Földrajz | Felsőoktatás » Az időjárási elemek

Az időjárási elemek A meteorológia az időjárási jelenségeket fizikai törvényekre vezeti vissza. Időjárásnak nevezzük a légkör állapotát egy adott helyen vagy területen meghatározott időpontban. Az időjárásra jellemző az állandó változás. Az időjárás lefolyása, a meteorológiai folyamatok összessége egy adott helyen az időjárási elemek, azaz a léghőmérséklet, légnedvesség, légnyomás, szél, felhőzet, csapadék, stb. műszeres mérésével folyamatosan követhető Lássuk most a különböző időjárási elemeket részletesebben: Napsugárzás Az élet fenntartása, a földfelszín és a levegő felmelegítése, valamint az időjárási jelenségek lejátszódása szempontjából a legfontosabb energiaforrás a napsugárzás. A Föld belső hője ehhez képest elhanyagolható. A látható fény a napsugárzásnak csak egy része. Másik fontos része az infravörös tartomány, más néven hősugárzás, ami a tulajdonképpeni hőt

szállítja Az ultraibolya sugárzás (UV) is hasonló az előző kettőhöz, ám nagyobb frekvenciája miatt más biológiai hatásai vannak Pl az UV sugárzás miatt barnulunk le Léghőmérséklet Ez az egyik legfontosabb időjárási elem. A hőmérsékletnek napi és évi ingadozása van, ami az időjárási helyzettől, napállástól, évszaktól és földrajzi fekvéstől függ. A hőmérséklet napi menete: a Nap delelése után 2-3 órával mérik a legmagasabb, éjszaka fokozatosan csökken, és napkeltekor éri el legalacsonyabb értékét. A évi menete a Nap állásától függ. Ha a hőmérséklet a víz fagyáspontja alá (0° C) süllyed, fagy következik be. Légnedvesség A levegőben található vízgőz a légnedvesség, ennek is napi és évi ingása van, ami függ a földrajzi szélességtől, a tengerszint feletti magasságtól, a légtömegektől. A víz fázisváltozásai fontos szerepet játszanak az időjárási folyamatokban. Harmatpontnak nevezzük azt a

léghőmérsékletet, ahol a levegő páratartalma 100%. Ez a magassággal változik. Ha a harmatpont alá hűl a hőmérséklet akkor kondenzáció következik be Így alakulnak ki a felhők, a köd vagy a csapadék Felhők – köd ha a levegő harmatpont alá hűlése korom, por, kristályok, stb. jelenlétében történik, akkor vízcseppek, jégszemcsék keletkeznek, tehát felhők, illetve talajközelben a köd. Tornádók, hurrikánok Itthon általában csak a tévéhíradókból hallhatunk ezekről a viharokról. Szerencsére Vagy lehet, hogy Óz, a nagy varázsló jut eszünkbe, és örülünk, hogy nem Kansasben lakunk, hogy házunkat elvigye a szél. De tudtad, hogy nálunk is volt már tornádó? Tornádó A tornádó kialakulása nagyon félelmetes. A táj kísértetiesen zöld színbe burkolózik, miközben fenyegetően sötét viharfelhő borítja az eget Fullasztóan meleg a levegő, könnyű szél fúj, kicsit szemerkél az eső. A levegő hőmérséklete 15 fokot

esik, rövid idő alatt. Majd az egyik felhőből leereszkedik a tölcsér alakú légörvény A tornádó átmérője néhány száz méter lehet. A forgószél sebessége elérheti a 350 km/h-t. A tornádók egyenes vonalban haladnak előre, és iszonyú pusztítást végezhetnek. Az örvény belsejében olyan kicsi a nyomás, hogy a közeli épületek fel is robbanhatnak Amikor a tornádó végigsöpör a földön, a belsejében keletkező kisnyomású terület szívóereje óriásivá nő Minden szemetet és törmeléket felszippant a forgó légörvény Alig 10 perc alatt lejátszódik az egész folyamat, de nyomában csak a pusztulás jelei maradnak. Tornádó akkor keletkezik, ha két különböző hőmérsékletű és páratartalmú légtömeg öszszetalálkozik, és a melegebb légtömeg a hidegebb alá kerül. Ha a körülmények normáli- sak, a meleg levegő fölfelé emelkedik, közben lassan lehűl, vízcseppek képződnek és elered az eső. Viszont ha

