Történelem | Középiskola » Antik görög nevelés

1 Ped.tört Ókor Antik görög nevelés (Kr.e XIII-IV század) Az európai kultúra bölcsője. Kapcsolódások a mezopotámiai, egyiptomi, babiloni, perzsa és zsidó civilizációhoz. Hellén törzsek Ázsiából Európa felé Balkán félsziget déli részén Mükéné (Peloponnészosz) Kr.e XVI-XIII sz virágzó kultúrát teremtettek XII-IX. sz-ig a dórok, thesszalosziak a korábban bevándoroltakat elűzték, s letelepedésük 4 évszázadon át tartott Földrajzi adottságok miatt alakultak ki a poliszok (városállamok). Nemzetiségi, törzsi keretek felbomlanak, társadalom tagolódik Arisztokrácia Politikai, gazdasági, vallási élet irányítói Hódítások Hősök becsesek Kr.e VIII sz Homérosz (ión görög) Heroikus emberideál. Iliász Akhilleusz – bátor, önfeláldozó, erős, ügyes, harcedzett – példakép Katonai arisztokrácia életfelfogása Irodalmi művek (eposz, mondák, hősi énekek, legendák) meghallgatása. Azonosulás – Értelmi,

érzelmi és erkölcsi nevelés egysége! Az Odüsszeia – közelebbi múltba, a jelen felé, más ideálok felé visz. Leleményes, ravasz, furfangos, eszében bízó. Sok nép városait, s esze-járását tanulta ki Polgárság példaképe (kereskedelem, kézművesség) Felesége Pénelopé – a házastársi hűség, állhatatosság példája. A „homéroszi kor” nevelési gyakorlatáról kevés ismeretünk van. Fiúk nevelése, művelődése – háború, népgyűlés. (Fegyverforgatás, önfeláldozó bátorság, meggyőzés a szónoklatban). Az élő példa ereje Idősek (és értékeik) tisztelete Vándorló énekmondók is ezt a példát vitték Első nevelő közeg a család. Anya szerepe Lányok nevelésében - példakövetés Ház körüli teendők. Évszázadok során a nevelési ideálok és gyakorlata változott. Erre mutatós példák Spárta és Athén 2 Ped.tört Ókor A SPÁRTAI nevelés (Kr.e VIII-IV sz) A hódító dór törzsek a

Peloponnészosz-félsziget déli részén telepedtek meg, az őslakókat (helótákat) rabszolga sorba kényszerítették. Az archaikus Spárta a Kr.e VIII-VI sz-ban a görögség egyik kulturális centruma volt, kapcsolat a többi polisszal de rövid ideig Lükurgosz törvényei (Kr.e VIII) szabályozták a katonai arisztokrácia hatalmát ― a kiváltságosok földbirtoka azonos legyen ― étkezésük közösségben ― gyermekeik nevelése - egységes állami A nevelés célja: állandó harci készenlét, kíméletlenség, fanatizmus az ellenséggel szemben, uralkodó pozíciók megőrzése. Egyéniség elfojtása, egyéni sajátosságok megszüntetése. 1 Házasságkötés- és születésszabályozás. Az újszülöttel az állam rendelkezett 2 Taigetosz!!! Testedzés. Szoktatás a bátorsághoz (sötétség – Ø) Sírás tiltott Fiúk 7 éves korban táborokba kerültek, ezek vezetőjét paidanomosz(gyermekfelügyelő)-nek nevezték. Csoportalkotás Kiválók –

csoportvezetők Kisebbektől engedelmességet követeltek Provokáló helyzetek 12 éves kortól – kegyetlen feltételek mellett nőttek fel. Lopás nem bűn 3, csak a bambaság, ügyetlenség, ha rajtakapják. Értelmi nevelés nem volt. Írás-olvasás, számolás – alig A kifejezés tömörségét 4 megkövetelték. Spárta államának neve – Lakónia/Lakedaimón Spártát és a hősiességet dicsőítő versek, énekek tanulása 5. Ifjak erkölcsi nevelésének középpontjában: hazaszeretet, fegyelem, idősebbek tisztelete, engedelmesség, az ellenség feltétel nélküli legyilkolása. Harci helyzet esetén engedmények, motiválás 6 20 éves kortól – képzett katonák, a hadsereg tagjai. Megnősülhettek, de 30 éves koruk után élhettek csak együtt feleségükkel. (Idősebbekkel együtt étkeztek) 60 éves korukig katonakötelesek, nevelésre kötelezettek A Paidanomosz tiszte mindig kiérdemeltség alapján volt elnyerhető Lányok nevelése – hasonló a

