Politika, Politológia | Európai Unió » Májer Ferenc - Az Európai Unióról

Az Európai Unióról Európa több, mint földrajzi fogalom. Történelem és kultúra: ha rá gondolunk, eszünkbe juthat a demokrácia, a reneszánsz, a klasszikus zene és még sok minden más Szörnyűségek is Az inkvizíció máglyái. Háborúk, bármilyen okból indították is azokat Európa kicsiny földrész Népei egymáshoz közel élnek, egymásra utalta, mégis sokszor ellenségesen. Évszázadokon át európaiak hiába ábrándoztak a békés kontinensről. A második világháború után másokkal együtt végre olyan elképzeléssel állt elő Jean Monnet, a francia kormány egyik vezető gazdasági tanácsadója, amely elvezetett a mai Európai Unióhoz. Ez volt az európai eszme. Az európaiaknak együtt kell dolgozniuk Meg kell ismerniük egymást Olyan szoros kapcsolatokat kell kialakítaniuk, hogy ha háború törne ki közöttünk, annak ne lehessen győztese. Amikor a kölcsönös függés nyilvánvalóvá lesz mindenki számára, amikor a háborúnak már a

gondolata is abszurddá válik. Európa a népek közösségét és egységes piacot jelent. A különböző országokban élő európaiak tekintsék egymást európai honfitársaknak Minél több területen minél szorosabb együttműködés valósuljon meg az országok között. Elsősorban, de nem csupán a gazdaságban, hanem a kulturális életben és a szociális programokban is. Az Európa-koncepciót 1950 május 8-án hozták nyilvánosságra A napjainkra fokozatosan kialakult Európai Unió a tagországok által megkötött szerződések alapján működik. Mit, hogyan tehetnek és mit nem az uniós intézmények – ezt szerződések határozzák meg Az EU fejlődésének mérföldkövei ezek a dokumentumok: Párizs, Róma, Maastricht, Amszterdam. A fejlődés nem áll meg. Hogy milyen lesz az Európai Unió tíz év múlva, senki sem tudhatja biztosan, de az bizonyos, hogy ez rajtunk, európai polgárokon is múlik. TÖRTÉNETI HÁTTÉR Az osztrák Coudenlove-Kalegri

kezdeményezése alapján hozták létre 1923-ban a Pán-Európa Uniót, melynek célja a béke megóvása. A második világháború és az azt követő békekötés két, egymásnak ellentmondó, és a következményeket tekintve máig ható folyamatot indított el: Európa nyugati részének integrációját és a kontinens kelet-nyugati megosztottságát. Nyugat-Európa békét, szabadságot és jólétet kívánt, és közösen akart fellépni a szovjet terjeszkedéssel szemben. Ennek kulcsát látták az integrációban Winston Churchill 1946-os zürichi beszédében az Európai Egyesült Államok létrehozásáról szólt, és egy európai unió megvalósítását javasolta. Úgy vélte, hogy Európa békéjének kulcsa két történelmi ellenség, Franciaország és Németország megbékélésében és együttműködésében rejlik. A francia Jean Monnet nevéhez fűződik az európai egység felé megtett első lépés. Egy újabb háború elkerülése érdekében azt

javasolta, hogy Franciaország és Németország szén- és acéltermelését he- lyezzék egy nemzetek feletti testület igazgatása alá. Robert Schunam francia külügyminiszter rokonszenvezett e nézetekkel, és közösen dolgozták ki azt az elgondolást, amelyet 1950 május 9-án Schuman-tervként terjesztettek elő. Ennek eredménye alapján írták alá 1951-ben a Párizsi Szerződést, mely létrehozta az Európa Szép- és Acélközösséget (ESZAK), vagy más néven a Montánuniót. Az alapító tagok: Franciaország, Németország, a Benelux-államok és Olaszország. Az ESZAK tagállamok külügyminiszterei 1955. évi messinai találkozójukon elhatározták, hogy az integrációt további két fontos területre terjesztik ki Az elképzelés az ún Spaak-jelentésen alapult, amely egy gazdasági unió és az atomenergia békés hasznosítását megvalósító unió létrehozásával foglalkozott. A tárgyalások eredményeképpen a Hatok 1957 március 25-én írták

