Jogi ismeretek | Közigazgatási jog » Dr. Pfeffer Zsolt - Gyakorló kérdések és válaszok közbeszerzési jogi ismeretekből (közbeszerzési kis-káté)

 DR. PFEFFER ZSOLT Gyakorló kérdések és válaszok közbeszerzési jogi ismeretekből (közbeszerzési kis-káté) Összeállította: dr. Pfeffer Zsolt 1 Készült: 2009 októberében, figyelemmel a tervezett 2010. január 1-jén hatálya lépő rendelkezésekre A hatályos törvényszöveg tanulmányozása nem mellőzhető tekintettel arra, hogy a kérdések az összefüggéseket, főbb elemeit elemik ki a jogszabálynak, továbbá a joganyagot meglehetősen gyakran módosítják. A munka végén a kérdések megtalálhatók a válaszok nélkül. E kérdésekkel ellenőrizhető a közbeszerzési ismeretek elsajátításának foka. Összeállította: dr. Pfeffer Zsolt 2 1. Mi a közbeszerzés fogalma? E törvény szerint kell eljárni a közbeszerzési eljárásokban, amelyeket az ajánlatkérőként meghatározott szervezetek visszterhes szerződés megkötése céljából kötelesek lefolytatni megadott tárgyú és értékű beszerzések megvalósítása

érdekében (közbeszerzés) [Kbt. 2 § (1) bekezdés] 2. Melyek a közbeszerzési jog forrásai? Közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX törvény (Kbt) rendeleti szintű jogforrások (példák): ○ 34/2004. (III 12) Korm rendelet a közbeszerzési és tervpályázati hirdetmények megküldésének és közzétételének részletes szabályairól, a hirdetmények ellenőrzésének rendjéről és díjáról, valamint a Közbeszerzési Értesítőben történő közzététel rendjéről és díjáról; ○ 162/2004. (V 21) Korm rendelet az építési beruházások közbeszerzésekkel kapcsolatos részletes szabályairól; ○ 5/2009. (III 31) IRM rendelet a közbeszerzési és tervpályázati hirdetmények, a bírálati összegezések és az éves statisztikai összegezések mintáiról; önkormányzati rendeletek (pl. helyben központosított közbeszerzések szabályozása); olyan jogszabályok, amelyek nem kifejezetten közbeszerzésekre vonatkoznak, de tartalmaznak

közbeszerzésekre vonatkozó szabályokat; példa: az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX 15) Korm rendelet (ügyvédi ellenjegyzés, építtetői fedezetkezelés szabályai közbeszerzési szerződéseknél); közösségi rendeletek, irányelvek (irányelvek csak akkor, ha közvetlen alkalmazásuknak a közösségi jogi feltételei fennállnak). jogalkalmazást elősegítő anyagok: jogi kötelező erővel nem rendelkeznek, azonban hasznos információk nyerhetők belőlük (KT által kiadott útmutatók, tájékoztatók, ajánlások); 3. Melyek a közbeszerzési törvény alapelvei? A Kbt. 1 §-a tartalmazza ezeket; Nyilvánosság; Esélyegyenlőség; Egyenlő bánásmód; Verseny tisztasága; Környezetvédelmi szempontok figyelembevételére való törekvés. Összeállította: dr. Pfeffer Zsolt 3 4. Mi az alapelvek funkciója? Iránymutatásként szolgálnak mind a jogalkotás, mind a jogalkalmazás számára. Az egyes

jogszabályhelyek értelmezése során támpontot nyújthatnak, számos tételes jogszabályi előírásban „jelen vannak”. 5. Mi az az in-house beszerzés? A Kbt. 2/A §-ban meghatározza azon megállapodások körét, amelyek ex lege nem minősülnek a Kbt. szempontjából szerződésnek: ezek az ún in-house („házon belüli”) megállapodások Ahhoz, hogy a másik féllel kötendő megállapodás ne minősüljön közbeszerzési jogi szempontból szerződésnek, két együttes feltételnek kell megfelelnie: az ajánlatkérő százszázalékos tulajdonában van a másik fél és teljes körű irányítási és ellenőrzési jogokat gyakorol felette; a szerződés megkötését követő éves nettó árbevételének legalább 90%-a az ajánlatkérővel kötött szerződés teljesítéséből származik. Ha közbeszerzési jogi szempontból nem minősül szerződésnek, akkor nem kell versenyeztetni az adott szerződést, vagyis nem kell közbeszerzési eljárást

lefolytatni. 6. Mit jelent az, hogy a törvény valamennyi rendelkezése kógens jellegű? „E törvény szabályaitól csak annyiban lehet eltérni, amennyiben e törvény az eltérést kifejezetten megengedi.” (Kbt 3 §) Ez azt jelenti, hogy még pl egyező (ajánlatkérői-ajánlattevői) akarattal sem lehet a Kbt.-ben meghatározott szabályoktól eltérni 7. Mit jelentenek a közbeszerzési értékhatárok? Hol találhatók meg? A közbeszerzési értékhatárok meghatározzák, hogy az ajánlatkérő milyen értékű beszerzései esnek közbeszerzési eljárás lefolytatási kötelezettség hatálya alá. Megtalálhatók: Kbt.; költségvetési törvény; közösségi rendelet (közösségi értékhatárok); KT Elnökének tájékoztatója (minden év elején kiadják). 8. Mit jelent az írásbeliség elve? Milyen példák hozhatók a Kbt-ből ezen elv alkalmazására? „Az ajánlatkérő minden egyes közbeszerzési eljárását - annak előkészítésétől az

eljárás alapján kötött szerződés teljesítéséig terjedően - írásban köteles dokumentálni.” [Kbt 7 § (1) bek.] Kbt.-ben meghatározott jegyzőkönyvek, szakvélemény, bírálati lapok készítése Iratmegőrzési kötelezettség a Kbt. 7 § (2) bekezdésében meghatározott módon (5 év); Összeállította: dr. Pfeffer Zsolt 4 9. Mi a bíráló bizottság feladata? A tagjaival szemben milyen követelmények fogalmazhatók meg? Milyen dokumentumokat készít el? A bíráló bizottság feladata, hogy elbírálja az ajánlatokat, az ajánlatok elbírálásáról írásbeli szakvéleményt és döntési javaslatot fogalmazzanak meg a döntéshozó felé. Az összeállítás során biztosítani kell a szakértelmet, továbbá az összeférhetetlenségi szabályok megtartását. Döntést nem hoz, csak javaslatot tesz. Az indokolással ellátott bírálati lapok a jegyzőkönyv részét képezik [Kbt. 8 § (3) bekezdés] 10. Milyen feltételei vannak annak, hogy

valaki hivatalos közbeszerzési tanácsadó legyen? Felsőfokú végzettség; meghatározott szakmai gyakorlat (meghatározott időtartamú gyakorlat attól függően, hogy rendelkezik-e képesítéssel, vagy nem); meghatározott közbeszerzési gyakorlat (meghatározott számú közbeszerzési eljárás attól függően, hogy rendelkezik-e képesítéssel, vagy nem, továbbá meghatározott számú eljárásnál az előkészítésben is közre kell működnie); büntetlen előélet; cselekvőképesség; KT névjegyzékbe felvegye, ehhez szükség van: ○ szakmai és közbeszerzési gyakorlat igazolására (referenciák, munkáltatói igazolás); ○ erkölcsi bizonyítvány; ○ kérelem; ○ felelősségbiztosítás (adott esetben). Jogszabály: Kbt. 11 §, 383-385 § 11. Mikor kell hivatalos közbeszerzési tanácsadót bevonni kötelező jelleggel az eljárásba? a közösségi értékhatárt elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzés (második rész) esetében;

az Európai Unióból származó forrásból támogatott közbeszerzések esetében az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásba független hivatalos közbeszerzési tanácsadót köteles bevonni [Kbt. 9 § (1) bekezdés] 12. Mi az a közbeszerzési szabályzat? Milyen szabályok vonatkoznak rá? [Kbt 6 §] Az ajánlatkérő a Kbt. 6 § (1) bekezdésében meghatározott területeket köteles szabályzatban szabályozni: közbeszerzési eljárásai előkészítésének, lefolytatásának, belső ellenőrzésének felelősségi rendje, a nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevont személyek, illetőleg szervezetek felelősségi köre; a közbeszerzési eljárásai dokumentálási rendje, összhangban a vonatkozó jogszabályokkal. A szabályzatban különösen meg kell határozni az eljárás során hozott döntésekért felelős személyt, személyeket, illetőleg testületeket. Összeállította: dr. Pfeffer Zsolt 5 Ha az ajánlatkérő nem rendelkezik

általános jellegű közbeszerzési szabályzattal, vagy a szabályzattól - az abban meghatározott módon - való eltérés feltételei fennállnak, legkésőbb az adott közbeszerzési eljárás előkészítését megelőzően kell meghatároznia a fent felsorolt területekre vonatkozó előírásokat. 13. Milyen szabályok vonatkoznak a közbeszerzési tervre? [Kbt 5 §] A klasszikus ajánlatkérők költségvetési év elején, legkésőbb április 15. napjáig éves összesített közbeszerzési tervet (a továbbiakban: közbeszerzési terv) kötelesek készíteni az adott évre tervezett közbeszerzéseikről. A közbeszerzési tervet az ajánlatkérőnek legalább öt évig meg kell őriznie. A közbeszerzési terv nyilvános. A közbeszerzési terv elkészítése előtt az ajánlatkérő indíthat közbeszerzési eljárást, amelyet a tervben szintén megfelelően szerepeltetni kell. A közbeszerzési terv nem vonja maga után az abban megadott közbeszerzésre

vonatkozó eljárás lefolytatásának kötelezettségét. A közbeszerzési terv az év közben felmerülő beszerzési igényekhez igazítható. 14. Milyen szabályok vonatkoznak a határidők számítására? [Kbt 15 §] „A napokban, hónapokban vagy években megállapított határidőbe vagy időtartamba (a továbbiakban együtt: határidő) a kezdőnap nem számít bele. Kezdőnap az a nap, amelyre a határidő megkezdésére okot adó cselekmény vagy egyéb körülmény esik.” „A hónapokban vagy években megállapított határidő azon a napon jár le, amely számánál fogva a kezdőnapot követő napnak megfelel; ha ez a nap a lejárat hónapjában hiányzik, a hónap utolsó napján.” „Ha a határidő utolsó napja nem munkanapra esik, a határidő csak az ezt követő legközelebbi munkanapon jár le.” „A hirdetményben (felhívásban) megjelölt határidő a hirdetmény (felhívás) feladását követő napon kezdődik.” 15. Mit és hogyan kell – a

hivatalos lapokon kívül – közzétennie az ajánlatkérőnek az interneten? Főszabály: KT honlapján a Kbt. 17/C §-ában meghatározott hirdetményeket, adatokat, ha pedig rendelkezik az ajánlatkérő saját honlappal, akkor azon is közzé kell tenni. Az adatokat, hirdetményeket, szerződéseket közbeszerzési eljárásonként csoportosítva kell közzétenni. Nyertes ajánlat [Kbt. 96/A § (1) bekezdés] a KT honlapján közzéteendő a közösségi eljárásrendben. KT elnöki tájékoztató rendelkezésre áll e tárgykörben (mit, hogyan, hova kell megküldeni). Összeállította: dr. Pfeffer Zsolt 6 16. Mi az éves statisztikai összegzés és milyen szabályok vonatkoznak rá? [Kbt 16 §] Az ajánlatkérő az éves beszerzéseiről külön jogszabályban meghatározott minta szerint éves statisztikai összegezést köteles készíteni, amelyet legkésőbb a tárgyévet követő év május 31. napjáig kell megküldenie a Közbeszerzések Tanácsának Ha az

ajánlatkérő az (1) bekezdésben meghatározott határidő lejártáig nem küldi meg az éves statisztikai összegezést, a Közbeszerzések Tanácsának elnöke felhívja az ajánlatkérőt az összegezés harminc napon belüli megküldésére, és egyben figyelmezteti, hogy ha az összegezést nem küldi meg, a Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból való eljárását fogja kezdeményezni (328. §) 17. Kik az ajánlatkérők? Milyen típusai ismeretesek? Ajánlatkérők azok, akik meghatározott értékű beszerzéseikre vonatkozóan közbeszerzési eljárás lefolytatására kötelezettek. Azt, hogy mikor kik minősülnek ajánlatkérőnek, az egyes fejezeteknél külön-külön szabályozza a Kbt. Főbb típusok: klasszikus ajánlatkérők (rendszerint jogszabály hozza őket létre, közfeladatot látnak el, közpénzekből gazdálkodnak), például minisztériumok, önkormányzatok, költségvetési szervek; közszolgáltatók: olyan szervezetek, amelyek

meghatározott tevékenységet folytatnak tényleges versenyfeltételek hiányában, adott esetben költségvetési hozzájárulással; pályázati forrásból részesülő gazdasági társaságok (meghatározott források, támogatási intenzitás stb.); közbeszerzési eljárást önkéntesen vállalók [2. § (4) bekezdés]; egyszerű eljárásban: akinek az állam kötelezettségeiért készfizető kezességet vállalt. 18. Mit jelent az ajánlatkérői nyilvántartási bejelentkezési kötelezettség? [Kbt 18 §] A Közbeszerzések Tanácsa naprakész nyilvántartást vezet az ajánlatkérőkről (ajánlatkérők nyilvántartása). „Az ajánlatkérők - kivéve a 22. § (2) bekezdése, a 241 § b) és c) pontja szerinti ajánlatkérőket kötelesek az e törvény hatálya alá tartozásukról, valamint adataikban bekövetkezett változásról a Közbeszerzések Tanácsát értesíteni az e törvény hatálya alá kerülésüktől, illetve a változástól számított harminc

napon belül.” [Kbt 18 § (1) bek] 19. Kik az ajánlattevők? „Az a természetes személy, jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság vagy személyes joga szerint jogképes szervezet, aki, illetőleg amely a közbeszerzési eljárásban ajánlatot tesz; ajánlattevőnek minősül a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe is” [Kbt. 4 § 1. pont] Összeállította: dr. Pfeffer Zsolt 7 20. Kik az erőforrást nyújtó szervezetek? Soroljon fel példákat, hogy milyen erőforrások tekintetében nem támaszkodhat az ajánlattevő erőforrást nyújtó szervezetre! Erőforrást nyújtó szervezet: „az a szervezet vagy személy, amely nem minősül alvállalkozónak, és az ajánlattevőnek a szerződés teljesítéséhez szükséges mértékben erőforrást biztosít;” [Kbt. 4 § 3/D. Pont] A Kbt. 4 § 3/E pontja meghatározza azon területeket, amelyek vonatkozásában az ajánlattevő nem támaszkodhat ilyen szervezetre.

