Gazdasági Ismeretek | Pénzügy » Mérlegképes könyvelő, államháztartási szak, kidolgozott pénzügy tételsor

1.Tétel Nemzetgazdaság: valamely ország anyagi, emberi, természeti erőforrásainak, javainak, szolgáltatásainak összessége és azok kapcsolatainak rendszere gazdaságönálló, összetett rendszer, állapot és folyamat, statikus és dinamikus jelenség egyszerre, a társadalom és a világgazdaság egyik alrendszere a gazdaság is alrendszerekből épül felpiacok, ezek szereplői Termelési tényezők: input erőforrások  természeta létezés feltétele pl. föld, víz, levegő stb  munkaerőaz ember szellemi és fizikai képességeinek összessége, humánerőforrás  tőkemásodlagos termelési tényező megjelenés reál javakban pl. tárgyi eszköz és pénzügyi javakban pl értékpapír  vállalkozóúj és sajátos definíció mi a funkciójaösszehangolás útján a legjobb eredmény elérése kockázati elem  információ új ismeretet hordozó célzott és strukturált hír, adat információ értéke egyenesen arányos a megszüntetett

bizonytalanság mértékével pl. internettechnikai forradalom ezen a területen A nemzetgazdaság szereplői A Magyar Nemzeti Számlák Rendszere (SNA) az ENSZ által ajánlott és a fejlett piacgazdaságokban elfogadott statisztikai rendszer alapján épül fel. E szerint a szereplők  háztartások: lakosság, együtt élők kisebb csoportja, jövedelmüket együtt használják, vagyonukat egészben birtokolják, egy részét megtakarítják- nettó megtakarítók, végső fogyasztók, munkaerőt adják a többi szereplő számára  vállalatok: termelő, szolgáltató tevékenységet folytat, célja a vagyonszerzés és a profit gyarapítása, vállalati, vállalkozási formában működnek, közfeladatot is elláthatnak pl.ELMŰ  pénzügyi vállalatok: más szereplők megtakarításait gyűjtik, jövedelmük egy részét megtakaríthatják, kibocsátása a hozzáadott érték kibocsátását jelenti  háztartásokat segítő nem profitérdekelt szervezetek: nem

nyereségszerzésre jönnek létre, végső fogyasztók, jövedelmük nagy részét a háztartásoknak adják, hasznot a tulajdonos és a vezető között nem oszthatják ki, önkéntes munkavégzés, köz- vagy egyéni szükségletet elégítenek ki, kötelező tagsági viszony: Kamarák  az államháztartás: végső fogyasztó, társadalmi fogyasztást végez, nem termel jövedelmet, jövedelme a többi szereplő adó, járulék befizetési kötelezettségéből adódik, pénzbeli és természetbeni ellátásokat nyújt oktatás, védelem, szociális ellátás, intézményi hálózata van külföld: külföldi szervezetek összessége, export-inport, megtakarítások is áramlanak, külföldi beruházás, munkaerő A nemzetgazdaság folyamatai  társadalom újratermelés: gazdasági folyamatok összessége  termelés: inputként bemegy a termelési folyamat – folyamat – outputként kijön a termék  elosztás, jövedelem elosztás: elsődleges: munkabér,

amortizáció, nyereség, tulajdonjövedelem másodlagos: adók, adományok ,segélyek  forgalom: termékek, szolgáltatások cseréje  fogyasztás A nemzetgazdaság teljesítményei a teljesítmény mérése  Nemzeti számlák rendszere SNA rendszer lényege (System of National Accounts) a makrofolyamatok adatainak rendszerbe foglalt összesítéséhez alkalmazzák Egy-egy makrogazdaság éves eredményeit átfogóan az SNA-alapmutatói tükrözik, amelyek megmondják: • • • mennyi jövedelmet termelnek meg a gazdaságban; mennyi jövedelemhez jutottak az elsődleges elosztás során az adott makrogazdasághoz tartozó gazdaság szereplői; mennyi jövedelem állt rendelkezésre összesen végső felhasználásra az újraelosztás után, az adott makrogazdasághoz tartozó gazdasági szereplőknél. Az SNA törekvése, hogy minden létrehozott terméket és szolgáltatást számításba vegyen. A különböző javak mennyiségeit a piac által elfogadott árak

segítségével összegezi. Fontos, hogy ebbe az összegzésbe ne kerüljenek bele azok a termékek, amelyeket egy másik termék, vagy szolgáltatás előállításához felhasználtak. Ezek értéke ugyanis belekerül a létrehozott termékek értékébe is, így beszámításuk esetén többszörösen lennének benne a jövedelemben. Az elhasznált javakban megtestesült jövedelem összegét termelőfogyasztásnak, vagy folyó termelő felhasználásnak nevezzük. Míg a megtermelt jövedelem többszöri beszámítása a halmozódás SNA első számú alapmutatói: Bruttó hazai termék: egy nemzetgazdaságban 1 év alatt létrehozott bruttó jövedelem GDP = Gross Domestic Product GDP = hozzáadott értékkel Értelmezései reálkibocsátás végső felhasználást szolgáló anyagi javak és szolgáltatások összessége jövedelemkategória munkabér, nyereség értékcsökkenés, egyéb értékképző tételek kiszűri a halmozódást Nettó hazai termék NDP = Net

Domestic Product GDP-értékcsökkenés = NDP A GDP és az NDP arra ad választ, hogy mennyi jövedelmet hoztak létre az adott nemzetgazdaságban. Ez azonban nem azonos azzal, hogy az elsődleges jövedelemelosztás során mennyi jövedelemhez jutottak az adott gazdasághoz tartozó gazdasági szereplők. A különbség oka, hogy a hazai gazdaság szereplői külföldön is jutnak jövedelemhez, míg a hazai jövedelemelosztásból külföldi gazdasági szereplői is részesülnek. Egy nemzetgazdaság gazdasági szereplőinek egy év alatt az elsődleges elosztás során akár külföldről, akár belföldről megszerzett összes bruttó jövedelmét bruttó nemzeti jövedelemnek röviden GNI- nek (Gross National Income), nettó jövedelmét nettó nemzeti jövedelemnek röviden NNI-nek (Net National Income) nevezzük. Bruttó nemzeti jövedelem GNI = Gross National Income GDP + beáramló elsődleges jövedelmek - kiáramló elsődleges jövedelmek Nettó nemzeti jövedelem

NNI = Net National Income GNI - értékcsökkenés A fentiektől különbözik a végső felhasználásra rendelkezésre álló jövedelem is. Ez utóbbi nagyságát befolyásolja a jövedelmek újraelosztása során az országba beáramló és az országból kiáramló transzferek nagysága. Egy nemzetgazdaság szereplőinek egy adott évben végső felhasználásra fordítható összes bruttó jövedelmét rendelkezésre álló bruttó nemzeti jövedelemnek, röviden GNDI-nek (Gross National Disposable Income) nettó jövedelmét pedig rendelkezésre álló nettó nemzeti jövedelemnek, röviden NNDI-nek (Net National Disposable Income) nevezzük Bruttó nemzeti rendelkezésre álló jövedelem GNDI = Gross National Dispsable Income GNDI = GNI + az országba külföldről beáramló transzferek - az országból külföldre áramló transzferek Nettó nemzeti rendelkezésre álló jövedelem NNDI = Net National Disposable Income NNDI = NNI + az országba külföldről beáramló

transzferek - az országból külföldre áramló transzferek GDP deflátor A folyó áras (adott évi árakon) GDP és a változatlan áras reál GDP hányadosa, értéke megmutatja az egész gazdaságra jellemző árszínvonal változást. Az ESA az „egy szervezet egy szektorba” tartozás elvét vallja. Ennek megfelelően azt kell eldönteni, hogy egy intézményi egység a kormányzati szektorba tartozik vagy sem. A besoroláskor döntő a szervezet piaci vagy nem piaci jellege. Piaci egy szervezet akkor, ha piacról származó árbevétele a termelési költségek több mint 50 %-át fedezi. Piaci ár az is, ha az állam vásárol a szervezettől árut és szolgáltatást, Pl. egy 100 %-ban állami tulajdonú gazdasági társaság a kormányzati szektorhoz tartozik, ha költségeit legalább 50%-ban az állam finanszírozza. Ilyen pl az Államadósság Kezelő Központ Zrt, vagy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. Államháztartás fogalma és alrendszerei  az állami

funkciónak ellátását szolgáló gazdálkodási rendszerez a legtágabb értelmezés  Áht. szerintaz alrendszerek együttese  alrendszerközpont önkormányzat elkülönített állami pénzalapok társadalombiztosítási alapok Központi költségvetési alrendszer jellemzői  legnagyobb, legjelentősebb alrendszere az Államháztartásnak  meghatározó a kapcsolata a többi alrendszerrel  naptári év = költségvetési év  a következő időszakot tervezi meg  szisztematikusan tagozódik  jogilag kötelező  bruttó elszámolás a kiadások és bevételeknél  bevétel - kiadásközponti költségvetési mérlegben jelenik meg összevontan A központi költségvetése tartalmazza: • • az államhatalmi és államigazgatási szervek, azok intézményei és az országos hatáskörű szervek bevételeit és kiadásait a másik 3 alrendszer részére előirányzott támogatásokat Szerkezete: Fejezetek: • országgyűlés •

minisztériumok • országos hatáskörű szervek • nemzetközi elszámolások • belföldi államadósságok Címek: a fejezeten belül, a fejezetek felügyelete alatt álló költségvetési szervek  alcímek: a címhez tartozó költségvetési szerv. Tovább nem bontható bevételek és kiadások előirányzat-csoport: azonos célú előirányzatok tartoznak ide működési felhalmozási kiemelt előirányzatok Intézményi címek Fejezeti kezelés cím alcím jogcímcsoport jogcímek kiemelt előirányzatok Bevételek  gazdasági szervek befizetései: társasági adó, EVA, Ökoadó  fogyasztáséhoz kapcsolt adók: ÁFA, jövedéki adó, regisztrációs adó  lakosság befizetései: SZJA, illeték, magánszemélyek különadója  központi költségvetési szervek és fejezetek bevételei  más alrendszerből befizetés: elkülönített állami pénzalapokból, helyi önkormányzatoktól  állami vagyonból származó bevétel  egyéb szerv 

adósság szolg. bev  egyéb uniós bevételek: vám- és cukorilleték visszatérítése, uniós támogatás Kiadások  központi költségvetés sajátos kiadásai  egyedi és normatív támogatás  közszolgálati műsorszolgáltató támogatása  fogyasztási árkiegészítés  lakásépítési támogatás  családtámogatás, szociális juttatás  központi költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok  államháztartási alrendszer támogatása  társadalmi önálló szervezet támogatása  nemzetközi pénzügyi kapcsolatok kiadásai  adósságszolgálat, kamattérítés  tartalékok  vagyonnal kapcsolatos kiadások  kormányzati rendkívüli kiadások  állam által vállalt kezesség biztosítása  adósság átvállalás  . az EU költségvetéséhez hozzájárulás fizetése Tartalék képzési szabályok a kiadási főösszeg 0,5-2%-ig az I. félévben ennek 40%-a használható fel nem vihető át

a következő évre – elvész 3-4 %-ra növeléséhez az Országgyűlés hozzájárulása kell Kapcsolat más alrendszerekkel  önkormányzatnettó módon  elkülönített állami pénzalapokbruttó módon  társadalombiztosításkülön törvényhiányt rendezi a központi költségvetés bemutatási kötelezettség a költségvetés készítéshez Elkülönített állami pénzalapok jellemzői az egyes alapok főbb bevételei és kiadásai 1. Létrehozáscsak törvénnyel 2. A törvénynek tartalmaznia kell  rendeltetését a pénzalapnak  források (bevételei)  kiadások, amelyek hozzátartozhatnak  a felelős minisztert 3. 4. 5. 6. Feltétel  meghatározott állami feladatok részben célzott adójellegű befizetések, hozzájárulások, járulékok, bírságok közvetlenül az alaphoz hozzárendelhetőek legyenek Az alap kezelésével az illetékes miniszter kizárólag központi költségvetési szervet vagy kivételesen köztestületet bízhat

meg. Az alap működtetésének kiadásait az alap finanszírozhatja Előirányzat módosítás  bevételi túlteljesítés  maradvány  bevétel elmaradás esetében csökkentés Bevételek és Kiadások Munkaerőpiaci Alap Bevételei - munkaadói járulék - munkavállalói járulék - vállalkozói járulék - TÁMOP intézkedések bevételei - Rehabilitációs hozzájárulás - Szakképzési hozzájárulás - Költségvetési támogatás Kiadásai - aktív támogatások (foglalkoztatási és képzési) - szakképzési és felnőttképzési támogatások - költségvetési befizetés - passzív kiadások álláskeresési, jövedelempótló támogatás - rehabilitációs célú munkahely-teremtő támogatás - bérgarancia kifizetések az alap működésének kiadásai Szülőföld Alap Bevételei - önkéntes befizetések, adományok - költségvetési támogatások - SZJA 1 %-a Kiadásai - határon túlra nyújtott támogatások Központi Nukleáris Pénzügyi Alap

Bevételei - nukleáris létesítmények befizetései (Paksi Atomerőmű) - radioaktív hulladékok végleges és eseti elhelyezés bevételei - költségvetési támogatás - egyéb bevételek Kiadásai - nukleáris létesítmények leszerelésének elkészítése - hulladéktárolók üzemeltetése - kiégett kazetták átmeneti tárolójának bővítése, felújítása - kis- és közepes, nagy tárolók létesítésének előkészítése - társadalmi ellenőrzési és információs társulások támogatása - alap működését biztosító kiadások Nemzeti Kulturális Alap Bevételei - kulturális járulék - egyéb bevételek - rendszeres befizetés - költségvetési támogatás Kiadásai - hagyományőrzés - új művészeti irányzatok támogatása - nemzetközi tagdíjak - kultúrateremtő támogatás - szakmai díjazáshoz hozzájárulás - évfordulók, hazai fesztiválok és rendezvényeken való részvétel és támogatás Wesselényi Miklós Ár-és belvízvédelmi

Kártalanítási Alap Bevételei - rendszeres befizetések - költségvetési támogatás Kiadásai - működési kiadások - adhock Nemzeti Kutatási és Technológiai Innovációs Alap Bevételei - innovációs járulék - költségvetési támogatás - visszterhes támogatások törlesztései - egyéb bevétel Kiadásai - kutatás, fejlesztés és az innováció támogatása - Nemzeti Kutatásnyilvántartási Rendszer támogatása 7. 8.     új fejlesztési tervekre való felkészülés tudományos és technológiai attasék munkájának támogatása Zárszámadás könyvvizsgálat 2009-ig 2010-től ÁSZ módszertanon alapuló ellenőrzés része a teljes zárszámadásnak szöveges indoklás is kell egyes előirányzatok megalapozottságát kell bemutatni Egyéb szabályok gt. nem alapitható non-profit szervezet szintén nem alapítható költségvetési szerv nem alapítható törvénytől eltérően rendelkezhet követelés fejében részvény, üzletrész,

egyéb vagyontárgy elfogadható kizárólag akkor, ha a pénzügyi teljesítés nem lehetségesezeket át kell adni a legrövidebb időn belül az MNV Zrtnek  követelés fejében értékpapírt átvenni csak az MNV Zrt. egyetértésével lehet  vállalkozási tevékenység nem folytatható      Önkormányzati alrendszer jellemzői. Az önkormányzati alrendszert jellemző bevételek és kiadások. A helyi önkormányzatok szervezeti rendszere A helyi önkormányzatok különböző szintje közötti munkamegosztás 1. Kapcsolat a központi költségvetéssel nettó jellegűcsak a támogatással 2. Feladatoka helyi önkormányzatokról szóló törvény és más törvények 3. Önkormányzati rendszer Képviselő testület  felelős az önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért  költségvetési rendelet alkotás  vagyoni ügyek  társaság alapítás  értékesítés  befektetések  hitel, kötvény  adózás 

településrendezés Képviselő testület bizottságai  kötelező vagy önkéntes jelleggel  pénzügyi bizottság létrehozása kötelező a 2000 főnél nagyobb településen polgármester ↓ képviselőtestület elnöke ↓ alpolgármesterek önkormányzati és államigazgatási feladatok ellátása jegyző vezeti a hivatalt, gondoskodik a feladatellátásról a jegyző a helyi adók tekintetében adóhatóság 4. Önkormányzat társulásai  társulást hozhatnak létre 1997. évi CXXXV törvényírásban  kistérségek összehangolt fejlesztésére többcélú kistérségi társulást hozhatnak létre  2004. évi CVII törvény Társulás köthető:önkormányzati feladat- és hatáskör államigazgatási feladat- és hatáskör ellátására Típusok  megbízott díjazás ellenében lát el feladatot más képviselő szervezet szerve  két vagy több képviselő testület megállapodhat intézmény vagy más szervezet közös fenntartásában, egyes

alapítói jogok közös gyakorlásában, munkavállaló közös foglalkoztatásában azzal, hogy a foglalkoztatást és fenntartást a megállapodásban meghatározott képviselőtestület, illetve annak szerve gyakorolja, a költségeket közösen viselik  megállapodhatnak abban, hogy jogi személyiséggel rendelkező társulást hoznak létre, ez a társulás, ha kell önállóan vállalhat kötelezettséget, és rendelkezhet vagyoni jogokkal  a társulásnak jogi személyisége van  vagyonnal rendelkezhet  döntést hozó szerve a társulási tanács  átadott vagyona van A költségeket közösen viselik Többcélú kistérségi társulás  célok  földrajzi elhelyezkedés  hosszú távú együttműködés  döntően fejlesztési ellátási feladatok  feladatok  oktatás és nevelés  területfejlesztés  költségvetési intézményt alapíthat  költségvetési gazdálkodás és számviteli szabályok  társulási tanács a

döntést hozó szerve  végrehajtás munkaszervezete útján  vagyonnal rendelkezhet  megszűnés esetén mi a vagyon sorsafeladat-ellátás veszélyeztetése  saját költségvetése van Önkormányzati szintek megyei önkormányzat – területi önkormányzat, olyan feladatokat lát el, melyek a településinek nem kötelező pl. középiskola 5.      fővárosi önkormányzat sajátos helyzete a kerületekkel főváros városfejlesztése, rehabilitáció rendezési terv energia katasztrófa stb. 6. Önkormányzatok bevételei • • • • • • • • • saját bevétel: helyi adók, bírságok, átvett pénzeszközök, illetékek átengedett központi adók: SZJA, gépjárműadók, lakás adó normatív állami hozzájárulás: lakosságszámhoz, feladatmutatóhoz kötötten normatív, kötött felhasználású központi támogatás: szociális, közoktatás kiegészítő támogatása címzett támogatás céltámogatás központosított

előirányzat terhére igénybe vehető támogatás működésképtelenné vált helyi önkormányzatok kiegészítő támogatása önkormányzatok egyéb költségvetési támogatása Önkormányzatok kiadásai személyi jellegű kiadások és járulékok dologi jellegű kiadások ellátottak pénzbeli juttatásai speciális célú támogatások: - rászorultságtól függő szociális, gyermekvédelmi ellátások szociális segély, ápolási díj, temetési segély, időskorúak járadéka - természetben nyújtott szociális ellátások közgyógy-ellátás, étkezés, házi segítségnyújtás, rendkívüli gyermekvédelmi támogatás • felhalmozási kiadások • • • • 7. Egyéb szabályok központosított illetményszámfejtés nettó finanszírozás azonnali beszedési megbízás érvényesítése lehetséges normatívák alapján történő finanszírozás költségvetési törvény Országgyűlés i igénylés tényleges teljesítés ebből keletkezik az alul-

és a túlfiz.  kincstár felülvizsgálhatja a normatívákat az önkormányzatoknálszankciók 8. Költségvetési rendelet Költségvetési határozat (kistérségi)  testületi döntés  szerkezetcímekennek rendjét a költségvetési rendelet állapítja meg  működési és felhalmozási célú tárgyévi költségvetési bevételeket és kiadásokat  személyi  járulék  dologi  ellátottak  speciális célú támogatások  felhalmozási kiadások ebben nem lehet benne a finanszírozási célú bevétel és kiadás, valamint pénzmaradvány  költségvetési hiányt vagy többletet meg kell állapítani  a hiányt finanszírozhatja az előző évi maradvány  további hiányhoz le kell vonni a finanszírozási célú műveleteket (pl. hitel)  létszámot tervezni kell  tartalék általános  céltartalék  helyi kisebbségi önkormányzat  költségvetést elkülönítetten  eljárási rend     koncepció

XI. 30 ↓ benyújtás testületnek ↓ II. 15-re rendelettervezetjegyző ↓ rendelet elfogadása benyújtást követő 30 napig addig kell helyi önkormányzatoknak a Kormányt tájékoztatnia      9. 10. tartalék felhasználása polgármester bizottság rendeletben rögzíteni kell az évközi módosítási átcsoportosítási jogokat, hitelműveletekkel kapcsolatos jogokat átmeneti gazdálkodás, ha I. 1-jéig nem állapítják meg természeti csapás, elemi kárel lehet térni az Áht. és a költségvetési rendelet szabályaitól      Beszámolás IX. 15-ig a polgármester az I félévről, III. negyedévéről a koncepciónál zárszámadáshoz beszámolót és negyedéves mérleget készítenek jegyző zárszámadást készít a testületnek könyvvizsgálat  Pótköltségvetés körülményektől függően A társadalombiztosítás alrendszer jellemzői, az egyes pénzügyi alapok (egészségügy, nyugdíj) főbb bevételi és

kiadási jogcímei 1. A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai finanszírozzák és látják el a társadalombiztosítás törvényben meghatározott, kötelező feladatait 2. Egészségbiztosítási alap és nyugdíjbiztosítási alap hiányát a zárszámadásban kell rendezni 3. Költségvetési törvénnyel együtt kell bemutatni az Országgyűlésnek tájékoztatásul az alap bevételeire és kiadásaira vonatkozó 5 éves folyamatokat  demográfiai folyamatok és azok hatását 50 évre 4. Nyugdíjbiztosítási Alap bevételei : nyugdíjbiztosítási ellátások fedezetéül szolgáló bevételek - nyugdíjjárulékok munkáltatói és munkavállalói - megállapodás alapján fizetők járulékai - egyéb járulékok és hozzájárulások: közteherjegy, fegyveres testületek kedvezményes kiadásaihoz hozzájárulás, START kártya kiegészítés - késedelmi pótlék, bírság - központi költségvetési hozzájárulások: GYES, GYED, GYET, rehabilitációs

járadék - egyéb bevételek - nyugellátások fedezetére E. alaptól átvett pénzeszközök kiadásai: - nyugellátások: öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági, hozzátartozói, méltányossági kifizetések, rehabilitációs járulék - nyugdíjbiztosítás egyéb kiadásai pl.: posta - nyugdíjbiztosítási költségvetési szervek kiadásai Egészségbiztosítási Alap bevételei: - munkáltatói és biztosított egészségbiztosítási járulék - egyéb járulékok és hozzájárulások: munkáltatói táppénz, közteherjegy, START kártya kiegészítés, megállapodás alapján fizetők járuléka, egészségügyi szolgáltatási járulék - egészségügyi hozzájárulás tételes - központi költségvetési hozzájárulás: GYED folyósítás részleges megtérítése, egészségügyi feladatok ellátásával kapcsolatos hozzájárulás, terhesség-megszakítás költségtérítés - egészségbiztosítási térítések: baleseti kártérítés, abortusz, -

gyógyszergyártók és forgalmazók befizetései - nemzetközi egyezményből eredő ellátások megtérítései - egészségügyi szolgáltatók visszafizetései kiadásai: - egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai  táppénz, GYÁS, baleseti és kártérítési járadékok, GYED, betegséggel kapcsolatos segélyek, - természetbeni ellátások - gyógyító megelőző ellátás: háziorvos, fogászati, védőnői - gyógyfürdő és egyéb gyógyászati ellátás - anyatej-ellátás - gyógyszertámogatás - gyógyászati segédeszközök támogatása - nemzeti egyezményből eredő és külföldön történő ellátások - Tartozás egyensúlytalanság esetén a Kormánynak a rendezésre az Országgyűlésnek kell javaslatot tenni 5. 6. 7. egyéb kiadások: posta, vények   Zárszámadás felelős miniszterek készítik a javaslatot könyvvizsgálói hitelesítés 2009-ig utána ÁSZ módszertanon alapuló ellenőrzés Egyéb rendelkezések kiadási főösszeg

legfeljebb 1%-ának megfelelő összegű tartalék képezhető a költségvetés szerkezetemint a központi költségvetésnél fejezeti kezelésű előirányzatokközponti előirányzat felügyeletet ellátó szerv vezetője Egészségügyi BiztosítóEgészségügyi miniszter Nyugdíj Biztosítónyugdíjpolitikáért felelős  vagyon működési vagyon fejlesztési célra engedély kell kezelés, ellátás, ért. állami vagyonra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni     Javak alatt értünk a közgazdaságtanban minden olyan dolgot, amely – közvetve vagy közvetlenül – emberi szükségletek kielégítésére alkalmas. A javakat (javak = jószág) csoportosíthatjuk a fogyasztásból való kizárás lehetősége ill. a fogyasztásban megfigyelhető rivalizálás szerint: A magánjavak esetében a magántulajdon és a piac biztosítja a hatékony termelést és hatékony elosztást, ha lehet olyan fogyasztót találni, aki legalább annyira értékeli a

jószágot, mint annak közvetlen előállítási költsége. A magánjavak esetében a magántulajdon dominanciája jellemző Magánjavak esetén a fogyasztásból való kizárás megvalósítható (csak az fogyaszthatja, aki fizet érte), és rivalizálás van a fogyasztók között (egy fogyasztó fogyasztása csökkenti a mások számára rendelkezésre álló készletet). Ilyen pl a kenyér, a túrórudi, az autó stb A közjavak esetében a szűkösség olyan értelemben értelmezhető, hogy ezeknek nincsen áruk, ezért a piaci kereslet irántuk mindig nagyobb a kínálatnál. A közjavakat (honvédelem, közlekedési lámpák) ezért mindig egy közösség adójából kell finanszírozni. A közjavak olyan értelemben nem szűkösek, hogy az egyik fogyasztónak okozott hasznosság nem csökken azáltal, hogy több fogyasztó osztozik a közjószágon. A közjavak ezért a szabad és a szűkös javak jellemzőit is magukon viselik Közjavak esetében a fogyasztásból való

kizárás nem valósítható meg (mivel senki nem fizet érte, eltiltani pedig senkit nem lehet), és rivalizálás sincs a fogyasztók között. A közjavak két alapvető csoportja a szabad természeti javak (pl. a levegő - bár azon el lehet gondolkodni, hogy vajon a tiszta levegő esetén van-e rivalizálás) és a termelt közjavak, ilyen pl. a honvédelem vagy a kikötői világító torony. A vegyes javaknak is két csoportja van. Az egyik csoportnál nem valósítható meg a kizárás, de van rivalizálás a fogyasztók között. Ezek az ún zsúfoltságra hajlamos javak, pl egy szabadstrand (nem kell érte fizetni, tehát nincs kizárás, de előbb-utóbb megtelik) vagy a közút (nem az autópálya!). A másik csoportnál nincs rivalizálás, de a kizárás megvalósítható, pl. a kábeltévé vagy internet ilyen, mivel fizetni kell érte, de a fogyasztás nem csökkenti a mások rendelkezésére álló készletet. A közjavak profittermelő képessége hiányzik. Ennek

több oka is van A fogyasztók azonosítása nem megoldott, vagy nagyon drága lenne, ezért fizetni nem kell érte, a bevétel minimális. A költsége viszont nagyon magas, nagyon tőkeigényes termékekről van szó, amelyeknél ráadásul a fix költségek aránya magas a költségeken belül. Sokszor időben elhúzódó beruházásokról van szó, a megtérülési idő tehát hosszú. Mindezek miatt a termelésük, azaz piaci kínálatuk elégtelen Az állam egyik feladata, hogy ezeket a javakat megtermelje, mivel profitorientált vállalatok a fent vázolt okok miatt nem vállalkoznak rá. 2. A költségvetési politika célja és eszközrendszere A költségvetési tervezés folyamata, a tervezés dokumentumai, határidők. Az Országgyűlés, a Kormány, az államháztartásért felelős miniszter, az irányító/ felügyeleti szervek, alapegységek feladat-, felelősség-, hatásköre a költségvetési tervezésben és végrehajtásban. Költségvetési politika: A

gazdaságpolitika fogalma a legáltalánosabb értelmezés szerint mindazon kormányzati, állami döntéseket foglalja magába, amelyek egy ország gazdasági életének keretét adják, gazdasági életét befolyásolják. Konkrétabb értelemben a gazdaságpolitikának két fő területe van, a költségvetési politika és a monetáris politika. A költségvetési vagy fiskális politikáért a kormányzat, azon belül az államháztartásért felelős minisztérium a felelős, míg a monetáris politikát a kormányzattól független de azzal szorosan együttműködő központi bank alakítja ki. A költségvetési politika nevének megfelelően a költségvetés egyes bevételi és kiadási tételein keresztül kívánja befolyásolni a gazdaságot, a gazdasági élet szereplőit. Ez azt jelenti, hogy a költségvetési politika kiterjed - az adófajták és azok mértékének meghatározására, - a különböző járulékok és illetékek kivetésére és beszedésére, - a

szociális juttatások rendszerének kialakítására, - a költségvetési támogatások elosztására, - az állami intézmények működtetésére, - az állam adósságainak kezelésére, - a hitelek nyújtására és felvételére, - az állami tulajdonban lévő vagyontárgyak kezelésére. A fiskális politika lényegében nem más, mint az ország költségvetésének kialakítása, azaz annak eldöntése, hogy milyen forrásokból mennyit von el az állam, és abból kinek mennyit ad. A költségvetési politika tehát az országban megtermelt jövedelem egy részének átcsoportosítását, újraelosztását is jelenti, de egyben a bevételek és kiadások különbségeként jelentkező esetleges deficit finanszírozásának megoldását is. A költségvetés tervezés folyamata: Az állami költségvetés tervezésének menetét, szabályait és a határidőket az államháztartási törvény szabályozza. A költségvetési tervezés általános célja, hogy a

költségvetési politikát a gyakorlatban, a finanszírozáson keresztül megjelenítse. Operatív célja, hogy kialakítsa az államháztartás és alrendszerei költségvetését, illetve az elfogadott költségvetéseket végrehajtási szintre lebontsa. A költségvetés tervezése egy folyamat, amely meghatározott időben, meghatározott szereplőkkel, jól elkülöníthető szakaszokban, az egyes szakaszokban meghatározott feladatokkal alakítja ki az államháztartás stratégiai és operatív terveit. A költségvetés szervezője és irányítója az államháztartásért felelős miniszter. Az államháztartásért felelős miniszter tájékoztatóban értesíti a tervezésben résztvevőket - a költségvetési tervezés munkaszakaszairól és a feladatokról, - a tervezési feltételekről, - az érvényesítendő tervezési követelményekről, tervezési adatokról, - az ágazati prioritásokról, - a tervezési dokumentumokról, az adatszolgáltatás módjáról A

költségvetési irányelvek összeállítása Az irányelvek összeállításának munkaszakaszában rögzíteni kell, hogy a tervező milyen alapadatokra támaszkodik, és ezeket milyen forrásból meríti, kik szolgáltatják az adatokat, továbbá hogy milyen szereplők vesznek részt és milyen módon a tervezési folyamatban. Az államháztartásért felelős miniszter terjeszti a Kormány elé április 15-ig. Tartalmazza a 3 évre szóló makrogazdasági prognózist, az államháztartás egyenlegének mértékét, a jövedelem centralizáció és újraelosztás mutatóit, valamint a költségvetési prioritásokat. Felhasznált alapadatok: - makrogazdasági és ágazati stratégiai koncepciók, előrejelzések, pénzügyi számítások, - gazdaságpolitika, kormányprogram, - gazdasági és ágazati statisztikai adatok, jelentések, - előző évek zárszámadási adatai és jelentései, - ellenőrzési jelentések A kormány ennek megvitatása után június 30-ig

tájékoztatja az Országgyűlést a következő évi gazdaságpolitikai programról, a költségvetési politika fő irányairól. Ezután kezdődhet meg a költségvetés összeállítása. A költségvetési tervezés 2 ütemben történik, a tervezést a Pénzügyminisztérium költségvetési körirat kiadásával segíti. A költségvetési körirat tartalmazza: − − − − − a költségvetés kimunkálása során alkalmazandó alapelveket a tervezés főbb szempontjait a költségvetés szerkezeti felépítését a munkák határidejét a jóváhagyás rendjét A tervezés első ütemében a fejezetek állítják össze a költségvetésüket a megadott keretösszeg figyelembevételével. A fejezetek költségvetési javaslatát az államháztartásért felelős miniszter vizsgálja felül és egyezteti. Az egyeztetett javaslatok alapján állítja össze a minisztérium a költségvetési törvény tervezetét, amit a Kormány elé terjeszt augusztus 31-ig. A Kormány

pedig jóváhagyás után terjeszti az Országgyűlés elé szeptember 30-ig, ehhez tájékoztatási céllal az államháztartás helyzetét bemutató összefoglaló táblázatokat, mérlegeket mellékel. A fejezeti részletező táblákat és ezek szöveges indoklásait október 15-ig kell az Országgyűlésnek benyújtani. A törvényjavaslatot az Országgyűlés nyilvános ülésen tárgyalja meg a költségvetés bevételeit és kiadásait fejezetenként, alaponként, valamint társadalombiztosítási pénzügyi alaponként és összességükben, miután az állandó bizottságai megvitatták. A tárgyalás során november 30-ig az Országgyűlés határozatásban összegszerűen meghatározza a fejezetek, az alapok, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai bevételi és kiadási főösszegét, a hiány, illetve a többlet mértékét. A november 30-ig meghozandó határozat elfogadása után a módosító javaslatok figyelembevételével a parlament az éves állami

költségvetésről törvényt alkot, amivel a költségvetés főbb előirányzatai kötelező jellegűvé válnak. A módosító javaslatok a többlet vagy hiány mértékét, a bevételi és kiadási főösszegeket nem változtathatják meg, hanem csak ezeken belül lehet részletes javaslatot tenni. A részletes vita esetén úgy lehet javaslatot tenni, ha erre biztosítják a fedezetet, vagyis meg kell jelölni, hogy minek a terhére történik a módosítás. Az Országgyűlésnek december 31-ig el kell fogadnia el az új költségvetési törvényt. Amennyiben az Országgyűlés a költségvetési törvényt olyan időpontban fogadja el, hogy a költségvetési év első munkanapjáig nem tudja a fejezetet irányító szerv megállapítani az irányítása alá tartozó költségvetési szervek kincstári költségvetését, akkor az államháztartásért felelős miniszter az átmeneti időszakban teljesíthető kiadásokat a Kormány által benyújtott költségvetési

törvényjavaslatban foglalt előirányzatok alapján állapítja meg. A költségvetési törvény tartalma: − − − a költségvetés kiadásainak és bevételeinek főösszege a hiány mértéke, a hiány finanszírozásának módja a költségvetési kiadási főösszeg költségvetési fejezetek, címek, alcímek, előirányzatcsoportok és kiemelt előirányzatok szerint részletezve, rendes és rendkívüli bevételek szerint tagolva − − − − − − a központi költségvetés és az államháztartás más alrendszerei egyes előirányzatainak megállapításával, teljesítésével, illetve felhasználásával kapcsolatos rendelkezések a központi költségvetés és az államháztartás többi alrendszerének kapcsolata a központi költségvetésen és az államháztartáson kívüli szervezetek kapcsolata a kormány kezesség- és garanciavállalási lehetőség a központi költségvetés végrehajtásával kapcsolatos rendelkezések az államháztartás

alrendszereinek mérlege Amennyiben december 31-ig nem fogadják el az új költségvetési törvényt, akkor előáll egy törvényen kívüli állapot, azaz egy ex-lex állapot, amikor szükség van egy időleges felhatalmazásra, amikor is az Országgyűlés törvényt alkot az átmeneti időszak gazdálkodásáról. Ekkor a Kormány meghatározott ideig (általában a törvény tényleges elfogadásáig) a legutóbbi (múlt év) költségvetési előirányzatnak megfelelően szedi a bevételeket és teljesíti a kiadásokat, azaz folytatja a költségvetési gazdálkodást. Ha továbbra is fennáll az el nem fogadás, akkor a Kormány benyújtja lemondását vagy új költségvetési tervezetet készít és a költségvetési ciklus elölről kezdődik. A tervezés második ütemében a költségvetési törvény kihirdetése után állítják össze az intézmények a saját költségvetésüket. A fejezetet irányító szerv a költségvetési év január 10-ig megállapítja az

irányítása alá tartozó költségvetési szerv kincstári költségvetését. A kincstári költségvetésnek és a később összeállítandó elemi költségvetésnek kiemelt előirányzati szinten meg kell egyeznie. A fejezetek részére elfogadott költségvetési előirányzatok keretében készítik el az önálló költségvetési szervek a részletes költségvetési tervüket. A törvényben jóváhagyott állami normatív hozzájárulás és céltámogatás, megosztott és átengedett bevételek ismeretében pedig a helyi önkormányzatok és felügyeletük alá tartozó költségvetési intézmények állítják össze költségvetésüket. Az intézményi költségvetést alap- és fejlesztési előirányzatra bontva kell elkészíteni. Az intézményi gazdálkodás alapja a jóváhagyott költségvetés. Költségvetés végrehajtása: A költségvetés végrehajtásáért a mindenkori kormány a felelős. Ha nem hajtja végre a költségvetési törvényt, akkor

törvénysértést követ el. A kormánynak le kellene mondania, de van egy lehetőség Amennyiben a reálfolyamatok nem úgy alakultak mint tervezték, akkor pótköltségvetés előterjesztésére van lehetősége a kormánynak. Módosítja a kialakult helyzettel az előirányzatokat, és ha az Országgyűlés elfogadja, akkor a továbbiakban a pótköltségvetés szerint folyik a gazdálkodás. A fejezetek és az önkormányzatok a felügyeletük alá tartozó szervek tevékenységéről, feladataik teljesítéséről beszámolójelentést készítenek, ami alapján a Pénzügyminisztérium elkészíti a költségvetési törvény végrehajtásáról szóló beszámolót. A költségvetés végrehajtásáról, a zárszámadás elfogadásával, az Állami Számvevőszék jelentésének figyelembevételével törvényt alkot az Országgyűlés. A zárszámadási törvényjavaslatot a költségvetési évet követő év augusztus 31-ig kell benyújtani. A zárszámadásról szóló

törvényjavaslatot az Országgyűlés elé történő terjesztést megelőzően két hónappal kell benyújtani az Állami Számvevőszéknek. Az Országgyűlés időkorlátozás nélkül dönt a zárszámadás elfogadásáról. Országgyűlés feladata: - a költségvetésről és annak végrehajtásáról törvényt alkot a költségvetési törvényjavaslatot az ÁSZ és a Költségvetési Tanács véleményével együtt tárgyalja meg a zárszámadási törvényjavaslatot az ÁSZ jelentésével együtt tárgyalja meg a költségvetési törvényben határozza meg az önkormányzatokat megillető megosztott bevételeket, normatív hozzájárulás címeit és összegét, támogatások elosztását, folyósítás rendjét állami kötelezettségvállalások fedezetésre előirányzatokat hagy jóvá átmeneti gazdálkodásról törvényt alkot, amennyiben a költségvetési törvényt nem fogadták el A Kormány feladata: - felel a költségvetési törvényjavaslat

elkészítéséért és Országgyűlés elé terjesztéséért benyújtja azokat a törvényjavaslatokat is, amelyek a javasolt előirányzatok megalapozásához szükségesek bemutatja a következő 3 évre várható hatásokat felelős a költségvetési törvény végrehajtásáért rendelkezik az általános tartalékkal év közben előirányzatokat zárolhat, csökkenthet, törölhet (amennyiben az együttes hatás meghaladja az érintett előirányzat 10%-át, akkora z Országgyűlést 30 napon belül jelentésben tájékoztatja fejezetek között átcsoportosíthat fejezeten belül a címek között átcsoportosítást engedélyezhet pótköltségvetést nyújthat be előkészítő, koordináló és végrehajtó feladatokat lát el a helyi önkormányzatok központi költségvetésből származó hozzájárulásával összefüggésben átmeneti gazdálkodásról szóló törvényjavaslatot terjeszt az Országgyűlés elé vészhelyzetben átmeneti intézkedést hozhat

(fejezetek közötti átcsoportosítás, rendkívüli befizetési kötelezettség előírása, kiadási előirányzat felfüggesztése) a miniszterelnök kincstárnokot jelölhet ki február végéig kormányhatározatban közzéteszi a fejezetek tárgyévet követő 3 évre vonatkozó költségvetési keretszámait Az államháztartásért felelős miniszter feladata: - előkészíti s költségvetési és zárszámadási törvény tervezeteit államháztartással kapcsolatban döntés előkészítő, koordináló feladatot lát el államadósság számítása, nyilvántartása, nyilvánosságra hozatala általános tartalék, céltartalék felhasználásra javaslatot tesz február 15-ig a Kormány elé terjeszti a fejezetek tárgyévet követő 3 évre vonatkozó költségvetési keretszámait, hogy a Kormány február végéig a kormányhatározatot ki tudja adni kincstári biztost jelöl ki nyilvántartást vezet az államháztartás körébe tartozó szervezetekről

nyilvántartást vezet a központi költségvetés terhére vállalt kezességekről, garanciákról szabályozza beszámolás rendjét nyilvántartja a kötelezettségvállalásokat A fejezetet irányító szerv feladatai: - irányítja a fejezet és a hatáskörébe utalt alap tervezését gyakorolja az alapítói jogokat ellenőrzi a nyilvános adatok kötelező közzétételének végrehajtását megállapítja az irányítása alá tartozó költségvetési szervek költségvetését előirányzat módosítás, átcsoportosítás, zárolás, törlés költségvétés teljesülésének veszélyeztetése esetén intézkedik felülvizsgálja az irányítása alá tartozó költségvetési szervek beszámolóit fejezeten belül címek között átcsoportosít elkészíti a fejezet, alap zárszámadását negyedévente jelenti a Kormánynak a fejezeti bevételek és kiadások alakulását Költségvetési szerv feladata: - alapító okiratban előírt tevékenységek ellátása -

gazdaságosság, hatékonyság, eredményesség érvényesítése - gazdálkodási lehetőségek és kötelezettségvállalások összhangjának biztosítása - vagyonkezelői, tulajdonosi jog gyakorlása - irányító szervvel előzetesen egyeztetett éves költségvetés készítése - működési és felhalmozási költségvetés csoporton belül a kiemelt előirányzatok között átcsoportosíthat 3. tétel A költségvetési bevételek és kiadások adminisztratív, funkcionális és közgazdasági osztályozása. A központi költségvetés közvetlen bevételi és kiadási előirányzatai. A központi költségvetési pénzügyi kapcsolatai a nemzetgazdaság többi szereplőjével, az államháztartás többi alrendszerével. Az Európai Unió költségvetéséhez való kapcsolódás megjelenése mind a bevételi, mind a kiadási oldalon 1. A költségvetési bevételek és kiadások adminisztratív, funkcionális és közgazdasági osztályozása A költségvetési

beszámoló pénzforgalmi jelentés része a költségvetésben meghatározott bevételi és kiadási előirányzatokat, valamint ezek teljesítését tartalmazza. Ez a beszámolórész az alapja az Országgyűlés, illetve a helyi önkormányzati képviselő-testület elé terjesztendő zárszámadásnak. A pénzforgalmi jelentés űrlapjaiból ismerhető meg, hogy az államháztartás szervezetei az éves költségvetésben a feladataik ellátásához rendelkezésre bocsátott, jóváhagyott előirányzatokkal miként gazdálkodtak, azokat hogyan használták fel. A pénzforgalmi jelentés elkészítésével kapcsolatos kötelezettséget a jogszabályban meghatározott és a Pénzügyminisztérium honlapján közzétett űrlapok kitöltésével kell teljesíteni. A pénzforgalmi jelentés űrlapjainak rendszerezését mutatja be az alábbi táblázat. Megnevezés Űrlap Űrlap címe sorszáma Kiadási előirányzatok és azok 02 Személyi juttatások és a munkaadókat teljesítése

terhelő járulékok előirányzata és teljesítése JOGCÍMENKÉNT (közgazdasági osztályozás 03 Dologi kiadások és egyéb folyó kiadások szerint) előirányzata és teljesítése 04 Támogatás, támogatásértékű kiadás, végleges pénzeszközátadás, egyéb támogatás és az ellátottak pénzbeli juttatásainak előirányzata és teljesítése 05 Felhalmozási kiadások és pénzügyi befektetések előirányzata és teljesítése 06 Hitelek, kölcsönök nyújtása és törlesztése, értékpapírok beváltása és vásárlása, pénzforgalom nélküli kiadások, függő, átfutó, kiegyenlítő, illetve továbbadási (lebonyolítási) célú kiadások előirányzata és teljesítése (támogatási célú kölcsönök nyújtásának, törlesztésének részletezése) Bevételi előirányzatok és 07 Működési bevételek előirányzata és azok teljesítése teljesítése 08 JOGCÍMENKÉNT (közgazdasági osztályozás szerint) 09 10 13 Kiadási előirányzatok

21 teljesítése TEVÉKENYSÉGENKÉNT (funkcionális osztályozás szerint) Bevételi előirányzatok 22 teljesítése TEVÉKENYSÉGENKÉNT (funkcionális osztályozás szerint) Felhalmozási és tőke jellegű bevételek előirányzata és teljesítése Támogatások, támogatásértékű bevételek, kiegészítések előirányzata és teljesítése Hitelek, értékpapírok, támogatási kölcsönök visszatérülése és igénybevétele, pénzforgalom nélküli bevételek, függő, átfutó, kiegyenlítő, illetve továbbadási (lebonyolítási) célú bevételek előirányzata és teljesítése (támogatási célú kölcsönök visszatérülésének és igénybevételének részletezése) Központi költségvetésből és egyéb forrásból folyósított ellátások részletezése Kiadások tevékenységenként (működési és felhalmozási célú teljesített pénzeszköz átadások részletezése) Bevételek tevékenységenként (működési célra kapott juttatások és

felhalmozási célú végleges pénzeszközátvételek teljesítésének részletezése) A pénzforgalmi jelentés űrlapjai a jóváhagyott költségvetéssel azonos formában készülnek, amelyet a költségvetés és a pénzforgalmi jelentés űrlapjainak egységes szerkezete biztosít. Ez lehetővé teszi a tervadatok és a tényleges teljesítések összehasonlítását, annak vizsgálatát és elemzését, hogy a költségvetési év feladatai és feltételei hogyan teljesültek, azok esetleges változása hogyan hatott a gazdálkodásra. A pénzforgalmi jelentés azon űrlapjai, amelyek az előirányzatokat és azok teljesítését jogcímenként (közgazdasági osztályozás szerint) tartalmazzák, az eredeti előirányzatok mellett a módosított előirányzatokat is feltüntetik. Ezek az adatok segítenek abba, hogy megállapítsuk, milyen előirányzatoknál és milyen mértékben került sor év közben módosításra. Ezek ismerete különösen fontos a következő évi

feladatok meghatározásánál, a következő évi költségvetés összeállításánál. A bevételek és kiadások teljesítését tevékenység (funkcionális osztályozás) szerinti bontásban tartalmazó űrlapok alapján lehet azt vizsgálni, hogy egy-egy szakfeladat (tevékenység) ellátásához a szükséges anyagi eszközök rendelkezésre álltak-e, a feladat gazdaságosan valósítható-e meg, illetve mely intézkedések szükségesek a gazdaságosabb feladatellátás érdekében. Előfordulhat az is, hogy egyes feladatok ellátását az adott államháztartás szervezeténél – ha az nem kötelezően ellátandó feladat – meg kell szüntetni, vagy annak személyi és tárgyi feltételeit meg kell változtatni. Ezek az űrlapok a kiadások és a bevételek előirányzatairól ugyan nem nyújtanak információt, de az egyes tevékenységekhez kapcsolódóan a teljesítés adatait főbb jogcímenként bontva tartalmazzák. 2. A központi költségvetés közvetlen

bevételi és kiadási előirányzatai A központi költségvetési pénzügyi kapcsolatai a nemzetgazdaság többi szereplőjével, az államháztartás többi alrendszerével. A központi költségvetés az államháztartás alrendszerei közül a legjelentősebb elem: súlyát nagyjából a bevétel-kiadási főösszeg felével jellemezhetjük, míg a társadalombiztosítás és a helyi önkormányzatok kb. egynegyed-egynegyed arányt képviselnek, míg a decentralizált alapok aránya elhanyagolható. A központi költségvetés bevételeit, kiadásait és ezek egyenlegét logikailag három csoportba sorolhatjuk: • • • elsődleges egyenleg, mely a központi költségvetés valódi, állami funkcióiból adódó tételeit tartalmazza GFS-rendszerű egyenleg: az elsődleges egyenleg és a kamattételek összege folyó (teljes) egyenleg: minden tételt magában foglaló kategória. A folyó tételek tehát tartalmazzák a tőketételeket és a kamattételeket is. A

tőketételek alapvetően kétfajták lehetnek: vagyonértékesítésből származó bevételek (privatizációs bevételek), valamint a hitelfelvételekből származó bevételek (kiadások). A vagyonértékesítés és a hitelfelvétel összegei befolynak ugyanis, de nem tekinthetők valódi állami bevételeknek, hiszen az első esetben az állam vagyonának átrendeződéséről, az utóbbi esetben pedig olyan pénzbevételről van szó, melyet vissza kell fizetni. A központi költségvetés bevételei jogcímek alapján az alábbi tételcsoportokra bonthatók: • • • • • • adó és adójellegű bevételek: adó, tb járulék, vámok, állami monopólium nem adójellegű bevételek: illetékek, díjak, bírságok tőkejellegű bevételek egyoldalú (viszonzatlan) tételek ( adományok, juttatások, segélyek) az állami vagyonhoz kapcsolódó bevételek a többi alrendszer központi költségvetésbe fizetett tételek. Adó és adójellegű bevételek Adók: -

közvetlen adók: SZJA, vállalati jövedelem adó (társasági adó), vagyonadó - közvetett (indirekt) adó: forgalmi adó, értéknövekedési adó, fogyasztási adó TB járulék: a munkabérek arányában a munkavállalók és a munkaasdók, valamint a szabad foglalkozásúak egyaránt fizetik. Vám: a vámhatárt átlépő áruforgalomra vetik ki a jogszabályban meghatározott mértékben és feltételek szerint. Állami monopólium: bizonyos áruk termelésére, forgalmazására, vagy vaéamely szolgáltatás nyújtására kizárólag az állam joga. E tételek közül az adó és adójellegű, valamint a nem adójellegű bevételekkel részletesen foglalkozunk anyagunk további részében. A központi költségvetés bevételei között döntő arányt (közel 90 %-os nagyságrendben) az adó- és adójellegű bevételek képviselnek. A legnagyobb bevételi tételt a fogyasztáshoz kapcsolódó adók jelentik. A tőkejellegű bevételek hazánk esetében különösen

fontosak voltak a kilencvenes években, mert a devizában beáramló privatizációs források segítettek a folyó fizetési mérleg passzívumának finanszírozását, valamint a külső adósságállomány csökkenésének elérését. Az egyoldalú (más néven viszonzatlan) tételek a központi költségvetésbe befizetett adományok, segélyek, juttatások összege. Az államháztartás másik három alrendszerének befizetései a központi költségvetésbe csekély súlyúak, mert a kiadási oldalon – a decentralizált alapok kivételével – a kiadási tételek nagyobbak. Kiadások  központi költségvetés sajátos kiadásai  egyedi és normatív támogatás  közszolgálati műsorszolgáltató támogatása  fogyasztási árkiegészítés  lakásépítési támogatás  családtámogatás, szociális juttatás  központi költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok  államháztartási alrendszer támogatása  társadalmi

önálló szervezet támogatása  nemzetközi pénzügyi kapcsolatok kiadásai  adósságszolgálat, kamattérítés  tartalékok  vagyonnal kapcsolatos kiadások  kormányzati rendkívüli kiadások  állam által vállalt kezesség biztosítása  adósság átvállalás  az EU költségvetéséhez hozzájárulás fizetése A kilencvenes években Magyarországon a legnagyobb két tétel az adósságszolgálat (tőketörlesztés és kamatfizetés) és a központi költségvetési szervek kiadási tétele volt. A külső és belső államadósság csökkenésével az adósságszolgálati sor jelentőssége csökkent. Külön figyelmet érdemel az egyéb kiadásokon belül az állami kezességvállalás kérdése. Az állami kezességvállalás nem valódi kiadási tétel tervezéskor, hiszen ez egy feltételes jövőbeli kötelezettségvállalás (ún. mérlegen kívüli tétel) Realizálása esetén az állam általában egyszerű kezességet vállal, azaz a

sortartási kifogás él. Végül érdekes tétele a kiadásoknak az általános tartalék és a céltartalék. Általános tartalék képzésére az előre nem látható események bekövetkezése esetén felmerülő kiadások áthidalására, céltartalék képzésére előre ismert, de nagyságában bizonytalan károk esetén kerül sor. 3. Kapcsolat más alrendszerekkel  önkormányzatnettó módon  elkülönített állami pénzalapokbruttó módon  társadalombiztosításkülön törvényhiányt rendezi a központi költségvetés A központi költségvetés és a helyi önkormányzat kapcsolata A helyi önkormányzatok bevételeit kiegészíti a.) Állami támogatással - Normatív állami hozzájárulás - Felhasználási kötöttséggel járó állami támogatás többféle jogcímen vehető igénybe (színházak támogatása, címzett és céltámogatások, kiegészítő támogatások) b.) Átengedett és megosztott bevételek (adó és illeték bevétel egy

részének átengedése) - SZJA - Gépjármű adó - Illeték bevételek A megosztást a mindenkori törvényben szabályozzák. A helyi önkormányzatokat illetve intézményeiket adófizetési kötelezettség terheli, ha vállalkozási tevékenységből eredményük keletkezik. A társadalombiztosítási alapokkal való kapcsolat • • Hitelt nyújt a Nyugdíjbiztosítási Alapnak és az Egészségbiztosítási Alapnak garanciavállalási kötelezettsége alapján. Átmeneti hiány esetére kamatmentesen, illetve kamat mellett nyújt hitelt jegybanki kamat mértékével. • Elkülönített pénzalapok A Kincstár az elkülönített alapok kiadási előirányzataira addig teljesít kifizetést, amíg az alapok bevételei és az előző évi maradványa erre fedezetet biztosítanak és a bevételek és a kiadások egyenlege nem haladja meg a jóváhagyott különbséget. Kivételt képez a munkanélküli járadék, előnyugdíj, nyugdíj előtti munkanélküli segély,

jövedelempótló támogatás és ezek közterheinek befizetése. 4. Az Európai Unió költségvetéséhez való kapcsolódás megjelenése mind a bevételi, mind a kiadási oldalon Az Európai Unió többéves (jelenleg hétéves) költségvetési kereteket (pénzügyi perspektívákat) fogad el. A jelenlegi, 2007 és 2013 közötti végleges költségvetés elfogadására hosszú vita után 2006-ban került sor. A közös költségvetés legfontosabb reformjai közé az 1998-as Delors I. csomagot (amely a negyedik forrást is bevezette), az 1992-es, a bevételi oldalt és a strukturális kiadásokat növelő Delors II. csomagot, valamint az 1999-ben elfogadott, a kibővítés kiadásait is magába foglaló AGENDA 2000-t sorolhatjuk. A költségvetés bevételi oldala Tradicionális saját források (TOR), amelyek a közös vámunió és a közös agrárpolitika működéséből származnak. Ezek egyrészt a kívülálló, harmadik országokból származó import utáni

vámokat, másrészt a mezőgazdasági vámokat és a cukorilletéket tartalmazzák. A TOR tehát tisztán uniós bevétel, és közvetlenül következik az EU-szabályokból, ugyanakkor a tagállam szedi azt be. Ezért a beszedett összeg bizonyos százalékát visszatarthatja, a beszedés költségeinek finanszírozására (ennek mértéke 2002-től kezdődően 25 százalék, korábban 10 százalék volt, ma már a vámok, mezőgazdasági vámok 34% -t elérik). Hozzáadottérték-adó (áfa)-alapú saját forrás: ez minden tagállamra azonosan vonatkozó egységes kulcs alkalmazásával történik, amelyet az uniós szabályozásnak megfelelően kiszámított, harmonizált tagországi hozzáadottérték-adó-alapra kell vetíteni. A hozzáadott értékű adóalapnak 2007-től 0,3 százalékát kell befizetni (2001-ig ez 1 százalék volt, míg 2002 és 2003 között 0,75, 2004 és 2007 között 0,5 százalék). 2007-2013 között a nagy nettó befizető országok esetében

alacsonyabb mértékű a befizetés: Ausztria 0,225, Németország: 0,15, Hollandia és Svédország esetében: 0,10 százalék. Az áfa-alap nem haladhatja meg a tagállam bruttó nemzeti jövedelmének (GNI) 50 százalékát. A bruttó nemzeti jövedelem (GNI) alapú forrás célja, hogy mindenképp fedezni lehessen az EU-költségvetés kiadásait, még akkor is, ha a többi forrás nem elegendő azok finanszírozására. Ezt a forrást az összes tagállam nemzeti jövedelmének összegére vonatkoztatott egységes kulcs alkalmazásával számolják ki. A kulcs meghatározása mindig az éves költségvetési eljárás alatt történik, a szükségleteknek megfelelően (2005-ben pl.: 0,76% volt). A fentieken kívül egyéb bevételi forrást is megkülönböztetünk (például ide tartoznak a bírságokból származó bevételek) A költségvetés kiadási oldala 2007 és 2013 között A Fenntartható növekedés elnevezés jól tükrözi az Európai Unió egyik legfontosabb

célkitűzését. A közös költségvetés legnagyobb kiadási fejezete két nagy részből áll, a versenyképességi és a kohéziós alfejezetekből. A Versenyképesség a növekedésért és foglalkoztatásért elnevezésű alfejezet forrásai mintegy 20 százalékát teszik ki a fejezet összes kiadásainak, és a hetedik kutatási keretprogram végrehajtása, valamint a Transzeurópai Hálózatok kiépítése mellett az egyes politikaterületek versenyképesség növelő kezdeményezéseit is támogatja A Kohézió a növekedésért és foglalkoztatásért alfejezet a Strukturális Alapok (Európai Szociális Alap, Európai Regionális Fejlesztési Alap) és a Kohéziós Alap, új hármas célrendszer (konvergencia, regionális versenyképesség és foglalkoztatás, európai területi együttműködés) mentén felhasználásra kerülő forrásait tartalmazza. A természeti erőforrások megőrzése és kezelése fejezet három nagy területre koncentrál: a mezőgazdaságra, a

vidékfejlesztésre, valamint a környezetvédelemre. 2007-ig az EU költségvetésének legnagyobb kiadási tételét a közös agrárpolitikára fordították. 2007-től a mezőgazdasági kiadások részaránya csökkent, ezzel párhuzamosan az agrárpolitikai reformok következtében megerősödött az önálló vidékfejlesztési politika. A korábbi Európai Mezőgazdasági Garancia- és Orientációs Alap helyett két önálló eszköz működik: az Európai Mezőgazdasági Garancia Alap, valamint az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap. A környezetvédelem szerepének fontosságát, horizontális célkitűzéssé válását a kiadási összegek növekedése is jelzi. Az Uniós polgárság, szabadság, biztonság és jog érvényesülése fejezet a bel- és igazságügyi együttműködés területeit (különös tekintettel a migrációra), az oktatási, kulturális és ifjúsági programokat, a fogyasztóvédelmi, egészségügyi és élelmiszerbiztonsági

együttműködést támogatja. A strukturális műveletek finanszírozása 33%. Fő cél: a fejlettségi különbségek mérséklése, az infrastruktúra fejlesztése. Belső politikák finanszírozása 7%. Pl. iparpolitika, közlekedési politika, átmeneti kiadások ( intézményépítés, schengeni intézkedések) Tartalékok 2%. Nem várt többletkiadások finanszírozása(monetáris, garancia, vészhelyzeti tartalékok) Kibővítés Előcsatlakozási eszközök ( mezőgazdasági, szerkezetváltás, infrastruktúrális fejlesztések) Az EU mint globális partner címszó alá tartoznak az unión kívül álló országokkal kapcsolatos programok tételei, így a közös kereskedelempolitika, a fejlesztési együttműködés, a közös kül- és biztonságpolitika, valamint a humanitárius segítségnyújtás eszközei. Itt szerepelnek az új szomszédságpolitika alapjai (IPA - Előcsatlakozási Eszköz, ENPI - Európai Szomszédsági és Partnerségi Eszköz) számára

elkülönített források is. Az Igazgatás (Adminisztráció) fejezetben találhatók az Unió működtetéséhez szükséges összegek. Ezek nagyobb részét a brüsszeli Bizottság apparátusának működtetése teszi ki Ellentételezések: A 2007-ben csatlakozott két ország, Románia és Bulgária kompenzációt kap 2007 és 2009 között annak érdekében, hogy tagságuk első éveiben nettó pozíciójuk kedvező legyen. 4. A költségvetési tervezés módszertana A költségvetési tervezés alapelvei, a nyilvánosság, átláthatóság követelménye. A takarékos állami gazdálkodás követelményrendszere, az egyenlegszabály, az ellentételezés szabálya. A Költségvetési Tanács feladatai. A gazdaságosság, hatékonyság, eredményesség értelmezése A módosított bázisszintű tervezés, feladattervezés, teljesítménytervezés jellemzői Költségvetési tervezés szakmai és szervezési feladatai: - követelmények, előírások, előfeltételek és

módszertan megállapítása illetve érvényesítése - a költségvetési keretszámokkal és szakmai követelményekkel összhangban a szakmai feladatellátás meghatározását - az éves költségvetés megvalósítási és teljesítménytervének kidolgozását. A költségvetési tervezés számszaki feladatai magukban foglalják: - a költségvetési kiadások, bevételek, támogatások előirányzatainak, - a költségvetés finanszírozási tervének, - a költségvetési szerv létszám előirányzatának, feladatellátása tárgyi feltételeinek, - a feladatellátást jellemző és a normatív hozzájárulásokhoz kapcsolódó mutatószámok (kapacitás, feladat, teljesítmény és eredménymutatók) körének, illetve értékeinknek kidolgozását és megállapításait. Tervezés szakaszai 1.szakasz a tervezés fő kereteit meghatározó költségvetési irányelvek- helyi önkormányzat, helyi kisebbségi önkorm. esetén a költségvetési koncepció összeállítása

Ehhez alapadatokat szolgáltatnak: - makroszintű adatok (előrejelzések, pénzügyi számítások, ágazati stratégiai koncepciók) - kormányprogram, önkormányzati gazdasági program - Nemzeti fejlesztési terv - előző évek zárszámadási adatai és jelentései - gazdasági és ágazati statisztikai adatok és jelentések. A tervezésben közvetlenül részt vevő szervek: - Pénzügyminisztérium - Fejezetek - Önkormányzati Minisztériumönkormányzatokkal összefüggésben - Alapok kezelői - A Magyar Államkincstár 2.Pénzügyminiszter tájékoztatója (tervezési körirat) A pénzügyminiszter tervezési köriratot ad ki a költségvetési irányelvek, illetve a Kormány határozata alapján: - a költségvetési tervezés egyes munkaszakaszai szerinti feladatokról - az érvényesítendő követelményekről és előfeltételekről, - az általános és ágazati prioritásokról, az összehangolási feladatokról, - a pénzügyi és naturális tervezési adatokról,

az állami költségvetés fejezeti költségvetési javaslatában szereplő előirányzatok levezetésének tartalmáról és formájáról, - a tervezéshez használt dokumentumokról és az előírt adatszolgáltatások teljesítésének módjáról. 3. Állami költségvetés elkészítése a) Költségvetési javaslatok kidolgozása - fejezetek tervezési feladataisaját területre a PM-hez hasonló körlevelet, intézkedést kell kiadnia - intézményfenntartáson alapuló tervezés - feladatalapú tervezés - programalapú tervezés - normatív tervezés (Jelenleg bázis alapon tervezünk.) A fejezetet irányító szerv a fejezeti költségvetési javaslat kialakításakor a költségvetési szerveit is bevonja. b) A költségvetési szervek, központi és fejezeti kezelésű előirányzatok költségvetési javaslata szerkezete: alapelőirányzat + előirányzat többlet = javasolt előirányzat Alapelőirányzat: előző évi eredeti előirányzatának a szerkezeti

változásokkal és szintrehozásokkal módosított összege. (Szerkezeti változás plmegszűnő feladatok előirányzatának törlése; előző évben tartós jelleggel átadott illetve átvett előirányzatok; feladat átadásból átvételből, megszűnésből, intézmény átszervezésből adódó előirányzat változások; bevételi előirányzatok változása; kiemelt előirányzatoknak a feladatstruktúra, többletbevétel miatti módosulása.) Szintrehozás: előző évben nem teljes éven át ellátott, a költségvetésbe szerkezeti változásként beépült feladatok, finanszírozási kötelezettségek egész évi kiadási és bevételi előirányzatának megfelelő összegű kiegészítését. Az előirányzati többlet egyszeri jellegű vagy a következő évek költségvetésébe beépülő lehet. c) A költségvetési javaslat egyeztetése, összesítése, megküldése Egyeztetések: - tárcán belül - PM-mel. A fejezetet irányító szerv megállapítja az

irányítási alá tartozó azon költségvetési szervek éves költségvetését, illetve költségvetési keretét és azon kiemelt kiadási és bevételi előirányzatokat, amelyek megállapítása nem tartozik az Országgyűlés, a Kormány, vagy törvény alapján más személy, szerv, testület hatáskörébe, valamint jóváhagyja az alapok részlete (elemi) költségvetését. A véglegesített fejezeti költségvetési javaslatot a fejezetet irányító szerv megküldi a pénzügyminiszter részére a tervezési köriratban megadott részletezettségben és határidőre. A fejezeti költségvetési javaslathoz csatolni kell a költségvetési javaslatokban található információk lényeges elemeinek kiemelésével készített szöveges indoklást. - Az Országgyűlés részére történő benyújtás A költségvetési törvényjavaslat OGY elé történő beterjesztését követő 45 napon belül véglegesíti az éves költségvetése tervezetét és azt megküldi az

irányító szervnek. d) Az alapok költségvetési javaslata Az alapok kezelői az alapok irányítására kijelölt miniszterek közreműködésével, a kormány által elfogadott irányelvek alapulvételével, a tervezési köriratban foglaltak szerint alaponkéntés a TB pénzügyi alapjai esetében összevontan is – elkészítik az alapok költségvetési javaslatának tervezetét, valamint számszaki és szöveges indoklását, és azt megküldik a pénzügyminiszternek. Országos kisebbségi önkormányzatok költségvetése e) Az országos kisebbségi önkormányzat költségvetési határozatának előkészítése és annak elfogadására a helyi önkormányzatokra nézve megállapított szabályokat az Ámr.40§-ban foglalt kiegészítésekkel együtt kell alkalmazni azzal, hogy a képviselő- testület hatáskörét az országos kisebbségi önkormányzat közgyűlése gyakorolja, a polgármester feladatait az orsz. kis.önk elnöke, a jegyző feladatait az orszkisönk

hivatalvezetője látja el, és költségvetési rendeleten az orsz.kisönkköltségvetési határozatát kell érteni 2008.évi LXXV(75) tv a takarékos állami gazdálkodásról és a költségvetési felelősségről A felelős költségvetési politika célja az államadósság hosszútávon fenntartható szintjének elérése a költségvetés tartósan egyensúly közeli állapotának biztosítása révén. A költségvetési politika hosszútávon szolgálja az ország regionális és globális versenyképességét azáltal, hogy az állami újraelosztás mértékét az ehhez szükséges szintre korlátozza. A költségvetési politika rövid- és középtávú céljait e törvény rendelkezései szerint az állami költségvetésről szóló törvény, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletek állapítják meg. A költségvetés-politikai szabályokat az Áht.(1992XXXVIIItv) által és a (2) bekezdésben meghatározott fogalmak figyelembe

vételével kell alkalmazni. A költségvetés-politikai szabályok alapvető fogalmai: - egyenlegromlás: a többlet csökkenése vagy a hiány növekedése, - tárgyév: az az év, amelyre vonatkozóan a költségvetési törvény a költségvetési tételek részletes felosztását tartalmazza, - reálérték: a pénzben kifejezett érték és az árindex hányadosa, - árindex: az általános árszínvonalat, illetve annak megváltozását kifejező index. e törvény alkalmazásában, amely időszakokra rendelkezésre áll, a bruttó hazai össztermék deflátorát, egyéb esetekben a fogyasztói árindexet jelenti, - technikai kivetítés:a költségvetési bevételek és kiadások várható alakulására vonatkozó olyan számítás, amely a magángazdasági és demográfiai folyamatok, valamint a kihirdetett jogszabályok, jogerős bírósági döntések és az állami feladatok ellátásához szükséges erőforrások árszínvonal-változásából eredő

