Pszichológia | Felsőoktatás » A pszichológia és az emberi viselkedés

A pszichológia és az emberi viselkedés (Donald O. Hebb: A pszichológia alapkérdései) A pszichikum tanulmányozása − Az ember még saját pszichikus történéseit sem figyelheti meg közvetlenül! − 1820 Herbart német filozófus: az ember lelkében sok minden megy végbe, amiről semmit sem tud. − Freud: a kellemetlen dolgokat elnyomjuk és a tudattalanban tároljuk, a többi megfigyelhető − G. Humphrey; E G Boring: az introspekció, a “befelé tekintés“ nem létezik Tudatosságunknak nem vagyunk tudatában − A pszichikumot közvetve kell tanulmányozni; meg kell figyelni a különböző ingerekre (input) érkező reakciókat (output). − A viselkedésből következtetünk a gondolkodásra, de ez nem mindig helytálló módszer. Pszichikum − Az agy funkciója, agy nélkül nem létezhet. − Pszichikumról vallott elméletek: − Animisztikus: feltételezi a szellem létezését és azt, hogy a testben egy különleges létező, démon lekozik, melyet

léleknek vagy szellemnek nevezünk − Dualista: a pszichikum nem fizikai természetű, nem része a test működésének − Fiziológiai vagy mechanisztikus (monisztikus): a pszichikum testi folyamat; a modern pszichológia ezt követi Kutatási problémák A tanulás A legelső és legfontosabb kutatási terület a tanulás. − Tanulási módszerek: − sokszor elolvasni és felidézni (nem hatékony, ha közben elalszik felette) − elolvasni és jegyzetelni, azaz megtalálni a gondolatok vázát (sokkal hatékonyabb) − néha könnyebb többet tanulni, mint kevesebbet; pl. ha valamilyen felsorolást kell megtanulni, a diákok egy mondókát találnak ki rá − Az emberi agy a maga bonyolultságában nem képes egyszerű módon csinálni az egyszerű dolgokat; pl. a bal és jobb kezünk megkülönböztetésének nehézsége (van akinek egész életén keresztül problémát okoz) Viselkedészavarok − A motiváció zavara mindig fontos tényező a pszichikus

megbetegedéseknél; pl. alvás vagy a táplálkozás zavara többnyire következménye a betegségnek és nem oka (de a szexuális zavar lehet ok is és következmény is) Önbecsülés − Az ember alapvetõ igénye önmagával szemben, hogy produkáljon, karriert csináljon, elérjen valamit, egyszóval, hogy valamivé váljon saját maga és mások szemében − A pszichés egyensúly egyik elõfeltétele a pozitív önértékelés. Ennek hiánya esetén: − Neurotikus: szenvedhet, de “kapcsolata a valósággal“ megmarad; pl. egy orvos elkezdett kételkedni a saját diagnózisaiban és ezért kerülte a betegeket, ami nagyon boldogtalanná tette őt − Pszchózis: a viselkedés komolyabb zavart szenved (elmebetegség); általában beszámíthatalanságot jelent (de nem mind beszámíthatatlan) − Skizofrénia: leggyakoribb pszichózis − Egyszerű – a beteg nem törődik az őt körülvevő világgal − Hebefrén – szervezetlen viselkedés, némi hallucináció,

gyermeteg viselkedés − Kataton – mozgásos furcsaságok, téveszmék, hallucinációk − Paranoid – időnként visszatérő téveszmék − Mániás – depresszív: váltakozva jelennek meg a mániás és a depressziós szakaszok; motivációs zavar Az élete során megszerzett tapasztalatai befolyásolhatják (pl. múlbeli emlékei zavarják a beteget) Vannak olyan betegségek is, amelyek valamilyen konstitucionális (alkati) zavarból származnak (pl. balesetben elszenvedett agysérülés), másrészt vannak funkcionális pszichózisok is; pl. modern háború stresszhelyzetében roppan össze. Egy tanulás során elszenvedett kudarc súlyos zavart okozhat egyes állatoknál, ez azt sugallja, hogy az embernél is hasonló következménye lehet. Értelmi retardáció A népesség mintegy 3%-a olyan alacsony teljesítményt ér el az intelligencia vizsgálatokon, hogy értelmi fogyatékosnak tekinthetõ. Az értelmi retardáció okai nagyon változatosak: − Szülési

károsodás − Belsõ elválasztású mirigyek, anyagcsere zavarai; pl. kreténizmus – a pajzsmirigy mûködési zavara folytán a törpeszerû fizikai növekedés szellemi elmaradással társul − Csecsemõ elhanyagolása (pszichológiailag); pl. árvaházi gyerekek Hiperaktivitás Retardációval nem összefüggõ zavarok: − Autizmus – értelmes gyerek nem reagál a környezetre − Hiperaktivitás – nem figyel oda, minden eltereli a figyelmét, nem képes időt fordítani a gondolkodásra A viselkedés objektív megközelítése − A mai pszichológia behaviorisztikus, viselkedés szempontú, ami azt jelenti, hogy a viselkedést tekinti adatnak és érvként, vagyis a cselekvéses megnyilvánulásokat tekinti kiindulási alapnak. − Másfajta objektív elemeket is felhasznál: − fizika − kémia − anatómia, élettan − Szubjektív vagy objektív? pl. fájdalom esetében – lezajlásban szubjektív, más nem tud róla, ha viszont az arca eltorzul, az már

objektív − A viselkedés igen jelentős formái: − beszéd; arcizmok; lélegzés (pl. hazugságvizsgálatnál) − A viselkedést a test összes izmainak aktivitása és a mirigyszekréciók (nyálelválasztás, könnyezés) együtt alkotják. − Vizsgálnunk kell a viselkedés körülményeit – csak így vonhatunk le következtetéseket − rögzíteni kell az ingereket − rögzíteni kell a választ − figyelni kell a viselkedés idői lefutásának rajzát − A kisebb erõsségû érzéseket és érzelmeket a pillanatnyi viselkedés és a személy szokásos viselkedésének összmintája közti viszony alapján ítélhetjük meg; pl. jókedvem nem abból látható, hogy barátságosan viselkedem, hanem abból, hogy barátságosabb vagyok, mint általában − a megnyilvánulás hiánya is jelentéssel bír Néhány fogalom − Viselkedés: az izmok vagy a külsõ elválasztású mirigyek közvetlenül megfigyelhetõ aktivitásaként határozható meg − Pszichológia: a

viselkedés összetettebb integrációs vagy szerveződési formáinak tudománya − Pszichológus: az egész szervezet működésével foglalkozik, és az foglalkoztatja, hogy a viselkedésrészletek hogyan rendeződnek összetett cselekvésekbe és cselekvéssorokba − Pszichikum: a fejünkben lejátszódó azon viselkedésszerveződési szinteket határozzák meg folyamatok, amelyek a komplexebb