Ezoterika | Tanulmányok, esszék » Szimbolika

Szimbolika A szarvasábrázolás. Az ázsiai nagyállattartó népeknek a szarvas sokoldalú élményt nyújtott. A velük való találkozás olyan szarvaskultusz kifejlődéséhez vezetett, amely hitéletüket, mítoszvilágukat mélyen áthatotta. E népeket a "csodaszarvas" csalogatta szebb tájak és jobb legelők felé. Még a túlvilágra is nem egyszer szarvas vitte őket. A megélhetés, a bőség, a gazdagság és a termékenység elválaszthatatlan segítőtársa lett az a csodálatos állat, amelyhez egészen közel sohasem sikerült kerülniük. Őseink levédiai csodaszarvas-mítoszával szinte teljesen azonos szarvasűzés-jelenet látható a dunhunagi 249-es számú Kr.u III-IV. századból származó barlangtemplomban Ősi mítoszvilágunkban egy-egy villanásra feltűnő lényében népünk jólétét, az évente levetett agancsa miatt újjászületését vélte felfedezni. A szarvak az erőt, a becsületet, a termékenységet, a szarvasok pedig a hosszú

életet és az újjászületést jelképezték. - A sárkány-ábrázolás. A sárkányt a kínai ember képzelete hasznos és félelmetes állatok formáiból, a szarvasból, az ökörből, a tevéből, a nyúlból, a halból, a vércséből, a kígyóból és a tigrisből alakította ki. Amint a kínai nép a tenger háborgó mozgásából a mitikus sárkányt látta, úgy az ázsiai lovas népek a zivatarfelhő örvénylő, kígyózó mozgásában jégesőt és villámokat szóró sárkány képét vélte felfedezni. Majd ezt a hiedelmet nyugatra vándorlásával magával hozta. A magyarság hiedelemvilágába a sárkány olyan mélyen beleivódott, hogy azt csakis azon területről és azon nép(ek)től vehette át, ismerhette meg, amelynek hitvilágában a sárkány központi szerepet játszott. És ez a nép a Kínai Nagy Fal keleti oldalán élő kínai lehetett - volt. A mai napig ott találjuk népmeséink sárkányt lovagló garabonciás diákjában és a székelykapu

tetődíszítésein. Általában mesebeli, egy- vagy többfejű jóakaratú lény, amelyet tisztelni kell, ha megjelenik az emberi világban. Maga a "sárkány" szó más népek nyelvében nem fordul elő, legfeljebb szomszéd népeinknél (románoknál, szlovákoknál és ukránoknál) annyiban, amennyiben ezt tőlünk vették át; úgymond ez Európában magyar eredetű. Az ősi magyar kultúra továbbélés népművészetünkben Kelet és Nyugat között sajátos helyet foglal el a magyar népművészet. Nyugattal szemben megőrizte keleti eredetiségét, Kelettel szemben viszont felszabadult a megrögzött formák nyűgétől. Elvont díszítményeire nem mértani számítás a jellemző, hanem az ötletesség, a fordulatosság, a keleti elemek összeszövésének gazdag változatossága, a keleties álomszerűség és végül: a stíluskötöttség betartásán belül a szervetlen elvontságból való szabadulás igyekezete, mely a mértani jellegű díszeknek is

kézzelfogható, növényi értelmet szerez. Díszítőművészetünk a természetből meríti ötleteit: növényeket, állatokat elevenít meg és ezeket leegyszerűsíti. - Népi díszítőművészetünkre jellemző az ötletszerűség, vagyis a kiszámítottság hiánya. Második jellemzője az ösztönös képzetekből szigorú stíluskötöttségen belül termett gazdag változatosság. Harmadik jellemzője a virágok szeretete, s a természet mélységes átérzése, ami nem a természetutánzásban nyilvánul meg, hanem a természet megálmodásában, csodálatos természet megalkotásában, minden mesterségestől való tartózkodásban és az értelmetlenségeket kerülő józanságban. - Népi díszítményeink elrendezését a szerkezeti érzéken kívül a vonalakban jelentkező indulatok, érzésbeli törvények és ösztönös követelmények szabják meg. - A szorosság, zsúfoltság következménye olyan magyar sajátság, ami végigkísérhető a legtöbb magyar