Példák: számviteli beszámolóban szereplő adatokon keresztül meghatározott alkalmasság; nettó árbevételen keresztül meghatározott alkalmassági követelmény; legjelentősebb szállítások, szolgáltatások, építési beruházások (referenciák). 21. Mi az alvállalkozó általános fogalma? Milyen két fő típusa létezik közbeszerzési jogi szempontból? Definíció: „az a szervezet vagy személy, amely a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés teljesítésében az ajánlattevő által bevontan közvetlenül vesz részt” [Kbt. 4 § 2 pont] Típusok: a közbeszerzés értékének 10%-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó; a közbeszerzés értékének 10%-át meg nem haladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó. A két típust eltérően kell kezelni az alábbi területeken: kizáró okok [l. Kbt 60 és 61 §-ai közötti különbséget]; igazolási módok; bejelentés az ajánlatban

[Kbt. 71 § (1) bek] alvállalkozó cseréje a teljesítés során [Kbt. 304 § (3) bekezdés] 22. Milyen általános szabályok vonatkoznak az igazolásokra vonatkozóan? [Kbt 20 § (3)-(4) bekezdések] „Ahol e törvény vagy e törvény alapján az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás során igazolás benyújtását írja elő, az igazolás egyszerű másolatban is benyújtható. A közösségi, valamint a nemzeti értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzések esetében (második és harmadik rész) az ajánlatkérő azonban előírhatja az igazolás hiteles másolatban történő benyújtását is.” „Amennyiben az Európai Unión kívül letelepedett ajánlattevő letelepedési helye szerinti országban az e törvény által megkövetelt igazolás nem létezik, az ajánlatkérő jogosult elfogadni az adott igazolással egyenértékű igazolást, illetve dokumentumot is.” Összeállította: dr. Pfeffer Zsolt 8 23. Mik a közbeszerzés

tárgyai? Árubeszerzés: olyan visszterhes szerződés, amelynek tárgya forgalomképes és birtokba vehető ingó dolog tulajdonjogának vagy használatára, illetőleg hasznosítására vonatkozó jognak - vételi joggal vagy anélkül történő - megszerzése az ajánlatkérő részéről. Az árubeszerzés magában foglalja a beállítást és üzembe helyezést is. [Kbt 24 §] Szolgáltatás megrendelése: „A szolgáltatás megrendelése - árubeszerzésnek és építési beruházásnak nem minősülő - olyan visszterhes szerződés, amelynek tárgya különösen valamely tevékenység megrendelése az ajánlatkérő részéről.” [Kbt 27 §˛] Építési beruházás: „Az építési beruházás olyan visszterhes szerződés, amelynek tárgya a következő valamelyik munka megrendelése (és átvétele) az ajánlatkérő részéről: ○ az 1. mellékletben felsorolt tevékenységek egyikéhez kapcsolódó munka kivitelezése vagy kivitelezése és külön

jogszabályban meghatározott tervezése együtt; ○ építmény kivitelezése vagy kivitelezése és külön jogszabályban meghatározott tervezése együtt; ○ az ajánlatkérő által meghatározott követelményeknek megfelelő építmény bármilyen eszközzel, illetőleg módon történő kivitelezése;” [Kbt. 25 §] Építési koncesszió: „Az építési koncesszió olyan építési beruházás, amely alapján az ajánlatkérő ellenszolgáltatása az építmény hasznosítási jogának meghatározott időre történő átengedése vagy e jog átengedése pénzbeli ellenszolgáltatással együtt.” [Kbt 26 §] Szolgáltatási koncesszió: „A szolgáltatási koncesszió olyan szolgáltatásmegrendelés, amelynek alapján az ajánlatkérő a szolgáltatás nyújtásának jogát (hasznosítási jog) meghatározott időre átengedi, és ellenszolgáltatása a hasznosítási jog vagy e jog átengedése pénzbeli ellenszolgáltatással együtt.” [Kbt 242 § (4) bekezdés]

A közbeszerzés tárgyait mindig az egyes eljárásrendek viszonylatában kell vizsgálni. 24. Mit értünk a közbeszerzési eljárás előkészítésén? Közbeszerzési eljárás előkészítése: „az adott közbeszerzési eljárás megkezdéséhez szükséges cselekmények elvégzése, így különösen az adott közbeszerzéssel kapcsolatos helyzet-, illetőleg piacfelmérés, a közbeszerzés becsült értékének felmérése, az eljárást megindító (meghirdető) hirdetmény, felhívás és a dokumentáció előkészítése” [Kbt. 4 § 14 pont] 25. Mi az a becsült érték? Hogyan kell meghatározni? Becsült érték fogalma: „A közbeszerzés értékén a közbeszerzés megkezdésekor annak tárgyáért általában kért, illetőleg kínált - általános forgalmi adó nélkül számított, a 36-40. §ban foglaltakra tekintettel megállapított - legmagasabb összegű teljes ellenszolgáltatást kell érteni.” [Kbt 35 § (1) bekezdés] Meghatározása:

közbeszerzési tárgyanként (árubeszerzés, szolgáltatás megrendelése, építési beruházás) eltérő szabályokat alkalmaz a Kbt., továbbá figyelemmel kell lenni az egybeszámítási szabályokra. Összeállította: dr. Pfeffer Zsolt 9 26. Soroljon fel példákat azon esetekre, amikor nem kell közbeszerzési eljárást lefolytatni! Közösségi eljárásrendben: a Kbt. 29 §-a határozza meg, példák: ○ alapvető biztonsági érdekeket érintő beszerzések; ○ munkaszerződés, közszolgálati jogviszony, egyéb szolgálati jogviszonyok; ○ választottbírósági, közvetítői, békéltetési tevékenység. Egyszerű eljárásrendben: a Kbt. 243 §-a határozza meg ezeket, példák: ○ a közösségi eljárásrendnél meghatározott kivételek; ○ tankönyvek beszerzése (oktatási célból, és a tankönyvek jegyzékében szerepelnek az adott tankönyvek); ○ olyan szolgáltatás megrendelése esetében, amely az ajánlatkérő alaptevékenysége

ellátásához szükséges irodalmi (szakirodalmi, tudományos) mű létrehozására, tanácsadói vagy személyi tolmácsolási tevékenység végzésére irányul; ○ a kisajátítást megelőző ingatlan-adásvétel, illetőleg ingatlanok cseréje (az ingatlan tulajdonjogának vagy használati jogának megszerzése nem kivétel!) 27. Mit jelent az egybeszámítási kötelezettség? Melyek a feltételei? [Kbt 40 §] „Tilos e törvény megkerülése céljával alkalmazni a 35-39. §-ban meghatározott becslési módszert, valamint ilyen célból a közbeszerzést a (2) bekezdésbe ütköző módon részekre bontani.” „A becsült érték kiszámítása során mindazon árubeszerzések vagy építési beruházások vagy szolgáltatások értékét egybe kell számítani, amelyek ○ beszerzésére egy költségvetési évben vagy tizenkét hónap alatt [37. § (1) bekezdése] kerül sor [a 39. § (1) bekezdése szerinti eset kivételével], és ○ beszerzésére egy

ajánlattevővel lehetne szerződést kötni, továbbá ○ rendeltetése azonos vagy hasonló, illetőleg felhasználásuk egymással közvetlenül összefügg.” Nem minősül e törvény megkerülésének, ha az egybeszámított értékű beszerzési tárgyakat több, adott fejezet szerinti közbeszerzési eljárásban szerzik be. Ha a becsült érték kiszámításakor a fent meghatározottakat nem vették figyelembe, az adott fejezet szerinti közbeszerzésnek a költségvetési évben vagy az adott tizenkét hónapban még beszerzendő tárgyaira - azok értékétől függetlenül - csak az adott fejezet szerinti közbeszerzési eljárás alapján lehet szerződést kötni. 28. Melyek a közbeszerzési eljárásrendek (eljárási rezsimek)? Közösségi eljárásrend: a Kbt. Második része szabályozza (hosszabb határidők, több garanciális szabály). Nemzeti eljárásrend: egyszerű eljárás kerülhet lebonyolításra ezen eljárásrendben. Összeállította: dr.

Pfeffer Zsolt 10 29. Milyen közbeszerzési eljárásfajtákat különít el a Kbt közösségi eljárásrendben? „A közbeszerzési eljárás nyílt, meghívásos, tárgyalásos eljárás vagy versenypárbeszéd lehet. Tárgyalásos eljárást és versenypárbeszédet csak akkor lehet alkalmazni, ha azt e fejezet megengedi.” [Kbt 41 § (1) bekezdés] Nyílt eljárás: olyan közbeszerzési eljárás, amelyben valamennyi érdekelt ajánlatot tehet [Kbt. 4 § 26 pont]; Meghívásos eljárás: olyan közbeszerzési eljárás, amelyben az ajánlatkérő által – az e törvényben előírtak szerint – kiválasztottak tehetnek ajánlatot [Kbt. 4 § 23 pont]; Tárgyalásos eljárás: olyan közbeszerzési eljárás, amelyben az ajánlatkérő az általa - e törvényben előírtak szerint - kiválasztott egy vagy több ajánlattevővel tárgyal a szerződés feltételeiről; [Kbt. 4 § 35 pont] Versenypárbeszéd: olyan közbeszerzési eljárás, amelyben az ajánlatkérő az

általa - e törvényben előírtak szerint - kiválasztott részvételre jelentkezőkkel párbeszédet folytat a közbeszerzés tárgyának, illetőleg a szerződés típusának és feltételeinek - az ajánlatkérő által meghatározott követelményrendszer keretei közötti - pontos meghatározása érdekében, majd ajánlatot kér; [Kbt. 4 § 36/A pont] 30. Mely eljárásfajtákat alkalmazhatják megkötések nélkül a klasszikus ajánlatkérők és a közszolgáltatók közösségi rendben? Klasszikus ajánlatkérők: ○ nyílt eljárás; ○ meghívásos eljárás. Közszolgáltató ajánlatkérők: ○ nyílt eljárás; ○ meghívásos eljárás; ○ hirdetménnyel induló tárgyalásos eljárás. 31. Milyen hivatalos kiadványokban jelenhetnek meg a hirdetmények? Európai Unió Hivatalos Lapja (EUHL): a közösségi hirdetmények jelennek meg itt a közösségi eljárásrendben (az EU hivatalos nyelvein elérhető); www.tedeuropaeu; Közbeszerzési Értesítő: ○

nemzeti hirdetményminták; ○ közösségi hirdetményminták meghatározott szűk körben [l. Kbt 21 § (3) bek]; ○ EUHL-ben megjelenő hirdetmények tájékoztató jelleggel (ajánlati felhívás, eredményről szóló tájékoztató); ○ egyéb hirdetmények. Összeállította: dr. Pfeffer Zsolt 11 32. Milyen típusú hirdetményeket ismer a közbeszerzési eljárásban? Mikor kell ezeket feladni? Milyen eltérések vannak az egyszerű eljárásban? A közösségi eljárásban a következő hirdetményeket kell feladni: Hirdetmény megnevezése (hol kerül közzétételre) 1. Feladásának időpontja Ajánlati felhívás EUHL-ben és tájékoztató jelleggel a KÉ-ben jelenik Az eljárás megindításakor meg legkésőbb az eredményhirdetéstől, illetőleg az eredményhirdetés határidejének lejártától számított öt munkanapon belül kell feladni. 2. Tájékoztató az eljárás eredményéről / eredménytelenségéről I. - KÉ-ben 3. legkésőbb a

szerződéskötéstől, illetőleg ennek hiányában a Tájékoztató az eljárás eredményéről / eredménytelenségéről II. - EUHLszerződéskötés tervezett időpontjának ben jelenik meg és tájékoztató jelleggel a KÉ-ben lejártától számított öt munkanapon belül kell megküldeni. 4. Tájékoztató a szerződés részteljesítéséről – KÉ-ben jeleik meg A szerződéskötés évfordulóját követő 5 munkanapon belül 5. Tájékoztató a szerződés teljesítéséről – KÉ-ben jelenik meg A szerződés mindkét fél általi teljesítését követő 5 munkanapon belül 6. Tájékoztató a szerződés módosításáról (adott esetben) – KÉ-ben jelenik A szerződés módosítását követő 5 meg. munkanapon belül Egyszerű eljárásban csak egy eredményről szóló tájékoztatót kell feladni, ami csak a Közbeszerzési Értesítőben jelenik meg. 33. Hogyan kezdeményezzük a hirdetmény megjelenését? A megszövegezett hirdetményt

Rendszerben (EHR) kell feladni kötelező jelleggel az Elektronikus Hirdetményfeladási A hirdetmény megjelenését közzétételi kérelemmel kell kezdeményezni. Tartalmi elemek [34/2004 (III. 12) Kormányrendelet 6 § (5) bekezdése]: ajánlatkérő adatai (név, cím, elérhetőségek, regisztrációs szám); becsült érték; mire irányul a kérelem (közzétételre, javításra, hiánypótlásra, visszavonásra, módosításra); közzététel esetén hol kívánja közzétenni az ajánlatkérő a hirdetményt (KÉ-ben vagy EUHLben); választott közbeszerzési eljárás fajtája (Kbt. mely része, fejezete, címe szerint jár el az ajánlatkérő); képviselet esetén erre vonatkozó nyilatkozat, képviselő adatai; utalás az ellenjegyzés megtörténtére eljárást megindító hirdetmény esetén. Összeállította: dr. Pfeffer Zsolt 12 34. Mit jelent az eljárást megindító hirdetmény ellenjegyzése? Ellenjegyzés: a hirdetmény jogszerűségének

igazolása [Kbt. 6 § (2) bekezdése] A közbeszerzési szabályzatban meghatározott személy végzi. Ellenjegyzés nélkül az eljárás nem indítható meg. 35. Mi az ellenőrzési és a szerkesztési díj? Hogyan számítjuk? Mekkora a mértékük? Elhatárolás: ○ az EUHL-ben megjelenő hirdetményeket a Közbeszerzési Értesítő Szerkesztőbizottsága ellenőrzi, és ezt követően (adott esetben hiánypótlást követően) küldi tovább az EUHL szerkesztőségének; ○ a Közbeszerzési Értesítőben történő közzétételének ellenértéke a szerkesztési díj. Számítás módja: kéziratoldalanként, egy kéziratoldalnak 1500 leütésnek számító lap számít (az EHR kijelzi, illetve ha előzetesen Word-ben készítjük el a hirdetményt, akkor a dokumentum statisztikai adatai között található meg ez az adat; kerekíteni kell). Mértékük: ○ Nemzeti rendben (KÉ-ben történő közzétel): 8.000,- Ft + ÁFA / kéziratoldal; ○ Közösségi rendben:

■ főszabály: 4.000,- Ft + ÁFA / kéziratoldal; ■ tájékoztató az eljárás eredményéről: 2.000,- Ft + ÁFA / kéziratoldal 36. Milyen szervezet végzi a hirdetmények ellenőrzését? A Közbeszerzési Értesítő Szerkesztőbizottsága. Az egyes hirdetményeket jogi lektorokra szignálják ki (ha hiánypótlásra kerül sor, a KT honlapján meghatározott elérhetőségeken lehet a jogi lektoroktól kérdezni). 37. Mikor kerül sor hiánypótlásra hirdetmény esetében? Hogyan kell a hiányokat pótolni? [34/2004. (III 12) Korm rendelet 8-11 §-ok] A Szerkesztőbizottság a kérelem kézhezvételét követően a kérelmet és a hirdetményt az alábbi szempontok szerint ellenőrzi: ○ a kérelmet az arra jogosult nyújtotta-e be, az ajánlatkérő meghatalmazott képviselője képviseleti jogosultságáról nyilatkozott-e; ○ a kérelem tartalmazza-e a 6. § (5) bekezdésében foglaltakat; ○ a szerkesztési díj befizetését a kérelmező igazolta-e; ○ a

hirdetmény megfelel-e a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogszabályoknak; ○ amennyiben a Kbt. a hirdetmény feladására határidőt határoz meg, a hirdetmény feladására sor került-e a határidőn belül. Ha a hirdetmény, illetve a közzétételi kérelem nem felel meg a fenti követelményeknek, akkor a hiányok tételes felsorolása és hiánypótlási határidő megjelölése mellett a Szerkesztőbizottság hiánypótlási felhívást bocsát ki. A hirdetményt teljes terjedelemben kell ismét feladni hiánypótlási kérelemmel (ugyanúgy kell elkészíteni, mint a közzétételi kérelmet, csak a hiánypótolt hirdetmény közzétételét kell Összeállította: dr. Pfeffer Zsolt 13 kezdeményezni). A hiánypótlásra történő felhívásban a Szerkesztőbizottság tájékoztatást ad arról, hogy amennyiben a felhívás alapján benyújtott hirdetmény ismét nem felel meg a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogszabályoknak, a hirdetmény a benyújtott

tartalommal fog megjelenni. 38. Mi az az Elektronikus Hirdetményfeladási Rendszer (EHR)? Hogyan lehet működtetni? Milyen előnyök kapcsolódnak hozzá? A Közbeszerzések Tanácsának honlapjáról elérhető, külön jogszabályban meghatározott elektronikus hirdetményfeladási és -kezelési rendszer. Ajánlatkérői (képviselői) regisztrációt követően tanúsítványt kap e-mailben az igénylő, ami hozzáférést biztosít a rendszerhez. Működtetés: meghatározott menüpontok állnak rendelkezésre (feladás, hiánypótlás stb.), és azokhoz tartozó műveleteket lehet végrehajtani; Előnyök: ○ ajánlattételi határidő rövidíthető (2009. dec 31-éig, mert azt követően kötelező lesz, ezáltal a mostani kivétel lesz a főszabály); ○ gyors, áttekinthető hirdetményfeladás- és kezelés; ○ papír alapú ügykezelés visszaszorítása. 39. Milyen főbb tartalmi elemei vannak az eljárást megindító hirdetménynek?

