Gazdasági Ismeretek | Logisztika » Tóth-Hartványi - Logisztika

Adatlap

Év, oldalszám:2010, 101 oldal
Nyelv:magyar
Letöltések száma:486
Feltöltve:2012. január 18
Méret:963 KB
Intézmény:Óbudai Egyetem

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!


Értékelések

Ezt a doksit egyelőre még senki sem értékelte. Legyél Te az első!


Új értékelés

Tartalmi kivonat

Óbudai Egyetem Keleti Károly Gazdasági Kar Vállalkozásmenedzsment Intézet LOGISZTIKA - jegyzet - Összeállította: Dr. Tóth Lajos Dr. Hartványi Tamás 2010. Tartalomjegyzék 1. Logisztikai menedzsment 5 1.1 A logisztika fogalma, a logisztikai menedzsment meghatározása 5 1.2 Az ellátási lánc 9 Az ellátási lánc menedzsmentjének modellje . 10 1.3 A logisztika jelentősége 9 A vállalati tevékenységek kapcsolata . 9 1.4 A logisztika alrendszerei és funkciói 10 1.5 Logisztikai rendszerek 14 2. Nemzetközi Szállítmányozás 15 2.1 Fuvarozási és szállítmányozási alapfogalmak 15 2.11 A szállítás 15 2.12 A fuvarozás 15 2.13 A fuvaroztatás 16 2.14 A szállítmányozás 17 2.141 A szállítmányozás fogalmának meghatározása a magyar jog (Ptk) szerint. 17 2.142 A szállítmányozás szerepe a külkereskedelmi áruforgalom lebonyolításában . 19 2.15 A szállítmányozó szolgáltatásai 20 2.151 A szállítmányozó bekapcsolásának

indokai: 20 2.152 A szállítmányozó szolgáltatásának, szakismeretének összetevői a következők:. 20 2.153 A szállítmányozók szakosodása, szállítmányozó - típusok 21 2.1531 Fuvarozási ágak szerinti megkülönböztetés 22 2.1532 Speciális tevékenység szerinti megkülönböztetés 22 2.1533 Működési terület szerinti megkülönböztetés 23 2.1534 A forgalom iránya szerinti megkülönböztetés 23 2.2 Áruszállítási rendszerek 24 2.21 Az áruszállítási rendszerek általános jellemzése 24 2.211 Az áruszállítási rendszerek feladatai 24 2.212 Szállítási láncok 25 2.213 Közlekedési munkamegosztás az áruszállításban 29 2.214 Egységrakományok az áruszállításban 30 3. Beszerzési (ellátási) logisztika 49 3.1 A beszerzési logisztika feladatai 49 2 3.2 Az anyag felhasználás elemzése 52 3.21 Mennyiségi kapcsolat – ABC elemzés 52 “C” anyag. 53 3.22 Az anyagfelhasználás időbeli alakulása - XYZ elemzés 55 3.23 A

készletgazdálkodás 57 3.231 Készletezési alaprendszerek 59 Termelési- készletezési rendszer. 59 Elosztási – készletezési rendszer. 59 3.232Tipikus készletezési stratégiák 59 3.233 A készletezési rendszer költségei 62 5. Logisztikát támogató menedzsment 65 5.1 Integrációs követelmények 65 5.11 Stratégiai vagy operatív szervezet 66 5.12 Vonali vagy törzskari szervezet 66 5.13 Funkcionális vagy mátrix szervezet 69 5.2 A logisztika helye a funkcionális szervezetekben 71 5.3 Egyéb szervezeti formák 72 5.31 Divizionális szervezet 72 5.32 Mátrix szervezet 73 6. 1 A logisztikai menedzsment helye, szerepe, feladatai 77 6. 2 Logisztikai stratégiák 81 7. A logisztikai rendszerek informatikája 88 7.1 Logisztikai információs rendszerek szükségessége 88 7.2 Az anyag- és információáramlás kapcsolata a logisztikai rendszerekben 88 7.3 Kommunikációs rendszerek a logisztika szolgálatában 90 7.4 Logisztikai feladatok informatikai

támogatása 93 7.5 Integrált logisztikai rendszerek kialakításának informatikai eszközei 94 Elektronikus adatcsere. 94 7.6 Logisztikai Szolgáltató Központok informatikája 95 3 Az összeállításban felhasznált irodalom: 1. Dr Prezenszki József (szerk): Logisztika I (Bevezető fejezetek), Mérnöktovábbképző Intézet, Budapest, 1995. 2. Dr Prezenszki József (szerk): Logisztika II (Módszerek, eljárások) Logisztikai Fejlesztési Központ, Budapest, 1999. 3. Logisztikai Menedzsment, Széchenyi István Főiskola - University of Huddersfield, Győr, 1997. 4. Logisztika, OMFB Phare TDQM project, 1997 5. Szegedi Zoltán: Logisztika Menedzsereknek Kossuth Kiadó Budapest, 1998 6. Nyakasné dr Tátrai Judit: Szállítmányozás I Közlekedési Kiadó Budapest, 2000 4 1. Logisztikai menedzsment 1.1 A logisztika fogalma, a logisztikai menedzsment meghatározása A logisztika az anyagok - a forrásoktól a végső fogyasztókig terjedő - fizikai áramlásának

szervezésével és irányításával (menedzsmentjével) foglalkozik. Az a hagyományos felfogás, miszerint a logisztika csak a késztermékek raktározásával és szállításával foglakozik, túlságosan leegyszerűsített. A logisztikai feladatok közé az említetteken felül éppúgy beleértendők a termelőüzemek és raktárak telepítése, a készletekkel való gazdálkodás, a termelési folyamtokhoz kapcsolódó árumozgatások szervezése, a termeléshez szükséges anyagok és alkatrészek beszerzése, valamint az e feladatokhoz kapcsolódó informatika kérdései. A termeléshez, szolgáltatásokhoz szükséges anyagok, alkatrészek, félkésztermékek stb. beszerzésével az ellátási, beszerzési logisztikai menedzsment, a gyártáshoz, szolgáltatásokhoz közvetlenül kapcsolódó fizikai anyagáramlási feladatokkal pedig a termelési logisztikai menedzsment foglalkozik. (E két területet az angolszász irodalom összefoglalóan Materials management-nek nevezi)

A késztermékeket a végső fogyasztókhoz az elosztási csatornahálózaton keresztül az elosztási logisztikai menedzsment juttatja el (Physical Distribution Management). A logisztikai menedzsment (Logistics management) a fenti két területet együtt jelenti. A logisztika legegyszerűbben a megfelelő termelői, szolgáltatói magatartást tartja fontosnak. Eszerint a logisztika azzal foglakozik, hogy • a megfelelő árut (szolgáltatást), • a megfelelő mennyiségben, • a megfelelő minőségben, • a megfelelő időben, • a megfelelő helyen, • a megfelelő ügyfél, fogyasztó számára, • a megfelelő ár mellett lehessen átadni. A fentiekhez még hozzáértendő, hogy ezeket megfelelő környezetvédelem mellett, a környezet minimális terhelésével igyekszik megvalósítani A logisztikának számos más, pontosabb definíciója is van. Ezek közül néhány: A logisztika azon tevékenységek összessége, amely nyersanyagok, félkésztermékek és

késztermékek - azok forrásától a végső felhasználóig terjedő - hatékony áramlásának, valamint az ezekhez kapcsolódó információknak tervezésével, megvalósításával és ellenőrzésével foglalkozik, annak érdekében, hogy azok kiindulópontjukról a célpontjukhoz a végső fogyasztók igényeinek lehető legjobb kielégítése mellett jussanak el. A logisztika az anyagoknak, alkatrészeknek és késztermékeknek az ellátási láncon keresztül, vagyis a beszerzéstől a gyártási folyamaton és a végső elosztási folyamaton át5 történő mozgatásának, raktározásának és az ezekhez tapadó információknak stratégiai menedzsmentje. -Cooper, J., 1994, page 14 A logisztika:  a források elhelyezése helyben és időben,  emberi, anyagi erőforrások meghatározása,  az egész ellátási lánc menedzsmentje. A logisztika tehát a gazdasági életben a teljes ellátási lánc szervezésével és irányításával (menedzsmentjével)

elsősorban stratégiai szempontból foglalkozik. Üzleti szempontból ma már általánosan elfogadott, hogy a logisztika a menedzsment azon területe, amely a vállalatoknak versenyelőnyt szolgáltathat a piacon. Ha a logisztikát jól szervezik és irányítják, az a termelt áruk és a létrehozott szolgáltatások értékét növeli. A logisztikának az ipari és a gazdasági szférában már régóta fontos szerepe van, de csak napjainkban vált a gazdasági tevékenységek egy elismerten önálló területévé. 6 7 A logisztika széleskörű hatásának és fontosságának felismerése e terület tudományos eredményeinek elfogadásához, alkalmazásához vezetett. A tudományos igényű megközelítés eleinte csupán a logisztika részterületeit célozta meg Napjainkban már egyre inkább teret nyer viszont az a felfogás, amely a logisztikát teljes rendszerként kezeli. E szemlélet elterjedése elősegíti a különböző logisztikai tevékenységek

összehangolt tervezését és egységes kezelését. A logisztikai rendszer ("Az ellátási lánc") LOGISZTIKA Beszállítók BESZERZÉS (Vétel) Szállítás NYERSANYAG Szállítás TERMELÉS (termelésmenedzsment) Szállítás ÁRUKÉSZLETEK Szállítás RECYCLING FIZIKAI DISZTRIBÚCIÓ Szállítás Szállítás ÜGYFELEK PÉNZÜGYEK MINÕSÉGÜGY INFORMÁCIÓK BIZTONSÁG, EGÉSZSÉG, KÖRNYEZET OKTATÁS 8 1.2 Az ellátási lánc Minden gazdasági szervezetnek van “ellátási lánca” Az ellátási lánc Nyersanyagtermelõk Gyártóüzemek Nagykereskedõk Kereskedelmi vállalatok Az ellátási lánc Fogyasztók Az ellátási lánc struktúrája, felépítésének bonyolultsága változó lehet, továbbá nem mindig terjed ki a termékek folyamatához való közvetlen eljuttatásának fázisára. 9 Az ellátási lánc menedzsmentjének modellje AZ ELLÁTÁSI LÁNC IRÁNYÍTÁSA ÉS ELLENÕRZÉSE Ellátási menedzsment (Beszerzések)

Nyersanyagok, alkatrészek, stb. Fogyasztók FIZIKAI ÁRUÁRAMLAT Szállítás Részellenõrzés Teljes vállalati ellenõrzés Vállalatok együttmûködése Elosztási logisztika (Disztribúció menedzsmentje) Termelési logisztika Termékelõállítás, gyártás Saját raktárak vagy nagykereskedõk Gyártási folyamat Készletgazdálkodás Szállítás INFORMÁCIÓ MENEDZSMENT 10 Üzletláncok, kiskereskedõk Szállítás 1.3 A logisztika jelentősége "a logisztika tevékenységeket összefogó terület, amit a vállalat valamennyi felső vezetőjének ismernie kell A logisztikának központi szerepe van, s együttműködik:  a marketinggel,  a termeléssel és  a pénzüggyel vagyis a vállalat azon területeivel, amelynek vezetői általában személyüket és tevékenységüket az adott vállalatnál legfontosabbnak tartják. A vállalati tevékenységek kapcsolata MARKETING: TERMELÉS: Átfogó tervezés Árkalkuláció Részlettervek

Marketing-mix Minõségellenõrzés Piackutatás Gyártáskialakítás LOGISZTIKA: Munkatervezés Ügyfélszolgálat Termelésirányítás Csomagolás Termelésellenõrzés Raktártelepítés Beszerzés Alkatrészellátás Anyagraktárak Rendelésfeldolgozás Anyagmozgatás Szállítás, közlekedés Raktározás Készletezés Készletgazdálkodás Elosztási költségek Gyártási költségek Összes költség PÉNZÜGY 9 1.4 A logisztika alrendszerei és funkciói A logisztikai menedzsment tevékenységét alkotó fő részterületek a következők:  Beszerzési és ellátási logisztika menedzsmentje (Purchasing and Supplies Management),  Termelési logisztika (Manufacturing Logistics),  Készletgazdálkodás (Inventory Management),  Raktárgazdálkodás (Warehouse Management),  Szállításszervezés és irányítás (Transport Management),  Elosztási logisztika. 10 A b e s ze r zé s l o g i s zt i k a i f e l a d a t a i , f o l y a m a t a i

Szállítók M I N Õ S É G B I Z T O S Í T Á S Vásárlás Beszállítási forgalom Beszerzési logisztika Árufogadás, regisztrálás Megrendelési diszpozició Fizikai kezelés Továbbszállítás Igényfelmérés Komissiózás Raktározás Elõkészítés adott pontban Elõkészítés a gépeknél Termelési logisztika 11 A t er m e l é si l og i szt i k a i f e l a d a t o k , f o l ya m a t o k Beszerzési logisztika M I N Õ S É G B I Z T O S Í T Á S Kitárolás a géphez Termelési logisztika - Termelés irányítása Gépi raktár - Anyagáramlás irányítása Közbensõ raktár Továbbítás Továbbítás a agépekhez gépekhez - Anyagkészletek irányítása Gyártáselrendezés (layout) tervezése Betárolás a raktárba Kiszállítás Értékesítési logisztika 12 Termelés: -Termelési folyamat lebonyolítása Termelés irányítás és tervezés (PPS) - Kapacitástervezés - Kapacitásrendelkezésreállás tervezése - A gépek

közötti áramlási folyamat tervezése A z é r t é k e s ít é s h e z k a p c s o l ó d ó v á l l a l a t i l o g i s zt i k a i f e l a d a t o k és fol yam at ok Termelési logisztika Raktárba betárolás elõkészítése Kiszállítás elõkészítése M I N Õ S É G B I Z T O S Í T Á S Disztribúciós logisztika Betárolás Szerzõdéslebonyolítás Raktár Logisztikai folyamatok adminisztrációja Komissiózás, csomagolás Kitárolás Visszáruk Szállítás Vásárló Eladás / Marketing 13 1.5 Logisztikai rendszerek LOGISZTIKAI REDSZEREK Makrologisztikai Mikrologisztikai Vállalati Iparvállalati Kereskedelmi vállalati Egyéb szervezethez tartozó Katonai Szolgáltató vállalati Logisztikai vállalati Metalogisztikai Fuvaroztató vállalatok kooperációja Egyéb szolgáltató vállalati 14 Logisztikai vállalatok kooperációja Logisztikai és fuvaroztató vállalatok kooperációja 2. Nemzetközi Szállítmányozás 2.1

Fuvarozási és szállítmányozási alapfogalmak A fuvarozási és szállítmányozási alapfogalmak tisztázására, illetve ismételt áttekintésére azért van szükség, mert a gyakorlat azt mutatja, hogy még a szakterületeken (közlekedés, kereskedelem, szállítmányozás) dolgozók is gyakran helytelenül használják. A köznyelvben nem kifogásolható, de a szakmai munkában félreértésekre ad alkalmat, ha tartalmuknak nem megfelelő helyen és módon alkalmazzák ezeket a fogalmakat 2.11 A szállítás A szállításon az adásvételi ügylet teljesítését értjük. Ez azt jelenti, hogy az áru tulajdonosa - az eladó - az ügylet lebonyolítására vonatkozó szerződés adott feltételeinek teljesítése ellenében, a szerződésben ugyancsak kikötött paritásponton lemond a vevő javára az áru fölötti rendelkezési jogáról, és azt a vevőre ruházza át. A szállítás tehát kereskedelmi fogalom. Kereskedelmi értelméből következik, hogy nem jelenti

önmagában a helyközi árumozgásról való gondoskodást vagy annak elvégzését. Az eladó pl akkor is eleget tesz szállítási kötelezettségének, ha ex works (ab raktár, ab telephely) paritás esetén - a vonatkozó egyéb feltételek teljesítése mellett - saját gyárában vagy raktárában a vevő rendelkezésre bocsátja az árut. (szállítási szerződés = adás-vételi szerződés) 2.12 A fuvarozás A fuvarozás az a művelet, amelyet az áru helyváltoztatása érdekében kell elvégezni. A helyváltoztatás kezdőpontja rendszerint a termelési vagy tárolási hely (gyár, üzem, bánya, termőhely, raktár), célpontja a felhasználás, illetve a rendeltetés helye. A fuvarozást az áruk továbbítására alkalmas, különféle szárazföldi, vízi (folyami, tengeri), légi közlekedési eszközökkel végzik, de fontos szerep jut a vezetékes (légvezeték, csővezeték) árutovábbításnak is. A fuvarozás elvégzésére vállalkozó természetes vagy jogi

személyt fuvarozónak nevezzük. A fuvarozást általában az e célra szerveződött és szakosodott vállalkozók, a fuvarozók: vasutak, közúti fuvarozócégek, hajótársaságok, légitársaságok végzik fuvardíj ellenében, de alkalmas fuvareszközök és egyéb felkészültség birtokában a gazdasági élet más szereplői, a termelők és felhasználók maguk is elvégezhetik. Ebben az esetben a fuvaroztató és a fuvarozó személye azonos. A fuvarozó tehát az előbbi esetben is fuvaroz, nem pedig szállít, amint azt a köznyelvben gyakran emlegetik Meg kell jegyezni, hogy az üzemen, telepen, gazdaságon belül a termelés technológiai folyamataiból adódóan szükséges nyersanyagok, eszközök, gyártmányok továbbítására az anyagmozgatás fogalmát használják. 15 A fuvarozás fogalmilag a közigazgatási terület, illetve az országon belüli vagy országok közötti jelleg szerint is megkülönböztethető. Attól függően, hogy a fuvarozás egy

közigazgatási helységen (község, város) belül, két vagy több ország között (esetleg tranzitországon keresztül) történik, megkülönböztetünk helyi (helységen belüli), helyközi (belföldi) és nemzetközi fuvarozást. 2.13 A fuvaroztatás Azt a természetes vagy jogi személyt, aki az áru továbbításával, azaz elfuvarozásával egy másik vállalkozót bíz meg díjazás (fuvardíjfizetés) ellenében, fuvaroztatónak, a megbízás megtörténtét és a fuvarozási feladat elvállalását tanúsító okmányt pedig fuvarozási szerződésnek nevezzük. A fuvarozás fogalmi és jogi tartalma nem változik attól, hogy ki és kinek a megbízásából végzi a fuvarozást. Fuvaroztató lehet maga a szállító, azaz az eladó (exportőr), lehet a vevő (importőr) attól függően, hogy ki vállalta szerződés szerint az áru elfuvarozásával járó költséget és kockázatot. A fuvarozó lehet továbbá a szállítmányozó A szállítmányozó egyébként

szükségszerűen fuvaroztató, mert megbízásából származóan elvállalta azt a kötelezettséget, hogy saját nevében, de megbízója költségére megköti a fuvarozóval a fuvarozási szerződést. A fuvarozó szempontjából közömbös, hogy ki a fuvaroztató, számára csak a megbízás elnyerése fontos A fuvaroztató és a fuvarozó közötti jogviszony létrejöttét a fuvarozási szerződés - formailag rendszerint a fuvarokmány: a fuvarlevél - tanúsítja. A fuvarozás 488.§ (1) Fuvarozási szerződés alapján a fuvarozó díjazás ellenében köteles a küldemény rendeltetési helyére továbbítani és a címzettnek kiszolgáltatni. (2) A szerződés a fuvarozás elvállalásával jön létre. Jogszabály kimondhatja, hogy a küldemény átvétele nem jelenti a fuvarozás elvállalását. A fuvarlevél 489. § (1) Ha a szerződő felek a fuvarozásról fuvarlevelet állítanak ki, a fuvarlevél bizonyítja a fuvarozási szerződés létrejöttét, illetőleg a

küldemény átvételét Az átvétel napja - míg mást nem bizonyítanak - az a nap, amelyen a fuvarlevelet a fuvarozó aláírta (lebélyegezte). (2)Jogszabály a fuvarlevél kiállítását - meghatározott alakban és tartalommal kötelezővé teheti. (3) A feladó kívánságára a fuvarozó köteles a fuvarlevél általa aláírt (lebélyegzett) másodpéldányát a feladónak átadni vagy a küldemény átvételéről elismervényt adni. Ha valaki saját maga számára saját fuvareszközeivel végez fuvarozást, azt “saját számlás” fuvarozásnak nevezik, ez esetben ún. szállítólevelet állítanak ki, amely megfelel a fuvarokmánynak. 16 2.14 A szállítmányozás A gazdasági élet szereplői csak kivételes esetben vállalkoznak olyan feladatok ellátására, amelyek szakmai tevékenységi körükön kívül esnek. Ilyen például az áru adásvételénél elkerülhetetlen árutovábbítás szervezési és technikai feladatainak összehangolása a mindenkori

közlekedési és csatlakozó infrastruktúra ismeretében oly módon, hogy a küldemény a leggyorsabb, legbiztonságosabb és leggazdaságosabb feltételekkel jusson el a rendeltetési helyére. Ennek megszervezése széleskörű földrajzi, közlekedési, fuvarozási, fuvarjogi stb ismereteket tőkeerőt, nemzetközi kapcsolatokat igényel, amelyekkel - a szükséges idegen nyelvtudás mellett - csak szakmailag jól képzett specialisták, a szállítmányozók (speditőrök) rendelkeznek A szállítmányozó tehát elsősorban szellemi tőkéjét értékesíti, amikor megbízói részére az árufuvarozás megszervezését bizományosként vállalja, s elvégzi mindazokat a teendőket, amelyek a megbízó feladatai lennének, nevezetesen saját nevében, de megbízója (a vevő vagy az eladó) költségére és kockázatára megköti az áru továbbításához szükséges szerződéseket a fuvarozókkal és más közreműködőkkel, továbbá gondoskodik a hatósági (pl. vám,

növényegészségügyi , környezetvédelmi stb) előírások betartásáról A szállítmányozó tehát közvetlen kapcsolat a fuvaroztató, a fuvarozó és az egyéb közreműködők között. 2.141 A szállítmányozás fogalmának meghatározása a magyar jog (Ptk) szerint Magyarországon első alkalommal az 1875. évben elfogadott Kereskedelmi Törvény 384 Paragrafusa tisztázta a szállítmányozás fogalmát, és ismerte el, illetve iktatta törvénybe ezt az önálló kereskedelmi (szolgáltató) üzletágat a következő megfogalmazásban: Az áruk tovaküldésének elvállalását szállítmányozási ügyletnek tekintik, ha ezt valaki fuvarozók vagy hajósok által saját nevében, de mások rovására eszközli. Mely ki ily ügyekkel iparszerűen foglalkozik, szállítmányozónak tekintetik”. Ezt a megfogalmazást lényegében a ma érvényes Polgári Törvénykönyv (Ptk.) is átvette, némileg részletesebb (514-521.§) megfogalmazásában Legfontosabb

