Egészségügy | Gyermekgyógyászat » A fiatal gyermekek RSV fertőzésének egészségügyi terhe

NEMZETKÖZI KÖZLEMÉNYEK A SZAKÉRTŐ SZEMÉVEL A fiatal gyermekek RSVfertőzésének egészségügyi terhe H a l l, C . B We i n b e rg, G . A I wa ne, M. K Bl u mk in , A . K Edwa rd s, K . M Staat, M. A Au in g e r, P. Griffin, M. R Po e h l in g, K . A E rd ma n , D. G r i j a l va , C . G Z hu, Y. S z il a g yi , P. N ENGL J MED 2009; 360: 588–98. Fo rdította: Ko má ro m i K l au d i a SE ÁOK klau.kom@gmailcom Kommentár: B o d n á r R é k a d r. HEIM PÁL GYERMEKKÓRHÁZ, GYERMEK BELGYÓGYÁSZATI OSZTÁLY Budapest rekabodnar@ymail.com Abszrakt Háttér A csecsemők hospitalizálásának jól ismert oka a respiratiós syncitialis vírus (RSV-) fertőzés, ám a fiatal gyermekek esetében még nem tisztázott a jelentősége. Módszerek A cikk szerzői öt év alatti, RSV-vel fertőzött gyermekek prospektív, populációalapú túlélését hasonlították öszsze három amerikai államban. 2000 és 2004 között hospitalizált, illetve 2002 és 2004 között a

sürgősségi osztályon vagy gyermekorvosi rendelésen megjelent gyermekek eseteit vizsgálták. Az RSV detektálását tenyésztés és RTPCR segítségével végezték. A klinikai adatokat szülőktől és kórházi adatbázisokból gyűjtötték be. Kiszámolták a populációalapú, RSV-fertőzéssel társult hospitalizációs rátát, és megbecsülték az RSV-fertőzéssel kapcsolt ambuláns betegellátás arányát. Eredmények A tanulmányba bekerült 5067 gyermekből 919 volt RSV-vel fertőzött (18%). A november és április közötti időszak akut légúti infekciói miatti hospitalizációk 20%-áért, a sürgősségi osztályos ellátások 18%-áért, illetve a gyermekháziorvosi rendelésen való megjelenések 15%-áért ítélték felelősnek az RSV-t. Az általános hospitalizációs ráta hat hónapos kor alatt 17/1000 és ötéves kor alatt 3/1000 gyermek értékű volt. A betegek többségének nem volt semmilyen komorbiditása, csupán a koraszülöttség és a

fiatal életkor számított független kockázati tényezőnek a kórházi felvétel 16 T ÜD ŐG YÓG YÁ S Z AT I 2 0 1 2 . O K TÓ B E R szükségessége szempontjából. Az öt év alatti gyermekek RSV miatti háziorvosi rendeléseken való becsült megjelenése háromszor nagyobb arányúnak bizonyult, mint ugyanez a sürgősségi osztályon. Az ambuláns betegek RSV-fertőzése középsúlyos betegséget eredményezett, de csak néhány esetben (3%) írták le a diagnózisban ezt az etiológiát. Következtetések Az RSV-infekciók jelentős szerepet játszanak az USA gyermeknépességét érintő morbiditásban, mind a kórházi, mind az ambuláns betegellátás területén. A legtöbb gyermek a fertőzést megelőzően teljesen egészséges volt, mely arra utal, hogy a csak a nagy kockázatú gyermekre kiterjedő szűrési stratégia kevés eredménnyel fog járni az RSV-fertőzés tényleges egészségügyi terhének megállapításában. Az alsó légúti megbetegedések

hátterében való gyakori megjelenése miatt a csecsemők RSV-szűrése világszerte prioritásra tett szert (1, 2). Ennek ellenére elmondható, hogy az Egyesült Államok öt évnél fiatalabb lakosainak esetében tisztázatlan az RSV tényleges egészségügyi terhe, különösképpen az ambuláns ellátás során. Készült már néhány ezzel kapcsolatos tanulmány, melyek eredménye azonban fenntartásokkal kezelendő, tekintettel ezek retrospektív voltára, rövid időtartamot felölelő vizsgálati anyagára, hiányos laboratóriumi RSV-igazolására, vagy a kizárólag kórházi kezelések, illetve bronchiolitisek figyelembe vételére (3–8). A Centers for Disease Control and Prevention (CDC) és a New Vaccine Surveillance Network (NVSN – Új vakcinafelügyelet) kezdeményezésére indult el a prospektív, populációs alapú, kórházi és ambuláns betegellátást is felölelő akut respirációs infekciókkal kapcsolatos túlélésvizsgálat, melyben

