Gazdasági Ismeretek | Kontrolling » Az ellenőrzés rendszere

1 Az Ellenörzés rendszere Az ellenőrzés kialakulása Az ellenőrzés tudatosan valósul meg. A termelés bővülésével, a gazdaság kiterjedésével, a magántulajdon létrejöttével együtt megjelent a gazdasági ellenőrzés is. A megvalósuló ellenőrzések minden egyes formája valamilyen célt szolgál. Az ellenőrzés a vezetés része, egyik elengedhetetlen funkciója. Az ellenőrzés fogalma: mindig a vezetés funkciójából közelítjük, mindig követelményeket támaszt és azt a tényeken keresztül számon kéri. Követelmény pl: a számviteli politika meghatározása ( leltárkészitési szab., értékelési szab, önktg számítás, pénzkezelési szab. ) SzT, BTK, PTK, szerződés Tény: gyakorlatban alkalmazott módszer. Az ellenőrzés folyamata: - megfigyeli a már lezajlott eseményeket, - megállapítják a tényeket, a kialakult helyzetet, állapotot, - szembesítik azokat az elérni kívánt célokkal, feladatokkal, tehát a követelményekkel és -

rögzítik az eltérések okait. Az ellenőrzés általános módszerei: 1.) összehasonlítás ( vizsgálat során lehet összehasonlítani ) 2.) következtetés 3.) értékelés 4.) Intézkedés Az összehasonlítás nem jelent mát, mint a követelmények és a tények közötti eltérés feltárása. Az ellenőrzés fő feladata: - a gazdasági tevékenységet kell segítenie, - a megoldást akadályozó tényezők megismerése, - fel kell tárni és meg kell előzni az akadályozó körülmények tényét és hatását, - az eltérés okainak kiderítése és megszüntetése - javaslatok a kiküszöbölésre - a döntés és intézkedés előkésztése. A felsoroltakból következik, hogy a jól végrehajtott ellenőrzés, a megismert tények megalapozott értékelése a dolgok természetéből maga után vonhatja: - a kialakult helyzet megváltoztatásához vezető döntéseket, - a korábban hozott döntések felülvizsgálatát, módosítását, kiegészítését. ( !!! A

döntés kívül esik a szorosan vett ellenőrzési folyamat körén. ) A színvonalas ellenőrzés ezt azzal is segíti, hogy megállapításai alapján javaslatokat is készít. Az ellenőrzéssel összefüggő alapfogalmak: az ellenőrzés célja, az ellenőrzés tárgya, az ellenőrzés célja, az ellenőrzés módszere, az ellenőrzés rendszere 2 Az ellenőrzés célját mindig az általa képviselt érdek határozza meg. Az érdekek sokfélék lehetnek, de alapvetően két fő csoportba sorolhatók: 1.) tulajdonosi érdekek : a tulajdonosi érdekből végzett ellenőrzés kiterjed a tevékenység egészére A tulajdonosi érdek lehet állami tulajdon, gazdasági társasági tulajdon és magántulajdon. - Állami tulajdon: vállaltok ( vagyonrész + működésre átadott pénzeszköz ) Az állam az össztevékenységben és annak eredményességében, hatékonyságában érdekelt, s az ellenőrzés ezt szolgája. - Gazdasági társasági tulajdon: értelemszerűen ezek

szűkebb közösségek, a részvényesek, a tagság tulajdonosi érdekeinek képviseletében végzett ellenőrzés. ( RT, KFT jogi szervezet, BT, Kkt, VGM, GM jogi személy személyiség nélküli szervezetek ) Speciális ellenőrző szervei: RT közgyűlés, többi taggyűlés. RT-nél ha a törzstőke nagyobb, mint 51 millió Ft, felügyelőbizottságot kell létrehozni, teljes vagyoni ( Polgári vagyon ) felelősség terheli. Kft-nél ha a vagyon nagyobb bizonyos összegnél, lehetősége van felügyelőbizottság létrehozására. Független ellenőrző testület: a könyvvizsgáló. Kötelező a könyvvizsgáló: egyszemélyes Kft-nél, és minden Rt-nél. Kötelező a könyvvizsgáló és az FB a pénz és hitelintézeteknél Szövetkezetek: speciális tulajdonosi ellenőrzés a jellemző. Legfőbb szerve a közgyűlés, de küldöttgyűlést is választhat. FB is kell, mivel magánszemélyi tulajdonra épül Könyvvizsgáló választható. Takarékszövetkezetek a

pénzintézetekhez tartoznak A szövetkezetek típusai: - kereskedelmi, fogyasztási és beszerző ( ÁFÉSZ ) - lakás és garázsszövetkezet - takarékszövetkezet - ipari szövetkezet - mezőgazdasági ( szakszövetkezet, szakcsoport ) - Egyéb szervezetek: lakásszövetkezet, alapítványok, egyházak, iskolaszövetkezetek, tagcsoportok Magántulajdonhoz kapcsolódó érdek: azt a vagyont, amit sikerült adózott jövedelmünkből megszerezni, meg akarjuk védeni. 2.) hatósági érdekek képviseletében végzett ellenőrzés a vállalkozások és más szervezete, valamint az állampolgárok olyan tevékenységére, magatartására terjed ki, amelyet törvények, más jogszabályok, kötelező erejű állami normák szabályoznak, tartalmaznak. A hatósági ellenőrzések köre az érvényes állami szabályozások terjedelmétől, tartalmától függ. Hatósági ellenőrzés végezheti : APEH, VPOP, Helyi adóhatóság. Egyéb hatóságok: ÁNTSZ, Fogyasztóvédelmi Felügyelet.

Az ellenőrzés tárgya: - minden emberi cselekedet, tevékenység, magatartás vagy annak sorozata, halmaza illetve annak hiánya, - természeti viszony: katasztrófa gazdasági hatása ( jégverés, árvíz, földrengés ) Az ellenőrzés módszerét az ellenőrzés közelebbi célja és tárgy határozza meg. Alapvető követelmény, hogy az alkalmazott módszer mindig biztosítsa a tárgyszerűséget, a valósághű képet, a valóságos helyzet feltárását. Az ellenőrzési rendszer: alapvetően a tulajdonformáktól és a tulajdonosi viszonyoktól függ az alap és felépitményrendszer. A rendszer alatt az ellenőrzések megszervezésének és megvalósulásának olyan intézményesítését kell érteni, ahol a képviseleti érdekek védelmében a rendszer alkotó elemei egészként fogják át az ellenőrzés tárgyát. 3 Alaprendszer: Törvény- Kormányrendelet - szaktárcák rendeletei Felépitményrendszer: Országgyűlés - törvény stb. Az ellenőrzés általános

jellemzői az ellenőrzés alapelveiben, működési elveiben jutnak kifejezésre. Az ellenőrzéssel szemben támasztott követelmények: 1.) A teljesség elve: minden érdekeltre kiterjed 2.) A rendszeresség elve: meghatározott rendben, éves vagy időszakokra rögzített tervek alapján végzik 3. ) A hézagmentesség elve: minden soron következő ellenőrzés az előző ellenőrzéstől eltelet időszakra terjed ki. Fontos, hogy nincs megszakítás, de átfedés sem A hézagmentesség nem jelenti azt, hogy az ellenőrzés a vizsgált időszak minden eseményére, mozzanatára kiterjed, csupán azt a lehetőséget, hogy mindenre kiterjedhessen. A teljesség és a hézagmentesség tehát nem azonos fogalom. 4.) A törvényesség elve: jogi normák és előírások betartása 5.) A racionalitás: fontos a munkamegosztás érvényesülése, az ellenőrzési rendszer egyes elemei kölcsönösen kiegészítsék egymást. ( egyszerre két hatóság ne menjen vizsgálni még ha

illetékes is ) 6.) A hatékonyság: az ellenőrzés minden szakaszában pártatlannak kell lenni 7.) A megalapozottság: az ellenőrzés alapján tett megállapításoknak megdönthetetlennek, objektív alapon nyugvónak, az ellenőrzés következtetéseinek pedig a realitásokhoz igazodóknak kell lenniük. 8.) A vezetés ( irányitás ) szolgálata: Az ellenőrzésnek be kell mutatnia a korábbi döntések helyességét, megalapozottságát, vagy éppen a bennük rejlő hibákat, hiányosságokat, továbbá segíteni kell a hibák, mulasztások megelőzését. Az ellenőrzések csoportosítása Időpont Követelmények ill. tartalom - előzetes - egyidejű - utólagos szabályszerűség hatékonyságra Tartalma alapján: - gazdasági - szakmai terjedelem - cél - téma - átfogó a megbízó alapján - külső - belső a gyakoriság a az ellenőrzés részletesség módszere - egyszeri - tételes - találkozó - időszakos - próbaszerű - összefüggésekre - folyamatos