Ajánlatkérő adatai; Kapcsolattartási pontok; Közbeszerzés tárgyának megjelölése (szolgáltatás, árubeszerzés, építési beruházás, szolgáltatási koncesszió, építési koncesszió); Konkrét tárgy megjelölése; Teljes mennyiség vagy érték [speciális mód: Kbt. 50 § (2) bek]; Szerződést biztosító mellékkötelezettségek; Kizáró okokra történő hivatkozás; Alkalmassági előírások (pénzügyi-gazdasági és műszaki-szakmai); Az eljárás jellemző adatai (fajta, ajánlattételi határidő, bontás időpontja); Dokumentációhoz kapcsolódó ajánlatkérői rendelkezések (ellenérték, rendelkezésre bocsátás módja, határideje); Bírálati szempont; ○ legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás vagy ○ összességében legelőnyösebb ajánlat (ilyenkor részszempontok meghatározása és hozzájuk súlyszámok rendelése, adott esetben további alszempontok); Eredményhirdetés tervezett időpontja, szerződéskötés tervezett időpontja;

Egyéb információk. Összeállította: dr. Pfeffer Zsolt 14 40. Hogyan kell meghatározni a közbeszerzés mennyiségi adatait? Le kell fedni a teljes mennyiségi igényeket. Például építési beruházásnál miből hány darab, milyen alapvető paraméterekkel (pl. négyzetméter, köbméteradatok), árubeszerzésnél darabszámok, egyéb mennyiségi egységek. A közbeszerzés mennyiségét úgy is meg lehet határozni, hogy az ajánlatkérő a legalacsonyabb vagy a legmagasabb mennyiséget vagy értéket közli, és kiköti az ettől való eltérés lehetőségét, előírva az eltérés százalékos mértékét. [Kbt 50 § (2) bekezdése] 41. Hogyan szakaszolható a nyílt közbeszerzési eljárás az eljárási cselekmények alapján? Előkészítés: felhívás, dokumentáció elkészítése, bíráló bizottság összeállítása stb.; Eljárást megindító hirdetmény feladása, hiánypótlása adott esetben; Hirdetmény megjelenése: megnyílik az

ajánlattételi szakasz; Ajánlattételi szakasz Bontás: ajánlattételi határidő lejártakor kötelező megkezdeni a beérkezett ajánlatok bontását és adatainak ismertetését. Bírálat; Eredményhirdetés; Szerződéskötési moratórium; Szerződés(ek) megkötése (több szerződés akkor kerül megkötésre, ha az ajánlatkérő lehetővé tette részajánlatok benyújtását). 42. Mit jelent a részajánlattételi lehetőség? Egy közbeszerzési eljárásban több, önálló elemre lehet ajánlatot tenni. „A 22. § (1) bekezdésének a), b) és d) pontja szerinti ajánlatkérő köteles megvizsgálni beszerzését abból a szempontból, hogy a beszerzés tárgyának jellege lehetővé teszi-e a közbeszerzés egy részére történő ajánlattétel biztosítását. Amennyiben a beszerzés tárgyának természetéből adódóan részajánlattételi lehetőség biztosítható és az nem ellentétes a gazdasági ésszerűséggel, a 22. § (1) bekezdésének a), b) és

d) pontja szerinti ajánlatkérő az ajánlati felhívásban köteles lehetővé tenni a közbeszerzés egy részére történő ajánlattételt.” [Kbt 50 § (3) bekezdés] Példák: árubeszerzésnél termékcsoportok kialakítása, szolgáltatás-megrendelésnél teljesítési helyenként külön-külön részajánlattételi lehetőség biztosítása jöhet szóba. Segíti a kisebb vállalkozásokat, akik a részeket önállóan tudnák teljesíteni, viszont az összetettebb, komplex szerződéseket nem. 43. Mit jelent a közös ajánlattétel (konzorcium)? [Kbt 52 §] „Több ajánlattevő közösen is tehet ajánlatot. Az ajánlatkérő az ajánlattételt nem kötheti gazdálkodó szervezet alapításához, azonban ha a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötendő szerződés (a továbbiakban: közbeszerzési szerződés) teljesítése érdekében indokolt, a nyertes ajánlattevő(k)től megkövetelheti. Az ajánlati felhívásnak a gazdálkodó szervezet

alapítására vonatkozó ajánlatkérői elvárást egyértelműen rögzítenie kell.” [Kbt 52. §] Összeállította: dr. Pfeffer Zsolt 15 A konzorcium nem cégjogi kategória, cégek eseti együttműködését jelenti az ajánlat benyújtásánál és a szerződés teljesítésénél. Követelmények, amelyeket velük szemben lehet támasztani a felhívásban (kiegészítő információk között): olyan konzorciumi megállapodás (vagy nyilatkozat) becsatolása, amely kiterjed legalább az alábbi elemekre: ○ konzorcium tagjainak neve, címe; ○ konzorciumi képviselő neve, címe, elérhetőségei; ○ a teljesítés százalékos megosztására vonatkozó adatok; ○ a Ptk. 337-338 §-aiban meghatározott egyetemleges felelősségvállalásra vonatkozó kötelezettségvállalás. „Ha több ajánlattevő közösen tesz ajánlatot, akkor elegendő, ha az ajánlattevők egyike vásárolja meg vagy veszi át a dokumentációt.” [Kbt 54 § (2) bek] 44. Milyen

biztosítékokat ismer a Kbt? Alapvetően két fajta biztosítékot ismer a Kbt.: ○ ajánlati biztosíték (az ajánlattételhez kapcsolódik); Kbt. 59 §; ○ szerződés teljesítéséhez kapcsolódó biztosíték: Kbt. 53 § (6) bekezdés „Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban előírhatja, hogy a nyertes ajánlattevővel kötendő szerződésben biztosítékot kell kikötni. Ebben az esetben az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban ○ előírja, hogy a biztosíték az ajánlattevőként szerződő fél választása szerint teljesíthető az előírt pénzösszegnek az ajánlatkérőként szerződő fél fizetési számlájára történő befizetéssel, bankgarancia biztosításával, biztosítási szerződés alapján kiállított készfizető kezességvállalást tartalmazó - kötelezvénnyel, vagy ○ megjelöl egy vagy több - az a) pontban nem szereplő - biztosítéki formát, és előírja, hogy a biztosíték az ajánlattevőként szerződő fél

választása szerint teljesíthető bármelyik megjelölt, vagy az a) pontban meghatározott formában. [Kbt 53 § (6) bek] „Az ajánlatkérő az eljárásban való részvételt ajánlati biztosíték (a továbbiakban: biztosíték) adásához kötheti, amit az ajánlattevőnek ajánlata benyújtásával egyidejűleg vagy az ajánlatkérő által az ajánlati felhívásban meghatározott időpontig, az ott megjelölt mértékben kell az ajánlatkérő rendelkezésére bocsátania.” [Kbt 59 § (1) bekezdés 1 mondat]; ○ „Ha az ajánlattevő az ajánlati kötöttségének ideje alatt ajánlatát visszavonja, vagy a szerződés megkötése az érdekkörében felmerült okból hiúsul meg, a biztosíték az ajánlatkérőt illeti meg.” [Kbt 59 § (4) bekezdés]; ○ Mértékére érvényes az esélyegyenlőség követelményének megtartása. ○ Meghatározott esetekben vissza kell fizetni. ○ A polgári jogban ismert foglalóhoz hasonló jogintézmény, funkciója az

ajánlattételi szándék komolyságának, valamint az arra épített ajánlatkérői elvárások biztosítása. Összeállította: dr. Pfeffer Zsolt 16 45. Mi az az ajánlatkérési dokumentáció? Mit kell szabályozni vele kapcsolatban az eljárást megindító hirdetményben a nyílt eljárásban? [Kbt. 54-55 §] A dokumentáció készítésének kötelezettségére az egyes eljárásfajtáknál különböző szabályok vonatkoznak. A nyílt eljárásban „Az ajánlatkérő - a megfelelő ajánlattétel elősegítése érdekében is dokumentációt köteles készíteni, amely egyebek mellett tartalmazza a szerződéstervezetet.” [Kbt 54 § (1) bek] Lényegében azon információkat tartalmazza, amelyeket a felhívásban – terjedelmi okok miatt – nem lehet közzétenni. A hirdetményben a következőket kell szabályozni a dokumentációval kapcsolatban: ○ az eljárásban való részvétel feltétele-e a megvásárlása; ○ kell-e fizetni érte, ha igen, akkor az

ellenértéke, a teljesítés módja (készpénz, átutalás, kinek milyen számú bankszámlaszámára kell utalni stb.) szabályozandó; ○ rendelkezésre bocsátás módja (hely, időpont stb.) 46. Az ajánlatkérési dokumentációnak mit kell és mit célszerű tartalmaznia? Kötelező tartalmi elemek: ○ műszaki leírás (tervek); ○ szerződéstervezet; ○ igazolások és nyilatkozatok jegyzéke ( amelyben az ajánlatkérő külön megjelöli azokat a csatolandó dokumentumokat, amelyek a 4. § 9/A pontja szerinti körülmények fennállása esetén hamis nyilatkozatnak minősülnek); ○ költségvetési kiírás (árazatlan költségvetés), ha a beszerzés tárgya indokolja; ○ szervezeteknek (hatóságoknak) a neve és címe (elérhetősége), amelyektől az ajánlattevő megfelelő tájékoztatást kaphat az adózásra, a környezetvédelemre, a munkavállalók védelmére és a munkafeltételekre vonatkozó kötelezettségekről [előírásának

kötelezettségéről l. Kbt 55 § (3) és (4) bekezdését] Célszerű tartalmi elemek: ○ formai és tartalmi követelmények az ajánlattal szemben; ○ nyilatkozatminták. 47. Hogyan határozandó meg az ajánlattételi határidő nyílt eljárásban? Hogyan csökkenthető a főszabályként meghatározott legrövidebb időtartam? [Kbt. 74 §] Az ajánlattételi határidő közösségi nyílt eljárásban nem lehet rövidebb 45 napnál (2010. január 1-jétől), egyszerű eljárásban 25 napnál. Csökkenthető az alábbiak alkalmazásával nyílt eljárásban: ○ előzetes összesített tájékoztatót tartalmazó hirdetmény feladása; ○ az ajánlatkérő a dokumentációt térítésmentesen és teljes terjedelemben közvetlenül elektronikus úton az ajánlattevők számára hozzáférhetővé teszi az ajánlati felhívást tartalmazó hirdetmény közzétételének napjától, és a hirdetményben megadja a hozzáférés adatait [Kbt. Egyszerű eljárásban: az

ajánlattételi határidő legkevesebb 25 napos időtartama legfeljebb 5 Összeállította: dr. Pfeffer Zsolt 17 nappal lerövidíthető, feltéve, hogy a dokumentáció rendelkezésre bocsátása és a kiegészítő tájékoztatás megadása elektronikus úton történik. [Kbt 251 § (2) bek] A többi eljárásfajtánál (tárgyalásos, meghívásos stb.) a törvény speciális határidőket állapít meg. Vannak eljárásfajták, amelyek kifejezetten sürgősség esetén alkalmazhatók (gyorsított meghívásos, hirdetmény nélküli tárgyalásos). 48. Mi az a kiegészítő tájékoztatás? Milyen szabályok vonatkoznak rá? [Kbt 56 §] Az ajánlatkérő és az ajánlattevők közötti kommunikáció egyik formája. „Az ajánlattevő - a megfelelő ajánlattétel érdekében - az ajánlati felhívásban és a dokumentációban foglaltakkal kapcsolatban írásban kiegészítő (értelmező) tájékoztatást kérhet az ajánlatkérőtől vagy az általa meghatározott

szervezettől az ajánlattételi határidő lejárta előtt legkésőbb 10 nappal.” [Kbt 56 § (1) bekezdés] „A kiegészítő tájékoztatást az ajánlattételi határidő lejárta előtt legkésőbb hat nappal kell megadni.” [Kbt 56 § (2) bekezdés] „A tájékoztatás teljes tartalmát az ajánlattevők számára hozzáférhetővé kell tenni, illetőleg meg kell küldeni. A tájékoztatás nem eredményezheti az ajánlati felhívásban és a dokumentációban foglaltak módosítását.” [Kbt 56 § (4) bekezdés]; ez a következőt jelenti a gyakorlatban: ○ a kérdéseket és a válaszokat (a kérdező személyének megjelölése nélkül) valamennyi, addig a dokumentációt kiváltó ajánlattevőnek meg kell küldeni írásban, egyidejűleg és közvetlenül (alapelvek!); ○ a még ki nem váltott dokumentációkban el kell helyezni egy-egy példányt (az átvételi elismervényen pedig célszerű feltüntetni, hogy az átadott dokumentáció tartalmazza a

meghatározott időpontban kelt kiegészítő tájékoztatást). 49. Mi az a bírálati szempont? Mi a bírálati részszempont? [Kbt 57 §] Bírálati szempont: az ajánlatkérő milyen vállalásokat értékel, mit kíván versenyeztetni, lényegében mi alapján választja ki a nyertes ajánlattevőt. „Az ajánlatok bírálati szempontja a következő lehet: ○ a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás, vagy ○ az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása.” „Ha az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja kiválasztani, köteles meghatározni ○ az összességében legelőnyösebb ajánlat megítélésére szolgáló részszempontokat; ○ részszempontonként az azok súlyát meghatározó - a részszempont tényleges jelentőségével arányban álló - szorzószámokat (a továbbiakban: súlyszám); ○ az ajánlatok részszempontok szerinti tartalmi elemeinek értékelése során adható pontszám alsó és felső

határát, amely minden részszempont esetében azonos; ○ azt a módszert (módszereket), amellyel megadja a ponthatárok [c) pont] közötti pontszámot.” Az ellenszolgáltatásnak mindig verseny tárgyát kell képeznie. Az ellenszolgáltatásra vonatkozó vállalás konkrét formáját az ajánlatkérő határozhatja meg, példák: egyösszegű Összeállította: dr. Pfeffer Zsolt 18 ajánlati ár, rezsi óradíj, Ft / m2, szolgáltatás havi díja stb. Példák a bírálati részszempontokra: jótállás időtartama, vállalt kötbér időtartama, teljesítési határidő, ártartás időtartama. Mindig meg kell határozni, hogy az ajánlatkérő milyen mértékegységben kéri megadni a vállalást, pl. napban, hónapban, évben Ha az ajánlattevő nem abban adja meg (pl. hónap helyett napban), akkor az ajánlata a Kbt 88 § (1) bekezdés f) pontja alapján érvénytelen. 50. A bírálati szempont, illetve részszempontok meghatározásánál milyen szabályokra,

korlátokra kell tekintettel lennie az ajánlatkérőnek? Az ajánlatkérőnek az alábbi követelményeknek megfelelően kell meghatároznia: ○ a részszempontok körében nem értékelhető az ajánlattevő szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi és gazdasági, valamint műszaki, illetőleg szakmai alkalmassága; ○ a részszempontok között mindig meg kell adni az ellenszolgáltatás mértékének részszempontját; ○ a részszempontoknak mennyiségi vagy más módon értékelhető tényezőkön kell alapulniuk, a közbeszerzés tárgyával, illetőleg a szerződés lényeges feltételeivel kell kapcsolatban állniuk (az ellenszolgáltatáson kívül például: a minőség, műszaki érték, esztétikai és funkcionális tulajdonságok, környezetvédelmi tulajdonságok, működési költségek, gazdaságosság-költséghatékonyság, vevőszolgálat és műszaki segítségnyújtás, pótalkatrészek biztosítása, készletbiztonság, a teljesítés időpontja,

időszaka); ○ a részszempontok nem eredményezhetik ugyanazon ajánlati tartalmi elem többszöri értékelését; ○ ha részszempont körében alszempontok is meghatározásra kerülnek, alszempontonként azok - tényleges jelentőségével arányban álló - súlyszámát is meg kell adni.” [Kbt 57 § (4) bekezdés] Közbeszerzési Döntőbizottság gyakorlata alapján nem lehet előre határértékeket megállapítani (pl. „3 év feletti vállalást az ajánlatkérő nem értékel”) 51. Miért esik egybe az ajánlattételi határidő lejártának időpontja, a bontási eljárás időpontja és a dokumentáció rendelkezésre bocsátásának időtartama a nyílt eljárásban? „Az ajánlatkérő köteles gondoskodni arról, hogy a dokumentáció az ajánlati felhívást tartalmazó hirdetmény közzétételének napjától kezdve az ajánlattételi határidő lejártáig magyar nyelven - ha az eljárás nyelve nem magyar, akkor magyar nyelven is rendelkezésre

álljon.” [Kbt 54 § (3) bekezdés] „Az ajánlatokat tartalmazó iratok felbontását az ajánlattételi határidő lejártának időpontjában kell megkezdeni.” [Kbt 80 § (1) bekezdés] Összeállította: dr. Pfeffer Zsolt 19 52. Mik azok a kizáró okok? Soroljon fel legalább 5 példát! [Kbt 60, 61 és 62 §-ok] A kizáró okok olyan, törvényben meghatározott esetek, amelyek valamelyikének fennállása esetén az ajánlattevő nem vehet részt a közbeszerzési eljárásban. Ezek az okok egyrészt arra vezethetők vissza, hogy az ajánlattevő ezek fennállása esetén „méltatlan” arra, hogy közpénzből finanszírozott ellenszolgáltatáshoz jusson (pl. mert 1 évnél régebben lejárt köztartozása van) másrészt arra, hogy bizonyos szituációkban „értelmetlen” lenne szerződés teljesítésével megbízni (pl. mert végelszámolás alatt áll, amelynek eredményeképpen belátható időn belül jogutód nélkül megszűnik). Példák: ○

végelszámolás, felszámolás, csődeljárás hatálya alatt áll; ○ 1 évnél régebben lejárt köztartozása (adó-, járulék- vagy vámtartozás) van, és nem kapott a megfizetésre halasztást; ○ közbeszerzési eljárásban való részvételtől jogerősen eltiltásra került, az eltiltás hatálya alatt; ○ tevékenységét felfüggesztette vagy tevékenységét felfüggesztették; ○ korábbi – 5 évnél nem régebben lezárult – közbeszerzési eljárás alapján vállalt szerződéses kötelezettségének megszegését jogerős közigazgatási, illetőleg bírósági határozat megállapította. 53. Ismertesse a kizáró okok rendszerét és igazolásuk lehetséges módjait! Kötelező az ajánlati felhívásban előírni (meghivatkozni) a Kbt. 60 § és 62 §-ában meghatározott kizáró okokat; Előírhatóak a Kbt. 61 §-ában meghatározott kizáró okok Helyi önkormányzati költségvetési szervek, illetve intézményeik alkalmazhatják a Kbt.