előírásai a következők: 514. § (1) “Szállítmányozási szerződés alapján a szállítmányozó köteles valamely küldemény továbbításához szükséges fuvarozási és egyéb szerződéseket a saját nevében és megbízója számlájára megkötni, valamint küldemény továbbításával kapcsolatos egyéb teendőket elvégezni, a megbízó pedig köteles az ezért járó díjat megfizetni. (2) “A szerződés a megbízás elfogadásával jön létre” 516. § (1) “A szállítmányozó a fuvarozást maga is elláthatja, és más szállítmányozó közreműködését is igénybe veheti; a további szállítmányozók azonban a megbízóval nem kerülnek jogviszonyba. (2) A szállítmányozó az általa választott más szállítmányozó tevékenységéért közvetlenül felel; ha azonban más szállítmányozó igénybevételére a megbízó adott utasítást, a szállítmányozók közvetlenül felelnek a megbízónak” 17 517. § (1) “A megbízó

igényeit a fuvarozóval szemben a szállítmányozó köteles érvényesíteni; felelős minden kárért, mely e kötelezettsége folytán a megbízót éri.” A Ptk. 520 § a szállítmányozó felelősségét a következőképpen szabályozza: "(1) A szállítmányozó szállítmányozási tevékenysége körében a küldeményben bekövetkezett károkért fuvarozó módjára, más károkért az általános szabályok szerint felel. (2) A fuvarozó körében bekövetkezett kárért a szállítmányozó csak akkor felel, éspedig fuvarozó módjára, ha a.) maga fuvarozta a küldeményt b.) a küldeményt mások küldeményeivel együtt, ugyanazzal a szállítóeszközzel, el nem különítve (gyűjtőforgalomban) továbbítatta, és a kár ennek során keletkezett." "A szállítmányozási szerződés alapján támasztható igények egy év alatt elévülnek. Az elévülés kezdő időpontja az az időpont, amikor a küldeményt a fuvarozónak át kellett adnia, ha

pedig átadták az az időpont, amikor a fuvarozó felelősségének elévülése megkezdő-dött:" Ptk. 520 § A Ptk.-ban foglaltak alapján egyértelműen különbséget lehet tenni a fuvarozó és a szállítmányozó között, amennyiben a törvény külön szabályozza a fuvarozó és külön a szállítmányozó kötelezettségeit az érdekekből fakadó természetes logisztikai megfontolásból, amely szerint a szállítmányozó a fuvaroztató (megbízója) és a saját érdekeit, míg a fuvarozó csak a saját érdekeit képviselheti. Az érdekek ilyen lényegi elkülönülésének nem mond ellent az sem, hogy a szállítmányozók esetenként saját fuvareszközeikkel maguk is fuvaroznak, mert ez esetben olyan felelősséggel tartoznak fuvarozói ténykedésükért, mint a fuvarozók tartoznának velük szemben. Jogilag a dolog lényege tehát az, hogy a szállítmányozók fuvarozhatnak is, és ilyenkor fuvarozó módjára felelnek a saját eszközeikkel végzett

fuvarozásokért. A fuvarozók azonban soha nem vonhatók felelősségre szállítmányozóként, tehát csak fuvarozó módjára felelősek. A magyar jogi felfogás e tekintetben megegyezik a nemzetközi gyakorlattal, illetve a világ többi országában alkalmazott jogi szabályozással. 18 2.142 A szállítmányozás szerepe a külkereskedelmi áruforgalom lebonyolításában a.) A szállítmányozás értéknövelő szerepe A megtermelt áru tulajdonosának alapvető célja, hogy az áru új gazdára találjon, az árut értékesítse. Ebből az is következik, hogy a termék a legritkább esetben használható fel a termelés, gyártás helyén. Az értékesítés rendszerint helyváltoztatással jár, s ezzel a termelő teljesen tisztában van. Ezért a terméket már az előállítás során olyan súlyban, méretben (terjedelemben), csomagolásban, mozgatható - kezelhető kialakításban igyekszik fuvarozásra alkalmassá tenni, amit az felhasználhatóságának, műszaki

értékének csökkenése nélkül megenged. Ezért is ritka az olyan eset, amikor a termék helyváltoztatásához különleges feltételeket és eszközöket kell kialakítani, illetve igénybe venni. Az árutovábbítás, az árufuvarozás szükségességének tényéből származó feltételek, lehetőségek hatása tehát megelőzi magát a fuvarozást. Maga a fuvarozás (az áru helyváltoztatásával járó teendők végrehajtása) értéknövelő tényező Mint ilyen, azonban nemcsak az ezzel járó művelet végrehajtásának költségeit tartalmazza, hanem azokat a ráfordításokat is, amelyek a gyártás vagy csomagolás során ennek feltételeit megteremtik, és ily módon az árufuvarozás végpontján az áru felhasználását lehetővé teszik. A szállítmányozó a termelés (gyártás) és a felhasználás (beépítés, fogyasztás) közötti helyváltoztatás lehetőségeinek és költségeinek optimalizálásában, azaz a legbiztonságosabb, leggyorsabb,

legolcsóbb fuvarozási lehetőség megkeresésében és kiválasztásában betöltött szerepével az áru piaci versenyképességét befolyásoló tényezővé válik. A szállítmányozó tehát nemcsak fuvaroz(tat), hanem megszervezi az árufeladási és rendeltetési helye közötti legelőnyösebb fuvarozási lehetőségeket. Ezeket összehangolja, és a többi közreműködő segítségével az árut a kívánt időre eljuttatja a felhasználás helyére a leggazdaságosabb, leggyorsabb és legbiztonságosabb útvonalon, betartva mind a feladási, mind a tranzit, mind pedig a rendeltetési ország hatósági és egyéb rendelkezéseit, valamint a megbízók egyéb előírásait, beleértve az áru kezelésére, rakodására vonatkozó utasításokat is. A szállítmányozó szervező munkájával és széles körű szakismereteinek felhasználásával közvetlenül és közvetve is növeli az áru versenyképességét. Ez utóbbi megállapítás arra is vonatkozik, hogy a

megbízó a szállítmányozó segítségével érdemben szólhat bele a fuvarparitás megállapítása során folyó alkuba, ilyenformán megbízója nemcsak az egyoldalúsággal járó kiszolgáltatottságtól mentesül, hanem a fuvarozás és egyéb járulékos munkák vállalásával külön haszonhoz is juthat. A szállítmányozó szellemi munkája tehát az áru versenyképességének javulása révén elért többletnyereségben térül meg A nemzetközi áruforgalom lebonyolítása - egyszerű esetektől eltekintve - alig képzelhető el szállítmányozó közreműködése nélkül. Ez vonatkozik az ún multimodális árutovábbításra is, mert ebben az esetben a “transport operator” tölti be azt a szerepet, amely hagyományos árutovábbítás során a szállítmányozó dolga. A szállítmányozó közgazdasági szerepét, jelentőségét a nemzetközi munkamegosztás, a gazdasági integrációk térhódítása csak tovább növeli. Az árutermelők nemcsak áruik

termelési önköltségével, a minőséggel, a csomagolással, az esztétikai megjelenéssel, a piac ízlésének, igényességének kiszolgálásával, hanem a szállítmányozási költségekkel is versenyeznek. 19 Minél távolabb van földrajzilag a termelés és felhasználás helye az eladó és a vevő egymástól, annál jelentősebb tényező az árutovábbítási költség. Ez pedig nem egy esetben meghaladja az áru helyi termelési költségét. Mindebből következik, hogy a szállítmányozó munkájának közgazdasági szerepe a jövőben is csak növekedhet, s ha egyszer a parciális érdekek háttérbe szorulása révén a szállítmányozás logisztikai szervezése tovább tökéletesedik, és a kontinenseket is átfogja, a világpiac egyik igencsak befolyásos tényezőjévé válhat. 2.15 A szállítmányozó szolgáltatásai A szállítmányozó összehangolja a megbízói KERESLETET a fuvarozói KÍNÁLATTAL. A szállítmányozó az adásvételi ügylet

szereplői, valamint az áruk eljuttatását megvalósító és benne közreműködő vállalkozók (fuvarozók, rakodást végző vállalkozók, raktárakat üzemeltetők stb.) között helyezkedik el Bekapcsolására akkor kerül sor, ha az előbbiek érdekeltekké válnak abban, hogy a költségalakulás, a kedvező lebonyolítás szakszerű legyen. 2.151 A szállítmányozó bekapcsolásának indokai: - Kedvező fuvardíjak és fizetési feltételek elérése. - Az áru - és fuvareszköz - ismerete birtokában az adott körülményekhez a legmegfelelőbb csomagolást és fuvareszközt tudja hozzárendelni, valamint gondoskodni tud a legbiztonságosabb és a fuvardíj - alakulás szempontjából legkedvezőbb elrendezésről a fuvareszközben. Ezzel csökkenthető az áru egységére jutó fuvardíj, a rakodási költség, valamint elkerülhetővé válik a nem megfelelő csomagolásból adódó átcsomagolási költség. - Földrajzi és tarifaismerete, fuvarpiaci információi,

szállítmányozói kapcsolatai, árinformációi az adott fuvarfeladat megvalósításához a lehető leggazdaságosabb és legbiztonságosabb útvonal kiválasztását eredményezhetik. - A fuvarozási feladat sürgősségéhez mért legkedvezőbb megoldás megszervezését csak jó kapcsolatokkal és tapasztalatokkal rendelkező szállítmányozó képes biztosítani. A késedelmes teljesítés a megbízó (eladó) számára adott esetben olyan mértékű veszteséget jelenthet, hogy a mérlegelésnél a szállítmányozói jutalék - mint többletköltség - töredéke a késedelmes teljesítésből fakadó veszteségnek. Természetes, hogy ilyenkor a jó szállítmányozó szolgáltatásának igénybevétele még egy drágábbnak tűnő megoldás esetén is “olcsóbb”. 2.152 A szállítmányozó szolgáltatásának, szakismeretének összetevői a következők: 20 a. A konkrét helyváltoztatáshoz szükséges: - áruismeret, - fuvareszköz, korszerű fuvarozási módok

ismerete, - árukísérés, rakományfigyelés megszervezése, - csomagolási egységrakomány - képzési ismeretek, - raktározási lehetőség, - jelenlét a főbb közlekedési csomópontokban; fuvarpiaci jártasság és kapcsolatrendszer, - tarifa és - földrajzi ismeretek. b. Kapcsolódó szolgáltatások megszervezéséhez és elvégzéséhez szükséges: - okmány, - hatósági előírások ismerete, - engedélyezési eljárások, - szállítmánybiztosítási és egyéb biztosítási, - fuvarjogi, nemzetközi jogi, - vám, - pénzügyi és a - nemzetközi szokványok ismerete. c. Egyéb feltételek és körülmények ismerete: - forgalmi viszonyok, - politikai viszonyok, - refakcia érvényesítési lehetőségek, - országokon belüli szokások, ünnepek. 2.153 A szállítmányozók szakosodása, szállítmányozó - típusok A szállítmányozó egy adott szállítmányozási feladatban megvalósuló szerződéses kapcsolata alapján lehet ún. “fő”, vagy “első

szállítmányozó”, illetve “al”- vagy “közvetett szállítmányozó” A Ptk. Rendelkezése a következő (Ptk 516 §): "(1) A szállítmányozó . Más szállítmányozó közreműködését is igénybe veheti: a további szállítmányozók azonban a megbízóval nem kerülnek jogviszonyba (2) A szállítmányozó az általa választott más szállítmányozó tevékenységéért közvetlenül felel: ha azonban a más szállítmányozó igénybevételére a megbízó adott utasítást, a szállítmányozók közvetlenül felelnek a megbízónak." Az első szállítmányozó köti a megbízóval a szállítmányozási szerződést, amelynek teljesítésébe más szállítmányozókat is bevonhat. Ez esetben további szállítmányozási szerződést köt a bekapcsolt szállítmányozókkal. A konkrét szállítmányozási feladat szempontjából így ez utóbbiakat nevezik ún. “közvetett” vagy “alszállítmányozóknak” A nagy szállítmányozó cégek

általában ún. “általános szállítmányozók”, azaz minden szállítmányozói feladatot végeznek Ezt úgy tudják megvalósítani, hogy egy - egy speciális szállítmányozási területtel foglalkozó külön szervezeti egységeik vagy szakértőik vannak. 21 Léteznek ún. szakosodott szállítmányozók is A szakosodás legtöbbször fuvarozási ágakhoz, illetve egyes speciális szállítmányozási tevékenységhez kötődik 2.1531 Fuvarozási ágak szerinti megkülönböztetés A fuvarozási ágak szerint több szállítmányozó-típust különböztethetünk meg. - Vasúti szállítmányozó, akit a belföldi forgalomban állomási szállítmányozóként is emlegetnek. A nemzetközi forgalomban kiválasztja a leggazdaságosabb - az áru és az eljuttatás szempontjából optimális - útvonalat, megköti a szerződéseket, vasúti fuvareszközöket (pl. tartálykocsikat) bérel stb - Közúti szállítmányozó, aki fuvarszervező tevékenysége mellett

fuvareszközt is bérel, nemzetközi és hazai közúti fuvarpiaci és szállítmányozási piaci kapcsolatrendszerét értékesíti. Speciális közúti fuvarozási feladatokat szervez - A hajózási és kikötői szállítmányozók különösen a tengerentúli forgalomban aktívak, de a folyami fuvarozások megszervezésénél is igénybe lehet venni őket. Hajózási ügynökökkel, brókerekkel, hajóstársaságokkal állnak öszszekötetésben, sokszor hosszabb időre szóló szerződéses hátérrel Biztonságos és gazdaságos árueljuttatást kínálnak. A kikötői szállítmányozók általában közbenső szállítmányozóként végzik munkájukat Tevékenységük igen fontos mind export-, mind importviszonylatban Importban ők veszik át az árut (mennyiségben, minőségben) a megfelelő, az áru értékét megtestesítő okmányok birtokában, exportban pedig ők adják át az árut a hajóstársaságnak. Gondoskodnak a be- és kirakásról; árukár esetén

megbízójuk érdekében eljárnak (pl kárjegyzőkönyvet vetetnek fel, hitelezési funkciójuk is van stb) Ezek a kikötői szállítmányozók a megbízó és az első szállítmányozó ún. “bizalmi kezei” (Treuhand) - Légi szállítmányozó, aki a repülőtereken vagy azok mellett végzi tevékenységét. Kiválasztja az áru és a megbízó számára leggazdaságosabb útvonalat, helyet biztosít, megköti a szükséges szerződéseket. Gyűjtőforgalom jellegű tevékenységével, tarifaismeretével és kapcsolataival kedvező árakat tud elérni, és kedvező árueljuttatást tud megvalósítani. 2.1532 Speciális tevékenység szerinti megkülönböztetés A speciális szállítmányozási tevékenységet nyújtó szállítmányozók köréből megemlíthetjük: - a vásári és kiállítási szállítmányozási feladatokat ellátókat (feladatkörük speciális fuvareszköz-, árukezelési, göngyölegkezelési, okmány - és vámismeretet követel); - a

gyűjtőforgalom szervezését ellátó szállítmányozót, aki az egyik klasszikus szállítmányozói tevékenységet végezve mind megbízójának, mind a bekapcsolt fuvarozónak előnyére tevékenykedik azáltal, hogy a kisebb tömegű 22 árukat összegyűjti, azokat “kocsirakományú”-ként továbbítja, illetve továbbíttatja; kihasználva ezzel az elérhető fuvardíj - megtakarítási lehetőséget és az árutovábbítás gyorsítását. (itt is speciális tevékenységről és speciális okmányalkalmazásról van szó) 2.1533 Működési terület szerinti megkülönböztetés (A következő felsorolás elméleti jellegű) - Belföldi szállítmányozó esetében a megbízó és a bekapcsolt összes partner belföldi, és az áru sem lépi át az országhatárt. - Nemzetközi szállítmányozó esetében az árueljuttatás az országhatár átlépéséhez kapcsolódik, és az általa kötött szerződések valamelyik alanya devizakülföldi. - A

határvámügynökség, a határátkelőhelyeken gondoskodik a szükséges kezelésekről, okmányokról, hatósági vizsgálatokról. 2.1534 A forgalom iránya szerinti megkülönböztetés A nemzetközi forgalom iránya és az ahhoz kapcsolódó speciális ismeretek követelménye miatt kialakították a speditőrök export- és importirányok szerinti szakosodását is. Ez azonban kapcsolódhat a különböző egyéb szempontok alapján megvalósult szakosodáshoz is (pl. légi importszállítmányozó vagy vasúti exportszállítmányozó) Az export - import irány szerinti elkülönülés inkább a nagy szállítmányozó vállalkozásokon belül jellemző. Legmarkánsabban a kikötői szállítmányozóknál jelenik meg Az árufajták szerinti specializálódás is a kikötőben dominál, ahol az áruk feladásához, illetve fogadásához speciális áruismeret, kezelési előírások stb. tartoznak Önálló területen mozgó szállítmányozóként említhető meg a

vámközvetítéssel foglalkozó szállítmányozó, aki a vámkezeléshez szükséges okmányok kiállítását, az áru vámkezelésre történő bemutatását végzi. A legújabb gyakorlat kialakította a termelővállalatok logisztikai rendszerébe integrálódó szállítmányozót, aki átveszi az áruk be-, és kiszállításának, disztribúciójának, csomagolásának, árumanipulációjának szervezését. A szakma ezeket a speditőröket a német kifejezést átvéve “Werkspediteur” - nek, magyar szóhasználattal “házi speditőrnek” hívja. A szállítmányozói szakma, a szállítmányozó típusokat bemutató paletta még várhatóan tovább fog színesedni. 23 2.2 Áruszállítási rendszerek 2.21 Az áruszállítási rendszerek általános jellemzése 2.211 Az áruszállítási rendszerek feladatai Az áruszállítási rendszerek fő feladata az alap-, a segéd-, az üzemanyagok, a félkész- és késztermékek, valamint a hulladékok (röviden: áruk)

helyváltoztatása a kitermelés, a termelés, a felhasználás és a hulladékfeldolgozás helye között; azaz az un. külső szállítás a különböző kitermelő, termelő, értékesítő vállalatok, vállalkozók telephelyei, vagy több telephellyel rendelkező vállalatok, vállalkozások esetében - a vállalat, vállalkozás különböző telephelyei között. A vállalatok szempontjából vizsgálva az áruszállítási rendszerek a vállalatok külső anyagáramlási kapcsolatait hozzák létre a termeléshez szükséges anyagok, alkatrészek stb. beszállítása és az itt előállított termékeknek, valamint a termék előállítás során keletkezett hulladékoknak az elszállítása révén. A térbeli különbségek áthidalását lehetővé tevő külső szállításhoz kapcsolódóan rend-szerint rakodási (be-, ki- és átrakási), tárolási, csomagolási, egységrakomány-képzési feladatokat is meg kell oldani. A vállalatok az ellátási-elosztási

rendszereken keresztül kapcsolódnak egymáshoz, alkotnak logisztikai láncot. Az áruszállítási rendszerek kulcsszerepet töltenek be a logisztikai láncban, mivel megbízható, stabil működésük nélkül nem valósítható meg zökkenőmentesen az átfogó áruáramlás. A nem megbízható szállításoknak különösen nagy lehet a negatív hatása napjainkban, amikor a termelők éppen a vevői igények határidőre történő, gyors, megbízható kielégítése révén kívánnak versenyelőnyökhöz jutni, és a JIT-elvű, készletszegény, rugalmas ellátási-termelési-elosztási stratégiák megvalósítására, valamint a gyártási mélység csökkentésére törekszenek. A korszerű áruszállítási és kommunikációs rendszerek lehetővé teszik a vállalatok számára külső kapcsolataik (a beszerzési és értékesítési piacaik, termelési kooperációs kapcsolataik) kiszélesítését pl.: a termelési költségek csökkentése érdekében bizonyos anyagok,

alkatrészek, részegységek távolabbi telep-helyű belföldi vállalat(ok)tól való vagy esetleg külföldi beszerzését, vagy távolabbi telephelyeken levő belföldi vállalat(ok)nál esetleg külföldön való legyártatását. Az áruszállítási igények várható változásai. A gazdaság szerkezetének átalakulása, a piacgazdaságra való áttérés következtében - a fejlett piacgazdasággal rendelkező országokhoz hasonlóan - hazánkban is fokozatosan megváltoznak az áruszállítással kapcsolatos igények. A változásokat előidéző főbb tényezők:  a beszerzési és értékesítési piacok globalizálódása;  a termékféleségek számának növekedése;  rendelésre orientált gyártás;  a gyártási mélység csökkenése;  a JIT-elvű ellátási és termelési stratégiák bevezetése;  a kisvállalkozások számának növekedése. Mindezek hatásaként:  csökken a szállításigényes tömegáruk aránya;  csökken a

küldemények nagysága, és ugyanakkor nő a szállítások gyakorisága;  a nemzetközi szállítások arányának növekedése következtében nőnek a szállítási távolságok; 24  növekszenek a szállítási szolgáltatások minőségével (pl. gyorsaság, pontosság, megbízhatóság, rugalmasság, a szállítási határidők betartása, a szállítás közbeni áruvédelem biztosítása) kapcsolatos követelmények;  nő a szállításon kívüli egyéb logisztikai szolgáltatások (pl. rakodás, raktározás, csomagolás, vámkezelésben való közreműködés) iránti igény, nő az outsourcing aránya. A piaci verseny élesedése ugyanis egyre inkább arra kényszeríti a vállalatokat, vállalkozókat, hogy fő feladatukra, a termelésre koncentráljanak, és az egyéb tevékenységek végrehajtásával más, arra szakosodott szolgáltató vállalatokat, vállalkozókat bízzanak meg. Ez a tendencia fokozottan érvényesül a hazánkban is egyre szaporodó

kisvállalkozásoknál. Az áruszállítási feladatok főbb jellemzőit meghatározó tényezők:  a szállítandó áruk, illetve szállítási egységek jellemzői;  az egyszerre szállítandó árumennyiségek (a küldemények) nagysága;  a feladási és rendeltetési helyek egymáshoz viszonyított földrajzi elhelyezkedése, és ezzel összefüggésben a szállítási távolság;  a szállítások rendszeressége, gyakorisága;  a szállítások időtartamával, időpontjával kapcsolatos kötöttségek, korlátok. Az áruszállítást az ipari- vagy kereskedelmi stb. vállalatok vagy vállalkozók saját járműveikkel végzik, vagy fuvarozó (közlekedési), illetve szállítmányozó vállalatot, vállalkozót bíznak meg a szállítási feladat(ok) végrehajtásával A saját járművekkel, saját célra végzett szállítások elsősorban akkor vehetők számításba az ipari és kereskedelmi vagy egyéb vállalatok részéről, ha:  a szállítások

