Építészet | Felsőoktatás » Építési alapfogalmak

1 Építési alapfogalmak Az építőipar feladata: építmények - építése - karbantartása - felújítása, átalakítása - bontása. Az építőipar felosztása: - magasépítés - mélyépítés (út, közmű). Épületfajták: - lakó - köz - ipari - mezőgazdasági épületek. Építményekkel szembeni követelmények: - műszaki - gazdasági. Épületeket érő hatások: kívülről, belülről, állandó vagy időszakos jelleggel: - mechanikai (terhelés, szél) - fizikai (fagy, víz) - kémiai (talajvíz). Méretezésnél figyelembe kell venni: - hasznos terheket, hő- és szélterhet - állandó terhet (talaj- víznyomás) - járulékos hatásokat: külső és belső nedvesség; hang; fény; hő; rongálódás, kopás; növény és állat káros hatásai; kémiai hatás; építőanyagok egymásra hatása (beton-vályog). Szerkezetek osztályozása: • Helyzetük szerint: - térelhatároló - térosztó: függőleges, vízszintes, v. ferde • Rendeltetésük szerint: -

terheletlen szerkezetek (önsúly) - teherhordó szerkezetek (önsúly, hasznos teher, járulékos hatások) - segédszerkezetek: bizonyos munkafázishoz (állvány). Építési mód: - hagyományos - korszerű. 2 Kivitelezés sorrendje: - földmunka - alapozás, nedvesség elleni szigetelés - térelhatároló és térosztó szerkezetek felépítése - szerelőipari munkák (víz, villany) - befejező munkák (vakolás, fűtésszerelés) - külső munkák (tereprendezés). Kitűzés módjai, eszközei, fajtái Kitűzés: az épület szerkezeteinek helyét, terjedelmét és alapját kijelölő pontok, egyenesek és szögek meghatározásából, a vízszintes és függőleges síkok ellenőrzéséből, valamint magasságmérésekből áll, azaz az épület tervrajzon lévő jellemző pontjainak a helyszínre való átrajzolását jelenti. Vízszintes vagy függőleges kitűzés. Eszközei: - egyszerű: léc, mérőszalag, függő, zsinór, tokos- és csöves vízszintmérték,

faderékszög, kitűzőrúd, nézőkereszt, karó. - műszerek: dioptria, szögtükör, szögprizma, teodolit, szintezőműszer. Pont kitűzése: - fix pontok (meglévő épület sarka) segítségével ideiglenes pontok adhatók meg (cövek) - két egymástól messze lévő pont között „beintéssel” közbenső pontok adhatóak meg - két közeli pontot összekötő egyeneshez távlati pontok adhatóak meg. Egyenes kitűzése: - két ponttal megadható. Szögek kitűzése: - leggyakoribb a 90o–os - legpontosabb a műszeres - 30o, 45o és 60o–os szög síkmértan szerint tűzhető ki. Vízszintvonal: - az alappont a ±0,00 m-es szint - a függőleges kitűzést az alappont kijelölésével kezdődik - a magasságpont átvitele: csöves vízmértékkel vagy tokos vízmértékkel. A szintvonal felvétele: - szintvonal: a magasságmérés kiindulópontja 3 - relatív magasság: valamihez viszonyított magasság, amelyet a ±0,00 m-nek veszünk fel és innen mérünk le és fel

- abszolút magasság: tengerszint feletti magasság (Mo. a Balti-tengerhez viszonyít) - megadjuk: zsinórállványon, majd nyers falon, végül vakolt falon. Épület kitűzése: - megadjuk a sarokpontokat, vonalak meghosszabbításában cövekekkel kibiztosítjuk - zsinórállványra visszük a vízszintes irányokat, a magasságot és a fontosabb méreteket, a kihúzott huzal lefüggőzhető - a zsinórállvány elbontható, ha magasságát túlhaladta a fal - a kitűzés az építkezés teljes időtartamát végigkíséri. Földmunkák, alapozások A talaj jellemzői befolyásolják: - az alapozás mélységét - az alaptest méretét - az alapgödör vagy árok kiemelését, a dúcolás módját - az alapozás időpontját - az alaptest anyagát. Az alapozás szakszerűtlensége komoly következménnyel járhat. A talaj: a föld felszínét alkotó szilárd kőzetek mállás terméke. A talajok osztályozása: • Fizikai: - szemcsés - kötött • Kémiai - szerves -

