Szociológia | Tanulmányok, esszék » Kultúra, értékek és normák, szocializáció

1 Kultúra, értékek és normák, szocializáció Alapfogalmak Kultúra: az irodalmi, művészeti, zenei alkotások, továbbá az ember alkotta tárgyak, a társadalom viselkedési szabályai, normái, az azokat alátámasztó értékek, hiedelmek, a vallás, továbbá a hétköznapi és tudományos ismeretek. Tehát a kultúra anyagi, kognitív és normatív elemekből áll, vagyis tárgyakból, tudásból, továbbá értékekből, normákból. Kulturális késés: a konkrét szükségletek, a t ermészeti-gazdasági-társadalmi körülmények változása általában gyorsabb, mint a kultúra, más szóval a kultúra elmaradhat a külső feltételek változása mögött. Szubkultúra: a társadalom többségének kultúrájától eltérő kultúra. Kulturális pluralizmus: több kultúrának egy társadalmon belüli együttélése. Normák: ahhoz, hogy egy kisebb társadalmi közösség vagy egy nemzeti társadalom, sőt az egész emberiséget átfogó világtársadalom

működőképes legyen, tagjainak követniük kell bizonyos viselkedési szabályokat, normákat. A normákkal kapcsolatban öt nagyon fontos tény létezik: 1. Egy adott társadalomban is ellentmondásban lehetnek a normák 2. A normák a társadalmak történeti fejlődése során változnak 3. A különböző társadalmakban egymástól eltérő normákat fogadnak el 4. Az a tény, hogy valamilyen normát egy társadalomban elfogadnak, nem jelenti azt, hogy ez a norma feltétlenül előnyös az adott társadalom fennmaradása és fejlődése szempontjából. 5. A társadalmi fejlődés egyik fontos összetevője az, hogy a normák változnak Ezért a szociológiának mindig óvakodnia kell attól, hogy minden további nélkül negatívan értékeljen valamilyen jelenséget vagy viselkedést csak azért, mert az adott társadalom normáival ellentétes, vagy egyszerűen azért, mert a büntetőjog szabályaiba ütközik. S Értékek: olyan kulturális alapelvek, amelyek kifejezik

azt, hogy az adott társadalomban mit tartanak kívánatosnak és fontosnak, jónak vagy rossznak. Az értékek és azok sorrendje társadalmanként és korszakonként eltérő lehet. Szocializáció: az a folyamat, amelynek során a g yermekek megtanulják, hogyan lehetnek társadalmuk hasznos tagjai, hogyan kell a társadalomban élniük. A szocializáció során a gyermek megtanulja a környező társadalom kultúráját, normáit, értékeit. Szerep: viselkedési mintákból, jogokból és kötelességekből áll. Különböző státuszokhoz különböző szerepek tartoznak. Státusz: egy, a társadalomban elfoglalt pozíciót jelent. Státusz például az anya, az apa, a tanár, stb. Internalizálás: azt a folyamatot jelenti, hogy az egyén olyan mértékben sajátítja el, teszi magáévá az értékeket és normákat, hogy akkor is azoknak megfelelve viselkedik, ha nem számít külső negatív szankcióra a norma megszegése esetén, más szóval ha valaki belső

meggyőződésből viselkedik a normáknak megfelelően, mert a normakövető viselkedést igen értékesnek tartja. Az élet minősége: ez azt jelzi, hogy az anyagi szükségletek kielégítettségének magas szintje még nem jelenti szükségképpen, hogy a társadalom tagjai „jól élnek”, a javakkal való ellátottság tekintetében is jól érzik magukat. A jóléten általában az anyagi javakkal való ellátottságot értik, míg a jólléten azt, hogy a t ársadalom tagjai nemcsak az anyagi javak tekintetében, hanem a különböző szellemi – pénzben nem mérhető – javakkal való ellátottság tekintetében is jól érzik magukat. 2 Módszerek A normák, értékek, attitűdök vizsgálatának legelterjedtebb módszere az, hogy a kérdőíves vizsgálatban konkrétan megfogalmazott kérdéseket tesznek fel ezekre vonatkozóan. A kérdések megfogalmazásának két elterjedt módja van: felsorolnak különféle értékeket, és ezeket fontosság szerint sorba

