Történelem | Középiskola » Történelem emelt szintű írásbeli érettségi vizsga megoldással, 2011

ÉRETTSÉGI VIZSGA 2011. május 4 Azonosító jel: Történelem TÖRTÉNELEM EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2011. május 4 8:00 I. Időtartam: 90 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM emelt szint írásbeli vizsga 1111 I. összetevő Azonosító jel: Történelem emelt szint Fontos tudnivalók Egyértelmű válaszokat adjon, egyértelmű jelöléseket alkalmazzon – javítás esetén is! Válaszaiban a lényeg megfogalmazására törekedjen, ne lépje túl a rendelkezésre álló helyet! Csak annyi válaszelemet írjon, amennyit a feladat kér! (Ha többet ír, a beírás sorrendjében értékeljük válaszait.) Kérjük, kék színű tollat használjon! A feladatok megoldásához tartsa szem előtt az alábbi javaslatokat! • Olvassa el figyelmesen a feladatokat! • Kövesse figyelmesen a feladatlap utasításait! • Tanulmányozza a feladatokhoz kapcsolódó forrásokat (kép, ábra, szöveg, térkép)! • Válaszait

gondos mérlegelés után, lehetőleg javítás nélkül írja le! • A személyek, topográfiai adatok és fogalmak csak pontos helyesírással értékelhetők! Eredményes munkát kívánunk! írásbeli vizsga, I. összetevő 1111 2 / 16 2011. május 4 Azonosító jel: Történelem emelt szint I. Rövid választ igénylő feladatok 1. A feladat Athén történetéhez kapcsolódik Rendelje az athéni történelem négy jeles alakjához a hozzájuk köthető forrást, illetve az időben hozzájuk legközelebb álló eseményt! Írja be a források betűjelét és események sorszámát a táblázat megfelelő helyére! A politikusok neve időrendben szerepel. (Elemenként 0,5 pont.) Források: A) „Az állam ügyeit mértéktartóan vezette, és inkább alkotmányosan, mint türannosz módjára; mert egyébként is emberszerető és szelíd volt. A vétkesek irányában is megbocsátó, de ezen túlmenően az ínséges helyzetben lévőknek pénzt is adott kölcsön

munkájukhoz, hogy a földművelésből meg tudjanak élni. Egyúttal azt is elérte, hogy a bevételek nagyobbak lettek, mert a föld meg volt művelve és a termények tizedrészét beszedette.” (Arisztotelész) B) „Minden egyes ember fogott egy cserépdarabot, és ráírta, hogy kit akar eltávolítani a polgárok közül, majd odavitte az agora egy bizonyos helyére, amely korláttal volt körülkerítve. Az arkhónok ebben először a cserepek mennyiségét számlálták össze; ha ugyanis hatezernél kevesebben voltak a szavazók, a cserépszavazás érvénytelennek számított. Azután külön rakták mindegyik nevet, és azt, akit a legtöbben írtak fel, tíz évre kiutasították, de úgy, hogy az illető megmaradt javai élvezetében.” (Plutarkhosz) C) „Az összes vezető tisztséget, ahogy addig is volt, a jómódúaknak kívánta fenntartani, az államügyek egyéb intézését azonban, amelyben a nép addig nem vett részt, közössé tette. Bevezette a polgárok

vagyonbecslését Az első csoportba sorolta azokat, akiknek ötszáz mérőjük terem, s ezeket ötszázmérősöknek nevezte. Másodiknak azokat jelölte ki, akik lovat tudtak tartani, vagy legalább háromszáz mérőt termelnek. Ezeket lovagoknak nevezték Ökörfogatosoknak nevezték a harmadik csoporthoz tartozókat, akik összesen kétszáz mérőt termeltek. Valamennyi többi polgárt napszámosnak nevezte el, és semmilyen tisztséget nem bízott rájuk, csupán a népgyűlés és az ítélkezés útján vettek részt az államügyekben.” (Plutarkhosz) D) „Ezért folyamodott az állami juttatások rendszeréhez. Így aztán a színházi pénzekkel, a törvényszéki napidíjakkal s a más címen kifizetett összegekkel megnyerte magának a népet, és felhasználta az Areioszpagosz tanácsa ellen, melynek ő maga nem volt tagja, letörte a tanács hatalmát, s megfosztotta a legfőbb ügyekben addig gyakorolt bírósági jogkörétől.” (Plutarkhosz) Események: 1.

Perzsia elfoglalja Egyiptomot 2. a királyok elűzése Rómában 3. a zsidók babiloni fogságba hurcolása 4. a peloponnészoszi háború politikus Szolón Peiszisztratosz Kleiszthenész Periklész írásbeli vizsga, I. összetevő 1111 forrás esemény 4 pont 3 / 16 2011. május 4 Azonosító jel: Történelem emelt szint 2. A feladat a középkori keresztény egyházak történetéhez kapcsolódik Válassza ki az alábbi fogalompárok, illetve a képpár két-két eleme közül a nyugati egyházra jellemzőket! Karikázza be soronként a megfelelő fogalom vagy kép sorszámát! (Elemenként 0,5 pont.) a) 1. görög liturgikus nyelv 2. latin liturgikus nyelv b) 1. papi nőtlenség bevezetése 2. nincs kötelező papi nőtlenség c) 1. nemzeti egyházak 2. nemzetek feletti egyház d) 1. bencés szerzetesrend 2. bazilita szerzetesek e) 1. a világi hatalomnak alárendelt 2. a világi hatalomtól függetlenedik f) 1. 2. 3 pont 3. A feladat a magyar

kultúrához kapcsolódik Azonosítsa a képeken látható magyar kulturális emlékeket! Írja a képek alá a helyes megoldást! Minden képpárhoz megadtuk a rajtuk látható emlékek nevét. (Soronként 1 pont) Károly Róbert aranyforintja az Aranybulla pecsétje a) 1. 2. jáki templom kolozsvári Szt. Mihálytemplom b) 1 írásbeli vizsga, I. összetevő 1111 2. 4 / 16 2011. május 4 Történelem emelt szint Azonosító jel: a Szent Korona görög koronarésze az ún. Bocskaikorona c) 1. 2 a kalocsai királyfej Szt. László király hermája (ereklyetartója) d) 1 2 4 pont 4. A feladat a XVIII századi háborúkhoz kapcsolódik Döntse el az állításokról, hogy igazak vagy hamisak! Írjon X jelet a táblázat megfelelő oszlopába! (Elemenként 0,5 pont.) állítások A spanyol örökösödési háború a Habsburg-család egyik ágának kihalása a) miatt tört ki. A spanyol örökösödési háború lezárulása után tört ki a Rákóczib)

szabadságharc. A spanyol örökösödési háború eredményeképpen a mai Belgium c) Franciaországé lett. d) Anglia a Habsburgokat támogatta az osztrák örökösödési háborúban. Franciaország elvesztette amerikai gyarmatait az osztrák örökösödési e) háborúban. A magyar rendek felkelésre használták ki az osztrák örökösödési háború f) kínálta alkalmat. g) Franciaország a Habsburgok oldalára állt a hétéves háborúban. A hétéves háborúban Franciaország megszerezte a Habsburgoktól h) Sziléziát. igaz hamis 4 pont írásbeli vizsga, I. összetevő 1111 5 / 16 2011. május 4 Azonosító jel: Történelem emelt szint 5. A feladat Erdély történetéhez kapcsolódik Egészítse ki az Erdély XVII. századi társadalmi viszonyait bemutató táblázatot! Írja be a megadott szavakat a táblázat megfelelő mezőjébe! (Elemenként 0,5 pont.) evangélikus, görögkeleti (ortodox), katolikus, magyar, magyar, német, református, szász

terület Szászföld vármegyék Székelyföld székely rendi nemzet román nyelv vallás 4 pont 6. A feladat a francia forradalomhoz kapcsolódik a) Nevezze meg a forradalomban egymás ellen fellépő politikai irányzatokat! Írja a forrásokhoz annak a politikai irányzatnak a nevét, amelynek elveit a szöveg tükrözi! (Elemenként 0,5 pont.) 1. „A királynak a törvényhozó hatalom integráns részének kell lennie Az alkotmány egyensúlyának fenntartása érdekében szükség van arra, hogy a végrehajtó hatalom rendelkezzék a törvényhozó hatalom egy részével, de nem az egésszel. E két hatalom teljes egyesülése zsarnoksághoz vezet, de teljes szétválasztásuk is: a törvényhozás, ha teljesen elválasztjuk a végrehajtástól, magához ragadja és érzéketlenül bitorolja annak jogait.” . 2. „Fel kell számolni az anarchiát Franciaországban, véget kell vetni a trón és az oltár elleni támadásoknak, vissza kell állítani a törvényes

hatalmat, vissza kell adni a Királynak az őt megillető biztonságot és szabadságot, s olyan helyzetet kell teremteni számára, hogy a neki járó törvényes hatalmat gyakorolhassa.” . 3. „Eljött az új keresztes hadjárat ideje, az egyetemes szabadság keresztes hadjáratáé Egy népnek, amely hatszáz esztendős szolgaság után kivívta szabadságát, szüksége van a háborúra, háború kell, hogy megszilárduljék.” . 4. „A forradalmi kormány a jó polgároknak tartozik azzal, hogy biztosítja számukra a nemzet teljes támogatását. A nép ellenségeinek csak a halállal tartozik Amikor az alkotmány elveinek betű szerinti végrehajtását követelik, csak azért teszik, hogy büntetlenül áthághassák azokat. Hitvány gyilkosok ők, bölcsőjében szeretnék megfojtani a Köztársaságot.” . írásbeli vizsga, I. összetevő 1111 6 / 16 2011. május 4 Azonosító jel: Történelem emelt szint b) Írja az a) feladatrész megoldásai közül azt

az irányzatot a filozófusok neve mellé, amelyik a legközelebb állt az adott filozófus elképzeléseihez! (Elemenként 0,5 pont.) Montesquieu: . Rousseau: . 3 pont 7. A feladat a dualizmus kori magyar gazdasági életre vonatkozik Válaszoljon a kérdésekre a források és ismeretei alapján! Bécs Ózd Debrecen Fiume a) Melyek voltak azok a legfontosabb gazdasági szempontok, amelyek miatt vasútvonalat építettek ki a térképen jelölt városokhoz? (Elemenként 0,5 pont.) 1. Bécs: 2. Ózd: 3. Debrecen: 4. Fiume: b) Fogalmazzon meg két állítást a magyar vasúthálózat fejlettségéről – a németországi vasúthálózattal összehasonlítva – a megadott szempontok szerint! (Elemenként 0,5 pont.) Németország és Magyarország vasútsűrűsége 1894-ben és 1913-ban írásbeli vizsga, I. összetevő 1111 7 / 16 2011. május 4 Azonosító jel: Történelem emelt szint 1. A magyarországi vasúthálózat sűrűsége a korszak végén az ország

területéhez viszonyítva: . 2. A magyarországi vasúthálózat sűrűsége a korszak végén a lakosság számához viszonyítva: . c) Ki volt a korszak jelentős közlekedésügyi minisztere, akit a vasútügy fejlesztése terén elért eredményei miatt „Vasminiszter”-nek is neveztek? (1 pont) . 4 pont 8. A feladat a sztálini gazdaságpolitikával kapcsolatos Válaszoljon a kérdésekre a források és ismeretei segítségével! „1937-re Oroszország évente 40.000 komplikált fémesztergapad, 167 ezer 15 lóerős traktor (1933-ban 73 ezret produkált), 38 billió kilowatt villamosáram, 152 millió tonna szén (1933-ban 76, 1928-ban 36 millió tonnát termelt), 155 ezer tonna réz termelését irányozza elő. A mezőgazdaság hozama megduplázódik A technikai kultúra (gyapot stb.) és a tejtermékek értéke több mint a kétszeresére kell, hogy emelkedjen.” (Louis Fischer amerikai munkáspárti politikusnak a Nation c újságban megjelent cikkéből, 1934) a) A

sztálini gazdaságpolitika melyik jellemzőjére utal a fenti forrás? Válassza ki aláhúzással az alábbiak közül! (0,5 pont) új gazdasági mechanizmus, kollektivizálás, tervgazdálkodás, túltermelési válság, technológiai fejlesztés b) Mely leírások, illetve fogalmak nem jellemzők a szovjet-típusú tervgazdálkodásra? Válasszon ki aláhúzással két elemet az alábbiak közül! (Elemenként 0,5 pont.) a piac szerepének kiiktatása, ötéves terv, árverseny, a termelés elbürokratizálódása, szabad kereskedelem, munkaverseny c) A sztálini gazdaságpolitika mely intézkedése volt a fő oka a mezőgazdasági teljesítmény – alábbi forrásból is kiolvasható – változásának? (0,5 pont) A mezőgazdasági termelés néhány mutatója a Szovjetunióban 1928-33 között 1928 1929 1930 1931 Gabona 73,7 71,7 83,5 69,5 (millió tonna) Szarvasmarha 70,5 67,1 52,5 47,9 (millió db) Sertés 26 20,4 13,4 14,4 (millió db) 1933 68,4 39,4 12,1 A fő

ok: . írásbeli vizsga, I. összetevő 1111 8 / 16 2011. május 4 Történelem emelt szint Azonosító jel: d) Fogalmazza meg egy mondatban, mi az összefüggés az iparfejlesztés és a mezőgazdaság eredményeinek alakulása között! (1 pont) . . 3 pont 9. A feladat a magyarországi zsidóság sorsával kapcsolatos Írja a megfelelő források betűjelét az állítások melletti négyzetekbe! A helyes megoldások számát a négyzetek száma jelzi. Egy betű több helyre is kerülhet (Elemenként 0,5 pont) Források: A) „1. § A jelen törvény alkalmazásának szempontjából zsidónak kell tekinteni azt, aki őmaga, vagy akinek legalább egyik szülője, vagy akinek nagyszülői közül legalább kettő a jelen törvény hatálybalépésekor az izraelita hitfelekezet tagja vagy a jelen törvény hatálybalépése előtt az izraelita hitfelekezet tagja volt, úgyszintén a felsoroltaknak a jelen törvény hatálybalépése után született ivadékait.” B) „1. § A

tudományegyetemekre, műegyetemre, a budapesti egyetemi közgazdaságtudományi karra és a jogakadémiákra az 1920-21-ik tanév kezdetétől csak olyan egyének iratkozhatnak be, kik nemzethűségi s erkölcsi tekintetben feltétlenül megbízhatók és csak oly számban, amennyinek alapos kiképzése biztosítható.” C) „9. § Nemzsidónak zsidóval házasságot kötni tilos () 14. § Az a magyar honos nemzsidó, aki zsidóval, az a zsidó, aki magyar honos nemzsidóval, úgyszintén az a magyar honos zsidó férfi, aki külföldi honos nemzsidó nővel a 9. §-ban foglalt tilalmat megszegve házasságot köt, bűntettet követ el és öt évig terjedhető börtönnel, hivatalvesztéssel és politikai jogai gyakorlatának felfüggesztésével büntethető.” D) „4. § A sajtókamara, úgyszintén a színművészeti és filmművészeti kamara tagjaiul zsidók csak olyan arányban vehetők fel, hogy számuk a kamara összes tagjai számának húsz százalékát ne haladja meg.

