A mű 15.700 sorból áll, nyelvezete az ógörög ión, aiol dialektus keveréke, 24 énekből épülve fel. A tíz esztendeig tartó trójai háború utolsó előtti évének 52 napjának történéseit meséli el.
A mű olvasása közben érezhetjük, ahogyan a szereplőket az istenek támogatják. Sorsuk nagy részben az istenek kezében van. A trójai és görög sereg csatája egyúttal az őket támogató istenek harca is.
A mű egyetlen epizódja Akhilleusz haragját emeli ki. Agamemnón megsérti Apollón papját, mivel leányát ágyasává teszi. Apollón bosszút áll, s kilencnapi dögvésszel sújtja a görög sereget. Khalkász, a jós tanácsára Agamemnón óriási ajándékkal engeszteli ki Apollónt, ám kárpótlásul Akhilleusz gyönyörű szép ágyasát, Brisszészt veszi el. Akhilleusz megsértődik, s nem vesz részt a további harcokban, sőt azt kéri, hogy az istenek a trójai harcosokat támogassák, ne pedig saját népét, a görögöket.
Láthatjuk, ahogyan Zeusz maga veszi kézbe az Agamemnónnal szembeni bosszút. Menelaosz találkozik Parisszal, aki elrabolta feleségét, Helenét. A párbajt Menelaosz nyerné, ha Aphrodité istennő nem segítene Parisznak.
Zeusz közben vitázik feleségével, Hérával. Zeusz úgy gondolja, hogy akár véget is vethetne a trójai és görög sereg harcának. Vigyék tehát haza Helenét a görögök, s legyen vége a harcnak. Azonban Héra nem nyugszik, ameddig nem látja Trója vesztét, így tehát Zeusz elküldi Athénét, hogy újra háborút szítson.
A görögök győzelmet győzelemre halmoznak. Az elkövetkező énekekben láthatjuk, ahogyan az istenek hol az egyik fél, hol a másik fél megmentésére sietnek. Végül Zeusz az istenek gyűlésén megtiltja, hogy bármelyik isten is segítsen a harcosoknak. Azonban az első, aki ezt megszegi, maga Zeusz felesége, Héra.
Agamemnón el van keseredve, hiszen a legjobb görög harcosok közül sokat már elvesztettek. Úgy gondolja, hogy nem fog sikerülni Trója lerombolása, ezért a hazatérést fontolgatja.
Közben mindkét sereg kémeket küld az ellenség táborába. Görög oldalon Diomédész és Odüsszeusz, a trójai oldalon pedig Dolón, aki jutalomért vállalja a küldetést. Dolón már az út felénél lelepleződik, s bár mindent elárul, amit a két görög harcos tudni akar, Diomédész mégis megöli őt.
Hektór, Parisz testvére újult erőre kap, eljut seregével a görög táborig. Mindkét oldalon hősiesen küzdenek, sokan elesnek. Zeusz látja, hogy minden úgy zajlik, ahogyan a Sors elrendelte, ezért magukra hagyja a harcosokat. Poszeidón, a tenger istene, akinek unokája Akhilleusz, a görög sereg segítségére siet.
Zeusz nagyon mérges lesz, mikor látja, hogy az istenek a parancsára ellenére is támogatták a harcosokat. Patroklosz arra kéri társát, Akhilleuszt, hogy ha már a harcokban nem is kíván részt venni, legalább csodálatos fegyverzetét adja kölcsön neki. Akhilleusz odaadja, s arra kéri őt, ne akarja vele a várat bevenni, hanem elégedjen meg azzal, hogy elkergeti az ellenséget a hajóktól.
Látván Akhilleusz öltözetét, a trójaiak menekülni kezdenek. Patroklosz sok embert megöl, s nem hallgat Akhilleuszra, be akarja venni a várat, s megölni Hektórt. Sajnos Patrokloszt megöli Hektór, s ezzel mélységes gyász lesz úrrá Akhilleuszon. Édesanyja tanácsát kéri, aki azt javasolja, hogy addig semmiképp se vegyen részt a harcokban, amíg egy új fegyverzetet nem készítenek neki.
A XIX. énekben olvashatjuk, hogy Akhilleusz újra visszatér harcolni. A következő énekben Zeusz engedélyezi az isteneknek, hogy segítség a nekik szimpatikus sereget. Megtudjuk, hogy melyik isten kit támogat a harcban. Akhilleusz a Xanthosz folyóig kergeti az ellenséget, akik vagy a kardjától esnek el, vagy pedig vízbe fúlnak. Ezután tizenkét trójai ifjút fűz rabláncra, hogy majd Patroklosz halotti máglyájánál ölje meg őket.
Hektór az egyedüli trójai, aki kívül marad a falakon, s nem hallgatva senkire sem, szembeszáll Akhilleusszal. Hektórt már az istenek sem tudják megmenteni. Érzi, hogy ebben a harcban meg kell halnia, s már csak azért könyörög, hogy Akhilleusz adja ki holttestét. Akhilleusz megtagadja a kérést s miután megöli Hektórt, szekere mögé kötve hurcolja végig a csatatéren a holttestet.
