Gazdasági Ismeretek | Pénzügy » Devizaügyletek

Devizaügyletek Kamatszámítási módszerek: 1. Német módszer: hónap 30, év 360 2. Francia módszer: hónap a naptári napok szerint, év 360 3. Angol módszer: hónap a naptári napok szerint, év 365 4. Amerikai módszer: tényleges hó, év 365,366 A bank a tevékenysége során nemcsak forint, hanem devizaműveleteket is végezhet. A devizatevékenység a jutalékos tevékenységek közé tartozik, és sok esetben a bank mérlegalatti tételeit érinti. Devizagazdálkodás: Azon módszerek, intézkedések, előírások, tiltások összessége, amelyek révén egy önálló nemzeti valutával rendelkező ország belső pénzforgalma a nemzetközi pénzforgalomhoz kapcsolódik. Célja: A fizetési mérleg egyensúlyának fenntartása, az adott ország fizetőeszköze értékének megőrzése. A devizatevékenység végzésének mind belső, mind külső intézményi háttér feltételrendszere van. Külső intézményi háttérbe tartoznak azok az alapvető törvények,

kormányrendeletek, felügyeleti intézkedések, amelyek a bank prudenciális működését biztosítják. Ezek devizatevékenység esetén a következők: 1. 15/1995 MNB rendelkezés a Külföldi pénznemben és külföldiekkel forintban végzett pénzügyi szolgáltatási és kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységről 2. 9/1997 MNB rendelkezés a Külföldi pénznemben és külföldiekkel forintban végzett pénzügyi szolgáltatási és kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységről, a 15/1997. MNB rendelkezés módosítása. 3. 1996 évi CXII tv a Hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról 4. 1997 évi CLVIII tv a Hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 96 évi CXII tv. módosítása 5. 161/1995 évi Kormányrendelet a Devizatörvény végrehajtásáról és annak módosításai: 222/1997, 242/1997. 6. 3/1997 (PK 14) MNB rendelkezés 7. 3/1992 (MK 34) MNB rendelkezés a pénzforgalomról 8. 74/1994 kormányrendelet a

pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 1994 évi XXIV. törvény végrehajtásáról 9. Genfi Váltótörvény A törvényeken kívül, amennyiben a bank külkereskedelmi fizetési forgalmat is kíván lebonyolítani, célszerű két nemzetközi szokványt is alkalmazni: 1. URC 522 számú szokvány, Egységes Beszedési Szabályok 2. URC 500 számú szokvány, Az okmányos meghitelezésre vonatkozó szabályok és szokványok Belső intézményi háttér alapvetően két részből tevődik össze: 1. Egyrészt a bank működését meghatározó írott szabályok összessége (ügyviteli utasítások, vezérigazgatói utasítások, üzletpolitikai elképzelések, alapszabály) mely elsősorban a döntési szintek delegálását határozza meg. 2. Másrészt a bank szervezeti felépítése, a szükséges osztályok megléte Limit: Az ügyfél számára meghatározott összeg, melyet az ügyfél kaphat a pénzintézettől hitel, vagy egyéb formában. (Ft, vagy

devizában) Két jogszabály alapvetően meghatározza a banki devizatevékenységet: 1. Devizatörvény 1 A devizatörvény rendelkezéseit kell alkalmazni: - a devizabelföldiek belföldön és külföldön, valamint - ha a törvény kifejezetten így rendelkezik, a devizakülföldieknek a Magyar Köztársaság területén lévő devizával, valutával, belföldi fizetőeszközökkel és vagyoni értékkel végzett jogügyleteire és cselekményeire. A devizahatóság, az MNB hatósági ellenőrzést végezhet arra nézve, hogy a devizabelföldiek, illetőleg devizakülföldiek betartják-e az előírásokat. (ez kiterjed a devizakülföldiek Mo-on végzett cselekményeire, devizabelföldiek külföldi tevékenységeire is) A devizatörvény szabályozza a folyó fiz. műveletekre, a fizetési műveletekre és tőkeműveletekre vonatkozó szabályozást is. 2. 15/1995 MNB rendelkezés a Külföldi pénznemben és külföldiekkel forintban végzett pénzügyi szolgáltatási és

kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységről Az MNB a devizatevékenység végzésére csak annak a kereskedelmi banknak adja meg az engedélyt, amelynél tartósan fennállnak a devizaügyletek végzéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek. (15/1995 MNB rendelkezés mellékletében) Devizaműveletek végzéséhez szükséges tárgyi feltételek: 1. A bank rendelkezzen számítógéppel, megfelelő banki szoftverrel mind a devizaügyletek végzése, mind a jelentés szolgálat érdekében (MNB-nek, Állami Pénz és Tőkepiaci Felügyeletnek) 2. Okmányos műveletek lebonyolításához, devizapiaci műveletek végzéséhez szükséges távközlési felszereltség: telex-, fax gép, telefon, SWIFT-rendszerhez való csatlakozás, Reuter-monitor, Telerate, postafiók 3. A levelezőkapcsolatokhoz szükséges dokumentumok megléte: távirati kódtáblázat, aláírási minta-gyűjtemény, bel- és külföldi kondíciós listák, SWIFT kulcsrendszer, valamint ezek

kezelése 4. Devizaforgalmi nyomtatványok megléte 5. Ügyletszámrendszer, irattározási rendszer kialakítása 6. Valutahamisítványokat felismerő berendezés beszerzése, zárható pénztárfülke, adatvédelmi és biztonsági rendszer 7. Értéktárgyak, értékpapírok őrzésének feltételei Személyi feltétele: 1. Vezetők szakmai, nyelvi felkészültsége 2. Devizahatóság szervezetének kialakítása, ezek megfelelő létszámellátottsága, a dolgozók szakmai, nyelvi felkészültsége 3. Kapcsolódó területeken, mint pl valutapénztár, devizakönyvelés, számítástechnika és információszolgáltatás, a szükséges szakismeretekkel rendelkező vezetők és dolgozók megléte 4. Külkereskedelmi ismeretekkel rendelkező szakgárda 5. Jegybanknak történő adatszolgáltatásért felelős személy kijelölése és a kötelezően nyújtandó információk körének ismerete. Szervezet: 1. Döntési jogkörök és felelősség kialakítása 2. Üzletkötő és