díszítmény vonalrendszerén. A nép díszítményei nem arra valók, hogy elemeiket megszabályosítsuk és újra összeállítsuk, hanem hogy elismerjük a szellemükben, s a bennük található magyar értékeket, ötleteket, észjárást érvényesítsük a polgári élet követelményeinek megfelelő feladatokban is. - A magyar népművészetben különösen hangsúlyosak a párhuzamok által kihangsúlyozott ívek és az irányok. Az elsimító átmenetek helyett a magyar a díszítménytől is azt a határozott tagozottságot követeli meg, amit a beszédben is követ: nem vonja össze a hangokat, hanem spirál a körrel, mint elemi alakzattal rokon és lényegében bezáratlan körök sokaságából áll. Így a spirál térben elképzelhető átvágott és eltolt körök összességének tekinthető, amely ezáltal képessé válik a mélység és a magasság érzékletes ábrázolására. - A szem-dísz. A mag ősi termő erőt jelent, a szem viszont fenntartó isteni

erőt. - A páva a halhatatlanság jelképe, holott eredetileg csak a griff, az örök fény, a világosság volt a halhatatlanság szimbóluma. - A pálma az "istenfa" alkotója, mert olyan fa, amelyet az ember mesterségesen termékenyít meg oly módon, hogy a hímporzóval behintik a termővirágot. Az életfa vagy istenfa azt a képzetet jeleníti meg, hogy az Isten a fában lakik. - A gránátalma termékenység-szimbólum, amely a mi Boldogasszony-kultuszunkban is megjelenik. - A galambok eredetileg az ősi Boldogasszoyny jelképei voltak. - A napjel. A természetben élő emberek nagy mértékben ki vannak szolgáltatva a természet erőinek. Az ember korán rájött arra, hogy élete legfontosabb tényezőit - a meleget, a világosságot - a Naptól kapja, ezért mindig tisztelettel tekintett ezen égitest felé. Népművészetünkben mélyen konzerválódott a napjel szinte minden formája. A napjel ősi tartalmát ugyan a magyar nép rég elfeledte, de

formáját hagyományaiban mélyen konzerválta. Ősi hitregénkben csodálatos szarvas jelenik meg; homlokán fénylik a felkelő Nap, szarva hegyén a Nap fénye megannyi csíkban tündöklik. Tiszteletének tárgyát először kör alakkal ábrázolta; ennek horgas sugarú kör stílusváltozatát a nép "forgórózsának" mondja; ugyanezt a jelet megtaláljuk Kínában és a belső-ázsiai szőnyegeken. A szőnyegszövés technikája alakította ki a "horogkereszt" alakot, amely a csángóknál éppolyan formában jelenik meg, mint Ázsiában. A napjel összetettebb stílusváltozatai is ismertek Így a székely porszarukon rajta van a napkorong tagoltabb formában, széléből a sugarak örvényszerűen csigavonalas gomolyban csapnak fel. Ilyen napjel díszíti a kínai és belsőázsiai díszkapukat, kolostorok gerendáit, de a székelykapukat is. A csángó-, a kalotaszegi-, és a székely kapu keleti rokonságát nemcsak szerkezeti, de napjel díszítéses

formái is megerősítik. Népünk nemcsak regős énekeiben őrzött meg a Nap csodálatára vonatkozó jelképeket, de a napfordulókor tartott turkajáráskor az ősi jelek rajzolásával is. Ilyenkor teheneik oldalára kerek napjeleket rajzoltak, hogy a mindent éltető Nap viruló erőben és egészségben tartsa meg hasznos jószágaikat. Szerelmi jelképek a magyar népművészetben. A népművészet a szerelmi jelképekben rendkívül szókimondó, ennek oka a természethez való közelség, a "természetes képmások" kézenfekvő használata, mint amilyen a szív és a tulipán. A liliomfélék - köztük a tulipán - a tavasz hírnökei, s mint ilyenek alkalmasak voltak a nőiesség, általánosítva a szerelem jelképes jelölésére. Ezért kerülhetett rá a tulipános ládára, az eladó leányok legfontosabb vagyontárgyainak az elejére. Érdekes, hogy a motívum tulipánt elnevezése egy t-vel több, mint a virág neve, és a legtöbb esetben csak távolról