Nashville-ből, Rochesterből, New Yorkból (év: 2000) és Cincinnatiból (év: 2003) származó öt év alatti gyermekek vettek részt. A cél az volt, hogy meghatározzák az RSV-infekciók valódi egészségügyi terhét a kórházban kezelt, s ambuláns betegellátásban részesülő gyermekek esetében. Ezen túl arra is vállalkoztak a szerzők, hogy leírják a betegség súlyosságának alakulásában fontos szerepet játszó rizikófaktorokat. Módszerek A tanulmány felépítése Az NVSN túlélési tanulmányainak felépítése és módszerei már korábban rögzítésre kerültek (9–16). Nashville és Rochester területén 2000 októberétől 2004 szeptemberéig, a téli hónapokban négy éven át, míg Cincinnatiban a 2003–2004-es években figyelték a kórházi túlélést. 48 órával a felvétel után a gyermekeket már beválogatták a tanulmányba. Az ambuláns betegellátást 2002 és 2004 években, novembertől áprilisig Nashville és a Rochester

területén, és hasonlóképpen a 2003–2004-es szezonban Cincinnatiban kísérték figyelemmel. A járóbetegek beválasztása mindkét oldalról 1-4 elővárosi, vagy városi gyermekgyógyászati praxisból hetente egy vagy két napon történt, míg a sürgősségi osztályon Nashville-ben és Rochesterben három vagy négy napon át hetente, Cincinnatiban minden negyedik napon történt. A vizsgálat ideje alatt a kórházak az államok gyermeklakosainak több mint 95%-át látták el, Nashville-ben a sürgősségi osztály a gyerekek 30%-át, Rochesterben a gyerekek 60%-át, Cincinnati-ban a 95%ukat. A beválasztási kritériumoknak azok az öt év alatti, akut légúti infekcióval diagnosztizált gyermekek feleltek meg, akik egy vagy több tünetet mutattak a következőkből: láz, köhögés, fülfájás, orrdugulás, orrfolyás, torokfájás, köhögést követő hányás, zihálás, és nehezített, gyors vagy felületes légzés. Kizárásra kerültek a 14 napig, vagy

annál tovább is respirációs tüneteket muattó betegek, a kemoterápiát követő neutropeniában szenvedők, a négy napon belül más helyen hospitalizáltak, vagy a születésük óta hospitalizált újszülöttek. Írásos tájékozott beleegyezést kértek a szülőtől vagy gyámtól minden gyermek esetében. Az intézményi felülvizsgálati testület és a CDC felügyelte a vizsgálatot. Páciensek A gyermekek demográfiai, orvosi és szociális adatait a szülőkkel, illetve gyámokkal történő interjúk során vették fel (12, 13). A gyermek kezelőorvosa döntött a terápiát illetően, beleértve a hospitalizáció szükségességét is. A laboratóriumi és klinikai információkat a kórházak, sürgősségi osztályok, s ambuláns betegellátó helyek szolgáltatták. Magas kockázatú betegnek minősült a (36 hetesnél fiatalabb) koraszülött, a krónikus pulmonális vagy kardiális vagy vesebeteg, az immundeficiens, a rákos, és a sarlósejtes anémiás

gyermek. Orr- és garatleoltásokat készítettek a betegeknél a vírus kimutatására, Irodalomjegyzék 1. The Jordan Report: 1 accelerated development of vaccines 2002. Bethesda, MD: National Institute of Allergy and Infectious Diseases, 2002. (Accessed January 12, 2009, at http://www3.niaidnihgov/ topics/Malaria/PDF/jordan20 2002.pdf) 2. Hall, C B: Respiratory syncytial virus and parainfluenza virus. N Engl J Med 2001; 344: 1917–28. 3. Boyce, T G, Mellen, B G, Mitchel, E. F Jr, Wright, P F, Griffin, M. R: Rates of hospitalization for respiratory syncytial virus infection among children in Medicaid. J Pediatr 2000; 137: 865–70. 4. Shay, D K, Holman, R C, Newman, R. D, Liu, L L, Stout, J. W, Anderson, L J: Bronchiolitis-associated hospitalizations among US children, 1980-1996. JAMA 1999; 282: 1440–6. 5. Leader, S, Kohlhase, K: Recent trends in severe respiratory syncytial virus (RSV) among US infants, 1997 to 2000. J Pediatr 2003; 143: Suppl: S127–S132. 6. Holberg, C J,