mintavételes alapozott Időpont szerint: Előzetes ellenőrzés mindig megelőzi a rendelkezések kiadását, vagy a hozott döntés végrehajtását. Az ilyen ellenőrzések arra irányulnak, hogy előzetesen felmérhető legyen a végrehajtás várható hatása, eredménye, s így mód nyilhat még a döntés vagy rendelkezés esetleges pontosítására, felülvizsgálatára, a bekövetkezett hibák elkerülésére, megelőzésére. Egyidejű ( menetközbeni ) ellenőrzés: a végrehajtással párhuzamosan folyik. Az ilyen ellenőrzések azt szolgálják, hogy folyamatosan feltáruljanak a végrehajtásban tapasztalható akadályok, eltérések és legyen még idő intézkedni a végrehajtás helyes, a döntéssel összhangban álló pályára terelésre, az ellenőrzött tevékenység, a végrehajtás módosítására. 4 Az utólagos ellenőrzésre akkor kerül sor, ha a cselekmény, a folyamat már lezárult, befejeződött. Az ellenőrzés túlnyomó többsége ilyen

jellegű, tehát utólagos. Követelmények, illetve tartalom szerint Követelmények oldaláról: - szabályszerűségre irányuló ellenőrzés az államigazgatás részéről lehet ágazati (szakágazat), vagy funkcionális. - hatékonyságra irányuló ellenőrzés: a hatékonyság megítélése, számonkérése általában a tulajdonosi jellegű ellenőrzésekre jellemző, de ide sorolandók az állami intézmények felügyeleti jellegű költségvetési ellenőrzései is, hiszen ezek egyben a tulajdonosi ellenőrzést fejeznek ki. Tartalom alapján az ellenőrzés lehet - gazdasági: azt vizsgálja, hogy e szervek a működésük, az alapfeladataik ellátása keretében takarékosan, racionális és célszerűen, illetve eredményt (nyereséget) elérve gazdálkodtak-e. - szakmai ellenőrzések túlnyomórészt valamilyen naturális követelményt kérnek számon ( szabványt, minőséget, építészeti, egészségügyi, tűzvédelmi követelmények stb. Az ellenőrzések

terjedelme alapján - célellenőrzés: részfeladat végrehajtására, esetleg egy vagy néhány konkrét kérdésnek a megvizsgálása egyetlen szervezeti egységnél vagy szervezetnél. (pl egy bejelentés alapján ) - témaellenőrzés: azonos tartalmú feladat végrehajtásának folyamatos, egyidejű vagy egymást követő vizsgálata több szervezeti egységnél vagy szervezetnél ( a tulajdon védelmének ellenőrzése több szervnél ) - átfogó ellenőrzés: kiterjed az adott ellenőrzés hatáskörébe tartozó terület, szervezet és tevékenység egészére, azt teljes körűen és összefüggéseiben vizsgálja és elemzi, értékeli Megbízó alapján - külső ellenőrzés: az ellenőrzés tárgyát képező szervezetektől, személyektől kivétel nélkül függetlenek. Fontos körülmény az is, hogy az ellenőrzést végző személyek az ellenőrzött szervekkel vagy személyekkel nem állhatnak munkaviszonyban. - belső ellenőrzés: belső ellenőrzésről akkor

van szó, ha az ellenőrzést az állami vagy társadalmi szervezetek, egyesületek, különféle gazdasági társaságok, magánvállalkozások keretein belül kezdeményezik és végzik. A vállalkozásoknál függetlenített belső ellenőr, vagy ellenőri szervezet az első számú vezető közvetlen felügyelete alatt váll ( önkormányzatnál a polgármester ). A vállalkozás vezetője irányítja és egyben ellenőrzi a függetlenített belső ellenőri szervezet munkáját, tevékenységének hatékonyságát. Ettől eltérő szabályozás csak a részvénytársaságoknál és pénzintézeteknél van, ahol a belső ellenőr nem az elnök vagy vezérigazgató, hanem az FB alá tartoznak. A vállalkozás vezetője belső ellenőrzési szabályzatban hagyja jóvá a belső ellenőrzés általános feladatit, továbbá évente munkaterven állapítja meg a belső ellenőr konkrét feladatit. Az ellenőrzés gyakorisága szerint - Egyszeri ellenőrzés: valamely meghatározott

ügyben folytatott, általában nem ismétlődő, eseti ellenőrzés ( konkrét beruházást, felújítás ) 5 - Időszakos ellenőrzés: a rendszeresen visszatérő, ismétlődő, azonos vagy hasonló tevékenység, feladat végrehajtásával foglalkozó ellenőrzés ( pl.: pénztárellenőrzés, adóellenőrzés ) - Folyamatos ellenőrzés: az egyes műveletek, folyamatok, tevékenységek megszakítás nélküli, szakadatlan ellenőrzés (pl. számla felülvizsgálata, gyártásközi minőség ellenőrzése ) Az ellenőrzés részletessége szerint - tételes ( teljes körű ): amikor a vizsgálathoz kapcsolódó valamennyi, tehát minden egyes tárgy, művelet, esemény bizonylat megvizsgálásra, számbavételre kerül ( pl. a készpénzállomány ellenőrzésekor ) - Próbaszerű: a rendelkezésre álló okmányok, bizonylatok, események tényének egy részét teszik vizsgálat tárgyává. A próbaszerű ellenőrzésnél a kiválasztás lehet véletlen szerű, de ilyenkor

is célszerű azt valamilyen ismérv alapján végezni. - mintavételes ellenőrzés esetében a vizsgálat alá kerülő mennyiségből egy kis részt, mintát vesznek és annak alapján tesznek az egészre vonatkoztatható következtetéseket ( élelmiszerből ). Az ellenőrzés módszere alapján - találkozó ellenőrzésnek nevezik azt, amikor egy bizonylat vagy annak egyes adatai hitelességét, helyességét az okmányt, bizonylatot kibocsátó szervezetnél, részlegnél található példánya alapján egyeztethető, ellenőrizhető. - összefüggésekre alapozott ellenőrzés a különböző okmányokon található adatok, információk egybevetéséből, összehasonlításából, elemző vizsgálatából indul ki. Az ellenőrzés szerepe, helye a vezetésben Az ellenőrzés a vezetés egyik funkciója, nélkülözhetetlen eleme. Az ellenőrzéssel szemben támasztott követelményekből következik az, hogy az ellenőrzésnek ma már minden szinten a vezetés, az irányító

tevékenység részét kell képeznie. Az ellenőrzés a vezetés felé: - bemutatja az irányitás , a vezetés döntései végrehajtásának alakulását, helyességét, - segíti a vizsgált témákban, területeken vagy tevékenységekben a hibák keletkezésének megelőzését, - feltárja a végrehajtás állását és a végrehajtást akadályozó tényezőket, a kitűzött céloktól, feladatoktól eltérés okait, mértékét, - megállapítja a céloktól való eltérés esetén fennálló lehetőségeket, - elősegíti javaslatok kialakításával a vezető számára azon vezetői intézkedések megalapozását, majd meghozatalát, amelyek a hiányosságok felszámolását célozzák, - előmozdítja a hatékonyabb végrehajtást segítő kedvező tapasztalatok, módszerek széleskörű alkalmazását, elterjesztését. MAGYARORSZÁG ELLENŐRZÉSI RENDSZERE Az ellenőrzési rendszer olyan szervezeti rendszer, amelyben a társadalom, a szervezetek különböző működési

területein és az irányitás szintjein kialakított részellenőrzések összehangolt egészként fogják össze a rendszer által védett és képviselt valamennyi érdekre kiterjedően. Az ellenőrzési rendszer egyben az irányitási rendszer részeként működik és így betölti a vezetés, az irányitás egyik fontos funkcióját. 6 Az ellenőrzés az adott társadalmi rendszeri kitűzött céljainak, feladatainak a hatékony megvalósítását szolgáló olyan tevékenység, amely a társadalmi szerveződés által támasztott követelményekhez viszonyított intézkedéseket megalapozó állásfoglalások, megállapitások és javaslatok útján segíti és teszi hatékonyabbá az irányítást, a vezetést. Az ellenőrzési rendszer felöleli az állami ellenőrzések mellett a magántulajdonon alapuló tulajdonosi ellenőrzéseket is. Az ismeretek alapján az ellenőrzési rendszer leegyszerűsítve - a következőket foglalja magában: • az államhatalmi szervek

ellenőrzését, • az államigazgatási szervek ellenőrzését, • a tulajdonosi ellenőrzést, • a független könyvvizsgálói ellenőrzést, • a pénzintézeti ellenőrzést és • a belső ellenőrzést. - némileg Az ellenőrzési rendszer fejlődése, alakulása sokféle tényezőtől függ: - a nemzetgazdaság fejlettsége: az ellenőrzési rendszer a gazdaság állapotával kölcsönös összefüggésben van. - a földrajzi tényező: az egyes országok területi kiterjedése, földrajzi elhelyezkedése, esetleges tagolása jelentős ellenőrzési rendszerbeli eltérések okozója lehet. Kis országok - centralizáció, nagy kiterjedésű országok - decentralizáció. - az infrastruktúra: kiépülése oldja az előrző különbségeket, de nem küszöböli ki azokat. - történelmi hagyományok: szerepük jelentős lehet az ellenőrzés rendszerében - irányitási rendszer: fejlődése, korszerűsége közvetlenül befolyásolja az ellenőrzési rendszert.

