Gazdasági Ismeretek | Gazdaságtörténet » A magyar gazdaság a vegyesházi királyok idején

I. TÉMAKÖR: GAZDASÁG, GAZDASÁGPOLITIKA, ANYAGI KULTÚRA A magyar gazdaság a vegyesházi királyok idején A bárói hatalom erősödésének következményei Bárók: IV. Béla törvényei nevezték először a nagybirtokosokat ~-nak, a szervienseket pedig nemeseknek. (Szerviensek: [lat „szolgák”] Közvetlenül a király szolgálatában álló udvari vitézek legfelső rétege a XI-XIII. Századi Magyarországon Birtokaikat katonai szolgálatuk révén tovább gyarapíthatták, közvetlenül királyi bíráskodás alá tartoztak. A báró hatalom erősödésének oka A királyi birtokadományozás következtében nagy birtoktestek tulajdonosaivá váltak. Familiaritás: Egy sajátságos függési viszony a társadalom felső rétegében, mely bizonyos pontokon idézi a klasszikus Nyugat-európai hűbéri láncot, de bizonyos pontokon eltér tőle. Az úr és a szolgálatába állt kisebb birtokosok között kialakult személyi függőségi viszony. A hűséggel, fegyveres

vagy egyéb szolgáltatásokkal tartozó familiárisok uruktól természet- és pénzbeni juttatásokat, jogi védelmet élveztek, illetve családjához tartozónak számítottak. A familiáris viszony személyre, ill. időre szólt, a felek bármikor megszüntethették, ezért állandó függőségi láncolat (ún. hűbéri lánc) nem alakult ki (Birtokokat CSAK a királytól kaphatott) Egységes jobbágyság(=jogaiban és kötelezettségeiben egységes) kialakulása A XIII. századra fejeződik be a folyamat Közép-Kelet-Európában A tartományúri hatalom kialakulása Egyes bárók országrésznyi területek birtokosaivá váltak. Az Árpád-ház kihalása Az utolsó Árpád-házi királyok idején anarchia uralkodott, 1301-ben III. András halálával kihal az Árpád-ház. Károly Róbert Trónharcok a) Interregnum: (lat.) Törvényes uralkodó nélküli időszak Általában az uralkodó halála, lemondása, trónfosztása után, akkor következik be, ha a következő uralkodó

valamilyen oknál fogva nem foglalja el a trónt. b) A valóságban: Vannak trónkövetelők, akik vérségi leszármazás alapján követelték a magyar trónt, akiket idővel királlyá is fognak koronázni. c)Érvényes koronázás feltételei: -Szent Korona -esztergomi érsek -Székesfehérvár de ezek a koronázások nem tettek eleget ennek a szokásjognak. Károly Róbert trónra kerülése: I. TÉMAKÖR: GAZDASÁG, GAZDASÁGPOLITIKA, ANYAGI KULTÚRA (Háromszor koronázták királlyá) a) 1301-től tekintette magát királynak b) 1308, de hivatalosan ez sem érvényes c)1310-ben zajlott az érvényes koronázás A történészek 1308-tól tekintik királynak. Oka: Látszott, hogy a harcokból ő kerül ki győztesen Megkezdte a tartományurak visszaszorítását. Innentől fogva kezdetét veszi a vegyesházi királyok kora a nápolyi Anju-ház uralkodásával. A tartományúri hatalom Tartományúr: Olyan bárók, akik országrésznyi területeket birtokoltak. Hatalmuk