Wright, A L, Martinez, F.D, Ray, C G, Taussig, L. M, Lebowitz, M D: Risk factors for respiratory syncytial virusassociated lower respiratory illnesses in the first year of life. Am J Epidemiol 1991; 133: 1135– 51. 7. Thompson, W W, Shay, D K, Weintraub, E. et al: Mortality associated with influenza and respiratory syncytial virus in the United States. JAMA 2003; 289: 179–86. TÜDŐGYÓGYÁS Z AT I 6. év folyam 10 szám 17 NEMZETKÖZI KÖZLEMÉNYEK A SZAKÉRTŐ SZEMÉVEL A fiatal gyermekek RSV-fertőzésének egészségügyi terhe A kritériumoknak megfelelt: 6225 gyermek (0–59 hó) 5067 (81%) vett részt 1014 (20%) sürgősségi osztályon kezelt gyermek 2892 (57%) kórházi beteg 1161 (23%) háziorvos által kezelt gyermek 919 (18%) fertőződött RSV-vel 564 (61%) került kórházba 355 (39%) ambuláns beteg 184 (52%) sürgősségi osztályon kezelt gyermek 171 (48%) háziorvos által kezelt gyermek 328 (58%) 0–5 hónapos 97 (17%) 6–11 hónapos 99 (18%)

12–23 hónapos 40 (7%) 24–59 hónapos 1. ábra Lefolyás és eredmények A hospitalizált gyermekek közül 78-an ambuláns betegként kerültek a tanulmányba (74 a sürgősségi osztályról és négy a háziorvostól). 18 csakis kutatási célzattal, s az ápolási személyzetet nem informálták az eredményekről (9–16). Minden kórházban ápolt beteget teszteltek RT-PCR-rel és RSV-tenyésztés segítségével, emellett influenza A, influenza B és a parainfluenza vírus 1, 2, és 3 kimutatására T ÜD ŐG YÓG YÁ S Z AT I 2 0 1 2 . O K TÓ B E R 88 (25%) 0–5 hónapos 85 (24%) 6–11 hónapos 75 (21%) 12–23 hónapos 107 (30%) 24–59 hónapos is kultúrát készítettek. Az ambuláns pácienseket RT-PCR-rel tesztelték RSV-re és influenzára. Más vírusokat is, mint például a humán metapneumovírust és rhinovírusokat RT-PCR segítségével detektáltak a Nashvilleből és Rochesterből származó kórházi betegeknél 2000-ben és 2001-ben (9– 17).

Pozitívnak akkor tekintettek egy mintát, amennyiben az RSV virális izoláció képében, vagy duplikátumként jelent meg az RT-PCR assay-ken (9, 10). Eredmények A tanulmányozott populációk a 6225, kritériumoknak minden szempontból megfelelő gyermek 81%-át, 5067 gyermeket választottak be a vizsgálatba, s 919-nél igazolódott be az RSV-infekció (1. ábra) A kizárásnak fő okai a következők voltak: a szülői beleegyezés hiánya (65%), vagy a szülők elérhetetlensége (20%). Az esetek 1%-ában történt csupán meg, hogy a gyermek kezelőorvosa döntött a részvétel megtagadása mellett. Laboranalízis Az 564 RSV-pozitív ambuláns páciens mintáiból 547 esetben (97%-ban) került sor RT-PCR vizsgálatra, és 171 esetben (30%) szöveti tenyésztés készült. 500 mintát mind a két módszerrel teszteltek, 329 (66%) bizonyult kizárólag RT-PCR általi pozitívnak, s 17 mintánál (3%) csak a tenyésztés adott pozitív eredményt. Epidemiológiai analízis Az