szervetlen • Fejtési mód szerint: - 7 osztályba sorolható (a lapáttal könnyen fejthetőtől a robbantással fejthetőig). Talajvizsgálat: - szemrevételezéssel - fúrások alapján készített szakvélemény alapján. Földmunkák: • Kitermelés: - kézzel - géppel 4 - a talajtól függően: ~ függőleges oldalfallal, dúcolással vagy anélkül (kötött talajnál 1,5 m-ig függőlegesen fejthető dúcolás nélkül) ~ rézsűs kiképzéssel (szemcsés talajnál) ~ szemcsés talajnál teljes mélységig ki lehet termelni ~ kötött talajnál csak közvetlenül az alapozás megkezdése előtt lehet kiemelni az alapozási sík feletti 15-20 cm-en • Humuszleszedés: - a termőföldet félre kell tenni, majd a tereprendezésnél visszahelyezhető - humuszos talajon nem szabad munkát végezni • Földvisszatöltés, tömörítés, feltöltés: - együttesen készítendő - általában 15-20 cm-enkénti visszatöltés, tömörítés készíthető, 85-95%-os

tömörséggel - tömörítés eszközei: kézi döngölők (fa, fém); gépi döngölők (döngölőbéka, homoknál lapvibrátor, úthenger); történhet iszapolással is - a feltöltés: vízszintes vagy ferde terepszintemelés • Tereprendezés: szükségessége: - a munka megkezdése előtt a biztonságos munkavégzéshez - a munka végeztével a terv szerinti felület kialakításakor • Dúcolás=megtámasztás: módja a talaj összetételétől és a munka jellegétől függ. Függőleges vagy vízszintes pallókkal zártan, vagy hézagosan. Szükségessége: - ha nagyobb mélység mellett nem lehet rézsűs kialakítás - talajvíznél - ha a talaj oldalirányú kitérésre hajlamos Alapozási mód megválasztása: a talajtól függ • Síkalap: - sávalap - szalagalap - pontalap - lemezalap • Mélyalap - kútalap - cölöpalap: támaszkodó vagy lebegő Anyagok szerint: • Kő, tégla, beton, vasbeton alap. A fagy hatása az alapokra: a felszívódó víz megfagy,

kiterjed, megemeli a szerkezetet, megbillenhet az alap, az egész épület. - jéglencse keletkezése miatt a legveszélyesebb a finomszemcsés iszapos homok, agyagos és homoktiszta agyagfajták - kiküszöbölés: 15-20 cm-el a fagyhatár alá kell vinni az alapokat, el kell vezetni az épülettől a vizet; a pangó vizet szivárgókkal kell elvezetni az alapozás közelében - ha az alapgödörben megfagy az alapozás felső síkja, ki kell azt emelni és csak fagymentes talajra lehet alapozni 5 - nagyobb fagyott felületen tilos betonozni. Az alap: - feladata: az épület súlyát és az épületre ható egyéb erőhatásokat átadja a talajnak - csak teherbíró talajra és a fagyhatár alá építhető - a különböző magasságú, súlyú épületrészeket külön kell lealapozni, mert süllyednek. A kis egyenletes süllyedés megengedett, de az egyenlőtlen nem Az alapozások osztályozása: 1. Mód szerint: • Síkalap: o Sávalap: - nyílásokkal meg nem szakított

falszerkezetek alatt - folyamatos terhelés - hajlításnak nincs kitéve - kőből, téglából, betonból, úsztatott betonból, vasbetonból, vegyes anyagból - formái változatosak o Szalagalap: - sávalap, de a felmenő szerkezet nagyobb nyílásokkal szabdalt - a pillérek alatt a sávalap felső szélén vb. gerenda biztosítja az egyenletes terhelést o Pontalap: - pillérvázas vagy keresztszerkezetes épületnél - általában lefelé bővülő keresztmetszet - kőből, téglából, betonból, úsztatott betonból, vasbetonból o Lemezalap: - fordított vasalású vb. lemez - gyenge teherbírású talajra - csak méretezés alapján és csak vasbetonból - talajvíznyomás elleni szigetelésnél a szigetelés felett, a teherhordó falba befogva • Mélyalap 2. Anyag szerint: beton, kő, tégla Válaszfalak alapozása: - sávalappal, de ez nem célszerű, mert gazdaságtalan, valamint a válaszfal és a főfal nem dolgozik együtt, nincs válaszfalterhelés a födémtől -