Az utolsó előtti énekben Akhilleusz nekilát barátja eltemetéséhez. Áldozatot mutat be a holttest felett. Éjszaka megjelenik Patroklosz árnya, aki kéri, hogy minél hamarabb temesse őt el, hadd nyugodjon békében. Másnap reggel folytatódnak a temetkezés előkészületei –Akhilleusz feláldozza a tizenkét trójai ifjút, s megöli barátja kedvenc lovát és kutyáját is. Hektór holtestét azonban nem tudja bántani, hiszen azt az istenek védik, s éjszaka ambróziával szórják be.
Akhilleusz barátja tiszteletére versenyt hirdet csodálatos díjakkal, ő azonban nem vesz részt a versenyben annak érdekében, hogy senki elől ne vehesse el a győzelmet. A lovasversenyt Diomédész nyeri meg, az ökölvívást Epaiosz, s a birkózásban a nagy Aiász és Odüsszeusz, futásban pedig szintén az ithakai hős diadalmaskodik.
Végül Akhilleusz bosszút áll barátja gyilkosán, gyásza mégsem enyhül. Tizenkét napon át minden áldott reggel háromszor végighurcolja Hektor holttestét a porban. Az istenek döntenek: Zeusz úgy határoz, hogy most már ki kell adni Hektór holtestét. Priamosz elindul fia holttestéért, cserébe értékes ajándékokat visz. Éjszakára Akhilleusz megvendégeli Hektór apját, Priamoszt, s a háborúról beszélgetnek. Az éj leple alatt a király hazaindul Hermész segítségével, hogy fiát eltemethesse. Tíz napon keresztül készül fia méltó eltemetésére. A máglyán elhamvadt Hektór földi maradványait arányládába zárják, és sírhalmot emelnek fölé.
Kapcsolódó olvasnivalók
A farkas - Canis Lupus
A farkas 1972 óta szerepel a veszélyeztetett fajok nemzetközi Vörös könyvében. Valaha az egész földkerekség legelterjedtebb és legsikeresebb ragadozója volt, mára már azonban - az embernek hála - csak az isten háta mögötti erdőkben, hegyekben fordulnak elő.
Nem is létezik a Mikulás! :)
Egyetlen fajta rénszarvas sem tud repülni, de több mint 300 000 olyan élő organizmus létezik, amely még besorolásra vár, bár ezek nagy része ízeltlábú, vagy baktérium. Tehát nem zárhatjuk ki azt, hogy a Mikulás mégis repülő rénszarvason közlekedik. A Földön 2 milliárd 18 éven aluli gyerek van, de minthogy a Mikulás nem törődik a hindu, zsidó, buddhista vagy mohamedán gyerekekkel, így a munka a 15%-ára csökken (378 millió).
A székelyföldi autonóm tartományról
A Magyar Autonóm Tartomány 1952. szeptember 21-én szovjet nyomásra jött létre Romániában, Marosvásárhely központtal. A maga korában egy korszerű közigazgatási rendszernek számított, és területén belül segítette az erdélyi (székely) magyarság önazonosságának megőrzését, bár létére hivatkozva a román állam az erdélyi szórványmagyarságot hátrányos intézkedésekkel sújtotta.
Kapcsolódó doksik
Középiskolai anyagok
Kosztolányi Dezső Halotti beszéd c. művének elemzése
Műve 1935-ben a Számadás lírakötetében jelent meg. Ebben a művészi korszakában költészetében előtérbe kerülnek az önmegtérésnek a lírai személyiségnek és a dolgok megnevezhetőségének, nyelvi megragadhatóságának, valamint a hagyományhoz való viszonynak a kérdései. A költő ezen korszakában keletkezett a Hajnali részegség, a Marcus Aurelius, a Szeptemberi áhítat, az Ének a...
Beszterce ostroma
Bevezetés
Mikszáth elmeséli, hogy sokszor szokott együtt vacsorázni gróf Pongrácz Károllyal. Ilyenkor, beszélgetéseik alkalmával gyakran felszínre került a híres Pongrácz-család múltja. Az ősök közül a legizgalmasabb élet alighanem a különcködő Pongrácz Istvánnak jutott, melyet Mikszáth annyira érdekesnek talált, hogy megkérte a még élő családtagokat, hadd írja...
Rokonok című regény és film összehasonlítása
A háború vége után a ’20-as, ’30-as években Móricz új téma felé fordult. A dzsentritéma jelenik meg nála. Úgy gondolta, hogy a dzsentrik lehetnek azok az emberek, akik irányítani tudnák az országot, és gazdaságilag fel tudnák virágoztatni. A dzsentrikben keresi azt az erőt, ami talpra tudná állítani az országot. Megpróbál bennük bízni és olyan embereket mutat be, akik a...