61 § (2) bekezdésében meghatározott kizáró okok (helyi adóhatóság felé fennálló adótartozást kizáró okként határozhatják meg). Igazolási módok: ○ nyilatkozatok, ○ igazolások, ○ ajánlatkérő számára ingyenesen és elektronikus úton hozzáférhető közhiteles nyilvántartások; ○ egyéb okiratok (cégkivonat, természetes személyek esetén hatósági erkölcsi bizonyítvány. A Kbt. 64 § (1) bekezdése alapján KT útmutatót ad ki (táblázatos tételes áttekintés) 54. Mik azok az alkalmassági követelmények? Hogyan határozhatók meg? Az alkalmassági követelmények rögzítésével az ajánlatkérő meghatározza lényegében a potenciális ajánlattevők azáltal, hogy kit tekint a szerződés teljesítésére alkalmasnak. Nem szabad túl tágra vonni a lehetséges kört (mert alkalmatlanok is ajánlatot tehetnek), másrészt túl szűkre sem [mert ez sértené az alapelveket illetve a Kbt. 69 § (3) bekezdését] Két alapvető

alkalmassági követelménycsoport létezik: ○ pénzügyi-gazdasági alkalmasság [Kbt. 66 §]; ○ műszaki-szakmai alkalmasság [Kbt. 67 §]; Összeállította: dr. Pfeffer Zsolt 20 „Az ajánlatkérőnek a 66. és a 67 §-ban meghatározott adatok és tények kérését figyelemmel az ajánlattevő (alvállalkozó) üzleti titokhoz fűződő érdekére is - a közbeszerzés tárgyára kell korlátoznia, a (2) bekezdés szerinti követelményeket pedig - a közbeszerzés becsült értékére is tekintettel - legfeljebb a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges feltételek mértékéig lehet előírni.” [Kbt 69 § (3) bekezdés]; „Az ajánlatkérő a 66. és a 67 §-ban foglaltak alapján az ajánlattevőre és a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozókra vonatkozóan egymástól eltérő alkalmassági igazolási módot is előírhat.” [Kbt 69 § (4) bekezdés]; Együttes

megfelelés is lehetséges közös ajánlattétel esetén. Meghatározott kivételektől eltekintve – l. Kbt 4 § 3/E Pontját – erőforrást nyújtó szervezetre is lehet támaszkodni. Csak a Kbt. 66 és 67 §-ában meghatározott feltételek írhatók elő Mindig a közbeszerzés tárgyához kell igazítani (árubeszerzés, szolgáltatás-megrendelés, építési beruházás). Alkalmazásuk logikája a hirdetményben: ○ hirdetmény baloldali oszlopa: milyen dokumentumokat kell benyújtani milyen adattartalommal (pl. szállítások ismertetése, beszámoló, bankinformáció); ○ hirdetmény jobboldali oszlopa: milyen fogyatékosságok, illetve körülmények fennállása eredményezi az alkalmatlanságot (pl. nem rendelkezik x Ft értékű referenciával, mérleg szerinti adózás előtti eredménye negatív volt, vagy sorban állás volt a bankszámláján az elmúlt 1 évben stb.) 55. Soroljon fel példákat alkalmassági követelményekre! Pénzügyi-gazdasági

alkalmasság körében [Kbt. 66 §]: ○ meghatározott értékű éves nettó árbevétel (összesített, illetve közbeszerzés tárgya szerinti forgalom); ○ bankszámlákra vonatkozó meghatározások, például alkalmatlan az ajánlattevő, ha a 60 napnál nem régebbi banki igazolás (bankinformáció) alapján az elmúlt 1 évben sorban állás volt a bankszámláján; ○ alkalmatlan az ajánlattevő, ha a számviteli jogszabályok szerint benyújtott beszámolójának tanúsága szerint az adózás előtti eredménye negatív volt. Műszaki-szakmai alkalmasság körében: [Kbt. 67 §] ○ legjelentősebb szállítások ismertetése (igazolás: referencia-igazolással, illetve -nyilatkozattal); ○ teljesítésben közreműködők képesítésére, gyakorlati idejére vonatkozó követelmények; ○ minőség biztosítása érdekében tett intézkedések bemutatása. 56. Ismertesse a referenciákra vonatkozó speciális szabályokat! [Kbt 68 §] Árubeszerzés és

szolgáltatás-megrendelés esetében az előző legfeljebb 3 év legjelentősebb szállításainak, illetve szolgáltatásainak igazolása aszerint történik, hogy az ajánlattevővel szerződéses jogviszonyban álló másik fél maga is meghatározott klasszikus ajánlatkérő-e vagy sem; ○ ha igen, akkor referencia-igazolás kell; Összeállította: dr. Pfeffer Zsolt 21 ha nem (tehát pl. egy másik gazdasági társaság), akkor elegendő referencia-nyilatkozat is (természetesen referencia-igazolás sem kizárt); Építési beruházásnál mindig kell referencia-igazolás. Tartalmi követelmények: „Az igazolásban meg kell adni legalább az ellenszolgáltatás összegét, a teljesítés idejét és helyét, továbbá nyilatkozni kell arról, hogy a teljesítés az előírásoknak és a szerződésnek megfelelően történt-e.” [Kbt 68 § (2) bekezdés] ○ 57. Milyen eljárási cselekmények teljesíthetők az ajánlattételi szakasz során a nyílt eljárásban?

Dokumentáció kiváltása ajánlattevők részéről; kiegészítő (értelmező) tájékoztatás kérése; helyszíni bejárás (konzultáció) tartása; hirdetmény módosítása, visszavonása; ajánlatok átvétele. 58. Hogyan kell az ajánlatot benyújtani? „Az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban és a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie és benyújtania. Az ajánlatkérő formai követelményt legfeljebb a megfelelő ajánlattételhez ténylegesen szükséges mértékig írhat elő” [Kbt. 70 § (1) bekezdés] „Az ajánlatot írásban és zártan, az ajánlati felhívásban megadott címre közvetlenül vagy postai úton kell benyújtani az ajánlattételi határidő lejártáig.” [Kbt 79 § (1) bekezdés] Az átvételről – ha személyesen hozzák be – elismervényt szokás adni. 59. Mikor és hogyan kell az ajánlatokat felbontani? Hogyan kell dokumentálni? Mi a

teendő ezzel kapcsolatban és mikor? [Kbt. 80 §] „Az ajánlatokat tartalmazó iratok felbontását az ajánlattételi határidő lejártának időpontjában kell megkezdeni. A bontás mindaddig tart, amíg a határidő lejártáig benyújtott összes ajánlat felbontásra nem kerül.” [Kbt 80 § (1) bekezdés] „Az ajánlatok felbontásánál az ajánlatkérő, az ajánlattevők, valamint az általuk meghívott személyek, továbbá - a közbeszerzéshez támogatásban részesülő ajánlatkérő esetében - a külön jogszabályban meghatározott szervek képviselői, illetőleg személyek lehetnek jelen.” [Kbt. 80 § (2) bekezdés] „Az ajánlatok felbontásakor ismertetni kell az ajánlattevők nevét, címét (székhelyét, lakóhelyét), valamint azokat a főbb, számszerűsíthető adatokat, amelyek a bírálati szempont (részszempontok) alapján értékelésre kerülnek.” [Kbt 80 § (3) bekezdés] „Az ajánlatok felbontásáról és ismertetéséről az

ajánlatkérőnek jegyzőkönyvet kell készítenie, amelyet a bontástól számított 5 napon belül meg kell küldeni az összes ajánlattevőnek.” [Kbt 80 § (4) bekezdés] Összeállította: dr. Pfeffer Zsolt 22 60. Mit jelent az ajánlatok bírálata? Az ajánlatkérő megvizsgálja, hogy a benyújtott ajánlatok az ajánlat(tétel)i felhívás, a dokumentáció és jogszabály által meghatározott feltételeknek mennyiben felelnek meg. „Az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérőnek meg kell vizsgálnia, hogy az ajánlatok megfelelnek-e az ajánlati felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek.” [Kbt 81 § (1) bekezdés] 61. A bírálat során mire vonatkozóan kell döntési javaslatot megfogalmaznia a bíráló bizottságnak? Hogyan kell dokumentálni? „Az ajánlatkérő az ajánlatok elbírálására legalább háromtagú bírálóbizottságot köteles létrehozni, amely írásbeli szakvéleményt

és döntési javaslatot készít az ajánlatkérő nevében a közbeszerzési eljárást lezáró döntést meghozó személy vagy testület részére.” [Kbt 8 § (3) bekezdés]. „A bírálóbizottsági munkáról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek részét képezik a tagok indokolással ellátott bírálati lapjai.” [Kbt 8 § (3) bekezdés] Érdemes a szakvéleményben részletezni: ○ hány ajánlatot nyújtottak be; ○ mely ajánlattevők kaptak hiánypótlási felhívást, indokoláskérést irreális ajánlati elemre vonatkozóan, ezen kötelezettségüknek eleget tettek-e; ○ mely ajánlatok érvényesek, érvénytelenek (indokolással). Döntési javaslatok a következőkre irányulhatnak (indokolással): ○ ajánlat érvénytelenné nyilvánítása; ○ nyertes ajánlattevő személyére vonatkozó javaslat; ○ javaslat kizárásra. 62. Mit kell tennie az ajánlatkérőnek, ha az ajánlatban kirívóan irreális vállalást észlel? Mi lehet a

jogkövetkezmény? [Kbt. 86-87 §] Az ajánlatkérőnek nemcsak joga, hanem kötelessége is meggyőződni az ajánlati elemek megalapozottságáról, mert csak így érvényesülhet a verseny tisztasága és a szerződésszerű teljesítéséhez fűződő ajánlatkérői (és ezáltal a közpénzek hatékony elkötéséhez fűződő) érdek. Az irreális ajánlati elemekre vonatkozóan a Kbt.-ben két szakasz vonatkozik: ○ kirívóan alacsonynak, illetve magasnak értékelt ellenszolgáltatást tartalmaz [Kbt. 86 §]; ○ az ajánlatnak a bírálati részszempontok szerinti valamelyik tartalmi eleme lehetetlennek vagy túlzottan magas vagy alacsony mértékűnek, illetőleg kirívóan aránytalannak értékelt kötelezettségvállalást tartalmaz [Kbt. 87 ]; Írásban, valamennyi ajánlattevő egyidejű értesítése mellett indokolást kell bekérni az adott elemekre vonatkozóan. Ha ajánlatkérő nem találja a gazdasági ésszerűséggel összeegyeztethetőnek az indokolást,

köteles az ajánlatot érvénytelenné nyilvánítani. Összeállította: dr. Pfeffer Zsolt 23 63. Mit kell tennie az ajánlatkérőnek, ha a kizáró okokkal, az alkalmassággal kapcsolatos igazolások és nyilatkozatok, illetőleg az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban az ajánlat részeként benyújtásra előírt egyéb iratok vonatkozásában hiányt észlel az ajánlatban? [Kbt. 83 §] Hiánypótlást kell elrendelni. A jogintézmény funkciója, hogy növelje az érvényes ajánlatok számát, azonban a KT vonatkozó ajánlásában leszögezi, hogy a hiánypótlás biztosításának nem az a célja, hogy az ajánlattevők ennek keretében állítsák össze ajánlatukat. 64. Hogyan kell a hiánypótlást elrendelni? [Kbt 83 §] Hiánypótlás valamennyi ajánlattevő egyidejű, közvetlen és írásbeli értesítése mellett rendelhető el (azok az ajánlattevők is megkapják a felhívás, akiknek ajánlata nem szorul hiánypótlásra). A hiánypótlási

felhívásban meg kell határozni az alábbiakat: ○ ajánlattevőnkénti bontásban a hiánypótlandó tételeket; ○ hiánypótlási határidőt. 65. Mi a jogkövetkezménye annak, ha az ajánlattevő nem vagy nem megfelelően teljesíti a hiánypótlást? Ajánlata érvénytelen lesz. 66. Hányszor lehet hiánypótlást elrendelni? „A hiánypótlást követően az ajánlatkérő köteles újabb hiánypótlást elrendelni, ha a korábbi hiánypótlási felhívás(ok)ban nem szereplő hiányt észlelt. A korábban megjelölt hiányok a későbbi hiánypótlások során már nem pótolhatók, de önkéntes hiánypótlás az ezzel nem érintett körben, a (2) bekezdés keretei között ekkor is teljesíthető.” [Kbt 83 § (5) bekezdés] 67. Ha referencia-igazolás tartalmilag kifogástalan, viszont az értéke nem elegendő, elrendelhető-e hiánypótlás a KDB álláspontja alapján? A KDB álláspontja szerint nem, mert a referencia ilyenkor tartalmilag hiánytalan,

kifogástalan, ezért az ajánlatkérőnek ez alapján kell megítélnie az ajánlattevő alkalmasságát. A hiánypótlásra alkalmazott általános meghatározása a KDB-nek: „Hiányos az, aminek az adattartalma nem teljes, mert abból hiányzik valami.” 68. Milyen korlátokat állít fel a Kbt a hiánypótlással kapcsolatban? [Kbt 83 § (6) bek] „A hiánypótlás nem eredményezheti az ajánlat azon elemeinek módosítását, amelyek az ajánlatkérő által - az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban - megadott közbeszerzési műszaki leírásra vonatkozó szakmai ajánlat részét képezik, továbbá amelyek a 81. § (4) bekezdése szerint értékelésre kerülnek” Összeállította: dr. Pfeffer Zsolt 24 „A hiánypótlás során az ajánlattevő új, közösen ajánlatot tevő, illetőleg alvállalkozó, továbbá erőforrást nyújtó szervezet megjelölésével és a rá vonatkozó iratokkal nem egészítheti ki az ajánlatát.” A teljes körű

hiánypótlás nem jelenti a korlátlan hiánypótlást. 69. Mit tehet az ajánlatkérő, ha valamely ajánlatban szereplő kijelentés, nyilatkozat, igazolás nem egyértelmű? [Kbt. 85 §] „Az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérő írásban és a többi ajánlattevő egyidejű értesítése mellett felvilágosítást kérhet az ajánlattevőtől a kizáró okokkal, az alkalmassággal, illetőleg az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban előírt egyéb iratokkal kapcsolatos nem egyértelmű kijelentések, nyilatkozatok, igazolások tartalmának tisztázása érdekében. Ez azonban nem eredményezheti az ajánlat módosítását.” [Kbt 85 §] 70. Mi az a nyilvánvaló számítási hiba? Hogyan korrigálandó? Mire kell tekintettel lenni? „Ha az ajánlatban nyilvánvaló számítási hiba van, annak javítását az ajánlatkérő végzi el úgy, hogy a közbeszerzés tárgya elemeinek tételesen meghatározott értékeit (az alapadatokat) alapul véve

számítja ki az összesített ellenértéket.” „A számítási hiba javításáról az összes ajánlattevőt egyidejűleg, közvetlenül, írásban, haladéktalanul tájékoztatni kell” [Kbt. 84 §] Az ajánlati alapegységeket nem lehet módosítani még akkor sem, ha csak elírás történt. 71. Mit jelent az ajánlati kötöttség? Mikor áll be nyílt eljárás esetén? Mi az eltérés tárgyalásos eljárásnál? Mi ennek az eltérésnek indoka? Az ajánlati kötöttség azt jelenti, hogy egyrészt az ajánlattevő nem módosíthatja az ajánlatát, még az ajánlatkérő hozzájárulásával sem, másrészt az ajánlatkérő a felhívás és a dokumentáció feltételeit nem módosíthatja. Nyílt eljárás esetén az ajánlattételi határidő lejártakor áll be; ○ „Az ajánlattevő legalább az ajánlati felhívásban megadott tervezett szerződéskötési időpont lejártáig, amennyiben jogorvoslati eljárás indul a Közbeszerzési Döntőbizottság 332. §

(4) bekezdése szerinti végzésének vagy a közbeszerzési ügy befejezését eredményező határozatának vagy érdemi határozatának meghozataláig kötve van ajánlatához, kivéve, ha az ajánlatkérő úgy nyilatkozott, hogy egyik ajánlattevővel sem kíván szerződést kötni.” [Kbt 78 § (2) bekezdés] ○ A hirdetményben a minimális időtartam meghatározható. A tárgyalásos eljárásnál a következőképpen alakul az ajánlati kötöttség kérdése: ○ „A tárgyalásos eljárásban nem áll fenn az ajánlattevőnek, illetőleg az ajánlatkérőnek a 76-78. § szerinti ajánlati kötöttsége, illetőleg - a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárásban - az ajánlatkérőnek az ajánlattételi szakaszra vonatkozóan a 108. § (1) bekezdése és a 121. § (6) bekezdése szerinti ajánlati kötöttsége” [Kbt 127 § (2) Összeállította: dr. Pfeffer Zsolt 25 bekezdés]; „A tárgyalások befejezésével ajánlati kötöttség jön

létre.” [Kbt 127 § (4) bekezdés] Az eltérés indoka, hogy ha több tárgyalási fordulót tart az ajánlatkérő, akkor az újabb tárgyalásos célja pont az, hogy a feltételeken, az ajánlati áron tovább finomítsanak, ezáltal az ajánlatkérő kedvezőbb pozícióba kerülhessen. ○ 72. Mikor kell az ajánlatot érvénytelenné nyilvánítani? [Kbt 88 § (1) bekezdés] A Kbt. 88 § (1) bekezdése tételesen felsorolja azokat az eseteket, amikor az ajánlat érvénytelen Ezek a következők: „az ajánlat érvénytelen, ha azt az ajánlati felhívásban meghatározott ajánlattételi határidő lejárta után nyújtották be; az ajánlattevő a biztosítékot nem vagy nem az előírtaknak megfelelően bocsátotta rendelkezésre; az ajánlattevő, illetőleg alvállalkozója nem felel meg az összeférhetetlenségi követelményeknek (10. §); az ajánlattevőt, illetőleg alvállalkozóját az eljárásból kizárták; az ajánlattevő, illetőleg a közbeszerzés

