már régebb óta tagország, illetve ő áll a legjobban az EU csatlakozást illetően. A jelenlegi CEFTA körülbelül 30

milliós piacot jelent a vállalatok számára. Szerbia a legtöbb forgalmat (export és import) Bosznia-Hercegovinával bonyolította le a CEFTA-n belül. Export terén őt követi Montenegró, majd Macedónia, míg az import terén Horvátország a második legjelentősebb partner. A CEFTA-n belüli export 30%-a a teljes szerb exportnak, míg ezen országok importjai csak 8%-át teszik ki a teljes importnak.66 Jelentős többlete van Szerbiának, különösen a mezőgazdasági termékeket illetően. 66 http://www.stabilitypactorg/wt2/TradeCEFTAasp 20090420 12:02 - 48 - http://www.doksihu Szerbia első számú külkereskedelmi partnerének helyét nem lehet veszélyeztetni –EUde a második helyen a CEFTA országok állnak. 4.82 Európai Unió Szerbiában még nincsenek pontos elképzelések, hogy mikor tudna csatlakozni az EU-hoz. Nem lehet kérdés, hogy a csatlakozás nagyon fontos az ország számára Fontos és szükségszerű az EU számára is, a térség stabilitása

miatt. Szerbia potenciális tagjelölt, igaz 2008. májusában –a választások előtt közvetlen- aláírta Szerbia az Unióval a Stabilizációs és Társulási Megállapodást, ami az EU tagság előkapujának lehet nevezni. Fontos megemlíteni az Interim megállapodást, melyet Szerbia egyoldalúan alkalmaz, lebontja vámkvótáit, kontingenseit a külföldi ipari termékekkel szemben. Ennek célja az ipari termékek teljes szabad kereskedelme Így joggal felmerül, hogy Szerbia van-e olyan fejlett, hogy az egyezményt aláírhassa. Inkább politikai vonzata volt ennek a lépésnek. Sokan állítják azt, hogy Szerbia éveken belül tag lehet Úgy gondolom, ha egy kicsit utána számolunk, rájöhetünk, hogy ez bizony még 15 évet is igénybe vehet. Magyarország példájából kiindulva, a Stabilizációs és Társulási Megállapodás körülbelül 13 évig tartott, ennyi idő kellett, hogy a megfelelő kritériumokat teljesítsük. Szerbia gazdaságát pedig nem lehet egy

napon említeni a 90es évek eleji magyar gazdasággal Magyarország más fajta problémákkal küszködött A megállapodást még ratifikálnia kell minden tagországnak, majd ha ez is meg van, és nem élnek vétóval Szerbia ügyében, például a hollandok vagy belgák (a háborús bűnösök kézre kerítésének segítsége miatt), akkor körülbelül –a magyar értékeket figyelembe véve, ami igen optimista- 2023-2025-re várható csatlakozásuk. Ezt követően a csatlakozást megint jóvá kell hagynia minden országnak. Ez nem jó perspektíva a jelenlegi aktív rétegnek, ugyanis addigra ők nyugdíjba mennek, s gyakorlatilag nem élvezhetnek semmit az Unió előnyeiből. Valljuk meg, egy ilyen stratégiával véleményem szerint- nem lehet meggyőzni az embereket Ne felejtsük el a szerb radikális politikai erőket sem, akik hallani sem akarnak a csatlakozásról. Az egész szerb csatlakozási folyamat kezdete 2002-re tehető. A Milosevics rezsim megbukása után, keret

megállapodások születtek a két fél között. 2005-ben a ma már megkötött Stabilizációs és Társulási Egyezmény megkötéséről kezdődtek tárgyalások. 2000 óta, Szerbia több mint 2,5 milliárd eurót kapott támogatásként a CARDS program - 49 - http://www.doksihu keretében67. A mai kereskedelmi kapcsolatokra jellemző az asszimetria, vagyis az EU sokkal több kedvezményt nyújt, mint kap. Például, kisebb vámokkal sújtják a szerb termékeket, míg az uniós termékeken nagyobb mértékűek a vámok, de szakaszosan meg kell szüntetnie, le kell építenie a vámokat Szerbiának. Nem csak a vámok mértékét csökkentette, vagy szűntette meg az EU, hanem a mennyiségi korlátozásokat is feloldotta bizonyos termékek körében. 67 Inotai András-Novák Tamás-Szanyi Miklós-Szemlér Tamás: Fordulóponton a délkelet-európai gazdaságok? Az Európai Unió és a balkáni országok kapcsolatai - 50 - http://www.doksihu 5. Vajdaság Szeretném ebben a

fejezetben bemutatni a Vajdaságot, a vajdasági régiót. Különösen azért fontos számunkra, mert kb. 300 ezer magyar él ezen a területen Meg kell említeni, hogy a szerb gazdaság szempontjából is fontos szerepet játszik, hiszen ezt a régiót szokás a szerb gazdaság motorjának vagy Szerbia „éléskamrájának” nevezni. A tartomány teljes, pontos neve Vajdaság Autonóm Tartomány./ továbbiakban: Vajdaság/ Bár az anyaországi magyarok, és az ott élő magyarok előszeretettel nevezik Délvidéknek ezt a részt, földrajzi és történelmi értelemben nem állja meg a helyét, mivel Délvidékhez tartozott a Trianon előtti Magyar Királyság egész déli része, vagyis Horvátország egészében, illetve Románia nyugati része is. Három részre oszthatjuk: Bácska, Bánság, Szerémség. 7 régióra lehet felosztani Legnagyobb és legnépesebb városa Újvidék, ahol a magyar lakosság aránya igen alacsony, 5-6% körüli. A legnagyobb számban, magyarok lakta

települések közé tartozik Zenta (78,2%), Óbecse (45,5%) és Szabadka (34,98%).68 A régió igen sokrétű a kisebbségeket illetően. Az össznépesség a 2002-es népszámlálás alapján69, meghaladja a 2 millió főt (2 031 992), ami a teljes lakosság körülbelül 30%-a. Több mint 30 népcsoport alkotja a lakosságot, a legnépesebbek a szerbek (1 321 807), őket követik a magyarok (290 027). Jól látható, hogy e két nép létszáma meghaladja az 1,6 millió főt, vagyis a tartomány lakosságának nagy részét. A Vajdaságot még a következő népcsoportok alkotják: szlovákok, horvátok, jugoszlávok, montenegróiak, románok, romák, bunyevácok, ruszinok, macedónok, ukránok. Nagyon jól látható az is, hogy kulturálisan milyen sokszínű, és soknemzetiségű a tartomány. Természetesen ez feszültségekhez is vezethet, és olykor erőszakba is torkolhat. Sajnos egyre többet hallunk olyan híradásokról, melyben magyarverésekről számolnak be. A lakosság

erőszakos cselekedeteihez vezet a nemzetközi bizonytalanság, a múltbeli folyamatos betelepítések, illetve Jugoszlávia széthullásának ténye. Végtére is ez egy „jugoszláv Trianon”. Most a szerbeknek kell végig nézniük, ahogy a „Nagy68 http://hu.wikipediaorg/wiki/Vajdas%C3%A1g Auton%C3%B3m Tartom%C3%A1ny20090401 16:52 69 http://hu.wikipediaorg/wiki/Vajdas%C3%A1g Auton%C3%B3m Tartom%C3%A1ny 20090401 11:58 - 51 - http://www.doksihu Jugoszlávia” széthullik, széthullott. Már csak egy tartományuk van, ami autonómiával rendelkezik. Úgy gondolom, ez elegendő indok a szerbek nacionalizmusának fellángolásához. Azt se felejtsük el, hogy a tudatos leépítések, a támogatások megvonása, az elvándorlás, a piacvesztés, az elavult technológiák, a régimódi szervezeti struktúrák és érdektelenség, a súlyos NATO bombázások és pusztítás ellenére, még a mai napig a Vajdaság a legfejlettebb része a Szerb Köztársaságnak. Ezért sem

szeretné Belgrád elveszíteni e stratégiailag fontos területét. A Vajdaság területe 21 506 km2, ami a mai Szerbia területének körülbelül egy negyede.70 Mára ez az egy tartomány található Szerbiában, mely autonómiával rendelkezik Szerbia részeként. Ez azért is érdekes, mert ha Vajdaság is kiválna Szerbiából, akkor területileg mindenképp - véleményem szerint gazdaságilag is„átlagossá” válik, vagyis területileg nagyjából akkora lesz, mint például nyugati szomszédja, Bosznia-Hercegovina. Így a területi dominanciája megszűnne, igaz már így is lezsugorodott az eredeti Jugoszláviához képest. Természetesen egy ország területi nagyságának köszönhetően, még nem kellene dominánssá válnia, (például Svájc sem nagy ország, de mégis bankrendszere miatt nagyon gazdag ország) azonban a mai Balkánon ez a felfogás, véleményem szerint még jelen van. Jugoszlávia fővárosa is a mai Szerbia területén van, egyben a mai Szerbia

fővárosa (Belgrád). Nyílván vannak olyan tényezők, melyek a területi nagyság miatt ok-okozati összefüggéseket mutatnak. Gondoljunk csak az ásványi kincsekre, a földre, erdőkre, termőtalajra, hegyekre, bányákra, stb. Ezek mind egy bizonyos ország fejlődéséhez hozzájárulnak, mivel a primer szektor igen fontos a GDP alakulásának függvényében. Továbbá, ha megvan a megfelelő infrastruktúra, akkor a primer szektor megfelelően kiszolgálhatja a szekunder szektort, következésképpen kiváló exportot generálhat. Megjegyzem, hogy a Vajdaságban nem igazán vannak jelen a primer szektorra jellemző tevékenységek, vagyis ásványkincsekben szegény. Található itt kőolaj és földgáz de csak kis mértékben, illetve agyag, termálvíz. Óriási előnye a tartománynak a termőföld Kiváló minőségű termőfölddel rendelkezik, ezért a mezőgazdaságnak óriási szerepe van nem csak a vajdasági gazdaságban, hanem az egész szerb gazdaságban. Ezek

után nem mondhatjuk azt, hogy a primer szektora miatt nevezték el a Vajdaságot Szerbia éléskamrájának. A másodlagos és harmadlagos szektor révén kapta ezt a jelzőt. Rengeteg gyár települt ide, 70 http://www.vojvodinagovrs/indexphp?option=com content&task=view&id=174&Itemid=83 2009.0401 11:58 - 52 - http://www.doksihu elsősorban a helyi lakosságot foglalkoztatva, de még a mai napig járnak ide dolgozni szerbek az ország déli részéről is. Még egy komparatív előnye van a tartománynak Igen magas az értelmiség száma a teljes lakossághoz, különösen jól képzett a magyar lakosság. Ez egy nagy előny, noha folyamatosan vándorol el a magyar kisebbség értelmisége. Egy olyan országnak vagy autonóm tartománynak, melynek nincsenek megfelelően ellátva ásványkincsekkel, természetes kincsekkel, annak meg kell ragadni a „tudást”. Meg kell találnia, és fel kell fedeznie más tényezőkben rejlő lehetőséget, mely egyik formája