Magyarország ellenőrzési rendszerének az utóbbi közel egy évtizedében végbement fejlődésére két tényező volt teljes hatással: - az államhatalmi szervek ellenőrzésében bekövetkezett alapvető változások, - a tulajdonosi formák között a magántulajdon, a gazdasági társaságok részarányának túlsúlyba kerülése, a tulajdonosi ellenőrzés új formáinak kiépülése, jelentőségének megerősödése. Az államhatalmi szervek ellenőrzésénél nem lehet kizárólag csak az Állami Számvevőszéket megjelölni. Az Országgyűlés ugyanis az államhatalmi ellenőrzés legfőbb szerve, melynek ellenőrzési hatásköre levileg korlátlan és az kiterjed minden jogi és természetes személyre. Magyarországi ellenőrzési rendszer Magyarországi ellenőrzési rendszer Államhatalmi ellenőrzés Államigazgatási ellenőrzés Tulajdonosi ellenőrzés 7 Pénzintézeti ellenőrzés Könyvvizsgálói ellenőrzés Belső ellenőrzés Az államhatalmi szervek

ellenőrzései: Államhatalmi ellenőrzés Országgyűlés Köztársasági Alkotmányés bizottságai, Elnök bíróság országgyűlési biztosok Legfelsőbb bíróság Legfőbb ügyész Helyi önkormányzatok Állami számvevőszék Az államhatalmi szervek ellenőrzéseink fő módszerei általában a beszámoltatás, a felvilágositások kérése és ritkán alkalmazott helyszíni ellenőrzés, mely rendszerint valamilyen jól körülirható célt szolgál. Az említett általános gyakorlat alól csupán az Állami Számvevőszék ellenőrzései jelentenek kivételt. Az Országgyűlés és bizottságai az országgyűlési biztosok ellenőrzései Az államhatalmi ellenőrzés és annak szervei között a legfelsőbb szerv maga az Országgyűlés, mely biztositja hazánkban a társadalom alkotmányos rendjét, meghatározza a kormányzás szervezeti keretit, irányítását és azok feltételeit. Ellenőzései lényegében arra irányulnak, hogy az állami szervek a

törvényekben meghatározottaknak megfelelően végzik-e tevékenységüket. Ellenőrzési hatásköre elvileg korlátlan. Az Országgyűlés ellenőrzési jogkörét alapvetően az ülésein, az állandó és ideiglenes bizottságai útján, továbbá az általa megválasztott, illetve létrehozott intézmények, illetve szervek, személyek útján gyakorolja. Ellenőrzése kiterjed a Kormány és az állami szervek beszámoltatására is. A Kormány működéséért a megválasztott Országgyűlés a felelős Jogkörét ülésein bizottságain keresztül gyakorolja. Ellenőrzési módszere: beszámoltatás, kinevezés, felmentés, felfüggesztés Eszközrendszere: törvényalkotás A Köztársasági Elnök ellenőrző tevékenysége: Az ország államfője, aki őrködik az államszervezet demokratikus működése felett. Részt vehet és felszólalhat az Országgyűlés és annak bizottságai ülésén, javaslatot tehet az Országgyűlésnek intézkedés megtételére, továbbá

dönt minden olyan ügyben, amelyet az Alkotmány és a törvények a hatáskörébe utalnak. Ellenőrzési hatásköre alapvetően a felsorolt jogai keretében érvényesül. felügyeli az államszervezet demokratikus működését. Magyar Köztársaság nevében nemzetközi szerződést köt, kinevez, megbíz, felment, kitüntetési jogköre van. Az Alkotmánybiróság ellenőrző tevékenysége Az alkotmányosság legfőbb őre. Tagjait az Országgyűlés 9 évre választja közvetlenül, kétharmados szavazattal, 15 főből áll. Az Elnökét annak helyettesét az Alkotmánybiróság tagjai sorából választják meg három éves időtartamra. Legfőbb feladata, hogy felülvizsgálja a jogszabályok alkotmányosságát. 8 Feladata: törvényjavaslatok alkotmányellenességét vizsgálja, a jogszabályok utólagos módosítása, alkotmányjogi panaszok bírálata, állami szervek egymás közti hatásköri összeütközéseibe kell eljárnia. Az Alkotmánybiróság határozatai

mindenkire egyaránt kötelezőek, ellene fellebbezésnek helye nincs. A Legfelsőbb Bíróság ellenőrzési tevékenysége Az igazságszolgáltatás legfőbb szerve, a bírák függetlenek. Irányelvei és elvi döntései a bíróságok számára kötelezőek. Elnökét a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja A bírákat a Köztársasági Elnök nevezi ki. A Legfőbb Ügyész ellenőrzései Törvényességi felügyelet a feladata és az állampolgári jogok védelme. Ellenőrzési eszközei: óvás, felszólalás, figyelmeztetés és jelzés. Kötelezettsége: az Országgyűlésnek be kell számolnia a tevékenységéről. A köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja Állami Számvevőszék ( ÁSZ ) 1989-től működik. Az Országgyűlésnek van alárendelve Feladata: az állami vagyon megóvása, az állami pénzeszközök felhasználásának ellenőrzése. Az Országgyűlés pénzügyi, gazdasági szerve Ellenőrzésre a Kormány

is felkérheti. Az ÁSZ ellenőrzi: - az államháztartás gazdálkodását - a költségvetés hitelfelvételeit, - azt, hogy az Országgyűlés felhatalmazása nélkül a költségvetés egyen kiadási tételét se lépjék túl és átcsoportosításra ne kerüljön sor, - az állami költségvetés végrehajtásáról készitett zárszámadást, - a fejezetek és az elkülönített állami pénzalapok működését, gazdálkodását, - az APEH és a helyi önkormányzatok adóztatási tevékenységét, valamint a VPOP és az Illetékhivatalok tevékenységét, - az állami költségvetésből gazdálkodó intézményeket, - az állami vagyon kezelését, - az MNB az államháztartással való hitelkapcsolatait, - a társadalombiztosítási önkormányzatok által kezelt alapok működését, eszközeinek felhasználását, - a pártok gazdálkodását. Elnökét és elnökhelyetteseit az Országgyűlés 12 évre választja, de megbízatásuk lejártával újra választhatók. (

fontos: mandátuma letelik, választás után 1 évvel ) Fontos a pártatlanság. Szervezete változó Helyi önkormányzatok •Választott szervezet ( 4 évenként ). A helyi képviselőtestület önkormányzati ügyekben teljesen önállóan szabályoz, és igazgat. E testület az önkormányzati tulajdonnal, az önkormányzati bevételekkel szabadon, önállóan gazdálkodik, azokkal a saját felelősségére vállalkozhat. Az egyes helyi önkormányzatoknál a felelősséget a gazdálkodás biztonságáért a képviselőtestület, a gazdálkodás törvényességéért , szabályszerűségéért pedig a megválasztott polgármester viseli. Eszközrendszere: rendelet alkotás, beszámoltatás, bizottságok, tájékoztatás. Az államigazgatási szervek ellenőrzései 9 Az államigazgatási ellenőrzés túlnyomó többsége a törvényesség, a szabályszerűség megtartására irányul. Az ellenőrzések egy kisebb része a tevékenység hatékonyságára is kiterjed A

hatósági ellenőrzéseknek vannak közös jellemzői, sajátosságai, amelyek némileg leegyszerűsítve a következőkben határozhatók meg. - jogszabályokban rögzített hatósági előírások megtartásának ellenőrzésére korlátozódik, - a jogszabályokban előírtakkal ellentétes gyakorlat esetén utasítási, beavatkozási joga van, tehát közvetlenül a helyszínen is intézkedhet a szabálytalanság megszüntetésére, annak kikényszerítésére, a törvényes állapot helyreállítására, - pénzügyi szankciókat alkalmazhat, - a megállapitások irásba foglalása mindig jegyzőkönyv formájában történik, - az intézkedéseket mindig határozatba foglalják. Államigazgatási ellenőrzés Kormány Kormányzati Adóellenőrz. Ellenőrzési - APEH - VPOP Iroda - Helyi önkormányzatok Illetékhivatalok Kvi. szervek felügyeleti jellegű ellenőrzései Felügyeleti ellenőrzések: - Pénz- és Tőkepiaci F. - Biztosítási F. - Szerencsej. F -