aljzatbeton kiszélesítéssel: nagyobb felfekvés biztosított, esetleg vasalva - alapgerendával a legcélszerűbb, mert ~ nem lényeges a talaj teherbírása ~ együtt süllyedhet a szerkezeti főfallal ~ készülhet előre gyártott vb. vagy acélgerendával 6 Alapozás lejtős terepen: - visszalépcsőzött alapozás max. 30o-os szögben történhet - lejtős terepen kívül: pince – sávalap csatlakozásnál; egyéb talajtól függő alapmélyítéseknél, mivel csak azonos minőségű talajra lehet alapozni. Az utólagos alapozás szabályai: - meglévő alap mellett az aláalapozáshoz a földmunkát az alapozási síkig nem szabad egyszerre elkészíteni - meglévő épület mellé alapozva: azonos síkkal kell, mert a nagy szintkülönbségek káros talajmozgást eredményezhetnek - utólagos aláfalazáskor az alapok tehermenetesítését el kell végezni (megtámasztani az épület falát). Építési segédszerkezetek I. Zsaluzatok A zsaluzat: - adja meg a beton

alakját - elkészítése: úgy, hogy a beton síkja és oldalnyomása alatt, valamint az építés során fellépő esetleges terhelések következtében ne változzon. - az elkerülhetetlen rugalmas alakváltoztatásokat túlemeléssel kell ellensúlyozni - lehajlás: l/400-nál ne legyen nagyobb, ezért méretezendő. Anyaga: - deszka, palló, különféle fa- és fémtábla - általában 24 mm vastag fenyődeszka. Elemei: - a formát közvetlenül adó zsaludeszka - zsaludeszkát merevítő hevederek, kitámasztások - fenékdeszkát alátámasztó gömbrúd - pilléreknél zsalura merőleges palló- vagy deszkakaloda - merevítéshez távolságtartó lécek, valamint 2,8 mm-es lágyhuzalt - függesztett zsaluzat, kisebb méretű födémlemezeknél Készítése: - alakja terv szerinti - alaktartó legyen, fix - könnyen kizsaluzható legyen - deszkázata 2-3 mm-es hézaggal készítendő - puha, laza talajon ne dúcoljunk. Fajtái: • Helyszínen készített • Nem helyszínen

készített: - előre gyártott: gyalult pallóból vagy fémszerkezetből, csavaros szorítókkal 7 - modul méretű táblán állítható zsaludúcok nagyobb felületek készítéséhez - alagútzsalunál általában szintmagasságú, merevítéssel készített zsaluelemek - csúszózsalu. Lábazati fal zsaluzása: - a megtámasztás anyaga függ a lábazati fal magasságától és szélességétől - a lábazati zsalut lábazati fal magasságig célszerű elkészíteni - merevítő lágyhuzallal együtt távtartó lécet is kell elhelyezni - kizsaluzás: időjárás, felületi nyersfelület függvénye. Áthidaló gerenda zsaluzása: - szükséges hozzá: cserépléc távtartó, kötöző huzal, megtámasztó léc, függesztő kengyel, palló, heveder, nagyobb magasságnál támasz. Pillér, oszlop zsaluzása: - oszlop zsalutáblákat palló- vagy deszkahevederrel kell merevíteni - tisztítónyílást kell hagyni - magas oszlopnál 2-2,5 m-enként beöntő nyílást kell hagyni

(beton beöntésre + innen történhet a vibrátoros bedolgozás), mely lezárandó, ha a beton elé a nyílásig. Kisebb födémnyílások zsaluzása: - függesztett zsaluzással - a födémszerkezetre keresztbe fektetett gömbrúdhoz 2,8 mm-es lágyhuzallal felkötik a zsalutáblát. II. Dúcolások Dúcolás= megtámasztás: módja a talaj összetételétől és a munka jellegétől függ. Függőleges vagy vízszintes pallókkal zártan, vagy hézagosan. Szükségessége: - ha nagyobb mélység mellett nem lehet rézsűs kialakítás - talajvíznél - ha a talaj oldalirányú kitérésre hajlamos. III. Könnyű- és nehézállványok Állványok: ideiglenes segédszerkezetek, mivel az épület felépítését segítik elő (munkaállvány), vagy végletes szerkezetek ideiglenes alátámasztására (alátámasztó állványok) szolgálnak. Csoportjai: • Faanyagú: egyenes növésű, tömör rostú, repedéstől, kieső csomótól és korhadástól mentes fenyőfából, mely nem