hasonlít virágra, valójában két egymásnak fordított S-ből kialakított jelet ábrázol. - A szív a szeretet, a megértés, az odaadás jelképe a legkülönfélébb kultúrákban. A szív a burjánzó erejéről ismert borostyán leveléből stilizálódott motívum, és így alkalmas a szexualitás és a testi szerelem kifejezésére. A tulipán és a szív jelképkapcsolat a nő-férfi szembenállás és fizikai különbségek megfogalmazása. Ezért igen gyakran egymásba rajzolják a két jelet a szerelmi ajándékokon. Ilyenkor a tulipán a nőiesség, míg a szív a férfi jelképe. - Az életfa - erről az előzőkben már szó esett - belső-ázsiai motívum. A földi világot kapcsolja össze a földalatti és a mennyei világgal. Szimbólumok (Művészet) Lipták László "); --> Általában kiver a frász, mikor egy regényben, költeményben, szerepjátékban, vagy művészeti alkotásban olyan szimbólummal találkozok melynél messziről ordít, hogy

alkotója a helyet illetve teret akarta kitölteni vele, esetleg úgy gondolta, hogy valami csontig elkoptatott, de halálosan trendi jelképpel emeli majd művének nívóját. Nemesi családok "fekete nyílvesszőt tartó, ezüst sólyom arany körben" címerei rémisztgetnek regényekben, szerepjátékos kiadványokban, vagy épp galambfejű, hódfarkú antropomorf fantasy harcosok törlik véres tőrüket ingujjukba. Nem csak a hazai kiadványok között találhatóak igénytelen alkotások, volt szerencsém Wizards of the Coast, és White Wolf szabálykönyvekben is olyan illusztrációkhoz, ahol például a varázsló pentákulumon keresztül próbál megidézni démonokat. Ez csupán azért furcsa, mert a körbe zárt, csúcsával felfelé mutató ötágú csillag a fehérmágia jele (mindjárt más lett volna a helyzet, ha a csillag lefelé áll). A szimbólumok szerves részei az életünknek. A fantasy irodalom és művészet a legcsekélyebb mértékben sem

sajátítja, sajátíthatja ki őket, ám az véleményem szerint elmondható, hogy míg a hétköznapi életben sokszor nem tulajdonítunk nekik különösebb fontosságot (mert életünk szerves részévé váltak), addig a szerepjátékos művekben legtöbbszőr hangsúlyos a mögöttes tartalmuk. Nélkülük elképzelhetetlen a hangulatteremtés, a jelképek és szimbólumok a világgal ismerkedők legfontosabb jelzőtáblái. Sokak számára a jelképek nagy részének jelentése evidens, talán nekik e leírás nem hordoz majd új információt. Mégis rászántam magam, hogy megírom a cikket, és kigyűjtöm a jelentéstartalmakat, mert egyre gyakrabban találkozok olyan "remekművekkel", ahol ordít az alkotóról, hogy egy percig sem foglalkozott a témával, és ad hoc, hasraütésszerűen tölti meg a sorokat, vásznat azzal, ami épp eszébe jut. DEFINÍCIÓ Kezdjük az elejéről. Mi is a szimbólum? Maga a szimbólum görög eredetű szó. A szümbolon szó

szerint azt jelenti: melléállítás, összevetés, egybeesés, ráismerési jel. A szimbólum két egyenrangú elem egységben való kiteljesedése. Mindig hordoz egy mélyebb jelentést, amely két összetartozó fél között keletkezik - megegyezéssel, de sokszor elsőre racionálisan nem feltétlenül magyarázható módon. Az egyik fele az érzékelhető, konkrét elem, a jelölő és a másik, kevésbé konkretizálható, eszmei elem, a jelzett. Tehát a szimbólum kép, jelkép, s mint tudjuk a jelképek a művészek fontos kifejezőeszközei. De a jelképek alkalmazása nem a művészek privilégiuma. Rengeteg szimbólum létezik: például vannak politikai szimbólumok (zászló, címer, nemzeti himnusz) vagy vallási szimbólumok (oltár, ikon, szentírás szövege), és persze a mindennapi élet egyéb területe is tele van szimbólumokkal. Bármilyen dolog felruházható szimbolikus jelentéssel. A fehér galamb a béke közismert szimbóluma, ahogyan az oroszlán az