szorosan kapcsolódnak a technológiai folyamat(ok)hoz;  a szállított áruk különleges sajátosságai miatt speciális járművek alkalmazására van szükség;  az azonos jellegű szállítási feladatok rendszeresen, nagy gyakorisággal ismétlődnek;  a saját járműpark gazdaságosan üzemeltethető (ez részben az előző tényezőktől függ). Áruszállítási feladatok Belföldi Nemzetközi Interkontinentális Transzkontinentális Távolsági Körzeti (regionális) Helyi (városi) 2.1ábra Az áruszállítási feladatok főbb csoportjai a feladási- és rendeltetési helyek egymáshoz viszonyított földrajzi elhelyezkedése szerint 2.212 Szállítási láncok Közvetlen és összetett szállítás. Az áruszállítási rendszerek hozzák létre a feladók és a címzettek (a fel- és leadóhelyek) közötti áruáramlási kapcsolatot. Egymással műszaki és szervezési szempontból összekapcsolt (összehangolt) rakodási, szállítási és esetenként

tárolási (röviden RST) folyamatok mennek végbe, annak érdekében, hogy a feladó és a cím- 25 zett (a fel- és leadóhely, vagy általánosabban fogalmazva a forrás és a nyelő) közötti áruáramlás megvalósuljon. Közvetlen és összetett szállítás különböztethető meg. Közvetlen (egytagú) szállítás esetében egy szállítójárművel azonos szállítópályán végzik a szállítást, az áru átrakásának igénye nélkül (pl. a feladó és a címzett telephelye közötti közúti vagy vasúti szállítás; az utóbbinak nyilvánvalóan az a feltétele, hogy mind a feladó, mind a címzett telephelye iparvágány-kapcsolattal rendelkezzen) Összetett (többtagú) szállítás esetében több szállítójárművel, különböző szállítópályákon végzik a szállítást, rendszerint több közlekedési alágazat működik együtt a szállítási feladat végrehajtásában (szállítási lánc alakul ki):  a/ hagyományos megoldású esetben

közvetlenül az árukat (vagy az árukból képzett egységrakományokat, pl. rakodólapos egységrakományokat) rakják át egyik szállítójárműből a másikba;  b/ az un. kombinált szállítás esetében az árut tartalmazó zárt konténereket, vagy magát a szállítójárművet, -eszközt rakják át az egyik szállítójárműből a másikba, vagy az egyik közlekedési alágazat szállító-járműve gördül fel-, illetve le (úszik be-, illetve ki) a másik közlekedési alágazat szállítójárművére(-be). Az összetett szállítást végző szállítási láncok rendszerint háromtagúak. A feladóhely és a távolsági szállítás kezdőpontja, valamint a távolsági szállítás végpontja és a leadóhely közötti szállítást, azaz a fel- és elfuvarozást közúton, míg a távolsági szállítást vasúton vagy vízi, esetleg légi úton végzik. Nagy távolságra történő interkontinentális, nemzetközi szállításoknál több- (négy vagy öttagú)

szállítási láncok is előfordulhatnak: pl. közúti felfuvarozás  vasúti szállítás  tengeri szállítás  közúti elfuvarozás) Néhány tipikusnak tekinthető szállítási lánc elvi vázlatát szemlélteti az 2.2ábra 26 Feladó Címzett a/ Feladó Címzett b/ Címzett Feladó c/ Feladó Címzett d/ Jelölések: Közúti szállítás Közúti/vasúti áruátrakó hely Vasúti szállítás Kombi terminál Kombinált közúti/vasúti szállítás . 2.2 ábra Néhány tipikusnak tekinthető szállítási lánc elvi vázlata a/, b/ közvetlen szállítás; c/ hagyományos megoldású közúti/vasúti/közúti összetett szállítási lánc; d/ összetett szállítási lánc kombinált közúti/vasúti szállítás esetén Integrált szállítási (logisztikai) láncok. A korszerű termelésszervezési eljárások, anyagmozgatási és szállításirányítási módszerek, valamint információs és kommunikációs technikák bevezetésével

fokozatosan egységes anyagáramlási rendszerré, integrált szállítási/logisztikai lánccá kapcsolható össze a téráthidalási funkciót betöltő üzemi belső szállítás (anyagmozgatás) és a külső szállítás, valamint az idő áthidalási funkciót betöltő tárolás. Jó példa erre a termelés, az üzemi belső szállítás és a külső (pl. közúti szállítás) integrációja a JIT-elvű anyagellátás esetén. A kombinált áruszállítási rendszerek bevezetése - az egységes szállítóeszközök és rakodó berendezések, valamint a teljes szállítási folyamatot átfogó információs és kommunikációs rendszerek révén - jó lehetőséget nyújt az integrált szállítási (logisztikai) láncok kialakítására. Az integrált szállítási (logisztikai) láncokban résztvevő partnerek hatékony, rugalmas együttműködése csak automatizált információcserével valósítható meg. 27 Forgalomszervezési megoldások. Az áruk

helyváltoztatását megvalósító elemek, az áruszállító járművek, a mindenkori szállítási igényektől függően:  közvetlen,  vonali,  gyűjtő, vagy  elosztó forgalomban közlekedtethetők. Közvetlen forgalomról akkor beszélünk a feladási és a rendeltetési hely között, ha a feladott küldeményeket ugyanabban a járműben továbbítják, és a szállítás közben a jármű rakománya sem változik (közben nem adnak fel-, illetve le küldeményeket). Közvetlen forgalom Feladó Vonali forgalom esetén ugyancsak változatlan marad a szállítójármű a szállítás teljes időtartama alatt, de bizonyos közbenső állomásokon (kikötőkben, pályaudvarokon stb.) újabb küldeményeket adhatnak fel, illetve egyes küldeményeket leadhatnak. Címzett Vonali forgalom Gyűjtő forgalom A gyűjtő forgalomban szállítás közben csak újabb küldeményeket adnak fel, az elosztó forgalomban pedig csak küldeményeket adnak le. Ebben az esetben a

szállítás kezdő- és végpontja gyakran azonos Elosztó forgalom 2.3 ábra Forgalomszervezési megoldások a közlekedésben 28 2.213 Közlekedési munkamegosztás az áruszállításban Az európai áruszállításban jelenleg a közúti közlekedési alágazat dominál kb. 75 %-os részesedéssel. A vasúti áruszállítás részaránya kb 17 %-os, a vízi közlekedésé pedig kb. 8 %-os Az elmúlt években mind a vasúti, mind a vízi közlekedés jelentős szállítási piacokat vesztett el a közúttal szemben. Az utóbbi tíz évben a közúti szállítások volumene évente átlag 36 %-kal nőtt, míg a vasúton szállított áruk mennyisége folyamatosan csökkent. Ma a vasutak kb 60 %-át bonyolítják le az 1980 évi forgalmuknak Magyarországon is az európaihoz hasonló tendenciák figyelhetők meg. A 80-as évek eleje óta folyamatosan csökken a vasút áruszállítási teljesítménye és részaránya is a közlekedési munkamegosztásban, bár a 80-as évek

közepén az egy főre jutó vasúti árutonnakilométer még így is több mint kétharmaddal volt magasabb, mint Ausztriában, és közel duplája volt a német-országinak. A közúti áruszállítás részaránya az elmúlt évtizedben hazánkban is erőteljesen növekedett. Az áruszállítások döntő többségét kezdetben a nagy szervezetek bonyolították le, és csak az évtized második felétől vált mérhetővé a magánfuvarozók teljesítménye. A vízi közlekedés részaránya növekedett ugyan, de a belvízi hajózás teljesítményaránya erőteljesen csökkent, így egyre kevésbé kihasználtak a dunai-vízi út által biztosított olcsóbb és a környezetet kevésbé terhelő szállítási lehetőségek. A légi közlekedés áruszállítási teljesítményei - a többi közlekedési alágazatéhoz viszonyítva elhanyagolhatóan kicsik, de az előrejelzések szerint jelentős növekedés várható a kelet-közép-európai régióban. A csővezetékes

szállítás az utóbbi években volumenében csökkent, de az egyéb közlekedési alágazatokénál kisebb mértékben, így a munkamegosztásban való részaránya növekedett. A Magyar közlekedéspolitikai koncepcióban az áruszállítási közlekedési munkamegosztásra vonatkozóan megfogalmazott célkitűzések a következők:  "a vasúti áruszállítás teljesítmény-részesedése ne csökkenjen 35 % alá;  a belvízi áruszállítási teljesítmény részaránya legalább 6.9 %-os legyen;  a közúti áruszállítás teljesítmény-részesedése ne haladja meg a 47.50 %-ot;  a hazánkon áthaladó közúti tranzit, valamint export és import forgalomban a kombinált szállítások részaránya közelítse meg a 3.4 %-ot" 29 45 11 % 40 13 % 5% 35 30 Áruszállítási teljesítmé- 25 nyek, 20 milliárd tkm 15 10 4% 5% 27 % 10 % 13 % 15 % 39 % 7% 6% 20 % 44 % 66 % 57 % 50 % 43 % 5 35 % 30 % 1992 2000* Csővezetékes

szállítás Belvízi hajózás * Közúti közlekedés Vasúti közlekedés 0 1970 1980 1990 Év 2.4 ábra Közlekedési munkamegosztás az áruszállításban Magyarországon 2.214 Egységrakományok az áruszállításban Az egységrakományos szállítás. A kisebb méretű és tömegű árukat (csomagokat) nagyobb méretű és tömegű, géppel kezelhető egységrakományokká összefogva célszerű szállítani. Az automatizált anyagáramlási folyama-tokban az egységrakomány-képző eszközök a rakományhordozó szerep mellett információhordozó szerepet is betöltenek. A helyesen - rendszer-szemléleti szempontok szem előtt tartásával - megválasztott egységrakomány-képző eszközök a szállítási lánc részfolyamatainak zökkenőmenetes öszszekapcsolását, összehangolását, a rakodási, szállítási és tárolási költségek minimalizálását teszik lehetővé. Olyan egységrakomány-képző eszközöket célszerű alkalmazni, amelyek a szállítási

lánc teljes folyamatában - a termelőtől a felhasználóig - optimálisan beilleszthetők az anyag- és információáramlási folyamatba. Törekedni kell a: termelési egység = raktározási egység = szállítási egység = értékesítési egység egyenlőség megvalósítására. Az egységrakományos szállítás fő előnyei a következőkben foglalhatók össze. Lehetővé teszi:  az árukezelési, rakodási munkák gépesítését, illetve automatizálását;  az árukezelési, rakodási műveletek számának csökkentését;  integrált szállítási láncok kialakítását;  az árukezelési (pl. áruátvételi), rakodási idők csökkentését;  a szállított áruk fokozottabb védelmét a rakodás, a szállítás és a tárolás közbeni áru-igénybevételekkel szemben;  csomagolási költség-megtakarítások elérését;  helytakarékos, gépesített, illetve automatizált tárolási technológiák alkalmazását;  az áruk dézsmálás

elleni fokozottabb védelmét. 30 Fő hátrányai:  az egységrakomány-képző eszközök beszerzése nagy árumennyiség szállítása esetén viszonylag magas költségráfordítást igényelhet;  az üres egységrakomány-képző eszközök visszaszállítása többlet szállítási ráfordítást jelent, célszerű lehet ezért ilyen esetekben összehajtható, illetve -csukható vagy egyszeri felhasználású un. egyutas egységrakomány-képző eszközöket alkalmazni;  az egységrakomány-képző eszközök saját tömege, illetve térfogata miatt esetenként kisebb lehet az adott járműben, illetve tárolótérben elhelyezhető nettó árutérfogat az egységrakomány nélküli szállításhoz, tároláshoz képest. Az egységrakomány-képző eszközök fő csoportjairól az 5.5 ábra ad áttekintést A rajtuk, illetve bennük továbbítható áruk szempontjából mindegyik esetben:  általános célúak, azaz univerzálisak (sok fajta áru szállítására

alkalmasak), vagy  speciális célúak, azaz különlegesek (egy meghatározott árucsoport vagy egy fajta áru szállítására alkalmasak) lehetnek. A szállítóládák, -rekeszek (pl. gyümölcs-, tejszállító) a legrégebben alkalmazott, a leginkább közismert (pl a kiskereskedelemben is gyakran használt) egységrakomány-képző eszközök A sík rakodólapok leginkább szabályos alakú sík felfekvési felületű mozgatási egységek (pl. kartondobozok, ládák) elhelyezésére, egységbe fogására használhatók Fából, fémből, műanyagból vagy papírból készülhetnek A hazai áruszállításban elterjedt változatuk a nemzetközi csereforgalomban is elfogadott, fából készült 800*1200 mm alapméretű és 1 t teherbírású Eurorakodólap. A különböző tartozékokkal (pl tömörfalú vagy támasztókeretekkel, támasztókarokkal) kiegészített sík rakodólapok, valamint az oldalfalas rakodólapok kisméretű, illetve szabálytalan alakú áruk egységbe

fogását is lehetővé teszik. A konténerekre a következő alapvető tulajdonságok jellemzők:  "olyan ismételten felhasználható szállítási segédeszközök, amelyek általában különböző fajtájú áruk befogadására alkalmasak, és amelyek védik az árukat a mennyiségi és minőségi változásokkal szemben, a csomagolási igényüket is csökkentve;  nem lehetnek járműként kialakítva, legfeljebb olyan görgőik lehetnek, amelyek az egyik szállítójárműről a másikra való átrakásukat megkönynyítik. A mozgatásukhoz tehát feltétlenül szállítójárművekre vagy anyagmozgató gépekre van szükség; 31 Egységrakomány-képző eszközök Szállítóládák, -rekeszek, -keretek Általános célú (pl. fából, műanyagból, könnyűfémből) Speciális - gyümölcsszállító, - szálanyag-szállító, - hússzállító, - stb. Konténerek (szállítótartályok) Rakodólapok Általános célú - sík, - oldalfalas, - keretes, - stb.

Speciális - hordószállító, - tekercsszállító, - stb. Kiskonténerek Általános célú (pl. MÁV) Speciális - kereskedelmi, - hűtő, - folyadékszállító, - ömlesztett anyag(cement, vegyianyag - stb.) szállító, - stb. Közepes konténerek Nagykonténerek Általános célú - ISO szerinti, - "Logistikbox", - stb. Speciális - folyadékszállító, - gázszállító, - szemétszállító, - stb. Általános célú (pl. ISO szerinti) Légi Speciális - hőszigetelt, - szabályozható hőmérsékletű, - tartály (tank) (folyadékok, gázok, poralakú ömlesztett anyagok szállítására), - szállítólap (flat), - nyitott, - nyitható, - összehajtható, - szétszedhető, - stb. 2.5 ábra Az egységrakomány-képző eszközök főbb fajtái  el vannak látva a mozgatásukat elősegítő elemekkel;  az űrtartalmuk legalább 1 m3, és jellegük kizárja a közönséges csomagolóeszköz-ként való használatukat. A konténerek méreteik és a

bennük továbbítható áruk szempontjából csoportosíthatók. A méreteik szempontjából a következő három csoport különböztethető meg:  kiskonténerek, űrtartalmuk 1.3 m3; közepes konténerek, űrtartalmuk 3 m3-nél nagyobb, hosszúságuk kisebb mint 20 láb ( 6 m);  nagykonténerek, űrtartalmuk 3 m3-nél nagyobb, hosszúságuk 20 láb vagy e felett van. Az általában gördíthető kivitelű kiskonténereket elsősorban az üzletek áruellátásával kapcsolatos helyi, körzeti áruszállításokra használják. A kereskedelmi kiskonténerekben a rakomány megbontás nélkül továbbítható a megrakás helyétől - a teljes szállítási láncon át - egészen az üzletek eladóteréig. Az áruszállításhoz cél-szerűen önrakodó (a leggyakrabban emelőhátsófalas) gépkocsikat alkalmaznak, mivel az üzleteknél nem áll rendelkezésre anyagmozgató gép a lerakásukhoz. A rakodólapos egységrakományok az elhelyezendő csomagok, áruk össze-tételétől,

alakjától, méreteitől, valamint az időegység alatt szállítandó árumennyiségtől függően összeállíthatók, illetve szétbonthatók:  kézzel, segédeszköz nélkül;  32  kézzel, segédeszközzel (pl. a kézi megrakást és ürítést megkönnyítő emelősüllyesztő-asztallal);  rakodólapmegrakó, illetve -ürítő gépekkel vagy robotokkal. Segédeszköz nélküli egységrakomány-képzés. Az olyan árukból, amelyek méretei vagy sajátos tulajdonságai kizárják a konténerek vagy rakodólapok alkalmazását (pl. nagy hosszméretű gömbfák, csövek, fűrészáruk), vagy amelyek méretei, tulajdonságai ugyan lehetővé tennék, de kis értékük miatt nem gazdaságos a szállításuk rakodólapon vagy konténerben (pl. bizonyos mezőgazdasági termények) az un segédeszköz nélküli egységrakomány-képzési módszerekkel állíthatók össze - átkötő-, rögzítő- vagy speciális csomagolóeszközök felhasználásával -

emelőtargoncával vagy daruval kezelhető egységrakományok. Ilyen módszerek pl:  az átkötés, közel azonos alakú áruk (pl. gömbfa, csövek) esetén;  a kötegelés, pántolás egyforma alakú és méretű áruk (pl. fűrészáru, lemez-áru) esetén;  rögzítés nélkül, kötésben való összerakás szabályos, egyforma alakú és méretű áruk (pl. tégla) esetén;  a hálós egységrakomány-képzés (pl. cukorrépa esetén) 2.3 A vasúti áruszállítás Általános jellemzés. A vasúti áruszállítás elsősorban nagy árumennyiségek (tömegáruk) viszonylag nagy távolságra való továbbítására alkalmazható előnyösen Főbb előnyei:  viszonylag független a külső környezeti (pl. időjárási) hatásoktól;  a közúti szállításhoz képest kisebb a szállítás fajlagos energiaigénye;  szinte minden árufajta szállítását lehetővé teszi a vasúti kocsitípusok széles választéka;  a közúti szállításhoz képest

kisebb a környezetkárosító hatása;  előre jól kalkulálható a tarifarendszer. Főbb hátrányai a kötött pályából származóan:  viszonylag hosszú az áruk eljutási ideje;  viszonylag kicsi a hálózatsűrűsége, ha a feladó és/vagy a címzett nem rendelkezik iparvágány-kapcsolattal a vasúti szállításhoz kapcsolódóan közúti el- és felfuvarozásra, az áru átrakására, esetleg közbenső tárolására van szükség;  viszonylag nagy dinamikus igénybevételek érhetik az árukat, különösen a vasúti kocsik tolatása közben;  kevésbé rugalmas alkalmazkodóképesség a fuvaroztatói igények változásaihoz. A vasúti teherkocsik főbb csoportjairól az 5.6 ábra ad áttekintést Az általános célú vasúti kocsik közül:  a pőrekocsikat elsősorban nagy méretű és tömegű kötegelt darabáruk (pl. hengerelt acéláruk, fűrészáruk), gépek, konténerek, stb szállítására használják;  az alacsony, illetve magas

oldalfalú nyitott kocsik időjárási hatásokra nem, vagy kevésbé érzékeny darab- vagy ömlesztett tömegáruk (pl. szén- és ércféleségek) szállítására alkalmasak. Az utóbbi esetben elsősorban magas oldalfalú változataikat használják; 33  a fedett kocsik időjárási hatásokra érzékeny darab- vagy ömlesztett tömeg-áruk (pl. gabona) szállítására alkalmazhatók Eltolható tetejű változataik darus rakodást, eltolható oldalfalú változataik emeltszintű rakodó nélküli emelőtargoncás rakodást tesznek lehetővé. Speciális célú (egyfajta áru vagy meghatározott árucsoport továbbítására alkalmas) vasúti kocsik pl. az élőállat-szállító kocsik, a romlandó árut szállító kocsik, a tartálykocsik, a mélyített rakfelületű (pl transzformátor-szállító), továbbá az önürítő vasúti kocsik Vasúti teherkocsik Általános célú Speciális Pőre Nyitott - magas oldalfalú, - alacsony oldalfalú Fedett - normál, -

eltolható oldalfalú, - eltolható tetejű, - eltolható oldalfalú és tetejű Élőállat-szállító - szarvasmarha szállító, - sertésszállító, - stb. Romlandó árut szállító - hűtő kocsik, - szellőztető rendszerű A kombinált szállításhoz alkalmazott Konténer-, illetve csereszekrény-szállító Zsebes Lengőhidas Kis átmérőjű kerekekkel ellátott, alacsony rakfelületű Tartálykocsik - gázszállító, - kőolajszállító, - cementszállító, - borszállító, - tejszállító, - stb. Mélyített rakfelületű kocsik Önürítő kocsik - gondolakocsi, - tölcsérkocsi, - nyeregpadlós kocsi, - garatkocsi, - Talbot-kocsi, - billenő kocsik (pl. egyoldalra, kétoldalra, emelve billenő) 2.6 ábra A vasúti teherkocsik főbb csoportjai Az önürítő vasúti kocsik mechanikai hatásokra kevésbé érzékeny ömlesz-tett tömegáruk pl. szén, érc, kavics, zúzottkő szállítására alkalmazhatók Kirakásukhoz nincs szükség rakodógépekre, csupán

megfelelő szintkülönbségre az anyag kiömlésének lehe34 tővé tételére, ami többnyire emelt szintű kirakodóvágány vagy a pályaszint alá süllyesztett hombárok segítségével érhető el. Két építési módjuk különböztethető meg aszerint, hogy a kocsiszekrény fenékajtóin keresztül, vagy az oldalfalak irányában, az itt elhelyezett ürítőnyílások, vagy a kocsi-szekrény billentésével és az oldalfalak legalább részbeni felnyitásával ürítik őket. Ennek megfelelően vannak fenékűrítésű és oldalürítésű önürítő vasúti kocsik. Az utóbbi esetben az ürítés csak az egyik, vagy mindkét oldal felé mehet végbe. A vasúti áruszállítás hagyományos vagy kombinált forgalomban történhet. A hagyományos forgalomban a vasútra feladott küldeményeket:  kocsirakományú áruként,  darabáruként, vagy  expressz áruként továbbítják. A vasúti teherkocsikat - ha azok a feladási helyen nem tesznek ki egy

irányvonatnyi mennyiséget célszerűen un. csomóponti rendszerbe szervezve továbbítják Ennek az a lényege, hogy egy adott körzet kis forgalmú un. vonali középállomásai (szatellitek) egy csomóponti állomáshoz kapcsolódnak, és azzal együtt egy csomóponti körzetet alkotnak. A csomóponti körzetek pedig a szállítási folyamat során meghatározott rendezőpályaudvarhoz kapcsolódnak, azok gyűjtő és elosztó körzetét képezve Szatellitek 1 Csomóponti körzet Csomóponti állomás Gyűjtési körzet Körzeti forgalom 2 Rendezőpályaudvar Távolsági forgalom 3 Távolsági forgalom Rendezőpályaudvar 2 Elosztó körzet Csomóponti állomás Csomóponti körzet Körzeti forgalom 1 Szatellitek 2.7 ábra A csomóponti rendszer elve 1 tolató tehervonatok; 2 körzeti tehervonatok; 3 irányvonat 35 Ennek alapján a következő vonattípusok közlekednek a hálózatban:  tolató tehervonatok a vonali középállomások (szatellitek) és a