fiúkéhoz. Jó atléták, edzettek Egészséges anyaság érdekében. Hadjáratok idején ők otthonuk védői A spártai nevelés – befelé forduló, zárt életmódú, állandó készenlétre felkészítő pedagógiai rendszer. Az athéni nevelés – más, ellenpontja a spártainak. 3 Ped.tört Ókor Az ATHÉNI nevelés (Kr.e VI-V sz) Periklész véleménye a spártai és athéni nevelés különbségéről. 7 Ideáljuk a harmonikus ember: nyitott értelem, fejlett erkölcsi érzék és fogékonyság a szépség iránt. Apollói derű kiegyensúlyozottsága, fenséges nyugalma – és egyidejűleg – a mámor, az irracionalitás, a fékezhetetlen szenvedély dionüzoszi sodrása. Kezdetben 205 ezer lakos, fele rabszolga, fele szabad. A IV századra már 400 ezer rabszolga. Még sincs „harci készültség” Szolón (594) szabályozása: földtulajdon mértéke szerint kaptak jogokat. Legfelső osztály - 500 „mérős” – arkhónok, kincstárnokok, lovasok a

hadseregben, hajóépítés, költségek vállalása. Közép-osztály – 300-500 mérős – lovas katonák. „Igások” – 200-300 mérős – nehézfegyverzetű gyalogosok. „Thészek” – 200 mérő alatt –földnélküliek, kisbirtokosok, kézművesek, napszámosok, hadseregben könnyűfegyverzetű gyalogosok. 8 A polisz vezető rétegét a gazdag polgárok alkották. Tulajdonosok, kereskedők, vállalkozók. Szabad emberek tömegeivel szemben Rabszolgák – jogok nélkül, „beszélő szerszám”-ok. Drakón, Szolón, Periklész – a legkiemelkedőbb vezetők. Művészet-pártolók A művészetből a démosz, a nép is részesedett. Az oktatásból mindenki részesedhetett, elvileg. De azért leginkább a tehetősek gyerekei. Központi szabályozás nincs, mint pl Spártában A tehetősebbek gyerekeiket jó polisz-polgárrá nevelik 9. A műveltség feltételei: szakmai műveltség általános műveltség – nyilvános szereplés, szónoki képességek, érvelés,

történelem, mitológia, irodalom ismerete. A nevelés a családban kezdődik. Hét éves kortól magántanítókhoz küldik a gyerekeket. A képzés összetevői: 1. Múzsai képzés Ezen belül: a) Grammatikai-irodalmi képzés: olvasás, írás, számolás, irodalmi művek b) Kithara-képzés: énekelt versek, tánc – hangszerkísérettel 2. Gümnasztikai képzés: torna, sport, kifejező mozgások A képzés tartalmainak átadása különböző iskolatípusokban történt: 4 Ped.tört Ókor a) Grammatikai „iskola” a grammatisztés házában: betűk, szótagok, nyelvtan, irodalom (Iliász), memoriter, skandálás „Pedagógus” – paidagogosz – kísérő, rabszolga, erkölcsi nevelő. b) Kithara „iskola” a kitharisztész házában: bemutatás, utánzás, elmélet Lírikusok műveinek kíséretes előadása. Orkesztiké is folyt itt Kardalok c) Palaisztra (birkózásra kijelölt hely): gimnasztika, küzdősportok harmonikus testalkat (nem háborúra készít

fel), edzettség - biztonság 10 d) Gümnaszion – idősebb tanulóknak. Előadók, könyvtárak is - itt Ø Baráti társaságok összejövetelei – szümpozionok Lányok nevelése – korlátozott. Háztartási, gazdasági ismeretek elsajátítása, anyjuktól varrás, kötés, szövés, fonás. Olvasás, írás anyjuktól, vagy dajkától Politikai élet- nem az ő számukra Elzártságban – a günakeion-ban Legfőbb ékességük – a hallgatás. 11 Athén – erkölcsi nevelés fontossága. 12 Arisztotelész – katharzisz-elmélet. Az esztétikum átélt elsajátítása segítheti hozzá az embert ahhoz, hogy magatartásában az erkölcsi jót megvalósítsa. A szépnek és a jónak, az esztétikumnak és az etikumnak ez az egysége a görög kalokagathia elméletének sajátosan athéni megközelítése. 13 A HELLENISZTIKUS nevelés (Kr.e 336 - Kre 30) Nagy Sándor uralkodásától Egyiptom meghódításáig (Augusztus). A hódítók kulturális javait a leigázottak

