Kémia | Középiskola » Kémia emelt szintű írásbeli érettségi vizsga megoldással, 2011

KÉMIA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2011. május 12 8:00 2011. május 12 Azonosító jel: ÉRETTSÉGI VIZSGA Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Kémia Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM emelt szint írásbeli vizsga 1112 Kémia emelt szint Azonosító jel: Fontos tudnivalók • A feladatok megoldására 240 perc fordítható, az idő leteltével a munkát be kell fejeznie. • A feladatok megoldási sorrendje tetszőleges. • A feladatok megoldásához szöveges adatok tárolására nem alkalmas zsebszámológépet és négyjegyű függvénytáblázatot használhat, más elektronikus vagy írásos segédeszköz használata tilos! • Figyelmesen olvassa el az egyes feladatoknál leírt bevezető szöveget és tartsa be annak utasításait! • A feladatok megoldását tollal készítse! Ha valamilyen megoldást vagy megoldásrészletet áthúz, akkor az nem értékelhető! • A számítási feladatokra

csak akkor kaphat maximális pontszámot, ha a megoldásban feltünteti a számítás főbb lépéseit is! • Kérjük, hogy a szürkített téglalapokba semmit ne írjon! írásbeli vizsga 1112 2 / 16 2011. május 12 Azonosító jel: Kémia emelt szint 1. Táblázatos feladat Az alábbi táblázat néhány elem egy-egy természetes izotópjára és a belőle származó ionra vonatkozik. Töltse ki a táblázatot a hiányzó adatokkal! Az elem egy adott izotópjának vegyjele (a megadott példának megfelelően) 35 17 Cl 8. 14. Tömegszám 1. 34 Protonszám 2. 9. 16. Elektronszám 3. 10. 17. Neutronszám 4. 15. 18 20 5. 11. 18. kémiai jele: 6. 12. 19. neve: 7. 13. Teljes elektronszerkezet A belőle képződő természetes ion kalciumion Az alábbi két sorban az összehasonlítást a megfelelő kémiai jelek közé tett relációjellel (<,>, =) jelölje! Az atom és a belőle képződő ion méretének összehasonlítása: 20. A

három ion méretének összehasonlítása: 23. 21. 22. 12 pont írásbeli vizsga 1112 3 / 16 2011. május 12 Kémia emelt szint Azonosító jel: 2. Esettanulmány Olvassa el figyelmesen az alábbi szöveget, és válaszoljon a kérdésekre! Antioxidánsok és szabadgyökök – avagy harc az öregedés ellen Az emberi test működése milliónyi kifinomult, de mára már zömmel ismert kémiai folyamat eredménye. Amíg ezek a folyamatok természetes egyensúlyban vannak, addig erőnlétünk és egészségi állapotunk is kielégítő marad. Az ún. szabadgyökös reakciók egy része a szervezet önfenntartó mechanizmusaiban is szerepet játszanak. Gyöknek a párosítatlan elektronnal rendelkező, igen reakcióképes kémiai részecskéket nevezzük. Sejtjeink egy része azért termel szabad gyököket, hogy azok elpusztítsák a szervezetbe bejutott kórokozókat. A szervezet védelmi rendszere optimális esetben a saját maga által termelt szabadgyököket képes

semlegesíteni is. A környezetünkben folyamatosan keletkeznek szabadgyökök. A szervezetünket érő fokozott külső szabadgyökterhelés oka lehet a dohányzás, a drog-, gyógyszer- és alkoholfogyasztás, az elektroszmog, az UV sugárzás, a légszennyezés, a mérgező vegyszerekkel való érintkezés, de bizonyos mértékig még a fürdőszobai kellékeink is. Ha a kelleténél több szabadgyök kerül a szervezetünkbe, vagy nem adjuk meg testünknek a semlegesítő folyamatokhoz szükséges tápanyagokat, akkor az egyensúly felborul, és a szabadgyökök pusztítása már nem csak a kórokozókat fenyegeti, hanem szervezetünk ép sejtjeit is. A szervezet azonban sokáig képes megakadályozni, hogy a szabadgyökök káros folyamatokat indítsanak be. A szabadgyökök is felelősek a sejtek öregedéséért, többek között a DNS-lánc tönkretételével. Ez ellen a különböző sejtek számos természetes antioxidánst termelnek Az antioxidáns egy olyan anyag, amely