Versenyhivatal - Cégek Törvényességi F. Ágazati, funkcionális hatósági ellenőrzések A Kormány Az államigazgatási ellenőrzés legfelsőbb szerve. Élén a Miniszterelnök áll, akit a Köztársasági Elnök javaslatára az Országgyűlés választja. A Kormány tagjait, a minisztereket a Miniszterelnök javaslatára a Köztársasági Elnök nevezi ki. A Kormány: - védi az alkotmányos rendet, irányitja és ellenőrzi a minisztériumok és a közvetlen hatáskörébe tartozó egyéb szervezetek tevékenységét, a belügyminiszter közreműködésével ellátja a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzését, felügyeletét Az Országgyűlés előtt felel a tevékenysgéért. Rendeltet bocsát ki, határozatokat, irányelveket hagy jóvá. Ellenőrzéseit a KSH adatai alapján végzi Önálló ellenőrzési szerve a Kormányzati Ellenőrzési Iroda. Felügyeletét a Miniszterelnök látja el. A KEI ellenőrzi - a központi költségvetés tételeit, a

költségvetési fejezetek tevékenységét, a külföldi szervezetek által nyújtott támogatások felhasználását, az elkülönített állami pénzalapok működését, a Kormány döntései, határozatai végrehajtását. Adóellenőrzések A Pénzügyminisztérium végzi az adóügyek irányítását, az adózással kapcsolatos jogszabályokban foglaltak megtartásával összefüggő ellenőrzések szervezésének elvi irányítását. Ennek keretében: - kidolgozza a pénzügyi szabályozó eszközök rendszerét - kialakítja az adóalanyok adóztatásával, valamint az illetékekkel kapcsolatos elveket, - részt vesz a személyi jövedelmek alakulását befolyásoló intézkedések kidolgozásában, 10 - közreműködik az adóigazgatási szervezetek kialakításában és feladataik, valamint hatáskörül meghatározásában. Adóhatóságok Magyarországon: - APEH - VPOP - önkormányzat jegyzője - illetékhivatalok APEH: feladata az adóztatás, illetve ezen belül

a központi költségvetés vagy az elkülönített állami pénzalapok javára teljesitendő befizetések, valamint a központi költségvetés vagy az egyes állami pénzalapok terhére juttatott támogatássok megállapitása, beszedése, kiutalása, visszatéritése, azok nyilvántartása, végrehajtása, ellenőrzése. Az Országgyűlés számára információkat szolgáltat ( Megyei igazgatóságai és négy fővárosi igazgatósága működik) VPOP: vámigazgatás feladatit látja el. Szervei a vámellenőrzéskor egyben adóellenőrzést, a jövedéki termékek importja és exportja esetén jövedéki ellenőrzést is végeznek. Szervei: Országos Parancsnokság, Fővárosi és területi parancsnokságok, vámhivatalok, kirendeltségek valamint vámáruraktár. Helyi önkormányzatok: feladatuk a helyi adók és az adók módjára behajtandó köztatozások előirása, nyilvántartása, beszedése. Ellenőrzési feladataik: a helyi adórendelet előkészitése, végrehajtása,

a hatáskörébe tartozó központi adókkal kapcsolatos bejelentések, kérelmek intézée, az adók kivetése, közlése, nyilvántartása, beszedése, behajtása, elszámolása és ellenőrzése. adójogszabályok érvényesülésének, az adókötelezettség teljesitésének ellenőrzése, adatgyűjtéss, információ szolgáltatás, behajtás, a behajthatatlan tartozások törlése. Az önkormányzati adóhatóság határozata elleni jogorvoslatokat a Közigazgatási Hivatal birálja el. Az illetékhivatalok feladatai, szervezete: Az állami szervek szolgáltatásaiért illetéket kell fizetni. Az eljárási illetéken kivül ismert még a vagyonzerzési illeték, amely öröklés, ajándékozás, vagy adásvétel útján történő vagyonszerzéshez kötődő egyszeri vagyonadó. A törvény által előirt illeték ügyekben a megyei önkormányzat jegyzője jár el. Főbb ellenőrzési feladatai: - a dijak kezelése, nyilvántartása, behajtása és ellenőzése, bejentések,

kérelmek elbirálása, teljesitések ellenőrzés azoknál a szeveknél, amelyek illeték vagy dijköteles ügyeket intéznek. Az adóellenőrzések helyszinen, vagy az adóhatóság helyiségében végezhetők. A megállapitásokat jegyzőkönyvben kell rögziteni, melynek tartalmát az ügyféllel meg kell ismertetni. Az eltéréseket határozatban kell megállapitani. A jogsértések következményeinek pénzben kifejezhető hatása van Szankciók: késedelmi pótlék, önellenőrzési pótlék, adóhiány esetén adóbirság, mulasztási birság késedelmes bevallás esetén. A költségvetési szervek felügyeleti ellenőrzése A költségvetési szervek ismérvei: társadalmi közös fogyasztást elégitenek ki, mely nem szervezhető vállalkozási formában, társadalmi alrendszerekben szervezett, tevékenysége non-profit, szolgáltatásaihoz bárki hozzáférhet, mindenki számára ingyenes. Alrendszerei. - központi kormányzat - helyi önkormányzat - elkülönitett állami

pénzalapok - szociális biztonság rendszere ( kötelező és önkéntes TB ) Az ellenőrzés feladata: - költségvetési pénzeszközök felhasználásának törvényessége és szabályszerűsége - az állami vagyonnal való gazdálkodás 11 - a szakmai, műszaki felhasználások gazdaságossásának és hatékonyságának vizsgálata ( volt GAMESZ ) A felügyeleti ellenőrzés a piacgazdaság térhóditásával tért hóditott. Pénz és Tőkepiaci Felügyelet Eszköze: működések engedélyezése, felfüggesztése és visszavonása. Módszerei: közvetlen információ szolgáltatás Biztositási felügyelet: a Magyarországon működő életengedélyezését, felfüggesztését és visszavonását végzi. Módszere: közvetlen információ szolgáltatás vagyon - és egyéb biztositások Szerencsejáték Felügyelet: Feladata a szabályszerűségi és legalitási terület. Kiterjed az államilag szervezett, sporthoz kapcsolódó szerencsejátékokra, a nyerő és

játékautomaták ra. ( játékadó, pénzbirság, bezárás ) Eszköze: működések engedélyezése, felfüggesztése és visszavonása. Módszerei: közvetlen információ szolgáltatás Versenyfelügyelet: a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló törvny hatáozza meg feladatát. A monopolhelyzetből eredő előnyöket nem szabad kihasználni ( kiterjed a márkanévre és a liszenszre is) Az árakon keresztül mindenre kiterjed. Az ellenőrzés indulhat bejelentésre ( ez az egyetlen eset, amikor a névtelen levelet is figyelembe kell venni ), vagy hivatalból. Eszköze: működések engedélyezése, felfüggesztése és visszavonása. Módszerei: közvetlen információ szolgáltatás Cégek törvényességi felügyelete: Cégbiróság látja el Eszköze: működések engedélyezése, felfüggesztése és visszavonása., alapitás, tevékenységi stb módositások átvezetése, cégtörlés, átalakulás, megszünés, felszámolás. Módszerei: közvetlen

