A mű egy nő életéről szól, aki korán elveszíti férjét. Kurátor Zsófi urát a februári körvadászaton szerencsétlenség éri. Így Zsófi már huszonkét évesen özvegy lesz, s egyedül marad két éves kisfiával.
Két hónap telik el, mire élete kezd lassan visszatérni a régi kerékvágásba. Észreveszi, hogy a fiatal tanító a templomban őt nézi, és máshol is felkelti a férfiak érdeklődését. Eszébe jut, hogy férje mellett boldogtalan lett volna az élete. Még anyósa házában lakik, de az asszonnyal egyre jobban megromlik a viszonyuk. Anyósa azt szeretné, hogy Zsófi eltávozott férjének testvéréhez menjen feleségül, de Zsófi erről hallani sem akar.
Végül Józsi, férjének testvére megnősül, ezért Zsófi és az anyósa között teljesen megromlik a viszony. Zsófi a szüleihez sem szeretne visszamenni, így apja vesz neki egy kis házat, ahová a két éves gyermekkel beköltözhet. A költözködés során egyre közelebb kerül kisebbik húgához, Marihoz. Mari elmeséli, hogy az új csendőrőrmester tetszik neki, s együtt beszélik ki Ilus testvérük szerencséjét is, aki a szüleik nagy örömére egy jegyzőhöz készül férjhez menni.
Zsófi próbálja segíteni a fiatalokat, de a faluban egyre többször válik a pletyka tárgyává, s édesanyja sem bízik már benne. Összeveszik a húgával, s hogy a falu ne vegye a szájára elhatározza, hogy egy idősebb asszonyt vesz maga mellé, hogy az emberek ne hozhassák hírbe senkivel.
Kiszeláné, egy özvegy úriasszony költözik Zsófihoz, aki Pestről érkezik. Zsófi eleinte túlzottan is szolgálatkész, szinte alázatos az asszonnyal. Kiszeláné szeretne bizalmasabb kapcsolatba kerülni új lakótársával, ezért előbb a gyerekkel próbál kiemelt figyelemmel lenni, később pedig Zsófinak segít a házimunkában.
Ahogy múlik az idő, viszonyuk megváltozik. Hol összevesznek, hol kibékülnek, de tudják, hogy egymás nélkül nem tudnának élni. Zsófi is beavatja az asszonyt családi gondjaiba, de Kiszeláné is panaszkodik Zsófinak.
Zsófi egyre kevesebbet foglalkozik gyermekével; a fiú beteg lesz, s nem sokkal később meg is hal. Mindenki úgy gondolja, hogy Zsófinak szüksége lenne egy új házastársra. Kiszeláné saját fiát, Jánost szemeli ki a lány férjéül.
Kiszeláné próbál minél közelebb kerülni Zsófihoz, ezért még a temetőbe is vele tart. Zsófi tudja, hogy János meg akarja nyerni őt magának, de visszautasítja a férfit. Otthon csúnyán összeveszik Kiszelánéval – kéri, hogy fia soha többet ne tegye be a lábát házba. Másnap Ilus húgát, és apját is csúnyán megbántja. Kiszeláné elköltözik a házból, s azt terjeszti, hogy Zsófi megzavarodott.
Zsófi elkezdi kerülni az embereket, s csak a temetőbe jár el – sokat beszélget egy bolond lánnyal, Móri Zsuzsival. Az emberek szánakozva nézik, ha meglátják az utcán, s szinte megfagy körülötte a levegő, a beszélgetők elhallgatnak, a gyerekek nem merik lába elől felvenni az odagurult labdát.
Egyedüli éli az életét, s már csak édesapja látogatja néhanapján.
Kapcsolódó olvasnivalók
A vámpírok eredete
"Fogd be a szádat, mert jön a vámpír és megeszen!" Tartja a szólásmondás a moldvai Prut nevű járásban, ahol ezzel ijesztgették a rossz gyerekeket.
Hogy Mi is az a vámpír?, arra leginkább így tudnánk válaszolni: az a halott, akinek a teste nem enyészik el; az a sátáni ember, akit a föld nem fogad be; akit a sírban az Ördög rontott meg; félördög; vadállat, vagy olyan kutya, vagy macska, mely halott teteme fölött ugrott át.
Államalapításunk ünnepe
Államalapításunk ünnepén I. István szentté avatásának napjára (1083. augusztus 20.) emlékezünk. A történelem során Szent István alakja és augusztus 20-a mindenki számára másként értelmezett és ideologizált ünneplést jelentett, amely 1991-től Államalapító Szent István napjaként ismét hivatalos állami és egyházi ünnep lett.
Kárpátalja bemutatkozik
Kárpátalja vagy Kárpát-Ukrajna (ukránul Закарпатська область, vagyis „Kárpátontúli terület”) Ukrajna nyugati, Magyarországgal, Szlovákiával, Romániával és egy kis szakaszon Lengyelországgal szomszédos régiója. A térség sok tekintetben eltér Ukrajna többi vidékétől. Ez leginkább annak a következménye, hogy bár lakosságának nagy részét a ruszin nemzetiségűek (kárpát-ukrán) teszik ki, a II. világháborúig Kárpátalja Ukrajnától függetlenül fejlődött.
Kapcsolódó doksik
Középiskolai anyagok
Szigeti veszedelem
Zrínyi Miklós (1620-1664) elsősorban „bajvívó szablyájával” vívta ki tekintélyét a XVI. századi függetlenségi küzdelmekben. „Pennájával”, nevezetesen a Szigeti veszedelem c. eposzával dédapjának, az azonos nevű szigetvári hősnek állított emléket, a barokk korban is legmagasabb rendűnek tartott műfajban. Antik jegyek (a cím: Obsidio Szigetiana, Vergilius, Ovidius...
Szent László alakja a himnuszok tükrében
Szent László Lengyelországban látta meg a napvilágot. Születésének éve a körülményeket egybevetve 1046-ra tehető. Atyja I. (Bajnok) Béla magyar király (1060-1063) volt, anyja Richéza, II. Miciszláv lengyel király leánya.
László egész életében sok küzdelem és megpróbáltatás jellemzi.
Mikoron méglen gyermekded volnál,
Kihoza Béla király jó Magyarországba,
Hogy dicsekednél te...
Csokonai Vitéz Mihály élete és munkássága
A Csokonai Vitéz Mihály (1773-1805) felvilágosodás korának legnagyobb magyar költője. Debrecenben született 1773. nov. 17-én. Apja Csokonai József borbély és seborvos volt, korán meghalt, így az özvegynek két fiával együtt el kellett hagyni addigi otthonukat. Anyja csak kosztos diákok tartásával tudta megélhetésüket biztosítani. Tanulmányait a debreceni kollégiumban kezdte, ő alakította...
I. András és Jaroszló Anasztázia házasságából kései gyermekként született 1053-ban. Örökösre nem számítva atyja már előbb Béla hercegnek ígérte a trónt, fia születésekor azonban mindenképen Salamonnak akarta megszerezni azt. [1]1057-ben, amikor még négy esztendős sem volt, eljegyezték III. Henrik római császár leányával, Zsófiával. Ötéves korában
