Informatika | Hálózatok » Hálózatok vizsgára felkészítő anyag

Protokoll: A kommunikációnál használt szabályok és megállapodások összessége Hálózati architektúra: A rétegek és protokollok halmaza ISO-OSI protokoll rétegei (7 rétegű modell) A nemzetközi szabványügyi szervezet az ISO - International Standard Organization kidolgozott egy olyan modell ajánlást, amelyet ma már minden hálózati rendszer tervezésekor követnek. Ez az OSI - Open System Interconnect 7 rétegű modell Kialakításánál lényeges szempont volt, hogy minden réteg feladata jól definiált legyen, és ez a nemzetközi szabványok figyelembevételével történjen, vmint a rétegek közötti infócsere minimalizálásával kell a rétegek határait megállapítani. Továbbá elegendő számú réteget kell definiálni a feladatok elkülönítése érdekében Application layer Alkalmazási réteg Presentation layer megjelenítési réteg Session layer Társ protokollok Viszony réteg Transport layer Szállítási réteg Network layer Hálózati réteg

Data Link layer Adatkapcsolati réteg Physical layer Fizikai réteg Az adatáramlás és tényleges kapcsolat függőlegesen (a protokollok között), logikai kapcsolat vízszintesen (a társprotokollok között) A 2 host nem feltétlenül kapcsolódik egymáshoz, hanem van közöttük kommunikációs alhálózat is. Ebben is meg kell valósítani a rétegfeladatokat, de csak az első hármat A rétegprotokollok kommunikálnak egymással, de ennek a rétegprotokollnak nem kell azonosnak lennie a host és a router közöttivel. 1. Fizikai réteg: valójában ezen a rétegen zajlik a tényleges fizikai kommunikáció Biteket juttat a kommunikációs csatornára olyan módon, hogy az adó oldali bitet a vevő is helyesen értelmezze (a 0-t 0-nak, az 1-et 1-nek) 2. Adatkapcsolati réteg: feladata az adatok megbízható továbbítása az adó és a fogadó között (hibamentes, tetszőleges adatátviteli vonalon) Az átviendő adatokat adatkeretekké tördeli, ellátja kiegészítő cím

és ellenőrző infóval, és sorrendhelyesen továbbítja, majd a vevő által visszaküldött nyugtakeretet véve ezeket feldolgozza 3. Hálózati réteg: a kommunikációs alhálózatok működését vezérli Feladata a keretek vevőtől célba való juttatásának optimális útvonalának kiválasztása: Lehetőségei: a rendszer kialakításakor alakítjuk ki az útvonalakat, a kommunikáció kezdetén döntünk arról, hogy a teljes üzenet csomagjai milyen útvonalon jussanak el a rendeltetési helyükre, dinamikus címmeghatározás. Csomagonként változó, a hálózat vonalainak terhelését figyelembe vevő alternatív útvonalválasztás Itt kell még megoldani a túl sok csomag hálózatban való tartózkodása, okozta torlódást, valamint különböző hálózatok összekapcsolódását. 4. Szállítási réteg: feladata a host-ok közötti átvitel megvalósítása Egy viszonyréteg által igényelt összeköttetési kérés általában egy hálózati összeköttetést

hoz létre, ha azonban nagyobb hálózati sebesség szükséges, akkor több hálózati kapcsolatot is igénybe vehet. Ezt a szállítási rétegnek a felsőbb rétegek felé nem érzékelhető módon kell megvalósítania. Feladata még több üzenetfolyam egyetlen csatornára nyalábolása, ill. forrás-cél összeköttetések létrehozása a névadási mechanizmus felhasználásával Fontos feladata a címzések kezelése 5. Együttműködési réteg: a különböző gépek felhasználói viszonyt létesítenek egymással, pl: bejelentkezés egy távoli operációsrendszerbe Szinkronizációs ellenőrzési pontok beiktatása Ez azt biztosítja, hogy hosszú átvitt adatfolyam átvitele alatt bekövetkező hiba esetén elegendő az utolsó ellenőrzési ponttól ismételni az elveszett adatokat 6.Megjelenítési réteg: feladata az adatok egységes kezelése A legtöbb alkalmazói program nem csupán egy bitfolyamot, hanem neveket, dátumokat, szövegeket küld. A kódolás sem

