Közlekedéstan | Felsőoktatás » Koccanásos balesetek

Adatlap

Év, oldalszám:2007, 4 oldal
Nyelv:magyar
Letöltések száma:36
Feltöltve:2012. március 31
Méret:123 KB
Intézmény:-

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!


Értékelések

Ezt a doksit egyelőre még senki sem értékelte. Legyél Te az első!


Új értékelés

Tartalmi kivonat

Koccanásos balesetek Koccanásos baleseteknek nevezzük azokat a forgalmi helyzetekből eredő baleseteket, amelyekben személyi sérülés nem áll fenn, csak dologi kár keletkezik. Ezek a balesetek következetes magatartással, odafigyeléssel, ún. defenzív vezetési stílussal elkerülhetők. Ezt a stílust a közlekedésben minden résztvevőnek gyakorolnia kellene (mind a jármű vezetőjének, mind a gyalogosnak). A szülők, a felnőttek példamutatása a gyermekek számára fontos iránymutatás a közúti közlekedésben. A példák sokasága sajnos ma még negatív A forgalomirányító lámpák jelzéseinek figyelmen kívül hagyása, a zebra igénybevételének mellőzése, a fénysorompó piros jelzésén való áthajtás, stb. gyakori jelenség A bajt csak tetézi az a szülő, aki gyermekét kézen fogva hasonló szabálytalanságra kényszeríti. A rossz példák sokasága sajnálatosan a járművezetés során is tetten érhető. A járművezetés tanult

viselkedés, és így része részint a családban, részint az egyéb környezetben végbemenő szocializációs folyamatnak. A gyermekek alaposan megfigyelik szüleik vezetési stílusát, amely később közlekedésükben meghatározó jellegű. A közúti közlekedésben, forgalomban találkoznak járművezetők és gyalogosok, akiknek közlekedési magatartásukkal, adott esetben igazodniuk kell egymáshoz. A közlekedésben partnereink magatartása jobban megérthető és az általuk teremtett vészhelyzetek elkerülhetők türelemmel és azzal, ha az adott szituációban a helyükbe képzeljük magunkat. Igyekezzünk értékelve felbecsülni korukat, figyelmességi fokukat és szándékukat. Ezek ismeretében nem lesz váratlan a közlekedő partner viselkedése, kevésbé bosszant minket. Tudomásul kell vennünk, hogy a közlekedésben nemre, korra, rangra, képzettségre való tekintet nélkül mindenki részt vesz. Igyekezzünk megérteni szándékaikat, ha lehet tekintet

útján vegyük fel velük a kapcsolatot, ill. lépjünk velük érintkezésbe A bosszankodás, a türelmetlenség helyett inkább legyünk előzékenyek, segítőkészen cselekvőek. A koccanásos baleseteknél súlyos veszélyt jelent, ha a közlekedő valamilyen nem várt esemény hatására megijed. Ilyen esetekben a reakcióidő a szokásos többszörösére nőhet Az is probléma, hogy az ijedtség hatására a külvilág ingereire adott válaszok gyakran nem megfelelőek, és az emberek többsége a vészhelyzet kivédésére a lehető legrosszabb megoldást választja. Ilyenkor döntő lehet az ember korábbi élettapasztalata A kezdő vezető, ha megijed arra törekszik, hogy a lehető leggyorsabban megálljon bármi áron is. Szakemberek szerint megfelelő helyzetfelismeréssel, közlekedéslogikával a helyes út minden helyzetben megtalálható. A mindennapi közlekedés során veszélyes közlekedési helyzeteket látva gondoljuk át, a legjobb megoldás lehetőségeit. Az

egyes forgalmi manőverekkel kapcsolatos döntéseinkben sajnálatos módon gyakorta keverednek a biztonságos és a kockázatos törekvések (pl.: előzésnél, kanyarodásnál stb.) A fékek jó, vagy kevésbé jó hatásfokkal, rövidtávon, vagy hosszabb ideig tartó gurulás után mindig csak a kerekek gördülését állítják meg. Az ideális és a maximális lassulást előidéző állapot, ha az autó a gyorsfékezést követően az előző lendület hatására a már teljesen befékezett kerekeken nem csúszik tovább, hanem azzal együtt, ugyanabban az időpontban áll meg. (Elég zavaros KL) állóra fékezett kerekek a tehetetlenség miatt nem kormányozhatóak, a járművünk abban az irányban fog továbbhaladni, amelyre a külső erők kényszerítik, nem pedig amerre mi szeretnénk. Ilyenkor úgy érezzük, hogy elromlott a kormány, hiába tekerjük a járművünk nem változtat irányt. Ha a fékhatást megszüntetjük, az elkormányzott, csúszó kerekek

irányába „kitör” a gépjármű. A megállást, a féktávolságot nagyban befolyásolja a gumiabroncsok mintázata, profilmélysége, az útburkolat felületi képzése, annak pillanatnyi súrlódási, tapadási tulajdonsága és többek között a jármű vezetőjének lélekjelenléte, cselekvési gyorsasága, ügyessége, rutinja. A fékezés tehát akkor a leghatékonyabb, ha gördülő kerekekkel történik és a kerekek forgása a jármű megállásának pillanatáig tart (ezt célszerű olyan körülmények között gyakorolni, ahol másokat nem veszélyeztetünk). A koccanásos balesetek túlnyomó többsége városi forgalomban következik be. Itt a vezetés fokozottabb odafigyelést, alkalmazkodást, cselekvést igényel. Fel kell vennünk a forgalom ritmusát, törekedjünk a jobbratartási kötelezettségre, lassú haladásunkkal ne akadályozzuk a forgalmat. Forgalmi jelzőlámpa felé közeledve, ha az már huzamosabb ideje zöldet jelez, számítsunk a jelzési

