Középiskola > Kötelező olvasmányok > Homérosz - Iliász

A mű 15.700 sorból áll, nyelvezete az ógörög ión, aiol dialektus keveréke, 24 énekből épülve fel. A tíz esztendeig tartó trójai háború utolsó előtti évének 52 napjának történéseit meséli el.

A mű olvasása közben érezhetjük, ahogyan a szereplőket az istenek támogatják. Sorsuk nagy részben az istenek kezében van. A trójai és görög sereg csatája egyúttal az őket támogató istenek harca is.

A mű egyetlen epizódja Akhilleusz haragját emeli ki. Agamemnón megsérti Apollón papját, mivel leányát ágyasává teszi. Apollón bosszút áll, s kilencnapi dögvésszel sújtja a görög sereget. Khalkász, a jós tanácsára Agamemnón óriási ajándékkal engeszteli ki Apollónt, ám kárpótlásul Akhilleusz gyönyörű szép ágyasát, Brisszészt veszi el. Akhilleusz megsértődik, s nem vesz részt a további harcokban, sőt azt kéri, hogy az istenek a trójai harcosokat támogassák, ne pedig saját népét, a görögöket.

Láthatjuk, ahogyan Zeusz maga veszi kézbe az Agamemnónnal szembeni bosszút. Menelaosz találkozik Parisszal, aki elrabolta feleségét, Helenét. A párbajt Menelaosz nyerné, ha Aphrodité istennő nem segítene Parisznak.

Zeusz közben vitázik feleségével, Hérával. Zeusz úgy gondolja, hogy akár véget is vethetne a trójai és görög sereg harcának. Vigyék tehát haza Helenét a görögök, s legyen vége a harcnak. Azonban Héra nem nyugszik, ameddig nem látja Trója vesztét, így tehát Zeusz elküldi Athénét, hogy újra háborút szítson.

A görögök győzelmet győzelemre halmoznak. Az elkövetkező énekekben láthatjuk, ahogyan az istenek hol az egyik fél, hol a másik fél megmentésére sietnek. Végül Zeusz az istenek gyűlésén megtiltja, hogy bármelyik isten is segítsen a harcosoknak. Azonban az első, aki ezt megszegi, maga Zeusz felesége, Héra.

Agamemnón el van keseredve, hiszen a legjobb görög harcosok közül sokat már elvesztettek. Úgy gondolja, hogy nem fog sikerülni Trója lerombolása, ezért a hazatérést fontolgatja.

Közben mindkét sereg kémeket küld az ellenség táborába. Görög oldalon Diomédész és Odüsszeusz, a trójai oldalon pedig Dolón, aki jutalomért vállalja a küldetést. Dolón már az út felénél lelepleződik, s bár mindent elárul, amit a két görög harcos tudni akar, Diomédész mégis megöli őt.

Hektór, Parisz testvére újult erőre kap, eljut seregével a görög táborig. Mindkét oldalon hősiesen küzdenek, sokan elesnek. Zeusz látja, hogy minden úgy zajlik, ahogyan a Sors elrendelte, ezért magukra hagyja a harcosokat. Poszeidón, a tenger istene, akinek unokája Akhilleusz, a görög sereg segítségére siet.

Zeusz nagyon mérges lesz, mikor látja, hogy az istenek a parancsára ellenére is támogatták a harcosokat. Patroklosz arra kéri társát, Akhilleuszt, hogy ha már a harcokban nem is kíván részt venni, legalább csodálatos fegyverzetét adja kölcsön neki. Akhilleusz odaadja, s arra kéri őt, ne akarja vele a várat bevenni, hanem elégedjen meg azzal, hogy elkergeti az ellenséget a hajóktól.

Látván Akhilleusz öltözetét, a trójaiak menekülni kezdenek. Patroklosz sok embert megöl, s nem hallgat Akhilleuszra, be akarja venni a várat, s megölni Hektórt. Sajnos Patrokloszt megöli Hektór, s ezzel mélységes gyász lesz úrrá Akhilleuszon. Édesanyja tanácsát kéri, aki azt javasolja, hogy addig semmiképp se vegyen részt a harcokban, amíg egy új fegyverzetet nem készítenek neki.

A XIX. énekben olvashatjuk, hogy Akhilleusz újra visszatér harcolni. A következő énekben Zeusz engedélyezi az isteneknek, hogy segítség a nekik szimpatikus sereget. Megtudjuk, hogy melyik isten kit támogat a harcban. Akhilleusz a Xanthosz folyóig kergeti az ellenséget, akik vagy a kardjától esnek el, vagy pedig vízbe fúlnak. Ezután tizenkét trójai ifjút fűz rabláncra, hogy majd Patroklosz halotti máglyájánál ölje meg őket.

Hektór az egyedüli trójai, aki kívül marad a falakon, s nem hallgatva senkire sem, szembeszáll Akhilleusszal. Hektórt már az istenek sem tudják megmenteni. Érzi, hogy ebben a harcban meg kell halnia, s már csak azért könyörög, hogy Akhilleusz adja ki holttestét. Akhilleusz megtagadja a kérést s miután megöli Hektórt, szekere mögé kötve hurcolja végig a csatatéren a holttestet.