oldalirányból szél érkezik, és ez kitéríti a meleg levegőt az útjából, akkor ez kb. 450 km/h sebességgel forogni kezd a saját tengelye körül, s kialakul a szörnyű "fenevad" Magyarországon is történt már ilyen A XX században két nagy erejű tornádót jegyeztek fel 1924-ben volt az egyik, ami Biatorbágytól Verőcéig pusztított A vihar halálos áldozatokat és jelentős anyagi kárt követelt 1955-ben a Hortobágyon pusztított tornádó. Hurrikán A hurrikánok az Atlanti-, a Csendes-, és az Indiai-óceán meleg vize fölött keletkeznek, nyár végén és ősszel. A hurrikán trópusi forgóvihar, átmérője körülbelül 650 km. Benne a szél sebessége akár a 200 km/h-t is elérheti, és súlyos esőzések kísérik A hurrikán közepén egy néhány km átmérőjű, kb. kör alakú szélcsendes terület található Ezt nevezik a hurrikán "szemének". Tájfunnak nevezik a Csendes-óceán északnyugati térségében, az

Indiai-óceánon és Ausztráliától északra pedig trópusi ciklonnak. Amerikai tudósok kiszámították, hogy egy erős hurrikán energiája 5 hónapon keresztül el tudná látni elektromos árammal Nyugat-Európát. A tenger felől közeledő trópusi ciklonok veszélyesebbek, mert hatalmas víztömegeket tol maga előtt. Ekkor még hatalmas esőzés is társul a viharhoz és így a víz mindent elsöpör a szárazföldön, ami az útjába kerül. A természet jósai A fecskék alacsonyan repülnek, ha esik a légnyomás. Az őzek és a jávorszarvasok lejönnek a hegyekből, és menedékbe húzódnak, ha szeles idő várható Egyes fák levelei felcsavarodnak vihar előtt. Csak kicsit kell figyelned, és előre tudni fogod, lesze eső holnap Az alacsony légnyomás befolyásolja a tehenek emésztőrendszerét. Ez abban nyilvánul meg, hogy nem akarnak kimenni a legelőre, s lefekszenek. Néhány madár rikoltása – holló, liba – süllyedő légnyomás esetén sokkal

szaporább, mint egyébként. Néhány nyúlfajtától kezdve a csörgőkígyókon át bizonyos halfajokig vihar előtt jól „telezabálják" magukat, hogy akár hosszabb időre is menedékbe bújhassanak. Néhány növény bezárja szirmait, mikor megnő a páratartalom, így az eső nem mossa el a pollent. A nagyobb páratartalmú levegőben jobban terjed a hang Megfigyelték, hogy eső előtt jobban lehet hallani a távoli templomharangok hangját. A légnyomás esése sok embernél valamilyen testi/lelki panasszal is összefügg. Például fej, fogfájásra panaszkodnak, ízületi panaszok jönnek elő, esetleg valamelyik régebben törött testrész fájdul meg. Alacsony légnyomás esetén a repülő rovarok a talaj közelében maradnak. A tücsökciripelésből is lehet következtetni a légnyomásra Ezek az időjárás előrejelző módszerek általában rövid távra szólnak, s nem is százszázalékos biztonságúak. A meteorológusok is használják a következőt:

Például egy a magasban megjelenő fátyolfelhő(cirrus) gyakran légnyomáscsökkenéshez közeledtét jelzi. Ezután vastagabb középmagasságú rétegfelhő jelenik meg, s utána a kis magasságú csapadékfelhő Ezek a felhők többórás kitartó esőt hoznak a melegfront átvonulása előtt Ciklonok és anticiklonok Az időjárás része azoknak a légköri folyamatoknak, amik jóvoltából bolygónk lakható marad. Ennek révén kerül a nedvesség és a hő egyik helyről a másikra, miközben hatalmas erők dolgoznak. Az időjárási rendszerek nagyjából ellipszis alakú 200-4000 km átmérőjű örvénylő légtömegek. Az időjárási rendszereket a légnyomásváltozásokkal és a körülöttük fújó különböző szelek tulajdonságaival határozzák meg A fő időjárási rendszerek az anticiklon – azaz a magas légnyomású területek, ahol is lefelé áramlik a levegő – valamint a ciklonok (depressziók), vagyis az alacsony nyomású területek, ahol