kép változására, ezért, ha meg kell állni, azt ne vészfékezéssel tegyük. Piros-sárga jelzésnél már kapcsoljunk, és miután meggyőződtünk arról, hogy a keresztirányú forgalom megállt, dinamikusan hagyjuk el a kereszteződést (gondoljunk arra, hogy a mögöttünk lévők is szeretnének áthaladni azon). Kanyarodás előtt időben soroljunk át a megfelelő sávba, a sávváltást magunk is segítsük elő, ellenkező esetben torlódást okozhatunk. Az előzés városban is veszélyes manőver Csak akkor előzzünk, ha meggyőződtünk, hogy annak feltételei biztosítottak és igyekezzünk a manővert minél hamarabb befejezni. A koccanásos baleseteknek egyik oka lehet a megtévesztés is. A közlekedésben az elsőbbségadás mikénti teljesítésével összefüggésben használjuk. Egy magatartást jelöl, mellyel szándékosan, vagy véletlenül közúti partnereinket helytelen, vagy téves következtetésekre, reakciókra késztetjük. Az elsőbbségadási

kötelezettség esetén szándékunk egyértelmű legyen, ezáltal közlekedő partnereinkben növelhetjük a biztonságérzetet. Ezt sebességcsökkentéssel, megállással, megfelelő elhelyezkedéssel, akár kézjelzéssel stb. tehetjük meg. Törekedjünk, hogy jelzéseink ne legyenek megtévesztőek, mert ez a magatartás szabálysértő és a balesetveszély hordozója is lehet. Sok esetben balesetveszélyes a szélvédőtörés. A gyanútlan gépjárművezető az előtte tejszerűvé vált szélvédő és az ehhez járuló durranásszerű hang meglepetésszerű hatására kapkodni kezd, elveszíti a jármű feletti uralmát. Az eredmény árokba borulás, ütközés Kavicsbányák környékén számítanunk kell ennek esetleges bekövetkezésére. Adott esetben tájékozódási lehetőségünk másodpercekre is megszűnhet, de ha higgadtan cselekszünk esélyünk lehet az úttesten maradásra, a megállásra. Ezt elérhetjük oldaltájékozódással, a kormány fix tartásával,

és az optikai vezető sáv figyelésével. A koccanásos balesetek körébe sorolhatóak a közutakon átvonuló (kísérettel, vagy kíséret nélküli) állatokkal való ütközés. Sajnos sokan megtapasztalhatták már, hogy ezeknél nem lehet logikus viselkedésre számítani. A tehén egykedvűen ballag, szarvát be is dughatja a kocsi ablakán. A vadak (őz, szarvas) gyorsan, lendületesen átfutnak a gépjármű előtt A foglyok, fácánok, nyulak ijedősek, mozgásuk váratlan, kiszámíthatatlan, hirtelen. Célszerű tisztában lennünk az állatok viselkedésével. Ilyen táblával jelzett helyeken lassítsunk, és készüljünk fel időben a gyors cselekvésre. Az önuralom a biztonságos közlekedés alapja. Az önuralom hatására fejlődő közlekedési készségünk a higgadt megfontolt magatartásban jelentkezik. Aki tudja, vagy már megtapasztalta, hogy az évszakok és az időjárás változásával az út és a kerekek között a tapadás hogyan változik,

érzi, hogy szükség van a higgadt mérlegelésre. Az ilyen vezető a megváltozásra utaló jel hatására lassabban halad, hogy módja, ideje legyen az esetleges megcsúszást, farolást kiigazítani. Tudatos, elővigyázatos vezetői gyakorlat, magatartás kell ahhoz, hogy a tapadási tényező változásához idomuló vezetéstechnika legalább a jártasság szintjén kialakuljon és a közlekedési baleset megelőzhető legyen. Forrás: Személysérüléses Közúti Közlekedési Balesetek, 2005. Kiadta az OBB titkársága Budapest, 2006. A diagrammon jól megfigyelhető, hogy a balesetek főbb kiváltó okai az emberi figyelmetlenség és meggondolatlanság. Nagyon kis mértékben következik be baleset a jármű, vagy az úttest hibájából. Kutatási eredmények azt mutatják, hogy a közúti balesetek mintegy 80%-a a vezetés megkezdése után, már az első órában bekövetkezik. Ezt sokféle módon lehet magyarázni, de a magyarázatok között minden bizonnyal

figyelembe kell venni azt a tényt, hogy az életmód az utóbbi években jelentősen megváltozott, és ez kihatással van a vezetésre. Napjainkban szinte mindenki ideges, türelmetlen, rohan, időzavarban van. Ezért van az is, hogy sokan csak fizikailag vannak a volán mögött, gondolataik máshol járnak, így aztán elmarad a vezetésre való koncentrálás, hamar megtörténik a baj. A vezetés teljes embert igényel. Amikor autóba ülünk, próbáljuk otthon hagyni gondjainkat, problémáinkat és kezdettől fogva a vezetésre koncentráljunk. A közúton ne csak nézzünk, lássunk is! A vészhelyzetek és az ebből adódó balesetek csakis így kerülhetőek el. Mérlegeljük, hogy kiszámított menetidőnkbe belefér-e egy esetleges balesettel járó adminisztráció, rendőri intézkedés, melynek időtartamát nehéz kiszámítani. A károkozás következményeként akár évekig is fizethetünk magasabb kötelező biztosítási díjakat. Az elszenvedett kár kapcsán

szintén időkiesésbe esünk, hiszen autónkat javíttatni kel. A leírtak figyelembevételével ezek a kellemetlen, olykor kínos szituációk többnyire elkerülhetőek.