Az utolsó előtti énekben Akhilleusz nekilát barátja eltemetéséhez. Áldozatot mutat be a holttest felett. Éjszaka megjelenik Patroklosz árnya, aki kéri, hogy minél hamarabb temesse őt el, hadd nyugodjon békében. Másnap reggel folytatódnak a temetkezés előkészületei –Akhilleusz feláldozza a tizenkét trójai ifjút, s megöli barátja kedvenc lovát és kutyáját is. Hektór holtestét azonban nem tudja bántani, hiszen azt az istenek védik, s éjszaka ambróziával szórják be.

Akhilleusz barátja tiszteletére versenyt hirdet csodálatos díjakkal, ő azonban nem vesz részt a versenyben annak érdekében, hogy senki elől ne vehesse el a győzelmet. A lovasversenyt Diomédész nyeri meg, az ökölvívást Epaiosz, s a birkózásban a nagy Aiász és Odüsszeusz, futásban pedig szintén az ithakai hős diadalmaskodik.

Végül Akhilleusz bosszút áll barátja gyilkosán, gyásza mégsem enyhül. Tizenkét napon át minden áldott reggel háromszor végighurcolja Hektor holttestét a porban. Az istenek döntenek: Zeusz úgy határoz, hogy most már ki kell adni Hektór holtestét. Priamosz elindul fia holttestéért, cserébe értékes ajándékokat visz. Éjszakára Akhilleusz megvendégeli Hektór apját, Priamoszt, s a háborúról beszélgetnek. Az éj leple alatt a király hazaindul Hermész segítségével, hogy fiát eltemethesse. Tíz napon keresztül készül fia méltó eltemetésére. A máglyán elhamvadt Hektór földi maradványait arányládába zárják, és sírhalmot emelnek fölé.

A Hagia Sophia egy hajdani bizánci ortodox bazilika Isztambulban, Törökországban. Később mecsetként használták, aztán múzeumként volt látogatható. 2020 óta újra mecsetként funkcionál. A neve magyarul annyit tesz: az isteni bölcsesség temploma. Eredetileg csak Nagy Templomként hivatkoztak rá, mert nem volt másik hozzá fogható a korabeli keresztény világban.

Az Albán Köztársaság vagy Albánia (albánul Republika e Shqipërisë vagy Shqipëria, feltételezett jelentése ’sasok földje’) Délkelet-Európában, a Balkán-félszigeten fekvő független állam. Északon Montenegró (172 km), északkeleten a szintén albánok lakta Koszovó (115 km), keleten Macedónia (151 km), délkeleten és délen Görögország (282 km), délnyugaton a Jón-tenger, nyugaton pedig az Adriai-tenger határolja. Partvonalának teljes hossza 362 km.

A Bostoni teadélutánnak nevezett 1773. december 16-i bostoni eseménysorozat (angolul Boston Tea Party) az amerikai függetlenségi háború kitörésének közvetlen előzménye volt: indiánnak öltözött telepesek megrohantak három angol hajót a bostoni kikötőben, és teaszállítmányukat a tengerbe szórták.

• A homéroszi eposzok világa és embereszménye / 2000, 14 oldal
  
  
• A Homéroszi eposzok világa / 2002, 3 oldal
  
  
• Komlósi Csaba - Homéroszi problémák / 2019, 8 oldal
  
  
• Bagoly Andrea - A görög epika, Homérosz / 2002, 6 oldal
  
  
• Homéroszi eposzok / 2014, 7 oldal
  
  

Szereplők: - Torvald Helmer – ügyvéd - Nóra – a felesége - Helmer három gyermeke - Rank doktor – a család barátja - Lindéné – Nóra barátnője - Krogstas – ügyvéd - Annae Marie – dajka Helmeréknél - Helén – szobalány Helmeréknél - Hordár Az olvasó először Nórával, s a család anyagi helyzetével ismerkedik. Nóra boldogan tér...

Ady Endre (1877-1919) méltán állíthatjuk, hogy a XIX. Századi magyar líra legnagyobb alakja. Személyét rengetegen támadták, verseit kritizálták, ám még így sem tudták megakadályozni Ady újító hatását a magyar lírában. Korszakalkotó volt, hisz felrúgva a szabályokat, dacolva a megszokott sémával teljesen újat mutatott költészetével a kornak. Szakított a "szende, szőke" nőalakkal...

Természettudományi szakíró, költő, műfordító, nyelvész. 1781-ben fejezte be tanulmányait Debrecenben. Nemesi eredetű kézműves polgár - szűrszabó mester családjából született Nagyszalontán, 1755-ben. Három és fél éves korában teljes árvaságra jutott. Vargainasnak adták, majd mint szolgadiák nagyszalontai iskolában, 1773-tól 1781-ig pedig a debreceni kollégiumban tanult. (Tanárai...