Ebbe a húsz százalékba nem lehet beszámítani: a) a hadirokkantat, a tűzharcost, továbbá hősi halált halt szülőnek gyermekét és a hadiözvegyet; b) azt, aki az 1919. évi augusztus hó 1 napja előtt tért át valamely más bevett felekezetbe és megszakítás nélkül ugyanennek a felekezetnek tagja; c) a b) pont alá eső szülőnek olyan leszármazóját, aki nem az izraelita felekezet tagja.” írásbeli vizsga, I. összetevő 1111 9 / 16 2011. május 4 Azonosító jel: Történelem emelt szint E) A M. Kir Belügyminisztérium 500/1944 F) BM számú rendelete értelmében a sárga csillag megkülönböztető jelzés viselésére kötelezett személyek a cukrászda helyiségét sem mint fogyasztók, sem mint vásárlók nem látogathatják. A pesti gettó bejáratánál Állítások: a) A numerus clausus néven ismert törvény: b) Csak vallási alapon különböztet meg: c) Faji alapon is megkülönböztet: d) Korlátozza a zsidók szabad mozgását: 4

pont 10. A feladat Magyarország XX századi történelméhez kapcsolódik a) Írja a táblázatba a politikusok neve mellé a tőlük származó idézet sorszámát és a rájuk vonatkozó leírás betűjelét! (Soronként 0,5 pont.) Idézetek: 1. „Célunk a szociális piacgazdaság megvalósítása, vagyis olyan gazdaság, amelyben a piac nyitottságát szociális és – tegyük hozzá – környezetvédelmi szempontok, a gondoskodó és hosszú távlatokban gondolkodó társadalom elvárásai egészítik ki.” 2. „A kormány helyesnek és szükségesnek tartja a termelőszövetkezeti mozgalom lassítását, és az önkéntesség szigorú betartása érdekében lehetővé fogja tenni, hogy azok a termelőszövetkezeti tagok, akik vissza akarnak térni az egyéni gazdálkodáshoz, mert ott vélik megtalálni a boldogulásukat, a gazdasági év végén kiléphessenek a termelőszövetkezetből.” 3. „A Szovjetunió segített bennünket az ellenforradalom fegyveres

szétzúzásában Nekünk, magyar kommunistáknak nehéz és fájdalmas, hogy a Szovjetunió ismét kénytelen volt vérét ontatni a szocializmus ügyéért Magyarországon.” Leírások: A) Politikájának középpontjába az életkörülmények javítását, majd megőrzését tette. Rendszere enyhített diktatúra volt, melynek működési módja és eszközei lényegesen különböztek a többi szocialista országban létező diktatúráktól. Előszeretettel használta az „aki nincs ellenünk, az velünk van” formulát, amivel a társadalom túlzott átpolitizálását korlátozta. írásbeli vizsga, I. összetevő 1111 10 / 16 2011. május 4 Történelem emelt szint Azonosító jel: B) Az 1956-os forradalom jelképévé vált, rehabilitációja az ellenzék egyik fő követelése volt. 1989 június 16-án a Hősök terén 250 ezren búcsúztak tőle és mártírtársaitól, majd az Új Köztemető 301-es parcellájában ünnepélyesen újratemették őket. 1989

július 6-án a Legfelsőbb Bíróság felmentette az 1958-as vádak alól. C) Megalapozta Magyarország euro-atlanti orientációját. Nagy szerepe volt a Varsói Szerződés, a KGST felszámolásában és az orosz csapatok 1991-re megtörtént kivonásában. Az USA elnökétől a brit miniszterelnökön át a német kancellárig csak az elismerés hangján nyilatkoztak róla. Politikus Idézet Leírás Nagy Imre Kádár János Antall József b) Egészítse ki a rendszerváltás folyamatát bemutató ábrát a megfelelő fogalmakkal, eseményekkel! Írja a sorszámokat a megfelelő pontozott helyre! Három elem felesleges. (Elemenként 0,5 pont.) 1. csökkenő életszínvonal 2. erősödő ellenzék 3. Kádár János kormánya 4. a szovjet csapatok kivonulása 5. a köztársaság kikiáltása 6. a Szovjetunió gyengülése 7. taxisblokád 8. Antall József kormánya 4 pont írásbeli vizsga, I. összetevő 1111 11 / 16 2011. május 4 Történelem emelt szint

Azonosító jel: 11. A következő feladat Jugoszlávia felbomlásához kapcsolódik a) Mely utódállamokat jelölik a sorszámok a térképen? Írja nevüket a sorszámok mellé! (Elemenként 0,5 pont.) 1.: 2.: b) A forrás elolvasása után válaszoljon a kérdésekre! „Az álláspontok most is olyan távol vannak egymástól, és a szerb és az albán közösségek időközben annyira különváltak. Amikor egy helyi albán vezető megbeszél egy időpontot kísérőmmel, egy szerb újságírónővel, még az utca nevét sem akarja kimondani, ahol lakik, mert az utcának szerb neve van. Jártam egy állami iskolában, amelyet egy belső berlini fal oszt ketté, hogy a szerb és az albán gyerekek soha ne találkozzanak.” (T G Ash, brit történész visszaemlékezése 1996-97-es útjára) 1. A konfliktusok mely összetevőjét mutatja be a történész? (0,5 pont) . 2. Mennyiben vitatható a berlini fal-hasonlat az adott jugoszláviai szituációban? (0,5 pont) . c) A

délszláv válság során szerb, horvát és bosnyák felfegyverzett katonai alakulatok is követtek el háborús bűnöket a másik fél polgári lakosságával szemben. A forrás elolvasása után válaszoljon a kérdésekre! (Elemenként 0,5 pont.) „Tanúja voltam az életük utolsó perceinek. A férfiak mind fegyvertelenek és már idősebbek, teljesen tehetetlenek voltak. Az egyik csetnik [szerb] odament hozzájuk, és figyelmesen szemügyre vette őket, mintha ki akarna választani közülük egyeseket. Az egyik rokonomnál, Suljonál megállt, és ráütött a puskájával. Suljo fájdalmában felordított, amikor a földre rogyott. [] A csetnikek behurcolták őket a mecsetbe Rongyokat hajigáltak rájuk, és meggyújtották. Bezárták az ajtót, hogy senki se jöhessen ki. A csetnikek nevettek, és azt kiáltozták: »Egy mecsettel kevesebb!«” (Amira Halilovic visszaemlékezése) írásbeli vizsga, I. összetevő 1111 12 / 16 2011. május 4 Azonosító jel:

Történelem emelt szint 1. Milyen vallásúak voltak a mészárlást elszenvedő lakosok? . 2. Milyen nemzetiségűek voltak a mészárlást elszenvedő lakosok? Válassza ki a felsoroltak közül aláhúzással! szlovén bosnyák rác horvát magyar 3 pont 12. A feladat a magyarországi demográfiai és társadalmi helyzettel kapcsolatos Válaszolja meg a következő feladatokat a forrás és ismeretei alapján! (Elemenként 0,5 pont.) M C Magyar Cigány A magukat magyar, illetve cigány nemzetiségűnek vallók korfája a 2001. évi népszámlálás adatai alapján (forrás: HVG) A két korfa nem tükrözi a két csoport egymáshoz viszonyított létszámarányát. a) Az állításpárok közül karikázza be a magukat cigány nemzetiségűnek vallókra vonatkozó állítás sorszámát! A) 1. A népesség tagjai közül kb 20% idősebb 60 évesnél 2. A népesség tagjainak kb 5%-a 60 évesnél idősebb B) 1. Legfiatalabb korosztályuk egyszersmind a legnépesebb is 2.

A korfán a populáció „derékban” a legvastagabb: a 46 évesek létszáma több mint a duplája a 0–1 év közöttieknek. C) 1. Az átlagéletkor kb 40 év 2. Az átlagéletkor kb 25 év írásbeli vizsga, I. összetevő 1111 13 / 16 2011. május 4 Történelem emelt szint Azonosító jel: D) 1. A népesség ifjabbik fele 0–22 év közötti fiatal, miközben az öregebbik fele a 23–93 év közötti korosztályokhoz tartozik. 2. A népesség ifjabbik fele a 0–39 év közöttiek, míg az idősebbik fele a 40–100 évesek közül kerül ki. b) Írja be a következő állítások után a megfelelő korfa betűjelét (M / C)! 1. Jól kimutatható a Rákosi-korszak népesedés-politikájának következménye: 2. Hazánk korfája ilyen volt a XIX század második felében: 3. A mai Svédország korfájához hasonló: 4. A mai India korfájához hasonló: 4 pont írásbeli vizsga, I. összetevő 1111 14 / 16 2011. május 4 Történelem emelt szint

írásbeli vizsga, I. összetevő 1111 Azonosító jel: 15 / 16 2011. május 4 Történelem emelt szint Azonosító jel: maximális elért pontszám pontszám 1. Az ókori Athén 4 2. Középkori kereszténység 3 3. A középkori magyar kultúra 4 4. XVIII századi háborúk 4 5. Erdély történelme 4 6. A francia forradalom 3 7. Dualizmus kori magyar gazdaság 4 8. A sztálini gazdaságpolitika 3 9. A zsidóság sorsa Magyarországon 4 10. Rendszerváltás 4 11. Jugoszlávia felbomlása 3 12. Magyarország demográfiai helyzete 4 Összesen 44 I. Egyszerű, rövid feladatok javító tanár Dátum: . elért pontszám programba egész beírt egész számra pontszám kerekítve I. Egyszerű, rövid feladatok javító tanár jegyző Dátum: . Dátum: . Megjegyzések: 1. Ha a vizsgázó a II írásbeli összetevő megoldását elkezdte, akkor ez a táblázat és az aláírási rész üresen marad!

2. Ha a vizsga az I összetevő teljesítése közben megszakad, illetve nem folytatódik a II. összetevővel, akkor ez a táblázat és az aláírási rész kitöltendő! írásbeli vizsga, I. összetevő 1111 16 / 16 2011. május 4 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2011. május 4 Azonosító jel: Történelem TÖRTÉNELEM EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2011. május 4 8:00 II. Időtartam: 150 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM emelt szint írásbeli vizsga 1111 II. összetevő Azonosító jel: Történelem emelt szint Fontos tudnivalók Egyértelmű válaszokat adjon, egyértelmű jelöléseket alkalmazzon – javítás esetén is! Válaszaiban a lényeg megfogalmazására törekedjen, ne lépje túl a rendelkezésre álló helyet! Kérjük, kék színű tollat használjon! A feladatok megoldásához tartsa szem előtt az alábbi javaslatokat! • Olvassa el figyelmesen a feladatokat! • Kövesse figyelmesen a feladatlap

utasításait! • Tanulmányozza a feladatokhoz kapcsolódó forrásokat (kép, ábra, szöveg, térkép)! • Használja minden feladat megoldásához a megengedett segédeszközöket: a középiskolai történelmi atlasz térképeit és a helyesírási szótárt! A személyek, topográfiai adatok és fogalmak csak pontos helyesírással értékelhetők! • Válaszait gondos mérlegelés után, lehetőleg javítás nélkül írja le! A szöveges, kifejtendő feladatok elkészítéséhez az alábbi munkamenetet javasoljuk: 1. Helyezze el időben és térben a feladatban megjelölt problémát! 2. Használja föl a feladat megértéséhez a forrásokat, illetve a középiskolai történelmi atlaszt! 3. Gyűjtse össze azokat az általános fogalmakat (fejlődés, változás, termelés stb), illetve az adott korszakhoz kapcsolódó fogalmakat (pl. várjobbágy, céh, személyi kultusz), amelyekkel az adott probléma bemutatható! 4. Építse be fogalmazásába a forrásokból

megszerezhető információkat, következtetéseket! 5. Ha szükséges, készítsen vázlatot, illetve piszkozatot! 6. Tárja föl a probléma előzményeit, okait, következményeit! 7. Fogalmazzon meg feltételezéseket, magyarázatokat! 8. Építse be mondanivalójába önálló ismereteit (pl nevek, évszámok), nézőpontját, véleményét! 9. Ügyeljen arra, hogy mondatai világosak legyenek! 10. Szerkessze meg szövegét, és figyeljen a helyesírásra is! Tájékoztatásul: Az esszék javításának szempontjai: • a feladat megértése, • megfelelés a tartalmi követelményeknek, • a válasz megszerkesztettsége, logikussága, nyelvhelyessége. Eredményes munkát kívánunk! írásbeli vizsga, II. összetevő 1111 2 / 24 2011. május 4 Azonosító jel: Történelem emelt szint Olvassa el figyelmesen! A következő feladatok közül összesen négyet kell kidolgoznia. Az alábbi szabályok alapján kell választania: kidolgozandó: kettő rövid és kettő

hosszú feladat, amelyek közül mindegyik más-más korszakra és legalább kettő a magyar történelemre vonatkozik. Tanulmányozza figyelmesen a feladatokat! Sorszám Korszakok, témák 13. A harmincéves háború Egyetemes 14. Az iszlám és az arab hódítás történelem 15. A gyarmatok önállósodása 16. A szövetségesek együttműködése 17. Magyar őstörténet 18. Magyar királyi jövedelmek Magyar 19. 1848 történelem 20. Reformkori magyar társadalom 21. Klebelsbergi kultúrpolitika 22. A trianoni béke hatásai A feladat típusa rövid hosszú rövid hosszú rövid hosszú rövid hosszú rövid hosszú A feladatok tanulmányozása után karikázza be a választott feladatok sorszámát! Ellenőrizze választása helyességét az alábbi táblázat kitöltésével! A feladatválasztás szempontjai Igen Négy feladatot választott? Legalább két magyar történelmi feladatot választott? Legalább egy egyetemes történelmi feladatot

választott? Két rövid és két hosszú feladatot választott? Mind a négy kiválasztott feladata különböző korszakból való? (A táblázatban a korszakokat a kettősvonal választja el.) Egyértelműen jelölte feladatválasztásait? A feladatok közül csak a választott négyet dolgozza ki, a többit hagyja üresen! A válaszok elkészítése során fogalmazvány (piszkozat) készíthető! írásbeli vizsga, II. összetevő 1111 3 / 24 2011. május 4 Történelem emelt szint Azonosító jel: 13. A feladat a harmincéves háborúval kapcsolatos (rövid) A forrás és saját ismeretei alapján mutassa be, hogy a vallási kérdések mennyire játszottak szerepet a harmincéves háború kirobbanásában, és hogyan értékelődtek át a háború során! Használja a középiskolai történelmi atlaszt! HADVISELŐ HATALMAK (a belépés sorrendjében) a Habsburgok oldalán a Habsburgok ellen katolikus német fejedelmek cseh rendek (1620-ig) Lengyelország Erdélyi