felfelé száll a levegő. Mivel a felhők a felfelé áramló levegőben alakulnak ki, az alacsony nyomású területekkel a felhős, esős, viharos időjárás képe kapcsolódik össze. Az anticiklonok A magas légnyomású területekre általában a több napon át tartó, változatlan időjárás jellemző. Gyenge szél fúj, tiszta az égbolt Mivel kevés a felhő, a földfelszín által kisugárzott hő hamar az űrbe szökik, emiatt a földközeli levegőréteg éjszaka gyorsan lehűl. Télen ez a lehűlés okozza a gyakori fagyot, ködöt Szubtrópusi anticiklonok Hatalmas anticiklonok alakulnak ki a Ráktérítő és a Baktérítő mentén. Ezekben az övezetekben nagy a légnyomás, mert itt áramlik vissza a felszínre a trópusokról a talaj forrósága miatt felszálló levegő. Itt vannak a nagy sivatagok A szubtrópusi területek felett kialakuló nagy nyomású rendszerekből a felszínen az Egyenlítő felé passzátszelek fújnak, a meleg, nyugati szelek pedig a

sarkok irányába áramlanak. Majd a nyugati szél találkozik a hideg sarki széllel. A meleg és hideg levegő közti határt frontális zónának nevezzük. E front mentén alakulnak ki a ciklonok (depressziós területek), amik gyakran viharos időt hoznak a középső szélességi fokokon lévő területekre. A ciklonok A meleg és hideg levegő nem könnyen keveredik egymással, így a frontban hullámokban áramló meleg levegő a hideg, sűrű levegő fölé nyomul. A meleg levegő nyomába hideg áramlik, így alakul ki a depressziós terület. Egy ilyen területen belül két front húzódik. A melegfront a közelgő meleg légtömeget és a felszín feletti hideg légtömeget választja el Itt a meleg levegő az előtte lévő nagyobb sűrűségű hideg levegő fölé áramlik. A felfelé emelkedő, egyre hűlő levegőben lévő vízgőz felhőket alkot A melegfront mögött húzódik a hidegfront Ennek mentén a hideg levegő a meleg levegő alá áramlik és azt

felemelkedésre készteti. Ezért a hidegfront felhős, esős időjárási terület A hidegfront gyorsabban mozog, mint a melegfront, így ezek néha találkoznak. Ilyenkor a melegebb levegő mindig a hideg fölé tolul. A melegfront után jön a meleg, általában felhős és nedves övezet. Majd következik a hidegfront, ahol heves zivatarok alakulhatnak ki a lefelé áramló levegő miatt A hidegfront mentén gyakori az esőzés, de ezek az esők általában nem tartanak olyan sokáig, mint a melegfront előttiek. A hidegfront elvonulása után tiszta és hűvös lesz az idő Vörös az ég alja.Az emberek már századok óta előrejelzik az időjárást Műszerek híján a természetet figyelték, s feljegyezték a változásokat - így rengeteg időjárásról szóló mondás alakult ki. Vörös ég éjjel a tengerész öröme. Vörös ég reggel a tengerész veszedelme Mikor a nyugati égbolt különösen tiszta, gyakori a vöröslő naplemente. Ez azért van, mert

leszállóágban a Nap sugarainak vastagabb légrétegen, s így több szennyeződésen és porrészecskén kell áthatolnia. Ez általában nagyobb légnyomásnál tapasztalható, mivel ilyenkor a szennyeződés közelebb kerül a felszínhez. Ezek a részecskék szétszórják a Nap sugarait, s meg is szűrik. Ezért van az, hogy csak a vöröses sugarak érik el a felszínt Az északi félgömb középső sávjában általában nyugatról érkeznek időjárási frontok, s mivel a nagy nyomású levegő általában tiszta idővel jár, a vöröslő ég láttára igencsak örvendeztek a tengerészek. Ám, ha reggel vörös az ég alja, a tengerész tudja, hogy a nagyobb nyomású levegő már elhagyta a térséget, s alacsonyabb nyomású követi, ami általában felhős, esős időt jelent. Tiszta Hold, korai fagy Mikor tiszta az égbolt, a Föld felszíne gyorsan kihűl, mivel ilyenkor a nappal felgyűlt hő könnyebben sugárzódik kifelé. Nincsen felhőtakaró, ami lassítaná a