jellemzése -Önállóságra törekvő részállamok az országon belül. -Uralkodói felségjogokat gyakoroltak (=kiskirályok) • pl.: Csák Máté, Aba Amadé, Borsa Kopasz • pénzverés • önálló külpolitika • dinasztikus házasságok Felszámolás kezdete Károly Róbert megütközik az Abákkal. Győzelem a rozgonyi csatában (1312) Folyamatosan felszámolja a tartományúri hatalmakat (kivéve: Csák Máté). Támogatói -Köznemesség -Városok -Polgárok Megkapják az elkobzott birtokokat, így új nagybirtokosokat szereznek meg (Báthoryak). Birtokadomány -Örök-adomány -Honor-birtok: tisztséghez kötődő királyi birtok. Károly Róbert gazdaságpolitikája: -Tanácsadója: Nekcsei Dömötör a) Regálé jövedelem megerősítése (=Királyi felségjogon élvezett jövedelem. Pl: kamarahaszna, sómonopólium, harmincad) b) Bányaregálé (bányabér, urbura): Az ércbányák hozamából a kincstárnak fizetett illeték (de jelenti a földesúri jövedelmet is,

amely jobbágyi szolgáltatásokból származott). -Arany:10% -Ezüst: 8% c) Pénzverési monopólium: A bányabér bevonása után a nemesfémekből pénzt verettek (ötvözve), a kivont pénz a kincstáré. d) Harmincad vám: Az áru forgalmi értékének 3,33%-át be kellett szolgáltatni. I. TÉMAKÖR: GAZDASÁG, GAZDASÁGPOLITIKA, ANYAGI KULTÚRA e) Városok adói f) Kapuadó (portális adó): A kapunként szedett állami adók gyűjtőneve. A XV századtól a kezdetben jobbágytelket jelentő kapu adózási egységgé vált, s rendszerint több, változó számú és vagyonú jobbágyháztartást foglalt magába. 1848-ig a legfontosabb állami adónak számított g) Értékálló aranypénz bevezetése firenzei mintára (firenzei fiarínó), aranyforint. Külkereskedelem a) Exportcikkek: -Élő állat -Só -Bor -Nemesfém (Világtermelés 30-40%-a!) b) Importcikkek: -Luxuscikkek (fűszerek, selyem) -Iparcikkek (textil, fegyverek) c) A visegrádi királytalálkozó

Megállapodás Károly Róbert, a cseh, és a lengyel király között, miszerint kereskedőik megkerülik Bécs városát, melynek árumegállító joga volt. A nyugati iparcikkek így szabadon eljuthatnak a három országba. Nagy Lajos politikája Törvényei (1351) a) Az Aranybulla megújítása, de bizonyos pontokban változtat. b) Ősiség törvénye: Nemesi föld eladhatatlan (elidegeníthetetlen). Megtiltotta az Aranybulla szabad birtokforgalmát. Megakadályozta a nemesi föld felaprózódását. PROBLÉMA: Akadályozni fogja a mezőgazdaság modernizációját a 18-19. században Széchenyi Hitel c. munkájában vetette fel eltörlésének szükségességét c) Egy és ugyanazon nemesség elve: A nemeseket vagyoni helyzetüktől függetlenül ugyanazon jogok illetik meg. d) Kilenced törvénye: Törvényben rögzítette a kilencedet. Egységesítette a jobbágyi terheket e) Kultúra: Egyetemet alapított Pécsett. (Magyarország első egyeteme!!) Jelentősége: • A Magyar

Királyság egyik fénykora • megteremtette az ország belső békéjét • dinasztikus kapcsolatai lehetővé tették a társadalom, gazdaság, kultúra fejlődését • Külpolitikája és hadjáratai révén Magyarország európai nagyhatalommá vált Luxemburg Zsigmond Trónra kerülése Nagy Lajos lánya, Mária örökli a magyar trónt, férje, Luxemburg Zsigmond. (1385) I. TÉMAKÖR: GAZDASÁG, GAZDASÁGPOLITIKA, ANYAGI KULTÚRA A bárók egy része a királynőt, másik Zsigmondot támogatta. Bárói ligák: Bárók szövetsége a hatalom megszerzéséért. Luxemburg Zsigmond hívei győznek. Rendi fejlődés -Zsigmond törvényei nevezik először köznemeseknek, megkülönbözteti őket a báróktól. -1435-től meghívták a köznemeseket a főnemesek és a bárók gyűlésére. Első rendi országgyűlés! Törökellenes harcok a) Megütközött a törökkel (nikápolyi vereség, 1396) b) Hadseregreform Telekkatonaság rendszere: Minden húsz jobbágytelek után