Fejedelemség Spanyolország protestáns német fejedelmek Hollandia Dánia (1625-től 1629-ig) Svédország (1630-tól) Franciaország (1635-től) Dánia Svédország Anglia Protestáns Unió Pfalz vezetésével Hollandia Csehország Erdély Ellentétek és szövetségek a harmincéves háborúban írásbeli vizsga, II. összetevő 1111 4 / 24 2011. május 4 Történelem emelt szint Azonosító jel: . Szempontok Feladatmegértés Tájékozódás térben és időben Szaknyelv alkalmazása Források használata Eseményeket alakító tényezők feltárása Megszerkesztettség, nyelvhelyesség Összpontszám Vizsgapont Elérhető Elért pont 4 4 4 6 8 2 28 Osztószám 4 7 14. A feladat a kora középkor történetéhez kapcsolódik (hosszú) Mutassa be a források és saját ismeretei segítségével, hogyan tette lehetővé az iszlám az arab hódításokat! Válaszában ismertesse az iszlám vallás lényegi elemeit és az Arab Birodalom

kialakulását! Használja a középiskolai történelmi atlaszt! „Mondd: »Hiszünk Allahban, és abban, ami kinyilatkoztatás gyanánt lejött hozzánk, és leküldetett Ábrahámhoz, Ismáelhez, Izsákhoz, Jákobhoz és Izrael törzseihez, és abban, amit Mózes, Jézus és a próféták kaptak az Uruktól. Nem teszünk különbséget egyikük javára sem közülük. Mi Allahnak vetjük alá magunkat«” (Korán 3 szúra) „Ti hívők! Előíratott nektek a böjtölés, amiként előíratott azoknak, akik előttetek éltek. Talán istenfélők lesztek Akik pedig képesek lennének [böjtölni, de nem teszik] azok megváltással tartoznak, [s ez] egy szegénynek tápláléka.” (Korán, 2 szúra) írásbeli vizsga, II. összetevő 1111 5 / 24 2011. május 4 Történelem emelt szint Azonosító jel: „Amikor ez a levél eljut hozzátok, biztonságban érezhetitek magatokat, megadatik nektek Isten oltalma és küldöttjének oltalma. Nem fognak benneteket bántalmazni,

és nem fognak szorongatni, mivel Isten küldöttje oltalmazni fog benneteket, [] kötelesek vagytok beszolgáltatni egynegyedét annak a pálmatermésnek, és egynegyedét halfogástoknak, és annak egynegyedét annak, amit asszonyaitok fonnak, de ezen felül mentesítve vagytok mindenféle fejadótól vagy természetbeni szolgáltatásról” (Arab vezér levele egy általa elfoglalt zsidó település lakóinak, VIII. század) Arab hódítás a VII–VIII. században írásbeli vizsga, II. összetevő 1111 6 / 24 2011. május 4 Történelem emelt szint Azonosító jel: . Szempontok Feladatmegértés Tájékozódás térben és időben Szaknyelv alkalmazása Források használata Eseményeket alakító tényezők feltárása Megszerkesztettség, nyelvhelyesség Összpontszám Vizsgapont írásbeli vizsga, II. összetevő 1111 7 / 24 Elérhető Elért pont 8 4 6 10 12 8 48 Osztószám 3 16 2011. május 4 Történelem emelt

szint Azonosító jel: 15. A feladat a XX század második felének egyetemes történelmével kapcsolatos (rövid) Mutassa be a források és ismeretei segítségével, miért lehetett sikeres a gyarmatok függetlenségi küzdelme 1945 után! Válaszában a nagyhatalmi és nemzetközi összefüggésekre koncentráljon! Használja a középiskolai történelmi atlaszt! „Az Egyesült Nemzetek célja, hogy [.] a nemzetek között a népeket megillető egyenjogúság és önrendelkezési jog elvének tiszteletben tartásán alapuló baráti kapcsolatokat fejlessze” (Részlet az ENSZ alapokmányából 1945. június 26) „Az Egyesült Államok szempontjából ezeknek a népeknek az ébredése igen sokat ígérő. Ha nem segítjük e népek körében azt az ébredező szellemet, hogy rátaláljanak a termékeny fejlődés útjára, akkor olyanok befolyása alá kerülhetnek, akiknek filozófiája szemben áll az emberi szabadsággal, és ezáltal csak meghosszabbítjuk a világon a

rendezetlen állapotokat, és késleltetjük a tartós béke megvalósítását.” (Truman amerikai elnök üzenete a Kongresszushoz, 1949) írásbeli vizsga, II. összetevő 1111 8 / 24 2011. május 4 Történelem emelt szint Azonosító jel: Szempontok Feladatmegértés Tájékozódás térben és időben Szaknyelv alkalmazása Források használata Eseményeket alakító tényezők feltárása Megszerkesztettség, nyelvhelyesség Összpontszám Vizsgapont Elérhető Elért pont 4 4 4 6 8 2 28 Osztószám 4 7 16. A feladat a második világháborúval kapcsolatos (hosszú) Fejtse ki a források és ismeretei segítségével, hogyan valósult meg a szövetségesek együttműködése a második világháború folyamán! Válaszában a háború kitörésétől a második front megnyitásáig terjedő időszakot tekintse át! Használja a középiskolai történelmi atlaszt! A szövetséges együttműködés kezdete 1939. november A semlegességi törvény

módosítása az Egyesült Államokban. 1941. március A kölcsönbérleti szerződésről szóló törvény az Egyesült Államokban. 1941. július A szovjet-brit kölcsönös segítségnyújtási szerződés. 1941. november A kölcsönbérleti szerződés érvényének kiterjesztése a Szovjetunióra. 1941. december 22 Roosevelt és Churchill megállapodása: minden lényeges hadfelszerelési cikk szállításában az elsőbbség Európát illeti. „A szovjetek, akiknek talán 1942 volt a legrosszabb évük, egyre sürgetőbben léptek fel nyugati szövetségeseikkel szemben. Három lényeges dolgot kívántak elérni: a szovjet területi követelések formális elismerését, óriási mennyiségű hadianyag szállítását és a második front megnyitását. Ekkor még mindhárom kérdésben kudarcot vallottak, és a visszautasítások csak felerősítették az oroszok hagyományosnak mondható gyanakvását a Nyugattal szemben.” (Magyarics Tamás, történész) „A Balkánról

könnyebb elérni Németország szívét. Itt nem állják el az utat sem az Alpok, sem a csatorna. Mindamellett Németország legsebezhetőbb pontja Franciaország.” (Sztálin véleménye a teheráni konferencián, 1943 november) „Olaszország ismételten jelét adta gyöngeségének. Világossá vált, hogy a súlyos csapások hatása alatt a fasizmus politikai szervezete összeomlófélben volt. Logikusnak látszott, hogy ha a szövetségesek jól irányzott, kemény csapást mérnek Olaszországra, remélhető, hogy a fasizmus ott teljesen összeomlik, és a tengely egyik tagja velük kilép a háborúból. Az Olaszország ellen meginduló hadjáratban tehát írásbeli vizsga, II. összetevő 1111 9 / 24 2011. május 4 Történelem emelt szint Azonosító jel: katonai és politikai tényezők egymástól alig elválasztható módon játszottak döntő szerepet. [] Ha gyors katonai sikereket érnek el Olaszországban, szabad út nyílik a Duna-völgyébe, hogy onnan

intézzenek döntő csapást Németország ellen. Olaszországnak ugyanakkor fontos szerepe lehetett a Balkán-félsziget és Franciaország irányába végrehajtandó hadműveleteknél.” (Edgar McInnis, brit hadtörténész) írásbeli vizsga, II. összetevő 1111 10 / 24 2011. május 4 Történelem emelt szint Azonosító jel: . Szempontok Feladatmegértés Tájékozódás térben és időben Szaknyelv alkalmazása Források használata Eseményeket alakító tényezők feltárása Megszerkesztettség, nyelvhelyesség Összpontszám Vizsgapont írásbeli vizsga, II. összetevő 1111 11 / 24 Elérhető Elért pont 8 4 6 10 12 8 48 Osztószám 3 16 2011. május 4 Történelem emelt szint Azonosító jel: 17. A feladat a magyar nép őstörténetéhez kapcsolódik (rövid) Mutassa be a források és saját ismeretei alapján, milyen problémák merülnek fel a magyar nép rokonságának szaktudományi kutatása során! A

finnugor nyelvek „családfája” „Az elemek időrendbe állítva – vagyis az egyes népekkel összefüggő kapcsolataink időrendjébe – a következő rétegeket adják: Az ugor együttélés korából származik: a siratódallam és rokonai [.] Ugoroknál és törököknél egyaránt meglevő, nyelv-lélektani eredetű elem: a »Hol volt, hol nem volt«-féle mesekezdő formula. Belső-ázsiai törököktől: balladáink hősének elemei, [.] meséink sárkánya, táltos lova [.] Volgai türköktől: népzenénk régi stílusa [.] Fekete-tenger melléki vagy turkesztáni törököktől: a pünkösdi király szokása.” (Vargyas Lajos, néprajzkutató) írásbeli vizsga, II. összetevő 1111 12 / 24 2011. május 4 Történelem emelt szint Azonosító jel: . Szempontok Feladatmegértés Tájékozódás térben és időben Szaknyelv alkalmazása Források használata Eseményeket alakító tényezők feltárása Megszerkesztettség, nyelvhelyesség

Összpontszám Vizsgapont Elérhető Elért pont 4 4 4 6 8 2 28 Osztószám 4 7 18. A feladat a középkori Magyarország történetéhez kapcsolódik (hosszú) Mutassa be a források és saját ismeretei alapján a magyar királyi jövedelmek alakulását a középkorban! Válaszában térjen ki a jövedelmek forrására, illetve a változások gazdasági és társadalmi okaira! A magyar királyi jövedelmek hozzávetőleges szerkezete a középkorban írásbeli vizsga, II. összetevő 1111 13 / 24 2011. május 4 Történelem emelt szint Azonosító jel: „Különösen akarjuk, hogy miképpen mi másoknak megadtuk a lehetőséget, hogy javaik felett szabadon rendelkezhessenek, úgy azok a javak is, valamint katonák, szolgák, és bármi, ami királyi méltóságunkhoz tartozik, maradjanak meg változatlanul, s azokból senki semmit el ne raboljon, vagy el ne vegyen, sem pedig valaki az említett dolgokból magának valamiféle előnyt szerezni ne merészeljen.” (I.

István I törvénykönyve) „Jóllehet országunk régi szokása kívánja meg, hogy mind az egyháznak, mind országunk bármely nemese birtokainak, amelyek területén arany- vagy ezüstbányát találnak, méltányos csere révén a király kezéhez kell jutniuk, mégis megfontolva lélekben, hogy a birtokok ilyenféle elvétele miatti félelemből az ország kincstára a földek mélyén elrejtve marad, mert nem akarják feltárni, kegyesen elrendeljük, hogy ha bárki birtokán arany-, illetve ezüstbányát fognak találni, amennyiben nem tagadják meg a feltárásukat, akkor ugyanők örökre élvezzék földjeik birtoklását, sőt a talált bányákból származó királyi jövedelmek harmadrészét is kapják meg örökre.” (Károly Róbert oklevele) „Nemkülönben fizetés portánként legyen, mégpedig úgy, hogy ha egy egész telken csak egy család lakik, az fizessen 20 dénárt. Ha pedig ketten kapnának egy telket, mindkettőjük [ti. ketten együtt] fizessen egy

és egy fél porta szerint Ha pedig még többen lennének, értsd: hárman, akkor is egy és egy fél porta szerint fizessenek, ha négyen, akkor kettő szerint, és így tovább, bármi módon legyen is megosztva köztük a föld. Az pedig, akinek egymagának van két vagy több teleknyi földje, fizessen két vagy több portának megfelelően.” (Mátyás dekrétuma, 1467) írásbeli vizsga, II. összetevő 1111 14 / 24 2011. május 4 Történelem emelt szint Azonosító jel: . Szempontok Feladatmegértés Tájékozódás térben és időben Szaknyelv alkalmazása Források használata Eseményeket alakító tényezők feltárása Megszerkesztettség, nyelvhelyesség Összpontszám Vizsgapont írásbeli vizsga, II. összetevő 1111 15 / 24 Elérhető Elért pont 8 4 6 10 12 8 48 Osztószám 3 16 2011. május 4 Történelem emelt szint Azonosító jel: 19. A feladat az 1848-as forradalmakhoz kapcsolódik (rövid) Ismertesse

a források és saját ismeretei alapján, hogyan kapcsolódtak össze a magyarországi katonai történések és a bécsi forradalom eseményei 1848 októberében! „Tegnapról mára virradó éjszaka némelyek rábírták azon olasz és német ajkú gránátosokat, kik parancsot vőnek, hogy ma reggel Magyarországba menjenek az új császári biztos Jellasich tábornok rendelkezése alá, hogy a parancsnak ellenszegüljenek. Tenger néptömeg csoportosult és éljenezte a vonakodó katonaságot [] Déltől fogva négy óráig kereste a nép Latourt a haditanács épületében: végre egy kályhafűtőben meglelték, agyonverték, egy lámpásra középen felakasztották. A nép borzalomig dühös. A jelszó: Éljen Magyarország! A magyarok iránti rokonszenv erős. Az ügy, úgy mondják, a szabadság ügye – közös” (Egykorú leírás az októberi bécsi forradalomról) Hadműveletek 1848 őszén írásbeli vizsga, II. összetevő 1111 16 / 24 2011. május 4

Azonosító jel: Történelem emelt szint Szempontok Feladatmegértés Tájékozódás térben és időben Szaknyelv alkalmazása Források használata Eseményeket alakító tényezők feltárása Megszerkesztettség, nyelvhelyesség Összpontszám Vizsgapont Elérhető Elért pont 4 4 4 6 8 2 28 Osztószám 4 7 20. A feladat a reformkori magyar történelemhez kapcsolódik (hosszú) Mutassa be a források és saját ismeretei alapján a reformkori magyar társadalom szerkezeti sajátosságait és a meghatározó rétegek alapvető jellemzőit! A reformkori magyar társadalom szerkezete írásbeli vizsga, II. összetevő 1111 17 / 24 2011. május 4 Történelem emelt szint Azonosító jel: „Atyám tisztességes állásnak csak a földbirtokosét tartotta, ki hivatalt nem visel, senkitől nem függ, ez az igazi úr. Különbséget itt nem tett a nagyobb vagy kisebb birtok, hanem legfeljebb a család régisége, mert az egyenlőség érzése áthatotta az