megvédi a szervezetünket és más dolgokat az oxidációtól. A legjobb hasonlat erre a folyamatra, amikor a vas rozsdásodik, vagy a vaj megavasodik. Az oxigén, amely alapvetően szükséges az élethez, nagyon reaktív elem A vassal tehát reakciója során rozsdát képez, amikor pedig a vajban lévő zsírt oxidálja, az megavasodik. Hasonló folyamat játszódik le szervezetünkben is Minél idősebbek vagyunk, annál inkább hajlamosabbakká válunk az oxidációra – bizonyos értelemben testünk is „rozsdásodni kezd”. Minden, ami megelőzi, vagy lassítja az oxidációs folyamatokat, antioxidánsnak minősül. Az antioxidáns alapvetően más vegyületeket véd az oxigénnel szemben. Szervezetünk maga is termel néhány antioxidánst (amelyeket endogén antioxidánsoknak nevezünk), de táplálkozásunk során más antioxidánsokat (külső, ún. exogén antioxidánsokat) is magunkhoz kell vennünk A szervezetünk által termelt antioxidánsok közé tartozik a

kataláz, a glutationperoxidáz és a szuperoxid dizmutáz (SOD) enzim. Ezek azonban nem képződnek elegendő mennyiségben, így a táplálkozás útján kell pótolnunk. Néhány, a táplálékkal felvehető antioxidáns A-vitamint és a vele rokon karotinoid típusú vegyületeket tartalmaz, illetve C- és E-vitamint. Az ásványok maguk nem antioxidánsok, de sok ásvány elengedhetetlenül szükséges a szervezet által termelt antioxidáns enzimek felépüléséhez. Ide sorolható a szelén, amely a glutation-peroxidáz képződéséhez szükséges, a vas, amely a kataláz termelődésében játszik szerepet, valamit a mangán, a réz és a cink, amely a SOD előállításhoz fontos elemek. A kénvegyületek, mint például a kéntartalmú aminosavak, a cisztein és a metionin, a szervezetben a termelődő leggyakrabban előforduló antioxidáns, a glutation felépítésében játszanak fontos szerepet. Az antioxidáns koenzimek, mint pl. a NADH (nikotinamid-adenin-dinukleotid),

a koenzim Q10, és az alfa-lipidsav testünkben is képződik, de a táplálék útján is hozzájuthatunk. írásbeli vizsga 1112 4 / 16 2011. május 12 Kémia emelt szint Azonosító jel: A szervezetben termelődő antioxidánsok szerepe nagyon specifikus. Sok közülük enzim vagy koenzim, amely a biokémiai reakciókat katalizálja. Leggyakoribb endogén antioxidáns a glutation, amely egy primer antioxidáns a sejtek védelme szempontjából. A glutation alacsony kéntartalmú vegyület, amely szeléntartalmú glutation-peroxidáz enzimmel együtt fejti ki hatását. Ugyancsak nagy hatóerejű antioxidánsok a szuperoxid dizmutázok. A SOD egyik típusa rezet és cinket tartalmaz, míg egy másik fajtája mangánt. A SOD-ok különösen jól alakítják át az oxigén egyik ártalmas formáját, a párosítatlan elektront tartalmazó szuperoxidiont hidrogén-peroxiddá. Bár a hidrogén-peroxid is károsíthatja a sejtek vegyületeit, mégsem annyira romboló, mint a

szuperoxid. Egy másik endogén antioxidáns, a vasion-tartalmú kataláz pedig a hidrogén-peroxidot vízzé bontja le. A szeléntartalmú glutation-peroxidázok ugyancsak vízzé tudják alakítani a hidrogén-peroxidot. (Források: http://www.vitallandhu/antioxidans, http://www.herba-wellnesshu/gyik/antioxidansokhtm, wikipédia) a) Milyen két részfolyamatot különböztetünk meg a redoxireakciókban, és mi történik a két részlépésben? b) Redoxi szempontból milyen hatású anyagok a szabadgyökök? c) Említsen a szövegből egy konkrét példát szabadgyökre! d) Mi a kapcsolat a szervezetben előforduló szabadgyökök és antioxidánsok között? e) Mit nevezünk endogén és exogén antioxidánsnak? Írjon egy-egy példát a kétféle antioxidánsra! f) Soroljon fel három fémiont, amelyet az antioxidáns szerepet játszó enzimek tartalmaznak! g) A szervezetben keletkező hidrogén-peroxid lebontásában mely enzim(ek) vesz(nek) részt? h) Írja fel a