asszimilálták. A műveltség – a görög nyelv és a görög kultúra ismeretét jelentette. A kor nevelése és oktatása tartalmilag jelentősen gazdagodott. Új „iskolatípusok” tűntek fel A korábbi tudás tartalma is módosult Didaszkaleion – elemi oktatás színtere (7-14 éves korig). Magániskolák De már városiak is. Tanító (grammatisztész v didaszkalosz) – fizetségért Alábecsült Képesítés nem kell Olvasás, írás, számolás Naphosszat program Grammatikai iskola – középfokú oktatás. A grammatikosz vezetésévek szépirodalom tanulmányozása Deduktív módszer Homérosz művek Memoriter Szó-magyarázat. – Tananyaggá vált a grammatika, majd a „reál” ismeret- 5 Ped.tört Ókor körök: aritmetika, geometria, asztronómia, valamint a zeneelmélet(!). [Ezek lesznek később a quadrivium elemei a „hét szabad tudomány” rendszerében.] Hellén műveltségeszmény – enküklosz paideia – minden szabad ember számára

hozzáférhető általános nevelés-oktatás Paideia = ’paideuszisz’ szinonimája. Eredete a ’paisz’ (= gyermek) szó Jeletéstartalma igen gazdag: a gyermekgondozást, képzést, oktatást, nevelést épp úgy jelölte, mint a kultúrát, műveltséget. Gümnaszionok – szerepkörük a szellem művelésével gyarapodott a testi nevelés megtartása mellett. Kulturális centrummá váltak 14 Felsőfokú képzés – filozófiai iskolák. Platón Akadémiája Arisztotelész „peripatosz”-a. Történeti bevezetés után vitakészség fejlesztése Orvosi és retorikai iskolák. Orvosi tanok Hippokratésztől 6 Ped.tört Ókor Görög filozófusok a nevelésről A SZOFISTÁK (Kr.e V sz) Athénben a demokratikus államforma megerősödésével megnövekedett a nevelés, oktatás, művészet iránt támasztott igény. Ennek kielégítésében működtek közre a szofisták (bölcsek, bölcselkedők) Vándortanítók, pénzért tanítottak. Sikeres embereket akartak, akik

nem kerülnek ellentmondásba a közösséggel. Jó közösség – értékes egyénekből állhat A korábban tisztelt arisztokratikus hősi eszmények helyett praktikus műveltségi anyagot kívántak adni. 1. Dialektika – a vitatkozás, érvelés tudománya A hamisat is elhitetővé tehetik Protagorász – „homo mensura” = minden dolog mértéke az ember, minden relatív. Az erény is a szubjektumtól függ (férfi-nő, gyermek-felnőtt, szabad-rabszolga). Etikai relativizmus(!) 2. Retorika – a meggyőző érvelés formai elemei Tanulási kedv fokozása – dicséret („bér-tapsolók”) Etikai intellektualizmus – a megszerzett ismeret, tudás befolyásolja az erényt. 3. Gyakorlati ismeretek – természettudományok, reáliák: Számtan, mértan, csillagászat (Hippiász) – Túlzott pedagógiai optimizmus: „Ha egy fiatal lélekbe nemes műveltséget hintünk el, úgy ez az egész életen keresztül virágzik, és sem eső, sem szárazság nem pusztítja el”

(Antiphón) 15 – Más szerző már azt vallja, hogy mind a természetes adottság (mely szerencse dolga) mind a tanítás szükséges a tökéletességhez. SZÓKRATÉSZ (Kr.e 470-399) Szókratész - első, aki jelentős gondolatokat fogalmazott meg a nevelésről. Síkra szállt az örök erkölcsi értékekért (kontra szofisták!) Homo mensura – de: a középpontban a megismerő, gondolkodó és cselekvő ember. Tanítványait is ösztönzi az önfejlesztésre és „gnóti szeauton” Racionalista. Az érzékszervi megismerés helyett – tudati A fogalmakat akarja teljessé tenni 16. Új eljárása: maieutiké („bábáskodás”) = induktív eljárások alkalmazása. A heurisztikus módszer 17 alkalmazásával jut el az általános igazságokig Ő is az etikai intellektualizmus híve. Aki tudja a jót, törekszik megvalósítására A tudás azonban kevesek, a kiválasztottak privilégiuma. A polisz életét nekik kell irányítani, s nem a véletlenül választottaknak. Hitt