lehet, a képzettségi színvonal emelése, a minél képzettebb szakemberek kibocsátása és megtartása, remélve ettől az ország későbbi fellendülését, az ilyen formán való hozzájárulást a lehetséges profitgeneráláshoz. Hozzávetőlegesen a magyar kisebbség 5%-a tanul egyetemen, főiskolán. Az elvándorlás mellett másik probléma az, hogy a szerb politika tudatosan helyezi hátrányba a magyar szakembergárdát (magyar felsőfokú intézmények megszűntetése, működésének akadályozása, szándékos mellőzés az államigazgatásban). Ezzel a magyar értelmiség helyzete kezd kilátástalanná válni Ezért úgy vélem, hogy a vajdasági magyaroknak egyik lehetséges fejlődési útvonala a tudásban rejlik. Sefcsich György nagyon jól megfogalmazta az alábbiakat: „A cél egy olyan átfogó, a vajdasági magyarság egészét megcélzó tudásmenedzsment-koncepció, újszerű megszólítású és hangvételű, innovatív politikai promóció,

marketing és fellépés, illetve tájékoztatási és kommunikációs forma megteremtése és művelése, amely eredményesen tudja majd motiválni, elősegíteni és serkenteni a széles körű közösségi identitásépítést, többletteljesítmény-vállalási készséget és a tudás intenzív szellemi tőkefelhalmozástilyen például a hatékony elitképzési rendszer kiépítése, anyanyelvű és környezeti, idegen nyelvű, hazai, anyaországi vagy külföldi képzési lehetőségek széleskörű és szervezett igénybevétele, átütő és életképes ösztöndíjrendszer felállítása és működtetése, folyamatos szakmai tovább- és átképzési rendszer kialakítása, idegen-, környezet és anyanyelvi, illetve számítástechnikai-informatikai (tovább)képzés, valamint privatizációs, tőkeberuházói, részvénytulajdonosi és vállalkozástechnikai kiegészítő képzési lehetőségek biztosítása stb. Ennek érdekében mindenképpen támogatni kell az

országos (és azon belül a kisebbségi magyar anyanyelvű) közoktatási rendszer gyökeres reformját/korszerűsítését is.”71 71 Európai Tükör 2007/11, November, Sefcsich György: Az észak-vajdasági régió gazdasága p.102 - 53 - http://www.doksihu 5.1 Vajdaság történelme Szeretném a Vajdaság történelmét röviden, szorosan a témához kapcsolódóan bemutatni, hogy érthetőbbé váljon a korábban tárgyalt területi, gazdasági és társadalmi tagozódás szempontjából is elemzett terület, a Vajdaság. A Vajdaság történelmét két részre osztanám. Az első rész a kiegyezéstől a második világháború végéig tartó időszakot, a második rész pedig a második világháború végétől egészen napjaink időszakáig mutatja be a főbb, jelentősebb állomásokat. A kiegyezéstől (1867) az 1900-as évekig jelentős városiasodás, polgárosodás ment végbe, magával vonva különböző népek letelepedését. Hozzá kell tenni, hogy a török

megszállás idején is már érkeztek ide betelepülők, vagyis már a kiegyezés idején több kultúrájú régió volt, illetve a Habsburgok is végeztek kényszertelepítéseket. Már ekkor éltek itt szlovákok, ruszinok, németek, magyarok, szerbek, románok. Emellett egyfajta iparosodást is megfigyelhettünk, munkahelyeket teremtve. Az első világháború kitörése előtt a tartomány legnépesebb és legvárosiasabb települése Szabadka volt, közel 100 ezer lakosával. Ezen kívül, egy igazi regionális központ vált belőle Mezőgazdasága és ipara révén, már ekkor elkezdődött az exportálás. Tehát egy virágzó földrajzi régió volt Vajdaság, Szabadka város központjával. Természetesen a világháború a prosperálást ketté törte, de a háborút követően viszonylag rövid időn belül talpra állt a régió, köszönhetően fejlettségének. Az első világháborút lezáró Trianoni békeszerződés elcsatolta Magyarországtól Vajdaságot, így

több százezer magyar vált a Szerb-HorvátSzlovén Királyság polgárává. Már ekkor elkezdték a szerbek kényszerbetelepítését, különösen a magyar lakta területekre. A második világháború után (miután újra elcsatolásra került a Vajdaság immáron Jugoszláviához) újabb szerb ajkú emberek kényszer betelepítésére került sor, így már jelentősen megváltoztatva az etnikum összetételét. A szerb náció többségbe került Sajnos a világháború alatt és után, gyakorlatilag kifosztották a Vajdaságot. Jó példája ennek, és magyarellenességnek is, hogy a virágzó gyárakat szándékosan leépítették, és az ország közepe felé telepítették át (pénzt nem kímélve az áttelepítésekre). Vajdaság új központja Újvidék lett, szándékos áldozattá válva a jól prosperáló és magyar-többségű Szabadka. A világháború utáni fejlesztésekből nem meglepő módon kimaradt a régió A 60-as években kezdett egy kicsi hajlandóság

mutatkozni a támogatások terén, de az is - 54 - http://www.doksihu inkább a szerbek lakta területekre vonatkozott. 1974-ben autonómiát kapott Vajdaság, majd 1988-ban meg is szüntették.72 A folyamatos konfliktusok következtében, újabb bevándorlások következtek a 90-es évek derekán. Főleg szerb nemzetiségű menekültekről van szó, akiknek nagy része a Vajdaságban telepedett le. Elkezdődött egy elvándorlási hullám is, elsősorban magyar fiatalok vándoroltak el az anyaországba, vagy Nyugat-európai országokba. A kivándorlók jelentős része magyar értelmiség volt Következésképpen csökkentve ezzel a magyarok részvételét olyan tevékenységekben, mely felsőfokú képesítést, szaktudást igényel. Továbbá rontva a magyarok termékenységét is. 10. ábra: Vajdasági nemzetiségek lélekszámának alakulása 1880 és 2002 között Forrás:http://hu.wikipediaorg/w/indexphp?title=F%C3%A1jl:Chart of demographic history of some ethnic groups in

voivodina.png&filetimestamp=20061223192652 2009.0401 22:34 A fentieket alátámasztja a magyar lakosság csökkenése, mely jól megfigyelhető, hogy a trianoni békeszerződés után csökkent a lakosság, a második világháború alatti visszacsatolás alatt növekedett a magyarság száma, majd gyakorlatilag folyamatos csökkenés volt jellemző a szocializmus alatt, de sajnos a mai napig csökkenő tendenciát mutat. 72 http://hu.wikipediaorg/wiki/Vajdas%C3%A1g Auton%C3%B3m Tartom%C3%A1ny 20090401 21:20 - 55 - http://www.doksihu 5.2 Vajdaság gazdasága Vajdaság folyamatos nehézségekkel küszködik, melyben vélhetően, nagy szerepe van a szerb kormánynak. Nagy jelentőséggel bírt a régióban a feldolgozóipar A támogatások megvonásával és a szándékos leépítések ellenére is megmaradt, mert igen sokrétű ez az iparág. Vagyis a nehézipari gyárakat, a gépgyárakat, vegyipart megszűntették. De megmaradt például az élelmiszeripar, könnyűipar,

szolgáltatás, ugrásszerű változás ment végbe a XXI. században a vállalati struktúrákat illetően Egyfajta struktúraváltozáson ment keresztül Vajdaság. Alátámasztja ezt, hogy például Szabadka és vonzáskörzetében 2365 bejegyzett cég létezik, melyből 2293 kisvállalkozás (97%), 51 középvállalkozás (2,2%) és 21 nagyvállalkozás (0,9%)73. A szocializmus idején mindent a nagyvállalatok uraltak, költségeket nem kímélve. Ez abban a rendszerben lehet, hogy megfelelő volt, lehet, hogy a költségcsökkentés nem volt első számú feladat, de ez az új demokratizálódott rendszerben nem tartható. Nem meglepő módon, a kisvállalkozások foglalkoztatják a legtöbb embert, számuk meghaladja a 10 ezret, a nagyvállalatok pedig majdnem 8500 főt foglalkoztatnak üzemeikben, míg a középvállalatok alig több mint 6000-et. A kisvállalatok állítják elő a vállalati szektor GDP-jének majdnem 40%-át. A középvállalatok ezen szektor GDP-jének egy

negyedét termelik meg, míg a nagyvállalatok a fennmaradó körülbelül 34-36%-ot. A vállalati szektor által megtermelt GDP majdnem eléri a 140 millió eurót. Másrészt pedig megfigyelhetjük, hogy a gazdasági szerkezetben egyre nagyobb szerepet kap a tercier szektor, vagyis a szolgáltatások. 6. Táblázat: A gazdaság szerkezeti változásai 1991 és 2002 között Forrás: Európai Tükör 2007/11, November, Sefcsich György: Az észak-vajdasági régió gazdasága p.97 73 Európai Tükör 2007/11, November, Sefcsich György: Az észak-vajdasági régió gazdasága p.97 - 56 - http://www.doksihu Megfigyelhetjük, hogy Szabadka Községben74, mind a mezőgazdaság mind az ipar százalékos aránya csökkent, előbbi 2,5%-al, utóbbi 6%-al. Ugyanakkor elmozdulás látható a tercier szektorban, mely 8,5%-al nőtt 1991-hez képest. Érdemes megfigyelni, hogy az utóbbi adat, ha csak kevéssel is (1,4%), de meghaladja a Szerb Köztársaság szolgáltatási szektorának

százalékos arányát. Vagyis dinamikus fejlődésre lehet számítani. Szerbia egész területét nézve, elmondható, hogy nőtt a mezőgazdaság aránya 2,6%-al ’91-hez képest 2002-ben. Ugyanakkor az ipari részesedés 3,4%-al csökkent Érdekes arányosságot lehet felfedezni a Vajdaság Autonóm Tartomány és a Szerb Köztársaság között. Fordítottan arányos az egyik a másikhoz képest A mezőgazdaság és szolgáltatás aránya csökkent az előbbi esetében, míg az ipari részesedése növekedett. Az utóbbi esetében pedig az ipar aránya csökkent, a mezőgazdaság és a szolgáltatás aránya pedig nőtt. A 2002-2005-ös periódusban is jelentős részesedést kapott a mezőgazdaság (vadászattal és erdészettel együttesen), mintegy 22,4%-ot, az ipar is jelentős még mindig 27,1%-al, és a kereskedelem, ami 22,1%-ot jelent. Vagyis ez a három ágazat, körülbelül a vajdasági nemzeti jövedelem három negyedét jelenti.75 Iparára jellemző, hogy az

