Szociológia | Tanulmányok, esszék » Varga-Vass - Óvodai megfigyelés

Óvodai megfigyelés Készítette: Varga Attila I-34 Vass Attila I-34 Dunaújváros, 1999. május 06 -1- A társas kapcsolatok vizsgálatának módszerei: 1. Az első kutató, aki magát a társas alakzatot és abban az egyén helyzetét vizsgálta Jacob Levy Morenó volt (1892). Ezek az ún. szocionometriai vizsgálatok voltak, amelyek lényegében a tesztekhez hasonlóak „A szociometriai teszt, olyan eszköz, amely a társadalmi struktúrákat valamely csoporton belül megnyilvánuló rokonszenvek és ellenszenvek fényénél vizsgálja.” (Morenó, 1954) A feltárt kapcsolatokat grafikusan ábrázolják és statisztikailag földolgozzák. A kölcsönös választásokat ill. elutasításokat táblázatban rögzítik - ez egy mátrix A sűrűségi index, a kölcsönös kapcsolatok számának és a gyerekek számának viszonyát fejezi ki. Kohéziós index, azt fejezi ki, hogy a lehetséges kapcsolatok közül, hány % realizálódott. 2. Mérei Ferenc ezt

továbbfejlesztette, kidolgozta a többszempontú szociogrammot (1971) Ismérvei: CM (centrális malignalis) mutató: ez központi alakzatot a hozzá kapcsolódó társas övezetet és a tőle elkülönült tagok százalékát jelenti. Társas alakzatok: a., Páros b., Háromszög c., Sokszög d., Csillag e., Lánc Csoportszerkezet: halmaz - laza - tömb - tömbközpontú A szociogramm jelentősége: - segíti a nevelőt az egyéni bánásmód megválasztásában - személyiség megismerésében - a közösség fejlesztésében Az óvodások szociogrammjának fejlesztését elvégezhetjük: 1. Laza, irányított kérdezéssel 2. Teljesülő választásos módszerrel 3. Aktrometriával -2- Csoportosulási fokok jelölése: I. Magányos semmittevés II. Magányos semmittevés csoportban III. Magányos játék IV. Mások szemlélése V. Őt szemlélik VI. Csoportos semmittevés VII. Külön - külön játszanak, de csoportban VIII. Csoportos szemlélés IX. A csoport

együttesen tevékenykedik, a megfigyelt gyerek külön X. Együttmozgás XI. Tárgy körüli összeverődés XII. Kollaboráció (összedolgozás) XIII. Szereposztásos tevékenység XIV. Szervezett csoporttevékenység vezetőkkel és szerepekkel Megfigyelési szempontok: - Mi a játék témája és hogyan változik? - Milyen a gyermek előélete? - Hány spontán csoportosulás figyelhető meg? - Hogyan jöttek össze az egyes csoportok? - Mennyi az egyes csoportok létszáma? - Milyen tevékenységet folytatnak az egyes csoportok? - Mennyi ideg marad fenn egy-egy csoport? - Milyen a csoport tagjainak a tevékenységi szintje? - Milyen új ötlettel gazdagítja a játékot? - Milyen a gyermekek aktivitása a játékban? - Milyen a játék megértése? - Milyen társas alakzatok alakulnak ki? -3- Cselekvések besorolása: A társas cselekvés neve Akció és válasz a gyermek illetve a többiek részéről Parancsot ad, amit követnek Parancsot ad, amit nem követnek

Parancskiadás Parancsot kap, amit követ Parancsot kap, amit nem követ Kezdeményez, követik Kezdeményez, de nem követik Kezdeményezés Más kezdeményez, ő követi Más kezdeményez, ő visszautasítja Irányít Résztvesz az irányításban Irányítás Követi az irányítást Kiszolgál Őt szolgálják ki Kéri a tárgyat, megkapja Kéri a tárgyat, de nem kapja meg Tőle kéri, odaadja Tárgy megszerzése, magatartása Tőle kéri, de nem adja Elvesz egy tárgyat, a másik gyerektől El akar venni, de nem sikerül Tőle vesznek el valamit El akarnak venni tőle valamit, de nem hagyja Megtámad valakit vagy rombol Támadás Őt támadják Fenyeget Őt fenyegetik Mutat valamit Neki mutatnak valamit Kínál valamit Közeledés Nem kínálnak Kérdez, nem kap választ Tőle kérdeznek, felel Tőle kérdeznek, nem felel Jelölés a á b c cs d e é f g gy h i j k l m n ny o ó ö ő p q r s sz t ty u v A vizsgált csoport: A gyerekek nagycsoportosak. Ebben a csoportban az