lebonyolító szervezet elkülönülése, ügyfél-információs szervezet kialakítása 3. Munka koordinálása, bizonylati fegyelem és ellenőrzés megszervezése 4. Limitrendszer kialakítása 5. Nyitott pozíció szabályozása Számvitel, adatszolgáltatás 1. Számviteli szabályzatban: devizaszámla-vezetés módszerei, devizaszámlák rendszere és az azokon való könyvelési metodika, bankári műveletek számviteli és ellenőrzési 2 rendjének meghatározása, export-import megbízásos üzletek számviteli rendje, devizaforgalom forint-elszámolási rendjének kialakítása 2. A deviza-adatszolgáltatási rendszer összhangja a pénzintézet devizakönyvelési rendszerével, az MNB-nek elküldendő információk pontos és gyors kigyűjtése 3. A számítógépes tesztfuttatás elvégzése és annak pozitív eredménye Bankműveletek csoportosítása 1. Passzív bankműveletek: A pénzintézet az ügyfelektől pénzt gyűjt (pénzforrás szerzés: lakosság,

term.személy, vállalat, önkormányzat, alapítvány, MNB, biztosítók) A betétgyűjtést Betéti okiratba kell foglalni. 2. Aktív bankműveletek: Azok a műveletek, melyeknél a pénzintézet forrást helyez ki az ügyfeleinek (hitelezés, kölcsön nyújtása). A bank saját forrása kisebb, mint az idegen forrás. Hitel: Igérvény, hogy a pénzintézet az ügyféllel kötött szerződés értelmében mikor adja át a megállapodásnak megfelelő részletezettségben a pénz összeget. (ígéret ára a rendelkezésre tartási jutalék) Kölcsön: Relálszerződés, a szerződés megkötésekor az ügyfél a pénzintézettől az összeget megkapja, és a pénzintézet azt a számlára utalja. Sem a kölcsön, sem a hitel nem jön addig létre, míg a hitelintézet az ügyfélnek az adós minősítését végre nem hajtja. 3. Semleges bankműveletek: Nincs kamatvonzatuk (pl trezori díj) Részleges jogosítvánnyal rendelkező bank által végezhető bankműveletek: 1.

devizaszámla nyitása felhatalmazott hitelintézetnél, nem folyószámla jellegű devizaszámla vezetése devizabelföldi hitelintézet részére 2. devizaszámla vezetés (hitelintézetek kivételével) devizabelföldiek és devizakülföldiek részére 3. devizakülföldiek konvertibilis és nem konvertibilis forintszámlájának vezetése 4. bankkártya kibocsátása a devizakülföldiek nem konvertibilis forintszla-ja terhére 5. devizahitel nyújtása devizabelföldiek részére 6. forinthitel nyújtása belföldön devizakülföldieknek 7. devizabetét elfogadása más hitelintézettől, nem hitelintézetnek minősülő devizabelfölditől és devizakülfölditől belföldön, devizabetét elhelyezése belföldön más hitelintézetnél 8. vámkezesség vállalása 9. azonnali, határidős, árfolyam- és kamatkockázati csereügyletek kötése devizabelföldiekkel 10. pénzváltási ügylet Teljeskörű devizabanki tevékenység végzésekor: 1. levelezőbanki kapcsolat:

alapvetően a bankunkkal folyamatosan kapcsolatban álló külföldi partnerbankokat jelenti Feltétel: kontrollokmányok cseréje (aláírás minták, kondíciós lista, SWIFT kulcs, táviratkulcs-táblázat) 2. ország- és banklimitek kialakítása Alapszabály: A banklimit nem lehet nagyobb, mint annak az országnak a limitje, ahol a székhelye van. 3. számlakapcsolat: nostro-loro számlák devizakönyvelése 4. SWIFT rendszerhez való kapcsolódás SWIFT rendszer: A nemzetközi fizetési forgalom lebonyolítására létrehozott rendszer. Devizabelföldi: - Az a természetes személy, akinek az illetékes magyar hatóság által kiadott érvényes személyi igazolványa van, a 14 év aluliak esetén személyi lapja van, illetve azzal jogszabály értelmében rendelkezni köteles. A határátlépéskor a magyar útlevelet felmutató személy devizabelföldiségét vélelmezni kell. 3 - A vállalkozás, szervezet, melynek székhelye belföldön van. A vállalkozás vagy

szervezet tulajdonosa, vezető tisztségviselője, felügyelő bizottsági tagja, és alkalmazottja egyaránt devizabelföldinek tekintendő akkor is, ha egyébként devizakülföldi. - A külföldi székhelyű vállalkozás mo-i fióktelepe (kivéve a külkereskedelmi szerződés értelmében belföldön létrehozott telephelyét) - A külföldön lévő külképviselet, továbbá devizabelföldi képviselője e minőségében tett jogügyletei és cselekményei tekintetében akkor is, ha devizakülföldi. Devizakülföldi: - Az a természetes személy, akinek nincs a magyar hatóság által kiadott érvényes személyi igazolványa, illetőleg azzal jogszabály értelmében nem köteles rendelkezni. - A vállalkozás, szervezet, ha székhelye külföldön van. - A devizabelföldi vállalkozás, szervezet külföldön működő fióktelepe, telepe és ide nem értve a külkereskedelmi szerződés értelmében létrehozott telephelyét. - A devizakülföldiek belföldön lévő