felszín hőleadását Ha a hőmérséklet elég alacsony, s szél sincs, hamar fagy je- lentkezhet. A hó éve a bőség éve A gyümölcsösökben és földeken lévő összefüggő hótakaró késlelteti a fák rügyezését, amíg a számukra veszélyes fagyos időszaknak vége nem lesz. S mivel nem fagynak le a nővények, nagyobb az esély a bőséges termésre. Reggeli szivárvány esőt hoz Reggel, mikor a Nap keleten tartózkodik, a zivatar és a szivárvány nyugaton látható. Mivel az északi félteke középső területein nyugat felől érkeznek a légtömegek, ezért igen nagy a valószínűsége, hogy ilyenkor felénk fújja a szél az esőfelhőt. Mi a meteorológia? Jártál már úgy, hogy a váratlanul beboruló ég hetek óta tervezett programodat tette tönkre? Nyilván te is szeretnéd előre tudni, hogy milyen lesz az időjárás. Ez a szabadidő megtervezésében is nagy segítség, de sokkal fontosabb például a gazdálkodás szempontjából. A

halászoknak tudniuk kell, hogy mikor futhatnak ki biztonsággal a kikötőből és a pilótáknak is lényeges kérdés, hogy milyen időjárási viszonyokkal találkoznak repülés közben. A meteorológus feladata az időjárás-előrejelzések elkészítése. A meteorológusok ismerik a különböző felhőfajtákhoz kapcsolódó időjárást. Együtt vizsgálják a felszíni jelentéseket és a műholdfelvételeket. Ezek segítségével tudják nyomon követni az időjárási rendszereket, előre tudják jelezni mozgásaikat és a mozgások sebességét, a rendszerek változásait. Fontos lenne például, hogy a hurrikánok útvonalát mindig pontosan előre jelezzék, de a hurrikán-rendszerek olyan bonyolultak, hogy ez nem mindig sikerül. Meteorológiai jelek Az időjárási helyzetet egy adott időpontban a meteorológiai térképek foglalják össze. A térképek szabványosított jeleket tartalmaznak A legfeltűnőbbek az azonos légnyomású helyeket összekötő vonalak,

az izobárok A szelek ezekkel nagyjából párhuzamosan fújnak, méghozzá annál erősebben, minél közelebb vannak egymáshoz az izobárok A térképen a hideg és a meleg frontokat is feltüntetik, valamint megjelennek még az alacsony és a magas légnyomású központok. Meteorológiai műszerek Mérsékelt éghajlaton egy darab szárított moszat magába szívja a nedvességet a nyirkos levegőből. Ahogy a levegő páratartalma növekszik, egyre nedvesebb lesz, így jelzi a melegfront közeledését, vagyis a várható esőt Amikor a meleg légtömeg távozik, a moszat kiszárad Meteorológiai műszer a barográf, a hőmérő, a szélirányjelző, az anemométer és a pszichrométer. A barográfot a légnyomásváltozások feljegyzésére, a hőmérőt a levegő hőmérsékletének mérésére használják A szél irányát és erősségét a szélirányjelző és az anemométer mutatja. A páratartalmat a pszichrométerrel mérik A meteorológiai műholdak fényképeket

továbbítanak a Földre a felhőzet alakulásáról, így tudják megvizsgálni a különböző felhőrendszerek mozgását és típusát. Ezek a műholdak többnyire mindig a felszín egy adott pontja körül keringenek A hőmérséklet, a légnyomás és a páratartalom mérésére alkalmas műszereket a rádiószondának is nevezett léggömbök viszik fel a légkör felsőbb rétegeibe. A földi meterológiai állomásokra rádióadó sugározza vissza az adatokat. A magas légkörben és a tengereken is végeznek meteorológiai megfigyeléseket. A légkörben a meteorológiai repülőgépek orrára erősítenek műszereket. A tengeri időjárást a hajózási útvonalaktól távol eső lehorgonyozott hajókról jelentik Napi nyolc jelentés is érkezhet egy-egy ilyen hajóról A felhők Az eső, amitől elázol, már sok ezerszer lehullott. A Nap felmelegíti a tengereket, amelyeknek vize láthatatlan gőz formájában kerül a levegőbe. A felszálló vízgőz lehűl,