hidrogén-peroxid bomlásának egyenletét, amelyet a g)-ben említett enzim(ek) katalizál(nak)! 9 pont írásbeli vizsga 1112 5 / 16 2011. május 12 Kémia emelt szint Azonosító jel: 3. Egyszerű választás Írja be az egyetlen megfelelő betűjelet a válaszok jobb oldalán található üres cellába! 1) Mely vegyületcsoportba tartozó vegyületek nem tartalmaznak észterkötést? A) B) C) D) E) alkil-alkanoátok szappanok zsírok viaszok gyümölcsészterek 2) Melyik vegyület nem ionrácsos kristályrácsú szilárd halmazállapotban? A) B) C) D) E) konyhasó szódabikarbóna ecetsav égetett mész glicin 3) Melyik folyamatban képződik hidrogéngáz? A) B) C) D) E) Ha kalciumot vízben oldunk. Ha mészkőre sósavat csepegtetünk. Ha ezüstöt tömény kénsavban oldunk. Ha rezet salétromsavban oldunk. Ha jódot szén-tetrakloridban oldunk. 4) Melyik állítás nem igaz a kovalens kötéssel kapcsolatban? A) B) C) D) E) Közös elektronpárral

létrehozott kötés. Apoláris kovalens kötés csak azonos atomok között alakulhat ki. Egyszeres kovalens kötés csak szigma-kötés lehet. Két atom között legfeljebb két pi-kötés alakulhat ki. Egy molekulában több, mint három pi-kötés is lehet. 5) Melyik állítás nem igaz a természetben előforduló vizekre? A) B) C) D) E) A természetes vizek keménységét az oldott kalcium- és magnézium-karbonát okozza. A mészkőhegységekben eredő patakok kemény vizűek. A tiszta esővíz legfeljebb oldott gázokat tartalmaz. A tengervízben viszonylag nagy mennyiségű oldott nátrium-klorid található. A természetes vizekbe jutó foszfátvegyületek eutrofizációt okozhatnak. 6) Melyik vegyület molekulái között alakulhat ki erős hidrogénkötés? A) B) C) D) E) ammónia metán hidrogén-bromid acetaldehid toluol írásbeli vizsga 1112 6 / 16 2011. május 12 Azonosító jel: Kémia emelt szint 7) Melyik vegyületben a legkisebb a nitrogén

oxidációs száma? A) B) C) D) E) NaNO3 N2O4 N2 N2O NH4Cl 8) Melyik elemnek nem ismertek allotróp módosulatai? A) B) C) D) E) oxigén foszfor szilícium szén kén 8 pont 4. Négyféle asszociáció Az alábbiakban két anyagot kell összehasonlítania. Írja be a megfelelő betűjelet a táblázat üres celláiba! A) Kén-dioxid B) Szén-dioxid C) Mindkettő D) Egyik sem 1. Molekulája lineáris 2. Dipólusos molekulájú vegyület 3. Színtelen folyadék (25 °C-on, standard nyomáson) 4. Vízben oldva savas kémhatású oldat keletkezik 5. Elszínteleníti a jódos vizet 6. Megfelelő körülmények között tovább oxidálható 7. A növények a fotoszintézis során szénhidrátokká alakítják 8. A légkörben előforduló savas esőt okozó vegyület 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 8 pont írásbeli vizsga 1112 7 / 16 2011. május 12 Kémia emelt szint Azonosító jel: 5. Elemző feladat Makromolekulák Az élő szervezet felépítésében és a

környezetünkben is számos makromolekula fordul elő. Néhány ezek a közül: cellulóz, polibutadiénből készült műgumi, keményítő, tojásfehérje, polisztirol, PVC, teflon a) Sorolja fel a fentiek közül azokat, amelyek valamilyen élő szervezetben termelődnek! amelyeket mesterségesen állítanak elő! b) A felsoroltak közül kiválasztottunk hármat. Adja meg az ezeket felépítő monomer képletét és nevét! Makromolekula neve Monomer neve Monomer konstitúciós képlete Műgumi PVC Teflon c) Mit nevezünk polimerizációnak? Sorolja fel a felsorolt anyagok közül azokat, amelyek monomerjeikből polimerizációval képződnek (még ha más átalakulás is bekövetkezik képződésük/előállításuk során)! d) Nevezze meg a tojásfehérje molekuláiban a monomereket összekapcsoló kötés típusát és rajzolja fel szerkezetét! Mi jellemző az atomok térbeli elrendeződésére és miért? írásbeli vizsga 1112 8 / 16 2011. május 12 Azonosító