élelmiszeripar vezeti a listát a legnagyobb részesedéssel (több mint 35%-al), nagyon fejlett, jól működő ez az iparág. Ezt követi a vegyipar (majdnem 20%-os részesedéssel), majd 10% körüli aránnyal a harmadik legmeghatározóbb az olajszármazékok. Tehát az egyik legfontosabb gazdasági ágazata a Vajdaságnak a mezőgazdaság (és élelmiszeripar). Ez azzal magyarázható, hogy az ottani népek nagy munkakultúrájú népek, hisz a mezőgazdaság és földművelés elengedhetetlen hozzávalója a kitartó munka. Az ide betelepült lakosok nagy része is a mezőgazdaságból élt már a korábbi századokban, így egyféle hagyományt teremtve ezzel. Még egy fontos tényező van, a már említett kiváló minőségű termőtalaj. Magyarország is kiváló helyzetben van e téren, rajta és a Vajdaságon kívül (pontosabban Szerbián kívül, mivel Vajdaság nem egy ország, bár az egész Szerb mezőgazdaság gerincét a tartomány adja) nem igazán van még

önellátó ország. Ez azt jelenti, hogy jelentős mennyiségű exportra lenne képes, ha 74 Szerbia közigazgatása három egységre bontható fel: autonóm tartományok, körzetek, községek. http://www.vojvodinagovrs/indexphp?option=com content&task=view&id=174&Itemid=83 2009.0402 22:58 75 - 57 - http://www.doksihu nem akadályozná különböző előírások, vámok, kvóták, szabványok, egyéb nehézségek. Mivel Szerbia piaca egyértelműen a Nyugat-európai országok, vagyis az Európai Unió lenne, fontos, hogy minél hamarabb csatlakozzon az ország. Minél hamarabb meg kell teremteni a szabad árú mozgást, ezzel pedig jelentős növekedést lehetne elérni gondolataim szerint. Támogatni kell a már meglévő területeket, programokat és el kell fogadni az „újat” is. A biotermékek megjelenésével, és az EU-s előírásoknak megfelelően, el kell kezdeni a biozöldségek és gyümölcsök termesztését, hisz ez még a nyugati országok

tekintetében is új piac. Továbbá a megújuló energiaforrásoknak (lásd: később bővebben) vannak komoly esélyei jelentős piaci részesedét elérni. A mezőgazdaság további racionalizálásának sok kisebb-nagyobb lépésre van szüksége. Támogatni kell azokat a kis-közép vállalkozásokat, melyek képesek és tudnak szerkezetet válltani, így megfelelő formában, megfelelő háttérrel megjelenni a piacon. Gyors felhasználású szubvenciót kell rendelkezésükre bocsátani. Mivel nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy a szerb gazdaságnak (de minden más balkáni államnak) az egyetlen kitörési esélye az EU-s integráció, ezért biztosítani kell olyan forrásokat és programokat, melyek a mezőgazdasági piacra termelő vállalatok infrastruktúráját és a vidékfejlesztést hivatott javítani. Gondolok itt például az állategészségügyre és higéniára, élelmiszer-biztonságra. Fontos (ha nem a legfontosabb) a mezőgazdaság és élelmiszeripar

mélyítése, egymáshoz való integrálása. Hisz egyik a másik nélkül kevésbé sikeres. Ha sikeres az integráció, további tevékenységeket lehet ráépíteni Erre épül a feldolgozóipar, ami megkövetel egy jó logisztikai hálózatot, ami pedig széles beszállítói kört foglalkoztathat. A technológiafejlesztés, a technológiatranszfer elengedhetetlennek tűnik a XXI. században Másik fontos gazdasági ágazat az ipar. A jelenlegi helyzetet a privatizáció, és a globalizációs folyamatok jellemzik. A „szocialista nagyvállalati struktúra” leépítése jelenleg is tart, az egykoron virágzó nagy gyárkomplexumok leépülőben vannak. Privatizálják őket, és remélhetőleg az új befektetők, új, modern, korszerű létesítményeket fognak építeni (elsősorban részegység és alkatrészgyárakról lehet szó). Ezek után azt a konklúziót vonhatjuk le, hogy az ipar jelenleg struktúraváltáson megy keresztül, ami sok időt fog igénybe venni. Ennek

már itt volt az ideje, mivel az egykoron virágzó gyárak mára elsorvadtak, magával hozva a sorozatos elbocsátásokat. Ebből akár előnyt is húzhat a magyar kisebbség, mivel a gyártósorokra nem csak dolgozók kellenek, hanem szakképzett emberek. A magyar kisebbségen belül vannak - 58 - http://www.doksihu ezekre, a feladatokra megfelelő kompetenciával rendelkező személyek, akik a szaktudás mellett műveltek, több nyelven beszélnek, kulturálisan diverzifikáltak. Tovább kell fejleszteni a kisebbségek képzettségi szintjeit, így a magyar kisebbségét is. Maradásra kell kényszeríteni a magyar értelmiséget, persze ez csak úgy lehetséges, hogy megfelelő munka-és életkörülményeket kell biztosítani számukra. Kifejezetten előnyére válhat a struktúraváltoztatás a magyar kisebbségnek –természetesen a régiónak is. Meg kell jegyeznem még egy aprócska tényt. A feldolgozóipar nem kizárólag a helyi felvevő piacra támaszkodott, ez azt

jelenti, hogy az erőforrásokat máshonnan is pótolták. Szükség van az erőforrások megfelelő beszállítására, a tevékenységek racionalizálására. Mivel a nyugati piac igen jelentősnek számít, (körülbelül fél milliárd ember) megfelelő racionalizálás esetén Szerbia jelentős mértékű növekedést könyvelhet el, s stabilizálhatja piacát. Ehhez azonban szükség van a politikai és etnikai feszültségek minimalizálására, a már említett infrastruktúra-fejlesztésre, folytatni kell a regionális együttműködéseket, előtérbe kell helyezni a tudástranszfert, a képzés-fejlesztést, tudomásul kell venni, hogy már nem feltétlen a mennyiség a mérvadó tényező, hanem a minőség, illetve a komparatív előnyök maximális kihasználása. Meg kell jegyezni, hogy Vajdaság –nem csak azért mert a legfejlettebb része Szerbiának- földrajzilag is Európa kapuja az országnak. Ezt a szó szoros értelmében is lehet értelmezni, mivel a

Vajdaságon keresztül fut több páneurópai folyosó, mind szárazföldi, mind vízi. Ilyen például a London-Bécs-Budapest-Zágráb-Belgrád-Isztambul szárazföldi útvonal és a Rajna-Duna folyami útvonal.76 Van még egy jelentősebb gazdasági ágazat, melyről még nem esett szó, csak érintőlegesen. Ez pedig az idegenforgalom és turizmus Földrajzilag nagyon szerencsés helyzetben van a régió, mert gyógyvizeinek köszönhetően, építhet a gyógyturizmusra, ennek renoméját emeli az is, hogy nagyon olcsó árkategóriának számít Szerbia a nyugati turistáknak. Továbbá beszélhetünk még átutazó turizmusról, mikor csak néhány éjszakát töltenek el a vendégek a régióban (vagy az országban), mivel egy távolabbi céljuk van. Ezt szokták kihasználni az autóval vagy busszal, a román vagy bolgár tengerhez tartók. Egyre népszerűbb a kongresszus turizmus is Ebben az esetben egy konkrét konferenciát, szemináriumot rendeznek meg itt. Ebben van

előnye Vajdaságnak, mert viszonylag fejlett technika áll rendelkezésre, illetve az árak jóval 76 Európai Tükör 2007/11, November, Sefcsich György: Az észak-vajdasági régió gazdasága p.107 - 59 - http://www.doksihu alacsonyabbak (még az utazás költségét is figyelembe véve). Ezen kívül még megemlíteném a falusi turizmust, a gasztronómiai turizmust, a sport turizmust, kiránduló turizmust stb. Még egy, jelentősebb turizmus fajtát nem említettem, amit volt már szerencsém nekem is kipróbálni, ez pedig a vadász- és horgászturizmus. Nyugodtan mondhatom, hogy a vadászat, ha abszolút előnynek nem is, de komparatív előnynek mindenképp mondható a régióban. Megfelelő mennyiségű és minőségű vadállomány található a régióban. Vadászom már több éve, s nyomon követem a környező országok vadászturizmusát, s állíthatom, hogy a Vajdaságban könnyen lehet vadászni, annak ellenére, hogy harmadik országról beszélünk. Most

már a szerbek is kezdenek rájönni, hogy a vadászatban komparatív előnyük van, mivel nagyon sok vadfajuk van, amit Magyarországon nem lehet vadászni (például fogoly, fürj), mert uniós szabványok tiltják, de náluk lehet, mert nem tiltja az EU (mivel nem tagországról van szó, nem is tilthatja). Ezt kihasználva, rettentően vonzzák a magyar vadászokat, felettébb kedvező csomagokkal. Természetesen, mint mindenben, itt is találhatunk összefüggést, mivel a vadászturizmus nem csak a vadásztársaságok vagyonát bővíti, hanem a falusi turizmusét is, vagy a gasztronómiai turizmusét. Egy másik ágazat, ami mindenképp említést érdemel, ez pedig az energiagazdaság. Alapvetően egész Szerbia jelentős mennyiségű importra kényszerül Erről majd később fogok részletesebben beszélni. Ami viszont a vajdasági energiaágazatot illeti, elmondhatjuk, hogy nincs is olyan rossz helyzetben, mint az ország. A régió körülbelül a szükséges

energia egy harmadát tudja megtermelni, tehát erős importfüggőség jellemzi. Ezt tetézi, hogy az energiafogyasztás szerkezete sem a legelőnyösebb. Ugyanakkor az ország egészét tekintve, elmondható, hogy a Vajdaság több mint 1 millió tonna nyersolajat termel ki. Ez megfelel az ország teljes olaj fogyasztásának az egy harmadának körülbelül. Az Észak-vajdasági vaskapui vízi erőmű pedig közel az energiatermelés egy ötödét termeli meg. Tehát, a számok tükrében, megállapítható, hogy Vajdaság energetikai helyzete nem is rossz, persze ez az ország helyzetén, illetve az importfüggőségen nem javít. Ami a megújuló energiaforrásokat illeti, elmondható, hogy a tartományban sokféle lehetőség van alternatív energiaforrás keresésére. Ilyen a szélenergia, a napenergia, hulladékégetés, geotermikus energia, biogáz. A legjelentősebb ezek közül a biomassza Ez több szempontból is előnyös Egy részt azért mert a káros,

mezőgazdaságból kivont melléktermékeket újra lehet hasznosítani. Évente körülbelül 13 millió tonna biomassza keletkezik Vajdaságban, - 60 - http://www.doksihu melyből közel 5 millió tonna mezőgazdasági melléktermék vonható ki káros következmény nélkül.77 Ennek energiatartalma igen magas, mivel majdnem a teljes energiaigény felét fedezni tudná. Másrészt, mert csökkentené az ország (de elsősorban a tartomány) energia-importfüggőségét, illetve a túltermelt terménynövények helyett olyan növények termesztésére sugall (például repce), melyekből bioüzemanyag állítható elő. Egy darabig prioritásként kezelte a szerb kormány az alternatív energiaforrások ügyét, de mikor a 90-es évek elején elkezdődött az autonómia törekvés, válaszul leállították a projekt támogatását. Megjegyzendő, hogy az EU ezeket a beruházásokat támogatja minden esetben, még akkor is ha egy adott projekt, vagy ország nem az EU tagja. Fontos