minden esetben egységes Ezért egységes absztrakt adatstruktúrát kell kialakítani Feladata még az adattömörítés, ill. az átvitt adatok titkosítása 7. Alkalmazási réteg: Mivel ez kapcsolódik legszorosabban a felhasználóhoz, itt kell a felhasználói kapcsolatok megoldásait megvalósítani Tipikus feladata a fájlok átvitelekor az eltérő névkonvenciók kezelése, az elektronikus levelezés A rétegek közötti kommunikáció ún. szolgálatok segítségével valósul meg: Összeköttetés alapú szolgálat (Telefon beszélgetés) Nagy mennyiségű adat átvitelekor célszerű alkalmazni Összeköttetés mentes szolgálat (levelezés) ilyenkor nem biztos, hogy az adatok a küldött sorrendben érkeznek meg (sorrendhelyesség) Egy szolgálatot bizonyos alapműveletekkel (ún. primitívekkel) lehet leírni Az OSI ban : Kérés Bejelentés Válasz Megerősítés Vonalak megosztása: vonal kihasználtság növelésére 1. Munltiplexelés: olyan eljárás, amelynek

során egy adatvonalat előre meghatározott módszer szerint osztunk fel elemi csatornákra Ez lehet: frekvenciaosztásos (FDM):az adóoldalon a csatornák jeleit egy-egy vivőfrekvenciára ültetik és a frekit a jelekkel modulálják És időosztásos (TDM): a nagyobb sávszélességű vonalat elemi csatornákra bontják, és minden csatorna egy-egy időszeletet kap. 2. Üzenet és csomagkapcsolás: Nincs előre kiépítet útvonal Tárol és továbbít hálózat Üzenetkapcsolás esetén nincs korlátozás az adatblokk méretére vonatkozóan Hogy egy hosszú üzenet ne foglalja le az IMP-t és a vonalat, az adatblokk méretét korlátozzuk, és csomagokká bontjuk ez a csomagkapcsolás Ez a módszer nagyon hatékonyan képes kihasználni a vonalakat 3. Vonalkapcsolás: az adó és vevő közötti összeköttetés megteremtésére ki kell alakítani azt az útvonalat melynek részei a kapcsoló központon keresztül vannak összekötve Ezt a folyamatot nevezik hívásnak Előnye a

fizikai összeköttetés melyen úgy lehet kommunikálni mintha az pont-pont összeköttetés volna. Hátránya a viszonylag hosszú összekötési idő és a kisajátított vonal UTP, STP Ethernet Koaxiális kábel Vékony koax: Arcnet +E Vastag koax: Ethernet Üvegszálas kábel (LED; Lézer) Multi módusú monomódusú Infravörös; Lézeres átvitel Rádiós; szórt spektrumú Műholdas TCP/IP protokoll rétegei Alkalmazási Host-host Internet Hálózat elérési viszony réteg szállítási réteg hálózati réteg Adatkapcsolati és fizikai réteg TCP/IP (Transmission Control Protocol / Internet Protocol) Nem csak az Interneten alkalmazható, de elsősorban Internet alkalmazások használják. A TCP/IP szabvány NetBIOS/Windows Sockets TCP/UDP(User Datagram Protocol) IP (ICMP, IP, ARP) adatkapcsolati és fizikai réteg (adatkapcsolati protokoll és hálózati kártya) Az adatcsomag feldolgozásáért felelõs programot meg kell nevezni a csomagban, azonban a

rugalmasság biztosítása érdekében ezt un. portokon keresztül valósítják meg. A csomagot port-nak címezzük, és a futó programok is porthoz kapcsolódnak A TCP/IP-t használó programok mindig közlik az alábbi adatokat: használni kívánt protokoll (TCP/UDP), küldõ címe, küldõ prg port száma (16 bit), címzett címe, címzett prg port száma (16 bit). Az IP 2 külön is megnevezett része: Address Resolution Protocol: felelõs a címzett számítógép fizikai megtalálásáért a helyi hálózatban. Internet Control Management Protocol: a felsõbb szintek fele szolgáltat elsõsorban diagnosztikai információkat (pl. ping-nek) Az IP címek felépítése: xxxxxxxxxxxx, ahol az xxx 1 [0255] decimális szám Pl: alabdomu01: 192.140167100 Az IP felépítése hierarchikus Jelenleg az IP címek kiadása egyre nagyobb akadályokba ütközik, ugyanis kevés kiadatlan IP cím van Ennek orvosolására dolgozzák ki az IP6 (IP Next Generation-t) Speciális IP címek: 0000

