Oktatás | Pedagógia » A tanulásban akadályozott gyermek

A tanulásban akadályozott gyermek (enyhe ért. fogyatékosok, mentális fejl szintjük 3-4 évesek szintjén van) A tanulás területén jelentkező problémák pedagógiai szempontból, valamint súlyosság szerint 3 csoportra oszthatók: 1. tanulási nehézség 2. tanulási zavar együttesen alkotják a tanulási korlátok körét 3. tanulási akadályozottság 1. Tanulási nehézség: A tanulási korlátok közül ez a legkevésbé súlyos, amely általában csak egyes tanulási helyzeteket érint. A gyerekek nem tesznek eleget életkoruknak megfelelő szinten az iskolai teljesítményelvárásoknak, viselkedési normáknak. A tanítónak általában feltűnik a gyermek tanulásban nyújtott gyengébb teljesítménye. E változások hátterében számos ok állhat, pl családi problémák, vagy betegség miatti tartós hiányzás stb. A probléma a „normál” pedagógia eszközeivel orvosolható, pl. korrepetálás, differenciált fejlesztés formájában 2. Tanulási zavar:

általános értelemben azoknak a tüneteknek, megnyilvánulási formáknak az összefoglalása, amelyek a tanulás eredménytelenségében mutatkoznak meg. A tanulási zavar minden esetben a tanulási képesség zavarával jár együtt. Tanulási zavarról akkor beszélünk, ha egy képességterület működésében tartós és súlyos problémák jelentkeznek, mint pl. az olvasás, írás számolás elsajátítása során (diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia) A Sarkady-Zsoldos féle definíció szerint „tanulási zavarnak tekintjük azt az – intelligenciaszint alapján elvárhatónál lényegesen – alacsonyabb tanulási teljesítményt, amely neurológiai deficit vagy funkciózavar talaján jön létre, sajátos kognitív pszichológiai tünetegyüttessel. Ezek a részképességzavarok alapvetően nehezítik az iskolai tanulás során az olvasás, írás és/vagy matematika elsajátítását. Társuló tünetként megjelenhet enyhe értelmi fogyatékosságnál, érzékszervi

sérülésnél és beszédhibáknál.” A probléma megoldásához általában speciális szakemberek, és terápiás eljárások alkalmazására van szükség. 2. Tanulási akadályozottság: Ebben az esetben több területet érintő, mélyreható, tartós és súlyos pedagógiai problémáról van szó, amely erősen megnehezíti, vagy lehetetlenné teszi a hagyományos általános iskolai feltételek közötti fejlesztést. A tanulási akadályozottság fogalmának több meghatározása is van: A tanulásban akadályozottak csoportjába tartoznak azok a gyermekek, akik az idegrendszer biológiai és/vagy genetikai okokra visszavezethető gyengébb funkcióképességei, illetve kedvezőtlen környezeti hatások folytán tartós, átfogó tanulási nehézségeket, tanulási képességzavart mutatnak.” (Mesterházi) A Német Közoktatási Tanács megfogalmazása szerint: „Tanulásban akadályozottnak számítanak azok a gyermekek és fiatalok, akik fejlődésbeli hiányosságok,

a központi idegrendszer sérülése vagy szocio-kulturális depriváció miatt bekövetkező csökkent intelligencia – teljesítmények az iskolai tanulást oly mértékben befolyásolják, hogy a tananyag felfogása, tárolása és feldolgozása nem az életkornak megfelelő szinten történik.” (Engelbrecht, A.- Weigert, H 1999, p 27) „Egy gyermek több szempontból is tanulásban akadályozottnak minősíthető: 1. iskolaszervezeti szempontból: ha az általános iskola követelményeit osztályismétlések után sem tudja teljesíteni; 2. intelligenciadiagnosztikai szempontból: ha az intelligencia mérési eredménye (IQ-ban kifejezve) az elfogadott normák szerint a normál-övezet alatti értéket mutat; 3. fejlődés-lélektani szempontból: ha a gyermek általános pszichikus fejlődésében zavar mutatkozik; 4. tanulásmódszertani szempontból: ha a szokásos és egyébként eredményes tanulási eljárások alkalmazása esetén is jelentős tanulási nehézségeket