csomóponti állomások közötti gyűjtő-elosztó forgalomban;  körzeti tehervonatok a csomóponti állomások és a rendező-pályaudvarok közötti gyűjtő-elosztó forgalomban;  irányvonatok a rendező-pályaudvarok közötti forgalomban. "A darabáru-továbbítás hagyományos rendszerében a tetszőleges - darabáruforgalomra megnyitott - állomáson feladott darabárut a legközelebbi gyűjtő-tehervonat kocsijaiba rakják, majd innen együtt szállítják a vonal más állomásain feladott darabárukkal a körzeti átrakóállomásig. Itt a küldeményt olyan kocsiba rakják át, amely a rendeltetési körzet központjáig közlekedik, ahol az ellenkező folyamat játszódik le, vagyis az árut egy olyan kocsiba rakják át, amely a rendeltetési állomást érinti". b3 b2 F E L A D Ó Közúti kapcsolat Iparvágány kapcsolat b1 a2 Közúti C kapcsolat Í M Z Iparvá- E gány kap- T csolat T a1 Jelölések: Vasúti szállítás Vonali

középállomás (szatellit) Közúti fel- és elfuvarozás Csomóponti állomás Áru be-, illetve átrakás Rendező pályaudvar Áru átrakás Kocsirakományú forgalomra megnyitott állomás Konténer, közúti jármű átrakás Darabáru forgalomra megnyitott állomás Körzeti átrakóállomás Kombiterminál 2.8 ábra A vasúti áruforgalom lebonyolításának típusesetei a1/, b1 kocsirakományú áruk (egy kocsi vagy kocsicsoport) továbbítása tehervonatokban; a2/ kocsirakományú áruk továbbítása rakodási irányvonatokban; b2/ darabáruk továbbítása tehervonatokban; b3/ kombinált forgalom irányvonatokban A kombinált forgalmat célszerűen irányvonatokkal bonyolítják le a kombinált forgalom termináljai (röviden kombi terminálok) között. 36 A vasúti áruforgalom - feladó és címzett közötti - lebonyolításának típuseseteit az 2.8 ábra szemlélteti 2.4 A közúti áruszállítás Általános jellemzés. Bár a közúti áruszállítás

elsősorban a viszonylag rövid távú helyi és körzeti (regionális) forgalomban gazdaságos, számos előnye miatt azonban a távolsági (belföldi és nemzetközi) forgalomban is gyakran alkalmazzák. Főbb előnyei:  a legsűrűbb vonalhálózattal rendelkezik, a járművek gyakorlatilag mind-egyik fuvaroztató telephelyét közvetlenül ki tudják szolgálni, ami háztól-házig fuvarozást tesz lehetővé. Így nincs szükség az áruk szállítás közbeni átrakására, minimálisra csökkenthetők a csomagolási ráfordítások, kisebb a dézsmálási veszély;  viszonylag rövid az áruk eljutási ideje;  szinte minden árufajta szállítását lehetővé teszi a szállítójárművek széles választéka;  nagymértékű alkalmazkodóképesség a fuvaroztatók igényeihez (pl. a járműkiállítás időpontja), illetve azok változásaihoz;  viszonylag kicsik a szállítás közbeni áruigénybevételek és az ebből származó árukárok;  rugalmas a

szerződéskötés és a tarifakialakítás. Főbb hátrányai:  nagymértékű függőség a külső környezeti hatásoktól, illetve az előre nem látható, nem tervezhető eseményektől, az időjárási hatásoktól, a forgalmi viszonyoktól (pl. várakozás a nemzetközi határátkelőhelyeken, városi forgalmi dugókban, közúti balesetek miatt);  a vasúti szállításhoz képest nagyobb a szállítás fajlagos energiaigénye és környezetszennyező, illetve károsító hatása (zajterhelés, kipufogó gázok);  egyszerre nagy árumennyiség továbbítására csak korlátozottan alkalmas, mivel a járművek hossza korlátozott;  a többi közlekedési alágazathoz képest leginkább élőmunka-igényes és leginkább balesetveszélyes;  útvonal-korlátozások, hétvégi szállítási tilalmak korlátozhatják;  a nemzetközi forgalom az egyes országok kölcsönös megállapodásán alapuló engedély-kontingensekhez kötött. A közúti áruszállítás

járműveinek főbb csoportjairól az ábra ad áttekintést. Az alkalmazási terület szempontjából mind a tehergépkocsik, mind a pótkocsik általános célúak (sokféle áru szállítására alkalmasak) és speciálisak (különleges kialakításúak) azaz egy meghatározott árufajta, illetve árucsoport szállítására alkalmasak lehetnek. Az általános célú (normál) tehergépkocsik nyitott rakfelületűek vagy zárt szekrényesek. A nyitott rakfelületű gépkocsiknál a lehajtható oldal- és hátsófalú szállítószekrény mereven van az alvázra szerelve Egyes típusok ponyvatartó lécekkel, esetleg oldalfal-magasítókkal egészíthetők ki. A teherbírás szerint kis- (0,75.2,5 t), közepes (2,56,0 t) és nagy teherbírású (6 t felett) gépkocsik különböztethetők meg. 37 Közúti áruszállító járművek Speciális Általános célú Nyitott rakfelületű Zárt szekrényes Vontatók Pótkocsik Tehergépkocsik Általános célú Önürítő

Normál pót- billenőszekrényes, kocsik (rög- kényszerürítésű, zített szek- lejtős rakfelületű, szekrényes) - dömper Nyerges félpótkocsik Önrakodó - forgódarus, (normál) - emelőhátsófalas, - billenőkeretes, - konténerrakodó berendezéssel ellátott - stb. Tartálykocsik - folyékony áruk szállítására, - fluidizálható áruk (pl. cement) szállítására Hűtőgépkocsik - szellőzőberendezéssel ellátott, - izotermikus (termosz), - hűtőberendezéssel ellátott Egyéb különleges - bútorszállító, - betonszállító, - stb. Normál (trélerek vontatására) Nyerges (félpótSpeciális kocsik vontatására) Billenőszekrényes pótkocsik Trélerek Speciális célú nyerges félpótkocsik - cementszállító, - tejszállító, - üzemanyag-szállító, - stb. Utánfutók A közúti áruszállítás járműveinek főbb csoportjai Az önürítő közúti szállítójárművek az ömlesztett anyagok lerakásának megkönynyítését, illetve

meggyorsítását teszik lehetővé. Az ürítés módja szerint billenőszekrényes (billenthető rakfelületű), vagy ritkábban kényszerürítéses kialakításúak A billenőszekrényes (billenthető rakfelületű) gépkocsik a szekrény billentési iránya szerint hátsó, oldalsó vagy kombinált billentésűek lehetnek. Egyes típusok szekrénye megemelhető, és ezt követően billenthető (emelve billentő gépkocsik) A kényszerürítésű gépkocsik rakfelületének síkjába valamilyen folyamatos működésű szállítógép (rendszerint gumihevederes szállítószalag vagy csuklótagos szállítószalag esetleg szállítócsiga) van beépítve, ami lehetővé teszi az anyagok kihordását a raktérből. A saját rakodóberendezéssel felszerelt önrakodó (pl forgódarus, emelőhátsófalas, billenőkeretes) gépkocsik nagyobb méretű és tömegű egyedi áruk, valamint egységrakományok (pl. kis- és közepes konténerek, hulladékgyűjtő konténerek) fel- és

lerakását, valamint szállítását teszik lehetővé. Alkalmazásuk elsősorban akkor előnyös 38 ha a fel- és/vagy leadóhelyen nem áll megfelelő rakodóberendezés rendelkezésre (pl. kereskedelmi kiskonténerek üzletekbe való kiszállítására). Az egyéb különleges tehergépkocsik felépítménye a szállítandó áruk sajátosságaihoz alkalmazkodik. Ide sorolhatók pl a bútorszállító, a palackozott ital-szállító, a gázpalack-szállító gépkocsik A tehergépkocsi pótkocsik általában kéttengelyes kivitelűek, és vonórúd-dal kapcsolhatók a vontató tehergépkocsihoz. Billenőszekrényes változataik ömlesztett áruk gravitációs úton történő kirakását teszik lehetővé. A nyerges vontatókkal vontatható félpótkocsik (nyerges, gólyalábas pótkocsik) felépítménye - a tehergépkocsik felépítményéhez hasonlóan - lehet normál, általános célú vagy különleges (speciális célú), pl. cement-szállító, üzemanyag-szállító

Oldalrakodó berendezéssel ellátott változataik előnyösen alkalmazhatók pl a 20 láb hosszú nagykonténerek házhoz fuvarozásához. A trélerek nagy teherbíróképességű és nagy felületű, - normál vontatókkal vontatható - speciális pótkocsik, amelyekkel nagy méretű és tömegű terhek (pl. előregyártott épületelemek, munkagépek, transzformátorok) szállíthatók. A közúti áruszállítás szervezésének és irányításának célja az, hogy a szállítási feladatokat - a fuvaroztatói igények gyors, rugalmas kielégítésének szem előtt tartásával - a szállítójárművek kapacitásának optimális kihasználásával, az üresfutások minimalizálását elérve oldják meg. A járatkapcsolási és járatszerkesztési (gyűjtő-, terítőjáratok szervezése) feladatok megoldásához az operációkutatási módszerek közül a lineáris és a dinamikus programozási mód-szerek használhatók fel, vannak azonban un. tipikus megoldások, amelyekkel az

áruáramlatok különböző megoldási változatai rendszerezhetők. Az áruáramlatok szervezhetők a forrásból - az árufeladó helyekről - amikor az árufeladó fogja össze az áramlatot és küldi az elosztóhelyekre. ( lásd ábra ) Az áruáramlatok forrásaiból kiinduló járatszervezés 39 Az árufogadási járatszervezés jellemzője, hogy az árukat a fogadóhelyekre egy gyűjtőhelyről szállítják, vagyis a "vevő" csak egy helyről kap árut. Az árufogadói oldalról történő járatszervezés Az egyes árufogadók külön-külön történő (koordinálatlan) elosztási forgalom szervezése igen jelentős szállítási teljesítmény és idő többletet, valamint többlet rakodási igényt jelent a koordinált megoldásokhoz képest Koordinálatlan elosztóforgalom 40 A különböző koordinálási módok a következők: - gyűjtőkörjáratok szervezése, a különböző szállítási vállalatok együttműködésével; - a

szállítási vállalatok ún. csoportközpont útján való együttműködése (terminál, áruforgalmi központ alkalmazása); - az árufeladóktól a csoportközpontba történő ún. közvetlen címzésen alapuló (elosztó) forgalomszervezés Ehhez kapcsolódnak elsősorban a központosított szállítási megbízás-kidolgozási és járatszervezési (diszpozíció kialakítási) módszerek, mint korszerű informatikai megoldások A gyűjtőkörjáratok alkalmazása a koordinált elosztási forgalomszervezést a párhuzamos szállítási láncok kiküszöbölésével, a szállító vállalatok együttműködése útján oldja meg. Szállításszervezés gyűjtőkörjáratokkal A szállító vállalatok csoportközpont útján szervezett együttműködése is különjáratokkal történő kiszállításokat jelent, azonban itt a terítő járatok a csoportközpontból indulnak. Ez alapvetően átrakó szerepet tölt be, mert ez a szállításszervezési mód feltételezi,

hogy az egyes szállítók saját áruforgalmi központjukból már a fogadási helyek szerint előrendezetten szállítják be az árúkat a csoportközpontba. 41 Szállításszervezés csoportközponttal 42 2.6 A vízi áruszállítás Általános jellemzés. A vízi áruszállítást elsősorban tömegáruk nagy távolságra történő továbbítására célszerű igénybe venni akkor, ha az áruk eljutási ideje viszonylag hosszú lehet. Főbb előnyei:  a többi közlekedési alágazathoz képest a legkisebb a szállítás fajlagos energiaigénye, ezért viszonylag olcsó, így a belvízi hajózás a vasút fő versenytársát jelentheti a tömegáru-szállítás területén;  a többi közlekedési alágazathoz képest a legkisebb a környezetkárosító hatása;  minden árufajta szállítására alkalmas;  díjszabásai viszonylag rugalmasak. Főbb hátrányai:  viszonylag hosszú az áruk eljutási ideje;  a feladó és a címzett közötti

közvetlen szállítási kapcsolatok kialakítására nem alkalmas, az áruk közúti és/vagy vasúti felfuvarozására és ebből következően többszöri átrakására és esetleg közbenső tárolására van szükség;  a szállítási határidők átlagos időjárási viszonyok mellett betarthatók, de akadályozó tényezőt jelenthet pl. a túl magas vagy a túl alacsony vízállás, vagy téli időszakban a befagyás, illetve jégzajlás;  a többi közlekedési alágazathoz képest - különösen tengeri áruszállítás esetén - a legnagyobbak a szállítás közbeni áruigénybevételek (a mechanikai hatások mellett jelentősek lehetnek pl. a klimatikus hatások okozta igénybevételek is), ezért fokozott figyelmet kell fordítani az ilyen igény-bevételekre érzékeny áruk csomagolására. Az un tengerbiztos csomagolások viszont jelentős költségtöbbletet okozhatnak. A vízi áruszállítás lehet belvízi vagy tengeri aszerint, hogy a szárazföldön

belüli vízi utakon (folyókon, tavakon,csatornákon) vagy a tengeren valósul meg. A vízi szállítás járműveiről az ábra ad áttekintést. A belvízi áruszállítás járművei közül a motoros vontató- és tolóhajóknak nincs külön raktere, az áru az uszályokban (bárkákban) van elhelyezve. Így az uszályok rakodása közben a motoros hajóknak nem kell várakozniuk. Az önjáró uszályok a legtöbbször a fedélzeten elhelyezett motorral és önálló raktérrel is rendelkeznek. Általában vontatott uszályokból alakítják át őket Az önjáró áruszállító hajók géptérrel és külön raktérrel vannak építve. 43 A vízi áruszállítás járművei Tengeri hajók Folyami hajók Vontató- és tolóhajók Uszályok (bárkák) Általános célú Speciális célú Önjáró áruszállító hajók Áruszállító hajók Szárazáruszállító Folyékonyáru-szállító Különleges rakodású - cementszállító - kavicsszállító - stb.

Folyékonyáru szállítók - nyersolaj-szállító - gázszállító - vegyianyag-szállító Szárazáru szállítók - vegyesáru-szállító - ömlesztett rakomány-szállító - darabáru szállító Kombinált áruszállító - OBO - O-O Hűtőhajók - gyümölcsszállító - hússzállító - stb. Egyéb, speciális áruszállító - farakományt szállító - ércszállító - stb. A vízi áruszállítás járműveinek főbb csoportjai 44 Folyamitengeri hajók Kombinált forgalmat lebonyolító hajók Konténerhajók Komphajók Ro-Ro hajók Bárkaszállító hajók - LASH - SEABEE - BACAT A tengeri áruszállító hajók az általuk szállított áruk fajtája szerint csoportosíthatók. A folyékonyáru szállító (tank-) hajók (liquid carriers) elsősorban olaj, gáz vagy vegyianyagok szállítására alkalmas, nagy (esetenként több százezer m3) befogadóképességű járművek. Rakodásuk a hajók saját szivattyúival (vagy a parton telepített szivattyúkkal)

lehetséges A szárazáru szállító hajók közül a darabáru és a darabos ömlesztett áruk szállítására egyaránt alkalmas un. vegyesáru szállító hajókat (general cargo carriers) több egymástól elválasztott raktérrel alakítják ki, rakodónyílásaik víz-mentesen lezárhatók A zárófedelek a nagyobb hajóknál gépi erővel működtethető redőnyzárasak, a kis hajóknál a hajó árbocdarujával ki- és berakható elemekből vannak összeállítva. A hajók felszerelése lehetővé teszi valamennyi raktártérből az áruk ki- és berakását saját árbocdaruk, vagy - a legújabb típusú hajóknál - saját forgódaruk segítségével. Az ömlesztett rakományszállító hajók (bulk carriers) egyfedélzetesek, hatalmas méretű rakterekkel. A rakterek belső kialakítása a rakomány kedvező elhelyezését, könnyű kihajózhatóságát és a raktér könnyű tisztíthatóságát biztosítja. Az ilyen hajók általában nincsenek felszerelve rakodó

berendezésekkel, az ömlesztett rakományt pl. pneumatikus szívófejekkel, serleges elevátorokkal rakják ki, a berakáshoz pedig markolós darukat, szállítócsigákat és -szalagokat használnak. A leggyakrabban előforduló ömlesztett rakományféleségek: szén, gabonafélék, cukor, bauxit, foszfát. A darabáru-szállító hajók a nagyságuktól függően egy vagy több fedélzettel épülnek. Jellegzetes létesítményeik a gyors és biztonságos rakodásukat lehetővé tevő fedélzeti rakodó berendezések. A kombinált áruszállító hajók egyaránt alkalmasak nyersolaj, illetve száraz ömlesztett rakomány szállítására. Az OBO (oil-bulk-ore) hajók rakterének középső része az ömlesztett rakomány elhelyezésére szolgál, a nyersolaj pedig a külhéj és a belső raktérfal között helyezhető el. A kombinált áruszállító hajók másik típusába tartozó un O-O hajók (ore-oil carriers) harántválaszfalakkal több rövid raktérre vannak felosztva.

Ezeket a tereket váltakozva alakítják ki ömlesz-tett rakomány és nyersolaj szállítására alkalmas változatban A hűtőhajók rakterei megfelelő hőmérsékletet és levegő páratartalmat biztosítanak a könnyen romló élelmiszerek (pl. hús, gyümölcs, hal) hosszabb ideig tartó szállításához Hűtőberendezéseik, hűtőtereik aránya a teljes raktérhez képest az úthossznak, a szállított áruk összetételének megfelelően igen változó. Azokat a gyümölcsszállító hajókat például, amelyek csak viszonylag rövid távolságra szállítanak, és trópusi hőmérsékleten nem vagy csak igen kevés ideig hajóznak, csupán olyan nagy teljesítményű szellőző berendezéssel látják el, amelyek az átlagos légcsere sokszorosát biztosítják A folyami-tengeri hajók kisebb merülésük és építésük folytán egyaránt alkalmasak folyami és tengeri szállításra is, mivel a kis mélységű tengeri kikötőkben is a rakparthoz tudnak állni. A hajók

térfogatának (hajózási szakkifejezéssel: felmérési űrméretének) mérő-számait az Oslói Egyezmény szerint BRT-ben (bruttó regisztertonnában) és NRT-ben (nettó regisztertonnában) adják meg (1 regisztertonna = 100 köbláb = 2,83 m3). Az NRT a tiszta raktérfogatot jelenti Meghatározási módjára itt nem térünk ki. A hajók horképességét dwt-ben adják meg, a dwt (deadweight all told) hordképesség az a tonnában kifejezett tömeg, amit a teljesen felszerelt üres, üzemkész állapotban levő hajó, a nyári merülésvonaláig merülve fel tud venni. 45 A vízi áruforgalom. A folyami fuvarozásra feladott áruk díjaszabási szempontból darabáruként, uszályrakományként vagy részrakományként továbbíthatók Az uszályrakományok az uszály rakterét, illetve hordképességét min. 70 % -ban kihasználják. Darabáruként az 5000 kg-nál kisebb egyedi tömegű rakományok, részrakományként az 5000 kg-nál nagyobb egyedi tömegű, de az uszály