jel: Kémia emelt szint e) A különböző üdítősüvegek többsége ún. PET palack A PET poli(etilén-tereftalát), amely a glikol és a tereftálsav polikondenzációs terméke. A tereftálsav dikarbonsav, képlete: O O HO C C OH Nevezze meg a tereftálsav és a glikol molekulái között a polikondenzáció során kialakuló kötés típusát (a polimer funkciós csoportját)! Rajzolja fel a PET makromolekula általános konstitúciós képletét (legkisebb ismétlődő részletét)! 15 pont 6. Kísérletelemző és számítási feladat Nátrium-klorid-oldat elektrolízise Két főzőpohárban 200,0-200,0 cm3 2,00 mol/dm3 koncentrációjú nátrium-klorid-oldat van (az oldat sűrűsége 1,10 g/cm3). Az A főzőpohárban levő oldatot grafitelektródok, míg a B főzőpohárban levő oldatot higanykatód és grafitanód használatával elektrolizáljuk. Mindkét oldatot 10,0 A áramerősséggel 1930 másodpercig elektrolizáljuk Ar(H) = 1,00, Ar(O) = 16,0, Ar(Na) =

23,0, Ar(Cl) = 35,5 a) Az A és B főzőpohárban lezajló elektrolízis során az anódon ugyanaz a tapasztalat figyelhető meg. Az anód környezete Tapasztalat: . A lejátszódó folyamat egyenlete: . b) Mi történik az A főzőpohárban levő oldat elektrolízise során a katódon? A katód környezete Tapasztalat: . A lejátszódó folyamat egyenlete: . írásbeli vizsga 1112 9 / 16 2011. május 12 Kémia emelt szint Azonosító jel: c) Az elektrolízis befejeződése után fenolftaleint cseppentünk az A főzőpohárban levő folyadékba. Tapasztalat: A tapasztalat magyarázata: Számítsa ki a katódon fejlődő gáz térfogatát (25,0 °C-on, standard nyomáson)! d) Az elektrolízis után azonnal leöntjük a B főzőpohárban levő oldatot a higanykatódról, majd fenolftaleint cseppentünk a vizes oldatba. Tapasztalat: A katódon lejátszódó folyamat egyenlete: Számítsa ki a visszamaradó oldat tömegszázalékos összetételét! (Tételezzük fel, hogy

az összes gáz eltávozott az oldatból!) 16 pont írásbeli vizsga 1112 10 / 16 2011. május 12 Kémia emelt szint Azonosító jel: 7. Számítási feladat Egy nyílt láncú, telített, egyértékű szekunder alkoholt CuO-dal reagáltatunk (megfelelő körülmények között). A keletkezett szerves vegyület tömege a kiindulási alkohol tömegének 97,3 %-a. a) Melyik vegyületcsoportba tartozik a keletkezett szerves vegyület? b) Határozza meg a feladatban szereplő kiindulási és keletkezett szerves vegyület molekulaképletét! c) Rajzolja fel a kiindulási és keletkezett vegyület konstitúciós képletét és adja meg a vegyületek nevét! d) Írja fel a lejátszódó folyamat reakcióegyenletét! 8 pont írásbeli vizsga 1112 11 / 16 2011. május 12 Kémia emelt szint Azonosító jel: 8. Számítási feladat A háztartásokban használt fűtőgáz metánt, etánt és szén-dioxidot tartalmaz. Egy kisebb lakás fűtésére átlagosan 1,96 m3

fűtőgáz fogy el naponta (25,0 °C, standard nyomás). Ezalatt 6,606⋅104 kJ energia szabadul fel, és összesen 2,156 m3 25,0 °C-os, standard nyomású széndioxid jut ki a légtérbe. ΔkH(CH4(g)) = –74,9 kJ/mol, ΔkH(C2H6(g)) = –83,4 kJ/mol, ΔkH(CO2(g)) = –394 kJ/mol, ΔkH(H2O(g)) = –242 kJ/mol a) Írja fel a fenti gáz égésekor lejátszódó folyamatok reakcióegyenletét! b) Számítsa ki a metán és az etán égéshőjét a megadott adatok alapján! c) Számítsa ki a feladatban szereplő fűtőgáz térfogat%-os összetételét! 11 pont írásbeli vizsga 1112 12 / 16 2011. május 12 Kémia emelt szint Azonosító jel: 9. Számítási feladat 10,0 dm3-es tartályban 200 °C-on 1,00 mol hidrogént és 1,00 mol jódot reagáltattunk. Az egyensúly beállását követően a kapott gázelegyet – gyors lehűtést követően – lúgoldaton vezettük át (feltételezzük, hogy az egyensúlyi elegy összetétele a hűtés hatására nem változott meg). A