erőt jelenti. Még az olyan elvont formák, mint a számok, is hordozhatnak önmagukon túlmutató jelentést. A szimbólum igazi jelentéséhez elvonatkoztatás útján jutunk, melyben fontos szerepe van az asszociációnak. Ez minden jelképre igaz. A művészetben ez csak azzal egészül ki, hogy itt egy jelkép egy valóságmozzanatot úgy jelenít meg, hogy az bizonyos esztétikai elveknek is megfeleljen. Maga a nyelv is egy szimbólumrendszer, mely a tapasztalatok áthagyományozásának legfőbb eszköze. A régebbi korokban a képes beszéd, a jelképeken keresztüli közlés sokkal jelentősebb volt, szinte mindent képes jelbeszéden keresztül örökítettek át. A jelképes értelem megfejtése elvonatkoztatni képes látásmódot kíván meg. Az emberiség szellemi múltját képező különböző hagyományok egyes elemei - mint a természet körforgásához fűződő képzetek és szertartások, az évkör rítusai, a termékenységkultuszok, a jó és a rossz erők

küzdelmének megélése és megjelenítése - olyan hasonlóságot mutatnak, hogy egyértelműen adódik ebből a következtetés: ezek egyetemes, örökérvényű törvényszerűségeket írnak le, jelrendszerei a világmindenség s benne az ember tudatának természetét képezik le. A szimbólum a legmagasabb értelmében metafizikai, azaz “természeten túli” igazságokhoz vezet el, vagyis a hétköznapi valóságon túl megélhető igazságról szól. Az ember azért hozta tehát létre a szimbólumokat, hogy kifejezze velük a tudatosan megtapasztaltat, de másképpen kifejezhetetlent: az emberi tudatnak olyan állapotait és lehetőségeit, amelyre nincs szó, legfeljebb kép, jelkép - és ennek megértése már kulcs is lehet a megtapasztaláshoz. A rövid leírás után pedig következzenek maguk a szimbólumok. Jelentéstartalmuk nem kizárólagos, de talán segítenek eligazodni, elindulni és elrugaszkodni. GEOMETRIAI SZIMBÓLUMOK négyzet: anyag, korlátozás,

bezártság, merevség, szilárd alap háromszög, felfelé mutató: szellem, tűz jel háromszög, lefelé mutató: anyag, föld, víz jel hatágú csillag (hexagramm): egymásba illesztett felfelé és lefelé mutató háromszög, kozmikus egyensúly ötágú csillag (pentagramm), felfelé mutató: kitárt végtagokkal magát az embert jelképezi, hatalom, erő, a fehér mágus jele ötágú csillag, lefelé mutató: bukás, a fekete mágia, az ördög szimbóluma, a hatalom rossz szándékú használata kör: végtelenség, örök megújulás kör, három egymásban koncentrikusan: test, lélek, szellem összhangja kör, három egymásba kapcsolódó: a hármasság törvénye, összetartozása kör, két egymásba kapcsolódó: szövetség, dúsítás SZÍN SZIMBÓLUMOK Sárga: Az örök fény, a felség, a hatalom kifejezője, a közvetítés jelképe emberek és istenek között. - A világos- vagy aranysárga a hit, a jóság, az intuíció, az intellektus színe. - A

narancssárgába hajló sárga a Nap, a melegség szimbóluma; az isteni szeretet, a bölcsesség színe - a zöldessárgát viszont a halálhoz, az irigységhez, a hitszegéshez társították. - A buddhizmusban a lemondás, a vágytalanság, az alázatosság, a szerzetesek színe. - Kínában a Föld, a középpont színe. Eredetileg császári szín volt, később az előkelőség kifejezője lett. - A keresztény hagyományban lehet a szentség, a felfedett igazság kifejezője, ugyanakkor a sötétsárga az eretnekség, az árulás színe. Narancssárga: Átmeneti szín a piros és a sárga között; a szellem és a libidó egyensúlyát jelképezi. - Kínában és Japánban a szeretet és a boldogság színe. - A buddhista szerzetesek ruhájának színeként a láng, a megvilágosodás fénye, az isteni szeretet kinyilatkoztatása. - A zsidó hagyományban a ragyogás és a pompa színe. Piros: Éppúgy lehet az élet, mint a halál jele; mindkét esetben a vérrel