megszilárdul vagy cseppfolyóssá válik, s ebből alakulnak ki a felhők. A vízcseppekből, apró jégkristályokból álló felhők a víz körforgásának részesei, és nagy szerepük van abban, hogy az életet adó víz a felszínre kerülhet. Felhőképződés Ha egy bizonyos hőmérsékleten a levegő telítetté válik, vagyis nem tud több vízgőzt felvenni, relatív páratartalma 100% lesz. Ezt a hőmérsékletet nevezzük harmatpontnak Ha a levegő a harmatpont alá hűl, akkor a benne lévő vízgőz kicsapódik, vagyis cseppfolyósodik (esetleg megfagy) - felhő lesz belőle Levegőhűlés A levegő lehűlhet például akkor, amikor hegyek felett halad el, vagy amikor a szél irány hirtelen megváltozik. Függőleges légmozgásokat idézhetnek elő a dombok, hegyek. Ez a folyamat vezet olyan felhőtípusok kialakulásához, mint pl a ködsapka, ha a levegő száraz, és csak az után hűl a harmatpontra, hogy a hegytető fölé szállt. A felhő megmarad a csúcs

felett látszólag mozdulatlanul. Valójában ez nem állandó felhő, hanem a szél felőli oldalon folyamatosan képződik, s a szélárnyékos oldalon elpárolog. Zászlófelhőket magas hegycsúcsok mellett láthatunk, ahogy lobogó módján lebegnek a hegy egyik oldalán. Ilyenkor a csúcs kettéválasztja a légáramlatot, s emiatt a szélárnyékos oldalon légörvények keletkeznek, emiatt bizonyos mennyiségű nedves levegő felemelkedik és felhő képződik belőle. A másik oldalról a szél viszont állandóan fújja, így elnyúlt formát vesz fel. A levegő felemelkedésének és lehűlésének másik fő oka a különböző hőmérsékletű légtömegek találkozása. Az alacsony légnyomású területeken hatalmas felhőtömegek alakulnak ki ott, ahol a hideg és a meleg légtömegek összecsapnak. A sűrűbb, hidegebb levegő benyomul a könnyebb meleg levegő alá, s azt felfelé kényszeríti Ezt nevezzük frontnak Felhőtípusok A felhők alakja összefügg az

őket kialakító légáramlás jellegével. Ha a levegő lassan emelkedik, akkor réteges felhőformák képződnek Magas, gomolyos felhők keletkezéséhez nagyon gyors feláramlások vezetnek. 1802-ben Luke Howard három fő típusba sorolta a felhőket: cirrus (hajfürt), ez a pelyhes vagy szálas megjelenésű felhőket jelöli; cumulus (halom), a gomolyos felhőket jelöli; stratus (réteg) a nagy, vízszintes kiterjedésű felhők megnevezésére szolgál. Az 1930-as évekre tisztázódott, hogy minden felhőnek külön „életútja" van, így a felhőtípusokban finomításokat vezettek be:  A három magas szintű felhőfajta a cirrus vagy pehelyfelhő, a cirrostratus vagy magas szintű rétegfelhő, és a cirrocumulus, más néven a magas szintű gomolyfelhő. Ezek apró jégkristályokból állnak és 6-18 km magasságban találhatók. Ezekből csapadék nem hullik a földre.  A középszintű felhők 2-6 km magasságban lebegnek. Ezek az altocumulus, ami

szakadozott szürke vagy fehér felhőfolt vagy réteg, valamint az altostratus, ami középszintű szürkés-kékes rétegfelhő.  Az alacsony szintű felhők 2 km-nél alacsonyabban úsznak. Ide tartozik a cumulus vagy gomolyfelhő, a stratocumulus vagy alacsony szintű réteges gomolyfelhő, a stratus az alacsony rétegfelhő, a nimbostratus vagy esőfelhő és a comulonimbus vagy zivatarfelhő. Az első három vízcseppekből áll, az utóbbi kettő vízből és jégből. A strastust és a stratocumulust szürke lepelnek látjuk, bár utóbbi inkább mozaikszerű részekből áll össze. E két fajtából szitálás vagy könnyű eső hullik A sötétszürke nimbostratustól csendes, kitartó eső vagy havazás várható. A cumulus sűrű, tiszta körvonalú, magas, gyakran karfiolszerűen tornyosuló felhő, ami záporok forrása lehet A magas, sűrű, sötét alapú, s néha üllőformájú cumulonimbus a záporok, zivatarok, jégesők forrása. Mi is dörög valójában?