lehet a vajdasági régió fellendülésének, fejlődésének szempontjából a nemzetközi befektetés. Meg kell jegyezni, hogy egy térség akkor válik potenciális befektetői piaccá, ha politikai- gazdasági-területi nyugalom, stabilitás lesz. Sajnos úgy tűnik, most mindez nem mondható el sem a Vajdaságról, sem Szerbiáról. Szerbiából a politikai feszültségek érkeznek, félelem egy esetleges kiválástól, vagy teljes körű autonómia kiharcolásától. Gazdaságilag sem a legmegbízhatóbb térség Kiaknázatlan a szerbiai piac, rengeteg befektetői potenciállal. A szerb kormány még 2006-ban ígéretet tett egy 25-30 millió eurós beruházási támogatás folyósítására, úgy nevezett Nemzeti Beruházási Terv (NBT).78 Ez az összeg a teljes összeg függvényében igen csekély, vagyis csak úgy lehet sikeres, ha külföldi tőkét vonnak be. Ez viszont csak úgy lehet sikeres, ha a befektetők stabilnak tartják a térséget. A jövőben fontos céllá

válhat a Vajdaság- tőke szempontjából, mivel Szerbia közeledik az EU-hoz, más nemzetközi szervezetekhez, tagja a CEFTA-nak. Véleményem szerint, a teljes gazdasági fellendülés eszköze, az EU-hoz való csatlakozás lehet. Természetesen ehhez még időre van szükség, de Szerbia potenciális tagjelöltje az EU-nak. Addig is, hogy valamiféle integrációt tudjon gyakorolni Vajdaság (illetve maga Szerbia is), fontos szerepet tölt be a határokon átnyúló kooperációk, integrációk (például a Duna-Tisza- Dráva-Száva Eurorégió). Az EU-hoz való csatlakozás első lépését már megtette a szerb kormány, hisz 2008-ban aláírták az úgynevezett „Stabilizációs és Társulási Megállapodást”79. Az 77 Európai Tükör 2007/11, November, Sefcsich György: Az észak-vajdasági régió gazdasága p.110 Európai Tükör 2007/11, November, Sefcsich György: Az észak-vajdasági régió gazdasága p.98 79

http://www.euractivhu/kulpolitika/hirek/szerbia-ratifikalta-az-eu-elotagsagi-megallapodast 20090405 22:20 78 - 61 - http://www.doksihu Unió mindig is hangoztatta, hogy a Nyugat-Balkánnak integrálódnia kell a nyugathoz. Ezt alátámasztja az is, hogy a többi balkáni ország már aláírta ezt a megállapodást. A privatizáció hulláma ezt a térséget sem kerüli el. Elkezdték privatizálni a nagy szocialista gyárkomplexumokat. A szerb gazdaság egészét tekintve körülbelül három negyede már privatizált állapotban van. Kettő probléma merül fel a privatizációt illetően. Az egyik az, hogy a kényesebb ágak még hátra vannak, például a távközlés, a posta, a vasút, a légi közlekedés, kőolajipar, stb. A problémák jelentősebb tényezői lehetnek a szocializmus idején keletkezett adóság terhek, és az ezzel párhuzamosan jelentkező túl magas foglalkoztatottsági arányszám az állam részéről. A privatizáció után várható, sajnos talán

elkerülhetetlen a munkavállalók nagyszámú elbocsátási hulláma, mint következmény. A másik probléma a vagyon-visszaszolgáltatás A második világháború után, nagyon sok birtokot, vagyont kobzott el a jugoszláv vezetés, ezért úgy gondolom, hogy a privatizáció negatív hatással bír a Vajdaságra, mivel nem tisztázottak a tulajdoni viszonyok, így negatív diszkrimináció érheti a magyar kisebbséget. Továbbá a korrupció még mindig igen magas az egész országban, ezzel károsítva az ország gazdaságát, mivel a privatizáció pénzben kifejezett értéke meg lehet, hogy jóval alacsonyabb lesz a vártnál. Nem csak a Vajdaságban jellemző a privatizáció átláthatatlansága, hanem az egész nyugat-balkáni régióban. A háborúk felborították a jogviszonyokat, sokan lettek kisemmizve, de még az sem tisztázott sok esetben, hogy mi az állam tulajdona és mi nem. Sok esetben nem is lehet megállapítani, hogy ki a tulajdonos (az állam vagy

magánszemély). Fejlesztések terén, azt gondolom, több lehetősége is van Vajdaságnak. Földrajzilag jó helyen fekszik, mivel területét három nagy folyó is átszeli (Duna-TiszaSzáva). Ezeknek vannak előnyeik Véleményem szerint, lehetne vízi erőműveket építeni (igaz alsó folyású folyókon ez nehezebb feladat, mert duzzasztani kell), ezzel energiát nyerni, fejleszteni kellene a halászatot. Mivel ezek a folyók tranzit útvonalak, több, jobb minőségű és biztonságosabb kikötőket kellene építeni, biztonságosabbá kellene tenni a folyókon való közlekedést (kalózkodás elleni fellépés). Ha kell, akkor hajózhatóbbá kell tenni a folyókat. A természet adta előnyöket ki kellene használnia az országnak, ebben az esetben a nemzetközi megítélésük is javulna, nem utolsó sorban pedig forgalmat generálna. - 62 - http://www.doksihu Hozzá kell tenni, hogy a Vajdaságban a fejlesztéseket több alapvető gondolatnak kell meghatároznia.

Először is a kisebbség érdekvédelme a legfontosabb Meg kell jegyeznem, hogy az érdekvédelem nem rúghatja fel a piaci szabályokat, tehát respektálnia kell azt. Ebből a két pontból jól látszik, hogy a területi autonómia támogatása megkerülhetetlen. A tartomány egyetlen fejlődési esélye a „fenntartható gazdasági modell víziója”80. Ez gyakorlatilag három feltétel egy időben történő megvalósulását takarja. Ez a gazdasági életképesség, a környezeti megfelelősség és a társadalmi elfogadottság. A fentieket figyelembe véve, megállapíthatjuk, hogy a fejlődés kulcsterületei a mezőgazdaság és élelmiszeripar, logisztika, a turizmus, az idegenforgalom-vendéglátás, és a feldolgozóipar valamint a gép- és könnyűipar. Ezeket a területeket kell prioritással ellátni. 80 Európai Tükör 2007/11, November, Sefcsich György: Az észak-vajdasági régió gazdasága p.103 - 63 - http://www.doksihu 6. Koszovó 6.1 Koszovó

története Ha egy kicsit visszaugrunk a történelembe, akkor láthatjuk, hogy Koszovót mindig is albán többség lakta. Koszovó része volt „Nagy-Jugoszláviának” Az 1912-es Első Balkáni háborút lezáró egyezmény szerint, Koszovót Szerbiához csatolták. Azóta Szerbia része (pontosabban csak volt 2008-ig, de erre később részletesebben kitérek). Az albán többség miatt folyamatos feszültségek uralták a szerb-albán viszonyokat. Ráadásul a szomszédos Albániából jelentős „lelki és fizikai” támogatást kaptak, ami a két nép közötti feszültségeivel járt. A második világháború idején, mikor is egész Európa területi berendezkedése felborult, Albániához csatolták. Rövid életű volt a ma is sokat hangoztatott „Nagy-Albánia”, ugyanis a háború végét követően visszakerült Szerbiához. Igaz, hogy már 1963-ban megkapta autonómiáját81, Koszovói Autonóm Tartomány néven. Úgy gondolom, hogy Koszovó státuszától a

szerbek féltek, ezért is kapott már a 60-as évek elején autonómiát. Az autonómiakérdést jól tükrözi, hogy a tartománynak elszakadásáig négy-öt neve volt. 1945-1963 között Kosovo és Metohija Autonóm Terület volt a hivatalos neve, majd 1963-1968 között Kosovo és Metohija Autonóm Tartományra változott, 1968-1989 között Koszovói Szocialista Autonóm Tartomány nevet kapta (ebben az időszakban széleskörű bővítésen esett át a tartomány, lett külön jegybankja például, vagy saját elnöke és kormánya), majd 1989-2008 között, Kosovo és Metohija Autonóm Tartomány lett (nevezték még Koszovói Köztársaságnak is, bár ez sosem volt hivatalos neve a tartománynak)82. A tartomány egy rövidebb időre veszítette el autonómiáját, amikor Milosevics került hatalomra. Tito idején sokkal több jogot gyakorolhatott a tartomány, míg Milosevics nagyon sok jogosítványt megvont a koszovói albánoktól. Válaszul az UCK (Koszovói

Felszabadítási Hadsereg), mint az albán szeparatizmus megtestesítője, fegyveres ellenállást tanúsított a függetlenség mellett. Ezek a történések vezettek az 1999-es szerbiai NATO légibombázáshoz Az ENSZ békés körülmények alatt akarta rendezni a koszovói kérdést, de a NATO nyomatékosabb fellépést, sőt gyakorlatilag megszállást szeretett volna az ENSZ-től kieszközölni, amit az orosz vétó mindig megakadályozott (egy újabb példa a szerbek 81 82 http://hu.wikipediaorg/wiki/Koszov%C3%B3 20090421 12:00 http://hu.wikipediaorg/wiki/Koszov%C3%B3 20090421 12:00 - 64 - http://www.doksihu oroszbarátságára). A NATO bombázások után Koszovó visszakapta teljes autonómiáját, illetve az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1244. számú határozata alapján ENSZ protektorátus alá vonta Koszovót, így létrehozva az UNMIK-ot83, és megbízva a NATO katonai erőit a béke fenntartására (KFOR84). A NATO azért avatkozott közbe, mert a szerbek erőszakkal