70 %-os kihasználását nem biztosító küldemények továbbíthatók. Magyarország folyami hajózás szempontjából legfontosabb víziútja a 2860 km hosszú, nyolc európai országot összekötő Duna. A Duna-Majna-Rajna Csatorna megnyitásával tengeri kijárat létesült a tengeri kikötővel egyébként nem rendelkező Dunamenti országok számára déli és északi irányban is A tengeri áruforgalom vonal-, szabad- és bérelt hajózással bonyolítható le. A vonalhajózást fenntartó társaságok hajóikat előre rögzített útvonalon, meghatározott kikötő érintési sorrenddel, meghatározott menetrend szerint üzemeltetik, és csak az adott kikötők közötti áruszállítást vállalnak a társaság által közzétett feltételek szerint és fuvardíj ellenében. Az előre megnevezett kikötők rendszeres, a mindenkor felveendő, illetve kirakandó áru mennyiségétől független, menetrend szerinti felkeresése magyarázza, hogy e hajózási forma elsősorban

olyan térségek között vált uralkodóvá, ahol a rendszeres, kiegyenlített (kétirányú) áruforgalom biztosított (pl. Európa és Észak-Amerika közötti ipari késztermékforgalom). E hajózási forma jellemző áruféleségei a különféle darabáruk, amelyekből általában egy-egy fuvarozás során sok kisebb tételt szállítanak, így a hajós-társaságok sok fuvaroztatóval állnak szemben. Valamennyi fuvaroztató rakományát azonban egységes feltételek mellett szállítják. A rakodás megszervezése és végrehajtása a hajóstársaság feladata. Szabad hajózás esetén a hajók nem egy előre meghatározott útvonalon közlekednek, hanem oda mennek, ahol az elérhető legjobb fuvardíj mellett megfelelő rakományt kapnak, és az adott rakomány rendeltetési helye határozza meg a fuvarozási útvonalat is. Az angolul tramp-nek (magyarul sokszor "csavargó hajózásnak" is) nevezett hajózási forma jellemző áruféleségei a különféle

tömegáruk, de nem ritka a darabáruszállítás sem, különösen részrakományként és olyan viszonylatban, ahol a vonalhajózás nem fedi a teljes fuvarpiacot. A fuvardíj alku tárgya, így a mindenkori fuvarpiaci helyzethez igazodik A bérelt hajózásnak két fajtája ismeretes: az idő- és az útvonal-bérlet. Időbérlet esetében a hajót egy meghatározott időtartamra veszik igénybe. Útvonal-bérlet esetén a hajó meghatározott be- és kirakó kikötők között egy vagy több útvonalra vehető igénybe. Nagyobb hajók esetében nemcsak a teljes hajó, hanem csak egy része is bérelhető (part charter). 2.7 A légi áruszállítás Általános jellemzés. A légi áruszállítást elsősorban akkor célszerű igénybe venni, ha kis mennyiségű, tömegegységre nagy értékű árukat kell nagy távolságra, sürgősen eljuttatni. Ilyen áruk pl a gyorsan romló áruk (pl primőr gyümölcsök, zöldségek, vágott virág), az élő baromfi (pl. naposcsibe)

sürgősen beszerzendő pótalkatrészek, gyógyszerek, ékszerek, szőrmék stb Főbb előnyei:  nagy szállítási távolságok esetén viszonylag rövid az áruk eljutási ideje. Az IATA (International Air Transport Association = Nemzetközi Légi fuvarozási Szövetség) megállapításai szerint a légi áruszállítás előnye a közúti és a vasúti áruszállítással szemben már 800 km-es szállítási távolság fölött érvényesül; 46       a többi közlekedési alágazathoz képest viszonylag kicsik az árukat érő igénybevételek, ezért viszonylag kicsi a csomagolás költségigénye is; a szállítási határidők betartását egyedül a szélsőséges időjárási viszonyok zavarhatják. Főbb hátrányai: csak az áruk egy bizonyos köre esetén vehető számításba. Általában kiesnek a légi áruszállítás köréből az ömlesztett tömegáruk, valamint a nagytömegű, terjedelmes darabáruk. Viszonylag széles a légi

szállításból kizárt áruk köre is, ilyenek pl: a gyúlékony anyagok, a robbanóanyagok, a lőfegyverek és lőszerek, a radioaktív anyagok, a sűrített gázok, a mérgek és mérgező hatású anyagok, valamint az oxidáló vagy korrózióra hajlamos anyagok; az áruk repülőtérre való fel-, illetve elfuvarozására és emiatt gyakran többszöri átrakására, átmeneti tárolására van szükség, ami jelentős mértékben megnövelheti az áruk eljutási idejét. Az áruk eljutási idejének gyakran mindössze 10 %-át teszi ki a tulajdonképpeni légi szállítás időigénye; a többi közlekedési alágazathoz képest a legnagyobb a szállítás fajlagos energiaigénye, ezért viszonylag magasak a fuvardíjak; környezetvédelmi szempontból kedvezőtlen lehet a zajhatás, különösen akkor, ha a repülőtér lakott terület közelében van. A légi áruszállítás járművei az alábbi főbb csoportokba sorolhatók:  merevszárnyú repülőgépek - az

utasforgalomból kivont, a légi áruszállítás céljaira átalakított személyszállító gépek; - személy- és áruszállításra egyaránt alkalmas repülőgépek; -kifejezetten áruszállítási célra kifejlesztett un. áruszállító repülőgépek  forgószárnyú repülőgépek (helikopterek). Az áruszállításra átalakított hagyományos személyszállító repülőgépek egyedi árudarabok, sajátos rakodólapos és konténeres rakományok szállítására alkalmasak. A személy- és áruszállításra egyaránt alkalmas repülőgépeknél a fedélzetet személyszállításra, a fedélzet alatti rakodóteret áruszállításra használják, de igény esetén a fedélzet is átalakítható - kézi erővel mozgatható belső szerel-vényekkel - áruszállítási célra. Az áruszállító repülőgépek egyes típusainak a fedélzetén a legnagyobb IATAkonténerek és rakodólapok, más típusokén pedig az ISO szerinti légi konténerek helyezhetők el. A fedélzet

alatti rakodóterek kisebb IATA-konténerek és rakodólapok elhelyezésére alkalmasak A forgószárnyú repülőgépeket elsősorban különleges szállítási feladatok végrehajtására (egyébként nem vagy csak nehezen megközelíthető helyekre pl. hegycsúcsokra való szállításhoz) használják, de alkalmazhatók konténerek szállítására is Egyes változataiknál a szállított konténerek nem a belső rakodótérben vannak, hanem függesztve helyezhetők el a különleges kialakítású futóművek között. A légi áruforgalom menetrendszerinti (vonal-) járatokkal vagy áruszállító különjáratokkal (charter járatokkal) bonyolítható le. A menetrend szerinti járatok alatt itt általában a személyforgalmat is lebonyolító járatok értendők, un. "árus" menetrend szerinti járatokat többnyire csak a nagyobb légitársaságok indítanak A menetrend szerinti járatok áruszállító kapacitása a repülőgép műszaki paramétereitől és az egyéb

terhelésektől (utaslétszám, a szállított poggyász, biztonsági felszere47 lés és üzemanyag mennyisége) függ. A sokféle befolyásoló tényező figyelembevételének szükségessége nagy mértékben megnehezíti a mindenkor felajánlható áruszállítási kapacitás nagyságának meghatározását. Az áruszállító különjáratok esetében, ha a szállítandó áruvolumen nem elegendő, egy gép gazdaságos bérletére rugalmasabb charter formák (pl. part charter) alkalmazása célszerű Igény szerint bárki bérelhet repülőgépet (charterolhat), akár megbízó, akár szállítmányozó, akár másik légitársaság. A légi áruszállításban különösen nagy (kb. 40 %) a kis (20 kg alatti) tömegű küldemények aránya. A sürgős kis küldemények háztól-házig szállításával erre szakosodott expressz szállító vállalatok bízhatók meg Az e vállalatok által nyújtott futárszolgáltatások igénybevételével jelentős mértékben

lerövidíthető a légi úton továbbított kis küldeményeknek a címzetthez való eljutási ideje. 48 3. Beszerzési (ellátási) logisztika 3.1 A beszerzési logisztika feladatai Az ellátási (beszerzési) logisztika a beszerzéssel együttműködve azért felelős, hogy a vállalatnál a termeléshez szükséges alap-, segéd- és üzemanyagok, alkatrészek a meg-felelő időpontban, a megfelelő mennyiségben és minőségben rendelkezésre álljanak. A beszerzés főbb feladatai:  beszerzés tervezése (beszerzési tervek készítése);  ár és költségelemzés;  beszerzési piackutatás, a beszállítók kiválasztása, értékelése;  a beszerzéssel kapcsolatos ártárgyalások, szerződéskötések, az ügyvitel lebonyolítása;  közreműködés a beszerzéssel, az anyagellátással kapcsolatos stratégiai szintű döntések meghozatalában vagy az anyagellátási stratégia megválasztásában. Az ellátási (beszerzési) logisztika a vállalati

anyagellátással (beszerzéssel) kapcsolatos - a beszállítóktól a termelés előtti kapcsolódási helyekig terjedő - anyagáramlást és az ehhez kapcsolódó információáramlást tervezi, szervezi, anyagellátással kapcsolatos stratégiai szintű döntések meghozatalában. Az ellátási (beszerzési) logisztika főbb feladatai taktikai (tervezési, irányítási) szinten:  a beszállítási (a vállalati beszállítók részére közlendő) megrendelések hosszú, közép - és rövid távú tervezése a gyártástervezés - és irányítás által meghatározott anyagszükségleti tervek, valamint az alapanyag-raktári készletgazdálkodás által meghatározott adatok (pl. újra beszerzési idő, rendelési tételnagyság) alapján;  a beszállítók és a felhasználó vállalat közötti anyagáramlás (röviden: a beszállítás) megszervezése, előkészítése; az ezzel kapcsolatos feladatok: - a szállítási mód (pl. közút, vasút) eldöntése; - -

közúti szállítás esetén a saját járművel vagy fuvarozó vállalattal való szállítás közötti döntés; - - a fuvarozó (szállítmányozó) megválasztása, a fuvarozási (szállítmányozási) keretszerződések megkötése; - - a szállításhoz alkalmazandó egységrakomány-képző eszközök (szállítási segédeszközök) megválasztása; - - a járműrakodás megszervezése és előkészítése (a rakodási mód, a rakodógépek, a rakományrögzítési mód megválasztása, a rakodási tervek elkészítése); - - az alapanyag-raktári készletgazdálkodás a főbb feladatok operatív (végrehajtási) szinten: 49 a) beszállítási megrendelések lebonyolítása  előkészítés - a rendelési mennyiségek meghatározása a készletgazdálkodás valamint a gyártásvezetés és irányítás adatai alapján; - a szállítási határidők meghatározása; - a rendelések összeállítása;  rendelés feldolgozás - a rendelések feladása (továbbítás a

beszállítókhoz) - a rendelési adatok kezelése;  rendeléskövetés - a rendelés-visszaigazolások nyilvántartása; - a rendelések beérkezésének előrejelzése; - a beérkezett rendelések adatainak nyilvántartása, továbbítása; - reklamációk ügyintézése; Beszerzés Beszerzési piac (beszállítók) Taktikai (tervezési) szint Beszállítási megrendelések tervezése A beszállítási renOperatív (végrehajtási) delések lebonyolítása szint Elõkészítés Rendelésfeladás Rendeléskövetés Ellátási (beszerzési) logisztika Termeléstervezés és -irányítás, termelési logisztika A beszállítások megtervezése, elõkészítése Alapanyag-raktári készletgazdálkodás A beszállítás lebonyolítása Alapanyag raktározás Beszállítás Árufogadás b) a beszállítás lebonyolítása BetároÁruátvét lásra elõkéel szítés  beszállítás - a szállítások megrendelése; - a szállítási megrendelések nyilvántartása;

- a szállítási előrejelzések nyilvántartása, továbbítása;  árufogadás 50 Tárolás Kitárolás, komissiózás, kiszállítás - járműkirakás - egységrakomány képzés vagy -bontás, kicsomagolás; - üres egységrakományképző eszközök, illetve csomagolóeszközök elszállítása  áruátvétel - szállítólevelek, egyéb árukísérő okmányok átvétele; - ellenőrzés (pl. azonosság, mennyiség, minőség, határidő szempontjából); - az áruátvétel igazolása; - reklamáció, esetleges visszaszállítási utasítás továbbítása. c) alapanyag-raktározás  betárolásra való előkészítés, betárolás - egységrakomány-képzés, tárolási egységek összeállítása; - tárolóhely-kijelölés; - beszállítás a tárolóhelyre; - készlet-növekedés (bevételezés), tárolóhely foglaltság nyilvántartásba vétel  tárolás - az áru mennyiségi, minőségi megőrzése; - tárolóhely-foglaltság és

készletnyílvántartás; - esetleges tárolás közbeni anyagmozgatás;  kitárolás, komissiózás, kiszállítás - kiszállítás a tárolótérről az áruelőkészítő térbe és / vagy komissiózás; - kiszállító eszközök megrakása; - kiszállítás a raktárból a felhasználó munkahelyekre; - készletcsökkenés (kivételezés), tárolóhely-felszabadulás - nyilvántartásba vétel. A beszállítás megszervezésével, előkészítésével és a beszállítással kapcsolatos feladatok a felhasználó vállalatnál értelemszerűen elmaradnak, ha a beszállító a vevő telephelyére való szállít(tat)ást is vállalta. 51 3.2 Az anyag felhasználás elemzése 3.21 Mennyiségi kapcsolat – ABC elemzés Az ABC elemzés (más szóval Pareto elemzés) széles körben elterjedt elemzési módszer, amely sikerrel alkalmazható a vállalati anyaggazdálkodási rendszerben is. A módszer alkalmazása segítséget nyújt az anyaggazdálkodási rendszer

szempontjából nagyon jelentős és jelentéktelen anyagok meghatározásában A vizsgálati szempontok lehetnek:       a beszerzett anyagok mennyisége és értéke; a felhasznált anyagok mennyisége és értéke; az összes rendelés mennyisége és értéke; a beszállító által számlázott termékek mennyisége és értéke; a beszállítók száma és azok által beszállított áruk forgalmi értéke. stb. Az ABC elemzés lépései – a felhasznált anyagok forgalmi értéke alapján – az alábbiak: 1. A vizsgálatba bevonandó alapanyagok meghatározása, a konkrét anyagokhoz a konkrét felhasznált mennyiségek hozzárendelése. 2. A felhasznált mennyiségek és az egységár alapján a felhasznált termék értékének kiszámítása Az adott összegzés, a teljes felhasználási érték kiszámítása 3. Egyes termékeknek a felhasználás értéke szerinti sorba rendezése (Csökkenő sorrend!) 4. Az egyes termékek felhasználási értékének

százalékos megadása az összes felhasználási értékre vonatkoztatva. 5. Az egyes termékekre vonatkozó százalékos adtok összegzése Az adatok alapján az alapanyagok A, B, C, kategóriába való besorolása “A” anyag Az “A” anyagok csoportjába azokat az anyagokat soroljuk, amelyeknek egy periódusra eső felhasználási értéke magas és/vagy rendkívül nagy mennyiségben használják fel azokat. Az összes anyag együttes értékének 80 %-át az összes anyagnak mintegy 10 %-át teszi ki. Az “A” anyagok csoportjába tartozó beszerzendő anyagokkal kapcsolatos fontos tevékenységek, pl. a piacelemzés, árelemzés, különösen körültekintő rendeléselőkészítés, a beszállítóval való szoros kapcsolattartás, állagmegóvás, stb. 52 “B” anyag A “B” anyagok csoportjába azokat az alapanyagokat soroljuk, amelyeknek egy periódusra eső értéke közepes. Az összes anyag együttes értékének 15 %-át, az összes anyagnak mintegy 20

%-át teszi ki. A “B” anyagok csoportjába tartozó alapanyagokra vonatkozóan, a vállalat vezetőségének feladata eldönteni, hogy az “A” csoportba vagy a “C” csoportba tartozó anyagokkal kapcsolatos tevékenységeket helyezi-e előtérbe, vagy esetleg annak valamilyen kombinációját alkalmazza. Vannak olyan esetek, amikor ezt nem is tüntetjük fel külön kategóriaként. Az anyagok felhasználásának százalékos adatai alapján csupán az “A” és a “B” kategóriát definiáljuk. “C” anyag A “C” anyagok csoportjába azokat az alapanyagokat soroljuk, amelyeknek egy periódusra eső felhasználási értéke alacsony, vagy ritkán kerül felhasználásra és/vagy rendkívül kedvező az ára. Az összes anyag együttes értékének 5 %-át, az összes anyagnak, mintegy 70 %-át teszi ki. A “C” csoportba tartozó alapanyagok azok, amelyekkel jelentős költségmegtakarítás érhető el. Pl egyszerűsített rendelés lebonyolítás,

egyszerűsített nyilvántartási rendszer, egyszerűsített leltározás, stb értékarányos rész % A 80 5 10 15 20 B anyagcsoport 40 C % mennyiségarányos rész Az ABC elemzés kategóriáinak érték és mennyiségarányos felosztása 53 Az ábrán szereplő számok tájékoztató jellegűek. A határok az egyes kategóriák között természetesen kissé különböző értéket is mutathatnak. Ez a konkrét esettől függ. Az ABC elemzés eredményét ábrázoló függvények lefutása különböző iparágakra és termékekre más – más görbét eredményez. Egy ilyen lefutási görbét mutat a következő ábra Egy ABC elemzés eredményének 54 függvénye Tapasztalatok alapján az egyes kategóriákat intervallummal határoljuk be. Ennek értékei: - A alapanyagok 60 – 85 % - B alapanyagok 10 – 25 % - C alapanyagok 5 – 15 % Az adatok alapján látható, hogy szélsőséges esetben a három kategória kettőre is lecsökkenhet (pl. A 85 %, C 15 %)

3.22 Az anyagfelhasználás időbeli alakulása - XYZ elemzés Az előzőekben példát mutattunk arra, hogyan lehet rangsorolni az anyagokat a felhasznált mennyiség alapján. Ez azonban az anyagellátási rendszert nem látja el teljes információval. Az anyagfelhasználás időbeli alakulásáról nem tájékoztat Ebben a fejezetben azt mutatjuk be, hogy hogyan rangsorolhatóak és csoportosíthatóak az anyagok az időbeli felhasználásuk függvényében. Erre szolgál az XYZ elemzés, amit régebbi szakirodalmakban RSU elemzés néven is megtalálunk. Az anyagok időbeli felhasználása szempontjából három csoportot különböztetünk meg. Vannak anyagok, amelyek viszonylag konstans mennyiségben kerülnek felhasználásra, más anyagok felhasználása némi ingadozást mutat, és végül vannak olyan anyagok, amelyeknek teljesen rendszertelen a felhasználása. Ezek a szempontok képezik az anyagok X, Y és Z kategóriákba való sorolását. “X” anyag Az “X”

kategóriába azok az alapanyagok tartoznak, amelyek felhasználása determinisztikus, csak kisebb ingadozást mutat. Erre a kategóriára a magas előrejelzési szint jellemző “Y” anyag Az “Y” kategóriába tartozó alapanyagok felhasználása, már erősebb mértékű ingadozást mutat, mint az “X” kategóriába tartozó anyagok felhasználása, de az ingadozás bizonyos tendenciát mutat. Pl: folyamatosan növekszik, vagy folyamatosan csökken, esetleg szezonális jellegű a felhasználás Erre a kategóriára a közepes előrejelzési pontosság a jellemző. (Sztochasztikus, de stacioner esetek) “Z” anyag A “Z” kategóriába azok az anyagok tartoznak, amelyeknek a felhasználása telje55 sen rendszertelen. Ezek a sztochasztikus és nem stacioner felhasználású anyagok Erre a kategóriára a nagyon alacsony előrejelzési szint a jellemző. A gyakorlat azt mutatja, hogy a felhasználásra kerülő anyagoknak mintegy 50 %a az X, 20 %-a Y és 30 %-a a Z

kategóriába sorolható. Az osztályba sorolás alapja az ún ingadozási együttható értéke Az SQ ingadozási együttható értékének megfelelően az X, Y, Z, kategóriába való sorolás az alábbi szabály alapján történik: - X kategóriába tartozik az alapanyag, ha SQ = 1, - Y kategóriába tartozik az alapanyag, ha 1 < SQ = 5, - Z kategóriába tartozik az alapanyag, ha 5 < SQ. Az ABC és az XYZ elemzés kategóriarendszere alapján felállítható egy 3x3 –as mátrix, amely egy adott termék felhasználási mennyiségének és a felhasználás időbeli alakulásának kapcsolatát mutatja. Ezt mutatja az alábbi táblázat Példa az ABC és az XYZ elemzés alapján elkészített csoportképzésre: X Y Z A B C magas felhasználási közepes felhasználási alacsony felhasználási érték, magas előreérték, magas érték, magas előrejelezjelezhetőség, állandó előrejelezhe-tőség, állan- hetőség, állandó felhaszfelhasználás dó felhasználás

nálás alacsony felhasználási magas felhasználási közepes felhasználási érték, közepes előrejelezérték, közepes előreérték, közepes jelezhetőség, részben előrejelezhe-tőség, rész- hetőség, részben állandó felhasználás állandó felhasználás ben állandó felhasználás magas felhasználási Közepes felhasználási alacsony felhasználási érték, alacsony előreérték, alacsony érték, alacsony előrejelezjelezhetőség, véletlen- előrejelezhe-tőség, vélethetőség, véletlenszerű szerű felhasználás lenszerű felhasználás felhasználás A táblázat kiemelt cellái azt jelzik, hogy azok az esetek különösen illeszkednek a JIT termeléshez. 56 3.23 A készletgazdálkodás A készletgazdálkodás feladata az igények szerint lebonyolítandó forgalomban a gazdasági szempontok alapján optimalizált készlet meghatározása és annak dinamikus szin tentartása. A készletprobléma vizsgálatához abból kell kiindulni, hogy a

raktározás meg határozott folyamatrendszer részrendszere. A raktározandó készletek nagyságának meghatározásához a megelőző és a következő részrendszerek törvényszerűségeit kell vizsgálni A készletek időbeni változása a be- és kiszállítások időbeli lefolyásától függ, amelyek rendszerint sztochasztikus jellegűek, és az alábbi alapesetek valamelyike szerint megy végbe:  szakaszos beszállítás - folyamatos kiszállítás,  folyamatos beszállítás - szakaszos kiszállítás,  szakaszos beszállítás - szakaszos kiszállítás,  folyamatos beszállítás - folyamatos kiszállítás. a Készlet Raktár Idő b Készlet Raktár Idő c Készlet Raktár Idő d Készlet Raktár Idő A folyamatos be- és kiszállítás az időosztás finomításával szakaszos függvénybe mehet át. 57 A szakaszos be- és kiszállítás lehet:  állandó időperiódusú és állandó tételnagyságú,  állandó időperiódusú és

változó tételnagyságú,  változó időperiódusú és állandó tételnagyságú,  változó időperiódusú és változó tételnagyságú. A készletgazdálkodásban használatos alapfogalmak között a nyitó- és zárókészlet, a jelentésköteles készlet, a maximális készlet, a szükséglet, az utánpótlási idő, a rendelési időköz és a forgási idő (forgási sebesség) említhető. A nyitókészlet (Qny) a készletpolitika kialakítását képező időszak indulásakor, a zárókészlet (Qz) az időszak lezárásakor rendelkezésre álló árukészlet. A raktározási gyakorlatban az időszaki leltárok során felvett készletek is az előző időszak záró- ill. következő időszak nyitókészleteként kezelik A jelentésköteles készlet (Qj) a megrendeléstől a rendelt tétel leszállításáig eltelt (utánpótlási) idő alatti szükséglet. Ha a raktárkészlet a jelentésköteles készlet szintjére csökkent, a következő tétel rendelését kell

adni. A rendelési tételnagyság (q) az esetenként megrendelt árumennyiség. A biztonsági készlet (Qb) tartalékolt árumennyiség, amely a kereslet véletlen ingadozásait vagy előre nem látható pótlási akadályokat egyenlíti ki. A maximális készlet (Qm) a rendelési tételnagyság és a biztonsági készlet összege: Qmax = q + Qb Az időegységre vonatkoztatott szükséglet (B) lehet:  determinisztikus,  sztochasztikus,  idényjellegű (szezonális),  ismeretlen. Az utánpótlási idő (tp) a megrendeléstől a q mennyiség leszállításáig eltelt idő. A rendeltetési időköz (t) a rendelési tételnagyság és a szükséglet hányadosa: t = q /B A forgatási idő (tf) a készlet cserélődő részének kiszállítása alatt eltelt idő. A gyakorlatban - durva közelítésként - a raktár befogadóképessége és az átmenő forgalom viszonyát is szokás forgási időnek venni. A forgási idő reciprok értéke a forgási sebesség. 58 3.231

