Középiskola > Műelemzések > Kosztolányi Dezső - A kulcs

Kosztolányi Dezső vidéki, értelmiségi családból érkezett Budapestre. A Nyugat nagy költőnemzedékéhez tartozott. Értő olvasó egy Kosztolányi versről, vagy prózai bekezdésről akkor is felismeri, hogy ki írta, ha még nem olvasta. Kosztolányi írása tudatosan megszerkesztett alkotás, minden egyes mondatnak fontos szerepe van. Nem valódi történetről van szó. A történetet elbeszélő író gyakran a háttérben marad, és az olvasóra bízza az értelmezést. Az elbeszélői magatartás sokféle lehet. Sokszor egyes szám első személyben közli az eseményeket.

A novella „hőse” főszereplője egy 10 éves kisfiú Takács Pistának hívják. Az ő szemszögéből mutat be mindent az író, a gyermek élményeivel azonosul. Azt tudjuk róla, hogy illedelmes, jól nevelt, tisztességtudó. S megtudjuk még, hogy szegény. Szánalmas külsejét szégyelli, takargatni próbálja. Az édesapját keresi fel a hivatalban a kamrakulcsért, de még sosem járt ott, csak hallomásból ismerte. Most meglátja a hatalmas épületet. A harmadik emelet 578-as szoba. Ez a szám egyrészt az épület méreteire, másrészt az apa alacsony rangjára utal. S lassan megindul a hivatal mítoszának a megsemmisülése, tekintélyt parancsoló bűvöletének az összeomlása a kisfiúban. S végül megérkezett az egy ajtóhoz. Az ajtón az 576., 577,. 578,.-as szám volt. Ez a három szám is valahogy meseszerűvé teszi ezt a helyiséget, mintha nem is létezne, nem lenne valóságos. A nagy íróasztalnál nem apja ült, hanem egy kopasz úr. A sarokban meglátta édesapját egy másik asztalnál.

A meglepett apa, megszégyenülésében fiát igyekszik megszégyeníteni. Szidja öltözékéért, haszontalannak mondja. Majd megjelenik a főnök a hatalom megtestesítője, aki elbeszélget a nyíltszívű, értelmes gyerekkel, s az a pár dicsérő szó után, megdöbbentő változást idéz elő édesapjában. Meghazudtolja önmagát, s ellenkezőjét mondja, mindannak amit pár perccel ezelőtt mondott. Az apai tekintélyt féltő zsarnokból, érző ember lesz, aki elkezdi dicsérni fiát, átöleli, csókolgatja. Ez a harmadik csalódás, elvtelen viselkedés. Apja helyett szégyenkezik, semmit sem ért.

A kisfiú nem tudja megfogalmazni érzéseit, gondolatait. Nemcsak a hivatal iránti, hanem az apai tekintély is szétporladt. Egyben megrendül gyermeki hite a rendben, az igazságban, és a bizalomban. Újra eltévedt a folyosórengetegben, összekuszálódó gondolatai hatására, majd könnyektől csorgó arccal rohan hazafelé. A gyermek most találkozott először a felnőttek furcsa, kiismerhetetlen, érthetetlen világával. Apja megalázott sorsában megérzi saját jövőjét is. Önmagát siratja egy keserű élmény fájdalmával a szívében.

Az 1956-os forradalom Magyarország népének a diktatúra elleni forradalma és a szovjet megszállás ellen folytatott szabadságharca, amely a XX. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt. A budapesti diákok békés tüntetésével kezdődött 1956. október 23-án, és a fegyveres felkelők ellenállásának felmorzsolásával fejeződött be november 10-én.

• Krajcsovics Péter - Kosztolányi Dezső (1885-1936) / 2018, 3 oldal
  
  
• Kosztolányi András - Etológia / 2004, 39 oldal
  
  
• Kosztolányi Dezső élete és munkássága / 2010, 3 oldal
  
  
• Kosztolányi Dezső, Halotti beszéd című művének elemzése / 2006, 1 oldal
  
  
• Kosztolányi Dezső élete, Boldog, szomorú dal, Halotti beszéd, Hajnali részegség, Édes Anna című műveinek elemzése / 2006, 9 oldal
  
  

"Én nem vagyok egykoru semmi lénnyel, csupán örökkel; s én örökkön állok. Ki itt belépsz, hagyj fel minden reménnyel." /Dante/ Jól véssük emlékezetünkbe e sorokat, mert amint belépünk Vörösmarty könyvtárának kapuján, ez a gondolat, a reménytelenség és a hiábavalóság gondolata cseng vissza fülünkbe. A Gondolatok a könyvtárban című filozófiai-bölcselkedő költeményt...

Hajnali részegség A gyermek mennyország emléke, a csillagok rejtélye, az „ég és föld” ellentéte évtizedeken át jelen volt Kosztolányi költészetében. E témák, motívumok végül lírája egyik csúcsteljesítményében, a Hajnali részegség című versében összegződtek (1933). A költő ekkor már gyógyíthatatlanul beteg. A közeledő halál sejtelmében felfokozódik...

A Húsvét előtt Babits Recitativ című kötetében jelent meg 1916-ban. Ugyanezen kötetében látott napvilágot a Levél Tomiból, a Cigánydal és a Május huszonhárom… is. A költő pályakezdőként írta művét. Ezen pályaszakaszára jellemző a világháború bírálata, a humanista értékek és az emberi élet védelme érdekében tiltakozó a világ elé kiálló magatartás. A vers...