szórt üzenet küldõje, ha nincs még IP címe; 255.255255255 szórt üzenet címzettje (mindenki); 127XXX a munkaállomás saját címe (un loopback) A hálózat forgalmazás szempontjából két lényeges részre bontható: az alhálózatra és az Internet többi részére Ha olyan gépet akarunk elérni, ami a gépünkkel azonos alhálózaton van, akkor nem kell kilépnünk az Internetre, így a router-nek sincs feladata. Ha alhálózaton kívülre címzünk, akkor a router kifele továbbítja a csomagot Az IP cím önmagában nem írja le, hogy alhálózaton belül van-e a tulajdonosa Ennek eldöntésére szolgál az alhálózati maszk (NetMask) (binárisan: egyel kezdõdik, nullára végzõdik, 1-est 1-es vagy 0 követhet, 0-át csak 0 követhet). Az IP címeket osztályokba soroljuk A-tól E-ig OSI-TCP/IP összehasonlítása Közös: felépítésben egymásra épülő, de egymástól független protokollok halmazából állnak, hasonló funkciójú rétegek vannak bennük, az

alkalmazás a szállításra épül Különbség: az OSI-ban a leg> hiba, hogy a szolgálatok, réteg interface-ek és protokollok definíciója között különbséget tesz, a TCP/IP-nél az Internet rétegben 2 szolgálat van: csomagküldés és fogadás, OSI: az adatkapcsolat pont-pont hálózatra épül, feltételezték, hogy minden orendszerágban működik legalább 1 központi irányítású hálózat, TCP/IP: először a protokollok készültek el, később megalkották a hivatkozási modult, az OSI modell 7 rétegű, a TCP/IP 4 rétegű OSI TCP/IP Szolgálat Hálózati réteg Szállítási réteg Hálózati réteg Szállítási réteg Összeköttetés alapú I I N I Összeköttetés mentes I N I I OSI modell kritikája: rossz időzítés, rossz technológia (különböző rétegfeladatok ismétlődnek, kommunikáció orientált), rossz implementálás TCP/IP modell kritikája: nem tisztázott a specifikáció és az implementáció, a hálózat elérés nem rétega fizikai

és adatkapcsolati réteget nem választja el Elméletben az OSI az ideális, de gyakorlatban a TCP/IP. Pont-pont protokollok - BSC (Binary Synchronous Communication) Üzenetformátum: SYN SYN SOH <fejléc> STX <adatok> ET v ETB BCC Vagy SYN SYN SOH <fejléc> ETB BCC Ha az adatok (esetleg fejléc) vezérjelnek megfelelő kódot is tartalmazna, akkor az adó oldal DLE kód alakban küldi el, vevő oldal a DLE-t eltávolítja, kóddal nem törődik. Vezérlőjel sérülés! Vezérlőkarakterek: DLE, SOH, STX, ETB, ETX, EOT, ENQ, ITB, NAK, WACK, RVI, ACK, ACK0/ACK1 2 pont közötti infócsere: A adása B adása ENQ ←ACK0 STXETB BCC ←ACK1 STXETX BCC ←ACK 1/0 EOT ←ENQ ACK0 - HDLC (Highlevel Data Link Controll) Lehetővé teszi bármilyen bitsorozat átvitelét. Mindig létezik elsődleges és másodlagos állomás Olyan adatkapcs, ahol van 1 host és több terminal. 2irányú kommunikációt biztosít Legfontosabb jellemzői: bitorientált alap protokoll,