üldözték el házaikból az albánokat, akik Albániába és Macedóniába menekültek leginkább. Megjegyezném, hogy Koszovó Szerbia része maradt –legalább is területileg mindenképp. 6.2 Az UNMIK85 és a KFOR86 Az UNMIK-ot az ENSZ BT 1244. számú határozata alapján hozták létre, hogy a felügyelje és kormányozza a tartományt. 2001-ben felállította a PISG-t87, vagyis a koszovói önkormányzat átmenti intézményét, beleértve az elnök és miniszterelnök pozícióját, illetve a törvényhozást. Az UNMIK legfőbb célja a normális és békés élet biztosítása minden koszovói embernek, függetlenül etnikai hovatartozásától. Feladati között szerepel Koszovó teljes körű autonómiájának támogatása, a politikai és társadalmi stabilizáció, a jogrend biztosítása, a gazdaság fellendítése, a nemzetközi élet vérkeringésébe való integrálása, a segélyek elosztásának felügyelete, a jogrend biztosítása és így a menekültek

biztonságos visszatérésének biztosítása, illetve az emberi jogok betartása. Az UNMIK négy pillérből áll Az első pillér a rendőrség és igazságszolgáltatás, a második pillér a polgári igazgatás, a harmadik pillér a demokratikus átalakulás és az intézményépítés, a negyedik pillér az újjáépítés és a gazdasági fejlődés. Jól látható, hogy az ENSZ, missziója keretében nagyon sok feladatot magára vállalt, és összegezve elmondhatom, hogy nem túl sikeresen. Hogy csak egy-két példát említsek, a 2004-es etnikai összetűzés, a szerbek visszatelepítése megoldatlan, az etnikai feszültségek a mai napig nem enyhültek (főleg Mitrovicában és környékén), a gazdasági reformok elmaradtak, virágzik a nő- és gyerekprostitúció, 2006-ban román rendőrök gumilövedéket lőttek a tüntetők közé, ketten meghaltak. Úgy gondolom, hogy még sok idő kell, mire Koszovó „európai pályára” áll. 83 United Nation Mission in Kosovo

Kosovo Force 85 http://www.unmikonlineorg/introhtm 20090412 12:00 86 http://www.natoint/cps/en/natolive/topics 48818htm 20090421 12:00 87 Provisional Institution of Self Government 84 - 65 - http://www.doksihu A KFOR a NATO parancsnoksága alatt áll, célja a békefenntartása. A KFOR eredeti feladati között szerepelt: a közbiztonság fenntartása, a Koszovói Felszabadítási Hadsereg lefegyverzése, a nemzetközi segélyek támogatása, a nemzetközi civil jelenlét támogatása és koordinálása, és a szerb agresszió megfékezése a koszovóiakkal szemben. A függetlenség kikiáltásával új feladatokat kapott a KFOR, többek között a Koszovói Biztonsági Erők létrehozását (és egyben a Koszovói Védelmi Erők lefegyverzését). Eredetileg 40 ezer fős létszámmal volt jelen a KFOR Ez folyamatos csökkenés alatt van, jelenleg 13 ezer fő szolgál Koszovóban. Ebből körülbelül 400 fő magyar katona alkotja a magyar kontingenst. A legtöbb katona brit

nemzetiségű 6.3 Koszovó függetlensége Koszovó már régen óhajtotta függetlenségét, elszakadását Szerbiától. Történelmileg nagy ellentét van a két nemzet között (albán-szerb). Koszovó függetlenségéhez, mintegy utolsó lökés volt Montenegró kiválása az államszövetségből. Nem egészen kettő évet kellett várni, és Koszovó is független lett. Ebben nagy szerepe van Martti Ahtisaari-nak, aki első ízben javasolt függetlenséget Koszovónak. Az ENSZben a nyugati nagyhatalmak mind támogatták a törekvést, míg Oroszország élesen ellenezte. Végül, 2008 február 17-én88, Koszovó kikiáltotta függetlenségét Természetesen Szerbia és Oroszország hevesen ellenezte, míg a nyugatiak, mint például az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, vagy Franciaország támogatta a függetlenséget. Ezek után elkezdődött a koszovói függetlenség elismerése. A mai állás szerint több mint 50 ország ismerte el Koszovót, mint független

államot. A függetlenség ellenére, mind a NATO, mind az ENSZ marad az országban. Az Európai Unió sem egységes az elismerést illetően. A Bizottság az országokra bízta, hogy elismerik-e a függetlenséget vagy nem. A tagországok nagy része elismerte a függetlenséget Azok az országok, melyeknek jelentős kisebbség(ek) él(nek) az országaikban, nem ismerik el Koszovót független államként, mert félnek egy esetleges hasonló kezdeményezéstől, félnek attól, hogy ez precedens értékű lesz kisebbségeik számára –megjegyzem joggal. Gondoljunk csak az erdélyi magyarokra, a felvidéki magyarokra, a kárpátaljaiakra vagy a délvidékiekre. Ezek az országok nem is ismerték el Koszovót Hogy ne csak magyar példát hozzak fel, Spanyolország sem ismerte el a függetlenséget, mivel jelentős számú 88 http://hu.wikipediaorg/wiki/Koszov%C3%B3 20090412 12:02 - 66 - http://www.doksihu kisebbsége van, például a baszkok. Félnek a spanyolok, hogy majd

hasonló helyzetben találják magukat, mint a szerbek. Egy apró kiegészítést szeretnék tenni a „precedens értékkel” kapcsolatban. Kivétel nélkül az összes, a függetlenséget elismerő ország azt állította, hogy a koszovói ügy nem lehet precedens értékű mások számára. Alig telt el egy félév, és Grúziában háború tört ki Dél-Oszétia és Abházia elszakadásáért. Nézetem szerint a nyugati nagyhatalmak e kijelentése nem volt más, mint önmegnyugtatás. 6.31 A magyar álláspont Magyarország 2008. március 19-én89, elismerte hivatalosan az új államot Magyarország esetében ez nagyon kényes kérdés. Azért kényes, mert több millió magyar él a szomszédos országokban. Ha csak az amúgy sem túl fényes magyar-szerb viszonyt nézzük, akkor elmondható, hogy az elismerés után, csak rosszabb lehet a viszony. Nekünk van nagyobb veszteni valónk, mert gazdaságilag kiaknázatlan ország Szerbia, és kérdés, hogy mennyire fogja

hátrányos helyzetben találni magát a magyar tőke ezek után. Jelentősebb a magyar jelenlét, mint a szerb Magyarországon Gazdaságilag mi lehetünk a vesztesek, a MOL vagy az OTP, akik euró milliókat invesztáltak/invesztálnak az országba. Számunkra különösen fontos a térség stabilitása Törekedni kellene a jó viszony ápolására, szerintem Magyarországnak egyféle közvetítői szerepet kellene játszania Magyarország és Szerbia, illetve az Unió és a Balkán között. Másrészt pedig a 300 ezer vajdasági magyar helyzete csak romlani fog Ezen kívül a koszovói szerbeket a Vajdaságban fogják letelepíteni, vagyis éles konfliktus éleződhet ki a szerbek és magyarok között. Ugyanakkor pedig egyféle késztetést érzett az ország, hisz pont a kisebbségi kérdés miatt helyes az elismerés. Így gondolataim szerint a magyar elismerést, a Vajdaság teljes autonómiájának törekvésének támogatásaként lehet felfogni. A magyar döntés korántsem

volt könnyű Megjegyzendő az is, hogy ha az ENSZ elismeri Koszovót független államnak, akkor az utána elismerő államokat a szerb vezetés „nem hibáztathatja”, mivel az ENSZ elismerés feljebb való. Csakhogy az ENSZ soha nem fogja elismerni Koszovót, mert állandó vétójoggal rendelkező tagjai közül Oroszország és Kína biztosan megvétózná a döntést (a nyári események után Oroszországnak ez érdeke is). Természetesen sokat lehet 89 http://www.origohu/itthon/20080319-magyarorszag-elismerte-a-fuggetlen-koszovothtml 20090419 12:00 - 67 - http://www.doksihu vitatkozni a függetlenség jogosságán, de az biztosan állítható, hogyha az agresszió nem járhat terület növekedéssel, akkor a Balkáni háborút követően jogtalanul lett Szerbiához csatolva Koszovó, így mindenféle szerb követelés jogtalan (albán álláspont). Ha viszont az ENSZ határozatot nézzük, mely szerint Szerbia területi integritása sérthetetlen (a JSZK

jogutódjaként), és a koszovói kérdést tárgyalásos úton kell rendezni, akkor Koszovó függetlenségének egyoldalú kikiáltása jogtalan. Az önrendelkezést itt ki lehet zárni, mert már albán nép létezik, így Koszovó elismerése megint csak jogellenes. 6.4 Az új állam Az újonnan alakult állam népessége 2008-as adatok alapján 2 126 708 fő (195 fő/km2 a népsűrűség), területe körülbelül egy tizede Magyarországnak (10 908 km2)90. Fővárosa Pristina. Hivatalos pénzneme az euró, amit a jugoszláv időkből hozott magával Koszovó (a német márkához kötött árfolyam miatt, miután megszűnt a német márka, a szerb dínár helyett az eurót vezették be), de a szerbek lakta részeken a szerb dínár a használatos fizető eszköz, ugyanakkor a koszovói közigazgatás csak eurót fogad el. Négy országgal határos; szárazföldi határai 700 km-t tesznek ki, ebből északon, észak-keleten Szerbia 351,6 km-t birtokol, nyugaton Montenegró

határolja (78,6 km), délen pedig Albánia (111,8 km), és Macedónia (158,7 km) a szomszédok91. Etnikai megosztás terén elmondható, hogy Koszovó lakosságának körülbelül 90%-a albán, és körülbelül a maradék 8-10% teszi ki a szerb lakosságot, ami egyben a legnagyobb kisebbsége is. A szerb kisebbség nagy része északon található A 16-64 év közöttiek a lakosság valamivel több, mint 60%-át alkotják, míg a 14 év alattiak aránya meghaladja a 30%-ot. Nem elöregedő társadalomról van szó Az ország közigazgatásilag 35 részre van osztva. A lakosság körében elvándorlás tapasztalható, nem csak a szerbek körében Az albánok is elvándorolnak nyugatra a jobb élet reményében. Különösen a fiatalok hagyják el hazájukat, ami riasztó jel a koszovói gazdaságra nézve, mert ez a réteg jólképzett, több nyelvet beszélő emberekből áll. Ez pedig a későbbi fejlődéshez elengedhetetlen lenne. 90 91

http://www.rks-govnet/en-US/Republika/Kosova/Pages/defaultaspx 20090422 12:00 http://www.rks-govnet/en-US/Republika/Kosova/Pages/defaultaspx 20090422 12:00 - 68 - http://www.doksihu 6.5 Gazdaság Gazdasága nehéz helyzetben van. Koszovó mindig a legfejletlenebb és legelmaradottabb része volt Jugoszláviának. Nagyon sok támogatást kaptak a jugoszláv vezetéstől, hogy fellendítsék gazdaságukat. Ez is konfliktusforrás volt, például a horvátok szemében. Joggal tették fel azt a kérdést, hogy miért támogatja a szövetségi költségvetésből oly nagymértékben a vezetés Koszovót (komoly arányról van szó, volt olyan periódus mikor a felzárkóztatásra szánt alapok 30-40%-át teljes egészében Koszovó kapta!). Az alábbi ábra Koszovó részesedését mutatja a Jugoszláv Szövetségi Szocialista Köztársaság idejében. 7. Táblázat: Koszovó részesedése a felzárkóztatási alapokból Forrás: http://www.balkancenterhu/pdf/koszovo02pdf 20090421