információ szolgáltatás Ágazati és funkcionális hatósági ellenőrzések Szakmánként országosan érvényes szabályozás van, amit törvényben rögzitettek. - Fogyasztóvédelmi felügyelőség ( kiterjed: élelmiszerre, belkerre, szoláltatásra , a cikk minőségére, mennyiségére, árára. ) - ÁNTSZ: tevékenysége kiterjed a magánszemélyek egészségének megőrzésére, járványok megelőzésére ( állategészségüyi vizsgálat is szükséges lehet ) Eszközei: működések engedélyezése, felfüggesztése és visszavonása. helyszini tapasztalat, beadvány alapján. Módszerei: közvetlen információ szolgáltatás Kemény szankciói vannak: birság, azonnali működés felfüggesztés. Munkaügyi és munkavédelmi felügyelet: a foglalkoztatás körülményeit ellenőrzi. Minden olyan feglalkoztatás megszűntet, ami nem legális. Követelmény, hogy az ellenőr is szakember legyen Közlekedési felügyelet: ellenőrzése csak a szárazföldi közutakra

terjed ki. Birságol Ezeken kivül ismertek még más szakterületi felügyeletek is: Épitésügyi, Környezetvédelmi, Tűzrendészeti Felügyeletek. TULAJDONOSI ELLENŐRZÉS 12 A tulajdon működtetésével a tulajdonosok más, kellően felkészült személyt, személyeket biznak meg. Tehát elválik a tulajdonos és a menedzsment A tulajdonosi ellenőrzések főbb formái és szervezetei:  Gazdasági társaságoknál Közgyűlés, taggyűlés  Szövetkezeteknél  Állami tulajdonban lévő vállalkozások ellenőrzése Közgyűlés Felügyelő Bizottság Állami Privatizációs és Vagyonkezelő RT Felügyelő Bizottság Államigazg.-i felügyelet alatt álló vállalat Választott könyvvizsgáló Gazdsági társaságok tulajdonosi ellenőrzése A különféle gazdálkodó szervezetek , gazdasági társaságok egy része jogi személyiséggel rendelkezik, mások jogi személyiség nélküliek. A jogi személyiségű gazdasági társaságok a következők: Kft,

Rt, egyesülés, a közös vállalat A jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok: Bt, Kkt. A jogi személyiségű gazdasági társaságok tulajdonosi ellenőrzésének szervei a következők: - a társaság legfőbb szerve ( közgyűlés, taggyűlés ): amely beszámoltat és dönt a tulajdonnal, a jövedelmezőséggel, a hosszabb távú stratégiai ügyekkel összefüggő minden lényeges alapvető kérdésben. ( taggyűlés Kft - közgyűlés Rt ) - a felügyelő bizottság: ellenőrzi a társaság ügyvezetésének a tevékenységét, valamennyi fonotsabb jelentést, beszámolót, és ismerteti a vizsgálatainak eredményét, megvizsgálja az éves beszámolót. Ez utóbbiról az FB vizsgálata eredményeinek ismertetése nélkül a közgyűlésen vagy taggyűlésen nem lehet érvényes határozatot hozni. Kötelező az FB a Kft-nél, ha jegyzett tőkéje nagyobb, mint 20 millió Ft és a föglalkoztatottak száma meghaladja a 200 főt. - a választott könyvvizsgáló:

kötelező a választása az egyszemélyes Kft-ben, az 50 millió Ft-ot meghaladó törzstőkéjű Kft-nél, és a részvénytársaságoknál. A választottkönyvvizsgáló feladataik végrehajtása érdekében: - betekinthet a könyvekbe - felvilágositást kérhet - megvizsgálhatja a pénztárat, a bankszámlát, az értékpapir állományt, a készleteket és a szerződéseket, - megvizsgálhatja a gazdasági társaság legfőbb szerve elé terjesztett valamennyi jelentést. A szövetkezeti tulajdonosi ellenőrzés: A szövetkezet olyan közösség, amelyet legalább öt tag személyes közreműködésével és vagyoni hozzájárulásaival hoz létre. Legfőbb szerve a közgyűlés Hatáskörébe tartozik az alapszabály és más önkormányzati szabályzet elfogadás, módositása mellett az igazgatóság elnökének és tagjainak, a felügyelő bizottság elnökének és tagjainak a megválasztása és felmentése,, az éves bszámoló 13 elfogadása, az adózott eredmény

felhasználásáról, vagy a keletkezett veszteség fedezeti forrásáról való döntés. A szövetkezet felügyelő bizottsága: a közgyűlés választja meg, legalább 3 főből áll. Végzi a szövetkezet egészére kiterjedő ellenőrzést. Ehhez: betekint a szövetkezet irataiba, felvilágositást kérhet, közreműködik a bvelső ellenőrzésbe, más testületi üléseken tanácskozási joggal részt vehet. A felügyelő bizottság tagjainak nincs döntési jogosultságuk. Az ÁPV RT. Az ÉPV Rt. egyszemélyes részvénytársaság Alapitó okiratát, Szervezeti és Működési Szabályzatát a Kormány fogadta el és a módositása is annak hatáskörébe tartozik. Igazgatósága 11 tagból áll, elnökét, elnökhelyettesét a kormány nevezi ki. Az igazgatóságnak viszonylag széles döntési hatásköre van. Felügyelő Bizottsága szintén 11 tagú Könyvvizsgálója a megbizatását három éves időtartamra az ÁSZ elnökének javaslatára a részvényességi jogokat

gyakorló árca nélküli minisztertől kapja. Feladat és hatásköre: - törvényes működés biztositása, - a pártatlan értékelés a vállalkozás vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről, - független szakértői véleményezés, - a piaci összes résztvevő számára megbizható valós kép biztositása A pénzügyi intézmények és főbb ellenőrzési feladati A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról a közelmúltban külön törvény rendelkezett, amely a pénzügyi intézményeket két csoportra bontotta: hitelintézetekre és pénzügyi vállalkozásokra. A törvény hatálya nem terjed ki az MNB-re, a MÁK-ra és az elszámoló házakra Dekibaszottkurváraunom. Az MNB feladatai, ellenőrzései - a nemzeti fizetőeszköz, a forint belső és külső vásárlóerejének a védelme, - a bankjegy- és érme kizárólagos joggal történő kibocsátása, - az arany és devizakészletek gyűjtése, - a monetáris politika eszközeinek

felhasználásával a hitelintézeti tevékenység befolyásolása. MÁK Végzi a fejezetek, a központi költségvetési szervek és az elkülönitett állami pénzalapok bevételeinek fogadását és kiadásainak teljesitést a kincstári egységes számlán keresztül. A MÁK feladata továbbá a készpénz, a deficit és az államadósság menedzselése, valamint az állam által vállalt garanciák és nyújtott hitelek részletes nyilvántartása, kezelése, a kötelezettségek teljesitése. A KÖNYVVIZSGÁLÓI ELLENŐRZÉS FELADATA, FORMÁI ( általános !!! ) A könyvvizsgálói ellenőrző tevékenység része az ellenőrzési rendszernek, bár nem jelenik meg mint valamilyen önállósult szervezet. A könyvvizsgálói tevékenység az egyes gazdálkodó szervezeteknél végezhető: - választott, tehát bejegyzett állandó könyvvizsgáló által vagy - esetenkénti megbizások alapján. A könyvvizsgálóval szemben támasztott követelmények: - okleveles

könyvvizsgálói képesitéssel rendelkezik, 14 - bűntetlen előéletű - már bejegyzett könyvvizsgáló mellett három éves gyakorlatot igazol, - könyvvizsgálói igazolvánnyal rendelkezik, - a Magyar Könyvvizsgálói Kamara tagja. Nem vállahat, illetve nem láthat el könyvvizsgálói tevékenységet akkor, ha - összeférhetetlenség áll fenn, - a gazdasági társaságnál tag, részvény tulajdonosa, választott vagy kinevezett tisztségviselő, ezek közeli hozzátartozója, valamint, ha a társaság dolgozója volt, akkor ennek a megszűnésétől számitott három éven belül. A könyvvizsgálók eseti megbizásai: - vagyonértékeléshez kapcsolódó vagyonmérleg-tervezetek és végleges vagyonmérleg hitelesitése, - a gazdálkodó szervezet vagy valamely tevékenység átvilágitása, - apport értékelése, hitelesitése, - alapitó, nyitó felszámolási stb mérlegek ellenőrzése, - az értékpapir forgalmazásához kapcsolódó tájékoztatók pénzügyi

adatainak hitelesitése, - számviteli és adótanácsadás Az ellenőrzést végzőkkel szembeni általános követelmények: - megfelő szakmai felkészülstség ( iskolai végzettség ) - emberi magatartását a határozottsága mellett a szerénység jellemezze ( általános emberi tulajdonságok ) - személyi tulajdonságai alkalmasság tegyék az ellenőrzési munkára ( erkölcsi fedhetetlenség ) Az ellenőrzést végzők általánositható jogai és kötelezettségei: Jogai: - az iratokba, nyilvántartásokba betekinteni, ideértve a titkosnak minősitettet is, - felvilágositást kérni, - belépni bármely helyiségbe - másolatot, kivonatot késziteni, súlyos szabálytalanság, visszaélés gyanúja esetén a bizonyitás szempontjából fontos irat meghamisitásának a védelme esetén lefoglalni az eredeti iratokat. Kötelességei: - a vizsgált szerv, részleg vezetőjénél bejelenteni a helyszini ellenőrzés megkezdését, továbbá szükség esetén igazolványát,