kódfüggetlen, transzparens Kerettípusok: infós, felügyelő és számozatlan Keretformátum 8 8 8 16 8 Bit ≥0 flag cím vezérlés adat ellenőrző összeg Flag Flag: meg6ározott bitsorozatból áll. Minden keretet ez 6árol 01111110 bitsorozat, 6 db 1-es bit egymásután csak a flag-ekben fordul6 elő Cím: többpontú vonalak esetén a terminálok megkülönböztetésére szolgál, 2 pont közötti vonalon a parancsok és válaszok meg különböztetésére használják. Ha több terminál kapcsolódik a hosthoz, akkor ő mind1ikkel pont-pont kapcsot tart fenn 2 tag esetén nem kell címzés Vezérlés: (kerettípusonként) A vezérlés 8 bitje mondja meg milyen a keret. Infós: 0 Sorendsze P/F Következő rám Felügyelő: 1 0 Típus P/F Következő Számozatlan: 1 1 Típus P/F Következő Sorrendszám: az adott üzenetet 3 bites keretre bontja. A küldő sorban megjelöli a kereteket és folyamatosan küldi őket Annyi keret fér el 1 csúszóablakban, amilyen széles az.

Ha sok keret után sem kap nyugtát a küldő, akkor leáll a küldésben a nyugtáig Következő: annak a keretnek a csúszóablakbali sorendszeráma, amit még nem vett a fogadó. Ha tétlen a vonal akkor is küldözget jezőbiteket. (32 bites és nincsen flag) Típusa: receive ready (00), reject (01), receive not ready (10), selective reject (11) Adat: tetszőleges bitsorozat Ellenőrző összeg: fontos, hogy észrev1ük a hibát, ha van. CRC a legáltalánosabb x16megx12megx5meg1 utolsó 16 bitje, ahol x: a cím a vezérlés és az adat 1ütt. Ált jellemzők: több blokk 1ben nyugtázható, csak jó vonalon jó igazán, mert hiba esetén az utolsó nyugtázottól ismétel, nem kell csak az utolsó csomagot nyugtázni. Üzemmódok: ARM (bmelyik állomás szabadon megszólal6), NRM (mellékállomás a főállomás kérdésére felel, csak akkor szólal6 meg, ha a főállomástól olyan parancsot kap, melyben a P bit értéke 1, ezután kereteket küldhet adási jogáról az utolsó

küldött keretben az F bit 1-re állításával mond le), ABM (kombinált állomások szimmetrikus üzeme) Összeköttetés felépítése és bontása: SABM P=1 ←UA F=1 I N(S)=0, N(R)=0, P=1 ←RR F=1, N(R)=1 ←I N(S)=0, N(R)=1, P=0 I N(S)=1, N(R)=1, P=0 ←RR F=0, N(R)=2 DISC P=1 ←UA F=1 - PPP: Fő jellemzője: átviteli hibát észleli, hálózati összeállítási protokollokat támogatja, kapcsolatépítéskor az IP címeket ellenőrzi Kell: fix keretezés, vonal teszetelés LCP, kapcsolat bontásához LCP, lehetőséget biztosít az NCP segítségével, hogy a fölöttes rétegek is kapcsolatot létesíthessenek egymással Felépítése: 1 1 1 1v2 Vált. 2 v 4 1 flag 0111110 Cím 11111111 Control 00000011 Protokoll Adat CRC flag Állandó rész - LCP: Keretformátumok: 11 fajta van. Vonalkapcs felépítése: conf. request IR (kapcskezdeményező küldi és a vevő v elfogydja v nem), conf ach I←R (kérést nyugtázza), nach I←R (bizonyos dolgokat nem fogad el), reject

I←R (elutasítja az opciókat) Vonal bontása: terminal request IR (szeretném a vonalat bontani), ach I←R (bele1ezik a bontásba) Teljes elutasításra való keretek: code reject I←R (vettem, de nem tudok vele mit kezdeni), protocol reject I←R Visszhang kérés: echo request IR (küldd vissza ezt a csomagot), replu I←R (visszaküldi) Tesztelés: discard request IR (küldtem, de nem kell vele semmit sem csinálni) - NCP Az üzenetszórásos hálózatok technológiái Nincs csatorna figyelés: ALOHA (bmikor ad6, ütközéskor véletlen ideig vár és ismétel), réselt ALOHA (adás csak az időszelet elején kezdhető) Maximális csatornakihasználtság: ALOHA (1/2e≈18,4%), réselt ALOHA (1/e≈36,8%) Csatornafigyeléses protokollok: CSMA/CD (csend figyelés, ütközés észlelésekor abbahagyás), Ethernet (IEEE 802.3) 802.3 keretformátum 7 1 2v6 2v6 2 0-1500 0-46 4 byte Előtag Sf. Célcím Forráscím a.h Adat Tölt. Ell Előtag: 7 azonos (10101010) byta, adó-vevő