értékváltozásának hatását veszi figyelembe, - magángazdasági és demográfiai tényezők: olyan gazdasági hatással járó tényezők, amelyeket a költségvetési politika nem képes közvetlenül kontrollálni, így különösen a népesség száma és összetétele, a magánszektor szereplőinek gazdasági döntései, vagy az éghajlati és világgazdasági hatások. Költségvetés-politikai szabályok a központi alrendszerre A költségvetési törvényben meg kell határozni a tárgyévet követő második évre vonatkozó elsődleges egyenlegcélt úgy, hogy - az elsődleges egyenlegcél nem lehet elsődleges hiány, és - az államadósság reálértéke a tárgyévet követő második év végén várhatóan ne haladja meg az államadósságnak a tárgyévet követő év végére várható értékét, valamint az államadósság reálértéke a tárgyévet követő második év végén várhatóan ne haladja meg az államadósságnak a tárgyévet megelőző

második év végi értékét. Amennyiben a költségvetés tervezéséhez alapul vett technikai kivetítés alapján az elsődleges egyenleg várható összege a tárgyévben és az azt követő négy évben kedvezőbben alakul az egyenlegcélnál, akkor az egyenlegcélok és az egyenleg várható összege közötti különbözetet évenkénti bontásban Stabilitási és Adóreform Alapként kell nyilvántartani. A Kormány köteles a Stabilitási és Adóreform Alap összegének megfelelő mértékű adócsökkentési programot tartalmazó jogszabály-módosítást előterjeszteni. Egyenlegszabály, ellentételezés szabálya Egyenleg - szabály középtávra: A 2010 és 2011 években a kormány olyan költségvetési törvényjavaslatot köteles benyújtani, amely biztosítja a maastrichti deficitmutató értékének előző évi értékéhez viszonyított csökkenését. Egyenleg – szabály hosszú távra: Reáladósság – szabály: A 2012.évtől kezdve az elsődleges

költségvetési egyenlegre vonatkozó célokat a reálértéken nem növekvő államadósság követelménye alapján kell kialakítani. Kötelező ellentételezés szabálya: sem a szaktörvények, sem a módosító indítványok nem ronthatják a költségvetési egyenleget sem a tárgyévben, sem az azt követő évben. A költségvetési fegyelmet és átláthatóságot biztosító eljárási szabályok A költségvetési politika fenntarthatóságának biztosítása érdekében a költségvetés tervezésének a valós gazdasági folyamatokon és megalapozott előrejelzéseken kell alapulnia. Az OGY döntéseinek - megalapozott költségvetési hatásvizsgálaton kell alapulniuk, - biztosítaniuk kell, hogy elfogadásuk esetén sem a kihirdetés évében, sem az azt követő naptári évben sem a költségvetési egyenleg, sem a külső tételek egyenlege ne romoljon a technikai kivetítéshez képest. A Költségvetési Tanács feladatai A Költségvetési Tanács az

Országgyűlés törvényhozási tevékenységét támogató háromtagú testület, amely tevékenysége során nem utasítható, csak a törvényeknek van alárendelve. A Költségvetési Tanácsot az OGY kilenc éves időtartamra választja, tagjai nem választhatók újra. A Tanács egy-egy tagjává választható személyt a köztársasági elnök, az Állami Számvevőszék elnöke és a Magyar Nemzeti Bank elnöke jelöli. A jelölt személyeket az OGY költségvetési ügyben feladatkörrel rendelkező bizottsága meghallgatja. A Tanács feladatai: - makrogazdasági előrejelzéseket készít, - a költségvetési adatokra vonatkozóan technikai kivetítést készít, - a költségvetési tervezéssel, előrejelzéssel és hatásvizsgálattal kapcsolatos módszertani ajánlásokat készít, - becslést készít mind a benyújtást követően, mind a zárószavazást megelőzően a költségvetési és pótköltségvetési törvényjavaslatok, valamint minden olyan, az OGY által

tárgyalt törvényjavaslat költségvetési hatására vonatkozóan, amely külső tételek alakulására befolyással lehet, - becslést készíthet az OGY által tárgyalt zárószavazás előtti módosító javaslatok költségvetési hatására - megkeresésükre a feladatkörébe tartozó kérdésekről tájékoztatja a köztársasági elnököt, az országgyűlési biztosokat, az ÁSZ elnökét, az MNB elnökét és az OGY bizottságait, - tájékoztathatja az OGY költségvetési ügyekben feladatkörrel rendelkező bizottságát vagy a kormányt a költségvetési fegyelem megtartását és az államháztartás átláthatóságát célzó jogszabály-alkotási javaslatairól, - véleményezi a költségvetési elszámolási és számviteli tárgyú jogszabályok tervezeteit. A Költségvetési Tanács által készített előrejelzéseket, becsléseket és ajánlásokat a Költségvetési Tanács honlapján közzé kell tenni. Ezek az előrejelzések nem tartalmazhatnak

minősített adatot és a törvény által védett egyéb titkot, továbbá nem okozhatják ezek nyilvánosságra kerülését. A Költségvetési Tanács tevékenységéről és feladatkörét érintő tapasztalatokról évente beszámol az OGY-nek. A gazdaságosság, hatékonyság, eredményesség értelmezése: Gazdaságosság: az erőforrások felhasználásához kapcsolódó kiadás/ráfordítás az adott piaci és jogszabályi körülmények között elérhető legkisebb legyen, a jogszabályban meghatározott, illetve általánosan elvárható minőség mellett. Hatékonyság: a nyújtott szolgáltatások és az előállított termékek értékének (vagy azokból származó bevételnek) és a felhasznált erőforrásokhoz kapcsolódó kiadásnak (vagy ráfordításnak) a különbsége az adott piaci és jogszabályi körülmények között elérhető legnagyobb legyen. Eredményesség: a kitűzött célok- az elfogadott módosításokat, változó körülményeket

figyelembe véve – megvalósuljanak, a tevékenység tervezett és tényleges hatása közötti különbség a lehető legkisebb mértékű legyen vagy a tényleges hatás legyen kedvezőbb a tervezettnél. A módosított bázisszintű tervezés, feladattervezés, teljesítménytervezés jellemzői a) az intézményfenntartáson alapuló tervezés feltétele, hogy aa) a feladat ellátására az adott intézményi keret és méret optimális volta megkérdőjelezhetetlen, ab) az intézményméret időszakonként felülvizsgálatra kerül, ac) más formában történő feladatellátás jellegénél fogva nem alkalmazható vagy nem célszerű, b) a feladatalapú tervezés feltétele, hogy ba) a feladat tartalma megfogalmazható, más feladatoktól elkülöníthető, a feladat végrehajtása követhető, eredménye megítélhető, bb) a kiadás, bevétel egyértelműen elkülöníthető és hozzárendelhető a feladathoz, bc) a ba)-bb) pontra vonatkozó információk felhasználásának

adottak a személyi, tárgyi feltételei, c) a programalapú tervezés feltétele, hogy - a feladatalapú tervezés feltételei mellett - a feladatmegoldás folyamata, menet közbeni értékelése megtervezhető, d) a normatív tervezés feltétele, hogy da) a feladat-, teljesítmény-mutató egységére a feladatmegoldás költséghatékony módjával számított fajlagos támogatás állapítható meg, db) a finanszírozás hozzájárulás jellegű, és feladat-, teljesítmény-mutatóra vetített fajlagos támogatással egyenlő elbírálás érvényesíthető a kedvezményezettek között. Bázis előirányzat: az aktuális tervévet megelőző évi eredeti előirányzat korrigálva az év közbeni szerkezeti változások összegével. Ezt az összeget veszik alapul a tárgyévi előirányzat összegének tervezésénél. 5. Az általános tartalék, a céltartalék és más tartalékok megjelenése a központi költségvetésben, a tartalékképzés célja. A központi

költségvetési egyenleg számszerű meghatározásának statisztikai módszerei. A hiány, az államadósság értelmezése és finanszírozásának célja, eszközei és intézményi keretei. Általános tartalék - A központi költségvetésben kell képezni az előre nem valószínűsíthető, nem tervezhető kiadásokra illetve az előirányzott, de elháríthatatlan ok miatt elmaradó bevételek pótlására. A költségvetés alaptevékenységének ellátása során keletkezett pénzmaradványból, előirányzat-maradványból tevődik össze, amelyet növelhet a vállalkozási tevékenység takarékos és gazdaságos ellátásának eredményeként előálló megtakarítás összege. - A tartalék a költségvetési szerv döntésétől függően – a vonatkozó gazdálkodási előírások figyelembevételével használható fel akár működési, akár fejlesztési felhalmozási célokra. - Mértékét az államháztartásról szóló törvény a központi költségvetési

kiadási főösszegéhez mérten százalékos sávban határozza meg. Az általános tartalék előirányzata nem lehet több, mint a központi költségvetési főösszeg 2%-a és nem lehet kevesebb mint 0,5 %. - A bevételek elmaradása esetén az általános tartalék egy része vagy egésze zárolható, illetve törölhető. - Az általános tartalék terhére – az éves hatást tekintve annak legfeljebb 40 %-os mértékéig vállalható kötelezettség az első félévben. Ennél nagyobb kötelezettségvállaláshoz az Országgyűlés jóváhagyása szükséges. - Az általános tartalék terhére a tárgy időszakot megelőzően kötelezettség nem vállalható. Az általános tartalékból elszámolási, valamint visszatérítési kötelezettséggel nyújtott támogatás összegével, illetve annak fel nem használt részével az adott évi általános tartalék előirányzatát a Kormány megnövelheti. Áht 25. § (1) A központi költségvetésben általános tartalékot

kell képezni az előre nem valószínűsíthető, nem tervezhető kiadásokra, illetve az előirányzott, de elháríthatatlan ok miatt elmaradó bevételek pótlására. (2) A bevételek elmaradása esetén az általános tartalék egy része vagy egésze zárolható, illetve törölhető. 26. § (1) Az általános tartalék előirányzata nem lehet több, mint a központi költségvetés kiadási főösszegének 2%-a és nem lehet kevesebb, mint annak 0,5%-a. (2) Az általános tartalék terhére - az éves hatást tekintve - annak legfeljebb 40%-os mértékéig vállalható kötelezettség az első félévben. Ennél nagyobb kötelezettségvállaláshoz az Országgyűlés jóváhagyása szükséges. (3) Az általános tartalék terhére a tárgyidőszakot megelőzően kötelezettség nem vállalható. (4) Az általános tartalékból elszámolási, valamint visszatérítési kötelezettséggel nyújtott támogatás összegét, illetve annak fel nem használt részét az Egyéb

vegyes bevételek számlára kell befizetni, amellyel az adott évi általános tartalék előirányzatát a Kormány megnövelheti. Céltartalék Előre látható jogcímen jelentkező többletkiadások, illetve veszteségek ellensúlyozására előirányzott, félretett összeg. Az államháztartás céltartalékait előre meghatározott jogcímen (rendeltetéssel írják elő, amikor a kedvezményezettek pontos köre és a kifizetések összege egyenként (emellett általában a szükséges főösszeg) nem ismert. 2010. évben új tartalékként jelent meg a gazdasági válság miatt a kockázati tartalék A központi költségvetési egyenleg számszerű meghatározásának statisztikai módszerei A költségvetési bevételek és kiadások különbözetét, vagyis az államháztartás egyenlegét elemezve képet kaphatunk a költségvetési politika makrogazdasági hatásairól és az államadósság alakulásában játszott szerepéről. A költségvetési pénzügyekkel

kapcsolatos döntések meghozatalakor, vagyis a fiskális politika gyakorlatában ezekkel a hatásokkal feltétlenül tisztában kell lenni. Az átfogó értékeléshez többféle egyenlegmutatót is ismernünk kell, mivel a különféle mutatóknál másképpen határozzák meg a számításba vett bevételek és kiadások körét, illetve máshol húzzák meg az állam határait. Hiány (passzívum, deficit): Bevétel<Kiadás Többlet (aktívum, szufficit): Bevétel> Kiadás Legfontosabb mutató: GDP-hez viszonyított egyenleg aránya Statisztikai módszerek GFS egyenleg Nemzetközi Valuta Alap (IMF) statisztikai rendszere A Nemzetközi Valuta alap (IMF) statisztikai rendszerét a Kormányzati pénzügyi Statisztikák Rendszerének (angol rövidítéssel: GFS – Government Finance Statistics) nevezzük. A GFS szerinti mérés alapelve, hogy mind a bevételi, mind a kiadási oldalon csak a folyó tételeket veszi számításba, kiszűri a tőkejellegű pénzmozgásokat, azaz a

hitelfelvételeket, adósságszolgálat tőketörlesztő részét és az értékpapír viaszvásárlásokat. Tartalmazza viszont a privatizációs bevételeket, a folyó kamatbevételeket és a folyó kamatkiadásokat. Az elsődleges egyenleg hazai meghatározásakor a GFS egyenlegből indulunk ki. Kiszűrjük a felvett és adott hitelek kamategyenlegét és az MNB és a központi költségvetés közötti elszámolásokat. Az elsődleges egyenleg így halmozódást nem tartalmazó, konszolidált egyenleg. Az SNA (System of National Accounts) az elsődleges egyenlegből kiszűri a privatizációs bevételeket, tekintettel azok átmeneti jellegére. A bruttó egyenleg a központi költségvetés valamennyi bevételét és kiadását tartalmazza, függetlenül attól, hogy folyó vagy tőkejellegű. Tartalmazza tehát az elsődleges egyenleget, a belföldi és külföldi kamatfizetéseket és a tőketörlesztéseket is. Az operacionális deficit Az operacionális deficit

meghatározásakor figyelembe vesszük az infláció tervezett, illetve tényleges hatását a nominális deficitre, azaz kiszűrjük azt. Az infláció elsősorban a kamat egyenleget torzíthatja jelentősen. Az operacionális deficit számításakor az elsődleges egyenleget, s a kamatfizetésekből pedig csak a reálkamatrészt vesszük figyelembe. A konszolidált operacionális deficit nem tartalmazza a jegybank és a központi költségvetés pénzügyi kapcsolatát. A hiány és az államadósság finanszírozása A költségvetési (államháztartási) hiány finanszírozásának három, makrogazdasági hatásait illetően jelentősen eltérő módozata van. - Elvileg lehetséges a jegybank által nyújtott kedvezményes hitelekkel történő deficitfinanszírozás (ez jellemző volt nálunk is a tervgazdaság időszakában, mára azonban már teljesen megszűnt). A kormányzat számára ez előnyösnek látszó módszer lehet, hiszen jóval olcsóbb a többi

finanszírozási módnál. Nemzetgazdasági szempontból viszont hátrányt jelent, hogy a valóságosnál kisebbnek mutatja az adósságszolgálat terheit, hajlamosabbá teszi a kormányzatokat a túlköltekezésre, és a jegybanki pénzteremtésen keresztül növeli az inflációt. A mai európai szabályozás alapelve a központi bankok függetlensége, ami az árstabilitás fenntartásának intézményi biztosítékát jelenti; a kormányok nem gyakorolhatnak nyomást a központi bankokra. Tilos a költségvetés közvetlen jegybanki finanszírozása A magyar Jegybanktörvény összhangban van ezzel a szabályozással. - A hiány másrészről finanszírozható piaci módon és feltételekkel a belföldi pénzpiacokról is, államkötvények és kincstárjegyek kibocsátásával. Ez a finanszírozási forma az államnak drágább az előzőnél, különösen akkor, ha nagy a lejáró adósságok törlesztése és a hiány miatt fellépő finanszírozási igény, vagy nem megfelelő

az állampapírok iránti kereslet. - A deficit harmadszor finanszírozható a külföldi pénzpiacokról is, hitelfelvétel és kötvények kibocsátása útján. Ez előnyös lehet, ha a devizaadósság kamata kisebb, vagy a tartozás lejárata hosszabb, mint a hazai pénzpiacokról történő forrásszerzés esetében, de hátrányos, ha a visszafizetésig a nemzeti valuta jelentősen leértékelődik. Ilyenkor a lejáró devizaadósság törlesztése vagy megújítása tetemes költséggel járhat. Az adósságkezelési stratégia feladata, hogy kidolgozza az államadósság összetételének, lejárati szerkezetének optimális arányait, amelyek mellett minimalizálhatók a költségek, javítható a finanszírozás biztonsága az állampapírok lejárati hosszának növelése vagy időbeni szétterítése útján. Az 1990-es évek elejéig a külföldi hiteleket a Magyar Nemzeti Bank vette fel a saját nevében, és kölcsönözte tovább kedvező kamatozású forinthitelek

formájában a költségvetésnek, mivel a nyugati pénzügyi körök a kommunista államok kormányaival kevésbé voltak hajlandóak hitelügyleteket kötni, mint a központi bankokkal (noha persze azok is szoros politikai kontroll alatt álltak, mint minden fontos közintézmény). Így a külföldi államadósság az MNB mérlegében szerepelt. A költségvetés csak a hitelfelvétel idején számított forintérték után fizetett kamatot, az időközben bekövetkezett leértékelődések miatti átértékelési különbözetet mint "nullás állományt" tartották nyilván, amely - nevéből is kitűnően - nem kamatozott. A tartozás a költségvetés szempontjából úgy viselkedett, mintha leértékelődés nem is lett volna; az adósság forintban kimutatott értéke a valóságosnál kisebbnek mutatta az állam tartozását. Az adósságterhek részbeni átvállalása a központi bank kvázi-fiskális tevékenységének része volt. Amikor azután az

államadósság-ügyeket a költségvetés visszavette a központi banktól, a kamatmentes adósság helyébe az MNB-vel szembeni kamatozó devizatartozás lépett, és a költségvetés kamatterhei hirtelen megugrottak. Az adósságrendezés azonban segítette a gazdasági tisztánlátást azáltal, hogy láthatóvá váltak a külföldi államadósság tényleges kamatterhei. A hiány finanszírozását és az adósságkezelést korábban a Magyar Államkincstár keretében, 2001. óta pedig részvénytársasági formában működő Államadósság Kezelő Központ Zrt végzi. Az Államadósság Kezelő Központ Részvénytársaság (ÁKK Rt.) egyszemélyes állami tulajdonú részvénytársaság. Az ÁKK Rt részvényei névre szólóak és forgalomképtelenek Az ÁKK Rt. alapítója pénzügyminiszter (az államháztartásért felelős miniszter), aki a részvénytársaság működése során gyakorolja az alapítói jogokat azzal az eltéréssel, hogy az igazgatóság

jogkörét nem vonhatja el. Sajátosan alakul a részvénytársaság felügyelő bizottságának a feladatköre, ugyanis az Áht. kimondja, hogy az ÁKK Rt felügyelő bizottságának hatásköre nem terjed ki az államadósság-kezelési stratégia, az ezzel kapcsolatos teljesítménymutatók és a finanszírozási tervek véleményezésére. Egyebekben az ÁKK Rt működésére a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV törvény (Gt) egyszemélyes részvénytársaságokkal kapcsolatos szabályait kell megfelelően alkalmazni. Gazdálkodását illetően az ÁKK Rt. a vagyonával önállóan gazdálkodik a vonatkozó jogszabályok, alapítói határozatok, valamint az igazgatósági határozatok keretein belül. Az ÁKK Rt meghatározó bevétele az államadósság kezeléssel összefüggésben az éves költségvetési törvényben e célra megállapított előirányzat, amelyet havi egyenlő részletekben kell a részvénytársaság rendelkezésére bocsátani. Áht szerint

az államadósság 110. § (1) Az államháztartás adóssága az államadósság és az önkormányzati adósság együttes értéke, amelynek számításakor az alrendszerek egymással szembeni adósságát konszolidálni kell. (2) Az önkormányzati adósság a helyi és a kisebbségi önkormányzatokat együttesen terhelő adósság, amelynek számításakor az egyes önkormányzatok egymással szembeni adósságát konszolidálni kell. (3) A maastrichti adósságmutató az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, a túlzott hiány esetén követendő eljárásról szóló jegyzőkönyv alkalmazásáról szóló, 1993. november 22-i 3605/93/EK tanácsi rendelet szerint jelentendő adósságmutató. 111. § (1) Az államadósságból eredő kötelezettségek kezeléséért, teljesítéséért és nyilvántartásáért az államháztartásért felelős miniszter felelős. (2) Az önkormányzatok az őket terhelő adósságból eredő kötelezettségek

kezeléséért, teljesítéséért és nyilvántartásáért önállóan felelősek. 112. § Az államháztartásért felelős miniszter köteles az államadósságot és az államháztartási adósságot alrendszerenként és konszolidáltan rendszeresen, de legalább negyedévente - kormányrendeletben meghatározottak szerint - nyilvánosságra hozni. Az államháztartásért felelős miniszter e feladatának ellátásához az önkormányzatok kormányrendeletben meghatározott módon, időközönként és tartalommal adatot szolgáltatnak. A rendelkezések különféle adósság-kategóriákat definiálnak. Az adósság-kategóriák pontosítása és rendszerezése elkerülhetetlenné vált. Az „államadósság” alakulása napi témává vált, az ország nemzetközi megítélésének és az EU-s adatszolgáltatásoknak egyik kulcskérdése az adósság vizsgálata. Az adósságkategóriák definiálásával együtt meg kell állapítani az adósság kezelésének,

nyilvántartásának felelőseit is. A módosítás rendező elve, hogy az egyes alrendszerek önállóan felelősek saját adósságukért, az átfogó kategóriák (a négy alrendszer együttes, a három központi alrendszer együttes, illetve a kormányzati szektor adóssága) prezentálásának felelőse pedig az államháztartásért felelős miniszter. A kormányzati szektor adóssága esetében a miniszter felelőssége a zárszámadás keretében az Országgyűlés tájékoztatására terjed ki, és nem érinti az MNB és a KSH feladatait. A törvény az államháztartás négy alrendszere együttes adósságának publikálására vonatkozóan ír elő rendszeres tájékoztatási kötelezettséget az államháztartásért felelős miniszter számára, melynek alapját az ÁKK Zrt. és az önkormányzatok által szolgáltatott adatok képezik 113. § 113/A. § (1) Az államháztartásért felelős miniszter az államadósság kezelés körében az ÁKK Zrt útján a) az éves

költségvetési törvény alapján a 18/B. § (1) bekezdésének p) pontja szerinti előrejelzés figyelembevételével gondoskodik a központi költségvetés fizetőképességének fenntartásáról; b) gondoskodik a központi költségvetést terhelő adósság, valamint az állam átmenetileg szabad pénzeszközeinek kezeléséről; c) nyilvántartja a központi költségvetést terhelő adósságot. (2) E feladatkörében az ÁKK Rt. a) elkészíti a központi költségvetés éves és középtávú finanszírozási tervét, kidolgozza az államadósság finanszírozási stratégiáját; b) a költségvetési törvény keretében szervezi a központi költségvetés adósságát képező állampapírkibocsátásokat, hitelfelvételeket és hitelátvállalásokat; c) gondoskodik a központi költségvetést terhelő adósság terheinek kifizetéséről; d) szervezi a másodlagos állampapírpiacot; e) a másodlagos állampapír-piacon sajátszámlás kereskedést,

értékpapír kölcsönzést, repó és fordított repó műveleteket végez, valamint azonnali és határidős-, fedezeti- és csereügyleteket, továbbá származtatott ügyleteket köt, letétkezelési és letéti őrzési feladatokat lát el; f) elemzi a központi költségvetést terhelő adósságszolgálat és állampapírpiac folyamatait; g) közreműködik az államháztartási adósság számításában, a 112. § szerinti kormányrendeletnek megfelelően tájékoztat az államadósság és az államháztartási adósság alakulásáról és az állampapírpiac folyamatairól; h) külön jogszabály felhatalmazása alapján állami kezességgel, illetve állami garanciával biztosított, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok forgalomba hozatalát szervezheti, illetve ezzel kapcsolatos tanácsadási feladatokat láthat el; i) véleményezi az egyedi állami kezességvállalás, garanciavállalás mellett nyújtott hitelek és kibocsátott kötvények feltételeit; j)

hitel-betét műveleteket végez; k) közreműködik az állami kezesség, garancia melletti hitel- és kölcsönfelvétellel, illetve hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátással kapcsolatos feladatok ellátásában. Az ÁKK Rt a közreműködésért a központi költségvetés terhére díjazásban részesül. A díj mértéke az alapügyben szereplő tőke összegének legfeljebb 0,025 százaléka. Az ÁKK Rt e feladatainak és díjazásának részletes szabályait a Kormány rendeletben határozza meg; l) közreműködhet az állam többségi tulajdonában álló gazdálkodó szervezet hitelfelvételével, kölcsönfelvételével, illetve hitelviszonyt megtestesítő értékpapírjának kibocsátásával kapcsolatos feladatok - beleértve az üzleti stratégiával kapcsolatos tanácsadást is - ellátásában, melyért a gazdálkodó szervezettől a k) pontban meghatározott mértékű díjra jogosult. (3) Az ÁKK Rt. a 18/G § (6) bekezdésében meghatározott

számlák elkülönített alszámláin forgalomba hozatal és mögöttes pénzkövetelés nélkül olyan hitelviszonyt megtestesítő értékpapír-állományt hozhat létre, amely a (2) bekezdés e) pontja szerinti ügyletek tárgya lehet. (4) Az ÁKK Zrt. (1) és (2) bekezdés szerinti tevékenysége körében az állam által kibocsátott vagy állami kezességgel, illetve állami garanciával biztosított, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, továbbá a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII törvény (a továbbiakban: Bszt) 6 §-ának b), d), h), i), j) és k) pontjában meghatározott pénzügyi eszközök tekintetében a Bszt. 5 §-a (1) bekezdésének a)-c) és f)-h) pontjaiban meghatározott befektetési szolgáltatási tevékenységet, valamint a Bszt. 5 §-a (2) bekezdésének a), b), d), g) és h) pontjaiban meghatározott befektetési

szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatást végezhet. (5) Az ÁKK Zrt. (1) bekezdés és (2) bekezdés a)-g) és i)-k) pontjai szerinti tevékenysége, illetve az állam által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok tekintetében végzett (4) bekezdés szerinti tevékenysége államadósság kezelésnek minősül. Az ÁKK Zrt államadósság kezelésen kívüli befektetési szolgáltatási tevékenységére és befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatására a Bszt. rendelkezéseit az ott meghatározott kivételekkel kell alkalmazni (6) A kincstár az állam által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok tekintetében a Bszt. 5 §-a (1) bekezdésének a)-c) és g) pontja szerinti befektetési szolgáltatási tevékenységet végezhet és a Bszt. 5 §-a (2) bekezdésének a) és b) pontja szerinti befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatást nyújthat, valamint

közvetítőként járhat el azzal, hogy e tevékenységére és szolgáltatására vonatkozóan a Bszt. rendelkezéseit az ott meghatározott kivételekkel kell alkalmazni A költségvetési egyenleg meghatározásának hazai gyakorlata Áht. 8 §, 8/A § Az államháztartásról szóló törvény a tervezett, illetve tényleges költségvetési hiányt, többletet a költségvetési év (naptári év) költségvetési bevételeinek és kiadásainak a különbségeként határozza meg. A kiadások között kell elszámolni (a megelőlegezési és likviditási hitelek kivételével) a nyújtott hiteleket és azok visszatérülését. A költségvetési hiány finanszírozását, a költségvetési többlet évközi hasznosítását a költségvetés finanszírozási célú pénzügyi műveleti szolgálják. Melyek ezek? - értékpapírok kibocsátása és visszavásárlása, - hitelek felvétele és törlesztése, - szabad pénzeszközök betétben való elhelyezése és

visszavonása (törvényben szabályozott módon). A hiány finanszírozásába, a többlet évközi hasznosításába bevonhatóak még a költségvetés nem végleges bevételei csökkentve a nem végleges kiadásokkal. Ide tartoznak a letéti, a függő, az átfutó, a kiegyenlítő és a helyesbítő kiadások és bevételek. A többlet felhasználását és a hiányt fedező pénzügyi forrásokat nem lehet költségvetési bevételként elszámolni, kivéve a vámbiztosítékot. 8. § 13 (1) (2) A költségvetési kiadások között kell elszámolni a nyújtott hiteleket, kölcsönöket – a 8/A. § (3) bekezdés g) és j) pontjában meghatározott hitelek, kölcsönök kivételével –, illetve bevételként azok visszatérülését. (3) A költségvetési egyenleget érintő tételként kell elszámolni a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény 65 §-a alapján a Magyar Nemzeti Bank és a központi költségvetés közötti elszámolásokból a Magyar

Nemzeti Bank nem árfolyamváltozásból származó eredményének (ideértve az eredménytartalékot is) tulajdonítható részt előjelre való tekintet nélkül. 8/A. § (1) A költségvetés megállapításakor, illetve a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámoláskor (a továbbiakban: zárszámadáskor) rendelkezni kell a költségvetési többlet felhasználásáról, zárszámadáskor, illetve helyi önkormányzatoknál a 69. § szerint jóvá kell hagyni a költségvetési hiány finanszírozásának módját. (2) A költségvetési többlet évközi hasznosítása, illetve a költségvetési hiány fedezése – e törvény előírásai között – finanszírozási célú pénzügyi műveletek útján, az aktív és passzív pénzügyi műveletek egyenlegének figyelembevételével történik. (3) A finanszírozási célú pénzügyi műveletek a következők: a) értékpapírok kibocsátása, értékesítése és visszavásárlása; b) hitelek felvétele és

törlesztése; c) szabad pénzeszközök – törvényben szabályozott – betétként való elhelyezése és visszavonása; d) a 113/A. § (2) bekezdésének e) pontja alapján az Államadósság Kezelő Központ Részvénytársaság (a továbbiakban: ÁKK Rt.) által állampapírokkal végzett repo ügyletek; e) a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII törvény 65 §-a alapján a Magyar Nemzeti Bank és a központi költségvetés közötti elszámolásokból a Magyar Nemzeti Bank deviza-árfolyamváltozásból származó eredményének (ideértve az eredménytartalékot is) és az értékpapírok értékesítéséből származó realizált eredményének tulajdonítható rész, előjelre való tekintet nélkül; f) a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII törvény 17 § (4)–(5) bekezdései alapján a Magyar Nemzeti Bank kiegyenlítési tartalékaira nyújtott térítés és az azokról kapott visszatérítés; g) a 18/B. § (1) bekezdés d), zs) és x)

pontjaiban meghatározott megelőlegezési és likviditási hitelek; h) a Magyar Fejlesztési Bankról szóló 2001. évi XX törvény 5 §-ának (2) bekezdése alapján vállalt árfolyam-garanciából eredő, a Magyar Fejlesztési Bank Rt. és a központi költségvetés közötti elszámolások előjelre való tekintet nélkül; i) állami tulajdoni részesedés értékesítése; j) a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-re (a továbbiakban: MNV Zrt) rábízott állami vagyonba tartozó gazdasági társaságoknak nyújtott hitel-, kölcsön és annak visszatérülése, valamint az MNV Zrt.nek a rábízott vagyonnal való gazdálkodás során hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokkal végzett műveletei; k) többségi állami tulajdonú gazdasági társaságok osztalékának elvonása (ideértve az osztalék-előleget is); l) többségi állami tulajdonú gazdasági társaságok tőkéjének emelése és csökkentése. (4) A finanszírozási célú pénzügyi műveletek

költségvetési előirányzatként, illetve annak teljesítéseként el nem számolható és meg nem jeleníthető finanszírozási bevételek és finanszírozási kiadások teljesítésével járnak együtt, a pénzeszközök változását eredményezik. (5) A devizában képződött, illetve törlesztett adósságnak a felvételkor, illetve törlesztéskor érvényesített devizaárfolyammal – az árfolyamfedezeti műveletek figyelembevétele mellett – meghatározott forintértékét kell finanszírozási bevételként, illetve finanszírozási kiadásként elszámolni. (6) Az aktív és passzív pénzügyi műveletek a következők: a letéti, a függő, az átfutó, a kiegyenlítő és a helyesbítő kiadások és bevételek. (7) A költségvetésben nem lehet a (3)–(6) bekezdésben foglaltak szerinti pénzügyi műveleteket a költségvetési hiányt, illetve költségvetési többletet módosító költségvetési bevételként, illetve költségvetési kiadásként

elszámolni. 6. A közfeladatok ellátásának szervezeti rendszere A költségvetési szerv, a közhasznú szervezetek, gazdasági társaságok és más nem állami szervezet szerepe a közfeladatok ellátásában. A közhasznú szervezetek típusai, jellemzőik Az egyes szervezeti formák jogi, szervezeti és finanszírozási államháztartási kapcsolatrendszere A költségvetési szerv - az államháztartás részét képező, - nyilvántartásba vett olyan jogi személy, - amely jogszabályban meghatározott és az alapító okiratban rögzített állami, illetve önkormányzati feladatokat (a továbbiakban együtt: közfeladat) - közérdekből, - alaptevékenységként, - haszonszerzési cél nélkül, - jogszabályban meghatározott követelmények és feltételek alapján, - jogszabályban meghatározott szerv vagy személy irányítása vagy felügyelete mellett, - az alapító okiratban megjelölt működési körben közfeladat-ellátási kötelezettséggel, - éves

költségvetéséből vagy költségvetési keretéből gazdálkodva végez. A költségvetési szerv a) alaptevékenysége: a létrehozásáról rendelkező jogszabályban (határozatban) és az alapító okiratban a költségvetési szerv szakmai alapfeladataként meghatározott közhatalmi vagy közszolgáltató tevékenység; b) kiegészítő tevékenysége: az alaptevékenységével megegyező, az alaptevékenység ellátására létrehozott kapacitás kihasználását célzó, a költségvetésében az alaptevékenységre meghatározott mértéken felül, támogatáson kívüli forrásból, más jogi személy vagy természetes személy számára nem kötelezően és nem haszonszerzés céljából végzett tevékenység; c) kisegítő tevékenysége: az alaptevékenységétől eltérő, az alaptevékenység ellátására létrehozott kapacitás kihasználását célzó, államháztartás körébe tartozó szervezet vagy természetes személy számára nem kötelezően és nem

haszonszerzés céljából végzett tevékenység; d) vállalkozási tevékenysége: az alaptevékenységétől eltérő, rendszeres haszonszerzés céljából, támogatáson kívüli forrásból, más jogi személy vagy természetes személy számára, nem kötelezően végzett termelő-, szolgáltató, értékesítő tevékenység. (2) Az (1) bekezdésben foglalt egyes tevékenységek - azok fennállása esetén magukban foglalják az azokat közvetlenül támogató szellemi és fizikai (technikai) jellegű tevékenységeket is. (3) A költségvetési szerv szellemi és anyagi kapacitásával végzett valamennyi tevékenységét az (1) bekezdés szerintiek alapján be kell sorolni. (4) A költségvetési szerv kisegítő és vállalkozási tevékenysége a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény hatálya alá tartozó gazdasági tevékenységnek minősül. A KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK TEVÉKENYSÉGE 12. § (1) A költségvetési szerv

alap-, kiegészítő, kisegítő és vállalkozási tevékenységét az államháztartási szakfeladatok rendje (a továbbiakban: szakfeladatrend) szerint szakfeladat számmal és megnevezéssel - kell meghatározni. (2) A költségvetési szerv által ellátott feladatoknak, ezen belül a végzett tevékenységeknek a Kt. 7 §-ának (1) bekezdése szerinti elkülönítését, besorolását az ott meghatározott kritériumok alapján, a (3)-(14) bekezdésben foglaltak figyelembevételével kell elvégezni. (3) Amennyiben a költségvetési szerv alaptevékenységként az annak megfelelő szakfeladat szerinti tevékenységek közül az irányító szerv döntése alapján csak egyes tevékenységeket láthat el, akkor ezt a szűkítést az irányító szerv az alapító okiratban megjelöli. Ebben az esetben az adott szakfeladat szerinti további tevékenységek az alaptevékenységtől eltérő tevékenységnek minősülnek. (4) A költségvetési szerv alapító okiratában

önállóan nem kell alaptevékenységként megjelölni, ugyanakkor alaptevékenységként kell elszámolni azokat az önálló szakfeladatot képező kiadási és bevételi elemeket - különösen a helyi önkormányzat, többcélú kistérségi társulás költségvetési szerve pénzügyi igazgatási tevékenysége bevételeit és kiadásait, illetve például egyes munkáltatói juttatásokat, pályázatkezelés, közbeszerzés eljárási költségeit -, amelyek a szerv alapító okirat szerinti alaptevékenységének ellátásához kapcsolódnak. (5) A (4) bekezdés szerint kell eljárni a költségvetési szerv részére a jogszabály szerinti alapfeladat ellátására biztosított ingatlan egyes részeinek bérbeadása, hasznosítása esetén, ha az időszakosan a kapacitás kihasználása, illetve tartósan az alapfeladat magasabb színvonalú vagy hatékonyabb ellátása céljából történik. (6) A helyi önkormányzati költségvetési szerv pénzügyi igazgatási

feladatának kiadását, bevételét a szakmai alaptevékenységtől elkülönítetten az alaptevékenységnek megfelelő pénzügyi igazgatási szakfeladaton kell elszámolnia. (7) A helyi önkormányzat, többcélú kistérségi társulás kifejezetten más szervek gazdálkodási, üzemeltetési tevékenységei ellátására létrehozott költségvetési szerveinek a) más szervek részére végzett pénzügyi-gazdálkodási tevékenységeinek kiadásait, bevételeit az ellátott szervek szakmai alaptevékenységeinek megfelelő pénzügyi igazgatási szakfeladatokon kell elszámolni, b) üzemeltetési tevékenységeik kiadásait és bevételeit az ellátott szerv által végzett szakmai szakfeladaton kell elszámolni akkor, ha költségvetésükben az ellátott költségvetési szervek működésére, üzemeltetésére szolgáló előirányzat került meghatározásra. Ebben az esetben a szervnek az ellátott szerv alapító okiratában vagy szervezeti és működési

szabályzatában szereplő szakmai szakfeladatokat nem kell felvennie a saját alapító okiratába. (8) A (7) bekezdésben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni a helyi önkormányzat, többcélú kistérségi társulás olyan önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervének is, amelyet az irányító szerv az önállóan működő költségvetési szerv egyes gazdálkodási, illetve üzemeltetési feladatainak ellátására jelölt ki. (9) A kiegészítő tevékenység meghatározásakor alaptevékenységgel megegyezőnek azt a tevékenységet kell tekinteni, amelynek szakmai tartalma azonos az alaptevékenység szakmai tartalmával, akkor is, ha besorolásuk szerint szakfeladat számuk és megnevezésük nem esik egybe. Alaptevékenység szakmai tartalmának kell tekinteni mindazon tevékenységelemeket, amelyek ellátása tekintetében a közfeladatot előíró jogszabály vagy az irányító szerv kötelezettséget állapít meg. (10) A kisegítő és

vállalkozási tevékenység meghatározásakor alaptevékenységtől eltérőnek azt a tevékenységet kell tekinteni, amelynek szakmai tartalma legfontosabb jellemzőjében vagy jellemzőiben különbözik az alaptevékenység szakmai tartalmától, akkor is, ha besorolásuk szerint szakfeladat számuk és megnevezésük megegyezik. (11) Kisegítő tevékenységként történő kapacitás rendelkezésre bocsátásakor a költségvetési szerv köteles kikötni, hogy e kapacitás vállalkozásszerűen nem működtethető. (12) Amennyiben a költségvetési szerv vállalkozási tevékenységeinek kiadásai a költségvetési szerv kiadásaiban a tárgyévben várhatóan nem érik el az 5%-ot, azokat a kisegítő tevékenységre vonatkozó szabályok szerint is el lehet számolni. Ha a tárgyévben mégis eléri ez az arány az 5%-os mértéket, a költségvetési szerv köteles e tevékenységeit az év egészére vonatkozóan vállalkozási tevékenységként elszámolni, valamint

a költségvetési szerv a vállalkozási tevékenységei tekintetében a kisegítő tevékenységre vonatkozó szabályok szerinti elszámolási módot a következő évben nem alkalmazhatja. (13) A pénzügyminiszter tájékoztatóban határozza meg a (4) bekezdés szerint minősülő szakfeladatok körét, valamint azon technikai jellegű szakfeladatok körét, melyekhez nem tartozik tevékenység, ezért a Kt. 7 §-a szerinti besorolásuk nem értelmezhető (14) A költségvetési szervet - szakmai szempontból meghatározó alaptevékenységének jellege szerint az irányító szerv a pénzügyminiszter által önálló tájékoztatóban kiadott államháztartási szakágazati rendben meghatározott szakágazatba - szakágazat számmal és megnevezéssel - sorolja be az alapító okiratban. E szakágazati rend nem azonos a szakfeladatrend szerinti szakágazati bontással. Vállalkozási tevékenység Fogalma: az alaptevékenységétől eltérő, rendszeres haszonszerzés

céljából, támogatáson kívüli forrásból, más jogi személy vagy természetes személy számára, nem kötelezően végzett termelő-, szolgáltató, értékesítő tevékenység. Vállalkozási tevékenység felső határát a költségvetési szerv kiadásainak %-ban az alapító okiratban kell meghatározni. Amennyiben a költségvetési szerv vállalkozási tevékenységeinek kiadásai a költségvetési szerv kiadásaiban a tárgyévben várhatóan nem érik el az 5%-ot, azokat a kisegítő tevékenységre vonatkozó szabályok szerint is el lehet számolni. Ha a tárgyévben mégis eléri ez az arány az 5%-os mértéket, a költségvetési szerv köteles e tevékenységeit az év egészére vonatkozóan vállalkozási tevékenységként elszámolni, valamint a költségvetési szerv a vállalkozási tevékenységei tekintetében a kisegítő tevékenységre vonatkozó szabályok szerinti elszámolási módot a következő évben nem alkalmazhatja. Ha a vállalkozó

közintézet kivételével a költségvetési szerv vállalkozási tevékenységéből származó bevételeinek együttes összege egymást követő két évben meghaladja a ténylegesen teljesített - a költségvetési támogatást is magában foglaló - összbevétel egyharmadát, és a vállalkozások tartós fenntartására, illetve bővítésére lehetőség látszik, az alapító - központi költségvetési szervnél a pénzügyminiszter egyetértésével - dönt a költségvetési szervként való továbbműködésről és a vállalkozási tevékenység korlátozásáról, vagy a költségvetési szerv átalakításáról, illetve a vállalkozási részlegek leválasztásáról. A költségvetési szerv vállalkozási tartalékot képez a vállalkozási tevékenységei együttes maradványának a befizetési kötelezettséggel csökkentett részéből. A vállalkozási tartalék felhasználható a) a szerződéses partnerekkel szembeni, a vállalkozási tartalékot terhelő

kötelezettségek teljesítésére, b) a vállalkozási tevékenységek veszteségének rendezésére, c) a költségvetési szerv által meghatározott, jogszabály által nem tiltott célokra, így különösen ca) a vállalkozási maradvány-kimutatásban az alaptevékenység ellátására fordított kiadásként kimutatott összegen felül az alaptevékenység körébe tartozó további kifizetések teljesítésére, cb) szociális, jóléti, kulturális, sport és üdülési célt szolgáló kiadásokra - ideértve a munkavállalók számára folyósítható pénzbeli hozzájárulásokat is - és létesítmények fenntartására, cc) vállalkozási célú tárgyi eszköz beszerzésére, felhalmozási célú egyéb kiadásokra, tárgyi eszköz felújításra, cd) jutalmazásra, ce) gazdálkodó szervezetben való részvétel esetén a társaság veszteségeinek rendezésére, cf) gazdálkodó szervezetben pénzbeli hozzájárulásra, visszatérítendő támogatás

nyújtására, tőkeemelésre, alapítvány támogatására, cg) e rendelet előírásainak megfelelően a Kincstár hálózatán belül forgalmazott értékpapír vásárlására. Amennyiben a vállalkozási maradvány negatív, a veszteséget elsősorban a korábbi évek során képzett és fel nem használt vállalkozási tartalékból kell fedezni. Ha a költségvetési szerv vállalkozási tevékenységét megszünteti és a vállalkozási tevékenység negatív maradványára a korábbi években képzett és fel nem használt vállalkozási tartalék nem nyújt fedezetet, a veszteséget az alaptevékenységének ellátását szolgáló források terhére köteles rendezni. A helyi önkormányzati, helyi vagy országos kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv vállalkozási tartaléka felhasználásának további szabályait a helyi önkormányzat, illetve a helyi vagy országos kisebbségi önkormányzat képviselő-testülete, illetve közgyűlése állapítja meg. A

vállalkozási tartalék felhasználása sem közvetlen, sem közvetett költségvetési támogatási igénnyel nem járhat. Befizetési kötelezettségmindenkori társasági adó %-a. Vállalkozási maradványt növelő és csökkentő tételek A vállalkozási tevékenység maradványát az államháztartási számviteli kormányrendeletben foglaltak szerint kell megállapítani. A pénzforgalmi vállalkozási maradványt terhelő befizetési kötelezettséget a) növeli aa) a vállalkozási tevékenységgel kapcsolatos bírságok, büntetések, az Art. szerinti jogkövetkezmények kiadásként elszámolt összege az önellenőrzési pótlék kivételével, ab) az előző évben az alaptevékenység ellátásához tervezett elkülönített vállalkozási maradvány tárgyévben fel nem használt összege, ac) év végén a vállalkozási tevékenység folyó évi bevételéből - az Áht.-ban foglaltakra figyelemmel - befektetési célú értékpapír-vásárlásra fordított

összeg, ad) a vállalkozási tevékenység megkezdésének évében a tárgyi eszköz beszerzésére fordított összeg; b) csökkenti ba) a vállalkozási tevékenységre jutó értékcsökkenés összege, bb) a bevételként kapott adózott eredmény (osztalék) összege (közös érdekeltségű munkák, társaságok), bc) a korábban befektetett, adózott eredményből származott összegek visszatérülése, bd) a tárgyévben visszatérített és a bevételek között elszámolt befizetési kötelezettség, adó összege, be) a tárgyévben az alaptevékenységhez felhasznált és a következő évben felhasználni tervezett vállalkozási maradvány, bf) a belföldi székhelyű alapítvány céljára és a közérdekű kötelezettségvállalásra vállalkozási tartalékból átadott pénzeszköz abban az esetben, ha az adólevonási jog a kedvezményezettre vonatkozó törvényen alapul, bg) az előző évben - az Áht.-ban foglaltakra figyelemmel - vásárolt befektetési

célú értékpapír visszavásárlásából származó bevétel. A vállalkozási tevékenységet érintő általános forgalmi adóval kapcsolatos kiadás és bevétel különbségét - jellegétől függően - az eredményt növelő vagy csökkentő tételként kell figyelembe venni. A közhasznú szervezetek (1997.évi CLVI(156) tv) Közhasznú, azaz a társadalom közös szükségleteinek kielégítését nyereség- és vagyonszerzési cél nélkül szolgáló tevékenységet végez. A közhasznú szervezetté minősíthető szervezet közhasznú jogállását a közhasznú vagy kiemelkedően közhasznú szervezetként való nyilvántartásba vétellel szerzi meg. Jogszabály határozza meg, hogy mely szervezetek nyerhetnek közhasznú minősítést. A közhasznú szervezetek vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljaik megvalósítása érdekében végezhetnek, és a gazdálkodásuk során elért eredményt nem lehet a tagok között felosztani, hanem a létesítő

okiratban megjelölt célra kell fordítani. A közhasznú szervezet közvetlen politikai tevékenységet nem folytathat, szervezete pártoktól független. (pl alapítvány, köztestület, közalapítvány) Társadalmi szervezet: A magánszemélyek, a jogi személyek, valamint ezek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetei társadalmi szervezetet hozhatnak létre. Társadalmi szervezet minden olyan tevékenység végzése céljából alapítható, amely az Alkotmánnyal összhangban áll, és amelyet törvény nem tilt. Pl politikai pártok, egyesületek, szakszervezetek stb A közhasznú szervezetek részesülhetnek központi, állami támogatásban - évente, rendszeresen az OGY által jóváhagyott központi költségvetésből, - eseti jelleggel, egyedi kérelemre, - pályázati úton. Közhasznú tevékenységnek minősülnek a következők: 1. egészségmegőrzés, betegségmegelőzés, gyógyító-, egészségügyi rehabilitációs tevékenység, 2. szociális

tevékenység, családsegítés, időskorúak gondozása, 3. tudományos tevékenység, kutatás, 4. nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés, 5. kulturális tevékenység, 6. kulturális örökség megóvása, 7. műemlékvédelem, 8. természetvédelem, állatvédelem, 9. környezetvédelem, 10. gyermek- és ifjúságvédelem, gyermek- és ifjúsági érdekképviselet, 11. hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése, 12. emberi és állampolgári jogok védelme, 13. a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekkel, valamint a határon túli magyarsággal kapcsolatos tevékenység, 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. sport, a munkaviszonyban és a polgári jogi jogviszony keretében megbízás alapján folytatott sporttevékenység kivételével, közrend és közlekedésbiztonság védelme, önkéntes tűzoltás, mentés, katasztrófa-elhárítás, fogyasztóvédelem, rehabilitációs foglalkoztatás,

munkaerőpiacon hátrányos helyzetű rétegek képzésének, foglalkoztatásának elősegítése - ideértve a munkaerő-kölcsönzést is - és a kapcsolódó szolgáltatások, euroatlanti integráció elősegítése, közhasznú szervezetek számára biztosított - csak közhasznú szervezetek által igénybe vehető - szolgáltatások, ár- és belvízvédelem ellátásához kapcsolódó tevékenység, a közforgalom számára megnyitott út, híd, alagút fejlesztéséhez, fenntartásához és üzemeltetéséhez kapcsolódó tevékenység, bűnmegelőzés és az áldozatvédelem, az elektronikus közszolgáltatások alapszolgáltatásként történő biztosítása Közhasznú szervezetek típusai Közhasznú szervezetté minősíthető a Magyarországon nyilvántartásba vett a) társadalmi szervezet, kivéve a biztosító egyesületet és a politikai pártot, valamint a munkáltatói és a munkavállalói érdek-képviseleti szervezetet, b) alapítvány, c) közalapítvány, d)

e) köztestület, ha a létrehozásáról szóló törvény azt lehetővé teszi, f) országos sportági szakszövetség, g) nonprofit gazdasági társaság, h) a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság, a Felsőoktatási és Tudományos Tanács, a Magyar Rektori Konferencia, i) európai területi együttműködési csoportosulás, j) nem költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmény, k) közhasznú tevékenységet ellátó szociális szövetkezet, l) vízitársulat. A közhasznú szervezetté minősíthető szervezet (a továbbiakban: szervezet) közhasznú jogállását a közhasznú vagy kiemelkedően közhasznú szervezetként való nyilvántartásba vétellel szerzi meg (a továbbiakban: közhasznúsági nyilvántartásba vétel). 4. § (1) A közhasznúsági nyilvántartásba vételhez a szervezet létesítő okiratának tartalmaznia kell, hogy a szervezet a) milyen, e törvényben meghatározott közhasznú tevékenységet folytat, és - ha

tagsággal rendelkezik - nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból; b) vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez; c) gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratában meghatározott tevékenységére fordítja; d) közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt. (2) A közhasznú szervezet létesítő okiratának az (1) bekezdésben meghatározottakon túlmenő, e törvényben előírt további követelményeknek is meg kell felelnie (7. §) 5. § Kiemelkedően közhasznú szervezet nyilvántartásba vételéhez a szervezet létesítő okiratának a 4. §-ban írtakon felül tartalmaznia kell, hogy a szervezet a) közhasznú tevékenysége során olyan közfeladatot lát el, amelyről törvény vagy törvény felhatalmazása alapján

más jogszabály rendelkezése szerint, valamely állami szervnek vagy a helyi önkormányzatnak kell gondoskodnia, továbbá b) a létesítő okirata szerinti tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait a helyi vagy országos sajtó útján is nyilvánosságra hozza. Ilyen pl köztisztaság biztosítása, az általános iskolai oktatás, köztemető fenntartása. A közhasznú szervezetet a) 1. a létesítő okiratában meghatározott cél szerinti tevékenysége után társasági adómentesség, 2. vállalkozási tevékenysége után társasági adókötelezettséget érintő kedvezmény, 3. helyi adókötelezettséget érintő kedvezmény, 4. illetékkedvezmény, 5. vámkedvezmény, 6. egyéb - jogszabályban meghatározott - kedvezmény, b) a közhasznú szervezet által nyújtott szolgáltatás igénybevevőjét a kapott szolgáltatás után személyi jövedelemadó mentesség, c) a közhasznú szervezet támogatóját az adott támogatás után társasági

adókötelezettséget érintő kedvezmény, illetve személyi jövedelemadó kötelezettséget érintő kedvezmény illeti meg. A közhasznú szervezet az államháztartás alrendszereitől - a normatív támogatás kivételével - csak írásbeli szerződés alapján részesülhet támogatásban. A szerződésben meg kell határozni a támogatással való elszámolás feltételeit és módját. A közhasznú szervezet bármely cél szerinti juttatását pályázathoz kötheti. A gazdálkodás általános szabályai 14. § (1) A közhasznú szervezet a gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt létesítő okiratában meghatározott tevékenységére kell fordítania. (2) A közhasznú szervezet az államháztartás alrendszereitől - a normatív támogatás kivételével - csak írásbeli szerződés alapján részesülhet támogatásban. A szerződésben meg kell határozni a támogatással való elszámolás feltételeit és módját. (3) A (2) bekezdésben

foglaltak szerint igénybe vehető támogatási lehetőségeket, azok mértékét és feltételeit a sajtó útján nyilvánosságra kell hozni. A közhasznú szervezet által nyújtott cél szerinti juttatások bárki által megismerhetők. (4) A közhasznú szervezet a felelős személyt, a támogatót, az önkéntest, valamint e személyek hozzátartozóját - a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások, illetve a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő juttatások kivételével - cél szerinti juttatásban nem részesítheti. 15. § (1) A közhasznú szervezet bármely cél szerinti juttatását - a létesítő okiratban meghatározott szabályok szerint - pályázathoz kötheti. Ebben az esetben a pályázat nem tartalmazhat olyan feltételeket, amelyekből - az eset összes körülményeinek mérlegelésével - megállapítható, hogy a pályázatnak előre meghatározott nyertese

van (színlelt pályázat). (2) Színlelt pályázat a cél szerinti juttatás alapjául nem szolgálhat. 16. § (1) A közhasznú szervezet váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki. (2) A közhasznú szervezet a közhasznú társaság kivételével a) vállalkozásának fejlesztéséhez közhasznú tevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel; b) az államháztartás alrendszereitől kapott támogatást hitel fedezetéül, illetve hitel törlesztésére nem használhatja fel. 17. § A befektetési tevékenységet folytató közhasznú szervezetnek befektetési szabályzatot kell készítenie, amelyet a legfőbb szerv fogad el. A beszámolási szabályok 19. § (1) A közhasznú szervezet köteles az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági jelentést készíteni. (2) A közhasznúsági jelentés elfogadása a legfőbb szerv kizárólagos hatáskörébe tartozik. (3) A közhasznúsági

jelentés tartalmazza: a) a számviteli beszámolót; b) a költségvetési támogatás felhasználását; c) a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást; d) a cél szerinti juttatások kimutatását; e) a központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától és mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét; f) a közhasznú szervezet vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét; g) a közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót. (4) A közhasznú szervezet éves közhasznúsági jelentésébe bárki betekinthet, illetőleg abból saját költségére másolatot készíthet. (5) A közhasznú szervezet köteles a (2) bekezdés szerinti közhasznúsági jelentését a tárgyévet követő évben, legkésőbb június 30-áig saját honlapján, ennek hiányában egyéb, a nyilvánosság számára elérhető módon

közzétenni. (6) A (3) bekezdés a) pontjában foglalt rendelkezés az éves beszámoló készítésének kötelezettségére, letétbe helyezésére és közzétételére vonatkozó számviteli szabályok alkalmazását nem érinti. 20. § A közhasznú szervezet a közhasznú jogállásának megszűnésekor köteles esedékes köztartozásait rendezni, illetőleg közszolgáltatás ellátására irányuló szerződéséből eredő kötelezettségeit időarányosan teljesíteni. Egyházak, egyházi szervezetek, egyházi szövetségek A hitéleti tevékenység mellett közfeladatokat láthatnak el egyházi jogi személyek is. Így pl kulturális, nevelési-oktatási, szociális és egészségügyi, gyermek- és ifjúságvédelmi intézményeket, egyházi temetőket tarthatnak fenn. Az egyházak vállalkozási tevékenységet is folytathatnak a célok megvalósításához szükséges gazdasági feltételek megteremtésére. A gazdasági társaságok közfeladat-ellátása

Áht.VII/Afejezet Állami tulajdonú gazdálkodó szerv esetén - nem jár együtt közfeladat gyakorlással, - gazdasági verseny tisztaságának érvényesülése, - nincs korlátozva az adott közszolgáltatási igénybevevők száma, - szabad információ hozzáférés, - állami forráshoz csak versenyeztetéssel juthat hozzá, - vezető tisztségviselő iskolai végzettsége, - költségszámítás, egyértelmű feladat kiírása, - biztosított legyen a gazdaságossági, hatékonysági és átláthatósági követelmények érvényesülése, - fizetésképtelenség nem lehet akadálya az adott közszolgáltatás folyamatos ellátásának, - a gazdasági szerv általi feladatellátás az államháztartás számára ésszerűbb, gazdaságosabb és átláthatóbb legyen, - feladatellátás zavartalanságát problémák esetén a közfeladat ellátásáért felelős vezetőnek kell biztosítania. Lehet közfeladat ellátására is gazdálkodó szervet

alapítani. Közfeladatot ellátó gazdálkodó szerv megszüntetése esetén a feladat ellátási kötelezettség nem szűnik meg. Közfeladatokat gazdasági társaságok is elláthatnak. A közfeladat gazdasági társasági formában vagy gazdasági társasággal valló szerződés útján látható el. Sajátos típusai a gazdasági társaságoknak az állam által létrehozott nem nyereségorientált társaságok pl.MNV Zrt. Államadósság Kezelő Központ stb Finanszírozási kapcsolatok: A humánszolgáltatásokat ellátó egyházi jogi személyek, társadalmi szervezetek, alapítványok, közalapítványok, kisebbségi önkormányzatok, közhasznú társaságok, magánszemélyek, stb.a mindenkori költségvetési törvényben meghatározottak szerint normatív állami hozzájárulásban részesülhetnek. A nem állami intézmények pályázat útján meghatározott célra támogatásban részesülhetnek ugyancsak a költségvetési törvényben meghatározott feltételek

szerint, elszámolási kötelezettséggel. Pl: önkormányzatoktól, elkülönített állami pénzalapból, fejezeti célú előirányzatokból, stb. A közhasznú szervezeteket adókedvezmények, adómentességek illetik meg. A magánszemély törvényben előírt feltételek szerint rendelkezhet a befizetett SZJA-ja 1 %ának közhasznú szervezet részére történő átutalásáról. A közhasznú szervezetek által cél szerinti juttatásként nyújtott támogatás SZJA-mentes. A közhasznú szervezetek az államháztartás alrendszereitől is támogatásban részesülhetnek, jellemzően pályázat útján. A támogatás mértékét, módját, feltételeit, elszámolását szerződésben rögzítik. Az államháztartás tárgyi eszközök térítésmentes átadásával, kezelésbe adásával is segíti a non-profit szervezetek tevékenységét. Az egyházak részben visszakapták az államosítás révén korábban állami tulajdonba került ingatlanjaikat. Jogosultak az SZJA

1%-ára Az egyházi intézményfenntartók a humán szolgáltatási tevékenység ellátása esetén az önkormányzati és állami intézményekkel azonos módon és mértékben normatív támogatásba, azon felül kiegészítő állami támogatásban részesülnek. Szervezeti kapcsolatok: A központi költségvetési szervek és a TB költségvetési szerv a kormány engedélyével hozhat létre társadalmi szervezetet, támogathatja azok munkáját. A költségvetésében jóváhagyott összeggel támogathatja a saját alkalmazottjai érdekképviseleti szervezetét, sportegyesületét. A központi költségvetési szervek és a TB költségvetési szervek nem hozhatnak létre alapítványt, ahhoz nem járulhatnak hozzá. Évi 5 millió Ft-ig kifizetési kötelezettséget vállalhatnak, illetve kapacitásuk rendelkezésre bocsátásával elért bevételüket átengedhetik, a felmerült ráfordításuk megtérülése feletti összegben. A központi költségvetési szervek és a TB

költségvetési szervek gazdasági társaságot, közhasznú társaságot a felügyeletüket ellátó szerv engedélyével alapíthatnak, vagy már működőben érdekeltséget szerezhetnek, melyhez a pénzügyminiszter engedélye szükséges, ha az alapítás, vagy az érdekeltség szerzése pénzeszköz felhasználásával jár. Ha központi költségvetési szerv gazdasági vagy közhasznú társaságban vesz részt, köteles az azzal kötött szerződésben a nyújtott szellemi tevékenység és anyagi javak, szolgáltatások ellenértékét megtéríttetni. A központi költségvetési szerv köteles a társaságnak bérbe adott tárgyi eszközökért legalább a fenntartást biztosító bérleti díj kifizetését kikötni. A központi költségvetési szervek és a TB költségvetési szerv kizárólag olyan gazdasági társaságban vehetnek részt, amelyben felelősségük nem haladja meg a vagyoni hozzájárulásuk mértékét. Közalapítványt hozhat létre az OGY, a

kormány, a helyi önkormányzat képviselő-testülete. Helyi és kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv és köztestületi költségvetési szerv társadalmi szervezetet, alapítványt a felügyeleti szerv, illetve köztestület engedélyével hozhat létre, csatlakozhat ahhoz, illetve támogathatja annak munkáját. Helyi és kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv az illetékes önkormányzat engedélyével alapíthat gazdasági társaságot, közhasznú társaságot, illetve szerezhet érdekeltséget. A költségvetési szerv csak olyan gazdasági társaságban vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg a vagyoni hozzájárulása mértékét. Köztestület, ha a központi költségvetésben jóváhagyott előirányzat terhére gazdasági társaságot, vagy alapítványt kíván létrehozni, azt csak a pénzügyminiszter engedélyével teheti meg. Köztestületi költségvetési szerv csak a köztestület engedélyével hozhat létre és

támogathat társadalmi szervezetet és alapítványt, illetve csatlakozhat már meglévőhöz. Elkülönített állami pénzalap terhére alapítvány, közalapítvány, társadalmi szervezet, közhasznú társaság, köztestület, gazdasági társaság nem alapítható, érdekeltség nem szerezhető. A 2008. évi CV törvény a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról pontosan rögzíti azokat a feltételeket, melyeket a kiszervezés, vagy visszaszervezés során figyelembe kell venni. Egyébként a közfeladatok ellátása jellemzően a költségvetési szervek szervezeti keretei között történik, mely szervezeti egységekre a már említett 2008. évi CV törvény rendelkezései az irányadók. E törvény rögzíti a költségvetési szervek alapításával, működésével, gazdálkodásával, megszűntetésével kapcsolatos szabályozási elveket. . A költségvetési szervek jogállása A költségvetési szerv fogalma, alapítása Törzskönyvi

nyilvántartás. Az alapító okirat, a szervezeti és működési szabályzat, ügyrend és a belső szabályzatok tartalma, jelentősége, összhangja. Az alaptevékenység, a kiegészítő, kisegítő- és vállalkozási tevékenység összehasonlító bemutatása. A vállalkozási tevékenység eredményéhez kapcsolódó költségvetési befizetési kötelezettség. A költségvetési szervek különböző szempontok szerinti csoportosítása, meghatározása. A költségvetési szervek megszűnése esetén követendő eljárás. Költségvetési szerv (2008. évi CV(105) tv) az államháztartás részét képezi, jogi személy, állami, illetve önkormányzati feladatokat (közfeladatot) alaptevékenységként lát el. Az alapító okiratban megjelölt működés közben közfeladat ellátási kötelezettséggel, éves költségvetésből vagy költségvetési keretből gazdálkodva végez. A költségevetési szerv alapvetően a köz érdekét szolgáló közfeladat

ellátására létrehozott, (tipikusan) közfinanszírozásból működő jogi személy. Csoportosításuk 1.) Alapító szerv szerint központi költségvetési szerv, társadalombiztosítási költségvetési szerv, amelyet az OGY, a Kormány, a fejezetet iránytó szerv alapíthat, helyi önkormányzati költségvetési szerv, amelyet a helyi önkormányzat, a helyi önkormányzat jogi személyiséggel rendelkező társulása, a többcélú kistérségi társulás alapíthat helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv, amelyet külön tv. alapján a települési, a területi kisebbségi önkormányzat, valamint a települési vagy a területi kis.önk jogi személyiségű társulása alapíthat, országos kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv, amelyet külön tv. alapján az orsz.kisönk, valamint annak jogi szem társulása alapíthat, köztestületi költségvetési szerv, amelyet külön tv. alapján a köztestület alapíthat. (köztestület pl MTA) 2.)