összes birtokos nemességet, kik kerülték a mágnások társaságát, kik akár aranykulcs, akár hivatal s családi összekötetés következtében az udvartól függnek, különben is jobbaknak tartják magukat a többi nemességnél, holott a törvény azt mondja: sem nagyuraknak nincs több, sem a kisebb nemeseknek kevesebb szabadságuk. Az ügyvéd, az orvos szintén beleillette az úri társaságba, ha nem is volt nemes, hiszen honorácior volt mindenesetre, mindenkinek szüksége volt rá, ő ismerte a házi kör legbelsőbb titkait, de azért mégsem tartották egyenlőnek, mert függésben élt, ha nem is az egyestől, mégis a közösségtől. A kereskedő, még ha nemeslevele volt is, csak polgárnak tarttatott, ezek, a tanárok, papok s városi házbirtokosok alkották a magasabb polgári társaságot, külön a céhbeli kézművesektől, kik majszter uram címmel szólíttattak meg, s ismét külön társaságban éltek egymással.” (Pulszky Ferenc: Életem és korom)

„Napszámban Szécsény lakosságának egy csoportja dolgozott csupán, akiket zselléreknek neveztek; kényszerültek erre, minthogy a házon, a kerten és egy kis szőlőn kívül más járandósággal nem rendelkeztek, ez pedig a család fenntartásához nem volt elég. Földünk 24 ezer hold területű volt, amiből 12 ezret a parasztok gondoztak, a másik 12 ezer a mi művelésünk alatt állt: ez azt jelenti tehát, hogy nem bérelték gazdák, hanem a saját embereinkkel műveltettük meg.” (Pulszky Terézia: Egy magyar hölgy emlékirataiból) írásbeli vizsga, II. összetevő 1111 18 / 24 2011. május 4 Történelem emelt szint Azonosító jel: . Szempontok Feladatmegértés Tájékozódás térben és időben Szaknyelv alkalmazása Források használata Eseményeket alakító tényezők feltárása Megszerkesztettség, nyelvhelyesség Összpontszám Vizsgapont írásbeli vizsga, II. összetevő 1111 19 / 24 Elérhető

Elért pont 8 4 6 10 12 8 48 Osztószám 3 16 2011. május 4 Történelem emelt szint Azonosító jel: 21. A feladat Magyarország két világháború közötti történetéhez kapcsolódik (rövid) Mutassa be a források és saját ismeretei alapján a klebelsbergi kultúrpolitika fő célkitűzését és eredményeit! Válaszában térjen ki a kultúrfölény fogalmára is! „Emelni kell a magyar dolgozó tömegek értelmi színvonalát, ma még sokkal inkább, mint a múlt század kilencvenes éveinek elején, és szisztematikusan nevelni kell minden téren elsőrangú szakembereket, akiknek az a hivatásuk, hogy közgazdasági vezérkara legyenek a magyar termelésnek. Mivel igyekszem a magyar munkástömegek művelődési színvonalát emelni? Népiskolák tömeges felállításával és az iskolán kívüli népművelés szervezésével. A trianoni Magyarországnak 3455 községe van. Ebből 317-ben építünk 1073 tantermet és 528 tanítói lakást. Ennek az 1073

tanteremnek akkora a befogadóképessége, hogy 45 ezer olyan gyermek járhat a jövőben tágas, világos és egészséges iskolába, aki korábban vagy egyáltalán nem volt beiskolázva, vagy célszerűtlen helyiségekben szorongott.” (Klebelsberg Kunó, 1926) A magyar népesség iskolázottsága A 10 évnél idősebbek közül 0 osztályt végzett A 15 évnél idősebbek közül legalább 8 osztályt végzett 1920 13,0% 11,2% 1949 4,8% 20,6% . írásbeli vizsga, II. összetevő 1111 20 / 24 2011. május 4 Történelem emelt szint Azonosító jel: Szempontok Feladatmegértés Tájékozódás térben és időben Szaknyelv alkalmazása Források használata Eseményeket alakító tényezők feltárása Megszerkesztettség, nyelvhelyesség Összpontszám Vizsgapont Elérhető Elért pont 4 4 4 6 8 2 28 Osztószám 4 7 22. A feladat a trianoni béke következményeivel kapcsolatos (hosszú) A források és saját ismeretei segítségével mutassa be a

trianoni béke gazdasági, társadalmi és etnikai következményeit Magyarországon! Használja a középiskolai történelmi atlaszt! „A Jóvátételi Bizottság részéről engedélyezhető kivételek fenntartásával Magyarország minden vagyona és jövedelme rangsorbeli elsőbbséggel szavatol a jóvátételi követelések megfizetéséért és azokért az egyéb terhekért, amelyek a jelen Szerződésből vagy az azt kiegészítő szerződésekből és egyezményekből, vagy pedig azokból a megállapodásokból származnak, amelyeket Magyarország a Szövetséges és Társult Hatalmakkal az 1918. évi november hó 3-án aláírt fegyverszünet ideje alatt kötött. Az 1921. évi május hó 1 napjáig a Magyar Kormány a Jóvátételi Bizottságban képviselt Szövetséges és Társult Hatalmak előzetes engedélye nélkül maga aranyat ki nem vihet, s aranyra nézve nem rendelkezhetik és egyúttal aranykiviteli és rendelkezési tilalmat köteles megállapítani.”

(Részlet a trianoni békéből) A trianoni Magyarországon maradt a háború előtti Magyarország gyáriparának kb. 56%-a vasérctermelésének kb. 11%-a gépgyártásának kb. 82%-a faiparának kb. 22%-a A korona árfolyamának változása 1919. augusztus 100 korona = 11,6 svájci frank 1920. június 100 korona = 3,1 svájci frank 1920. december 100 korona = 1,4 svájci frank Vagonlakó menekültek Budapesten, 1920 írásbeli vizsga, II. összetevő 1111 21 / 24 2011. május 4 Történelem emelt szint Azonosító jel: írásbeli vizsga, II. összetevő 1111 22 / 24 2011. május 4 Történelem emelt szint Azonosító jel: . Szempontok Feladatmegértés Tájékozódás térben és időben Szaknyelv alkalmazása Források használata Eseményeket alakító tényezők feltárása Megszerkesztettség, nyelvhelyesség Összpontszám Vizsgapont írásbeli vizsga, II. összetevő 1111 23 / 24 Elérhető Elért pont 8 4 6 10 12

8 48 Osztószám 3 16 2011. május 4 Történelem emelt szint Azonosító jel: I. Egyszerű, rövid feladatok II. Szöveges kifejtendő feladatok 13. A harmincéves háború 14. Az iszlám és az arab hódítás 15. A gyarmatok önállósodása 16. A szövetségesek együttműködése 17. Magyar őstörténet 18. Magyar királyi jövedelmek 19. 1848 20. Reformkori magyar társadalom 21. Klebelsbergi kultúrpolitika 22. A trianoni béke hatásai II. Szöveges kifejtendő feladatok I. + II összesen Az írásbeli vizsgarész pontszáma maximális elért pontszám pontszám 44 7 16 7 16 7 16 7 16 7 16 46 90 javító tanár Dátum: . elért pontszám egész számra kerekítve programba beírt egész pontszám I. Egyszerű, rövid feladatok II. Szöveges kifejtendő feladatok javító tanár jegyző Dátum: . írásbeli vizsga, II. összetevő 1111 Dátum: . 24 / 24 2011. május 4 ÉRETTSÉGI

VIZSGA 2011. május 4 Történelem emelt szint Javítási-értékelési útmutató 1111 TÖRTÉNELEM EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM Történelem emelt szint Javítási-értékelési útmutató Útmutató az írásbeli vizsgafeladatok javításához A dolgozatot a vizsgázó által használt színűtől eltérő színű tollal javítsa az alábbiak szerint! 1. Jó válasz 9 2. Hiány(osság) 3. Nem tartozik szorosan a megoldáshoz 4. Felesleges, értékelhetetlen rész (áthúzás) 5. Súlyos hiba, tartalmi tévedés (aláhúzás) √ [ ] 6. Értelmetlen szöveg, logikai problémák (aláhúzás) ∼∼∼∼∼∼ 7. Nyelvhelyesség (aláhúzás) 8. Durva helyesírási hiba (aláhúzás) (Durva helyesírási hiba: - a mássalhangzók időtartamának hibás jelölése - az összeolvadás, a hasonulás és a kiesés hibás írásmódja - kis- és nagy kezdőbetű tévesztése (pl.

Római Birodalom, Széchenyi, napóleoni, németországi) - igekötős igék hibás egybe-, illetve különírása - tagadószó egybeírása - az ly- j tévesztése) A feladatok alatt található téglalapok közül a bal oldaliban a feladatra adható maximális pontszám van, a jobb oldali téglalapba írja be a tanuló által elért összes/teljes pontszámot! A feladatok egyes részeinek megoldásáért járó részpontszámokat is írja a dolgozat(ok)ra! Csak a megoldási útmutatóban megadott/megfogalmazott válaszelemeket fogadja el, és az egyes feladatoknál feltüntetett pontozás szerint értékeljen! A megadott válaszelemektől eltérést lehetővé tevő feladatokra, feladatelemekre (pl. indoklás) és feladattípusokra a részletes megoldási útmutatóban külön utalás található I. A rövid feladatok javítása, értékelése Értékelési alapelv, hogy a javítókulcsban szereplő válaszelemeket kell jó válaszként elfogadni. Pontozás Jó válasz/válaszelem:

Rossz válasz: Hiányzó válasz: 0,5 vagy 1 pont (a megoldókulcsban feltüntetettek szerint) 0 pont 0 pont Azokra a feladatelemekre lehet 0,5 pontot adni, amelyeket a javítókulcs külön is megjelöl. A megoldókulcsban megadott pontszám egy-egy eleme már tovább nem bontható. Az egyes feladatrészek pontjainak összesítése során kapott pontszámot nem kell kerekíteni, lehet pl. 3,5 pont írásbeli vizsga 1111 2 / 25 2011. május 4 Történelem emelt szint Javítási-értékelési útmutató A több válaszelemből álló feladatok pontozása: • ha 2 pont adható, és két válaszelemet vár el a feladat, akkor minden egyes hibátlan válaszelemért 1–1 pont adható; • ha 1 pont adható, és két válaszelemet vár el a feladat, akkor minden egyes hibátlan válaszelemért 0,5–0,5 pont adható. A nem zárt végű feladatoknál (az indoklásoknál, szövegértelmezéseknél stb.) minden olyan megoldás elfogadható, amely tartalmilag megegyezik a

megoldási útmutatóban szereplő válasszal. (Ezért ezeknél a feladatoknál a megoldások „Pl”-lel kezdődnek) Azoknál a feladatoknál, ahol több válaszelem közül kell a jó megoldást kiválasztani (pl. igaz-hamis), ott az összes válaszelem aláhúzása, megjelölése esetén a válasz nem értékelhető. Ha egy feladat meghatározza az elem(ek) számát, és a vizsgázó ennél többet ír, akkor a beírás sorrendjében kell értékelni. A megoldásokért az előírt maximális pontot meghaladó „jutalompont” nem adható. Hibás vagy hiányzó válaszelemek miatt pontot levonni nem szabad! Ha az egyszerű, rövid feladatok összpontszáma egész szám, akkor nincs teendő, ha törtszám, akkor a matematika szabályai szerint egész számra kell kerekíteni (pl. 23,5 pont kerekítve 24 pont). A kerettantervekben szereplő személyek, topográfiai adatok és fogalmak csak pontos helyesírással értékelhetők. A megoldásban szereplő javítókulcstól csak

különösen indokolt esetben lehet eltérni. Az eltérések okát a javítónak külön szöveges magyarázattal kell indokolnia. II. A szöveges feladatok javítása, értékelése 1. A feladatválasztás Összesen négy feladat értékelhető: mégpedig kettő rövid és kettő hosszú feladat, amelyek közül mindegyik más-más korszakra, legalább kettő a magyar történelemre és egy az egyetemes történelemre vonatkozik. A feladatok értékelése a tanulók hibás feladatválasztása esetén: Ha négy feladatot oldott meg a tanuló, de helytelenül választott a korszakok, a feladattípus stb. vonatkozásában, akkor • azt a feladatát (vagy feladatait) kell figyelmen kívül hagyni, amelyikben a legkevesebb pontot érte el, így az összpontszám kiszámításánál a legkisebb pontveszteség éri; • azt az egy (kettő vagy három) feladatát kell figyelembe venni, amely(ek) megfelel(nek) a választási szempontoknak, és amely(ek)ben a legtöbb pontot szerezte. Ha a

tanuló négynél több feladatba is belekezd, de nem jelöli egyértelműen választását, és a megoldások között van négy olyan feladat, amelyik megfelel a választási szabályoknak, akkor a legkisebb sorszámú megoldott feladattól indulva, a jó választás szabályai alapján emelkedő számsorrendben kell a feladatokat értékelni (pl. 13, 16, 17, 20 vagy 14, 16, 17, 20.) Ha a tanuló négynél több feladatba is belekezd, de nem jelöli egyértelműen választását, és nincs négy olyan feladata, amely megfelel a választási szempontoknak, akkor azokat a feladatait kell figyelembe venni, mely(ek) megfelel(nek) a választási szempontoknak, és amely(ek)ben a legtöbb pontot szerezte. Ha a vizsgázó mindegyik feladatba belekezd, és nem jelzi egyértelműen választását, akkor a vizsgaleírásnak megfelelően a 13., 16, 19, 22 feladatok megoldását kell értékelni írásbeli vizsga 1111 3 / 25 2011. május 4 Történelem emelt szint