RSV-járványok mindkét parton a november és április közötti időszakban, évente jelentkeznek. A fellépés mediánja december 1. volt Nashvilleben a járvány időtartama kb 18 hét, Rochesterben és Cincinnatiban 20 hét volt. Az 5067 beteg 18%-ában, 919 esetben igazolódott az RSV-pozitivitás, és a hospitalizációk 20%-ában, a sürgősségin történő megjelenés 18%ában, s a felső légúti megbetegedés miatti háziorvosi rendeléseken történő jelentkezések 15%-ában volt szerepe – november és április között. 58 esetben (6%-ban) koinfektív vírusokat is kimutattak: 26 esetben influenzavírus, nyolc gyermeknél parainfluenza vírus, 11-nél rhinovírus, hatnál adenovírus, ötnél cytomegalovírus és négy esetben más vírusok igazolódtak. A négy év alatt három éven át az RSV A predominanciája érvényesült mindkét parton. A 753 RSV-izolátumból 602 tartozott az A csoportba (80%), 137 a B csoportba (18%) és 14 mindkettőbe (2%) az RT-PCR

szerint. Az RSV A törzsek a kórházban kezeltek 81%ában, s az ambuláns betegek 78%ában voltlak kimutathatók (p = 0,32). Demográfiai jellemzők Az ambulánsan kezeltekhez képest szignifikánsan több kórházi kezelt származott a nem hispán fehér populációból, volt hat hónaposnál fiatalabb, s rendelkezett személyes egészségbiztosítással (1. táblázat) Az RSVpozitív hospitalizált gyermekek szignifikánsan nagyobb arányban származtak a fehér nem hispán populációból, s voltak hat hónaposnál fiatalabbak. Hospitalizált betegek Az RSV-infekciók aránya 2000 és 2004 között az RSV-infekció átlagos évi hospitalizációs rátája 3/1000 gyermek volt az öt év alattiaknál, s 17/1000 gyermek a hat hónap alattiaknál (2. táblázat) A hospitalizációs ráták évente és regionálisan is változtak Cincinnatiban az ötéves kor alatti gyerekek esetében 2003–2004ben ez a szám 5,7/1000 volt, míg Nashville-ben 2,3/1000, Rochesterben 8. Peck, A J,

Holman, R C, Curns, A. T et al: Lower respiratory tract infections among American Indian and Alaska Native children and the general population of U.S children. Pediatr Infect Dis J 2005; 24: 342–51. 9. Weinberg, G A, Erdman, D D, Edwards, K. M et al: Superiority of reversetranscription polymerase chain reaction to conventional viral culture in the diagnosis of acute respiratory tract infections in children. J Infect Dis 2004; 189: 706–10. 10. Erdman, D D, Weinberg, A G, Edwards, K. M et al: GeneScan reverse transcription-PCR assay for detection of six common respiratory viruses in young children hospitalized with acute respiratory illness. J Clin Microbiol 2003; 41: 4298–303. 11. Mullins, J A, Erdman, D D, Weinberg, G. A et al: Human metapneumovirus infection among children hospitalized with acute respiratory illness. Emerg Infect Dis 2004; 10: 700–5. 12. Iwane, M K, Edwards, K M, Szilagyi, P. G et al: Population-based surveillance for hospitalizations associated with

respiratory syncytial virus, influenza virus, and parainfluenza viruses among young children. Pediatrics 2004; 113: 1758–64. 13. Poehling, K A, Edwards, K M, Weinberg, G. A et al: The underrecognized burden of influenza in young children. N Engl J Med 2006; 355: 31–40. TÜDŐGYÓGYÁS Z AT I 6. év folyam 10 szám 19 NEMZETKÖZI KÖZLEMÉNYEK A SZAKÉRTŐ SZEMÉVEL A fiatal gyermekek RSV-fertőzésének egészségügyi terhe Változó Hospitalizált betegek RSV-pozitív (n = 564) RSV-negatív (n = 2328) % Nem Fiú Lány 245 (43) 319 (57) 1045 (45) 1283 (55) Rassz/etnikum Fehér Fekete Hispán Más/ nem ism. 313 (55) 165 (29) 59 (10) 27 (5) 1064 (46) 825 (35) 290 (12) 149 (6) Kor (hónap) 0–5 6–11 12–23 24–59 328 (58) 97 (17) 99 (18) 40 (7) 1042 (45) 306 (13) 441 (19) 539 (23) Egészségbiztosítás Állami Privát Nincs Nem ismert 295 (52) 225 (40) 39 (7) 5 (1) 1237 (53) 860 (37) 214 (9) 17 (1) Ambuláns betegek P érték RSV-pozitív (n = 355)