mutat.” A tanulási akadályozottság okai: 1 1. SZEMÉLYI OKOK Testi okok: - genetikai, veleszületett - születés alatti, utáni - megkésett fejlődés - agyi eredetű funkciózavar - motorikus zavarok - érzékszervi károsodások Pszichikus okok: - rossz tanulási stílus - koncentrációs nehézség - viselkedési zavarok - pszichoszomatikus zavarok - hiányos éntudat, szorongás - hiányos motiváltság - túlterhelési tünetek 2. KÖRNYEZETI OKOK Szociális okok: - szociális helyzet - nyelvhasználat - késztetések - nevelési szokások - életkilátások - szociális megbélyegzés teljesítményközpontú társadalom Iskolai okok: - teljesítményorientáltság - túlzott anyagbőség, tanulási tempó - túl sok inger - didaktikai, metodikai hiányosságok - iskolaés hiányosságok oktatásszervezési - iskolai adminisztráció (Engelbrecht, A.-Weigert, H 1999, p 40) GYÓGYPEDAGÓGIAI SZEMLÉLETMÓDOK 1. Deficitorientált szemlélet: A hiányra helyezi a

hangsúlyt, milyen arányban térnek el az átlagtól Pszichometriai kritérium – IQ. 2. Holisztikus szemlélet: Az egész embert nézi, a teljes személyiséggel foglalkozik, melynek akadályozottság csak egy része. 3. Ökológiai szemlélet: Az embert a környezetével együtt, annak kölcsönhatásával kell vizsgálni A környezetet kell az akadályozott gyermekekhez igazítani. NEVELÉSI SZÜKSÉGLET, KÜLÖNLEGES NEVELÉSI IGÉNY Nevelés: a személyiség fejlesztésére irányuló tevékenység képességek kibontakoztatása középpontban az ember áll közösségben folyik tudatosan tervezett, szervezett. -Speciális nevelési igény: konstruktív életvezetéshez szükséges készségek és képességek kialakítása, amely alkalmazkodik az egyén speciális szükségleteihez és a társadalmi elvárásokhoz -HATÉKONY: tanulásszervezés, tananyag és eszköz- rendszer, módszerek, tanulási technikák alkalmazása + tantervi tényezők Interdiszciplináris

megközelítés: ORVOSTUDOMÁNY: az orvosi megközelítés a kóros állapot keletkezésére, organikus-genetikus feltételeire, megelőzésére koncentrál. De: az értelmi akadályozottság nem betegség (bár van BNO-besorolása ), hanem olyan állapot, amelyhez gyakran kapcsolódnak betegségek, rendellenességek. Az esetek 60 %-nál a feltételezett ok nem definiálható PSZICHOLÓGIA: a megismerő képességet, intelligenciát vizsgálja – tesztekkel, a „normálistól” való eltérés mértékét határozza meg – de a tesztek többsége kultúrafüggő. Keresi azokat az eljárásokat, módszereket, amelyekkel a fogyatékosság minél megbízhatóbban felismerhető, csökkenthető, megelőzhető. SZOCIOLÓGIA: a társadalmi helyzetüket, életmódjukat, elfogadásukat, az önálló életvezetés lehetőségeit vizsgálja, az egyén és környezet egymásra hatását, a fogyatékosok iránti attitűdök, előítéletek. 2 JOG: cselekvőképesség, jogképesség,

döntési képesség, felelősségvállalás-büntethetőség fogalomkörén belül vizsgálódik – az esélyegyenlőségi törvény betartása. TEOLÓGIA: test-lélek-szellem egysége, az emberi egyetemesség szempontjából közelíti meg és nyújt segítséget. PEDAGÓGIA: a hagyományos pedagógiai eszközökkel nem oldható meg a fejlesztésük, speciális, egyénre szabott megsegítést igényelnek, a tanulási tartalmakat döntően csak szemléletes úton tudják felfogni, érdeklődésük a közvetlen szükségletek kielégítésére összpontosul. Pedagógiai szempontból 3 elemet emelnek ki. a) b) c) Lelassult általános fejlődés Tanulási képesség korlátozása A szociális alkalmazkodás elégtelensége A TANULÁSBAN AKADÁLYOZOTTSÁG ÉS AZ ENYHÉN ÉRTELMI FOGYATÉKOSSÁG FOGALMÁNAK VISZONYA A fokozódó társadalmi elvárásokkal és a növekvő iskolai követelményekkel párhuzamosan megnövekedett azoknak a tanulóknak a száma, akik a hagyományos