összlétszám 22 fő Ebből 12 lány és 10 fiú Az óvónő elmondás szerint általában a csoport létszáma teljes. Kölcsönös kapcsolat van 18 gyerek között, ők már harmadik éve óvodások, közülük 8 már bölcsödébe is együtt járt. Magányos gyerekek is vannak: B. Erzsi és K Pisti Ők csak nem régen kezdtek óvodába járni A fiúk- lányok szinte teljesen vegyesen kapcsolódnak egymáshoz. -4- Megfigyelés I. A követett gyerek: Kora: Korcsoport: L. Zoltán 6 év nagycsoport Időpont: 7.45 7.49 7.51 7.52 7.55 7.57 7.58 8.03 8.06 8.08 A megfigyelést kezdete: A megfigyelés befejezése: A megfigyelés időpontja: Tevékenység: Autózik F.P és KCs társaságában Kiválik a játékból, lézeng Babakonyhában keresgél, talál egy tejszínhabnyomót, kezébe veszi, tovább rakosgat Habnyomóval sétálgat, ki-be tologatja. leül a szőnyegre Lefekszik a szőnyegre, tovább manipulál, közben figyeli K.Cst és VK-t Másik kezébe autót vesz,

felül, forgatja a kocsit, a habverőt hintáztatja Elteszi a játékokat, korongot vesz elő (piros-sárga-zöld) F.Pnek forgalmat irányit Társai játékát figyelmen kívül hagyva mechanikusan cserélgeti a tárcsákat Leguggol társaihoz, tovább irányit N.G és TG is bekapcsolódik a játékba. L Zoli ismét mechanikusan változtatja a korongokat. 7.45 8.10 1999. április 12 -5- Tevékenységi fok: X. cs I. III. III. IV. II. XIII. d IX. XII. cs IX. cs Megfigyelés II. A követett gyerek: Kora: Korcsoport: L. Zoltán 6 év nagycsoport Időpont: 7.45 7.47 7.51 7.52 7.54 7.59 8.03 8.04 8.05 8.07 8.09 A megfigyelést kezdete: A megfigyelés befejezése: A megfigyelés időpontja: Tevékenység: Rakétázik, pörög a szőnyegen kezében a rakétával Rakétát leteszi, autót vesz le a polcról, azzal játszik tovább Bekapcsolódik az autózásba F.P és K. Cs Kiválik L. Zoli a játékból és nézelődik Visszatér F. P-hez, együtt autóznak, vontatják egymás

autóját, szerelnek A szőnyeg egyik sarkába húzódik, felborítja autóját, fakockával ütögeti, szereli Figyeli társait F.P-t, és KCs-t Visszakapcsolódik az autózásba, szállít Kiáll a játékból, ő a rendőr Megbünteti F.P-t Abbahagyja az autózást, ül, nézelődik, az asztalnál lévő dominókat nézi 7.45 8.10 1999. április 13 -6- Tevékenységi fok: III. III. X. cs IV. XII. e III. IV. X. e XIII. d XII. f IV. Megfigyelés III. A követett gyerek: Kora: Korcsoport: L. Zoltán 6 év nagycsoport Időpont: 7.45 7.51 7.53 7.57 7.59 8.01 8.04 8.05 A megfigyelést kezdete: A megfigyelés befejezése: A megfigyelés időpontja: Tevékenység: Kocsit tologat, szerel Asztalhoz ül, tovább tologat Nézelődik, szemléli társait, leül, majd lefekszik a szőnyegre, így tologatja az autót Babaszobába megy, nézi az ott játszó lányokat Befogadják a lányok, ő lesz a kutya, bemászik a szék alá. Nem mozdul a „kutyaházból” és onnan nézi a