képviselete, képviselője e minőségben tett jogügyletei és cselekményei tekintetében akkor is, ha devizabelföldi. - A vámszabad területi társaságok és a külföldi székhelyű vállalkozás mo-i fióktelepe, ha a fióktelepet vámszabad területen létesítették, illetve ott működik. Vállalkozás: gazdasági társaság, szövetkezet, állami vállalat, közhasznú társaság, jogi személyek vállalatai, leányvállalat, befektetési alap, külföldi székhelyű cég mo-i fióktelepe, magán nyugdíjpénztár, Szervezet: természetes személyen, vállalkozáson, MNB-n kívüli jogi és nem jogi személy, mely alapfeladatként nem vállalkozási tevékenységet folytat, ideértve az államot is. A devizatörvény szerint a nem banki számlatulajdonosok csoportosítása: - devizabelföldi magánszemélyek devizaszámlája - devizabelföldi vállalkozások, szervezetek devizaszámlája - devizakülföldiek (természetes és jogi személyek) devizaszámlája -

devizakülföldiek konvertibilis forintszámlája (mint deviza tartalmú forintszámla) A devizatörvény minden egyes számlatulajdonos esetében előírja azon okmányok körét, melyekkel a számla megnyitásához, illetve azon történő forgalmazásához rendelkezni kell. Devizabelföldi magánszemélyek devizaszámlája: - alanya: 18 évet elért belföldi természetes személy - számlanyitás okmánya: személyi igazolvány - főbb jellemzők: névre szóló, több személy nevére ún. közös számla is nyitható - rendelkező személyek: számlatulajdonos, meghatalmazott devizabelföldi, közeli hozzátartozó devizakülföldi személy - jóváírható: turistaellátmány, kézben tartható valuta, ajándékként kapott valuta, deviza - nem írható jóvá: forintfizetés ellenében megrendelt külföldi idegenforgalmi szolgáltatás deviza-ellenértékéből visszamaradt összeg, forint alapú bankkártyával külföldön felvett, fel nem használt összeg, külföldi

befektetésből származó devizaösszeg - terhelések: más devizára és forintra átváltható, belföldön csak forintban használható fel, valutában külföldi utazásra felvehető Devizabelföldi vállalkozások devizaszámlája: - alanya: belföldön bejegyzett vállalkozás, egyéni vállalkozás, bizományos, ügyvéd - számlanyitás okmánya: alapító okirat, cégbírósági bejegyzés, egyéni vállalkozói igazolvány, aláírási címpéldány, - főbb jellemzők: névre szóló 4 rendelkező személyek: számlatulajdonos, általa meghatalmazott devizabelföldi, a vállalkozás által felhatalmazott, bejelentett devizakülföldi személyek - jóváírható: áru vagy szolgáltatás exportjából származó deviza- illetve valutabevétel, devizakülfölditől felvett devizahitel, - terhelések: tevékenységével kapcsolatos folyó fizetési jogcímek, forintszámlára utalás, külföldi és belföldi devizahitel törlesztése, kamatfizetése Devizabelföldi

szervezetek devizaszámlája: - alanya: devizabelföldi szervezet - számlanyitás okmánya: alapító okirat, alapszabály - rendelkező személyek: számlatulajdonos, általa meghatalmazott belföldi személyek - jóváírható: devizakülföldi vagy devizabelföldi természetes személytől ajándékként, támogatásként kapott, örökölt devizaösszegek - terhelések: csak az alapító okiratban meghatározott célokra, devizában csak külföldön Devizakülföldiek devizaszámlája: - alanya: bármely devizakülföldi, beleértve a vámszabadterületi társaságokat is - számlanyitás okmánya: útlevél, illetve cégbírósági bejegyzés - rendelkező személyek: számlatulajdonos, általa meghatározott, bejelentett devizabelföldi illetve devizakülföldi személyek - jóváírható: bármely devizaösszeg és valuta - terhelések: külföldön szabadon felhasználható, belföldön a belföldi fizetés szabályai szerint Devizakülföldiek konvertibilis forintszámlája:

- alanya: devizakülföldi vállalkozás és természetes személy - számlanyitás okmánya: útlevél, cégbírósági bejegyzés - rendelkező személyek: számlatulajdonos és az általa meghatalmazott devizabelföldi illetve devizakülföldi személyek - jóváírható: vállalkozás megszűnése, belföldi ingatlan értékesítési bevétele, örökölt forint, belföldi biztosító kártérítése, - terhelések: az egyenleg konvertibilis devizára átváltható, külföldre vagy belföldre átutalható A számlatulajdonosok több bankban is vezethetnek azonos típusú számlát. Egy devizabelföldi csak belföldön nyithat számlát. - A bank különféle módon meghatározhatja a számlavezetés feltételeit. A kondíciós listát rendszerint félévente felül vizsgálják, és módosítják. A kondíciós listát az ügyfelek számára jól látható helyen kell kifüggeszteni, amely rendszerint a bankfiók üzlethelységeit jelenti. Kondíciós lista tartalma: -

számlanyitási, számlavezetési feltételeket - bankműveletek díjtételeit, alkalmazott árfolyamokat - betétkötéseket - kamatok, jutalékok elszámolását Üzletszabályzat: - név - cím - cégbejegyzés sorszáma - mi a legkisebb letétként elfogadható összeg - mekkora a kamat - változtatható-e a kamat a futamidő alatt - letétvisszahívás kamata mekkora - kamatszámítás módja 5 Bankközi számlák és betétek Bankközi devizaszámlák két típusa: 1. Nostro számla: A bankunk más banknál vezetett számlája 2. Loro számla: Más bank nálunk vezetett számlája A nostro és loro forgalom elvileg nemcsak bankok közötti, hanem a bankok és az ügyfél közötti számlakapcsolatokra is értelmezhető, valamint nem csak idegen, hanem hazai devizára is. A bankok egymásnál vezetett számláinak feltételrendszerét a már jól ismert 15/1995 MNB rendelkezés szabályozza. A hazai bankok külföldön szabadon vezethetnek számlákat bármely idegen