lúgoldatban a gázelegy egyik komponense nem oldódott fel: a maradék színtelen gáz nyomása az eredeti tartályban és a kiindulási hőmérsékleten a kiindulási gázelegyének 11,0%ára csökkent. a) A kiindulási hidrogén, illetve jód hány %-a alakult át az egyensúlyi folyamatban? b) Számítsa ki az egyensúlyi koncentrációkat, majd a reakció egyensúlyi állandóját 200 °C-on! c) Hogyan változna az átalakulási százalék, ha ugyanezen a hőmérsékleten ugyanennyi hidrogént és jódot 100 dm3-es tartályban reagáltatnánk egymással? Válaszát indokolja! 11 pont írásbeli vizsga 1112 13 / 16 2011. május 12 Kémia emelt szint írásbeli vizsga 1112 Azonosító jel: 14 / 16 2011. május 12 Kémia emelt szint írásbeli vizsga 1112 Azonosító jel: 15 / 16 2011. május 12 Azonosító jel: Kémia emelt szint maximális pontszám 1. Táblázatos feladat 2. Esettanulmány 3. Egyszerű választás 4. Négyféle asszociáció 5.

Elemző feladat 6. Kísérletelemző és számítási feladat 7. Számítási feladat 8. Számítási feladat 9. Számítási feladat Jelölések, mértékegységek helyes használata Az adatok pontosságának megfelelő végeredmények megadása számítási feladatok esetén Az írásbeli vizsgarész pontszáma elért pontszám 12 9 8 8 15 16 8 11 11 1 1 100 javító tanár Dátum: . elért pontszám programba egész beírt egész számra pontszám kerekítve Feladatsor javító tanár Dátum: . írásbeli vizsga 1112 jegyző Dátum: . 16 / 16 2011. május 12 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2011. május 12 Kémia emelt szint Javítási-értékelési útmutató 1112 KÉMIA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM Kémia emelt szint Javítási-értékelési útmutató Az írásbeli feladatok értékelésének alapelvei

Az írásbeli dolgozatok javítása a kiadott javítási útmutató alapján történik. Az elméleti feladatok értékelése • A javítási útmutatótól eltérni nem szabad. • ½ pontok nem adhatók, csak a javítókulcsban megengedett részpontozás szerint értékelhetők a kérdések. A számítási feladatok értékelése • A javítási útmutatóban szereplő megoldási menet szerinti dolgozatokat az abban szereplő részpontozás szerint kell értékelni. • Az objektivitás mellett a jóhiszeműséget kell szem előtt tartani! Az értékelés során pedagógiai célzatú büntetések nem alkalmazhatók! • Adott – hibátlan – megoldási menet mellett nem szabad pontot levonni a nem kért (de a javítókulcsban megadott) részeredmények hiányáért. (Azok csak a részleges megoldások pontozását segítik.) • A javítókulcstól eltérő – helyes – levezetésre is maximális pontszám jár, illetve a javítókulcsban megadott csomópontok

szerint részpontozandó! • Levezetés, indoklás nélkül megadott puszta végeredményért legfeljebb a javítókulcs szerint arra járó 1–2 pont adható meg! • A számítási feladatra a maximális pontszám akkor is jár, ha elvi hibás reakcióegyenletet tartalmaz, de az a megoldáshoz nem szükséges (és a feladat nem kérte annak felírását)! • Több részkérdésből álló feladat megoldásánál – ha a megoldás nem vezet ellentmondásos végeredményre – akkor is megadható az adott részkérdésnek megfelelő pontszám, ha az előzőekben kapott, hibás eredménnyel számolt tovább a vizsgázó. • A számítási feladat levezetésénél az érettségin trivialitásnak tekinthető összefüggések alkalmazása – részletes kifejtésük nélkül is – maximális pontszámmal értékelendő. Például: • a tömeg, az anyagmennyiség, a térfogat és a részecskeszám átszámításának kijelölése, • az Avogadro törvényéből következő