lányokat Kimászik a szék alól, megtalálja a habnyomót és örömmel szorongatja Szorongatja a habnyomót, lézeng 7.45 8.10 1999. április 14 -7- Tevékenységi fok: III. III. IV.-III IV. IX. e IV. III. I. Összegzés (L. Zoltán): Idő/fokozat 1.alk: 2.alk: 3.alk: Össz.: I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX X. XI. XII. XIII. XIV 1 1 2 1 1 2 3 4 9 1 3 3 7 - - - - 1 2 3 - 2 2 2 1 1 2 1 3 - Társas cselekvésre válasz: cs: d: e: f: 3 4 2 1 Értékelés: L. Zoltán a középső csoportban került az óvodába A nagymama neveli, mert szülei elváltak Édesanyja vidéken dolgozik, ezért ritkán látogatja a gyereket. Lakáskörülményeik kielégítőek, bár a kisfiúnak nincs külön szobája és még mindig a nagymamával alszik. Tisztán, szépen gondozza a nagymama a szűkös anyagi körülmények ellenére is. Óvodába lépéskor: beszéde érthetetlen volt, kevés volt az aktív szókincse, bár mindent megértett. Néhány területen

alapvető hiányosságok mutatkoztak. Játékára jellemző volt: kezdetben egyáltalán nem játszott. Később már felnőtt részvétellel játszott, de ha a felnőtt abbahagyta ő is kilépett a játékból. A megfigyelésből kitűnik: A csoportban nehezen találja a helyét, nem játszik, alig beszél. Ennek oka, hogy nem tud társas kapcsolatot kezdeményezni. Sokszor állt és nem tudta kifejezni, hogy ő is szeretne játszani. Feladat: Mindenek előtt meg kell tanítani a kapcsolatfelvételre, amelyben segíthetnek a csoport tagjai. -8- Megfigyelés I. A követett gyerek: Kora: Korcsoport: B. Gergő 6 év nagycsoport Időpont: 8.45 8.48 8.51 9.07 A megfigyelést kezdete: A megfigyelés befejezése: A megfigyelés időpontja: Tevékenység: Asztalnál elkezd LEGO-ni, majd H.Peti és TGabi is csatlakozik Megnézi társai munkáját, ötletet ad, irányit Ő is tovább épít, az eddig külön épített munkát egybeépítik Az elkészített hajót leteszik a földre,

ott "hajóznak". B.Gergő a hajóskapitány, kiosztja a szerepeket a többieknek. Elmélyült játék bontakozik ki 8.45 9.10 1999. április 12 -9- Tevékenységi fok: XII. cs IV. a XIV XIV a Megfigyelés II. A követett gyerek: Kora: Korcsoport: B. Gergő 6 év nagycsoport Időpont: 8.45 8.49 8.51 8.59 9.01 9.04 9.05 9.08 9.09 A megfigyelést kezdete: A megfigyelés befejezése: A megfigyelés időpontja: Tevékenység: Társaival a szőnyegen építkezik B. Gergő irányit, feladatokat oszt ki másoknak Gergő problémahelyzetet old meg (F.Peti szabálytalan), majd tovább épít Felszólítja társait a vár építésére, ő utat, parkolót épít Új gyerek szeretne játszani B.Gergő és K Peti elmondja a feladatait Társai már autóznak. Gergő utat, fákat, jelzőtáblákat helyez el. Házakat rak az út szélére Figyeli társai játékát Bekapcsolódik a játékba, figyelmeztet a játékszabályra Figyeli a babakonyhában kibontakozó vitát Ismét

autózik 8.45 9.10 1999. április 13 -10- Tevékenységi fok: XIV. a XIV. a IX. a XIII. a IX. IV. XIII. IV. IX. á Megfigyelés III. A követett gyerek: Kora: Korcsoport: B. Gergő 6 év nagycsoport Időpont: 8.45 8.49 8.53 9.01 9.03 A megfigyelést kezdete: A megfigyelés befejezése: A megfigyelés időpontja: Tevékenység: Robotot épít Társaival rakétát épít Az elkészült rakétát a földre helyezi, repülőteret építenek További fiúk kapcsolódnak be, B.Gergő átveszi az irányítást Repülőznek, rakétáznak, irányítja a repülőket 8.45 9.10 1999. április 14 -11- Tevékenységi fok: III. XII. XII. XIV. a XIV. cs Összegzés (B. Gergő): Idő/fokozat 1.alk: 2.alk: 3.alk: I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX X. XI. XII. XIII. XIV - - 1 1 2 - - - - - - - 1 2 2 - 3 - 2 2 2 Társas cseleklésre válasz: a: á: cs: 7 1 2 Értékelés: Óvodába lépéskor: a megfigyelt gyerek három évesen került az óvodába.