oktatási módszerek mellett nem tudtak eredményesen tanulni, egyre inkább lemaradtak, bukdácsoltak, végül pedig a kisegítő iskolába kerültek. A kisegítő iskola eredetileg az enyhe értelmi fogyatékos gyermekek számára létrehozott oktatási intézmény (1985 óta eltérő tantervű általános iskola). Ennek ellenére gyakorta kerültek oda olyan gyermekek is, akiknél nem volt kimutatható az idegrendszeri, biológiai sérülés, ők a hátrányos szociális körülményeik miatt minősültek értelmi fogyatékosnak. Ezt bizonyította az ún „Budapest vizsgálat” is. (Illyés S: „A jelenlegi általános iskola a nevelés célját, tartalmát és eljárásait tekintve gyakran nem tud megfelelően illeszkedni a gyermek egyedi nevelhetőségéhez, és ezért a nevelhetőség és nevelés találkozási pontjain összeillési zavarok alakulnak ki.”) A nevelhetőség szempontjából meghatározó tényező a tanulási képesség, melyet kísérleti tanulási

folyamatok közben kezdtek vizsgálni. Így ma a tanulásban akadályozottak csoportjába tartoznak az enyhe értelmi fogyatékos gyermekek és az általános iskolában tanulási nehézségekkel küzdő tanulók. (A tanköteles korú népesség mintegy 12-15 %-a) Az e csoportba tartozó gyermekek közös tulajdonsága, hogy pedagógiai szempontból a tanulási nehézségek leküzdéséhez pedagógiai többletszolgáltatásokat, egyéni gyógypedagógiai megsegítést igényelnek. Ezek a tanulók külön segítségadás nélkül akadályozottak a tanulási folyamatokban „A tanulási akadályozottság a személyiségfejlődés belső (biológiai, pszichológiai) és külső (szociális, környezeti) feltételeinek folyamatos kölcsönhatásában kialakuló állapot, amelynek soha nincs állandó állapota.” (Mesterházi, 1998, p 54) A tanulási akadályozottságnak gyermekenként különböző megjelenési formái vannak, amelyek elsősorban az iskolai tanulási helyzetekben

jelentkező, a tantervi követelményekhez viszonyított gyengébb teljesítményekben mutatkoznak meg. Az elmaradás különösen szembetűnő a csoportos tanulási helyzetekben, melyet szokatlan, zavaró viselkedés kísérhet. A tanulási akadályozottságot előidéző tanulási képességfejlődési zavar kialakulásában több tényező is szerepet játszik. Az akadályozottság okait nem csak a gyermekben kell keresni, hanem az őt körülvevő családi, iskolai, szociális, kulturális környezetben is. Különleges/sajátos nevelési igény/szükséglet: Ez a kifejezés azt jelenti, h a gyermek nevelési és oktatási szükségleteinek kielégítése a megszokott pedagógiai eszközökkel nem biztosítható, eredményes nevelése-oktatása másmilyen megközelítést és/vagy többletráfordítást igényel (másfajta, többféle szakértelem, kiegészítő tárgyi és infrastrukturális feltételek, többletfinanszírozás). Eltérések jelenhetnek meg a nevelés, oktatás

tartalmában, a követelményekben. A közoktatási intézményekben a gy-ek jelentős részénél „összeillési zavar” áll elő a gy-ek nevelhetősége, a velük szemben támasztott követelmények és a követelmények eléréséhez biztosított pedagógiai segítség között. A nevelhetőség és a nevelés összeillési zavarai hol az egyén, hol az intézmény alkalmatlanságában nyilvánulnak meg. A gyermeki adottságok és a nevelés-oktatás követelményei, egyéniesítési lehetőségei közötti összeillési zavar esetén a gy az adott pedagógiai 3 környezetben korlátozott nevelhetőségűvé válik, kialakul a sajátos nevelési igény. A sajátos nevelhetőségnél valójában nem a gy fogyatékosságáról van szó, hanem az adott ped.-i feltételek miatt (óvoda, isk. működésének korlátozottsága) a gy különleges bánásmódra való ráutaltságáról A sajátos nevelési szükséglet tehát a gyermek bizonyos nevelési feltételek között