Javítási-értékelési útmutató 2. A feladatok értékelése A feladatok értékelésében a következő szempontok a meghatározók: a) feladatmegértés, b) követelményeknek (kompetenciák, tartalmak) való megfelelés, c) megszerkesztettség, nyelvhelyesség. A szöveges feladatok értékelése a javítókulcs felhasználásával történik, amely tartalmazza a konkrét értékelési szempontokat és a műveleteket, valamint a hozzájuk rendelhető tartalmakat. a) Útmutató a feladatmegértés pontozásához A feladatmegértés kapcsán a következő szempontokat kell figyelembe venni: • A feladat (téma, korszak) azonosítása: a diák a megadott problémáról, témáról, korszakról ír-e? • A tématartás, a lényeg kiemelése: lényegre törően a feladatban felvetett problémára koncentrál-e? • Tartalmi mélység, kifejtettség: megállapításai és következtetései mennyire összetettek, illetve relevánsak-e a probléma szempontjából? • Műveleti

sokszínűség és eredményesség: használja-e a forrásokat, és tud-e lényeges megállapításokat, következtetéseket tenni? A feladatok konkrét értékelésénél az első lépés annak eldöntése, hogy a feladatmegértésre adható 4 vagy 8 pontból elért-e a vizsgázó legalább 1 pontot. Ha nem, akkor a feladat összpontszáma csak 0 pont lehet. A problémamegoldó (rövid) feladatoknál 4 pont akkor adható, ha a vizsgázó a problémát teljes körűen megértette és helyesen értelmezte, a kifejtés arányos, logikus, lényegre törő. A források felhasználásával lényeges következtetéseket fogalmaz meg, a konkrét és az általános megállapítások aránya kiegyensúlyozott 3 pont akkor adható, ha a vizsgázó a problémát teljes körűen megértette és helyesen értelmezte, de a kifejtés aránytalan vagy nem lényegre törő. 2 pont akkor adható, ha a probléma megoldását csak részben dolgozza ki, és használja a forrásokat, de nem tesz lényegi

megállapításokat. 1 pont akkor adható, ha legalább egy olyan megállapítást tesz, amely alapján igazolható, hogy a problémát megértette, de a kifejtés túlnyomó része nem a probléma értelmezésére vagy megoldására irányul. 0 pont akkor adható, ha nem érti meg, illetve teljes mértékben félreérti a feladatot, nem használja a forrásokat, megállapításai nem a probléma értelmezésére irányulnak. Az elemző (hosszú) feladatoknál 7-8 pont akkor adható, ha a vizsgázó a problémát teljes körűen megértette és helyesen értelmezte, a kifejtés arányos, logikus, lényegre törő. A források felhasználásával lényeges következtetéseket, megállapításokat fogalmaz meg, a konkrét és az általános megállapítások aránya kiegyensúlyozott. 4-6 pont akkor adható, ha a vizsgázó a problémát teljes körűen megértette és helyesen értelmezte, de a kifejtés aránytalan vagy nem lényegre törő. 2-3 pont akkor adható, ha a probléma

megoldását csak részben dolgozza ki, és használja a forrásokat, de nem tesz lényegi megállapításokat. írásbeli vizsga 1111 4 / 25 2011. május 4 Történelem emelt szint Javítási-értékelési útmutató 1 pont akkor adható, ha legalább egy olyan megállapítást tesz, amely alapján igazolható, hogy a problémát megértette, de a kifejtés túlnyomó része nem a probléma értelmezésére vagy megoldására irányul. 0 pont akkor adható, ha nem érti meg, illetve teljes mértékben félreérti a feladatot, nem használja a forrásokat, megállapításai nem a probléma értelmezésére irányulnak. b) A műveletek és a tartalmi elemek pontozása A javítókulcsban az egyes kompetenciák (pl. idő- és térbeli tájékozódás, források használata) alkalmazásához kapcsolódó műveleteket „M”-mel, a hozzájuk rendelhető tartalmi elemeket pedig „T”-vel jelöltük. Szoros összefüggés van természetesen a két értékelési szempont között,

hiszen a műveletek csak a konkrét tartalmakon keresztül értelmezhetők és értékelhetők. Egy művelethez a problémamegoldó (rövid) feladatok esetében egy-két tartalom kapcsolódik, míg az elemző feladatokban – különösképpen az eseményeket alakító tényezők föltárásánál – több, kettő-három tartalmi elem is rendelődik. Ha a javítókulcsban egy művelethez csak egy tartalmi elem kapcsolódik, akkor a javításban a műveletek és a tartalmak pontszámának is meg kell egyeznie. (Például: rövid feladatok esetében a Tájékozódás térben és időben és a Szaknyelv alkalmazása szempontokra, illetve hosszú feladatok esetében a Tájékozódás térben és időben szempontra csak 0 vagy 2 vagy 4 pont adható.) Ha a javítókulcsban egy művelethez több tartalmi elem kapcsolódik, akkor a köztük lévő szoros összefüggés miatt bizonyos pontszámok nem adhatók (például: rövid feladatoknál a Források használata szempontra nem adható 1 és

4 pont, az Eseményeket alakító tényezők feltárása szempontra nem adható 1 és 5 pont, illetve a hosszú feladatoknál a Szaknyelv alkalmazása szempontra nem adható 1 és 4 pont, a Források használata szempontra nem adható 1 és 6 pont, az Eseményeket alakító tényezők feltárása szempontra nem adható 1 és 7 pont). Általános szabályként az egyes műveletek és az egyes tartalmak pontozásakor az alábbiakat kell érvényesíteni. A „Műveletek” (M) pontozása 2 pont akkor adható, ha a hozzá tartozó, a vizsgázó által elért tartalmi pontszám magas (az elérhető maximális tartalmi pontszám több mint 50%-a). 1 pont akkor adható, ha a tartalmi pontszámokból a vizsgázó legalább 1 pontot elért, és a válasz nem tartalmaz durva hibát (téves adatot, megállapítást). 0 pont akkor adható, ha a vizsgázó a tartalmi elemekre nem szerzett pontot, és a válasza súlyos tévedést tartalmaz. A tartalmi elemeknél szereplő példák (Pl.) azt

jelzik, hogy mely tartalmak fogadhatók el jó válaszként. A tartalmi válaszelemek általában két részből állnak: idő- és térmeghatározás; általános és konkrét fogalomhasználat; felsorolás (rögzítés, bemutatás) és következtetés (megállapítás). Ez a pontozásnál azt jelenti, hogy ha csak az egyik elemet tartalmazza a válasz, akkor 1 pontot, ha mindkettőt, akkor 2 pontot lehet adni. Természetesen a tartalmi válaszelemeknél – különösképpen a felsorolásnál és következtetéseknél – másfajta jó kombináció is elfogadható, mint amit a javítókulcs tartalmaz! A javítókulcsban néhány tartalmi elemnél a „vagy” szóval elválasztva több jó válaszlehetőség is szerepel, mindez nem zárja ki, hogy más jó tartalmi elemeket is elfogadjon az értékelő. írásbeli vizsga 1111 5 / 25 2011. május 4 Történelem emelt szint Javítási-értékelési útmutató A „Tartalmi elemek” (T) pontozása 2 pont akkor adható, ha a

válasz megfelelő mennyiségű helyes adatot tartalmaz, az elemzés jó színvonalon hivatkozik a forrásokra (szerzőre, szándékokra, körülményekre stb.), valamint többféle jellemző, tipikus okot, következményt fogalmaz meg, és/vagy említ az eseményekhez kapcsolódó történelmi személyiségeket. 1 pont akkor adható, ha kevés és nem lényeges, nem a legjellemzőbb adatot, következtetést, megállapítást tartalmaz az elemzés. 0 pont akkor adható, ha nincsenek adatok, összefüggések, vagy ha teljesen hibás megállapítások vannak a megoldásban. c) A „Megszerkesztettség, nyelvhelyesség” pontozása A problémamegoldó (rövid) feladatoknál 2 pont akkor adható, ha a fogalmazás értelmes mondatokból álló szerkesztett szöveg, melyben nincsenek durva helyesírási hibák. 1 pont akkor adható, ha több nyelvhelyességi és több durva helyesírási hiba van benne. 0 pont akkor adható, ha a megoldás csupán szavakból álló vázlat, nincsenek benne

összefüggő mondatok. Az elemző (hosszú) feladatoknál 7-8 pont akkor adható, ha a fogalmazás értelmes mondatokból álló, koherens, szerkesztett szöveg, felépítése logikus, arányosan igazodik a tartalmi kifejtéshez, megállapításai árnyaltak, több szempontúak, és nem tartalmaz nyelvtani vagy helyesírási hibát. 4-6 pont akkor adható, ha a szöveg értelmes mondatokból áll, de aránytalanul szerkesztett, vagy néhány megállapítása leegyszerűsített, egysíkú, kisebb nyelvhelyességi hibákat tartalmaz. 2-3 pont akkor adható, ha a szöveg értelmes mondatokból áll, de a szöveg rosszul szerkesztett, aránytalan, hiányos (pl. a bevezetés, tárgyalás, befejezés közül valamelyik hiányzik) A szöveg megállapításai leegyszerűsítettek, egysíkúak, nyelvhelyességi hibákat tartalmaznak. 1 pont akkor adható, ha a válasz mondatokból áll, de a mondatok között alig van (tartalmi vagy nyelvi) összefüggés, és súlyos nyelvhelyességi és

helyesírási hibákat tartalmaz. 0 pont akkor adható, ha a válasz vázlatszerű, csupán szavakból áll. 3. A szöveges feladatok terjedelme Fontos szövegalkotási kompetencia, hogy a vizsgázó a gondolatait az előre meghatározott terjedelem keretei között fejtse ki. Indokolt esetben a kipontozott helyen megkezdett gondolat a lap üres helyein befejezhető, és ez a válaszelem is értékelhető Ez a rövid feladatoknál kb. 2–3 sort, hosszú feladatoknál kb 4–5 sort jelent írásbeli vizsga 1111 6 / 25 2011. május 4 Történelem emelt szint Javítási-értékelési útmutató 4. A szöveges feladatok értékelésének javasolt menete 1. Tanulmányozza át a feladatok javítókulcsait! 2. Tekintse át az értékelési szempontsor mintáját! 3. Ellenőrizze a vizsgázó feladatválasztásait! 4. Legalább kétszer olvassa el a tanuló dolgozatát! 5. A javítókulcs elemei szerint állapítsa meg az egyes szempontok szerint elért pontszámot! 6. Állapítsa

meg az összpontszámot, és az osztószám (3 és 4) segítségével számítsa át vizsgaponttá! 7. A vizsgapontokat feladatonként ne kerekítse! 8. Számítsa ki a négy esszéfeladatban elért összesített vizsgapontszámot! Ha ez az összpontszám – egész szám, akkor nincs teendő; – törtszám, akkor a matematika szabályai szerint egész számra kell kerekíteni (pl. 23,33 pont kerekítve 23 pont; 23,5 pont vagy 23,66 pont kerekítve 24 pont). III. A feladatlap összpontszámának megállapítása Adja össze az I. és a II összetevőben elért pontszámokat! Táblázatok a feladatok értékeléséhez, pontozásához Rövid választ igénylő feladat Szempontok Feladatmegértés Tájékozódás térben és időben Szaknyelv alkalmazása Források használata Eseményeket alakító tényezők feltárása Megszerkesztettség, nyelvhelyesség Összpontszám Vizsgapont Elérhető Elért pont 4 4 4 6 8 2 28 OSZTÓSZÁM 4 7 Hosszú választ igénylő feladat Szempontok

Feladatmegértés Tájékozódás térben és időben Szaknyelv alkalmazása Források használata Eseményeket alakító tényezők feltárása Megszerkesztettség, nyelvhelyesség Összpontszám Vizsgapont írásbeli vizsga 1111 Elérhető Elért pont 8 4 6 10 12 8 48 OSZTÓSZÁM 3 16 7 / 25 2011. május 4 Történelem emelt szint Javítási-értékelési útmutató I. Rövid választ igénylő feladatok 1. Az ókori Athén (Elemenként 0,5 pont, összesen 4 pont) politikus forrás esemény Szolón C 3 Peiszisztratosz A 1 Kleiszthenész B 2 Periklész D 4 2. Középkori kereszténység (Elemenként 0,5 pont, összesen 3 pont) a) 2 b) 1 c) 2 d) 1 e) 2 f) 1 3. A magyar kultúra (Soronként 1 pont, összesen 4 pont) a) 1. az Aranybulla pecsétje 2. Károly Róbert aranyforintja b) 1. jáki templom 2. kolozsvári Szt Mihály-templom c) 1. görög korona 2. az ún Bocskai-korona d) 1. Szt László király hermája 2. a kalocsai királyfej 4. XVIII századi háborúk

(Elemenként 0,5 pont, összesen 4 pont) állítások igaz hamis a) A spanyol örökösödési háború a Habsburg-család egyik ágának kihalása X miatt tört ki. X b) A spanyol örökösödési háború lezárulása után tört ki a Rákócziszabadságharc. X c) A spanyol örökösödési háború eredményeképpen a mai Belgium Franciaországé lett. X d) Anglia a Habsburgokat támogatta az osztrák örökösödési háborúban. X e) Franciaország elvesztette amerikai gyarmatait az osztrák örökösödési háborúban. X f) A magyar rendek felkelésre használták ki az osztrák örökösödési háború kínálta alkalmat. X g) Franciaország átállt a Habsburgok oldalára a hétéves háborúban. X h) A hétéves háborúban Franciaország megszerezte a Habsburgoktól Sziléziát. 5. Erdély történelme (Elemenként 0,5 pont, összesen 4 pont) terület Szászföld vármegyék rendi nemzet szász magyar nyelv német román vallás evangélikus görögkeleti (ortodox)

református* (*Elfogadható még a két szó felcserélt beírása.) Székelyföld székely magyar katolikus* 6. A francia forradalom (Elemenként 0,5 pont, összesen 3 pont) a) 1. alkotmányos monarchisták vagy feuillantok vagy La Fayette-isták 2. a régi rend hívei vagy királypártiak vagy royalisták vagy ancien regime hívei 3. girondiak vagy brissot-isták 4. jakobinusok vagy hegypártiak vagy veszettek vagy túlzók b) Montesquieu: alkotmányos monarchisták (Elfogadható még feuillantok vagy La Fayetteisták.) Rousseau: jakobinusok (Elfogadható még hegypártiak vagy veszettek vagy túlzók.) írásbeli vizsga 1111 8 / 25 2011. május 4 Történelem emelt szint Javítási-értékelési útmutató 7. Dualizmus kori magyar gazdaság (Összesen 4 pont) a) 1. értékesítési lehetőségek vagy személyszállítás vagy a Birodalom fővárosának elérése (0,5 pont) 2. nyersanyag szállítása vagy késztermék szállítása vagy iparvidék elérése (0,5 pont) 3.

gabonatermő területek elérése vagy alföldi körzetek elérése (0,5 pont) 4. összeköttetés a tengeri kereskedelemmel (0,5 pont) (Más helyes válaszok is elfogadhatók.) b) 1. az 1913-ra elért vasútsűrűség még mindig elmarad a németországitól (0,5 pont) 2. az 1913-ra az elért vasútsűrűség meghaladta a németországit (0,5 pont) (A válaszok más megfogalmazásban is elfogadhatók.) c) Baross Gábor (1 pont) (Csak a teljes névért adható pont.) 8. A sztálini gazdaságpolitika (Összesen 3 pont) a) tervgazdálkodás (0,5 pont) b) árverseny, szabad kereskedelem (Elemenként 0,5 pont.) c) kollektivizálás (A válasz megfogalmazásban is elfogadható.) (0,5 pont) d) A mezőgazdaságból elvont jövedelmek (és munkaerő) biztosították az iparfejlesztés forrásait vagy Az iparfejlesztés eredményeképp nőtt a mezőgazdaság gépesítettsége. (Minden más, helyes válasz elfogadható.) (1 pont) 9. A zsidóság sorsa Magyarországon (Elemenként 0,5 pont,

