Történelem | Tanulmányok, esszék » Farkas Mária - Az iszlám, keletkezés, tanítás, történet

Az iszlám: keletkezés, tanítás, történet – – – – – – – – – – – – – – a nagy világvallások sorában az iszlám keletkezett a legutolsóként (az iszlám szó hűséget, az egyetlen Isten iránti feltétlen odaadást jelent), amikor a zsidó-keresztény hagyomány mint szellemi nyersanyag ekkor már rendelkezésre állt – egy olyan korban, amelyről már meglehetősen megbízható történeti ismeretekkel rendelkezünk mára mint szigorú monoteizmust hirdető vallási rendszer a világ második legnagyobb hitévé vált: Marokkótól Indonéziáig, Egyenlítői Afrikától Közép-Ázsiáig követőinek száma ma már megközelíti az 1 milliárdot kialakulásának színhelye: Arábia, a Közel-Kelet ókori magaskultúráinak perifériája, egy sivatagos, alig lakható hatalmas pusztaság, amely a Kr. u I évezred derekáig gyéren lakott, civilizálatlan, vad és szegény világ volt, az itt élő nomád beduin pásztorok megélhetésének

egyedüli biztosítéka némi állattartás, az oázisokban föld- és kézművesség volt a félsziget nyugati oldalán a nemzetközi forgalomban is használatos kereskedelmi út vezetett végig: ez volt a Tömjénút, amely Etiópia és Jemen északi irányú forgalmát biztosította ám az I. évezred derekán - a római-perzsa háborúk és a sztyeppei népmozgások miatt erre a másodrangú útvonalra terelődött át a kor legjelentősebb világgazdasági ütőerének, a Kínát és Rómát összekötő Selyemútnak a forgalma, ez a gazdasági tény pedig kiemelte a térséget korábbi jelentéktelenségéből 600 táján már a helyi beduin kereskedők vették kezükbe a Tömjén-út forgalmának bonyolítását – ez viharos társadalmi átrendeződést hozott, amelynek a régi törzsi világ vagyoni és szellemi lerombolódása is következménye volt ebben a helyzetben lépett fel új vallási eszmék hirdetőjeként az 570 körül született, csak csekély műveltséggel

bíró Mohamed, aki előkelő nemzetségből született, de szegény sorban nőtt fel; közel negyven éves korára vált közepesen tehetős kereskedővé utazásai során ismerkedett meg a zsidó és a keresztény hit elemeivel, idegen világok kultúrájával prófétai fellépésének ideje 610 vallási és társadalmi radikalizmusa (a gazdagok ostorozása) az első években alig talált követőkre Mekkában, sőt helyzete 620 után Mekkában lehetetlenné vált hívei kíséretében 622 júniusában a Mekkával ellenséges szomszéd városba, Jaszrib-ba (a későbbi Medinába) ment (a Hidzsra, az iszlám időszámítás kezdete), ahol hithirdetése hamar követőkre talált: részleteiben is kidolgozta számukra Allah tanító üzenetét, majd szent háborút hirdetett Mekka kereskedelmének tönkretételére és szülővárosa visszaszerzésére 630-ban visszatért Mekkába. A félsziget nomád törzsei rövidesen felvették az új hitet és megindultak azok a missziós

hadjáratok, amelyek célja a hit terjesztése, győzelemre juttatása volt. Ekkor már egy új, vallási alapon szerveződő arab birodalom van kibontakozóban: rövidesen a muszlimok kezére kerül nem csupán egész Arábia, de Szíria, Palesztina, majd Egyiptom is. 650 után így már készen állt a Korán, Mohamed szavai alkalmi lejegyzéseire, a tanítványok visszaemlékezéseire épülve a hit öt pillére: a hit lényegének elfogadása és megvallása, napi ötszöri ima, a böjti hónap (ramadan) megtartása, a mekkai zarándoklat kötelme, a kötelező jótékonykodás további szabályok: a táplálkozási szabályok (a sertéshús-és borfogyasztás tilalma), az újszülöttek körülmetélése, a többnejűség 1 – – – • • • • • • • különleges helyet kap a próféta tanításában a szent háború, a hit védelméért és terjesztéséért folytatott szakadatlan küzdelem előírása: az igazhítűeknek szakadatlanul küzdeniük kell a

pogányság (a politeizmus minden formája) ellen, az egyistenhit, az iszlám diadaláért. A szent háború gondolata ugyanakkor a zsidók és a keresztények esetében a türelem előírásával társul: végső soron ők is Allah, az egyetlen igaz isten hívei lévén, ha nem támadnak az igaz hit ellen, de megtérni sem akarnak, le kell igázni őket, adót kell fizettetni velük, de szemben a csak kiirtásra méltó pogányokkal - életük háborítatlanságát biztosítani kell Allah földi birodalmának hatalma alatt. a muszlim hitfelfogás alaprétegéhez tartozik a bálványok és a bálványimádás merev elutasítása és ebből is következően a képzőművészetek világára is érvényes módon az emberábrázolás, a szobrok és képek alkotásának tilalma A tudás, a tudomány fontossága Az iszlám világban mindenkor meglehetősen nagyra értékelték a tudást, a Koránban utasítások vannak: a tudás keresése minden hithű muzulmánnak kötelessége – az igaz