kialakuló helyzeti tulajdonsága. Kognitív fejlődés sajátosságai: A kognitív fejl. különlegesen sok eltérést, sajátos vonást hordoz magában, mert a szenzomotoros fejl.-i szakaszban megmutatkozik a lelassulás, a megismertetési folyamatok késleltetettsége: - Koncentrációs képességük rendkívül alacsony szintű, lassú tanulási tempó, - Figyelmük könnyen elterelhető, ingadozó és csak kevéssé terhelhető. - Az ért. akad egy része eléri a szimbolikus gondolkodás szintjét Esetükben a kognitív fejlődés legmagasabb szintje a konkrét belátás. A fogalomalkotás, következtetés, ítéletalkotás visszamarad a fejlődésben. - Az észlelés többszörösen akadályozott, látási és hallási zavarok is társulhatnak hozzá. - A szenzomotoros zavarok v. elégtelenségek megnehezítik a világ szabályos megismerését és felfedezését. Hosszan tartó, célzott képességfejlesztő támogatásra van szükség - Taktilis, szaglási és ízlelési

területen is hiányosságok léphetnek fel. - Az alakészlelés, tér-, helyzet-, távolságészlelés kisgyermekes szinten rögzül. - A megismeréshez vezető tájékozódás természete fontosabb, mint maga a tanulás. A tárgyi világban való tájékozódásban konkrétumokra van szükség, szellemi tájékozódásról nem beszélhetünk. - csekély mértékű érdeklődés az isk.-i tananyag iránt, - nehezebben alkalmazzák a tanultakat a nem gyakorolt helyzetekben, - másképp élik meg a tanulási kudarcokat, - a felfogóképesség tárgyhoz való kötődése (a gy figyelmét, érdeklődését a térben és időben közeli tárgyak keltik fel), - szenzorikus és motorikus közlésre való fogékonyság: kevésbé szavakkal, mint inkább képpel, szemléletes rávezetéssel és cselekvéseken keresztül lehet eredményes tanulást elérni, - spec. vezetésigény: vezetésre szorulnak, kis lépésekben való irányítás, tagoló segítség, - mérsékelt tanulási dinamika:

szélsőségesen lassúak, gyakran kihuny az érdeklődés, sajátos tanulási ritmus, - állandó ösztönzés szükségessége: spontán tanulásigényről alig beszélhetünk. A tanulás néhány sajátossága: A gyermeki akadályozottság a tanulás akadályozottságát is jelenti, ezért a nevelő, oktató munkában a tanulási magatartás sajátosságainak ismerete gy. tanulásának, tervezése, szervezése, irányítása és értékelése központi helyet foglal el. A tanulás: v.milyen tevékenység során bekövetkező változás, amely által új v módosult tapasztalat keletkezik, változik a viselkedés, a személyi tulajdonságok, a tudás. A tanulás tartalma szerint megkülönböztetünk: motoros, verbális ,és szociális tanulást. Motorikus tanulás: mozgásos, cselekvésben megvalósuló, uralkodó tanulási típus. Ez a legáltalánosabb és legeredményesebb. Verbális tanulás: Nagyon lassan alakul ki, még akkor is, ha cselekvő, szemléletes módon tesszük.

Amíg az enyhe ért. fogy képessé válik a leírt szövegekből való tanulásra, addig az ért akad erre nem képes. Szociális tanulás: folyamatosan tanulnak a környezetükben élő emberekkel, idegenekkel való társas érintkezésekből, érzékelik az előnyöket, hátrányokat. A szociális tanulás a személyiségfejlődés folyamatának fontos tényezője. Cél a szoc inkompetencia enyhítése, leküzdése 4 Az oktatás sajátosságai, a foglalkoztató iskola felépítése: 1) Gyógypedagógiai tanácsadás 2) Óvodai nevelés 3) Iskolai nevelés - alsó szakasz otthoni korai fejlesztés tanácsadás, otthoni korai nevelés, rekonstruálása az óvodai éveknek 0-3 év 3-6 év tanácsadás otthoni nevelés 6-16 év - középső szakasz - felső szakasz 4) Munkára felkészítő nevelés tanácsadás, otthoni nevelés 5) Felnőttek pedagógiai kísérése munkahely, szociális otthon, lakóotthon, család 16-18 év 18 év felett A fejlesztés helyszínei: I.