RSV-Negatív (n = 1820 % 160 (45) 195 (55) 856 (47) 964 (53) 127 (36) 140 (39) 57 (16) 31 (9) 702 (39) 718 (39) 235 (13) 165 (9) 88 (25) 85 (24) 75 (21) 107 (30) 257 (14) 354 (19) 513 (28) 696 (38) 220 (62) 119 (34) 14 (4) 2 (1) 1147 (63) 597 (33) 70 (4) 6 (<1) 0,54 <0,001 <0,001 0,15 P érték Hospitalizált betegek vs. ambuláns betegek P érték 0,58 0,63 0,42 <0,001 <0,001 <0,001 0,95 0,009 Nashville és Rochester területén 2000 októberétől 2004 szeptemberéig, a téli hónapokban négy éven át, míg Cincinnatiban a 2003–2004-es években figyelték a kórházi túlélést. 48 órával a felvétel után a gyermekeket már beválogatták a tanulmányba Az ambuláns betegellátást 2002 és 2004 években, novembertől áprilisig Nashville és a Rochester területén, és hasonlóképpen a 2003–2004-es szezonban Cincinnatiban kísérték figyelemmel. 1. táblázat Az RSV-pozitív és -negatív öt év alatti gyermek betegek adatai

pedig 2,4/1000 gyermek. Hat hónapos kor alatt a hospitalizációs ráta 33,9/1000 Cincinnatiban, 12,8/1000 Nashville-ben s 14,2/1000 Rochesterben. Klinikai jellemzők A kórházi felvétel mellett klinikai és laborvizsgálati eredmények alapján döntöttek, a klinikusokat az NVSN vizsgálatainak eredményeiről nem tájékoztatták. 564 RSV-pozitív gyermekből 397 esetben (70%) bronchiolitist diagnosztizáltak, s 252 esetben (45%) RSV-asszociált megbetegedést írtak le. Az RSV-fertőzött, 12 hóna- 20 T ÜD ŐG YÓG YÁ S Z AT I 2 0 1 2 . O K TÓ B E R posnál fiatalabb, kórházban fekvőknél 85%-ban diagnosztizáltak bronchiolitist, s RSV-asszociált betegséget 53%ban – ezek a számok a 24–59 hónap közötti gyermekek esetében 31% és 18% voltak (p < 0,001). A fő diagnózis ezen korcsoportokban pneumónia (51%) és asztma (60%) volt. A hospitalizált, RSV-fertőzött gyerekek 95%ánál figyeltek fel légzési nehézségre, s igényeltek oxigénkezelést,

78%-uknál zihálásra, 69%-uknál lázra, 1%-uknál apnoéra lettek figyelmesek, haláleset nem történt. A hospitalizációk mediánja két nap volt, egyébként egy és 26 nap között változott. Ambuláns betegek Az RSV-infekciók aránya Az öt év alatti gyermekek között az RSV-fertőzés miatti sürgősségi osztályos felvétel populációalapú aránya 19/1000 gyermek 2002–2003-ban, s 36/1000 gyermek volt 2003–2004ben. Ezek a kiszámolt arányok megfeleltek a NAMCS és HNAMCS nemzeti adatbázisok arányainak is (mely 22 és 32/1000 gyermekről szól). Klinikai jellemzők Az RSV-vel fertőzött 355 gyermek vizsgálatakor leggyakrabban a következő tünetekkel találkoztak: köhögés (98%), láz (75%), légzési nehézség (73%) és zihálás (65%). A felvételkor lejegyzett diagnózisok: 32%-ban felső légúti infekció, 20%-ban bronchiolitis, 13%-ban asztma és 8%-ban pneumónia. Csak 3%-uknál diagnosztizáltak RSV-asszociált betegséget, szemben a