Tevékenységének jellege alapján a. közhatalmi költségvetési szerv: amelyet jogszabály alaptevékenységként közhatalmi jogosítvánnyal ruház fel, vagy ezekben való közvetlen közreműködésre (pl. jogalkotás és jogszabály- előkészítés viszonya) hozzák létre (pl jogalkotás, jogszabály-előkészítés, alkotmánybíráskodás, igazságszolgáltatás, ügyészi, védelmi rendvédelmi nemzetbiztonsági, hatósági és törvényességi ellenőrzés, számvevőszéki és kormányzati szintű belső ellenőrzési tevékenység gyakorlása, külügyi, igazgatási, támogatás elosztás, döntés, polgármesteri hivatal) b. közszolgáltató költségvetési szervek szellemi (kutatás - fejlesztés, oktatási stb) típusú vagy inkább fizikai-technikai (pl. településgazdálkodási az anyaintézményt segítő, karbantartó, egyéb fenntartási) szolgáltatást nyújtanak. • Közintézmény: alaptevékenysége szerint közoktatási, szakképzési

felnőttképzési, szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi, közgyűjteményi közművelődési, szellemi közszolgáltatást, illetve gazdasági-pénzügyi műszaki ellátást végző költségvetési szerv, • Közintézet: alaptevékenysége szerint egészségügyi, felsőoktatási, tudományos kutatási, fejlesztési, művészeti, környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi, sportcélú vagy informatikai közszolgáltatást végző költségvetési szerv, illetve külön tv-ben meghatározott közgyűjtemény • Vállalkozó közintézet: azon költségvetési szerv, amely – az alaptevékenységbe tartozó – egészségügyi, felsőoktatási, tudományos kutatási, fejlesztési vagy művészeti közszolgáltatást külön tv-ben meghatározott részletes feltételek alapján úgy végzi, hogy államháztartásból származó bevételből, illetve államháztartáson kívüli eredetű közszolgáltatási és vállalkozási bevételből gazdálkodik, • Közüzem:

az alaptevékenysége szerint más költségvetési szerv, illetve a lakosság részére fizikai (technikai) jellegű szolgáltatást, településgazdálkodási, - üzemeltetési, műszaki szolgáltatást, vagy a fogvatartottak foglalkoztatását végző költségvetési szerv. 3.) Feladatellátáshoz gyakorolt funkciók szerinti kategóriák: önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervre az jellemző, hogy saját költségvetéssel rendelkezik, önálló gazdálkodási jogköre és felelőssége van, alaptevékenységét önállóan látja el, gondoskodik fizikai (technikai) segítő feladatai ellátásáról, rendelkezhet pénzügyi és számviteli szervezeti egységgel. önállóan működő költségvetési szerv, amely kizárólag szakmai szervezeti egységekre tagozódik, szellemi (fizikai, technikai) támogató funkciókat állátók száma külön szervezeti egység létrehozását nem igényli, e funkciók szolgáltatással vagy más költségvetési szerv

által hatékonyan, gazdaságosan elláthatók, vagy szakmai alaptevékenysége nem eszközigényes. Költségvetési szervek alapítása A költségvetési szerv főszabály szerint úgy jön, létre szerez jogi személyiséget, hogy alapító okirata alapján bejegyzik a közhiteles nyilvántartásba. Az alapítás jogszabályban, vagy határozatban történhet. A jogbiztonság megköveteli, hogy ez nyilvános, mindenki számára megismerhető aktus legyen, ezért az elektronikus információszabadságról szóló tv. rendelkezései szerint közzé kell tenni. Ezen nyilvánosságra hozatali eljárás mellett az alapító szerv más módon is közzéteheti a szerv létrehozására (valamint átalakítására, megszüntetésére) vonatkozó döntéseket. A költségvetési szerv bejegyzése jövőre nézve történik. A szerv létrejöttének napja a nyilvántartásba vétel napja, kivéve, ha a ktg-i szervet létrehozó jogszabály (határozat) ennél későbbi időpontot (napot)

állapít meg. A bejegyzésnek visszaható hatálya nem lehet. Ugyanezen szabályok irányadók a költségvetési szerv átalakítására és megszüntetésére, valamint alapítói jogainak átadására, átvételére is, továbbá az említett elvnek megfelelően, a nyilvántartásba bejegyzett bármely adat megváltoztatása főszabály szerint a bejegyzés napjával válik hatályossá. A létrehozásról szóló jogszabály (határozat) alapján alapító okiratot kell kiadni. A tv tételesen meghatározza az alapító okirat adattartalmát. Meg kell jelölni az alapítási jogokkal felhatalmazott irányító szervet. Amennyiben a ktg-i szervnek csak felügyeleti szerve van, abban az esetben ezt a szervet (személyt) kell (felügyeleti szerv elnevezéssel) megjelölni az okiratban. Az általános jogállami követelményeknek megfelelően a ktg-i szervek nyilvántartásának is közhitelesnek és nyilvánosnak kell lennie, a Törvény ez alapján főszabály szerint teljes

nyilvánosságot biztosít a költségvetési szervek teljes körére. Sőt az adatok egy részét kérelem nélkül közzéteszi honlapján a nyilvántartó szerv (Magyar Államkincstár) A közhitelesség pedig azt jelenti, hogy az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell a nyilvántartásban bízó jogszerű jóhiszeműséget. Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben közzé kell tenni. (Alapító okirat kiadásától számított 8 napon belül kell kérelmezni a nyilvántartásba vételt. Amennyiben költségvetési szervet többen közösen hoznak létre, illetve több szerv közösen működtet, akkor ezen szerveknek írásbeli megállapodást kell kötniük, melynek tartalmaznia kell: az alapítás költségeinek forrását, a folyamatos üzemeltetés, működtetés feltételeit, ezen belül a hozzájárulás arányát, mértékét, éves megállapításának módját az irányítási jogok gyakorlásának módját, esetleges megosztását a

közös működtetés megszűnésének szabályait a külön jogszabályban foglaltakat. Az alapító okirat tartalmi és alaki kellékei a költségvetési szerv neve, székhelye létrehozásáról rendelkező jogszabályra (határozatra) való hivatkozást, jogszabályban meghatározott közfeladatát alaptevékenységét, illetékességét, (közhatalmi tev. esetén), illetve működési körét (közszolgáltató tev. esetén) irányító szervének nevét, székhelyét besorolását (ÖM v. ÖMG, közintézmény v a többi típus) vezetőjének (vezető szerve, testülete tagjainak) kinevezési, megbízási, választási rendjét, foglalkoztatottjaira vonatkozó foglalkoztatási jogviszony (jogviszonyok) megjelölését egyéb jogszabályban előírt adatokat. Az alapító okirat tartalmazza még közvetlen jogelődjének megnevezését, székhelyét, kisegítő és vállalkozási tevékenységei arányainak felső határát a szerv kiadásaiban jogi személyiségű szervezeti

egységének meghatározott adatait megszűnésének időpontját, illetőleg pontos feltételét ha határozott időre, illetőleg bizonyos feltételek bekövetkeztéig hozzák létre. külön jogszabályban kötelező kellékként előírtakat. SZMSZ A költségvetési szerv felépítését, feladatait és működési folyamatait a Szervezeti és Működési Szabályzatban határozza meg. Részletszabályokat ügyrendben kell meghatározni. SZMSZ tartalmi előírások létrehozás adatai a szerv nyilvántartási száma, alapító okirat kelte, azonosítója, alapítás időpontja, a szerv által ellátandó alaptevékenységek szakfeladatokkal, jogszabályi megjelölés, kiegészítő, kisegítő, vállalkozási tevékenység, a szerv vagyonkezelésébe, illetve tulajdonosi jogkörébe tartozó gazdálkodó szervezetek részletes felsorolását, szervezeti felépítésétjogi személyiségű szervezeti egységekÖM, költségvetési szerv képviselete egyes ügyekben, egyes

munkakörök feladat és hatásköre, hatáskörök gyakorlásának módját, helyettesítés, felelősségi szabályok, - munkáltatói jogok gyakorlása, átruházása. Belső szabályzatok Gazdálkodási szabályzat (292/2009.Kormrend20§) • • • • • • • • • • • • • kötelezettségvállalás ellenjegyzés szakmai teljesítés igazolása érvényesítés utalványozás beszerzések lebonyolításával kapcsolatos eljárásrendelet belföldi és külföldi kiküldetések lebonyolítása, elszámolása anyag és eszközgazdálkodás helyiségek és berendezések használatára vonatkozó előírások reprezentáció gépjárművek igénybevétele telefonhasználat (vezetékes és mobil) közzéteendő adatok, adatszolgáltatás. Fejezeti kezelésű előirányzatokról külön szabályzat Helyi kisebbségi önkormányzattal megkötött megállapodásban rögzített kérdésekről nem kell az önkormányzati hivatal szabályzatában rendelkezni Minden

szervezeti egységnek kell ügyrend! Az alaptevékenység, a kiegészítő, kisegítő- és vállalkozási tevékenység összehasonlító bemutatása: Alaptevékenység: a költségvetési szerv szakmai alapfeladatként meghatározott közhatalmi v. közszolgáltató tevékenység. Kiegészítő tevékenység: az alaptevékenységgel megegyező, az alaptevékenység ellátására létrehozott kapacitás kihasználását célzó, a költségvetésben az alaptevékenységre meghatározott mértéken felül, támogatáson kívüli forrásból, más jogi személy v. természetes személy számára nem kötelezően és nem haszonszerzés céljából végzett tevékenység. Kisegítő tevékenység: az alaptevékenységtől eltérő, az alaptevékenység ellátására létrehozott kapacitás kihasználását célzó, államháztartás körébe tartozó szervezet vagy természetes személy számára nem kötelezően és nem haszonszerzés céljából végzett tevékenység. (diákotthon,

vendéglátás) Vállalkozási tevékenység: alaptev. eltérő rendszeres haszonszerzés céljából, támogatáson kívüli forrásból, más jogi vagy természetes személy számára, nem kötelezően végzett termelő -, szolgáltató-, értékesítő tevékenység. A vállalkozási tevékenység eredményéhez kapcsolódó költségvetési befizetési kötelezettség. Valamennyi költségvetési szerv vállalkozási tevékenységéből származó maradványának a társasági adó általános mértékével megegyező %-át köteles a központi költségvetésbe, illetve az önkormányzat költségvetésére befizetni azzal, hogy a vállalkozási maradványból az alaptevékenység ellátására, fejlesztésére a tárgyévtől számított két éven belül felhasznált összegre vonatkozóan a költségvetési szervet befizetési kötelezettség nem terheli. Vagyis ha a szerv az alaptevékenységre, „visszaforgatja” a vállalkozási tevékenységből származó hasznot,

akkor a vállalkozási bevételt teljes egészében megtarthatja. Költségvetési szervek átsorolása, átalakítása, megszüntetése Átsorolás: módosul az alaptevékenység és megváltozása pl. közintézményből közintézet közszolgáltatási feladatbesorolás Átalakítás Egyesítés Beolvadás beolvadó megszűnik – jogutód az átvevő ktg-i szerv Összeolvadás Az egyesítendő költségvetési szerv megszűnik Jogutódjuk az átalakítással létrejövő új ktg-i szerv Szétválasztás Különválasztás A különváló költségvetési szerv megszűnik – jogutódjai az átalakítással létrejövő költségvetési szervek Kiválás Ahonnan kiváltak az tovább működik – amelyik kiválik az egy új költségvetési szerv lesz. Jogszabály tartalmazza azokat az eseteket, amikor kötelező átalakítani. Megszűntetés Okok Jogszabály 1. közfeladatra 2. költségvetési szervre Közfeladat iránti szükséglet megszűnt. Két éven át nem tudja

ellátni a közfeladatot. Hatásvizsgálat alapján a tevékenység más módon vagy szervezetben hatékonyabban teljesíthető. Ha a kisegítő és vállalkozási tevékenység legalább két éven át túllépi az alapító okiratban meghatározott mértéket és nincs lehetőség más működési formára. Pénzügyi fedezet legalább két éven át nem áll rendelkezésre vagy nem teremthető meg. Javaslatot tehet erre   Alapító kötelezettségei ÁSZ elnöke Pénzügyminiszter közfeladat ellátási kötelezettség jogutódlás pénzügyi hiánynál több hatásvizsgálat kell. Megszüntető okirat kiadása kötelező Megszüntető okirat tartalmi, formai előírásai A költségvetési szerv megszűnése az alapítással analóg módon történik. 8.tétel A kincstári költségvetés és az éves (elemi) költségvetés készítésének célja, tartalma, összeállításának szabályai. Az éves költségvetés részletes bevételei és kiadásai a

költségvetési szerkezeti rend alapján. A bevételek és kiadások tervezésének megalapozása A szakmai feladatok ellátásának függvényében a gazdaságossági, hatékonysági, eredményességi, hatásvizsgálati szempontok érvényesítése, az értékelemzés, a költség-haszonelemzés és a pénz időértéken alapuló számítások lényege, alkalmazásuk a tervezésben Kincstári költségvetéssel rendelkeznek: • a központi kezelésű előirányzatok, a fejezeti kezelésű előirányzatok és az alapok • a kincstári körbe tartozó költségvetési szervek A költségvetési évet megelőző december hónapban a Kincstár által meghatározott időpontig előzetes kincstári költségvetést kell készíteni a végleges kincstári költségvetés szerinti formátumban. A fejezetet irányító szerv a költségvetési év január 10-ig megállapítja az irányítása alá tartozó költségvetési szerv kincstári költségvetését (végleges) és azt megküldi az

érintett költségvetési szervnek, a központi és a fejezeti kezelésű előirányzat kezelő szerveinek, valamint a Kincstárnak. A kincstári költségvetésinek és a később elkészítendő elemi költségvetésnek kiemelt előirányzati szinten meg kell egyeznie. Év közben történő alapítás esetén az alapító okirat hatálybalépését követő 8 napon belül állapítja meg a kincstári költségvetést. TB alap kezelői legkésőbb a költségvetési év jan.20-ig készítik el és küldik meg a Kincstárnak a kincstári költségvetésüket, melynek tartalmaznia kell a nem TB forrásból teljesített ellátások megtérítéseit és kiadásait is. Az elkülönített állami pénzalap kincstári költségvetését az alap kezelője készíti el és küldi meg a Kincstárnak legkésőbb a költségvetési év jan.20-ig Az elemi költségvetés 1.A központi költségvetési szerv elemi költségvetése A központi költségvetési szervek a jóváhagyott éves

költségvetésük alapján elemi költségvetést készítenek. Tartalma: • kiemelt előirányzat szerinti bevétel-kiadás (közgazdasági osztályozás ) • szakfeladat szerinti bevétel- kiadás (funkcionális osztályozás) • személyi és létszám összetétel (34-35-36 űrlap) • szakfeladatrend szerinti mutatók állománya és értékei. Az önállóan működő és gazdálkodó központi költségvetési szerv is ilyennel rendelkezik. Tárgyév 02.28-ig a pénzügyminiszter rendeletében foglaltak szerint a Kincstárhoz nyújtja be 2.A központi kezelésű előirányzatok elemi költségvetése • kiadásokat és bevételeket a költségvetési törvényben meghatározott jogcímenként • kiadásokat és bevételeket közgazdasági. osztályozásának megfelelő bontásban, részletes előirányzatonként • a központi kezelésű előirányzat költségvetési évre vonatkozó finanszírozási tervét. A fejezetet irányító szerv készíti el és 02.28-ig

pénzügyminisztériumhoz, illetve a Kincstárhoz nyújtja be. 3.Fejezeti kezelésű előirányzatok elemi költségvetése • kiadásokat és bevételeket részletes előirányzatonként • a költségvetési évre vonatkozó előirányzat- felhasználási ismertetőjét, pm rendeletében meghatározott formájú finanszírozási tervét, a szakmai megvalósítás üteméhez igazodóan • a kiadások és bevételek szakfeladatrend szerinti tevékenységenkénti részletezését. A fejezetet irányító szerv készíti el és nyújtja be 02.28-ig 4.Az elkülönített állami pénzalap elemi költségvetése Az elkülönített állami pénzalap kezelője 01.20-ig elkészíti az elkülönített állami pénzalap elemi költségvetését, és azt jóváhagyásra a fejezetet irányító szervhez 02.10-ig nyújtja be Az alap elemi költségvetése magában foglalja: • a kiadásokat és bevételeket az alap működését szabályozó törvényben meghatározott jogcímenként, a

költségvetési törvényben megállapított előirányzatok keretei között, valamint azokat részletezve • a kiadásokat és a bevételeket a közgazdasági osztályozásnak megfelelő bontásban • az alap finanszírozási tervét • szakfeladatrend szerinti tevékenységenként készített kimutatást. A fejezetet irányító szerv 02.15-ig PM-hez és a Kincstárhoz nyújtja be 5.A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak elemi költségvetése A TB pénzügyi alapjainak kezelői elemi költségvetést készítenek • az általuk kezelt alap ellátási költségvetéséről, • a központi hivatali és az igazgatási szervek, valamint a központi kezelésű előirányzatok intézményi (működési) költségvetéséről, • együttesen tartalmazó TB alapok költségvetéséről, • közösen a két TB alap konszolidált költségvetéséről A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak elemi költségvetése magában foglalja: • a TB pü-i alapjai

ellátásainak fedezetére szolgáló bevételeket, a működési célú, továbbá a vagyongazdálkodással kapcsolatos bevételeket, • a TB pénzügyi alapjainak ellátási kiadásait a vagyongazdálkodással és egyéb kötelezettséggel járó kiadásokat • kiadások és bevételek szakfeladatrend szerinti tevékenységenkénti részletezését • a költségvetési szerv személyi juttatásainak és létszámának összetételét • a költségvetési feladatmutatók állományát és a teljesítménymutatókat. Az ONYF és az OEP a központi hivatali szerv és az igazgatás szervei, valamint az általuk kezelt TB pü-i alapjai összeállított elemi költségvetésit a PM-hoz és a Kincstárhoz 02.28-ig nyújtja be A helyi önkormányzatok, helyi kisebbségi önkormányzatok, települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásainak valamint a helyi önkormányzatok jogi személyiségű társulásainak elemi költségvetése 1. Az Önkormányzati Hivatal által

készített elemi költségvetés tartalmazza a helyi önkormányzat költségvetési rendeletének, a helyi önkormányzat költségvetési szervein kívül ellátott feladatainak, továbbá a hozzá kijelölt ÖMG költségvetési szervek kiadási, bevételi előirányzatait is. A körjegyzőségeknél, társulásoknál külön elemi költségvetés készül. 2.A helyi önkormányzat által alapított és irányított ÖMG szerv önállóan készíti el az elemi költségvetését. 3. Önállóan működő költségvetés, elemi költségvetés az ÖMG költségvetésében 4. A helyi önkormányzat + kisebbségi önkormányzatok összevontan és külön-külön is elkészítik az elemi költségvetésüket. Hivatal a testület elé terjesztés határidejét követő 30 napon belül a Kincstárhoz benyújtja az elemi költségvetéseket. Többcélú társulások, társulásokanalóg módon a helyi önkormányzattal, a kistérségi határozattervezet társulási tanács elé

terjesztésének határidejét követő 30 napon belül nyújtja be a Kincstár területi szervéhez. Gazdaságossági, hatékonysági, eredményességi hatásvizsgálati szempontok, elemzési módszertanok A költségvetési szerv működése: - jóváhagyott éves költségvetés-költségvetési keret, - jogszabályi előírások követelményei, feltételrendszere között. Működésének és gazdálkodásának meg kell felelni: Gazdaságosság: az erőforrások felhasználásához kapcsolódó kiadás/ráfordítás az adott piaci és jogszabályi körülmények között elérhető legkisebb legyen, a jogszabályban meghatározott, illetve általánosan elvárható minőség mellett. Hatékonyság: a nyújtott szolgáltatások és az előállított termékek értékének (vagy azokból származó bevételnek) és a felhasznált erőforrásokhoz kapcsolódó kiadásnak (vagy ráfordításnak) a különbsége az adott piaci és jogszabályi körülmények között elérhető

legnagyobb legyen. Eredményesség: a kitűzött célok- az elfogadott módosításokat, változó körülményeket figyelembe véve – megvalósuljanak, a tevékenység tervezett és tényleges hatása közötti különbség a lehető legkisebb mértékű legyen vagy a tényleges hatás legyen kedvezőbb a tervezettnél. Értékelemzés: olyan döntés előkészítési módszer, amely során az áru, szolgáltatás, illetőleg az építési beruházás funkciójának valamint előállítási, megvalósítási vagy beszerzési és üzemeltetési, működési költségeinek viszonyát vizsgálják. Arra törekszenek, hogy ez a viszony, amely a termék/szolgáltatás értékességét növeli, a lehető legkedvezőbb legyen. Költség-haszon elemzés: Egy kvantitatív (mennyiség szerinti) döntéstámogató módszer, amely számszerűsíti, és pénzben fejezi ki az egyes döntési változatok költségeit, illetve hasznait. A költség-haszon elemzés eredményei alapján

kiválaszthatók a szervezetek számára optimális célok és az azokhoz kapcsolódó megoldások. A pénz időértékén alapuló számítások lényege, alkalmazásuk a tervezésben Mit jelent a pénz időértéke? A ma kapott pénz többet ér, mint a holnapi. Miért van a pénznek időértéke? - mert a korábban kapott pénzösszeg befektethető és jövedelmet termel, - a már megkapott pénzösszeg biztos, a később kapott pénz bizonytalanabb, a kockázat pedig csökkenti a pénz időértékét. Hogyan számítható ki a pénz időértéke? - jövőbeni pénzáramlás jelenbeni értékejelenérték számítás - jelenbeni cash flow értéke jövőbeni időpontrajövőérték számítás Az éves költségvetési törvény a kiadásokkal kapcsolatban tartalmazza az adott évi költségvetés - kiadási főösszegét, - a központi költségvetési szervek, fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásait, 1. költségvetési fejezetek, 2. költségvetési címek, 3.

költségvetési alcímek, 4. jogcím-csoportok, 5. jogcímek, 6. előirányzat-csoportok, 7. kiemelt előirányzatok szerinti részletezésben - az elkülönített állami pénzalapok kiadásait, a társadalombiztosítási alapok kiadásait, a központi költségvetés mérlegét. Az Önkormányzati alrendszer kiadásai a költségvetési törvényben nem jelennek meg, mivel ez az alrendszer a központi költségvetéshez nettó módon kapcsolódik. Kiadások a központi költségvetési struktúra szerint: A központi költségvetés szerkezete szerint a kiadások lehetnek: - intézményi kiadások, melyek a költségvetési szervek költségvetésében és beszámolójában jelennek meg, és az intézményi tevékenységgel kapcsolatosak. - intézményhez nem köthető kiadások 1. központi költségvetés központosított kiadásai pl devizahitelek kamatelszámolásai, 2. fejezeti kezelésű előirányzatok kiadása, melyek minden költségvetési fejezet

költségvetésében megtervezésre kerülnek, és a teljesítési adatokat a zárszámadás tartalmazza. A fejezeti kezelésű előirányzatoknak nevezzük a költségvetési fejezet saját kezelésű, nem a központi költségvetési szervekhez rendelt előirányzatait. A fejezeti kezelésű előirányzatok minden fejezetben egy költségvetési címet alkotnak. Fejezeti kezelésű előirányzatként kell megtervezni a központi beruházásokat, fejezeti tartalékot, nevesítetten a társadalmi szervezetek, alapítványok támogatásánál stb. - a költségvetési alrendszerek sajátos kiadásai 1. központi költségvetés sajátos kiadásai, 2. egyedi és normatív támogatások, 3. közszolgálati műsorszolgáltatás támogatása, 4. fogyasztói árkiegészítés, 5. lakásépítési támogatások, 6. család támogatások, szociális juttatások, - családtámogatás - jövedelempótló és kiegészítő szociális támogatások, - különféle jogcímen adott térítések, 7.

költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásai - költségvetési szervek kiadásai, - szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásai, - fejezeti egyensúlyi tartalék, 8. az államháztartás alrendszereinek támogatása - elkülönített állami pénzalapok támogatása - garancia és hozzájárulás a társadalombiztosítás alapok kiadásaihoz, - helyi önkormányzatok támogatása, 9. társadalmi önszerveződések támogatása, 10. nemzetközi pénzügyi kapcsolatok kiadásai, 11. adósságszolgálat, kamattérítés, 12. tartalékok, - általános tartalék, - céltartalékok, - központi egyensúlyi tartalék, 13. állami vagyonnal kapcsolatos kiadások 14. kormányzati rendkívüli és egyéb kiadások, 15. állam által vállalt kezesség érvényesítése 16. adósságátvállalás 17. hozzájárulás az EU költségvetéséhez Az éves költségvetési törvény a bevételekkel kapcsolatban a következő jogcímeket tartalmazza: - a

bevétel főösszegét, - a központi költségvetési szervek, fejezeti kezelésű előirányzatok bevételeit: 1. költségvetési fejezetek, 2. költségvetési címek, 3. költségvetési alcímek, 4. jogcím-csoportok, 5. jogcímek, 6. előirányzat-csoportok szerinti részletezésben, az elkülönített állami pénzalapok bevételeit, a társadalombiztosítási alapok bevételeit, a központi költségvetés mérlegének bevételi oldalát. Az önkormányzati alrendszernek a saját bevételei nem, csak a támogatása jelenik meg a költségvetési törvényben a nettó kapcsolódás miatt. A központi költségvetés sajátos bevételei: 1. gazdálkodó szervezetek befizetései - társasági adó - társas vállalkozások különadója, - hitelintézeti járadék, - egyszerűsített vállalkozói adó (EVA) - bányajáradék, - játékadó bevétel - ökoadók - egyéb befizetések - egyéb központosított bevételek 2. fogyasztáshoz kapcsolt adók - ÁFA - jövedéki adó -

regisztrációs adó 3. lakosság befizetései - SZJA - magánszemélyek különadója - adóbefizetések - illeték befizetések 4. költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok - költségvetési szervek bevételei - szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok saját bevételei - fejezeti kezelésű előirányzatok EU támogatása 5. befizetés az államháztartás alrendszereiből - központi költségvetési szervektől származó befizetések - elkülönített állami pénzalapok befizetése, - helyi önkormányzatok befizetése, 6. állami vagyonnal kapcsolatos befizetések 7. egyéb bevételek 8. adósságszolgálattal kapcsolatos bevételek 9. egyéb úniós bevételek - vám- és cukorilleték visszatérítése, - úniós támogatások utólagos megtérülése. 9. tétel A költségvetési gazdálkodás vertikális folyamata, szakaszai a kötelezettségvállalástól a pénzügyi rendezésig. A bevételek beszedésének, a kiadások teljesítésének

jogszabályi előírásai, a belső szabályzatokkal szemben támasztott követelmények. Adatszolgáltatási és nyilvántartási kötelezettségek A kincstár ellenőrzési feladatai a vertikális folyamatban. Az előirányzat-felhasználási terv célja, tartalma. Az összeférhetetlenség kizárása Az államháztartás alrendszereiben minden pénzmozgástól el kell számolni. A költségvetési gazdálkodás a bevételi előirányzatok teljesítésének kötelezettségét és a kiadási előirányzatok felhasználásának jogosultságát foglalja magában. A kiadási előirányzat nem jár felhasználási kötelezettséggel. 1.) Kötelezettségvállalásnak minősül az a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséről, szerződés (megállapodás) megkötéséről, támogatás biztosításáról, illetve más, pénzben kifejezhető értékű szolgáltatás teljesítésére irányuló kötelezettség vállalásáról szóló, szabályszerűen megtett jognyilatkozat.

– A költségvetés előirányzatainak terhére vállal. – Áru vagy szolgáltatás megrendeléséről elküldött és visszaigazolt megrendelés – A jóváhagyott feladat megvalósítása érdekében kötött, szerződéssel alátámasztott és a Kincstárnak az adott év dec. 20-ig bejelentett okmány – A kormányhatározat alapján átcsoportosított ei felhasználására tett és a határozat megjelenésétől számított 60 napon belüli intézkedés dokumentum – A nyertes pályázatról kiadott döntési lista – Kbt. (közbeszerzési tv) alapján feladott hirdetmény, megküldött részvételi, ajánlattételi felhívás, a pályázati kiírás, Kötelezettségvállalásra a költségvetési szerv vezetője jogosult. (írásban átruházhatja ezt a jogot) - EU-s forrásoknál közreműködő szervezeteknél alkalmazásban álló személy is megbízható. (a kötelezettségvállalás összeghatárát keretjelleggel meg kell határozni) - Helyi önkormányzat nevében a

polgármester vállalhat kötelezettséget. - Külön jogszabály alapján a jegyző döntési hatáskörébe utalt előirányzatok, valamit a választások helyi, területi előkészítésére, lebonyolítására felhasználandó pénzeszközök felett kötelezettségvállalásra a jegyző jogosult. - Helyi kisebbségi önk. esetében a Kisebbségi Önkormányzat elnöke v. általa megh önk-i képviselő - Többcélú kistérségi társulás nevében a társulási tanács elnöke - Országos kisebbségi önkormányzat nevében az önkormányzat elnöke, orsz.kisönk hivatala nevében a hivatal vezetője (közgyűlési felhatalmazás alapján vállalhat kötelezettséget. - Nem szükséges írásbeli kötelezettségvállalás a gazdasági eseményenként 100 eFt-ot el nem érő kifizetések esetén. Belső szabályozás szükséges éves v. havi keretet kell adni mellé Nem kell kötelezettségvállalás - nemzetközi tagdíjaknál - jogerős bírósági döntéseknél -

kártalanításnál - díjak, kitüntetések esetén. Fejezeti kezelésű előirányzatok esetében a pénzügyi teljesítés határideje nem haladhatja meg a tárgyévet követő év június 30-át. 2.) A Kormány által egyedileg jóváhagyott programoknál a kötelezettségvállalás rendje A Kormány a határozatát a Magyar Közlönyben teszi közzé. A határozatnak tartalmaznia kell: - az egyedileg jóváhagyott fejlesztés célját, - a megvalósítás időtartamát, határidejét, - a kötelezettségvállalás formáját, a kötelezettségvállalást tartalmazó szerződés megkötésére feljogosított személyt, szervezetet, - több fejezet, költségvetési szerv vagy egyéb hazai, illetve nemzetközi szervezet támogatásával megvalósuló program esetében a kormányzati koordinációs feladatok ellátásáért felelős szervezetet. A Kormány határozatában a kötelezettség vállalásához kapcsolódóan feltételeket is megállapíthat. A határozatot megalapozó

előterjesztést a benyújtásra jogosult és a pénzügyminiszter. együttesen nyújtja be a Kormányhoz. Az előterjesztésnek tartalmaznia kell: - a többéves fizetési kötelezettség vállalására irányuló javaslat részletes indoklását, ideértve az állami szerepvállalás célszerűségét, indokoltságát, formájának indoklását, - az előterjesztő fejezetében szereplő előirányzatok terhére korábban vállalt tárgyéven túli kötelezettségekről szóló tájékoztatást, - minden egyéb olyan tényt, adatot, amely a kötelezettségvállalás szempontjából jelentősnek tekinthető, ideértve az évekre lebontott részletes pénzügyi és kifizetési tervet, annak a központi költségvetésre gyakorolt hatását, - a fejlesztési program célját, részletes tartalmát, a kezdeti és a célállapotot úgy, hogy az a megvalósítás során folyamatosan mérhető és ellenőrizhető legyen) - a megvalósítás időtartamát, határidejét, - a

végrehajtásról készítendő időközi, illetve záró szakmai értékelés módját, valamint annak fontosabb tartalmi és formai követelményeit - a program megvalósításához szükséges államháztartáson belüli és kívüli források megoszlását, mértékét - a hatástanulmányt a program javasolt finanszírozása esetén az állami feladatellátás hatékonyságának alakulásáról A többéves fizetési kötelezettségvállalásokat a Kincstár tartja nyilván ideértve a kötelezettségvállalás állományról történő információszolgáltatást is. 3.) Kötelezettségvállalások ellenjegyzése Kötelezettségvállalás kizárólag ellenjegyzés után, írásban történhet. Ellenjegyzés: annak igazolására szolgál, hogy a kötelezettségvállalás teljesítéséhez szükséges fedezet rendelkezésre áll, és a kötelezettségvállalás nem sérti a gazdálkodásra vonatkozó szabályokat. Az ellenjegyzés során az erre jogosult személy

aláírásával igazolja a kötelezettségvállalás jogszerűségét és teljesíthetőségét. Az utalvány ellenjegyzése során ezek mellett arról is meg kell győződni, hogy a szakmai teljesítés igazolása és az érvényesítés megtörtént-e. Egyes szervezeteknél az ellenjegyzési jogosultság - gazdasági szervezettel rendelkező költségvetési szerv esetén a gazdasági vezető - gazdasági szervezettel nem rendelkező – a gazdálkodási feladatokat ellátó szerv gazdasági vezetője - költségvetési szerv vezetője írásban kijelölt, a költségvetési szerv állományába tartozó személy - EU forrás esetén a kötelezettséget vállaló szerv gazdasági vezetője által írásban kijelölt, a közreműködő szervezet alkalmazásában álló személy - Helyi önkormányzat nevében a jegyző - Helyi kisebbségi önkormányzat nevében vállalt köt. esetén a helyi önk jegyzője - A jegyző hatáskörébe utalt kötváll. esetén a jegyző által írásban

kijelölt, az önk-i hivatal állományába tartozó köztisztviselő - Települési önkormányzatok kistérségi társulása nevében a megállapodásban megjelölt személy - Országos kisebbségi önk. hivatalának vezetője írásban jogosult Az ellenjegyző feladata ellátásához szükség szerint szakértőt vehet igénybe. Amennyiben a kötelezettségvállalás nem felel meg az előírtaknak erről írásban kell tájékoztatnia a kötelezettségvállalót, a köt.vállaló szerv vezetőjét és gazdasági vezetőjét Ha a köt.váll szerv vezetője ennek ellenére írásban utasítást ad az ellenjegyzőnek, az ellenjegyzésre e tényről az irányító szerv vezetőjét írásban értesítenie kell. A tájékoztatás kézhezvételétől számított 8 munkanapon belül köteles megvizsgálni a bejelentést, és kezdeményezni az esetleges felelősségre vonást. Ha a kötelezettséget vállaló szerhez biztost vagy kincstárnokot jelöltek ki az ő ellenjegyzése után

érvényes a köt.váll A kötelezettségvállalást követően gondoskodni kell annak nyilvántartásba vételéről ideértve a következő évi költségvetési keretszámokat determináló összegek nyilvántartásba vételét is -és a kötelezettségvállalás étékéből az adott évet terhelő rész lekötéséről az érintett előirányzatok szabad keretének terhére. A lekötést legalább a kiemelt előirányzatok szintjén kell végrehajtani. A nyilvántartás tartalmazza legalább a kötelezettségvállalás azonosító számát, az alapjául szolgáló dokumentum meghatározását és keltét, a kötelezettségvállaló nevét, a köt.váll tárgyát, összegét, évek szerinti forrását, a kifizetési határidőket és azok jogosultjait, továbbá a teljesítési adatokat. A közbeszerzési kötelezettség alá nem eső, határozatlan időre vállalt köt. értékét a tárgyévben és az azt követő 3 éven keresztül származó fizetési kötelezettségek

összegeként kell meghatározni. 4.) Szakmai teljesítés igazolása és az érvényesítés A szakmai teljesítés igazolása a kiadás utalványozása előtt történik. - Ellenőrizni, szakmailag igazolni kell a kiadások teljesítésének jogosultságát, összegszerűségét, ellenszolgáltatást is magában foglaló köt.váll esetén annak teljesítését - bevételekre is előírható (belső szabályzatban) - dátum, aláírás, szövegezés - EU-s programoknál közreműködő szervezeteknek is adható A szakmai teljesítés igazolása után az érvényesítőnek ellenőriznie kell az összegszerűséget, a fedezet meglétét és azt, hogy az államháztartási számviteli kormányrendelet (249/2000) valamint e rendelet előírásait, és a belső szabályzatokban foglaltakat megtartották-e. Amennyiben ezek megsértését tapasztalja az érvényesítő, azt köteles jelenteni haladéktalanul az utalványozónak. Írásban utasíthatja az utalványozó ennek ellenére az

érvényesítésre Az érvényesítésnek tartalmaznia kell az érvényesítésre utaló megjelölést, a megállapított összeget, az érvényesítés dátumát és az érvényesítő aláírását. Képzettség: legalább középfokú, pénzügyi és számviteli végzettségű dolgozó végezheti el ezt a feladatot. (pénzügyi – számviteli képesítéssel kell rendelkeznie) 5.) Utalványozás és az utalvány ellenjegyzése A kiadás teljesítésének, a bevétel beszedésének vagy elszámolásának elrendelése. Utalványozni csak szabályszerűen kiállított utalvány alapján lehet. ÖMG szerv vezetője jogosult. Az utalványozás érvényességi kelléke az ellenjegyzés Az utalványrendeleten fel kell tüntetni: - az utalványozó és az utalványozás ellenjegyzőjének keltezéssel ellátott aláírását, - az „utalvány” szót - a költségvetési évet - a befizető és a kedvezményezett megnevezését, címét - a fizetés időpontját, módját, összegét,

devizanemét, - a megterhelendő és a jóváírandó pénzforgalmi számla számát és megnevezését, - a kötváll. nyilvántartási számát Nem kell utalványozni: - egyes bevételeket - pénzügyi szolgáltatásokat - lebonyolítási számlával kapcsolatos tételeket Külföldi devizanemben utalványozott összeg forintértékét a terhelési értesítő alapján kell figyelembe venni, amellyel az utalványt a terhelési értesítő beérkezését követően haladéktalanul ki kell egészíteni. (Ft-ot akkor ráírni, amikor beérkezett a bankkivonat) 6.) Összeférhetetlenségi és nyilvántartási szabályok - Kötelezettségvállaló és ellenjegyző valamint - Utalványozó és ellenjegyző ugyanazon gazdasági eseményre vonatkozóan azonos személy nem lehet Érvényesítő nem lehet azonos - a kötelezettségvállalásra - az utalványozásra - és a szakmai teljesítés igazolására jogosult személlyel. Ezeket a tevékenységeket nem végezheti az a személy, aki ezt

a tevékenységet közeli hozzátartozója vagy maga javára látná el. Ezen személyekről és aláírás – mintájukról belső szabályzatban rögzített formában és módon naprakész nyilvántartást kell vezetni. Pénzügyi teljesítés, fizetési módok 1.Átutalás a fizető fél rendelkezése alapján végzett olyan pénzforgalmi szolgáltatás, amelynek során a fizető fél fizetési számláját a kedvezményezett javára megterhelik, valamint a hatósági átutalás és az átutalási végzés alapján történő átutalás. Csoportok: Csoportos: keretszerződésben foglalt helyen és meghatározott módon az azonos jogcímű, különböző kedvezményezettek javára szóló átutalási megbízásokat kötegelve, csoportos formában is benyújthatja. Rendszeres: meghatározott összegnek meghatározott időpontokban (terhelési napokon) ismétlődően történő átutalására ad megbízást. Hatósági átutalási megbízás és átutalási végzés 2.Beszedés: a

kedvezményezett rendelkezése alapján végzett olyan pénzforgalmi szolgáltatás, amelynek során a fizető fél fizetési számlájának a kedvezményezett javára történő megterhelése a fizető fél által a kedvezményezettnek, a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatójának vagy a fizető fél saját pénzforgalmi szolgáltatójának adott hozzájárulása alapján történik. Csoportok: • felhatalmazó levélen alapuló beszedés • váltóbeszedés • csekkbeszedés • csoportos beszedés • határidős beszedés • okmányos beszedés Hatósági átutalás és átutalási végzés: bírósági végrehajtási eljárásban vagy a közigazgatási végrehajtási és adó – végrehajtási eljárásban a pénzkövetelést a hatósági átutalási megbízás adására vagy az átutalási végzés meghozatalára jogosult erre irányuló kezdeményezésére hatósági átutalással és hatósági végzésben foglaltak szerint kell teljesíteni. A hatósági

átutalás és végzés alapján a fizető fél nem gyakorolhatja a helyesbítéshez való jogot. Okmányos meghitelezés (akkreditív): A pénzforgalmi szolgáltató az alapügyletben kötelezett megbízása alapján a saját nevében arra vállal kötelezettséget, hogy ha a kedvezményezett meghatározott határidőn belül a meghatározott okmányokat hozzá benyújtja, illetve az okmányos meghitelezésben előírt egyéb feltételeket teljesíti, akkor az okmányos meghitelezésben meghatározott összeget az okmányok megfelelősége esetén részére megfizeti. Fizetési számlához kötődő készpénzfizetési módok - készpénzfizetés fizetési számlára - készpénzfizetés fizetési számláról Készpénz - készpénzben történő fizetés. A Kincstár ellenőrzési feladatai a vertikális folyamatban Végrehajtja a kiadások teljesítése, a bevételek beszedésére irányuló- jogszabályoknak megfelelően kezdeményezett – pénzügyi lebonyolítási

feladatokat, ennek keretében a kiadásokhoz kötődően likviditási fedezet, valamint alaki, formai és pénzügyi ellenőrzést végez. Kettős fedezetvizsgálat: • van-e előirányzat fedezete? • keretszámlán van-e összeg? • kötelezettségvállalásba bejelentette-e? Közreműködik az EU-s pénzeszközökkel kapcsolatosan jogszabályban, kormányhatározatban megszabott költségvetési, végrehajtási, ellenőrzési és pénzforgalmi feladatok ellátásában. Közreműködik a támogatási előirányzatok pályázati rendszerében a pénzügyi lebonyolítási, ellenőrzési és követeléskezelési feladatok ellátásában, ideértve a mezőgazdasági és vidékfejlesztési beruházások előirányzatait is. Felülvizsgálja, illetve a helyszínen ellenőrzi a helyi önkormányzatokat megillető, a központi költségvetésből származó források igénybevételének és elszámolásának szabályszerűségét. (normatívák) A helyi önkormányzat év közben a

kincstár útján lemondhat a számára feladatmutató alapján megállapított állami támogatások és normatív hozzájárulások előirányzatáról vagy annak egy részéről, illetve- ha törvény másként nem rendelkezik – pótlólagos igénylést nyújthat be: • ápr.30 • júl.31 • okt.15 • pótlólagos igénylés: júl.31-ig A kincstár a rendelkezésére álló információk alapján az igénylésben, illetve a lemondásban szerepeltetett mutatószámokat elsődlegesen saját nyilvántartása alapján felülvizsgálja. Amennyiben azokat nem tartja megalapozottnak, írásban felhívja az önkormányzatot adatszolgáltatása helyesbítésére. Az önkormányzat 8 napon belül írásban nyilatkozik adatszolgáltatása módosításáról. Az önkormányzat nyilatkozatának hiányában eredeti adatszolgáltatása marad az irányadó. A kincstár a rendelkezésre álló iratok és saját nyilvántartásai alapján, illetve - szükség esetén helyszíni vizsgálat

során - az önkormányzat év végi elszámolásának benyújtásáig megvizsgálhatja a feladatmutatók alakulását, az igénylés megalapozottságát. A vizsgálat eredményéről a kincstár külön jogszabályban meghatározott tartalmú jegyzőkönyvet vesz föl. A jegyzőkönyvben a kincstár szükséges esetben felhívja az önkormányzatot, hogy a következő előirányzat-módosítási lehetőségnél az érvényes feladatmutatóit módosítsa, illetve az elszámolásnál a kincstár által javasolt adatokat érvényesítse. A kincstár határozatban állapítja meg az önkormányzat helyszíni vizsgálattal érintett feladatmutatóit és támogatási összegét. A helyi önkormányzat a jegyzőkönyv átvételét követő tíz munkanapon belül a jegyzőkönyv megállapításaira észrevételt tesz, vagy nyilatkozik arról, hogy a jegyzőkönyv megállapításait elfogadja. A kincstár az észrevételek alapján a jegyzőkönyv megállapításait felülvizsgálja, és

az észrevételek beérkezését, illetve - amennyiben az önkormányzat nem nyilatkozott-a határidő eredménytelen elteltét követő tíz munkanapon belül határozatot hoz. A jogerős határozat végrehajtható, tekintet nélkül arra, hogy az önkormányzat kéri-e bírósági felülvizsgálatát. A kincstár jogerős határozatát a bíróság az önkormányzat kérelmére megváltoztathatja. Amennyiben az önkormányzat fizetési kötelezettségének a felhívás elfogadásától, illetve a határozat jogerőre emelkedésétől számított 90 napon belül nem tesz eleget, a kincstár engedélyezett részletfizetés kivételével - az önkormányzat felhatalmazása alapján beszedési megbízást nyújt be a helyi önkormányzat ellen. Az előirányzat-felhasználási terv célja, tartalma A központi költségvetési szervek előirányzat-felhasználási terve a szerv várható forrásainak figyelembevételével teljesítésarányos támogatási előirányzat-finanszírozási

tervében megjelölt teljesítésarányos támogatási előirányzattal összhangban, havi és a tárgyhónap vonatkozásában dekádonkénti ütemezéssel tartalmazza a teljesíthető kiadásokat, beleértve a korábbi időszakról áthúzódó fizetési kötelezettségeket. Az előirányzat-felhasználási tervet olyan részletezettséggel kell elkészíteni, hogy az megbízható alapja legyen a kötelezettségvállalási jogkör gyakorlásának és a likviditás biztosításának. Az előirányzat- felhasználási tervet a soron következő hónap dekádonkénti szintű megbontása céljából havonta felül kell vizsgálni. Az előirányzat-felhasználási tervet a költségvetési szerv vezetője írja alá és a gazdasági vezető ellenjegyzi. 10. Tétel A költségvetési gazdálkodás horizontális folyamatai. Az emberi erőforrás-gazdálkodás célja, területei. A létszám minőségével, mennyiségével, összetételével szemben támasztott jogszabályi

követelmények a közszférában. Sajátosságok az egyes illetményrendszerek alapján A létszámelőirányzat meghatározása, funkcionális csoportosítása, foglalkoztatási formák A létszám növelésének, csökkentésének lehetőségei és korlátjai. A rendezett munkaügyi kapcsolatok követelménye, etikai és pénzügyi vonatkozásai. A költségvetés végrehajtásának horizontális folyamata Horizontális folyamat: azok az időben egymás mellett, egymással szoros kölcsönhatásban zajló folyamatok, amelyek együttesen a költségvetési szerv céljainak, feladatainak személyi és anyagi feltételrendszerét jelentik. A horizontális folyamatokhoz kell sorolni: •munkaerő- és személyi juttatással kapcsolatos gazdálkodást, •eszközgazdálkodást. Gazdálkodás a munkaerővel és a személyi juttatásokkal Miért ez az első terület amivel foglalkozni kell •Személyi + járulék előirányzat részaránya az összköltségvetés 70-90%-át teszik ki

•Sokféle terület együttes megléte Munkaerő (humánerőforrás–gazdálkodás) célja, feladatai •Munkaerő-szükséglet – munkerő-kereslet megtervezése •Szükséges létszám megszerzése, felvétele, foglalkoztatása - meg kell nézni, milyen szaktörvény vonatkozik rá, pl.: felsőoktatásban, közoktatásban megadják a kötelező létszámot - feladathoz kell feltölteni a létszámot - különböző korúak alkalmazása (szülés, nyugdíj miatt) •Képzés: kötelezően előírt képzések •Minősítés •Ösztönzés, bérezés •Munkaügyi kapcsolatok, érdekképviselettel való egyeztetés (SZMSZ, kollektív szerződések) •Nyilvántartás, adatszolgáltatások KSH és Irányítószerv felé Emberi erőforrás tervezésére ható tényezők •Nemzetgazdaság prognosztizált növekedési üteme •Munkaerőpiac kínálati oldala •Külföldi kapcsolatok (EU nyitott munkaerő áramlás) •Foglalkoztatás alakulása •Demográfiai helyzet, ott fontos,

ahol a lakosságra épül a szolgáltatás •Érdekképviselet •Jogszabályi háttér (illetményrendszerek, adótörvény) Illetményrendszerek •Közalkalmazotti •Köztisztviselői •Hivatásos szolgálati - Fegyveresek •Bírói, igazságügyi alkalmazotti, ügyészségi szolgálati •Munka Törvénykönyve szerinti Személyi juttatási előirányzat (Költségvetési tájékoztató, PM honlap) •Rendszeres személyi juttatások – a munkavégzés ellenértéke Teljes és a részmunkaidősök juttatásai = alapilletmény + pótlékok + illetménykiegészítések •Nem rendszeres személyi juttatások Rendszeres személyi juttatásban részesülők foglalkoztatásához kapcsolódó juttatások megbontva teljes és részmunkaidősre - jutalom – normatív %-os vagy teljesítményhez kötött - túlóra - készenlét - helyettesítés - keresetkiegészítés: bizonyos intézményi csoportoknak enged meg : Közüzem, Vállalkozói közüzem - végkielégítés -

jubileumi jutalom - napidíj - biztosítási díjak - költségtérítések – Cafetéria - szociális juttatások - különböző nem rendszeres pl. Tiszteletdíj, Szerzői jogdíj •Külső személyi juttatások Nincs jogviszonyban saját dolgozónak megbízási díj a nem munkakörébe tartozó munka ellátására - tiszteletdíjak - megbízási díjak - alkalmi munkabérek •Járulékok Ezek főbb tartalmi elemei a tájékoztatóból. Gazdálkodás a személyi juttatással Ámr.292/ 84 §, 85 §, 86 §, 87 §, 88 §, 89 §, 90 § •Személyi kiemelt előirányzat - Áht határozza meg, megkülönböztetést jelent, csak arra a jogcímre használható. - Kevesebbet elkölthetünk, de többet csak akkor, ha a kiemelt előirányzatot meg tudom emelni. •Személyin belüli átcsoportosítás - feladathoz kötődik, működőképességet nem veszélyeztetheti, onnan nem vehet el ahol kötelező •Személyi főösszege növelhető • Többletbevételből pl.: pályázat

abból van személyi költségtervben benne van rátehető a személyire, rezsinél is van személyi! Nincs költségterv pl.: bérbeadás • OGY, Kormány, irányítószerv hatáskörében - OGY Pótköltségvetés kell ! - Kormány Költségvetési Törvény felhatalmazást ad rá - Irányítószerv keretekből elvesz másik Intézménytől Önkormányzat saját tartalékából, Fejezeti kezelési előirányzatból •Tartalékokból - Kormány Fejezet - Önkormányzat Pénzmaradvány, Fejezeti előirányzat maradvány, Vállalkozási eredmény •Egyes költségvetési szervi kategóriák személyivel való gazdálkodása - Közhatalmi: nagyon szigorú, Irányítószervi hatáskörben, Kormány engedélyével - Közintézet: nem emelheti saját hatáskörben - Közüzem és Vállalkozói közintézet: szabadon teheti meg Teljesítésösztönzés, személyi ösztönzés előirányzatának tervezése •Ösztönzések köre és mértéke •Jutalom •Prémium

•Teljesítmény ösztönzés •Ezek együttes összege: •Közhatalmi költségvetési szerveknél •Kormány irányításnál eredeti rendszeres személyi juttatás 12%-át tudja megtervezni •Nem Kormány irányításnál irányító szerv döntése •Közintézménynél és közintézetnél 8%-ot •Önkormányzati közhatalmi szervnél rendelet szerinti mérték •Céljuttatás mértéke •Kormány vagy miniszter irányítása alá tartozó közhatalmi szervnél 10% •Önkormányzatnál rendeletben kell szabályozni Személyi juttatással és létszámmal való gazdálkodás •Önálló megállapítási jog a költségvetési kereteken belül •Személyi juttatások előirányzata év közben módosíthatóak •Irányító szerv által elrendelt feladatváltozással •Vállalkozó közintézet és közüzem kivételével a költségvetési szerv saját hatáskörében •Bevételi többletből •Maradvány személyi részéből •Közhatalmi bevételeknél

•Miniszteri rendelet •Önkormányzati körben irányító szerv engedélyével •Személyi egyes tételein belül saját hatáskörben lehet átcsoportosítani •Létszám változás szabályai •Kormány hatáskör közhatalmi •Közintézmény esetén irányító szerv •Kormány alá nem tartozó közhatalminál irányító szerv •Közintézet, közüzem, vállalkozó közintézet saját hatáskörben •Többletbevételből a személyi juttatási előirányzat módosítható • Egyes bevételek túlteljesítéséből a személyi juttatás nem növelhető (pl. ellátási díj, alkalmazotti térítés, - pénzeszköz átvétel pl.: Alapítvány, EU pályázat, adomány, ha a szerződés vagy maga az átadás erre irányul akkor kifizethető személyiként - eszközértékesítési bevétel elemi költségvetésbe beteszik •Kitüntetésekkel összefüggő tiltás •Személyi juttatási előirányzat megtakarítása •Létszámcsökkentés fogalma Tilos:

kiszervezés a költségvetési szervből • Közintézmény, közintézet jutalmazása kifizethető együttes összege nem haladhatja meg az eredeti rendszeres személyi juttatás •Központi költségvetési szervnél 15%-ig •Önkormányzat rendelet szerinti hányadot •Speciális előírások •Számlás foglalkoztatás Intézmény alaptevékenységét szellemi alaptevékenységnél számlával történő vállalkozásnak kiadom pl.: óraadó tanárok, BKV hegyi járatok kiadása, háziorvosi szolgálat vásárolt közszolgáltatás - nem tudom alkalmazni jogszabályi előírás miatt - nem éri meg - nem elég hatékony (Könyvvizsgálat, Ügyvédi ellenjegyzés, Jogsegélyszolgálat, Szakvélemény, óraadó tanárok) Számlás foglalkoztatásnál személyiből az ellenértéket le kell vinni a dologiba és vissza is vihető. •Megbízási jogviszony - Magánemberként kötök egy szerződést, feladat ellátásra megbízási szerződést - Saját dolgozóval

munkaköri leírásban szereplő feladatra nem köthető, kiváltja ezt a Keresetkiegészítés - Külsőssel köthető megbízási szerződés, megvalósíthatóságát is rögzíteni kell, szakmai teljesítés igazolása •Köztisztviselői jogviszony (Ktv.) 1992. Évi XXIII Törvény és az összes módosítás Célja: az állami közigazgatásban és az önkormányzati közigazgatási rendszerben világosan elhatárolhatóak legyenek a politikai és közigazgatási funkciók. Köztisztviselők közszolgálati jogviszony Alapelv: érdemeken alapuló előmeneteli rendszer, kiszámítható életpálya !?! Kettős illetményrendszer •Köztisztviselők, ügykezelők (Ktv.) •Nem köztisztviselők, nem ügykezelők esetében az Mt. rendelkezéseit kell alkalmazni Alanyai: •Állam külön rendelet határozza meg ezt a kört (pl. minisztériumok igazgatása, fejezetek igazgatása, területi szervezetek stb.) •Önkormányzat Besorolásnál: •A Ktv. Meghatározza azokat a

munkaköröket, amelyeket csak köztisztviselő láthat el •érdemi munkaköröket •vezetői munkaköröket Jogviszony létesítés: •Pályázat kötelező •Versenyvizsgán részt venni kötelező •Próbaidő kikötése kötelező •Kinevezés, munkaköri leírás •Eskütétel Díjazás: alapilletmény = illetményalap x szorzószám (38.650-Ft x ) •Vezető Szakállamtitkártól indul osztályvezetőig •I. o Felsőfokú iskolai végzettség •II. o Főmunkatársig 0 30évig + Képzettségi pótlék 15000-Ft/hó •III. o Ügykezelői kategória 15-20 éves munkaviszony esetén Bruttó 150000-Ft - 20%, ha rosszul teljesít - + 30% növelhető maximum - egy meghatározott kör lépheti át illetménykiegészítés = alapilletmény (15%-50%-a) x szorzószám Jogviszonybeszámítás: 1992-ig beszámították a vállalkozói jogviszonyokat is Pótlékok: •Éjszakai •Idegennyelvtudási kötelezően angol, francia, német nyelvre megadja - többi nyelvnél lehet

mérlegelni •Képzettségi mérlegképes, okleveles könyvvizsgáló •Egészségre ártó munkavégzés •Gépjárművezetői Cafetéria rendszer 50% 15% 15% Közalkalmazotti jogviszony (Kjt.) •Központi és helyi önkormányzati költségvetési szerveknél •Mt. Szabályokat is figyelembe veszi •Ismérvei a Kjt-nek • Költségvetésből történik a finanszírozás meghatározott munkaügyi szabályozás • Lehetőség van a keretjelleg miatt alacsonyabb szintű jogszabály kiadására végrehajtási rendeletek • Szakszervezet kollektív szerződés • Előmeneteli rendszer • Létesítés, megszűntetés kevésbé szigorúbb, mint a Ktv. •Illetmények •Fizetési osztályok 10 A-J-ig, ehhez kapcsolódnak a fizetési fokozatok, ez jelenti az időtényezőt (1-14) •Nincs forrás az átsorolásokra a rendszerben • Alapilletmény az egyes fizetési fokozatokhoz tartozó, az első fizetési fokozat garantált illetményére épülő legkisebb

szorzószám alapján megállapításra kerülő minimálisan biztosított összeg •Illetménykiegészítés kollektív szerződésben a munkáltató határozza meg •Illetménypótlékok döntően ágazati jogszabályok nyelvpótlék, vezetői pótlék •Speciális terület: felsőoktatás, kutatás 437.300-Ft 100% Fiatal 40% •A vezetői munkakörnél jutalmazási rendszert szabályozza, korlátozza •Megkülönbözteti: • a kinevezett • megbízott vezetői besorolást A rendezett munkaügyi kapcsolatok Áht 15.§ A központi költségvetésből és az elkülönített állami pénzalapokból az egyéb feltételeken túlmenően akkor nyújtható támogatás, ha a támogatás iránti kérelem benyújtója megfelel a rendezett munkaügyi kapcsolatok törvényben meghatározott követelményének. a) Munkaviszony létesítésére, megszűnésére, illetőleg megszüntetésére vonatkozó bejelentési kötelezettségnek eleget tett b) Szakszervezeti jogokat biztosítja c)

Színlelt szerződés kötésének tilalma d) Munkabér összegére és kifizetésének határidejére vonatkozó szabályokat betartja e) Munkaidő nyilvántartás hiánytalan vezetése g) Munkaerő-kölcsönzési tevékenység nyilvántartásba vételi szabályainak betartása h) Az egyenlő bánásmód követelményének betartása i) Külföldi Magyarországon engedélyhez kötött foglalkoztatása esetén – a külön jogszabályban meghatározott engedély megkérésére vonatkozó kötelezettségnek eleget tett j) A munka- és pihenőidőre vonatkozó szabályokat betartja k) Betartja a nők, a fiatal munkavállalók és a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatására vonatkozó sajátos szabályokat l) A foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozatok alakszerűségére és kötelező tartalmi elemeinek meglétére, továbbá a foglalkoztató írásbeli tájékoztatási kötelezettségére vonatkozó rendelkezéseknek eleget tett

Ezek megsértése a támogatásból való kizárást eredményezik vagy a támogatás visszavonásával járnak illetve a kiszabott bírság megfizetését vonják maguk után. 11. A személyi juttatások és a munkaadókat terhelő járulékok tervezésének, módosításának általános előírásai. A rendszeres, nem rendszeres és külső személyi juttatások összetevői A közszférában alkalmazott illetményrendszerek közös jellemzői. Az érdekeltségi rendszer kidolgozása, az érdekeltség megteremtésének, fenntartásának, a megfelelő teljesítményre ösztönzés eszközei. A személyi juttatások előirányzat évközi megváltoztatásának okai és következményei. A személyi juttatások és a munkaadókat terhelő járulékok tervezésének, módosításának általános előírásai. Tervezés a PM köriratban meghatározottak szerint: A személyi juttatások tervezésénél a központi költségvetési szervek számára biztosítani kell, hogy a

jogszabályokban előírt kötelező személyi juttatások fedezetéhez a szükséges előirányzat – a szabályozásnak megfelelően – rendelkezésre álljon, fedezet nélkül létszám nem tervezhető, azt törölni kell; ugyanakkor az érvényes közszolgálati jogviszonytörvényhez és a feladatok alapján nem feltétlenül szükséges személyi juttatási előirányzat csökkentésével indokolt forrást felszabadítani az intézményi működés egyéb céljaira, kötelezettségeire, − a költségvetési szerv személyi juttatási előirányzata a működési költségvetés egyéb kiemelt előirányzatai, illetve a felhalmozási költségvetés előirányzata terhére nem növelhető (szerkezeti változásként nem szerepeltethető). Kivételt képez, ha az adott költségvetési szervnél az átcsoportosítás a törvényi kötelezettség teljesítésére irányul (a beállási szint emelése nélkül), Személyi juttatás tervezése • • jogszabályban

meghatározott mértékű illetményalap/alapilletmény és a közalkalmazotti illetménytáblával kell számolni, a személyi juttatás előirányzat illetményfejlesztés címen nem növelhető , a személyi juttatásokat úgy kell megtervezni, hogy az fedezetet nyújtson a törvény szerinti kifizetésekre. A törvényi kötelezettségen alapuló kifizetésre előirányzatot kell képezni, azt nem lehet a várható megtakarításokra alapozni, Kiindulópont: az előző évi eredeti előirányzat, melyet • csökkenteni kell: o a fejezetek, intézmények közötti feladat átadások miatti összegekkel, o zárolással, ha azt a tárca ezen a kiemelt előirányzaton hajtotta végre. • • • • növelhető: o az év közben belépett új feladatok (forrásjuttatással elismert), fejlesztések hatásával és szintrehozásával, o az előző évben az általános tartalék terhére engedélyezett személyi juttatás növekedéssel és annak szintrehozásával, o a fejezetek,

intézmények közötti feladat átvétel miatti összeggel (dokumentummal alátámasztva), a nem rendszeres személyi juttatások előirányzata az előző évi eredeti előirányzathoz képest nem növelhető, a külső személyi juttatásokat a lehető legminimálisabb mértékre kell csökkenteni. E cél eléréséhez felül kell vizsgálni különösen a megbízási szerződéseket, az előirányzat mértéke nem haladhatja meg az előző évben tervezett összeget, kivéve a jogszabályban előírt kötelezettségek eseteit, figyelembe kell venni a státusztörvény költségvetési szervi típus szerint differenciált előírásait a személyi juttatás és annak egyes elemei (kiemelten a jutalom, más ösztönzést szolgáló juttatások) tervezésében, illetve felhasználásában. 1 A személyi juttatások tervezésénél fel kell tárni azokat a belső forrásokat, amelyek megtakarítást eredményezhetnek. Ilyenek pl: a természetes létszámfogyás, az üres

álláshelyek felszámolása, egyéb szervezési, hatékonyság javító intézkedések (így feladatok, szervezetek, szervezeti egységek felülvizsgálata, munkaszervezésből, teljesítménynövelésből származó létszám-megtakarítás, továbbá a bevételek bővítése, emelése stb.), ezzel teremtve mozgásteret az egyéb kötelezettségek fedezetére (szerkezeti változásként kell bemutatni). Az intézményi hatáskörű létszámcsökkentések egyszeri kiadásainak fedezetére, a költségvetése végrehajtása feltételei megteremtése céljából, annak ütemezését úgy kell terveznie, hogy az egyszeri többletkiadások forrását az évközben ezáltal, illetve egyébként realizálódó megtakarítások biztosítsák. A munkaadókat terhelő járulékokkal a hatályos jogszabályok alapján kell számolni, megtervezni az előirányzatot. (A nyugdíj-biztosítási járulék mértéke 24 százalék, az egészségbiztosítási- és munkaerőpiaci járulék 3

százalék, melyből az egészségbiztosítási járulék (természetben és pénzbeli) 2 százalék, a munkaerő-piaci járulék 1 százalék. A tételes egészségügyi hozzájárulás 2010 január 1-jével megszűnt.) 2010. évben (1) a rendszeres személyi juttatások előirányzatán tervezendő a) a tárgyév február 1-jén foglalkoztatottak kinevezésben, munkaszerződésben megállapított illetménye (munkabére), b) a költségvetésben jóváhagyott létszám-növekmény kiadása, az álláshelyek várható betöltési időpontjának megfelelő időtartamra, c) az átmenetileg be nem töltött - b) pontba nem tartozó - álláshelyre jutó kiadás az érintett álláshely rendszeres személyi juttatása alapján, továbbá d) azok az egyéb rendszeres juttatások, amelyek a 84. § (2) bekezdése alapján a rendelkezésre álló forrásból finanszírozhatóan kerülnek kifizetésre. (2) A nem rendszeres személyi juttatások között kell megtervezni a) a külön

jogszabályban meghatározott feltételekkel és mértékkel számítva a kereset részét képező aa) kereset-kiegészítés kiadását, ab) helyettesítés, ügyelet, készenlét, túlóra, túlszolgálat díjazását, ac) jutalmat, prémiumot, ad) céljuttatást, projektprémiumot, b) a foglalkoztatottak sajátos juttatásait, így különösen a végkielégítés, a jubileumi jutalom, a napidíj, a biztosítási díjak tervezett kiadását, c) a költségvetési szerv állományába tartozók részére alanyi jogon járó, vagy adható költségtérítéseket, hozzájárulásokat, juttatásokat. (3) A külső személyi juttatások között kell megtervezni: a) a költségvetési szerv állományába nem tartozó - a költségvetési szerv tevékenységéhez szükséges, de az állományába tartozók által el nem látott feladatokat végző - személyeknek fizetendő, ellátottak pénzbeli juttatásának nem minősülő juttatások, b) a költségvetési szerv állományába

tartozók részére a munkakörön kívüli munkáért fizetett juttatások, és c) a felmentési idejüket töltő munkavállalók részére a munka alóli tényleges felmentés napját követően a felmentési idő végéig kifizetett személyi juttatások. (4) Létszám személyi juttatási előirányzat nélkül, személyi juttatás az (1)-(3) bekezdésben foglaltak szerinti szükségletet meghaladóan nem tervezhető. (5) Az (1)-(4) bekezdésben foglaltakat a költségvetési szerv költségvetési javaslatának összeállításakor az akkor ismert állapot szerint kell megtervezni és az elemi költségvetés készítésekor véglegezni. Jutalom, prémium teljesítményösztönzés tervezése: (1) A költségvetésben jutalom, prémium címén teljesítményösztönzés, személyi ösztönzés céljából megtervezett előirányzat az eredeti rendszeres személyi juttatások előirányzatára vetítve nem haladhatja meg 2 a) a Kormány vagy miniszter irányítása vagy

felügyelete alá tartozó közhatalmi költségvetési szervnél - ide nem értve a közhatalmi költségvetési szerv költségvetésében szereplő közszolgáltató költségvetési szervek előirányzatait - a 12%-os, b) a Kormány vagy miniszter irányítása vagy felügyelete alá nem tartozó közhatalmi költségvetési szervnél az irányító szerv által a költségvetés tervezésekor előzetesen meghatározott, c) közintézménynél és közintézetnél a 8%-os mértéket. (2) Közintézet esetén az (1) bekezdés szerinti előirányzat forrása nem lehet központi költségvetésből származó támogatás. (3) Önkormányzati közhatalmi költségvetési szerv az önkormányzat költségvetési rendeletében meghatározott mértékű jutalmat tervezhet. (4) A céljuttatás címén tervezhető előirányzat nem haladhatja meg a) a Kormány vagy miniszter irányítása vagy felügyelete alá tartozó központi közhatalmi költségvetési szervnél az eredeti rendszeres

személyi juttatások előirányzatára vetítve a 10%-os, b) önkormányzati közhatalmi költségvetési szervnél az önkormányzat költségvetési rendeletében meghatározott mértéket. (5) A közszolgáltató költségvetési szerv a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény 77. §-ának (1) bekezdése szerinti kereset-kiegészítés fedezetére a költségvetési törvényben meghatározott - a keresetbe tartozó juttatások előző évi bázis előirányzatára vetített - mértéket tervezhet. A személyi juttatások és a munkaadókat terhelő járulékok előirányzata módosításának általános előírásai. A költségvetési szerv a személyi juttatások és a létszám előirányzatával - a rá vonatkozó munkajogi jogszabályi előírások figyelembevételével - önállóan gazdálkodik – a költségvetési kereteken belül –, önállóan állapítja meg a foglalkoztatottak létszámát, összetételét, munkaidő alapját. A személyi juttatások

jóváhagyott előirányzata év közben módosítható: (1) A költségvetésben jóváhagyott létszám előirányzatának év közi változásai a) a Kormány irányítása alá tartozó közhatalmi költségvetési szerv - a Magyar Honvédség szervei kivételével - és a közfeladataik ellátását segítő központi közszolgáltató költségvetési szerv esetén a Kormány, b) közhatalmi költségvetési szerv és közintézmény esetén az irányító szerv, c) közintézet, vállalkozó közintézet, közüzem saját hatáskörben, az alábbiak szerint módosíthatja. (2) A közhatalmi költségvetési szerv a részére jóváhagyott létszám előirányzatát nem lépheti túl, saját hatáskörben semmilyen forrásból nem emelheti. (3) A költségvetési szerv tervezett, illetve a módosított előirányzatát meghaladó többletbevételéből az éves személyi juttatások és az azzal összefüggő munkaadókat terhelő járulékok és létszám előirányzata a)

legfeljebb a többletbevétellel összefüggő feladat elvégzéséhez szükséges, nem a személyi juttatások körébe tartozó közvetlen és a közvetett kiadásoknak az adott bevételből történő teljesítése után fennmaradó összeg erejéig, szerződés, megbízás esetén az abban meghatározott összeggel, a meghatározott időszakra emelhető, b) többletfeladat nélkül nem emelhető. (4) A többletbevétel év közben akkor fordítható a költségvetési szerv állományába tartozók illetményemelésére, ha a bevétel tartós, és a következő évben a költségvetésben többletként megtervezik. (5) Nem emelhető a személyi juttatások előirányzata az intézményi ellátási díjak, az alkalmazottak térítése, az alkalmazott, hallgató, tanuló stb. kártérítése és egyéb térítése, a felhalmozási és tőke jellegű bevételek, továbbá az átvett pénzeszközök előirányzatot meghaladó többletéből, kivéve, ha a bevétel a személyi

juttatásból teljesítendő kiadást szolgál, vagy a megkötött szerződés, megállapodás költségterve személyi célú kifizetéseket tartalmaz. 3 (6) A fejezetet irányító szerv az irányítása alá tartozó költségvetési szerv előirányzatát nem csökkentheti a miniszter által adományozott kitüntetések, elismerések pénzügyi fedezetének biztosítása céljából. A rendszeres, nem rendszeres és külső személyi juttatások összetevői. (1) A személyi juttatások magukban foglalják a) a rendszeres személyi juttatásokat, b) a nem rendszeres személyi juttatásokat, c) a külső személyi juttatásokat. (2) Rendszeres személyi juttatás a teljes és részmunkaidőben foglalkoztatottak alapilletménye, illetménykiegészítése, illetménypótléka, valamint egyéb jogszabály alapján kötelezően járó vagy adható juttatásai, amelyek részükre rendszeresen ismétlődve kerülnek kifizetésre. (3) Nem rendszeres személyi juttatás a teljes és

részmunkaidőben foglalkoztatottak részére a munkateljesítmény elismerésére szolgáló jogszabályok, kollektív szerződések, belső szabályzatok szerinti, a (2) bekezdésbe nem tartozó juttatások, költségtérítések, hozzájárulások, amelyek - a feltételek fennállása esetén - törvény alapján kötelező jellegűek, vagy nem kötelezőek, de megfelelő forrás rendelkezésre állása esetén lehetőség van kifizetésükre, vagy eseti, egyedi, alkalmanként megjelenő fizetési kötelezettségként jelentkeznek. (4) A külső személyi juttatások körébe tartoznak a) a költségvetési szerv állományába nem tartozó - a költségvetési szerv tevékenységéhez szükséges, de az állományába tartozók által el nem látott feladatokat végző - személyeknek fizetendő, ellátottak pénzbeli juttatásának nem minősülő juttatások, b) a költségvetési szerv állományába tartozók részére a munkakörön kívüli munkáért fizetett juttatások,