alá a Római Szerződést, amely létrehozta az Európai Gazdasági Közösséget (EGK), és az Európai Atomenergia Közösséget (Euratom). Az EGK-szerződés többek között rögzítette a közös piac létrehozásának szándékát: a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke áramlásának szabadságát. Létrehozták az integráció intézményeit: a döntéshozó Tanácsot, a végrehajtó szervezetet, a Bizottságot, továbbá az Európai Parlamentet és a szerződések betartását felügyelő Bíróságot. Az Egységes Európai Okmány az európai intézményrendszert megalapozó, alkotmányos jelentőségű dokumentumok egyike, amely 1987-ben lépett életbe. A dokumentum legfontosabb célkitűzése a Római Szerződésben foglalt célokhoz szükséges reformok végrehajtása Központi témája a „belső piac” 1993 elejére történő kiépítése. Az integrációs folyamat erősítését több tényező is szükségessé tette: az EK csökkenő versenyképessége

a világpiacon, a tartósan magas munkanélküliségi ráta, a széttagolt piacok magas költségeinek felismerése. Az Okmányban jelzett belő piac lényegében azonos a Római Szerződés „közös piac” fogalmával: jelentése, hogy az EK piacának úgy kell működnie, mintha egyetlen állam piaca lenne. Az egységes piac kialakulását sokáig akadályozta a nemzetenként eltérő szabványok és szabályok alkalmazása. Az EK-n belüli forgalomban számos korábbi, vámon kívüli akadály megszűnt, miközben felszámolták az egymás közötti forgalomban a belső határok átlépését kísérő adminisztrációt is. Az Okmány kiterjesztette a többségi szavazással eldönthető kérdések körét, megerősítette a pénzügyi unió létrehozásának szándékát, és közös politikát alakított ki a környezetvédelem és a műszakitudományos fejlesztési együttműködés terén. A dokumentum megteremtette a későbbi politikai unió alapját is. Az 1992

februárjában Maastrichtban aláírt szerződés a Római Szerződések legátfogóbb reformjának tekinthető. Az Európai Uniót létrehozó Maastrichti Szerződés három alappilléren nyugszik -2- Az első alappillér az EGK-t létrehozó közösségi intézményeket fejleszti tovább, a második és a harmadik pillér kormányközi jellegű együttműködést tesz lehetővé. Az előbbi létrehozza a közös kül- és belpolitikát, az utóbbi a bel- és igazságügyi politika terén irányos elő együttműködést. A szerződés a ratifikációkat követően 1993. november 1-jén lépett hatályba A szerződés célja – többek között – az európai integráció új szintre emelése: az intézmények munkájában a hatékonyság és a demokrácia közelítése; a belső piac megvalósítása; az uniós állampolgárság létrehozása; az állampolgárok szabad mozgásának biztosítása, biztonságuk egyidejű garantálásával. Az EGK-t létrehozó szerződés

kibővült a gazdasági és monetáris unió létrehozásának tervével, további közösségi politikákkal, illetve a már meglévők megerősítésével. A bel- és igazságügyi együttműködés többek között kiterjedt a menekültügyi és bevándorlási politikára, a kábítószer-csempészet és a terrorizmus elleni harcra. Módosításra kerültek az ESZAK és az Euratom szerződései is A szerződésbeli rendelkezések hangsúlyozzák a tagállamok nemzeti azonosságának tiszteletben tartását, az emberi jogok és alapvető szabadságjogok melletti elkötelezettséget, továbbá a szubszidiaritás elvének az alkalmazását, vagyis hogy polgárokat legközvetlenebbül érintő döntéseket nem központilag, hanem a lehető legalacsonyabb szinten, a polgárokhoz legközelebbi fórumon kell meghozni. Az Amszterdami Szerződés az integráció mélyítését, továbbfejlesztését szolgálta. A szerződést előkészítő, tagállamok közötti megbeszélések kiemelt