trivialitások (sztöchiometriai arányok és térfogatarányok azonossága azonos állapotú gázoknál stb.), • keverési egyenlet alkalmazása stb. • Egy-egy számítási hibáért legfeljebb 1–2 pont vonható le (a hibás részeredménnyel tovább számolt feladatra a többi részpont maradéktalanul jár)! • Kisebb elvi hiba elkövetésekor az adott műveletért járó pontszám nem jár, de a további lépések a hibás adattal számolva pontozandók. Kisebb elvi hibának számít például: • a sűrűség hibás alkalmazása a térfogat és tömeg átváltásánál, • más, hibásan elvégzett egyszerű művelet, • hibásan rendezett reakcióegyenlet, amely nem eredményez szembetűnően irreális eredményt. írásbeli vizsga 1112 2/8 2011. május 12 Kémia emelt szint • Javítási-értékelési útmutató Súlyos elvi hiba elkövetésekor a javítókulcsban az adott feladatrészre adható további pontok nem járnak, ha hibás adattal helyesen

számol a vizsgázó. Súlyos elvi hibának számít például: • elvileg hibás reakciók (pl. végbe nem menő reakciók egyenlete) alapján elvégzett számítás, • az adatokból becslés alapján is szembetűnően irreális eredményt adó hiba (például az oldott anyagból számolt oldat tömege kisebb a benne oldott anyag tömegénél stb.) (A további, külön egységként felfogható feladatrészek megoldása természetesen itt is a korábbiakban lefektetett alapelvek szerint – a hibás eredménnyel számolva – értékelhető, feltéve, ha nem vezet ellentmondásos végeredményre.) írásbeli vizsga 1112 3/8 2011. május 12 Kémia emelt szint Javítási-értékelési útmutató 1. Táblázatos feladat (12 pont) 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 35 17 17 18 1s2 2s2 2p6 3s2 3p5 ([Ne] 3s2 3p5 vagy K L 3s2 3p5) Cl– kloridion 8. 34 16 S 9. 16 10. 16 11. 1s2 2s2 2p6 3s2 3p4 ([Ne] 3s2 3p4 vagy K L 3s2 3p4) 12. S2– 13. szulfidion 14. 40 20 Ca 15. 40 16. 20 17. 20 18. 1s2

2s2 2p6 3s2 3p64s2 ([Ar] 4s2 vagy K L 3s2 3p6 4s2) 19. Ca2+ 20. Cl– > Cl 21. S2– > S (bármely két helyes válasz: 1 pont) 11 pont 22. Ca2+ < Ca 2+ – 2– 23. Ca < Cl < S 1 pont 2. Esettanulmány (9 pont) a) oxidáció – elektronleadás redukció – elektronfelvétel 1 pont b) oxidálószerek 1 pont c) a szuperoxidion egy szabadgyök 1 pont d) Az antioxidánsok megakadályozzák a szabadgyökök káros oxidáló hatását. (Minden hasonló értelmű válasz elfogadható.) 1 pont e) endogén: a szervezet által termelt antioxidáns, pl. kataláz, glutationperoxidáz, szuperoxid dizmutáz (bármely helyes példa elfogadható) 1 pont exogén: külső (táplálékkal felvett) antioxidáns, pl. A-vitamin, karotinoid vegyületek, C-vitamin, E-vitamin) (bármely helyes példa elfogadható) 1 pont (mindkét esetben csak a fogalom és egy példa együttes megadása esetén jár a pont) f) réz, cink, mangán, vas (a szelén nem fogadható el) 1 pont (legalább három

felsorolásáért jár a pont) g) kataláz, glutation-peroxidáz (csak együtt) 1 pont katalizátor h) 2 H2O2 ⎯⎯ ⎯ ⎯⎯ 2 H2O + O2 A H2O2 H2O + ½ O2 (v. H2O + ,O’) is elfogadható írásbeli vizsga 1112 4/8 1 pont 2011. május 12 Kémia emelt szint Javítási-értékelési útmutató 3. Egyszerű választás (8 pont) 1. B 2. C 3. A 4. B 5. A 6. A 7. E 8. C Minden helyes válasz 1 pontot ér! 4. Négyféle asszociáció (8 pont) 1. B 2. A 3. D 4. C 5. A 6. A 7. B 8. A Minden helyes válasz 1 pontot ér! 5. Elemző feladat (15 pont) a) élő szervezetben: cellulóz, keményítő, tojásfehérje mesterségesen: műgumi, polisztirol, PVC, teflon b) 1 pont Makromolekula neve Monomer neve Monomer konstitúciós képlete Műgumi buta-1,3-dién (1) CH2=CH–CH=CH2 (1) PVC klóretén (vinil-klorid) (1) CH2=CH–Cl (1) Teflon tetrafluoretén (1) CF2=CF2 (1) c) Polimerizáció: több (azonos) molekula melléktermék nélküli egyesülése. Így keletkezik:

műgumi, polisztirol, PVC, teflon. (csak ezek és csak együtt) d) Peptidkötés (amidcsoport) Az amidcsoport szerkezete (lokalizált vagy delokalizált elektronokkal) Mind a négy atom egy síkban helyezkedik el. Oka: delokalizált pi-kötés az O–C–N atomok között e) Észterkötés (észtercsoport) O O O C C írásbeli vizsga 1112 O CH2 CH2 n 5/8 6 pont 1 pont 1 pont 1 pont 1 pont 1 pont 1 pont 1 pont 1 pont 2011. május 12 Kémia emelt szint Javítási-értékelési útmutató 6. Kísérletelemző és számítási feladat (16 pont) a) Tapasztalat: sárgászöld (szúrós szagú) gáz keletkezik 2 Cl– = Cl2 + 2 e– b) Tapasztalat: színtelen (szagtalan) gáz fejlődik 2 H2O + 2 e– = H2 + 2 OH– c) Tapasztalat: az oldat lila (bíborvörös) színű lesz. Magyarázat: lúgos kémhatású lesz az oldat Q = I·t, Q = 10,0 A · 1930 s = 19 300 C az elektrolízis során áthaladó e– anyagmennyisége: n(e–) = Q/F = 19 300 C / 96500 C/mol = 0,200 mol

katódon: n(H2) = 0,100 mol, V(H2) = nVm = 0,100 mol · 24,5 dm3/mol = 2,45 dm3. d) Tapasztalat: az oldat színe nem változik Na+ + e– = Na Az elektrolízis során levált Na mennyisége: n(Na) = 0,200 mol, vagyis 0,200 mol NaCl bomlott el: m(NaCl) = 0,200 mol · 58,5 g/mol = 11,7 g. Kiinduláskor: m(oldat) = 200,0 cm3 · 1,10 g/cm3 = 220,0 g elektrolízis után: m(oldat) = 220,0 g – 11,7 g = 208,3 g Az oldatban eredetileg: 0,200 dm3 · 2,00 mol/dm3 = 0,400 mol NaCl volt, 0,200 mol bomlott el, így a fele maradt, azaz 11,7 g. A keletkezett oldat: 11,7 g : 208,3 g = 0,0562, vagyis 5,62 tömeg%-os. (Minden más helyes levezetés maximális pontszámot ér.) 1 pont 1 pont 1 pont 1 pont 1 pont 1 pont 1 pont 1 pont 1 pont 1 pont 1 pont 1 pont 1 pont 1 pont 1 pont 1 pont 7. Számítási feladat (8 pont) a) Szekunder alkohol enyhe oxidációja során keton keletkezik. b) Az alkohol molekula a reakció során két H-t veszít. R1 CH R2 oxidáció ⎯⎯ ⎯ ⎯ R1 C 1 pont R2 O

OH Alkohol: CnH2n+2O M(alkohol) = 12n + 2n + 2 + 16 = 14n + 18 Keton: CnH2nO M(keton) = 14n +16 M(keton) = M(alkohol) · 0,973 14n + 16 = (14n + 18) · 0,973 n = 4, a vegyület képlete: C4H10O, C4H8O c) Egyetlen konstitúciós izomer rajzolható fel mindkét vegyületre: H3C CH CH2 CH3 1 pont 1 pont 1 pont 1 pont bután-2-ol (szek-butil-alkohol) 1 pont butanon (etil-metil-keton) 1 pont OH H 3C C CH2 CH3 O (Két helyes képlet név nélkül 1 pont. Ha más képletet is megad e kettőn kívül, akkor legfeljebb 1 pont adható.) d) H3 C CH CH2 CH3 + CuO = H3C OH írásbeli vizsga 1112 C CH2 CH3 + Cu + H2O 1 pont O 6/8 2011. május 12 Kémia emelt szint Javítási-értékelési útmutató 8. Számítási feladat (11 pont) a) CH4 + 2 O2 = CO2 + 2 H2O 1 pont C2H6 + 3,5 O2 = 2 CO2 + 3 H2O 1 pont b) ΔrH = ΔkH(keletkezett termékek) – ΔkH(kiindulási anyagok) (vagy ennek alkalmazása) 1 pont ΔrH(CH4) = –394 kJ/mol + 2·(–242) kJ/mol – (–74,9