12:44 A nagy fejletlenség miatt nincs jó helyzetben a koszovói gazdaság. Az 1981-1985 közötti periódusban az alapok majdnem felét kapták meg, és utólag azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a gazdaság nem állt helyre, vagyis a pénz „elfolyt” valahogy. Általánosságban elmondható, hogy koszovói gazdaságról beszélni nehéz feladat. Egyrészt nincsenek megfelelő források, amik vannak azok se biztosak, hogy a valóságot tükrözik. Másrészt önálló gazdaságpolitikája sincs, alig egy éves önálló államról van szó, tehát az elmúlt egy évet jellemezni nem lehet. Amikor pedig Szerbia része volt, akkor gazdaságát –és egyáltalán a létezését is- Belgrád határozta meg. Továbbá a feketegazdaság nagy mértékeket ölt, ami szintén találgatásra ad okot. Óriási a korrupció. Nagy gondot jelent a külföldön munkát vállalók nagy száma (generálják a munkanélküliséget, ami a legnagyobb a térségben). Nehezen tud megélni az

ország Fő bevételei a külföldön dolgozók által hazautalt pénzek, a csempészet (elsősorban cigaretta- és benzincsempészet), illetve a külföldi segélyek. A hazautalt pénzek körülbelül a GDP 13-17%-át teszik ki. Ez borzasztóan magas arány Fontos megjegyezni, hogy Koszovó főbb külkereskedelmi partnerei a térségbeli országok, a közös történelmi múltra tekintettel különösen Szerbia. Így hát fel lehet tenni azt a kérdést, hogy a függetlenség után, közép- és hosszútávon hogy fog ez hatni a koszovói gazdaságra. - 69 - http://www.doksihu Az éves GDP-ről elmondhatjuk, hogy 2004 és 2007 között gyakorlatilag stagnált. Minimális eltérés van közöttük, sőt 2005-ben a gazdasági növekedés negatív előjelű volt. 2207 millió euró és 2378 millió euró között mozgott a GDP Ez azt jelenti, hogy a legrosszabb év (2005) és a legjobb között mindössze 171 millió eurós eltérés van. A tercier szektor járul hozzá a legnagyobb

százalékban a GDP-hez, mintegy 60%-al. Az alábbi táblázatban jól láthatóak a főbb makrogazdasági adatok. 8. Táblázat: Koszovó főbb makrogazdasági mutatói 2004 és 2007 között 2004 2005 2006 2271 2207 2273 GDP (EUR mill.) 1156 1105 1118 GDP/capita (EUR) 2,0 -1,0 3,1 GDP növekedés (%) -1,4 -1,4 1,5 Infláció (%) -32,7 -34,8 -34,6 Folyó fizetési mérleg (GDP %-ban) 39,7 41,4 n.a Munkanélküliség (%) -6,1 -3,2 3,6 Költségvetés egyenlege (GDP %-ban) 2007 2378 1150 3,5 2,0 -38,2 n.a 6,5 Forrás: http://www.balkancenterhu/pdf/koszovo vadaseszterpdf 20090421 10:00 Az egy főre jutó GDP is nagyon alacsonynak számít. A GDP alakulásából adódik, hogy ez az érték is szinte stagnált. Sok koszovói elégedetlen, a szegénységet és a munkanélküliséget tartja a legnagyobb problémának. A GDP növekedés 2003 és 2007 között -0,5% és 3,5% között mozgott, vagyis kétszer is negatív volt (2003 és 2005). Ugyanakkor az infláció nagyon alacsony, sőt

2004 és 2005-ben deflációt konstatált Koszovó. 2006 és 2007-es inflációs adatok sem magasak, 2007-ben mindössze 2,0%-os volt az infláció. A folyó fizetési mérleg hiánya jelentős, folyamatosan a GDP 30%-a felett volt. Ez a szám vélhetően nagyobb lenne, ha nem mérsékelnék a jelentős hazautalások, és a külföldi segélyek. Égető probléma a munkanélküliség Mint látható, a tartós munkanélküliség körülbelül 40%-os. Ugyan nincs adat 2006 és 2007-ről, de azt biztosan tudni, hogy a munkanélküliségi ráta 40% körüli maradt, vagyis súlyos gondokkal kell megküzdenie Pristinának. Ahogy már utaltam, a munkahely hiány mellett a legnagyobb gondot a kivándorlás okozza Koszovóban. 2008-ban, a munkanélküliek 2%-a egyetemet végzett, 35%-uk középiskolát, míg a legnagyobb réteg, akik csak általános iskolát végeztek, 63%. Következésképpen az elsődleges és másodlagos szektorokban kell sürgősen munkahelyeket teremteni, mivel a jól

képzett munkaerő el tud helyezkedni. A költségvetés egyenlege javul, de ez nem a koszovói érdemeknek tudható be, hanem inkább a külföldi segélyeknek. - 70 - http://www.doksihu 6.6 Gazdasági ágazatok 6.61 Mezőgazdaság Koszovó mezőgazdaságáról elmondhatjuk, hogy meghatározza a gabonafélék és a takarmánynövények. Az összes mezőgazdasági termelésből több mint 90%-os részesedése van. A maradék körülbelül 10%-ban megtalálható a zöldség- és gyümölcstermesztés. A gabonán belül a kukorica a legelterjedtebb, és ebből is takarítottak be a legtöbbet 2006-ban (a mai napig a kukorica a legjelentősebb gabonaféle), ezen kívül még jelentős a bab, paprika, és krumpli termesztés. A takarmánynövényeken belül, a lucerna és a széna van az első helyen. A legnagyobb mennyiségben leszedett gyümölcs a szilva, és az alma. A mezőgazdaságban dolgozók száma elég magas, 2005-ben meghaladta az 1,3 millió főt92. Ez a teljes lakosság

több mint fele! 2004-ben 7,1%-al járult a GDP növekedéshez a mezőgazdaság.93 A megművelhető föld az összes föld 53%-a, vagyis körülbelül 5743 km2.94 A mezőgazdasági vállalkozások közül legtöbben (54,1%) az 5-8 fős gazdaságokban dolgoznak, ezt követi a 9-12 fős gazdaságok (18%), majd a maximum 4 főt foglalkoztató gazdaságok (16,4%)95. A föld kihasználásban, a legnagyobb részesedése a szántó- és termőföldeknek van, illetve a konyhakerti gazdálkodásoknak és a legelőknek. Ezek az összes föld valamivel több, mint 63%-át teszik ki. Az állattartás is jelentős Koszovóban. A szárnyasok és a marhafélék a legjelentősebbek, 2005-ös felmérések szerint 2 631 015 darab szárnyast tartottak Koszovóban, marhafélékből pedig 351 827 darabot.96 Utóbbiak között a leggyakoribb a fejőstehén tartása. Ezt követi a birkafélék Meglepően kevés sertést, és lóféléket tartanak Elkezdődött a mezőgazdaság racionalizálása, az

ágazatban megjelentek az első befektetők a privatizáció útján, illetve a kormány is kezdi támogatni a mezőgazdaságot. 92 http://www.ks-govnet/ESK/ http://www.ks-govnet/ESK/eng/indexphp?option=com docman&task=cat view&gid=9&Itemid=8 2009.0421 21:00 94 http://www.ks-govnet/ESK/eng/indexphp?option=com docman&task=cat view&gid=9&Itemid=8 2009.0421 21:00 93 95 http://www.ks-govnet/ESK/eng/indexphp?option=com docman&task=cat view&gid=9&Itemid=8 2009.0421 21:00 96 http://www.ks-govnet/ESK/eng/indexphp?option=com docman&task=cat view&gid=9&Itemid=8 2009.0421 21:00 - 71 - http://www.doksihu 6.62 Ipar Koszovó nagyon gazdag ásványkincsekben. Európa utolsó nagy lignitlelőhelye, eddig körülbelül 12,5 milliárd tonna lignitet tártak fel97. Különböző ércfajták sokasága található az országban. Ezért jelentős ércipara Ezen kívül található még nagy mennyiségben ólom, ón, ezüst, nikkel, bauxit, magnezit,

kobalt. Különösen az ón és ólom világpiaci ára miatt lesz érdekes a koszovói tartalék. Ásványkincseket illetően, érdemes Koszovónak elgondolkodni, hogy a lignit és óntartalékok milyen gazdasági perspektívát nyújthat az iparnak. De ezeket leszámítva, elmondhatjuk, hogy a koszovói ipar igen nehéz helyzetben van, a háborúk miatti pusztítás, és a technika elavultsága miatt óriási költségekkel járna a bányák korszerűsítése. Egy új iparosítási program véleményem szerint több tízezer munkahelyet teremtene, fellendíteni a gazdaságot, és nem utolsó sorban javítana az emberek közhangulatán. Ezen kívül befektetőket vonzana. 6.63 Infrastruktúra és telekommunikáció Az úthálózat teljes hossza körülbelül 4900 km, amiből 630 km minősül főútvonalnak98. Sok út földút, vagy európai mércével nehezen hívható aszfaltút Fontos szerepe lehet nemzetközi tranzit útvonalban. Szorgalmaznia kell az autópályák építését,

különösen Albánia felé, mert egy tranzit útvonal megy keresztül ezen a részen. Nem könnyű az utak építése, költséges és időigényes, mert Koszovó domborzata hegyvidéki, ami nehezíti az építkezést. Egybefüggő, 330 km99 hosszú vasúthálózata van az országnak. Tökéletesen összeköti északot déllel, illetve nyugatot kelettel Vasúthálózata fejlettebb, mint úthálózata. Nem csak személyszállítás terén kimagasló, hanem teherszállítása is jónak mondható. A termékek szállítása kombinált fuvarozással is lehetséges, illetve a környező országokba is szállítanak. A közlekedés terén a legfejlettebb a repülés. Egy reptere van Koszovónak –egyben nemzetközi reptere isami Pristinában található A régió egyik legfejlettebb reptere az áruszállítás terén, mindenféle árút képes fogadni. Az egyik legforgalmasabb reptér a Balkánon Nem csak Európa nagyobb városaiba szállít utasokat, hanem az Egyesült Államokba is.