figyelmet fordítottak az Unió külpolitikai mozgásterének erősítésére; a bel- és igazságügyi együttműködés hatékonyságának növelésére; a döntéshozatalba a demokrácia erősítésére; az ún átláthatóság és a polgárközeliség növelésére; a közösségi döntéshozatali mechanizmus rugalmasabbá tételére A Szerződés megerősíti az Unió alapelveit, és ezek betartását a tagság előfeltételévé teszi Az Amszterdami Szerződést 1997. okt 2-án írták alá, és 1999 máj 1-jén lépett hatályba A szerződés szélesítette a közösségi politikák körét, de nem tudott választ adni olyan intézményi kérdésekre, amelyek megoldása az Unió hatékony működéséhez és a kibővítéséhez szükségesek. Fontos döntéseket hozott a bel- és igazságügyi együttműködés, a vízumpolitika és a menekültügy közösségi szintre emeléséért, hatékonyabbá tette a második pillér működését, a közök kül- és biztonságpolitikát

és kiszélesítette az Európai Parlament jogkörét. AZ EURÓPAI UNIÓ MA A luxemburgi Európa Tanács döntése alapján az EU 1998 márciusában csatlakozási tárgyalásokat kezdett azzal az öt közép-kelet-európai országgal (Magyarország, Csehország, Lengyelország, Szlovénia, Észtország) és Ciprussal, amelyek az Európai Bizottság értékelése alapján megfeleltek a koppenhágai kritériumoknak. Az 1999 decemberi, helsinki Európa Tanács döntést hozott a csatlakozási tárgyalások megkezdéséről az első körből kimaradt, további hat országgal (Románia, Bulgária, Szlovákia, Lettország, Litvánia, Málta) és tagjelöltnek ismerte el Törökországot is -3- AZ EU BŐVÍTÉSI MECHANIZMUSA Az Európai Unió jelenleg 12 tagjelölttel tárgyal. A tárgyalások 31 témakörben zajlanak, minden országgal külön-külön Vannak könnyebb és nehezebb fejezetek Ha egy témakörről sikerül megállapodni, akkor azt a fejezetet lezárják, de a tárgyalási

folyamat végéig bármikor újból meg lehet nyitni Ha egy ország az EU tagállama akar lenni, akkor át kell vennie és alkalmaznia kell az unió csaknem százezer oldalnyi közösségi joganyagát. De ha egy ország úgy véli, hogy valamilyen okból egyelőre nem képes alkalmazni a törvényt, akkor kérhet haladékot. Ha mind a 31 fejezetről lezárulnak a tárgyalások, akkor megszületik a csatlakozási szerződés Ezt a tagállamoknak egyhangúan jóvá kell hagyniuk, majd a régi és az új államok nemzeti parlamentjeinek is ratifikálniuk kell Vannak olyan országok, ahol az alkotmány népszavazást is előír. MIÉRT JÓ AZ EU-NAK A BŐVÍTÉS? Az Európai Uniónak éppúgy szüksége van az új tagállamokra, mint nekünk az Unióra. Első ránézésre persze úgy tűnhet, mintha az újonnan csatlakozó államok sokkal jobban járnának, mint az EU, hiszen az uniós költségvetésbe fizetett hozzájárulásnál jóval több pénzt kapnak majd vissza különböző

támogatások formájában. Micheala Scheyer, az unió költségvetési biztosa úgy kalkulál, hogy mind a 12 jelentkező felvétele összesen mintegy 16-17 milliárd euróba kerülne Ha viszont az első körben csak 6 országot vesznek fel, akkor ez a pluszköltség „mindössze” 7 milliárd euró. A bővítés ellenzői épp ezzel érvelnek: túl drága dolog lesz Csakhogy: a régi és az új tagállamok közti növekvő kereskedelem jóval több haszonnal jár majd, mint amennyibe az új tagállamok támogatása kerül. Egyes számítások szerint például Nagy-Britanniában évi 60 millió eurójába kerülne a bővítés, de néhány év alatt a kereskedelme 20 milliárd eurós kereskedelmi forgalmat mutatni az új tagokkal. És akkor még nem beszéltünk azokról az országokról, amelyek hagyományok kereskedelmi partnerei a kelet- és közép-európai országoknak, mint Németország vagy Ausztria. Mások arra figyelmeztetnek hogy a globális versenyben az EU képtelen