devizában, forintban viszont nem. A deviza nostro-számla nyitásához nem kell engedély, viszont az itt tartott pénzek beletartoznak a külföldi kihelyezések összegébe. Bankközi számla nyitásához MNB engedély kell. Külföldi pénzintézetek engedély nélkül rendelkezhetnek konvertibilis forintszámla felett, ezen azonban csak saját nevükben és saját számlára végzett ügyeleteiket bonyolíthatják, a konvertibilis forintszámlák szabályai szerint. A nostro/loro számla nyitása sajátságos, hiszen nem a szerződés megkötésével jön létre, hanem a nyitó egyenleg átutalásával. A nostro/loro számlák sajátosság, hogy gyakorlatilag a számlán történő változásokat kétszer, egymástól függetlenül rögzítik. Egyszer megtörténik a könyvelése a számlaveztőnél, és egyszer a számla tulajdonosánál, tükörkönyvelés formájában. Ez teszi lehetővé a számlán történő mozgásokat ellenőrizzék a kivonattal történő

összehasonlítás során. Számlanyitásnál vizsgálandó feltételek: - Mekkora a számla várható forgalma? - Milyen kamatot fizetnek a számla egyenlege után? - Kapcsolódik-e hozzá overdraft illetve overnight lehetőség? - Mikor kell legkésőbb beérkezniük az egy adott értéknapra szóló megbízásoknak? - Milyen tranzakciós költségek merültek fel? - Hogyan, mikor és milyen formában kapjuk a számlakivonatokat? - Mit nyújt a bank azért cserébe, hogy számlát nyitottunk nála? Távirati kulcs tábla: Ez a telex-, fax-, távirati utasítások ellenőrzésére használják. Betét: Az ügyfeleknek a banknál devizában tartott pénzeket összefüggő néven betéteknek nevezzük. Mo-on a devizajogszabály értelmében minden gazdasági szereplő rendelkezhet devizaszámlával. Általános szabályok: - a devizaszla mindig névre szóló számla - a számlán tranzakció (jóváírás, terhelés) csak abban az esetben történhet, ha a megbízás tartalmazza a

megfelelő fizetési jogcímet. (jogcímvizsgálati kötelezettség) - a devizaszla-ra vonatkozó adatokat a szlavezetőnek szigorúan titkosan kell kezelni. Harmadik személy az adatokhoz csak a szlavezető írásos engedélye esetén juthat hozzá, kivéve a hitelintézeti törvény meghatározott eseteit. Devizatörvény előírásai az egyes számlatulajdonosok számlanyitásával kapcsolatban: - Jogszabály írja elő, hogy csakis az MNB által meghatározott, az ő árfolyama lapján szereplő konvertibilis devizákban vezethető számla. - A számlatulajdonos több bankban is vezethet azonos típusú számlát. - A belföldiek esetén csak a jogszabály azonos paragrafusa alapján nyitott devizaszámlák között utalhatnak át szabadon, nincs szabad átjárás (vállalkozói devizaszla-ja és egy magánszemély devizaszla-ja között) - Devizabelföldi csak belföldön nyithat számlát. Árfolyam: Meghatározott devizának egy másik devizában kifejezett ára. 6 Ezt az

ármeghatározást a devizapiacon jegyzésnek nevezzük, mely többféleképpen történhet. Jegyzés lehet: 1. Direkt árfolyamjegyzés: Az idegen deviza ára a hazai devizában kifejezve (Ez azt jelenti, hogy az árfolyamjegyzés a külföldi devizák meghatározott mennyiségét /ált. 100 vagy 1 egység/ állítja szembe a hazai pénznemben meghatározott összegekkel. 2. Indirekt árfolyamjegyzés: A hazai deviza ára az idegen devizában kifejezve A legtöbb országban a direkt módszert alkalmazzák. GBP-nél indirekt jegyzés van, USD (belf.) direkt jegyzésű, USD (külf) indirekt jegyzésű Valuta: Idegen ország törvényes fizetőeszköze. Deviza: Külföldi fizetőeszközre szóló követelés. Minden pénzintézet a saját maga által meghatározott módon jegyez. (az árfolyam és a kamat is eltérhet) A devizakódex határozza meg, hogy egy devizabetét megnyitásához milyen okiratok kellenek. A devizakereskedő mindig egy bizonyos devizát ad el, vagy egy bizonyos

devizát vásárol egy másik devizáért. A banki dealerek vagy vállalati megbízás alapján kötnek üzletet, vagy saját bankjuk átváltási szükségletéből fakadóan adnak-vesznek devizát, esetleg spekulációs célból teszik ugyanezt. Azt a devizát, melynek 100 vagy 1 egységét fejezzük ki, hivatkozási devizának, a másikat hivatkozott devizának nevezzük. Legtöbbször az USD dollárral szemben történik az árfolyamjegyzés. Konvertibilitás: Egy meghatározott deviza szabad átválthatósága másik devizára. Egyenes árfolyam: Dollárral szembeni árfolyamjegyzés, vagy a hivatkozási vagy pedig a hivatkozott deviza Keresztárfolyam: Olyan árfolyamjegyzés, melyben sem a hivatkozott, sem a hivatkozási deviza nem USD: Középárfolyam: A vételi és az eladási árfolyamok számtani közepe. Fontos szabály: olcsón venni, drágán eladni. Az USD/DEM jegyzésnél a vételi árfolyam dollár vételt, az eladási árfolyam dollár eladást jelent, nem pedig

márkát. Marge: A vételi- és eladási árfolyamok középárfolyamtól való eltérése. Ez a bank nyeresége az átváltási ügyleteknél. A bankok egymás közötti forgalmában a marge általában alacsonyabb, mint amelyet az ügyfelekkel között ügyletekben használnak. Kettős árfolyamjegyzés: kereskedelmi ügyletek, turista-forgalom. Pont (devizapont, árfolyampont): 1 egységre jegyzett devizák esetében a negyedik tizedesjegy, 100 egységre jegyzett devizáknál a második tizedesjegy egységnyi változása. Árfolyam fajtái: 1. deviza (külkereskedelmi fizetési forgalomban) 2. csekk (csekkek adásvételében) 3. valutaárfolyam (valutapénztári bankjegyműveletekben) valuta > csekk > deviza Részleges jogosítvánnyal rendelkező bank által végezhető bankműveletek: 11. devizaszámla nyitása felhatalmazott hitelintézetnél, nem folyószámla devizaszámla vezetése devizabelföldi hitelintézet részére 7 jellegű 12. devizaszámla vezetés