az erény taníthatóságában. A tudás – nemesít A tudás átadásának módszere – a heurisztika, a „rádöbbentés” művészete. Ennek kései, leegyszerűsített 7 Ped.tört Ókor válfaja „kérdve-kifejtő módszer” néven vált honossá az újkorban a pedagógiai praxisban. PLATÓN (Kr.e 428-348) Platón az ókori görög filozófusok egyik legkiemelkedőbb alakja. Pedagógiai nézetei csaknem valamennyi művében feltűnnek. A nevelés kérdéseiről szemléletes, művészi módon ír. Sajátos, kora sugallta pedagógiai rendszert alkotott Az „Állam” c. munkájában a polisz társadalma három részre tagolódik: filozófusok – katonák / őrök – dolgozók (a rabszolgák nem is szerepelnek a felsorolásban). A polisz tökéletes működésének feltétele: az együttélés zavartalansága Ez akkor jön létre, ha érvényesül az igazságosság: mindenki az őt megillető helyre! Az állam (nem az egyén!) harmóniája, boldogsága csak így

valósulhat meg. A filozófusok – erényük a bölcsesség. Az államot csak ők vezethetik Őrök ők is, de a törvényeken őrködnek. Katonák, harcosok, a filozófusok segítői. Erényük a rettenthetetlen bátorság Az állam területei sérthetetlenségét őrzik. Család- és vagyonközösségben élnek (férfiak, nők) Dolgozók - erényük a józanság, önmérséklet. Feladatuk az anyagi javak előállítása, az állam működéséhez A kasztok elkülönülten élnek. Nevelésben nem részesülnek a dolgozók A tudás zavart keltene. A katonák legjobbjaiból lehetnek csak filozófusok Az őrök gyerekei közül kiválasztottak szigorú, ellenőrzött nevelésben részesülnek. Anyák, dajkák – mesekontroll Homérosz Drámakontroll Csak szilárd jellem tarthatja fenn az államot A zenei nevelés fontossága. Ion, lyd – elpuhít, dór, phryg – harci kedvet erősít Lyra, kythara – engedélyezett, aulosz – tiltott. Törekedni a változtatások elkerülésére.

18 Testi nevelés – fontos. test és lélek összhangja Nem lehet mértéktelen A gümnasztikai nevelés mellől nem hiányozhat a múzsai nevelés sem. Homérosz ∫ himnuszokat, magasztaló énekeket. Őrök – 2-3 éves katonai szolgálat után 20 éves koruktól 10 évig matematikai előtanulmányokat folytatnak. Ebben van: aritmetika, geometria, asztronómia és zenetudomány Mindez előkészület a dialektikához (30-35 éves kor között). Közéleti gyakorlat 35-50 között, míg igazolja, hogy alkalmas állami vezetői tisztre. A filozófusok nevelésének célja a transzcendens ideák, a jó ideájának a megismertetése. 8 Ped.tört Ókor Platón hitt abban, hogy nevelés útján tökéletesíthető a társadalom rendje, ezért a legfontosabb valamennyi állami ügy között. „Törvények”-ben további, nevelésre vonatkozó utalások találhatók. 19 ARISZTOTELÉSZ (Kr.e 384-322) Platón tanítványa. Filozófia, más egyéb tudományok mellett nevelési

kérdések foglalkoztatják. Nagy Sándor nevelője, élete végéig ragaszkodott a vezér hozzá. A sztageireai bölcs kritizálta Athén nevelését: minek van elsőbbsége – a hasznosságnak vagy az erénynek. Kritizálja Spártát a megerőltető testgyakorlatok miatt. Kritizálja Platón államát, mert nem ismeri a család intézményét, holott AR. szerint ez a polisz alapja A szeretet nem hígulhat fel A magántulajdon megszüntetése „közösködéshez” vezet A fiának írt „Nikomakhoszi etika” a boldogságot hangsúlyozza, mint az emberi élet célját. Az boldog igazán, aki erényesen él Nevelési cél: erényes polgárok nevelése Az erényeket tevékenység útján fejleszthetjük ki Az erények: erkölcsiek (bőkezűség, önuralom, igazságosság, bátorság stb), szoktatás útján alakítottak és szellemiek (okosság, éles elméjűség, belátás stb.), oktatás-nevelés útján formáltak – Nem a tudás az erkölcs alapja Az erkölcsi törtvények