A mi, talán kicsit unalmasnak tűnő klímánk is tartogat nagy meglepetéseket. Egy nyári vihar is kevésbé lesz félelmetes, ha tudod, mi is történik valójában a fejed felett Mennydörgés, villámlás Amikor a nagy zivatarfelhőkben egymásnak ütköznek az esőcseppek, a víz elektromos töltést kap. A negatív töltések a felhő alján, a pozitív töltések a tetején gyűlnek össze. A két töltés vagy a felhő és a föld között kisülés jön létre, azaz óriási villamos szikra pattan ki Ez a villám Lemezvillámnak a felhők közti vagy felhőkben kisülő villámot, elágazó villámnak a földbe csapó villámot nevezik. A mennydörgés a felrobbanó meleg levegő hangja Szivárvány Amikor az esőcseppeken megtörik a Nap vagy a Hold fénye, akkor keletkezik a szivárvány. A sugarak megtörnek, amikor belépnek az esőcseppbe, visszaverődnek a hátsó oldalára, s amikor kilépnek, ismét megtörnek. Így a spektrum színeire bomlik a fehér fény, ami

aztán visszaverődve a szemünkbe jut. Minden szivárvány kör alakú, de mivel az alsó részét általában eltakarja a horizont, csak félkört látunk. Nagyobb magasságokban (pl.: repülőgépen) láthatnánk az egész színpompás kört Gyakran kialakul egy másodlagos ív is a szivárvány külső oldalán, ahol a színek sorrendje fordított. Az esőszivárványhoz hasonlít a ködszivárvány, de ennek színei átfedik egymást, és keveredésükből a fehér szín áll össze. Hogyan alakul ki a szivárvány? A Nap fénygyűrűje Amikor a napot részben elfedi egy vékony fátyolfelhő, a fénysugarak megtörhetnek a jégkristályokon. Így jön létre a Nap körüli fehér fénygyűrű, aminek külseje ibolyaszín, belseje pedig halványpiros árnyalatú Kialakulása teljesen hasonló a szivárványéhoz, csak éppen a Nap körül található Az más felhők apró vízcseppjein is megtörhet a fény, ilyenkor színes napudvar keletkezik, aminek a belseje általában

vörös, a külseje kék Fehér holdgyűrű akkor látható, ha a Holdat cirrusfelhők takarják A szél A Föld légkörének alsó rétege állandó mozgásban van. Ezeket a mozgásokat, a szeleket mi is érezzük: meleget visznek az Egyenlítő vidékéről a sarkkörök felé, s vízpárát szállítanak a tengerek felől a szárazföldekre, ahol aztán eső formájában hullik le a nedvesség. Furcsán hangzik, de a légköri mozgások okozója a Nap. A Föld felszínének, s a fölötte lévő levegőnek egyenlőtlen felmelegedése légnyomáskülönbséghez vezet. A melegedő levegő kitágul és fölszáll, így itt alacsony lesz a légnyomás A hűvös levegőnek nagyobb a sűrűsége, nehezebb, ezért lesüllyed, s a légnyomás megnövekszik. A szelek olyan levegőmozgások, amik az eltérő légnyomású területek között zajlanak A szél iránya A szélirányt úgy állapítjuk meg, hogy meghatározzuk merről fúj a szél. Ez első hallásra egyértelműnek tűnik, de

felmerül a kérdés: miért nem azt határozzuk meg, merre fúj? Ha pl. a nedves ujjunkat kinyújtva megállapítjuk, honnan fúj a szél, nem lehetünk biztosak abban, hogy merre fúj tovább Ezért az a szél iránya, ahonnan fúj Uralkodó szelek Az uralkodó szelek az általános földi légkörzés részei. Az Egyenlítőnél a forró levegő felszáll, így alacsony nyomású terület alakul ki. A felszálló levegő szétterül és lehűl, mielőtt lesüllyedne a térítők táján. Ez a szubtrópusi, magas nyomású övezet Innen a felszínen az egyenlítői alacsony nyomású öv felé áramlik vissza a levegő – így keletkezik a hajózást segítő passzátszelek két csoportja Az egyik északkeleti, a másik délkeleti a Föld forgása miatt Helyi szelek Kisebb területeken ható szelek is nagymértékben befolyásolják az időjárást. A tengeri szél mérsékli a hőmérsékletet a tengerparton. A szárazföld gyorsabban melegszik fel, és gyorsabban is hűl le, mint