rendeztetik, továbbá megfogalmaznak bizonyos kijelentéseket, amelyek értékeket vagy normákat tartalmaznak, és a k érdezett személyt arra kérik, hogy mondja meg, mennyire ért egyet a kijelentésekkel. A nemzetközi szakirodalomban több széles körben alkalmazott értékskálát találhatunk. Közülük az egyik legismertebb a Rokeach által kidolgozott értékrendszer. Ebben 18 c él érték és 18 e szköz érték fontossági sorrendjét állapíttatják meg a megkérdezetett személlyel. Inglehart egy négytételes és egy tizenkét tételes értékvizsgálati kérdéssorozatot dolgozott ki. Melvin Kohn úgy próbálta az értékeket vizsgálni, hogy azt kérdezte, a gyermekek nevelésénél milyen tulajdonságok kifejlesztését tartják fontosnak. A végső értékek helyett sok esetben attitűdöket vizsgálnak. Attitűdnek nevezik az egyénnek azt a l elki és szellemi kézségét, hogy bizonyos tárgyakra, személyekre, helyzetekre meghatározott módon reagáljon.

Az „élet minősége” adatfelvételek során egyrészt rákérdeznek a „jollét” nem anyagi elemeire, mint az emberi kapcsolatok gyakoriságára, melegségére és az önértékelésre. Másrészt adatokat gyűjtenek az életkörülmények anyagi dimenzióival és a „jóllét” nem anyagi elemeivel való elégedettségre. A művelődésszociológiai adatfelvételek során legtöbbször a különféle kulturális tevékenységekben való részvétel gyakoriságát kérdezik. Elméletek A gazdasági alap és a kultúra kölcsönhatásai Az értékszociológia alapvető elméleti kérdése, hogy a gazdálkodás anyagi viszonyai és az értékek milyen szerepet játszanak a társadalom fejlődésében, milyen a viszonyuk egymáshoz. Marx szerint a gazdaság az alap, és a tudati viszonyok mind a felépítményhez tartoznak, amely az alap változásának hatására változik meg. Ezzel szemben Max Weber a t udati viszonyokat, különösen a vallásnak a gazdasági viszonyokra

gyakorolt hatását tanulmányozta, és ezzel mintegy azt sugallta, hogy a tudati viszonyoknak nagyon fontos szerepük van a gazdasági-társadalmi fejlődés előremozdításában vagy hátráltatásában. Értékek változásának elméletei Amikor a modernizáció fogalma előtérbe került a társadalomtudományokban, közöttük a szociológiában, az 1950-es és 1960-as években, akkor néhány amerikai szociológus azokat az értékeket kezdte vizsgálni, amelyek szerintük a modern embert jellemzik. Elsősorban a „teljesítménymotívum” uralkodószerepét, a „teljesítményorientáltságot” tekintették a modern ember jellemzőjének, ebben látták a gyors gazdasági fejlődés, a modernizáció hajtóerejét. Nagyjából az 1960-as évek közepe-vége óta az értékek változására figyeltek fel a szociológusok. Elsősorban a fiatalok között egyre kisebb értéke van az anyagi javaknak, a jövedelem növekedésének, a foglalkozási karriersikernek, és egyre

fontosabbá válnak a tartalmas és bensőséges emberi kapcsolatok, a kulturális értékek, a külső kötöttségektől való függetlenség, a szabadság. A nevelés dilemmái A szocializációkutatásoknak a nevelési gyakorlattal szorosan összefüggő fő elméleti kérdése, hogy milyen tényezők segítik elő a gyermekek sikeres szocializációját, azt, hogy egészséges, érett személyiséggé váljanak, a t ársadalomba jól beilleszkedni képes, a t ársadalom számára hasznos, értékes emberré váljanak. A szocializációval kapcsolatban felmerül azonban egy teljesen alapvető kérdés, nevezetesen az, hogy az-e a kívánatos, hogy a társadalom tagjai 3 tökéletesen beilleszkedjenek a társadalomba, teljesen konformak legyenek minden értékkel és normával szemben. A teljes konformitás ugyanis a társadalom teljes megmerevedéséhez vezet. Az élet minőségének három dimenziója E. Allardt finn szociológus az emberi szükségletek és a jólét három

szintjét különböztette meg: 1. Birtoklás: az emberi élet külső feltételeit, mint az étkezést, lakást stb értette 2. Szeretet: az emberi kapcsolatok iránti igény 3. Létezés: az élet minősége Nemzetközi tendenciák Mivel a szociológiai érték-adatfelvételekre csak a legutóbbi évtizedekben került sor, nem lehet megmondani, hogy hogyan változott a különböző értékek fontossága a mai fejlett társadalmakban az elmúlt évszázadokban, így az iparosodás kezdetén és későbbi szakaszaiban. Csupán a mai fejlett és fejlődő országokban nagyjából egy időben végzett értékadatfelvételek alapján lehet azt a következtetést levonni, hogy a fejlett országokban valóban nagyobb fontosságot tulajdonítanak az egyéni teljesítménynek, társadalmi felemelkedésnek, sikernek, meggazdagodásnak, mint az iparosodás előtt vagy annak alacsony szintjén lévő társadalmakban. A szocializációt befolyásoló körülmények A szocializáció