Készletezési alaprendszerek Az alapfogalmak áttekintése után a tipikus készletezési rendszerek meghatározásait tekintjük át. Tiszta készletezési rendszer A szabályozás a termékek keresletéből indul ki. Fő célja annak megállapítása, hogy mikor kell a termékre a rendelést feladni és mekkora legyen a rendelés mennyisége. A tiszta készletezési rendszer az egyes termékeket egymástól függetlenül kezeli. Jól alkalmazható kis- és nagykereskedelmi vállalkozásoknál, ill. egyszerű termelési folyamatokhoz Termelési- készletezési rendszer Ez a tevékenységek kölcsönhatására épít. A termelési tevékenységek részterületei a rendelkezésre álló korlátos erőforrásokért versenyeznek. Az erőforrások allokálása eldönti a termelést s ez a készletezést A döntés meghozatala során ugyanakkor mind a termelési, mind a készletezési kérdéskört együttesen kezeli Elosztási – készletezési rendszer Itt a hangsúly a fogyasztói

igények maradéktalan kielégítésén van. Alapvető célja a térben és időben elkülönült igények és a raktározási, készletezési lehetőségek összehangolása. Mindenekelőtt arra keres választ, hogy hol készletezzünk és mennyit (stratégiai kérdéskör) ill. az egyes fogyasztói igényeket honnan elégítsük ki (operativ válasz). 3.232Tipikus készletezési stratégiák A készletgazdálkodás – mint láthattuk – a készletek pótlására több megoldás közül választhat. Így pl  a rendelés időpontjára vonatkozóan a rendelés feladható: - meghatározott időpontokban (rögzített időközönként), - a készletszint meghatározott minimális vagy jelzőszint alá való csökkenésekor;  a rendelt tétel nagyságára vonatkozóan feladható: - rögzített, állandó tételnagyság, - változó tételnagyság, amit általában úgy határoznak meg, hogy a beérkező utánpótlás éppen elérje a lehetséges maximális készletszintet. A

készletezési stratégiák a lehetséges változatok kombinációi. Szokásosan három alapkategóriát különböztetünk meg, amennyiben a készletgazdálkodás alapfeltételeire fennállnak a következők: - a készletellenőrzés időszakos, 59 - a kereslet nagysága (de legalább annak valószínűségi eloszlása) a készletellenőrzési időszakra () ismert, a kereslet a készletellenőrzési idő során folyamatosnak tekinthető, az utánpótlás beérkezésekor az előző időszakban bekövetkezett esetleges hiányt azonnal felszámoljuk, a beérkezés determinisztikus és szakaszos. Az ábrákon követhetjük az egyes alapstratégiák jellemzőit. Az “a” és “b” ábrákon látható stratégia a két alapváltozó, az idő- és a rendelt mennyiség valamelyikét rögzíti, állandónak tekinti A “c” verzió estében mind az idő, mind a rendelt mennyiség változó A t,S változat esetén (a ciklusidő konstans, a rendelt mennyiség változó, mindig

annyit rendelünk, ami még a raktárba befér) könnyen előfordulhat, hogy kifutunk a készletekből, hiány lép fel. Az s,q stratégia, azaz jelzőszint esetén (akkor adunk fel rendelést, amikor a készlet a jelzőszintet eléri, a rendelt mennyiség állandó) természetesen szintén bekövetkezhet hiány, ha a jelzést követő periódusban az igény a vártnál nagyobb, de ennek előfordulása az előzőnél kisebb. 60 S q1 q2 q3  T t t t t,S stratégia: ti állandó, qi változó S q q q s  T t2 t1 t3 s,q stratégia: ti változó, qi állandó S q1 q3 q2 s  t1 T t2 t3 S,s stratégia: ti és qi változó (Chikán: Inventory models, Akadémiai Kiadó, Bp., 1990) 61 3.233 A készletezési rendszer költségei A készletezési rendszer ráfordításainak vizsgálatakor a közvetlen ráfordítások mellett figyelembe kell venni a vállalkozás egészét érintő hatásokat is, mint pl. a befektetett (lekötött) tőkét, az esetleges

veszteségeket, hiányok miatti veszteségeket, stb. A készletezés költségeit a vizsgálatokhoz a következőképpen szokásos csoportosítani: - a készlettartás költségei (a készletek tárolásával, kezelésével, stb. kapcsolatos kiadások, vagyis a készletek, mint fizikai tárgyak állapotának megőrzése érdekében felmerült költségek, valamint a termékek értékjellegéhez kapcsolódó költségek tartoznak ide); - a készletpótlás költségei (a készletek létrehozásának, szállításának, rendelésének, stb. költségeit soroljuk e csoportba); - a hiányköltségek (ezek alapvetően lehetnek konkrét veszteségek, ill. a hiány miatt elveszett lehetőségek). A fenti csoportba tartozó költségeket részletesebben a következők tartalmazzák: 1. A készlettartási költségek A készlettartási költségeket két nagy alcsoportra osztjuk, tekintettel arra, hogy a készletek egyrészt fizikai tárgyak, másrészt azok értéket képviselnek.  A

készletek fizikai jellegéhez kapcsolódó költségek: - raktárak, tárolóterületek fenntartási, üzemeltetési költségei és ezek értékcsökkenése, a tárolással kapcsolatos anyagmozgatás ráfordításai (ki- és betárolás, komissiózás stb.), tárolási veszteségek (beszáradás, minőségromlás stb.), raktári adminisztráció költségei.  A készletek érték jellegéhez kapcsolódó költségek: - a készletekbe fektetett tőke jövedelmezőségi normája, a készletezési rendszer tárgyi eszközei (épületek, gépek stb.) által lekötött tőke jövedelmezőségi normája, készletek avulási, értékcsökkenési vesztesége, biztosítási kiadások. A termék értékéhez kapcsolódó költségei között kiemelkedő szerepe van a készletekbe, mint inaktív eszközökbe történő tőkebefektetésből eredő potenciális 62 veszteségeknek. A számítások során ügyelni kell azonban arra, hogy a fenti “jövedelmezőségi norma” a

lekötött tőkének a készletezésbe, ill esetleg más területen történő befektetése közötti különbséget, azaz nem a tőke szokásos jövedelmezőségi normáját jelenti A hiány költségei A hiányköltségek alapvetően két területen jelentkeznek. Egyrészt beszélhetünk a termelés menetét, technológiáját befolyásoló készlethiányokról, amelyek a termelési kapacitások kihasználatlanságán vagy a termelési eljárások átalakításán keresztül befolyásolják a költségeket. Ezek a készlethiány miatt felmerülő belső költségek. A készlethiányok külső hatásai a vállalkozás piaci helyzetét károsan befolyásoló, nehezen felmérhető és inkább hosszú távon jelentkező hitelvesztés, imázsromlás, ill. az ezek kiküszöbölése érdekében tett intézkedések viszonylag pontosan kimutatható költségei, mint pl kötbérfizetés, rendkívüli szállítások költségei stb   - a termelést akadályozó készlethiány költségei

(belső készlethiányköltségek): tárgyi eszközök (gépek) kihasználatlansága, a munkaerő kihasználatlansága, ill. a ténylegesen felmerülő túlóraköltségek, a termelés átszervezéséből adódó költségek. a vállalat piaci helyzetét befolyásoló, ill. ennek kiküszöbölését célzó tevékenységek költségei (külső készlethiány-költségek): goodwill veszteség, elmaradó, vagy később jelentkező nyereség, rendkívüli utánpótlás többletköltségei, kötbér költségek. 2. A készletpótlás költségei A készletpótlás költségeit is két fő alcsoportra bonthatjuk. Egyrészt beszélhetünk a beszerzendő készletek vételáráról, amelyeket a szállítóknak kell megtéríteni, ill. az előző “külső” költségeken felüli “belső” költségekről, amelyek a beszerzések lebonyolításának konkrét ráfordításait, a rendelések adminisztrációs költségeit, ill. az árutovábbításra fordított kiadásokat takarják 

Beszerzési költségek - Vételár, - esetleges vám- és adóterhek.  Lebonyolítási költségek: - rendelés, utánpótlás adminisztrációs költségei, - árutovábbítási költségek (szállítás, rakodás), - árukezelési költségek (átvétel, minőségellenőrzés, reklamáció stb.) 63 Összes költség Költségek Készlettartási költségek Rendelési költségek qopt Rendelési tételnagyság Optimális rendelési tételnagyság meghatározásának elve 64 5. Logisztikát támogató menedzsment Több vállalatnál a menedzsment struktúrája tradicionális, azaz a vertikális integráción alapul. Több, egymástól többé-kevésbé függetlenül dolgozó funkcionális osztály, részleg van, mindegyik irányítása felülről lefelé történik. A legmagasabb beosztásban lévő menedzserek az alattuk lévőket irányítják és végső soron felelősek a részleg egész tevékenységéért. A közép és alsó vezetők a közvetlenül felettes

főnöknek tartoznak jelenteni Az ellenőrzésnek, irányításnak ez a formája nem segíti a hatékony logisztika kialakulását és működtetését. A vertikális integráció akadályozza az osztályok, részlegek együttműködését és meghagyja számukra a saját céljaik elérésére irányuló törekvéseket, anélkül, hogy egyáltalán rálátásuk lenne az egész folyamatra. Az előzőekből viszont ismert, hogy a résztevékenységek optimuma nem egyezik meg az összvállalati optimummal. A kommunikáció a részlegek között szintén nehézkes, ami megint csak azzal a logisztikai elvvel ellentétes, amely a teljes ellátási lánc integrálására törekszik. A logisztika tehát egy horizontális termékés információáramlást tételez fel, kíván meg, mégpedig valamennyi funkcionális osztály, részleg részvételével 5.1 Integrációs követelmények A következő területeket kell figyelembe venni: Profil - a logisztikának a vállalaton belül megfelelő

profillal kell rendelkeznie. Ennek elérése céljából legjobb, ha a logisztikai igazgató a legfelső vezetés tagja. A logisztikai osztálynak, részlegnek valamennyi logisztikai tevékenységre kiterjedő irányítási lehetőséggel kell rendelkeznie, de ez alól bizonyos kivételek azért előfordulhatnak. A logisztikának bizonyos befolyással kell rendelkeznie más osztályok, részlegek feladataira is, s a koordináció módjára valamilyen megoldást, lehetőséget biztosítani kell. Kommunikáció - annak érdekében, hogy a változtatásokkal szembeni természetes ellenállást legyőzzük, a kommunikációt a vállalaton belül javítani kell. A logisztikának egyébként is szüksége van a jó kommunikációra a különböző tevékenységek közötti operáció érdekében Ügyfélkapcsolat - az ügyfelekkel való jó kapcsolat fontosságáról már korábban volt szó. Itt csak annyit, hogy e terület elengedhetetlenül fontos a logisztika hatékony működéséhez,

ezért a cégen belül kiépítendő logisztikai szervezetben központi helyzetben kell lennie 65 Emberek - a dolgozók a logisztika működtetésében kulcsszereppel rendelkeznek. Ha a dolgozók a vállalaton belül nem képesek egymással együttműködni a logisztika sohasem fogja azokat az eredményeket hozni, amelyeket a cég vezetése elvár. Amikor a vállalati szervezet átalakítására sor kerül, külön figyelmet kell fordítani a megfelelő, széles látókörrel rendelkező, konstruktív, másokkal kommunikálni, együttműködni képes, kollektív szellemű munkatársak kiválasztására, különösen a vezetői beosztásokba. Miután a fenti négy pontban foglaltakat a cég elemezte, megtörténhet annak eldöntése, hogy a logisztikai osztály, részleg stb. milyen formában jöjjön létre Eldöntendő mindenekelőtt, hogy a logisztika elsősorban stratégiai irányultságú legyen-e az operatív szervezettel szemben, vonali vagy törzskari irányítása legyene,

továbbá funkcionális vagy mátrix szervezetben oldja-e meg feladatait 5.11 Stratégiai vagy operatív szervezet A stratégiai struktúra arra utal, hogy a cég a logisztikát a legfelső, a stratégiai vezetési szint részeként képzeli el, s a logisztikai döntéseket a vállalat lényegbevágó testületi elhatározásai között szerepelteti. Ennek alternatívája az operatív jellegű szervezet, amely azt hangsúlyozza, hogy a logisztikának működtetnie kell a hozzá tartozó tevékenységeket, a szervezeti egységek és a logisztika közös céljainak eléréséhez alkalmas módon. Az operatív szervezet a taktikai feladatokra koncentrál a stratégiaiakkal szemben. A mai különösen erős piaci versenyben inkább a stratégiai szervezet ajánlható. Az ilyen megoldással a logisztika az ellátási láncban meg képes teremteni a szükséges kapcsolatrendszert, javaslatokat tud adni a legfőbb vezetés részére a különböző menedzsment feladatok integrálására az

ügyfelek igényeinek mind magasabb színvonalon történő kielégítése érdekében. 5.12 Vonali vagy törzskari szervezet A vonali menedzsment szervezetben a logisztika a mindennapi tevékenységekre vonatkozó döntéshozatalban, azaz a közvetlen irányításban rész vesz. Az egyes funkcionális feladatokhoz kijelölt vonali menedzser felelős azok teljesítéséért. A logisztikai funkciók között lehet megemlíteni a szállítást, a készletgazdálkodás, a rendelés feldolgozást, a raktározást és a csomagolást. 66 A vonali tevékenységek Logisztikai menedzser Szállítási menedzser Csomagolási menedzser Raktározási és anyagmozgatási menedzser Készletgazdálkodási menedzser Ügyfélszolgálati menedzser A törzskari funkció a menedzsereket tanáccsal, információkkal látja el. Ez a csoport készíti a terveket, gyűjti a szükséges adatokat és előkészíti, segíti a menedzserek döntéseit A törzskar feladata lehet például a raktárak

optimális helyének megállapítása, egyes logisztikai részrendszerek megtervezése, az ügyfélszolgálati stratégia kidolgozása, költségelemzések végrehajtása stb. A cégek hagyományosan alkalmazzák a menedzsmentben a vonali és a törzskari szervezetet, hogy a munkaerő specializációjával a hatékonyságot növeljék. A logisztikai szervezet kialakításakor ugyanakkor ügyelni kell arra, hogy amennyiben az egyik fajta struktúra előnyt élvez, hamarosan a másik feladatait háttérbe fogja szorítani. Így például, ha logisztikai funkciókat egészen a vonali menedzserek hatáskörébe utaljuk, akkor e menedzserek valószínűleg alulbecsülik majd a törzskari feladatokat. Hasonló eset fordul elő, csak fordított előjellel, ha a törzskari funkciók kerülnek előtérbe A logisztika területén ezért az a specialízáció révén elérhető előny, amelyet a vállalat elérhet a menedzsment funkcionális területekre való felosztásával, meghiúsíthatja az

egész logisztikai szervezet célját. 67 A logisztika törzskari tevékenységei Logisztikai menedzser Tervezés: Elemzés: Koordináció: Mûszak: Térbeli elosztás Mûködési költségek Értékesítés Anyagmozgatás Termelés Szállítóeszközök Raktár telepítés Ügyfélszolgálat igényei Pénzügy Csomagolás Pénzügyi tervek Készletek Egyéb Rendszerek Fuvardíjak Termék Forrás: Coyle és társai, The Management of Business Logistics, 1992. Példaképpen a fenti ábrán bemutatunk egy szervezeti struktúrát, amely lineáris és funkcionális felépítése folytán könnyen illeszkedik a vállalatok hagyományos kialakítású szervezetébe. Ha ebben a logisztikai szervezetben most valamely funkció menedzserének valamilyen logisztikai fejlesztést, tervet kell készítenie, ez a terv nagy valószínűséggel nem fog illeszkedni az összvállalati logisztikai célokhoz. Hasonlóképpen, ha az ábrán vázolt törzskari szervezetet hozzuk

létre, a szervezési, tervezési feladatok könnyen elláthatóak és a kidolgozott megoldások jó minőségűek lesznek, a napi operatív munka irányítására viszont ez a struktúra nem lesz alkalmas. A megoldás egyik lehetséges útja, hogy a logisztikai menedzsert a vállalati szervezetben olyan magasan kell elhelyezni, hogy annak minden jelentősebb döntésbe legyen beleszólási lehetősége. Egy másik megoldási mód szerint a törzskari szervezetet hangsúlyozó struktúrát úgy lehet "megjavítani", hogy a törzskari feladatokra nem hozunk létre önálló szervezeti egységeket, hanem az ilyen jellegű feladatok megoldását állandó bizottságokra, tanácsadó testületekre, speciális ad hoc bizottságokra bízzuk. Egy további eszköz lehet a kizárólag lineáris, ill. törzskari felépítésű szervezetek hiányosságainak kiküszöbölésére, s egyben előnyeik megtartására a két szervezeti forma egyesítése, amint azt az ábra mutatja. Ebben a

felállásban is ügyelnie kell azonban a logisztika törzskari menedzsmentjének, hogy szoros kapcsolat jöjjön létre közöttük és a funkcionális területekért felelős menedzserek között. Az ilyen integrált logisztikai szervezet ellátja a logisztika területén jelentkező felada68 tokat, hatékony működése ugyanakkor azonban nagyon függ a vállalat más funkcionális egységétől kapott információktól. A vonali és a törzskari tevékenységek Logisztikai menedzser Létesítmény tervezés Rendszer fejlesztés Részlegek koordinációja Tervezés és elemzés Anyagmozgatás Szállításirányítás Csomagolás Raktározás Készletszabályozás Rendelés feldolgozás Forrás: Coyle és társai, The Management of Business Logistics, 1992. x 5.13 Funkcionális vagy mátrix szervezet A logisztikai szervezet kialakítását megközelíthetjük másképpen is. Van olyan felfogás, amely szerint a logisztika egy funkció, mások szerint pedig egy

program. Ha a logisztikát funkciónak tekintjük, akkor a logisztikai irányítást egy területre korlátozzuk, mintegy izoláljuk a vállalat többi tevékenységétől Ez gyakran előfordul más szakterületekkel, így pl a marketinggel, a gyártással vagy a pénzüggyel is. Ennek a megközelítésnek nagy veszélye tehát az, hogy nem támogatja az integrált döntéseket, az ilyen szervezetben kialakított logisztikai megoldások tipikusan sub-opimumot eredményeznek A tisztán funkcionálisnak tekintett logisztikai menedzsment nem tud jól együttműködni a vállalat testületi szervezeti egységeivel a teljes szervezeti célok érdekében Ennek ellentéte, amikor a logisztikát egy vállalati "programnak" tekintjük. Ezt az érzetet kelti a funkcionális szervezeti egységekben, hogy a cég egy jól működő, átgondolt logisztikával rendelkezik. Eredményeként a szervezet valóban realizálni tudja a logisztikában rejlő potenciális lehetőségeket a cég

működésének javítása, az összvállalati elképzelések megvalósítása érdekében Egy vállalat ugyanis, amely logisztikai programját valóban meg akarja valósítani, a logisztikai megfontolásoknak ténylegesen a legnagyobb jelentőséget kell tulajdonítania. Elméletileg tehát a logisztikának, mint vállalati programnak való tekintése sokkal kedvezőbbnek tűnik az cég teljes egészét érintő kérdések megoldásához, mint annak egy tevékenységként való megközelítése. 69 A mátrix felfogás alapja az, hogy a logisztikai tevékenységek a vállalat minden területén fellelhetők, és ezek gyakorlatilag horizontálisan lefedik a vállalat egészét. A mátrix rendszerben a logisztikai menedzser képes áttekinteni a logisztika költségeit, de az operatív jellegű feladatokat át kell engednie a hagyományos szervezeti egységeknek. A logisztikáért felelős alsó szintű vezetők ezért kettős vezetés alatt dolgoznak, egyrészt irányítja őket a

logisztikai menedzser, másrészt utasításokat kaphatnak a funkcionális szervezeti egységek vezetőitől is. A mátrix szisztémának éppen ez az alapvető hibája: összemossa a különböző menedzserek felelősségét, azáltal, hogy bizonyos ügyeket két menedzser irányítása alá helyez. Az ilyen jellegű szervezetben kevés jó megoldás születik, a itt dolgozó munkatársak pedig a kettős vezetés miatt frusztráltak, bizonytalanok. A legjobb eredményekkel kecsegtető megoldások szerint a logisztikai szervezetnek törekednie kell arra, hogy sikeresen integrálja mind a vonali, mind a törzskari tevékenységeket. Ez a megközelítés megköveteli, hogy a többi funkcionális felsőszintű menedzser is tevőlegesen bevonható legyen a logisztika stratégiai jellegű feladatainak megoldásába. A felső vezetés részéről adott megfelelő iránymutatás és motiváció, megtámogatva a kompetens, progresszív funkcionális menedzserek közvetlen irányításával,

lehet a biztosítéka a logisztikai szervezet jó működésének. Nincs azonban általánosan, minden vállalatra egyaránt alkalmazható logisztikai szervezet. Olyan eltérések, mint a termék, a gyártási mód, a dolgozók képzettsége, a piaci versenyhelyzet stb mind befolyással lehetnek az adott vállalatnál éppen legjobbnak tűnő szervezeti forma megválasztására 70 5.2 A logisztika helye a funkcionális szervezetekben Az alábbiakban néhány változatot mutatunk be a logisztikai funkciók vállalaton belüli elhelyezésére vonatkozóan Funkcionális szervezet önálló logisztikai funkció nélkül Ügyvezetés Termelési igazgató Gazdasági igazgató Kereskedelmi igazgató Üzemegységek Ebben az esetben a korábban már tárgyalt logisztikai funkciókat szét kell osztani az egyes felső szintű vezetők között. A logiszt ikai funkciók szervezet i elhelyezkedése T e rm e lé si Ga zda sá gi K e reske - Ü ze m - iga zga t ó iga zgat ó delm

i ig. e gysé g beszerzés, ill. anyaggazdálkodás számlaellenõrzés megrendelések felvétele nyersanyagraktárak termelésütemezés késztermékraktárak szállítás számlázás Következő fokozat, amikor a logisztikai funkciókat részlegesen centralizálják és kevesebb számú vezetőt bíznak meg ezen feladatok végrehajtásával. 71 Funkcionális szervezet részlegesen centralizált logisztikával Ügyvezetés Gazdasági ig. Termelési ig. Logisztikai (értékesítési) ig. - termeléstervezés és ütemezés - stb. Integrált anyaggazdálkodás Kereskedelmi ig. - megrendelések kezelése - késztermék-készletekkel való gazdálkodás - kiszállítás - stb. - anyagszükséglet tervezés - beszerzés - alapanyag-készletekkel való gazdálkodás A szervezeti fejlődés végső formája, amikor az összes logisztikai tevékenység egyetlen, önálló igazgatói szintű szervezeti egységben jelenik meg. Szervezeti szempontból ekkor

megteremtődtek a lehetőségek a vállalati szintű logisztikai optimalizáláshoz. Funkcionális szervezet önálló, int egrált logiszt ikai funkcióval Ügyvezetés Gazdasági igazgató Termelési igazgató Logisztikai igazgató Kereskedelmi igazgató Logisztikai szolgáltatások A logisztikai rendszer mûködtetése Logisztikai erõforrástervezés 5.3 Egyéb szervezeti formák 5.31 Divizionális szervezet Divizionális szervezetben a munkamegosztás tárgyi vagy regionális elvű, azaz általában termékek, vevők vagy földrajzi értelemben vett piaci régiók szerint tagolják a szervezetet. 72 Divizionális szervezet esetén is elképzelhető, hogy a vállalat nem alakít ki logisztikai szervezetet, hanem a logisztikai tevékenységeket a vállalaton belül szétszórtan helyezi el. Ha kialakítanak önálló logisztikai szervezetet, annak elhelyezésére több lehetőség adódik. A logisztika megjelenhet központi funkcióként, illetve az egyes divíziók

szintjén. (lásd a következő ábra: Divizionális szervezet divíziónként kialakított logisztikai egységgel) A logisztikai funkciókat akkor érdemes divíziónként külön telepíteni, ha vállalat erősen heterogén termék skálával rendelkezik, illetve az egyes termékcsoportok piaci feltételei lényegesen eltérőek. A logisztikai funkció ugyanakkor kialakítható vállalati szinten is. (lásd következő oldali ábra: Divizionális szervezet központi logisztikai funkcióval) Abban az esetben érdemes logisztikát központi funkcióként kialakítani, ha a vállalat szűkebb termék választékkal rendelkezik, illetve a szabályozás miatt relatíve alacsonyabb a divíziók jövedelmezősége. 5.32 Mátrix szervezet A mátrix szervezet lényege, hogy e formánál az elsődleges munkamegosztás szintjén két elvet egyszerre alkalmaznak (a funkcionális és regionális munkamegosztás). (lásd következő oldali ábra: Mátrixszervezet) A bemutatott szervezetben a

logisztika külön funkcióként jelenik meg, ami azt jelenti, hogy minden egyes régió alakít egy logisztikai szervezetet, amit központilag is koordinálnak. 73 Divizionális sze rve zet divízionké nt k ia la k ít ot t logiszt ik a i e gysé gge l Vállalatvezetés Központi személyzeti és szociális irányítás Központi igazgatás, jog ellenõrzés Központi K+F Központi pénzügyek, kontrolling Konzerv divízió Stratégiai tervezés Központi marketing Gyümölcslé divízió Szolgáltató szervezetek Édesség divízió Divizióvezetõ Gyártmány- és gyártásfejlesztés Termelés Merketing, értékesítés Gyáregységek vagy üzemek Gyáregységek vagy üzemek 74 Logisztika Gyár Gyár Divizioná lis sze rve ze t k özpont i logiszt ik a i funk c ióva l Vállalatvezetés Központi személyzeti és szociális irányítás Központi igazgatás, jog ellenõrzés Központi K+F Központi pénzügyek, kontrolling Konzerv divízió

Központi logisztika Központi marketing Gyümölcslé divízió Szolgáltató szervezetek Édesség divízió Divizióvezetõ Gyártmány- és gyártásfejlesztés Termelés Gyáregységek vagy üzemek Merketing, értékesítés Gyáregységek vagy üzemek 75 Munkaerõ- és bérgazdálkodás Gyár Gyár M át rixszervezet Vállalatvezetés Fejlesztés Termelésirányítás A ország B ország C ország 76 Kereskedelem Logisztika 6. A logisztikai menedzsment egyes területein alkalmazott módszerek, eljárások 6. 1 A logisztikai menedzsment helye, szerepe, feladatai A piacok globalizálódása egyre magasabb követelményeket támaszt a vállalatokkal szemben a szállítóképesség, a szállítási határidők, a minőség és az árak tekintetében. Az eddigi eladói piac vásárlói piaccá alakul át, csak az a vállalat tud talpon maradni a versenyben, amelyik rugalmas termeléssel, hatékonyan képes a vevők sajátos igényeit kielégíteni.

