Kommunikáció | Felsőoktatás » A tömegkommunikáció hatása a nyelvre és a gondolkodásra

Adatlap

Év, oldalszám:2011, 3 oldal
Nyelv:magyar
Letöltések száma:157
Feltöltve:2013. január 12
Méret:125 KB
Intézmény:-

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!


Értékelések

Ezt a doksit egyelőre még senki sem értékelte. Legyél Te az első!


Új értékelés

Tartalmi kivonat

4. tétel: A tömegkommunikáció hatása a nyelvre és a gondolkodásra I.) A tömegkommunikáció 1.) Definíciója: a kommunikációnak az a fajtája, amely széles befogadó rétegnek közvetett és egyirányú módon információkat közvetít nyelvi és nem nyelvi jelek segítségével 2.) Jellemzői: - a feladó a befogadók halmazához küldi az üzeneteket - a feladó nem mindig konkrét személy - feladó és befogadó között nincs közvetlen kapcsolat, távol vannak egymástól térben és esetleg időben is. (A rádió és a tv ezt a távolságot megszünteti) - a kommunikációs szerepek nem cserélődnek fel, legfeljebb időeltolódással - lehetőséget ad a választásra (át/kikapcsolhatom, félretehetem) 3.) Funkciói: tájékoztatás, vita, eszmecsere, szocializáció, kultúra közvetítése, oktatás, szórakoztatás 4.) Eszközei: Mindazok a technikai berendezések, amelyek a kommunikátor által termelt híreket meghatározott körben terjesztik. Pl sajtó,

rádió, film, hanglemez, számítógép, könyv A tömegkommunikációs eszközök megteremtették a közvéleményt, és legfontosabb irányítóivá váltak. a) Sajtó: - az egyik legfontosabb politikai propaganda eszköz - az első kommunikációs eszköz - az időszaki sajtó jellemzői: időszerűség = aktualitás időszakosság = periodicitás nyilvánosság = publicitás - újság jellemzői: adott közösség általános érdeklődésének kielégítését szolgáló fórum; rendszeresen naponta, hetente kiadott periodika; híreket, kommentárokat, fotókat tartalmaz; nyomtatott médium. - sajtótermékek csoportosításának szempontjai: megjelenés rendszeressége (napi-, heti-, havilap) terjesztés helye (országos, határon túli, intézményi) tartalom (politikai, közéleti, vegyes) célzott közösség (életkor vagy kritikai érdeklődés) nyelv (egy vagy többnyelvű) b) Rádió és televízió: - adók csoportosításának szempontjai: - Terjesztés köre szerint: -

világméretű (pl. BBC, CNN) - országos (pl. M1, MR1) - határon túli (pl. Duna TV) - regionális, helyi: egy településen, közösségen belül sugároz (pl. Budapest rádio, BpTv) - Fenntartó szerint: - közszolgálati: állami vagy önkormányzati támogatással, előfizetők díjából működik (pl. M1, MR1) - kereskedelmi: magánerőből, reklámokból működik (pl. RTL Klub, TV2, Danubius) - társadalmi, civil: kisebb közösség által működtetett (pl. Civil rádió, Tilos rádió) - Műsorok témakörei szerint: - egyprofilú adók: egy témakörű, pl. hírtévék (HírTv), zenei adók (VIVA) - többprofilú adók: több témakör pl. M1 c) Internet: olyan adatbázis, ahonnan rengeteg információhoz juthatunk, ugyanakkor mi is hozzájárulhatunk tudásunkkal annak bővítéséhez, a fórumok lehetővé teszik a reagálást, visszacsatolást az információkra 5.) Műfajai: -sajtóműfajok: tájékoztató (hír, információ, közlemény); véleményközlő (cikk,

kommentár, kritika) -rádiós műfajok: írott anyagot előadó (hír, jegyzet, levél); hangos anyagok (interjú, tudósítás, riport) -televíziós műfajok: élőadás (stúdióbeszélgetés, sportközvetítés, híradó); előre rögzített úgynevezett konzervműsor (dokumentumműsor, film, zene) 6.) Története: - az első ipari forradalmat követően a dolgozóknak relatíve megnőtt a szabad ideje, a könyvnyomtatás feltalálása, és elterjedése nyomán jelentősen emelkedett az írni-olvasni tudók száma, s ennek következtében az általános műveltségi színvonal. Az emberek többet kezdtek gondolkozni olyasmiről is, ami túllépte közvetlen - elsősorban a munkavégzéssel kapcsolatos - tapasztalataik körét - műszaki alapja: a nyomdaipar fejlődése, s különösen a rotációs nyomdagép feltalálása - száz éven át a sajtó, a mind nagyobb példányszámban megjelenő országos és világlapok - a maguk jóval szűkebb körében a helyi lapok -