lesz helytállni, ha nem fogadja be a nála dinamikusabban növekvő, olcsóbba és versenyképesebben termelő kelet- és közép-európai országokat. A bővítés mellett nem csak gazdasági okok szólnak. Európa környezetvédelme, belső fejlődése szempontjából is előnyös fejleményekről van szó: gondoljunk csak arra, hogy így könnyebben lehet tisztább környezetet teremtenünk Együttes erővel könnyebb felvenni a harcot a bűnözés ellen is A nemzetközi politikában pedig minél több országot foglal magában, annál nagyobb az Európai Unió súlya -4- AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYRENDSZERE Ezek nem csak egyszerű kormányközi szervezetek, hanem egy speciális döntéshozatali és működési mechanizmussal rendelkező rendszer, melynek legfontosabb részei a TANÁCS, a BIZOTTSÁG, a PARLAMENT, a BÍRÓSÁG és a SZÁMVEVŐSZÉK. A Tanács a legfőbb döntéshozó, jogalkotó, amely mellett a Parlament részben társ döntéshozó, társ jogalkotó,

részben konzultatív és ellenőrző testületként működik. E három szerv működését egészíti ki a Bíróság, amely ügyel a közösségi jog betartására, egységes alkalmazására. A Maastrichti Szerződés alapján az EU pénzügyeinek ellenőrző szerve a SZÁMVEVŐSZÉK. AZ EURÓPAI TANÁCS Az Európai Tanácsot (Council of European Union) a tagállamok állam- és kormányfői, valamint az Európai Bizottság elnöke alkotják. Évente legalább kétszer ülésezik, az ülések általában két napig tartanak, a sajtó előszeretettel nevezi ezeket „EU csúcsoknak” Félévenként legalább egyszer találkoznak az országok azon vezetői, akik a végrehajtó hatalom csúcsán állnak. Az Európai Unió stratégiai döntései születnek meg ezeken a csúcstalálkozókon, ill jelenleg a bővítés a legfontosabb kérdés A Tanács elnökségét havonta más-más EU tagállam látja el. Az elnökség vezető szerepet vállal az olyan átfogó kérdések

megvitatásában, mint például a külpolitikában, sőt a Miniszterek Tanácsának munkáját is szervezi. MINSZTEREK TANÁCSA Az EU Tanácsa (Council of Ministers) a tagországok szakminisztereiből áll, azaz van pl. Közlekedési Tanács, Munkaügyi Tanács. Üléséin fél éven át ugyanaz az ország elnököl és állítja össze a munkaprogramot A folyamatosság végett együttműködik az előző és a következő fél év elnökségét adó ország kormányával Ezt a hármast szokás trojkának nevezni A jogszabályok többségét az Európai Parlamenttel együttes döntési eljárás keretében alkotja meg. Saját határozatait egyhangúan, vagy minősített többséggel hozza Jogilag ez az EU döntéshozó szerve, székhelye Brüsszel. EURÓPAI BIZOTTSÁG Az EU „kormánya”, „motorja”. Előkészíti a Tanács és az Európai Parlament felé terjesztett jogszabályok tervezetét, képviseli az Uniót a világ gazdasági fórumain, és őrködik az EU