Vállalati menedzsment PR- (public-relation) menedzsment Konszenzus a politikával és a szakszervezetekkel Marketing menedzsment Megbízható kereslet Controlling-menedzsment Átláthatóság, aktualitás Innováció-menedzsment Innovatív vállalat Költség-menedzsmet Költségminimalizálás Környezet-menedzsmet Környezetkímélõ gyártási eljárások és termékek Idõ-menedzsment Rövid fejlesztési és átfutási idõk Humán erõforrás-menedzsment Képzett, motivált munkaerõ Karbantartás-menedzsment Termelõeszközök megbízhatóságának növelése Minõség-menedzsment Minõségi termékek, szolgáltatások, elégedett vevõk Termelés-menedzsment Rugalmasság, termelékenység, jó kihasználás Információs-menedzsment A szükséges információk rendelkezésre állása Logisztikai-menedzsment Készletek, átfutási idõk csökkentése, logisztikai szolgáltatások (szállítási) színvonal növelése A vá lla lat i ált alá nos m e ne dzsm ent

-st rat é gia összet evői A vállalat sikeres működéséhez az ismert menedzsment stratégiák egész sokaságát kell együttesen alkalmazni, figyelembe véve azokat a sajátos keretfeltételeket, amelyek között az adott vállalat a piacon tevékenykedik. 77 A részstratégiák összességét nevezzük összstratégiának vagy más néven a vállalati általános menedzsment stratégiának. A logisztikai menedzsment célkitűzése a vállalati beszerzéssel (ellátással), termeléssel, értékesítéssel (elosztással) és hulladékkezeléssel kapcsolatos anyagáramlási és a hozzá tartozó információáramlási folyamatok hatékony - minél kisebb költségráfordítással való - végrehajtása, a vállalat versenyképességének javítása, az átfutási idők lerövidítése, a készletek csökkentése és a szállítási (szolgáltatási) színvonal növelése révén. A logisztikai menedzsment által befolyásolható logisztikai változók a következők:  a

logisztikai feladat,  a műszaki megoldás,  a szervezet,  a munkaerő. A hatékonyság növelését számos, a logisztikai menedzsment által nem befolyásolható tényező korlátozza. Ezek egyrészt vállalaton belüli (intern), másrészt vállalaton kívüli (extern) korlátozó tényezők. A vállalaton belüli (intern) korlátozó tényezők határozzák meg azokat a kereteket, amelyek között a vállalati logisztikai rendszer kialakítható, illetve működtethető, irányítható. Ilyenek pl: a vállalati politika, a vállalat nagysága, a meglévő vállalati infrastruktúra A vállalaton kívüli (extern) korlátozó tényezők körébe sorolhatók: a társadalmipolitikai-jogi keretfeltételek, a közlekedési infrastruktúra, a beszerzési, értékesítési piac stb. A logisztikai menedzsment által befolyásolható logisztikai változók Logisztikai feladat A megoldás színvonala A rendelkezésre álló idõ és költség Mûszaki megoldás H a rdver Szoft

ve r (szállítási, raktározási, csomagolási, információfeldolgozási technikák) (számítógépi szoftver, döntéselõkészítési, elemzési technikák) Szervezet Belsõ vállalati szervezeti felépítés Más szervezetekkel való kapcsolatok (vertikális és horizontális kooperáció) Munkaerõ A logisztikához való viszony (motiváció, a logisztika elfogadottsága, elvárások) A logiszt ia i m ene dzsm e nt á lt a l be folyá solha t ó logiszt ik a i vá lt ozók át t e k int é se 78 Logisztikával kapcsolatos ismeretek (képzés, információellátottság) A stratégiai tervezés feladata minden olyan hosszútávra szóló döntés meghozatala, amely rövid távon egyáltalán nem vagy csak jelentős veszteségek árán revidiálható. Ide sorolható döntések a hosszútávú logisztikai célkitűzések meghatározása mellett pl.:  az elosztási hálózat/rendszer vertikális és horizontális struktúrájának megválasztása,  az ellátási

stratégia megválasztása,  a logisztikai szervezet elhelyezése a vállalati szervezetben,  a logisztikai outsourcinggal kapcsolatos döntések. A taktikai tervezés feladata a stratégiai szinten kitűzött célok elérési módjának megtervezése, ezen belül:  a logisztikai rendszerek kialakítása és fejlesztése, ide értve az általános diszpozíciós elveket is (pl. a járattervezés, a készlettervezés területén),  a szükséges erőforrások előkészítése (beruházások),  a feladatok meghatározása, a tevékenységi körök lehatárolása a logisztikai szervezetben,  a logisztikai feladatok megoldásában együttműködő partner vállalatok (pl. a logisztikai szolgáltatók) megválasztása Az operatív tervezés és irányítás feladata a logisztikai feladatok végrehajtásának rövidtávú tervezése és irányítása, ezen belül:  az előkészített erőforrások (logisztikai termelési tényezők) diszpozíciója (eszközfeladat

összerendelés),  a logisztikai szervezet működtetése,  az együttműködés megvalósítása a kiválasztott partnerekkel. A végrehajtás (megvalósítás) szintjén különbség tehető az adminisztratív szint és az operatív szint között. Az adminisztratív szint a rendelés-lebonyolítással kapcsolatos információs tevékenységeket öleli fel. Az operatív szint viszont minden olyan szállítási, anyagmozgatási, rakodási, raktározási, komissiózási, csomagolási, jelölési (címkézési) folyamatot magában foglal, amelynek révén az anyagáramlás megvalósul A logisztikai menedzsment feladatai. A logisztikai menedzsment két alapvető feladata:  A stratégiai és taktikai tervezés: röviden a stratégiai menedzsment,  Az operatív tervezés és irányítás: röviden az operatív menedzsment. 79 Visszacsatolások a stratégia értékelése alapján Stratégiai tervezés Vállalati stratégia A stratégia értékelése Erõforrás

biztosítás és allokáció Teljesítmény A mûködés irányítása Szervezet alakítás A st ra t é gia i m e ne dzsm e nt folya m a t a sze rint A stratégiai menedzsment feladatai:  a logisztikai stratégiák kialakítása (tervezése) a vállalati stratégiával összhangban, annak részstratégiáiként,  a logisztikai stratégiák megvalósítása, alkalmazása,  a logisztikai stratégiák értékelése. Az operatív menedzsment a vállalati anyagellátáshoz (beszerzéshez), termeléshez, értékesítéshez (áruelosztáshoz) és hulladékkezeléshez kapcsolódó, a készletgazdálkodást és anyagáramlást megvalósító (szállítási, anyagmozgatási, raktározási, komissiózási, rakodási, csomagolási, jelölési stb.) folyamatok rövidtávú tervezésével és irányításával foglalkozik. A stratégiai és az operatív logisztikai menedzsmentet támogató logisztikai menedzsment feladatok:  a logisztikai kontrolling és a  logisztikai

minőség-menedzsment. Az egyéb logisztikai menedzsment feladatok körébe a következők sorolhatók:  a vállalati logisztikai szervezet kialakítása, fejlesztése és működésének irányítása,  logisztikai rendszerek fejlesztésével kapcsolatos döntések előkészítése, hatékonysági vizsgálatok, 80  a logisztikai fejlesztések lebonyolításának menedzselése,  részvétel a beszerzéssel, termeléssel, értékesítéssel és hulladékkezeléssel kapcsolatos vállalati fejlesztési döntések meghozatalában, illetve a fejlesztési koncepciók véleményezése a logisztikai szempontok érvényre juttatása érdekében. Az egyes feladatkörök természetesen nem határolhatók el élesen egymástól, bizonyos esetekben át is fedhetik egymást. 6. 2 Logisztikai stratégiák A vállalatok - tevékenységi körüktől függően - vevőik/ügyfeleik számára termékeket kívánnak szállítani, illetve valamilyen szolgáltatást kívánnak nyújtani.

Ugyanezt akarja a konkurencia is. Egy adott vállalat tehát csak akkor lehet eredményes valamely vevőnél/ügyfélnél (azaz akkor kaphat megrendelést), ha jobban elégíti ki annak igényeit mint a versenytársak. A vállalati stratégia kialakításakor cél tehát mindig a vevők/ügyfelek (a továbbiakban egységesen a vevő kifejezést használjuk) igényeinek minél jobb kielégítése. Részvétel a beszerzéssel, termeléssel, értékesítéssel és hulladékkezeléssel kapcsolatos vállalati fejlesztési döntések meghozatalában, illetve a fejlesztési koncepciók véleményezése a logisztikai szempontok érvényre juttatása érdekében. A főbb vállalati részstratégiák a következők:  beszerzés (ellátás),  termelés,  értékesítés (elosztás),  innováció,  személyzeti (humánpolitikai),  pénzügyi,  hálózatfejlesztési,  logisztikai. 81 Teljesítmények, követelmények, eredmény elvárások Jelenlegi vállalati

stratégia Teljesítmények, követelmények, eredmény elvárások Külsõ környezet értékelése (piac, technológia, stb.) Belsõ erõsségek és gyengeségek Piaci lehetõségek és kihívások A piaci lehetõségek és külsõ kihívások összevetése a belsõ erõsségekkel és gyengeségekkel A stratégiai választási lehetõségek megfogalmazása Társadalmi értékek, elvárások Az új vállalati stratégia kialakítása Vezetõk személyes aspirációi, értékrendje M EGV ALÓSÍ TÁS A vá lla la t st ra t é giá t m e gha t á rozó főbb t é nye zők , a k ia la k ít á s m e ne t e A vállalati logisztikai stratégia a vállalat rendeltetésétől függően lehet:  alapstratégia (logisztikai szolgáltató, pl. közlekedési, szállítmányozó vállalatoknál),  részstratégia (nem logisztikai szolgáltató, pl. termelő, kereskedelmi vállalatoknál) A vállalati logisztikai stratégia integrálja a beszerzési, a termelési és az

értékesítési részstratégiák anyagáramlásokra és készletezésekre vonatkozó elemeit. A vállalati logisztikai stratégia kialakításakor/fejlesztésekor - a vevő - és a versenyorientáltságot kell szem előtt tartani. 82 VEVÕORIENTÁLTSÁG Mitvár a vevõ? VERSENYORIENTÁLTSÁG Mit csinál a konkurencia? Saját he lyze t (pozició) m e ghat ározá sa 1 . ELEM Z ÉS Hogyan elégíti ki eddig a vállalat a vevõk igényeit? Logiszt ik a i t e lje sít m é nye kk el sze m beni elvá rá sok 2 . CÉLK I T Ű Z ÉS Hogyan javítható a vevõi igények kielégítése? A szám ít ásba ve he t ő logiszt ika i st ra t é gia i-vált oza t ok felt á rása A stratégiai elemek mely kombinációjával javítható költségtakarékos módon a vevõi igények kielégítése? Az e rőforrá sok fe lm é ré se Melyek: - a meglévõ; - a beszerzendõ; - a továbbfejlesztendõ erõforrások? 3. A LOGI SZ T I K AI ST RAT ÉGI A FEJLESZ T ÉSE Ért ék elé s A

megvalósításra javasolt stratégia-változat kiválasztása I nt é zk edési t e rv Milyen tevékenységeket, milyen ütemezésben kell végrehajtani a stratégia megvalósításához? A logiszt ik ai st ra t é gia f ejle szt é si f olya m at a Az elemzési fázisban a következő kérdésekre kell választ adni: mit kíván a vevő? - melyek az elvárásai? - milyen problémái vannak jelenleg, illetve lesznek a közeljövőben ? - milyen igényeket támaszt a problémák megoldását illetően? 83 mit csinál a konkurencia ? - milyen stratégiai elveket követ ? - hogyan tudja a vevők igényeit kielégíteni ? mit csinálunk mi (az adott vállalat)? - milyen stratégiai elveket követünk ? - hogyan tudjuk - a konkurenciához képest - jobban vagy rosszabbul a vevők igényeit kielégíteni ? Az összehasonlító kritikai elemzés (pl. benchmarking) alapulvételével fogalmazhatók meg a célkitűzések, a logisztikai teljesítményekkel szembeni elvárások, amelyek a

vevői igények jobb kielégítését eredményezik. A célkitűzések ismeretében választhatók ki a megvalósításukhoz számításba vehető logisztikai stratégia változatok. Azt kell feltárni, hogy a stratégiai elemek mely kombinációjával javítható költségtakarékos módon a vevői igények kielégítése A stratégiák megvalósításához szükséges (meglevő, beszerzendő, illetve továbbfejlesztendő) erőforrások és az elérhető eredmények összevetése alapján választható ki a megvalósításra javasolt stratégia-változat. A stratégia-fejlesztési folyamat az intézkedési terv készítésével zárul. Ebben azt kell rögzíteni, hogy milyen tevékenységeket, milyen ütemezésben kell végrehajtani a tervezett stratégia megvalósításához. A logisztikai stratégiák főbb csoportjai. A vállalati logisztikai stratégia ugyancsak részstratégiákra bontható. A logisztikai részstratégiák egyrészt a vállalati logisztika főbb területei,

másrészt a logisztikai folyamatok szerint csoportosíthatók. A vállalati logisztika főbb területeinek megfelelően megkülönböztethetők:  ellátási (beszerzési),  termelési (gyártási),  elosztási (értékesítési),  hulladékkezelési logisztikai stratégiák. A logisztikai folyamatok szerint beszélhetünk pl.:  szállítási,  készletezési (készletgazdálkodási),  tárolási (be- és kitárolási),  komissiózási stratégiákról. A következőkben csak a logisztikai rendszerek, illetve láncok kialakítása szempontjából meghatározó jellegű, néhány alapvető stratégiai döntésről adunk áttekintést. Ezek a külföldi szakirodalomban szokásos rövid megnevezésekkel a következők:  centralizáció - decentralizáció, 84  halogatás - spekuláció,  közvetlen - közvetett. Centralizáció - decentralizáció. A centralizáció - decentralizáció kérdése az ellátási, a termelési és az elosztási logisztika

területén egyaránt felvetődik. Az elosztási logisztika területet véve példának a vertikális struktúra jelenti a raktározási (elosztási) lépcsők számát, a horizontális struktúra pedig a raktárak számát (raktározási) elosztási lépcsőnként. Növekvő centralizáció esetén a kevesebb számú (szélső esetben egy) raktár következtében nő a raktárak és a vevők telephelyei közötti távolság, és ezáltal nőnek a szállítási költségek. Kevesebb számú, nagyobb raktár esetén kisebb lesz az áruegységre jutó kiszolgálási (beszállítási), üzemeltetési költség, mivel nagyobb lehet az egyszerre beszállított árumennyiség, és összességében kisebb készletmennyiség tárolására van szükség egy adott szállítási készség eléréséhez . A logisztikai rendszerek centralizációjának alapvető feltétele a megfelelő teljesítőképességű rakodási, szállítási, tárolási és kommunikációs technológiák (rendszerek)

megléte. A centralizáció felső határát akkor érik el, ha a technológiák (rendszerek) teljesítőképessége már nem felel meg a piaci követelményeknek. De pl a vevők szokásai vagy az inhomogén (meghatározott területekre koncentrálódó) vevői struktúra is az elosztó raktárak centralizációja ellen szólhat. Halogatás - spekuláció. A termelési és logisztikai folyamatok - hosszabb távon többnyire csak bizonytalan keresleti előrejelzések (prognózisok) alapján tervezhetők, illetve diszponálhatók. Ez azt a veszélyt (kockázatot) rejti magában, hogy nem a kellő mennyiségben és/vagy összetételben gyártják és/vagy raktározzák az igényelt termékeket. A kockázat lecsökkenthető, ha az előrejelzési időszakot lerövidítik, és a döntést olyan időpontra tolják ki, amikor már jobban megalapozott prognózist lehetővé tevő, megbízhatóbb információk állnak rendelkezésre. Határesetben akkor hozzák meg a döntést, amikor a

változó értékeket pl. a keresletet már nem kell prognosztizálni, mivel az ismert a már beérkezett vevői megrendelésekből. A logisztikai láncok tervezésekor ezért a marketing szakirodalomból ismert halogató és spekulatív stratégiák között kell választani. A halogató (késleltető) stratégia alkalmazása esetén a terméket a logisztikai lánc kezdetén viszonylag sokáig "semleges" (vevőhöz való hozzárendelés nélküli) állapotban tartják. A spekulatív stratégia alkalmazása esetén viszont a termék a prognosztizált vevői keresletre alapozott információk alapján viszonylag korán a logisztikai lánc végére (pl. a késztermék raktárba) kerül. A spekulatív stratégia viszonylag kis kockázattal jár rendszeres kereslet, kisszámú termék és meghatározott piaci területre koncentrált vevőkör esetén. Alig lehet prog- 85 nosztizálni viszont nagyszámú termékfajta és területileg szétszórt vevőkör esetén, ezért

akkor inkább a halogató stratégiát célszerű alkalmazni. A halogató stratégia a termék előállítási vagy a logisztikai folyamatokra vonatkozhat. Az első esetben azokat a termelő tevékenységeket, amelyek révén a specifikus vevői igényeket kielégítő, differenciált termékek előállításra kerülnek a logisztikai lánc végére tolják (elhalasztják). A második esetben amennyire lehetséges elhalasztják a specifikus vevői igényeket kielégítő termékeknek a piacra való kiszállítását A halogató döntés szempontjából fontos a prognózison és a vevői megrendelésen alapuló termelés csatlakozási pontja, amit szétválasztó pontnak is neveznek. Itt jönnek létre az eltérő termékfajták: ettől a ponttól kezdve a logisztikai láncot vevői megrendelések alapján irányítják. Eddig a pontig kell a logisztikai láncban "spekulatív" készleteket tárolni B e s z á l l í t ó k VÁLLALAT Alapanyag raktározás Gyártás

Szerelés Készáruraktározás SzP1 SzP2 V e v õ k KIszállítás a vevõi rendelések szerint Szerelés a vevõi rendelések szerint Jelölések: - anyagáramlás fõ iránya: SzP3 - prognózison alapuló tevékenységek: - vevõi rendelésektõl függõ tevékenységek: SzP4 Gyártás a vevõi rendelések szerint Beszerzés és gyártás a vevõi rendelések szerint A szé t vá la szt ó pont logiszt ik a i lá nc ba n va ló e lhe lye zk e dése különböző t e rm e lé si/logiszt ik a i k once pc iók e se t é ben A szétválasztó pontig az anyag- (termék-) áramlás irányítása prognózison alapuló információk alapján (push-elv), ettől kezdve pedig a vevői megrendelések alapján (pullelv) történik. Közvetlen - közvetett anyagáramlási kapcsolat. A fel- és leadóhelyek közötti közvetlen anyagáramlás (szállítás) ideálisan elégíti ki a folyamatorientáltság követelményét, tulajdonképpen logisztikai ős-stratégiának tekinthető