(hitelintézetek kivételével) devizabelföldiek és devizakülföldiek részére 13. devizakülföldiek konvertibilis és nem konvertibilis forintszámlájának vezetése 14. bankkártya kibocsátása a devizakülföldiek nem konvertibilis forintszla-ja terhére 15. devizahitel nyújtása devizabelföldiek részére 16. forinthitel nyújtása belföldön devizakülföldieknek 17. devizabetét elfogadása más hitelintézettől, nem hitelintézetnek minősülő devizabelfölditől és devizakülfölditől belföldön, devizabetét elhelyezése belföldön más hitelintézetnél 18. vámkezesség vállalása 19. azonnali, határidős, árfolyam- és kamatkockázati csereügyletek kötése devizabelföldiekkel 20. pénzváltási ügylet Teljeskörű devizabanki tevékenység végzésekor: 5. levelezőbanki kapcsolat: alapvetően a bankunkkal folyamatosan kapcsolatban álló külföldi partnerbankokat jelenti Feltétel: kontrollokmányok cseréje (aláírás minták, kondíciós lista,

SWIFT kulcs, táviratkulcs-táblázat) 6. ország- és banklimitek kialakítása Alapszabály: A banklimit nem lehet nagyobb, mint annak az országnak a limitje, ahol a székhelye van. 7. számlakapcsolat: nostro-loro számlák devizakönyvelése 8. SWIFT rendszerhez való kapcsolódás SWIFT rendszer: A nemzetközi fizetési forgalom lebonyolítására létrehozott rendszer. Konvertibilitás: Egy meghatározott deviza szabad átválthatósága másik devizára. Konvertibilitás fajtái: - teljes - részleges Devizaátváltási ügylet lehet: azonnali, és határidős. Devizák nemzetközi rövidítései: - ausztrál dollár: AUD - osztrák schilling: ATS - belga frank: BEF - kanadai dollár: CAD - finn márka: FIM - norvég korona: NOK - német márka: DEM - angol font: GBP - holland gurlden: NLG - olasz líra: ITL - francia frank: FRF - svájci frank: CHF - portugál escudo: PTE - spanyol peseta: ESP - svéd korona: SEK - dán korona: DKK - japán jen: JPY - USA dollár: USD 8

Az egyes devizák konvertibilitását az IMF engedélyezi. Marge: A vételi- és eladási árfolyamok középárfolyamtól való eltérése. Ez a bank nyeresége az átváltási ügyleteknél. A bankok egymás közötti forgalmában a marge általában alacsonyabb, mint amelyet az ügyfelekkel között ügyletekben használnak. Okai: - a bankközi üzleteknél nagyobb összegekről van szó, amely a fajlagos költségeket is csökkentheti - a piacnak nagyobb a likviditása, és a szereplők között nagyobb a verseny - a bankok külön állapodnak meg az árfolyamokról, míg az ügyfelekkel szemben meghirdetett árfolyammal dolgoznak Marge eltérések: - Alacsony (deviza) - Magas (csekk) - Közepes Árfolyam: Egy meghatározott devizának egy másik devizában kifejezett ára. Jegyzés lehet: 3. Direkt árfolyamjegyzés: Az idegen deviza ára a hazai devizában kifejezve (Ez azt jelenti, hogy az árfolyamjegyzés a külföldi devizák meghatározott mennyiségét /ált. 100 vagy 1

egység/ állítja szembe a hazai pénznemben meghatározott összegekkel. 4. Indirekt árfolyamjegyzés: A hazai deviza ára az idegen devizában kifejezve A legtöbb országban a direkt módszert alkalmazzák. GBP-nél indirekt jegyzés van, USD (belf.) direkt jegyzésű, USD (külf) indirekt jegyzésű Valuta: Idegen ország törvényes fizetőeszköze. Deviza: Külföldi fizetőeszközre szóló követelés. Minden pénzintézet a saját maga által meghatározott módon jegyez. (az árfolyam és a kamat is eltérhet) A devizakódex határozza meg, hogy egy devizabetét megnyitásához milyen okiratok kellenek. A devizakereskedő mindig egy bizonyos devizát ad el, vagy egy bizonyos devizát vásárol egy másik devizáért. A banki dealerek vagy vállalati megbízás alapján kötnek üzletet, vagy saját bankjuk átváltási szükségletéből fakadóan adnak-vesznek devizát, esetleg spekulációs célból teszik ugyanezt. Azt a devizát, melynek 100 vagy 1 egységét fejezzük

ki, hivatkozási devizának, a másikat hivatkozott devizának nevezzük. Legtöbbször az USD dollárral szemben történik az árfolyamjegyzés. Konvertibilitás: Egy meghatározott deviza szabad átválthatósága másik devizára. Egyenes árfolyam: Dollárral szembeni árfolyamjegyzés, vagy a hivatkozási vagy pedig a hivatkozott deviza Keresztárfolyam: Olyan árfolyamjegyzés, melyben sem a hivatkozott, sem a hivatkozási deviza nem USD: Középárfolyam: A vételi és az eladási árfolyamok számtani közepe. Fontos szabály: olcsón venni, drágán eladni. Az USD/DEM jegyzésnél a vételi árfolyam dollár vételt, az eladási árfolyam dollár eladást jelent, nem pedig márkát. Kettős árfolyamjegyzés: kereskedelmi ügyletek, turista-forgalom. Pont (devizapont, árfolyampont): 1 egységre jegyzett devizák esetében a negyedik tizedesjegy, 100 egységre jegyzett devizáknál a második tizedesjegy egységnyi változása. Árfolyam alakulását meghatározó tényezők:

1. hosszú távon: - Adott deviza másik devizához hasonlított vásárlóereje. 9 - A különböző devizák reálkamatlábának alakulása. - Az ország fizetési mérlegének alakulása. - Egyéb makrogazdasági tényezők. (pl gazdasági ciklus) - Politikai események 2. rövid távon: - Kereslet-kínálat (valuta, deviza iránt) - Záróárfolyamok a new york-i és a távolkeleti piacokon. - A bank saját devizapozíciója. Fizetési mérleg részei: - folyó fiz. mérleg: Folyó ügyletekhez kapcsolódik - tőkemérleg: Tőkemozgások - egyenlegező mérleg A fizetési mérleg egyenlege lehet passzív (-), és aktív (+). Árfolyam fajtái: 1. - deviza (külkereskedelmi fizetési forgalomban) - csekk (csekkek adásvételében) - valutaárfolyam (valutapénztári bankjegyműveletekben) valuta > csekk > deviza 2. - rugalmas (flexibilis vagy lebegő) A rugalmas árfolyamok esetén az árfolyamok szabadon változhatnak a kereslet-kínálat hatására. - rögzített (fix)

A rögzített árfolyamok szűk (1-2%-os) sávban ingadoznak a deklarált paritás körül. (szélső esetben akár 0 %-os is lehet a sáv, ekkor a pontfix rendszerről beszélünk) Az árfolyamnak a sávból való kilépését a jegybankok devizapiaci intervenciója akadályozza meg, amely a kereslet vagy kínálat mesterséges növelésén keresztül, piaci módszerrel köti az árfolyamot a paritáshoz. Ha a deklarált paritás a kereslet-kínálat hosszú távú egyensúlyából adódó értéknél magasabb, akkor a valuta túlértékelt, ha kisebb annál, akkor alulértékelt. Túlértékelés esetén az intervenció tartósan a kereslet oldalán jelentkezik, alulértékeltségnél a kínálat oldalán. - kötött árfolyam Kötött árfolyam esetén nem piaci, hanem hatósági úton rögzítik az árfolyamot. Fix és kötött árfolyamok esetén fel- és leértékelésről, rugalmas árfolyamok esetén fel- és leértékelődésről beszélünk. Valuták keresletének és

kínálatának árfolyammal való összefüggése: - flexibilis árfolyam (konvertibilis valuták) - jegybanki devizapiaci intervenció révén rögzített árfolyam - jegybanki devizamonopólium alapján rögzített (kötött devizagazdálkodás) árfolyamok esetén. Devizagazdálkodás lehet: szabad, kötött. 10 A leértékelés feltételezett pozitív hatása: - ösztönzi az exportot (az exportőr devizabetételének megnő a belföldi pénznemben kifejezett ellenértéke) - fékezi az importot azáltal, hogy megdrágítja az import beszerzéséhez szükséges deviza értéket belföldi pénznemben kifejezve A felértékelés feltételezett pozitív hatása: - véd a külföldi árszínvonal-emelkedésével szemben, mivel a devizában kifejezett megnövekedett export-import árakat a felértékelés mértéknek megfelelően csökkenti Valuta leértékelés akkor történik meg, ha a folyó fizetési mérleg egyenlegének javítása kap elsőbbséget a gazdaságpolitikán

belül. Valuta felértékelés akkor történik, ha a külföldi inflációs ráta nagyobb a belföldinél, és a belföldi árszint védelmét tekintik elsődleges fontosságúnak. Nominál változás, reál változás: Ha egy A országban 20% az inflációs ráta, a B országban pedig 8%, akkor az A ország valutájának 10%-os leértékelése a B ország valutájához képest csak nominálisan jelent 10%os leértékelést, reál értelemben ez kb. 2%-os felértékelést Paritás A valutaárfolyam, illetve devizaárfolyam piaci kategória, szemben az elméleti egyenértéket jelentő paritással. Paritás lehet: - deklarált (érme, arany, valutaparitás) - közgazdasági törvényszerűséget kifejező egyezőség (vásárlóerő-paritás, kamatparitás) Érmeparitás: Akkor volt érvényben, amikor aranyérmék voltak forgalomban, az egyes országok érméinek átváltási arányát súlyarányuk adta. Az érmeparitást az aranyparitás váltotta fel, amely a valutaegységek a

hivatalos aranytartalmuk alapján adódó aránya. Aranypontok mechanizmusa: Az árfolyam aranyparitás körüli ingadozásának szab határt. A külföldi deviza árfolyama nem lehet magasabb a felső (kiviteli) aranypontnál, és nem lehet alacsonyabb az alsó (behozatali) aranypontnál. Az aranypontok szerepét az árfolyam-ingadozások korlátozásában az intervenciós pontok vették át, az önműködő mechanizmust a jegybankok intervenciós kötelezettsége váltotta fel. Az arany demonetizálódásával párhuzamosan általánossá vált, hogy az egyes országok valutájuk értékét nem az aranyhoz, hanem valamely más, számukra kulcsfontosságú valutához kötik (valutaparitás), vagy valutakosárhoz rögzítik. Lebegő árfolyamok esetén a vásárlóerő-paritás tölt be egyfajta árfolyamcentrum szerepét. Minél nagyobb az árfolyamnak a vásárlóerő-paritástól való eltérése, annál inkább növekszik valamely termék A országbeli árának és az árfolyamon

átszámított B országbeli árának a különbözősége. Azáltal, hogy megnövekszik az olcsóbb vásárlási, illetve olcsóbb beszerzési lehetőséget biztosító ország valutája iránti kereslet, az árfolyam emelkedése a megbomlott paritás helyreállításának, a tartósan egyirányú árkülönbségek megszűnésének irányába hat. (amennyiben nincs mesterséges megkötés az árfolyamra és a termékáramlás szabadságára). Kamatparitás: A prompt devizaárfolyam, a termin devizaárfolyam és a két ország megfelelő kamatlábainak az egyensúlyi viszonya. Kondíciós lista tartalma: - számlanyitási, számlavezetési feltételeket - bankműveletek díjtételeit, alkalmazott árfolyamokat - betétkötéseket - kamatok, jutalékok elszámolását - 11 Bankközi számlák, betétek A bankközi számla iránya kétirányú. (ügyfeleknél egyirányú) Az egyik bank aktív, a másik passzív oldalon van. A bankközi számlák kezelése más technikát igényel.