összesen 4 pont) a) B b) D c) A, C, E, F (A betűjelek tetszőleges sorrendben beírhatók.) d) E, F (A betűjelek tetszőleges sorrendben beírhatók.) 10. A rendszerváltás (Összesen 4 pont) a) (Soronként 0,5 pont.) Politikus Idézet Leírás Nagy Imre 2. B Kádár János 3. A Antall József 1. C b) (Elemenként 0,5 pont.) A) 1. B) 6. (Elfogadható még: 4) C) 2. D) 5. E) 8. (Elfogadható még: 4) (Elfogadható, ha a vizsgázó a helyes szöveges elemeket írja a megfelelő helyre.) 11. Jugoszlávia felbomlása (Összesen 3 pont) a) 1.: Horvátország 2.: Bosznia vagy Bosznia-Hercegovina (Elemenként 0,5 pont) b) 1. etnikai (nemzeti) vagy nemzetiségi ellentéteket (0,5 pont) 2. A berlini fal egy nemzet tagjait választotta el egymástól (Minden más, helyes válasz elfogadható.) (0,5 pont) c) 1. muzulmán vagy muszlim vagy iszlám (Elfogadható még: mohamedán) (0,5 pont) 2. bosnyák (0,5 pont) írásbeli vizsga 1111 9 / 25 2011. május 4 Történelem

emelt szint Javítási-értékelési útmutató 12. Magyarország demográfiai helyzete (Elemenként 0,5 pont, összesen 4 pont) a) A) 2.; B) 1; C) 2; D) 1 b) 1.: M 2.: C 3.: M 4. C írásbeli vizsga 1111 10 / 25 2011. május 4 Történelem emelt szint Javítási-értékelési útmutató II. SZÖVEGES, KIFEJTENDŐ FELADATOK 13. A harmincéves háború Feladatmegértés Tájékozódás térben és időben Szaknyelv alkalmazása Források használata Eseményeket alakító tényezők feltárása Megszerkesztettség, nyelvhelyesség (rövid) Műveletek, tartalmak Pont A vizsgázó feltárja, hogy mennyire játszottak szerepet a vallási okok a harmincéves háború kirobbanásában és fontosabb fordulataiban. A válasz a források felhasználásával lényegi összefüggésekre utal 0–4 (pl. a konfliktus egyszerre volt vallási küzdelem és hatalmi vetélkedés). M A vizsgázó a történelmi eseményeket térben és időben elhelyezi. T. Pl rögzíti, hogy a

háború 1618 és 1648 között zajlott elsősorban a 0–4 Német-római Császárság területét érintette. M A vizsgázó helyesen alkalmazza az általános, illetve a témához kapcsolódó történelmi fogalmakat. T Szakszerűen használja a következő általános és konkrét történelmi 0–4 fogalmakat: pl. szövetség, nagyhatalom, protestáns, evangélikus, református, katolikus, ellenreformáció, vallásháború. M A vizsgázó válaszába beépíti a forrásokban található információkat, és egyszerű következtetéseket von le belőlük. T Pl. rögzíti, hogy a háborúba sorra kapcsolódtak be Európa országai, és megállapítja, hogy ezzel a konfliktus európai háborúvá szélesedett vagy a vallási ellentét később csak az ürügyet szolgáltatta a hatalmi konfliktusban. T Pl. rögzíti, hogy a harmincéves háború Csehországban robbant ki, és megállapítja, hogy a cseh rendek felkelésének fő oka a Habsburgok (II. Ferdinánd) ellenreformációs

törekvése volt vagy rögzíti, hogy a háború előzménye a Német-római Császárság protestáns és katolikus fejedelemségei közti konfliktus volt, és megállapítja, hogy a háború kezdeti szakaszában a vallási tényezők fontos szerepet játszottak. M A vizsgázó feltárja a vallási konfliktusok mögötti nagyhatalmi ellentéteket, és bemutatja ezek hatásait a háború menetére. T Pl. rögzíti, hogy a háború a Habsburg abszolutizmus elleni rendi ellenállásként indult, és megállapítja, hogy az első időszakban a vallási és rendi önállósági törekvések összefonódtak. T Pl. rögzíti, hogy a konfliktus egyben a birodalmon belüli küzdelem is a Habsburgok és a protestáns fejedelmek között, és megállapítja, hogy a protestáns európai államok (Dánia, Svédország) beavatkozása egyszerre célozza meg a protestantizmus védelmét és a Habsburgok hatalmának visszaszorítását. T Pl. rögzíti, hogy a katolikus Franciaország a protestáns

fejedelmek oldalán avatkozott be a háborúba, és megállapítja, hogy ezzel a háború végleg elvesztette vallási jellegét vagy Franciaország a hatalmi érdekekért félretette a katolicizmus ügyét. A kifejtés mondatokból áll, és a szöveg logikusan felépített. A válasz nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy helyesírási hibát. írásbeli vizsga 1111 0–6 0–8 0–2 A feladatban elérhető összpontszám 28 Elérhető vizsgapontszám 7 11 / 25 2011. május 4 Történelem emelt szint Javítási-értékelési útmutató 14. Az iszlám és az arab hódítás Feladatmegértés Tájékozódás térben és időben Szaknyelv alkalmazása Források használata írásbeli vizsga 1111 (hosszú) Műveletek, tartalmak Pont A vizsgázó alapvetően az iszlám vallás jellemzőit és az arab hódítás folyamatát mutatja be. Az elemzés feltárja a vallás és a hódítások közötti összefüggéseket. A válasz lényegre törően mutatja be az Arab

Birodalom 0–8 kiépítését és terjeszkedésének határait. A vizsgázó válaszában felhasználja, értelmezi a forrásokat, azokból lényeges megállapításokat, következtetéseket fogalmaz meg. M A vizsgázó a történelmi eseményeket térben és időben elhelyezi. T Megállapítja, hogy az iszlám Arábiában jött létre és utal 0–4 központjaira (pl. Mekka, Bagdad), elterjedésére (pl ÉszakAfrika, Közel-Kelet); említi az arab időszámítás kezdetét (622) és az arab hódítások időszakát (VII–VIII. század) M A vizsgázó helyesen alkalmazza az általános, illetve a témához kapcsolódó fogalmakat. T Szakszerűen használja a következő általános fogalmakat: pl. 0–6 állam, vallás, hódítás. T Szakszerűen használja a következő konkrét történelmi fogalmakat: pl. iszlám, Korán, kalifa M A vizsgázó válaszába beépíti a forrásokban található információkat, és következtetéseket von le belőlük. T Pl. rögzíti, hogy a

muzulmánok egyedüli istenségnek fogadják el Allahot, és megállapítja, hogy – a zsidó és keresztény valláshoz hasonlóan – az iszlám vallás monoteista (egyistenhívő). T Pl. rögzíti, hogy az iszlám vallás egyik fő parancsa a böjtölés, és megállapítja, hogy a vallás előírásai nem merevek (böjtölés alamizsnálkodással megváltható) vagy említ egyéb az étkezéshez kötődő előírásokat (pl. alkoholfogyasztás, disznóhúsevés tilalma) vagy a hívő muzulmánnak a Korán alapján az öt fő parancsolat szerint kell élnie. 0–10 T Pl. rögzíti, hogy az arab vezér biztonságot és oltalmat ígér a meghódolt területek lakosságának, és megállapítja, hogy a hódítók megtűrték a zsidó (és keresztény) vallás híveit adófizetés fejében vagy a korábban túladóztatott lakosság maga is szabadítóként tekintett az arabokra. T Pl. bemutatja az Arab Birodalom terjedését (Közel-Kelet és Észak-Afrika) és ennek határait, és

megállapítja, a gyors terjeszkedéshez hozzájárult a térség nagyhatalmainak válsága vagy rövid időn belül hatalmas birodalmat hoztak létre vagy ezzel megszerezték a távolsági kereskedelem feletti ellenőrzést vagy csak az erős birodalmak (Bizánc, Frank Királyság) voltak képesek őket megállítani. 12 / 25 2011. május 4 Történelem emelt szint Eseményeket alakító tényezők feltárása Megszerkesztettség, nyelvhelyesség Javítási-értékelési útmutató M A vizsgázó feltárja a vallás, a hódítások és az államrend közti összefüggéseket. T Pl. rögzíti, hogy Allah Mohamednek kinyilatkoztatott parancsait, hitigazságait az iszlám szent könyve, a Korán tartalmazza, és megnevez néhányat a muzulmánok számára kötelező többi parancsolatból (hitvallás, imádkozás, szegényadó, alamizsnaosztás, zarándoklat). T Pl. rögzíti az iszlám valamely további vallási vagy társadalmi előírását, és megállapítja, hogy a

vallási parancsok már Mohamed életében összekapcsolódtak politikai célokkal (vallási közösség a vérségi-törzsi kötelékek helyett, hívők egyenlőségén alapuló társadalmi rend stb.) vagy a mindennapi életben is könnyen betartható utasításokról van szó vagy a hívők egyenlőségén alapuló társadalom jött létre vagy a valláson alapuló társadalmi és államrend is a hitterjesztést 0–12 szolgálta. T Pl. rögzíti, hogy fontos előírás volt a hit terjesztése a szent háború (dzsihád) útján is, és megállapítja, hogy az iszlám által egyesített arab törzsek hódításba kezdtek vagy említi az arab hódítás valamely jellegzetességét (a meghódított területek belső viszonyai vagy az iszlám türelmes volt más kultúrákkal szemben). T Pl. rögzíti az arab hódítások eredményeit (Hispániától Indiáig terjedt), és megállapítja az Arab Birodalom valamely jellemzőjét (élén a korlátlan hatalmú kalifa állt vagy a

szolgálati birtokok rendszere biztosította a központi hatalom erejét stb.) T Önálló ismereteivel, helyes megállapításaival kiegészíti és alátámasztja elemzését. A vizsgázó fogalmazása mondatokból áll, a mondatok világosak és egyértelműek. Az elemzés szerkesztett szöveg, a tartalom logikus kifejtését szolgálja. 0–8 A vizsgázó megállapításai árnyalt elemzőkészségről tanúskodnak. A szöveg nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy helyesírási hibákat. A feladatban elérhető összpontszám 48 Elérhető vizsgapontszám írásbeli vizsga 1111 13 / 25 16 2011. május 4 Történelem emelt szint Javítási-értékelési útmutató 15. A gyarmatok önállósodása Feladatmegértés Tájékozódás térben és időben Szaknyelv alkalmazása Források használata Eseményeket alakító tényezők feltárása (rövid) Műveletek, tartalmak Pont A vizsgázó feltárja a gyarmatbirodalmak felbomlásának okait és folyamatát. A

válasz a források felhasználásával lényegi összefüggésekre utal (pl. 0–4 az ENSZ, az USA és a Szovjetunió is támogatta a gyarmatok függetlenségét). M A vizsgázó a történelmi eseményeket térben és időben elhelyezi. T. Pl rögzíti, hogy a gyarmatbirodalmak felbomlása 1945 utáni időszakra esik vagy több szakaszra osztható, és tisztában van a 0–4 gyarmattartók és gyarmataik elhelyezkedésével. M A vizsgázó helyesen alkalmazza az általános, illetve a témához kapcsolódó történelmi fogalmakat. T Szakszerűen használja a következő általános és konkrét történelmi 0–4 fogalmakat: pl. függetlenség, gyarmat, gyarmatbirodalom, ENSZ, harmadik világ. M A vizsgázó válaszába beépíti a forrásokban található információkat, és egyszerű következtetéseket von le belőlük. T Pl. rögzíti, hogy az Egyesült Nemzetek Szövetsége alapdokumentuma elismerte a népek önrendelkezési jogait, és megállapítja, hogy ennek elfogadása

után a gyarmattartók már nem kormányozhattak a régi módon vagy ez is bátorította a gyarmatok 0–6 önállósodási törekvéseit vagy az ENSZ a függetlenné váló volt gyarmatok nemzetközi szerepvállalásának színtere lett. T Pl. rögzíti, hogy az USA támogatta a gyarmati népek önállósodási törekvéseit, és megállapítja, hogy a szabadság terjesztése hagyományos célja az amerikai külpolitikának vagy ezzel elejét akarta venni a szovjet befolyás növekedésének. M A vizsgázó feltárja a függetlenségi mozgalmak sikerét, és feltárja ennek okait. T Pl. rögzíti, hogy 1945 után gyarmatok sora vált függetlenné (említhet néhány országot) vagy 1945 után felbomlottak a gyarmatbirodalmak, és megállapítja, hogy a világháború is hozzájárult ehhez a folyamathoz (gyarmattartók kimerülése, gyarmatok súlyának megnövekedése) vagy különböző útjai voltak a függetlenség elnyerésének: angolok, amerikaiak, hollandok elengedték

gyarmataikat, a franciák háborúkat vívtak. T Pl. rögzíti, hogy a háború utáni nemzetközi környezet is segítette a függetlenedést, és megállapítja, hogy az USA és a SZU igyekezett 0–8 gyengíteni a gyarmattartókat, hogy saját befolyásukat növeljék vagy az Egyesült Államok saját kereskedelmi érdekei miatt is támogatta a függetlenségi mozgalmakat vagy a volt gyarmatok igyekeztek távolságot tartani a szuperhatalmaktól (el nem kötelezett országok mozgalma) vagy a régi gyarmattartók próbálták gazdasági eszközökkel megtartani befolyásukat (neokolonializmus). T Pl. rögzíti, hogy a Szovjetunió is támogatta a gyarmati rendszer felszámolását, és megállapítja, hogy ezt összekapcsolta a gazdaságitársadalmi forradalom elképzelésével vagy a két szuperhatalom vetélkedett a volt gyarmatok feletti befolyásért. írásbeli vizsga 1111 14 / 25 2011. május 4 Történelem emelt szint Megszerkesztettség, nyelvhelyesség

Javítási-értékelési útmutató A kifejtés mondatokból áll, és a szöveg logikusan felépített. A válasz nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy helyesírási hibát. A feladatban elérhető összpontszám 28 Elérhető vizsgapontszám 7 16. A szövetségesek együttműködése Feladatmegértés Tájékozódás térben és időben Szaknyelv alkalmazása 0–2 (hosszú) Műveletek, tartalmak Pont A vizsgázó alapvetően a szövetséges hatalmak második világháború alatti együttműködését mutatja be. Az elemzés a háború kirobbanásától a második front megnyitásáig tartó időszak eseményeit tárgyalja. 0–8 A válasz lényegre törően mutatja be a második front megnyitásával kapcsolatos nagyhatalmi/politikai célokat. A vizsgázó válaszában felhasználja, értelmezi a forrásokat, azokból lényeges megállapításokat, következtetéseket fogalmaz meg. M A vizsgázó a történelmi eseményeket térben és időben elhelyezi. T Rögzíti

a téma térbeli összefüggéseit (atlanti, észak-afrikai és olaszországi, illetve keleti és távol-keleti frontok szerepe az 0–4 együttműködésben, normandiai partraszállás), említi a világháború, illetve a szövetséges együttműködés legfontosabb eseményeit (pl. 1939. szept 1, 1941 jún 22, 1944 jún 6) M A vizsgázó helyesen alkalmazza az általános, illetve a témához kapcsolódó fogalmakat. T Szakszerűen használja a következő általános fogalmakat: pl. front, 0–6 együttműködés, szövetség. T Szakszerűen használja a következő konkrét történelmi fogalmakat: pl. antifasiszta, koalíció, fordulat, partraszállás, második front írásbeli vizsga 1111 15 / 25 2011. május 4 Történelem emelt szint Források használata Eseményeket alakító tényezők feltárása Javítási-értékelési útmutató M A vizsgázó válaszába beépíti a forrásokban található információkat, és következtetéseket von le belőlük. T Pl.