Mégis gyakran célszerű lehet az anyagáramlás megszakítása, a különböző anyagáramok szétválasztása vagy összefogása céljából. 86 Összefogás esetén sorozatgyártás analógiájára a szállítandó árukból nagyobb szállítási sorozatokat (egységeket) képeznek annak érdekében, hogy az áruegységre jutó (fajlagos) szállítási költségeket lecsökkentsék. Nem szabad azonban a gazdaságossági vizsgálatoknál megfeledkezni arról, hogy az anyagáram megszakítása ugyanakkor a raktározási, a rakodási és a rendelés-lebonyolítási költségek növekedésével jár együtt Az anyagáramok összefogásának három formája különböztethető meg. A legegyszerűbb az időbeli összefogás ez a szállítások késleltetését jelenti mindaddig, amíg a gazdaságos szállítási sorozatnagyságot (a gazdaságosan egyszerre szállítható árumennyiséget) el nem érték. Az anyagáramok térbeli összefogásának egyik módja a

gyűjtő-terítőjáratok képzése. A járművek egy járat során több feladási helyről gyűjthetik össze, illetve több leadási helyre oszthatják szét az árut. Az anyagáramok térbeli összefogásának, illetve szétválasztásának másik lehetőségét az átrakóhelyek, illetve a gyűjtő-elosztó raktárak teremtik meg. Az átrakóhelyek módot nyújtanak a fel- és leadóhelyek közötti anyagáramlási (szállítási) kapcsolatok számának lecsökkentésére, és ez által az áruáramlatok összefogására és a szállítási feladatok hatékony megoldására A JIT-elv. A logisztikában igen gyakran alkalmazott stratégiai alapelv a JIT-elv A JIT olyan filozófiaként definiálható "amelynek célja valamely terméket vagy szolgáltatást az anyagáramlás és a hozzá tartozó információáramlás tervezésével, irányításával és ellenőrzésével oly módon előállítani, hogy a vevők igényei ár, minőség és szállítási szolgáltatás

tekintetében idő-, anyag-, munkaráfordítás- és energiaveszteség nélkül kielégíthetők legyenek". E definíció értelmezése szerint veszteségnek tekinthető minden olyan tevékenység, amely nem járul hozzá az értékalkotáshoz A JIT-elv a következő - egymással közvetlen összefüggésben álló - alapelvekre támaszkodik: a készletek csökkentése, az átfutási idők csökkentése, az előkészítési idők csökkentése, a folyamatok leegyszerűsítése Az előkészítés módjától függően a következő JIT-változatok különböztethetők meg:  a JIT-Sequence esetén a felhasználási helyen igényelt anyagokat/alkatrészeket pontosan a felhasználás sorrendjében készítik elő. Ez megoldható a felhasználási hely közelében történő (sorrend-orientált) komissiózással vagy a felhasználási helyhez közeli, szinkron gyártással,  a JIT-Block esetén a felhasználási helyen igényelt anyagokat/alkatrészeket meghatározott logisztikai

egységekben (egységrakományokban) készítik elő. Az egységek összeállíthatók kisebb tárolóládákba való átrakással a felhasználási hely közelében, vagy az alkatrészeknek már az előállításuk helyén (vagy egy közbenső helyen) kisebb ládákba helyezésével,  JIT-Mix esetén a felhasználási helyen igényelt anyagokból/alkatrészekből pontosan a felhasználás időpontjában igényelt összetételben állítják össze a logisztikai egységeket. Minél hosszabb távra és minél pontosabban prognosztizálhatók az igények és minél megbízhatóbban oldhatók meg a szállítások, annál nagyobb távolságra lehetnek egymástól a fel- és leadási helyek, azaz a beszállítók és a felhasználók telephelyei 87 7. A logisztikai rendszerek informatikája 7.1 Logisztikai információs rendszerek szükségessége A logisztikai rendszerek alapvető feladataik ellátásához -a különböző erőforrások megfelelő helyen, időben, mennyiségben és

minőségben való biztosításához-, a rendszerben részes és külső elemektől egyaránt információkat vesznek fel, továbbítanak és feldolgoznak. Ez az elemek közötti kapcsolatrendszer biztosítja a logisztikai folyamatok koordinált menetét; azaz szabályozza az elemek közötti térbeli is időbeni munkamegosztást Minél bonyolultabb a rendszer, minél több elemből áll és az ezek közötti együttműködés biztosításához minél nagyobb fokú "összehangolásra" van szükség, annál fontosabb az informatika szerepe. Ezért nagyon fontos, hogy a logisztikai rendszerek tervezésénél és üzemeltetésénél kiemelten foglalkozzunk az informatika szerepével, és megvizsgáljuk a logisztikai folyamatokra gyakorolt hatását. 7.2 Az anyag- és információáramlás kapcsolata a logisztikai rendszerekben A legkülönbözőbb rendszerek működtetése során általános cél, hogy a rendszer folyamatai mindig a kívánt eredménnyel játszódjanak le,

legyenek zavarállóak, azaz képesek a nem kívánt külső behatásokat - lehetőleg maguktól - ellensúlyozni. Ezt a feladatot oldják meg az ún. szabályzóköri elrendezéssel, amelynek lényege, hogy a folyamatok kimeneteit álladóan ellenőrzik és a várt értékekkel összehasonlítják. Alapjel szabályozó szerv Ellenőrző jel Beavatkozó jel szabályozot t folyamat bemenet kimenet zavar A szabályzóköri negatív visszacsatolás vázlata 88 A logisztikai rendszerekben a cél az anyagok és más erőforrások térbeli és időbeli változásainak szabályozása. Ahhoz, hogy ezeknek a fizikai folyamatoknak a menetét befolyásolni tudjuk, olyan eszközre van szükségünk, amely a fizikai változásokat pontosan reprezentálni képes, és megfelelően gyors ahhoz, hogy a szabályozó szervben feldolgozva és az eredményt a szabályozott folyamathoz visszacsatolva a beavatkozást időben el tudja végezni. Ez az "eszköz" az információ. I n f o r

m á c ió á r a m lá s m e g re n d e l é s e k b eszerzés SZ Á LLÍT ÓK p ia c i ig é n y e k g y á rtá s te rv e z é s e lo s z tá s GYÁRTÓ VÁSÁRLÓK A n y a g é s e n e r g ia á r a m lá s Az információ szabályozóköri szerepe a logisztikai folyamatokban Ha a logisztikai rendszerekben az információ- áramlásnak az anyagáramláshoz való térbeli és időbeli viszonyát vizsgáljuk, megkülönböztethetünk  az anyagáramlással megegyező irányú és  az anyagáramlással ellentétes irányú információ-áramlást. Az időbeliség tekintetében:  az anyagáramlást megelőző,  az anyagáramlással egyidejű és  az anyagáramlást követő (utáni) információ áramlásról beszélhetünk. Ezek mindegyike más funkciót elégít ki a rendszerben 89 előre áramló információk követő közbeni megelőző Szá llít ó Fe la d ó megelőző Cím ze t t követő hátra áramló információk Az anyagáramlás

körüli információs csatornák 7.3 Kommunikációs rendszerek a logisztika szolgálatában Nagy kiterjedésű rendszerek irányításának kulcskérdése, hogy a vezetési információk megfelelő időben és minőségben a feldolgozás helyén rendelkezésre álljanak. Ezt biztosítják a különféle kommunikációs rendszerek Az előbbi megfogalmazásból kitűnik, hogy a kommunikációt biztosító hálózatok valójában olyan logisztikai rendszerek, melyek feladata az információ-továbbítás. Az információ szállítást lebonyolító rendszereket tehát felfoghatjuk az anyag- és energiaáramlást biztosító logisztikai rendszerek részrendszereiként A logisztikai rendszerek alapvetően sajátságos információ ellátási problémáját az okozza, hogy a szabályozási tevékenység mozgó objektumokra irányul, amelyeken keresztül a fizikai áramlatok kezelése valósul meg. Minél nagyobb kiterjedtségű térben kell az információnak ezeket az objektumokat

"megtalálni", ez annál nehezebb feladat. A kommunikációs rendszereket alapvetően két csoportra lehet osztani:  hálózatokra és  szolgáltatásokra. Hálózatoknak nevezzük együttesen azokat a rendszereket, amelyek a kommunikációs partnereket egymással fizikailag összekötik. Ilyenek a vezetékek, központok, adatátviteli és kapcsológépek, vagyis a kommunikációs rendszerek hardver elemei Szolgáltatásnak nevezzük a hálózatokon megvalósuló speciális információcseréhez szükséges protokollok, kódolási rendszerek, szabványok együttesét, amelyek lehetővé teszik a partnerek számára a kiválasztott módú adatáramlást. Ezek a telekommunikációs rendszer szoftver elemeinek tekinthetők 90 Kommunikációs hálózatok Nem nyilvános hálózatok Nyilvános hálózatok Vezetékes hálózatok Beszéd átviteli hálózatok - telefon hálózat Mobil hálózatok Adatátviteli hálózatok - telex hálózat - vonalkapcsolt -

csomagkapcsolt Földi hálózatok - analóg rádiótelefon (NMT) - digitális rádiótelefon (GSM ) - DECT - E-Netz (PCN) Satellit hálózatok - geostacionárius rendszerek (Inmarsat) - földközeli rendszerek (Iridium, Globalstar) A kommunikációs hálózatok felosztása Az egyes szolgáltatásokat alapvetően az átvitt információ formája szerint lehet megkülönböztetni: hang-, kép-, szöveg- vagy adatátvitel. Természetesen a különböző formájú információk átvitelére többfajta megoldás létezik. Ezek közül az adott feladatnak megfelelően kell kiválasztani az optimálist Ezt több szempont is befolyásolja:     a rendelkezésre álló hálózat és szolgáltatás, a megkívánt átviteli paraméterek, az átvinni kívánt információtömeg és a díjfizetés struktúrája. 91 SZ OL GÁL T AT ÁSOK hang k ép HÁL ÓZ AT OK s zö v e g adat 1970- -2 0 1 0 adatátvitel modemmel távbeszélő analóg telefon távbeszélő

memóriával digitális TELEFAX TEMEX képtávbeszélő távrajzoló ISDN állandó szolgáltatások bérelt vonalkapcsolt adatátvitel TELETEX Datex-L IBFN TELEBOX IDN BTX (Bildschirmtext) Datex-P csomagkapcsolt adatátvitel TELEX szélessávú hálózat video konferencia mobiltelefon rádió személyhívó televízió Telex Telex EUROSIGNAL analóg GSM műsorszóró hálózatok VIDEOTEXT Telekommunikációs hálózatok és szolgáltatások A teljes földkerekséget lefedő INMARSAT rendszer elvi felépítése az ábrán látható. A rendszer jelenleg 11 geostacionárius műholdból (4 üzemi, 7 tartalék), 36 földi adóállomásból (LES) és néhány kontroll állomásból (NCS) áll. A közvetítő műhold a földi adóállomáson keresztül kapcsolódik a vezetékes telekommunikációs hálózatokhoz, míg a járművekre szerelt antennák segítségével éri el a mobil egységeket. (Ez az antenna az INMARSAT-M esetében már csak egy kb 15×90 cm-es

Array-antenna.) A rendszer üzemét a földi hálózati ellenőrző állomások menedzselik 92 műhold 1,5/1,6 GHz aeronautim felhasználó 4/6 GHz NCS Hálózati ellenőrző állomás LES maritim felhasználó földi adóállomás terrestrim felhasználó kapcsolat a nyilvános nemzetközi távközlési hálózatokhoz Az INMARSAT rendszer Magyarországon az Antenna Hungária Rt. kínál EUTELTRACS néven a fenti szolgáltatásokhoz hasonló kínálatú gépjárműves szállítmányozást támogató rendszert, amely képes lefedni Európát, Észak-Afrikát és a Közel-Kelet egy részét. Az EUTELTRACS kétpályás műholdas mobil telekommunikációs szolgálat, amely az Eutelsat műholdas rendszerre épül. Két fő része: a mobil állomások és a központi állomás közötti kommunikációs rendszer és a kb 500 méter pontosságú helymeghatározó rendszer, amely az ún kooperatív helymeghatározás elvén működik A két, különböző geostacionárius pályán

keringő műholdról érkező jelet a mobil járműre telepített egység veszi, és az érkezési időkülönbséget a műholdon keresztül közli a földi központtal. A központi számítógép megméri a jel oda-vissza útjának idejét, és ebből, valamint a jármű által közölt időkülönbségből kiszámítja a jármű helyzetét 7.4 Logisztikai feladatok informatikai támogatása A logisztikai feladatok ellátásának informatikai támogatására a gyakorlatban még nem alakultak ki a teljes területet komplexen kiszolgáló informatikai rendszerek. A legtöbbet nyújtó számítógépes támogatás a szoftverkínálat sokrétűsége és választéka mellett is csak egy-egy részterülethez (gazdálkodás, gyártásirányítás, műszaki tervezés stb.) kapcsolódóan, esetleg annak moduljaként támogatja a logisztikát. A speciális logisztikai követelményeknek is megfelelő szoftvereknek a következő funkciókat kell teljesíteni: Több árufélét is

szállíthatunk, ezek részben együtt szállíthatók, részben kizárják  kereslet-előrejelzés,  készlet-elemzés, 93      járattervezés, jármű karbantartás elemzés munkaerőgazdálkodás, számlázás, értékesítés-elemzés. Ahhoz, hogy a megfelelő informatikai, szoftver támogatást ki tudjuk választani négy logikai lépést célszerű követni: 1. Válasszuk ki a megfelelő területeket ahol informatikai támogatást akarunk kapni 2. Határozzuk meg a rendszer követelményeit az adott területeken 3. Válasszuk ki a megfelelő szoftver csomagot vagy testre szabott individuális rendszert 4. Válasszuk ki a megfelelő hardvert 7.5 Integrált logisztikai rendszerek kialakításának informatikai eszközei Elektronikus adatcsere A vállalati belső információk között részarányában folyamatosan nő az elektronikusan tárolt és továbbított információ aránya a papírhoz képest. Ugyanakkor jogi, megszokásbeli okok miatt a

vállalatok közötti hivatalos kapcsolat (megrendelések, számlák) továbbra is papíralapú maradt. Két cég kapcsolatában gyakran fordul elő, hogy bár mindkettőnél az adatokat elektronikusan tárolják, eljuttatásuk azonban nyomtatás, a papírok szállítása majd ismételt begépelése révén valósul meg. Az elektronikus adatcsere (Electronic Data Interchange: EDI) célja ennek kiküszöbölése, az adatok szabványos, közvetlen cseréje. Különböző rendszereket (TRADACOM, ODETTE; VDA stb.) dolgoztak ki, hazánkban a szabványosítók az EDIFACT rendszer elterjedését részesítették előnyben Mindegyik rendszer közös sajátossága, hogy az adatokat szabványos azonosítókkal látták el. Az adat és azonosítója “együtt utazik” A fogadó program értelmezi a neveket, az adatok ennek megfelelően a “helyükre találnak” Melyek az EDI előnyei?  javul az ügyfélnek nyújtott szolgáltatási színvonal,  a költségek (papír, hibák, elmaradt

haszon) csökkennek,  gyorsabb pénzforgás,  egymás jobb megismerése,  kevesebb adatbeviteli hiba,  automatizált folyamatok a kézi vezérlés helyett,  racionálisabb munkavégzés, magasabb vezetési színvonalgyorsabb 94 kapcsolattartás (néhány napról másodpercekre.),  jó alap a JIT-hez. A tiszta adatáramláshoz olyan járulékos tevékenységek is kapcsolódnak, amelyek azt lassítják és biztonságát csökkentik. Ilyenek: nyomtatás, címzés, újra gépre vitel, stb "A" partner "B" partner üzenet "A" belső informatikai rendszer "B" belső informatikai rendszer üzenet A hagyományos üzenetváltás modellje A számítógépes rendszerek esetében kézenfekvő megoldásként kínálkozik a belső rendszerek telekommunikációs hálózatokon keresztül történő összekapcsolása. Ekkor közbülső munkafázisok nélkül elektronikus úton valósítható meg az információk átadása. "A"

partner "B" partner elektronikus üzenetek "A" belső informatikai rendszer kommunikációs hálózat "B" belső informatikai rendszer Az elektronikus üzenetváltás modellje 7.6 Logisztikai Szolgáltató Központok informatikája Miért kritikus az információrendszer egy logisztikai központban?  az anyagok áramlása miatt a belső helyzet folyamatosan változik, ezt követni kell. (Sok tranzakció);  a külső kapcsolatok nagy száma;  a különböző partnerek részére eltérő jellegű szolgáltatásokat kell végezni, szinte testre szabott módon;  ha a megrendelő saját belső részlegét váltja ki (outsourcing), akkor a lo95 gisztikai központ informatikai rendszerének képesnek kell lennie a megrendelő információrendszerének részévé válnia. “Természetesen” párhuzamosan több megrendelővel kapcsolatban is A Logisztikai Szolgáltató Központok helyzete tehát speciális, lehet azt mondani, hogy az

informatikai rendszerükkel szemben nagyobb a kihívás, mint amit maga az anyagok fizikai kezelése jelent. A logisztikai szolgáltató központok (LSZK) olyan áruelosztó központoknak tekinthetők, amelyeknél a tevékenység súlypontja az integrált logisztikai kínálat kialakítása. Ennek feltétele a szolgáltatásban részes vállalatok kooperációkészsége és a szolgáltató központ informatikai- telematikai rendszereinek fejlettsége, amely lehetővé teszi ennek gyakorlati megvalósítását. A logisztikai szolgáltató központok telematikai rendszerekre épülő legfontosabb integrált szolgáltatásai:  Központi telematikai szolgáltatások,  City-logisztikai rendszerek,  Számítógéppel integrált logisztika (CIL). A logisztikai szolgáltató központ által nyújtott telematikai szolgáltatások lényege éppen ebben található: a gyors és egységes adatkezeléssel olyan többszereplős komplex láncok kialakítását teszi lehetővé, amelyek

segítségével optimalizálhatók az anyagáramlás folyamatai. B e szá llító M e gbízó B e szá llító M e gbízó T elem at ik ai s zo lg á lt a t á s o k Á tra ká s S zá llítá s Á ruke ze lé s D isztribució R a ktá ro zá s Az LSZK telematikai szolgáltatásainak integráló szerepe 96 Vasúti és postai információs rendszerek Túratervezés és optimalizálás Diszpoziciós modul Külső spediciós cégek City logisztikai menedzsment Partner LSZK-ok L SZK inform ác iós r e n d sze r e Raktár és átrakás menedzsment EDI kapcsolat Áruelosztó központok Járműpark menedzsment Hatóságok (pl. vám, közigazgatás) Pénzügy és controlling Banki és biztosítói rendszerek A logisztikai szolgáltató központok integrált információs rendszerének modellje A telematikai rendszerek az anyagáramlatok megindítása előtt vagy folyamán a begyűjtött és feldolgozott információk alapján képesek azok modellezése, alternatívák

kidolgozására és értékelésére, melynek eredménye alapján - szintén e rendszerek és a robottechnika segítségével - megoldható a fizikai folyamatok optimális szabályozása és követése. Az ilyen rendszerű telematikai szolgáltatások adnak lehetőséget a következőkben tárgyalandó két speciális terület minőségileg lényegesen jobb logisztikai kiszolgálására is. Számítógéppel integrált logisztika (CIL=Computer Integrated Logistics) A vállalaton belüli gyártó és termelésirányítási célú számítógépes rendszerek integrációjaként jött létre a CIM (Computer Integrated Manufacturing=számítógéppel integrált gyártás), amely magában foglalja mindazon funkciókat, melyek a gyártmányfejlesztéstől a végellenőrzésig terjedően részei a termelésnek. Az integrált rendszer elvégzi a termelési folyamat szinte minden műveletének tervezését és végrehajtását. Ennek során felhasználja a szakértői rendszerek, NC és CNC

vezérlésű szerszámgépek és robotok technológiáját. Az így megvalósított gyártási rendszer az információ kezelésnek és a közvetlen vezérlésnek köszönhetően egyesíti magában az egyedi és a sorozatgyártás előnyeit: rugalmasság, rövid átfutási idők, átállíthatóság A CIM legfontosabb funkcionális alrendszerei:  CAD: (Computer Aided Design=számítógéppel támogatott tervezés) A gyártmánytervezés eszköze. A grafikus tervező programrendszerek segítségével történik meg a gyártmány műszaki dokumentációjának, terveinek előállítása A tervező programok nemcsak a rajzot készítik el, hanem arról tetszőleges nézetet, három dimenziós képet és számításokat is képesek elvégezni 97  CAE: (Computer Aided Engineering=számítógéppel támogatott fejlesztés) A gyártmány tervein alapuló gyártásfejlesztést jelenti. Ide tartozik a gyártáselőkészítés, technológia meghatározása, stb  CAP: (Computer Aided

Production Planning=számítógéppel támogatott gyártás tervezés) A termék előállítási folyamatának számítógépes támogatását, a technológiai lépéseket, azok egymásutániságának meghatározását jelenti.  CAM: (Computer Aided Manufacturing=számítógéppel támogatott gyártás) A gyártás tényleges irányítását jelenti a közvetlenül számítógépekkel vezérelhető szerszámgépeken keresztül.  CAQ: (Computer Aided Quality Assurance=számítógéppel támogatott minőségbiztosítás) Mindazon tevékenységek számítógéppel való támogatását jelenti, amelyek a termék minőségének előállítását célozzák. A CAQ része a vállalat minőségügyi rendszerének. A logisztikai folyamatok széleskörű informatikai és számítástechnikai támogatása és a vállalaton belüli más célú számítógépes rendszerekkel való szoros összekapcsolás által fejlődött ki a számítógéppel integrált gyártási rendszerek részeként a

CAL (Computer Aided Logistics= számítógéppel támogatott logisztika). A CAL feladata a gyártás zavartalan lebonyolításához szükséges költségoptimális anyag és energiaellátás biztosítása annak minden szakaszában. Részfeladatai a készletezés és raktározás, gyártás közbeni kiszolgálás és a beszállítói rendszer üzemeltetése Minél kisebb készlettel kívánunk dolgozni, a logisztikai rendszer szabályozása annál pontosabb tevékenységet kíván. Ilyenkor a beszállítói lánc logisztikai rendszerei (CAL) közvetlen adatkapcsolatban állnak egymással. (Így épül fel a Just-in-Time beszállítás információs rendszere is) Az ilyen, nagy integráltságú komplex logisztikai rendszerekre alkalmazzák a CIL (Computer Integrated Logistics=számítógéppel integrált logisztika) kifejezést. A CIL másik formája lehet, amelyben az előbbi integráció egy logisztikai szolgáltató központ körül valósul meg. Ilyenkor az LSZK a részes

vállalatoktól átveheti az üzemi logisztikai folyamatokat; a gyártás közbeni kiszolgálás kivételével szervezheti és lebonyolíthatja a beszerzést, készletezést és a disztribúciót. Erre mutat példát a 925 ábra, amelyen láthatók a CIM rendszer üzemi elemeinek kapcsolatai és az integrált CIL kialakítása LSZK bevonásával. 98 CI M CAD CAE CAP CAQ CAM 1. üzem CAL 2. üzem CI L Adatátviteli hálózat i. üzem Logisztikai Szolgáltató Központ adatáram anyagáram Számítógéppel integrált logisztikai rendszer (CIL) modellje LSZK közreműködésével Ez utóbbi példa kiválóan alkalmas annak a kettős folyamatnak az illusztrálására, amelynek révén egyszerre lehet megfigyelni a gyártás szervezeti specializálódását, és ezen önálló részek gyártási integrációs törekvéseit. 99