asszociálható. A nemiség szimbóluma, a libidó színe - A történelem előtti időkben a halottak mellé vörös színű port szórtak a temetkezési szertartás során. Ókori babona, hogy apotropaikus erejű, megóv a démonoktól és a veszélyektől. - Az egyiptomiak befestették fáikat, barmaikat, vagyontárgyaikat pirosra, hogy megvédjék a tűztől és más károktól, s hogy termékenyek legyenek. - A zsidók ajtófélfáikat az áldozati bárányok vérével festették meg, hogy megóvják házaikat a tíz csapás öldöklő angyalától. - Görögországban vörös leplet borítottak a holtakra, ezzel jelképesen áldozattá avatták, hogy kibékülve az alvilágiakkal, lejuthasson birodalmukba. - Az antikvitásban a szeretet, a szerelem, a szenvedély kifejezője; Rómában a menyasszony tűzpiros fátylat visel, ez a flammeum. Erő-, tűz- és hatalom-jelképként is szerepel - A zsidó és keresztény hagyományban a komolyság, a fenség színe. Az

Újszövetségben a bűn, az engesztelés, a vezeklés és az áldozat színe. - Negatív jelentése a testi szenvedélyek megbélyegzéséhez kapcsolódik, a skarlátvörös a "nagy babiloni parázna" színe. - A piros lámpás házak színeként a paráznaságra utal. - Az alkimisták kemencéjét jelképezi, valamint a "Nagy Mű" harmadik fokozatát. - Az európai népszokásokban a húsvéti piros tojás a termékenység jelképe. Barna A föld színe, ebből adódik anyaság, gondoskodás, termékenység, szorgalom jelentése. Mint anyagi szimbólum, az ösztönszféra kifejezője is. - Már az ókorban felveszi a vezeklés, az egyszerűség, az alázat értelmet. - A középkorban az alábbi jelentések tartoznak hozzá: hallgatagság, az evilági hívságok megvetése, szegénység; ezért lesz a ferences szerzetesrend öltözetének színe. Szürke A hamu és a köd színe, ezáltal a szomorúság, a melankólia, az unalom, a fásultság, az egyhangúság

jelképe. - A keresztény szimbólikában a test halálát és a lélek halhatatlanságát jelképezi. Ebben az értelemben vált az egyházi közösségek, a rendek megkülönböztető színévé. - A szürke a színek ellentéteként a semlegességet, a hétköznapiságot jelenti. Zöld A tavasznak, a természet megújulásának, a növekvő életnek a kifejezője. Különösen az örökzöld növényekhez kötődik termékenységi és halhatatlanságot kifejező szimbolika. - A színskála "közepén" áll, kiegészítő színe a piros, s mivel a kék és a sárga elegye, jelöli egyben a színek hármasságát. Ebből adódik kétértékűsége is: lehet a fiatalság, a remény, a boldogság, ugyanakkor a változás az átmenetiség, a féltékenység jelölője. - Meleg és hideg, égi és földi keveréke. Lehet az éretlenség, a tapasztalatlanság és naivság jelképe. - A kereszténységben a halhatatlanság, a feltámadás színe, az Erények közül a

Reményé. - Negatív jelentése: méreg, halál, a gonosz rontó ereje. A sátánt gyakran ábrázolják zöld testtel és szemmel. - Az iszlám hagyományban a Prófétára és a Paradicsom ígéretére utal. - Az alkímiában a zöld kő az aranyhoz való átmenetnek felel meg. Kék Az égbolt, a tenger színe; a megfoghatatlanság, a végtelenség, a transzcendencia szimbóluma. Az intellektus, az elmélkedés, a megnyugvás kifejezője, amely a képzelet és a szürrealitás világához is kapcsolódhat. - Az égi istenekre utalva az emberfeletti, mennyei hatalom kifejezője, ebben az értelemben a földi szenvedélyeket jelző vörös ellentéte. - A keresztény szimbolikában az angyalok, valamint Szűz Mária színe. - A világi uralkodók színeként hatalmuk égi eredetére utal. - Míg a nappali ég vakító kékje maszkulin jelentésű, addig az éjszaka sötétkékje a feminin principiumra utal. Lila A mértékletesség színe. Egyensúly a föld és ég között (a