lehet vetemedett, görbült. Beépítés előtt próbaterheléssel ellenőrizendő. • Fémanyagú: állítható vas, acél, kerete csőállványok, alumínium csőállványok. Faanyagú állványfajták: 1. Kisbak: 8 2. 3. 4. 5. 6. 7. - 1 m magas - szoros pallóterítéssel terítjük, a szélső pallót ácskapoccsal rögzítjük - a magasban ácskapoccsal rögzítendő, a bakfej túlnyúlás max. 5 cm Kétméteres bakállvány: - részei: bakhát, bakfej, merevítő deszka - lábdeszka, korlát és feljáró szükséges - 2 m széles pallóterítés kell Három méteres bakállvány: - olyan, mint a kétméteres állvány, de 9 m-es feljáró szükséges hozzá Emeletes bakállvány: - kétméteres bakállvány + kisbakállvány, melyet az alapállvány fölé helyezünk - közút mellet védőkorlát szükséges - az emelet bakállványon dolgozók a kétméteres állványról szolgálhatók ki. Talpas bakállvány: - kevesebb anyagos munkáknál - talpakra állított,

gyámokkal merevített létrákból áll - max. 3 m-es munkaszintig - csavarrögzítéses andrásmerevítés - munkaszinten korlát + lábdeszka kell - elbillenés ellen kitámasztandó vagy falhoz rögzítendő Létraállvány: - pallóalátétre, 2-3 m-es távolságra építjük, korlát és lábdeszkával, max. 20 m magasságig - merevítése kikötéssel - toldása csavaros rögzítésű áttoló-vasakkal S kapcsokkal történhet, alul-fölül kenderkötél rögzítéssel - 2 m-es szintmagasságok építhetők, 2 embert és 60-70 kg anyagot bír el - konzolos szerkezettel kombinálható - létratoldás: csak S kapoccsal és 2-2 kenderkötél kötéssel! Egyéb állványok: - belső vakolóállvány: oszlopok, pallók segítségével készíthető, merevítéssel - védőállvány: lehulló anyag ellen 6 m-nél magasabb épületnél alkalmazzuk - függőállvány: gondos, méretezett előkészítés, építés utáni szakmai átvétel után használható. Fém állványok: 1.

Állítható vasbak: - 1-2 m közötti munkaszintnél, de 2 m-es állványpalló magasságnál korlát és lábdeszka is kell 2. Alumínium csőállvány: - 6,5 m-es csövekből, ill. ennek fele, negyede, nyolcada darabból áll + fix és nyitható, fordítható bilincsekből - rögzíteni kell - a munkaszint tetszőlegesen alakítható - merevítések, feljárók, korlát és lábdeszka szükségesek - a munkaszintek pallóterítéssel készülnek 9 - sérülékenysége miatt ma már ritkán használják 3. Keretes csőállvány: - a legelterjedtebb - 2,4 * 2,4 m-es modulméretben építhető rendkívül gyorsan és biztonságosan - elemei: 2,4 m-es függőleges keretek; korlátelemek; ferde merevítő-elemek; 2,4 m-es vízszintes elemek; talpak; keresztirányú, rövid deszkákból épített járófelület elemek - fix alapra vagy alátéttel építhető - kikötésre szükség van. Szigetelések I. Vízzáró- és vízhatlan szigetelések A vízszigetelés: - megvédi az

épületszerkezeteket a talajban lévő nedvesség, csapadék, üzemi vizek káros hatásaitól Fajtái: - talajpára, talajnedvesség elleni - talajvíz elleni - csapadékvíz elleni - üzemi víz elleni - egyéb vegyi hatások elleni szigetelések. Talajvíz: talajszemcsék közti üregeket kitöltő szabad víz, mely oldja a sókat, melyek károsan hatnak a szigetelésre. Talajnedvesség: mélyebb helyekről kapillaritás útján magasabbra szivárgó nedvesség. Talajpára: nagyszemcsés talajon áthatoló elpárolgott talajvíz, mely az útjában álló hidegebb felületen lecsapódik. A szigetelés módját meghatározza: - a nedvesség jellege, tulajdonsága - terepadottságok - épület szerkezeti rendszere. Vízzáró szigetelések: - viszonylagos szárazságot ad, mivel annyi víz szivárog át, amennyi el is párolog - ahol a viszonylagos szárazság elegendő, vagy kívánatos a levegő nedvességtartalma. Fajtái: • Vakolatszigetelések: - Készítése: ~