jelentették a tömegkommunikációt - a XX. sz első évtizedeiben azután megjelent a rádió, majd húsz év múlva a televízió, s kialakult a modern társadalom tömegkommunikációs rendszere. Tihanyi Kálmán nevéhez fűződik a teljesen elektronikus, töltéstároló típusú televíziórendszer feltalálása. 1924-ben jött rá a megoldásra, 1926-ban kelt magyar szabadalmi bejelentése. 1 tv-adás 1927 New York Magyarországon a kísérleti adás 1954-ben, a rendszeres sugárzás 1958-ban kezdődött. II. A tömegkommunikáció hatása a nyelvre 1.) A könyvnyomtatás/ sajtó: + könyvnyomtatással változás következett be: Guttenberg-galaxis = a korábbi kommunikáció új eszközökkel egészül ki: beszélt nyelv + írott nyelv + az írásnak a nyelvre egységesítő hatása volt, és a helyesíráshoz való igazodás is ezt segítette + a szövegszerkesztésre az összetettség, tömörség, bonyolultság lett jellemző o a korábbi érzékletes kifejezések helyett

megszaporodtak azok a szavak, amelyeknek csak fogalmi jelentése van = elvont értelmű szavak terjedése - a beszélt nyelv lazább lesz (lehet), megengedi a lazább szövegszerkesztést 2.) A rádió és a televízió: + megjelenésük hozzájárult a nyelv egységesítéséhez → a könyvnyomtatás megjelenésével a kiejtésben még megmaradt a regionális tájnyelv, a rádióval egyfajta kiejtési normát közölhetünk → a kiejtés is egységesül - a mai generáció nemcsak az információit, hanem nyelvi magatartásmintáit is a médiából szerzi: - névadási szokások a dél-amerikai vagy egyéb szappanoperákból (pl. Dzsenifer, Húlió, stb) - köszönési formulák (pl. csácsumicsá) - igénytelen/durva szókincsréteg eufemizálása, normalizálása (pl. vazeg) - a tömegszórakoztató műfajokban megjelenő beszédmód, kérdés-feleletek, lecsupaszított közlések, magyartalan fordítások, stílustalanságok, általában a mindennel kapcsolatban kötelezően

humorizáló társalgás mintaként hat a nyelvhasználatra, a kommunikációs kultúrára - a műsorok készítőinek felelőssége megnőtt, pl. Bacsó Péter kultfilmje, a Tanu kapcsán egy egész nemzedék helytelenül, rövid u-val kezdte írni a tanú szót, mert az a főcímben helytelenül szerepelt 3.) Az internet és egyéb telekommunikációs eszközök - a nyelvi egységgel szemben hat, épp napjainkban egy egészen új „nyelv” születik az interneten - az internetoldalak címét ékezet nélküli betűkkel kell megadni (Régebben ez rendkívül furcsa volt a magyarok számára, mára azonban általánosan elfogadottá vált.) - olyan tartalmakat is olvashatunk, amelyek mellőznek mindenféle helyesírási szabályt. Ez a helytelen írásmód nagymértékben rontja nyelvünk minőségét = a fiatalok számára teljesen természetes ez a fajta igénytelen megnyilvánulás - az élőbeszédhez visszatérő írásbeli kommunikációs formával találkozunk: az új

eszközökön sokszor úgy írunk, mintha beszélnénk (levélbeszéd, internetes csevegés), a távirati tömörségű SMS pedig sok élőszóbeli megnyilvánulásunkban visszaköszön, ezáltal az élőbeszédben elfogadható lazább szerkesztésmód „trendivé” vált az írott szövegekben - idegen eredetű (elsősorban angol) kifejezések túlburjánzása a magyar nyelvben (pl. lájkol) III. A tömegkommunikáció hatása a gondolkodásra + az írott nyelv meghatározta a gondolkodást is → elvontabbá tette + demokráciát erősíti: ismerni kell bizonyos információkat + hősöket, eszményeket, életcélokat teremt - gyakran valamilyen politikai vagy gazdasági célt szolgálva +/- meghatározza, hogyan gondolkodjunk a világ dolgairól +/- életvezetési mintákat közvetít - a mai tömegkommunikáció negatívan befolyásolja az emberek minőségigényét - elmélyült gondolkodásra nem ad esélyt, mert mindig újabb érdeklődést kelt fel, így sekélyessé

tesz, elszoktat a kitartó figyelemtől - ma már nagyobb szerepet tölt be az emberek életében, mint a család, az iskola - a média osztja be napirendünket - öltözködési, étkezési, vásárlási divatokat indít, fogyasztásra, túlfogyasztásra ösztönöz - a legkifinomultabb módszerekkel összemos valóságot és álomvilágot, lényegest és lényegtelent, tényt és véleményt, valódi információt és szórakoztatást - manipulál, az információval vissza is lehet élni („Mussolini nem tudta volna úgy torkon ragadni az olasz népet, ha nem lett volna kezében a rádió”) = az első totális diktatúrák kommunikációja összekapcsolódott a rádióval - médiakutatók már régen kimondták a kereskedelmi médiára vonatkozó alaptörvényszerűséget: „A médiában a rossz kiszorítja a jót, az értéktelen az értékest.”