összeszinkronizálására Start of frame: 10101011 Töltelék: a keret (célcímtől az ell.összegig) min 64 byte méretű kell l1en, így aj rövidebb lenne, akkor a töltelékkel érik el a 64 byte-ot Ellenőrzésre az x16megx15megx2meg1 ill x16megx12megx5meg1 polinomokkal képzett ciklikus redundancia kódot használják. Ethernet típusok: 10Base2: Thin Coax, 10Base5: Thick Coax, 10Base-T: Twited Pair, 10Base-F: Optical Fiber, 100Base-T: Twisted Pair CSMA/CD, CSMA/AC Carrier Sense Multiple Access with Collision Detection. Ennél a módszernél, mielőtt 1 állomás adatokat küldene, először belehallgat a csatornába. Ha nincs adás, akkor megkísérli elküldeni az üzenetét A "vivőérzékelés" (Carrier Sense) az adás előtti belehallgatást jelenti Ütközés esetén minden adó megszakítja az adattovábbítást, majd véletlenszerű ideig várakozik. A várakozás után újra megkísérel az előbb ismertetettek szerint adni (hallgat,.) Gyér forgalom esetén

gyors, de a terheléssel 6ványozottan arányosan lassul A széles körben elterjedt Ethernet hálózat használja ezt a módszert Carrier Sense Multiple Access with Collision Avoidance. A CSMA/CD-től abban különbözik, hogy adás után minden állomás adott ideig vár (pl. prioritás szerint) Ha ezen idő alatt senki nem kezdeményez adást, akkor az állomás ad6 Ethernet Sínszervezésű, véletlen hozzáférésű, alapsávú, rádió üzemmódú hálózat. CSMA/CD Szabvány: IEEE 8023 Adatátviteli sebessége 10Mbit/s, 1024 állomás csatolható. Típusai a használt koax alapján: vastag (THICK vagy Ethernet version 1), vékony (THIN vagy Ethernet version 2) Hardware elemek: kártya, kábel, transceiver (adó-vevõ), transceiver kábel, repeater (jelismétlõ), optikai kábel, lezárók, csatlakozók, bridge Vékony ethernet hálózat: Olcsó, 1szerűen telepíthető, azonos átviteli sebesség a vastaghoz képest. Max szegmenshossz 185m hálózatonként max 5 szegmens max

kiterjedés 925m 30 munkahely/szegmens, minimális kábelhossz 0,5m Minden szegmens 1ik végét földelni kell, kábelszegmensek végein 50Ω-os lezáró. Vastag ethernet hálózat: > távolság és > megbízhatóság jellemzi max hossz 2500m, max 5 szegmens max 500m szegmenshosszal, 1 szegmensre 2,5 mként transceiver. Össz max 100 munkaállomás A munkaállomás és a transceiver max távolsága 50m. Minden szegmens 1ik végét földelni kell, kábelszegmensek végein 50Ω-os lezáró Kevert ethernet hálózat: Az épületek között üvegszálas, az épületekben a gerincvezeték vastag ethernet, amire multiport repeaterekkel csatlakoznak a vékony ethernet szegmenseken található munkaállomások. Token bus (vezérjeles sín) IEEE 802.4 Azért alakult ki, mert a 802.3 verziónál nem volt biztos, hogy belátható időn belül mindenki adáshoz jut Fizikailag sín, gyakorlatilag gyűrű. A vezérjel csökkenő sorrendben megy körbe. Van prioritás kezelés Minden

állomás 4 féle csop alállomásnak felel meg Az állomásoknak sorendszeráma van, először a legmagasabb sorendszerámú ad6, adásjogát a vezérjel továbbküldésével adja át a köv állomásnak. Csak az ad6 aki a vezérjelet birtokolja, ütközés nem léphet fel. Időkorlátozást is használ(6)nak 802.4 keretformátum 1 1 1 2v6 2v6 0-8182 4 1 byte e.t kj kv Célcím Forráscím Adat Ell. vj Előtag: adó-vevő összeszinkronizálására Kezdetjelző és végjelző: analóg kódolású szimbólumok Keretvezérlés: feladata, hogy a logikai gyűrű működjön Ellenőrző összeg: CRC kód Token ring (vezérjeles gyűrű) IEEE 802.5 Vételi üzemmód: 1 bitet vár, Adási üzemmód: megszakít Gyűrű interface: pont-pont kapcsolat van az interface-k között. A forgalom 1irányú A közben használt átviteli csatorna elérése azonos eséllyel történik. 1 vezérjel halad körben a gyűrű mentén, mai lényegében 1 rövid üzenet, ami utal a gyűrű foglaltságára.