és c) a felmentési idejüket töltő munkavállalók részére a munka alóli tényleges felmentés napját követően a felmentési idő végéig kifizetett személyi juttatások. (5) A létszám a feladatok ellátását szolgáló álláshelyek száma, főfoglalkozású, teljes munkaidejű foglalkoztatottra átszámítva. A közszférában alkalmazott illetményrendszerek közös jellemzői. 1. Illetményrendszerek • Közalkalmazotti • Köztisztviselői • Hivatásos szolgálati • Bírói, igazságügyi alkalmazotti, ügyészségi szolgálati • Munka Törvénykönyve szerinti 2. Köztisztviselői jogviszony (Ktv.) 1992. Évi XXIII Törvény és az összes módosítás Célja: az állami közigazgatásban és az önkormányzati közigazgatási rendszerben világosan elhatárolhatóak legyenek a politikai és közigazgatási funkciók. Köztisztviselők közszolgálati jogviszony Alapelv: érdemeken alapuló előmeneteli rendszer, kiszámítható életpálya !?! Kettős

illetményrendszer • Köztisztviselők, ügykezelők (Ktv.) • Nem köztisztviselők, nem ügykezelők esetében az Mt. rendelkezéseit kell alkalmazni Alanyai: • Állam külön rendelet határozza meg ezt a kört (pl. minisztériumok igazgatása, fejezetek igazgatása, területi szervezetek stb.) • Önkormányzat Besorolásnál: 4 • A Ktv. Meghatározza azokat a munkaköröket, amelyeket csak köztisztviselő láthat el Jogviszony létesítés: • Pályázat • Versenyvizsga • Próbaidő • Kinevezés, munkaköri leírás • Eskütétel Díjazás: Iskolai végzettségének és a közszolgálati jogviszonyban eltöltött idejének megfelelően kell besorolni. alapilletmény = illetményalap x szorzószám • Vezető • I. o felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselő • II. o középiskolai végzettségű köztisztviselő • III. oügykezelő illetménykiegészítés = alapilletmény x szorzószám Pótlékok: • Éjszakai • Idegen nyelvtudási •

Képzettségi • Egészségre ártó munkavégzés • Gépjárművezetői Egységes Cafetéria rendszer 8. Közalkalmazotti jogviszony (Kjt) • Központi és helyi önkormányzati költségvetési szerveknél • Mt. Szabályokat is figyelembe veszi • Ismérvei a Kjt-nek • Költségvetésből történik a finanszírozás meghatározott munkaügyi szabályozás • Lehetőség van a keretjelleg miatt alacsonyabb szintű jogszabály kiadására végrehajtási rendeletek • Szakszervezet kollektív szerződés • Előmeneteli rendszer • Létesítés, megszűntetés kevésbé szigorúbb, mint a Ktv. • Illetmények • Fizetési osztályok 10 A-J-ig, ehhez kapcsolódnak a fizetési fokozatok, ez jelenti az időtényezőt (1-14) • Alapilletmény az egyes fizetési fokozatokhoz tartozó, az első fizetési fokozat garantált illetményére épülő legkisebb szorzószám alapján megállapításra kerülő minimálisan biztosított összeg • Illetménykiegészítés

kollektív szerződésben a munkáltató határozza meg • Illetménypótlékok döntően ágazati jogszabályok • Speciális terület: felsőoktatás, kutatás Az érdekeltségi rendszer kidolgozása, az érdekeltség megteremtésének, fenntartásának, a megfelelő teljesítményre ösztönzés eszközei. Illetmény eltérítés: Ktv. A hivatali szerv vezetője a megállapított személyi juttatások előirányzatán belül tárgyévet megelőző év szakmai munkája értékelése alapján - ide nem értve, ha a köztisztviselő kinevezése év közben történik, vagy áthelyezésére kerül sor - a tárgyévre vonatkozóan a köztisztviselő besorolása szerinti fizetési fokozathoz tartozó alapilletményét - a hivatali szervezet vezetője esetében a kinevezésre jogosult, jegyző, főjegyző esetében a polgármester - december 31-ig - helyi önkormányzatnál tárgyév 5 március 1-jétől következő év február végéig - terjedő időszakra legfeljebb 30%-kal

megemelheti, vagy legfeljebb 20%-kal csökkentett mértékben állapíthatja meg. Az eltérítésről a hivatali szervezet vezetője minden év január 31-ig - helyi önkormányzatnál március 1-jéig - dönt. Az így megállapított eltérítés mértéke tárgyévben nem módosítható. A főjegyző, illetve a jegyző részére a polgármester - a teljesítményértékeléstől függően - személyi illetmény megállapítására is jogosult. A főosztályvezető alapilletményét - vezetői munkájuk értékelésétől függően legfeljebb 30%-kal lehet megemelni, vagy legfeljebb 20%-kal csökkenteni. Kjt. Kifejezett illetményeltérítés nincs, az illetmény tábla meghatározza a kötelező minimumot amelytől fölfelé el lehet térni, ha a forrás rendelkezésre áll. Cím adományozás Ktv. (1) A hivatali szervezet vezetője a tartósan kiemelkedő munkát végző felsőfokú iskolai végzettségű, közigazgatási szakvizsgával rendelkező köztisztviselőnek címzetes

vezető-tanácsosi, címzetes főtanácsosi, címzetes vezető-főtanácsosi, a középiskolai végzettségű köztisztviselőnek címzetes főmunkatársi címet adományozhat. (2) Címzetes vezető-tanácsosi cím a legalább 5, címzetes főtanácsosi cím a legalább 12, címzetes vezető-főtanácsosi cím a legalább 20, címzetes főmunkatársi cím a legalább 18 év közszolgálati jogviszonyban töltött idővel rendelkező köztisztviselőnek adományozható. (3) A köztisztviselő a címzetes vezető-tanácsosi címmel a vezető-tanácsos besorolási fokozat 7-es fizetési fokozatába, a címzetes főtanácsosi címmel a főtanácsos besorolási fokozat 11-es fizetési fokozatába, a címzetes vezető-főtanácsosi címmel a vezető-főtanácsos besorolási fokozat 14-es fizetési fokozatába, a címzetes főmunkatársi címmel a főmunkatárs besorolási fokozat 14-es fizetési fokozatába kerül. Ha a köztisztviselő a közszolgálati jogviszonyban töltött idő alapján

eléri a címmel járó besorolási, fizetési fokozatot, akkor a cím megszűnik és a köztisztviselő további előmenetelére az általános szabályok az irányadók. (4) Ha a köztisztviselő közszolgálati jogviszonya nyugdíjazás miatt szűnik meg, a besorolására, valamint a cím viselésére, vezetői beosztására utaló megnevezést nyugdíjasként is viselheti. (5) A hivatali szervezet vezetője szakmai tanácsadói, illetve szakmai főtanácsadói címet adományozhat a köztisztviselőnek. Az adományozható szakmai tanácsadói, illetve szakmai főtanácsadói címek számát a közigazgatási szerv szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni. Az adományozható kétféle cím együttesen nem haladhatja meg a közigazgatási szerv felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselői létszámának 20%-át. (6) Szakmai tanácsadói cím annak az I. besorolási osztályba tartozó, szakmai gyakorlattal és közigazgatási vagy jogi szakvizsgával,

illetve teljeskörűen közigazgatási jellegűnek minősített tudományos fokozattal rendelkező köztisztviselőnek; szakmai főtanácsadói cím annak az I. besorolási osztályba tartozó, szakmai gyakorlattal és közigazgatási vagy jogi szakvizsgával, illetve teljeskörűen közigazgatási jellegűnek minősített tudományos fokozattal rendelkező köztisztviselőnek adományozható, aki „kiválóan alkalmas” minősítésű. (7) A szakmai tanácsadó, illetve szakmai főtanácsadó a közigazgatási szervre vonatkozó szabályok szerint vezetői pótlék nélkül számított főosztályvezető-helyettesi, illetve főosztályvezetői illetményre jogosult. A szakmai tanácsadói, szakmai főtanácsadói címmel és vezetői megbízással, kinevezéssel rendelkező köztisztviselő a vezetői illetményre jogosult, ha az magasabb, mint a címe alapján számított illetménye. (8) A szakmai (fő)tanácsadói címet „kevéssé alkalmas” minősítés esetén vissza kell

vonni, ebben az esetben a köztisztviselő a címmel járó illetmény helyett a besorolás szerinti illetményére jogosult. Kjt: A munkáltató tartósan magas színvonalú munkavégzés vagy kiemelkedő munkateljesítmény esetén illetmény-pótlékkal honorál: • a B, C vagy D fizetési osztályban munkatársi illetve főmunkatársi cím esetén a pótlékalap 25% illetve 75%-a • E,F, G, H, I vagy J fizetési osztályban tanácsosi illetve főtanácsosi cím esetén a pótlékalap 50% illetve 100%-a 6 A köztisztviselő képzése, továbbképzése (1) A köztisztviselő jogosult az előmenetelhez, és köteles a központilag vagy a közigazgatási szerv által előírt képzésben, továbbképzésben vagy átképzésben - ideértve a közigazgatási vezetőképzést is (a továbbiakban együtt: továbbképzés) részt venni. Ha a vezetői megbízással, kinevezéssel rendelkező köztisztviselő e kötelezettségének neki felróható okból nem tesz eleget, vagy ha

hivatalvesztés fegyelmi büntetés miatt, illetve a ktv. 77 § (2) bekezdése alapján szűnt meg a közszolgálati jogviszonya, köteles a továbbképzés költségeit megtéríteni. (2) Az iskolarendszeren kívüli továbbképzés pénzügyi feltételeit az éves költségvetési törvényben fejezeti kezelésű célelőirányzatként kell biztosítani. A célelőirányzat mértékét úgy kell megállapítani, hogy az legalább a köztisztviselők előmeneteléhez a jogszabályban jogosultságként meghatározott továbbképzés állam által elismert költségeit fedezze. Az előirányzat felhasználásának módjáról, feltételeiről és a köztisztviselő előmeneteléhez szükséges továbbképzés mértékének meghatározásáról, valamint a köztisztviselők továbbképzésére fordítható egyéb pénzügyi forrásoknak a továbbképzés tervezési rendszerében történő koordinált felhasználásáról a köztisztviselők továbbképzéséről szóló

kormányrendeletben kell intézkedni. (3) Az iskolarendszerű továbbképzés költségeit a közigazgatási szervek saját költségvetésükből fedezik. (4) A közigazgatási szerv az előmenetelhez és a központilag vagy a közigazgatási szerv által előírt iskolarendszeren kívüli továbbképzés feltételeit köteles biztosítani. A köztisztviselőnek az előmenetelhez szükséges, valamint a központilag vagy a közigazgatási szerv által előírt továbbképzés és az ezzel összefüggő beszámolási vagy vizsgakötelezettség teljesítése miatt kieső munkaidőre járó illetményét a közigazgatási szerv köteles megtéríteni. A közigazgatási szakvizsga díja, valamint a vizsga letételéhez szükséges és jogszabály által meghatározott felkészítő tanfolyam költsége a közigazgatási szervet terheli. (5) A továbbképzés költségeit a köztisztviselő köteles megtéríteni, ha neki felróható okból a továbbképzést elmulasztja, illetve az

előírt követelményeket nem teljesíti, vagy ha hivatalvesztés fegyelmi büntetés miatt, illetve a ktv. 77 § (2) bekezdése alapján szűnt meg a közszolgálati jogviszonya. Ha a köztisztviselő a továbbképzést a munkáltatónak felróható okból mulasztja el, illetve nem teljesíti, akkor a továbbképzés költségeit a munkáltató köteles megtéríteni. Nincs megtérítési kötelezettsége a köztisztviselőnek az iskolarendszeren kívüli kötelező továbbképzés költségei esetében, kivéve az idegen nyelvi képzést, valamint a külföldi képzést, továbbképzést. (6) A köztisztviselők továbbképzésének rendszerességét és tervszerűségét középtávú és éves tervek alapján kell biztosítani. A terveket a központi államigazgatási szervek, valamint a ktv 1 § (2) bekezdésében meghatározott szervek és a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve állítják össze a központi közszolgálati hatóság

koordinálásával. (7) A polgármester és a helyi önkormányzati képviselő jogosult részt venni az (1) bekezdésben meghatározott képzéseken. Ezek költségét a helyi önkormányzat biztosítja A költségek a (2) bekezdésben meghatározott célelőirányzatból, illetve egyéb forrásból is biztosíthatóak, feltéve, hogy az nem veszélyezteti a köztisztviselői továbbképzések pénzügyi feltételeit. (8) Ha a központi államigazgatási szerv a köztisztviselő képzésére, továbbképzésére saját forrást használ fel, akkor ennek összegét az éves költségvetésében szerepeltetnie kell. A központi államigazgatási szerv a köztisztviselő képzésére, továbbképzésére tervezett forrást a szolgáltató központ útján használhatja fel a külön jogszabályban meghatározott akkreditált képzési programokra, kivéve, ha a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter megállapítja, hogy a képzés, továbbképzés specialitása miatt a szolgáltató

központ útján történő felhasználás indokolatlan lenne. A köztisztviselő teljesítményének értékelése, minősítése (1) A köztisztviselő munkateljesítményét munkakörének és a közigazgatási szerv kiemelt céljainak figyelembevételével meghatározott teljesítménykövetelmények alapján a munkáltatói jogkör gyakorlója évente mérlegelési jogkörében eljárva írásban értékeli. A közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter ajánlást adhat az alkalmazandó módszerre. (2) A miniszter, a szerv vezetője, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke évente meghatározza az irányítása, ellenőrzése és felügyelete alá tartozó közigazgatási szervekre is kiterjedően a teljesítménykövetelmények alapját képező kiemelt célokat. 7 (3) A helyi önkormányzat esetében a teljesítménykövetelmények alapját képező célokról a képviselő-testület dönt. (4) A munkáltatói jogkör gyakorlója a

meghatározott célok alapján előre írásban megállapítja a tárgyévre vonatkozóan a köztisztviselővel szemben támasztott követelményeket. Figyelembevételükkel a munkáltatói jogkör gyakorlója legkésőbb a tárgyév végéig értékeli a köztisztviselő teljesítményét. A teljesítménykövetelmények megállapítását, az írásbeli értékelés átadását szóbeli megbeszéléshez kell kötni. (5) A helyi önkormányzatnál a jegyző, főjegyző a célok alapján évente meghatározza a köztisztviselő munkateljesítményének értékeléséhez szükséges teljesítménykövetelményeket. (6) A jegyző, főjegyző esetében a polgármester állapítja meg a meghatározott teljesítménykövetelményeket, értékeli teljesítményüket, és az értékelésről tájékoztatja a képviselőtestületet. (7) A teljesítményértékelés tartalma hibás vagy valótlan ténymegállapításának megsemmisítése iránt a köztisztviselő közszolgálati jogvitát

kezdeményezhet. (8) A Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter nyilvántartást vezet a (11) bekezdésben meghatározott adattartalommal a központi államigazgatási szervek köztisztviselőinek teljesítményértékelésével kapcsolatos adatairól. (9) A nyilvántartás célja a teljesítményértékeléssel kapcsolatos jogok gyakorlásának és kötelezettségek teljesítésének ellenőrzéséhez szükséges adatok kezelésének biztosítása az ellenőrzésre jogosult számára. (10) A Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter a teljesítményértékeléssel kapcsolatos adatkezelői feladatait a kormányzati személyügyi igazgatási feladatokat ellátó szerv útján látja el. (11) A központi államigazgatási szerv a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter részére elektronikus úton adatot szolgáltat a) a köztisztviselő technikai azonosító kódjáról, b) a szervezeti egységéről, besorolásáról, vezetői megbízásáról, c) a részére megállapított

teljesítménykövetelményekről, d) a köztisztviselő teljesítményének értékeléséről, e) a köztisztviselő teljesítményének értékelésével összefüggő vezetői intézkedésekről. (12) A Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter a (11) bekezdés alapján részére szolgáltatott adatokat az adatszolgáltatás naptári évét követő ötödik év utolsó napjáig kezelheti. (13) Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg a központi államigazgatási szerveknél, azok területi és helyi szerveinél foglalkoztatott köztisztviselők teljesítményértékelésére vonatkozó részletes szabályokat és a teljesítményértékeléssel összefüggő adatkezelésre és adatszolgáltatásra vonatkozó részletes eljárási szabályokat. (14) A közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter ellenőrzi a központi államigazgatási szerveknél, azok területi és helyi szerveinél a

teljesítményértékelés szabályainak érvényesülését, azok megsértése esetén jelzéssel fordul a szerv vezetőjéhez és felhívja a jogsértés orvoslására. A szerv vezetője tájékoztatja a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős minisztert a megtett intézkedésekről. Kjt-ben nincs teljesítményértékelés. Minősítés (1) A köztisztviselőt előmeneteli pályáján - a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt év kivételével - legalább négyévente és minden magasabb besorolási fokozatba sorolása előtt, vagy a köztisztviselő írásbeli kérelmére, ha az utolsó minősítése óta két év már eltelt - a teljesítményértékeléseket is figyelembe véve - minősíteni kell, feltéve, hogy a minősítési időszakban a köztisztviselő legalább egy évig a minősítő irányítása alatt dolgozott. (2) A minősítés a munkáltatói jogkör gyakorlójának feladata. Ha a hivatali

szervezet vezetője e jogát átruházta, a minősítő a minősítést közvetlen felettesének - a köztisztviselővel történő ismertetése előtt - bemutatja. (3) A minősítés célja a köztisztviselő szakmai teljesítményének megítélése, a teljesítményt befolyásoló ismeretek, képességek, személyiségjegyek értékelése, továbbá a szakmai fejlődés elősegítése. 8 (4) A minősítés kötelező elemeit a ktv. 1 számú mellékletben foglalt minősítési lap tartalmazza A minősítő a munkaköri követelményekhez igazodó további szempontok szerint is értékelheti a köztisztviselő tevékenységét. (5) A minősítésben csak kellően alátámasztott, tényeken alapuló megállapítások szerepelhetnek. A minősített alkalmasságának megítélését a minősítő írásban indokolni köteles. Kjt. 40 § (1) A közalkalmazottat a) kinevezett, illetőleg megbízott vezetőként a vezetői kinevezést vagy megbízást követő második év elteltével,

valamint a határozott idejű magasabb vezetői vagy vezetői megbízás lejárta előtt legalább három hónappal, b) a várakozási idő 65. § (3) bekezdés szerinti csökkentése előtt, kivéve, ha a várakozási idő csökkentése kötelező, c) a 66. § (1)-(3) bekezdés, a 66/A § (1) bekezdés, illetve a 79/E § szerinti garantáltnál magasabb összegű illetmény megállapítása előtt, d) a 66. § (8) bekezdés szerinti esetben, illetve e) kérésére, legkorábban közalkalmazotti jogviszonyának keletkezését, illetve a korábbi minősítését követő három évet követően, illetve közalkalmazotti jogviszonyának megszűnése esetén, f) címadományozást megelőzően, illetve g) gyakornoki ideje alatt a 22. § (15) bekezdésében foglalt esetben minősíteni kell. (2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően, a munkáltató mérlegelési jogkörében eljárva is minősítheti a közalkalmazottat. (3) Nem kerülhet sor a közalkalmazott minősítésére - az

(1) bekezdés e) pontban és a (2) bekezdésben foglaltak kivételével -, ha korábbi minősítésének, illetve a közalkalmazotti jogviszonya létesítésének időpontjától tizenkét hónap nem telt el. Ez esetben a korábbi minősítés eredményét kell irányadónak tekinteni (4) A minősítés célja a közalkalmazott munkaköri feladatai ellátásának megítélése, az ezt befolyásoló ismeretek, képességek, személyi tulajdonságok értékelése, továbbá a szakmai fejlődés elősegítése. (5) A minősítés a munkáltatói jogkör gyakorlójának feladata. A minősítést az 1 számú melléklet szerinti minősítési lap alkalmazásával kell elvégezni. Végrehajtási rendelet munkakörönként meghatározza a mellékletben foglaltakhoz képest az ágazatba tartozó munkakörhöz kapcsolódó további, illetve a minősítésből kizárt szempontokat. (6) A minősítés a közalkalmazott személyi adatain túl csak a munkakör betöltésével kapcsolatos tényeket

és a ténymegállapításokon alapuló értékelést tartalmazhat. A minősített alkalmasságának megítélését a minősítő írásban indokolni köteles. (7) A minősítés során az egyes minősítési szempontok értékelésekor a következő pontszámokat kell alkalmazni: a) kiemelkedő minősítés három pont, b) megfelelő minősítés kettő pont, c) kevéssé megfelelő minősítés egy pont, d) nem megfelelő minősítés nulla pont. (8) A közalkalmazott minősítésének eredményeként kiválóan alkalmas, alkalmas, kevéssé alkalmas, illetve alkalmatlan minősítést kaphat. A minősítés eredményét az egyes minősítési szempontok értékelésekor adható legmagasabb pontszámnak a ténylegesen adott pontszámokhoz viszonyított aránya alapján a következők szerint kell megállapítani: a) nyolcvantól száz százalékig kiválóan alkalmas, b) hatvantól hetvenkilenc százalékig alkalmas, c) harminctól ötvenkilenc százalékig kevéssé alkalmas, d)

harminc százalék alatt alkalmatlan minősítést kap a közalkalmazott. Ettől eltérően, a közalkalmazott alkalmatlan minősítést kap, ha legalább egy minősítési szempont értékelése nem megfelelő. (9) A közalkalmazottal minősítését ismertetni kell, és annak egy példányát az ismertetésekor a közalkalmazottnak át kell adni. A megismerés tényét a közalkalmazott a minősítésen aláírásával igazolja, továbbá feltüntetheti esetleges észrevételeit is. (10) A minősítési lap egy példányát a közalkalmazotti alapnyilvántartás tartalmazza. (11) A közalkalmazott a minősítés hibás vagy valótlan ténymegállapításának, személyiségi jogát sértő megállapításának megsemmisítését a minősítés közlésétől számított harminc napon belül a bíróságtól kérheti. 9 (12) Az e §-ban foglaltakat nem kell alkalmazni, ha törvény a munka értékelésével kapcsolatosan e szabályoktól eltérő rendelkezéseket állapít meg a

közalkalmazottak tekintetében, és végrehajtási rendelet a (8) bekezdésben foglaltak szerint meghatározza a minősítési eredménnyel való egyenértékűség feltételeit. A személyi juttatások előirányzat évközi megváltoztatásának okai és következményei. 1. az irányító szerv által meghatározott feladatváltozással összefüggésben, költségvetési támogatás vagy más forrás változásának megfelelően, 2. a vállalkozó közintézet és a közüzem kivételével a költségvetési szerv által saját hatáskörben, • bevételi többletből, • Maradvány személyi részéből 3. A közhatalmi bevételek körébe tartozó többletbevétellel - ha törvény vagy központi költségvetési szerv esetében kormányrendelet eltérően nem rendelkezik - a tevékenység ellátását szolgáló, a jóváhagyott előirányzatokon felüli kiadások céljára növelhető a személyi juttatások előirányzata, • központi költségvetési szerv esetén az

irányító szervnek a pénzügyminiszterrel egyetértésben kiadott rendelete szerint, • önkormányzati költségvetési szerv esetén az irányító szerv engedélyével. 4. Többletbevételből a személyi juttatás előirányzata módosítható 5. A költségvetési szerv a személyi juttatások egyes tételein megtervezett előirányzatok között a feladatváltozással, illetve a feladat-végrehajtással kapcsolatban saját hatáskörben átcsoportosítást hajthat végre. Az átcsoportosítás a törvényi kötelezettségen alapuló juttatások kifizetését nem veszélyeztetheti. A személyi juttatásokkal és a létszámmal való gazdálkodás Ámr. 90 § (1) A személyi juttatások előirányzatából származó megtakarítás terhére tartós kötelezettség (ideértve az illetményemelést is) vállalható, ha a megtakarítás a létszám-előirányzat, létszámösszetétel, illetményszükséglet vagy a munkaidőalap évközi, tartós hatású csökkentéséből

származik. Az előirányzat átmeneti megtakarítása terhére tartós kötelezettség nem vállalható. (2) A betöltetlen álláshelyekre jutó személyi juttatások előirányzatával úgy kell gazdálkodni, hogy az álláshely az év bármely időpontjában betölthető legyen, és abból többletszükséglet a jóváhagyott előirányzathoz képest ne keletkezzék. (3) Tárgyévben megvalósuló létszámcsökkenésnek minősül, ha a költségvetési szerv év közben úgy hajt végre létszámcsökkenést, hogy a) a tevékenységi körébe tartozó feladatok változatlansága mellett azok változatlan színvonalú ellátását a tárgyévben és az azt követő években is biztosítani tudja, vagy csökken az ellátandó közfeladatok köre, b) a létszámcsökkenéssel összefüggésben felmerülő kifizetések a tárgyévben esedékesek, és c) a létszámcsökkenést követően létszáma csak az éves költségvetésben tételesen meghatározott jogcímeken nő. (4) Nem

minősül létszámcsökkenésnek a foglalkoztatási forma megváltoztatása vagy a költségvetési szerven belüli áthelyezés. (5) Közintézmény, közintézet esetén a 85. § (2) bekezdés ac) pontja szerint jutalmazásra kifizethető együttes összeg - beleértve a jutalom előirányzatának felhasználását is, kivéve közintézetnél az eredményt, illetve eredménytartalékot, amennyiben annak fedezete pénzügyileg rendelkezésre áll - nem haladhatja meg az eredeti rendszeres személyi juttatások előirányzatára vetítve a) központi költségvetési szervnél a 15%-ot, b) önkormányzati költségvetési szervnél az önkormányzat rendeletében meghatározott hányadot. (6) A költségvetési szerv állományába tartozó személy részére megbízási díj vagy más szerződés alapján díjazás munkakörébe tartozó, munkaköri leírása szerint számára előírható feladatra nem fizethető. Más esetben díjfizetésére a költségvetési szerv által a

feladatra vonatkozóan előzetesen írásban kötött szerződés e rendelet szabályai szerint igazolt teljesítése után kerülhet sor. A szerződésben ki kell kötni, hogy a díj kizárólag abban az esetben illeti meg a költségvetési szerv állományába tartozó személyt, ha a szerződésben rögzített feladat mellett a munkakörébe tartozó feladatainak is maradéktalanul eleget tett. 10 11./ A személyi juttatások és a munkaadókat terhelő járulékok tervezésének, módosításának általános előírásai. A rendszeres, nem rendszeres és külső személyi juttatások összetevői. A közszférában alkalmazott illetményrendszerek közös jellemzői. Az érdekeltségi rendszer kidolgozása, az érdekeltség megteremtésének, fenntartásának, a megfelelő teljesítményre ösztönzés eszközei. A személyi juttatások előirányzat évközi megváltoztatásának okai és következményei A SZEMÉLYI JUTTATÁSOK ÉS A MUNKAADÓKAT TERHELŐ JÁRULÉKOK

TERVEZÉSÉNEK, MÓDOSÍTÁSÁNAK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI Kiemelten fontos terület, hiszen a költségvetési szerveknél a személyi juttatások és járulékok összes költségvetéshez viszonyított részaránya országos szinten 70-90 %. A munkaerő és a személyi juttatással kapcsolatos gazdálkodás a költségvetés végrehajtásának h o r i z o n t á l i s folyamata. Tervezésének általános előírásai  Tárgyév február 1-én foglalkoztatottak megállapított illetménye,  Létszám-növekmény kiadása álláshelyek várható betöltési időpontjának időtartamára  Üres álláshelyek bére  Egyéb rendszeres bérek kiadásai (pótlékok, stb.)  Nem rendszeres személyi juttatások pl. kereset-kiegészítés, helyettesítés, túlóra, jutalom, költségtérítések tervezése,  Külső személyi juttatások tervezése. A tervezésnél az adott év adó- és járulékszabályaival kell a bérekre rakódó adókat és járulékokat tervezni.

(KJT, KTv illetménytábláinak alkalmazása az adott évben!) Módosításának általános szabályai  A Kormány irányítása alá tartozó közhatalmi költségvetési szerv (kivéve Honvédség szervei) és a központi költségvetési szerv esetén csak a Kormány módosíthat  Egyéb közhatalmi költségvetési szerv esetén az irányító szerv módosíthat,  Közintézet, vállalkozó közintézet, közüzem (Honvédség kivétel) saját hatáskörben módosíthat (közhatalmi költségvetési szerv jóváhagyott létszámát nem lépheti túl, saját hatáskörben nem emelheti.) 1 o Többletbevételből a személyi juttatás és járulék  Legfeljebb a többletbevétellel összefüggő feladat elvégzése miatt emelhető  Többletfeladat nélkül nem emelhető Többletbevétel év közben csak akkor fordítható illetményemelésre, ha az tartós és a következő évben többletként megtervezik. o Nem emelhető az előirányzat  Intézményi

ellátási díjakból  Alkalmazottak térítéséből  Kártérítésekből  Felhalmozási, tőke jellegű bevételekből, stb. • Fejezetet irányító szerv az irányítása alá tartozó szervezet előirányzatát nem csökkentheti a miniszter által adományozott kitüntetések fedezetének biztosítása miatt. • Személyi juttatásokból származó megtakarítás terhére tartós kötelezettség csak akkor vállalható, ha az tartós csökkenésből származik (pl. átszervezésé, létszámleépítés, stb) • Az előirányzat átmeneti megtakarítása terhére tartós kötelezettség nem vállalható. • Üres álláshelyek bérelőirányzatával úgy kell gazdálkodni, hogy az álláshely bármikor betölthető legyen. • Közintézmény, közintézet jutalmazásra használható együttes összege nem haladhatja meg a rendszeres személyi juttatások előirányzatának o központi költségvetési szervnél a 15 %-ot, o önkormányzati szervezetnél az

ÖK. rendeletben meghatározott hányadot • Megbízási díj a munkaköri leírásban előírt feladatra nem fizethető. A RENDSZERES, NEM RENDSZERES ÉS KÜLSŐ SZEMÉLYI JUTTATÁSOK ÖSSZETEVŐI Rendszeres összetevői: A teljes- és részmunkaidőben foglalkoztatottak a) alapilletményei b) kötelező pótlékai c) havonta, évente rendszeresen ismétlődő klf. kifizetések (közcélú munkát végzők juttatásai, felmentési időre jutó bér, stb.) a) Alapilletmények  KTv (38650 Ft.) és a KJT alapján meghatározott illetmények  (KJT) a garantált illetményen felüli – munkáltatói döntésen alapuló bér is ide tartozik  Bírák, ügyészek illetménye (éves költségvetésben külön kerül meghatározásra, 2010-ben 356000 Ft)  Ösztöndíjas foglalkoztatottak (pályakezdők, 50 év feletti munkanélküliek bére)  Fegyveres szervek, Honvédség hivatásos és szerződéses állományának alapilletménye  MT alapján foglalkoztatottak

személyi alapbére. 2 b) Pótlékok  Nyelvpótlék,  Vezetői, cím- osztályfőnöki  Egyéb feltételből függő pl. közművelődési-, közgyűjteményben dolgozók pótlékai, felzárkóztatási, kollégiumi pótlék. c) Klf. kifizetések  Országgyűlés fejezetnél a képviselők járandósága (tiszteletdíj, költségtérítés)  Európa Parlamenti képviselők juttatásai  Különböző ösztöndíjak (Széchenyi) Nem rendszeres összetevői: o Jutalom – normatív (és teljesítményhez kötött)  Kormány, vagy miniszter irányítása alá tartozó közhatalmi szervezetnél 12 %  Egyéb közhatalminál az irányító szerv által meghatározott mérték  Közintézménynél és közintézeteknél 8 %  ÖK-i közhatalmi költségvetési szerv az ÖK. rendeletben meghatározott mérték. o Céljuttatás  Kormány, vagy miniszteri irányítása alá tartozó központi közhatalmi szervnél 10 %  Önkormányzati rendelet alapján az

önkormányzati közhatalmi szervezetnél o Kereset-kiegészítés  Közszolgáltató költségvetési szervnél a keresetbe tartozó juttatások bázis előirányzatra vetített mérték o Készenlét, ügyelet, helyettesítés, túlóra o Egyéb munkavégzéshez kapcsolódó juttatás, pl. távollét, szabadidő megváltás Pedagógus minőségi kereset-kiegészítés Végkielégítés Jubileumi jutalom Napidíj Biztosítási díjak (egészségpénztárak, magánnyugdíjpénztárak, felelősségbiztosítás (orvosok) o Egyéb sajátos juttatások Pedagógus szakvizsga Köztisztviselői szakvizsga kiadásai, Üzemi baleset miatti kártérítés o Klf. költségtérítések Munkaruha, üdülési hozzájárulás, közlekedési költségtérítés, étkezési hozzájárulás, CAFETERIA, munkaszemüveg, H1N1, stb. o Klf. nem rendszeres juttatások Tiszteletdíj, szerzői, alkotói díjak, újítás, találmány, pályakezdők támogatása, stb. 3 KÜLSŐ, ÁLLOMÁNYBA NEM TARTOZÓ

JUTTATÁSOK Ide tartozik - Saját dolgozó nem munkakörébe tartozó munkavégzése (megbízási díj) - További munkaviszony bére - Foglalkoztatási ösztöndíj - Külsős alkalmai munka díjazása - Munkaviszonyban nem állók költségtérítése (pl. népi ülnökök, házi szociális gondozók díja) - Helyi önkormányzati képviselők kereset megtérítése - Felmentési díj (tényleges felmentés napjától a felmentés végéig) - Prémiumévek program valamennyi juttatása - Tartalékos állományúak juttatása KÖZSZFÉRÁBAN ALKALMAZOTT ILLETMÉNYRENDSZEREK KÖZÖS JELLEMZŐI Közszféra - köztisztviselők - közalkalmazottak KTv KJT A közalkalmazotti és közszolgálati jogviszony alapján járó juttatások egyik része közvetlenül az elvégzett munkát honorálja (pl. az illetmény), másik hányada – egyfajta, a versenyszférával szembeni ún. komparatív előnyként – a közszolgálatba tartozás elismerésére szolgálja (pl. jubileumi jutalom) A

díjazás összege alapvetően a besorolástól függ, amelyet a korábbi munkavégzésre irányuló jogviszonyokból figyelembe vehető időtartamok, melyeket ún. közalkalmazotti, illetőleg közszolgálati jogviszonyban eltöltött időnek nevezünk. Mindkét illetményrendszer a garantált előmeneteli rendszerre épül, azaz két elemből álló feltételrendszerhez köti az illetmény meghatározását; egyrészt munkakörhöz jogszabályi előírás alapján szükséges iskolai végzettséget köt ki, másrészt a foglalkoztatási jogviszonyban eltöltött időre épül. Fentiek alapján fizetési osztályokat állapít meg, az illetménytábla alapján un. soros, kötelező előrelépések történnek. (Eltérés a két illetményrendszer között pl. a KTv a fizikai állományt az MT alá helyezte) AZ ÉRDEKELTSÉGI RENDSZER KIDOLGOZÁSA, AZ ÉRDEKELTSÉG MEGTEREMTÉSÉNEK, FENNTARTÁSÁNAK, A MEGFELELŐ TELJESÍTMÉNYRE ÖSZTÖNZÉS ESZKÖZEI A teljesítményösztönzés,

személyi ösztönzés előirányzatának tervezése 86.§ (1) A költségvetésben jutalom, prémium címén teljesítményösztönzés, személyi ösztönzés céljából megtervezett előirányzat az eredeti rendszeres személyi juttatások előirányzatára vetítve nem haladhatja meg 4 a) a Kormány vagy miniszter irányítása vagy felügyelete alá tartozó közhatalmi költségvetési szervnél – ide nem értve a közhatalmi költségvetési szerv költségvetésében szereplő közszolgáltató költségvetési szervek előirányzatait – a 12 %-os, b) a Kormány vagy miniszter irányítása vagy felügyelete alá nem tartozó közhatalmi költségvetési szervnél az irányító szerv által a költségvetés tervezésekor előzetesen meghatározott, c) közintézménynél és közintézetnél a 8 %-os mértéket. (2) Közintézet esetén az (1) bekezdés szerinti előirányzat forrása nem lehet központi költségvetésből származó támogatás. (3)

Önkormányzati közhatalmi költségvetési szerv az önkormányzat költségvetési rendeletében meghatározott mértékű jutalmat tervezhet. (4) a) A céljuttatás címén tervezhető előirányzat nem haladhatja meg a Kormány vagy miniszter irányítása vagy felügyelete alá tartozó központi közhatalmi költségvetési szervnél az eredeti rendszeres személyi juttatások előirányzatára vetítve a 10 %-os, önkormányzati közhatalmi költségvetési szervnél az önkormányzat költségvetési rendeletében meghatározott mértéket, A közszolgáltató költségvetési szerv a közalkalmazottak jogállásáról szól törvény 77.§-ának (1) bekezdése szerinti kereset-kiegészítés fedezetére a költségvetési törvényben meghatározott – a keresetbe tartozó juttatások előző évi bázis előirányzatára vetített – mértéket tervezhet. b) (5) A SZEMÉLYI JUTTATÁSOK ÉVKÖZI ELŐIRÁNYZAT-MEGVÁLTOZTATÁSÁNAK OKAI ÉS KÖVETKEZMÉNYEI Az

előirányzat módosítás a költségvetési szerv kiadási és bevételi fő összegének növelése vagy csökkenése még az átcsoportosítás a költségvetési szerv kiadási és bevételi főösszegét nem érintő intézkedés. 88.§ (1) A személyi juttatások jóváhagyott előirányzata év közben módosítható a) az irányító szerv által meghatározott feladatváltozással összefüggésben, költségvetési támogatás vagy más forrás változásának megfelelően, b) a vállalkozó közintézet és a közüzem kivételével a költségvetési szerv által saját hatáskörben ba) év közben, az Áht. 87§-a (3) bekezdésének b)-c), e) pontjában megjelölt bevétele többletéből, bb) a személyi juttatásoknak az előző évi megtakarítása terhére a pénzmaradvány, előirányzat-maradvány, vállalkozási maradvány jóváhagyását követően. (2) A közhatalmi bevételek körébe tartozó többletbevétellel – ha törvény vagy központi

költségvetési szerv esetében kormányrendelet eltérően nem 5 a) b) rendelkezik – az Áht. 99§-a (3) bekezdésének a) pontjában foglaltak érvényesítésével, a tevékenység ellátását szolgáló, a jóváhagyott előirányzatokon felüli kiadások céljára növelhető a személyi juttatások előirányzata. központi költségvetési szerv esetén az irányító szervnek a pénzügyminiszterrel egyetértésben kiadott rendelete szerint, önkormányzati költségvetési szerv esetén az irányító szerv engedélyével. (3) Az (1) bekezdés b) pontjában és a (2) bekezdésben megjelölt forrás terhére a létszám kizárólag határozott időre szóló foglalkoztatás mellett növelhető, közhatalmi költségvetési szerv esetén az Áht. 99§-ának (2) bekezdésében és az e rendelet 89.§-ában foglaltaknak megfelelően (4) A költségvetési szerv a személyi juttatások egyes tételein megtervezett előirányzatok között a feladatváltozással,

illetve a feladat-végrehajtással kapcsolatban saját hatáskörben átcsoportosítást hajthat végre azon előirányzatok kivételével, amelyek mértéke e rendeletben foglaltak alapján nem növelhető. Az átcsoportosítás a törvényi kötelezettségen alapuló juttatások kifizetését nem veszélyeztetheti. 89.§ (3) a) b) A költségvetési szerv tervezett, illetve a módosított előirányzatát meghaladó többletbevételéből az éves személyi juttatások és az azzal összefüggő munkaadókat terhelő járulékok és létszám előirányzata legfeljebb a többletbevétellel összefüggő feladat elvégzéséhez szükséges, nem a személyi juttatások körébe tartozó közvetlen és a közvetett kiadásoknak az adott bevételből történő teljesítése után fennmaradó összeg erejéig, szerződés, megbízás esetén az abban meghatározott összeggel, a meghatározott időszakra emelhető, többletfeladat nélkül nem emelhető. (4) A többletbevétel év

közben akkor fordítható a költségvetési szerv állományába tartozók illetményemelésére, ha a bevétel tartós, és a következő évben a költségvetésben többletként megtervezik. (5) Nem emelhető a személyi juttatások előirányzata az intézményi ellátási díjak, az alkalmazottak térítése, az alkalmazott, hallgató, tanuló, stb. kártérítése és egyéb térítése, a felhalmozási és tőke jellegű bevételek, továbbá az átvett pénzeszközök előirányzatot meghaladó többletéből, kivéve, ha a bevétel a személyi juttatásból teljesítendő kiadást szolgál, vagy a megkötött szerződés, megállapodás költségterve személyi célú kifizetéseket tartalmaz. 6 11./ A személyi juttatások és a munkaadókat terhelő járulékok tervezésének, módosításának általános előírásai. A rendszeres, nem rendszeres és külső személyi juttatások összetevői. A közszférában alkalmazott illetményrendszerek közös jellemzői.

Az érdekeltségi rendszer kidolgozása, az érdekeltség megteremtésének, fenntartásának, a megfelelő teljesítményre ösztönzés eszközei. A személyi juttatások előirányzat évközi megváltoztatásának okai és következményei A SZEMÉLYI JUTTATÁSOK ÉS A MUNKAADÓKAT TERHELŐ JÁRULÉKOK TERVEZÉSÉNEK, MÓDOSÍTÁSÁNAK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI Kiemelten fontos terület, hiszen a költségvetési szerveknél a személyi juttatások és járulékok összes költségvetéshez viszonyított részaránya országos szinten 70-90 %. A munkaerő és a személyi juttatással kapcsolatos gazdálkodás a költségvetés végrehajtásának h o r i z o n t á l i s folyamata. Tervezésének általános előírásai  Tárgyév február 1-én foglalkoztatottak megállapított illetménye,  Létszám-növekmény kiadása álláshelyek várható betöltési időpontjának időtartamára  Üres álláshelyek bére  Egyéb rendszeres bérek kiadásai (pótlékok, stb.) 

Nem rendszeres személyi juttatások pl. kereset-kiegészítés, helyettesítés, túlóra, jutalom, költségtérítések tervezése,  Külső személyi juttatások tervezése. A tervezésnél az adott év adó- és járulékszabályaival kell a bérekre rakódó adókat és járulékokat tervezni. (KJT, KTv illetménytábláinak alkalmazása az adott évben!) Módosításának általános szabályai  A Kormány irányítása alá tartozó közhatalmi költségvetési szerv (kivéve Honvédség szervei) és a központi költségvetési szerv esetén csak a Kormány módosíthat  Egyéb közhatalmi költségvetési szerv esetén az irányító szerv módosíthat,  Közintézet, vállalkozó közintézet, közüzem (Honvédség kivétel) saját hatáskörben módosíthat (közhatalmi költségvetési szerv jóváhagyott létszámát nem lépheti túl, saját hatáskörben nem emelheti.) 1 o Többletbevételből a személyi juttatás és járulék  Legfeljebb a

többletbevétellel összefüggő feladat elvégzése miatt emelhető  Többletfeladat nélkül nem emelhető Többletbevétel év közben csak akkor fordítható illetményemelésre, ha az tartós és a következő évben többletként megtervezik. o Nem emelhető az előirányzat  Intézményi ellátási díjakból  Alkalmazottak térítéséből  Kártérítésekből  Felhalmozási, tőke jellegű bevételekből, stb. • Fejezetet irányító szerv az irányítása alá tartozó szervezet előirányzatát nem csökkentheti a miniszter által adományozott kitüntetések fedezetének biztosítása miatt. • Személyi juttatásokból származó megtakarítás terhére tartós kötelezettség csak akkor vállalható, ha az tartós csökkenésből származik (pl. átszervezésé, létszámleépítés, stb) • Az előirányzat átmeneti megtakarítása terhére tartós kötelezettség nem vállalható. • Üres álláshelyek bérelőirányzatával úgy kell

gazdálkodni, hogy az álláshely bármikor betölthető legyen. • Közintézmény, közintézet jutalmazásra használható együttes összege nem haladhatja meg a rendszeres személyi juttatások előirányzatának o központi költségvetési szervnél a 15 %-ot, o önkormányzati szervezetnél az ÖK. rendeletben meghatározott hányadot • Megbízási díj a munkaköri leírásban előírt feladatra nem fizethető. A RENDSZERES, NEM RENDSZERES ÉS KÜLSŐ SZEMÉLYI JUTTATÁSOK ÖSSZETEVŐI Rendszeres összetevői: A teljes- és részmunkaidőben foglalkoztatottak a) alapilletményei b) kötelező pótlékai c) havonta, évente rendszeresen ismétlődő klf. kifizetések (közcélú munkát végzők juttatásai, felmentési időre jutó bér, stb.) a) Alapilletmények  KTv (38650 Ft.) és a KJT alapján meghatározott illetmények  (KJT) a garantált illetményen felüli – munkáltatói döntésen alapuló bér is ide tartozik  Bírák, ügyészek illetménye

(éves költségvetésben külön kerül meghatározásra, 2010-ben 356000 Ft)  Ösztöndíjas foglalkoztatottak (pályakezdők, 50 év feletti munkanélküliek bére)  Fegyveres szervek, Honvédség hivatásos és szerződéses állományának alapilletménye  MT alapján foglalkoztatottak személyi alapbére. 2 b) Pótlékok  Nyelvpótlék,  Vezetői, cím- osztályfőnöki  Egyéb feltételből függő pl. közművelődési-, közgyűjteményben dolgozók pótlékai, felzárkóztatási, kollégiumi pótlék. c) Klf. kifizetések  Országgyűlés fejezetnél a képviselők járandósága (tiszteletdíj, költségtérítés)  Európa Parlamenti képviselők juttatásai  Különböző ösztöndíjak (Széchenyi) Nem rendszeres összetevői: o Jutalom – normatív (és teljesítményhez kötött)  Kormány, vagy miniszter irányítása alá tartozó közhatalmi szervezetnél 12 %  Egyéb közhatalminál az irányító szerv által meghatározott

mérték  Közintézménynél és közintézeteknél 8 %  ÖK-i közhatalmi költségvetési szerv az ÖK. rendeletben meghatározott mérték. o Céljuttatás  Kormány, vagy miniszteri irányítása alá tartozó központi közhatalmi szervnél 10 %  Önkormányzati rendelet alapján az önkormányzati közhatalmi szervezetnél o Kereset-kiegészítés  Közszolgáltató költségvetési szervnél a keresetbe tartozó juttatások bázis előirányzatra vetített mérték o Készenlét, ügyelet, helyettesítés, túlóra o Egyéb munkavégzéshez kapcsolódó juttatás, pl. távollét, szabadidő megváltás Pedagógus minőségi kereset-kiegészítés Végkielégítés Jubileumi jutalom Napidíj Biztosítási díjak (egészségpénztárak, magánnyugdíjpénztárak, felelősségbiztosítás (orvosok) o Egyéb sajátos juttatások Pedagógus szakvizsga Köztisztviselői szakvizsga kiadásai, Üzemi baleset miatti kártérítés o Klf. költségtérítések Munkaruha,

üdülési hozzájárulás, közlekedési költségtérítés, étkezési hozzájárulás, CAFETERIA, munkaszemüveg, H1N1, stb. o Klf. nem rendszeres juttatások Tiszteletdíj, szerzői, alkotói díjak, újítás, találmány, pályakezdők támogatása, stb. 3 KÜLSŐ, ÁLLOMÁNYBA NEM TARTOZÓ JUTTATÁSOK Ide tartozik - Saját dolgozó nem munkakörébe tartozó munkavégzése (megbízási díj) - További munkaviszony bére - Foglalkoztatási ösztöndíj - Külsős alkalmai munka díjazása - Munkaviszonyban nem állók költségtérítése (pl. népi ülnökök, házi szociális gondozók díja) - Helyi önkormányzati képviselők kereset megtérítése - Felmentési díj (tényleges felmentés napjától a felmentés végéig) - Prémiumévek program valamennyi juttatása - Tartalékos állományúak juttatása KÖZSZFÉRÁBAN ALKALMAZOTT ILLETMÉNYRENDSZEREK KÖZÖS JELLEMZŐI Közszféra - köztisztviselők - közalkalmazottak KTv KJT A közalkalmazotti és

közszolgálati jogviszony alapján járó juttatások egyik része közvetlenül az elvégzett munkát honorálja (pl. az illetmény), másik hányada – egyfajta, a versenyszférával szembeni ún. komparatív előnyként – a közszolgálatba tartozás elismerésére szolgálja (pl. jubileumi jutalom) A díjazás összege alapvetően a besorolástól függ, amelyet a korábbi munkavégzésre irányuló jogviszonyokból figyelembe vehető időtartamok, melyeket ún. közalkalmazotti, illetőleg közszolgálati jogviszonyban eltöltött időnek nevezünk. Mindkét illetményrendszer a garantált előmeneteli rendszerre épül, azaz két elemből álló feltételrendszerhez köti az illetmény meghatározását; egyrészt munkakörhöz jogszabályi előírás alapján szükséges iskolai végzettséget köt ki, másrészt a foglalkoztatási jogviszonyban eltöltött időre épül. Fentiek alapján fizetési osztályokat állapít meg, az illetménytábla alapján un. soros,

kötelező előrelépések történnek. (Eltérés a két illetményrendszer között pl. a KTv a fizikai állományt az MT alá helyezte) AZ ÉRDEKELTSÉGI RENDSZER KIDOLGOZÁSA, AZ ÉRDEKELTSÉG MEGTEREMTÉSÉNEK, FENNTARTÁSÁNAK, A MEGFELELŐ TELJESÍTMÉNYRE ÖSZTÖNZÉS ESZKÖZEI A teljesítményösztönzés, személyi ösztönzés előirányzatának tervezése 86.§ (1) A költségvetésben jutalom, prémium címén teljesítményösztönzés, személyi ösztönzés céljából megtervezett előirányzat az eredeti rendszeres személyi juttatások előirányzatára vetítve nem haladhatja meg 4 a) a Kormány vagy miniszter irányítása vagy felügyelete alá tartozó közhatalmi költségvetési szervnél – ide nem értve a közhatalmi költségvetési szerv költségvetésében szereplő közszolgáltató költségvetési szervek előirányzatait – a 12 %-os, b) a Kormány vagy miniszter irányítása vagy felügyelete alá nem tartozó közhatalmi költségvetési

szervnél az irányító szerv által a költségvetés tervezésekor előzetesen meghatározott, c) közintézménynél és közintézetnél a 8 %-os mértéket. (2) Közintézet esetén az (1) bekezdés szerinti előirányzat forrása nem lehet központi költségvetésből származó támogatás. (3) Önkormányzati közhatalmi költségvetési szerv az önkormányzat költségvetési rendeletében meghatározott mértékű jutalmat tervezhet. (4) a) A céljuttatás címén tervezhető előirányzat nem haladhatja meg a Kormány vagy miniszter irányítása vagy felügyelete alá tartozó központi közhatalmi költségvetési szervnél az eredeti rendszeres személyi juttatások előirányzatára vetítve a 10 %-os, önkormányzati közhatalmi költségvetési szervnél az önkormányzat költségvetési rendeletében meghatározott mértéket, A közszolgáltató költségvetési szerv a közalkalmazottak jogállásáról szól törvény 77.§-ának (1) bekezdése szerinti

kereset-kiegészítés fedezetére a költségvetési törvényben meghatározott – a keresetbe tartozó juttatások előző évi bázis előirányzatára vetített – mértéket tervezhet. b) (5) A SZEMÉLYI JUTTATÁSOK ÉVKÖZI ELŐIRÁNYZAT-MEGVÁLTOZTATÁSÁNAK OKAI ÉS KÖVETKEZMÉNYEI Az előirányzat módosítás a költségvetési szerv kiadási és bevételi fő összegének növelése vagy csökkenése még az átcsoportosítás a költségvetési szerv kiadási és bevételi főösszegét nem érintő intézkedés. 88.§ (1) A személyi juttatások jóváhagyott előirányzata év közben módosítható a) az irányító szerv által meghatározott feladatváltozással összefüggésben, költségvetési támogatás vagy más forrás változásának megfelelően, b) a vállalkozó közintézet és a közüzem kivételével a költségvetési szerv által saját hatáskörben ba) év közben, az Áht. 87§-a (3) bekezdésének b)-c), e) pontjában megjelölt bevétele

többletéből, bb) a személyi juttatásoknak az előző évi megtakarítása terhére a pénzmaradvány, előirányzat-maradvány, vállalkozási maradvány jóváhagyását követően. (2) A közhatalmi bevételek körébe tartozó többletbevétellel – ha törvény vagy központi költségvetési szerv esetében kormányrendelet eltérően nem 5 a) b) rendelkezik – az Áht. 99§-a (3) bekezdésének a) pontjában foglaltak érvényesítésével, a tevékenység ellátását szolgáló, a jóváhagyott előirányzatokon felüli kiadások céljára növelhető a személyi juttatások előirányzata. központi költségvetési szerv esetén az irányító szervnek a pénzügyminiszterrel egyetértésben kiadott rendelete szerint, önkormányzati költségvetési szerv esetén az irányító szerv engedélyével. (3) Az (1) bekezdés b) pontjában és a (2) bekezdésben megjelölt forrás terhére a létszám kizárólag határozott időre szóló foglalkoztatás mellett

növelhető, közhatalmi költségvetési szerv esetén az Áht. 99§-ának (2) bekezdésében és az e rendelet 89.§-ában foglaltaknak megfelelően (4) A költségvetési szerv a személyi juttatások egyes tételein megtervezett előirányzatok között a feladatváltozással, illetve a feladat-végrehajtással kapcsolatban saját hatáskörben átcsoportosítást hajthat végre azon előirányzatok kivételével, amelyek mértéke e rendeletben foglaltak alapján nem növelhető. Az átcsoportosítás a törvényi kötelezettségen alapuló juttatások kifizetését nem veszélyeztetheti. 89.§ (3) a) b) A költségvetési szerv tervezett, illetve a módosított előirányzatát meghaladó többletbevételéből az éves személyi juttatások és az azzal összefüggő munkaadókat terhelő járulékok és létszám előirányzata legfeljebb a többletbevétellel összefüggő feladat elvégzéséhez szükséges, nem a személyi juttatások körébe tartozó közvetlen és a

közvetett kiadásoknak az adott bevételből történő teljesítése után fennmaradó összeg erejéig, szerződés, megbízás esetén az abban meghatározott összeggel, a meghatározott időszakra emelhető, többletfeladat nélkül nem emelhető. (4) A többletbevétel év közben akkor fordítható a költségvetési szerv állományába tartozók illetményemelésére, ha a bevétel tartós, és a következő évben a költségvetésben többletként megtervezik. (5) Nem emelhető a személyi juttatások előirányzata az intézményi ellátási díjak, az alkalmazottak térítése, az alkalmazott, hallgató, tanuló, stb. kártérítése és egyéb térítése, a felhalmozási és tőke jellegű bevételek, továbbá az átvett pénzeszközök előirányzatot meghaladó többletéből, kivéve, ha a bevétel a személyi juttatásból teljesítendő kiadást szolgál, vagy a megkötött szerződés, megállapodás költségterve személyi célú kifizetéseket tartalmaz.

6 12. tétel: A köztisztviselői és a közalkalmazotti illetményrendszer összehasonlító ismertetése A rendszeres, nem rendszeres és külső személyi juttatások részletes megtervezése. Az érdekeltségi rendszer elemei. Az illetmények meghatározásának sajátosságai a felsőoktatásban, kutatásban, védelemben, igazságszolgáltatás területén. A köztisztviselői rendszer jogszabályi alapját az 1992. évi XXIII Törvény adja Az illetményrendszere a törvényben meghatározott rendszer szerint alakul. A köztisztviselői illetményalap minden évben a költségvetési törvényben kerül meghatározásra. Ennek az alapnak a munkaviszony ideje, valamint a végzettség szerinti szorzószámmal való szorzása adja az illetményt. Ehhez adódik a nyelvvizsga miatti (angol, német, francia, illetve a munkához szükségesnek elfogadott nyelv) pótlék, vezetői pótlék, illetve egyéb más pótlékok. A köztisztviselők illetményének meghatározott

mértékétől lefelé 20% felfelé 30%-kal lehet eltérni. Ezt az eltérést a munkáltatónak értékeléssel kell alátámasztani. Az illetményalap 2010-ben 38.650 Ft A közalkalmazotti rendszer jogszabályi alapját az 1992.évi XXXIII Törvény adja A közalkalmazotti rendszer illetménye bértábla alapján kerül meghatározásra. Mértéke függ a végzettségtől és a munkaviszonytól. A tábla szerinti összegek minimumot jelentenek, ez a garantált illetmény. Ettől a munkáltató határozott, vagy határozatlan időre adható illetményrésszel térítheti el a közalkalmazottat. A közalkalmazott kaphat pótlékot (pl: vezetői, veszélyességi, stb) Köztisztviselő Közalkalmazott 1992/XXIII. tv(Ktv) 1992/XXXIII. tv (Kjt) Alapilletmény (garantált illetmény) Illetményalap x szorzószám illetm.a=38650Ft (költségvetési törvény határozza meg), szorzósz.: végzettségtől és közszolgálati jogviszony időtartamától függ, Fizetési osztály x

szorzószám fiz.osztály 1 fizfokozatának illetm-t és a szorzószámot a ktg.-vetési tv határozza meg, a fiz.osztály a végzettségtől, a fizfokozat a közszolgálati jogviszony időtartamától függ Illetménykiegészítés Az iskolai végzettségtől és a költségvetési szerv szintjétől, típusátől függően: ff.végz 50 / 35 / 30% ill középfvégz15 / 15 / 10% Kollektív Szerződés vagy a munkáltató megállapítása alapján adható Nyelvpótlék Alanyi jogon: angol, német, francia Kollektív Szerződés „C”típ., vagy egyéb nyelvek esetén, ha a munkakör a munkáltató megállapítása alapján adható ellátásához szükség van az adott idegen olyan munkakörök betöltése esetén, amikor nyelv tudására (munkáltató határozza meg) szükség van az idegennyelv-ismeretére (kiv. tolmács, nyelvtanár, stb) Jogszabály Egyéb kötelező illetménypótlékok Vezetői-, cím-, képzettségi-(tud.fokozat, magasabb isk.végz, SZMSZ-ben szab), pl.

felzárkóztatási, kollégiumi, Egyéb feltételtől közművelődési, közgyűjteményi dolg.pótl függő pótlékok és juttatások Egyéb juttatások Jubileumi jutalom (25, 30, 35, 40 év), cafetéria, jutalom Vezetői-, cím-, osztályfőnöki, diákönkormányzati, gyógypedagógiai, egészségkárosító munkavégzés esetén, stb. Műszakpótlék, készenlét, ügyelet, stb. (M.T) Jutalom, jubileumi jutalom(25, 30, 40 év), prémium (vezetők) Rendszeres személyi juttatások: törvényekben és más jogszabályokban meghatározott alapilletmények, kötelező pótlékok és egyéb havonta / évente rendszeresen kifizetett juttatások (ide tartozik a közcélú munkát végzők részére kifizetett személyi juttatás). Tervezése: Kiemelt ei. (az előirányzat-csoport további szerkezeti felosztását jelenti, ahol az egyes előirányzatok már konkrét célja, rendeltetése kerül megjelölésre. A működési célú előirányzat-csoporton belül találhatóak a

személyi juttatások, a munkaadókat terhelő járulékok és a dologi kiadások kiemelt előirányzat. A felhalmozási célú előirányzat-csoporton belül kiemelt előirányzat a felújítás és az intézményi beruházási kiadások.) • illetmény:a tárgy év február 1-jén foglalkoztatottak kinevezés szerinti illetménye, a létszámnövekedés / be nem töltött álláshelyek rendszeres szem. jutt • teljesítményösztönzés: jutalom, prémium, személyi ösztönzés céljából; mértéke a rendszeres személyi juttatás ei.-ra vetítve az Ámr 86§-ban meg van határozva a ktg-vetési szerv szintjétől és típusától függően (közp. közhatalmi szervnél max 12%, közintézménynél és közintézetnél max. 8%; önkormányzati ktg-vetési szerv esetén önkormányzati rendeletben meghatározott mértékű lehet) Gazdálkodás: év közben módosítható • irányító szerv által meghatározottan (feladatváltozás, ktg-vetési támogatás változása) •

ktg-vetési szerv saját hatáskörében (kiv. vállalk közintézet és közüzem • bevételi többlet terhére (támogatásértékű bev.; saját bev: alap-, kieg, kiseg közszolgáltatói tev., vállalk tev működési és felhalmozási jogcímen) • előző évi megtakarítás terhére pénzmaradvány / előirányzat-maradvány jóváhagyása után • személyi juttatások egyes tételein belül átcsoportosíthat Nem rendszeres személyi juttatások: egyes foglalkoztatással összefüggő tv.-ekben, végrehajtási rendeleteikben, egyéb jogszabályokban, kollektív szerződésekben szereplő juttatások, ktg-térítések, hozzájárulások. Kötelezőek / nem kötelezőek, kifizethetőek eseti / egyedi / alkalmankénti Munkavégzéshez kötött: • jutalom • normatív: Ámr.-ben meghatározott, az eredeti rendszeres szem.jutt meghatározott %-a a ktg-vetési szerv szintjétől és típusától függően (ld. rendszeres szem jutt-nál) közintézetnél nem lehet ennek

forrása kp-i ktg-vetésből származó támogatás közüzem és vállalkozó közintézet nem tervezhet • teljesítményhez kötött: nem tervezhető; módosított ei. ill teljesítés az Áht és az Ámr figyelembevételével történhet • készenlét, ügyelet, helyettesítés, túlóra, műszakpótlék, fegyveres szervek hivatásos állományának túlszolgálati díja; köztisztviselők esetén csak helyettesítés (egyébként szabadidő vagy szabadidő megváltás); • egyéb munkavégzéshez kapcsolódó juttatások: az előző jogcímekbe nem tartozó, de a keresetbe számító juttatások; köztisztviselők szabadidő megváltása, távolléti díj, külképviseleteknél dolgozók speciális juttatásai, pedagógusok minőségi keresetkiegészítése, köztisztviselők céljuttatásai, közalkalmazottak kereset-kiegészítése Foglalkoztatáshoz kötött: • végkielégítés: a teljes munkaidőben foglalkoztatottak részére a jogszabályokban meghatározott esetekben

és mértékben; közalkalmazotti jogviszony felmentéssel történő megszűnésekor a közalkalmazotti jogviszonyban eltöltött idő szerint meghatározott mértékben; köztisztviselő közszolgálati jogviszonyának megszűnésekor a közszolgálati jogviszonyban eltöltött idő szerint meghatározott mértékben; jubileumi jutalom: a jogszabályokban meghatározott feltételekkel és mértékben a munkaviszony elismerésére szolgáló jutalmak (pl. hűségjutalom is), ld táblázatot is • napidíj: teljes munkaidőben foglalkoztatottak bel- és külföldi kiküldetése idején megillető összeg; köztisztviselőnél az 1 munkanapra eső illetményének 25%-a • biztosítási díjak: teljes munkaidőben foglalkoztatottak javára a munkáltató által kötött és fizetett klf. biztosítások díja; önk kölcsönös bizt pénztáraknak utalt munkáltatói hozzájárulás, adomány; magánnyugdíj tagdíj kiegészítése; munkavállaló gépkocsija kötelező

felelősségbiztosításának átvállalt összege • egyéb sajátos juttatások: teljes munkaidőben foglalkoztatottaknak a munkáltatótól jogszabályi előírás alapján fizetendő juttatások kártérítés; betegszabadság (eredeti ei. nem tervezhető!); tartós külföldi szolgálatot teljesítő munkavállaló részére jogszabály alapján járó és nem illetményként fizetett összeg; munkavállaló továbbtanulásakor munkáltató támogatás, ktg-térítés; köztisztviselők szak-, alap- és versenyvizsgával kapcsolatos kiadások; pedagógus-szakvizsga, -továbbképzés, átképzés kiadásai • személyhez kapcsolódó ktg-térítés: teljes munkaidőben foglalkoztatottak cafetéria rendszer költségei • ruházati ktg-térítés: csak a pénzben kifizetett ktg-térítés • üdülési hozzájárulás: üdülési csekk vagy ü. hozzájárulás • közlekedési ktg-térítés: munkába járáshoz szgk. használat ktg-tér és más utazási ktgtér, munkába

járáshoz helyi közl bérlet ktg-tér; áfával növelten (!) kell tervezni • étkezési hozzájárulás: jogszabályban ill. kollektív szerződésben meghatározott, kpben vagy étk utalványban nyújtott munkáltatói hozzájárulás; az önktg és a térítési díj közötti különbözet is kp-ben nyújtott hozzájárulás (!) • egyéb költségtérítés: az előzőekben nem nevesített természetbeni juttatásként nyújtott ktg-térítések: pl. évi max 3 x-i csekély összegű ajándékutalvány; monitor előtti m.végzés miatti éleslátást biztosító szemüveghez ktg-tér; pedagógusoknak szakirodalomvás.-hoz hozzájár; otthoni internet tám; cafeteria egyéb, nem nevesített jutt.; természetbeni jutt-ként nyújtott H1N1 védőoltáshoz kapcs kiad • klf. nem rendszeres juttatások: saját dolgozónak fizetett tiszteletdíj, szerzői díj, honorárium, újítási díj, találmányi díj; pályakezdők támogatása; fegyveres szerveknél az előzőekben nem

nevesített juttatások (pl. költözködési átalány) Állományba nem tarozók juttatásai (külső személyi juttatások): • az intézménnyel alkalmazotti viszonyban nem állók részére kifizetendő juttatások • saját munkavállaló munkakörén kívüli tevékenységéért fizetett juttatás • felmentési idejét töltő munkavállaló részére a munka alóli tényleges felmentés napját követően a felmentési idő végéig kifizetett személyi juttatás • további munkaviszonyt létesítő dolgozók juttatásai • alkalmi munkavállalók juttatásai és közterhei megfizetése céljából vás. közteherjegy • klf. ösztöndíj • prémiumévek programban résztvevők juttatásai Érdekeltségi rendszer elemei: jutalom, prémium, személyi ösztönzés céljából; mértéke a rendszeres személyi juttatás ei.-ra vetítve az Ámr. 86§-ban meg van határozva a ktg-vetési szerv szintjétől és típusától függően (közp. közhatalmi szervnél max 12%,

közintézménynél és közintézetnél max 8%; önkormányzati ktg-vetési szerv esetén önkormányzati rendeletben meghatározott mértékű lehet) • Az illetmény meghatározásának sajátosságai a felsőoktatásban: Az alkalmazottak foglalkoztatására költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmény esetén a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényt, más felsőoktatási intézményekben a Munka Törvénykönyvét (M.T) az 2005/CXXXIX a felsőoktatásról szóló törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. Az 1992/XXXIII. Tv (Kjt) 2 sz melléklete részletesen felsorolja a felsőoktatási intézményben oktatói munkakört, valamint a tudományos kutatói munkakört betöltő közalkalmazottak garantált illetményét meghatározó, az egyetemi tanári munkakör 1. fizetési fokozatának a költségvetési törvényben megállapított garantált illetményére vetülő arányszámokat. A Kjt 79/E §-a alapján az egyetemi

tanári munkakör 1. fizetési fokozatának garantált illetményét a ktg-vetési tv-ben határozzák meg (ez 2010-ben 437.300 Ft) A gyakornok havi rendszeres járandóságát az oktatói munkakört foglalkoztatottakra vonatkozó szabályok szerint kell meghatározni. betöltő A ktg-vetési tv. meghatározza a felsőoktatási intézmény rendelkezésére álló, az oktatói és kutatói teljesítmény alapján szétosztható intézményi keretösszeget. Ez az összeg legalább az egyetemi tanári munkakör 1. fizetési fokozata garantált illetményének 20%-a (számítási alap). A szétosztásra kerülő éves keretösszege: az oktatói és a kutatói munkakörben foglalkoztatottak számított létszámának és a számítási alapnak a 13 x-os szorzata adja. Az illetmény meghatározásának sajátosságai a kutatásban: ld. fent Az illetmény meghatározásának sajátosságai a védelemben: A fegyveres szervek hivatásos állományának tagjai javadalmazását az 1996/XLIII.

tv 99§ - 117/B §-ok (általános); szolgálati viszonya alapján havonta illetményre jogosult. 1. Általános szabály: Az illetmény beosztási illetményből (tiszt, főtiszt, tábornok: I. besorolási o., tiszthelyettes, zászlós: II besorolási o); rendfokozati illetményből, illetménykiegészítésből, szolgálati időpótlékból, valamint az e törvény által meghatározott feltételek fennállása esetén illetménypótlékból áll. A beosztási illetmény és a rendfokozati illetmény együttes összege képezi az alapilletményt. A 6. sz melléklet az I és II besorolási osztályokban a fizetési fokozatokhoz tartozó szorzószámokat a rendfokozati illetményhez és a 6/A melléklet az I. és II besorolási osztályokban a fizetési fokozatokhoz tartozó szorzószámokat a beosztási illetményhez, a 6/B melléklet a vezetők beosztási illetményét határozza meg. A beosztási illetmény összege a 6/A mellékletben meghatározott szorzószám és a

köztisztviselői illetményalap szorzata. A rendfokozati illetmény összege 6. sz mellékletben meghatározott szorzószám és a köztisztviselői illetményalap szorzata. A szolgálati időpótlék a hivatásos szolgálati idő arányában a köztisztviselői illetményalap %-ában meghatározott összegű pótlék. A vezetői illetménypótlék a beosztási illetmény %-ában van meghatározva (10 - 65%). A szervezeti hovatartozásától függően illetménykiegészítésre jogosult a hivatásos állomány tagja, ez a beosztási illetmény %-ában van meghatározva. A köztisztviselői alapilletmény %-ában meghatározott idegennyelv tudási pótlékra jogosult, ha idegen nyelv tudása szükséges a munkájához. Ezeken kívül jubileumi jutalom (25 / 30 / 35 / 40 év), napidíj, távolléti díj, ktg-térítések (áthelyezés / vezényléssel kapcsolatos, szolgálati feladat ellátásával kapcsolatos, szabadságról / munkaszüneti napról / pihenő napról való

visszarendeléssel kapcsolatos [ezek mértékét a miniszter határozza meg]; munkába járáshoz helyközi utazás térítése a M.T 153§ 2) alapján, helyi közlekedési kedvezmények, támogatások (családalapítási, bérlet biztosítható), szociális támogatás, illetményelőleg, tanulmányi ösztöndíj, képzési, továbbképzési támogatás), lakhatási támogatás, természetbeni ellátás (fegyver, felszerelés, ruházat, jogszabályban meghatározott esetben élelmezés). 2. Különös szabályok: a rendőrség, polgári védelem, tűzoltóság hivatásos állományára: a 254. §, egyéb pótlékok a köztisztviselői illetményalap %-ában (pl különleges bevetési pótlék, délutáni pótlék, helikoptervezetői pótlék, stb.) • a polgári nemzetbiztonsági szolgálat hivatásos állományára: a 291.§ - 293§-ok, nemzetbiztonsági pótlék, egyéb pótlékok az általános munkakörülményektől való eltérősége miatt (pl. közterületi, készenléti,

veszélyességi, akciószolgálati, stb.) • a büntetés végrehajtás hivatásos állományára: a 306.§ - 306/B §-ok, illetménypótlék a köztisztviselői illetményalap %-ában (pl. őrzési, kutyavezetői, lovasjárőri, készenléti, éjszakai, stb.), ruházati utánpótlási ellátmány az egyenruha viselésére kötelezetteknek, megtérítési kötelezettség alap- és középfokú szaktanfolyamok ktg-ei • a vám- és pénzügyőrség hivatásos állományára: a 315.§, 321/A § - 322.§-ok szabályozzák, megtérítési kötelezettség alap- és középfokú szaktanfolyamok ktg-ei, illetménykiegészítés, illetménypótlék a köztisztviselői illetményalap %-ában (pl. utasforgalmi, zenekari, pénzkezelői, veszélyességi, stb) Az illetmény meghatározásának sajátosságai az igazságszolgáltatásban: 1. ügyészség: az ügyész javadalmazásáról 1994/LXXX tv 46§ - 50/F §-ok rendelkeznek • Illetményre, egyéb javadalmazásra, kedvezményre és

ktgtérítésre jogosultak • illetmény: alapilletmény + beosztási pótlék + vezetői pótlék + címpótlék az alapilletményt a szolgálati idő alapján kell meghatározni; a fizetési fokozatok szorzószámait a tv. 1 sz melléklete tartalmazza; az 1 fizetési fokozat alapilletményét a ktg-vetési tv-ben határozzák meg úgy, hogy az előző évinél alacsonyabb nem lehet és meg kell feleljen a legalacsonyabb bírói alapilletménynek; 2010-re: 356.000 Ft; 3 évenként lép magasabb fizetési fokozatba; a legfőbb ügyész és helyettese a legmagasabb fizetési fokozatba sorolandó (!); kiváló munkavégzés esetén soron kívüli előresorolás lehetséges; • beosztási pótlék: a legalacsonyabb alapilletmény 10 / 20 /40 / 60 %-a attól függően, hogy milyen szintű ügyészségen dolgozik az ügyész (helyi ügyészségtől a Legfőbb Ügyészségig) • címpótlék: kiváló munkavégzés esetén „Címzetes • • ügyészségi ügyész” cím

adományozható részére, ekkor címpótlékot kap; ennek mértéke az alapilletmény 20 / 30 /50 %-a, az ügyészség szintjétől függően; a címpótlékot kapó ügyésznek beosztási pótlék nem jár • vezetői pótlék: a tv. 2 sz melléklete határozza meg a vezetői pótlékra jogosító munkaköröket és a vezetői pótlék mértékét az alapilletmény %-ban Idegennyelv-ismereti pótlék: ha munkakörében az idegen nyelvet a munkáltatói jogkör gyakorlójának rendelkezése szerint használja, és az adott nyelvből állami nyelvvizsga tételét igazoló bizonyítvánnyal vagy azzal egyenértékű igazolással rendelkezik; minden idegen nyelv után külön-külön jár; a nyelvvizsga szintjétől és típusától függ a mértéke • Jutalom: tartósan kiemelkedően jó munkát végző ügyészt a munkáltató jutalomban részesítheti • Jubileumi szolgálati idő után jár jutalom: 25 / 30 / 35 / 40 év Cafetéria: választása szerint, •

üdülési • csekk ill. üdülési hozzájárulás valamint, • melegétkeztetés valamint, • iskolakezdési támogatás valamint, • helyi utazási bérlet valamint, • önkéntes egészségpénztári befiz. kölcsönös nyugdíj- ill. a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII törvényben meghatározott mértékig, valamint ingyenes • vagy kedvezményes internethasználat • A legfőbb ügyész utasításban további választható juttatásokat is meghatározhat, illetve az egyes juttatások választható mértékét magasabban is meghatározhatja. Éves összegét a legfőbb ügyész határozza meg, az azonban nem lehet alacsonyabb a legalacsonyabb ügyészi alapilletmény 50 %-ánál, és nem lehet magasabb a legalacsonyabb ügyészi alapilletmény 3-szorosánál. A cafetéria-juttatás éves összege biztosít fedezetet az egyes juttatásokhoz kapcsolódó, a juttatást teljesítő munkáltatót terhelő közterhek megfizetésére is.