cementhabarcsból, 3-4 rétegben ~ a felcsapott réteg megszilárdulása után visszük fel a következőt 10 ~ csak az utolsó réteget lehet lesimítani ~ 1. réteg anyaga: 1 rész cement, 1 rész homok ~ további rétegekben több a homok - Különleges szigetelés: víztaszító vagy pórustömítő anyag hozzáadásával - Víznyomás elleni szigetelés: 5-8 réteg, rétegenként 4-5 mm vastagság, víztaszító szert kell adagolni a vakolathoz, célszerű a külső oldalra felhordani - Padlóburkolat szigetelés: ha az oldalfal-szigetelés is vakolatszigetelés; védeni kell - Betontömeg szigetelés: a betonba gyári előírás szerint kell a tömítő szereket keverni, folyamatos munkával bedolgozni, vibrátorral tömöríteni. • Tömegszigetelések. Vízhatlan szigetelések: - teljes szárazságot biztosít - bitumen vagy szurokmáz szigetelés: csak talajpára ellen; két rétegben - egy rétegű szigetelő lemez: talajpára, gyenge talajnedvesség ellen; mindkét

oldalán kenve - kétrétegű szigetelő lemez: talajnedvesség, üzemi víz ellen - három rétegű szigetelő lemez: üzemi víz, csapadék víz ellen - négy rétegű szigetelő lemez: talajvíznyomás ellen; hajlatoknál erősítéssel. Készítése: - friss habarcsterítésre tesszük, minden felület mázolandó (lemezszám+1 kenés) - habarcsterítéssel védjük - toldás: 15 cm-es átfedéssel, rétegenként eltolva - sarkoknál a vakolat legömbölyítendő, itt tilos toldani. Korszerű szigeteléseknél a szigetelőanyag fajtáját, toldását, rétegszámát a gyár útmutatója szerint kell megválasztani. Függőleges falszigetelés: két módja van: - a szigetelést tartó falra készítjük el a szigetelést, majd a kb. 4 cm távolságban lévő szerkezeti fal és a szigetelés közé folyamatosan habarcsot helyezünk - először a teherhordó falat készítjük el, melyet simító vakolattal látunk el, erre készítjük el a függőleges szigetelést, mely elé

szigetelést védő falat húzunk, úgy, hogy a téglafal és a szigetelés közé habarcsot helyezünk. II. Hőszigetelés Az épület belső tereit és az épületszerkezeteket védeni kell a nemkívánatos hőhatásoktól. Ez a szerkezetek helyes megválasztásával vagy hőszigeteléssel biztosítható. Különböző hőmérsékletű testek között hőmérsékletkiegyenlítődés indul meg. A hőátadás fajtái: hővezetés, hőáramlás, hősugárzás. Hővezetés: - A hőközlés úgy jön létre az anyag különböző hőmérsékletű szomszédos részecskéi között, hogy a részecskék helyzete változatlan marad. 11 - A hővezetési tényező mértéke az a hőmennyiség, amely a hőáramlás irányára merőleges m2 felületen óránként átáramlik, ha a hőmérsékletesés m-enként 1oC. - A hővezetési tényező jele: λ. Hőáramlás: - A folyadékokban és gázokban a részecskék szabad mozgási lehetősége miatt jön létre. Hősugárzás: - Ha a

hőterjedés úgy következik be, hogy a közvetítő közeg nem melegszik fel. Hőszigetelő képesség: a hővezető képesség fordított értékével azonos (1/λ). Hőátadási tényező: - Az a hőmennyiség, amelyet a hőt hordozó közeg, a vele szomszédos szilárd szerkezet 1 m2 felületén, 1 oC hőmérséklet különbség mellett, 1 óra alatt átad. - Jele: α. Hőátbocsátás: - A hőközlés azon összetett módja, amely során, a szilárd falon keresztül hő áramlik át a melegebb, nem szilárd közegből a hidegebb, nem szilárd közegbe. - A hővezetés és a hőáramlás együttesen szerepel. - Hőátbocsátási tényező: a falszerkezeten átáramló hő mennyiségét jellemző mutató. - Jele: K. - A „K” érték: az épülethatároló szerkezet hőveszteségére jellemző, anyagtól függő tényező, ezért ennek segítségével állapítjuk meg a szerkezetek vastagságát és rétegszámát. - Az épületelem közelében lévő légrétegek és az