Nehezen szokott be, sírós volt. Játékára jellemző: játékát nyugodtság jellemzi. A megfigyelésből kitűnik: szívesen játszik társaival, miközben legtöbbbször ő irányít, szervez. -12- A kísérlet helye: 4. számú óvoda 4300. Nyírbátor, Fáy András u 28 A kísérletet végző hallgatók: Varga Attila Vass Attila I-34 I-34 A kísérlet időpontja: 1999. április 12-14 -13- Varga Attila I-34 Fejlődési Időtarta korszakok m Vezető tevékenység FEJLŐDÉSI TÁBLÁZAT Újszülöttkor A születéstől 1 hónapos korig tart. Alkalmazkodás a méhen kívüli környezethez. Ezen belül a gravitációhoz, a szakaszos táplálés ennek kozáshoz módjához. Csecsemőkor Egy hónapos kortól egy éves korig. A pszihomotoros fejlődés során a csecsemő elsajátítja a mozgás képességét. Az észlelés és az elemi gondolkodás fejlődéséhez nagymértékben hozzájárul az anya-gyermek kapcsolat. Jellegzetes testi, Mozgás fejlődése

érzékszervi vonások Beszéd fejlődése Idegrendszer fejlődése Emocionális fejlődés Nagy fej, ehhez képest rövid törzs és lábak. Nagymértékű testsúlygyarapodás. A látás érzékszerve napok múlva kezd el funkcionálni. A hallás később tökéletesedik. Ezzel szemben az ízlelés és a szaglás képessége már korán létrejön. A testsúly normális esetben 10-12. hónapra megtriplázódik A fej kerülete megközelítheti a 75 cm-t. Az érzékelő szervek működése kezd összehangolódni, koordinálódni. A fájdalomra már reagál. Az újszülött első hangjai élesek, tagolatlanok, kiáltó jellegűek. Sírás, mint érzelmi kifejező eszköz. Később gőgicsélés, mely torokhang, de kommunikatív értéke kevés. Szülés közben a legellenállóbb az agy. Az oxigénhiányos állapotot akár 10 percig is képes kibírni. A szoptatásnak fonto szerep jut. Egyrész erősíti az anya-gyere kapcsolatot, másrész elősegíti a regeneráció

tevékenységet. A csecsemő kezdi utánozni, ismételni saját hangját. A baba gőgicsélésében az anyanyelv jellemző szavai, szótagjai már megjelennek. Kialakul a vízió-motoros koordináció. A kéz és a szem összehangoltan működik. A csecsemő ebben a korban már dönteni is képes. A gyereknek igazán csa az anya közelségé-r van szüksége és ezt kapcsolatot a világ sem tudja kompenzálni gyerek számára. Ez kapcsolat lesz az alakj a csecsemő világké képzésének. Az agy még nem fejlett annyira, hogy koordinálni tudja a testrészeket, viszont vannak főleg védelmi szerepet betöltő reflexek. Pl: Moro-reflex Akaratlan, önkénytelen mozgásban az egész testrészt vesz. Az aktivitás igény csekély. A mozgás még fejlődik. A gyermek mozgási köre kitágul, bár lemarad a látás és hallás fejlődésétől. A járás és a futás elemei keverednek. A reflex és az ösztönös mozgás különválik. Eleinte a csecsemő az egész kezét használja.

-14- Kisgyermekkor 1-3 éves korig. Itt már kialakul egyfokú önállóság. Pl: önálló étkezés és a szobatisztaság Ennek az időszaknak fontos jellemzője még a személyiség alapjainak kialakulása. A súly tovább növekszik. A test fokozatosan arányosodik. Jelentős az agy súlyának a növekedése, ekkor már elérheti az 1100 g-ot. Az érzékszervek minden szempontból fejlettek, látás, hallás, szaglás és ízlelés terén is. Különválik a járás és a futás. Sok felesleges mozgást végeznek. Kialakul az ujjak együttes majd egyenkénti koordinációja. A gyerek már váltott lábbal megy le a lépcsőn. A gyermek megérti a szavakat. A gyerek szókészlete aktív és passzív is egyben. A hároméves gyerek már közel 1000 szót használ és mondatszerkesztése kielégítő. A verbális készség kialakulása is jellemző. 3-6 éves korig Erre a korra jellemző vezető tevékenység a szerepjáték. A gyerekek saját maguk választják ki azokat a