kJ/mol) ΔrH(CH4) = –803,1 kJ/mol (–803 kJ/mol) 1 pont ΔrH(C2H6) = 2·(–394) kJ/mol + 3·(–242) kJ/mol – (–83,4 kJ/mol) ΔrH(C2H6) = –1430,6 kJ/mol (–1430 kJ/mol) 1 pont c) n(földgáz) = 1960 dm3 / 24,5 dm3/mol = 80,0 mol n(CO2) = 2156 dm3 / 24,5 dm3/mol = 88,0 mol 1 pont a földgázban x mol CH4, y mol C2H6 és (80–x–y) mol CO2 van. az égés során eltávozik összesen: n(CO2) = 88,0 mol = x + 2y + 80–x–y 2 pont az égés során felszabaduló energia: x·803,1 + y·1430,6 = 66 060 1 pont az egyenletrendszer megoldása: y = 8,00 mol x = 68,0 mol 1 pont A gázelegy összetétele: 68,0 mol CH4, 8,00 mol C2H6 és 4,00 mol CO2. A 80 mol gázelegy térfogatszázalékos összetétele: 85,0 térfogat% CH4 10,0 térfogat% C2H6 5,0 térfogat% CO2 1 pont (Minden más helyes levezetés maximális pontszámot ér.) 9. Számítási feladat (11 pont) a) H2 + I2 2 HI (vagy az egyenlet alkalmazása) A nyomás a molekulák számával (anyagmennyiségével) egyenesen arányos

(vagy ennek alkalmazása). A vízbe vezetett gázelegyből a H2 nem oldódik a lúgoldatban. A gázelegy molekuláinak 11,0 %-a H2 és így az egyenlet szerint 11,0% a I2. 1 mol I2 0 mol HI kiindulás: 1 mol H2 átalakult: x mol H2 x mol I2 2x mol HI 2x mol HI egyensúly: 1–x mol H2 1–x mol I2 3 A 10,0 dm térfogatban az egyensúlyi gázelegy összes anyagmennyisége is 2,00 mol. (Ennek megállapítása a fenti táblázattal vagy a reakcióegyenlet alapján.) n(H2) = 2,00 mol · 0,110 = 0,220 mol n(I2) = 2,00 mol · 0,110 = 0,220 mol n(HI) = 2,00 mol – 0,440 mol = 1,56 mol, A HI-ból 2x = 1,56 mol, így x = 0,780, A kiindulási jódnak és hidrogénnek is a 78,0 %-a alakult át b) Az egyensúlyi gázelegy összetétele a 10,0 dm3-es tartályban: [HI] = 1,56 mol : 10,0 dm3 = 0,156 mol/dm3 [H2] = 0,220 mol : 10,0 dm3 = 0,0220 mol/dm3 [I2] = 0,220 mol : 10,0 dm3 = 0,0220 mol/dm3 1 pont 1 pont 1 pont 1 pont 1 pont 1 pont 1 pont 2 K= [ HI] [H 2 ] ⋅ [I 2 ] írásbeli vizsga

1112 (vagy ennek alkalmazása) 7/8 1 pont 2011. május 12 Kémia emelt szint Javítási-értékelési útmutató 0,156 2 = 50,3 0,0220 ⋅ 0,0220 c) Ugyanannyi lenne az átalakulási százalék. Indoklás: a reakcióban nincs sztöchiometriaiszám-változás, ezért nem befolyásolja a nyomásváltozás. (Bármely hasonló értelmű válasz) (Minden más helyes levezetés maximális pontszámot ér.) K= 1 pont 1 pont 1 pont Adatpontosság: 6. feladat: a végeredmények megadása 3 értékesjegy-pontossággal 8. feladat: a térfogatszázalékos összetétel megadása 3 értékesjegy-pontossággal 9. feladat: a végeredmények megadása 3 értékesjegy-pontossággal írásbeli vizsga 1112 8/8 2011. május 12