épületelem rétegei hőátbocsátással szembeni ellenállását az alábbi képlettel számítjuk ki: K=1/[1/α b +d 1,2 /λ 1,2 +1/α k ]=W/m2K, ahol α b =hőátadási tényező a levegőből a falba, α k = hőátadási tényező a falból a levegőbe d 1 , d 2 = rétegelemek vastagsága (m) λ 1 , λ 2 = rétegelemek hővezetése (W/m2K). - Az egyes rétegelemek vastagságát a tervező határozza meg, az elvárt „K” értéknek megfelelően, míg a λ értékeket különböző táblázatok alapján kell behelyettesíteni. - Az MSZ-04-140/2 szabvány az egész télen fűtött helyiségekre a hőátbocsátási tényező nagyságét a következőképpen határozza meg:  külső falszerkezetnél: K f ≤0,7 W/m2K  ablakoknál, erkélyajtóknál: K f ≤3 W/m2K  tető- és padlásfödémnél: K f ≤0,4 W/m2K  fal- és nyílászáró szerkezetekre: K f ≤2 W/m2K  családi háznál megengedhető, hogy valamelyik homlokzati felület ne elégítse ki a

követelményt, ha az összes homlokzat együttesen kielégíti a K f ≤1,5 W/m2K értéket. Felületi hőátadási tényezők Hőszigetelő anyagok fajtái: • Anyagok: 12  Szerves hőszigetelők: nád, faforgácslemez, farostlemez, parafa, textil alapanyagú.  Szervetlen hőszigetelők: kőszivacstégla. - rothadásra nem érzékenyek, de nedvességtől védeni kell - a nedvesség csökkenti a hőszigetelő képességet és elősegíti az anyagok kifagyását - a felerősítés módja az anyag típusától függ: ragasztás, vázkeret közé, szegelés, csavarozás - felületi bevonattal ellátandó, a védőréteg színezése lehetőleg vízzáró legyen, de páraáteresztő - polisztirolhabnál a páraáteresztő változat kell, vagy a felerősítésnél biztosítani kell a páraátbocsátást is, kiszellőztető csatornákkal. Hőszigetelő anyagok alkalmazása: - nedvességre érzékenyek - nedvességtől védve alkalmasak a megfelelő hőszigetelő érték

elérésére - felerősítése anyagtól függő - a szerkezet a falszerkezettel együtt úgy épüljön meg, hogy belsejében a hőmérséklet ne essen harmatpont alá - időjárási hatásoktól fokozattan védendő - célszerű páraáteresztő, de vízzáró festékbevonattal bevonni. Hőszigetelő anyagok tárolása: - zárt térben, felszívódó nedvességtől óvva - szerves hőszigetelők hungarocell tárolásánál be kell tartani a tűzvédelmi előírásokat. Hőszigetelési hibák: ügyelni kell: - a helyes beépítésre - hőhídveszély elkerülésére - nedvességre érzékeny anyagok vízzáró elszigetelésére - párafékező, párazáró rétegek beépítésére. III. Hangszigetelések: Felmenő falak Falak: rendszerint függőleges helyzetű, nagy kiterjedésű alátámasztó szerkezetek. Falakkal szembeni követelmények: szilárdság, állékonyság, porozitás, kis testsűrűség, vakolattartás, hőszigetelés, hőtárolás, hangellenállás, nedvességgel

13 szembeni ellenállás, vegyi hatásokkal szembeni ellenállás, tűzbiztonság, gyors építhetőség, gazdaságosság. Falszerkezetek osztályozási módjai: - rendeltetés szerint: teherhordó és nem teherhordó - anyag szerint: (természetes és mesterséges)vályog, égetett agyagárúk, falazóelemek, kő, beton, vasbeton, fa, gipsz, üveg, műanyag, fémek, vegyes. - készítés szerint: elemekből, monolit rendszerek szerint - helyzetük szerint: térelhatároló, térosztó. Építési mód: az építő tevékenység végrehajtásának módja: - hagyományos - korszerű A falszerkezet építési mód szerint: - hagyományos - vázkitöltő falazat. A falazás alapműveletei: - fektető-habarcs (~ 1,5 cm) terítése és elegyengetése - téglák elhelyezése - 4-5 rétegenként a habarcs kifolyás leszedése - 3-4 m-es, egyenes, gyalult léccel a falsík ellenőrzése, sarkok függőzése - cementhabarcs falazásnál válogatott tégla használata, 10 perces áztatás után