ÓVODAI NEVELÉS – szorosan kapcsolódik a korai fejlesztéshez Játékra nevelés: meg kell tanítani a gyereket játszani minden játékeszközzel - gyakorló játék: öntözgetés, rakosgatás, pancsolás, homokozás – ismerkedés az anyagokkal - konstrukciós játék: összeillesztés, egymásra-egymás mellé építés – kevés bennük a kreativitás - szerepjáték: egyszerű utánzások – baba etetése, gondozása, terítés, egyszerű házimunkák - szabályjáték: egyvonalas, egyszerű szabályú játékok dallal, mondókával, mozgással kísérve Beszédnevelés: - motiválás a szóbeli kommunikációra, - hangadás képességének fejlesztése - ritmus, tempó, beszédutánzás fejl. - hallási differenciálás fejlesztése Önkiszolgálásra nevelés: étkezés, öltözködés, testápolás, rendrakás Mozgás-és ritmusfejlesztés: összerendezett mozgás kialakítása, szem-kéz és szem-láb koordináció fejl. eszközhasználat, szándékosan irányított

mozgások elsajátítása, összetett mozgássorok végzése Ábrázolás – alakítás: alkotás örömének átélése, ismerkedés az anyagok, eszközök használatával - rajz: lengőfirka – körfirka – kör – álló és fekvő egyenesek – emberrajz, - festés: nagy felület, ecsetnyomok, gombfesték használata - mintázás: gyurkálgatás, sodrás, lapítás, gömbölyítés - kézimunka: ragasztás (termésből, fonalból, mozaik), ollóhasználat Mese-vers: ritmusos mondókák, rövid, állatos mesék, hallásfigyelem, emlékezet fejlesztése II. ISKOLAI NEVELÉS - általános iskola, gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézmény, - a gyerekek speciális szükségleteire épül, egyénre szabott fejlesztést biztosít - a teljes személyiség fejlesztése, képességeinek kibontakoztatása - konstruktív életvezetés képességének kialakítása a fő célja - közösségben folyik, közösségi értékeket közvetít A nevelés kettős meghatározottsága:–

alkalmazkodik az egyén speciális szükségleteihez -társadalmi elvárásoknak is megfelel Fejlesztési területek: - Anyanyelv és kommunikáció Természeti környezet Társadalmi környezet Életvitel és gyakorlati ismeretek Művészetek Testnevelés Kognitív funkciók fejlesztése: megfigyelések, figyelem, emlékezet, gondolkodás Szociális beilleszkedésre nevelés 5 Alaptárgyak a foglalkoztató iskolákban: 1) Játékra nevelés: tudja magát elfoglalni a gy, együttjátszani, körny. megismerése, fejlődjön a beszédük, személyiségük 2) Önkiszolgálásra nevelés: szoc. beilleszkedés, egészséges életmód megalapozása, helyes magatartásformák kialakítása, önálló öltözés, étkezés, eü szokások, rendrakás, testápolásmosdás, ruha-cipőgondozás 3) Alakítás – ábrázolás: munkakészség, megfigyelőképesség, esztétikai érzék, finommotorika fejlesztése, eszközhasználat, anyagismeret kialakítása stb. (festés, formázás,

rajzolás, papírmunkák) 4) Kézi munkák (textil-, fa-, fémmunkák): elemi munkaképesség kialakítása, pontosságra, kitartásra, kötelességtudatra való nevelés, mások munkájának megbecsülése 5) Beszédfejlesztés és környezetmegismerés: helyes, tiszta hangképzés kialakítása, egyszerű nyelvi formák használatának kialakítása, kívánságaik szóbeli kifejezése, kérdésre tudjanak válaszolni, megértsék az utasításokat; környezetükben való tájékozódás, tudjanak összefüggéseket felfedezni és elemi szintű következtetéseket levonni (emlékezet, megfigyelőképesség fejl, analítikus-szintetikus gondolkodási forma kialakítása) 6) Mozgás és ritmusnevelés – testnevelés: a szervezet fejlődésének elősegítése, egészség megőrzése, megszilárdítása, a szervezet edzése, hibás mozgások javítása, a mozgáskoordináció, a figyelem fejlesztése 7) Általános ismeretek foglalkoztatástana: ruházkodás, élelmiszerek, ismeretek

lakhelyünkről, távolabbi vidékekről, egészséges életmód, szoc. készségek fejl 8) Olvasás-írás elemei tanítása: a mindennapi életben adódó olvasási feladatok megoldásához való jártasság a szótagoló olvasás fokán, szövegolvasás elmélyítése, gyakorlása; névleírás, levélhez néhány egyszerű mondat leírása másolással, diktálással, néhány önálló gondolat leírása a 8. csop. végére 9) Számolás-mérés elemi tanítása: számfogalom kialakítása 100-ig, konkrét fokon történő szóbeli összeadás, kivonás, számok ismerete 1000-ig, mennyiségi és térbeli, időbeli tájékozódás kialakítása, elemi tapasztalatok a tárgyak kiterjedéséről, formájáról, térbeli elhelyezkedéséről, mérések, pénz használata, Az iskola különleges jegyei - Életközeg: ahol játszani, tanulni, lakni, önmagukba lenni is megtanulnak. - Életsegítség: megismerni és begyakorolni a mindennapi élet teendőit, a másokhoz való bizalom