Egyéb juttatások: az ügyészség előirányzatától függően adhatók • lakásépítési, -korszerűsítési, -bővítési, vásárlási támogatás, lakhatási- albérleti hozzájárulás, • letelepedési segély • költözködési hozzájárulás (más településre költözéskor) szociális, temetési segély, családalapítási • hozzájárulásokon • tanulmányi ösztöndíj, továbbképzési és nyelvtanulási hozzájárulás képzési, illetményelőleg 2. bírák: a bírák javadalmazását a bírák jogállásáról szóló 1997/LXVII tv 101§ - 121§-ok, az ülnökök javadalmazását a fenti tv. 122§ - 128§-ok szabályozzák • Illetményre, külön juttatásra, egyéb javadalmazásra, kedvezményre és ktg-térítésre jogosultak a bírák • illetmény: alapilletmény + beosztási vagy címpótlék + vezetői pótlék az alapilletményt a szolgálati idő alapján kell meghatározni; a fizetési fokozatok szorzószámait a tv. 2 sz

melléklete tartalmazza; az 1 fizetési fokozat alapilletményét a ktg-vetési tv-ben határozzák meg úgy, hogy az előző évinél alacsonyabb nem lehet, 2010-ben 356.000 Ft; 3 évenként lép magasabb fizetési fokozatba; a legfőbb ügyész és helyettese a legmagasabb fizetési fokozatba sorolandó (!); kiváló munkavégzés esetén soron kívüli előresorolás lehetséges; • beosztási pótlék: beosztási pótlék: a legalacsonyabb alapilletmény 10 / 20 /40 / 60 %-a attól függően, hogy milyen szintű bíróságon dolgozik a bíró (helyi bíróságtól a Legfelsőbb Bíróságig) • címpótlék: kiváló munkavégzés esetén „Címzetes bíró” cím adományozható részére, ekkor címpótlékot kap; ennek mértéke az alapilletmény 20 / 30 /50 %-a, a bíróság szintjétől függően; a címpótlékot kapó bírónak beosztási pótlék nem jár • vezetői pótlék: a tv. 3 sz melléklete határozza meg a vezetői pótlékra jogosító munkaköröket és a

vezetői pótlék mértékét az alapilletmény %-ában • ügyeleti és készenléti díj: munkaidőn túl teljesített készenlétért, ügyeletért jár az alapilletmény %-ában • Idegennyelv-ismereti pótlék: ha munkakörében az idegen nyelvet a munkáltatói jogkör gyakorlójának rendelkezése szerint használja, és az adott nyelvből állami nyelvvizsga tételét igazoló bizonyítvánnyal vagy azzal egyenértékű igazolással rendelkezik; minden idegen nyelv után külön-külön jár; a nyelvvizsga szintjétől és típusától függ a mértéke • • • Kirendelési díj: szolgálati helytől eltérő településre kirendelés esetén – ahonnan nem tud naponta hazautazni – szállás és közlekedési ktg-térítésen túl napidíj (élelmezési ktgátalányként) jár részére Külön juttatás: naptári évenként 1 havi illetmény • Jubileumi szolgálati idő után jár jutalom: 25 / 30 / 35 / 40 év • Egyéb javadalmazások,

kedvezmények, ktgtérítések: ld. mint az ügyészeknél + kiküldetésnél napidíj, I oszt vasúti menetjegy, A tisztséghez fűződő juttatások tekintetében a Legfelsőbb Bíróság elnökhelyettese a miniszterrel, az OIT Hivatalának vezetője az államtitkárral, helyettese pedig - függetlenül attól, hogy a beosztást bíró vagy nem bíró tölti be - a szakállamtitkárral azonos beosztásúnak minősül. 13. Tétel Az államháztartás vagyona. Az állami vagyon összetevői Az állami vagyongazdálkodás törvényi, szervezeti keretei. Az állami vagyon hasznosításának célja, formái A bérlet, haszonbérlet, vagyonkezelésbe adás, ingyenes tulajdonba adás, értékesítés, koncesszióba adás, egyéb hasznosítás oka, feltételei, következményei, szabályai. A központi költségvetési szervek állami vagyon használatának, vagyongazdálkodásának sajátosságai. A vagyongazdálkodási, készletgazdálkodási terv tartalma, készítésének,

elszámolásának szabályai. 1. Vagyon fogalma: valamely természetes vagy jogi személy tulajdonában lévő anyagi javak összessége 2. Vagyongazdálkodás Magába foglalja a meglévő vagyon kezelését, működtetését, a működtetés jogi formáinak megválasztását, a vagyon hasznosítását, azaz értékesítését, bérbeadását, és e vagyon megfelelő állapotban tartását. - Befektetett eszközökkel való gazdálkodás - Forgóeszközökkel való gazdálkodás 3. Vagyongazdálkodás tartalmi elemei: - rendeltetetés szerű használat - állag megóvás, karbantartás - rendes és rendkívüli felújítás - feladatokhoz kapcsolódó bővítés - hasznosítás - kiemeltek: értékesítése - selejtezés - védelem 4. Vagyonkezelői jog PTK szerint csak Állami vagyonra köthető és a Földhivatalba is be kell jegyezni Jogi háttér - Áht. 2007 szeptember 25-ig szabályozta - Vagyontörvény 2007. évi CVI Törvény - Végrehajtási kormányrendelet: 254/2007. (X4)

Korm Rend Törvényi szabályok meghatározzák az Állami vagyon részeit: - ingó dolog - természeti erő, amelyet dolog módjára hasznosítanak - ingatlan (termőföld kivételével) - értékpapír - társasági részesedés és más vagyoni értékű jog Központi költségvetés helye és szerepe - önálló tulajdonosi joggal való rendelkezés szabálya: központi költségvetési szervnek saját vagyona nem lehet - tulajdonosi jogot és kötelezettségek a Magyar Állam nevében a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács vállalja feladatait a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt útján látja el • egyszemélyes Rt • zártkörű, senki nem csatlakozhat • részvényei forgalomképtelenek, értéktelenek • megszűntetése, átalakítása Országgyűlés, Kormány hatásköre - Vagyon lehet: - kincstári: mindazon vagyoni elemek, amelyeket törvény vagy más jogszabály kizárólagosan állami tulajdonba tartozó vagyonként forgalomképtelennek, ill. korlátozottan

forgalomképtelennek minősít - üzleti: mindazon vagyoni elemek, amelyek tartósan, vagy átmeneti jelleggel nem tartoznak a kincstári vagyon kategóriába – szabadon gazdálkodik vele az Állam, hasznosítja, értékesíti, használja 5. Állami vagyonnal való gazdálkodás - cél: - javuljon az állami vagyonnal való gazdálkodás átláthatósága, - költséghatékonyabb működtetése, - védelme, - értékének megőrzése - az állami és közfeladatok ellátásának elősegítése - a központi költségvetési szervek működési feltételeinek biztosítása - állami tulajdonban csak a feladatellátáshoz szükséges vagyon maradjon - vagyont a Zrt kezeli - bérlet - haszonbérlet - szerződésen alapuló haszonbérlet - vagyonkezelés - megbízás Ezeken keresztül a vagyont hasznosításra átengedheti fizetés ellenében - központi költségvetési szervnek – kivétel ahhoz, hogy ő azt használja - természetes személynek - más jogi személynek - jogi

személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságoknak - a szerződések nyilvánosak - egyes esetekben a versenyeztetés mellőzhető: Áht körébe tartozó szervezet,, 90 napot nem meghaladó határozott idejű szerződés, nyilvános pályázat eredménytelen volt korábban, kötelezettség kizárja - szerződéskötési tilalom: csőd- felszámolási eljárás alatt áll, tevékenységét felfüggesztették, 60 napnál régebbi lejárt köztartozása van, büncselekményt követett el, hamis adatot szolgáltatott korábbi pályázatnál - a ZRT. Vagyonkezelési szerződéseinek részleteit a kormányrendelet tartalmazza - írásba kell foglalni - érintett vagyonelem pontos megjelölése, esetleges védettségét, szakmai rendeltetését - a megkötésre kerülő szerződés típusát - a hasznosításra vonatkozó fontosabb feltételeket - a fizetés módjára vonatkozó előírásokat - az MNV Zrt-vel való elszámolási, beszámolási kötelezettségeket - a szerződés

felbontásának eseteit 6. Központi költségvetési szervekre vonatkozó szabályok - ingatlan vagyonkezelésbe adása - feltételek: nyilvános szabályzatban állapítja meg ingatlan-fajtánként azt a települési átlagértéket, amelyet a költségvetési szervekkel az ingatlan használatára kötött, - visszterhes szerződésekben az ellenérték meghatározása során érvényesít - kivételek műemlék, védett természeti területek illetékes miniszter egyetértése szükséges - visszterhes szerződés, központi költségvetésnél feloldották arra, amit használ - közbeszerzés - áfa mentesek - többi vagyoni elem vásárlása - köre - nem kell vagyonkezelői szerződés - többi vagyoni elem értékesítése - értékhatár – egyedi bruttó 25 millió Ft - bevétel feletti rendelkezés - 2007. évre átmeneti szabályok - ajándék, hagyaték - tulajdonos: tulajdonjogot az Intézmény a Magyar Államnak szerzi meg - kezelői jogot kap az Intézmény -

értékesítés bevétele feletti rendelkezés automatikusan - ingyenes átruházás - csak törvénnyel - Vagyontörvény - a törvény szerinti ingyenesség esetei – ezek együttes értéke meghatározott 36 milliárd Ft - nemzetközi szerződésből vállalt kötelezettség vagy segély pl. Haiti - katasztrófák és súlyos szerencsétlenségek megelőzése, elhárítása, enyhítése érdekében -helyi önkormányzatoknak törvényi feladatai elősegítésére, vagy szociális földprogram megvalósítása érdekében - többcélú kistérségi társulás javára feladatai ellátásának elősegítésére - külön törvény szerint kiemelkedően közhasznú szervezet javára, az általa átvállalt állami vagy - önkormányzati közfeladat ellátásának elősegítése érdekében - a Zrt. által peres eljárásban kötött egyesség keretében - döntési jogkörök - ellenőrzés Áht. 108 § (1) bekezdés módosítása - Versenyeztetés - minden alrendszerre vonatkozik

Speciális szabály - felsőoktatásra: lehet saját vagyona - MTA-ra : háború után elvett vagyonát visszakapta 254/2007. (X4) Kormrend főbb szabályai - vagyonkezelői fogalom értelmezése – központi költségvetési szervre kiterjesztve - tájékoztatási kötelezettség a vagyon létrejöttéről - vagyonkezelői szerződés – 2008. évi feladat - felügyeleti szerv- irányítószerv jogai - műemlék - jogok-kötelezettségek - állami feladat-ellátási kötelezettség fenntartása kezelői jog megszüntetésénél - nyilvántartási feladatok - központi költségvetési szervek elhelyezése - bérbeadást is szabályozza 7. Készletgazdálkodás - Jogszabályi előírás nincs - Vagyontörvény szabályozás : foglalkozik a 25 millió Ft bekerülési érték feletti készletekkel - Számviteli fogalom és csoportosítás Szt. 28§ (2) – éven belüliség: 1 éven belül elhasználódnak vagy 1 éven belül átadják értéküket - Rendszeres üzleti

tevékenység keretében értékesítési céllal szereztek be, állapotuk a beszerzés és értékesítés közötti időszakban változatlan marad. - Termelési folyamatban vannak: - Befejezetlen: megmunkálást igényel, gyártósoron van, nem értékesíthető - Félkész: további munkafolyamatokat igényel, de már értékesíthető - Késztermék: munkafolyamatot nem igényel, elkészült termék - Amelyeket az értékesítendő termékek előállítása vagy a szolgáltatások nyújtása során fognak felhasználni (anyagok) Készlet még: - Használatba vételéig azok az anyagi eszközök, amelyeket egy évig használnak (szerszám, műszer, berendezés, felszerelés, munkaruha, egyenruha, védőruha, ágynemű, textília, függöny) - Állatok (növendék, hízó, egyéb), amelyek a termelési költség eredményeként növekszenek időtől függetlenül - Befektetett eszközök közül átsorolásra kerültek 8. Költségvetési szervek sajátosságai - Vásárolt

anyagok tagolása Kötelező! - Élelmiszer(lakásotthonban elhelyezett gyerekek ellátásával kapcsolatos készletek, melyek döntően élelmiszerek beszerzését havonta 5 E Ft-ig számla nélkül is el lehet számolni, ha azt közvetlenül magántermelőtől vásárolták háztartási könyv - Gyógyszer, vegyszer - Irodaszer, nyomtatvány - Tüzelőanyagok - Hajtó és kenőanyagok - Szakmai anyagok (kötszerek, EH anyagok) - Ruházat (munka, védő, egyen, forma) - Egyéb - Betétdíjas göngyölegek Csomagolási eszközök vagy edényzet, amely a terméket szállítás közben a megrongálódástól óvja és többször felhasználható. - Zsák - Rakodólap - Láda, rekesz, ballon, kanna - Palack, hordó - Kartondoboz - Konténer Ezekre a kibocsátóknak visszaváltási (betétdíj) kötelezettségük van. Nem göngyöleg - Többszöri felhasználásra alkalmatlan csomagoló anyag (konzervdoboz, tubus, ampulla, műanyag tasak) - Kizárólag tárolásra vagy belső

szállításra (anyagmozgatásra) használt csomagoló eszköz vagy edényzet - Ha ezt külső szállításra is használják akkor göngyölegnek minősül. Göngyölegeknél alkalmazott fogalmak - Göngyöleg kibocsátó költségvetési szerv is lehet maga állítja elő a göngyöleget is és így adja el visszaváltási kötelezettséggel a vevőnek. - Göngyöleg forgalmazó betétdíjas áron átveszi a kibocsátótól és ezen adja vissza a forgalmazónak. A kettő azonos is lehet. - Áruk általában kisegítő tevékenység vagy vállalkozáshoz kapcsolódik Pl. büfé üzemeltetés saját dolgozóval, arbarétum belépő díj növények értékesítése - Követelések fejében átvett készletek Értékesíteni, használni tudom, értékesítési cél analitika kell. - Közvetített szolgáltatások – nem költségvetési kategória Fogalom: szerződés – teljesítés lehetőség - ténynek kell megjelenni Vevője és nyújtója egy szolgáltatásnak. Üzemeltetés a

leggyakoribb, de ún. alvállalkozás is Év végén, ha a költségvetési szerv az általa kifizetett közüzemi díjak értékéből a más intézményt (bérlőt) terhelő közüzemi díjak értékét nem számlázta le év végéig, akkor ezt a részt, mint közvetített szolgáltatást kell a kettőben kimutatni. - Saját termelés - Kész, félkész, befejezetlen szolgáltatás - Állatok 9. Bekerülési érték Szt fogalom A megrendeléstől a raktárba történő szállításig felmerült összes költség. - Fajlagosan kisértékű készletek értékelésénél - Az egy évnél régebben beszerzett - Fajlagosan kisértékű – készleteknél készletcsoportonként is lehetséges az év végi értékelés - Év végi értékelésnél Áfa! 10. Analitika Raktár – nem raktár döntési kör, raktározom vagy azonnal kiadom (kórházak raktároznak) Kéziraktár problámája saját hatáskör Használt készlet – mennyiségi analitika (nyilvántartás)

Eszközgazdálkodási kötelezettség Ámr. 292/2009 (XII19) Korm Rend Vagyongazdálkodási terv Vagyongazdálkodás általános elve: központi költségvetési szerv köteles a rábízott kincstári vagyonnal rendeltetésszerűen gazdálkodni, annak állagát, értékét megőrizni, védeni, értékét növelni. Évente vagyongazdálkodási tervet kell készíteni, melynek tartalma: - Beruházási-felújítási munkák ütemezése várható kiadása és annak pü forrásai - tárgyi eszközök karbantartási feladatainak és várható kiadásainak terve - tűz és biztonságtechnikai tennivalók - feleslegessé vált eszközök körének felmérése - értékesíteni kívánt eszközök felmérése, felhasználási terve - VAGYONGAZDÁLKODÁSI TERVET MÁJUS 31-ig MEG KELL KÜLDENI A KINCSTÁRI VAGYONIGAZGATÓSÁG RÉSZÉRE (MNV Zrt. részére) - VAGYONGAZDÁLKODÁSI TERV VÉGREHAJTÁSÁRÓL TÁRGYÉVET KÖVETŐ ÁPRILIS 30-ig KELL MEGKÜLDENI A KINCSTÁRI VAGYONIGAZGATÓSÁG

RÉSZÉRE Az éves beszámolóhoz kapcsolódóan írásban értékelni kell az éves vagyongazdálkodási program szakmai, tárgyi és számszaki végrehajtását. Az értékelésről készített dokumentumot kell megküldeni az MNV Zrt.-nek Készletgazdálkodási terv A központi költségvetési szerv a készleteinek beszerzésére, hasznosítására, selejtezésére vonatkozóan készletgazdálkodási intézkedési tervet készít, gondoskodik a végrehajtáshoz szükséges előirányzat (kiadás-bevétel) megtervezéséről. 14. A költségvetési szervek tárgyi eszköz vagyonának karbantartása, felújítása, beruházása. A tevékenységek célja, gazdaságossági, hatékonysági, eredményességi, pénzügyi megalapozása, pénzügyi forrásai. A központi beruházások tervezése és finanszírozása. A feladatfinanszírozás folyamata, bizonylatolása Tárgyi eszköz fogalma: TE minden olyan vagyontárgy, ami fizikai formában megjelenik és értékétől függetlenül

1 éven túl szolgálja a vállalkozást. Csoportosítása a költségvetésben: - ingatlanok: (telek, szántó, épület, építmény) és kapcsolódó vagyoni értékű jogok (szorgalmi jog, haszonélvezeti jog) - gépek, berendezések és felszerelések: minden olyan eszköz, ami a többibe nem fér bele, minden ágazatnak megvan a speciális gépe, itt vannak a hangszerek, gyűjtemények is. - járművek (forgalmi rendszámmal ellátott eszközök, engedéllyel kell rendelkeznie, szárazföldi, vizi, légi. Az utánfutó is idesorolandó) - tenyészállatok: minden olyan állat, amit tenyésztési céllal,v. igavonásra használnak Itt nem az számít hogy 1 éven túl, hanem a szaporodást kell figyelembe venni. Rendőrségi, őrző-védő kutyák is ide tartoznak. - beruházások: un. befejezetlen beruházás illetve felújítás kategória - beruházásokra, felújításokra adott előlegek – adhatóak, de meg kell nagyon indokolni. - értékhelyesbítések: akkor

kell elszámolni, ha a piaci érték magasabb, mint a könyv szerinti érték. A költségvetési szervek tárgyi eszközeinél állományváltozások vannak, melyek lehetnek növekedések vagy csökkenések. Növekedések: - Beruházások: új érték létrehozása, vagy meglévő pótlása. A kapacitásbővítés is beruházást jelent. pl óvodai férőhely 100-130 főre, valamint az is beruházást jelent, ha valaminek a rendeltetését változtatom meg. Beruházások lehetnek: a. központi: csak a központi ktgvetési szerveknél van Fejezetek költségvetésében jelenik meg. Miniszter hagyja jóvá A támogatást nem kapja meg, csak kötelezettséget vállal, a számlákat a kincstár fizeti. Nem átcsoportosítható b. önkormányzati: kaphat cél és címzett támogatást Most az eü-i eszközöknek van prioritása. Önkormányzat dönt, ő finanszíroz Saját forrásból is végezhet beruházást. c. intézményi: intézmény költségvetésében megjelenik Intézmény

hatásköre, intézmény fizet. Mindháromnál - akié a forrás az dönt! - Felújítások: eredeti állapot helyreállítása, ami nem tartozik a karbantartás feladatkörébe. Nem jelenti azonban az elhanyagolt karbantartásból adódó felújítást. Nem növeli a TE értékét Beruházás + felújítás= felhalmozási kiadások – növelik a TE értékét! - Térítésmentes átvételek: átalakítás, átszervezés útján, másik intézmény adja át, piaci értéken kell állományba venni, növeli az eszköz értékét ( Br+écs) - Leltári többlet: ez csak könyvelési hiba lehet! - Ajándék, hagyaték: nem kötelező elfogadni, de a jó ízlés határain belül el lehet - Értékhelyesbítések: nem gazdasági kategória Csökkenések: - Selejtezés: ami felesleges és nem lehet használni, ki kell vezetni az állományból és megsemmisíteni, vagy hasznosítani - Leltári hiány: emberi gondatlanságból, szándékosságból adódhat -

Értékesítés: független értékbecslés alapján a feleslegessé váló TE eladjuk - Értékcsökkenés: korrekciós tétel, nem gazdasági. Lehet terv szerinti, terven felüli - Térítésmentes átadás: vagyontrv. előírásait be kell tartani Vagyontárgy ingyenesen nem adható át! Beruházások forrásai lehetnek - kféle támogatások: központi beruházás, cél,-és címzett, valamint ktgvetési támogatás, - saját bevételből pl. terembérleti díjból projektort vásárolunk, - hitelt vehet fel, kötvényt bocsáthat ki – önkormányzat teheti meg - tartalékokból: alaptevékenység maradványa, vagy váll-i tev. tartaléka Központi beruházások tervezése és finanszírozása Feladatfinanszírozással egyenrangú. Kötött és nehezen felhasználható Az intézménynek csak az a feladata, hogy hogyan valósítsa meg és szigorúan végignézni azt, hogy mit fizet ki a kincstár. A kincstár kulcspozícióban van. Adminisztrációja bürokratikus

Elemzési módszerek - kapacitás ( amik rendelkezésre állnak) és igények összevetése - ki kell dolgozni a megoldási javaslatokat - meg kell nézni, hogy gazdaságos-e vagy nem az adott beruházás, mennyire hatékony és eredményes. A gazdaságosság és hatékonyság számszakilag kimutatható, értékelhető Az eredményességet már nem minden esetben lehet kimutatni pl. egy kórházban milyen a feladat teljesítése. Gazdaságosság vizsgálatánál alkalmazandó módszerek: Értékelemzés: a termék funkciójának és a költségének viszonyát vizsgálja a költségek csökkentése céljából. Nem régi tudomány Mo-on 1970 óta használják Érték= funkció/költség. Mi a funkciója a terméknek és milyen fogyasztói igényeket elégít ki Mivel lehet helyettesíteni és annak mennyi az ára? Költséghaszon elemzés: Probléma, hogy a költségvetés területén az ár, mint piaci kategória nem érvényesül. pl beállítok egy új típusú CT gépet,

nehéz megmondani, hogy mi ennek a haszna. Az emberélet nem 1 év alatt térül meg. További mutatók: Megtérülési idő: Beruházási ráfordítások/beruházással 1 év alatt elérhető hozam Átlagos jövedelmezőség: fenti képlet reciprok értéke Forgási sebesség: beruházással létrehozott kapacitás használati ideje/ ráfordítás 15. A költségvetési szervek forgóeszköz-gazdálkodása A készletgazdálkodás célja, feladatai, folyamata, a készletek finanszírozása. A követelésekkel, kötelezettségekkel, pénzeszközökkel való gazdálkodás általános szabályai. A fizetőképesség megőrzése, a likviditási kockázatok mérséklésére irányuló jogi előírások. A kincstári biztos intézményrendszer működésének szükségszerűsége, célja, feladatai, eszközei. . A forgóeszközök fogalma, általános jellemzése, csoportosítása, és a főbb csoportok rövid jellemzése. Def.: azok a termelési eszközök, amelyek a vállalkozási

tevékenységet NEM tartósan egy évnél rövidebb ideig, max. 1 évig, általában egy termelési folyamatban szolgálják pl anyagok ( vetőmag, műtrágya stb, pénzügyi eszközök, pl. KP rövid lejáratú bankbetét) Általános jellemzés: - egy termelési folyamatban teljesen elhasználódnak, eredeti formájukat is elvesztik. - teljes értékük átmegy az új termék értékébe, teljesen beépül a termék termelési költségébe. (befekt. az amort épül be) - minden termelési folyamat előtt be kell szerezni, tehát folyamatos ráfordításokat, költségeket igényel. - egy termelési folyamatban elhasználódó, de remélhetőleg megtérülő eszközről van szó, tehát árbevételből térül meg (a termék eladásakor keletkező bevételből), szemben a befektetett eszközökkel, azok a jövedelemből. - a befektetett eszközöket mobilizáljuk a forgóeszközökkel (gépbe benzin, istálló - állat), azok kihasználását biztosítjuk. - a befektetett eszközök

a lehetőséget, a forgóeszközök ezen lehetőségeknek a kihasználtságát adja. - a forgó eszközök változó költségeket okoznak. (a hozam nagyságától függ, de állandó ktg a bef. eszközökhöz kapcsolható ( bérleti díj) a változó ktg-ek a hozam nagyságával változik pl több műtrágya, több termék, több tej, több takarmány) - mennyisége a vállalkozó által módosítható (döntésétől rövid távon változtatható), az egyik termelési folyamatról a másikra. (öntözök vagy nem, következő évben igen) - változó piaci körülményekhez jobban tudok alkalmazkodni ezáltal (forg. eszk) Csoportosítása: Megjelenési formája szerint: 1. anyagi (naturális) eszközök vagy készletek (A naturáliák befolyásolják a döntési szabadságomat.) 2. pénzügyi eszközök (A pénzügyi forgóeszközök esetében teljes döntési szabadság mire költöm.) Készletek: számítási törv. gyűjtő fogalom, tárgyilagosult anyagi eszközökben megjelenő

eszközök, amit emberi munkával hoztunk létre. Mezőgazdasági vállalkozásokban döntő (a legnagyobb csoport) Eredetük szerint: vásárolt és saját termelésű Vásárolt: beruházási áron tartjuk nyilván, nélkülözhetetlenek, mint a termelő vállalkozásokban anyagban jelennek meg. A kereskedelemi vállalkozásokban áruként jelennek meg. Saját termelésű: nyilvántartani előállítási költségen, vagy közvetlen önköltségen kell. Célunk: az értékesítés. Vásárolt készletek anyagok: azok a készletek, amelyeket a termelés érdekében szerzünk be, beleépülnek a termékek értékébe. A vállalkozás állítja elő, s előállítási ktsg-ként (önköltség) tartják nyilván - mezőgazdasági (vetőmag, szervestrágya) - ipari (műtrágya, gyógyszerek) megjelenése: - alapanyagok vagy nyersanyagok (vetőmag, takarmány) - segédanyag (bálakötöző-zsineg, gyógyszer) - üzemanyag, fűtőanyag - anyagi eszközök (előbb kifejtve)(Több

termelési folyamatban vesznek részt, de ált. 1 év alatt elhasználódnak.) áruk: nem tipikus mg-i eszközök, a kereskedelmi vállalkozások forgó eszközei - változatlan formában továbbadási céllal vásárolt készletek (jellemzően a kereskedelmi vállalkozásoknál) (kereskedelmi áruk: kis- és nagyker-ben előforduló raktári készletek) - betétdíjas göngyölegek (csomagolás, ami védi az árut a szállítás során pl. raklap) több használatos, visszavásárlási kötelezettség - közvetített szolgáltatások: alvállalkozói teljesítmények pl. fővállalkozó pl padlóburkolásra megbíz egy alvállalkozót, amit majd változatlan formában számláz a megbízónak Saját termelésű készletek - áru előállítás a célunk, ha vásárolunk hízó, növendék stb. akkor is saját termelésű (tej, tojás stb.) - befejezetlen termék, a mérleg forduló napján, dec 31-én még megmunkálás alatt áll. (növénytermesztésnél mezei leltár: 12.31-én a

következő év termelése érdekében kiadott ráford.pénz értéke pl búza) - félkész termékek: a vállalkozáson belül legalább 1 termelési folyamaton átestek, de további feldolgozásra várnak a vállalaton belül. pl takarmány, amit majd feletetek, vetőmag, amit elvetek, borjú, amit átadok hízlalásra. - késztermékek: minden termelési folyamaton átestek, szabvány minőséget elérve értékesítésre kerülnek, saját termelésű áruvá válnak. Pénzügyi eszközök: ( rövid lejáratúak 1 éven belül), pénz formában jelennek meg, ezért a legmobilabb forgó eszközök, azaz azt veszek belőle, amit akarok megjelenésük szerint: - pénzeszközök : kp, csekk (fizeti meghagyás), bankbetét - értékpapírok (vagyoni jogokat megtestesítő forgalomképes okirat: - kötvény ( hitelviszonyt megtestesít), részvény (tulajdoni jogot megtestesítő) - követelések (fizetési igényt jelent pl. eladtam az árut, de még nem fizették ki) (kintlévőségek,

vevőállomány), A készletgazdálkodás funkciói és sajátosságai. A költségvetési szervek feladatai a készletgazdálkodásban. A készletek nyilvántartásának és elszámolásának előírásai A készletgazdálkodás A költségvetési intézmények működésének elengedhetetlen feltétele, hogy a feladataik ellátásához, valamint a szolgáltatásaik nyújtásához szükséges készletek kellő időben, megfelelő mennyiségben és összetételben rendelkezésre álljanak. Készletek: olyan eszközök, amelyek a költségvetési szerv tevékenységét egy évnél rövidebb ideig szolgálják, azaz egy éven belül felhasználásra, értékesítésre, vagy átalakításra kerülnek. A készletek általában egyetlen tevékenységi folyamatban vesznek részt, értékük egyetlen tevékenységi periódusban megy át az új termék vagy szolgáltatás értékébe. Ilyenek a költségvetési szerv tevékenységének ellátásához vásárolt anyagok, a saját

előállítású befejezetlen termelés és félkész termék, az értékesítésre szánt saját előállítású késztermék. A készletgazdálkodás feladatai: - a készletek tervezése - az intézmény sajátosságainak megfelelően felhasználási és készletezési normák kialakítása - az igények felmérése normák és tapasztalati adatok alapján, azok jogosságának elbírálása, ennek alapján beszerzési tervek készítése - a körbeszerzési rendszer eredményes alkalmazása - a készletek beszerzése, átvétele, az igényeknek megfelelő, de a közbeszerzés hatálya alá nem tartozó készletek beszerzésénél piackutatás a gazdaságosabb beszerzésre való törekvés megvalósítása érdekében - a készletraktározási és szállítási feladatok ellátása, készletek kezelése, anyagok felhasználása lejárati idejének figyelemmel kísérése, az intézményi raktári készletek megfelelő mennyiségi szinten tartása, szállítási időközök

megállapítása - az anyag- és egyéb készletigénylés belső rendjének kialakítása - anyagok, eszközök felhasználásának ellenőrzése, a gazdaságtalanul felhasználó munkahelyek feltárása, készletfelhasználási tevékenységük figyelemmel kísérése - a nyilvántartási rend kialakítása és azok naprakész vezetése - az elhasználódott készletek selejtezése, a feleslegessé vált készletek feltárása és hasznosítása A készletgazdálkodás folyamata: tervezés – megrendelés – mennyiségi, minőségi átvétel – tárolás – felhasználás Az optimális készletszint meghatározásánál alkalmazni lehet a költség-haszon elemzés módszerét, mely a költségeket három csoportba sorolja: rendelési költségek, tárolási költségek, készlethiányból adódó költségek. Készletek csoportosítása: 1. A készlet előállítási, hozzájutási módjától függően: - Vásárolt készletek: - Anyagok - Betétdíjas - Áruk - Közvetített

szolgáltatások - Követelés fejében átvett eszközök, készletek - Értékesítési céllal átsorolt eszközök - Saját termelésű készletek: - Befejezetlen termelés - Félkész termék - Késztermék Növendék-, hízó- és egyéb állatok 2. Raktárral való rendelkezés szerint: - Raktárban tárolt készletek - Raktárral nem rendelkező 1. Beszerzési áron történő értékelés: az értékelés a készletek beszerzési ára alapján történik FIFO módszer szerint meghatározott beszerzési ár: a beszerzési áron történő értékelésnek az a formája, amelynél a zárókészlet a legutolsó beszerzés alapján értékelik. A felhasználás, illetve értékesítés esetén mindig a legrégebben meglévő (legkorábban bevételezett) készlet értékét kell kivezetni, így a mérleg fordulónapján meglévő készlet értékét az utolsó beszerzések határozzák meg. Ez a módszer az úgynevezett „kifogyásos” módszer 2. Elszámoló áron

történő értékelés: a módszernek az előnye, hogy év közben – a változó beszerzési ártól függetlenül – a készletek nyilvántartása és felhasználása azonos áron történik, és meghatározott időközönként kell csak az átlagár és a tényleges beszerzési ár közötti különbözetet (érkülönbözet) számításba venni, a korábban elszámolt felhasználás korrekciójaként. A elszámoló ár alkalmazásának feltétele, hogy minden készletféleségre vonatkozóan meg kell állapítani. Amennyiben a költségvetési szerv az elszámoló ár alkalmazása mellett dönt, azt az értékelési szabályzatában rögzítni kell, a mérlegben a készletfajta értékelésénél a készletre jutó árkülönbözetet is figyelembe kell venni, érvényesítve az egyedi értékelés elvét. A készletek nyilvántartása a főkönyvi könyvelésben 1. Raktárral rendelkező költségvetési szerv esetén: a 2. számlaosztályban kimutatott készleteket a

készletszámlákon év közben legalább negyedévenként – legkésőbb a tárgynegyedévet követő hónap 15. napjáig – könyvelnie kell, a mennyiségben és értékben folyamatosan vezetett analitikus nyilvántartásokból készletváltozási jogcímenként készített összesítő bizonylat – feladás – alapján. A költségvetési szerveknek negyedévenként mérleg-jelentést kell készíteniük, amely tartalmazza a készletek negyedév eleji nyitó állományát, az időszak állományváltozását jogcímenként, illetve az időszak végén meglévő állomány értékét. 2. A raktárral nem rendelkező költségvetési szervek esetén: a több tevékenységi folyamat alatt elhasználódó készletekről csak mennyiségi nyilvántartást kell vezetniük, ezeket a készletek, illetve értékük a mérlegben nem szerepelhet. Szerepeltetni kell azonban ezeknek a költségvetési szerveknek is a követelés fejében, értékesítési céllal készletek közé átsorolt

tárgyi eszközök érétkét. A mérlegtételek alátámasztása leltárral A mérlegben kimutatott eszközök - így a készletek is – értékét leltárral kell alátámasztani. A leltározás alapján készített leltárnak tételesen tartalmaznia kell a költségvetési szerv eszközeit mennyiségben és értékben. A Vhr előírása szerint a tárgyévről, december 31-i fordulónappal készített mérlegben kimutatott eszközöket és forrásokat minden évben leltározni kell. A leltározás módja lehet: mennyiségi felvétel vagy egyeztetés A leltározás elvégezhető folyamatosan, vagy fordulónappal. A készletek leltározását mennyiségi felvétellel kell leltározni. A leltározás a készletek tekintetében a költségvetési szerv tulajdonát képező készletek, továbbá a birtokában lévő idegen készletek valóságban meglévő állományának, mennyiségének megállapítása. KÖVETELÉSEK fogalma: A költségvetési szerv kintlévőségeit foglalja

magában, azaz követelésnek minősülnek azok a tartozások, melyek a költségvetési szervvel szemben állnak fenn költségvetésen kívüli szervezetek (vevők), magánszemélyek (adósok), vagy költségvetési szerv dolgozói részéről ÉRTÉKPAPÍROK fogalma: Átmeneti jelleggel, 1 évnél rövidebb időre vásárolt (forgatási céllal vásárolt) értékpapírok. Vagyonnal kapcsolatos jogot testesítő, forgalomképes értékpapírok, melyet a költségvetési szervek forgatási céllal (árfolyamnyereség realizálása érdekében) vásároltak, s ezt követően értékesítik. Ezen értékpapírok a költségvetési szerv átmenetileg szabad pénzeszközeinek befektetésére ad lehetőséget. 1. Egyéb részesedés 2. Forgatási célú, hitelviszonyt megtestesítő értékpap KÖTELEZETTSÉGEK Az F/Kötelezettségek három csoportját kell megkülönböztetnünk. A I. Hosszú lejáratú kötelezettségek csoportjába: 1. Hosszú lejáratra kapott kölcsönök 2.

Tartozások fejlesztési célú kötvénykibocsátásból 3. Tartozások működési célú kötvénykibocsátásból 4. Beruházási és fejlesztési hitelek 5. Működési célú hosszú lejáratú hitelek 6. Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek tartoznak A II. Rövid lejáratú kötelezettségek csoportjába: 1. Rövid lejáratú kölcsönök 2. Rövid lejáratú hitelek 3. Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból (szállítók) 4. Egyéb rövidlejáratú kötelezettségek tartoznak A III. Egyéb passzív pénzügyi elszámolások csoportjába: 1. Költségvetési passzív függő elszámolások 2. Költségvetési passzív átfutó elszámolások 3. Költségvetési passzív kiegyenlítő elszámolások 4. Költségvetésen kívüli passzív pénzügyi elszámolások – Költségvetésen kívüli letéti elszámolások – Nemzetközi támogatási programok deviza elszámolása tartozik. A kötelezettségeket könyv szerinti értéken kell értékelni,

leltározással, egyeztetéssel ellenőrizni. A kötelezettségekhez kapcsolódóan analitikus nyilvántartást kell vezetni, amelyből megállapítható minden adatszolgáltatáshoz fontos adat, illetve a 60 napon túli kiegyenlítetlen kötelezettségek adatai. A passzív pü elszámolások olyan ténylegesen befolyt bevételeket kell kimutatni, amelyek rendeltetése tisztázatlan, vagy olyan feladat ellátásával kapcsolatos, amelynek bevételi ei nem szerepel a költségvetés bevételi jogcímei között. Minden esetben jelentős szerepe van az analitikus nyilvántartásoknak és a leltározásnak A helyi önkormányzatok pénzgazdálkodása. A likviditás biztosításának eszközei A pénzgazdálkodással kapcsolatos szabályozási feladatok Az önkormányzatok pénzgazdálkodása A fizetőképesség fenntartásaként és az amellett létrejövő pénzáramlás költségeinek és hozamainak optimalizálása jelenti a gazdálkodást a pénzeszközökkel. A pénzáramlás

költségei lehetnek: - bankszámlavezetéshez kapcsolódóak, - készpénzgazdálkodáshoz kapcsolódóak. A helyi önk.-k nem tagjai a kincstári körnek, önálló pénzgazdálkodást folytatnak Kiemelt figyelmet kel fordítaniuk a likviditás, a bevételek és a kiadások megfelelő összhangjának biztosítására. A központi költségvetési támogatást a nettó finanszírozás keretében kapják A központi költségvetésből az Önkormányzatot megillető normatív hozzájárulás, személyi jövedelem adó a helyi önkormányzatok működésével kapcsolatos egyéb központi költségvetési kapcsolatból származó támogatás, illetve előirányzat összegét a tartozásukkal csökkentve és így nettó módon 13 részletben az adott hónapban esedékes jogcímek figyelembe vételével a Kincstár folyósítja. Az információkat a finanszírozás biztosításához a Kincstár részére azok az Önkormányzatok kötelesek szolgáltatni, akik önállóan látják el az

illetmény számfejtést, illetve a Kincstár azokra az információkra támaszkodhat, amelyek a központosított illetményszámfejtésből a Kincstár rendelkezésére állnak. Az adatszolgáltatás, illetve ennek alapját képező utalványozásnak minősülő intézményi bérszámfejtési adatok, az SZJA, a munkavállalókat és munkaadókat terhelő járulékok szempontjából MEGFIZETÉSI RENDELKEZÉSNEK minősülnek. Az adatszolgáltatás határidőhöz kötött, ha ezt a határidőt az Önkormányzat elmulasztja, akkor a Kincstár az illetményfolyósítást felfüggeszti. Ha a források nem nyújtanak fedezetet a nettósítás során a beszámítandó tartozásokra, akkor a Kincstár átmenetileg megelőlegezi. Az Önkormányzatok feladatmutatók alapján járó normatív hozzájárulásokat és támogatásokat a helyi Önkormányzatok szerinti igazgatóságok útján igénylik központi költségvetésből. A pénzügyminiszter dönt a hozzájárulások igénybe vételéről

A költségvetési törvény határozza meg a normatív hozzájárulások és a támogatások jogcímeit is. A pénzügyminiszter a belügyminiszterrel együttes rendeletben teszik közzé a normatív módon elosztott központi költségvetési kapcsolatokból származó források összegét Önkormányzatonként és jogcímenként. A jogtalanul igénybe vett teljes előirányzat után az Önkormányzat, -ha az igényelt feladatmutatóhoz kapcsolódó normatív hozzájárulások és támogatások legalább 5%-al meghaladják az Önkormányzatot ténylegesen megillető összeget- igénybe vételi kamatot fizet. Ha a jogtalanul igénybe vett összeg nem haladja meg az 500.000,- Ft-ot, az irányadó kamatmérték 50%-át kell fizetni. Ha a visszafizetési és a kamatfizetési kötelezettségének nem tett eleget az Igazgatósághoz történő benyújtást követő 15 napon belül, további kamatot, késedelmi kamatot kell fizetni a jogtalanul felvett összeg után. A likviditás

biztosításának eszközei Ha a bevétel realizálás és a kiadások teljesítésének időbeni összhangja nem teremthető meg, az önkormányzat likviditási hitelért folyamodhat a számlavezető bankhoz. Pl munkabérfizetéskor munkabér hitelt lehet igényelni és azzal lehet finanszírozni az átmeneti hiányt, de fedezete lehet jóváírandó állami hozzájárulás is. Hasonló likviditás biztosító eszköz a folyószámlahitel és az éven belüli forgóeszköz hitel is. A folyószámla hitel banki szolgáltatás, melyet a számlavezető bank az elszámolási számlán jóváírásra kerülő tételekből egyenlít ki, így biztosítva a lehető legkisebb kamatköltség felmerülését. A forgóeszköz hitel határozott lejáratra felvett hitel, amely az átmeneti forráshiány kiküszöbölését szolgálja. A likviditás fenntartását szolgáló hitelkamatok mint ráfordítások jelennek meg a pénzgazdálkodás költségeit növelve. - Az átmenetileg vagy

tartósan szabad pénzeszközöket a pénzgazdálkodás keretében hasznosítani kell. Ilyen hasznosítási módok lehetnek: napvégi betét, rulírozó betét szolgáltatás igénybevétele, eseti betétlekötés, államilag garantált értékpapír portfoliójú nyílt végű alap szolgáltatásainak igénybevétele, államilag garantált értékpapír vásárlása közvetlenül, államilag garantált értékpapír vásárlása, forgatása. Pénzeszközök és kimutatásuk a mérlegben Pénzeszközök a pénztárban, bankszámlán a költségvetési szerv rendelkezésére álló készpénz és pénzkövetelés, továbbá a kincstári számlákon lévő követelés. Részletezve: a pénztárban és betétkönyvben lévő készpénzállomány, hitelintézeti számlán lévő követelés értéke, idegen pénzeszközök (átmenetileg megjelenő idegen pénzeszköz, devizában nyilvántartott követelés), kincstári körbe tartozó költségvetési szervek előirányzat-felhasználási

keretszámláin történt jóváírások és terhelések különbözete. Pénzeszközök főkönyvi elszámolásánál minden körülmény között be kell tartani azt az elvet, hogy az eszközöket érintő gazdasági események bizonylatainak adatait késedelem nélkül könyvelni kell, kötelezően módosított teljesítmény szemléletű kettős könyvvitelt kell vezetni. Pénzgazdálkodással kapcsolatos szabályozási feladatok: A pénzeszközök esetében kiemelt fontosságú a belső szabályozás, mert a pénzeszközök kezelése még nagyobb figyelmet kíván a köztulajdon védelme érdekében. A pénzeszközökkel kapcsolatos belső szabályozásban technikai feladatok szabályozására is szükség van. Ilyen például: pénztárhelyiség kialakításának, biztosításának, üzemeltetésének, a pénz tárolásának szabályozása, pénzszállítás biztonsága, technikai és személyi feltételek szabályozása. Tartalmi szabályozás: kötelezettségvállalások

rendjének megállapítása, a vállalt kötelezettségek nyilvántartási rendjének megszervezése, Az érvényesítési és utalványozási jog egyértelmű meghatározása, a valuták és devizakeretek kezelése és azok feletti rendelkezési jog rögzítése, Idegen pénzek kezelése és az azokkal kapcsolatos intézkedések, Pénztár, illetve készpénz kezelése, a pénztári ellenőrzés megszervezése, a pénztárban tartható készpénz felső határának megállapítása, pénztári szabályzat elkészítése, Az átmenetileg szabad pénzeszközök befektetéséről való döntés, Szigorú számadás alá tartozó nyomtatványok kezelése, és a kapcsolódó analitikus nyilvántartások vezetése, Letétek kezelése, nyilvántartása, Értékpapírok kezelése és nyilvántartása. Ezeket a témaköröket a pénzkezelési szabályzatban kell rögzíteni illetve foglalni. Kincstári körben: 1. A kincstári finanszírozás intézményrendszere és feladatai A Magyar

Államkincstár működése. A pénzellátás rendszere a kincstári körben (a kincstári finanszírozás formái). Az előirányzatok rendelkezésre bocsátása. A központi költségvetési szervek számlái A kincstár szerepe, funkciója. Az önkormányzatok és felügyeletük alá tartozó költségvetési szervek pénzellátása. A nettó finanszírozás rendszere Az előirányzatok rendelkezésre bocsátása a költségvetési feladatok finanszírozása. A gazdálkodó szervezetek finanszírozása megvalósulhat önfinanszírozás, hitelfinanszírozás, vegyes finanszírozás és költségvetési finanszírozás keretében. A költségvetési finanszírozás lebonyolítója a Kincstár. Az Államháztartási Hivatal (ÁHH) rendelkezése alapján a Kincstár a központi költségvetés költségvetési szerv kiadási és bevételi előirányzatának különbözeteként havi időarányos költségvetési előirányzat keretet nyit. A keretet az ÁHH automatikusan állapítja meg

és rendelkezése alapján a Kincstár utalja át a kincstári ügyfél előirányzat felhasználási keret számlájára. Ez a keret tulajdonképpen a támogatási előirányzatot jelenti. Az ÁHH, illetve a kincstár a fizetési megbízások teljesítését megelőző likviditási, kiemelt előirányzatonkénti fedezetvizsgálatot végez. Feladatfinanszírozás: a fejezeti kezelésű előirányzat, program cél szerinti felhasználásának nyomon követése. A kincstár rendszer lényege, hogy keretében nem pénzeszközökkel való gazdálkodás, hanem az államháztartás pénzeszközeinek hatékony felhasználása és ellenőrizhetőségének növelésére előirányzat gazdálkodás zajlik. Kincstári körön belül az előirányzatok átvezetésével történik az egymásközti fizetések rendezése, kincstári körön kívülre nyúlva az előirányzat keret pénzeszközzé válik. A kincstári rendszer alkalmazásával csökkenthetők a pénzforgalommal kapcsolatos

költségek. A központi költségvetés számlái: a.) Az előirányzat–felhasználási keretszámla b.) Köztartozás zárolt fedezeti számla, c.) Fedezetbiztosítási számla d.) Célelszámolási forintszámla, e.) Központi beruházások előirányzat-felhasználási keretszámla, f.)Feladatfinanszírozási keretszámla, g.) Kincstári kártyafedezeti számla h.) Devizaszámla, i.) Letéti számla A Magyar Államkincstár szerepe és funkciója: A Magyar Államkincstár a magyar álam tulajdonában álló egyszemélyes részvénytársaság, részvénye névre szóló és forgalomképtelen. A Kincstár alapítója a pénzügyminiszter, aki a részvénytársaság működése során az alapítói jogokat gyakorolja, de az igazgatóság jogkörét nem vonhatja el. A Kincstár feladatai: - vezeti a kincstári kör és a pénzforgalmi számlatulajdonosok jogszabályban meghatározott számláit. - számlát vezet a nemzetgazdasági elszámolásokról, a központi költségvetés

bevételeiről és kiadásairól - gondoskodik a költségvetés végrehajtásának likviditási feltételeiről, - végrehajtja a kiadások teljesítésére, a bevételek beszedésére irányuló pénzügyi lebonyolítási feladatokat, - előírja és biztosítja a készpénzgazdálkodás feltételeit - részt vesz az állam által nyújtott hitelek és visszterhes támogatások visszafizetésével, valamint az állami követelések kezelésével kapcsolatos feladatok ellátásában. - befektetési és kiegészítő befektetési tevékenységi szolgáltatást nyújt az állam által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok körében. - adatgyűjtési és adatszolgáltatási feladatokat lát el az államháztartás információs rendszeréhez kapcsolódóan. - részt vesz az EU -források pénzforgalmának lebonyolításában. A kincstári kör tagjai: - a központi költségvetési alrendszer - a társadalombiztosítási alrendszer - az elkülönített állami

pénzalapok A helyi önkormányzatok és a felügyeletük alá tartozó költségvetési- szervek pénzellátása: A költségvetési szervek feladatai ellátásához meghatározó arányban költségvetési támogatások biztosítják a fedezetet, kisebb hányadban az intézmények bevételei. A pénzellátás szűkebb értelmében az előirányzat tényleges kiadássá válása. Tágabb értelemben a pénzellátás magába foglalja a fedezeti kiadások kijelölését, a bevételek beszedését, és az igénybevett pénzeszközökkel történő elszámolást. A pénzellátás általános formái: • önfinanszírozás • Hitelfinanszírozás • Költségvetési finanszírozás • Vegyes finanszírozás A helyi önkormányzatok nem kincstári körbe tartozó intézmények. Önálló pénzgazdálkodást folytatnak, melynek keretében kiemelt figyelmet kell fordítaniuk a likviditás, a bevételek és kiadások megfelelő összhangjának biztosítására. Az önkormányzatokat

megillető központi költségvetésből kapott támogatásokat, azaz: - normatív állami hozzájárulásokat, - átengedett személyi jövedelemadót - egyéb, a költségvetési törvényben meghatározott működési támogatásokat, illetve a központosított előirányzat összegét, csökkenteni kell a személyi juttatásokat, valamint egyéb kifizetéseket terhelő, illetve azokkal összefüggésben felmerülő kötelezettségekkel. Az így megkapott nettó összeget – nettó finanszírozás - 13 részletben az adott hónapban esedékes jogcímek figyelembevételével az önkormányzatok részére a Kincstár folyósítja. Az önkormányzat egyedi jogosultsága , hogy az elszámolási számláján lévő átmenetileg szabad pénzeszközöket bármely hitelintézetnél betétként elhelyezze. A helyi önkormányzat jogcímenként). az elszámolási számlákhoz alszámlákat nyithat (célszerű Elszámolási számlához kapcsolódóan alszámlát köteles nyitni: -

hitellel rendelkező vagy azt felvenni szándékozó, illetve kézfizető kezességvállaló helyi önkormányzat - normatív állami hozzájárulásokkal az egyéb központi költségvetési támogatásokkal - az átengedett SZJA-val, - az államháztartáson belül működési célra átvett pénzeszközeivel kapcsolatban. Oka: az alszámlán elkülönített összegeket a helyi önkormányzat hitelfedezetére – likvidhitel kivételével – nem használhatja fel, illetve az alszámláról hiteltörlesztés, kezességvállalás nem teljesíthető. A helyi kisebbségi önkormányzat saját forrásai terhére költségvetési elszámolási számlát és ehhez kapcsolódóan alszámlákat, letéti számlát, lakásépítés és támogatás számlát és devizabetét számlát vezethet KINCSTÁRI BIZTOS Kincstári biztos A kincstári biztos a pénzügyigazgatási vezető ellenőrzésének eszköze, tevékenysége nem nevezhető hagyományos pénzügyi ellenőrzési feladatnak. A

kincstári biztos feladata: • likviditási válság feltárása, az adóssághelyzet okainak vizsgálata, • a gazdálkodási folyamat áttekintése teljes mélységében, • külön ellenjegyzési jogosultsága van (csak a Biztos ellenjegyzésével teljesíthető kifizetés) a folyamatba épített és előzetes ellenőrzési rendszer részeként. A kincstári biztos jogosítványai: • nyilvántartások elrendelése, • szabályozás (intézménnyel közösen), • a szervezet átalakítása, • intézkedési terv készítése. • Kincstári Biztosi Iroda ismertetője A költségvetési szervek lejárt határidejű tartozásainak felszámolása érdekében 1997. évtől bevezetésre került egy új, az európai kincstári gyakorlatban egyedülálló eszközrendszer: a kincstári biztos intézménye. A rendszer működésének jogszabályi kereteit az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII törvény és az államháztartás működési rendjéről szóló

292/2009.(XII19) kormányrendelet határozza meg A kincstári biztosi rendszer működtetése a Kincstári Biztosi Iroda feladata. Az Iroda a központi költségvetési szervek havi adatszolgáltatása alapján nyilvántartást vezet a lejárt, elismert tartozásállományról. Az adatok feldolgozását követően döntés előkészítő jelentéseket, elemzéseket készít. A jogszabályi feltételek fennállása esetén kezdeményezi kincstári biztos kirendelését, és szervezi a biztos munkáját. A tevékenység rendje A kincstári költségvetéssel rendelkező központi költségvetési szervek tartozásállományukról a kincstár által kialakított és rendelkezésre bocsátott elektronikus formában havonta, a tárgyhó 25-i állapotnak megfelelően a tárgyhó utolsó munkanapjáig kötelesek adatszolgáltatást teljesíteni. A tartozásállományról szóló adatlap tartalmazza az adósságot lejáratonkénti (30 nap alatti, 3060 nap közötti, 60 napon túli és

átütemezett), valamint a tartozás jellege szerinti (az állammal és a társadalombiztosítási alapokkal szemben, illetve az egyéb, szállítókkal, szolgáltatókkal szemben fennálló) bontásban. Kiegészítő információ a vevőállomány és a pénzkészlet, ami a költségvetési gazdálkodásban a likviditási szemléletet kívánja erősíteni, és egyben tájékoztató adat a döntéshozók számára. A jogszabály szerint kincstári biztos kijelölése indokolt, ha a központi költségvetési szerv 60 napon túli lejárt, elismert tartozásállománya meghaladja az éves eredeti kiadási előirányzatának 3,5%-át, vagy összege meghaladja az 50 millió forintot („minősített" adósság). Biztost kell kiküldeni abban az esetben is, ha zárójelentéssel lezárult kincstári biztosi tevékenység után egy éven belül az intézménynél ismételten minősített adósságállomány keletkezik. A kirendelés alapja lehet továbbá az is, ha a kincstár

nyilvántartásaiból nyert adatok az intézmény gazdálkodásának kiegyensúlyozatlanságát jelzik. A jogszabályi feltételek fennállása esetén a kincstár elnöke a Pénzügyminisztérium, valamint az érintett intézmény felügyeleti szervének illetékes vezetőivel egyeztetve dönt a biztos kirendelésének szükségességéről. A kincstári biztos kiválasztása a Kincstári Biztosi Névjegyzékből történik. A Névjegyzékbe pályázat útján kerülnek magánszemélyek és jogi személyiségű gazdasági társaságok (jelenleg 120). A kirendelt biztos tevékenysége első hónapjában feltárja az adósság keletkezésének okait, és rövid távú intézkedési tervet készít annak felszámolására. A tervet egy ad hoc bizottság fogadja el, amelynek tagjai a felügyeleti szerv, a Pénzügyminisztérium és a kincstár illetékes vezetői. A bizottsági ülésre meghívást kap az adós intézmény szakmai és gazdasági vezetése is. Tevékenységének

időtartama alatt a biztos havonta készít jelentést az intézmény gazdálkodási és adósság helyzetének alakulásáról, az intézkedési terv végrehajtásáról. Megbízása lejártával záró jelentésben foglalja össze tevékenysége eredményeit. Elsődleges feladata az adósság kezelése, de tapasztalatai alapján a költségvetési szervvel közösen javaslatot tesz a gazdálkodás hosszú távú ésszerűsítésére is, ami az adósság újrakeletkezésének megakadályozását célozza. A záró jelentés és a hosszabb távú intézkedési terv elfogadása, a kincstári biztos tevékenységének értékelése szintén ad hoc bizottsági ülés keretében történik. A felügyeleti szerv a bizottsági döntést követő 15 napon belül elrendeli az intézmény számára az intézkedések végrehajtását, és annak tapasztalatairól két évig, negyedévente köteles tájékoztatni a kincstárt. A tartozásállományon belül a köztartozások megszüntetése

kiemelt feladat, ezért a kincstár a beszedő szervekkel együttműködve havonta egyezteti a nyilvántartásaik szerinti állományt. Megállapodás alapján az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal havi rendszerességgel szolgáltat információt a kincstár részére a megfigyelt központi költségvetési körre. Ennek feldolgozása alapján a Kincstári Biztosi Iroda tájékoztatja a felügyeleti szerveket intézményeik köztartozásáról, és kéri intézkedésüket azok felszámolására. Köztartozás fennállása esetén a kincstár jogosult a jogszabályban meghatározott mértékű előirányzat-felhasználási keret zárolására. Pénzügy 16. tétel A kincstári rendszer működése. A Magyar Államkincstár jogállása, feladatai, ügyfelei A Kincstár számlavezetési tevékenysége. A fizetési módok alkalmazása a kincstári rendszerben, sajátosságok. A költségvetés szervek adatszolgáltatási kötelezettségei A Kincstár előirányzat,

kötelezettségvállalás -és likviditás fedezet vizsgálata. Az államháztartás alrendszerei költségvetése végrehajtását a Magyar Államkincstár (MÁK) és az Államadósság Kezelő Központ Zrt. (ÁKK) látja el A MÁK jogállása: közhatalmi költségvetési szerv – központi költségvetési szerv, amely önállóan működő és gazdálkodó. Irányító szerv: Pénzügyminisztérium Munkatársak: köztisztviselők, illetve a munka törvénykönyve alá tartozók. Feladatai: Államháztartási könyvvezetés, A családtámogatási és fogyatékossági ellátások, kereset kiegészítések megállapítása, folyósítása, Lakáscélú állami támogatásokkal kapcsolatos jogszabályban előírt feladatok, A központosított illetményszámfejtés, Európai uniós pénzeszközökkel kapcsolatos költségvetési, végrehajtási, ellenőrzési és pénzforgalmi feladatok Költségvetési előirányzatok nyilvántartása és finanszírozása, Az energiaellátással

kapcsolatos szociális támogatási rendszer működtetése, Járadékok kifizetése, Kincstári készpénzkészlet és készpénzforgalom kezelése, Kincstári kör és pénzforgalmi számlatulajdonosok részére számlavezetés, Befektetési és kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységet nyújt az állam által kibocsátott értékpapírok körében, Költségvetési szervek törzskönyvi nyilvántartása, Nem állami, nem önkormányzati szervek részére történő támogatási előirányzatok nyilvántartása, ellenőrzése, Önkormányzatokkal kapcsolatos finanszírozási és elszámolási feladatok, Kincstári költségvetési előirányzatok nyilvántartása és végrehajtása, Költségvetés végrehajtásával kapcsolatos napi, heti, havi, éves jelentések, Részletes alapfeladatai Nyilvántartja a költségvetési előirányzatokat, azok változását és teljesülését, a jogszabályi körben meghatározott kötelezettségvállalásokat, ellátja a

költségvetési előirányzatok felhasználásához, a folyamatok végrehajtásához kapcsolódó pénzforgalmi műveletek előkészítését, a zárszámadás előkészítésével kapcsolatos ügyviteli, nyilvántartási, információgyűjtési és szolgáltatási feladatokat, továbbá az előirányzati fedezetvizsgálatot, valamint külön jogszabályban meghatározott ellenőrzési feladatokat. Beszámolásra és kettős könyvvezetésre kötelezett a Magyar Állam központi költségvetési alrendszerének nemzetgazdasági elszámolásai tekintetében, beleértbe az Állam megbízásából, annak nevében eljáró nem államháztartási szervezetek által végzett vagyon-, adósság- és követeléskezelési feladatok elszámolásait. Gondoskodik az állam által vállalt kezességek, garanciák, viszonygaranciák és nyújtott hitelek, az állam nemzetközi pénzügyi és számviteli elszámolásainak, a többéves kiadással járó pénzügyi kötelezettségvállalásainak, az

állam követeléseinek nyilvántartása, a kötelezettségek teljesítése, követelések kezelése, visszterhes támogatások visszafizetése jogszabályban meghatározott feladatainak ellátásáról, valamint az Áht-ban részletezett külföldi követeléseinek nyilvántartásáról, dokumentálásáról, a követelések állományát rögzítő számlák vezetéséről és az ezekről szóló negyedévenkénti összegző kimutatás elkészítéséről. A központi költségvetés terhére, annak forrásaiból – jogszabályban meghatározott feltételekkel – megelőlegezési, likviditási hitelt nyújthat az Áht. és a költségvetési törvényben foglaltak szerint Ellátja a központosított illetményszámfejtés, valamint az ehhez kapcsolódó adó- és járulékelszámolás Áht-ban és külön jogszabályban meghatározott feladatait. Ellátja a nem állami intézmények fenntartói részére folyósított humánszolgáltatások normatív támogatási

előirányzataival kapcsolatos adatszolgáltatási, folyósítási és ellenőrzési feladatokat. Közreműködik az európai uniós pénzeszközökkel kapcsolatosan jogszabályban, kormányhatározatban megszabott költségvetési, végrehajtási, ellenőrzési és pénzforgalmi feladatok ellátásában. Jogszabályok által meghatározott keretek között működteti a kincstári monitoring rendszert. Ellátja a költségvetési törvényhez kapcsolódó államháztartási információs rendszerek működtetésével, fejlesztésével kapcsolatos feladatokat, valamint az információgyűjtési és szolgáltatási feladatokat. Végzi a központi költségvetés és helyi önkormányzatok pénzügyi kapcsolatából adódó feladatokat. Vezeti a költségvetési szervek, a külön törvény alapján kincstár által nyilvántartandó, illetve a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat alkalmazó egyéb jogi személyek törzskönyvi nyilvántartását.