ismerete még nem eredményez etikus magatartást. AR. túllép az erkölcsi intellektualizmus felfogásán Szoktatás révén kialakul a lélek erkölcsös habitusa. Az erkölcsi erényeket csak az ész útján lehet tudatos erényekké tenni. „Lehetetlen jónak és erényesnek lenni okosság nélkül” Fejlődés-lélektani szakaszolás 7 ill. 14 éves korig A zene jelentősége a nevelésben. Katharzisz 20 Nemcsak befogadás, fontos a részvétel is (hangszerjáték). Platónnal egyetértve: a nevelést társadalmasítani kell, állami irányítás alá kell vonni. Az egyént nem önmagáért neveljük, hanem az állam értékének növelése érdekében. Míg azonban Platón kaszt-rendszere nem biztosít átjárhatóságot azok között, AR. szerint a nevelés áldásából minden szabad embernek kell részesülnie A nevelésben – az oktatáson, a tudatosításon túl – a gyakorlásnak, a szoktatásnak kell jelentős teret biztosítani. 9 Ped.tört Ókor Nevelés az

ókori Róm ában (Kr.e VIII-Kru V sz) A gyermeknevelést állami célok szolgálatába akarták állítani. Nem „önzetlen művelés”. Eszmény: a „vir bonus” =„jó ember”, aki rendelkezik a „virtus” férfias erényével. Testi erőt a harcászatért, győzelemért, ékesszólást a közügyekben való eredményes részvételért 21 Megvédeni az impérium határait, s új provinciákkal gyarapítani Róma „örök dicsőségét” A római nevelés korszakai a) A kezdetek: nevelés a családban b) Az intézményes nevelés kialakulása c) Az iskolarendszer szétterülésének korszaka a) A kezdetek: nevelés a családban Kr.e 300-ig a nevelés színtere – a család, a katonáskodás és a közélet színtere: a Fórum. A római család – zárt egység. Apai tekintély, anya tisztelete Anya a „családfő” Anyától tanul a gyermek 7 éves koráig: hagyományok, vallás, fegyelmezettség. Apától tanul 7 éves kortól: írás, olvasás, számolás, gyakorlati

élet szabályai, XII táblás törvények (rómaiak kötelességei). Megbecsülendő: bátorság, virtus. Dicsőítő énekek, tradíció tisztelete Pubertástól – apjuk viszi a fiú-gyereket a Fórumra. Első benyomás a politikai életről. 17 é kortól nagykorú, szavazati jog Lányok ebből kizárva Katonaság – kötelesség-teljesítés, hatalom megvédése (ekkor Róma még nem hódító!). Plinius 22 b) Az intézményes nevelés kialakulása (Kr.e 300-Kre 146) A korszak Görögország meghódításáig tart. A hódító Róma kapcsolatba lépett a meghódítottak kultúrájával, műveltségével, ezeket a hatásokat asszimilálta. Már nem voltak elegendők az ismeret- és tapasztalatátadásnak az eddig bevált módjai. – Megjelennek az első magániskolák Voltak, – gazdagabbak, – akik nem engedték ki a maguk kezéből a gyermeknevelést, oktatást (pl Portius Cato) 10 Ped.tört Ókor Átvették – szinte változatlanul – a görögök iskolarendszerét.

Az alapiskolát „ludus litterarius”-nak nevezték 23. Helyszín – szerény (utcán, v bódéban). Írástanítás a középpontban Nehézkes Olvasás – sillabizálva Szigorúság. Fűzfavesszős fenyítés 24 Grammatikai iskola – 11-12 é. fiúknak Latin és görög nyelvtan Költészet és irodalom (Homérosz, Vergilius, Horatius, Terentius). Szövegértelmezés, magyarázat, kritikai értékelés. Retorikai iskola – 16 é. kortól – görögös képzés Korabeli közélethez kapcsolódó ismereteket is Ezt követően ügyvéd-bojtárnak szegődtek c) Az iskolarendszer szétterülésének korszaka (Kr.e 146-Kru 476) Újonnan szervezett jogi iskolák egészítik ki az eddigieket. Közigazgatás tetemes fejlődése. Köztisztviselők, hivatalnokok képviselték a császárság érdekeit Az ideális köztisztviselő – nyelvileg képzett, „tudományos” felkészültség, szilárd erkölcsi tartás (szó és tett egysége). Septem artes liberales – hét szabad