kialakításával - A szociális beilleszkedésre készít fel azzal, hogy képessé tesz a kapcsolatokra és kapcsolathoz segít Az iskola célja: A tanulókat képessé tenni: - saját maguk megismerésére, és a környezet felé tudjanak fordulni önmaguk kiszolgálására, együtt működésre legyen képes közvetlen környezete megismerésére, tájékozódásra a szociális környezet megismerése, alkalmazkodásra tárgyi és természeti környezet ismerete, felhasználása, alakítása Oktatás alapelvei: - az iskola és az élet kapcsolata: a témáknál a gyerekeknek friss élményei legyenek az oktatás nevelő hatása érthetőség – egyszerű, világos nyelvhasználat szemléletesség motiváció, permanensen kell hatni 6 MUNKÁRA FELKÉSZÍTŐ NEVELÉS Összefoglalja mindazon tevékenységeket, ismereteket, jártasságokat, készségeket, magatartási hatásokat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy elemi munkaképességet szerezzen, az irányított, szervezett,

képességének megfelelő termelőmunkába bekapcsolódjon. - Teremgondozás, takarítás - Mosás, vasalás - Ebédlői, konyhai munkák - Kerti munkák, szerszámhasználat - Fa és fémmunkák, barkácsolás - Textilmunkák, varrás Az Európai Ügynökség a Sajátos Nevelési Szükségűek Oktatásának a Fejlesztéséért 15 országban végzett vizsgálata az inkluzív iskolák jó gyakorlatát az alábbiak szerint összegzi, amelyről Halász Gábor (2004) ad összefoglalót: integrációhoz olyan tanári attitűdök kellenek, mint empátia, szociális érzékenység, a különbségek kezelésének képessége; a tanárok gazdag módszertani repertoárja, megfelelő segédanyagok és idő a sokféleség kezeléséhez; támogató környezet iskolákon belül és kívül (igazgató, helyi irányítás, helyi közösségek, kormány, szakmai szervezetek részéről); egyértelmű kormányzati politika (és ennek megfelelő finanszírozási rendszer); kooperatív

tanítás és tanulás alkalmazása, együttműködés multidiszciplináris tanári és szakértői teamek között, valamint egymást segítő tanulói csoportok; heterogén csoportok kialakítása: rugalmas tanulásszervezés, alternatív utak biztosítása; igényesség, teljesítményorientáltság, folyamatos mérés és visszajelzés, egyéni tanulmányi terv és nyomon követés. Az inkluzív nevelés alapvetően a gyermekközpontú nevelésre alapoz, sokat köszönhet a reformpedagógiának, a humanisztikus pszichológiának, a gyerekközpontú pedagógia terjedésének. Réthy Endréné (2004, 239-240.) a befogadó, inklúzív iskola ismérvei közt olyan jellemzőket sorol fel, mint: -a kirekesztés minden formájának prevenciója; -a speciális nevelési szükségletek maximális figyelembe vétele; -nyitottság, valamennyi gyermek befogadása, tekintet nélkül adottságaira, képességeire; -a hiányra orientálás helyett a meglévő erősségek hangsúlyozása,

azokra való támaszkodás; -a tanulók saját tapasztalataihoz közel álló, ahhoz igazodó oktatás. Összefoglalva azt mondhatjuk, hogy a fogyatékkal élő tanulók iskolai jelenléte a pedagógusok számára sajátos felkészülést igényel, szakmai tudást, ismereteket, képességek, és attitűdök meglétét kívánja. A fogyatékkal élő diákok integrációja akkor lehet sikeres, ha annak megvannak mind a személyi, mind pedig a tárgyi feltételei az iskolában. A többi gyermekkel egy osztályban nevelt fogyatékkal élő tanuló csakis a sajátos igényeihez igazodó, megfelelő szintű és minőségű fejlesztéssel éri el képességei optimális fejlődését. Diagnosztizálása+ Fejlesztést segítő, akadályozó tényezők a könyvben!!!!! 7