Központi számla: A bankok csak a Jegybanknál vezethetik a számlájukat. Bankközi devizaszámlák két típusa: 3. Nostro számla: A bankunk más banknál vezetett számlája 4. Loro számla: Más bank nálunk vezetett számlája A nostro és loro forgalom elvileg nemcsak bankok közötti, hanem a bankok és az ügyfél közötti számlakapcsolatokra is értelmezhető, valamint nem csak idegen, hanem hazai devizára is. A bankok egymásnál vezetett számláinak feltételrendszerét a már jól ismert 15/1995 MNB rendelkezés szabályozza. A hazai bankok külföldön szabadon vezethetnek számlákat bármely idegen devizában, forintban viszont nem. A deviza nostro-számla nyitásához nem kell engedély, viszont az itt tartott pénzek beletartoznak a külföldi kihelyezések összegébe. Bankközi számla nyitásához MNB engedély kell. Külföldi pénzintézetek engedély nélkül rendelkezhetnek konvertibilis forintszámla felett, ezen azonban csak saját nevükben és saját

számlára végzett ügyeleteiket bonyolíthatják, a konvertibilis forintszámlák szabályai szerint. A nostro/loro számla nyitása sajátságos, hiszen nem a szerződés megkötésével jön létre, hanem a nyitó egyenleg átutalásával. A nostro/loro számlák sajátosság, hogy gyakorlatilag a számlán történő változásokat kétszer, egymástól függetlenül rögzítik. Egyszer megtörténik a könyvelése a számlaveztőnél, és egyszer a számla tulajdonosánál, tükörkönyvelés formájában. Ez teszi lehetővé a számlán történő mozgásokat ellenőrizzék a kivonattal történő összehasonlítás során. Betéti számla vezetése hazai banknál lehetséges, míg a külföldi jellegű számlákat külföldi pénzintézeteknél vezetik (nostro). A nostro számlára be- és ki érkezhet pénz. Konverzió kapcsolódhat: - készpénzhez - devizaszámlákon lévő követelésekhez A készpénz átváltásánál többféle átváltási mód van. Devizaszámlákat

érintő ügyletek átváltása lehet: - azonnali ügylet (SPOT) - forward ügylet - opciós ügylet Spot ügyletek: Olyan devizapiaci adásvételi ügylet, melyben a felek a megállapodott áron az egyik devizát azonnal a másikra cserélik. Ez a különböző devizanemek közötti egyszeri csereügylet, melynél a teljesítés időpontja az ügyletkötést követő második munkanap. (konverzió, vagy kasszaművelet) Árfolyamot mindig az jegyez, akit arra felkérnek, méghozzá két oldalt (vétel, eladás), mert az ajánlatkérő nem mondja meg, hogy venni vagy eladni szeretné az adott devizát. Ezen műveletek lebonyolítása általában külföldön tartott számlákon történik, s ezen számlák között a pénzmozgás bonyolultabb, időigényesebb, mint optimális esetben a belföldi klíring. Tehát a kötés időpontja és a tényleges jóváírás dátuma között 2 munkanapos eltérés van. Értéknap: Az a naptári dátum, melytől kezdve a tulajdonos (adásvétel

esetén az új tulajdonos) a devizával ténylegesen rendelkezhet. Spot ügylet lebonyolításának lépései: 1. Ajánlatkérés/ajánlat adás 2. Üzletkötés 12 3. Kötjegy 4. Regisztrálás a pozíciókban 5. Visszaigazolás 6. Könyvelés 7. Átutalás 8. Értékesítés a számlavezetőnek A bankok közötti professzionális ügyletek egyik devizája általában dollár. Amennyiben sem az eladott, sem a vásárolt deviza nem USD, akkor a bank a számított keresztárfolyamok alapján jár el. Bankjegyek adásvétele A bankjegyek árfolyamjegyzése a devizaárfolyam jegyzéséhez képest gyakorlatilag 2 dologban különbözhet: - a bankok itt jóval nagyobb marge-val dolgoznak, mint a devizaátváltási ügyleteknél - a bankjegy árát nem mindig idegen, hanem gyakran saját devizájában határozzák meg Bankjegyázsió: A bankjegy olcsóbb a devizánál. Bankjegy diszázsió: A bankjegy drágább a devizánál. Forward ügyletek: Olyan devizaátváltás, melyben a

devizakereskedő és ügyfele ma megállapodik egy bizonyos mennyiségű adott deviza meghatározott árfolyamon történő vételéről vagy eladásáról, a teljesítés időpontja azonban nem az üzletkötés utáni második valutanap, hanem valamely ennél későbbi időpont. Forward ügylet fajtái: - Option forward: Az ügyfél egy előre meghatározott, jövőbeli dátum között maga választja ki a teljesítés napját. - Fix határidős ügylet: A teljesítés időpontja egy bizonyos naptári nap. Ezek az ügyletek a nemzetközi kereskedelemből adódó árfolyamkockázatok kivédésére, minimalizálására alakultak ki. Határidős árfolyamok jellemzői: - nem a piaci kereslet és kínálat, vagy a jövőbeni árfolyamváltozások alakítják - a határidős árfolyamok alapvetően matematikailag kalkulált árfolyamok, melyek 2 számítási tényezője: + spot árfolyam + az üzletkötés tárgyát képező két deviza kamatkülönbözete Par (egyenlő): Ha egy deviza