értékének tíz százalékát meghaladóan igénybe vett alvállalkozója nem felel meg a szerződés teljesítéséhez szükséges alkalmassági követelményeknek; egyéb módon nem felel meg az ajánlati felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek; kirívóan alacsony ellenszolgáltatást tartalmaz [86. § (5) bekezdése]; lehetetlen vagy túlzottan magas vagy alacsony mértékű, illetőleg kirívóan aránytalan kötelezettségvállalást tartalmaz [87. § (3) bekezdése]; az ajánlattevő és a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozója, továbbá az ajánlattevő számára erőforrást nyújtó szervezet az eredményhirdetést követő nyolc napon belül nem igazolta, hogy nem tartozik a 60. § (1) bekezdése, illetőleg - ha azt az ajánlatkérő előírta - a 61. § (1) és (2) bekezdése szerinti kizáró okok hatálya alá, vagy ennek kapcsán hamis

nyilatkozatot tett.” 73. Mikor kell, illetve lehet kizárni az ajánlattevőt? [Kbt 88 § (2)-(4) bekezdés] Az ajánlatkérőnek ki kell zárnia az eljárásból azt az ajánlattevőt, aki (illetőleg akinek alvállalkozója) ○ a kizáró okok (60-61. §) ellenére nyújtotta be ajánlatát; ○ részéről a kizáró ok (60-62. §) az eljárás során következett be Az ajánlatkérőnek ki kell zárnia az eljárásból az ajánlattevőt, ha a számára erőforrás nyújtását ígérő szervezet ○ a kizáró okok (60-62. §) hatálya alá esik; ○ részéről a kizáró ok (60-62. §) az eljárás során következett be Az ajánlatkérő kizárhatja az eljárásból azt az ajánlattevőt, aki ○ számára nem kell nemzeti elbánást nyújtani [1. § (4) bekezdése], illetőleg ○ ajánlatában olyan származású árut ajánl, amely számára nem kell nemzeti elbánást nyújtani [1. § (4) bekezdése] Összeállította: dr. Pfeffer Zsolt 26 74. Mikor kell, illetve

lehet az eljárást eredménytelenné nyilvánítani? Az eredménytelenné nyilvánítás lehetséges eseteit a 92. § tartalmazza „Eredménytelen az eljárás, ha ○ nem nyújtottak be ajánlatot; ○ kizárólag érvénytelen ajánlatokat nyújtottak be; ○ egyik ajánlattevő sem vagy az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő sem tett - az ajánlatkérő rendelkezésére álló anyagi fedezet mértékére tekintettel - megfelelő ajánlatot; ○ az ajánlatkérő az eljárást a szerződés megkötésére, illetőleg teljesítésére képtelenné válása miatt (82. §) eredménytelenné nyilvánítja; ○ valamelyik ajánlattevőnek az eljárás tisztaságát vagy a többi ajánlattevő érdekeit súlyosan sértő cselekménye miatt az ajánlatkérő az eljárás érvénytelenítéséről dönt; ○ a békéltetési eljárás alapján az ajánlatkérő az eljárás érvénytelenítéséről dönt; ○ a Közbeszerzési Döntőbizottság megsemmisíti az

ajánlatkérő valamely döntését, és az ajánlatkérő új közbeszerzési eljárás lefolytatását határozza el, vagy eláll az eljárás lefolytatásának szándékától. További két esetet szabályoz a Kbt. 92/A § (1) és (2) bekezdése 75. Milyen kötelezettséget, lehetőséget állapít meg a Kbt 92/A § (1) és (2) bekezdése a közösségi eljárásrendben? A Kbt. 92/A §-a egy lehetséges és egy kötelező esetet szabályoz: ○ Lehetőség: „Az ajánlatkérő eredménytelennek nyilváníthatja az eljárást, ha egyetlen ajánlatot nyújtottak be, akkor is, ha az egyetlen benyújtott ajánlat érvényes.” ○ Kötelező eset: „Eredménytelen az eljárás, ha több ajánlatot nyújtottak be, de a benyújtott ajánlatok között csak egyetlen érvényes ajánlat van.” Nem lehet az eljárást a Kbt. 92/A § szerint eredménytelennek nyilvánítani akkor, ha ○ az ajánlatkérő előző eljárása a Kbt. 92/A § szerint eredménytelen volt, és ○ az

eljárást az ajánlatkérő ugyanazon beszerzési tárgyra folytatja le, úgy, hogy az eljárást megindító felhívás és dokumentáció tartalma az előző eljáráshoz képest nem változott. 76. Melyek az eredményhirdetés „kellékei”? (Milyen dokumentumokat kell összeállítani az eredményhirdetéshez?) Külön jogszabály által tartalmazott minta szerint az ajánlatok elbírálásáról készített összegzés; bírálati lapok (a bíráló bizottság indokolással ellátott dokumentumai); szakvélemény és döntéselőkészítési jegyzőkönyv; döntés (ez utóbbi lehet különálló dokumentum vagy a döntéselőkészítési jegyzőkönyv záradéka, amelyen a döntéshozó megjelöli, hogy a bíráló bizottság döntési javaslatával egyetért vagy nem); a meghívókat ki kell küldeni a Kbt. 95 §-a alapján az eredményhirdetést megelőzően Összeállította: dr. Pfeffer Zsolt 27 77. Miként módosítható az eredményhirdetés időpontja?

Időpont elhalasztása: „Az ajánlatkérő az eredményhirdetés időpontját - indokolt esetben - egy alkalommal, legfeljebb harminc nappal elhalaszthatja. Az ajánlatkérő az eredeti határidő lejárta előtt köteles a halasztásról és annak indokáról, valamint - ha szükséges [99. § (3) bekezdése] - a szerződéskötés új időpontjáról [99. § (3) bekezdése] az összes ajánlattevőt egyidejűleg, közvetlenül, írásban tájékoztatni.” [Kbt 94 § (2) bekedés] ○ egyszer lehet csak az eredményhirdetés időpontját elhalasztani; ○ indokolni kell az elhalasztást (pl. testület hozza meg a döntést, de még nem került sor az ülésre, feltorlódtak a munkaszüneti napok, és az ajánlatkérő elegendő időt szeretne biztosítani a hiánypótlásra stb.) Időpont előrehozatala: „Az ajánlatkérő az eredményhirdetést - indokolt esetben - az ajánlati felhívásban meghatározott időponthoz képest korábbi időpontban is megtarthatja. Az

ajánlatkérő a korábbi eredményhirdetési időpont előtt legalább két munkanappal korábban köteles az új időpontról és annak indokáról, valamint - ha indokolt - a szerződéskötés új korábbi időpontjáról [99. § (3) bekezdése] az összes ajánlattevőt egyidejűleg, közvetlenül, írásban tájékoztatni.” [Kbt 99 § (4) bekezdés] 78. Mi az eredményhirdetés menete? [Kbt 96 §] Összegzés tartalmának ismertetése: ○ ajánlatkérő adatai; ○ érvényes ajánlatot tevők neve, címe, ajánlati elemeik; ○ érvénytelen ajánlatot tevők neve, címe, az érvénytelenség indoka; ○ ajánlatkérői döntés; A nyertes ajánlattevő felszólítása, hogy nyújtsa be a kizáró okok fenn nem állására vonatkozó igazolásait, feltéve, hogy azt az ajánlatában nem tette meg; Összegzés átadása a megjelent ajánlattevői képviselőknek. A jelenléti ív aláírása azért fontos, mert az ajánlattevők így igazolják azt, hogy az összegzést

a helyszínen átvették. 79. Hogyan bocsátandó az ajánlatok elbírálásáról készített összegzés az ajánlattevők rendelkezésére? Az eredményhirdetésen megjelent ajánlattevőknek az összegzést át kell adni. A távollevő ajánlattevőknek elektronikusan vagy – egyszerű eljárásban – telefaxon vagy elektronikusan meg kell küldeni [Kbt. 96 § (2) bekezdés] Összeállította: dr. Pfeffer Zsolt 28 80. Milyen hirdetményfeladási kötelezettség kapcsolódik a közösségi nyílt eljáráshoz? Mit jelent a duplikált hirdetményfeladási kötelezettség? Milyen eltérés van az egyszerű eljárásban? [Kbt. 98 § (2)-(3) bekezdés] A közösségi nyílt eljárásban duplikált (kettős) hirdetményfeladási kötelezettség van: ○ Tájékoztató az eljárás eredményéről / eredménytelenségéről I.: a Közbeszerzési Értesítőben jelenik meg, és legkésőbb az eredményhirdetéstől, illetőleg az eredményhirdetés határidejének

lejártától számított öt munkanapon belül kell feladni [Kbt. 98 § (2) bek]; ○ Tájékoztató az eljárás eredményéről / eredménytelenségéről II. - EUHL-ben jelenik meg és tájékoztató jelleggel a KÉ-ben; legkésőbb a szerződéskötéstől, illetőleg ennek hiányában a szerződéskötés tervezett időpontjának lejártától számított öt munkanapon belül kell feladni [Kbt. 98 § (3) bekezdés] Az egyszerű eljárásban csak a Kbt. 98 § (2) bekezdés szerinti hirdetményt kell feladni (vagyis az eredményhirdetéstől számított 5 munkanapon belül kell egy hirdetményt feladni). 81. Mi az előzetes vitarendezés? Mi a funkciója és melyek a főbb szabályai? „Ha az ajánlattevő nem ért egyet az írásbeli összegezésben [93. § (2) bekezdés] foglalt valamely megállapítással, az eredményhirdetést követő öt napon belül köteles - kérelem benyújtásával - az ajánlatkérőhöz fordulni jogorvoslatért.” [Kbt 96/B § (1) bekezdés] ○

funkciója: elsősorban az érintettek próbálják meg a problémát kezelni, és ha nem vezet eredményre, még mindig ott a döntőbizottsági jogorvoslati eljárás; ○ nemcsak lehetőség, hanem kötelezettség; Az előzetes vitarendezési kérelemnek meghatározott adatokat kell tartalmaznia [l. Kbt 96/B. § (2) bekezdés] A szerződéskötési tilalmi időszak meghosszabbodik: „Amennyiben valamely ajánlattevő előzetes vitarendezési kérelmet nyújtott be, az ajánlatkérő a kérelem benyújtásától a válaszának megküldését követő tizedik napig nem kötheti meg a szerződést.” [Kbt 96/B § (4) bekezdés]. 82. Mit jelent az összegzés kijavítása, illetve módosítása? Mi a különbség közöttük? Kijavítás: érdemi változtatást az eljárás végkimenetele szempontjából nem eredményez, pusztán elírások korrigálását; ○ „Az írásbeli összegezésben észlelt bármely elírást (névcserét, hibás névírást, szám- vagy számítási

hibát vagy más hasonló elírást) az ajánlatkérő kérelemre vagy kérelem hiányában is kijavíthatja. ○ A kijavított írásbeli összegezést az ajánlatkérő legkésőbb az eredményhirdetést követő öt napon belül köteles egyidejűleg megküldeni az összes ajánlattevőnek.” [Kbt 96/B § (5) bekezdés]. Módosítás: az ajánlatkérő érdemi döntését befolyásoló változtatás; ○ „Az ajánlatkérő az eredményhirdetéstől számított tizedik napig egy alkalommal Összeállította: dr. Pfeffer Zsolt 29 jogosult az írásbeli összegezést módosítani és szükség esetén az érvénytelenségről szóló tájékoztatást visszavonni, ha az eredményhirdetést követően észleli, hogy a kihirdetett eredmény (eredménytelenség) törvénysértő volt és a módosítás a törvénysértést orvosolja. ○ Az ajánlatkérő a módosított írásbeli összegezést köteles elektronikus úton haladéktalanul, egyidejűleg az összes

ajánlattevőnek megküldeni.” [Kbt 96/C §] 83. Mit jelent a szerződéskötési moratórium? Mi a funkciója? Mi az időtartama? Fogalom: a szerződéskötési moratórium azt jelenti, hogy az ajánlatkérő és a nyertes ajánlattevő az eredményhirdetést követően a Kbt.-ben meghatározott időtartam alatt a szerződést nem kötheti meg (szerződéskötési tilalmi időszak); Funkció: elegendő idő biztosítása a többi ajánlattevőnek arra, hogy az esetleges jogorvoslati kérelmüket előterjeszthessék a Közbeszerzési Döntőbizottságnál (elegendő idő álljon rendelkezésre a jogi kérdések, esélyek mérlegelésére, a kérelem összeállítására stb.) Időtartam: „A szerződéskötés tervezett időpontját az ajánlati felhívásban kell megadni, azzal, hogy az nem határozható meg ○ az írásbeli összegezés [93. § (2) bekezdés] megküldését követő naptól számított 12 napnál korábbi és 30. - építési beruházás esetében 60 - napnál

későbbi időpontban, ○ a törvény harmadik része szerinti eljárásban az írásbeli összegezés megküldését követő naptól számított 20. napnál korábbi és 30 - építési beruházás esetében 60 - napnál későbbi időpontban.” [Kbt 99 § (3) bekezdés] 84. Kivel, kikkel kell a szerződést megkötni? „Eredményes közbeszerzési eljárás alapján a szerződést a nyertes szervezettel (személlyel) (91. §) kell írásban megkötni az ajánlati felhívás, a dokumentáció, a dokumentáció részeként kiadott szerződéstervezet, valamint az ajánlat tartalmának megfelelően.” [Kbt 99. § (1) bekezdés] „Ha az ajánlatkérő lehetővé tette a közbeszerzés egy részére történő ajánlattételt, a részek tekintetében nyertesekkel (91. §) kell szerződést kötni” [Kbt 99 § (2) bekezdés] 85. Mit jelent az, hogy egy eljárás kétszakaszos? Az ilyen eljárásokban elkülönül egymástól a részvételi szakasz és az ajánlattételi

szakasz; ○ „A részvételi szakaszban az ajánlatkérő a jelentkezőnek a szerződés teljesítésére való alkalmasságáról, illetőleg alkalmatlanságáról dönt.” ○ „Az ilyen eljárás első - részvételi - szakaszában az ajánlatkérő nem kérhet, a részvételre jelentkező pedig nem tehet ajánlatot.” [100 § (2) bekezdés] „Két szakaszból áll a meghívásos és a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás, továbbá a versenypárbeszéd.” [Kbt 100 § (1) bekezdés] Összeállította: dr. Pfeffer Zsolt 30 86. Mi a meghívásos eljárás? A meghívásos eljárás „olyan közbeszerzési eljárás, amelyben az ajánlatkérő által - az e törvényben előírtak szerint - kiválasztottak tehetnek ajánlatot” [Kbt. 4 § 23 pont]; Nem ugyanaz, mint a korábbi (2009. április 1-jén megszűnt) hirdetmény nélküli egyszerű eljárás: nem az ajánlatkérő dönti el, hogy kiket „hív meg”; azon ajánlattevők, akik

végül ajánlattételi felhívást kapnak, részvételi jelentkezéseik alapján kerülnek kiválasztásra (részvételi jelentkezést pedig a részvételi felhívás nyomán bármely ajánlattevő benyújthat). 87. Lehet-e meghívásos eljárás részvételi szakaszában ajánlatot tenni? „A meghívásos eljárás első - részvételi - szakaszában az ajánlatkérő nem kérhet, a részvételre jelentkező pedig nem tehet ajánlatot.” [100 § (2) bekezdés] „A részvételi jelentkezés érvénytelen, ha a részvételre jelentkező ajánlatot tesz [114. § (1) bekezdés b) pont]; 88. Mi a tárgyalásos eljárás fogalma? „Tárgyalásos eljárás: olyan közbeszerzési eljárás, amelyben az ajánlatkérő az általa - e törvényben előírtak szerint - kiválasztott egy vagy több ajánlattevővel tárgyal a szerződés feltételeiről” [Kbt. 4 § 35 pont] „A tárgyalásos eljárásban az ajánlatkérő és egy vagy több ajánlattevő közötti tárgyalások arra

irányulnak, hogy az ajánlatkérő a legkedvezőbb érvényes ajánlatot tevővel, illetőleg a legkedvezőbb feltételekkel köthessen szerződést.” [Kbt 128 § (1) bekezdés] 89. A tárgyalásos eljárásnak mely két fajtája ismeretes? Miért szorítja a jogalkotó korlátok közé az alkalmazásukat? Soroljon fel példákat arra vonatkozóan, hogy mikor melyik típust lehet alkalmazni! A tárgyalásos eljárásnak két alaptípusa létezik: ○ hirdetménnyel induló tárgyalásos eljárás (kétszakaszos); ○ hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás (egyszakaszos); A jogalkotó meghatározta azokat a feltételeket, amelyeknek fenn kell állniuk ahhoz, hogy ezen eljárásfajta alkalmazható legyen tekintettel arra, hogy itt a versenyeztetés követelménye nem teljesedik ki oly módon, mint a nyílt vagy meghívásos eljárásban. Példák a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazásának lehetséges eseteire: ○ „a szerződést műszaki-technikai

sajátosságok, művészeti szempontok vagy kizárólagos jogok védelme miatt kizárólag egy meghatározott szervezet, személy képes teljesíteni; ○ az feltétlenül szükséges, mivel az ajánlatkérő által előre nem látható okból előállt rendkívüli sürgősség miatt a nyílt, a meghívásos vagy a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárásra előírt határidők nem lennének betarthatóak; a rendkívüli sürgősséget indokoló körülmények azonban nem eredhetnek az ajánlatkérő mulasztásából; Összeállította: dr. Pfeffer Zsolt 31 „az árut kivételesen kedvező feltételekkel, felszámolási eljárás, végelszámolás vagy bírósági végrehajtás, illetőleg az érintett szervezet személyes joga szerinti hasonló eljárás során történő értékesítés keretében szerzi be.” [Kbt 125 §] „Az ajánlatkérő hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárást akkor alkalmazhat (példák): ○ ha a

nyílt, a meghívásos eljárás vagy a versenypárbeszéd a 92. § b) vagy c) pontja alapján eredménytelen volt, feltéve, hogy a felhívásnak, a dokumentációnak és az ismertetőnek a feltételei időközben lényegesen nem változtak meg; ○ kivételesen, ha az árubeszerzés, az építési beruházás, illetőleg a szolgáltatás természete vagy az ehhez kapcsolódó kockázatok nem teszik lehetővé az ellenszolgáltatás előzetes átfogó (mindenre kiterjedő) meghatározását;” [Kbt. 124 § (2) bekezdés] ○ 90. Hogyan indítandó meg a tárgyalásos eljárás? Hirdetmény nélkül induló tárgyalásos eljárás megindítása: ○ „A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás megkezdése napján az ajánlatkérő köteles benyújtani a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz – elektronikus úton, vagy közvetlenül – az ajánlattételi felhívást, továbbá az ajánlattételre felhívni kívánt szervezetek (személyek) nevéről, címéről