Fontos 97 Európai Tükör 2007/11, November. Sefcsich György: Az észak-vajdasági régió gazdasága p 109 http://www.rks-govnet/en-US/Bizneset/Infrastruktura/Pages/Rrugetaspx 20090421 12:30 99 http://www.rks-govnet/en-US/Bizneset/Infrastruktura/Pages/Rrugetaspx 20090421 12:30 98 - 72 - http://www.doksihu megjegyzés, hogy az elektromos ellátás néha akadozik, áramkimaradások gyakoriak, nincs megfelelő csatornázási rendszer, a telefonvonalak megbízhatatlanok. Inkább a mobiltelefonokat ajánlatos használni, a vezetékes telefonok bármikor megszakadhatnak. A televízió, az internet, és a telefon szolgáltatásának feladata a PTK-ra hárul (Post and Telecommunication of Kosovo). Ez az állami szolgáltató, ezen kívül vannak még privát szolgáltatók is. Az Ipko szolgáltatása teljes körű, míg a Kujtesa csak vezetékes telefont és internetes elérhetőséget biztosít100. Körülbelül tízféle napilapja van Koszovónak, 22 tévé csatornája, 94

rádióállomása101. 6.7 Segélyek és támogatások Koszovó gazdasága a nemzetközi segélyek, és támogatások nélkül összeroppanna. Jogosan lehet feltenni azt a kérdést, hogy mi lesz Koszovóval, ha a nyugatiak már nem finanszírozzák az országot?! Erre a válaszom az, hogy megszűnne létezni. 2002-ben a segélyek a GDP 42,7%-át adták, 2003-ban 32,4%-át, 2004-ben 25,5%-át, 2005-ben 21%-át, 2006-ban 18%-át, míg 2007-ben 16,2%-át tették ki102 103 . Ugyan folyamatosan csökkennek a nemzetközi segélyek, de még mindig jelentős hányadot foglal el a GDPben. Az ezredforduló óta folyamatosan csökkenek a Koszovónak jutatott segélyek Az alábbi ábra jól tükrözi a segélyek folyamatos csökkenését. 11. ábra: Koszovóba áramló segélyek mértéke millió euróban 1999 és 2004 között Forrás: http://www.balkancenterhu/pdf/koszovo vadaseszterpdf 20090421 10:00 100 http://www.rks-govnet/en-US/Bizneset/Infrastruktura/Pages/Telekomunikacioniaspx

20090421 12:45 101 http://www.unmikonlineorg/introhtm 20090421 15:00 102 http://elib.kkfhu/ewp 08/2008 4 06pdf 20090421 19:12 103 EU Working Papers 2008/2 p.105 - 73 - http://www.doksihu Az ENSZ Koszovói Fejlesztési Programjának (UNDP Kosovo) keretében jelentős összegeket folyósítanak Pristinának. 2005-ben, csak az UNDP 11,5 millió dollárt, 2006ban 14,5 millió dollárt, 2007-ben pedig 17 milliót folyósított104 Ehhez az összegekhez olyan országok járultak hozzá, mint például Dánia, Kanada, Belgium, Norvégia, Olaszország, Egyesült Királyság, Hollandia, Svédország, vagy maga az EU. Az EU több finanszírozási keretet nyújt az új albán országnak. A CARDS program keretén belül, 80 projekt kapott mintegy 170 millió eurót, 2007-ben közel 50 millió eurós rendkívüli segélyt kapott Koszovó105. A magas korrupció miatt a pénzek nagy része eltűnik. Véleményem szerint, ha megszűnnek a külső pénzügyi segítségek, Koszovónak nem lesz

perspektívája, jövője. 6.8 Külkereskedelme és FDI Általánosságba elmondható, hogy Koszovó sokkal többet importál, mint exportál, körülbelül tízszer-tizenötször több az import, mint az export. Nyugodtan nevezhető importfüggő országnak. Az alábbi táblázat a koszovói export-import alakulását ábrázolja. 12. ábra: koszovói export és import 2004 és 2007 között EUR millióban export/import 1800 1600 EUR millió 1400 1200 1000 export 800 import 600 400 200 0 2004 2005 2006 2007 Forrás: http://www.balkancenterhu/pdf/koszovo vadaseszterpdf 20090421 10:00 104 105 http://www.kosovoundporg/?cid=2,8 20090422 13:00 EU Working Papers 2008/2 p.104 - 74 - http://www.doksihu Az ábra jól mutatja, hogy az import folyamatosan nő, míg az exportnövekedés elenyésző, majdnem stagnál. 35%-al nőtt az import értéke három év alatt, ami majdnem 600 millió eurót jelent. Az igaz, hogy az export 47%-al nőtt 2007-ben 2004-hez képest, vagyis

majdnem 50%-al, de még így is nagyon kevés. Minden főbb kiviteli termék exportja nőtt. Így a külkereskedelmi mérleg hiánya is nőtt (már rég óta nagy hiánnyal küszködik), és 2007-ben elérte a 1428,8 millió eurót106. Mivel ipara nincs, a koszovói tőke pedig bizonytalan, gyenge az exportképessége. Főbb kiviteli termékei a feldolgozott árúk (olcsó munkaerő miatt) és a nyersanyagok (38,7% és 28,8%)107. Jelentős még a dohány, az alkoholos italok, és élelmiszer kivitel (14,3%), a nyersanyagokon belül az ásvány kincsek kivitele a legjelentősebb (50%)108. A legfőbb importtermékei az ásványi anyagok (20%), az élelmiszerek, dohánytermékek, alkoholos italok (14%), gépek és elektromos berendezések (11,1%), vegyi termékek (8,2%), fémtermékek (7,5%), gépek, berendezések (6,3%), és a feldolgozott termékek (4,2%)109. Mindegyik importtermék behozatali mennyisége emelkedett, kivéve a gépeket és elektromos berendezéseket. A legfőbb

kereskedelmi partnerei Koszovónak az exportot tekintve az Európai Unió, majd a volt jugoszláv tagköztársaságok, különösen Szerbia, Albánia és Macedónia. Az EU részesedése 32,13%, Szerbiáé 17,44%, Albániáé 12,47%, és Macedóniáé 10,14%110. Az importot illetően, szintén az EU az első 34,6%-os részesedéssel, majd őt követi Macedónia 20,75%-al111. Még jelentős kereskedelmi partnere mind az exportot és mind az importot illetően Bulgária, Törökország, Svájc. Az EU-n belül különösen aktív Németország és Olaszország. A külföldi működő tőkét illetően azt mondhatom, hogy nagyon labilis politikai helyzetben van az ország, nem tesz jót nemzetközi megítélésének a mindennapos etnikai feszültség. Ezen kívül, eléggé kockázatos egy olyan országba invesztálni, amit a világ országainak nagy része még csak el sem ismert. Az FDI nagyon alacsony, 2004ben 20 millió euró, 2005-ben 59 millió euró, 2006-ban 222 millió, és

2007-ben 60 millió euró áramlott Koszovóba112 113 . Próbálja a koszovói kormány becsalni a külföldi 106 http://www.ks-govnet/ESK/eng/indexphp?option=com content&view=article&id=46&Itemid=36 2009.0421 21:00 107 http://elib.kkfhu/ewp 08/2008 4 06pdf 20090421 19:12 108 http://www.kosovo-eiccorg/oek/ 20090422 18:00 109 http://www.kosovo-eiccorg/oek/ 20090422 18:00 110 http://www.kosovo-eiccorg/oek/ 20090422 18:00 111 http://www.kosovo-eiccorg/oek/ 20090422 18:00 112 EU Working Papers 2008/2 p. 105 113 http://www.balkancenterhu/pdf/koszovo vadaseszterpdf 20090421 10:00 - 75 - http://www.doksihu tőkét, például úgy, hogy számos engedélyt bocsát ki a kiaknázatlan bányászatra, mivel ez az ország számára óriási gazdasági potenciál lehet. 6.9 Koszovó kapcsolatai Magyarországgal 13. ábra: Koszovó export- és importkereskedelme Magyarországgal 2002 és 2006 között Koszovó export- és importkereskedelme Magyarországgal 35000 30629 ezer EUR

30000 25000 20000 20011 19681 18788 16233 15000 export import 10000 5000 0 0 1 50 2 116 3 92 4 18 5 Forrás: www.ks-govnet/ESK/ Nem jelentősek a magyar-koszovói gazdasági kapcsolatok, legalább is koszovói részről nem. A magyar export főleg sajtokból, tejből állt Mind a kettő termék részesedése a koszovói sajtimportból és tejimportból magas. Előbbi részesedése 37%, utóbbié 59%114. A magyar export csúcsa 2003-ban volt, akkor meghaladta a 30 millió eurót, míg a legalacsonyabb értéket 2005-ben láthatjuk, majdnem a felére esett vissza az export kettő éven belül. A koszovói export pedig egy „piramis” formát képez, mivel 2004-ben volt a legmagasabb az exportja, 116 ezer euró, míg kettő évvel később csaknem nulla. Mind a kettő országnak érdeke a további gazdasági kapcsolatok sürgetése. Koszovó számára az EU csatlakozás kell, hogy legyen a cél. Ahhoz nagyon sok mindent rendbe kell tenni az országban. Az EU-nak

potenciális tagjelöltje Koszovó, amit pozitívumként lehet felfogni. A másik előrehaladás a CEFTA-hoz való csatlakozás. A már sokat emlegetett „EU előszobája” fontos lépés lehet a gazdasági feltételek megteremtésében. Különösen azért, mert az EU után a Nyugat-Balkán országai a legfontosabb kereskedelmi partnerei Koszovónak. Fontos, hogy liberalizálják 114 http://elib.kkfhu/ewp 08/2008 4 06pdf 20090421 19:12 - 76 - http://www.doksihu piacukat, egymás között szabadkereskedelmi övezetet tudjanak létrehozni. Ez nem csak ez EU-hoz csatlakozás feltétele, hanem a gazdaságot is serkenti. Egy szóval, Koszovó jó úton halad, de még nagyon sok feladat áll előtte. - 77 - http://www.doksihu 7. Befejezés Szakdolgozatom során törekedtem, hogy ne csak száraz gazdasági adatokat közöljek. Próbáltam a politikai és társadalmi kérdéseket is boncolgatni, illetve ezeknek függvényében jellemezni a nemzeti gazdaságokat. Konklúzióként

azt mondanám, hogy a Nyugat-Balkán stabilitását nagyban befolyásolta a délszláv háború. Komoly pusztítások történtek, melyek nem csak a lakosságot tépázták meg, hanem az országok gazdaságát, stabilitását. Gyakorlatilag húsz év alatt felbomlott Jugoszlávia, és jogutódjaként Szerbia maradt. Ez a folyamatos területi felbomlás további konfliktusokhoz vezetett és vezet a mai napig. A felbomlás nem zajlott le békésen, hanem sajnos véres háború útján ment végbe. Különösen szomorító az, hogy etnikai tisztogatásokba fulladtak, amit már a „Nyugat” sem nézhetett tétlenül, és beavatkozott. Azóta is jelen vannak a térségben A NATO bombázások után tíz évvel sem sikerült stabilitást elérni. Még mindig óriási etnikai feszültségektől hangos a régió. Az általam többször említett gazdasági-politikai-társadalmi stabilitás nem áll fent a térség nagy részében. Szerbiában, vagy Montenegróban például, olyan kételyek

merülnek fel a politikában, hogy nyissanak-e az EU felé, vagy inkább maradjanak oroszbarátok. Vagyis a leghalványabb jele sincs politikai stabilizációnak Persze van, ahol politikai egység van –legalább is az EU csatlakozást illetően-, ilyen például Szlovénia mely már az EU tagja, vagy Horvátország, mely jó úton halad a csatlakozás terén. A nyugat-balkáni országok rájöttek, hogy gazdaságukat csak az EU segítségével tudják helyreállítani, ezért szükséges az integráció. Az etnikai kérdések, a rendezetlen tulajdonviszonyok, az egykoron egy államszövetséget alkotó országok szomszédságpolitikáit megmérgezte. Gondoljunk a horvát-szlovén viszonyra, vagy az albán-szerb viszonyra. Gazdaságilag elmondhatom, hogy szinte kivétel nélkül, minden ország gazdaságát lassítja a külföldi működő tőke hiány, mely persze az instabilitás miatt nincs jelen. Továbbá a magas munkanélküliség is lassítja a gazdaságot. Egyes