megbizólevelét felmutatni, - az ellenőrzési feladatokat az ellenőrzési programban foglaltak szerint végrehajtani, - targyilagosnak lenni - véleményt kialakitani - megallapitásait megalapozottan meghozni, - felhivni a részlegvezetőta hiányosságokra - súlyos hibák eseén név szerinti felelőst megállapitani - felelős személyektől irásban magyarázatot kérni - a magyarázat elfogadásától vagy elutasitásáról dönteni - az ellenőrzés eredméynéről jegyzőkönyvet késziteni, annak tartalmát megismertetni 15 - államtitkot, szolgálati és üzleti titkot megőrizni. Az ellenőrzöttek jogai és kötelességei: Jogok: - meggyőződhessen a vizsgálat jogszerűségéről, - megismerje a megállaitásokat - észrevételt tegyen Kötelességek: - megteremteni az ellenőrzéshez szükséges feltételeket - megadni a szükséges információkat, lehetővé tenni a dokumentumokba a betekintést - együttműködni a revizorral, - az ellenőrzés észrevételeire

haladéktalanul megtenni a szükséges intézkedést - gondokodni az intézkedési tervről - felelősége esetén irásbeli magyarázatot adni, - a megtett intézkedésekről tájékoztatást adni A BELSŐ ELLENŐRZÉS RENDSZERE A belső irányitási rendszer és a belső ellenőrzési rendszer kapcsolata: a belső irányitási rendszer tágabb fogalom, mint a belső ellenőrzési rendszer. A belső iránitási rendszer magában foglalja: a szervezeti, a tervezési, a döntési, az információs, az érdekeltségi és a belső ellenőrzési rendszereket. A belső ellenőrzés fogalma: cégen belüli olyan rendszer, amely képes jelezni a szabályoktól, követelményektől való eltérést, azontúl a külső feltételt és a környezet változást és annak hatását. A belső ellenőrzési rendszeren belüli követelmény: - számviteli szabályzat, technológiai követelmény, liszensz, önköltség számitás TÉNY: MAGA A MŰKÖDÉS , A KÖVETELMÉNY ÉS A TÉNY ELTÉRÉSE A

BELSŐ ELLENŐRZÉSI RENDSZER FELADATA. Erre modta példának az osztalékfizetésről készült határozatot, az a követelmény, a kifizetés a tény. Bármelyik elmarad, az HIBA. A belső ellenőrzési rendszerrel szemben támasztott követelmények: - segitse a vezetői döntések megalapozását - a belső tartalékok feltárását, eszköz hatékonyság feltárását - a vezetői utasitások végrehajtását, a vagyonvédelemi ellenőrzésen keresztül, - a cég működéséről a valós kép kialakitását A belső ellenőrzés leegyszerűsitve úgy is megfogalmazható, hogy a különböző tipusu, egymást kiegészitő, de egymást nem helyettesitő vizsgáló és értékelő tevékenységek olyan rendszere, amely átfogja a szervezt tevékenységének, működésének egészét. 16 A belső ellenőrzés egységes rendszere három részből áll: BELSŐ ELLENŐRZÉS  Vezetői ellenőrzés  Tevékenységek folyamatba épitett ellenőrzése  Függetlenitett

belső ellenőrzés A belső ellenőrzés e három ága egymásra épülve, egymást feltételezve, ugyanakkor egymást kölcsönösen kiegészitve, de egymástól eltérően működik. A vezetői ellenőrzés A vezetői ellenőrzés: - személyesen gyakorolt irányitási tevékenység körében végzett ellenőrzése feladat, - a vezetői szintekhez megfelelő munkamegosztáshoz kapcsolódik a döntési jogkör is, - a hatáskört ésszerűen kell centralizálni és decentralizálni. Módszerei és megjelenési formái: - az információs rendszer ismereteinek felhasználása ( rendszeres, eseti) - az aláirási jog gyakorlása ( utalványozás, postabontás, engedélyezés ) - beszámoltatás ( szóban, irásban, adott időközönként, eseti ) - helyszini ellenőrzés, személyes tapasztalat. Korszerű ellenőrzési módszerek 1.) Információs teszt: főleg magatartási formák vizsgálata 2.) Hálótervezés: komplex tevékenység, az időbeliséget rögziti 3.) Értékelemzés (

a legkedvezőbb megoldást kell rögziteni optimális - maximális - minimális ) 4.) Kontrolling ( számitásba vehető, megalapozott, rugalmas döntések meghozatala ) 5.) Komplex vezetői ellenőrzés ( a) munkaköri ellenőrzés - átvilágitás, b) az eredmény ellenőrzése - az eredmény el nem érésének okai ) A tevékenységek folyamatába épitett ellenőrzés A tevékenységek folyamatába ( a munkafolyamatba épitett ellenőrzés ) az ismétlődő események, a folyamatok szabályozott ellenőrzési rendszere. A munka folytatása megköveteli, az előző műveleteknek az ellenőrzését. Az ilyen munkaszervezés biztositja, hogy: ( Füzet szerint ismérvei ) - a munkavégzes egyes műveletei folyamatosan, megszakitás nélkül ellenőrzésre kerüljenek, - a hibák, a kedvezőtlen jelenségek időben felismerhetők, felmérhetős és az ebből eredő károk, hátrányok megakadályozhatók legyenek, - a munkia folyamatában tapasztalt rendellenéssek megszüntetésére

gyors intézkedések történjenek, - a beosztott vezetők, a munkavállalatók személyes felelőssége a végrehajtás minden szakaszában érvényesüljön. A különféle beső szabályozásoknak az ellenőrzési és jelzési rendszer jó működése érdekében tartalmaznia kell: - a lényeges műveletekfolyamatát, - ezek egymásutániságát - ezen ellenőrzéseknek a gyakroságát, - az ellenőrzés módját, 17 - azokat az utasitásokat, jogszabályokat, szabályzatot, tervet, normákat, szabványokat, szerződéseket stb, amelyek az ellenőrzéshez kapcsolódó követelményt kezelendők, - visszacsatolást a hibapontokról. Az ellenőrzéshez az ellenőrzés alaptipusait kell alkalmazni. Elsődleges alkalmazása a számvitel, a technológiai munkák, a közlekedés területe. Nem igazán alkalmazható a mezőgazdaságban A munkafolyamatba épitett ellenőrzésnek két alaptipusát különböztetjük meg: 1.) Termelők és ügyintézők ellenőrzési tevékenysége Egy -

egy ügyintézési fázisban adott munkakörben az előző tevékenység ellenőrzése automatikus. A kapcsolat közvetlen. A művelet láncolatait kell kozzá ismerni Technológia esetén a felelősség az emberé ( preciziós vizsgálatok ) 2.) Szakellenőrzések önállósult formái: Ez forma lénegesen szerteágazóbb és gyakorlatiasabb. Előfeltétele: a szervezettség és szakszerűség Alkalmazási területein külön szabályozottságra van szükség. a.) Rajzellenőrzés: műszaki rejzolók, oktatási tematika Előirás: szabvány, tipus, elérni kivánt cél Minden esetben rögziteni kell. b.) Kapuellenőrzés: célja a vagyonvédelem Vonatkozik be és kijövő dolgokra, személyekre A vagyonvédelmenkivülcéljaaszemélyi védelem is.Motozás alkalmazható,de tájékotatni kell az embereket pl: felirattal. Férfi férfit motozhat, nőt csak nő c.) Pénztárellenőrzés: a készpénz kezelésére irányul Céja a vagyonvédelem Módszere a rovancsolás. A hiányt,