hajnali és az esti ég színe), az értelem és a vágy, a bölcsesség és az érzelmek között. - Jelenthet intelligenciát, tudást, vallási áhítatot, szentséget, alázatosságot, bűnbánatot, fájdalmat, nosztalgiát. - A rómaiaknál Jupiterhez kapcsolódik. - A kereszténységben a papi törvények, az autoritás, az igazság, a böjt, a szomorúság és a várakozás kifejezője. Fekete Az ősi sötétség, a káosz, az éjszaka, a feneketlen, titokzatos mélység, a világűr jelképe. - A színekben kifejeződő élet ellentéte, a halál szimbóluma. - A lemondás színe, a gyász kifejezője; számos hagyományban a gonosz erőkhöz kötődik. - Az ókorban az alvilág isteneihez társult, pl. Hádész-Plútón, Hekaté, Ozirisz színe. - A kereszténységben egyrészt a halál és a gyász színe, másrészt a bűn, a pokol, a bűnhődés jelképe. A világtól, az élettől való elfordulást, az alázatot is kifejezte, ezért a papok és a bencés szerzetesek

ruházatuk színéül választották. - Az alkímiában a szín hiánya, a Nagy Mű első foka, a bomlás, az erjedés, a pokolba való alászállás jelképe. Fehér A Fény, a tisztaság, a differenciálatlanság, a transzcendencia, a tökéletesség, az egyszerűség jelképe. - Lunáris szín, a női princípium szűzi aspektusát jelzi. - Az égi istenek állatainak színe, így pl. Zeusz, mint fehér hattyú; a Buddha születését jelző álom elefántja; a Szentlélek galambja. - A fehér szoros kapcsolatban áll a halállal és az ehhez kapcsolódó rituális tárgyakkal (halotti lepel, gyertya), jelképezi a szellemeket és a kísérteteket. - A hinduizmus Kozmikus Tojásának színe, amely az állandóság és örökkévalóság megvalósulása. - Kínában a gyász színe. - A fehér tigris az őszre, az érett életkorra utal, maszkokon pedig a ravaszságot jelzi. - A fehér virág a gyermekáldást jelenti. - Ártatlanság értelemben jelenik meg Athénban, ahol az

Areioszpagosz bírái fehér kövekkel szavaztak a vádlott felmentése mellett. - A keresztény hagyományban az öröm és a vigasság hordozója. - A szentséghez, Istenhez tartozó szín, valamint a feltámadás színe. - A fehér ruha a tisztaságot, a szüzességet, a lélek győzelmét jelenti az anyag felett. - A béke és a jóakarat kifejezője; erre utal Noé fehér galambja és a békekövetek fehér zászlója Ezüst Utalhat a kereskedelemre és a pénz hatalmára. - Az egyiptomi mítoszok szerint Ré napisten csontjai ezüstből vannak. - Kínában a legértékesebb fémnek tartották; a Tejútat "ezüstfolyónak" nevezték. - A görög-római mitológiában a második világkorszak az ezüstkor, amely az aranykor boldog világával szemben a hanyatlás kezdete. - Míg a királyok féme az arany, a királynőé az ezüst. - Az ezoterikában a lunáris asztrál színe. Arany: A napfény, az isteni hatalom, a megvilágosodás, a halhatatlanság, a dicsőség

jelképe. - Az összes napistent, a vetés és aratás isteneit, a beért termést szimbolizálja. - A kereszténységben, az ikonfestészetben és a román kor nyugati festészetében az arany háttér a transzcendens szférára, a mennyei birodalomra utal az arany dicsfény, a glória pedig a megdicsőült szentekre. - Az ezoterikában a szoláris asztrál színe. SZÁMSZIMBÓLUMOK 1: nyitottság, férfiasság, teremtés, fizikai erő, egyediség, merevség, határozottságra, győzelemre törekvés, vezetői hajlam 2: befogadás, érzékenység, nőiesség, lelki erő, romantika, művészi érzék, intuíció 3: kapcsolatteremtés, kommunikáció, információ átadás, büszkeség, változékonyság 4: határozottság, szilárdság, összpontosítás, akarat erő, komolyság, igazság, precizitás 5: kreatívitás, játékosság, rugalmasság, kockázatvállalás, anyagi sikerek, szenvedély 6: művészi kreatívitás, érzékenység, érzelmi biztonság, béke, nyugalom,