Nyilvántartja a kincstári körbe tartozó költségvetési szervek tartozásállományát, működteti a kincstári biztosi rendszert. Vezeti a kincstári kör és a pénzforgalmi számlatulajdonosok jogszabályban meghatározott számláit, valamint a külön jogszabály vagy a Kormány által meghatározott feladatok pénzügyi lebonyolítására szolgáló forint- és devizaszámlákat. Számlát vezet a nemzetgazdasági elszámolásokról, a központi költségvetés bevételeiről és kiadásairól. Az államháztartásért felelős miniszter által előírt módon előrejelzi a kincstári kör, valamint a kincstár által vezetett egyéb számlák kiadásai és bevételei összesített egyenlegének alakulását, amelyhez az adósságkezeléssel összefüggő napi adatokat az ÁKK Zrt. Bocsátja rendelkezésre Végrehajtja a kiadások teljesítésére, a bevételek beszedésére irányuló – jogszabályoknak megfelelően kezdeményezett – pénzügyi lebonyolítási

feladatokat, ennek keretében a kiadásokhoz kötődően likviditási fedezet, valamint alaki, formai és pénzügyi ellenőrzést végez. <kettős fedezeti vizsgálat (likviditási és előirányzati)> Biztosítja a kincstári kör, a pénzforgalmi számlatulajdonosok és a Kincstárnál értékpapírszámlával rendelkező ügyfelei készpénzellátását a vonatkozó jogszabályokban és a hirdetményben meghatározott feltételekkel. Az Áht. felhatalmazása alapján befektetési és kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységet nyújt az állam által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok körében. Részt vesz a Magyar Állam nemzetközi pénzügyi és fejlesztési intézetekkel való együttműködésével, tagságával összefüggő feladatok lebonyolításában, így különösen gondoskodik az időszakonként fizetendő összegek megfelelő forrásokból történő kifizetéséről, át nem ruházható, kamatfizetési kötelezettséget

nem tartalmazó kötelezvények kiállításáról, a végrehajtandó műveletek és ügyletek létrehozásáról és lebonyolításáról, valamint a Magyar Állam javára átutalt vagy fizetett bármilyen összeg tekintetében jogosultként eljár. Ellátja a külön jogszabályokban megjelölt hatósági letétekkel kapcsolatos kezelői feladatokat. Közreműködik a támogatási előirányzatok pályázati rendszerében a pénzügyi lebonyolítási, ellenőrzési és követeléskezelési feladatok ellátásban, ideértve a mezőgazdasági és vidékfejlesztési beruházások előirányzatait is. Felülvizsgálja, illetve a helyszínen ellenőrzi a helyi önkormányzatokat megillető, a központi költségvetésből származó források igénybevételének és elszámolásának szabályszerűségét. Gondoskodik az Európai unió közös költségvetéséhez való hozzájárulásokkal kapcsolatos, külön jogszabályban meghatározott feladatainak ellátásáról. Ellátja a

Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alap kezelői feladatait. A kincstári egységes számla terhére, annak forrásaiból – jogszabályban meghatározott feltételekkel – kamatmentes megelőlegezési, likviditási hitelt nyújthat az Európai Mezőgazdasági Garancia Alaptól érkező – jogszabályban meghatározott – egységes területalapú és más közvetlen kifizetések, valamint piaci támogatások, intervenciós intézkedésekből eredő kifizetések, továbbá az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap által finanszírozott vidékfejlesztési támogatások – ide nem értve az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Programot – céljaira történő kifizetések teljesítéséhez a támogatások kezelésére létrehozott és akkreditált szervnek (kifizető ügynökség). A kincstári egységes számla terhére, annak forrásaiból kamatmentes megelőlegezési, likviditási hitelt nyújthat az Európai Unió részére történő

cukor-, izoglükóz- és inulinilleték (a továbbiakban: cukorilleték) fizetési kötelezettség teljesítésére a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnek. Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI Tv 66 § (1) bekezdése alapján jogszabály eltérő rendelkezése hiányában jogosult a más személy tulajdonában lévő ingatlanvagyon a Magyar Állam javára bejegyzett jelzálogjog, továbbá elidegenítési és terhelési tilalom érvényesítésével, törlésével, az azzal való rendelkezéssel kapcsolatos jognyilatkozatok megtételére. Végzi a központi költségvetésből finanszírozott családtámogatási és fogyatékossági ellátások megállapítását és finanszírozását, valamint az európai uniós családi ellátással kapcsolatos ügyintézési feladatokat. Ellátja a lakáscélú állami támogatással kapcsolatos jogszabályban előírt feladatokat. Ellátja a lakosság vezetékes gázfogyasztás és távhőfelhasználás szociális

támogatásával kapcsolatos jogszabályban előírt feladatokat. A családtámogatási és fogyatékossági ellátásokkal, az energiafelhasználási támogatásokkal, valamint a lakástámogatásokkal kapcsolatos feladatai során a kincstár a magánszemélyek részére vagy jogán megállapított jogosultságokról és támogatásokról egységes szociális nyilvántartást vezet. Ellátja a fiatalok életkezdési támogatásával kapcsolatos jogszabályban előírt feladatokat. Ellátja a hallgatói hitelrendszerről és a Diákhitel Központról szóló jogszabályban előírtaknak megfelelően a célzott kamattámogatás megállapításával kapcsolatos feladatokat. Ellátja a jogszabályokban meghatározott járadékok és támogatások központi költségvetésből történő kifizetésével kapcsolatos feladatokat. Teljes körűen ellátja a Hadigondozottak Közalapítványa kezelésével kapcsolatos, továbbá az életüktől és szabadságuktól politikai okokból jogtalanul

megfosztottak kárpótlásával összefüggő feladatokat. Ellátja az Új Magyarország Fejlesztési Tervvel kapcsolatban a jogszabályban meghatározott, az irányító hatóságok és közreműködő szervezetek európai uniós támogatások lebonyolításával összefüggő feladataihoz kötődő kedvezményezettek helyszíni ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat. Ügyfelei: Központi költségvetés Központi költségvetési szervek Társadalombiztosítás pénzügyi alapja Társadalombiztosítás központi hivatali szervei és ezek igazgatási szervei Elkülönített állami pénzalapok MTA és költségvetési szervei Számlavezetési tevékenysége Kincstári körbe tartozóknak vezetett számlák Központi költségvetési szervek irányító szervének számlái Fejezeti előirányzat-felhasználási keret elosztási számlát, <Nem operatív számla, általában nem lehet egyenlege, kivéve zárolás miatt> Fejezeti maradvány-elszámolási számlát,

<Gyűjtő célú, nem lehet egyenlege> Fejezeti befizetési számlát, <Központi költségvetés megillető összeg, például eredményt terhelő közteher, nem operatív számla, év végi egyenlegét a kincstár lenullázza, nem része a maradványnak> Fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámlát, <Ez a gazdálkodási számla, lehet egyenlege, fejezeti maradvány> Fejezeti célelszámolási forintszámlát, <Pályázati pénz kezelése> Fejezeti fedezetbiztosítási számlát, <Pénzügyi biztosíték rendelkezésre állásának kimutatása> Fejezeti központi beruházások előirányzat-felhasználási keretszámlát, <A kincstár a jóváhagyott alapokmány szerint keteli a számlát, általában nincs egyenlege, mert az aktuális kifizetésnek megfelelően tesz rá előirányzatot és egyidejűleg teljesíti a kifizetést, egyenleg a saját forrás esetén van. > Fejezeti feladatfinanszírozási

előirányzat-felhasználási keretszámlát, Fejezeti devizaszámlát, Fejezeti letéti számlát, Európai uniós forrásokból finanszírozott programok lebonyolítására szolgáló fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámlát, Európai uniós forrásokból finanszírozott programok lebonyolítására szolgáló fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámlát, Európai uniós forrásokból finanszírozott programok lebonyolítására szolgáló pénzforgalmi lebonyolítási számlát, Egyéb nemzetközi támogatási programok közösségi forrás pénzforgalmi forintszámlált, Az Európai Regionális Fejlesztési Alapból finanszírozott pénzügyi eszközök lebonyolítására szolgáló pénzforgalmi folyószámlát, EGT Norvég Alap célelszámolási forintszámlát, Fedezetkezelői számlát. Központi költségvetési szervek számlái Előirányzat-felhasználási keretszámla Köztartozás zárolt fedezeti számla Fedezetbiztosítási

számla Célelszámolási forintszámla Központi beruházások előirányzat-felhasználási keretszámla Feladatfinanszírozási előirányzat-felhasználási keretszámla Kincstári kártyafedezeti számla Devizaszámla <befogad bevételeket, operatív gazdálkodási számla számla, idegen pénzek kezelése, EU támogatás intézmény részére, külön intézményi pályázat esetén, KTK-t nem tudja kezelni, átutalást kiegészítő információ alapján történik a kezelés> A költségvetésen kívüli pénzeszközök kezelésére letéti számla Európai uniós forrásokból finanszírozott programok lebonyolítására szolgáló pénzforgalmi lebonyolítási számla, Európai uniós programok célelszámolási forintszámla, NATO Biztonsági Beruházási program lebonyolítási számla, Céltartalék számla, <2010. után itt lehet beruházási célra pénzt összegyűjteni, felsőfokú intézményeknél > Európai Mezőgazdasági Garancia Alap, illetve

Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap pénzforgalmi megelőlegezési számla, Cukorilleték pénzforgalmi megelőlegezési számla, A felsőoktatási intézmények részére saját bevételek célelszámolási számla, MVH nemzeti agrárkár-enyhítési lebonyolítási számla ORFK objektív felelősségen alapuló közigazgatási bírság bevétel célelszámolási számla, PSZÁF felügyeleti bírság célelszámolási számla, EGT Norvég Alap célelszámolási forintszámla MTA kutatóhálózat saját bevételek célelszámolási számla, Központosított bevételek beszedése célelszámolási számla, <például alapok bevételei > Európai uniós agrár- és vidékfejlesztési támogatási programok közösségi forrás számla, Fedezetkezelői számla. Önkormányzatok megbízásából Központi illetményszámfejtés, kifizetések Igazgatóságok számfejtésével kapcsolatos letéti számla pénzforgalmi lebonyolítási számla igazgatóságonként pl.

családtámogatás Kamatadóval kapcsolatos lebonyolítási számla Pénzforgalmi számlák vezetése A pénzforgalmi számlát, Fedezetigazolásnak megfelelő összegű pénzügyi biztosítékok elkülönített kezelésére fedezetbiztosítási számlát, A kincstári kártyával történő kifizetések pénzügyi fedezetének elkülönített kezelésére kincstári kártyafedezeti számlát, A devizaeszközeik kezelésére devizaszámlát, Az átmenetileg szabad pénzeszközeikből állampapírok vásárlásának lebonyolítására értékpapírszámlát, illetve értékpapír letéti számlát, Az Áht. 18/C §-a (17) bekezdésében említett társaságok előtársasága részére törzstőke elkülönítési számlát. Azon nonprofit gazdasági társaságok, amelyekben az állam legalább többségi befolyással rendelkezik, a kincstárban vezetett pénzforgalmi számlán kötelesek kezelni, vagy kizárólag a kincstár hálózatában értékesített állampapírok

vásárlásával hasznosíthatják az államháztartás alrendszereiből származó pénzeszközeiket azok felhasználásáig. Ezen társaságok egyéb forrásból származó pénzeszközeiket is kezelhetik a kincstárban vezetett pénzforgalmi számlájukon. Külön jogszabályban meghatározott pénzügyi fedezet és pénzügyi biztosíték elkülönített kezelésére fedezetkezelői számlát. Fizetési módok •Fizetési módok alkalmazása a kincstári rendszerben Számlák vezetése •Kincstári forintszámla vezetése •Kincstári devizaszámla vezetése •Intézményi készpénz forgalom •Kincstári kártyarendszer •Értékpapír forgalmazás •Kincstári Start-értékpapír számla A fizetési módok sajátosságai: Konkrét fizetési módok •Átutalás •Egyszerű •Csoportos •Hatósági átutalás és átutalás végzése •Beszedés •Felhatalmazó levélen alapuló •határidős •Kincstári kártya • Készpénz o Központi befizetése

pénztárban számlára o Postai készpénz átutalási megbízással teljesített befizetés elszámolási számlára o Készpénzkifizetése pénztárban számláról o Megbízás teljesítése postai kifizetési utalvánnyal számláról A költségvetés szervek adatszolgáltatási kötelezettségei: Adatszolgáltatás a tartozásállomány alakulásáról A kötelezettségvállalás bejelentés Adatszolgáltatás az önkormányzatok és egészségügyi intézményeik nettó finanszírozásához Adatszolgáltatás központosított bérszámfejtés elvégzéséhez Éves és féléves elemi költségvetési beszámoló, egyszerűsített éves költségvetési beszámoló, meghatározott szerveknek konszolidált éves költségvetési beszámoló, éves eredményszemléletű költségvetési beszámoló A MÁK előirányzat, kötelezettségvállalás -és likviditás fedezet vizsgálata. Előirányzati, likviditási fedezet, valamint alaki, formai és pénzügyi ellenőrzést

végez, összeveti a kötelezettségvállalás mértékét az előirányzati, a likviditási adatokkal. Ellenőrzi a bizonylatok alaki követelményeinek betartását. 17. A kincstár pénzellátási feladatai Az időarányos, az időarányostól eltérő finanszírozás, a feladat és teljesítmény finanszírozás célja, alkalmazási területei. A nettó finanszírozás az állami költségvetés előirányzatainál és az önkormányzatoknál. Likviditási és megelőlegezési hitelek a költségvetési alrendszerek számára. A hitelnyújtás oka, célja, feltételei. Kincstár pénzellátási feladatai A Kincstár havi költségvetési előirányzat-felhasználási keretet automatikusan állapítja meg és vezeti át a fejezeti elosztási számlákon keresztül a kincstári költségvetéssel rendelkező költségvetési szervek előirányzat-felhasználási keretszámlájára. A keret megállapítása során a Kincstár • a teljesítésarányos finanszírozás alá

tartozó előirányzatok esetében a finanszírozási tervben az adott hónapra megjelölt támogatás, és • az időarányos finanszírozás alá tartozó előirányzatok esetében azok kiadási és bevételi előirányzatai alapján az adott hónapra jutó támogatás (1/ 12 -ed) összegét veszi alapul. • A Kincstár a január havi keret megállapításakor a támogatást a költségvetési szerv előzetes kincstári költségvetése alapján állapítja meg, amelyet - a Honvédelmi Minisztérium és a Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok kivételével - a támogatásarányos személyi juttatások eredeti támogatási előirányzata 1/12-ének 40%-ával és a támogatásarányos munkaadókat terhelő járulékok eredeti támogatási előirányzata 1/12-ével csökkent a közterhek biztosítása érdekében. A Kincstár elnöke e mértéktől az irányító szerv kezdeményezésére eltérést engedélyezhet. • Ha a kincstári költségvetéssel rendelkező költségvetési

szervnek az állammal vagy a társadalombiztosítás pénzügyi alapjaival szemben tartozása van, a Kincstár az időarányos előirányzat-felhasználási keret megnyitását megelőzően a tartozás összegét, legfeljebb azonban a megnyitandó keret 50%-ot meg nem haladó mértékben a köztartozás zárolt fedezeti számlán történő elkülönítéssel zárolja. • Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (a továbbiakban: APEH) havi rendszerességgel tájékoztatja a Kincstárt a kincstári költségvetéssel rendelkező költségvetési szervek által bejelentett tartozásállomány hitelességéről. Amennyiben a tájékoztatás alapján megállapítható, hogy a költségvetési szerv tartozásállománya magasabb az általa bejelentett összegnél, a Kincstár jogosult további előirányzatfelhasználási keret zárolására • Az Áht. 102 §-ának (1) bekezdése szerinti közterhek és magán-nyugdíjpénztári tagdíjak befizetési kötelezettségének

teljesítéséhez a Kincstár a tárgyévben aktuális havi és az egyidejűleg megküldött önrevízióra vonatkozó adóbevallás „A” részének űrlapjaiból a Kincstár által biztosított leválogató programmal előállított és elektronikus úton megküldött adatszolgáltatás alapján a befizetési kötelezettségeket a költségvetési szervek - beleértve a teljes egészében bevételből gazdálkodó szerveket is - előirányzatfelhasználási keretszámlájának megterhelésével teljesíti. • Likvid fedezet hiányában a befizetési kötelezettséget a Kincstár mindaddig nem teljesíti, amíg a kincstári ügyfél költségvetési szerv előirányzat-felhasználási keretszámlája a befizetési kötelezettség összegével nem terhelhető. A befizetési kötelezettség teljesítéséig a kincstári ügyfél költségvetési szerv előirányzatfelhasználási keretszámlája terhére benyújtott fizetési megbízásokat a Kincstár nem teljesíti. • A

felhalmozási előirányzatok, valamint a közszolgáltató költségvetési szervek teljesítménytervében megjelölt és a Kincstárral előzetesen egyeztetett előirányzatai felhasználásának finanszírozása teljesítésarányos támogatási előirányzat- finanszírozási terv alapján történik. A teljesítésarányos támogatási előirányzatfinanszírozási terv elkészítésének, jóváhagyásának részletes szabályait a pénzügyminiszter rendeletben szabályozza. Fejezeti kezelésű előirányzatok és alapok finanszírozási és befizetési kötelezettségének rendje Fejezeti kezelésű előirányzatok: előirányzat-finanszírozási terv alapjánPM rendelet (46/2009). A fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználása az éves kiadási előirányzatra és annak forrásaira (bevétel, támogatás, előirányzat-maradvány) kiterjedő előirányzat-finanszírozási terv alapján teljesítésarányosan történik. Az előirányzat- finanszírozási tervnek

alapul kell szolgálnia a teljesítésarányos - az Áht. 101/A §-ának (2) bekezdése szerinti esetben az időarányos - finanszírozáshoz és a fizetőképesség megőrzéséhez, továbbá összhangban kell lennie a kötelezettség- vállalásokkal. Az előirányzat-finanszírozási terv elkészítésének, jóváhagyásának részletes szabályait a pénzügy- miniszter rendeletben szabályozza. • Az elkülönített állami pénzalapoknál PM szabályozás, APEH szedi be a bevételeit. Az elkülönített állami pénzalapok finanszírozásának alapjául szolgáló finanszírozási tervek elkészítésének, jóváhagyásának, az attól történő eltérés lehetőségének feltételeit a pénzügyminiszter rendeletben szabályozza. Az elkülönített állami pénzalapnak a számára előírt befizetési kötelezettséget - ha törvény másként nem rendelkezik - havonta, az éves előirányzat 1/12-ével kell teljesítenie. A Társadalombiztosítás Pénzügyi Alapjainak

finanszírozási és elszámolási rendje: A havi részletezettségű finanszírozási terveket a pénzügyminiszter rendeletében meghatározott eljárási rend szerint, határidővel, tartalommal és formában kell elkészíteni, és a) a társadalombiztosítás által folyósított, központi költségvetést terhelő ellátások megtérítéséről évente, b) a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak pénzforgalmában tervezhető bevételeiről, kiadásairól és a hitel/betétállomány alakulásáról havonta a Kincstár részére kell megküldeni. Az időarányostól eltérő bevételeket és kiadásokat meg kell indokolni. Az a) pont szerinti terveket a pénzügyminiszter, a b) pont szerintieket a Kincstár bírálja el és hagyja jóvá. A központi költségvetésben az Egyéb szociális ellátások és költségtérítések címen belül a Különféle jogcímen adott térítések és a Folyósított ellátások utáni térítés alcímek, továbbá a Kormányzati

rendkívüli kiadások cím, a Pénzbeli kárpótlás alcím, a Pénzbeli kárpótlás folyósítási költségei jogcímcsoport és a Garancia és hozzájárulás a társadalom- biztosítási ellátásokhoz cím előirányzatainak utalványozására a pénzügyminiszter jogosult. • az Egészségbiztosítási Alap gyógyító-megelőző ellátások előirányzatai terhére nettó módon finanszírozott önkormányzati egészségügyi intézmények tárgyhavi támogatása esedékes bruttó finanszírozási összegének az egyéb levonások után fennmaradó része 60%-ának átvezetéséről a tárgyhónap első munkanapjára, a további rész átvezetéséről a tárgyhónap 19-éig rendelkezik • Az OEP a bruttó finanszírozási körébe tartozó egészségügyi intézményekre, szolgáltatókra vonatkozóan az Egészségbiztosítási Alap terhére kiutalandó támogatások összegéről a tárgyhót megelőző hónap utolsó munkanapjáig ad megbízást a Kincstárnak, melyeket a

Kincstár a 13. számú melléklet szerint a tárgyhónap első munkanapján teljesít. • • Az OEP és az ONYF a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai éves költségvetési beszámolójának benyújtásával egy időben nyújtja be a Pénzügyminisztérium részére a társadalombiztosítási szervek által folyósított, a központi költségvetésből finanszírozott ellátások részletes elszámolását, ideértve a működési költségtérítést és a postaköltséget is. Helyi önkormányzatok, helyi kisebbségi önkormányzatok finanszírozási és befizetési rendje • Megállapítási szabályok 292/2009.Kormrend 15 számú mellékletben részletezett támogatások utalandó (nettó) összegét a személyi juttatásokat, valamint az egyéb kifizetéseket terhelő levonások, járulékok, magánnyugdíjpénztári tagdíj és hozzájárulások (e cím alkalmazásában a továbbiakban együtt: közterhek), továbbá az önkormányzatok által az Igazgatóság

részére a központosított illetményszámfejtés miatt engedményezett forgótőke levonásával és az önkormányzat által folyósított (megelőlegezett) társadalombiztosítási és az e körben folyósítandó családtámogatási ellátások megtérítendő összegének hozzáadásával kell megállapítani. • Forgótőke visszapótlása engedményezett forgótőke) • Ha a helyi önkormányzat feladatot, illetve intézményt helyi önkormányzaton kívüli szervezetnek adott át, illetve ilyen szervezettől vett át, és ezzel a hozzájárulás, illetve támogatás előirányzata módosult, részére a hozzájárulás, illetve a támogatás a módosított előirányzat alapján folyósítandó. • A szociális, gyermekjóléti, illetve gyermekvédelmi feladatok, intézmények egyházi fenntartónak történő átadása esetén a helyi önkormányzat(ok) által megtérítendő kiegészítő támogatás összegét a Kincstár külön jogszabály szerint

megállapítja, és annak folyósításával egyidejűleg értesíti az Önkormányzati Minisztériumot. Az Önkormányzati Minisztérium a nettó finanszírozás keretében ezt csökkentő tételként veszi figyelembe, és azt a Kincstár a feladatot átadó helyi önkormányzat támogatásának terhére a kiegészítő támogatás folyósításául szolgáló előirányzat javára számolja el. • A közoktatási intézmények egyház, kisebbségi önkormányzat vagy más helyi önkormányzat részére történő átadása esetén, amennyiben az önkormányzat az Oktatási és Kulturális Minisztérium határozata alapján határidőre nem teljesíti a kiegészítő támogatás megfizetését, erről az Oktatási és Kulturális Minisztérium a határidőt követő hónap 5-éig értesíti az Önkormányzati Minisztériumot az intézmény átadásban érintett önkormányzat(ok)tól elvonandó egyházi és kisebbségi kiegészítő támogatással azonos összegnek a nettó

finanszírozásba történő figyelembevétele érdekében. A Kincstár a feladatot átadó helyi önkormányzat által megtérített kiegészítő támogatás összegét a támogatás folyósításául szolgáló előirányzat javára számolja el. • A normatív hozzájárulások és támogatások, valamint az átengedett személyi jövedelemadó évközi folyósítása nem követi a helyi önkormányzatok szétválását, egyesülését, az egymás közötti év közbeni feladatátadást. Az ezekkel kapcsolatos finanszírozást a helyi önkormányzatok egymás közötti megállapodás útján kötelesek rendezni. is (központosított illetményszámfejtés miatt • Év közben történő önkormányzati körön belüli feladatátadás-átvételből adódó normatíva változások lemondással, pótigényléssel is rendezhetők, amelyeket kamatfizetési kötelezettség nem terhel. A társulás létrehozása, a társuláshoz való csatlakozás, a társulásból történő

kiválás, a társulás megszűnése során megvalósult feladatváltozás feladatátadásnak-átvételnek minősül. A lemondás, pótigénylés során a közoktatási jogcímeknél a tényleges, illetve becsült adatokat, az átadásátvétel időpontját követő hónaptól időarányosan kell meghatározni. Év végén a tényleges helyzetnek megfelelően az az önkormányzat számol el a normatív hozzájárulással és támogatással, amelyik számára a folyósítás történt. • Kincstár az önkormányzatokat és intézményeiket a nettó finanszírozás keretében terhelő állami adóhatóság felé teljesítendő kötelezettségek átutalásáról a) a központosított illetményszámfejtési körébe tartozók esetén az Igazgatóság technikai adószámán, b) az adatszolgáltatásra kötelezett foglalkoztató (munkáltató) esetében az adatszolgáltatásuk alapján, a saját adószámon minden hónap 20-áig egyösszegben intézkedik. • OEP finanszírozás

(pl.kórházak) • A címzett és céltámogatásokat a Kincstár teljesítményarányosan és kapcsolódó saját forrásokkal arányosan, közvetlenül a törvényben, illetve kormányközleményben megjelölt önkormányzatnak folyósítja. • Forgótőke tárgyhavi visszapótlására csak addig a mértékig kerülhet sor, ameddig arra az önkormányzatokat megillető, nettó finanszírozásnál figyelembe vett támogatások összege - a közterhek, valamint az előző időszak halmozott nettó tartozása levonásán felül - fedezetet nyújt. • Az önkormányzati adóhatóság az általa beszedett közigazgatási hatósági eljárási illeték- és az azzal összefüggésben felszámított késedelmi pótlék-, bírságbevételt negyedévente, tárgynegyedévet követő hónap 10. napjáig - visszatérítésekkel, valamint a visszatérítés érdekében a költségvetési elszámolási számláról utalt összeggel csökkentve - utalja a kincstári számla javára. •

A magánnyugdíjpénztári tagdíj megfizetéséről - számfejtési körébe tartozó munkáltatók esetén összevont adószámon, adatszolgáltatásra kötelezett foglalkoztatók (munkáltatók) esetében az adatszolgáltatásuk alapján, a saját adószámon - a Kincstár minden hónap 20-áig gondoskodik. • A Kincstár a központi költségvetésben előirányzott családtámogatási ellátások fedezetéről a támogatások teljesítéséhez igazodóan a megfelelő lebonyolítási számla javára rendelkezik. • Normatív hozzájárulások és támogatások év végi elszámolása a) az önkormányzat a központi költségvetést megillető összeget az éves költségvetési beszámolójának az Igazgatósághoz történt benyújtását követő tizenöt napon belül fizeti vissza, b) az önkormányzatot megillető pótlólagos hozzájárulás és támogatás kiutalásáról összesített éves költségvetési beszámoló elkészítését követő tizenöt napon belül a

Kincstár gondoskodik. Jogtalan igénybevétellel kapcsolatos eljárási szabályok Áht.64/A§ és 64/B§ - ok végrehajtási részletszabályai Kistérségi társulásokra is ez vonatkozik Országos kisebbségi önkormányzatok finanszírozása az Országgyűlés elszámolása önkormányzati rendszer, a MÁK-nak ellenőrzési kötelezettsége van. fejezete, A Kincstár által vezetett fedezetkezelői számlák • A Kincstár a külön jogszabály rendelkezése szerint fedezetkezelői számlát nyit. • A fedezetkezelői számla a szerződéses kapcsolatban álló felek (építtető, fővállalkozó kivitelező) között létrejött szerződésben vállalt kötelezettségek pénzügyi fedezetének és pénzügyi biztosítékainak elkülönített kezelésére szolgál. A számláról közvetlen kifizetés a külön jogszabályban meghatározott előírásoknak megfelelően teljesíthető. • A fedezetkezelői számla felett a Kincstár kizárólagos rendelkezési joggal

rendelkezik. • A Kincstár a számla tételes forgalmáról számlakivonattal értesíti a számlatulajdonost és a külön megállapodásban meghatározott szervezeteket. • A fedezetkezelői számlán elhelyezett pénzeszközök után a Kincstár kamatot nem fizet. Likviditási és megelőlegezési hitelek A kincstári egységes számla terhére, annak forrásaiból - jogszabályban meghatározott feltételekkel - megelőlegezési, likviditási hitelt nyújthat: • Egészségbiztosítási Alapnak • Nyugdíjbiztosítási Alapnak • Elkülönített állami pénzalapoknak (tv. biztosítja) • MNV Zrt-nek • Helyi önkormányzatoknak • Területfejlesztési tanácsoknak és munkaszervezeteiknek • Fővárosi Önkormányzatnak a budapesti 4-es kapcsolatos általános forgalmi adó megfizetésére, • a következő év január 5-éig esedékes járandóságok fedezetére; • Közintézetnek, közüzemnek, vállalkozó közintézetnek metróvonal

megépítésével A kincstári ügyfél közintézet, vállalkozó közintézet, közüzem a fejezetet irányító szerven keresztül igényelhet az Áht. 100/I §-a (1) bekezdésének a) pontjában foglaltak szerint megelőlegezési, likviditási kölcsönt. Az igény benyújtásának feltétele, hogy a) átalakítás, átszervezés, vagy más hasonló szervezeti intézkedés kivételével a költségvetési szervnek nincs lejárt tartozása (ideértve a köztartozást is), b) a költségvetési szerv a költségvetés tervezésekor előre nem látható körülmények miatt az államháztartáson kívüli természetes vagy jogi személyek, jogi személyiség nélküli egyéb szervezetek számára hatvan napon belül teljesítendő fizetési kötelezettségeit a fizetési kötelezettség időszakában rendelkezésére álló szabad pénzeszközök terhére előre láthatólag nem lesz képes teljesíteni, c) az átmeneti forráshiányra az időarányos finanszírozástól a

pénzügyminiszter rendeletében foglaltak szerint történő eltérés (előrehozás) nem nyújt fedezetet, d) a rendelkezésre álló adatok alapján a kölcsön visszafizetése a kölcsön futamideje alatt biztosított, és e) a költségvetési szerv a korábban igénybe vett megelőlegezési, likviditási kölcsönt visszafizette. A benyújtott igényt a Kincstár tizenöt munkanapon belül bírálja el, és döntéséről a költségvetési szervet annak irányító szervén keresztül további három munkanapon belül értesíti. Ha a benyújtott igény megfelel, továbbá a Kincstár megítélése alapján az államháztartás likviditási helyzete a költségvetési szerv által igényelt összegű és futamidejű kölcsön nyújtását lehetővé teszi, a likviditási kölcsön nyújtásáról és annak feltételeiről a Kincstár, a költségvetési szerv és annak irányító szerve az igény elbírálásától számított harminc munkanapon belül írásban állapodik meg.

Amennyiben a megállapodás e határidőn belül nem jön létre, a Kincstár döntése érvényét veszti.(jogvesztő) A megállapodásban a felek a költségvetési szerv által igényeltnél alacsonyabb összegű vagy rövidebb futamidejű kölcsön nyújtásában is megállapodhatnak. A költségvetési szerv igényétől történő ellenkező irányú eltérés (magasabb összegű kölcsön) nem megengedett. A kölcsön összege nem haladhatja meg a költségvetési szerv számára rendelkezésre álló pénzeszközökkel nem fedezett fizetési kötelezettségeinek összegét. A kölcsön futamideje legfeljebb tíz hónap, de legkésőbb az adott költségvetési év december 15-éig terjedő lehet. A költségvetési szerv az igénybe vett kölcsön után a Ptk. szerinti kamatot, valamint a pénzügyminiszter rendeletében meghatározott díjat, a visszafizetési kötelezettség késedelmes teljesítése esetén ezen felül a Ptk. szerinti késedelmi kamatot fizet a Kincstárnak.

A kölcsön esedékes törlesztőrészleteinek megfizetése céljából a megállapodásban rögzített időpontokban a Kincstár az esedékes tartozás összegével megterheli a kölcsönt felvevő költségvetési szerv előirányzat-felhasználási keretszámláját. Likvid fedezet hiányában a Kincstár a megállapodásban rögzített további időpontokban ismételten megkísérli az esedékes tartozás összegét a költségvetési szerv előirányzat-felhasználási keretszámlájáról beszedni. Amennyiben a kölcsön futamidejének lejártát követő munkanapon a kölcsön visszafizetése teljes egészében nem volt behajtható, a tartozás fennmaradó összegével a Kincstár a megállapodásban megjelölt számlát terheli meg. 18. A helyi önkormányzatok, kisebbségi önkormányzatok típusai, feladatai A képviselőtestület, a polgármester, a jegyző feladat-felelősség-, hatásköre. Az önkormányzati feladatok ellátásának intézményi keretei. Az

önkormányzati társulások formái, a társulás célja. A többcélú kistérségi társulás létrehozásának célja, szervezete, feladatai, vagyona, bevételei, kiadásai Az 1990.évi LXV(65) tv(Ötv) 1. § (1) A község, a város, a főváros és kerületei, valamint a megye önkormányzata (a továbbiakban: helyi önkormányzat) a feladat- és hatáskörébe tartozó helyi érdekű közügyekben (a továbbiakban: helyi közügy) önállóan jár el. (2) A helyi közügyek a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátásához, a közhatalom önkormányzati típusú helyi gyakorlásához, valamint mindezek szervezeti, személyi és anyagi feltételeinek helyi megteremtéséhez kapcsolódnak. (3) A helyi önkormányzat - a törvény keretei között - önállóan szabályozhatja, illetőleg egyedi ügyekben szabadon igazgathatja a feladat- és hatáskörébe tartozó helyi közügyeket. Döntését az Alkotmánybíróság, illetve bíróság és kizárólag jogszabálysértés

esetén bírálhatja felül. (4) A helyi önkormányzat - a választott helyi képviselő-testület által, vagy a helyi népszavazás döntésével - önként vállalhatja minden olyan helyi közügy önálló megoldását, amelyet jogszabály nem utal más szerv hatáskörébe. Az önként vállalt helyi közügyekben az önkormányzat mindent megtehet, ami jogszabályt nem sért. Az önként vállalt helyi közügyek megoldása nem veszélyeztetheti a törvény által kötelezően előírt önkormányzati feladat- és hatáskörök ellátását. (5) Törvény a helyi önkormányzatnak kötelező feladat- és hatáskört is megállapíthat. A kötelezően ellátandó önkormányzati feladat- és hatáskörök meghatározásával egyidejűleg az Országgyűlés biztosítja az ellátásukhoz szükséges anyagi feltételeket, dönt a költségvetési hozzájárulás mértékéről és módjáról. (6) A helyi önkormányzat a törvény keretei között: a) önállóan alakíthatja

szervezetét és működési rendjét, önkormányzati jelképeket alkothat, helyi kitüntetéseket és elismerő címeket alapíthat; b) önkormányzati tulajdonával önállóan rendelkezik, bevételeivel önállóan gazdálkodik, az önként vállalt és a kötelező önkormányzati feladatok ellátásáról egységes költségvetéséből gondoskodik. Saját felelősségére vállalkozói tevékenységet folytathat Kiegészítő állami támogatásra jogosult az önhibáján kívül hátrányos helyzetben levő települési önkormányzat; c) szabadon társulhat más helyi önkormányzattal, érdekeinek képviselete és védelme céljából területi, valamint országos érdekképviseleti szervezetbe tömörülhet, feladat- és hatáskörében együttműködhet külföldi helyi önkormányzattal, beléphet nemzetközi önkormányzati szervezetekbe Az önkormányzat feladatai A települési önkormányzat feladata a helyi közszolgáltatások körében különösen: - a

településfejlesztés, a településrendezés, - az épített és természeti környezet védelme, - a lakásgazdálkodás, - a vízrendezés és a csapadékvíz elvezetés, csatornázás, - a köztemető fenntartása, - a helyi közutak és közterületek fenntartása, a helyi tömegközlekedés, - a köztisztaság és településtisztaság biztosítása, - gondoskodás a helyi tűzvédelemről, közbiztonság helyi feladatairól, - közreműködés a helyi energiaszolgáltatásban, - közreműködés a foglalkoztatás megoldásában, - gondoskodás az óvodáról, az alapfokú nevelésről, oktatásról, - gondoskodás az egészségügyi, a szociális ellátásról, - gondoskodás a gyermek és ifjúsági feladatokról, - közösségi tér biztosítása, - közművelődési, tudományos, művészeti tevékenység, sport támogatása, - a nemzeti és etnikai kisebbségek jogai érvényesítésének a biztosítása - az egészséges életmód közösségi feltételeinek

elősegítése. Ezen feladatokban a települési önkormányzat maga határozza meg melyfeladatokat, milyen mértékben és módon lát el. A települési önkormányzat köteles gondoskodni: - az egészséges ivóvízellátásról, - az óvodai nevelésről, - az általános iskolai oktatásról és nevelésről, - az egészségügyi és a szociális alapellátásról, - a közvilágításról, - a helyi közutak és a köztemető fenntartásáról, - köteles biztosítani a nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak érvényesülését. Az önkormányzat közszolgáltatásokat nyújt. Saját tulajdonnal rendelkezik és költségvetési bevételeivel, kiadásaival önállóan gazdálkodik. Saját felelősségére vállalkozhat Kapcsolata a központi költségvetéssel nettó jellegű, csak támogatással kapcsolódik. Az önkormányzati feladatok ellátásának lehetséges szervezeti formái Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei: - a polgármester - a

képviselő-testület bizottságai - a részönkormányzat-testülete - a képviselő-testület hivatala látják el. A települési önkormányzat képviselő-testülete a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások céljából: - önkormányzati intézményt alapíthat, - gazdasági társaságot alapíthat, - szövetkezet alapítását kezdeményezheti, - társulást hozhatnak létre. Az önkormányzati intézmények többségében költségvetési szervek. A költségvetési szervként működő önkormányzati intézmények túlnyomórészt az önkormányzat egészségügyi, szociális és oktatási, nevelési feladatai ellátásában vesznek részt. A településüzemeltetés, a lakosság közüzemi és kommunális szolgáltatásokkal való folyamatos ellátása is megoldható költségvetési intézmény útján, de e téren jellemzők a gazdasági társaságok. Természetesen az önkormányzat, ha a közfeladatát nem az előbbi szervezeti formákon keresztül kívánja

ellátni, akkor a közfeladat elvégzését különböző típusú szerződésekkel is biztosíthatja. Önkormányzatok társulásai A helyi önkormányzatok az együttműködésük bővítése, közös érdekű feladataik célszerűbb, gazdaságosabb és hatékonyabb ellátása, a közszolgáltatások színvonalának javítása érdekében - a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997.évi CXXXV.tv alapján írásbeli megállapodással társulást hozhatnak létre - A kistérségek összehangolt fejlesztésének előmozdítása, az önkormányzati közszolgáltatások színvonalának kiegyenlített emelése érdekében a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004.évi CVII törvény alapján többcélú kistérségi társulásokat hozhatnak létre. Társulási megállapodás alapján létrehozható társulások Társulási megállapodás helyi önkormányzati feladat- és hatáskör, valamint a

polgármester, a jegyző, a képviselő-testület hivatala ügyintézője államigazgatási feladat- és hatáskör ellátására köthető. A társulási megállapodás típusai: - a képviselő testület megállapodhat más képviselő testülettel abban, hogy annak szerve, intézménye, más szervezete meghatározott feladatot, hatáskört, szolgáltatást ellát a megbízó önkormányzat számára (a megbízott díjazás ellenében látja el a feladatot), - két vagy több képviselő-testület megállapodhat intézmény vagy más szervezet közös fenntartásában, egyes alapítói jogok közös gyakorlásában, munkavállaló közös foglalkoztatásában azzal, hogy a közös fenntartással, illetve közös foglalkoztatással kapcsolatos feladat- és hatásköröket a megállapodásban meghatározott képviselőtestület, illetve annak szerve gyakorolja (költségeket közösen viselik a megállapodásban rögzített arányban), - két vagy több képviselő-testület

közös döntéshozó szerv (társulási tanács) létrehozásával megállapodhat intézmény vagy más szervezet közös fenntartásában, egyes alapítói jogok közös gyakorlásában, munkavállaló közös foglalkoztatásában, illetve feladat, hatáskör, szolgáltatás más módon történő közös ellátásában (költségeket közösen viselik a megállapodásban rögzített arányban), - két vagy több képviselő-testület megállapodhat jogi személyiséggel rendelkező társulás létrehozásában, ha a feladat, szolgáltatás közös ellátása, intézmény vagy más szervezet közös alapítása, fenntartása szükségessé teszi, hogy a társulás önállóan vállaljon kötelezettségeket, és rendelkezzen vagyoni jogokkal. A jogi személyiséggel rendelkező társulás költségvetési szerv, létrehozásához alapító okirat szükséges, saját vagyonnal rendelkezhet, melynek szaporulata a társulást illeti meg, közös döntéshozó szerve a társulási

tanács, a társulási megállapodás tartalmazza a társulásnak átadott vagyontárgyakat, illetve a társulás felmondása vagy megszűnése esetén a társulás tagjainak vagyoni jogait, kötelezettségeit (költségeket közösen viselik a megállapodásban rögzített arányban). Települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulása A települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII törvény a kistérségek összehangolt fejlesztésének előmozdítása, az önkormányzati közszolgáltatások színvonalának kiegyenlített emelése érdekében létrehozta a többcélú kistérségi társulások intézményesített formáját (kvázi önkormányzat). A kistérség földrajzilag egymással határos, funkcionális kapcsolatot mutató egy vagy esetleg több központra szerveződő településcsoport, amely a tagtelepülések között lévő kapcsolatok révén lehetővé teszi a térségi feladatok ellátását. A

kistérségben működő települési önkormányzatok képviselő-testületei a kistérségi együttműködés hosszú távú biztosítására írásbeli megállapodással a kistérségben egy többcélú kistérségi társulást alakíthatnak. A többcélú kistérségi társulás részt vehet a kistérség területének összehangolt fejlesztésében (különösen: fejlesztési tervek, programok, pályázatok készítésében, megvalósításában) és a településfejlesztés összehangolásában, vállalhatja kistérségi közszolgáltatások biztosítását, fejlesztését, szervezését, valamint intézmények fenntartását. A többcélú kistérségi társulás jogszabályban meghatározott feltételek szerint gondoskodhat az alábbi feladatkörbe tartozó közszolgáltatások biztosításához kapcsolódó és térségi együttműködést igénylő egyes feladat- és hatáskörök ellátásáról: - oktatás és nevelés, szociális ellátás egészségügyi ellátás

család-, gyermek- és ifjúságvédelem közművelődési, közgyűjteményi tevékenység helyi közlekedés, helyi közútfenntartás ingatlan- és vagyongazdálkodás ivóvízellátás, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás, valamint bel- és csapadékvíz- elvezetés kommunális szolgáltatások és energiaellátás környezet és természetvédelem, valamint hulladékkezelés szennyvíztisztítás és –elvezetés területrendezés esélyegyenlőségi program megvalósítása foglalkoztatás gazdaság- és turizmusfejlesztés, idegenforgalom, állat- és növényegészségügy, belső ellenőrzés területfejlesztés. A többcélú kistérségi társulás feladat- és hatásköreinek ellátása érdekében költségvetési intézményt, gazdálkodó szervezetet alapíthat, költségvetésének végrehajtásáról munkaszervezete útján gondoskodik. Döntéshozó szerve a társulási tanács, a társulási tanács tagjait a polgármesterek alkotják, akik elnököt

választanak. A társulási tanács elnöke kvázi polgármesteri, a munkaszervezet vezetője kvázi jegyzői feladatokat lát el. A többcélú kistérségi társulás saját vagyonnal rendelkezhet, amelynek szaporulata a társulást illeti meg, a társulás megszűnése esetén a vagyonát a társulás tagjai között kell felosztani. Megszűnés esetén feladat-ellátási kötelezettség van! Önkormányzati rendszer Képviselő testület: felelős az önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért. A képviselőtestület elnöke a polgármester, aki összehívja és vezeti a képviselő-testület ülését - költségvetési rendelet alkotás - vagyoni ügyek - társaság alapítás - értékesítés - befektetések - hitel, kötvény - adózás - településrendezés Képviselő testület bizottságai kötelező vagy önkéntes jelleggel pénzügyi bizottság létrehozása kötelező a 2000 főnél nagyobb településen Polgármester: a képviselő testület elnöke A

polgármester a képviselő-testület döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében irányítja a hivatalt. A polgármester a) a jegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza a hivatal feladatait az önkormányzat munkájának a szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában, b) dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági jogkörökben, egyes hatásköreinek a gyakorlását átruházhatja, c) a jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a képviselő-testületnek a hivatal belső szervezeti tagozódásának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének meghatározására, d) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét, e) gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az alpolgármester, a jegyző és az önkormányzati intézményvezetők tekintetében. alpolgármesterek segítik a munkáját, önkormányzati és államigazgatási feladatok

ellátása A polgármester tekintetében a képviselő-testület gyakorolja a munkáltatói jogokat, munkabérét a jogszabály keretei között határozza meg. A polgármester az államigazgatási tevékenységéért a közszolgálati szabályok szerint felelős. A képviselő-testület - a saját tagjai közül, a polgármester javaslatára, titkos szavazással - a polgármester helyettesítésére, munkájának a segítésére alpolgármestert választ, alpolgármestereket választhat. Az alpolgármester megbízatása a megválasztásával kezdődik és amennyiben az önkormányzati választáson települési képviselőnek megválasztották, akkor az új képviselő-testület alakuló üléséig tart. Ha az alpolgármestert az önkormányzati választáson települési képviselőnek nem választották meg, akkor az alpolgármesteri megbízatása a választás napjával megszűnik. Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatait. Jegyző: vezeti a

hivatalt, gondoskodik a feladatellátásról, a jegyző a helyi adók tekintetében adóhatóság. A jegyző vezeti a képviselő-testület hivatalát. A jegyző a) gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról; b) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét; gyakorolja a munkáltatói jogokat a képviselő-testület hivatalának köztisztviselői tekintetében. A kinevezéshez, vezetői megbízáshoz, felmentéshez, a vezetői megbízás visszavonásához, jutalmazáshoz - a polgármester által meghatározott körben - a polgármester egyetértése szükséges. c) döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket; d) dönt azokban a hatósági ügyekben, amelyeket a polgármester ad át; e) tanácskozási joggal vesz részt a képviselő-testület, a képviselő-testület bizottságának ülésén; f) dönt a hatáskörébe utalt ügyekben. A jegyző köteles jelezni a

képviselő-testületnek, a bizottságnak és a polgármesternek, ha a döntésüknél jogszabálysértést észlel. Önkormányzati szintek megyei önkormányzat-területi önkormányzat, olyan feladatokat lát el, melyek a településinek nem kötelező pl. középiskola fővárosi önkormányzat - sajátos helyzete a kerületekkel - főváros városfejlesztése, rehabilitáció - rendezési terv - energia - katasztrófa stb. Kisebbségi önkormányzatok típusai, feladatai: Az egyes kisebbségek külön törvényben meghatározottak szerint: a) községben, városban és a főváros kerületeiben települési, továbbá a megyében és a fővárosban területi kisebbségi önkormányzatot, valamint b) országos kisebbségi önkormányzatot hozhatnak létre. A kisebbségi önkormányzatot a választópolgárok a külön törvényben foglaltaknak megfelelően közvetlen választás útján hozhatják létre. A települési kisebbségi önkormányzati testület

képviselőinek létszáma 5 fő. A megyei, a fővárosi kisebbségi önkormányzat képviselőinek létszáma 9 fő. Ugyanaz a kisebbség a településen csak egy települési kisebbségi önkormányzatot hozhat létre. Egy kisebbség a megyében, illetőleg a fővárosban csak egy területi kisebbségi önkormányzatot hozhat létre. Ugyanaz a kisebbség csak egy országos kisebbségi önkormányzatot hozhat létre. Több kisebbség közös, társult országos kisebbségi önkormányzatot alakíthat. Az országos kisebbségi önkormányzat tagjainak létszáma külön törvény szerint 15-53 fő lehet. A települési kisebbségi önkormányzat - jogszabályi keretek között - saját hatáskörében határozza meg: a) szervezete és működése részletes szabályait az alakuló ülést követő 3 hónapon belül, b) a települési kisebbségi önkormányzat nevét, jelképeit, kitüntetéseit, továbbá ezek odaítélésének feltételeit és szabályait, c) az általa képviselt

kisebbség helyi ünnepeit, d) a törzsvagyon körét, kizárólagos rendelkezése alatt álló vagyona használatának szabályait, e) intézmény alapítását, átvételét és fenntartását, f) gazdálkodó és más szervezet alapítását vagy az ezekben való részvételt, g) önkormányzati társulás létrehozását vagy társuláshoz való csatlakozást, h) pályázat kiírását, i) ösztöndíj alapítását, j) a helyi önkormányzat vagyonán belül részére elkülönített vagyon használatát, k) a helyi önkormányzat rendeletében költségvetését, zárszámadását, a települési önkormányzat által rendelkezésére bocsátott források felhasználását, l) műemlékei és emlékhelyei védetté nyilvánításának kezdeményezését, m) részt vesz a helyi bíróságok ülnökeinek választásában. A polgármesteri hivatal mint a települési kisebbségi önkormányzat gazdálkodásának végrehajtó szerve - az adott helyi önkormányzat és az érintett

települési kisebbségi önkormányzatok megállapodása alapján - több település települési kisebbségi önkormányzata számára is elláthatja a gazdálkodási feladatokat. A települési kisebbségi önkormányzat csak olyan gazdálkodó szervezetet alapíthat vagy olyan működésében vehet részt, ahol felelőssége nem haladja meg a vagyoni hozzájárulásának mértékét, és vállalkozása a kötelező feladatainak ellátását nem veszélyeztetheti. 19. A helyi önkormányzatok tervezési rendszere A helyi önkormányzatok vagyona, a vagyongazdálkodás sajátosságai. A különböző időhorizontú tervfajták A költségvetési rendelet megalkotásának folyamata, tervezési feladatok, felelősök, határidők, tervezési dokumentumok. A rendelet szerkezete, tartalma, kapcsolata a gazdasági programmal, költségvetési koncepcióval. A helyi önkormányzat költségvetési koncepcióját a helyben képződő tervévi bevételek, valamint az ismert

kötelezettségek, továbbá a tervévre vonatkozó költségvetési törvényjavaslat figyelembevételével állítja össze. A költségvetési koncepció összeállítása előtt a jegyző áttekinti a költségvetési szervek következő költségvetési évre vonatkozó feladatait, az önkormányzat bevételi forrásait. A költségvetési koncepciót a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé. A polgármester a költségvetési koncepció tervezetéről a helyi önkormányzatnál működő bizottságok véleményét a szervezeti és működési szabályzatban foglaltak szerint kikéri, és azt a helyi kisebbségi önkormányzat véleményével együtt a költségvetési koncepció tervezetéhez csatolja. Ahol pénzügyi bizottság működik, annak a költségvetési koncepció tervezetének egészéről kell véleményt alkotnia. A költségvetési koncepció tervezetét- a bizottságok véleményével együtt - a képviselőtestület megtárgyalja, és határozatot

hoz a költségvetés-készítés további munkálatairól. A helyi önkormányzat költségvetési koncepciójának a helyi kisebbségi önkormányzatra vonatkozó részéről tájékoztatni kell a helyi kisebbségi önkormányzat elnökét. A helyi önkormányzat és a helyi kisebbségi önkormányzat költségvetésére a költségvetési törvényből adódó részletes információk megismerése után, a helyi önkormányzat költségvetési rendelettervezetének előkészítése során a helyi önkormányzat által megbízott személy folytatja az egyeztetést a helyi kisebbségi önkormányzat elnökével, ennek keretében haladéktalanul rendelkezésre bocsátja a helyi kisebbségi önkormányzat költségvetésének megtervezéséhez szükséges adatokat. A helyi önkormányzat költségvetési rendelettervezete az alábbi szerkezetben készül: a) az önkormányzat és az önállóan működő és gazdálkodó - ezen belül a jogi személyiségű szervezeti egységei -,

valamint az önállóan működő költségvetési szervek bevételei forrásonként, a pénzügyminiszternek az elemi költségvetés összeállítására vonatkozó tájékoztatójában rögzített főbb jogcím-csoportonkénti részletezettségben, b) az önkormányzat és a költségvetési szervek működési, fenntartási kiadási előirányzatai költségvetési szervenként, kiemelt előirányzatonként részletezve, c) a felújítási előirányzatok célonként, d) a felhalmozási kiadások feladatonként, e) az önkormányzati hivatal költségvetése feladatonként, valamint külön tételben ea) az általános és eb) a céltartalék,(külön jogcímekre) ec) a költségvetési bevételek és kiadások különbözeteként a költségvetési többlet vagy hiány összege, ed) a költségvetési hiány belső finanszírozására szolgáló előző évek pénzmaradványa működési, illetve felhalmozási cél szerinti tagolásban, ee) az ed) ponton kívüli költségvetési

hiány külső finanszírozására (hitelfelvétel, kötvénykibocsátás) vagy a költségvetési többlet felhasználására szolgáló finanszírozási célú műveletek bevételei, kiadásai működési, illetve felhalmozási cél szerinti tagolásban, f) éves létszám-előirányzat költségvetési szervenként, a közfoglalkozottak kivételével, g) a közfoglalkoztatottak éves létszám-előirányzata, h) a többéves kihatással járó feladatok előirányzatai éves bontásban, i) a működési és a felhalmozási célú bevételi és kiadási előirányzatok bemutatása tájékoztató jelleggel mérlegszerűen, egymástól elkülönítetten, de - a finanszírozási műveleteket is figyelembe véve - együttesen egyensúlyban, j) elkülönítetten és a helyi önkormányzat költségvetésével együtt is a helyi kisebbségi önkormányzat(ok) költségvetése, k) az év várható bevételi és kiadási előirányzatainak teljesüléséről készített

előirányzatfelhasználási ütemterv, l) elkülönítetten az európai uniós forrásból finanszírozott támogatással megvalósuló programok, projektek bevételei, kiadásai, valamint az önkormányzaton kívüli ilyen projektekhez történő hozzájárulások. A helyi önkormányzat képviselő-testülete részére a költségvetéshez és a zárszámadáshoz a közvetett támogatásokat legalább az alábbi részletezettségben kell bemutatni: a) ellátottak térítési díjának, illetve kártérítésének méltányossági alapon történő elengedésének összege, b) lakosság részére lakásépítéshez, lakásfelújításhoz nyújtott kölcsönök elengedésének összege, c) helyi adónál, gépjárműadónál biztosított kedvezmény, mentesség összege adónemenként, d) helyiségek, eszközök hasznosításából származó bevételből nyújtott kedvezmény, mentesség összege, e) egyéb nyújtott kedvezmény vagy kölcsön elengedésének összege. A jegyző a

költségvetési rendelettervezetet a költségvetési szervek vezetőivel egyezteti, annak eredményét írásban rögzíti, majd a rendelettervezetet és az egyeztetés írásban rögzített eredményét tartalmazó dokumentumokat a szervezeti és működési szabályzatban foglaltak szerint a polgármester a képviselő-testület bizottságai elé terjeszti. A költségvetési törvény, valamint az Áht. előírásain túlmenően a képviselő-testület egyéb részletezettségű és a döntése meghozatalát megalapozó, személyes adatnak nem minősülő információkat is kérhet. A polgármester a képviselő-testület elé terjeszti a bizottságok által megtárgyalt, legalább a pénzügyi bizottság írásos véleményét és a könyvvizsgálatról készített írásos jelentést is csatoltan tartalmazó rendelettervezetet. A képviselő-testület ennek alapján megalkotja a költségvetési önkormányzati rendeletet. A helyi önkormányzat képviselő-testülete a

költségvetési rendeletben önkormányzati szinten összevontan és külön-külön hagyja jóvá az önkormányzati hivatal, valamint az irányítása alá tartozó egyéb költségvetési szervek költségvetését, költségvetési keretét, változatlanul beépíti a helyi kisebbségi önkormányzat költségvetési határozatát, továbbá dönt mindazoknak a lakossági és közösségi szolgáltatásoknak a támogatásáról, amelyeket nem a helyi önkormányzati, helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szervek útján végeztet. Ezen túlmenően más előirányzatokról is hozhat döntést Amennyiben a helyi önkormányzat, illetve a többcélú kistérségi társulás megállapodást köt más helyi önkormányzattal vagy többcélú kistérségi társulással költségvetési szerve gazdálkodási, műszaki feladatainak ellátására, a költségvetési szerv költségvetése az irányítását végző önkormányzat, illetve többcélú kistérségi társulás

költségvetésébe épül be. A helyi kisebbségi önkormányzat költségvetési határozatának szerkezetére a helyi önkormányzatra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy az önkormányzati hivatal költségvetése alatt a helyi kisebbségi önkormányzat igazgatási és egyéb, nem intézményi formában folytatott tevékenységét kell érteni. A helyi kisebbségi önkormányzat kérésére a jegyző készíti elő a költségvetési (zárszámadási) határozat tervezetét, amelyet a helyi kisebbségi önkormányzat elnöke terjeszt a helyi kisebbségi önkormányzat testülete elé. A helyi kisebbségi önkormányzat költségvetési (zárszámadási) határozatát az elnök a helyi önkormányzat költségvetési rendelettervezetének elkészítéséhez továbbítja a polgármester részére. A helyi kisebbségi önkormányzat költségvetési határozatát a tárgyév február 10-ig, zárszámadási határozatát a tárgyévet követő év

április 10-ig fogadja el. A jegyző, főjegyző, körjegyző, megyei főjegyző (a továbbiakban együtt: jegyző) által elkészített, a következő évre vonatkozó költségvetési koncepciót a polgármester, főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke (a továbbiakban együtt: polgármester) november 30-ig benyújtja a képviselő-testületnek, megyei közgyűlésnek (a továbbiakban együtt: képviselő-testület). A jegyző által elkészített költségvetési rendelettervezetet a polgármester február 15-ig nyújtja be a képviselő-testületnek. A polgármester a helyi önkormányzat gazdálkodásának első félévi helyzetéről szeptember 15-ig, míg háromnegyedéves helyzetéről a költségvetési koncepciójához kapcsolódóan tájékoztatja a képviselő-testületet. A jegyző által elkészített zárszámadási rendelettervezetet, valamint a külön törvény szerinti könyvvizsgálói záradékkal ellátott egyszerűsített tartalmú - a helyi

önkormányzat és intézményei adatait összevontan tartalmazó - éves pénzforgalmi jelentést, könyvviteli mérleget, pénzmaradvány-kimutatást, és eredménykimutatást a polgármester a költségvetési évet követően 4 hónapon belül terjeszti a képviselő-testület elé. A képviselő-testület a zárszámadásról rendeletet alkot. A könyvvizsgálatra kötelezett helyi önkormányzatok polgármesterei a könyvvizsgálatról készített jelentést minden év június 30-áig megküldik az Állami Számvevőszéknek. Ha körjegyzőség látja el a települési önkormányzatok gazdálkodási feladatait, a körjegyzőségnek - mint költségvetési szervnek - a költségvetése a körjegyzőség székhelye szerinti önkormányzat költségvetésében szerepel. A körjegyzőségben részt vevő települési önkormányzatok mindegyike önálló költségvetéssel rendelkezik, amelynek része az önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szervek

költségvetése is, amelyet a körjegyző készít elő, s az illetékes települések polgármesterei terjesztik a képviselő-testületük elé. A körjegyzőség költségvetéséről az érdekelt önkormányzatok - saját költségvetési rendeletüket tárgyaló képviselő-testületi ülésük előtt - együttes testületi ülésen döntenek. A települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulása, valamint a jogi személyiségű társulás költségvetési határozatának előkészítésére, a költségvetés szerkezetére és annak elfogadására a helyi önkormányzatokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a képviselő-testület hatáskörét a többcélú kistérségi társulás tanácsa gyakorolja, a polgármester részére meghatározott feladatokat a társulási tanács elnöke, a jegyző részére meghatározott feladatokat a többcélú kistérségi társulás munkaszervezetének vezetője látja el, és a költségvetési

rendelettervezeten a többcélú kistérségi társulás költségvetési határozatának a tervezetét kell érteni. A határozatban együttesen kell jóváhagyni a kistérségi társulás munkaszervezetének és az irányítása alá tartozó egyéb költségvetési szervek költségvetését. Amennyiben a többcélú kistérségi társulási tanács döntéseinek előkészítését és végrehajtását a kistérségi székhely település önkormányzati hivatala látja el, a feladat ellátásához kapcsolódó működési célú pénzeszközátadást szerepeltetni kell a kistérségi társulás költségvetésében. A helyi önkormányzatok vagyona, a vagyongazdálkodás sajátosságai 1. Törzsvagyon: az az önkormányzati tulajdon nyilvánítható, amely közvetlenül kötelező önkormányzati feladat- és hatáskör ellátását vagy a közhatalom gyakorlását szolgálja. A törzsvagyon körébe tartozó tulajdon vagy forgalomképtelen, vagy korlátozottan forgalomképes:

Forgalomképtelenek a helyi közutak és műtárgyaik, a terek, parkok és minden más ingatlan és ingó dolog, amelyet törvény vagy a helyi önkormányzat forgalomképtelennek nyilvánít; Korlátozottan forgalomképesek a közművek, intézmények és középületek, továbbá a helyi önkormányzat által meghatározott ingatlanok és ingók. A törzsvagyon korlátozottan forgalomképes tárgyairól törvény vagy a helyi önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek szerint lehet rendelkezni A helyi önkormányzatot megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, illetőleg terhelik. A tulajdonost megillető jogok gyakorlásáról a képviselő-testület rendelkezik. A helyi önkormányzat meghatározott vagyontárgy vagy vagyonrész elidegenítését, megterhelését, vállalkozásba való bevitelét, illetőleg más célú hasznosítását önkormányzati rendeletben helyi népszavazáshoz kötheti. A helyi

önkormányzat vállalkozása a kötelező feladatainak ellátását nem veszélyeztetheti. Az önkormányzat olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét. Az önkormányzat többségi befolyása alatt álló vállalkozásra - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII törvényben foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell. Amennyiben törvény másképp nem rendelkezik, a helyi önkormányzat társulásba bevitt vagyonát a társuló helyi önkormányzat vagyonaként kell nyilvántartani, a vagyonszaporulat a társult helyi önkormányzatok közös vagyona, és arra a Polgári Törvénykönyv közös tulajdonra vonatkozó szabályait kell alkalmazni. A képviselő-testület a helyi önkormányzat tulajdonában lévő korlátozottan forgalomképes és forgalomképes vagyonának rendeletében meghatározott körére az önkormányzati közfeladat

átadásához kapcsolódva vagyonkezelői jogot létesíthet. Vagyonkezelői jog nem létesíthető önkormányzati lakóépületre és vegyes rendeltetésű épületre, illetve társasházban lévő önkormányzati lakásra és nem lakás céljára szolgáló helyiségre. A képviselő-testület a vagyonkezelői jogot vagyonkezelési szerződéssel ruházhatja át jogi személyre, illetőleg jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre (a továbbiakban együtt: vagyonkezelő). A képviselő-testület hatásköréből nem ruházható át a vagyonkezelési szerződés megkötéséről, tartalmának meghatározásáról hozandó döntés. A vagyonkezelői jog átadása nem érinti az önkormányzati közfeladatok ellátásának kötelezettségét. A vagyonkezelői jog átadása az önkormányzati feladatellátás feltételeinek hatékony biztosítása, a vagyon állagának és értékének megőrzése, védelme, továbbá értékének növelése érdekében történhet. A

vagyonkezelői jogot az önkormányzati közfeladat átadásához kapcsolódva a közfeladatot szabályozó külön törvényben meghatározott feltételek és eljárási rend, pályázati rend szerint, ilyen hiányában az államháztartásról szóló törvényben (a továbbiakban: Áht.) szabályozott nyilvános pályázat útján ellenérték fejében lehet megszerezni, és gyakorolni. A pályázat kiírása előtt az önkormányzat köteles vagyonértékelést végeztetni. A vagyonkezelői jogot valós értéken- a közfeladat ellátásának garanciáit is figyelembe véve - a legelőnyösebb ajánlattevő részére lehet átruházni. Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes és forgalomképes vagyonának vagyonkezelői jogát kijelöléssel szerezheti meg az önkormányzati közfeladatot átvállaló a) más helyi önkormányzat, a helyi önkormányzatok társulása, b) az önkormányzat vagy több önkormányzat, illetve kisebbségi önkormányzat többségi tulajdonában

lévő gazdasági társaság és közhasznú társaság, illetőleg állam és önkormányzat közös alapításában működő gazdasági társaság vagy az állam többségi részesedésével létrehozott gazdasági társaság, közhasznú társaság, ha ezek a szervezetek a közfeladat ellátását az önkormányzat számára nem üzletszerű vállalkozási tevékenységként végzik, azzal a feltétellel, hogy az állami vagy az önkormányzati többségi tulajdon a vagyonkezelési szerződés megszűnéséig fennáll. A vagyonkezelői jog kijelöléssel kizárólag ingyenesen szerezhető meg. 20. A helyi önkormányzatok bevételei és kiadásai A helyi adóbevételek, a központi költségvetésből származó hozzájárulás, támogatás, a megosztott bevételek, az átvett pénzeszközök, a támogatás értékű bevételek, és egyéb bevételek tervezése és elszámolása. A fejlesztési források támogatási rendszere. A vertikális és horizontális gazdálkodási

folyamatok önk-i sajátosságai. A Magyar Államkincstár ellenőrzési és hatósági feladatai 7 régióban 19 önkormányzat van. Szintjei: Megyei Önkorm. – területi szint – olyan feladatokat lát el, amit a helyi önk-nak nem kötelező ( pl középiskola működtetése). Fővárosi: sajátos kapcsolata van a kerületekkel. Feladatai közé tartozik a városfejlesztés, rendezési terv, energiaellátás, katasztrófahelyzetek megoldása. Helyi önkormányzatok bevételei és kiadásai: Az önkormányzati alrendszer bevételei közül a központi költségvetés kizárólag a támogatást tartalmazza, az önkormányzatok saját bevételeit nem. Az önkormányzatoknak az éves költségvetési törvényben meghatározott források ismeretében kell a költségvetésüket elkészíteni, melyből költségvetési rendeletet alkotnak. A rendeletnek az Áht vonatkozó előírása alapján a bevételekkel összefüggésben tartalmaznia kell: = a működési és felhalmozási

bevételeket, = támogatásokat. Az önkormányzat költségvetésének finanszírozási forrásai- általánosságban- a következők: 1. Saját bevétel: • helyi adók, • vállalkozási tevékenységből származó bevételek, • az önkormányzatokat megillető illetékek, • kféle bírságok, • vadászati jog értékesítéséből származó bevétel, • átvett pénzeszközök. 2. Átengedett központi adók: SZJA, gépjárműadó, luxusadó 3. Normatív állami hozzájárulás (lakosság létszámához, feladatmutatóhoz kapcsolódóan) ezek kötött felhasználásúak 4. Normatív, kötött felhasználású központi támogatások: • kiegészítő támogatás egyes közoktatási feladatok ellátásához, • egyes szociális feladatok kiegészítő támogatása, • helyi önkormányzatok hivatásos tűzoltóságok támogatása, • többcélú kistérségi önkormányzatok támogatása, 5. központosított előirányzat terhére igénybe vehető

támogatás, 6. működésképtelenné vált helyi önkormányzatok kiegészítő támogatása: • önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő helyi önkormányzatok támogatása, • állami támogatás a tartósan fizetésképtelen helyzetbe került helyi önkormányzatok adósságkezelésére irányuló hitelfelvétel visszterhes kamattámogatására, az adósságrendezés alatt működési célra igényelhető támogatására, valamint a pénzügyi gondnok díjára, • működésképtelen helyi önkormányzatok egyéb támogatása, 7. címzett támogatás, 8. céltámogatás (megnevezik amire fel lehet használni) 9. önkormányzatok egyéb költségvetési támogatása, • helyi önkormányzatok színház támogatása, • területi kiegyenlítődést szolgáló fejlesztési célú támogatás, • céljellegű decentralizált támogatás, • helyi önkormányzatok fejlesztési és vis maior feladatainak támogatása, • vis maior tartalékból

kapott támogatás, • Budapest 4-es metróvonal megépítéséhez nyújtott támogatás • a leghátrányosabb helyzetű kistérségek felzárkóztatásának támogatása, • egyéb központi támogatás. Az önkormányzati alrendszer sajátos kiadásai: Az önkormányzatok kiadásait a központi költségvetés nem tartalmazza, mivel ez az alrendszer nettó módon, csak a támogatásával kapcsolódik a központi költségvetéshez. Az önkormányzatoknak az Ötv és az Áht. előírásainak értelmében egyedileg kell a saját illetékességi területükre vonatkozóan költségvetési rendeletet alkotnia. Az önk Költségvetési rendeletének az Áht Szerint a következőket kell tartalmaznia a kiadások tekintetében: 1. személyi jellegű kiadásokat és járulékokat, 2. dologi jellegű kiadásokat, 3. ellátottak pénzbeli juttatásait, 4. speciális célú támogatásokat, 5. felhalmozási kiadásokat Az önkormányzatok sajátos kiadásai megjelennek a

költségvetésben, mint ezekhez a speciális célú támogatásokhoz kapcsolódó kiadások (pl. színházak, tűzoltóság, oktatás) egy-egy költségvetési szerv támogatásaként, másrészt az önkormányzatok által folyósított ellátási rendszerben. Ennek az ellátási rendszernek a főbb kiadásai a következők: = rászorultságtól függő pénzbeli szociális, gyermekvédelmi ellátások, ezen belül pl. • szociális segély, • időskorúak járadéka, • ápolási díj, • temetési segély stb. = természetben nyújtott szociális ellátások, ezen belül pl. • közgyógy – ellátás, • étkezés, • házi segítségnyújtás, • rendkívüli gyermekvédelmi támogatás stb. Ezekhez a kiadásokhoz a jogosultság megállapítására, a mértékére, eljárási szabályokra stb. külön szaktörvények kapcsolódnak. Önkormányzatok adópolitikája Helyi adók Helyi adókról szóló törvény 1990.évi C törvény: • keret törvény •

lehetőséget teremt, kerület főváros beszedési lehetősége (helyi iparűzési adó) 1. építményadó 2. telekadó 3. kommunális adó 4. idegenforgalmi adó Legnagyobb volumenű bevétele. Helyi adó rendeletet kell alkotnia Körültekintőnek kell lennie Jól felmérni a lakosság teherbíró képességét, hogy be tudja-e fizetni a kirótt adókat. Újraválasztásnál népszerű-e stb. Az önkormányzat képviselő testülete – a helyi adó rendelettel - a következő adók bevezetésére jogosult: • vagyoni típusú adók (építmény, telekadó) • kommunális jellegű adók (kommunális, idegenforgalmi) • iparűzési adó I. Vagyoni típusú adók 1. Építményadó: lakás és nem lakás célú ingatlanokra lehet kivetni Az adó alanya minden esetben a tulajdonos. Több tulajdonos esetén a tulajdoni hányad Adómentességeket is rendezi a trv. pl szzükséglakás, költségvetési szerv, egyház tulajdonában lévő építmény, műemléképület

felújításához kapcsolódó adómentesség. Az adó alapját vagy nm-ben, vagy az építmény korrigált forgalmi értékében határozzák meg. Adó mértéke – felső határt állapít meg a tv. , melyet nem lehet túllépni, mely 900-Ft/nm, illetve a korrigált forgalmi érték 3%-a. 2. Telekadó: beépítetlen beltéri földrészlet után vetik ki Adó alanya a tulajdonos Több tulajdonos esetén tulajdoni hányad. Adómentesség: • építési tilalom, • helyi és helyközi tömegközlekedést lebonyolító adóalany, • védő (biztonsági) terület, • szociális, eü-i, gyermekintézmény, amelyek nem költségvetési szervként működnek, • költségvetési szerv. Az adó alapját vagy nm-ben, vagy a telek korrigált forgalmi értékében határozzák meg. Adó mértéke – felső határt állapít meg a tv. , melyet nem lehet túllépni, mely 200-Ft/nm, illetve a korrigált forgalmi érték 3%-a. II. Kommunális jellegű adók 1. magánszemélyek

kommadója – építmény vagy a telek tulajdonosa fizeti, vagy aki bérbe vesz egy GT-tól lakást. Adó mértéke: adótárgyanként vagy lakásbérleti jogonként 12 000 Ft 2. vállalkozók kommadója – vállalkozót terheli, ahol a vállalkozás működik, ott kell megfizetni Adóalap: a vállalkozó által az önkor.zat illetékességi területén foglalkoztatottak korrigált átlagos statisztikai létszáma. Adó mértéke: adóalap x 2000 Ft/fő, időarányosan a vállalkozás belépésétől számítva. Idegenforgalmi adó Alanya: • az a magánszemély, aki nem állandó lakosként az önkorm. illetékességi területén legalább egy vendégéjszakát eltölt, • Üdülő, pihenő épület tulajdonosa, amely nem számít lakásnak, • valamint az üdülőtulajdonos hozzátartozója Adómentesség: • 18. életévet be nem töltött személy, • gyógyintézetben fekvő betegellátás, • tanulók, • hatóság vagy bírósági intézkedés kapcsán ott

kell lennie – fogvatartottak • szakképzés miatt • üdülőtulajdonos hozzátartozója. Adóalap: • megkezdett vendégéjszakák száma vagy, • szállásdíj vagy • szállásért bármilyen jogcímen fizetett díj vagy • az építmény hasznos alapterülete. Adó mértéke: vendégéjszakánként 300 Ft/fő, vagy az adóalap 4%-a, vagy évente 900 Ft/nm. Adóbeszedésre kötelezett: • üzemeltető • fenntartó • szállásadó, tulajdonos stb. III. Helyi iparűzési adó Adóalanya: - vállalkozási tevékenységet végző vállalkozó Iparűzési tevékenység: - állandó - telephelyen folytatott vállalkozási tevékenység - változó o piacozás, vásározás o építőipari tevékenység o természeti erőforrások feltárása Adóalap: 1. Nettó árbevétel – ELÁBÉ(eladott áruk beszerzési értéke) – közvetített szolg. Értéke – anyagköltség – kutatási költség 2. Ideiglenesnél – naptári napot

kell figyelembe venni, amennyit a területen eltöltött Adó mértéke: • Adóalap 2%-a • Ideiglenesnél naptári naponként legfeljebb 1000 Ft (piacozásnál) építőipari és egyéb ideiglenes tevékenység után naptári naponként 5000 Ft Átengedett központi adók SZJA-ból: • Helyi önkormányzatokat együttesen az állandó lakóhely szerint az adózók által az előző évben bevallott - az APEH által településenként kimutatott SZJA 40%-a. • Települési önkormányzatot a 40% 8%-a. Illetékek: • 50% központi költségvetés • 50% Főváros Megyei jogú város megye Gépjárműadó: 100%-ban az önkormányzatnál marad (súlyadó) Termőföld bérbeadás utáni SZJA 100% Környezetvédelmi bírság 30% Szabálysértési pénz- és helyszíni bírságból 100 % (területén beszedett) Közlekedési közigazgatási bírság 25 % (területén beszedett). A fejlesztési források támogatási rendszere Cél és címzett támogatás (pl.