(székhelyéről, lakóhelyéről), valamint a tárgyalásos eljárás alkalmazását megalapozó körülményekről szóló tájékoztatást.” [Kbt 132 §] ○ Azt, hogy hány és mely ajánlattevőknek kell ajánlattételi felhívást megküldeni, a Kbt. rögzíti [l. Kbt 131 §, 125 § (1) bekezdés] Hirdetménnyel induló tárgyalásos eljárás: részvételi felhívással indul; ○ Létszám, keretszám határozható meg a felhívásban, amihez rangsorolási módot kell rendelni; a létszám, illetőleg a keretszám alsó határa nem lehet kevesebb háromnál. ○ „Az ajánlatkérő a részvételi felhívásban megjelölheti azokat, akiket az eljárásban való részvételre meg kíván hívni. A megjelölteken kívül az eljárásban való részvételre mindazok jelentkezhetnek a részvételi felhívás alapján, akik alkalmasak a szerződés teljesítésére. Erre a lehetőségre a részvételi felhívásban az ajánlatkérőnek hivatkoznia kell.” [Kbt 130 § (4)

bekezdés] 91. Mi a tárgyalásos eljárás alkalmazásának menete? Fordulók alkalmazásának lehetősége: ○ „A tárgyalások az ajánlattevőkkel együttesen vagy egymást követően, egy vagy több fordulóban is lefolytathatóak.” [Kbt 128 § (3) bekezdés]; ○ „Többfordulós tárgyalás esetében az ajánlatkérő jogosult csak azokkal az ajánlattevőkkel folytatni a tárgyalást, akik az első, illetőleg a megadott fordulóban a legkedvezőbb ajánlatot tették. Ebben az esetben az ajánlatkérőnek az ajánlattételi felhívásban előre meg kell határoznia az ilyen többfordulós tárgyalás menetét, az első, illetőleg a megadott fordulót követő tárgyalásra kiválasztott ajánlattevői létszám felső határát.” [Kbt 128 § (4) bekezdés] „Az ajánlatkérőnek minden egyes tárgyalásról jegyzőkönyvet kell készítenie, és azt a tárgyalás következő fordulójának megkezdéséig (egyetlen vagy utolsó forduló esetén a tárgyalás

befejezését követő két munkanapon belül) minden, az adott tárgyalási fordulóban Összeállította: dr. Pfeffer Zsolt 32 részt vevő ajánlattevőnek alá kell írnia, és részükre egy példányt át kell adni, vagy két munkanapon belül kell megküldeni.” [Kbt 128 § (5) bekezdés] 92. Mikor lehet egyszerű eljárásban hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazni? A 250. § (1) bekezdésétől eltérően az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat, ha az ajánlatkérő által lefolytatott eljárás a 92. § a) pontja alapján eredménytelen volt, feltéve, hogy az ajánlattételi felhívás feltételei időközben lényegesen nem változtak meg; az ajánlatkérő által lefolytatott eljárás a 92. § b) vagy c) pontja alapján eredménytelen volt, feltéve, hogy az ajánlattételi felhívás feltételei időközben lényegesen nem változtak meg és az ajánlatkérő az általa lefolytatott eredménytelen

eljárás 88. § (1) bekezdésének a)-e) pontja alapján nem érintett összes ajánlattevőjének ajánlattételi felhívást küld; az feltétlenül szükséges, mivel az ajánlatkérő által előre nem látható okból előállt rendkívüli sürgősség miatt az egyszerű eljárásra előírt határidők nem lennének betarthatóak; a rendkívüli sürgősséget indokoló körülmények azonban nem eredhetnek az ajánlatkérő mulasztásából; a beszerzés nyilvánosan közzétett, bárki által igénybe vehető és kivételesen kedvező feltételei csak rövid ideig állnak fenn, és az ellenszolgáltatás a piaci árakhoz képest lényegesen alacsonyabb, továbbá e kedvező feltételek igénybevétele az e fejezet szerinti eljárás alkalmazása esetén meghiúsulna; a 125. § (2) bekezdésének b) pontja, vagy (3)-(5) bekezdése szerinti eset áll fenn; a közbeszerzés ingatlan tulajdonjogának vagy használatára, illetőleg hasznosítására vonatkozó jognak a

megszerzésére irányul; a közbeszerzés külképviselet számára történik. 93. Mi a versenypárbeszéd? Mikor lehet alkalmazni? Versenypárbeszéd fogalma: „olyan közbeszerzési eljárás, amelyben az ajánlatkérő az általa - e törvényben előírtak szerint - kiválasztott részvételre jelentkezőkkel párbeszédet folytat a közbeszerzés tárgyának, illetőleg a szerződés típusának és feltételeinek - az ajánlatkérő által meghatározott követelményrendszer keretei közötti - pontos meghatározása érdekében, majd ajánlatot kér” [Kbt. 4 § 36/A §] Alkalmazás feltételei: „Az ajánlatkérő versenypárbeszédet akkor alkalmazhat, ha ○ a közbeszerzés tárgyára vonatkozó közbeszerzési műszaki leírás meghatározására nem, vagy nem a nyílt, illetve meghívásos eljárásban szükséges részletességgel képes, illetőleg ○ a szerződés típusának vagy jogi, illetve pénzügyi feltételeinek meghatározására nem, vagy nem a

nyílt, illetve meghívásos eljárásban szükséges részletességgel képes.” [Kbt 123/A. § (1) bekezdés] (e körülmények fennállása nem eredhet az ajánlatkérő mulasztásából) Összeállította: dr. Pfeffer Zsolt 33 94. Mi az a keretmegállapodásos eljárás? Mikor lehet alkalmazni? Milyen részekből tevődik össze? Keretmegállapodás: „meghatározott egy vagy több ajánlatkérő és egy vagy több ajánlattevő között létrejött olyan megállapodás, amelynek célja, hogy rögzítse egy adott időszakban közbeszerzésekre irányuló, egymással meghatározott módon kötendő szerződések lényeges feltételeit, különösen az ellenszolgáltatás mértékét, és ha lehetséges, az előirányzott mennyiséget;” [Kbt. 4 § 12 pont] Részei: „A keretmegállapodásos eljárás két részből áll. ○ Az első részben az ajánlatkérő (ajánlatkérők) e fejezet szerinti nyílt vagy meghívásos eljárást köteles(ek) alkalmazni

keretmegállapodás megkötése céljából. Az ajánlatkérő tárgyalásos eljárást is alkalmazhat keretmegállapodás megkötése céljából, amennyiben a tárgyalásos eljárás alkalmazásának a 124. §, illetve 125 § szerinti feltételei fennállnak ○ A második részben az ajánlatkérő a keretmegállapodásban meghatározott közbeszerzési tárgyra kér ajánlato(ka)t és köt szerződést az adott közbeszerzés(ek) megvalósítására.” [Kbt 136/A § (1) bekezdés] 95. Mit jelent, hogy a magánjogi kérdésekben a Kbt elsődleges a Polgári Törvénykönyvhöz képest? „A közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződésekre egyebekben a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni.” [Kbt 306/A § (6) bekezdés] A Kbt. tartalmaz magánjogi vonatkozású kérdéseket, így például beszámításra, késedelmi kamatra, a szerződés módosítására és teljesítésére. Ezektől a felek – figyelemmel a Kbt 3 §ában meghatározott kógenciára – nem

térhetnek el A Ptk annyiban alkalmazható, amennyiben a Kbt. nem tartalmaz speciális rendelkezést az adott kérdésre 96. Mikor lehet a szerződést módosítani? [Kbt 303 §] A felek csak akkor módosíthatják a szerződésnek a felhívás, a dokumentáció feltételei, illetőleg az ajánlat tartalma alapján meghatározott részét, ha a szerződéskötést követően a szerződéskötéskor előre nem látható ok következtében beállott körülmény miatt a szerződés valamelyik fél lényeges jogos érdekét sérti. 97. Milyen hirdetményfeladási kötelezettség kapcsolódik a szerződés módosításához? A szerződés módosítását követő 5 munkanapon belül a szerződés módosításáról hirdetményt kell feladni a Közbeszerzési Értesítőben történő közzétételre. A hirdetményben az általános adatokon (ajánlatkérő neve, címe, nyertes ajánlattevő neve, címe, eljárás tárgya, mennyisége stb.) meg kell adni még Összeállította: dr.

Pfeffer Zsolt 34 a régi és az új szerződéses feltételt, valamint a szerződésmódosítás indokát. 98. Soroljon fel példákat, amelyek szerződés módosítását teszik lehetővé! Építési beruházásnál lehetőség van például a teljesítési határidő kitolására vis maior (emberi erővel elháríthatatlan erőhatalom, pl. árvíz, belvíz, heves esőzések) esetén; Szolgáltatás-megrendelése esetén ellátandó feladatok megnövekedése (pl. megnő az tanulójárat által bejárandó út hossza) az ellenszolgáltatás árának emelését teheti szükségessé. 99. Mondjon példákat, amelyek alkalmazása tervezhetően teszik elkerülhetővé a szerződés módosítását! A folyamatos teljesítésű szerződés(tervezet)be olyan rendelkezések beépítése, amelyek lehetővé teszik pl. áremelést egy meghatározott időtartam elteltét követően; Kbt. 50 § (2) bekezdésének alkalmazása: „A közbeszerzés mennyiségét úgy is meg lehet

határozni, hogy az ajánlatkérő a legalacsonyabb vagy a legmagasabb mennyiséget vagy értéket közli, és kiköti az ettől való eltérés lehetőségét, előírva az eltérés százalékos mértékét.” 100.Mi a szerződés teljesítése? Mikor megy közbeszerzési jogi szempontból egy szerződés teljesedésbe? Teljesítés: az ügylet tényállásszerű megvalósítása. Közbeszerzési jogi szempontból azt jelenti, hogy mindkét fél eleget tett a szerződésben vállalt kötelezettségének, vagyis ○ a nyertes ajánlattevőként szerződő fél tágabb az árubeszerzést, a szolgáltatást, illetve az építési beruházást teljesítette, megvalósította, ○ az ajánlatkérő pedig a szerződésben vállalt ellenértéket kifizette a nyertes ajánlattevőként szerződő félnek. 101. Mikor kell szerződés részteljesítéséről és a szerződés teljesítéséről szóló hirdetményt feladni? Hol jelennek meg ezek a hirdetmények? „A hirdetményt

legkésőbb a szerződés mindkét fél általi teljesítésétől számított öt munkanapon belül kell feladni. Az egy évnél hosszabb vagy határozatlan időre kötött szerződés esetében a szerződés megkötésétől számítva évenként kell a szerződés részteljesítéséről tájékoztatót készíteni.” [Kbt 307 § (1) bekezdés] Ha a szerződés több évre szól, akkor a szerződéskötés évfordulóját követő 5 munkanapon belül kell a tájékoztató hirdetményt feladni Közbeszerzési Értesítőben történő közzétételre (ez független a szerződés pénzügyi-műszaki teljesítésétől). Összeállította: dr. Pfeffer Zsolt 35 102. Milyen speciális szabályokat állapít meg a fizetési határidőre nézve a Kbt? „Az ajánlatkérőként szerződő fél köteles az ajánlattevőnek a szerződésben meghatározott módon és tartalommal való teljesítésétől számított legkésőbb harminc - az Európai Unióból származó forrásból

támogatott közbeszerzésekre irányuló eljárások esetében hatvan napon belül az ellenszolgáltatást teljesíteni, kivéve, ha törvény eltérően rendelkezik, vagy a felek az ellenszolgáltatás halasztott, illetőleg részletekben történő teljesítésében állapodtak meg.” [Kbt 305 § (3) bekezdés] „Az ajánlatkérő köteles az ajánlati felhívásban ellenszolgáltatása teljesítésének feltételeit megadni, illetőleg a vonatkozó jogszabályokra hivatkozni. A tájékoztatásban meg kell adnia azt is, ha az ellenszolgáltatás halasztott vagy részletekben történő fizetésében kíván megállapodni.” [Kbt 53 § (1) bekezdés] 103. Mi az a projekttársaság? Határolja el a projekttársaságot a konzorciumtól! Projekttársaság fogalma: „Ha a közbeszerzési szerződés teljesítése érdekében a nyertes ajánlattevő (ajánlattevők) projekttársaságot hoznak létre, a közbeszerzési szerződésben elő kell írni, hogy az abban foglalt jogok és

kötelezettségek a projekttársaság létrejöttének időpontjától a projekttársaságot illetik meg, illetőleg terhelik. Ebben az esetben az ajánlatban megjelölt alvállalkozók a projekttársasággal kötelesek a közbeszerzési szerződés teljesítéséhez szükséges szerződést (szerződéseket) megkötni.” [Kbt 304/A § (1) bekezdés] ○ egyetemleges felelősség a projekttársaság és a nyertes ajánlattevő(k) között; ○ speciális szabályok a működésre és megszűnésre; ○ gazdasági társaságokról szóló törvényben meghatározott formában hozható létre (új jogalany létrehozása). Konzorcium: nem cégjogi kategória, eseti együttműködést jelent közös ajánlattétel esetén [Kbt. 52 §], nem keletkeztet új jogalanyt; 104. Milyen feltételeknek kell teljesülniük ahhoz, hogy a szerződés teljesítése során az ajánlatban megjelölt alvállalkozó helyett másik alvállalkozó működjön közre? „Az ajánlattevőként szerződő

fél teljesítésében - ha az ajánlatkérő a felhívásban előírta a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozók megjelölését - csak az ajánlatban megjelölt alvállalkozó működhet közre; ebben az esetben az alvállalkozó sem vehet igénybe saját teljesítésének tíz százalékát meghaladó mértékben teljesítési segédet. Ha a ○ szerződéskötést követően, ○ a szerződéskötéskor előre nem látható ok következtében ○ beállott lényeges körülmény miatt a szerződés vagy annak egy része nem lenne teljesíthető a megjelölt alvállalkozóval, ○ az ajánlatkérőként szerződő fél más megjelölt szervezet (személy) közreműködéséhez is Összeállította: dr. Pfeffer Zsolt 36 hozzájárulhat, ha az megfelel a közbeszerzési eljárásban az alvállalkozókra meghatározott követelményeknek.” [Kbt 304 § (3) bekezdés] 105. Hogyan épül fel a közbeszerzések

ellenőrzésének rendszere? Ellenőrzés hirdetményeken keresztül: a teljesítésről és a módosításról szóló hirdetményből megállapítható, hogy a teljesítés, illetve módosítást jogszerűen történt-e; felügyeleti ellenőrzés, belső ellenőrzés; külső ellenőrző szervek; Közbeszerzési Döntőbizottság kontrollja hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás esetén; 106. Mi a jogorvoslat fogalma? Mi a funkciója? Jogorvoslat (közbeszerzési jogi szempontból): valamely cselekmény vagy mulasztás jogellenes helyzetet idéz elő, és ezen jogellenes helyzet kiküszöbölése érdekében alkalmazott eljárási cselekmények rendszere; Funkciója: biztosítja, hogy az ajánlatkérők és az ajánlattevők tevékenységüket a jogszabályokkal és alapelveikkel összhangban végezzék. 107.Milyen szerv hatáskörébe tartoznak a jogorvoslati ügyek? Kik járnak el a konkrét jogorvoslati ügyben? Jogorvoslati ügyekben a Közbeszerzések Tanácsa

mellett működő Közbeszerzési Döntőbizottság rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel. Konkrét jogorvoslati ügyben közbeszerzési biztosok járnak el; ○ főszabály szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság három közbeszerzési biztosból álló tanácsban jár el, határozatát többségi szavazás alapján hozza; ○ meghatározott ügyekben egy közbeszerzési biztos jár el (a 328. §-ában meghatározott ügyekben). 108. Milyen háttérjogszabályt kell alkalmazni a jogorvoslati eljárásban? Közigazgatási hatósági eljárásról és szolgáltatásról szóló 2004. évi CXL törvény (Ket) 109. Mi alapján indulhat meg jogorvoslati eljárás? kérelem alapján; hivatalból. 110. Ki terjeszthet elő jogorvoslati kérelmet? „Kérelmet nyújthat be az ajánlatkérő, az olyan ajánlattevő, részvételre jelentkező vagy egyéb érdekelt (a továbbiakban: kérelmező), akinek jogát vagy jogos érdekét az e törvénybe ütköző tevékenység vagy

mulasztás sérti vagy veszélyezteti.” [Kbt 323 § (1) bekezdés] Összeállította: dr. Pfeffer Zsolt 37 111. Ki jogosult hivatalbóli jogorvoslati eljárást kezdeményezni? „A Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból való eljárását a következő szervezetek vagy személyek kezdeményezhetik, ha a feladatkörük ellátása során e törvénybe ütköző magatartás vagy mulasztás jut tudomásukra: a Közbeszerzések Tanácsának elnöke; az Állami Számvevőszék; a Kormány által kijelölt belső ellenőrzési szerv; a közigazgatási hivatal; a kincstár; az országgyűlési biztos; a közbeszerzéshez támogatást nyújtó, illetve a támogatás felhasználásában jogszabály alapján közreműködő szervezet; a központosított közbeszerzés során ajánlatkérésre feljogosított szervezet; a Gazdasági Versenyhivatal.” [Kbt 327 § (1) bekezdés] 112. Milyen határidők vonatkoznak a jogorvoslati kérelem előterjesztésére? 2009. december