védelem 7: határozottság, célirányosság, utazás, filozófikusság, misztika, egyéniség, vonzerő 8: pontosság, zártság, rejtélyesség, kiszámíthatatlanság, erős érzelmek, szellemiség, misztika, végtelen lehetőség 9: magasszintű szellemiség, romantika, erős akarat, öntudat, szenvedély, tehetség, misztika BETŰSZIMBÓLUMOK A: védelem, sátor, templom B: egyesülés, házasság C: lehetőség, jobb irányban nyitott, élettér, Hold, változás D: zártság, determináció E: kinyílás, vonzás-taszítás F: függőhelyzet, fogas G: Föld, őstermészet, termékenység H: lélegzet I: kard, erővonal, vagy fal J: fejlődés, vagy hurok, csapda K: harc, küzdelem, támadás L: támasz, múltban szerzett kényelem M: anyaság, tömegvonzás N: erők egyensúlya, ritmikus ismétlődés O: szellemiség, vagy bezártság P: aktív, férfiasság R: tűz, kisugárzás S: kígyó, bölcsesség, vagy érzékiség, hullámzás, lüktetés T: ember, szellemi felé

törekvés U: anyaméh, földi élet, vagy csapda, szakadék V: kettéválás, szétszakadás, bűnbeesés X: törvény, összefogás, szövetség, erők egyesítése Y: koncentráció, egyesülés Z: lélekvándorlás, körforgás, győzelem ÁLLATI SZIMBÓLUMOK tojás: termékenység, anyaság, gondoskodás bagoly: bölcsesség bárány: szelídség, ártatlanság, áldozat béka: önbizalomhiány, terhességi félelem, kétéltű, tudatos és tudattalan is a közege bika: szívós, kitartó, düh, vak indulat csiga: védekezés, biztonságra törekvés, szexuális undor disznó: érzékiség, szerencse egér: jelentéktelenség, hiábavalóság, bosszúság elefánt: bölcsesség, testi erő farkas: nyílt támadási szándék, agresszió, falkahűség giliszta: rossz szexuális emlékek griffmadár: felemelkedett erő, szárnyaló oroszlán hal: élvezet, érzékiség, gyarapodás, termékenység, sodródás hangya, bogarak, rovarok: apró bosszúságok kígyó: veszély,

bölcsesség, újjászületés, változás, férfi szex szimbólum krokodil: kegyetlenség, észrevétlen hirtelen veszély, szomorúság kutya: hűség, barátság, szolgálat lepke: újjászületés, változás, törékeny szépség, állhatatlanság ló: szállító, vágyaink vivőereje macska: nőiség, titokzatosság, hamisság madár: szabadság, szárnyalás, hírek majom: játékos elme, emberi karikatúra medve: őserő, életerő mókus: játékosság, ügyesség, rejtőzés nyúl: fürgeség, találékonyság, termékenység, ártatlanság, félénkség oroszlán: büszkeség, hatalom, erő, védelem őz: szelídség, gyengédség patkány: alantas rosszindulat pók: csapdaveszély, behálózás, cselszövés róka: ravaszság, agyafúrtság sárkány: szellemi erő, nyugaton - alvilági sötét erő, keleten emelkedett fénylény szarvas: férfias becsvágy tehén: anyaság, gondoskodás teknős: hosszú élet, kitartás, szilárd védelem, páncél, magány, hidegvér

NÖVÉNYI SZIMBÓLUMOK virág: remény, vágy fa: tudás, család, élet, világkép termés: eredmény kert: Édenkert, boldogság, élet kertész: Isten, Gondviselés rét: nyílt, áttekinthető tudat erdő: rejtett dolgok, szorongás, tudatalatti bogáncs: szúrós, rossz természet borostyán: elszántság, hosszú élet búzavirág: tisztaság, spiritualitás fagyöngy: bölcsesség, halhatatlanság, gyógyító, varázslatos erő gyöngyvirág: vidám csilingelés, szeretet ibolya: remény, szerénység, megújulás krizantém: hosszú élet, halhatatlanság liliom: tisztaság, de bódulat is lóhere: gyarapodás, jólét, lelki egyensúly, szerencse napraforgó: sugárzás, nagyság, szellemi megvilágosodás iránti vágy, befolyásolhatóság - arra fordul, amerről a legtöbb fényt kapja pipacs: heves, de mulandó fellobbanás, bódulat mimóza: érzékenység nárcisz: önimádat nefelejcs: hűség orchidea: luxus vágy orgona: áhítat páfrány: szelíd