egészségügy eszközbeszerzés) A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX (89) törvény hatálya alá tartozó támogatások esetében az e törvényben szabályozott felülvizsgálat mellett a külön jogszabály által meghatározott ellenőrzés szabályait is alkalmazni kell. Az önkormányzatok címzett támogatást igényelhetnek: a) a céltámogatási körben nem támogatható vízgazdálkodási, egészségügyi fekvő- és járóbeteg-szakellátási célú, szociális, közoktatási és kulturális önkormányzati térségi, vagy jogszabály által elfogadott országos, illetve törvényben meghatározott fővárosi, megyei szakmai fejlesztési programba foglalt önkormányzati feladatok ellátását szolgáló, kiemelt fontosságú, 250 millió forint feletti beruházási összköltségű önkormányzati beruházások megvalósítására, továbbá b) a szennyvízelvezetést és - tisztítást szolgáló 1 milliárd

forint feletti összköltségű beruházások megvalósítására, azzal, hogy e beruházások esetében ba) a központi támogatás maximális mértéke megegyezik a céltámogatásokra vonatkozó támogatási mértékkel, illetve bb) a címzett támogatási igények kielégítési sorrendjének megállapítása során a törvény meghatározott, a céltámogatásra vonatkozó igénykielégítési szempontok sorrendjét kell figyelembe venni. A válsághelyzetek problémáinak kezelésére is adható támogatás. Az önkormányzatnak a beruházási koncepcióját egyeztetnie kell a szakminisztérium szakmai fejlesztési programjával. A szakminisztérium a címzett támogatás iránti önkormányzati igényt megalapozó beruházási koncepciót - a Regionális Fejlesztési Tanácsoknak az egészségügyi beruházások esetén a Regionális Egészségügyi Tanácsokkal, a szennyvízelvezetést és - tisztítást szolgáló beruházások esetében a Területi Vízgazdálkodási

Tanácsokkal egyeztetett javaslatai figyelembevételével - véleményezi. A céltámogatás az e törvény mellékletében meghatározott céloknak (1 millió Ft egyedi értéken felüli, és egy éven túl elhasználódó egészségügyi gép-műszer beszerzéséhez aneszteziológiai-intenzív terápiás-sürgősségi eszközök) és feltételeknek megfelelő, 50 millió forint, illetve az alatti beruházási összköltségű önkormányzati beruházások megvalósításához igényelhető. A céltámogatás nyújtása megvalósíthatósági tanulmány alapján meghatározott szakmai, műszaki és pénzügyi szempontból legkedvezőbb változat szerinti költség alapján történik. A céltámogatás nyújtásáról a helyi önkormányzatokért felelős miniszter dönt, az egészségügyért felelős miniszterrel történt szakmai egyeztetést követően. A helyi önkormányzatokért felelős miniszter a céltámogatás nyújtásáról szóló döntése előtt véleményezésre

hívja fel - társult települések esetén a székhely-település szerinti illetékességgel - a régióban működő Regionális Egészségügyi Tanácsot is. A vertikális és horizontális gazdálkodási folyamatok önkormányzati sajátosságai: A költségvetés végrehajtásának vertikális folyamata: • • kötelezettségvállalás, - Helyi önkormányzat nevében a polgármester vállalhat kötelezettséget. - Külön jogszabály alapján a jegyző döntési hatáskörébe utalt előirányzatok, valamit a választások helyi, területi előkészítésére, lebonyolítására felhasználandó pénzeszközök felett kötelezettségvállalásra a jegyző jogosult. - Helyi kisebbségi önk. esetében a Kisebbségi Önkormányzat elnöke v általa megh önk-i képviselő - Többcélú kistérségi társulás nevében a társulási tanács elnöke - Országos kisebbségi önkormányzat nevében az önkormányzat elnöke, orsz.kisönk hivatala nevében a hivatal

vezetője (közgyűlési felhatalmazás alapján vállalhat kötelezettséget kötváll. ellenjegyzése: - Helyi önkormányzat nevében a polgármester vállalhat kötelezettséget. - Külön jogszabály alapján a jegyző döntési hatáskörébe utalt előirányzatok, valamit a választások helyi, területi előkészítésére, lebonyolítására felhasználandó pénzeszközök felett kötelezettségvállalásra a jegyző jogosult. - Helyi kisebbségi önk. esetében a Kisebbségi Önkormányzat elnöke v általa megh önk-i képviselő - Többcélú kistérségi társulás nevében a társulási tanács elnöke - Országos kisebbségi önkormányzat nevében az önkormányzat elnöke, orsz.kisönk hivatala nevében a hivatal vezetője (közgyűlési felhatalmazás alapján vállalhat kötelezettséget • szakmai teljesítés igazolása • érvényesítés • utalványozás (utalványrendeletek) • pénzügyi teljesítés • fizetési módok főbb

jellemzői: készpénzes, készpénzkímélő, készpénznélküli • összeférhetetlenségi szabályok. A költségvetés végrehajtásának horizontális folyamata: • létszámgazdálkodás • személyi juttatásokkal való gazdálkodás főbb jellemzői: tervezés, érdekeltségi rendszer, személyi juttatási előirányzatokkal való gazdálkodás Önkormányzati közhatalmi szervnél rendelet szerinti mérték (teljesítményösztönzés) • köztisztviselői életpálya, illetményrendszer • közalkalmazotti életpálya, illetményrendszer • önkormányzatok vagyongazdálkodása. A helyi önkormányzatot megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, illetőleg terhelik. A tulajdonost megillető jogok gyakorlásáról a képviselő-testület rendelkezik. A helyi önkormányzat meghatározott vagyontárgy vagy vagyonrész elidegenítését, megterhelését, vállalkozásba való bevitelét, illetőleg

más célú hasznosítását önkormányzati rendeletben helyi népszavazáshoz kötheti. A helyi önkormányzat vállalkozása a kötelező feladatainak ellátását nem veszélyeztetheti. Az önkormányzat olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét. A képviselő-testület a helyi önkormányzat tulajdonában lévő korlátozottan forgalomképes és forgalomképes vagyonának rendeletében meghatározott körére az önkormányzati közfeladat átadásához kapcsolódva vagyonkezelői jogot létesíthet. Vagyonkezelői jog nem létesíthető önkormányzati lakóépületre és vegyes rendeltetésű épületre, illetve társasházban lévő önkormányzati lakásra és nem lakás céljára szolgáló helyiségre A vagyonkezelői jog átadása nem érinti az önkormányzati közfeladatok ellátásának kötelezettségét. A vagyonkezelői jog átadása az önkormányzati feladatellátás feltételeinek

hatékony biztosítása, a vagyon állagának és értékének megőrzése, védelme, továbbá értékének növelése érdekében történhet. MÁK ellenőrzési és hatósági feladatai: Felülvizsgálja, illetve a helyszínen ellenőrzi a helyi önkormányzatokat megillető, a központi költségvetésből származó források igénybevételének és elszámolásának szabályszerűségét. (normatívák) A helyi önkormányzat év közben a kincstár útján lemondhat a számára feladatmutató alapján megállapított állami támogatások és normatív hozzájárulások előirányzatáról vagy annak egy részéről, illetve- ha törvény másként nem rendelkezik – pótlólagos igénylést nyújthat be: • • • • ápr.30 júl.31 okt.15 pótlólagos igénylés: júl.31-ig A kincstár a rendelkezésére álló információk alapján az igénylésben, illetve a lemondásban szerepeltetett mutatószámokat elsődlegesen saját nyilvántartása alapján felülvizsgálja.

Amennyiben azokat nem tartja megalapozottnak, írásban felhívja az önkormányzatot adatszolgáltatása helyesbítésére. Az önkormányzat 8 napon belül írásban nyilatkozik adatszolgáltatása módosításáról Az önkormányzat nyilatkozatának hiányában eredeti adatszolgáltatása marad az irányadó. A kincstár a rendelkezésre álló iratok és saját nyilvántartásai alapján, illetve - szükség esetén helyszíni vizsgálat során - az önkormányzat év végi elszámolásának benyújtásáig megvizsgálhatja a feladatmutatók alakulását, az igénylés megalapozottságát. A vizsgálat eredményéről a kincstár külön jogszabályban meghatározott tartalmú jegyzőkönyvet vesz föl. A jegyzőkönyvben a kincstár szükséges esetben felhívja az önkormányzatot, hogy a következő előirányzat-módosítási lehetőségnél az érvényes feladatmutatóit módosítsa, illetve az elszámolásnál a kincstár által javasolt adatokat érvényesítse. A kincstár

határozatban állapítja meg az önkormányzat helyszíni vizsgálattal érintett feladatmutatóit és támogatási összegét. A helyi önkormányzat a jegyzőkönyv átvételét követő tíz munkanapon belül a jegyzőkönyv megállapításaira észrevételt tesz, vagy nyilatkozik arról, hogy a jegyzőkönyv megállapításait elfogadja. A kincstár az észrevételek alapján a jegyzőkönyv megállapításait felülvizsgálja, és az észrevételek beérkezését, illetve - amennyiben az önkormányzat nem nyilatkozott-a határidő eredménytelen elteltét követő tíz munkanapon belül határozatot hoz. A jogerős határozat végrehajtható, tekintet nélkül arra, hogy az önkormányzat kéri-e bírósági felülvizsgálatát. A kincstár jogerős határozatát a bíróság az önkormányzat kérelmére megváltoztathatja. Amennyiben az önkormányzat fizetési kötelezettségének a felhívás elfogadásától, illetve a határozat jogerőre emelkedésétől számított

90 napon belül nem tesz eleget, a kincstár - engedélyezett részletfizetés kivételével - az önkormányzat felhatalmazása alapján beszedési megbízást nyújt be a helyi önkormányzat ellen. 21. Tétel A helyi önkormányzatok fizetőképességének megőrzése. A tartalékok szerepe a pénzügyi egyensúly megőrzésében. A helyi önkormányzatok számlevezető és egyéb hitelintézeti kapcsolatai. A hitelfelvétel, kötvénykibocsátás célja, módja, lehetőségei és korlátjai Az adósságrendezési eljárás oka, célja, folyamata, feladatai, szereplői. Az önkormányzati intézmények likviditásával szemben támasztott követelmények. Az önkormányzati biztos kirendelésének oka, célja, feladatai, hatásköre. 1. Helyi önkormányzatok likviditási helyzete Kiinduló pont: A helyi önkormányzatok Európai Chartája alapján a helyi önkormányzás a helyi önkormányzatoknak azt a jogát és képességét jelenti, hogy jogszabályi keretek között a

közügyek lényegi részét saját hatáskörükben szabályozzák és igazgassák a helyi lakosság érdekében. Központi költségvetés beleszólása nagyon kevés az Önkormányzatok működésébe. - csökkentheti a támogatást - növelheti a feladatait 2.Helyi önkormányzatok fizetőképességének megőrzése - Függőség a központi költségvetéstől - Normatívák pl. művészeti iskolák, kórházak - Átengedett adók: területén állandó lakosok SZJA 40%-a, gépjárműadó 100%-a - Bevételi problémák: bevételek nem egyszerre jelennek meg, egy idő után véges az összeg - Betét állomány látszólagos növekedése gyűjtögetés pl. pályázati önrész biztosítására - Tartalékok - Önkormányzati szinten - Általános tartalék váratlan, rendkívüli eseményre - Céltartalék megcímkézik milyen célokra adják, tervezés pillanatában még nem tudja, segíti a likviditást - illetményfejlesztés - átsorolás - étkeztetés - Intézményi szinten

- Pénzmaradvány - Vállalkozási maradvány 3.Az 2 szerinti fizetőképesség megőrzése érdekében hitelfelvétel, kötvénykibocsátás - Gazdasági önállóság képviselő testületi döntés van az Önkormányzat teljesen önálló - Már a tervezéskor szükséges ennek az eldöntése, ha induló állapotban hiánya van az Önkormányzatnak - Az éves gazdálkodás során válik szükségessé: nem jól becsülte meg a bevételeit, rendkívüli eset pl. belvízhelyzet - Hitelfelvételi és kötvény kibocsátási formák Hitelfelvétel: hitelintézettel szembeni tartozás: pénzeszköz, kamatos visszafizetés Kötvény: valamilyen célom van kötvényt bocsátok ki, később törlesztek, adós az Önkormányzat, hitelező e vevő - Éven belüli hitelkonstrukciók - Bankhitel működési célú fejlesztési célú - Rulizorzó hitel (hitelkártyák), folyószámla hitel (A hiteles ügyek mínuszba mehet a számla, de negyedév végén rendezni kell Munkabér

megelőlegezési hitel - Egyéb forrásból működés fejlesztés - Vállalkozásoktól - Háztartásoktól - Non-profit szervezettől kaphatja - Likviditási hitel - kötvénykibocsátás - Hosszú lejáratúak, átgondoltabb hitelek - Bankhitelek működési fejlesztési - Egyéb forrásból működési fejlesztési - Külföldi hitelek - Kötvénykibocsátás - Korlátozás -Az adósságot keletkeztető éves kötelezettségvállalás (hitelfelvétel és járulékai, kötvénykibocsátás, garancia- és kezességvállalás, lízing) felső határának rögzítése - Korrigált saját bevétel 70%-áig vehetnek igénybe hitelt - Korrigált saját bevétel = saját bevétel - kötelezettség 4. Helyi önkormányzatok likviditása- fizetőképessége - Jelenlegi helyzet és az idáig vezető okok - támogatás csökkenése - feladat növekedése - kivonult a Központi költségvetés a területről, helyébe Önkormányzat került pl.Tűzoltóság - lakosság elszegényedése

SZJA bevétel csökkent Segélyezés növekedett - pályázati önrész bevezetése - vállalkozások más területre mennek tovább - Likviditás = éven belüli fizetőképesség - Mikor likvid egy önkormányzat, ezzel szembeni követelmények likvid, ha minden kötelezettségét határidőre ki tudja fizetni - Hitelező bank vizsgálatai 1. Likviditási vizsgálatot jelent a) számlavezetőtől vesz fel hitelt egyszerűbb, ismeri a helyzetét b) ha nem a számlavezetőtől veszi fel a mérlegét nézik 2. Kockázat vizsgálat: könnyen mozgatható pénzeszköze van az jó 3. Költségvetési tervét vizsgálják kiadás-bevétel oldalt - tervezés megalapozottsága - alátervezés illetve túlzott kiadások tervezése - Eladósodási folyamat - Önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került települések: elszegényedés, elöregedés - Szétaprózott önkormányzati struktúra - Központi szabályozó rendszer kiszámíthatatlansága - Megalapozatlan kötelezettség

vállalás: 4 éves ciklusváltáskor ott marad a kötelezettség - Vagyon felélése - Csődhelyzet, csőd közeli helyzet: jogutód nélkül nem szűnhet meg Önkormányzat 5.Az önkormányzatok adósságrendezési eljárása 1996. évi XXV törvény – Reorganizációs program - Cél: - Fizetőképesség helyreállítására irányuló adósságrendezési eljárás- hosszútávú program - Hitelezőknek hatékony jogvédelem biztosítása - Elősegítése az önkormányzatok átgondolt felelősségteljes gazdálkodását, nem a megszűntetés a cél - Adósságrendezési eljárás megindítása a megindítástól a jogerős befejezésig tart az adósságrendezés része ennek az eljárásnak - Kezdeményezheti: önkormányzat hitelezője - Időpont: bírósághoz való beérkezés - 60 napon belüli nem vitatott adósság van - 60 napon belül ki nem fizetett adósság van - Bírósági határozatban nem teljesítés rögzíteni kell - Egyezséget nem teljesített vagy nem tud

kötni - Köztartozást 60 napon belül nem teljesítette - Társulással szembeni 60 napon belüli nem teljesítés - Testületet 8 napon belül össze kell hívni - Lakosság tájékoztatása - Kérelem tartalma ha ezt az önkormányzat indítja - Adós részéről szükséges okmányok - Bíróság közvetítő szerepe van, nem ítéletet hirdet - Az adósság rendezés megindítása előtt a bíróság kijelöli a pénzügyi gondnokot - Ennek összeférhetetlenségi szabályai: nem lehet a polgármester, jegyző, testület tagja, intézet vezetője belső ellenőr - Adósságrendezés megindítása - Cégközleményben való közzététel - Ennek tartalmi elemei az összes hitelezőt felhívják - Két országos napilapban is - Polgármester értesítési kötelezettsége helyben - Jogkövetkezmények - Pénzügyi gondnok feladatai, hatásköre - gazdálkodás figyelemmel kísérése - testületi üléseken részt vesz - okokat feltárja - tanácskozási jog az üléseken -

követelés behajtását kezdeményezheti - válságköltségvetés készítése - Válságköltségvetés - Egyezségi tárgyalás - Válságköltségvetés tervezet testületi elfogadás adósságrendezési bizottság reorganizációs program készítés egyezségi javaslat készítés - Egyezségi javaslat tartalma - Jegyzőkönyv készítési kötelezettség - Egyezség írásba foglalása - A vagyon bírósági felosztása amennyiben nem tudnak megegyezni - Egyéb rendelkezések - Pénzügyi gondok díjazása - Ennek forrása - Központi költségvetés segítése - Lezárás közzététele 6. Önkormányzati biztos - Helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV Törvény 4 §-a szerinti adósságrendezési eljárást az önkormányzat vagy a hitelezők nem kezdeményeztek, akkor a rendeletében meghatározott módon önkormányzati biztost rendel ki az irányítása alá tartozó költségvetési szervhez. Intézménynél van még csak a

gond - Tartozásállomány mértéke - Áht. rábizza az Önkormányzatra - Önkormányzati rendelet szabályozza - Polgármester kezdeményez, ha nem akkor - Pénzügyi bizottság - Jegyző polgármesteren keresztül - Könyvvizsgáló - Költségvetési szerv vezetője - Kincstár és az ÁSZ is kezdeményezheti - Közzététel helyileg szokásos módon - Szakképzettség: felsőfokú pénzügyi, számviteli szakképesítés kell hozzá - Rendeleti szabályozás, ha adósságrendezési eljárást kezdeményeztek ellene - Többcélú kistérségi társulásnál értelemszerűen hasonlóan, mint az önkormányzatnál Az Önkormányzati Biztosnak minden kiadást és bevételt látnia kell, ellenjegyzése nélkül nem mehet el semmi. 7. Helyi önkormányzatok számlái - Testületi döntés a számlavezetőről - Egy pénzforgalmi számla ennek lehetnek alszámlái - A választott számlavezető a hó első napján változtatható - Kincstár értesítése felhatalmazó levelek -

Szabad pénzeszközök bármely belföldi hitelintézetnél betétként elhelyezhető polgármesteri hivatal esetében - Számlák felsorolása - Helyi adók utalási rendje - Egyes számlákhoz kapcsolódó szabályok Konkrét számlák- Polgármesteri Hivatalnak - Költségvetési elszámolási számla 1 db lehet 321-es számla - Alszámlák különböző jogcímeken - Az állami tulajdonból az önkormányzatok tulajdonába került lakóépületek, illetve lakások elidegenítésből származó bevételek elkülönítésére, - Amennyiben költségvetési szervei önálló számlával nem rendelkeznek, költségvetési szervei gazdálkodással összefüggő pénzforgalom elszámolására, - Helyi kisebbségi önkormányzat gazdálkodásával kapcsolatos pénzforgalom elszámolására, - Háziorvosi szolgálat ellátásának kimutatására, OEP finanszírozáshoz kötelező nyitni - Fogorvosi szolgálat ellátásának kimutatására, OEP finanszírozáshoz kötelező nyitni - Az

állami hozzájárulások jogszabályban meghatározott esetekben történő elkülönítésére, hitelezők, bíróság ne férjen hozzá - Fedezetbiztosításra történő elkülönítésre, mint a Központi költségvetési szerveknél igazolás kiadásához is kell - Helyi önkormányzatok, valamint a helyi kisebbségi önkormányzatok rövid lejáratú betétei elkülönítésére, átmeneti megtakarítások lekötéséhez, kamat miatt - A dolgozói lakásépítésének támogatására munkáltatói lakásépítés és –vásárlás támogatási számlát, 34-es számla - A helyi adók befizetésére adónemenként külön adóbeszedési számlát, a gépjárműadó befizetésére gépjármű beszedési számlát, a késedelmi pótlék befizetésére pótlék beszedési számlát, a bírságok, önellenőrzési pótléka a végrehajtási költség befizetésére bírság beszedési számlát, a talajterhelési díj befizetésére talajterhelési beszedési számlát, termőföld

bérbeadásából származó jövedelem adója befizetésére jövedelemadó beszedési számlát, adóbeszedési számla szintén költségvetési, kizárólag adók beszedésére lehet használni, operatív gazdálkodási kifizetés nem lehet róla, átteheti a 32-esre - A helyi önkormányzatot megillető, az előző pontba nem tartozó adók módján behajtandó köztartozások befizetésére egyéb bevételek elszámolási számlát, jogszabály megadja a bevételeket és a kiadásokat - Önkormányzati környezetvédelmi alap pénzeszközeinek elkülönítésére, - Egyéb, meghatározott célú pénzeszközök – ideértve a helyi kisebbségi önkormányzatok adományait elkülönítésre, - Európai uniós forrásból finanszírozott programok lebonyolítására programonként, mindentől el kell különíteni - A helyi önkormányzat felsorolt számlákon kívül a nem közvetlenül a költségvetési végrehajtásához kapcsolódó feladatok pénzforgalmának

kimutatására - A társadalombiztosítási pénzeszközök elosztási számlát, - Az önkormányzat által ellátott, nem kötelező feladatok közé tartozó és túlnyomórészt nem önkormányzati forrásból megvalósuló beruházások, fejlesztések megvalósítására lebonyolítási számlát, vízközmű, Önkormányzati lakásépítés - Közigazgatási hatósági eljárási illeték, továbbá az azzal összefüggésben felszámított mulasztási bírság, késedelmi pótlék befizetésére illetékbeszedési számlát, kötöttek az átutalások, téves tételek, operatív gazdálkodás nem folyhat innen - Más szerv által kimutatott adók módjára behajtandó köztartozások – kizárólag az önkormányzatot megillető köztartozások kivételével – befizetésre idegen bevételek elszámolási számlát, mások helyett szed be köztartozásokat - Letéti pénzeszközök kezelésére letéti számlát, központi ill. intézményi szinten - Bármely felhatalmazott

hitelintézetnél devizabetét számlát vezethet. 8.Helyi önkormányzati intézmények számlái - Csak ott nyithat ahol a testület engedi - Számlák: - Költségvetési elszámolási számla 1 db - Alszámlák - Háziorvosi ellátás: OEP finanszírozás miatt - Fogorvosi ellátás: OEP finanszírozás miatt - Fedezet biztosítás: elkülönítés miatt - Rövid lejáratú betét. csak számlavezetőnél, Kincstári rendszernél nem lehet - Dolgozói lakásépítés - Adományok. Deviza számla csak ennél van engedélyezve! Külföldi pénzek fogadására nem! - EU-s programok lebonyolítására 22. tétel Az általános forgalmi adó jellemzői, sajátosságai a közszférában. A közhatalmi és közszolgáltató szervezetek és tevékenységeik áfabeli megítélése. Az adóhatósággal elszámolandó áfa meghatározása, a fizetendő és visszaigényelhető áfa, az arányosítás alkalmazása. Áfa bevallás Jogkövetkezmények az áfa rendszerben Az általános

forgalmi adó központi, forgalmi típusú, közvetett adó, melynek terhét a végső fogyasztó (felhasználó) viseli; Jellemzői: - fogyasztási típusú (végső felhasználót terheli) - forgalmi adó, - általános jellegű nettó típusú, - szektor semleges - közvetett adó; 1. A 2007. évi CXXVII Tv (ÁFA tv) hatálya kiterjed a közszférára is, vagyis a Magyarországon bejegyzett költségvetési szervekre is; Alkalmazási hatály  e tv. alapján adót kell fizetni: • adóalany által – ilyen minőségében – belföldön és ellenérték fejében teljesített termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása, (belföld a Magyar Köztársaság államterülete) • terméknek az Európai Közösségen belüli egyes, belföldön és ellenérték fejében teljesített beszerzése és • termék importja után; A fenti tv. alapján megfizetett általános forgalmi adó az államháztartás központi kormányzata költségvetésének bevétele. 2. Adóalany: az a

jogképes személy vagy szervezet, aki (amely) saját neve alatt gazdasági tevékenységet folytat; 3. Gazdasági tevékenység: valamely tevékenység üzletszerű, illetőleg tartós vagy rendszeres jelleggel történő folytatása, amennyiben az ellenérték elérésére irányul, vagy azt eredményezi, és annak végzése független formában történik; Gazdasági tevékenység különösen: - termelésre, forgalmazásra irányuló ipari, mezőgazdasági, és kereskedelmi tevékenység, - egyéb szolgáltatói tevékenység, ideértve a szellemi szabadfoglalkozásként folytatott tevékenységet, - vagyon (vagyonrész), vagyoni értékű jog ellenérték fejében történő hasznosítása Nem gazdasági tevékenység (nem eredményez adóalanyiságot): - azon tevékenység, melyet munkaviszony, munkaviszony jellegű jogviszony keretében végeznek, - közhatalom gyakorlására jogosított személy, szervezet által ellátott, és a létesítő okiratában is megjelölt

közhatalmi tevékenysége, (pl.: 1/6 jogszabályalkotási, ügyészi, védelmi, rendvédelmi, hatósági ellenőrzési, törvényességi felügyeleti stb. tevékenység); 4. A teljesítés helye: - belföld - külföld (Unió, nem Unió) Általános szabályok: Termékértékesítés esetén: ha a terméket küldeményként nem adják fel vagy nem fuvarozzák és, a termék értékesítésének helye az a hely, ahol a termék az értékesítés teljesítésekor ténylegesen van; Szolgáltatás nyújtása esetén: a teljesítés helye az a hely, ahol a szolgáltatás igénybe vevője gazdasági céllal letelepedett, ennek hiányában az a hely, ahol lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van; Termék közösségen belüli beszerzése esetében az a hely, ahol a termék – a beszerző nevére szóló rendeltetéssel – küldeménykénti megérkezésekor vagy a fuvarozás befejezésekor van; Termék importja esetében: a teljesítés helye a Közösség azon tagállama,

ahol a termék a Közösség területére történő behozatalakor van; 5. Az adó alapja: - Termékértékesítés és szolgáltatás nyújtása esetén a pénzben kifejezett ellenérték; - Ha az ellenérték nem pénzben kifejezett, és megtérítése sem pénzzel (kp. helyettesítő fizetési eszközzel vagy pénzhelyettesítő eszközzel ) történik, hanem termék értékesítésével, szolgáltatás nyújtásával mindkét ügyeletet önállóan kell figyelembe venni, mint egymás ellenértékét. Az adó alapja a termék, szolgáltatás szokásos piaci ára; - Import esetén a teljesítéskor hatályos vámjogi rendelkezések szerint megállapított vámérték; 6. Az adó mértéke: - az adó alapjának 25 %-a, az ettől eltérő adómértékű termékek és szolgáltatások a tv. 3 és 3/A mellékletében kerülnek felsorolásra; - az adó alapjának 5 %-a pl.: könyv, napilap, egyéb újság, folyóirat, kotta, fehér bot vakoknak, speciális gyógyászati tápszerek

stb.; - az adó alapjának 18 %-a pl.: tej és tejtermékek, gabona, liszt, keményítő vagy tej felhasználásával készült termék, ízesített tej, távhőszolgáltatás, kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás; 7. Adó alóli mentesség: Mentes az adó alól: o postai szolgáltatás, biztosítási szolgáltatás, o betegellátás, szállítás, humánegészségügy, o fogorvosi, fogtechnikusi tevékenység, o gyermek és ifjúságvédelem, o óvodai, diákotthoni és kollégiumi ellátás (étkeztetést kivéve), o közoktatás, felsőoktatás, o sportolással, testedzéssel kapcsolatos szolgáltatásnyújtás, 2/6 o bírósági vagy más hatósági bejegyzés o adomány, támogatás, o érdekképviselet, stb.; 8. Az adó levonása: Adólevonási jog akkor keletkezik, amikor az előzetesen felszámított adónak megfelelő fizetendő adót meg kell állapítani; A jog gyakorlásának tárgyi feltétele, hogy az adóalany személyes rendelkezésére álljon a nevére

szóló, az ügylet teljesítését tanúsító számla, okirat, határozat; Az adóalany az adómegállapítási időszakban megállapított fizetendő adó együttes összegét csökkentheti az ugyanezen illetve korábbi időszak(ok)ban keletkezett levonható előzetesen felszámított áfa összegével. A különbözetet (amennyiben az negatív) - azt az adóalany visszaigényelheti, vagy - a következő adómegállapítási időszakra számíthatja be; Az előzetesen felszámított áfa megosztása: 9. Amennyiben az adóalany egyaránt teljesít adólevonásra jogosító illetve adólevonásra nem jogosító termékértékesítést és szolgáltatást is az előzetesen felszámított adó kizárólag az adólevonásra jogosító termékértékesítésének és szolgáltatásnyújtásának betudható részében vonható le. Az adóalany tételes elkülönítéssel köteles olyan részletezett nyilvántartást vezetni, melyben egyértelműen megállapítható az előzetesen

felszámított adó levonható és le nem vonható része; 10. Adólevonási jog korlátozása: Nem vonható le adó: - lakóingatlant, - jachtot, - taxiszolgáltatást, terhelő előzetesen felszámított adó után - személygépkocsit, - élelmiszert és italokat - a távbeszélő szolgáltatást terhelő adó 30 %-a vonható le; 11. Arányosítás Amennyiben adóköteles és adómentes tevékenységből is származik bevétel, úgy meg kell állapítanom az összes bevétel és az adóköteles bevétel arányát, és a levonható adót ennek arányában vehetem igénybe; Σadóköteles bevétel adóköteles bevételek + adómentes bevétel (Pl.: közhatalmi tevékenységből, és vállalkozási tevékenységből is van bevételem) 12. Az adó megállapítása Az adót az adófizetésre kötelezett maga állapítja meg (önadózás) Az adó bevallása, megfizetése és visszaigénylése: Az adót önadózással megállapító adófizetésre kötelezett az Art. szerint tesz

bevallást az állami adóhatóságnak; Amennyiben adó megfizetési kötelezettség keletkezik, azt legkésőbb az Art.-ban meghatározott esedékességig fizeti meg az adóhatóságnak; 3/6 Visszaigénylés esetén az adóalany a bevallás benyújtásával egyidejűleg kérelmezheti az adóhatóságtól a kifizetést, ha az összeg abszolút értékben kifejezve eléri vagy meghaladja: - havi bevallásra kötelezett esetén az 1 millió Ft-ot, - negyedéves bevallásra kötelezett esetén a 250.000 Ft-ot, - éves bevallásra kötelezett esetében az 50.000 Ft-ot; Bevallási kötelezettség alól mentesül: az az adóalany, aki (amely) - kizárólag adómentes termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást végez, - alanyi adómentességben részesült (amíg az 5 MFt-os határt nem lépte át) - mezőgazdasági tevékenységet folytatóként jár el; 13. Számlázás: Számlakibocsátási kötelezettség: Az adóalany köteles a termékértékesítésről,

szolgáltatásnyújtásról számlát kibocsátani (abban az esetben is, ha előleget kap) legkésőbb - a teljesítésig, - előleg fizetése esetén a fizetendő adó megállapításáig, de legfeljebb az attól számított ésszerű időn belül (kp-s fizetésnél azonnal, egyéb esetben 15 napon belül); Mentesül a számla kibocsátása alól, ha - a termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása mentes az adó alól, - gondoskodik az ügylet teljesítését tanúsító okirat kibocsátásáról (Számv.tv szerint számviteli bizonylatnak minősül) Számla kötelező adattartalma: - a számla kibocsátásának kelte, - a számla sorszáma, - a termék értékesítőjének, szolgáltatás nyújtójának adószáma, neve és címe, - a termék beszerzőjének, szolgáltatás igénybevevőjének adószáma, neve és címe, - értékesített termék megnevezése, vtsz., SZJ, mennyisége - teljesítés ideje - az adó alapja, az értékesített termék, nyújtott szolgáltatás

adó nélküli egységára, alkalmazott árengedmény - az alkalmazott adó mértéke, - az áthárított adó, - egyértelmű utalás arra, hogy a termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása o mentes az adó aló vagy o után a beszerző illetve igénybevevő adófizetésre kötelezett; - pénzügyi képviselő alkalmazása esetén annak neve, címe, adószáma; 14. Alanyi adómentesség: Abban az esetben választható, ha az adóalany összes termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása fejében megtérített vagy megtérítendő ellenérték forintban kifejezett és éves szinten göngyölített összege nem haladja meg az 5 millió forintot. Az értékhatárba nem számítandó bele pl.: - a tárgyi eszköz értékesítése, - az immateriális jószágként használt, egyéb módon hasznosított vagyoni értékű jog végleges átengedése; 4/6 Amennyiben az alanyi adómentesség az 5 millió forintos határ átlépése miatt szűnik meg, úgy a megszűnés

évét követő második naptári évig nem választhatja a mentességet az adóalany. 15. Jogkövetkezmények az ART-ban (2003évi XCII törvény) Az adózó az adó és a költségvetési támogatás megállapítása és megfizetése (kiutalása) érdekében köteles jogszabályban vagy e törvényben előírt: • bejelentésre, nyilatkozattételre, • adómegállapításra, • adófizetésre és adóelőleg fizetésére, • bizonylat kiállítására és megőrzésére, • nyilvántartás vezetésére (könyvvezetésre), • adatszolgáltatásra, • adólevonásra, adóbeszedésre; Az általános forgalmi adó alanya az adóköteles tevékenysége megkezdésének bejelentésével egyidejűleg nyilatkozik arról, többek között) hogy: - kizárólag közérdekű vagy egyéb speciális jellegére tekintettel adómentes tevékenységet végez, - alanyi adómentes tevékenységet választ, - az adómegállapítás melyik különleges módját alkalmazza; stb. Jogkövetkezmények:

- Késedelmi pótlék: az adó késedelmes megfizetése esetén az esedékesség napjától késedelmi pótlékot kell fizetni, mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része; - Önellenőrzési pótlék: ha az adózó az adót az önellenőrzésre vonatkozó rendelkezések szerint helyesbíti, önellenőrzési pótlékot fizet adónként a bevallott és a helyesbített adó különbözete után az adózó állapítja meg, és a bevallással egyidejűleg fizeti meg a o késedelmi pótlék 50 %-ának, o ismételt önellenőrzés esetén 75%-ának megfelelő mértékben; - Adóbírság: adóhiány esetén adóbírságot kell fizetni, mértéke ( ha e tv. másképpen nem rendelkezik) az adóhiány 50%-a; Ha az adóhiány - a bevétel eltitkolásával, a bizonylatok, könyvek, nyilvántartások meghamisításával, megsemmisítésével függ össze az adóbírság mértéke az adóhiány 75%-a -

Mulasztási bírság: a magánszemély adózó 200 ezer forintig, más adózó 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, ha pl.: o Bejelentési (bejelentkezési, változásbejelentési), adatszolgáltatási kötelezettségét késedelmesen, hibásan, valótlan adattartalommal vagy hiányosan teljesíti, o Iratmegőrzési kötelezettségének nem tesz eleget, Az adózó 1 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, ha a számla-, egyszerűsített számla-, nyugtaadási kötelezettségét elmulasztja, illetve nem a tényleges ellenértékről bocsátja ki; Ezen túl az adózó mellett az adózó alkalmazottja, képviselője, vagy az értékesítésben közreműködő magánszemély is aki az értékesítésben 5/6 közreműködik, 10 ezer forinttól 50 ezer forintig, az előbbiek közvetlen vezetője pedig 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható; Az adózó a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő

nyilvántartási kötelezettségének, illetve az iratmegőrzési kötelezettségének megsértése esetén nyilvántartásonként (összesített nyilvántartásonként) 2 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható; A mulasztási bírság kiszabásánál az adóhatóság mérlegeli az eset - összes körülményét, - az adózó jogellenes magatartásának (tevékenységének vagy mulasztásának) súlyát, gyakoriságát, - továbbá azt, hogy az adózó illetve intézkedő képviselője, alkalmazottja, tagja vagy megbízottja az adott helyzetben a tőle elvárható körültekintéssel járt-e el; A körülmények mérlegelése alapján a mulasztás súlyához igazodó az adózási sérelemmel arányos a bírság kiszabása; 6/6 23. Tétel A személyi jövedelemadóhoz kapcsolódó kötelezettségek meghatározása és az adófizetési kötelezettség sajátosságai a közszférában. A központosított illetményszámfejtési rendszerhez tartozó és nem

csatlakozó költségvetési szervek munkáltatói, kifizetői feladatai, adatszolgáltatási és befizetési kötelezettségek. A Magyar Államkincstár és az állami adóhatóság kapcsolatrendszere SZJA-hoz kapcsolódó kötelezettségek a közszférában 1. SZJA törvény hatálya nincs külön törvény a közszférára 2. SZJA törvény itt nem magánszemély oldaláról, hanem a költségvetési szerv oldaláról kell nézni, mint munkáltató ill. kifizető mint munkáltató a munkavállalóm, köztisztviselőm, közalkalmazottam mint kifizető megbízási szerződéssel foglalkoztatom, díjat adok mentesek esetleg 3. Jövedelem, bevétel, költség mi a tevékenység jellege, mit nyilatkozott a SZJA levonással kapcsolatban, hogyan vonjak le 4. Adóterhet nem viselő járandóságok - hallgatói ösztöndíj - segélyek - díjazások - otthoni internet használat 5. Munkáltatói adó megállapítás munkáltató feladata, az alkalmazásomban állóknak 12 havi jövedelem

megállapítása, ennek éves adósávja adója, amelyet visszaosztok 12 hónapra A belföldi és külföldi napidíj is adóköteles jövedelem! Kiküldetés számlája, utazási költségtérítés adómentes. 6. Adóelőleg megállapítása Szuperbruttósítás=Bruttó jövedelem x 27%-kal 7. Természetbeni juttatások - Reprezentáció - Otthoni internet használat - Önkéntes magánnyugdíjpénztár, és egészségpénztár - Üdülési csekk - Iskolakezdési támogatás - Meleg és hideg étkezési jegy - Ajándékutalvány - Saját üdülőben a dolgozó kedvezményes nyaralása 8. Természetbeni juttatások utáni adófizetési kötelezettség A természetbeni juttatás sajátos jövedelem, amelyet a kifizető oly módon nyújt a magánszemélynek, hogy a szolgáltatásért, termékért, értékpapírért, vagy bármely más vagyoni értékért nem kéri el azt az ellenértéket, amibe az egyébként kerül. Az ilyen vagyoni előny a személyi jövedelemadóban úgy adózik,

hogy a pénzbeli juttatáshoz képest sokszor adóelőnnyel járhat, és több adómentesség is kapcsolódik hozzá. Központosítotti lletmény-számfejetési rendszer Központosított illetmény-számfejtés Központosított illetményszámfejtés = egységes munkaügyi, ügyviteli, eljárási és információs rendszer 172/2000. (X 18) Korm rendelet 1. Önkormányzati kör - Teljes körűen mindent általában a Kincstár (Regionális) végez, még a kifizetést is Pénzt nem kap az Önkormányzat - Finanszírozási ügyek - Könyvvileges elszámolás 2. Központi költségvetési kör - Vegyes a helyzet - VIII. fejezet önkéntes alapon csatlakozhatnak, ahol a kormánynak nincs hatásköre Országgyűlés, ÁSZ, - Minisztériumok kötelezően - MTA, felsőoktatás nincs benne 3. Mire terjed ki a központosított illemény-számfejtés - Rendszeres, nem rendszeres, külső személyi juttatás számfejtése, elszámolása - Társadalombiztosítási kifizetőhelyi feladatok

ellátása, táppénz - Foglalkoztatót terhelő társadalombiztosítási feladatok körében nyilvántartási, adatszolgáltatási, bejelentési kötelezettség - Magán-nyugdíjpénztári ügyekre - SZJA ügyekre: megállapítás, bevallás, befizetés - Juttatásokkal kapcsolatban átutalások - Központi költségvetés - Társadalombiztosítási alapokat - Munkaerőpiaci Alapot - Önkéntes biztosítókat - Magánnyugdíj számlákat érintő befizetési kötelezettségek megállapítása. - Nettó finanszírozáshoz szükséges információkat - Központi költségvetési szerv: nem kapja meg a 40% illetményből történő levonások összegét + a járulékokat - Önkormányzat: a teljes bért nem kapja meg, Kincstár rögzíti központilag. Megállapodás alapján lehet Önkormányzatnak bérkifizetése. - Utaláshoz adatszolgáltatást - Bér- és munkaügyi statisztika 4. Illetményszámfejtő helyek - Magyar Államkincstár Regionális Igazgatósága - Önkormányzatok 5.

Központi programrendszer jelenleg nem kell érte fizetni 6. Felelősségi körök - Pénzügyminisztérium - Szabályozás - Végrehajtás figyelemmel kísérése - Magyar Államkincstár - Szakmai irányítás - Létszám-bérgazdálkodás, statisztikai információs rendszer működtetése - Program, nyomtatványok biztosítása - Fejezet hol működjenek meg kell határozni - Illetményszámfejtő hely - Munkaügyi - Ügyviteli - Eljárási - Információs rend kialakítása, felügyelet - Személyi és tárgyi feltételek biztosítása központi szerverre dolgoznak - Magyar Államkincstár értesítése 8 munkanapon belül a változásról, ha új Intézményt akarok betenni 7. Központosított illetmény-számfejtő hely feladatai - Személyi juttatásokra vonatkozó alapbizonylatok alaki és tartalmi egyeztetése, adatok feldolgozása, számfejtése - Nettó járandóság és közterhek megállapítása - Adóbevallás - Fizetési jegyzék elkészítése - Nettó

átutaláshoz szükséges adatállományok előállítása - Munkaügyi és egyéb statisztika készítése - Külön megállapodás szerinti feladatok (pl. külső személyi juttatások számfejtés, számlákra kiutalás) 8. Költségvetési szerv feladatai - Alapbizonylatokat kitölteni eljuttatja a számfejtő helynek - Számfejti a nem rendszeres és külső személyi juttatásokat és erről adatot szolgáltat - Társadalombiztosítási ellátásokhoz szükséges adatok, okmányok továbbítása - Nettó járandóságok és levonások átutalása 9. Ellenőrzések, jelentések, hibák korrigálása, szankciók - jogszabályok előírják - önrevízió 10. A Magyar Államkincstár és az adóhatóság kapcsolatrendszere - Adatszolgáltatás havi rendszerességgel - Köztartozások figyelése - Nemzetgazdasági elszámolások adatszolgáltató az APEH - Elkülönített Állami Pénzalapok - SZJA és az átengedett adók elszámolását a Kincstár végzi - Nettó finanszírozás

24.A közbeszerzési rendszer célja, intézményi keretei közbeszerzések Tanácsa. Közbeszerzési Döntőbizottság A közbeszerzési szabályzat, és közbeszerzési tervkészítési kötelezettség, céljuk, tartalmuk. Közbeszerzési eljárások, folyamatok, szereplők, jogi, műszaki pénzügyi követelmények. A központosított közbeszerzés, és a helyben központosított közbeszerzés jellemzői, sajátosságai. A közpénzek ésszerű felhasználása, széleskörű ellenőrizhetősége, továbbá a verseny tisztasága, valamint a hazai uniós jogharmonizáció volt a cél a törvény létrehozásával. A Közbeszerzésekről szóló 2003évi CXXIX törvényt 2003.dec28-án hirdették ki, azonban a hatálybalépése 2004 május 1 Alapelvei: - az ajánlattevő és az ajánlatkérő oldaláról a verseny tisztaságának megőrzése - átláthatósági megállapodás megkötésének lehetősége - az ajánlattevők számára esélyegyenlőséget, és egyenlő bánásmódot

kell biztosítani az ajánlatkérőnek - EU és Magyarország kapcsolata - Fontos a környezetvédelmi szempontok betartása Intézményi keretei: -az ajánlattevő lehet: >jogi személy, természetes személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, egyéni cég, jogképes szervezet, külföldi székhelyű vállalkozás. - központi költségvetési szerv - önkormányzati költségvetési szerv -ajánlatkérő /minisztériumok, KSZK, Országgyűlés, közalapítványok, helyi önkormányzatok, Állam, / -hivatalos közbeszerzési tanácsadó A közbeszerzések Tanácsa ( 374.§-tól) -jogállása: A törvényben meghatározott célok érvényesülésének biztosítása érdekében működik, az Országgyűlésnek van alárendelve. A tanács az országgyűlés felügyelete alá tartozó önállóan gazdálkodó központi költségvetési szerv. Székhelye-Budapest Költségvetési keretei az Országgyűlés nélkül nem módosítható! Jogállását tekintve –

kizárólag az Országgyűlésnek alárendelten működik. 19 tagját egyenlő arányban  ajánlattevői oldal  ajánlatkérői oldal  egyes közérdekű célok érvényesítésére hivatott szervek képviselői alkotják. - Legfőbb ügyész - Gazdasági Versenyhivatal elnöke -EU-s forrásokért felelős miniszter -Környezetvédelemért felelős miniszter - Igazságügyért felelős miniszter A tanács elnökét a tagok 5, alelnökét 2 éves időtartamra választják. Az elnök főállásban, /KTV- szerinti, államtitkári besorolás/- a többi tag nem áll munkaviszonyban, -javadalmazásban sem részesülnek. Vagyonnyilatkozat tételi kötelezettsége van, és Országgyűlési képviselő nem lehet! A Tanács hatáskörét a Kbt.379 par1 bekezd határozza meg Feladatát , a döntések előkészítését a titkárság végzi a főtitkár vezetésével, aki szakállamtitkári jogállású. A titkárság alkalmazottai köztisztviselők A Tanács évente beszámol az

Országgyűlésnek, a beszámolót az ÁSZ ellenőrzi. Ajánlatkérők érdekeit képviselik: - MEH miniszter által kijelölt személy - Társadalombiztosítás igazgatás szervei felügyeletét ellátó személy által kijelölt személy - Helyi önkormányzatok országos szövetségei által együttesen kijelölt személy - Építésügyért felelős miniszter által kijelölt személy - Kamarák, MTA együttesen két személy, melyből az egyiknek a közszolgáltató ajánlatkérők érdekeit kell képviselnie. - Tanács elnöke A Tanács főbb feladatai: >a törvény céljának megőrzése >a jogszabályozási változások kezdeményezése >honlap megszerkesztése, gondozása, >megállapítja a Döntőbizottság létszámát >nyilvántartás vezetése a közbeszerzésekről >megkötött szerződések figyelemmel kísérése >éves beszámolót, költségvetési javaslatot, és statisztikákat készít > közreműködés a közbesz. Politika alakításában

> közbesz. Eljárásokat támogató, segítő funkciók >a hirdetmények megjelentetése, ellenőrzése > ellenőrzés, jogorvoslat, >névjegyzékek vezetése >nemzetközi kapcsolatok A közbeszerzési Döntőbizottság jogállása, feladatai: A közbesz. Törvény értelmében a Döntőbizottság a Közb Tanács mellett működő, független , országos hatáskörrel rendelkező szerv. A jogszabály rögzíti , a Döntőbizottság csak a törvénynek van alárendelve, feladatuk jogorvoslatok intézése. A Tanács költségvetéséből kell a hatékony működést megoldani. Elnökét és elnökhelyettesét 2/3-os szavazattal,5 évre választják a Tanács tagjai. Újraválaszthatóak Az elnöknek szakállamtitkári, elnökhelyettesnek – főosztályvezetői besorolás –KTV szerint. A döntő biztosok feladatukat köztisztviselőként, állandó jelleggel, hivatásszerűen végzik. A döntőbizottsági eljárás célja: > gyorsan ,hatékonyan fellépni –

lehetőleg a szerződés megkötése előtt- a jogsértőkkel szemben . A döntőbizottság határozata ellen felülvizsgálat terjeszthető elő, elbírálására a bíróság rendelkezik hatáskörrel. Közbeszerzési szabályzat: - valamennyi ajánlatkérő köteles közbesz. Szabályzatot készíteni, ami az alábbi tartalmi elemeket kell, hogy tartalmazza. 1. az eljárások előkészítésének, lefolytatásának, belső ellenőrzésének felelősségi rendje. 2. az ajánlatkérő nevében eljáró ,illaz eljárásba bevont személyek, szervezetek felelősségi köre. 3. a közbesz Eljárás dokumentálásának rendje 4. a közbesz Eljárás során hozott döntésekért felelős személyek, ill testület meghatározása. Ha az ajánlatkérő nem rendelkezik a fentieknek megfelelő szabályzattal, az eljárás megkezdése előtt meg kell alkotnia. Közbeszerzési terv: A törvényi rendelkezés szerint az adott évre tervezett közb.-ről kell tervet készíteni. A terv nem vonja

maga után / tehát nem kötelező/ az abban megadott közb.eljárás lefolytatása A tervet a költségvetési év elején, lehetőleg ápr. 15-ig köteles készíteni A tervet legalább 5 évig meg kell őrizni. A közbeszerzési terv nyilvános, amit az ajánlatkérő köteles azt a közbeszerzési Tanács, ill. az illetékes ellenőrző szerv részére megküldeni Az ajánlatkérő olyan eljárást is megindíthat, ami nem szerepel a tervben. Közbeszerzési eljárás-fajták: >nyílt >meghívásos > tárgyalásos eljárás, ---csak ha a törvény engedi >versenypárbeszéd, ------ha a törvény megengedi Az ajánlatkérő a nyílt és a meghívásos közül szabadon választhat , míg tárgyalásos és versenypárbeszéd lefolytatására csak abban az esetben jogosult, ha ennek a törvényben meghatározott feltételei fennállnak. Valamennyi ajánlatkérő köteles minden egyes közbeszerzési eljárását teljes terjedelmében írásban dokumentálni. Az

eljárás megindítása előtt vizsgálni kell: -a beszerzésre a pénzügyi fedezet rendelkezésre áll-e? Nyílt eljárás: 48.§ ajánlati felhívással indul, amit az ajánlatkérő hirdetmény útján köteles közzétenni. Az ajánlati felhívás jellemzői, szabályai: -a felhívásra megszabott minta van - magyar nyelven kell közzétenni -az esélyegyenlőségnek benne kell lenni a felhívásban -tárgy, mennyiség-fontos -részajánlat tételi lehetőség is van – -engedélyezhető-e többváltozatú, alternatív ajánlat -közös ajánlattételi lehetőség -feltételek, jogszabályi hivatkozások -eredményhirdetési, szerződéskötési időpont -szerződési biztosítékok –ezt konkrétan előkell írni-pl. bankgarancia Dokumentáció készítési kötelezettség - ennek része a szerződés tervezet is -hozzájárulások, nyilatkozatok - közölni kell az ajánlattevővel hogyan, és mennyiért jut hozzá a dokumentációhoz - magyar nyelven - az ajánlatkérő

kérhet kiegészítő tájékoztatást - a bírálati szempontoknak a kiírásban szerepelni kell, valamint a műszaki leírásnak, és az esetleges kizáró okoknak. Ajánlat - ajánlattételi határidő és ajánlati kötöttség - tartalmi és formai követelmények - ajánlatok benyújtása és felbontása - ajánlatok elbírálása –Bíráló bizottság - az ajánlatok elbírálásának eredményéről tájékoztatást kell adni, írásban is lehet - vitarendezés - szerződéskötési folyamat Meghívásos, és a versenypárbeszéd 1. hirdetés közzétételével induló tárgyalásos eljárás, Első- részvételi szakasz – nem lehet sem kérni, sem adni ajánlatot Ebben a szakaszban az ajánlatkérő a jelentkező szerződés teljesítésére való alkalmasságot vizsgálja -és döntFolyamat indulása: részvételi felhívás, amit hirdetmény útján kell közzétenni részvételi felhívás tartalma kiegészítő tájékoztatást lehet kérni részvételi

dokumentáció, ismertető részvételi határidők részvételi jelentkezések benyújtása felbontása bírálat, hiánypótlás eredménytelen-ha képtelen a teljesítésre tájékoztatás, eredményhirdetés 2. második -ajánlattételi szakasz- és ajánlati felhívás meghívásos eljárás, vagy versenypárbeszéd, vagy tárgyalásos eljárás lehet. Közbeszerzési szabályok: -belső szabályzat- ami általános, de vonatkozhat egyetlen eljárásra is - szabályozni kellaz előkészítést, a döntést, a felelős személyt, a végrehajtást, a feladat,felelősségi hatásköröket, a FEUVE rendszert, a belső ellenőrzést, információs rendszert, alkalmazott bizonylati rendet. Helyben központosított közbeszerzés (2007/26) A 2006.évi CXXXV Törvény módosította a 2003CXXIX törvényt számos tekintetben. Ennek értelmében lehetőség van arra, hogy a helyi önkormányzatok irányítása alatt álló költségvetési szervek közbeszerzéseiket helyben,

központosított eljárás keretében folytassák le. A törvényi megfogalmazás szerint a helyi önkormányzat az általa irányított szervezetek közbeszerzéseit jogosult összevonni, helyben központosítva lefolytatni. A jogalkotó a fenti eljárásokra is a kbt. szabályait rendeli alkalmazni, tehát ezen szabályoktól az önkormányzati rendeletek sem térhetnek el. Ennek rögzítése az EU-hoz való csatlakozás miatt vált szükségessé, közösségi jogi követelmény miatt. Központosított közbeszerzés 168/2004.(V25)Korm Rendelet Központi közbeszerzési rendszer =KKR A KKR keretén belül a központi beszerző szervezet =KSZF . A rendeletben foglaltak szerint, az állami normatívák figyelembe vételével ellátja a rendszer működésével kapcsolatos feladatokat, valamint lebonyolítja a beszerzéseket. A KKR alkalmazására kötelezettek: -minisztériumok - közp. Költségvetésben önálló fejezettel rendelkező orsz Hatáskörű szervek -

társadalombiztosítási költségvetési szervek - más fejezeti jogosítványokkal felhatalmazott szervek és személyek - valamint az irányításuk alá tartozó költségvetési szervek – kivéveI-VIII fejezethez tartozó szervezetek, nemzetbiztonsági szolgálatok, Külügymin. Irányítása alá tartozó külképviseletek, valamint az Egbizt alapból finanszírozott szervezetek. A KKR-hez csatlakozhat bármely, a Kbt. szerint ajánlatkérőnek minősülő szervezet. A KSZF a rendelet alapján a kiemelt termékkörök tekintetében köteles központosított közbeszerzéseket megvalósítani. -komm. eszközök, szolgáltatások -információtechnológiai rendszerek -irodatechnikai berendezések -irodabútorok - papíripari termékek -gépjárművek -gépjármű-üzemanyagok -egészségügyi termékek -utazásszervezések. A KKR-ben való részvételre kötelezett szervezetek minden, az állami normatíva által meghatározott beszerzésük tekintetében a KKR külön szabályai

szerint kötelesek eljárni. A központosított közbesz. folyamat lehet: 1. keretszerződéses 2. keret megállapodásos A keretszerződés esetén – a KSZF egy ajánlattevővel köt szerződést az összesített intézményi igények szerint. Ez lehet -nyílt, meghívásos, tárgyalásos, vagy versenypárbeszéd. A keret megállapodás első szakaszában a KSZF az összesített intézményi igények szerint eljárást indít, amelynek első szakaszában nyílt, meghívásos, vagy tárgyalásos alkalmazható. A második szakaszban a keret megállapodásban részes ajánlattevőkkel a KSZF folytatja az eljárást. A KSZF a keretmegáll Alapján keretszerződést köt. A KSZF a KKR-ben ellátott , az egyedi intézmények részére végzett szolgáltatás fejében közp.közbeszerzési díj szedésére jogosult, ami a beszerzés áfa nélküli értékének max. 2%-a A díjat vagy a KSZF-nek, vagy a szállítói számlában kiszámlázza, és a beszerző szervezet utólagosan

számol el a KSZF felé. Pénzügy 26.tétel 1. A közoktatás=Társadalmi szlogen: életen át tartó folyamat Céja: A közoktatáson résztvevők egyéni fejlődését biztosítja Megadja és fejleszti az egyének számára a társadalmi-gazdasági életbe történő bekapcsolódás lehetőségét. Tárgya: Megvalósítja az Alkotmányban rögzített alapvető jogát az egyénnek,(a művelődéshez és tanuláshoz, mégpedig az egyenlő esély elvén) a közoktatási törvény (mely az Alkotmányban rögzített jogok állami szerepének kifejtése) által szabályozott módon: • az ingyenes és kötelező általános iskolai oktatáson keresztül, a tankötelezettség korhatárának rögzítésével, kötelező volta miatt a tandíj mentességével • Mindenki számára hozzáférhetővé teszi a közép és felsőfokú végzettséget. 1.1 Általános és középfokú oktatás Megvalósulás szervezeti keretei, megszervezése: A legszűkebb értelemben, az állam és

az önkormányzat (települési, azaz község, város, kerület, vagy térségi azaz megyei városi) által fenntartott intézményekben, az óvodai-iskolai nevelés, oktatás, kollégiumi ellátás, pedagógiai szakszolgálatok és az ezekkel összefüggő szolgáltatási, igazgatási tevékenységek együttese. Minden más koordináló szerepkörrel rendelkezik csak (nem önkormányzat) Az oktatási szakterület jellemzői - tankötelezttség a 98’-tól belépőkre vonatkozóan 18 éves korig tart általános és középiskolánál tandíjmentesség az élethosszig tartó tanulás lehetősége biztosított feladatrendszere egyre bővül:óvodában készségfejlesztés, alapfokú művészeti oktatás,középiskolában felsőfokú akkreditál képzések beengedése A szakterület irányítása,: OM irányítja,igazgatás, szabályozás, fejlesztés közvetett eszközeivel, a közoktatási törvényen keresztül, területi irányítását a megyék és az OKÉV (Országos

Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont regionális szerveződése) végzi. Helyi önkormányzatok a közoktatási feladat ellátói,kötelezettek a közoktatási intézmények fenntartására, finanszírozására, megadják az intézményi jogosultságot (szakmai, pénzügyi) fenntartói jóváhagyással. 1 Feladatellátási paraméterek: – – – Szakmai:A közoktatási törvény által szabályozottak:órakeretek,időkeretek, egyéni foglalkozások,csoportok átlaglétszáma,foglalkozások köre, pedagógusok szakképzési követelményei,minimum tárgyi feltételek,szakmai célok, kiemelt területek. ÖTV: a közoktatás kötelező feladatellátása OGY:költségvetési normák, mutatók alapján Közoktatás történelmi áttekintése: Rendszerváltáskor:szélekörű autonómia 1985.merev tantervi szabályozás lazulása 1996.Közoktatási törvény módosítása:Minimális elvárások megfogalmazása a Nemzeti alaptantervben 1999.Módosatás a tapasztalatok

alapján 2001/2002 kerettanterv, tiszavirág életű volt. Közoktatás finanszírozása: – GDP 5,8%-áról 4%-ára esett vissza.(2002ben a kv10,7%-a volt) – normatív hozzájárulások és szakmai támogatásokon keresztül – A gyakorló iskolák finanszírozása differenciált (pedagógus képzés) – 2003.-tól a nonprofit szervezeteket is megilleti a normatív hozzájárulások 30%-a – Az egyházak által fenntartott iskoláknak fokozott finanszírozási problémái vannak 1.2 Felsőoktatás Történeti áttekintés • 1920-as évek Klebelsberg Kunó minisztersége idején fellendülés , vidéki és trianoni határok miatti aránytalanságok megoldatlanok. A gazdasági világválság után műszaki és Felsőoktatás fejlesztés megvalósítása • 1970-ig nagyarányú mennyiségi fejlesztés történt, közben hullámvölgyek pl. 1954,1960,1970. 1960-tól beindulnak a főiskolai képzések • 1975-től a nappali hallgatók létszáma gazdasági okok miatt alacsony

szinten stagnált Magyarországon Európában az utolsó helyen volt a hallgatói létszám A hallgatói létszámon belül viszont a pedagógus képzés nőtt, viszont alacsony a humán és természettudományi végzettségűek száma. Az intézmények széttagoltsága a jellemző, a finanszírozási források szűkössége miatt a kutatási tevékenység csökken az egyetemeken. • Infrastruktúra bővült • Oktatói létszám meghaladta a hallgatóit, ezért alacsony oktatói bérek alakultak ki, a fejlesztés korlátozottan valósult meg, ami reálérték-csökkenéshez vezetett, a GDP csökkenő tendenciája valósul meg 2 • • 1990-es évektől a felsőoktatás problémáinak megoldása előtérbe kerül, Magyar Felsőoktatás 2000-ig dokumentumában megfogalmazódik, fejlesztési elvek szükségesek, megvalósításához Világbanki szerződést, hitelszerződést kötöttek. Ennek eredményei:Hallgatói létszám stabilizálása (esti-levelező

leépítése),szakspecializáció,képzési idő rövidítése,hallgató-oktató arány javítása,intézményi integráció fejlődése. A felsőoktatás finanszírozásának javítására bevezetésre kerül a tandíj és a tandíjhitel. 1997. évtől nem bázis szemléletben normatívák, autonómia, funkciók szerinti finanszírozást vezetik be, ekkor alakult ki a jelenlegi tervezési rend Makró mező hatékonysága: A munkaerő újratermelése, életminőség, szakemberszükséglet megteremtése valósul meg Mikro mező hatékonysága: Az oktatás- és működés szervezéssel és gazdálkodással kapcsolatos költség és eredménytényezők vizsgálta: a képzés lépcsőzetessége,az elérni kívánt felkészültség megszervezése, a belső szervezet kihasználásának vizsgálata A gazdaságosság a közoktatás területén nem az egyetlen cél, itt figyelembe kell venni a szakmai teljesítményt is. A minőségi eredményesség inkább gazdasági modelleken érzékelhető