31-éig: „A kérelem közbeszerzési eljárást lezáró jogsértő döntés esetében ○ az eredményhirdetésen jelen lévő ajánlattevők, részvételi jelentkezők esetében az eredményhirdetést követő naptól, ○ az eredményhirdetésen jelen nem lévő ajánlattevők, részvételi jelentkezők esetében az írásbeli összegezés (adott esetben a 96/C. § szerint módosított írásbeli összegezés) megküldését követő naptól, egyéb ajánlatkérői döntés esetében a döntésről szóló értesítés megküldését követő naptól, egyéb esetekben a vitatott ajánlatkérői döntés közzétételét vagy a dokumentáció átvételét követő naptól, a közbeszerzési eljárás mellőzésével történő beszerzés esetében a szerződés megkötésének időpontjától, illetőleg ha ez nem állapítható meg, akkor a szerződés teljesítésének bármelyik fél által történő megkezdésétől számított 15 napon belül, ha a kérelem e törvény

második része szerinti közbeszerzési eljárással vagy annak mellőzésével kapcsolatos 10 napon belül nyújtható be.” [Kbt 323 § (2) bekezdés] Összeállította: dr. Pfeffer Zsolt 38 2010. január 1-jétől: Aktus (cselekmény) megnevezése Eljárást lezáró döntés Egyéb ajánlatkérői döntés Közbeszerzési eljárás mellőzésével történő beszerzés esetében Honnan számítódik a határidő? Összegzés átvételétől, megküldésének napját naptól illetve követő – A döntésről szóló értesítés megküldését követő naptól – A dokumentáció átvételétől számított naptól; Közösségi rendben Nemzeti rendben 10 nap 15 nap 10 nap 15 nap – Döntés naptól – A szerződés megkötésének Főszabály: Főszabály: időpontjától, illetőleg ha ez 10 nap 15 nap nem állapítható meg, akkor Kivétel (szubjektív határidő): ha a a szerződés teljesítésének főszabályként megállapított bármelyik

fél által történő határidő lejártát követően jut a megkezdésétől kérelmező tudomására, akkor 1 éven belül lehet a kérelmet előterjeszteni – közzétételét A kérelem előterjesztésére nyitva álló határidő követő 113. Mit kell tartalmaznia a jogorvoslati kérelemnek? „A kérelemben meg kell jelölni ○ a kérelmező (és képviselőjének) nevét, székhelyét (lakóhelyét), a kérelmezői jogosultságot alátámasztó tényeket; ○ a kérelemmel érintett közbeszerzési eljárás ajánlatkérőjének nevét, székhelyét és a közbeszerzés tárgyát, illetőleg a közbeszerzési eljárás mellőzésével történő beszerzés esetében a beszerző nevét, székhelyét és a beszerzés tárgyát; ○ a jogsértő esemény megtörténtének és a kérelmező arról való tudomásszerzésének időpontját; ○ a megsértett jogszabályi rendelkezést; ○ a Közbeszerzési Döntőbizottság döntésére [340. § (2)-(6) bekezdése]

irányuló indítványt, ennek indokait; ○ ideiglenes intézkedés (332. §) elrendelésére irányuló indítványt, ennek indokait; ○ a közbeszerzési ügy lehetséges érdekeltjeinek a kérelmező által ismert nevét, székhelyét Összeállította: dr. Pfeffer Zsolt 39 (lakóhelyét); az előzetes vitarendezés eredményét, illetve az ajánlatkérő válaszát [96/B. § (3) bekezdés].” „A kérelemhez csatolni kell az előzetes vitarendezés kapcsán [96/B. §] az ajánlatkérő válaszát tartalmazó dokumentumot.” [Kbt 324 § (2) bekezdés] ○ 114. Milyen anyagi kihatása van a jogorvoslati kérelem előterjesztésének? „A Közbeszerzési Döntőbizottság kérelemre indult eljárásáért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni, amelynek mértéke az e törvény második része szerinti közbeszerzési eljárásokban 900 000 forint, az e törvény harmadik része, valamint negyedik része szerinti közbeszerzési eljárásokban 150 000 forint.

Amennyiben a kérelem a közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény (felhívás) jogellenességének megállapítására irányul, a díj mértéke egységesen 150 000 forint. A díj megfizetése alól mentesség nem adható. A kérelemhez csatolni kell a díj befizetéséről szóló igazolást.” [Kbt 324 § (3) bekezdése] A kérelmezőnek meg kell fizetnie a kérelem benyújtását megelőzően az igazgatási szolgáltatási díjat. Ha kérelme megalapozott, akkor a KDB kötelezi az ellenérdekű felet (a „vesztest”), hogy fizesse meg a kérelmezőnek a díjat. [l Kbt 341 § (4) bekezdését] 115. Ismertesse a jogorvoslati eljárás megindítása és a szerződéskötés összefüggéseit! „Amennyiben jogorvoslati eljárás indul, a szerződéskötés ajánlati felhívásban megadott időpontjától eltérve a szerződést az ügy érdemében hozott vagy a közbeszerzési ügy befejezését eredményező határozat meghozataláig nem lehet megkötni, kivéve, ha

a Közbeszerzési Döntőbizottság a szerződés megkötését engedélyezi [332. § (4) bekezdés].” [Kbt 99 § (4) bekezdés] „Amennyiben halasztást nem tűrő kiemelkedően fontos érdek, illetőleg közérdek védelme (ideértve a nemzetgazdasági okot) indokolja, a Közbeszerzési Döntőbizottság az ajánlatkérő kérelmére - valamennyi veszélyeztetett érdek figyelembevételével - végzéssel engedélyezheti a szerződés megkötését, ha annak előnyei meghaladják a szerződéskötéssel járó hátrányokat. A kérelemben a halasztást nem tűrő kiemelkedően fontos érdeket, illetőleg közérdeket (nemzetgazdasági okot) meg kell jelölni, valamint a kérelem benyújtásával egyidejűleg a Közbeszerzési Döntőbizottság rendelkezésére kell bocsátani a kérelem benyújtását megalapozó indok igazolására szolgáló dokumentumokat. A Közbeszerzési Döntőbizottság a kérelemről beérkezésétől számítva öt napon belül határoz, a végzés

ellen jogorvoslatnak nincs helye.” [Kbt 332 § (4) bekezdés] 116. Mit jelentenek az ideiglenes intézkedések? Az ideiglenes intézkedés olyan eljárási cselekmény, amely jogokat és kötelezettségeket állapít meg még az eljárást lezáró döntés meghozatala előtt annak érdekében, hogy a további jogsértések megelőzhetők legyenek, illetve további hátrányok kiküszöbölhetők legyenek. „A Közbeszerzési Döntőbizottság a folyamatban lévő ügyben kérelemre vagy hivatalból - a jogorvoslati eljárással érintett közbeszerzési eljárás (vagy beszerzés) alapján történő Összeállította: dr. Pfeffer Zsolt 40 szerződéskötésig - az eset összes körülményére tekintettel ideiglenes intézkedés elrendeléséről dönthet, ha valószínűsíthető a közbeszerzésre, valamint a közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályok rendelkezéseinek, illetőleg alapelveinek megsértése vagy ennek veszélye fennáll. A Közbeszerzési

Döntőbizottság ideiglenes intézkedésként ○ a közbeszerzési eljárás felfüggesztését rendeli el; ○ felszólítja a közbeszerzési eljárás ajánlatkérőjét, hogy az eljárásba a kérelmezőt vonja be. [Kbt. 332 § (2) bekezdés] 117. Milyen feladatai vannak az ajánlatkérőnek a jogorvoslati eljárás megindításához kapcsolódóan? Kötelezettség: az iratok azonnali megküldése a Közbeszerzési Döntőbizottság részére [Kbt. 330. § (2) bekezdés] Észrevételeket tehet („ellenkérelmet” nyújthat be): ebben kifejtheti álláspontját. [Kbt 330 § (1) bekezdés] 118. Milyen határidők vonatkoznak az ügy érdemi elbírálására? [Kbt 339 §] főszabály szerint 15 nap az elintézési határidő, ha nem kerül sor tárgyalásra; ha a Közbeszerzési Döntőbizottság az ügyben tárgyalást tartott, az eljárás megindításától számított 30 napon belül köteles az eljárást befejezni főszabály szerint; a határidők indokolt esetben

meghosszabbíthatók legfeljebb 10 nappal; a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés e törvénybe ütköző módosítása vagy teljesítése miatt indult eljárás esetén 60 napon belül köteles a Döntőbizottság az eljárást befejezni (ennél az eljárásnál legfeljebb 30 nappal hosszabbítható meg a határidő) 119. Milyen érdemi határozatot hozhat a Közbeszerzési Döntőbizottság? [Kbt 340 §] Közbeszerzési Döntőbizottság határozatában az alaptalan kérelmet elutasítja; a hivatalból indított eljárásban megállapítja a jogsértés hiányát; megállapítja jogsértés megtörténtét; megállapítja a jogsértés megtörténtét és alkalmazza az alábbi jogkövetkezményeket: ○ a közbeszerzési eljárás befejezése előtt felhívhatja a jogsértőt az e törvénynek megfelelő eljárásra, illetőleg az ajánlatkérő döntésének meghozatalát feltételhez kötheti; ○ megsemmisítheti az ajánlatkérőnek a közbeszerzési

eljárás folyamán hozott vagy azt lezáró döntését, ha e döntés alapján a szerződést még nem kötötték meg; ○ elrendelheti az ajánlattevőnek a minősített ajánlattevők hivatalos jegyzékéből való törlését; ○ az ajánlattevőt 6 hónaptól 3 évig terjedő időszakra eltilthatja közbeszerzési eljárásban való részvételtől; ○ bírságot szabhat ki - kivéve a 306/A. § (2) bekezdés szerinti körülmények fennállása esetén - az e törvény szabályait megszegő szervezettel (személlyel), valamint a Összeállította: dr. Pfeffer Zsolt 41 jogsértésért felelős személlyel, illetőleg a szervezettel jogviszonyban álló, a jogsértésért felelős személlyel és szervezettel szemben. meghatározott esetekben a jogsértés megállapítása mellett bírságot szab ki; megállapítja a jogsértés megtörténtét és fél évtől három évig terjedő időszakra eltiltja az ajánlattevőt közbeszerzési eljárásban való részvételtől,

ha ○ az ajánlattevő a közbeszerzési eljárás során, illetve a közbeszerzési eljárással kapcsolatban hamis adatot szolgáltatott, vagy hamis nyilatkozatot tett, ○ az ajánlattevő jogsértő magatartását jogerős határozatában két éven belül legalább két alkalommal megállapította; rendelkezik az igazgatási szolgáltatási díj, valamint a jogorvoslati eljárás költségeinek viseléséről. 120. Mikor lehet és mikor kötelező bírságot kiszabni? Bírságot szabhat ki az e törvény szabályait megszegő szervezettel (személlyel), valamint a jogsértésért felelős személlyel, illetőleg a szervezettel jogviszonyban álló, a jogsértésért felelős személlyel és szervezettel szemben., ha a határozatában megállapítja a jogsértés megtörténtét. Kötelező bírságot kiszabnia az alábbi esetekben a jogsértés megállapítása mellett: ○ Közbeszerzések Tanácsa a 18. § (3) és (4) bekezdés szerinti felhívása ellenére az

ajánlatkérők nyilvántartásába be nem jelentkezett szervezet e törvény szerint ajánlatkérőnek minősül; ○ előzetes vitarendezéshez kapcsolódó egyes szabályok, valamint szerződéskötési moratóriumra vonatkozó szabályok megsértése esetén; ○ a KT felhívása ellenére sem jelentkezik be az ajánlatkérői névjegyzékbe az ajánlatkérő, továbbá ha a felhívás ellenére nem küldi meg az éves statisztikai összegzést; ○ a szerződés módosítására, illetve teljesítésére jogellenes módon került sor. 121. Mit vesz figyelembe a Közbeszerzési Döntőbizottság a bírság kiszabásánál, illetve összegének megállapításakor? Milyen összegű bírság szabható ki? [Kbt. 341 §] A Közbeszerzési Döntőbizottság az alábbiakat veszi figyelembe annak eldöntésében, hogy indokolt-e a bírság kiszabása, illetve az összeg megállapítása során: az eset összes körülményét, különösen ○ a jogsérelem súlyát, ○ a

közbeszerzés tárgyát és értékét, ○ a jogsértésnek a közbeszerzési eljárást lezáró döntésre gyakorolt befolyását, ○ a jogsértő magatartás ismételt tanúsítását, ○ a jogsértőnek az eljárást segítő együttműködő magatartását. A bírság összegének megállapításakor figyelembe kell venni azt is, ha a jogsértés nyilvánvalóan szándékos volt. Ha a Közbeszerzési Döntőbizottság azt állapítja meg, hogy a közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény jogsértő volt és bírságot szab ki, akkor az ajánlatkérő mellett a közbeszerzési eljárást megindító felhívás előkészítéséért felelős személyt is megbírságolja Összeállította: dr. Pfeffer Zsolt 42 122. Mi az eljárási bírság, és mi a funkciója? [Kbt 338 §] „A Közbeszerzési Döntőbizottság 50 000 forinttól 500 000 forintig terjedő eljárási bírsággal sújthatja a közbeszerzési ügy résztvevőjét, ha ○ hamis adatot közöl,

illetőleg az ügy elbírálása szempontjából lényeges adatot elhallgat; ○ felvilágosítást nem vagy nem határidőn belül ad meg; ○ a gazdasági, szakmai, illetőleg közbeszerzési tevékenységével kapcsolatos iratokba való betekintést akadályozza; ○ nyilvánvalóan alaptalanul tesz kizárásra irányuló bejelentést vagy ugyanabban az eljárásban ugyanazon közbeszerzési biztos ellen ismételten alaptalan bejelentést tesz.” Az eljárási bírság funkciója, hogy biztosítsa a jogorvoslati eljárás jogszerűségét, jogszerű magatartás tanúsítására kényszerítse az érintetteket oly módon, hogy szankciót helyez kilátásba a jogalkotó. 123. Milyen jogorvoslat van a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatai ellen? Jogorvoslat végzés ellen: „A Közbeszerzési Döntőbizottságnak az eljárás során hozott végzése ellen külön jogorvoslatnak csak akkor van helye, ha azt törvény megengedi. E § szabályai szerint van helye

jogorvoslatnak a Közbeszerzési Döntőbizottság ○ eljárásának felfüggesztését elrendelő végzés, ○ a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasító végzés, ○ az eljárást megszüntető végzés ellen is [Kbt. 345 § (1) bekezdés] Jogorvoslat az ügy érdemében hozott határozat ellen: „A Közbeszerzési Döntőbizottság érdemi határozata ellen fellebbezésnek, újrafelvételi eljárásnak helye nincs. Akinek jogát vagy jogos érdekét a Közbeszerzési Döntőbizottság érdemi határozata sérti, illetőleg a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárását a 327. § (1) bekezdése alapján kezdeményező szervezet vagy személy keresettel kérheti a bíróságtól annak felülvizsgálatát.” [Kbt 346 § (1) bekezdés] ○ „A keresetlevelet a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül kizárólag a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz lehet benyújtani.” [Kbt 347 § (1) bekezdés] ○ „A perben – ha annak tárgya e törvény

második része szerinti közbeszerzéshez vagy annak mellőzéséhez kapcsolódik – a beadványok benyújtása és a bírósági iratok kézbesítése a a Polgári perrendtartásban, valamint a külön jogszabályban meghatározottak szerint kizárólag elektronikus úton történhet.” [Kbt 347 § (3) bekezdés] 124. Mi az a kombinált per? „A kérelmező a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatának felülvizsgálatát, valamint a határozat alapjául szolgáló szerződés - a (2) bekezdésben meghatározott okok miatti érvénytelenségének kimondását és az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazását kizárólag ugyanazon perben kérheti.” A kombinált perre kizárólag akkor kerülhet sor, ha a szerződés érvénytelenségének Összeállította: dr. Pfeffer Zsolt 43 megállapítását azért kérik, mert ○ azt a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével kötötték meg, ○ a felek a szerződéskötési moratóriumra [96/B. §

