A mű egy nő életéről szól, aki korán elveszíti férjét. Kurátor Zsófi urát a februári körvadászaton szerencsétlenség éri. Így Zsófi már huszonkét évesen özvegy lesz, s egyedül marad két éves kisfiával.
Két hónap telik el, mire élete kezd lassan visszatérni a régi kerékvágásba. Észreveszi, hogy a fiatal tanító a templomban őt nézi, és máshol is felkelti a férfiak érdeklődését. Eszébe jut, hogy férje mellett boldogtalan lett volna az élete. Még anyósa házában lakik, de az asszonnyal egyre jobban megromlik a viszonyuk. Anyósa azt szeretné, hogy Zsófi eltávozott férjének testvéréhez menjen feleségül, de Zsófi erről hallani sem akar.
Végül Józsi, férjének testvére megnősül, ezért Zsófi és az anyósa között teljesen megromlik a viszony. Zsófi a szüleihez sem szeretne visszamenni, így apja vesz neki egy kis házat, ahová a két éves gyermekkel beköltözhet. A költözködés során egyre közelebb kerül kisebbik húgához, Marihoz. Mari elmeséli, hogy az új csendőrőrmester tetszik neki, s együtt beszélik ki Ilus testvérük szerencséjét is, aki a szüleik nagy örömére egy jegyzőhöz készül férjhez menni.
Zsófi próbálja segíteni a fiatalokat, de a faluban egyre többször válik a pletyka tárgyává, s édesanyja sem bízik már benne. Összeveszik a húgával, s hogy a falu ne vegye a szájára elhatározza, hogy egy idősebb asszonyt vesz maga mellé, hogy az emberek ne hozhassák hírbe senkivel.
Kiszeláné, egy özvegy úriasszony költözik Zsófihoz, aki Pestről érkezik. Zsófi eleinte túlzottan is szolgálatkész, szinte alázatos az asszonnyal. Kiszeláné szeretne bizalmasabb kapcsolatba kerülni új lakótársával, ezért előbb a gyerekkel próbál kiemelt figyelemmel lenni, később pedig Zsófinak segít a házimunkában.
Ahogy múlik az idő, viszonyuk megváltozik. Hol összevesznek, hol kibékülnek, de tudják, hogy egymás nélkül nem tudnának élni. Zsófi is beavatja az asszonyt családi gondjaiba, de Kiszeláné is panaszkodik Zsófinak.
Zsófi egyre kevesebbet foglalkozik gyermekével; a fiú beteg lesz, s nem sokkal később meg is hal. Mindenki úgy gondolja, hogy Zsófinak szüksége lenne egy új házastársra. Kiszeláné saját fiát, Jánost szemeli ki a lány férjéül.
Kiszeláné próbál minél közelebb kerülni Zsófihoz, ezért még a temetőbe is vele tart. Zsófi tudja, hogy János meg akarja nyerni őt magának, de visszautasítja a férfit. Otthon csúnyán összeveszik Kiszelánéval – kéri, hogy fia soha többet ne tegye be a lábát házba. Másnap Ilus húgát, és apját is csúnyán megbántja. Kiszeláné elköltözik a házból, s azt terjeszti, hogy Zsófi megzavarodott.
Zsófi elkezdi kerülni az embereket, s csak a temetőbe jár el – sokat beszélget egy bolond lánnyal, Móri Zsuzsival. Az emberek szánakozva nézik, ha meglátják az utcán, s szinte megfagy körülötte a levegő, a beszélgetők elhallgatnak, a gyerekek nem merik lába elől felvenni az odagurult labdát.
Egyedüli éli az életét, s már csak édesapja látogatja néhanapján.
Kapcsolódó olvasnivalók
Nagy Imre újratemetésének története
Nagy Imre, az 1956-os forradalom miniszterelnöke újratemetése a kommunizmusból a demokráciába vezető magyar átmenet egyik legnagyobb hatású szimbolikus eseménye volt, 1989. június 16-án. Kádár János, a kommunista Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, akinek uralmához Nagy Imre kivégzése kötődött, megélte a néhai miniszterelnök hatalmas tömeget megmozgató újratemetését, amely a budapesti Hősök terén tartott ünnepélyes megemlékezéssel indult.
Az Antarktisz
Antarktisz (más néven Déli-sarkvidék) a déli szélesség 55. fokától délre fekvő kontinens. Neve a görög antarktikosz szóból ered, jelentése „az Arktisszal szemben”. Az ötödik legnagyobb földrész. Magába foglalja a szűkebb értelemben vett Antarktikát, valamint számos szigetet (Dél-Georgia és Déli-Sandwich-szigetek, Déli-Orkney-szigetek, Déli-Shetland-szigetek). Területe mintegy 14 millió km2. Lakatlan (a tudományos kutatóállomások személyzetét nem számítva).
A Rongyos Gárda és a Lajtabánság
A Lajtabánság (osztrák történészi elnevezés, a korabeli lajtabánsági dokumentumokban Burgenland) 1921. október 4. és november 5. között egy mások által el nem ismert önálló magyar állam volt Nyugat-Magyarországon, melynek létrejöttében tevékeny szerepet vállalt a Rongyos Gárda néven elhíresült különítmény. Tevékenységünk eredményeként valósulhatott meg a Soproni népszavazás, melynek keretében, a trianoni rendezés ellenében, a város Magyarország része maradhatott.
Kapcsolódó doksik
Középiskolai anyagok
Csokonai Vitéz Mihály költészete
A magyar felvilágosodás, az irodalmi élet
A felvilágosodás eszméi Magyarországon (és más Kelet-Európai országban is) viszonylag későn terjedtek el. A több évszázados függés következtében nem volt erős polgárság, s ezeket az új eszméket csak a műveltebb főúri családok tudták magukévá tenni.
A magyar felvilágosodás 1772-től (Bessenyei György: Ágis tragédiája) 1825-ig...
Ember és természet kapcsolata Nagy László lovasversei alapján
A modern kori hazai irodalomban igen tekintélyes helyet foglal el Nagy László (1925-1978), aki a II. világháború után induló nemzedék egyik legnagyobb költője volt. Irodalomkritikusok szerint „kétféle” Nagy László van: az egyik életről, halálról, fájdalomról, örömről, szerelemről s magányról éneklő, míg a másik látomások örvényében merül mélyre. Ám verseit olvasva...
Kemény János Önéletírásának modernségéről
Dolgozatom során Lengyel Balázs állítását kívánom megerősíteni. A Kortárs c. folyóiratban megjelent cikk állítása szerint Kemény János, a XVII. században alkotó önéletíró műve nem csak egy egyszerű memoár, hanem „modern író kezére valló, realista társadalmi regénynek is beillő alkotás”.
Az alátámasztás első pilléreként az írói szándék kérdését kell...
Vona Gábor 1978. augusztus 20-án, a Heves megyei Gyöngyösön született. Anyai és apai ágon is kisparaszti családból származik, innen eredezteti a föld és a haza szeretetét, ezért nem ismeri el a kommunizmus által elfogadott értékrendszert. Diplomáját az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán szerezte, három évig pszichológiát is hallgatott