hospitalizált betegek 45%-ával (p < 0,001). A hospitalizáció rizikófaktorai A környezeti és egyéni faktorok jelentőségének értékelése céljából a szerzők összehasonlították az RSV-pozitív hospitalizált és ambuláns betegeket. A felső légúti RSV-infekció kialakulását elősegítő tényezők vizsgálatához pedig az RSV-pozitív és -negatív kis betegeket hasonlították össze (3. táblázat) Az 564 RSV-fertőzött kórház- Kezelés helye, évenként Hospitalizáltak Kórház 2000–2001 2001–2002 2002–2003 2003–2004 2000–2004 Ambuláns betegek Sürgősségi osztály 2002–2003 2003–2004 2002–2004 Háziorvosi rendelés 2002–2003 2003–2004 2002–2004 Kor, hónapban 12–23 24–59 arány/1000 páciens (95% CI) 0–5 6–11 0–59 18,5 (14,4–22,9) 11,7 (9,1–14,7) 12,4 (9,4–15,2) 21,7 (18,8–24,6) 16,9 (15,3–18,5) 7,4 (5,1–9,9) 4,1 (2,4–5,8) 3,4 (1,9–5,0) 5,4 (3,8–7,0) 5,1 (4,6–5,5) 3,2 (1,9–4,8) 2,5

(1,5–3,6) 1,9 (1,1–2,8) 3,1 (2,3–3,9) 2,7 (2,3–2,7) 0,4 (0,2–0,7) 0,2 (0,0–0,4) 0,2 (0,0–0,4) 0,5 (0,3–0,8) 0,4 (0,3–0,4) 3,5 (2,9–4,1) 2,2 (1,8–2,7) 2,1 (1,7–2,5) 3,7 (3,3– 4,1) 3,0 (2,8–3,4) 39 (12–124) 69 (34–143) 55 (24–126) 45 (13–157) 68 (27–175) 57 (20–161) 24 (7–87) 38 (15–102) 32 (11–92) 15 (5–44) 11 (3–39) 13 (4–41) 22 (10–49) 32 (19–54) 28 (15–50) 108 (33–346) 157 (54–462) 132 (46–383) 194 (77–492) 160 (45–576) 177 (61–511) 53 (13–222) 80 (22–282) 66 (18–245) 31 (9–100) 77 (26–230) 57 (19–167) 61 (24–154) 99 (44–219) 80 (36–179) Minden kórházban ápolt beteget teszteltek RT-PCR-rel és RSV-tenyésztés segítségével, az ambuláns betegeket pedig RT-PCR-rel, Nashville és Rochester területén 2000 októberétől 2004 szeptemberéig, a téli hónapokban négy éven át, míg Cincinnatiban a 2003–2004-es években figyelték a kórházi túlélést, 48 órával a felvétel

után a gyermekeket már beválogatták a tanulmányba. Az ambuláns betegellátást 2002 és 2004 években, novembertől áprilisig Nashville és Rochester területén, és hasonlóképpen a 2003–2004-es szezonban Cincinnatiban kísérték figyelemmel. TÜDŐGYÓGYÁS Z AT I 6. év folyam 10 szám 21 NEMZETKÖZI KÖZLEMÉNYEK A SZAKÉRTŐ SZEMÉVEL A fiatal gyermekek RSV-fertőzésének egészségügyi terhe Változó Tényező Magas kockázat Koraszülöttség RSV-fertőzött betegek (n = 919) RSV-vel nem fertőzött betegek (n = 4148) Hospitalizált (n = 564) Ambuláns (n = 355) szám / (%) P érték Hospitalizált (n = 2328) Ambuláns (n = 1820) szám / (%) P érték 1765 (35) 657 (13) 189 (34) 91 (16) 96 (27) 30 (8) 0,05 0,001 984 (42) 355 (15) 495 (27) 181 (10) <0,001 <0,001 174 (10) 17 (9) 4 (4) 0,22 117 (12) 36 (7) 0,009 140 (21) 16 (18) 3 (10) 0,48 93 (26) 28 (15) 0,008 Profilaxisként palivizumab Magas kockázatú (az összes

