Kosztolányi Dezső vidéki, értelmiségi családból érkezett Budapestre. A Nyugat nagy költőnemzedékéhez tartozott. Értő olvasó egy Kosztolányi versről, vagy prózai bekezdésről akkor is felismeri, hogy ki írta, ha még nem olvasta. Kosztolányi írása tudatosan megszerkesztett alkotás, minden egyes mondatnak fontos szerepe van. Nem valódi történetről van szó. A történetet elbeszélő író gyakran a háttérben marad, és az olvasóra bízza az értelmezést. Az elbeszélői magatartás sokféle lehet. Sokszor egyes szám első személyben közli az eseményeket.
A novella „hőse” főszereplője egy 10 éves kisfiú Takács Pistának hívják. Az ő szemszögéből mutat be mindent az író, a gyermek élményeivel azonosul. Azt tudjuk róla, hogy illedelmes, jól nevelt, tisztességtudó. S megtudjuk még, hogy szegény. Szánalmas külsejét szégyelli, takargatni próbálja. Az édesapját keresi fel a hivatalban a kamrakulcsért, de még sosem járt ott, csak hallomásból ismerte. Most meglátja a hatalmas épületet. A harmadik emelet 578-as szoba. Ez a szám egyrészt az épület méreteire, másrészt az apa alacsony rangjára utal. S lassan megindul a hivatal mítoszának a megsemmisülése, tekintélyt parancsoló bűvöletének az összeomlása a kisfiúban. S végül megérkezett az egy ajtóhoz. Az ajtón az 576., 577,. 578,.-as szám volt. Ez a három szám is valahogy meseszerűvé teszi ezt a helyiséget, mintha nem is létezne, nem lenne valóságos. A nagy íróasztalnál nem apja ült, hanem egy kopasz úr. A sarokban meglátta édesapját egy másik asztalnál.
A meglepett apa, megszégyenülésében fiát igyekszik megszégyeníteni. Szidja öltözékéért, haszontalannak mondja. Majd megjelenik a főnök a hatalom megtestesítője, aki elbeszélget a nyíltszívű, értelmes gyerekkel, s az a pár dicsérő szó után, megdöbbentő változást idéz elő édesapjában. Meghazudtolja önmagát, s ellenkezőjét mondja, mindannak amit pár perccel ezelőtt mondott. Az apai tekintélyt féltő zsarnokból, érző ember lesz, aki elkezdi dicsérni fiát, átöleli, csókolgatja. Ez a harmadik csalódás, elvtelen viselkedés. Apja helyett szégyenkezik, semmit sem ért.
A kisfiú nem tudja megfogalmazni érzéseit, gondolatait. Nemcsak a hivatal iránti, hanem az apai tekintély is szétporladt. Egyben megrendül gyermeki hite a rendben, az igazságban, és a bizalomban. Újra eltévedt a folyosórengetegben, összekuszálódó gondolatai hatására, majd könnyektől csorgó arccal rohan hazafelé. A gyermek most találkozott először a felnőttek furcsa, kiismerhetetlen, érthetetlen világával. Apja megalázott sorsában megérzi saját jövőjét is. Önmagát siratja egy keserű élmény fájdalmával a szívében.
Kapcsolódó olvasnivalók
Az 1956-os forradalom története I.
Az 1956-os forradalom Magyarország népének a diktatúra elleni forradalma és a szovjet megszállás ellen folytatott szabadságharca, amely a XX. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt. A budapesti diákok békés tüntetésével kezdődött 1956. október 23-án, és a fegyveres felkelők ellenállásának felmorzsolásával fejeződött be november 10-én.
Kapcsolódó doksik
- Kosztolányi Dezső - A kulcs / 2010, 2 oldal
- Kosztolányi Dezső élete, Boldog, szomorú dal, Halotti beszéd, Hajnali részegség, Édes Anna című műveinek elemzése / 2006, 9 oldal
- Fábián Zoltán - Kosztolányi Dezső Édes Anna című művének elemzése / 2001, 1 oldal
- Grosz Walter - A lélektani regény jellemzői Kosztolányi Dezső Édes Anna című művében / 2010, 2 oldal
- Kosztolányi Dezső - Édes Anna / 2010, 2 oldal
Középiskolai anyagok
Arany és Petőfi levelezése
Ha megkérnénk bárkit az országban, hogy nevezzen meg, mondjuk öt olyan írót, vagy költőt, akit a legjelentősebbnek tart Magyarországon, két név egészen biztos szerepelne a felsorolásban. Az egyik Arany Jánosé, a másik Petőfi Sándoré. Ennek a két hatalmas személyiségnek barátian bensőséges, őszinte levelezése ennek a tanulmánynak a tárgya.
Felesleges volna a két életrajzzal...
Három nővér
A nagy Csehov-drámák között a Három nővér az egyetlen, melyet dráma-megjelöléssel látott el a szerző; ezt az értelmes élet utáni meddő sóvárgást" legkomorabb, legrejtélyesebb darabjának tartják. Újszerűsége miatt bemutatásakor a moszkvai Művész Színházra nehéz feladat várt: az első változat a színészek szerint nem darab, csak váz volt; eljátszhatatlan, szerepek nélküli, csak...
A lélektani regény jellemzői Kosztolányi Dezső Édes Anna című művének értelmezésén keresztül
A Nyugat első, nagy nemzedékének, a századelő művészi átalakulásának a képviselője. Senki a magyar irodalomban nem verselt olyan bámulatos könnyedséggel, tökéletes, bravúros rímeléssel, mint ő.
Rövid életrajz:
- Szabadkán született 1885-ben, itt végezte gimnáziumi tanulmányait. Apja tanár.
- Budapesti majd bécsi egyetem, de egyetemi tanulmányait nem fejezte be
- 1901...