későbbi időpontra vonatkozó vételi vagy eladási árfolyama azonos a spot árfolyammal (két devizanem kamatlába azonos). Ha a határidős jegyzés > spot jegyzés : prémium Spot jegyzés > határidős jegyzés: diszkont - nak nevezzük. Swapdifferencia: A spot és a határidős árfolyamok egymástól való eltérésének mértéke. Forward árfolyamszámítás lépései: 1. Swapdifferencia meghatározása 2. A swapdifferencia alapján a határidős árfolyam kiszámítása Swapdifferencia = spot árfolyam x kamatdifferencia (%-ban) x futamidő (nap) 360(365) x 100 • Azoknak a devizáknak, melyek kamatlába alacsonyabb, mint az ellendeviza kamatlába, a forward árfolyama szinte mindig magasabb, mint a spot árfolyama (prémium) • Azoknak a devizáknak, melyek kamatlába magasabb, mint az ellendeviza kamatlába, a forward árfolyama szinte mindig alacsonyabb, mint a spot árfolyama (diszkont). A termin árfolyamok elsősorban a kamatkülönbözeteken alapulnak, a

jegyzés 1, 2,3,6, és 12 hónapra történik, mivel ezek az időszakok a rövid lejáratú betét- és hitelügyletek szokásos futamideje. Amennyiben az ügyfélnek ezek a lejáratok nem felelnek meg, elképzelhető, hogy a bank tört időszakokra is hajlandó üzletet kötni. 13 De ez az ügyfélnek költségesebb. A teljesítés értéknapját tekintve a terminüzlet is spot értékkel (2 napos) indul, és ehhez adódik hozzá a futamidő hossza. Forward ügylet költsége %-ban: Kamatdifferencia(költség) = swapdifferencia x 100 x 360 Spot árfolyam x futamidő Devizaswap: Különböző esedékességű devizák cseréje, röviden devizacsere ügylet. Jelenti: - spot vétel – forward eladás - spot eladás – forward vétel Overnight: A bank határidőre csak elad vagy csak vásárol devizát. Devizafutures 1972-ben Chicagóban kezdték alkalmazni, Európában 1982-től. Az üzletkötést a LIFFE teszi lehetővé. Ezek az ügyletek is tőzsdei kereskedelemben folynak. A

kötéseket előre meghatározott, szabványosított mennyiségű devizára lehet létrehozni. A LIFFE-on egy-egy kontraktus devizamennyiségei: 25000 angol font 125000 német márka 125000 svájci frank 12500000 japán jen - Az üzleteket az év meghatározott időpontjaira vonatkozóan lehet megkötni, a LIFFE-on az pl. március, június, szeptember és december második szerdája - Az elszámolás jellemzően nem teljes összeggel, hanem az árfolyam-különbözettel történik, fizikai szállítás (a teljes összeg átutalása) csak abban az esetben történhet meg, ha a pozíciót a lejáratig nem zárják le - Az üzletkötésnél a partner mindig a tőzsde, a nyereségeket/veszteségeket a tőzsdei elszámolóház tartja nyílván. - A devizatőzsdéken mindig USD-ben fejezik ki az egyéb devizák árát, nem fordítva - A futures árfolyamok nagyjából a banki határidős árfolyamokkal együtt mozognak, ugyanis a spekuláció mindig kiegyenlíti őket. Letéti (margin)

számla: Futures üzletek esetén a tőzsdei elszámolóháznál vezetett számla, melyen az üzletkötésekből származó árfolyamnyereséget, illetve árfolyamveszteséget számolják el. Ezekre a kötés értékétől függően meghatározott dollárösszegeket kell letenni Devizaopciók: Jog egy meghatározott mennyiségű deviza jövőbeli vételére (vételi opció), illetve eladására (eladási opció), előre meghatározott áron, meghatározott lejáratra. - opció szereplői: a vevő (az opció, nem a deviza vevője), a kiíró (az opció eladója) - Az opció vevője eladhat meghatározott lejáratra bizonyos devizát, ez az eladási opció (put), vagy vehet bizonyos devizát, ez a vételi opció (call). Az ő számára ez a vétel vagy eladás nem kötelezettséget, hanem lehetőséget jelent, azaz majd eldöntheti, hogy él-e a jogával. - A kiíró számára az opció kötelezettséget jelent, azaz ha a vevő úgy dönt, hogy gyakorolja jogát, neki nincs más

választása, mint teljesíteni. - A vevő az ügylet fejében opciós díjat (prémiumot) fizet, az esetek többségében az üzletkötéskor. A díj a kötési árfolyamtól függ, de általában a kötésösszeg 2-3%-a körül mozog. Opció két típusa: 1. Európai opció: Az opció vevője csak az opció lejárata napján élhet jogával 2. Amerikai opció: Az opció vevője a lejáratig bármikor élhet a jogával 14 Az opció lehet tőzsdei ügylet is, mely esetén az egységnyi kötések nagysága és lejárata nagyjából a futures ügyletekhez igazodik. A bankok is nyújthatnak ügyfeleiknek ilyen szolgáltatást, ilyenkor a kötésösszegek kisebbek is lehetnek, s a lejárat nem fix naptári nap, hanem 1,3,6,9, vagy 12 hónap a kötéstől számítva. Helyzetek: - Pénznél lévő opció (at the money): Mindegy, hogy érvényesítjük az opciót, vagy sem. - Pénzen kívüli opció (out of the money): Nem éri meg az opciót érvényesíteni. - Pénzen belüli opció

(in the money): Megéri az opciót érvényesíteni. Kiegyenlítődési átváltási árfolyam: 1. Vételi opciónál = kötési árfolyam 1+ fizetett prémium 2. Eladási opciónál = kötési árfolyam 1 – fizetett prémium - 15