kutatásának igen nagy empirikus szakirodalma van a nyugati országokban. Az egyik alapvető kérdés, amellyel ezek a kutatások foglalkoznak, hogy a családban ma végbemenő változások hogyan befolyásolják a gyermek szocializációját. Egy elkülönült kutatási irányzat azt a kérdést vizsgálja, hogy a televízióműsorok nézése mekkora szerepet játszik a gyermekek szocializációjában, és hogy ez a s zerepe pozitív vagy negatív-e. Egy másik, még többet vizsgált kérdés, hogy a szigorú vagy az engedékeny nevelés kedvezőbb-e a gyermek személyiségfejlődése szempontjából. Korábban sokat kutatott téma volt, hogy a különböző társadalmi osztályokhoz, rétegekhez tartozó családok más módszereket alkalmaznak-e a g yermeknevelésben és így más szocializációs eredményeket érnek-e el. A felnőttkori reszocializáció különleges eseteivel foglalkozott Goffman Asylums. Egy elmegyógyintézetben végzett munkájának tapasztalatai alapján

írta le, hogy a gyógyintézetbe bekerülő pácienst milyen eljárásoknak vetik alá, amelyek mind azt eredményezik, hogy személyisége megváltozik. Így beletanul, beletörik az elmebetegszerepbe Goffman szerint hasonló folyamatok történnek más totális intézményekben is az oda bekerülőkkel. Totális intézménynek nevezik azt, amely a bekerülő személy teljes személyiségének uralására törekszik. Ilyen például a börtön, a hadsereg, egyes szerzetesrendek, koncentrációs táborok Az élet minőségének vizsgálata Úgy tűnik, hogy a fejlett országokban általában a családdal a legelégedettebbek az emberek, és a közállapotok különböző elemivel, a közintézményekkel a legelégedetlenebbek. Magyarországi helyzet A tradicionális értékek uralma Magyarországon az 1970-es évek óta több értékvizsgálatra került sor, részben önállóan, részben más kérdések vizsgálatával összekapcsolva. Az 1981-1982 évi adatok egy meglehetősen

tradicionális értékrend uralmára engednek következtetni. A legfontosabb érték egyrészt a cs alád és a n yugalom, másrészt az anyagi gyarapodás. Sokkal kevésbé fontos a siker, a szabadság, a hedonizmus („az ember életében az a legfontosabb, hogy jól érezze 4 magát; minden perc szépségét ki kell élvezni”) és az érdekes munka, tehát a m odern és az önmegvalósítással összefüggő értékek. Normák és életminőség a magyar társadalomban Az értékeknél sokkal ritkábban vizsgálták a normákat a magyar szociológiában. A magyar társadalomban széles körben elterjedt az a meggyőződés, hogy a siker, előrejutás, karrier, meggazdagodás érdekében meg kell szegni bizonyos normákat. Az életminőség vizsgálatok arra engednek következtetni, hogy a magyar társadalom meglehetősen elégedetlen jövedelmével, életszínvonalával és a saját jövőbeni kilátásaival, ennél is elégedetlenebb az ország gazdasági helyzetével és az

állampolgároknak a politikai döntésekbe való beleszólási lehetőségével, vagyis a demokrácia működésével. A normák megrendülése, az emberi kapcsolatok és az értelmes élet terén mutatkozó negatív jelenségek arra engednek következtetni, hogy a magyar társadalomban anómia- és elidegenedésválság alakult ki. Könyvolvasás, televíziózás Az időmérlegadatok arra engednek következtetni, hogy a könyvolvasásra fordított idő lényegesen lecsökkent. A televízió megjelenésével párhuzamosan egyre több adatfelvételt végeztek a televízióműsorok nézéséről és ezzel párhuzamosan rádióműsorok hallgatásáról is. A televízió nézése minden társadalmi rétegben kitöltötte a szabadidő mérsékelt növekedését. Társadalompolitika Azt lehet mondani, hogy az értékek és az élet minősége is a civiltársadalom intézményeiben formálódnak ki és ott módosulnak. Az államnak általában kerülni kell a társadalom értékrendszerébe

való közvetlen beavatkozást. Az állam demokratikus és toleráns jellege, az alapvető emberi értékek tiszteletben tartása azért valószínűleg szükséges, de nem elégséges előfeltétele a társadalom értékrendszere és életminősége egészséges alakulásának