többletet azonnal dokumentálni kell Kitered az alapbizonylatok alaki, tartalmi vizsgálatára is. Alapdokumentuma, követelménye a pénzkezelési szabályzat d.) Számla ellenőrzés ( kollaudálás ): alaki, számszaki, tartalmi ellenőrzés Fontos a valódiság tartalom. Az ellenőrzés végrehajtásához ismerni kell a vállalkozás tevékenységi körést, a hozzá kapcsolódó szerződéseket, a tevékenység gyakoriságát. e.) Készletellenőrzés: valamennyi mozgás ( mennyiségi, minőségi, felhasználási és kivételezési ) vagyonvédelmi célú ellenőrzése. Ezen kivül ellenőrzi a költségfelhasználát is A FÜGGETLENITETT BELSŐ ELLENŐRZÉS A vállalkozások függetlenitett belső ellenőrzéséről a hatályos jogszabályok általában nem rendelkeznek. Más a helyzet a részvénytársaságoknál és a hitel- és pénzintézeteknél, valamint a költségvetési szerveknél. Ezeknél kötelező a belső ellenőrzés - belső ellenőr alkalmazása A belső

ellenőrzés gyakorlati alkalmazása függ a cég nagyságától. A nagyobb cégek rendelkezhetnek belső ellenőrzési csoporttal, osztállyal, vagyx önálló revizorral. Kisebb cégek esetében a belső ellenőrzés lehet osztott munkakör, lehet külső cég által elvégzett feladat, vagy több cég alkalmaz 1 belső ellenőrt például egy társulás formájában. Lényeges, hogy az összeférhetetlenség kizárt legyen ( tulajdonosi, menedzsment, munkaköri ). Összeférhetetlenség még ideiglenesen sem állhat fenn ! ) A gazdálkodó szervezeteknél a függetlenitett belső ellenőrzének elsősorban az a feladata, hogy segitse a vezetés indézkedéseinek, döntéseinek megfelelő előkészitését és végrehajtását, a tevékenység gazdaságosságának növelését, a belső tartalékok feltárását, a pénz- és egyéb eszközök helyes felhasználását, a belső rend és szervezettség javitását. Különsen: - belső utasitások és szabályozások betartásának

ellenőrzése, - bizonylati rend és okmányfegyelem előirásainak betartása, - a tulajdon és vagyonvédelem betartásának ellenőzrése, - a munkafolyamatba épitett belső ellenőrzés működésének vizsgálata. A függetlenitett belső ellenőrzés és a controlling: 18 CONTROLLING  Folyamatosan végzett operativ ellenőrzőkoordináló tevékenység  Az információs rendszer által szolgáltatott adatokon kivül támaszkodik folyamatosan rendelkezésre álló ismereteire, az egyes szakterületeken dolgozó szakemberekre, igy a munkájának eredményessége az együttműködés, tehát a csapatmunka függvénye.    Koordináló szerepénél fogva egyrészt meghaladja az ellenőrzésnek csak a követelményekhez viszonyitó tevékenységét, másrészt mindig az adott pillanatban fegfontosabb ügyekkel, a ma eseményeivel foglalkozik.  A különféle belső szabályozásokban meghatározott módon és mértékben beavatkozási, intézkedési joga,

hatásköre is v.an   A függetlenitett belső ellenőrzés kiemelt feladatai: FÜGGETLENITETT BELSŐ ELLENŐRZÉS  Előre meghatározott munkaterv alapőján végzett ún. időszakos ellenőrzés  Egyedül, általában magányosan teljesiti ellenőrzési feladatát kivéve az átfogó komples ellenőrzések végrehajtását.  Az előre jüváhagyott munkatervének megfelelően általában a korábban megtörténteket, lezajtottakat, a múltat ellenőrzi, azok tapasztalatairól von le következtetéseket, tesz javaslatokat.  Munkája a megállapitásokat, következtetéseket tartalmazó jlenetés átadásával általában lezárul, beavatkozási joga nincs, intézkedéseket csak kazdeményezhet, kizárólag a szervezet vezetője tehet intézkedést. - a vállalkozás szervezettségének a viszgálata - a szabályozottságának, különösen a számviteli polititka tartalmának, ezen belül a pénzkezelési, a leltározáse az értékelési és a kalkulációs

szabályzatoknak a tartalmának ellenőrzése, - a vállkozás tervezési feladatainak vizsgálata, - a piaci munkák, a piackutatási, a piacszervezési tevékenység alakulásának az ellenőrzése, - a műszaki, fejlesztési tevékenység ellenőrzése, a tárgyieszköz gazdálkodás és az ezzel kapcsolatos (felújitás, karbantartás) tevékenységek ellenőrzése, - a termelési, a szolgáltatásai, az áruforgalmazási tevékenységek alakulása, - a vagyonvédelem, a pénzkezelés, a jövedelmezőség ellenőrzésése, - a bizonylati rend és az okmányfelegyelem vizsgálata, - az éves beszámoló, annak valódisága - a belső ellenőrzési rendszer másik két elemének működése. A belső ellenőrök munkájának a megtervezése: Az ellenőröknek munkatervet kell összeállitaniuk, mely általában egy évre szól. Az ellenőrzési terv első része az elvégzendő ellenőrzési feladatokat tartalmazza. Az elvégzendő feladatokat a következőképpen csoportosithatjuk:

- a szervezet vezetése által kezdeményezett ellenőrzési feladatok, s ezen belül * egy-egy szervezeti egység átfogó ellenőrzése * témavizsgálatok * konkrét egység vagy részfeladat ellenőrzése ( pl. célellenőrzése ) - az önállóan szervezett utóvizsgálatok - a szakamai továbbképzésekre forditandó idő 19 - az egyéb nem revizori tevékenységek időigénye - a tartalékidő Az itt felsoroltak együttesen adják a függetlenitett belső ellenőrzés összes munkaidő szükségletét, amelyet * az egyes ellenőrzésekre forditandó ellenőri munkanapok becsült szükséglete és az egyéb tevékenységek számitott időigénye alapján htároznak meg. Az ellenőrzési terv második része a munkaidőmérleg. A kieső idők levonása után a fennmaradó idő az állományi belső ellenőröknek a munkatervi feladatok teljesitéséhez rendelkezésre álló ún. ellenőri, vagy revizori munkanapjainak száma. Az ellenőrzéshez rendelkezésre álló összes

napoknak meg kell egyezniük a belső ellenőrzési terv munkaidő-szükségletével. A belső ellenőrnek megállapitásairól minden esetben be kell számolnia megbizója felé. IV. AZ ELLENŐRZÉS MÓDSZERTANA Az ellenőrzési módszerek felölelik az ellenőrzés keretében felhasználásra kerülő eszközök megválasztását és alkalmazásukat, továbbá az ellenőrző tevékenység szervezését és az ellenőrzendő területtel, az ellenőrzés tárgyával összefüggő szakmai ismeretek rendszerszemléletű felhasználását.  Eszközök megválasztása és alkalmazása Ellenőrzési módszerek  Az ellenőrző tevékenység megszervezésének módja  A szakmai ismeretek rendszerszemléletű felhasználása Az ellenőrzési módszerek közös vonásai, sajátosságai tehát azt jelentik, hogy azok magukba foglalják az ellenőrzés eszközeinek megválsztását, az ellenőrzés megszervezését és a szakismeretek felhasználását. Az ellenőrzés módszereinek

másfajta csoportosiásai is elfogadottak Ezek egyike szerint ismertnünk dokumentális ellenőrzést, szakmai ellenőrzést, és gazdasági elemzést. Másik csoportositás a helyszini ellenőrzést, a módszerei szerint a következőkre osztja fe: az elemzésre, az okmányokon alalapuló ( dokumentális ) ellenőrzésre és a közvetlen tapasztalatokon alapuló eljárásokra. Az ellenőrzési módzserek konkrét kiválasztásának azonban mindig igazodnia kell az ellenőrzés tárgyához. Az ellenőrzés eredményes lefolytatása pedig nem nélkülözheti az ellenőrzés tárgyához kapcsolódó általános vagy konkrét szakmai ismereteket. Az ellenőrzési tevékenység megszervezése 20 Az ellenőri muna megszervezése kétféle értelmezésben használatos. A megszervezés alatt értjük azt, amikor - az ellenőrzést végző személy, csoport, esetleg külön e célt szolgáló szuervezet meghatározott időszakra szóló munkáját vagy - egyetlen egy ellenőrzéssel

kapcsolatos teendőket veszik számba. ( Az ellenőrzési munkatervfelépitésének,tartalmának kifejtésétrészletesebben a függetlenitett belső ellenőrzésrőlszóló fejezet tartalmazza. ) A követelmények forrásai A követelmények hierarchiája: A legfőbb törvény az Alkotmány, majd ezt követik a törvények, törvény erejű rendeletek. Rendeletek ( Kormány, Miniszteri, Önkormányzati ) Társasági szerződés, Alapitó okirat, Belső szabályzatok, részkövetelmények ( normák stb.) Az egyes követelmények hierarchiájának lényeges sajátossága, hogy az alacsonyabb szintű követelmények, pl. jogszabály előirásai nem lehetnek ellentétesek a magasabb szintűekkel Az egyes követelmények rögzithetnek célokat, feladatokat, magatartásokat, konkrét cselekményeket vagy mindezek tilalmát. A követelmények lehetnek általános érvényűek, szélesebb körben ható átfogó jellegű előirások. Mindezek szerint csoportosithatók: - jogszabályok, -