tudást áhítozó ember Istent áhítozza az "Olvass.!" kinyilatkoztatása: Az iszlám szerint az istenhit csak akkor lehet érvényes és szilárd, ha rendíthetetlen bizonyosságra és meggyőződésre épül, ehhez pedig az szükséges, hogy az ember látóképességének szélesítésére és elméjének csiszolására törekedjék, a hithez a tudás vezet el a tudás keresésére való szüntelen törekvés a muzulmán világban aláhúzza a nevelés határtalan jelentőségét a nevelés az embert mindkét életre felkészíti: a földi létre és a halálon túli létezésre is a tudományok ismerete a muszlim közösségekben tehát mindenkor megbecsülést biztosított a művelt embereknek, és a közfelfogás szerint valamennyi muzulmánnak legalább annyit tanulnia kellett, hogy a Korán szövegét megismerje. "Keressétek a tudást a bölcsőtől a sírig. Kínába is menjetek el érte, ha kell" - idézték gyakran Mohamed szavait. Ibn Dzsaír egy

művében a hagyományok közül az alábbit ajánlotta olvasói figyelmébe: "Nincs fontosabb Allahnak, mint egy olyan ember, aki megtanult egy tudományt és azt másoknak is megtanította. () Ha Allah csak egy tudós ember felé vezérli utadat, jobb az neked, mint az egész világ." A 10. században élt tudós, Ibn `Abd Rabbihi úgy definiálta a tudást és a nevelést, mint "olyan oszlopokat, amelyeken a vallás és a világ tengelye nyugszik. Ezek különböztetik meg az embert az állatoktól, az értelmes lényt az oktalanoktól. A tudás és a nevelés az értelem lényege, a test mécsese, a szív fénye és a lélek kormánya. () Ha egy gyereket nem nevelnének, nem tanítanák meg írni-olvasni, olyan lenne, mint a legostobább állat, a legzavarodottabb szörnyeteg." Fontos tudományok (az egyik rendszerezés szerint): • a nyelvtudomány a tudományok tanulmányozásának abszolút alapja minden népnél • a logika • a propedeutikus tudományok

alkotják a 3. nagy csoportot, ezen belül hét terület: az aritmetika, a geometria, az optika, az asztronómia, a zeneelmélet, a "súlyok" tudománya és a mérnöki tudás jelentik itt a főbb részeket • a tudós a fizika és metafizika • a politika, a jog és a teológia 2 – Fontosabb dátumok: 656–750 – az Omajjádok uralma – székhely: Damaszkusz 8. század elejéig: Indus völgye, Horezm, a Maghreb meghódítása 711–714: Ibér-félsziget, átlépés a Pireneusokon (Narbonne, Carcassone, Nimes) 732 – Martel Károly Nyugat-Európában megállítja az arab terjeszkedést 750 – az Omajjádok uralmának megdöntése a keleti tartományokban az Abásszidák uralma (750–1258) fénykor: Al -Manszur (754–775) és Harun ar-Rasid (786–809) a fénykor új székhely: Bagdad – A Córdobai Kalifátus 756 – az egyetlen túlélő Omajjád, Abd ar-Rahmán Córdoba emírje lett 756–1031 – a nyugati Omajjád dinasztia uralkodása 11. század

– a reconquista térhódítása, bomlás 1086 – az észak-afrikai és a hispániai arab területek újbóli egyesítése az Almoravida Birodalomban, Hispániai központjuk: Sevilla 1140 körül – az Almohádok jutnak hatalomra Hispániában, újra egyesítik az itteni tartományokat, fél évszázadra feltartóztatják a reconquistát 13. század közepe – az Ibériai-félsziget nagy része felszabadult, kivétel Granada és környéke (itt a mór Naszrida-dinasztia uralkodik 1492-ig) ♦ Andalúzia közvetíti az iszlám-arab világ kultúráját a keresztény Európa felé ♦ a kulturális kapcsolat a politikai szakadás ellenére fennmarad a keleti területekkel ♦ fejlett városi civilizáció – százezres városok, paloták, mecsetek, fürdők, iskolák, könyvtárak (córdobai nagymecset, granadai Alhambra, sevillai Alcazar) ♦ jelentős hatás az európai keresztény és zsidó kultúrára ♦ átalakul az életmód (női hajviselet, üveg terjedése) ♦ Hitélet:

nincs erőszakos térítés, de tömeges az áttérés az iszlámra, szokásaikban a megmaradt keresztények is elarabosodnak (pl. arabra kell fordítani a Bibliát) ♦ hatás a francia trubadúrköltészetre 3