szabályokat, amelyek a szerepekhez kapcsolódnak. Kialakul az alá-és fölérendeltségi viszony. Felkészülés a felnőtt társadalomra. Évenkénti növekedés átlaga 4-5 cm, a súlygyarapodás 1-2 kg. Megmarad a kisgyermekkori forma. Befejeződik a fogzás. A nemi szerepek létrejötte. Az érzékszervi fejlődés használat közben történik. Tér-idő észlelése. Biztonságosabbá válik a mozgás, de a finom mozgások még fejletlenek. Nagy mozgáséhség jellemző erre a korra. A mozgás már csak minimális energiát használ fel. A beszéd egyre jobban fejlődik. Ennek oka a gyerek és környezetének kapcsolatában kereshető. A beszéden kívül új kifejezési forma a rajz lesz. Óvodáskor -15- A központi idegrendszer még fejletlen. A mielinezáció előtt az információk még nem tudnak tárolódni. Kevés élményünk van kisgyermekkorból. A mielinezáció után kb fél éves korig az agy még fejlődik, de ezután elkezdenek pusztulni a neuronok. Ebben a

korszakban alakulnak ki azok a törvények, melyek szerint egy társadalom él. Az adott helyzetben a konfliktusokat a gyerek már kezelni tudja. Kb. 3 éves koráig gyermek érzéketlenne tűnik, nincs benn együttérzés. Kapcsolata felszínesek. Valódi kommunikáci nem jöhet létre, agresz szió viszont lehet fojtatása az érzelm változásoknak. Az önálló társadalm szabályok elsajátítása. Varga Attila I-34 Fejlődési Időtarta korszakok m Kisiskoláskor 6-10 éves korig. Pubertás kor A nemi éréstől 18 éves korig. Vezető tevékenység FEJLŐDÉSI TÁBLÁZAT Az iskolai tanulás, mely során a gyerek elsajátítja az előírt tananyagot. Megjelenik a kötelesség. A gyerek vele egykorúak társaságába kerül. Megváltozik az életrendje, átalakul a gondolkodása. Már nem a tanulás, hanem a társas kapcsolatok kialakítása játssza a vezető szerepet. Jellegzetes testi, Mozgás fejlődése érzékszervi vonások Beszéd fejlődése Idegrendszer

fejlődése Emocionális fejlődés A test magassága, súlya átalakul, megváltozik. Befejeződik az első alakváltozás Az érzékszervek a tanulás szolgálatába állnak. Fontos a látó, halló képesség, mely könnyíti az észlelést. Kialakul a gyermek alkata. Kialakulnak a másodlagos nemi jellegek. Fontos részt tölt be a hormonális működés. Ha elmarad az androgén, vagy az ösztrogén megfelelő termelődése, nem következik be a nemi érés. A mozgás lecsökken az iskola fegyelmének köszönhetően. A gyermek mozgását jobban koordinálja, kitartóbban koncentrál. A kéz finom mozgása kifejlődik A mozgás még fejlődőképes. A beszédnek jól érthetőnek és nyelvtani szempontból is helyesnek kell lennie, ez tanulási követelmény. A szókincs gazdagodik az olvasás kapcsán A gyerek gondolkodása, beszéde, észlelőképessége és emlékezete már annyira kialakult, hogy meg tudja tanulni a feladott tananyagot. A mozgás, az érzékszervi

működés tökéletes. A fiúk mutálása e periódushoz kapcsolódik. A beszéd már kifejlődött. Szókészletünk azonban még befogad új kifejezéseket a tanuláson keresztül. Fontos feladat a hormonháztartás irányítása. A gyereknek el kell sajátítania a társadalmi kompetenciát, mellyel meg tudja találni az élet adta konfliktusos helyzetekben a jó döntést. Fontos, hogy e korban alakul ki a jövőkép, ami tükrözi saját képességeinket, de a társadalmi elvárásokat is. A jövőképnek reálisnak kell lennie és ez a társadalom visszajelzései nélkül nem sikerülhet. Ekkor van kialakulóba az erkölcs. Ez egy fej lődő folyamat. A gyere sokáig nem tud különb séget tenni jó és ross között. Az erkölcs kiala kulása 10 éves kori tart, eddig még reverzi bilis. Nagyon fontos, hogy hormonális működés ha tással van a magatartá sunkra is. Ezáltal mi i hatással vagyunk környezetünkre. A tanú lás, mint társadalmi el várás ellentétben

áll társas kapcsolatok kiépí tésével. A kamasznak fe kell ismernie, hogy társadalom mit vár tőle a szülők ebben nag segítségre lehetnek, mi vel a társadalmi környe zetet a család jelent elsősorban. -16-