rögzíti, hogy Anglia és az Egyesült Államok együttműködése 1941-ben élénkült meg, és megállapítja, hogy ez a nyugat-európai német sikerek miatt következett be vagy az Egyesült Államok nehezen adta fel izolációs politikáját. T Pl. rögzíti a nyugati szövetségesekkel szembeni szovjet elvárásokat, és megállapítja, melyek a közös ellenséggel szembeni összehangolt küzdelmet nehezítő tényezők (bizalmatlanság, illetve az eltérő érdekek) vagy a háború első időszakában nincs érdemi együttműködés a nyugati hatalmak és a Szovjetunió között. T Pl. rögzíti a második front megnyitásával kapcsolatos szovjet álláspontot (Franciaországot tekintik az ideális helyszínnek), és 0–10 megállapítja, hogy Németországot így többfrontos háborúra kényszeríthették vagy a második front megnyitásának helyszínében a szövetségesek sokáig nem értettek egyet vagy Németország minél gyorsabb legyőzésében mindenki érdekelt

volt vagy Sztálinnak politikai érdeke is fűződött a franciaországi új hadszíntérhez (szövetségesek nem akadályozzák a tervezett kelet-közép-európai terjeszkedésben). T Pl. rögzíti az olaszországi front megnyitása melletti érveket, és megállapítja, hogy Anglia katonai és politikai okokból is nagy reményeket fűzött az olaszországi partraszálláshoz vagy a terv részben kudarcba fulladt („csigaoffenzíva” vagy a gyors német megszállás említése). M A vizsgázó feltárja az antifasiszta együttműködés sikereit, s elemzi a II. front megnyitásának körülményeit T Pl. rögzíti, hogy az Egyesült Államoknak és Angliának szoros érdeke fűződött az együttműködéshez, és megállapítja, hogy mivel készletei kimerültek, Angliának a talpon maradáshoz szüksége volt az amerikai segítségre vagy az együttműködés során (Atlanti Charta) kifejezték óhajukat az igazságosságon és önrendelkezésen alapuló háború utáni

rendezésről. T Pl. rögzíti a szövetséges együttműködés valamely színterét (ÉszakAfrika, keleti front stb), és megállapítja, hogy a szövetségesek egymást segítve minden fronton fölénybe kerültek 1942/43 folyamán. T Pl. utal arra, hogy az európai háború utolsó szakaszában a második 0–12 front megnyitása volt az egyik legfontosabb kérdés, és megállapítja, hogy a front megnyitásának helyszínét politikai érdekek is befolyásolták (a szovjetek terjeszkedési terveik miatt a franciaországi partraszállást szorgalmazzák, az angolok a balkáni terveikkel a Földközi-tenger térségét szerették volna biztosítani, az USA-nak Japán gyors legyőzéséhez szüksége van a szovjet segítségre). T Pl. rögzíti, hogy a szövetséges hatalmak vezetőinek a teheráni konferenciáin született megállapodásokat a felek betartották, és megállapítja, hogy a második világháború alatt mindvégig sikerült fenntartani az együttműködést, T

Önálló ismereteivel, helyes megállapításaival kiegészíti és alátámasztja elemzését. írásbeli vizsga 1111 16 / 25 2011. május 4 Történelem emelt szint Megszerkesztettség, nyelvhelyesség Javítási-értékelési útmutató A vizsgázó fogalmazása mondatokból áll, a mondatok világosak és egyértelműek. Az elemzés szerkesztett szöveg, a tartalom logikus kifejtését szolgálja. A vizsgázó megállapításai árnyalt elemző-készségről tanúskodnak. A szöveg nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy helyesírási hibákat. A feladatban elérhető összpontszám Elérhető vizsgapontszám 17. Magyar őstörténet Feladatmegértés Tájékozódás térben és időben Szaknyelv alkalmazása Források használata írásbeli vizsga 1111 0–8 48 16 (rövid) Műveletek, tartalmak Pont A vizsgázó alapvetően a magyar nép rokonságának kutatási problémáit mutatja be. A válasz a források felhasználásával lényegi összefüggéseket

0–4 tár fel (pl. a nyelvtörténet és a néprajz eredményei nehezen összeegyeztethetőek). M A vizsgázó a történelmi eseményeket térben és időben elhelyezi. T Lokalizálja a magyar őstörténet színterét (pl. magyar nép főbb állomáshelyei a vándorlás során vagy nyelvrokon, illetve 0–4 magyarokkal a vándorlás során kapcsolatba került népek földrajzi elhelyezkedése), és utal a problémák felmerülésének idejére. M A vizsgázó helyesen alkalmazza az általános, illetve a témához kapcsolódó történelmi fogalmakat. 0–4 T Szakszerűen használja a következő általános és konkrét történelmi fogalmakat: pl. nyelv, néprajz, nép, finnugor M A vizsgázó beépíti válaszába a forrásokban található információkat, és következtetéseket von le belőlük. T Pl. rögzíti, hogy a magyar nyelv a finnugor (uráli) nyelvcsaládhoz (ugor ág) tartozik, és megállapítja, hogy a legközelebbi rokon nyelvek a hanti és a manysi (vogul és

osztják) vagy a rokonságra bizonyíték az ősi közös szókincs és 0–6 nyelvtani szabályosságok. T Pl. rögzíti, mely népekkel hozza kapcsolatba a magyarságot a néprajz tudománya, és megállapítja, hogy a néprajzi kutatások alapján a török népekkel való rokonságra lehet következtetni. 17 / 25 2011. május 4 Történelem emelt szint Eseményeket alakító tényezők feltárása Megszerkesztettség, nyelvhelyesség Javítási-értékelési útmutató M A vizsgázó bemutatja a magyar nép rokonságának kutatási eredményeit és feltárja azok problémáit. T Pl. rögzíti, hogy a magyar nép eredetét és rokonságát különböző tudományágak (pl. nyelvészet, néprajz, régészet, antropológia, genetika) is kutatják, és megállapítja, hogy a történettudomány (szemben a régi magyar történetírás vélekedéseivel, alapvetően a nyelvészet kutatásaira építve) a finnugor rokonság elmélete alapján határozza meg a magyarság

rokonait. T Pl. rögzíti, hogy a nyelvtudomány a nyelvek közti rokonság megállapítására képes, és megállapítja, hogy a finnugor rokonság megalapozott tudományos elmélet vagy egy adott nyelvet hódítás, asszimiláció vagy nyelvcsere útján is átvehet egy nép. T Pl. rögzíti, hogy a rokonság kutatásában a nyelvészet és a többi tudományág eredményei nem mindig vezetnek azonos eredményre, és megállapítja, hogy különbséget lehet tenni a nyelv és a népesség eredete között vagy a finnugor nyelvrokonság nem zárja ki a magyarság más népekkel való szoros kapcsolatát. A kifejtés mondatokból áll, és a szöveg logikusan felépített. A válasz nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy helyesírási hibát. A feladatban elérhető összpontszám Elérhető vizsgapontszám 18. Magyar királyi jövedelmek Feladatmegértés Tájékozódás térben és időben Szaknyelv alkalmazása 0–8 0–2 28 7 (hosszú) Műveletek, tartalmak Pont A

vizsgázó alapvetően a középkori magyar királyi jövedelmek szerkezetét ismerteti és elemzi. A válasz lényegre törően mutatja be a jövedelmek forrásait. Az elemzés feltárja, hogy az Árpád-korban a jövedelmek zömét a 0–8 birtokok terményszolgáltatása, az Anjou-korban a regálék, míg Hunyadi Mátyás idején a pénzadók tették ki. A vizsgázó válaszában felhasználja, értelmezi a forrásokat, azokból lényeges megállapításokat, következtetéseket fogalmaz meg. M A vizsgázó a történelmi eseményeket térben és időben elhelyezi. T Rögzíti, hogy I. István 997/1000-1038, Károly Róbert 1301(1308)- 0–4 42 és Mátyás 1458-90 között uralkodott Magyarországon. M A vizsgázó helyesen alkalmazza az általános, illetve a témához kapcsolódó történelmi fogalmakat. T Szakszerűen használja a következő általános fogalmakat: pl. király, kincstár, jövedelem, adó, birtok, törvény 0–6 T Szakszerűen használja a következő

konkrét történelmi fogalmakat: pl. vármegye, ispán, regálé, harmincadvám, kapuadó, aranyforint, bányaváros, rendkívüli hadiadó. írásbeli vizsga 1111 18 / 25 2011. május 4 Történelem emelt szint Források használata Eseményeket alakító tényezők feltárása Javítási-értékelési útmutató M A vizsgázó beépíti válaszába a forrásokban található információkat, és következtetéseket von le belőlük. T Pl. rögzíti, hogy István korában a királyi birtokból, Károly Róbert idején a regálékból, míg Mátyás alatt a pénzadókból folyt be a legtöbb királyi jövedelem, és a diagramokból leolvasható lényegi megállapítást tesz (a királyi jövedelmek az idők során növekedtek vagy a királyi birtokállomány folyamatosan csökkent vagy a pénzbeli jövedelmek aránya folyamatosan nőtt vagy a jövedelmi szerkezet változásának oka a gazdasági fejlődés). T Pl. rögzíti, hogy István törvénye védte a királyi

birtokot, és megállapítja, hogy az Árpád-korban a megművelhető földek zöme a 0–10 királyi birtok volt vagy a királyi jövedelmek zömét a birtokok terményszolgáltatása jelentette. T Pl. rögzíti, hogy Károly Róbert megszüntette a kötelező birtokcserét és megosztotta az urburát, és megállapítja, hogy ezzel érdekeltté tette a birtokosokat a bányanyitásban vagy az Anjou uralkodók legfontosabb bevételi forrásai a regálék voltak. T Pl. rögzíti, hogy Mátyás a kapuadó (füstpénz) fizetését telekmérethez és családszámhoz (háztartások száma) kötötte, és megállapítja, hogy a királyi jövedelmek zömét a jobbágyok pénzadói tették ki vagy bizonyos jövedelmek átnevezésével (kapuadó-füstpénz, harmincad-koronavám) megszüntette a korábbi mentességeket. M A vizsgázó feltárja a középkori magyar királyi jövedelmek szerkezetét, forrásait, és bemutatja a legfontosabb kiadásokat. T Pl. rögzíti, hogy a királyi

jövedelmek származhatnak a királyi birtokok parasztságának terményszolgáltatásából és pénzadójából, a királyi jogon szedett regáléjövedelmekből (ásványkincsek, kereskedelmi haszon, pénzverés), illetve országosan kivetett adókból, és megállapítja, hogy a jövedelmek mértéke és szerkezete az ország mindenkori gazdasági és társadalmi szerkezetét tükrözi vagy a királyi birtokállomány csökkenésével párhuzamosan nő a többi jövedelemforrás jelentősége. T Pl. rögzíti az Árpád-kori királyi jövedelmek valamely sajátosságát (pl. birtokok terményszolgáltatása), és megállapítja ennek okát (pl a fejletlen árutermelés vagy a pénzforgalom csekély volta vagy a 0–12 városok alacsony száma vagy a királyi birtokok nagy aránya). T Pl. rögzíti az Anjou-korban bekövetkezett átalakulás valamelyik lényegi elemét (pl. a nemesfém-monopóliumot érintő változásokat vagy a kapuadó bevezetését vagy a vámokat), és

megállapítja a változás okát (pl. pénzgazdálkodás fejlődése vagy városi fejlődés megindulása vagy a királyi birtokállomány csökkenése). T Pl. rögzíti a Hunyadi Mátyás idején bekövetkezett átalakulást (a jobbágyság által fizetett rendkívüli hadiadó), és megállapítja ennek okát (pl. az egyre bővülő árutermelés) vagy hogy ez a jövedelem európai összehasonlításban is magasnak tekinthető. T Önálló ismereteivel, helyes megállapításaival kiegészíti és alátámasztja elemzését. írásbeli vizsga 1111 19 / 25 2011. május 4 Történelem emelt szint Megszerkesztettség, nyelvhelyesség Javítási-értékelési útmutató A vizsgázó fogalmazása mondatokból áll, a mondatok világosak és egyértelműek. Az elemzés szerkesztett szöveg, a tartalom logikus kifejtését szolgálja. A vizsgázó megállapításai árnyalt elemző-készségről tanúskodnak. A szöveg nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy helyesírási

hibákat. A feladatban elérhető összpontszám Elérhető vizsgapontszám 19. 1848 Feladatmegértés Tájékozódás térben és időben Szaknyelv alkalmazása Források használata írásbeli vizsga 1111 0–8 48 16 (rövid) Műveletek, tartalmak Pont A vizsgázó alapvetően a magyar szabadságharc és a bécsi forradalom összefüggéseit mutatja be. A válasz a források felhasználásával lényegi összefüggéseket 0–4 tár fel (pl. a bécsi forradalom a magyar támogatására tört ki, a magyar csapatok késve lépték át a határt). M A vizsgázó a történelmi eseményeket térben és időben elhelyezi. T Rögzíti, hogy a (második) bécsi forradalom 1848 0–4 októberében tört ki, és hogy Bécs a Habsburg Birodalom fővárosa vagy térben és időben elhelyezi valamelyik katonai eseményt (pl. pákozdi csata, schwechati csata) M A vizsgázó helyesen alkalmazza az általános, illetve a témához kapcsolódó történelmi fogalmakat. T Szakszerűen

használja a következő általános és a következő 0–4 konkrét történelmi fogalmakat: pl. forradalom, szabadságharc, hadsereg, honvéd, bán, nemzetőrség, függetlenség. M A vizsgázó beépíti válaszába a forrásokban található információkat, és következtetéseket von le belőlük. T Pl. rögzíti a bécsi forradalom valamelyik eseményét (pl a katonák nem engedelmeskedtek vagy Latour meggyilkolása), és megállapítja, hogy a forradalom oka a Magyarország melletti szimpátia. 0–6 T Pl. rögzíti a térképvázlaton ábrázolt valamelyik jelentős eseményt (pl. pákozdi csata vagy schwechati csata vagy Jellačić hadjárata vagy a magyar hadsereg átlépi a határt), és megállapítja, hogy a hadi események hogyan kapcsolódtak a bécsi forradalomhoz (pl. Jellačić üldözése vagy határátlépés vitája). 20 / 25 2011. május 4 Történelem emelt szint Eseményeket alakító tényezők feltárása Megszerkesztettség, nyelvhelyesség

Javítási-értékelési útmutató M A vizsgázó bemutatja a magyar szabadságharc és a bécsi forradalom kapcsolatát és elemzi az együttműködésüket. T Pl. rögzíti, hogy 1848 októberében a magyar sikerek hatására tört ki a bécsi forradalom, és megállapítja ennek okát (pl. a közös fellépés sikerrel kecsegtetett vagy ez a forradalmakat elfojtó ellentámadásra volt válasz) vagy rögzíti, hogy a bécsi udvar a magyar forradalom leverésére Jellačićot küldte, és megállapítja, hogy ezzel megkezdődött a magyar szabadságharc. T Pl. rögzíti a bécsi forradalom és a magyar szabadságharc együttműködésének eredményét (pl. Magyarország időt nyert), és megállapítja ennek következményét (pl. Magyarország katonai felkészülése). T Pl. rögzíti a bécsi forradalom és a magyar szabadságharc együttműködésének korlátait (pl. schwechati vereség), és megállapítja ennek okát (pl. politikai vita a hadsereg külföldi bevetéséről).

