Irodalom | Középiskola » A klasszicista

A klasszicizmus 18.szd második fele – 19szdközepe Kiválót, a tökéleteset jelentette. A klasszicizmus a barokk mozgalmasságával szemben a szimmetriára, a szabályos arányrendszerre épít. Példaképe az antik művészet A klasszicizmust a felvilágosodás eszmeisége határozza meg leginkább. A ratio (értelem) fontosabbá válik, mint az érzelem A felvilágosodás következményei: • • • • • • Megváltozik a szemlélet a művészettel kapcsolatban: a korábbi felfogás szerint „a mű egyedi és megismételhetetlen”. Az ipari forradalommal a felfogás megváltozott, a mű ezek után iparivá és megismételhetővé vált. polgárság megerősödik megkezdődik az urbanizáció (városiasodás), létrejönnek a bérházak. Az iparvárosokat, azok épületeit és utcáit át kell építni, új szerkezet születik: vasszerkezet A klasszicizmus építészete • • • A császár dicsőségéhez, a napóleoni építkezés a római császárság

stílusához nyúl vissza Franciaországban a Köztársaság korában előképpé a római antikvitás vált. Az antikvitás tudatos másolása jellemző Franciaország: Nicolas Ledoux: Párizs város kapuja - lebontják a barokk és középkori városfalakat - egy alépítményből nő ki a henger alakú épület - a tympanon miatt diadalkapura emlékeztet (utalás az antikvitásra) - erőteljes a párkány és az árkádsor (reneszánsz hatás) - szigorú gondolkodásmód François Chalgrin: Etoile diadalív - előképe Constantinus diadalíve (313) és Titus diadalíve (I. sz) - Napóleonnak szánták, az uralkodó dicsőségét hirdette - az egész építmény szerkezete másolás Németország: Gotthard Langhans: brandenburgi kapu - szerkezetileg más mint az antik elődök - kétoldalt építmény csatlakozik a kapuhoz - az egész egy funkciótlan oszlopcsarnok - görög hatású, hiszen nincs egységes falfelület Anglia: Robert Smirke: londoni British Múzeum (1823) - a

művészet a múzeumokba költözik, így kikerül a mindennapokból - a múzeum a művészet kultuszszentélye: antik templom - csak 70 év után épült meg, magát az épületet többször is átépítették Amerika: Henry Latrobe: Fehérház (1790-1800) - homokkőből épült - nevét homlokzatának fehér színéről kapta - az amerikai építészet a klasszicizmusban kezdődött - nagyon leegyszerűsített formákkal, idézik A klasszicizmus szobrászata A szobrászok szintén az ókori klasszikus műveket tekintették mintaképül, s örök szépségű alkotásokat akartak létrehozni. Az arányok harmóniájára, a felület gondos kidolgozására törekedtek Fő témájuk a görög-római mitológia lett, valamint művészek, politikusok mellszobrainak készítése római mintára. A szobrokat hűvös nyugalom jellemzi, valami örök, de élettől távoli A mezítelen test természetessége, dísztelen egyszerűsége érvényesül. A klasszicista szobrászat kiemelkedő

alakja Antonio Canova. Antonio Canova: Klasszikus szabályrendszert követő művész. Szinte egész életét Rómában töltötte. Kiegyensúlyozott, klasszicizáló stílusába sajátos realizmus vegyül Ámor és Psziché (1787-1793): - antik téma bemutatása - a kompozícióban a statikusság és a mozgás, klasszicizmus és barokk egyszerre van jelen: - feszültség és nyugalom, érzékiség és hűvösség egyszerre jellemzi Három grácia (1828): - Kelemen pápa síremléke - építészeti architektúra - elvont fogalom: megszemélyesíti az egyházat - megjelenik a szeretet allegórikus képe (angyalka) A klasszicizmus festészete A festőknek nehezebb dolguk volt az antik minták keresésével, mint a szobrászoknak, az antik festészet köréből alig maradt ránk. Ezért a festészetben az antik szobormintákat reprodukálták s megörökítették az ókori történelem hőseit. A festmények szerkezete áttekinthető, világos, az alkotók a barokk festőivel

ellentétben kerülték a heves mozgások ábrázolását, az élénk színeket. Franciaország: Jacques-Louis David: Napóleon közkedvelt festője. Napóleon hatalomra jutásakor David a vezérben antik hőst ismert fel. Csatlakozott a császárhoz, aki több kép elkészítésével is megbízta Horatiusok esküje (1784): - a képet színpadiasság jellemzi - a római demokrácia korát jeleníti meg: Horatius és fiai esküt tesznek a demokrácia megvédésére - a férfiak csoportja antikvizáló: statikus, nem jelennek meg az érzelmek Marat halála (1793): - a francia forradalom hősét jeleníti meg, az aktuális téma mitologikus megjelenítése Napóleon átkel az Alpokon (1807): - Napóleon szinte istenként jelenik meg, mint győzedelmes figura - „Napóleon, a világ ura.” A szabin nők elrablása (1807): - mitológiai téma - Napóleon katonáinak a dicsőségét mutatja be - egy antik téma aktuálpolitikai megjelenítése Spanyolország: Francisco Goya:

Itáliában ismerkedett meg a klasszicizmussal. 1786-tól kinevezték udvari festőnek Goya képeinek jellemzői: barokk lendület, klasszikus kiegyensúlyozottság. Munkéin a szorongás kivetítődése (szörnyek, démon- és állatarcok). Témái egy részében a társadalmi szokásokat bírálja. Technikájában torzítások, a pontos ábrázolás helyett, inkább sejtet Borgia Szent Ferenc egy megátalkodott bűnös halálos ágyánál (1788): - itt jelennek meg először a démonarcok és szörnyek melyek később visszatérő motívumok lesznek Tűzvész (1793): - az impresszionizmust vetíti elő - kontúrok elmosása - az atmoszféra ábárzolása Áldozat a Vesta-szűznek (1791): - klasszicista kompozíció: nincs mozgás, statikus - intenzív színvilágú: mondhatni expresszív- mitológiai témát dolgoz fel A magyar klasszicizmus A 18. szd utolsó éveiben indul 19 szd első fele • • • • • • hazánkban - főleg építészet terén - virágzik

Magyarország próbálja függetlenségét Bécstől kivívni. Városiasodás, iparosodás indul meg, a kereskedelmi élet fellendül A városi palotákkal egyidejűleg a vidéki kastélyok is szaporodnak Színházak és vigadók, iskolák és fürdők épülnek egyre nagyobb számban. 1802: az Országos Széchényi Könyvtár és a Magyar Nemzeti Múzeum megalapítása Magyar klasszicista építészet • • • • építészeti a világi középület és a városi lakóház lett A 18. század végén a barokk építészetben már feltűnnek a klasszicizmus jegyei ==> (klasszicizáló barokk): megjelentek a klasszikus oszloprendek + tympanonok. A tiszta klasszicizmus a 19.edik században jelenik meg Magyarországon, franciáktól örökölve Református templomok megjelenése, egyszerű, hagyományos hosszhajós típus. A főhomlokzat közepére nagy tornyot építettek. Vetekedés a katolikus tornyokkal A protestáns templomokban plasztikai dísz alig volt, így az

építészeti elemek határozták meg a belső teret. Péchy Mihály: Debreceni Református Nagytemplom (1803-15): - alaprajza: hosszanti, görög kereszt alaprajzú, centrális tér (közepén a szószék áll) - homlokzata: horizontális megjelenésű, óriási ión oszlopok uralják (korai klasszicizmus), hangsúlyos a tympanon - két hatalmas tornya a barokk templomépítő hagyomány klasszicista felfogású összegzése - az épület felesleges díszítéstől mentes Debreceni Református Kollégium (1805-21): Pollack Mihály (1773-1855): Deák téri evangélikus templom (1799-1805): - Pesten első ízben valósította meg a klasszicizmus formai és stiláris követelményeit - egy már meglévő épületet kellett átépítenie, - tömegszervezés: egyszerű, dobozszerű épület - fegyelmezetten dísztelen, mégis monumentális (utal a görög építészetre) - Pollack a belső falakat is pilaszterekkel (falból kiugró négyszögletes oszlopok.) és ívekkel tagolta,

és a teret egyetlen fa dongaboltozattal (félkörível mennyezet) fedte, amit később tükörboltozatra cseréltek Nemzeti Múzeum (1837-47): - a klasszicizmus tömbszerűségét, a formák tiszta megjelenítését példázza - téglalap alakú tömegéből csak a monumentális, nyolc korintuszi oszlopos portikusz lép előre, melyhez széles, reprezentatív lépcső tartozik - a földszint magas talapzatként jelenik meg - a tympanonban allegorikus figurák jelennek meg Hild József - Egri székesegyház (1831-36): - a főhomlokzatot korintuszi oszlopokból álló portikusz uralja - a kupola bizánci előképet sejtet, ezen kívül további három lapos kupola borítja a hosszházat - az épület alaprajza középkorias, bonyolult, nehéz áttekinteni Magyar klasszicista szobrászat • • • az épületeket nem díszítette szobor építészet nem igényelte a szobrászművészetet, nem beszélhetünk monumentális szobrászatról klasszicizmus művészete nagyrészt

portréművészet. 19.szd elején, irodalmi és történeti illusztrációk jelentek meg Ferenczy István: klasszicizmus magyar szobrászegyénisége. Úgy érezte, hogy vele kezdődik a hazai nemzeti szobrászat, önálló magyar szobrászatot kellene megteremtenie, amihez nem szolgáltatnak előzményt a korábbi szobrászi alkotások. Kazinczy portréja (1828): - kis méretben gondolkodik - egyszerre van benne a statikusság és a dinamizmus - klasszikusok tisztelete, de egyéni gondolat keverékével - az írókat, költőket, szellemi nagyságokat súlyosabb formákkal, antik filozófusok, régi római polgárok tógájába öltöztetik Magyar klasszicista festészet A történeti érdeklődés és a népszerűvé vált történeti kutatások nyomán alacsonyabb rangú hősök is megjelentek az erősen drámai festészetben BARABÁS MIKLÓS Az 1830-as évektől ő volt a legkedveltebb és legnépszerűbb festő Magyarországon. A korszak krónikásának tekinthető,

tájképeinek egyik fő témája Pest és Buda eseményeinek ábrázolása volt. Vásárra menő román család (1843-44): - nagyobb méretű életkép - emelkedett, ünnepélyes formában egyesítette a romantikus táj és a népi életkép elemeit - a család nem csoportportréban, hanem cselekményben látható a képen - reformkori Magyarország egy szegletét mutatja be