belső szabályzatok, utasitások, döntések, határozatok, - különféle belső részkövetelményeket tartalmazó előirások, okmányok. A részkövetelmények megismerésének eszközei, forrásai ( pl. a vállalkozási, a szállitási és a kölcsön szerződések, az operativ termelési, értékesitése, alapfeladatellátási vagy más cselekvési programik, az intézkdési és működési tervek, a normák stb.) A követelmények egymásraépülésében tapasztalható összefüggésekből adódik az is, hogy az alacsonyabb szintű követelmény egyrészt viszonyitási alap a ények megitéséhez, másrészt maga is az ellenőrzés, az értékelés tárgya. A tevékenységek megismerésének általános eszközei - a számvitel ( 6-7 számlaosztály bontása), ez a legkomplexebb eszköz. - statisztika - sajátos célokra lehet felhasználni ( ágazati, kötelező-nem kötelező), - számitástechnika - információs jelleg ( hardver, szoftver ) - információs teszt -

kikérdezéses kérdőiv, a szociológiai felmérésrekre épit. Legyen egyszerű ! - teljes nyilvántartások, okmányok köre - folyamat és rendszer leirások ( szabályzatok ) A tevékenységek megismerésének közvetlen eszközei ( Egy részük a vizsgált cselekmény, tény, esemény korábban elvégzett művelete megismerését közvetet úton szolgálják, mások viszont közvetlenül a valósáhgban végbemenő cselekményekre, folyamatokra eseményekre, állapotokra irányulóak. )  Rovancsolás A közvetlen megismerés eszközei    Szemle Kisérlet Mintavétel  Személyes megkérdezés 21 A közvetlen tapasztalatokra épülő ellenőrzési eljárások alkalmazásánál célszerű, ha az ellenőrzést végzőn kivül jelen van a vizsgált szervezet, részleg vagy egység munkkörileg illetékes dolgozója, mert igy a helyszinen szerzett tapasztalataikat közösen rögzithetik. Az ellenőrzések gyakorlata azt az együttel jelenlétet igazolja. A

rovancsolás: ( egyeztetés magyarul ): az ellenőrzés egybeveti a tényleges helyzetet a nyilvántartásban vagy az okmányokban kimutatott adatokkal. A laggyakrabban a raktári vagy pénztári ellenőrzéseknél használják ezt az eljárást. Megjelenő formái a számlálás és a mérés A szemle, vagy más szóval a megfigyelés: az valamilyen állapot vagy folyamat céltudatos megfigyelése. A szemle alkalmázi területe rendkivül változatos Pl: a tárgyi eszközök állapotáról, korszerűségéről ( hibák, javitások stb). A szemle nem korlátozódik csak a mennyiségek területére Előfordulhat, hogy a megfigyeltekben a szemle tapasztalatainak értékelésében az ellenőrzött szervezet vagy egység dolgozója, munkavállalója és az ellenőrzést végző személy között nincs egyetértés. A különleges szakismerettel rendelkező igénybevétele ilyenkor válhat szükségessé A mintavétel: akkor alkalmazzák, ha a helyszinen nem végezhető el az anyag vagy

termék minőségének, összetételének megállapitása. A vizsgálandó tömegből olyan mintát kell kiemelni, amelynek a megvizsgálása a teljes mennyiség minőségére, tartalmára, összetételére egyértelműen lehet következtetni. Az előirásszerűen vett mintát zárt edényben, üvegben, csomagban stb lepecsételve, az ellenőrzést végző és a vizsgált terület felelős dolgozója aláirásával hitelesitve kell eljuttatni a mintavétel vizsgálatának a helyszinére. Előirt a második, úgynevezett ellenőrző minta, ellenminta vétele is. Az ellenminta a vizsgált szervnél marad A kisérlet: az egyik legritkábban alkalmazott módszer. Az ellenőr ilyenkor mesterségese, előre elhatározott szándékkal mesterségesen idéz elő valamilyen folyamatot. Ilyenek az anyagok, termékek szakitási, nyúlási, terhelési próbái, amelyeket a minőségi követelményekkel való összehasonlitás céljából végeznek el. A személyes megérdezés: alkalmazása

kiegészitő jellegű. A tevékenységek megismerésének közvetett eszközei A dokumentumokon, okányokon alapuló ellenőrzésre jellemző: - a követelményeket rendszerint jogszabályok, szabályzatok, irásba foglalt dokumentumik tartalmazzák, - a vizsgált, korábban lezajlott eseményeket, tényeket, műveleteket, állományokat a rendelkezésre álló okmányok alapján ellenőrzi, minősiti. Az ellenőrzéskor felhasznált okmányok egyik része a követkelményeket, még a másik része a tényeket, a teljesitést tartalmazza. A vizsgálat során egy és ugyana az az okmány lehet követelményt és más megközelitésben teljesitést igazoló. A követelmények lehetnek többek között a jogszabályok a vállalkozás éves pénzügyi terve vagy az intézmény éves költségvetési, a szervezeti működési szabályzat, az ügyrend, az ügyviteli utasitás, a norma, a szerződések, a megállapodások, az irásban rögzitett döntése, állásfoglalások. A

teljesitéseket tartalmazó okmányok többek között a vállalkozások, éves beszámolói, az adóbevallások, a számviteli bozonylatok, statisztikai adatszolgáltatások, a tények belső elemzései, a korábbi vizsgálati tényadatok, stb. A követelmények és a teljesitések egybevetése, az eltérések kimunkálása már eleve adja az ellenőrzés eredményét. A felsoroltakból következik, hogy az okmányokon alapuló ellenőrzés alapvetően az adatvalódiság, a szabályszerűség, a törvényesség betartásának a vizsgálata. Az okmányokon alapuló ellenőrzés fő eszköze az összehasonlitás. Az okmányokon alapuló ellenőrzés lehet tételes és próbaszerű: 22 - Tételes vagy más szóval teljes körű az ellenőrzés akkor, ha a vizsgálat kiterjed a megjelölt időszak, folyamat vagy időpont számvitelben rögzitett valamennyi művelet, okmány, állomány vizsgálatára. - Próbaszerű akkor, ha a vizsgálat csak a kiválasztott tételekre terjd ki.

Tételes ellenőrzésre, tehát az okmányok teljes körű ellenőrzésére csak akkor kerülhet sor, ha azt valamely körülmény ( bűncselekmény alapos gyanúja) indokottá teszik. Az ilyen esetől eltekintve tehát az a helyes, ha az ellenőrzési feladat végrehajtásához az okmányokat csak próbaszerűen vizsgálják meg. Próbaszerű ellenőrzésnél alapvetően fontos a kiválasztás, amelynek három követelménynek kell megfelelnie: 1.) A próbavétel kellően jellemezze a sokaságot, 2.) Tipikusság - az ismérv jó megválasztását jelenti 3.) Emberi tényező: képesség és képzettség összhangja Az okmányokon alapuló ellenőrzéshez tartozik az okmányok hitelességének vizsgálata. Az okmányok hitelességéről alaki, formai ellenőrzés útján lehet megbizonyosodni. Hiteles az az okmány, amelynek: - alaki kellékei megfelelnek az adott okmánnyal szemben támasztott követelményeknek, - a kiállitója és jóváhagyója megegyezik az ügyrendben vagy más

szabályzatban meghatározott személlyel, - nincsenek rajta bizonytalan tartalmú vagy eredetű javitások és számszerűen helyesek a benne feltüntetett adatok. Az egyes okmányok tartalmának ellenőrzése az okmányokban foglalt műveleteknek a gazdasági eseményeknek a jogi, a gazdasági, vagy szakmai követelményekkel való szembeállitása formájában történik. Az ún találkozó ellenőrzés útján is meg lehet győződni a külnféle bizonylatok tartalmának a valódiságáról, azok adatainak a helyességéről. Pl más gazdasági szervezetnél megnézni a számla másolatát, egyezik-e az eredetivel. Az ellenőrzés szempontjából hiteles, hibátlan, illetve megbizható az az okmány, amelyik a valóságot hűen tükrözi, azaz mind a hitelesség, mind a számitások helyessége tekintetében kifogástalan