A kifejtés mondatokból áll, és a szöveg logikusan felépített. A válasz nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy helyesírási hibát. A feladatban elérhető összpontszám Elérhető vizsgapontszám 20. Reformkori magyar társadalom Feladatmegértés Tájékozódás térben és időben Szaknyelv alkalmazása írásbeli vizsga 1111 0–8 0–2 28 7 (hosszú) Műveletek, tartalmak Pont A vizsgázó alapvetően a reformkori magyar társadalom szerkezetét mutatja be. A válasz lényegre törően írja le az egyes társadalmi rétegeket. Az elemzés feltárja, hogy a reformkori magyar társadalom rendi szerkezetű volt, azonban a vezető nemesi réteg, a polgárság és 0–8 parasztság is vagyonilag nagyon tagolt volt. A vizsgázó válaszában felhasználja, értelmezi a forrásokat, azokból lényeges megállapításokat, következtetéseket fogalmaz meg. M A vizsgázó a történelmi eseményeket térben és időben elhelyezi. T Megállapítja, hogy a bemutatott

társadalomszerkezet a XIX. század első felében (illetve a XVIII–XIX. század fordulóján) 0–4 jellemző Magyarországra. A korszakban Magyarország a Habsburg Birodalom része. Behatárolhatja a reformkor időszakát. M A vizsgázó helyesen alkalmazza az általános, illetve a témához kapcsolódó történelmi fogalmakat. T Szakszerűen használja a következő általános fogalmakat: pl. társadalom, rend, réteg, birtok. 0–6 T Szakszerűen használja a következő konkrét történelmi fogalmakat: pl. arisztokrácia, reformkor, zsellér, kiváltság, nemes, fő- és köznemes, honorácior, polgár, jobbágy, jobbágytelek. 21 / 25 2011. május 4 Történelem emelt szint Források használata Eseményeket alakító tényezők feltárása írásbeli vizsga 1111 Javítási-értékelési útmutató M A vizsgázó beépíti válaszába a forrásokban található információkat, és következtetéseket von le belőlük. T Pl. felsorolja a korszak főbb

társadalmi rétegeit, és megállapítja, hogy a rétegződés alapvetően rendi jellegű (kiváltságok alapján történik) vagy a rétegződést a vagyoni helyzet is alakítja. T Pl. rögzíti, hogy a társadalom vezető rétege a nemesség / arisztokrácia volt, és megállapítja, hogy a korszak még ragaszkodott a nemesi egyenlőség fikciójához vagy nemesek a független életformát becsülték a legtöbbre vagy a köznemesség és 0–10 az arisztokrácia elkülönült. T Pl. rögzíti, hogy a nemesség elzárkózott a többi társadalmi rétegtől, és megállapítja, hogy a kereskedelmi és ipari tevékenység becsülete kicsi volt vagy hogy az értelmiségi pálya (korlátozott) felemelkedési lehetőséget biztosított. T Pl. rögzíti a jobbágyság tagoltságát (pl telkes gazdák és zsellérek), és megállapítja, hogy a zsellérek munkáltatója a nagybirtok volt vagy hogy a majorságon árutermelés folyt vagy hogy a korszakban a zsellérek aránya tovább

növekedett. M A vizsgázó feltárja a reformkori magyar társadalom szerkezetét és bemutatja egyes csoportjait. T Pl. rögzíti, hogy a korabeli magyar társadalom rendi szerkezetű (feudális) volt, és megállapítja, hogy az egyes társadalmi csoportok előjogaik vagy azok hiánya alapján különültek el egymástól vagy ekkor Nyugat-Európában már polgárosuló társadalmak voltak jellemzők vagy a rendi előjogokat 1848-ban számolták fel. T Pl. rögzíti, hogy a társadalom élén a jogilag egységes, de vagyonilag tagolt nemesség állt, és megállapítja, hogy a rendi berendezkedés miatt a politikai hatalom az ő kezükben volt vagy a nagybirtokosok árutermelővé váltak, de a középbirtokosok nehézségekkel küzdöttek (szűk piac, fejletlen infrastruktúra, tőkehiány) vagy említi az arisztokrácia néhány jellemzőjét (pl. udvarhű, európai látókörű). T Pl. rögzíti, hogy Magyarország kevésbé volt városiasodott, mint 0–12 Nyugat-Európa, és

megállapítja ennek valamelyik lényegi elemét (pl. a fennmaradt céhek védték kiváltságaikat vagy kis számban megjelentek a manufaktúrák és gyárak vagy kialakult egy új polgári réteg és a bérmunkások csoportja vagy az értelmiség létszáma is növekedett). T Pl. rögzíti, hogy a társadalom legszélesebb rétege a telekkel már csak részben rendelkező parasztság volt, és valamelyik rétegével kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. a mezővárosi parasztpolgárok bekapcsolódtak az árutermelésbe és kereskedelembe vagy a telkes jobbágyok zöme nem volt képes árutermelésre vagy a zsellérek bérmunkából tartották fenn magukat vagy a parasztság célja a jobbágyi kötöttségektől való szabadulás volt) vagy utal a telekaprózódás jelenségére. T Önálló ismereteivel, helyes megállapításaival kiegészíti és alátámasztja elemzését. 22 / 25 2011. május 4 Történelem emelt szint Megszerkesztettség, nyelvhelyesség

Javítási-értékelési útmutató A vizsgázó fogalmazása mondatokból áll, a mondatok világosak és egyértelműek. Az elemzés szerkesztett szöveg, a tartalom logikus kifejtését szolgálja. A vizsgázó megállapításai árnyalt elemző-készségről tanúskodnak. A szöveg nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy helyesírási hibákat. A feladatban elérhető összpontszám Elérhető vizsgapontszám 21. Klebelsbergi kultúrpolitika Feladatmegértés Tájékozódás térben és időben Szaknyelv alkalmazása Források használata írásbeli vizsga 1111 0–8 48 16 (rövid) Műveletek, tartalmak Pont A vizsgázó alapvetően a klebelsbergi kultúrpolitika célkitűzéseit, eredményeit mutatja be, és kitér a kultúrfölény fogalmára. 0–4 A válasz a források felhasználásával lényegi összefüggéseket tár fel (pl. népiskola-építési program, analfabetizmus visszaszorítása). M A vizsgázó a történelmi eseményeket térben és időben

elhelyezi. T A témát a trianoni Magyarország területén és az 1920-as 0–4 években helyezi el. M A vizsgázó helyesen alkalmazza az általános, illetve a témához kapcsolódó történelmi fogalmakat. T Szakszerűen használja a következő általános és a következő 0–4 konkrét történelmi fogalmakat: pl. oktatás, népiskola, analfabetizmus, kultúrfölény, revízió. M A vizsgázó beépíti válaszába a forrásokban található információkat, és következtetéseket von le belőlük. T Pl. rögzíti, hogy Klebelsberg nagyszabású népiskola-építési programot hirdetett, és megállapítja ennek okát (pl. gazdasági fejlődés vagy a vélt kultúrfölény fenntartása). T Pl. rögzíti, hogy a magyar népesség elemi iskolázottsága jelentősen javult a korszakban, és megállapítja ennek következményét (pl. visszaszorult az analfabetizmus) 23 / 25 0–6 2011. május 4 Történelem emelt szint Eseményeket alakító tényezők feltárása

Megszerkesztettség, nyelvhelyesség Javítási-értékelési útmutató M A vizsgázó bemutatja a klebelsbergi kultúrpolitika céljait és feltárja eredményeit. T Pl. rögzíti, hogy Klebelsberg minisztersége idején az oktatásra a korábbinál lényegesen nagyobb összegeket fordítottak, és megállapítja, hogy erre azért volt lehetőség, mert a trianoni békeszerződés jelentősen korlátozta a katonai kiadásokat vagy erre a gazdasági talpra állás érdekében volt szükség. T Pl. rögzíti, hogy Klebelsberg a magyarság kárpát-medencei kultúrfölényének koncepciójából indult ki, és megállapítja, hogy ennek érvényre juttatása érdekében tevékenykedett vagy ez összefüggött a revíziós törekvésekkel. T Pl. rögzíti, hogy Klebelsberg az oktatással akarta erősíteni a magyar nemzettudatot (neonacionalizmus), és megállapítja, hogy szerinte erre főleg a munkásság és a parasztság körében volt szükség, vagy rögzíti Klebelsberg

valamelyik további eredményét (pl. középiskolai modernizáció vagy menekült egyetemek letelepítése vagy külföldi magyar intézetek), és megállapítja, hogy – ennek köszönhetően is – a kor hazai közép- és felsőoktatása világszínvonalú volt. A kifejtés mondatokból áll, és a szöveg logikusan felépített. A válasz nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy helyesírási hibát. A feladatban elérhető összpontszám Elérhető vizsgapontszám 22. A trianoni béke hatásai Feladatmegértés Tájékozódás térben és időben Szaknyelv alkalmazása 0–2 28 7 (hosszú) Műveletek, tartalmak A vizsgázó alapvetően a trianoni béke gazdasági, társadalmi és etnikai hatásait mutatja be. A válasz lényegre törően mutatja a békeszerződés gazdaságot is érintő rendelkezéseit. Az elemzés feltárja a békeszerződés társadalmi és etnikai következményeit, utal a nemzetiségi összetételben bekövetkező változásokra. A vizsgázó

válaszában felhasználja, értelmezi a forrásokat, azokból lényeges megállapításokat, következtetéseket fogalmaz meg. M A vizsgázó a történelmi eseményeket térben és időben elhelyezi. T Megállapítja, hogy a Magyarországgal kötött trianoni békeszerződést 1920. jún 4-én írták alá, utal az új országhatárokra vagy az elcsatolt területekre (illetve az ún. utódállamokra) M A vizsgázó helyesen alkalmazza az általános, illetve a témához kapcsolódó fogalmakat. T Szakszerűen használja a következő általános fogalmakat: pl. gazdaság, békeszerződés, közlekedés, infrastruktúra. T Szakszerűen használja a következő konkrét történelmi fogalmakat: pl. jóvátétel, infláció, kisantant, gazdasági szerkezetváltás írásbeli vizsga 1111 0–8 24 / 25 Pont 0–8 0–4 0–6 2011. május 4 Történelem emelt szint Források használata Eseményeket alakító tényezők feltárása Megszerkesztettség, nyelvhelyesség

Javítási-értékelési útmutató M A vizsgázó válaszába beépíti a forrásokban található információkat, és következtetéseket von le belőlük. T Pl. bemutatja a béke jóvátétellel kapcsolatos rendelkezéseit (az ország vagyonának és jövedelmének lekötése vagy az arannyal való kereskedés korlátozása), és megállapítja, hogy a jóvátétel további súlyos terheket jelentett az ország számára. T Pl. rögzíti, hogy a gazdaság egyes ágazatait milyen mértékben érintette a békeszerződés, és megállapítja, hogy a feldolgozóipar nagy része Magyarországon maradt, míg a nyersanyagok jelentős részét elveszítette az ország. T Pl. rögzíti, hogy a fizetőeszköz elértéktelenedett (infláció), és megállapítja, hogy a háború, a forradalmak és az országcsonkítás a magángazdaságokat és az államháztartást is súlyos válságba sodorták vagy az infláció gazdasági visszaeséssel párosult. T Pl. rögzíti, hogy a menekültek

nehéz körülmények között éltek, és megállapítja, hogy több százezer magyar menekült az utódállamokból Magyarországra vagy a menekültek a határokon kívül rekedt magyarság soraiból kerültek ki. M A vizsgázó feltárja a trianoni béke gazdasági, társadalmi és etnikai következményeit, és bemutatja az ezek közötti összefüggéseket. T Pl. rögzíti az 1920 június 4-én Trianonban aláírt békeszerződés tényét, és megállapítja, hogy az ország elvesztette területének és lakosságának kb. kétharmadát T Pl. rögzíti a béke etnikai vonatkozásait (a zömében nemzetiségiek lakta területek az utódállamokhoz kerültek, de a magyarság egyharmada is idegen fennhatóság alá került), és megállapítja, hogy a trianoni Magyarország ezzel párhuzamosan nemzetállammá vált (nemzetiségek aránya 10% alatti). T Pl. rögzíti a béke gazdasági hatásait (Monarchia és Magyarország szerves gazdasági kapcsolatrendszerének szétszakítása

vagy a Budapestre koncentrálódó feldolgozóipar maradt Magyarországon vagy az utódállamok elzárták Magyarországot a szoros gazdasági együttműködéstől), és megállapítja ennek következményét (gazdaság és kereskedelem visszaesése). T Pl. rögzíti a békeszerződés valamely társadalmi hatását (határon túli magyarság másodrangú állampolgárrá válik új hazájában vagy állásuk elvesztése miatt főleg az értelmiség menekül Magyarországra), és megállapítja, hogy a menekültek tömege súlyos problémákat okozott Magyarországon. T Önálló ismereteivel, helyes megállapításaival kiegészíti és alátámasztja elemzését. A vizsgázó fogalmazása mondatokból áll, a mondatok világosak és egyértelműek. Az elemzés szerkesztett szöveg, a tartalom logikus kifejtését szolgálja. A vizsgázó megállapításai árnyalt elemző-készségről tanúskodnak. A szöveg nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy helyesírási hibákat.

írásbeli vizsga 1111 0–10 0–12 0–8 A feladatban elérhető összpontszám 48 Elérhető vizsgapontszám 16 25 / 25 2011. május 4