egy íjászt kellett biztosítani. Hunyadi János: Trónutódlás Zsigmond után -Zsigmond lányának férje, Habsburg Albert következett volna; -Jagelló Ulászló kerül ki győztesen a bárói ligák harcaiból. (III Ulászló, lengyel király=I Ulászló, magyar király) Ismét perszonálunió Magyarország és Lengyelország között. Hunyadi János felemelkedése -Jagelló Ulászlót támogatta, mint általában a Délvidék bárói -A király támogatásával került az ország legnagyobb bárói közé (olyan tisztségeket is kapott, amellyel nagy földterületek is járnak • Szörényi bánság • Temesi ispánság • Nándorfehérvári kapitányság • Erdélyi vajdaság Törökkel szembeni politikája: -”Támadás-védekezés” elve -Déli végvárrendszer megerősítése -Támadó hadjáratokat indított Haderő A magyar haderő létszáma csökkent ugyan, de a minőségi változás következtében ütőképessé vált. -Nemeseket külföldi hadjáratra kötelezni

nem lehetett, mert az Aranybulla tiltotta -Zsoldosok -Katonáskodó familiárisok -Külföldi segédhadak -Népi önkéntesek ebben a korban kezdik őket kereszteseknek nevezni -Irregulásris haderők (egységes szervezési, hadkiegészítési, szolgálati, kiképzési rendszerrel, fegyverzettel és ruházattal nem rendelkező hadsereg) Fegyverek I. TÉMAKÖR: GAZDASÁG, GAZDASÁGPOLITIKA, ANYAGI KULTÚRA -Tűzfegyverek -Huszita szekérvár módszere -Könnyűlovasság (mozgékony) Téli hadjárat(1443-44 tele): -Cél: Drinápoly elfoglalása -Sorozatos győzelmek -A török békeajánlatot tesz (10 éves béke, hadisarc, bizonyos területek átengedése) -A király aláírja a békét, de megszegi azt, megindul a hadjárat a délvidékre várnai vereség (1444), (mai Bulgária területén) -A király életét vesztette, a Jagellók elvesztették Magyarországot (V. László személyében Habsburg uralkodó kerül trónra) Hunyadi, mint kormányzó -V. László még kiskorú

Hunyadi a kormányzó -Keresztes hadjáratot tervez az ország határait fenyegető török ellen, birtokai jövedelmét is felhasználva A nándorfehérvári (mai Belgrád) diadal (1456): -A szultán ostrom alá veszi a Délvidék legerősebb várát -Hunyadi sógora, Szilágyi Mihály védte -Több, mint 50 évre megfékezte a török további európai hódításait -A csata után járványban Hunyadi életét vesztette -Emlékét őrzi a déli harangszó Hunyadi Mátyás Hunyadi János halála után az uralkodó, V. László a túlságosan megerősödött Hunyadiak visszaszorítására tesz kísérletet; az idősebb fiú, Hunyadi László jogait apja méltóságában nem erősíti meg. Bosszúból a Hunyadiak hívei meggyilkolják a királyt támogató Garai-Cillei liga egyik vezetőjét, Cillei Ulrikot. V. László lefejezteti Hunyadi Lászlót, Mátyást pedig börtönbe veti Mátyás trónra kerülése: V. László, félve a Hunyadiak bosszújától, Prágába megy (ő a cseh