Csak akkor ad6 vmelyik állomás, ha birtokolja a vezérjelet, azaz üresen kapta, foglaltra állítja, megtölti adatokkal, majd visszaadja a hálóba v kivonja a tokent a hálóból. Az üzenet a gyűrűben állomásról állomásra halad. Ha az üzenet az állomásnak szól, feldolgozza Ha nem, továbbadja Ha visszaért az üzenet a feladóhoz, az kivonja a gyűrűből, és szabad tokent ad körbe. Ha nem kerül az üzenet kivonásra, akkor (vmelyik) felügyelő állomás kivonja a forgalomból, és szabad vezérjelet indít körbe Az aktív felügyelő hibája esetén vmelyik passzív felügyelő veszi át az irányítást Prioritás is kiépíthető. 802.4 keretformátum 1 1 1 2v6 2v6 nincs 6ár 4 1 1 SD AC FC Célcím Forráscím Adat ED FS Kezdetjelző, hozzáférés vezérlés, keretvezérlés, ell.összeg, végjelző, keret státusz IEEE előnyök, hátrányok 802.3 Előny: Ethernet, sok van belőlehozzáférhető alkatrészek, viszonylag 1szerű algoritmus, új állomást

üzem közben is lehet csatlakoztatni, kábelezés funkciója passzív funkció, kis terhelés esetén szinte nulla várakozási idejű Hátrány: analóg komponenseket tartalmaz, min 64 byteos keret, nem determinisztikus, nincs prioritáskezelés, 25 kmnél > távolság nem lehet 2 munkaállomás között 802.4 Előny: szélessávú kábelt használ, prioritásokat kezel, determinisztikusabb, nagy terhelésnél nem csökken az effektív átviteli képesség, mehet rajta kép és hang is Hátrány: sok analóg elem, bonyolult protokoll, kis terhelés jelentős késleltetést jelent, optikai kábelen problémás a megvalósíthatósága 802.5 Előny: bmilyen átviteli közeg, tudja javítani saját magát, prioritást kezel, nagy teljesítménynél nagy átbocsátó képesség Hátrány: kis terhelésnél jelentős késleltetés, felügyelő állomás funkció IP(Internet protokoll) fejléc Verzió IHL Szolgálat típusa Teljes hossz Azonosítás DF MF Darabeltolás Élettartam

Protokoll Fejrész ell összege Forrás címe Cél címe Opciók (0 v több szó) Verzió: adott protokoll verziószámát adja meg,Teljes hossz: 65535byte, Azonosítás: minden datagram uazt az azonosítót adja, DF/MF: don’t fragmant, more fragmant, eltördelt datagramról tudjuk, melyik az utolsó része, Élettartam: mpben való mérés, Protokoll: kinek szállít, Fejrész ell összeg: a fejléc változik, újra számolást igényel, Forrás és célcím: IP címek 32 bitesek, Opciók: nem kötelezőek, kizárólagos forrás általi irányítástartalmazza az útvonalat az opció, laza forrás általi irányítás, útvonal felj1zésének opciójaarra utasítja a routert, hogy j1ezze be, hogy nála járt és mikor Kapacitás és útmátrix Elemzés: jelölje 1,2,n a vég csomópontokat, Kvtlen összeköttetések mátrixa: aij=1 ha az i és j között van kvtlen összeköttetés, 0 máskor, Lehetséges útvonal: c1c2ck csomópontok ismétlés nélküli felsorolása, ahol a