(4) bekezdése, 99 § (3) és (4) bekezdése] vonatkozó szabályok megsértésével kötöttek szerződést és ezzel megfosztották az ajánlattevőt attól, hogy a szerződéskötést megelőzően jogorvoslati eljárás megindítását kérelmezze, egyben olyan módon sértették meg a közbeszerzésekre vonatkozó szabályokat, hogy az befolyásolta az ajánlattevő esélyét a közbeszerzési eljárás megnyerésére. A módosító törvény javaslati állapotához fűzött indokolás a következőket szögezi le: „A kombinált perre kizárólag akkor kerülhet sor, ha előzőleg a Közbeszerzési Döntőbizottság az előtte folyó jogorvoslatban határozatot hozott és abban az eljárást kérelmező ajánlattevővel szemben döntött. Csak ebben az esetben áll érdekében ugyanazon személynek a határozat felülvizsgálata és a szerződés érvénytelenségének megállapítása iránti per megindítása.” 125. Hogyan épül fel a Közbeszerzések Tanácsa? Kik a

tagjai? A Tanács 19 tagból áll: 3×6 tagból és egy 1 elnökből áll; Saját tagjai közül alelnököt választ: „A Tanács a tagok közül két évre a jelen levő tagok kétharmados szótöbbségével hozott döntéssel alelnököt választ.” [Kbt 377 § (5) bekezdés] A Tanácsban az egyes közérdekű célokat, az ajánlatkérőket és az ajánlattevőket azonos számú tag képviseli (l. Kbt 375 §-át) Valamennyi oldal 6-6 taggal képviselteti magát a Tanácsban. Azt, hogy az egyes tagokat mely miniszterek, közigazgatási szervek, illetve érdek-képviseleti szervek vezetői jelölik ki, a Kbt. tételesen felsorolja „A Tanács elnökének 5 évre történő kinevezéséről a Tanács a jelen levő tagok kétharmados szótöbbségével dönt. A kinevezés egyszer ismételhető” [Kbt 377 § (1) bekezdés] 126. Milyen feladatai vannak a Közbeszerzések Tanácsának? [Kbt 379 §] A feladatokat meglehetősen részletesen szabályozza a Kbt., ezért ezek

közül csak a legfontosabbak kerülnek kiemelésre az alábbi pontokban: figyelemmel kíséri e törvény szabályainak érvényesülését, kezdeményezi az arra jogosultnál a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogszabályok megalkotását, módosítását; véleményezi a közbeszerzésekkel és a Tanács működésével kapcsolatos jogszabálytervezeteket, valamint jogszabály-koncepciókat; megállapítja a Közbeszerzési Döntőbizottság létszámát; kinevezi, illetőleg felmenti a Közbeszerzési Döntőbizottság elnökét, elnökhelyettesét és a közbeszerzési biztosokat; elbírálja a közbeszerzési biztosokkal kapcsolatos összeférhetetlenségi ügyeket; nyilvántartást vezet a közbeszerzésekről; éves összesített statisztikai jelentést készít; a közbeszerzési jogszabályok alkalmazását elősegítendő útmutatót készít a jogorvoslati döntésekből levonható tapasztalatok alapján, valamint a közbeszerzésekkel kapcsolatos

Összeállította: dr. Pfeffer Zsolt 44 gyakorlati tudnivalókról; az útmutatót a Közbeszerzési Értesítőben közzéteszi. Összeállította: dr. Pfeffer Zsolt 45 GYAKORLÓ KÉRDÉSEK KÖZBESZERZÉSI ISMERETEKBŐL 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. Mi a közbeszerzés fogalma? Melyek a közbeszerzési jog forrásai? Melyek a közbeszerzési törvény alapelvei? Mi az alapelvek funkciója? Mi az az in-house beszerzés? Mit jelent az, hogy a törvény valamennyi rendelkezése kógens jellegű? Mit jelentenek a közbeszerzési értékhatárok? Hol találhatók meg? Mit jelent az írásbeliség elve? Milyen példák hozhatók a Kbt.-ből ezen elv alkalmazására? Mi a bíráló bizottság feladata? A tagjaival szemben milyen követelmények fogalmazhatók meg? Milyen dokumentumokat készít el? Milyen feltételei vannak annak, hogy valaki hivatalos közbeszerzési

tanácsadó legyen? Mikor kell hivatalos közbeszerzési tanácsadót bevonni kötelező jelleggel az eljárásba? Mi az a közbeszerzési szabályzat? Milyen szabályok vonatkoznak rá? Milyen szabályok vonatkoznak a közbeszerzési tervre? Milyen szabályok vonatkoznak a határidők számítására? Mit és hogyan kell – a hivatalos lapokon kívül – közzétennie az ajánlatkérőnek az interneten? Mi az éves statisztikai összegzés és milyen szabályok vonatkoznak rá? Kik az ajánlatkérők? Milyen típusai ismeretesek? Mit jelent az ajánlatkérői bejelentkezési kötelezettség? Kik az ajánlattevők? Kik az erőforrást nyújtó szervezetek? Soroljon fel példákat, hogy milyen erőforrások tekintetében nem támaszkodhat az ajánlattevő erőforrást nyújtó szervezetre! Mi az alvállalkozó általános fogalma? Milyen két fő típusa létezik közbeszerzési jogi szempontból? Milyen általános szabályok vonatkoznak az igazolásokra vonatkozóan? [Kbt. 20 §

(3)-(4) bekezdések] Mik a közbeszerzés tárgyai? Mit értünk a közbeszerzési eljárás előkészítésén? Mi az a becsült érték? Hogyan kell meghatározni? Soroljon fel példákat azon esetekre, amikor nem kell közbeszerzési eljárást lefolytatni! Mit jelent az egybeszámítási kötelezettség? Melyek a feltételei? Melyek a közbeszerzési eljárásrendek (eljárási rezsimek)? Milyen közbeszerzési eljárásfajtákat különít el a Kbt. közösségi eljárásrendben? Mely eljárásfajtákat alkalmazhatják megkötések nélkül a klasszikus ajánlatkérők és a közszolgáltatók közösségi rendben? Milyen hivatalos kiadványokban jelenhetnek meg a hirdetmények? Milyen típusú hirdetményeket ismer a közbeszerzési eljárásban? Mikor kell ezeket feladni? Hogyan kezdeményezzük a hirdetmény megjelenését? Mit jelent az eljárást megindító hirdetmény ellenjegyzése? Mi az ellenőrzési és a szerkesztési díj? Hogyan számítjuk? Mekkora a mértékük?

Milyen szervezet végzi a hirdetmények ellenőrzését? Összeállította: dr. Pfeffer Zsolt 46 37. Mikor kerül sor hiánypótlásra hirdetmény esetében? Hogyan kell a hiányokat pótolni? 38. Mi az az Elektronikus Hirdetményfeladási Rendszer (EHR)? Hogyan lehet működtetni? Milyen előnyök kapcsolódnak hozzá? 39. Milyen főbb tartalmi elemei vannak az eljárást megindító hirdetménynek? 40. Hogyan kell meghatározni a közbeszerzés mennyiségi adatait? 41. Hogyan szakaszolható a nyílt közbeszerzési eljárás az eljárási cselekmények alapján? 42. Mit jelent a részajánlattételi lehetőség? 43. Mit jelent a közös ajánlattétel (konzorcium)? 44. Milyen biztosítékokat ismer a Kbt? 45. Mi az az ajánlatkérési dokumentáció? Mit kell szabályozni vele kapcsolatban az eljárást megindító hirdetményben a nyílt eljárásban? 46. Az ajánlatkérési dokumentációnak mit kell és mit célszerű tartalmaznia? 47. Hogyan határozandó meg az

ajánlattételi határidő? Hogyan csökkenthető a főszabályként meghatározott legrövidebb időtartam? 48. Mi az a kiegészítő tájékoztatás? Milyen szabályok vonatkoznak rá? 49. Mi az a bírálati szempont? Mi a bírálati részszempont? 50. A bírálati szempont, illetve részszempontok meghatározásánál milyen szabályokra, korlátokra kell tekintettel lennie az ajánlatkérőnek? 51. Miért esik egybe az ajánlattételi határidő lejártának időpontja, a bontási eljárás időpontja és a dokumentáció rendelkezésre bocsátásának időtartama a nyílt eljárásban? 52. Mik azok a kizáró okok? Soroljon fel legalább 5 példát! 53. Ismertesse a kizáró okok rendszerét és igazolásuk lehetséges módjait! 54. Mik azok az alkalmassági követelmények? Hogyan határozhatók meg? 55. Soroljon fel példákat alkalmassági követelményekre! 56. Ismertesse a referenciákra vonatkozó speciális szabályokat! 57. Milyen eljárási cselekmények teljesíthetők

az ajánlattételi szakasz során a nyílt eljárásban? 58. Hogyan kell az ajánlatot benyújtani? 59. Mikor és hogyan kell az ajánlatokat felbontani? Hogyan kell dokumentálni? Mi a teendő ezzel kapcsolatban és mikor? 60. Mit jelent az ajánlatok bírálata? 61. A bírálat során mire vonatkozóan kell döntési javaslatot megfogalmaznia a bíráló bizottságnak? Hogyan kell dokumentálni? 62. Mit kell tennie az ajánlatkérőnek, ha az ajánlatban kirívóan irreális vállalást észlel? Mi lehet a jogkövetkezmény? 63. Mit kell tennie az ajánlatkérőnek, ha a kizáró okokkal, az alkalmassággal kapcsolatos igazolások és nyilatkozatok, illetőleg az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban az ajánlat részeként benyújtásra előírt egyéb iratok vonatkozásában hiányt észlel az ajánlatban? 64. Hogyan kell a hiánypótlást elrendelni? 65. Mi a jogkövetkezménye annak, ha az ajánlattevő nem vagy nem megfelelően teljesíti a hiánypótlást? 66.

Hányszor lehet hiánypótlást elrendelni? 67. Ha referencia-igazolás tartalmilag kifogástalan, viszont az értéke nem elegendő, elrendelhető-e hiánypótlás a KDB álláspontja alapján? 68. Milyen korlátokat állít fel a Kbt a hiánypótlással kapcsolatban? 69. Mit tehet az ajánlatkérő, ha valamely ajánlatban szereplő kijelentés, nyilatkozat, igazolás nem egyértelmű? Összeállította: dr. Pfeffer Zsolt 47 70. Mi az a nyilvánvaló számítási hiba? Hogyan korrigálandó? Mire kell tekintettel lenni? 71. Mit jelent az ajánlati kötöttség? Mikor áll be nyílt eljárás esetén? Mi az eltérés tárgyalásos eljárásnál? Mi ennek az eltérésnek indoka? 72. Mikor kell az ajánlatot érvénytelenné nyilvánítani? 73. Mikor kell kizárni az ajánlattevőt? 74. Mikor kell, illetve lehet az eljárást eredménytelenné nyilvánítani? 75. Milyen kötelezettséget, lehetőséget állapít meg a Kbt 92/A § (1) és (2) bekezdése a közösségi

eljárásrendben? 76. Melyek az eredményhirdetés „kellékei”? (Milyen dokumentumokat kell összeállítani az eredményhirdetéshez?) 77. Miként módosítható az eredményhirdetés időpontja? 78. Mi az eredményhirdetés menete? 79. Hogyan bocsátandó az ajánlatok elbírálásáról készített összegzés az ajánlattevők rendelkezésére? 80. Milyen hirdetményfeladási kötelezettség kapcsolódik a közösségi nyílt eljáráshoz? Mit jelent a duplikált hirdetményfeladási kötelezettség? Milyen eltérés van az egyszerű eljárásban? 81. Mi az előzetes vitarendezés? Mi a funkciója és melyek a főbb szabályai? 82. Mit jelent a szerződéskötési moratórium? Mi a funkciója? Mi az időtartama? 83. Mit jelent az összegzés kijavítása, illetve módosítása? Mi a különbség közöttük? 84. Kivel, kikkel kell a szerződést megkötni? 85. Mit jelent az, ha egy eljárás kétszakaszos? 86. Mi a meghívásos eljárás? 87. Lehet-e meghívásos eljárás

részvételi szakaszában ajánlatot tenni? 88. Mi a tárgyalásos eljárás fogalma? 89. A tárgyalásos eljárásnak mely két fajtája ismeretes? Soroljon fel példákat arra vonatkozóan, hogy mikor melyik típust lehet alkalmazni! 90. Hogyan indítandó meg a tárgyalásos eljárás? 91. Mi a tárgyalásos eljárás alkalmazásának menete? 92. Mikor lehet egyszerű eljárásban hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazni? Soroljon fel példákat! 93. Mi a versenypárbeszéd? Mikor lehet alkalmazni? 94. Mi az a keretmegállapodásos eljárás? Mikor lehet alkalmazni? Milyen részekből tevődik össze? 95. Mit jelent, hogy a magánjogi kérdésekben a Kbt elsődleges a Polgári Törvénykönyvhöz képest? 96. Mikor lehet a szerződést módosítani? 97. Milyen hirdetményfeladási kötelezettség kapcsolódik a szerződés módosításához? 98. Soroljon fel példákat, amelyek szerződés módosítását teszik lehetővé! 99. Mondjon példákat, amelyek

alkalmazása tervezhetően teszik elkerülhetővé a szerződés módosítását! 100.Mi a szerződés teljesítése? Mikor megy közbeszerzési jogi szempontból egy szerződés teljesedésbe? 101.Mikor kell szerződés részteljesítéséről és a szerződés teljesítéséről szóló hirdetményt feladni? Hol jelennek meg ezek a hirdetmények? 102.Milyen speciális szabályokat állapít meg a fizetési határidőre nézve a Kbt? 103.Mi az a projekttársaság? Határolja el a projekttársaságot a konzorciumtól! Összeállította: dr. Pfeffer Zsolt 48 104.Milyen feltételeknek kell teljesülniük ahhoz, hogy a szerződés teljesítése során az ajánlatban megjelölt alvállalkozó helyett másik alvállalkozó működjön közre? 105.Hogyan épül fel a közbeszerzések ellenőrzésének rendszere? 106.Mi a jogorvoslat fogalma? Mi a funkciója? 107.Milyen szerv hatáskörébe tartoznak a jogorvoslati ügyek? Kik járnak el a konkrét jogorvoslati ügyben? 108.Milyen

háttérjogszabályt kell alkalmazni a jogorvoslati eljárásban? 109.Mi alapján indulhat meg jogorvoslati eljárás? 110.Ki terjeszthet elő jogorvoslati kérelmet? 111.Ki jogosult hivatalbóli jogorvoslati eljárást kezdeményezni? 112.Milyen határidők vonatkoznak a jogorvoslati kérelem előterjesztésére? 113.Mit kell tartalmaznia a jogorvoslati kérelemnek? 114.Milyen anyagi kihatása van a jogorvoslati kérelem előterjesztésének? 115.Ismertesse a jogorvoslati eljárás megindítása és a szerződéskötés összefüggéseit! 116.Mit jelentenek az ideiglenes intézkedések? 117.Milyen feladatai vannak az ajánlatkérőnek a jogorvoslati eljárás megindításához kapcsolódóan? 118.Milyen határidők vonatkoznak az ügy érdemi elbírálására? 119.Milyen érdemi határozatot hozhat a Közbeszerzési Döntőbizottság? 120.Mikor lehet és mikor kötelező bírságot kiszabni? 121. Mit vesz figyelembe a Közbeszerzési Döntőbizottság a bírság kiszabásánál,

illetve összegének megállapításakor? Milyen összegű bírság szabható ki? 122.Mi az eljárási bírság, és mi a funkciója? 123.Milyen jogorvoslat van a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatai ellen? 124.Mi az a kombinált per? 125.Hogyan épül fel a Közbeszerzések Tanácsa? Kik a tagjai? 126.Milyen feladatai vannak a Közbeszerzések Tanácsának? Összeállította: dr. Pfeffer Zsolt 49