- a falazás anyaga szerinti előírások betartása. A kivitelezés minőségi követelményei: • A téglafalazatok szabvány szerinti osztályozása: - I. oszt falazat: szabályszerű keresztkötésben készítendő, legalább II osztályú egész, fél, háromnegyed, negyed téglából, de hulladék nélkül. Habarcsvastagsága egyenlő méretű, pontosabban vízszintes és függőleges teli hézaggal. - II. oszt falazat: I oszt falnak megfelelő, de falvégnél fejelőtégla is alkalmazható. Legalább másfél tégla vastag falban elszórtan 10 % törmelék is lehet. - III. oszt falazat: II oszt falnak megfelelő, nem kifogásolható a fugák hézagtávolsága. Felhasználható bontásból származó idegen anyagtól (kátrány, bitumen) mentes, valamint III. osztályú tégla is • A falazatok minőségének megállapításakor az anyagok minősége, téglakötés szabályossága mellett a méretpontosságot is figyelembe kell venni (feleljen meg az MSZ 7658/2 szerinti

pontossági osztálynak). Pl: síkbeli eltérés 1 m-es vízszintes szakaszon: I. o falazatnál ±1,8 mm; IIo falazatnál ±2,9 mm; III o falazatnál ±4,6 mm. Síkbeli eltérés 15 m hosszban I o falazatnál ±8,3 mm • A falazatok minőségi követelményeit az MSZ-04-803/1 szabvány tartalmazza. Szabályozza a méreteltérésen keresztül külön a teherhordó falazatnál és a nem teherhordó falazatnál az előírt fugaszélességtől, habarcstelítettségtől való eltérést is. 14 Felmenő falak: épületek, pince lábazat feletti falai. - ezek hordják az épület terheit és ellenállnak a különböző igénybevételnek (szél, csapadék, stb.) - anyagának megválasztásakor szempont a tartósság, gazdaságosság, hő- és hangszigetelés, stb. - anyaga: kő, tégla, falazóblokk fajták, beton, vasbeton, falblokk, panel. Kisméretű téglafal készítése: • Tömör téglafalas épületek max. 4 emeletmagasságig épülnek A teher növekedésével a falak

vastagságát az alsó emeletszinteken növelni kell. • Kivitelezésnél biztosítani kell a falazatok terhekben meghatározott szilárdsági minőségét. Ügyelni kell az előírt méretekre, a tűréshatárok és a kötési szabályok betartására. • Falazat indításnál, falszigetelés, indító habarcsterítés után vezetősort kell kirakni. • Betartandó szabályok: - a vízszintes habarcsterítés ~ 10 mm legyen, falsíktól falsíkig terítve - az állóhézagok kitöltve készüljenek, az egymás fölötti állóhézagok 1/4, 1/2 téglafaltolással legyenek - különböző ütemben készülő falszakaszokat csatlakoztassunk - lehetőleg egész elemeket alkalmazzunk - a habarcs minőségét a statikus tervező határozza meg. • A falazat egyenlő magasságú, vízszintes helyzetű falazó-elem sorokkal készül. A tervező a falazat magasságát általában a falazó-elem magassági méretének és a falazó-habarcs rétegvastagságának figyelembevételével

határozza meg, ezt be kell tartani. • Falazás közben ki kell jelölni a nyílászáró szerkezetek helyét, valamint magasságát, a falazat csatlakozását, falpillérek, kéménypillérek helyét. A falidomoknál a falazást a falidomkötésnek megfelelően kell kialakítani. • Falazattal együtt épített nyílászáróknál a pontos elhelyezés után a vízszintes alsó talp aláfalazását el kell végezni, a deformálódás elkerülése végett. Áthidalók elhelyezésénél figyelni kell rá, hogy a tokra ne jusson teher. Korszerű elemek kötési szabályai: • B 30-as, RÁBA, HB 38 elemek kötéseinél magassági méretből adódóan a kisméretű fallal csatlakoztathatók. • Falazóidomok általában a gyártott blokktégla fajtánál rendelkezésre állnak. • Falazóblokkos falazásnál általában kötéssorokkal dolgozunk, így a fél tégla szélességnek megfelelő függőleges fugaeltolódás biztosítható. • Falazóelemek magassága általában 19,238

cm, így a 20 ill. 25 cm-es sormagasságok betarthatók