alapszerződéseinek betartásán. Egyes-egyedül ez a szerv nyújthat be jogszabály-javaslatokat Az EU megbénulna nélküle, hisz nem lennének tervezetek. -5- A húsz főbiztost ötéves időtartamra, az EP jóváhagyásával delegálják. A nagy országok 2-2, akik esküjük szerint nem hazájuk, hanem az EU érdekeit fogják szem előtt tartani Székhelye szintén Brüszszel EURÓPAI PARLAMENT A világ legnagyobb soknemzetiségű képviseleti testülete, ahová nem a tagállamok delegálnak, hanem 1979 óta közvetlenül a polgárok választanak képviselőket. A 15 tagállamból 626 képviselő érkezik a Parlament havonta Brüsszelben vagy Strassbourgban tartott plenáris üléseire. A padsorokban nem nemzetiségük szerint, hanem a képviselt párt szerint foglalnak helyet. A legtöbb mandátummal az EPP (Európai Néppárt) rendelkezik, mögötte áll az ESP (Európai Szocialista Párt). A képviselőket öt évre választják. Az EP-nak létrehozatalakor csupán

véleményezési joga volt. Ma már rákényszerítheti a Tanácsot, hogy módosító javaslatait vegye figyelembe. Legrégebbi és legjelentősebb jogköre azonban az, hogy jóváhagyja az EU költségvetését. Az EU nemzetközi kereskedelmi és együttműködési megállapodásait, valamint az új tagállamok felvételét szintén ez a szerv fogadja el, csakúgy, mint az „alkotmánymódosításokat”, azaz a szerződések ratifikálását Legközelebb 2004-ben lesznek európai parlamenti választások Bizalmatlansági indítvánnyal testületileg visszahívhatja az Európai Bizottságot. (Erre azonban még nem került sor. 1999-ben komolyan kilátásba helyezték ennek lehetőségét, de a Bizottság inkább önként lemondott) EURÓPAI BÍRÓSÁG: Nélkülözhetetlen volt egy független, nemzetek felett álló igazságügyi testület, mely értelmezi a jogot, kivizsgálja a panaszokat és dönt a vitás kérdésekben. Ez az egyetlen olyan uniós intézmény, melynek hivatalos

nyelve nem az angol és a francia, hanem csak a francia. Minden tagország egy-egy bírót küld a testületbe, (így lesznek 15-en), valamint rajtuk kívül még 9 főügyész is dolgozik itt. Az EUintézmények és a régiók fordulhatnak ide jogorvoslatért Az Európai Elsőfokú Bíróság 1989 óta könnyíti az EB munkáját. Ide fordulhatnak a magánszemélyek és a vállalatok keresetükkel. Az EB székhelye Luxemburg GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁG: Az Európai Bizottság köteles a gazdasági és társadalmi vonatkozású jogszabályok tervezetét a 222 fős Gazdasági és Szociális Bizottsággal véleményeztetni. Konzultációs szerv, önálló jogszabályt nem kezdeményezhet, kötelező érvényű határozatot nem hozhat Évente tízszer ülésezik Az országok képviselőinek száma az adott ország nagyságától függ EURÓPAI SZÁMVEVŐSZÉK: -6- A Számvevőszék az uniós intézmények gazdálkodását, mindenekelőtt a költségvetés végrehajtását

ellenőrzi. Minden tagállam egy-egy személyt delegál a testületbe EURÓPAI OMBUDSMAN: Nem intézmény, hanem egy uniós tisztviselő. A posztot két éve hozták létre, hogy az EU polgárainak legyen kihez fordulniuk, ha úgy érzik, hogy valamelyik EU-intézmény megsértette jogaikat. RÉGIÓK BIZOTTSÁGA A régiók 222 képviselője évente ötször ül össze, hogy véleményezze az Európai Bizottság munkáját. A regionális és helyi érdekeket képviseli az EU-ban. A DÖNTÉSHOZATAL FOLYAMATA A döntéshozatal az Európai Unióban többlépcsős, elég hosszadalmas folyamat, amely nem ritkán évekig is eltart. Először is, három kötelező érvényű jogszabály van az EU-ban: rendelet, határozat és irányelv. A rendelet mindenki számára kötelező érvényű, anélkül, hogy a tagállamok parlamentjei külön törvényt hoznának róla. A határozat is kötelező érvényű, de csak arra vonatkozik, akinek címezték. Egy-egy konkrét problémát kezel és ez a