király is), magával viszi Mátyást, de váratlanul meghal. 1458 telén, a Duna jegén választották meg a 15 éves Mátyást. Törökellenes politikája: -Nem folytatta apja törökverő politikáját, hanem védekező álláspontra helyezkedett. -Déli végvárrendszer megerősítése; bizonyos várak visszafoglalása (Jajca, Szabács) -Emiatt sok bírálat érte Hódító hadjáratai: -Terve egy Duna-menti monarchia létrehozása I. TÉMAKÖR: GAZDASÁG, GAZDASÁGPOLITIKA, ANYAGI KULTÚRA -Csehországi hadjáratok: • kísérletet tett a cseh korona megszerzésére, sikerül is, de a királyi címen osztoznia kellett (II. Jagelló Ulászlóval) • Meghódított cseh területeket (Morvaország, Szilézia), de megtartásuk óriási anyagi áldozatot követelt. Ezek miatt is sok bírálat érte. -Alsó-ausztriai hadjáratok: • Területszerzés+Bécs elfoglalása • Mátyás haláláig tartó folyamat -Kompromisszum a Habsburg uralkodóval: Amennyiben fiú utód nélkül

hal meg, a Habsburgok öröklik a trónt, és fordítva. (Mátyás király 1490-ben, törvényes örökös nélkül halt meg) -Megpróbálta megszerezni a Német-római császári címet is, de sikertelenül (ezért feleségül vette Aragóniai Beatrixot) -Fellángoló törökellenes harcok: Az 1470-es években kiújulnak a harcok a Délvidék területén; a török betörések miatt Mátyás támadó hadjáratot kezdeményez. 1479-ben, a kenyérmezei csatában győzelmet arat a török felett. -1483-ban 10 éves békét köt a törökkel, amit a magyar rendek folyamatosan megújítottak 1521-ig. Hadserege: Fekete Sereg -Zsoldosok (anyagi áldozatot követelt) -Hires katonája: Kinizsi Pál Mátyás gazdaságpolitikája -Adóemelések (fokozta a kincstár jövedelmét) -Füstpénz: Több adófajta neve. A jobbágyházaknak ált egy kéményük („füstjük”) volt, ezért a háztartások számának megállapításánál ezt vették alapul, s ez alapján vetették ki az adót. Itt:

Füstönként szedett hadiadó (a kapuadó helyett). Uralkodása idején budai, ill. visegrádi udvara az európai reneszánsz központjai voltak Könyvtára világhírűvé vált (corvinák). Jagelló-kor Mátyás halála után a magyar rendek egy gyengekezű, könnyen befolyásolható uralkodót akartak, ezért a lengyel király fiát, a Jagelló-házi Ulászlót koronázták királlyá II. Ulászló néven Ulászló mellett szólt az a lehetőség is, hogy a török ellen lengyel vezetéssel jöjjön létre a szükséges nemzetközi pénzügyi és katonai összefogás, II. Ulászló családja ugyanis hatalmas európai területek fölött uralkodott. A Jagelló-dinasztia lengyel ága azonban más érdekeket követett, és így az elképzelés meghiúsult. Az 1515-ös bécsi kongresszuson a Habsburgok és a Jagellók a gyermekeik között kettős házassági szerződést kötöttek, ami gyakorlatilag azt jelentette, hogy ha a magyar uralkodó utód nélkül halna meg, akkor a

Habsburgok öröklik a magyar trónt. II. Ulászló halála után fia, II Lajos követte őt a trónon Apa és fia uralkodása alatt Magyarország nem készült fel a török elleni harcra. Sőt, a Mátyás alatt elért belső rend és gazdasági fejlődés is gyakorlatilag szétforgácsolódott az egyes főurak belpolitikai küzdelmei miatt. A jobbágyság elnyomása 1514-ben a Dózsa-féle parasztfelkeléshez vezetett, amelynek leverése után a Werbőczi I. TÉMAKÖR: GAZDASÁG, GAZDASÁGPOLITIKA, ANYAGI KULTÚRA István által készített új törvények a jobbágyság millióinak örökös röghöz kötését, gyakorlatilag félrabszolgaságot vezettek be az országban. Ez Magyarország társadalmát hosszú évszázadokra visszavetette a fejlődésben, hiszen ezidőtájt a nyugatabbi országokban éppen a jobbágyság fokozatos megszűnése jelentette a későbbi nemzeti polgárosodás alapját