Fizika | Csillagászat, űrkutatás » Zalabanyi Krisztina - Az üstökösök

Az üstökösök Az üstökösök átmérője általában csak néhány kilométer. Amikor a pályáján az üstökös közel jut a Naphoz, felszíni jégrétege elpárolog. A gáz hatalmas fejet alkot, és a napszél hatására hosszú csóvává nyúlik. Az üstökösök ragyogása csak néhány hétig tart, azután visszafordulnak a Naprendszer jéghideg peremvidéke felé. Sajnos az elmúlt években nem láthattunk igazán fényes üstökösöket. Ezek az égitestek azonban kiszámíthatatlanok: megjelenhetnek szinte a semmiből, és egyik pillanatról a másikra hirtelen kifényesedhetnek. Hosszan elnyúló, eliptikus pályán az üstökös néha közel kerül a Naphoz. Ilyenkor fagyott felszíne párologni kezd, gázból álló, kiterjedt fej, vagy kóma alakul ki az üstökös magja körül. A napszél hatására a gázrészecskék és porszemcsék az üstökös mögött kettős csóvát hoznak létre. A gázcsóva akár a 100 millió kilométeres hosszúságot is elérheti

Amikor az üstökös távolodik a Naptól, a csóva összezsugorodik és eltűnik. A Halley –üstökös legalább Kr.e 240 óta 76 évenként meglátogatja a belső Naprendszert Nevét Edmond Halley angol csillagászról kapta, aki 1705-ben rájött, hogy több különbözőnek vélt üstökös valójában ugyanaz. Az üstökösök három csoportba sorolhatók. A nem periodikus üstökösök olyan elnyúlt pályán keringenek, hogy sok millió évbe telik, amíg egyszer megkerülik a Napot. Az 1914-ben itt járt Delavan-üstökös például csak 24 millió év múlva vetődik ismét a Naprendszer belső vidékére. A hosszú periódusú üstökösök keringési ideje 200 évnél nagyobb, de elérheti a több ezer évet is. Rövid periódusúak azok az üstökösök, amelyeket a bolygók gravitációs hatása csapdába ejtett, és ezért viszonylag gyorsan keringenek a Nap körül. Az üstökös belseje Az üstökösmag mélyen az üstökös belsejében van. 1986-ban a Giotto

űrszonda elrepült a Halley-üstökös magjának közvetlen közelében. Kiderült, hogy a mag krumpli alakú jég- és kőcsomó. A koromfekete anyaggal borított test átmérője 16 x 8 km A Nap hőjének hatására gázáramok törnek át a vékony kérgen, és a felszínt borító port kifújják a világűrbe. Hullócsillagok A belső Naprendszerben kóborló üstökösök anyaguk egy részét pályájuk mentén elhullajtják. A porszemcsék milliószámra lépnek be a légkörbe, de mivel általában parányiak, minden baj nélkül elhamvadnak, miközben csak egy hullócsillagnak, vagyis meteorvillanásnak lehetünk szemtanúi. A periodikus üstökösök törmeléke egyenletesen szétszóródik a pálya mentén A Föld évente egyszer áthalad a törmelékfelhőn; ilyenkor meteorrajok, hullócsillagzáporok jelentkezését figyelhetjük meg