Középiskola > Kötelező olvasmányok > Németh László - Gyász

A mű egy nő életéről szól, aki korán elveszíti férjét. Kurátor Zsófi urát a februári körvadászaton szerencsétlenség éri. Így Zsófi már huszonkét évesen özvegy lesz, s egyedül marad két éves kisfiával.

Két hónap telik el, mire élete kezd lassan visszatérni a régi kerékvágásba. Észreveszi, hogy a fiatal tanító a templomban őt nézi, és máshol is felkelti a férfiak érdeklődését. Eszébe jut, hogy férje mellett boldogtalan lett volna az élete. Még anyósa házában lakik, de az asszonnyal egyre jobban megromlik a viszonyuk. Anyósa azt szeretné, hogy Zsófi eltávozott férjének testvéréhez menjen feleségül, de Zsófi erről hallani sem akar.

Végül Józsi, férjének testvére megnősül, ezért Zsófi és az anyósa között teljesen megromlik a viszony. Zsófi a szüleihez sem szeretne visszamenni, így apja vesz neki egy kis házat, ahová a két éves gyermekkel beköltözhet. A költözködés során egyre közelebb kerül kisebbik húgához, Marihoz. Mari elmeséli, hogy az új csendőrőrmester tetszik neki, s együtt beszélik ki Ilus testvérük szerencséjét is, aki a szüleik nagy örömére egy jegyzőhöz készül férjhez menni.

Zsófi próbálja segíteni a fiatalokat, de a faluban egyre többször válik a pletyka tárgyává, s édesanyja sem bízik már benne. Összeveszik a húgával, s hogy a falu ne vegye a szájára elhatározza, hogy egy idősebb asszonyt vesz maga mellé, hogy az emberek ne hozhassák hírbe senkivel.

Kiszeláné, egy özvegy úriasszony költözik Zsófihoz, aki Pestről érkezik. Zsófi eleinte túlzottan is szolgálatkész, szinte alázatos az asszonnyal. Kiszeláné szeretne bizalmasabb kapcsolatba kerülni új lakótársával, ezért előbb a gyerekkel próbál kiemelt figyelemmel lenni, később pedig Zsófinak segít a házimunkában.

Ahogy múlik az idő, viszonyuk megváltozik. Hol összevesznek, hol kibékülnek, de tudják, hogy egymás nélkül nem tudnának élni. Zsófi is beavatja az asszonyt családi gondjaiba, de Kiszeláné is panaszkodik Zsófinak.

Zsófi egyre kevesebbet foglalkozik gyermekével; a fiú beteg lesz, s nem sokkal később meg is hal. Mindenki úgy gondolja, hogy Zsófinak szüksége lenne egy új házastársra. Kiszeláné saját fiát, Jánost szemeli ki a lány férjéül.

Kiszeláné próbál minél közelebb kerülni Zsófihoz, ezért még a temetőbe is vele tart. Zsófi tudja, hogy János meg akarja nyerni őt magának, de visszautasítja a férfit. Otthon csúnyán összeveszik Kiszelánéval – kéri, hogy fia soha többet ne tegye be a lábát házba. Másnap Ilus húgát, és apját is csúnyán megbántja. Kiszeláné elköltözik a házból, s azt terjeszti, hogy Zsófi megzavarodott.

Zsófi elkezdi kerülni az embereket, s csak a temetőbe jár el – sokat beszélget egy bolond lánnyal, Móri Zsuzsival. Az emberek szánakozva nézik, ha meglátják az utcán, s szinte megfagy körülötte a levegő, a beszélgetők elhallgatnak, a gyerekek nem merik lába elől felvenni az odagurult labdát.

Egyedüli éli az életét, s már csak édesapja látogatja néhanapján.

Kárpátalja vagy Kárpát-Ukrajna (ukránul Закарпатська область, vagyis „Kárpátontúli terület”) Ukrajna nyugati, Magyarországgal, Szlovákiával, Romániával és egy kis szakaszon Lengyelországgal szomszédos régiója. A térség sok tekintetben eltér Ukrajna többi vidékétől. Ez leginkább annak a következménye, hogy bár lakosságának nagy részét a ruszin nemzetiségűek (kárpát-ukrán) teszik ki, a II. világháborúig Kárpátalja Ukrajnától függetlenül fejlődött.

A klasszikus verzió: A hangya a forró nyarat szorgalmasan végigdolgozta, építgette, szépítgette házát, és élelmet halmozott fel felkészülvén a kemény télre. A tücsök úgy gondolta, a hangya bolond, és végigmulatta a nyarat. Eljött a tél, a hangya nem fázott és nem éhezett, ám a tücsök élelem és szállás híján a hidegben lelte halálát.

Érdekes módon (és ez a magyar történettudomány magyarcentrikusságát mutatja), mi magyarok ahhoz képest, hogy a horvátokkal 800 éves perszonálunió kötött minket össze, nagyon keveset foglalkozunk a történelmükkel. Pedig a horvát történelem viszonylag mentes a tudománytalan sallangoktól, legalábbis közép európai mércével mérve.

• Pukánszky-Németh - A nevelés története / 1996, 519 oldal
  
  
• Németh György - A drogok használatával összefüggő pszichiátriai problémák és betegségek / 2011, 11 oldal
  
  
• Dr. Németh György - Varratok vizsgálata / 2001, 16 oldal
  
  
• Németh András - Modernkori rabszolgaság / 2002, 22 oldal
  
  
• Dr. Németh Rita - Klinikai pszichológia az igazságügyben / 2014, 49 oldal
  
  

Ha megkérnénk bárkit az országban, hogy nevezzen meg, mondjuk öt olyan írót, vagy költőt, akit a legjelentősebbnek tart Magyarországon, két név egészen biztos szerepelne a felsorolásban. Az egyik Arany Jánosé, a másik Petőfi Sándoré. Ennek a két hatalmas személyiségnek barátian bensőséges, őszinte levelezése ennek a tanulmánynak a tárgya. Felesleges volna a két életrajzzal...

Arany János a XIX. Század második felének legtekintélyesebb alkotójaként a magyar irodalom egyik legjelentősebb életművét hozta létre. Az irodalmi élet egyik fő szervezője, drámafordító, tanulmányíró és kritikus. Pályájának 1851-1860ig tartó szakaszát a „nagykőrösi évek” megnevezéssel jelöli az irodalomtörténet-írás. E pályaszakaszban a kisepikai műfajként...

Arany János 1817. március 2-án született, Nagyszalontán. Szülei Arany György és Megyeri Sára. Apja földdel és kis házzal bíró földműves volt. A család súlyos tüdőbajjal volt megáldva, a nyolc gyerek közül csupán kettő maradt életben (János és Sára). Érzékeny, félénk, visszahúzódó gyermek volt. Iskoláit 1823 és 1833 között végezte Nagyszalontán (segédtanítói állás), majd...