művészet (tudományokat is jelentette): grammatika, retorika, dialektika (logika) + aritmetika, geometria, asztronómia és zeneelmélet. (A velük való foglalkozás csak szabad emberekhez méltó.) Ezek mind csak propedeutika (pedagógiai előkészületek) lettek a filozófia tanulmányozásához. Az intézményrendszer fejlettebb volt, mind a nevelés napi gyakorlata. (A csecsemőt bérnevelőnek adják ki Ezek az erkölcsi neveléssel nem sokat törődtek) A görög kultúra divatja hódított Rómában. Kre 146-ban Görögországot meghódították, de 25 A görög kalokagathia eszméje a hasznosság elve alá rendelődik. Nemzeti elhivatottság (Hódításhoz elengedhetetlen) Cél: „vir bonus” nevelése (ált. és szakműveltség) A tudás csak jó ügy szolgálatába állhat Ami a görög nevelési programokhoz képest itt hiányzik: a zene és a gimnasztika. Zene – csak lányoknak, otthon Gimnasztika – csak a katonai szolgálat jobb teljesítése érdekében. Lányok

nevelése – a családban. Erényes feleségek, gondos anyák Iskolázás csak a „ludus”-ban, tovább nem jutottak. Jómódúak lányai otthon, házitanítójuktól tanulhattak irodalmat és zenét A birodalom távol eső tájain – a provinciákban – is egységes oktatási rendszert honosított meg a római nevelés. A jövő is itt érlelődött: itt tanultak az egyre jobban terjedő keresztény vallás első ideológusai is (313-tól – államvallás) 11 1 Ped.tört Ókor Plutarkhosz: Párhuzamos életrajzok. Ford Máté Elek Magyar Helikon, Bp, 1978 I kötet, 117 old Plutarkhosz: ua. 107 old 3 Xenophón: A lakedaimóniak állama. Ford: Németh György In: Államéletrajzok, Osiris, Bp, 1994 87-88 old 4 Plutarkhosz: ua. 110 old 5 Plutarkhosz: ua. 114 és 116 old 6 Croiset, Maurice: A görög kultúra. Holnap Kiadó, Bp, 1994 57 és 60 old 7 Thuküdidész: A peloponnészoszi háború. Európa, Bp, 1985 187-188 old 8 Polányi Imre: Az ókori világ története. Tkvk,

Bp, 1986 114 old 9 Platón: Protagorasz. in: Összes Művei, Bibliotheca Classica – I Európa, Bp, 1984 201-202 old 10 Xenophón: Emlékeim Szókratészről. Ford: Németh György Európa, Bp 130 old 11 Garamszegi Lubrich Ákost: A nevelés története. I kötet Bp, 1974 89 old 12 Platón: Protagorasz. uott: 202-203 old 13 Fináczy Ernő: Az ókori nevelés története. Bp, 1906 84-85 old 14 Anna Swiderkowna: A hellenizmus kultúrája. Gondolat, Bp, 1981 197 old 15 Tettamanti Béla: Művelődés és nevelésügy az ókori városállamok virágzásának és válságának korában. Acta Universitatis Szegediensis de Attila József nominate. Sectio Paedagogica et Psychologica Szeged, 1959. Részlet a Neveléstörténet-ből (kézirat) 16 Tettamanti: idézett mű 17 Platón: Menon, in: Összes Művei, Bibliotheca Classica – I. Európa, Bp, 1984 643-724 old 18 Platón: Állam, III. könyv, 10 és 12 fej, valamint IV könyv 3 fej in: Összes Művei, Bibliotheca Classica – II. kötet,

Európa, Bp, 1984 179-193 old, valamint 239 old 19 Platón: Törvények. Ford: Kövendi Dénes In: Összes Művei, Bibliotheca Classica – III. kötet, Európa, Bp, 1984 716-730 old 20 Zoltai Dénes: A zeneesztétika története. Ethosz és affektus Zeneműkiadó Váll, Bp, 1966 38-48 old 21 Fináczy Ernő: Az ókori nevelés története. Bp, 1906 199-200old Reprint kiadás: Könyvértékesítő Váll. Bp, 1984 22 Plinius: Epis. 8 4 Ford: Muraközi Gyula In: Az antik Róma napjai, Tankönyvkiadó V, Bp, 1981, 45 old 23 Ludus = játék, kellemes foglalatosság. Ez a görög „szkolé” latin megfelelője A görögöknél is szívesen végzett, gyönyörködtető tevékenységet jelentett Középkortól használatos a latinosított forma: schola A magyar nyelvbe is innen származik át: iskola 24 G. Lubrich Ágost: im 246-247 old 25 Horatius: Caesarhoz. In: Horatius összes művei Ford: Bede Anna Bp 1989 319-320 2