országokban az infláció is igen magas, ami ugyancsak rossz hatással van az emberek életkörülményeire (például Szerbia). Nagy részükre jellemző, hogy erősen import függőek, ami a passzív kereskedelmi mérleg mellett, erős eladósodottsághoz vezet. Magas a korrupció, jelentős a fekete- és szürkegazdaság, a csempészet. Ezek ellen valamit kell tennie a kormányoknak, mert a GDP jelentős részét teszik ki. Van olyan ország, melynek meg - 78 - http://www.doksihu kell küzdenie a magas elvándorlással. Ilyen például Montenegró, vagy a vajdasági magyar kisebbség. Ez azért baj, mert elsősorban a jól képzett munkaerő vándorol ki a jobb élet reményében. Ebben a felsorolásban is van kivétel, például Szlovénia A magas „nyugati” jelenlétnek köszönhetően, több ország kap jelentős segélyeket. Koszovó bevételeinek jelentős hányadát a külföldi segélyezés teszi ki. Fiatal állam, még elég instabil. Ipara romokban, gazdasága

labilis A jelentős bevételei a hazautalások mellett a segélyek. Ezért a segélyezések megszüntetése Koszovó mély válságát jelentené véleményem szerint. Koszovó főbb piacát Szerbia jelentette, érdekes jövő elé néz, így hogy függetlenedett tőle. Orientálódik Nyugat-Európa felé, de ahhoz, hogy valaha EU taggá váljon, nagyon sok év kell. Idáig körülbelül félszáz ország ismerte el legitimitását, mely jól tükrözi, hogy helyzete korántsem stabil. A Vajdaság mindig is Szerbia egyik legfejlettebb része volt. Korán iparosították a vidéket, illetve a Magyar Királyság részeként fontos gazdasági szerephez jutott, mivel fejlett volt mezőgazdasága és ipara. A világháborúk megtépázták gazdaságilag az egész Vajdaságot. Számunkra, magyaroknak azért kényes a Vajdaság kérdése, mert 300 ezer magyar honfitársunk él itt. Sajnos, őket folyamatos atrocitások érik, melyet nem csak a politikának lehet köszönni, hanem a

betelepített és menekült, különböző etnikumoknak. Például, a koszovói szerbek itt telepedtek le, szeretném azt hinni, hogy ennek nem lesz negatív hatása a magyar kisebbségre. Szerbia gazdasága instabil. A privatizáció későn kezdődött el, remélhetőleg hamar végbe megy, így segítve a külföldi működő tőke letelepedését, melyből nagy hiányt szenved az ország. A tulajdonviszonyok tisztázatlanság miatt a privatizációs folyamat lassú. Az egyik legnagyobb politikai ellentét itt van a régióban Például a tavalyi választásokon nagyon kevéssel nyert a „nyugatbarát” demokrata párt. Még mindig erős az orosz befolyásoltság, illetve nagyon magas a nacionalizmus. Ez utóbbi érthető, hiszen Szerbia Trianonját élte át a jugoszláv Államszövetség felbomlásával. Nem vitatott, hogy Szerbiának is integrálódnia kell a Nyugat-Európa felé, de nehéz lesz, ha megmaradnak az éles ellentétek mind a politikában, mind a társadalomban. A

dolgozatom alapján, kijelenthetem, hogy a Nyugat-Balkán egy időzített bomba, hiányzik a gazdasági-politikai-társadalmi stabilizáció, a „nyugat” jelenléte szükséges. A mai napig „fekete foltja” Európának a régió, pedig sok gazdasági potenciállal rendelkezik, és egész Európának érdeke az, hogy stabilitás legyen a térségben, nehogy még egy háború robbanjon ki, mint volt erre példa alig tíz évvel ezelőtt. - 79 - http://www.doksihu Irodalomjegyzék Könyvek: ¾ Juhász József: Volt egyszer egy Jugoszlávia. Aula Kiadó, 1999, Budapest ¾ NATO kézikönyv, HM Stratégiai Védelmi Kutató Hivatal és a NATO Információs és Sajtóiroda, 2001, Budapest ¾ Réti György: Albánia sorsfordulói. Aula Kiadó, 2000, Budapest Folyóiratok, cikkek: ¾ Inotai András-Novák Tamás-Szanyi Miklós-Szemlér Tamás: Fordulóponton a délkelet-európai gazdaságok? p. 4-44 ¾ Sefcsich György: Az észak-vajdasági régió gazdasága. Európai Tükör

2007/11, November p. 94-113 ¾ Ifj. Simon György: A jugoszláv gazdaság Statisztikai Szemle, 81 évfolyam, 2003. 2 szám p 148-169 ¾ Szolcsányi Bálint és Dr. Szűcs R Gábor: EU Working Papers XI évfolyam, 2008. 2 szám Internetes források: ¾ Balkán: Balkán országai: Montenegró http://www.balkanhu/szerbiaphp 2009 04 18 17:00 ¾ Balkán-tanulmányok központ: Demeter Gábor-Radics Zsolt: Montenegró két arca: gazdasági sikerek és belpolitikai válságok (2005-2007) http://www.balkancenterhu/?page=tudkozl 2009 04 15 21:01 ¾ Balkán-tanulmányok Központ: Radics Zsolt: Szerbia-tátongó lyuk az egyesült Európa térképén http://www.balkancenterhu/pdf/radicszspdf 20090418 18:21 ¾ Dr. Miszlai Sándor: EU és a Nyugat-Balkán gazdasági kapcsolatai www.mtahu/fileadmin/2009/03/Balk nMiszlaipdf 2009 04 02 18:21 ¾ Euractiv: Erősödő nyomás nehezedik Macedóniára a névvita lezárása érdekében

http://www.euractivhu/kulpolitika/hirek/erosdo-nyomas-nehezedikmacedoniara-a-nevvita-lezarasa-erdekeben 2009 04 02 15:52 ¾ Euractiv: Szerbia ratifikálta az EU előtagsági megállapodást http://www.euractivhu/kulpolitika/hirek/szerbia-ratifikalta-az-eu-elotagsagimegallapodast 2009-04-05 22:20 ¾ European Bank Central- Inflaion rates http://www.ecbint/stats/prices/hicp/html/inflationenhtml 2009 04 18 21:01 - 80 - http://www.doksihu ¾ Euvonal http://www.euvonalhu/indexphp?op=csatlakozas csatlakozasdokumentumok&i d=18 2009 04 02 12:56 ¾ Farmasi József: Sztálinista tisztogatások Kelet-Európában http://www.szkholionunidebhu/skhmap/sak/farmdoc 2009 04 15 20:00 ¾ Füzesi Zoltán: Albánia és Koszovó: Azonos nemzet, eltérő jövő? http://elib.kkfhu/ewp 08/2008 4 06pdf 2009 04 21 19:12 ¾ Honvédelmi Minisztérium honlapja http://www.hmgovhu/hirek/kiadvanyok/magyar honved/az eufor althea muvel ete bosznia-hercegovinaban 2009 04 15 20:03 ¾ Instituti i Statistikës –

Albán Statisztikai Hivatal http://www.instatgoval/ ¾ Juhász József: A koszovói válság történelmi háttere http://www.balkancenterhu/pdf/koszovo02pdf 20090421 12:44 ¾ Kitekintő: EU:Horvátország egy lépéssel közelebb http://kitekinto.hu/europa/2008/11/10/eu horvatorszag egyet lep elre/ 2009 04 02 14:52 ¾ Koszovó kormányának honlapja http://www.rks-govnet/en-US/Republika/Kosova/Pages/defaultaspx ¾ Koszovói Kereskedelmi Kamara http://www.kosovo-eiccorg/oek/ ¾ Koszovói Statisztikai Hivatal honlapja http://www.ks-govnet/ESK/ ¾ Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Ügynökség - Országinformációk http://www.itdhu/engineaspx?page=Itdh Orszaginformaciok ¾ Magyar Nemzeti Bank www.mnbhu ¾ Magyarország.ma: Vajdaság: Szerb választások: Két út áll előttünk http://www.magyarorszagma/modulesphp?name=News&file=article&sid=990 0 2009 04 18 15:01 ¾ NATO honlapja http://www.natoint/cps/en/natolive/topics 48818htm ¾ Nemzeti Fejlesztési és

Gazdasági Minisztérium www.nfgmgovhu ¾ Origo.hu: Magyarország elismerte a független Koszovót - 81 - http://www.doksihu http://www.origohu/itthon/20080319-magyarorszag-elismerte-a-fuggetlenkoszovothtml 2009 04 19 12:00 ¾ Szerb Befektetési és Export Ügynökség http://www.siepagovrs/site/en/home/ ¾ Szerb Kormány hivatalos honlapja http://www.srbijagovrs/pages/introphp?id=5 2009 04 1814:04 ¾ Szerb Köztársaság Statisztikai Hivatala http://webrzs.statserbsrgovyu/axd/en/indexphp ¾ Szécsényi Orsolya: Szerbia makrogazdasági jellemzői, üzleti, tőkekihelyezési és befektetési lehetőségek, valamint befektetés ösztönzés Szerbiában http://www.fmkikhu/downloadphp?id=2578 20090420 15:22 ¾ Stability Pack for South Eastern Europe - CEFTA http://www.stabilitypactorg/wt2/TradeCEFTAasp 2009 04 20 12:02 ¾ Tabajdi Csaba: A Nyugat-Balkán és az Európai Unió ma www.tabajdihu/ user/downloads/Tanulmanyok/tabajdibalkan060321 javdoc 2009 04 09 12:32 ¾ UNMIK honlapja

http://www.unmikonlineorg/introhtm ¾ United Nations Development Programme KOSOVO http://www.kosovoundporg/?cid=2,8 ¾ Vadas Eszter: Koszovó: Időzített bomba vagy a balkáni rendezés utolsó lépése http://www.balkancenterhu/pdf/koszovo vadaseszterpdf 2009 04 21 10:00 ¾ Vajdaság Autonóm Tartomány honlapja http://www.vojvodinagovrs/indexphp?option=com content&task=view&id=1 74&Itemid=83 ¾ Wikipédia - szabad enciklopédia (más forrásból is ellenőrizve) Szerbia és Montenegró http://hu.wikipediaorg/wiki/Szerbia %C3%A9s Montenegr%C3%B3 Délszláv háború http://hu.wikipediaorg/wiki/D%C3%A9lszl%C3%A1v h%C3%A1bor%C3%BA Vajdaság http://hu.wikipediaorg/wiki/Vajdas%C3%A1g Auton%C3%B3m Tartom%C3 %A1ny 2009 04 01 16:52 Koszovó http://hu.wikipediaorg/wiki/Koszov%C3%B3 2009 04 21 12:00 - 82 -