jogszabály sem igényli, hogy a tagállamok saját törvényt alkossanak róla. Az irányelv (direktíva) különleges, mert nem közvetlen hatályú, hanem egy keretjogszabály. Meghatározza, hogy milyen célt kell elérni, de a végrehajtást már a tagállamok törvényhozására bízza, melyek nemzeti törvényt alkotnak. Irányelvet csak a Miniszterek Tanácsa és az Európai Parlament alkothat közösen. A kezdeményezés joga az Európai Bizottságé. Ez készíti elő a tervezetet, amelyet a Gazdasági és Szociális Bizottsággal és a Régiók Bizottságával véleményeztet Sőt, ebben a szakaszban még a különböző lobbicsoportoknak is lehetőségük van, hogy hallassák a hangjukat A második lépcsőben a tervezetet megkapja az Európai Parlament, mely megteszi a módosító javaslatait. Harmadik lépésben a Tanács egyszerű többséggel kialakítja a közös álláspontot. Eztán a Miniszterek Tanácsától az előterjesztés visszakerül az Európai Parlament

elé. Ebben, az ún második olvasatban az EP vagy elfogadja a Tanács javaslatát, vagy ragaszkodik saját álláspontjához, és ezért egyeztető bizottságot hoznak létre. Ha egyetért a két testület, akkor az előterjesztés jogszabállyá válik és hatályba lép Ezt a jogszabályt közzéteszik az EU hivatalos lapjában, mind a tizenegy hivatalos nyelven. -7- MIT CSINÁL TEHÁT AZ EURÓPAI UNIÓ? Mindent szabályoz: a csokoládé összetételétől a mobiltelefon-szabványokon és a vállalatok összeolvadásán át az uborka görbületéig – mondják a kritikusok. Igen, ez valóban így van. De nem azért, mert a brüsszeli eurokraták mindenbe bele akarják ütni az orrukat Az Európai Uniót azért alapították, hogy a kontinensen egységes piac jöjjön létre A gazdaság összefonódása és az európai kultúrák együttműködése a tartós békét garantálja, hiszen egy európai háborúnak csak vesztesei lennének. Az egységes piacon négy

alapszabadságnak kell megvalósulnia.  Személyek szabad mozgása: minden EU-állampolgár tetszése szerint letelepedhessen bármelyik tagállamban, ott munkát vállalhasson, egészségügyi és nyugdíjellátásban részesüljön.  Az áruk szabad áramlását: az EU területén előállított vagy oda legálisan bekerült árucikkek szabadon forgalmazhatók legyenek az Unió teljes területén  A szolgáltatások szabad mozgása: az EU bármely tagállamában törvényesen működő szolgáltató cég az EU bármely vidékén korlátozás nélkül végezhessen szolgáltató tevékenységet.  A tőke szabad áramlása: bármely uniós állampolgár vagy vállalkozás szabadon befektethesse tőkéjét akármelyik tagországban és tetszése szerint vonhassa ki onnan. Ezen az egységes piacon egységes szabályozásokra van szükség, különben hogyan bízhatna meg a portugál családapa az osztrák biztosítóban, a francia szerelő a német gyártmányú

alkatrészekben. A négy alapszabadságon kívül azonban még foglalkozni kell a környezetvédelemmel, a területfejlesztéssel, a kultúra támogatásával, a közlekedési hálózat fejlesztésével, az energiaellátás biztossá tételével, a tudományos kutatással és fejlesztéssel, vagy a közös pénzzel Az EU kizárólag olyan kérdésekkel foglalkozik, amelyek együttes fellépést igényelnek, és amelyekről maguk a tagországok döntenek úgy, hogy átengedik azokat uniós hatáskörbe. Általános alapelve, hogy csak akkor kerül egy probléma Brüsszelbe, ha azt helyi szinten vagy a tagországok fővárosaiban nem lehet megoldani. Tehát túlzás az állítani, hogy az EU mindenbe beleavatkozik. A feladatát végzi, semmi több. -8-