a tenger Emiatt nappal a tenger felől, éjszaka a szárazföld felől fúj hideg szél. Hegyek-völgyek esetében: a lejtők feletti levegő nappal jobban felmelegszik a völgyi levegőnél. Éjszaka viszont a lejtő felett gyorsabb a lehűlés Így alakulnak ki nappal a lejtőn felfelé fújó, éjszaka a lefelé fújó szelek. Regionális szelek Bizonyos fajta szelek a Föld egyes területeire jellemzők. Ilyenek pl.:  A Misztrál Dél-Franciaországban főleg télen és tavasszal fújó hideg bukószél. A mediterrán partvidék felé tart  A Bóra az Adriai-tenger keleti partján kialakuló, szintén hideg szél.  Ha a tengerrőlérkezőnedves szeleknek hegységek állják útját, akkor felemelkednek, közben kihullajtják bőséges csapadékukat. Azután lebuknak a másik oldalon és közben egyre melegebbek lesznek. Az Alpokban ezt a száraz szelet nevezik főnnek A szélerősség megjelölésére szolgáló táblázat: 0 - szélcsend (a füst függőlegesen száll

fel) 1 - gyenge szellő (a füst csaknem függőlegesen száll) 2 - könnyű szél (alig érezhető) 3 - gyenge szél (a fák levelei mozognak) 4 - mérsékelt szél (az árbocszalag kiegyenesedik) 5 - élénk szél (a nagyobb ágak mozognak) 6 - erős szél (zúgó hangot ad) 7 - igen erős szél (vékonyabb fatörzsek hajladoznak) 8 - viharos szél (vastagabb fatörzsek hajladoznak) 9 - vihar (könnyebb tárgyakat elsodor) 10 - erős vihar (fákat csavar ki) 11 - igen erős vihar (súlyos rombolások) 12 - orkán (teljes pusztítás) Eső, hó és egyéb hulló vizek Mivel a víz a Földön nem képződik újra nagy mennyiségben, a lehulló csapadékoknak nagy szerepük van a Föld vízháztartásának fenntartásában. Hiszen ezek nélkül kiszáradnának a tengerek, és szomjan halnánk. A levegő 100%-os pártartalmánál a benne lévő víz egy része kicsapódik: ez a csapadék. A felhők vízcseppecskéi valójában nem lebegnek, hanem fel-le süllyednek. A felfelé irányuló

áramlások minduntalan felfelé próbálják nyomni őket A vízcseppek ilyen fel-le utazásuk során összeragadnak, míg akkorára növekszenek, hogy a levegő már nem tudja felfelé nyomni őket, s lehullanak Esők A 0,7-4 mm átmérőjű vízcseppekből álló csapadék az eső. A szitálás, szemerkélés 0,7 mm-nél kisebb esőcseppekre vonatkozik. Felhőszakadás az a heves eső, ami 5-8 mm nagyságú cseppekből áll, és zivatarok vagy hideg frontok esetén hullik. Intenzitása: 1mm/perc. Országos eső a tartós, közepesen erős, nagy területre kiterjedő eső, ami melegfronttal van összefüggésben. A tartós eső minimum 6 óráig tart, és a csapadék mennyisége eléri az 5 mm/óra értéket. Heves eső az egy óra alatt legalább 17mm csapadékot adó sűrű eső, ami zivatarokkal és hideg frontokkal függ össze. A helyi eső heves zápor, amely csak néhány percig tart. Havak, zúzmara, dér és társaik A talajközeli levegőréteg erős lehűlésekor a talajon

vagy növények felületén vízcseppek formájában kicsapódó nedvesség a harmat. Dérnek nevezzük, amikor a harmatpontot a levegő a víz fagyáspontja alatt éri el, és a talajközeli tárgyakra hószerű réteg rakódik le A szélcsendes, fagyos időben túlhűlt ködből zúzmara képződik. A szilárd csapadék leggyakoribb formája a hó Havazás mind meleg-, mind hidegfrontot kísérhet Különféle típusokat ismerünk: kemény hidegben hullik a száraz, szemcsés porhó. A nedves hó vizes tapadású, nagy pelyhekben esik enyhe időben (Hógolyózásra a legalkalmasabb) Ezenkívül van még friss hó, régi hó, csonthó, stb A jégeső gömbölyded alakú szilárd csapadék. Átmérője 0,5 cm és több cm között változhat Általában zivatarokkal, ritkábban hideg frontokkal van kapcsolatban