természetesség, őserő rózsa, piros: szerelem, szenvedély rózsa, fehér: tiszta szeretet, távolságtartás százszorszép: gyermekkori gondtalanság, játékosság szegfű: szerény, cirmos, bársonyos szeretet tavirózsa: lelki fejlődés, teremtés tulipán: természetesség, játékosság, vidámság vadvirágok: természetesség, szabadság, frissesség alma: szerelem, termékenység, tudás, kísértés banán: fallikus szimbólum, élvezet, törékenység barack: tisztaság, ártatlanság, halhatatlanság citrom: könnyű csalódás, frissesség cseresznye: csók, száj, üdeség, vidámság dinnye: butaság, hedonizmus, terhesség, termékenység eper, málna: lágy élvezet, könnyedség füge: termékenység körte: szerelmi kapcsolat, nő alak meggy: érett kapcsolat mogyoró, dió, makk: férfi szimbólum, nehezen hozzáférhető bölcsesség, nehéz probléma narancs: egészség, harmónia szilva: egyszerűség, szerénység szőlő: élet, gondoskodás, eredményes

munka, közösség, érzékiség borsó: védettség, kicsiség, gyermekkor hagyma: szomorúság, kellemetlen, de hasznos és gyógyító káposzta: egyszerűség, naivitás karalábé: kemény, nehezen feldolgozható paradicsom: boldogság, elégedettség paprika: üresnek tűnik, de gyógyító erővel bír saláta: friss, üde, a természet energiabombája sárgarépa: jókedv, mélyen gyökerező optimizmus, derűlátás tök: butaság, egyszerűség uborka: szexuális étvágy OKKULT ÉS VALLÁSI SZIMBÓLUMOK, BÉLYEGEK, PECSÉTEK pentagramm: Az ötágú csillag fontos szimbólum a mágiában. A szellemnek alávetett négy elemet is jelképezi. Használata általános a fehér mágiában. Nem tévesztendõ össze a pentákulumal. Ez csak egy ötágú csillag, kör nélkül pentákulum: Wicca jele. Szokták boszorkánycsillagnak is hívni. Körbezárt, csúcsával fölfelé mutató ötágú csillag A lefelé mutató csillag a sátánisták kedvelt szimbóluma is, a

kereszténységgel szembenállást próbálják vele érzékeltetni. A fölfelé mutató csillag a szellemi magaslatok irányába törekvést szimbolizálja, a lefelé mutató az alvilág sötét erõit szólítja meg. fordított pentagramm: A gonoszt vonzza; a fekete mágia jele, a sátáni kosfej (Baphomet) redukciója, megjelenítése. nero-kereszt: A hatvanas években mint a béke szimbóluma volt ismeretes, ám napjainkban a heavy-metal rajongók és az okkultisták vették használatba, mint megtört keresztet, keresztényellenes jelképként. svasztika: A lét tüzes körforgását, a halál labirintusában bolyongó lények elvakultságát ábrázolja. Fordított, ,,balsodrású ábrája az útvesztô és a kataklizma jele az anarchia jele: A tekintély tagadása. Sok fiatal használja ezt, amikor az okkultizmus felé fordul, hogy kimutassa a tekintély megvetését. A vandalizmus és a sátánizmus jeleként is rajzolják háromszög: Mágikus cselekményekhez használják,

varázslás és démonok megidézése céljából. Ide tartozik a piramis, mint a varázsló erôk vélt forrása. fordított háromszög: A lefelé mutató hegyű egyenlôszárú háromszög a Sátán-elv ábrája, a fekete mágia jele, az elsötétülés jelképe. sátán-S: Ezt a jelképet használták a hitleri SS náci-csoportok. lefelé fordított kereszt: A keresztények keresztjének elutasítása. gyertya, mécses: a Tûz és tüzes tulajdonságok szimbóluma akarat, transzmutáció, életerõ, hatalom Felhasznált irodalom: Naturalap Pázmány Péter Elektronikus Könyvtár Mandalás oldalak Magyar zsidó honlap Csörgő Zoltán: A szimbólumok és szertartások szerepe a modern kori ember életében Illés Zsuzsanna: Álmok és szimbólumok