magas kockázat %-a) Koraszülött (az összes koraszülött %-a) Napközi >4 óra/hét Látogatások ≥6 >12 1868 (37) 160 (28) 140 (39) <0,001 683 (29) 885 (49) <0,001 1024/3826 (27) 266/3826 (7) 55/353 (16) 6/353 (2) 85/352 (24) 26/352 (7) 0,006 <0,001 256/1321 (19) 53/1321 (4) 628/1800 (35) 181/1800 (10) <0,001 <0,001 Más gyermekek kora a családban Összes <5 év 5-től <18 év 3616 (71) 2373 (47) 2204 (43) 427 (76) 305 (54) 235 (42) 242 (68) 137 (39) 152 (43) 0,02 <0,001 0,78 1723 (74) 1171 (50) 1020 (44) 1224 (67) 760 (42) 797 (44) <0,001 <0,001 0,97 Passzív dohányzás otthon Bárki Anya 2081 (41) 764/3090 (25) 239 (42) 83/307 (27) 141 (40) 80/355 (23) 0,43 0,21 978 (42) 156/608 (26) 723 (40) 445/1820 (24) 0,12 0,59 Anyatejes táplálás Bármeddig Nem, vagy <1 hónap 1–6 hónap ≥7 hónap 2811 (55) 3078 (61) 1437 (28) 515 (10) 320 (57) 360 (64) 166 (29) 32 (6) 210 (59) 186 (52) 120 (34) 48 (14)

0,55 <0,001 0,21 <0,001 1283 (55) 1491 (64) 637 (27) 185 (8) 998 (55) 1041 (57) 514 (28) 250 (14) 0,89 <0,001 <0,53 <0,001 2129/3700 (58) 189/347 (54) 197/352 (56) 0,75 716/1198 (60) 1027/1803 (57) 0,14 Anya csak gimnáziumot végzett (vagy azt sem) 3. táblázat A kórházi és ambuláns, RSV-vel fertőzött és nem fertőzött gyermekek, illetve a különböző RSV-fertőzésre és súlyos lefolyásra hajlamosító tényezők 22 Összes páciens (n = 5067) ban kezelt páciensből 189 esetében, a 355 ambuláns betegből pedig 96 esetben (27%) lehetett egy vagy több rizikótényezőt felfedezni. A nagy rizikójú RSV-pozitív gyermekek előzetes tünete legtöbbször a zihálás volt, mely 104 kórházi (55%) és 70 ambuláns (73%) páciensnél jelentkezett (p = 0,005), illetve a koraszülöttség, mely T ÜD ŐG YÓG YÁ S Z AT I 2 0 1 2 . O K TÓ B E R 91 hospitalizált (48%) és 30 ambulánsan kezelt (31%) betegre volt jellemző (p = 0,009). Az akut

felső légúti betegségben szenvedők esetében bármelyik magas rizikójú feltétel megjelenése – függetlenül attól, hogy RSV-vel fertőzött avagy sem – szignifikáns korrellációt mutatott a hospitalizációval és az idősebb életkorral (p < 0,001). RSV-vel fertőzött betegek Kórházi vs. ambuláns betegek RSV-vel fertőzött vs. nem fertőzött betegek Hospitalizált betegek Ambuláns betegek Fiú Kor: 0–5 hónap Kor: 6–11 hónap Kor: 12–23 hónap Napközi > 4 óra/hét Otthoni passzív dohányzás 1 hónap > anyatejes táplálás Magas kockázat (nem koraszülöttség) Csak koraszülöttség Más 18 év alatti családtag 1 10 N P < 0,001 20 30 0 1 2 4 6 8 0,5 1,0 1,5 2,0 2,5 3,0 P = 0,002 I P = 0,007 ✕ P > 0,05 2. ábra Potenciálisan hajlamosító tényezők RSV-vel fertőzött és nem fertőzött betegek esetében, az ellátók szerint A multiplex logisztikus-regressziós analízisek megmutatták, hogy csak a fiatalabb

(két év alatti, főképpen hat hónap alatti) életkor és a koraszülöttség mutatott összefüggést a hospitalizációt igénylő RSV-infekcióval. A korcsoportok számára referenciaként a 24 és 59 hónapos kor közötti gyermekek számítottak. A vízszintes vonal 95%-os konfidenciaintervallumot jelöl Az RSV-negatív betegek azonban több rizikófaktorral rendelkeztek, mint a fertőzöttek (42% vs. 34%, p = 0,001)