crcrmeg1 =1 (r=1,2,k-1) Átviteli kapacitások mátrixa: bij=az átviteli kapacitás, ha aij=1, 0 máskor, A c1c2.ck útvonal kapacitása: min(b crcrmeg1 ), a c1c2ck útvonal hossza: k Hálózati kapacitás meg6ározása a hálózat 2 pontja között: i) kapacitás számláló 0-ázása, a) lehetséges útvonalak és azok kapacitásának meg6ározása, ha nincs lehetséges útvonal, akkor kész, b) a legolcsóbb legrövidebb max kapacitású útvonal lekötése az útvonal kapacitásával vmint a kapacitás számláló növelése az útvonal kapacitásával, c) az így kapott mátrixszal a)tól ismétlés Transzparens hidak Elsődleges szempont, hogy semmi sem szorul átalakításra, hanem minden működik. Ha ilyen híd kap keretet tudnia kell kell-e továbbítania, v sem és ha továbbítani kell kinek Táblázatban tárolja a hozzá viszonyított címeket Először üres a táblázat és utólag tanulja meg, hogy az adott táblázat melyik LAN felé van. A bej1zést mindig

aktualizálja 8023/4 protokollok használják Feszítőfás hidak a transzparens hidak továbbfejlesztettjei Minden LANból minden LANba vezet út Ha sok a híd nagy forgalmat jelent az érdeklődés is Forrás által irányított hidak 802.5 használja Tudnia kell, hogy a címzett vele azonos LANon van-e v sem Ha nem, akkor a forráscím legmagasabb bitjét 1-re állítja és beírja az útvonalat. Minden LANnak van 12bites 1edi címe Feltátelezzük, hogy minden munkaállomás ismeri az összes többi felé vezető optimális utat. Mindenfelé kutatókereteket küldenek szét, a válaszokat bej1zik, így minden útvonal bej1zésre kerül, ebből lesz az optimális kiválasztva FDDI Háttérhálózatként használható. Kvtlen munkaállomás is csatlakoz6 hozzá A fizikai megvalósítás 2 optikai gyűrűt feltételez Ezeken a gyűrűkön ellentétes irányú forgalom van. A osztályú csatlakozás: a munkaállomás mind2 gyűrűhöz kapcsolódik, B osztályú csatlakozás: a

munkaállomás csak az 1ik gyűrűhöz kapcsolódik. Ha elszakad a kábel, akkor a 2szeres kábelt összeillesztve 1 1szeres kábelt alakítanak ki byte 8 1 1 2v6 2v6 tetszőleges 4 1 1 P SD FC Célcím Forráscím Adat Ell ED FS P: előtag, SD: kezdeti keret6ároló, FC: keretvezérlés, ELL: 4byteos CRC, ED: végjelző, FS: keret státusz Max 200km, 100Mbit/s, kettős optikai gyűrű 2,5*1010 bitenként legf. 1 bit hiba Bridge (konvertáló) A szegmensek összeköttetésére használják. Használat okai: lehet, hogy különböző típusú LANjaink vannak, az 1es helyi hálózatrészek szétszórtan helyezkednek el, a terhelést kívánjuk megosztani, szegmentálás, lehet túl nagy a távolság, érzékeny forgalom Előtag: 802.3/4, Kezdőérték: 8023/4/5, Hozzáférésvezérlés: 8025, Frame Controll: 8024/5, Forrás és célcím: 8023/4/5, Hossz: 8023, Data: 802.3/4/5, Pad: 8023, Ell: 8023/4/5, Végjelzés: 8024/5, Keretstátusz: 8025 Feladatai: keretszerkezet átalakítás,

keret formázás, ell összeg számolás, a torlódások megoldása, a különböző kerethosszok problémájának megoldása Problémák: 802.3 802.4 802.5 802.3 1,4 1,2,4,5 802.4 1,5,8,9,10 9 1,2,3,8,9,10 802.5 1,2,5,6,7,10 1,2,3,6,7 6,7 1500b 10Mb/s 8191b 10Mb/s 5000b 4Mb/s újra kell formázni a keretet és az ell összeget is újra kell számolni, bit sorrend megfordítás, prioritás másolása, prioritás kitalálása, prioritás eldobása, A és C bit beállítása, torlódás miatti aggodalom, ideiglenes vezérjel átadás problémája, túl nagy keret Router (elosztó-irányító): Csomagot kap, megnézi a fejlécét, irányítási döntést hoz arra vonatkozóan, hogy kell-e továbbítani v sem. Félátjáró: Fizikailag kettévágott átjárók, meg kell 1ezni az adatcsere során használt protokoll fajtájáról