(pl. hallgatói létszám növelés, hosszabb képzési idő megkönnyíti a társadalmi feszültségek kezelését; specializáció segíti a tananyag koncentrációt; a magasabb oktatói létszám növeli a kutatói kapacitást) Egyéni hasznosság: egyedi és családi terhelhetőség korlátai mellett lehetővé teszi az egyén presztizsének megteremtését, életminőségének javulását. A hatékonyság kategóriájának értelmezésének politika-gazdaság jelentősége van. Az emberi tőke és fogyasztáselmélet oktatás megtérülési rátáinak számítása kapcsolatos feltételezése az oktatás és a gazdasági növekedés között feltételez egy termelési függvényt, amiben az Input anyagi jellegű, az output emberi tőkében bekövetkezett változás. Az oktatás jelent beruházást jelent fogyasztást is egyszerre. Az oktatás bővülés nagyobb részesedést jelent a munkaerőpiacon, aminek egyedi és társadalmi haszna van. Az oktatásnak rostáló, szűrő szerep

van azáltal, hogy a magasabb végzettségű, képzettségű munkaerő kiválasztására törekszik a munkáltató, mert számára ez a legfőbb információ. Egyénnél a képzés haszna a Jövőbeni anyagi javak megszerzésében jelentkezik, az oktatóknak is van egyéni hasznuk. Az oktatás társadalmi haszna megvalósul az adózással,a hatékonyabban működő gazdasággal,jobb állampolgárok által, csökken az emberek közötti egyenlőtlenség, segíti a tehetségek kiválasztását, keresletet támasztanak egyes termékek iránt,csökkentőleg hat a munkanélküliségre, a lakosság 3 egészségi állapotát pozitívan változtatja, ami az egészségügyi kiadások csökkenését is eredményezi,az oktatás társadalmi méretű növelésének pozitív velejárója a bűnözés csökkenés. Generációs összefüggések: • • A mindenkori gazdaságpolitika kereteket ad az oktatásnak a finanszírozási és az elvonási rendszereken keresztül. Az új előírások

felmenő rendszerben vezethetők be 4 2. Egészségügy gazdaságtan Speciális ágazat, elkülönül a közgazdaságtantól, mert elsőrendű közügyet lát el, agyógyítást és a betegségmegelőzést ,köztük összhang kell megvalósuljon. A betegség egzisztenciális kockázatot jelent az egyénnek é a családoknak, az egészségügy feladatának ellátása állami beavatkozáson keresztül valósul meg, ez a kötelező biztosítási rendszer. Az egészségügy feladat finanszírozásának előmozdítására bevezetett piaci módszerek kudarcot vallottak. A fennálló viszonyok országonként eltérőek 2.1 Magyar egészségügy változásai -1800 évek végén a nyugat európai országokéhoz hasonló vegyes egészségügyi rendszer volt -1949 után mindenkire kiterjedő társadalombiztosítás, államosított egészségügyi szolgáltatás. A társadalombiztosítás a központi költségvetés egy fejezete volt -1972-től egészségügyi ellátás adóból és állami

bevételből finanszírozott állami-tanácsi feladattá vált -A gyógyszer kereskedelem állami, tanácsi vállalati feladat -Gyógyítás-megelőzés költségvetési szervi feladat -Magyarország gyógyító-megelőző szolgáltatásának finanszírozását visszaigazolták a pénzbeli ellátásokat nyújtó társadalombiztosításba -1992-től a nyugdíj és az egészségügy különvált önkormányzati, majd kormányirányítás alá került -Ellátási oldalról: önkormányzati tulajdon, a bevétel döntő része a társadalombiztosítástól, a fenntartói hatáskörök csökkentek -A tulajdonosok vezetői jogai:Munkáltatói jogkörök, beruházási folyamatok -Megindult a szolgáltatói privatizáció pl. patikák, amire még nem terjedt ki a privatizáció:a járó-beteg szakellátás. -Üzleti biztosítás még nem alakult ki, az ellátás alapja az állampolgárság -Hiányos irányítási eszköztár -Jelentős a forráshiány 2.2Átmenti gazdaságú országok

társadalombiztosítási rendszerei:(1990-es évek) Cseh: versenyző non-profit társadalombiztosítási rendszer Lengyelország: regionális hatókörű, területi elvű non-profit egészségügyi rendszer 2.3 Az állami szerepvállalás mint forrás biztosítása az egészségügyi ágazatban • Szponzorálás • Eseti támogatás • Üzleti biztosítóknak adókedvezmény • Jövedelmek kiegyenlítése, például segély, közgyógyellátás • Szolgáltatás vásárlás pl. menekültek gyógykezelése • Közegészségügyi feladat közfeladatként történő ellátása ÁNTSZ • Egyes gyógyító szolgáltatások közfeladatként (sürgősségi betegellátás) 5 • Társadalombiztosítás kialakítása és fenntartása • Állampolgári egészségügyi ellátás bevezetése • 2.4További állami szerep: Eszköz-jövedelem átcsoportosítás 2.5Az egészségügy állapota – társadalomra gyakorolt hatása A jólét növekedése, a gazdasági fejlettség minél

magasabb szintje a lakosság egészségi állapotának javuló tendenciájával jár. A javuló életmód, életstílus az egészségügyi feladatok alacsonyabb finanszírozási igényével jár, megelőzés előtérbe kerül a gyógyítással szemben. A környezeti tényezők erősen hatnak a lakosság egészségi állapotára, ez visszahat a finanszírozási rendszer forrásigényére. 2.6Pénzügyek 2.61Kórházak finanszírozási módjai: – Globális költségvetésen alapul Egyösszegben megállapított térítés, fizetés előre történik. – Fejkvótán alapul:Az ellátott népesség alapján valamely szolgáltatáscsomag költségének megtérítése – Esetbázisú finanszírozás (HBCs): prospektív térítés, amely egy meghatározott diagnózissal vagy eljárással kapcsolatos valamennyi szolgáltatásra, vizsgálatra és kezelésre kiterjed. Az eseteket a költségigényességük alapján homogén és orvosszakmailag is elfogadható csoportokba sorolják 2.62

Orvosok javadalmazása: – Tételes elszámolás, beteg vagy biztosító által Problémák fellépése:Túlkezelés, keresletgerjesztés – Fejlesztés finanszírozás:Pl. házi orvos,rendelkezésre állás,költség áthárítás pl beutalások – Munkabér 2.63Szerződéskötés lehetséges fajtái: o Tömbszerződés valamely szolgáltatásra egy adott lakosságra o Költség-volumen szerződés ellátás-vásárló határozza meg a kívánt eljárások számát és egy meghatározott összeget fizet (pl. csípőprotézisek, sérvműtétek) o Ezer-költség szerződés . 6 3.Tudományos kutatás 3.1Bevezetés:Rendkívül összetett, de mégis rendszert alkot 3.2Fogalma • Új eljárás • Új ismeretanyag : emberről, természetről, társadalomról • Végeredmény ügye : a nem is eredmény 3.3Csoportosítás: Alapkutatás nem kötődnek társadalmi, gazdasági célokhoz, jelenlegi kormányzati ellátás Alkalmazott:önálló kutatóintézetekben,felsőoktatásban,

egyéb kutatóhelyeken, vállalkozásokban, nonprofit szervezetekben • • • Nincs éles határvonal Nem lépi át az alapkutatás határát Általános alapkutatás eredményeinek továbbfejlesztése Háttértevékenységek: konferencia, utánpótlás,rutin jellegű szolgáltatás 3.4Hatékonyság mérése Közvetlenül és rövid távon a K+F kezdeti szakaszában igen nehezen kezelhető,vésőben már mérhető, de mérőszám rendszere nem egységes. 3.5Ellátandó állami funkciók csak a finanszírozás oldaláról értelmezhetők Jelenleg nincs tudomány-politika, nincsenek célok, meghatározása folyamatban van. Az állam Jogszabályok, általános gazdasági szabályok kidolgozása révén, a K+F-ért felelős miniszter (OM, GKM, PMMTA viták) kijelölésével látja el feladatát, melyek: • Stratégiai elképzelések • Döntés előkészítés K+F keretek elosztása • Teljesítményarányos számonkérés • Költségvetés, zárszámadás • Pályázatkiírás

• Szabályozás • Kutatóhelyek körének figyelemmel kísérése • Tudományos műhelyek, iskolák létrehozása (pl. Szentágothai, Szetgyörgyi A stb) • Tudományos minősítés, fokozatok • Tudományos minősítés, fokozatok • Tudományos utánpótlás • Eredmények értékelése : közvetlen, vagy közvetett tudományos hatás 3.6 A finanszírozás fő vonásai:Társadalmi igény a kutatás,infrastruktúra igény van, az állam kockázatot kell vállaljon,adófizetők pénzének bevonása, az alapkutatás esetében az állami beavatkozás szűkebb körű 7 • Alapkutatás esetében:A tudományos szféra az adott állapotában mit képes, mit hajlandó átvállalni az államtól, a kockázatviselés optimalizálására törekvés,a feladat finanszírozható keretek között tartása, ütemezésének, tartalmának koordinálása • Kísérleti fejlesztésnél a kockázatviselés megosztása, a társadalmi közösség miatt pl. adómentesség, ösztönzés,

beruházás, SZJA 50 E Ft. Jelenleg ez csökkenő mértékű 3.7 Történeti áttekintés -Előzés politikája (1949-1968) tervgazdaság, volumen -Modernizáció politikája (1969-1977) új tudományok (pl. biológia, számítástechnika hazai bázisa) elismerik a Filozófiát, Szociológiát (tudósok száműzetése) -Arányos fejlesztés politikája (1978-1981) gazdasági mechanizmus utáni válsághelyzet, kutatási bázisok fejlesztése megállt, létszámkorlátozás (kutatói + budapesti agglomeráció) termelőszektor igényeihez kellett alkalmazkodni -Financiális technikák politikája (1982-1989) „grant” rendszer (ösztöndíj, pályázható), új alapok OTKA, KMÜFA felerősítés, nemzetközi tudáspiac, agyelszívás, 1987-től fokozatosan megszűnik a KMÜFA képzés, GDP 2% alá csökken a K+F ráfordítás -Túlélés politikája (1990-1994) drámai fordulat a rendszerváltással, vállalati privatizációk károkozása -„tűzoltás” politikája (1995-1998)

GDP 0,67%, privatizáció 1997. évben a K+F 1,5% politikája (1998. évtől) 2002 évben jelentős fellendülés, kutató bér, 2003 évben fellendülés, utána mélyrepülés Fejlett országokban a K+F-t növelték, más arányok vannak az állam és a vállalkozás között. A jelenlegi helyzet jellemzése, negatívumai: Nincs egységes szabályozás, egyetemeknél bázis, máshol normatív • • • • • • • • Kjt. Forrás nélküli emelése „garantált problémája”évek, vagy elért tudományos eredmény alapján Kötelező pályázat Eszközök avultsága Innovációs Alap – OTKA Szabadalmak hiánya, mert a fenntartás költségeit nem tudják vállalni Érdekeltségi rendszer nincs külön Maradványtartalékolás, maradvány elszámolás „alapellátási álom”, az Akadémia most dolgozza ki 8 4. Kultúra„Szlogen”: az oktatási és kulturális ágazatba való mindennemű befektetés a későbbiekben kamatostul megtérül. 4.1Bevezetés A Magyar

Köztársaságban az állampolgárok számára az Alkotmány biztosítja a művelődéshez való jogot.A kultúra és a művészet széles skálájú, kapcsolatrendszerük különböző, gazdálkodási szabályok eltérőek. 4.2Főbb szakmai területek • Közművelődési intézményhálózat • Közművelődési intézmények Könyvtárak, levéltárak nagyon fontos fogalmi kategóriák, ing. társ Alapfeltétele, mindenki számára elérhető jogok, legfelső csúcs OSZK, vannak helyi szintek is Múzeumok :Új szakmai törvénye az új státusztörvény, a kulturális javak tudományosan rendezett gyűjteményeiből álló intézmény miniszteri engedéllyel bárki alapíthat , állami támogatás csak központi nyilvántartáshoz köthető • Múzeumok típusai:Országos múzeum,Országos szakmúzeum,Megyei múzeum,területi múzeum,tematikus múzeum,közérdekű múzeum, Művészeti kör: Előadói ágak,színház,zene,tánc Vizuális

ágak:Képző,Ipar,Fotó,Népművészet,Film,Épített örökség(ehhez tartozó hatósági ügyei) Irodalom Színház: döntően önkormányzati fenntartásban 4.3Hatékonyság: Közvetlenül az egyes tevékenységek elemzésénél nem definiálható Céljuk:Felfrissülés: szellemi, testi sikerélmény, új mű, pozitív élmény, hatékony további munka. Hatékonyságot a művészi képességek felszínre hozásánál lehet keresni alkotói szabadság a demokrácia növekedésével nő, diktatúra esetben csökken a diktatúra érvényesülésének megfelelően. A hatékonyságot nem lehet közgazdasági kategóriaként kezelni. 4.4Szervezeti formák és szintek: a közművelődés helyszínei (pl művelődési ház, könyvtár stb) szerint sokféle 9 Funkciók szerinti csoportosítás: Legfelső szint - miniszter • Szakmai irányelv, állásfoglalás • Közművelődésben dolgozók szakképesítésének meghatározása • Véleményezési jog a helyi közművelődési

intézmények létesítésénél, átszervezésénél • Statisztikai adatszolgáltatás kötelező meghatározása • Ellenőrzés Középszint: Megyei Művelődési Központ néven létrehozott, közművelődési szakmai tanácsadás és szolgálat Helyi szint (önkormányzat),kötelező feladatok: • • • Helyi közművelési feladat támogatása Rendeletben feladat, keretek Programok:Oktatás,szakkör,Népfőiskolák,hagyományok,más kultúrák,ismeretszerző,szabadidő 4.5Ellátandó állami funkciók:Finanszírozás, szabályozás területén vannak, szerepe – nem arányos a kulturális életben és a hozzákapcsolódó támogatásban. Szabályozási szisztémák eltérőek voltak a tervgazdasági rendszerben,piacgazdasági körülmények között. A kultúra állami finanszírozásának jelenlegi rendszere a rendszerváltás után alakult ki: - Többlépcsős - Piacosítás jegyeit viseli magán - Központi vagy önkormányzati - Feladatfinanszírozás (pályázat) -

Szakmai irányítási vagyonrészek (pl. közalapítvány) - Közhasznú szervezetek - Állami finanszírozás korlátozásával lehet a tevékenységet is korlátozni - Mecenatúra (pl. adók) 4.6Gazdálkodásjellemzői: Kereslet-kínálat viszonya Nincs befektető Kultúra területén megtermelt profit kiáramlik pl. idegenforgalom Állami jelenlét nem mindig átgondolt 4.7Állam szerepe:Mit akar működtetni meghatározza afeladatorientáltságot,milyen módszerekkelközvetlen-közvetett, rangsort állít fel a kultúra támogatási irányainál,ezután lehet a támogatást differenciálni, ütemezni: - Alapellátás - Kiemelt kultúrpolitikai célok - Nemzeti kulturális örökség gazdagítása - Eredeti mű megismertetése - Művészeti képzés - Művészeti nevelés 10 4.8 Finanszírozás módjai és romlása - Intézményrendszer - Címzett támogatás (pl. Nemzeti Színház) (nem önkormányzati) - Pályázat - Mecenatúra - Közvetett támogatás - Nem állami források

befogadása - Vegyes a finanszírozási helyzet. Pénzügyi mutatók fokozatos romlása - Rendszerváltás utáni tendenciák Működőképesség határa EU miatti sokszínűség Nemzeti Kulturális Alap Formálódási szakasz 4.9 Történelmi áttekintés o 50-es évek:Létesítés,Déryné Színház o 60-as évek:„köznép nevelése”Munkásság, szocialista brigádok o 70-as évek:megtört a lendület o 80-as évek :Az ország demokratizálódása kikezdte a kultúrpolitikát o „3T” támogatott, megtűrt és tiltott kultúra 1989-ig 11 5. Agrárágazatok – Csak támogatás 5.1Agrártermelés szükségessége, exportorientáltság, nyitottság Törvényi garanciák, közmegegyezés, agrárfejlesztésről szóló törvény 1997. évi CXIV Törvény, Országgyűlés felé beszámolási kötelezettség, Agrárgazdasági Tanács 5.2Hatékonyság • Megfelelő színvonalon ellátták a feladatot • Szakigazgatási intézmények EU csatlakozás új feladat •

Földügyek, adatbázisok • Kedvezőtlen vélemények is vannak pl. versenyképesség, birtokrendszer 5.3A működés szabályozói • Az államháztartás és az államigazgatás szervei és funkciói - Pénzügyi szabályozásban a meghatározó szerep az Országgyűlésé Határozat az agrárpolitika középtávú tervéről Finanszírozás mindenkori mértéke a költségvetési törvényben GDP-vel arányos növekedés - Kormányrendeletek a támogatások feltételeiről - FVM meghatározó szerepe - Más tárcákkal való kapcsolat - Agrárpiac működési koncepció kialakítása - Egységes informatikai rendszer • Szakirányítás jogszabályi rendszere: Alaptörvény + végrehajtási szakmai törvények több részterület pl. erdőgazdálkodás, vadgazdálkodás + vhr. rendelet • Feladatellátás, finanszírozás: az Agrárágazat jellemzői GDP termelésből 3,9% + élelmiszeripar, így már 7%, alacsony jövedelmezőség, export-import alakulása, jelenleg

pozitív 350 millió Ft-tal • Intézményrendszer - Földművelésügyi hivatalok Ágazati szakigazgatási feladatok Elsőfokú hatósági jogkör A minisztérium agrárpolitikájának területi képviselete Hivatalok működtetik a falugazd. hálózatot Állategészségügy Állategészségügyi szolgálat + az Állatorvosi Kamara az igazgatási feladatokat Pl. járványveszély kül intézkedések Hatósági vizsgálatok Határállomásokon szűrések, karantén 12 - • Élelmiszer higiéniai kirendeltség vizsgálata Megyei közigazgatási struktúrához igazodik Vannak önkormányzati feladatok is pl. hatósági állatorvos, állati hulladék, jegyzői hatáskörök, veszettség elleni oltás - Növényegészségügy:háromszintű intézményrendszere van o Növény-egészségügyi és Talajvédelmi Szolgálat 19 intézmény o Növény-egészségügyi Központi Szolgálat o FVM:  Károsítók elleni védelem, megelőzés, károk enyhítése  Tiltások 

Fertőzés megállítása  bírságok  Élelmiszerellenőrzés  Cél a fogyasztók egészségének védelme  Közegészségügy és járványügyi szervek  Fogyasztóvédelmi feladatot ellátó szervezet  Állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomás  Feladatok sokfélék  Intézkedések Szőlészeti, borászati szakigazgatás  Irányítási, igazgatási, szervezési, hatósági feladatok  Hegyközségi szervezetek  Országos Borminősítő Intézet  Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet  Ellenőrzések  Borhamisítások Állami Erdészeti Szolgálat  Erdő-felügyelőség, erdőkerülés, erdőadattár, statisztikák  Más hatások vannak Vadászati felügyelőségek  Megyei földművelésügyi hivatalok belső szervezeti egységként működik  Ellenőrzés, engedély, szemle, megfigyelés  Szabálysértések, bírságok Halászati igazgatás:Halászati felügyelő • Földhivatalok ingatlan

nyilvántartás, táv, térképek • Kutatás, közművelődés, szakoktatás • • • •   Pl. erdészeti szakközépiskola – MF, kutatóintézet, Mezőgazdasági Múzeum Megyei földművelésügyi hivatalok belső szervezeti egységként működik 13 •  Ellenőrzés, engedély, szemle, megfigyelés  Szabálysértések, bírságok Agrárpénzügyi hatóságok Agrárintervenciós Központ 1998-tól, EU csatlakozásra való felkészülés lett a fő feladat  Támogatásokhoz igazolások, támogatási igények felülvizsgálata 4. Agrártámogatások – FVM fejezetben • Intézmény támogatás • Ágazati cél-előirányzat • Agrárvállalkozások Jelentős a saját bevétel, a hatósági jogkörrel összefüggő bevétel. 5. Jelenlegi finanszírozási rendszer elemei • Export, piacra jutó támogatás • Agrártermelési támogatások • Hitel támogatás • Agrár-versenyképesség • Agrár-versenyképesség fokozására intézmények

támogatás • Kedvezőtlen adottságú térségek jövedelem pótlása • Termőföld minőségének megőrzése, javítása • Agrár innováció, humán erőforrás • Szociális biztonság, társadalombiztosítási járulék utáni támogatás • Előcsatlakozási alapok + EMOGA Közös agrárpolitika és az egyes szervezetek bevételei nem.  14 6.Rendvédelem 6.1Rendvédelem fogalma:Biztonságpolitikai kifejezés kapcsolatos a belpolitikával,belső biztonság témakör • Közbiztonság • Menekült ügy • Kábítószer, terrorizmus elleni védekezés 6.2Hatékonyság • Fontos, hogy csak akkor érezzük, ha valahol „hiba” van • Objektív mérés szinte lehetetlen • Társadalmi kontroll • OGY illetékes bizottsága, illetve önkormányzatok előtti beszámolási kötelezettség ezek reálisak • Egységes, az egész ágazatra érvényes értékelési rendszer nem létezik • Ágazati értékelések – mutatók vannak 6.3Rendőrség értékelési

rendszere • Bűnözés kriminológiai és kriminalisztikai jellemző statisztikák alapján • Döntően mennyiségi adatok vannak • Rangsor nem megfelelő az egyes kapitányságok között • Nem épült ki mind a mai napig a vezetési infrastruktúrának az a része, amely a szervezet működtetéséhez szükséges információk gyűjtésével, feldolgozásával hatékonyan tudna foglalkozni • Rendőri szervezet centralizációja és akadály a hatékony mérésben • Társadalmi, politikai szempontból fontos lenne az értékelés közpénz felhasználás! 6.4Rendvédelem, mint közszolgáltatás • Létfeltétel • Közjavadalom védelme • Az állam és közbiztonságról szóló 1974. évi 17 számú törvény szerint ebbe a körbe a következő feladatok tartoznak: - Állam belső rendjének védelme - Bűnözés elleni harc - Közrend védelme - Közlekedés rendjének biztosítása - Igazgatás rendészet ellátása - Az államhatár őrzése - Országos

tűzvédelem - Politikai függetlenség, pártsemlegesség hivatásosak nem lehetnek tagjai pártoknak, politikai tevékenységet nem folytathatnak - Fizikai kényszer alkalmazásának lehetősége, szigorúan jogi keretek között - Erős hierarchia fegyelem, szigorúság - Foglalkoztatási jogviszony sajátosságai parancs - Rugalmatlan szervezet merev korlátok 15 - Nem állami formában való működés szűk keretek között lehetséges csak periférikus terület pl. őrzés védelem - Komplex infrastrukturális háttérre való törekvés orvos, iskola, képzés stb. - Titokvédelmi kötelezettség • Finanszírozás jellemzői - Költségvetési adat nyilvános, de már belső adatok nem Pl. nemzetbiztonság sajátos elszámolásai - Teljesen központi költségvetésből - Egyes szaktevékenységek - BV gazdasági társaságai, 12 vállalat, csődhelyzet - Költségvetési kompenzáció - Rendőrségnél elmozdulások voltak: o Lakossághoz közeli szolgáltatás

(pl. őrzés) o Megelőzés felé való eltolódás o Profil tisztítás pl. okmányirodák o Új bűnözési formák elleni védekezés o Vagyonvédelemnél profil tisztítás Határőrségnél feladatváltozás o Délszláv válság határvadász századok o Ausztria EU tagsága o EU tagság Schengen o NATO-ba való belépés hivatásos határőrizetre való áttérés o NATO béke fenntartó tevékenysége o Nyomozati jogkör, titkosszolgálati eszközök alkalmazásának lehetősége o Migráció, idegenrendészet Katasztrófavédelem o Jelentős átszervezés a tűzoltóságnál államiból önkormányzati o Ár- és belvízvédelem o Nukleáris baleset elhárítás o Műszaki mentések VPOP o o o o Új vámszabályok Jövedelem adó Kommandók Kábítószer BV-nél két ellentétes álláspont o o Középkori állapotok – fogvatartottak jogainak sérülése Bűnözési továbbképző központok tartja a társadalom a börtönt, ami drága és szükséges rossz 16

Polgári nemzetbiztonsági szolgálatok: OGY 1995. évtől megerősíti ennek a szervezetnek az önállóságát 6.5Történelmi áttekintés Szervezet • 80-as évek közepéig belügyi tárcához való tartozás • 1985-1995 polgári intézmények bővülése, átalakulások, minisztériumi változások Finanszírozásban • 1970-es évek előtt centralizáltság, túlzott részletezettségű szabályozás • 1970-től intézményi hatáskör erősítése, fejlesztések, központi beruházás • 1982-től pénzforgalmi elszámolás, bérgazdálkodás liberalizálása • 1991. kettős könyvvitel • 1990 dereguláció Áht., Ámrbelügyi jogaszabályok hatályon kívül helyezése Források • Központi költségvetés • Idegen erőforrás (segélyezési programok) • Kooperációból (pl. költségvetés) Pénzügyi helyzet Finanszírozási gondok vannak. • Felgyorsult feladatbővülés • Bűncselekmények számának növekedése • Elkövetési érték is nőtt

pl. gazdasági bűnözés • Katasztrófák • Politikai helyzet Jelenlegi finanszírozási rendszer • Tervezés - GDP %-ában - Feladatszemléletű tervezés is van pl. ruházatnál - Általános bázis alapú - Programtervezés pl. fegyverzet korszerűsítés - Normatív mutatók viszonylag ritkák, kivéve BV • Gazdálkodás szabályai - Különös szabályozás vhr-ekkel - Gazdasági jogkör, középirányítói jogkör pl. rendőrség, BV, katasztrófa - Általános szabályok is érvényesülnek - Erős a centralizáció a VPOP-nál és polgári nemzetbiztonságnál • Beszerzési rendszer - Egységesítés néha szükséges Többször van szükség a Kbt. Alóli mentesítésre Zárt szállítói piac Nagyobb szerephez jut a megbízhatóság 17 • Illetményrendszerek - Hivatásos Kötött létszámgazdálkodás 7.Honvédelmi ágazat Cél:Egy ország külső és belső biztonságának szavatolásaVédelmi kiadások: Egy ország védelmi képességének

létrehozott, ennek szintentartására, növelésére fordított kiadások összessége. – – szűkebb értelmezés honvédelem egyenlő HM Tágabb, szélesebb értelmezés rendőrség, polgári védelem, BV, tűzoltóság, polgári biztonsági szervek Honvédelem belső tartalma – Katonai kiadások – Igazgatás – Felsőoktatás – Egészségügy – Igazságszolgáltatás NATO Mértéke nem kielégítő az ország védelmének biztosításához: 2001. évben 305,1 milliárd 2006. évben 277,6 milliárd Hatékonyság nem azonos álláspontok Történeti áttekintés – – – Rendszerváltás előtt » Varsói Szerződés » Alapvetően támadó tevékenység » Szovjetuniótól való túlzott függőség » Nem garantálta az ország kellő biztonságát 1990-1993 » Átalakítás megkezdése » Túlméretezés megszüntetése » Cél a parlament által irányított és ellenőrzött fegyveres erővé való átalakulás 1994-1998 » Honvédelmi alapelvek » Új

alapokon való átalakítás folytatása » Finanszírozható mértékű csökkentés » NATO csatlakozásra alkalmazássá tétel 18 » – Korszerűtlen létszámszerkezetet át kellett alakítani sok hivatásos, kevés szerződéses 1995. június a Magyar Honvédség hosszú, valamint középtávú átalakításáról szóló 88/1995. (VII 6) OGY határozat » Ez volt az első nyilvános dokumentum, amelyben először rögzítették o Haderő jellegével o Haderő feladataival o és nagyságával kapcsolatos követelményeket Ez azt jelentette, hogy Magyarországon 1868 óta fennálló reguláris (sorozott) rendszerről a vegyes (önkéntes és sorozott) rendszerre való áttérést határozta meg. » A Kormány 1995. XII 7-én elfogadta a Magyar Honvédség 2005-ig szóló hosszú távú programját szerkezet, logisztika, haditechnika, korszerűsítés » Kialakult a HM új szerkezete » Módosult a hadsereg struktúrája » Létszámcsökkentés 100 ezer főről 61 500

főre » Alapvető cél volt a működőképesség fenntartása » Haditechnika fejlesztés Német haditechnikai segély elfogadása, orosz államadósság bekérése pl. 28 db MÍG 29-es vadászrepülő – 1998-2002 között » » » Mennyiségi és minőségi változás NATO csatlakozás Újabb program: I. ütem 2000-2003 o o o Haderő átalakítás Élet- és munkakörülmények javítása NATO interoperabilitás legalapvetőbb feltételeinek biztosítása o o o Hadrafoghatóság javítása A kiképzés korszerűsítése Képességalapú haderő kialakítása o Technikai modernizáció megkezdése II. ütem 2003-2006 III. ütem 2007-2008 – Új bérstruktúra » » » » HM + honvédvezérkar Polgári állomány jelentős csökkentése Üdülők Üzemeltetési feladatok 19 » Légierő fejlesztés A folyamat még nem zárult le! – Fennálló viszonyok és tendenciák:Áht 124 § helyett a 292/2009 Kr szabályoz! » Működés szabályozói o Lényegében az

általános szabályok szerint (pl. költségvetési szerkezeti rend, HSZT stb.) o De vannak sajátosságok is » Ellátottság, finanszírozás peremfeltételei Honvédelem feladat-, követelmény- és feltételrendszere o Védelmi kiadások nagyságrendjét meghatározó tényezők o Fenyegetettség érzés Világpolitikai helyzet Az ország védelmi stratégiai koncepciója A hadsereg nagysága, típusa, összetétele és felszereltsége (létszám)  Katonai szövetségek tagságából következő kiadások (pl. GDP %ában való kiadási szint előírása, közös infrastruktúra)  Az ország gazdasági adottságai Jogi szabályozás      Honvédelmi törvény megalkotása 1993. CX törvény 1994 I 1jétől új kiindulás  Fegyveres szervek hivatásos állományi tagjainak szolgálati viszonyának szabályai Magyarországon KTV az alap erre épült rá a HSZT  Különleges közszolgálati viszony  Jogi kockázat a hivatásos részéről 

Parancsnokság  Közeli ht. Nemzetbiztonsági követelménynek való megfelelés  Választásokon való indulás  Bizonyos járandóságokat magasabb szinten  Előmeneteli rendszernél akkor lehet előre lépni, ha a szakmai ismeret mellett a pszichikai és fizikai állapot is alkalmas o A honvédelmi kiadások fajtái (béke állapot) Ezen belül védelmi fejlesztésre, működésre  Közvetett védelmi kiadások HM tárcánál megjelenő kiadásokon felül az ország védelmének felkészítését szolgálják 20 Pl. hadiipar, katasztrófa helyzet, közigazgatás zavartalan működése, védett háborús vezetési pontok kiépítése, hadszintér előkészítés, mozgosítás, energia ellátás, közlekedés, elmaradt . o – Feladatok, szervezet, feltételek, hatékonyság Általános mérték » A GDP-hez való igazodás átlag 10% » Központi költségvetéshez 4-5% » Egy lakosra jutó honvédelmi kiadások – Kiadások alakulása » Legjobb év 1993 »

Nominál értéke növekedett, reál értéken szintentartása – Felhasználás-működés » 1988 felhasználás 34% » 1994 felhasználás 5% – Gazdálkodási sajátosságok alapvetően Áht. NATO felé vállalt kötelezettség: – Kötelezettség, hogy a GDP arányát évente 0,1%-kal kell emelni Bevételek be kell fizetni, de lehetőség van támogatási szerződések, segélyek átvett pénzek felhasználására,ezek nem jelentősek Tervezési normák – - Sorállomány megszűntetése után csökken a köre. - De még így is jelentős. - Élelmezésnél csak 14 norma van. - Ruházat stb. Gazdálkodási sajátosság:Központi és intézményi gazdálkodás van. Központi irányítás. » Létszám és illetmény » Haditechnika fejlődése, beszerzések » Ingatlan üzemletetés » Haditechnikai eszközök rendszerbe állítás, kivonás, selejtezés » Beszerzés hadfelszerelésnél » Közbeszerzés » Kincstári vagyon » Környezet és természetvédelem

Felsőszint – irányítás Közép – leadott határok Intézményi – a maradék Részben önállóság a jellemző, kevés az önálló 21 – Pénzügyi Szolgálat - 1950-ben kiválik a hadtáp kötelékéből 1996-ban alakult ki a jelenlegi struktúra Felsőszintű szervezet a HM Központi Pénzügyi és Számviteli Hivatala Decentralizálás – területi alapon o Pénzügyi rendszer fejlődése: • 1960-as évek elejéig ún. kamerális - Pf. Időrendben - Nyilvántartási napló rovatonként • 1965-től ezt a nyilvántartási rendszert felváltott az átíró könyvelés módszere • PIAR rendszer gépesítés • Személyi ügyek nyugdíj • 1990-től kettős könyvvitel!! 22 27. Az elkülönített állami pénzalapok, a társadalombiztosítási alapok és az előirányzatok jellemzői, azonosságaik és különbségeik. Az alapokból finanszírozott közfeladatok Az alapok célja, létrehozásuk, likviditásuk megőrzésének eszközei. A pályázati

rendszer működtetése, elszámolási kötelezettség. Az egészségbiztosítási és a nyugdíjrendszer költségvetési finanszírozása, az EB alap és a NYB alap bevételei, és kiadásai. A fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásának sajátosságai, a pályázati rendszer működtetése. A kedvezményezettek elszámolási kötelezettsége. Az államháztartásnak 4 alrendszere van: központi, önkormányzati, elkülönített állami pénzalapok, TB alapok (nyugdíj, eb alap) Elkülönített állami pénzalapok (ÁHT 54-61. par) Központi ktgvetés része. Bizonyos feladatok megfinanszírozására hozzák létre,a központi költségvetéssel együtt fogadják el. Kizárólag törvénnyel lehet létrehozni, melynek tartalmaznia kell: 1. mi a rendeltetése, milyen feladatokat finanszírozhatnak (nem gazdálkodhatnak, csak pénzt adnak a feladatra) 2. milyen forrásból 3. a rendeltetéshez milyen típusú kiadások tartoznak 4. felelős minisztert Feltétel:

meghatározott állami feladatok részben célzott adójellegű befizetések, hozzájárulások, járulékok, bírságok közvetlenül az alaphoz hozzárendelhetőek legyenek. Az alap kezelésével az illetékes miniszter kizárólag központi ktgvetési szervet vagy köztestületet bízhat meg. Egyéb szabályok: - nem alapíthat gazdasági társaságot, - non profit szervezetet, - költségvetési szerv nem alapítható - törvény eltérően rendelkezhet - nem vállalkozhat - követelés fejében részvény, üzletrész, egyéb vagyontárgy elfogadható kizárólag akkor, ha a pénzügyi teljesítés nem lehetséges ezeket át kell adni a legrövidebb időn belül az MNV ZRT.-nek, - követelés fejében értékpapírt átvenni csak az MNV Zrt. egyetértésével lehet Zárszámadás – alap feladata része a teljes zárszámadásnak. Köriratban jelenik meg PM adja ki 2009-ig kötelező a könyvvizsgálat. 2010-től ÁSZ módszertanon alapuló vizsgálat Szöveges

indoklás szükséges az egyes előirányzatok megalapozottságához. Bevétel és kiadás előirányzatait lehet módosítani évközben: - ha a tervezetthez képest több a bevétel, - ha van maradványa és ezt jóváhagyták, - bevétel elmaradás esetében csökkentés. Elkülönített állami pénzalapok főbb bevételi jogcímei: 1. Munkaerőpiaci Alap: funkciója – munkahely teremtése, munkanélküliekkel foglalkozik Bevételei: - munkaadói járulék, - munkavállalói járulék, - vállalkozói járulék, - TÁMOP intézkedések bevételei, - egyéb bevételek, (területi, központi, szakképzési és felnőttképzési egyéb bevétel) - rehab. hozzájárulás, - rehabilitációs célú munkahely-teremtő támogatás törlesztése, - szakképzési hozzájárulás, - bérgarancia támogatás törlesztése. Kiadásai: - aktív támogatások (pl. foglalkoztatási és képzési támogatás) - szakképzési és felnőttképzési támogatások -

rehabilitációs célú munkahely- teremtő támogatás, - passzív kiadások (álláskeresési, jövedelempótló-támogatások stb.) - bérgarancia kifizetések, - működési célú kifizetések (pl. Állami Foglalkoztatási Szolgálatnak átadott keretek stb) - költségvetési befizetések. 2. Szülőföld alap: határon túli magyarság támogatása Bevételei: - önkéntes befizetések, adományok - költségvetési támogatás, adomány kiegészítés, SZJA 1%-os befizetés Kiadásai – határon túlra nyújtott támogatások (funkciójának megfelelő) 3. Központi Nukleáris Pénzügyi Alap Bevételei: - nukleáris létesítmények befizetései (Paksi Atomerőmű) - radioaktív hulladék elhelyezéséből származó bevétel, - költségvetési támogatás, - egyéb bevételek. Kiadásai: - kis- és közepes aktivitású hulladéktárolók létesítésének előkészítése, - nagy aktivitású hulladéktároló telephelyek kiválasztása, -

kiégett kazetták átmeneti tárolójának bővítése, felújítása, - nukleáris létesítmények leszerelésének előkészítése, - hulladéktárolók és az RHK Kht. üzemeltetése, - társadalmi ellenőrzési és információs társulások támogatása - alapkezelő működése. 4. Nemzeti Kulturális Alap Bevétel: - kulturális járulék, - egyéb bevételek. Kiadás: - nemzeti és egyetemes értékek létrehozásának, megőrzésének, terjesztésének támogatása, - évfordulók, hazai fesztiválok és rendezvények, valamint az azokon való részvétel támogatása, - nemzetközi fesztiválok és rendezvények, valamint az azokon való részvétel támogatása, - művészeti alkotások új irányzatai, új kulturális kezdeményezések támogatása, - kultúrával kapcsolatos tudományos kutatások támogatása, - épített örökség, építőművészet támogatása, - kultúrateremtő, közvetítő, valamint egyéni és közösségi

tevékenységek támogatása, - szakmai díjazáshoz való hozzájárulás, - nemzetközi tagdíjak, - működési kiadások. 5. Wesselényi Miklós Ár- és belvízvédelmi Kártalanítási Alap Bevételei: rendszeres befizetések, költségvetési támogatás Kiadás: csak működési kiadások vannak megjelölve,(rendelkezésre állás pl. árvíz, belvíz) 6. Kutatási és Technológiai Innovációs Alap Bevételei: - innovációs járulék – vállalatok fizetik, - költségvetési támogatás, - visszterhes támogatások törlesztései, - egyéb bevétel. Kiadásai: - hazai innováció támogatása, - nemzetközi együttműködésben megvalósuló innováció támogatása, - tudományos és technológiai attasék munkájának támogatása, - Nemzeti Kutatásnyilvántartási Rendszer támogatása, - Tudomány- és Technológiapolitikai Tanácsadó Testület munkájának támogatása, - Alapkezelőnek átadott pénzeszköz, - új fejlesztési

tervekre való felkészülés. Társadalombiztosítási alrendszer jellemzői: A központi költségvetés része. TB törvényben meghatározott kötelező feladatokat láthat el Egészségbiztosítási alap és nyugdíjbiztosítási alap hiányát a zárszámadásban kell rendezni. Költségvetési törvénnyel együtt kell bemutatni az Országgyűlésnek tájékoztatásul az alap bevételeire és kiadásaira vonatkozó 5 éves folyamatokat, a demográfiai folyamatokat és azok hatását 50 évre. Mindkét alaphoz külön törvények és intézményrendszer kapcsolódik. Két része van: 1. Nyugdíjbiztosítási Alap Bevételei: - nyugdíjbiztosítási ellátások fedezetéül szolgáló bevételek nyugdíjjárulékok (biztosított által fizetett és magán-nyugdíjpénztárak átutalásai) egyéb járulékok és hozzájárulások, megállapodás alapján fizetők járulékai, közteherjegy után befolyt járulék, fegyveres testületek kedvezményes nyugellátásainak

kiadásaihoz hozzájárulás, MPA által START kártya kiegészítés korkedvezmény-biztosítási járulék, késedelmi pótlék, bírság, központi költségvetési hozzájárulások, GYES-ben, GYED-ben, GYET-ben és rehabilitációs járadékban részesülők utáni központi költségvetési térítés, magán-nyugdíjpénztárba átlépők miatti járulék-kiesés pótlására költségvetési támogatás, központi költségvetésben tervezett pénzeszköz átadás, korkedvezmény- biztosítási járulék címén átvett pénzeszköz, nyugdíjbiztosítási tevékenységgel kapcsolatos egyéb bevételek, nyugellátások fedezetére az E.alaptól átvett pénzeszköz Kiadások: nyugellátások, öregségi, rokkantsági és baleseti rokkantsági nyugdíj, hozzátartozói nyugellátás, méltányossági kifizetések, rehabilitációs járulék stb. nyugdíjbiztosítás egyéb kiadásai (pl.posta) nyugdíjbiztosítási költségvetési szervek kiadásai 2.

Egészségbiztosítási Alap Bevételei: - - - Kiadásai: - munkáltatói egészségbiztosítási járulék, biztosított egészségbiztosítási járulék, egyéb járulékok és hozzájárulások, egészségügyi szolgáltatási járulék, megállapodás alapján fizetők járulékai, munkáltatói táppénz hozzájárulás, közteherjegy után befolyt járulék, MPA által START kártya kiegészítés, egészségügyi hozzájárulás (tételes, százalékos) központi költségvetési hozzájárulások, terhesség- megszakítással kapcsolatos költségtérítés, egészségügyi feladatok ellátásával kapcsolatos központi költségvetési hozzájárulás, központi költségvetésből járulék címen átvett pénzeszköz, GYED folyósítás kiadásainak részleges megtérítése a központi költségvetésből, egészségbiztosítási tevékenységgel kapcsolatos egyéb bevételek, terhesség- megszakítás egyéni térítési díja, baleseti és egyéb kártérítési

megtérítések, kifizetések visszatérítése és egyéb bevételek, gyógyszergyártók és forgalmazók befizetései, szerződések szerinti gyógyszergyártói és forgalmazói befizetések, folyamatos gyógyszerellátást biztosító befizetések és egyéb bevételek, nemzetközi egyezményből eredő ellátások megtérítése (EU és nem EU tagállamok) egészségügyi szolgáltatók visszafizetése. egészségbiztosítás pénzbeni ellátásai, táppénz, - - terhességi- gyermekágyi segély, járadékok (baleseti, kártérítési), GYED, természetbeni ellátások: gyógyító- megelőző ellátás (pl. háziorvosi ellátás, fogászati, védőnői stb) gyógyfürdő és egyéb gyógyászati ellátás támogatása, anyatej ellátás, gyógyszertámogatás, gyógyászati segédeszköz támogatás, utazási költségtérítés, nemzetközi egyezményből eredő és külföldön történő ellátások, egészségbiztosítás egyéb kiadásai (postaköltség,

orvosspecifikus vények) egészségbiztosítási költségvetési szervek kiadásai, tartalékok. Tartozás egyensúlytalanság esetén a Kormánynak a rendezésre az Országgyűlésnek kell javaslatot tenni. Zárszámadás - felelős miniszterek készítik a javaslatot - 2009-ig kötelező a könyvvizsgálói hitelesítés, 2010-től ÁSZ módszertanon alapuló ellenőrzés. Egyéb rendelkezések A kiadási főösszeg legfeljebb 1%-ának megfelelő összegű tartalék képezhető. A költségvetés szerkezete olyan, mint a központi költségvetésnél. Fejezeti kezelésű előirányzatokközponti előirányzat. Felügyeletet ellátó szerv vezetője Egészségügyi BiztosítóEgészségügyi miniszter Nyugdíj Biztosítónyugdíjpolitikáért felelős miniszter (Szociális és munkaügyi miniszter) Nem alapíthat szervezeteket kivéve Kormányengedély. Követelés fejében átvehet részesedést, üzletrészt. Feltétel, hogy az adó másképp nem tudja teljesíteni pü-i

kötelezettségét. Azonban ezeket rögtön át kell adnia az MNV Zrt-nek, nem lehet eszközállománya. Értékpapír átvételéhez MNV Zrt. egyetértése kell A működéshez szükséges vagyont megkapja Fejlesztési célra csak engedéllyel. Vagyonkezelés, ellátás, értékesítésállami vagyonra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Pályázati rendszer és fejezeti kezelésű előirányzatok elkülönített állami pénzalapok (részletek 292/2009 Korm.rend VII fejezetében) 1.Általános szabályok A feladatfinanszírozásba tartozó előirányzatok körének meghatározása - Vannak kötelezően ide sorolandó előirányzatok, pl. központi beruházás - Fejezetek által idesorolható előirányzatok - Nem alkalmazhatóak ezek a szabályok pl. nemzetközi tagdíjak • Megkülönbözteti a jogszabály a feladatfinanszírozásba nem tartozó előirányzatokon belül Pályázati rendszerben Nem pályázati rendszerben • Egyes döntően pályázati rendszerben

működő fejezeti kezelésű előirányzatok kezelői joga átadható. • Fejezeti kezelésű előirányzati szabályzat kell ennek hiányában fel lehet függeszteni a fejezeti kezelésű előirányzatok finanszírozását. • Előirányzatok felhasználása - Államháztartáson belülre és kívülre támogatás nyújtásával - Egyéb kifizetések pl. tagdíjak • EU-s forrásoknál közreműködő szervezet bevonása • Előirányzatok közvetett felhasználása - Fejezeten belüli költségvetési szerven keresztül - Alapot kezelőn keresztül - Lebonyolítás céljából átadott előirányzat • Közvetlen felhasználás - pl. tagdíjak - Államháztartáson kívüli támogatás • Lebonyolítás céljára átadott előirányzatnál i) Megállapodás kötelező Általános szabályok a támogatás nyújtására (minden fejezeti kezelésre, még a tartalék igénybevételére is kell) • Támogatási igény - pályázat - kérelem • Döntés: fejezeti kezelési

előirányzatok szabályzatában foglaltak szerint. (A szabályzat tartalmazza az eljárás menetét.) • Kötelezettségvállalás • Támogatás biztosítható (csak írásban) o Közigazgatási határozat vagy támogatói okirat o Hatósági szerződés o Ptk. szerinti magánjogi szerződés o Ezek az okiratok kötelezettségvállalásnak minősülnek o Ha jogszabály nem rendelkezik a támogatás biztosításának módjáról, akkor a Ptk. szerinti magánjogi szerződés kell o Más fejezet részéretámogatás átcsoportosításerről megállapodás kell o Támogatási szerződés általános tartalma, ha arról jogszabály külön nem rendelkezikezen felül más kérdéseket is bele lehet foglalni • o 30 napos szerződéskötési határidőelmulasztása jogvesztő o Kincstár felé adatszolgáltatási kötelezettség van (azonos célú előirányzatokcsak egyiket lehet megnyerni) o 10 éves bizonylat megőrzés o Támogatói okirat kiadásához vagy a támogatási

szerződés megkötéséhez Nyilatkozatok: - Teljes körűség, valódiság, hitelesség - Máskor, máshová benyújtott igények azonos témakörben - Végelszámolás, csőd-, felszámolási eljárás, önkormányzatoknál adósságrendezési eljárás nem folyik ellene - Lejárt esedékességű, meg nem fizetett köztartozásról - Tudomásul vétele annak, hogy a köztartozás meg nem fizetése esetén támogatás nem illeti meg - Hozzájárul, hogy adószámát, adóazonosító jelét a MÁK felhasználja, a monitoring rendszerben lévő adataihoz az illetékes szervezetek (PM, ÁSZ, KEHI=Kormányzati Ellenőrzési Hivatal) hozzáférjenek - Rendezett munkaügyi kapcsolatokról - Közpénzből nyújtott támogatások átláthatóságáról - Ellenőrzéshez való hozzájárulásról - Változások bejelentése, ha a szerződéskötési feltételekben szerepel - Biztosítékok vállalásáról - Adólevonási jogról (ÁFA) - Nyilvánosságra hozatalról Igazolások: - Saját

forrás előírásánál erről igazolás (irányító szerv is) - Helyi önkormányzatnál polgármester nyilatkozik a testület felhatalmazásával - Pályázati díj befizetéséről - Adatlapon kitöltve - Egyéb dokumentumok Ezek nem lehetnek 30 napnál régebbiek. Gazdálkodó szervezetnél, ha költségvetési szerv az alapító, tulajdonos enyhébb feltételek. Külföldi kedvezményezettnélmagyarországi (köztartozások, munkaügyi kapcsolatok és ÁFA) tekintetében a magyarországi szabályokat, a megszüntetésnél a saját szabályait. Támogatási szerződés megkötését megtiltó okok, körülmények a) a támogatott tevékenységhez szükséges jogerős hatósági engedélyekkel nem rendelkezik, b) saját forrás nem áll rendelkezésére, c) valótlan, hamis vagy megtévesztő adatot szolgáltatott, vagy ilyen nyilatkozatot tett, d) csőd-, felszámolási, végelszámolási vagy egyéb – a megszüntetésére irányuló, eljárás, adósságrendezési eljárás

alatt áll, e) esedékessé vált és meg nem fizetett köztartozása van, f) a Közpénztv. Alapján nem részesíthető költségvetésből nyújtott támogatásban, g) a támogatási szerződés megkötésének feltételeként meghatározott nyilatkozatokat nem teszi meg, dokumentumokat nem nyújtja be, vagy a megtett nyilatkozatát visszavonja, h) nem felel meg a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményének. i) aki az előző években a támogató által azonos célra biztosított támogatás felhasználásával a támogatói okiratban, támogatási szerződésben foglalt kötelezettségét megszegve még nem számolt el. • Központi államigazgatási szerveknél új feladatra adható támogatás. • Társadalmi szervezetek, alapítványok pályázat nélküli támogatása: a fejezeti kezelésű előirányzatok terhére magyarországi székhelyű társadalmi szervezetek, alapítványok részére a költségvetésből nyújtott támogatás pályázati rendszeren

kívül történő biztosításáról szóló döntési jogosultság a miniszter, a Kormány vagy miniszter irányítása vagy felügyelete alá nem tartozó fejezetek esetén a fejezetet irányító szerv vezetőjének hatáskörébe tartozik. A miniszter a döntés jogát kizárólag az államtitkárra ruházhatja át vagy e jogkörében kizárólag az államtitkár helyettesítheti. A költségvetésből nyújtott támogatás adatait negyedévente továbbítani kell a társadalmi és civil kapcsolatok fejlesztéséért felelős miniszternek. A szolgáltatott adatokról a társadalmi és civil kapcsolatok fejlesztéséért felelős miniszter a Kormány számára negyedévente összefoglaló jelentést készít. • Testületi döntések sajátosságai (fejezeti kezelésű előirányzatból a támogatási döntésekhez szükséges szakértői munkára vagy a támogatási döntések meghozatalára felállított testület, melynek ülése 50% plusz egy szavazatot megtestesítő tag

jelenléte esetén határozatképes, az ülésen elhangzottakról, a meghozott támogatási döntésekről emlékeztetőt készít.) • Következő évek előirányzatai terhére vállalt kötelezettség (tiltások: a költségvetési tv-ben megjelölt azon előirányzatokat terhelné, amelyek előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül is túlteljesíthetők, a támogatás célja a kedvezményezett működésének támogatása, nem bizonyítható a többéves kötelezettség indokoltsága, illetve a támogatott tevékenység több évre átnyúló jellege) • EU jogának megfelelés [Római Szerződés 87.cikk(1)] • Költségvetésből nyújtott támogatás biztosítékai (a támogatás visszafizetésének biztosítékai pl. a kedvezményezett valamennyi fizetési számlájára vonatkozó, a támogató javára szóló beszedési megbízás benyújtására vonatkozó felhatalmazó nyilatkozat, zálogjog kikötése, bankgarancia, óvadék) • Támogatói okirat

visszavonási okai (pl. bebizonyosodik, hogy valótlan, hamis adatot szolgáltatott a kedvezményezett, az adott nyilatkozatok közül bármelyiket visszavonja a kedvezményezett, biztosíték megszűnik, nem teljesíti a részelszámolást stb.) • Költségvetésből nyújtott támogatások folyósítása: A költségvetésből nyújtott támogatás igénybevétele mind utólagos elszámolás melletti előfinanszírozás, mind időszakos vagy záró beszámolót követő utófinanszírozás formájában történhet. A költségvetésből nyújtott támogatás módjára vonatkozó döntés meghozatala során figyelemmel kell lenni a költségvetésből nyújtott támogatás céljára, a támogatott tevékenység megvalósítási időszakának hosszára, a kedvezményezett önerejének mértékére. A költségvetésből nyújtott támogatás folyósítása egyösszegben, vagy részletekben, időarányosan vagy teljesítésarányosan történhet. Előfinanszírozás esetén az

egyösszegű kifizetésre a támogatott tevékenység megvalósítása során keletkező költségek felmerülése előtt kerül sor. Utófinanszírozás esetén az egyösszegű kifizetésre a záró beszámoló elfogadását követően kerülhet sor. Részletekben történő kifizetések esetén előfinanszírozásnál az adott időszakban időarányosan vagy teljesítésarányosan felmerülő költségeket a támogató megelőlegezi. A támogató a megelőlegezés feltételéül szabhatja, hogy a már lezárult finanszírozási időszakoknak a támogatói okiratban, támogatási szerződésben meghatározott köréről – az azokban meghatározott időpontokban – a kedvezményezett beszámolót készítsen. • Beszámoltatás: A kedvezményezettek – ideértve a költségvetési szerveket is – számára a támogatói okiratban, támogatási szerződésben a költségvetésből nyújtott támogatás rendeltetésszerű felhasználásáról beszámolási kötelezettséget kell

előírni. A kedvezményezett ennek alapján a költségvetésből nyújtott támogatás felhasználásáról – részletekben történő finanszírozás esetén ideértve az egyes finanszírozási szakaszok lezárásaként benyújtott beszámolást is – a támogatói okiratban vagy a támogatási szerződésben rögzített határidőig beszámolót készít. A beszámoló a támogatói okiratban, támogatási szerződésben előírt tartalommal és formában ismerteti a költségvetésből nyújtott támogatás felhasználásának, illetve a támogatott tevékenység megvalósításának szakmai vonatkozásait, tapasztalatait, elemzi a megvalósítás eredményességét, továbbá részletes pénzügyi elszámolást ad a költségvetésből nyújtott támogatás felhasználásáról. • Támogatásból létrehozott vagyon kezelésesajátos elszámolás, 5 évig nem értékesíthető • ÁFÁ-val kapcsolatos nyilatkozatok • Technikai jellegű szabályok (határidők,

kifogások) 2.Pályázati úton nyújtott támogatásokra vonatkozó szabályok • Pályázati felhívás és a pályázat tartalmi követelményei A pályázati felhívást a támogató az internetes honlapján, a jogszabály által előírt, továbbá az általa szükségesnek tartott egyéb helyen teszi közzé. A pályázati felhívás tartalmazza legalább a) a pályázat címét és célját, b) a támogató megnevezését, c) a pályázat nyílt vagy meghívásos jellegét, d) a pályázat benyújtására jogosult, illetve - szükség szerint - a pályázatból kizárt természetes és jogi személyek, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetek meghatározását, e) a pályázat tartalmi és formai követelményeit, a benyújtandó pályázatok példányszámát, f) a támogató rendelkezésére álló forrás megnevezését és összegét, g) a költségvetésből nyújtott támogatásból elszámolható és el nem számolható költségek körét,

h) szükség szerint az elnyerhető költségvetésből nyújtott támogatás mértékének alsó és felső határát, valamint a támogatási intenzitást, i) a finanszírozás módját (előfinanszírozás, utófinanszírozás, több részletben történő folyósítás; visszatérítendő vagy nem visszatérítendő), j) a megkívánt saját forrás mértékét, k) a pályázat benyújtásának határidejét, helyét és módját, az esetleges pályázati díj összegét és megfizetésének módját, l) a pályázattal kapcsolatos hiánypótlás lehetőségét és feltételeit, m) a támogatási döntés elleni jogorvoslati lehetőséget, határidejét és benyújtásának módját, n) a pályázatok elbírálásának határidejét és főbb szempontjait, a pályázat eredményéről történő értesítés módját és határidejét, valamint a döntés közzétételének helyét, o) a költségvetésből nyújtott támogatás felhasználására vonatkozó feltételeket,

ideértve a kiadandó támogatói okirat vagy a kedvezményezettel megkötésre kerülő támogatási szerződés feltételeit, a jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetésének elvárt biztosítékait, valamint az esetleges közbeszerzési eljárás lefolytatására irányuló kötelezettségre történő utalást is, p) tájékoztatást arra nézve, hogy a pályázók hol kaphatnak felvilágosítást a pályázattal kapcsolatban, q) a pályázati dokumentáció elkészítése során kötelező használatra előírt űrlapok, dokumentumok mintáit, és r) a támogató által szükségesnek tartott egyéb információkat. A pályázati felhívásban a pályázat benyújtásának határidejét úgy kell meghatározni, hogy arra a pályázati felhívás közzétételétől számítva legalább harminc nap álljon rendelkezésre. Jogszabály ennél hosszabb határidőt is meghatározhat. A pályázó által benyújtott pályázatnak - szükség szerint a pályázati

felhívásban közölt formában elkészítve - tartalmaznia kell a) a pályázó azonosító adatait, így különösen cégnevét (nevét), székhelyét (címét), b) a pályázó - külföldi pályázó esetén a magyarországi - adószámát (adóazonosító jelét), c) szükség szerint a pályázó képviselőjének és kapcsolattartójának nevét, d) a pályázó elérhetőségének megjelölését, e) a költségvetésből nyújtott támogatásból megvalósítani tervezett tevékenységek, feladatok, beszerzések részletes ismertetését, azok tervezett szakmai hatásait, összefüggéseit a pályázati felhívásban megjelölt pályázati céllal, valamint az ezekhez kapcsolódó részletes költségtervet, szükség szerint költség-haszon elemzést, illetve megvalósíthatósági tanulmányt, f) a támogatott tevékenységhez igényelt költségvetésből nyújtott támogatás általános forgalmi adót is tartalmazó összegét és a levonható, visszaigényelhető

általános forgalmi adó összegét, g) a megvalósítás és a finanszírozás tervezett időbeni ütemezését, h) a rendelkezésre álló saját és egyéb forrás összegét, ezen belül ha) a központi és a fejezeti kezelésű előirányzatokból, alapokból, illetve jogszabály alapján igényelt, kapott egyéb támogatásokból, valamint az államközi szerződés alapján külföldi segélyekből kapott támogatások összegét, hb) az Országgyűlés, a Kormány, a miniszter, illetve költségvetési szerv által alapított és támogatott alapítványtól, közalapítványtól, köztestülettől, nonprofit vagy más gazdasági társaságtól a pályázatban szereplő programhoz, projekthez igényelt, illetve kapott hozzájárulás összegét és formáját, szervezetenként felsorolva, i) a pályázati felhívásban előírt egyéb adatokat. • A pályázatok elbírálása A pályázatok elbírálásáról emlékeztetőt, a pályázat nyerteseiről a támogató

által aláírt döntési listát kell készíteni. Az emlékeztető a pályázat elbírálásában részt vevő személyek által a benyújtott pályázattal kapcsolatban tett főbb hozzászólásokat, valamint a pályázat támogathatóságára vonatkozó javaslatait - a javaslatok indokaival együtt - rögzíti. A döntési lista tartalmazza a nyertes pályázók adatait, az elnyert költségvetésből nyújtott támogatás összegét és az ebből tárgyévben kifizetni tervezett összeget. A döntési lista e rendelet alkalmazásában kötelezettségvállalásnak minősül. A döntési lista alapján kiadott támogatói okiratok vagy megkötött támogatási szerződések a támogatási döntés végrehajtásának tekintendők, önmagukban nem jelentenek új kötelezettségvállalást. A pályázók az emlékeztető pályázatukra vonatkozó részét megtekinthetik 3. Azonos támogatási célt szolgáló előirányzatok felhasználásának szabályai • Nemzeti Kulturális Alap

kivételezett helyzete • Ezen előirányzatok köre • Fejezetet irányító szerv vezetőjének feladatai (javaslatot készít, MÁK-hoz küld) eljárási rend • Fejlesztési célú költségvetésből nyújtott támogatások sajátos szabályai - Eljárási rendkizárólag pályázati úton nyújtható - Támogatás igénylés, pályázatokkal szembeni követelmények (nyilatkozatok, fedezetigazolás) - Pályázatok elbírálása (területfejlesztési tanácsok) - Támogatói okirat, szerződés megkötési szabályai - Támogatás folyósítás eljárási rendje (előleg fizetések, végső kifizetés, késedelmi kamat, kötbér) - Tevékenység lezárási feladatai (adott eszközt aktiválták, záró jegyzőkönyv) • Széchenyi kártya (vállalkozókat segíti) • Fejlesztési célú támogatással megvalósuló, befejezett beruházásokhoz pótlólagosan realizált bevételek elszámolási szabályai (a költségvetést megillető összeget az

elszámolási határidőt követő 30 napon belül vissza kell fizetni, a jogosulatlanul igénybe vett támogatást jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő mértékű kamattal terhelten kell visszafizetni). 28. Az EU költségvetésből származó források felhasználása A támogatás célja, formái, forrásai. A pályázati rendszer működése A pályázati pénzek felhasználásának folyamata a pályázati felhívástól, a támogatási szerződés megkötésétől, a pályázati cél megvalósításán át a pénzügyi elszámolásig. A források felhasználásának és ellenőrzésének intézményi keretei. 1. Támogatási jogcímek - Előcsatlakozási alapokból • PHARE támogatás • Átmeneti támogatás • SAPARD támogatás - Strukturális Alapok NFT 1-hez tartozó támogatási programok (kifutó programok 2007-2013-ig) Gazdasági versenyképesség operatív programok • Beruházás ösztönzés • Kis- és középvállalkozások • Kutatás -

fejlesztés, innováció • Információs társadalom és gazdaságfejlesztés Környezetvédelmi és infrastruktúra operatív program • Környezetvédelem • Közlekedési infrastruktúra fejlesztés Humánerőforrás-fejlesztési operatív program (HEFOP) • Aktív munkaerő-piaci politikák • Társadalmi kirekesztés elleni küzdelem • Egész életen át tartó tanulás és alkalmazkodóképesség támogatása • Oktatási, szociális és egészségügyi infrastruktúra fejlesztés Regionális fejlesztési OP • Turisztikai potenciál erősítése a régiókban • Térségi infrastruktúra és települési környezet fejlesztése • Humánerőforrás – fejlesztés regionális dimenziója erősítése Agrár– és vidékfejlesztés OP • Versenyképes alapanyag-termelés megalapozása a mezőgazdaságban • Élelmiszergazdaság modernizálása • Vidéki térségek fejlesztése - Kohéziós Alap • Közlekedés fejlesztése • Környezetvédelmi fejlesztés NFT

2 –höz tartozó központi támogatási programok (2007-2013-ig) • Gazdaságfejlesztés OP (GOP) • Közlekedés OP (KÖZOP) • Társadalmi megújulás OP (TÁMOP) • Társadalmi infrastruktúra OP (TIOP) • Környezet és energia OP (KEOP) • Államreform OP (ÁROP) • Elektronikus közigazgatás OP (EKOP) • Végrehajtás OP (VOP) NFT 2-höz tartozó regionális támogatási programok • Nyugat-dunántúli OP (NYDOP) • Közép-dunántúli OP (KDOP) • Dél-dunántúli OP (DDOP) • Észak-magyarországi OP (ÉMOP) • Észak-alföldi OP (ÉAOP) • Dél-alföldi OP (DAOP) • Közép-magyarországi OP (KMOP) Európai Uniós agrár- és vidékfejlesztési támogatási programok • EMVA NVT-1-hez tartozó vidékfejlesztési támogatás (Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap Nemzeti Vidékfejlesztési Terv) • EMVA NVT 2-höz tartozó agrár- és vidékfejlesztési terv • EMGA (Európai Mezőgazdasági Garancia Alap) • Európai Halászati Alapból

(EHA) finanszírozott operatív program • Méhészet Nemzeti Program • Igyál tejet program • Egyéb speciális szövetkezések támogatása Egyéb Európai uniós támogatási program • Schengeni Alap • Közösségi kezdeményezés • Belső politikák jogcímen nyújtott támogatások • TEN-T támogatás • EGT/Norvég Finanszírozási Mechanizmus • Területi Együttműködés támogatása • Svájci Alap támogatás • Szolidaritási programok Közvetlen EU-s támogatások pl. kutatási keretprogramok 2. Források - Saját erő – saját rész - Közösségi támogatás (EU-s támogatás) - Központi költségvetési támogatás (Magyar Kormánynak hozzá kell tenni) 3. Pályázati rendszer, pályázati pénzek felhasználási folyamata a pénzügyi elszámolásig - Az egyes alapokból nyújtott támogatások elszámolási rendszere eltérő - EU-s forrásokat 7 évre tervezikprogramozási időszak - Magyarország 2004. május 1-jétől tagja az EU-nak - Források

hozzáférése érdekében kidolgozta Magyarország az Európai Bizottsággal együttműködve a támogatások elosztásának jogi-pénzügyi keretszerződésétNemzeti Fejlesztési Terv (NFT) • Tervezett fejlesztési területek prioritásai, konkrét célok döntően lemaradó régiók fejlődésének és strukturális átalakításának elősegítése • Részei: Operatív program: prioritások többéves intézkedésekhez kapcsolódó prioritások egységét tartalmazó dokumentum Operatív programot Irányító Hatóság (IH) Közreműködő szervezetek: IH vonja be a feladatok lebonyolításába, EU-s feltételeknek kell megfelelni Központi program: pályáztatás nélkül, előre meghatározott feltételrendszer szerint történik NFT 1 - 5 operatív program van (gazdasági versenyképesség op, környezetvédelmi és infrastruktúra fejlesztési op, humánerőforrás-fejlesztési op, regionális fejlesztési op, agrárés vidékfejlesztési op) - OP-n belül

prioritásonként, azon belül intézkedésenként kell elszámolni - Finanszírozás: POST-RATA rendszerben történik Lényege: Finanszírozást végző szerv (IH/KSZ) lehívja a benyújtott elszámolás arányos hazai finanszírozási részét (szabályossági vizsgálat, saját erőigazolás után) Hazai források beérkezését követően pénzügyileg rendezi a kedvezményezett által benyújtott elszámolást (közvetlenül vagy közvetetten a szállítónak) A kedvezményezett felé történő rendezés után a közösségi forráslehívás elkészítését követően igényli a kifizető hatóságtól a kedvezményezettek elszámolásai alapján a közösségi forrás részt Ezután rendezi a hazai források megtérítését. NFÜ (Nemzeti Fejlesztési Ügynökség) részvétele a pályázati rendszerben 130/2006.(VI15) Korm Rendelet A Kormány - a hosszú és középtávú fejlesztési és tervezési feladatok ellátására, az Európai Unió pénzügyi támogatásainak

igénybevételéhez szükséges tervek, operatív programok elkészítésére, e támogatások felhasználásához szükséges intézményrendszer kialakítására - létrehozza a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget. - Az Ügynökség a fejlesztéspolitikáért felelős miniszter irányítása alatt működő központi hivatal.(önálló fejezet) - Az Ügynökség székhelye Budapest. - Az Ügynökséget elnök vezeti, akit a munkájában elnökhelyettesek segítenek. - Az elnökhelyetteseket az elnök - a fejlesztéspolitikáért felelős miniszter egyetértésével nevezi ki és menti fel. NFT 2 2007-2013. • Négy stratégiai cél: - Összetartó társadalom létrehozása - Az ország versenyképességének javítása - Tudásvezérelt és megújuló társadalom megerősítése - Fenntartható fejlődés elvének érvényesítése • Ezen belül hat prioritás és 15 operatív program • Irányító hatósági feladatokat az NFÜ látja el (kivéve agrár) • Igazoló hatóság

(PM NAO= Nemzeti Programengedélyező Iroda) Norvég Alap • EU Gazdasági Társasága (EGT) nem uniós országok részvételi díjat fizetnek • Ezen túl Norvégia kétoldalú szerződéssel is finanszíroz • Cél: gazdasági és társadalmi különbségek csökkentése, 9 fő cél • Kedvezményezett: jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, költségvetési szerv • Finanszírozás lebonyolítás post-rata rendszerben • 60% támogatás-40% saját rész, költségvetésnél 15% a saját rész Kohéziós Alap támogatási rendszere • Környezetvédelem és közlekedési infrastruktúra • Az ISPA előcsatlakozási alap Kohéziós Alapba került • Finanszírozása PRO-RATA rendszer - Finanszírozó szervezet (IH/KSZ) a kedvezményezett elszámolásainak felülvizsgálata után (feltétel: szabályosság, önrész) lehívja a benyújtott elszámolási támogatás arányos részét - Közösségi és hazai támogatás - Kedvezményezett felé

rendezés (lehet közvetlenül szállítónak is) - Irányító hatóság az NFÜ - Itt nincs utófinanszírozás - Lehet feladatfinanszírozás is a PRO-RATA rendszerben Agrár- és vidékfejlesztési programok • PRO-RATA rendszerben • MVH (Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal) feladata, szerepe Megvalósítási folyamat • Pályázati dossziékészítői: az egyes prioritásokért felelős közreműködő szervezetek • Tartalma: pályázati felhívás (minden információ, ami alapján dönteni lehet a részvételről), pályázati formanyomtatvány, útmutató a kitöltéshez (minden információ a kitöltéshez és a leadáshoz), támogatási szerződés tervezet • Pénzügyminisztérium és Magyar Államkincstár jóváhagyása • Közzétételszéles körben • Beadás utánÉrtékelő lapBíráló Bizottságdöntésennek utolsó része a támogatási szerződés megkötése • Feladat-megvalósításelszámolásfinanszírozáselőleg projekt előrehaladási

jelentés (PEJ) • Ellenőrzés 4. Ellenőrzési rendszerhazai belső ellenőrzési elemekre épül • Szabálytalanságok • 5%-os mintavételi határ • Könyvvizsgálat kötelezővé tétele • Monitoring bizottság Feladatait a vonatkozó közösségi rendelet szabályozza - Program kiegészítő Dokumentum megerősítése és módosítása - Egyes projektek kiválasztási szempontjai - Program végrehajtásáról szóló éves és záró jelentés jóváhagyása