Gazdasági Ismeretek | Magyarország » Gál Zsuzsa - A vállalkozási formák összehasonlítása és számuk alakulása Magyarországon a rendszerváltás óta

Alapadatok

Év, oldalszám:2004, 7 oldal
Nyelv:magyar
Letöltések száma:63
Feltöltve:2013. január 20
Méret:141 KB
Intézmény:-

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!

Értékelések

Ezt a doksit egyelőre még senki sem értékelte. Legyél Te az első!


Új értékelés

Tartalmi kivonat

A vállalkozási formák összehasonlítása és számuk alakulása Magyarországon a rendszerváltás óta Gál Zsuzsa 11.a 1. A vállalkozási formákra vonatkozó fontosabb törvények Magyarországon bárki alapíthat vállalkozást, amennyiben megfelel a törvényi előírásoknak és nem állnak fenn a törvényi kizáró okok. A rendszerváltás előtt a részvénytársaságra (Rt.) és a korlátolt felelősségű társaságra (Kft) vonatkozó törvény ugyan hatályban volt, de ezen vállalkozási formák alapítását az akkori gazdaságpolitika politikai okokból nem támogatta Voltak egyéni vállalkozások is, csak más név alatt lehetett őket létrehozni. Az akkori vállalkozó magánkereskedő vagy kisiparos néven tevékenykedhetett, és csak azokat a tevékenységeket folytathatta, amelyeket az állam kifejezetten megengedett. A gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI törvény lehetővé tette más vállalkozási formák – például közkereseti

társaságok (Kkt.), betéti társaságok (Bt) és közös vállalatok (Kv) – alapítását Azonban nemcsak sok új vállalat és egyéni vállalkozás született, hanem a régi szövetkezetek, magánkereskedők és kisiparosok is átalakultak az új vállalkozási formák egyikébe, attól függően, hogy melyik felelt meg legjobban az érdekeiknek. Azóta számos gazdasági témájú törvény és kormányrendelet született, melyek jelentősen előremozdították a piaci intézményrendszer kiépülését. Ilyen például az 1990 évi V törvény is Ez szabályozza azóta is az egyéni vállalkozás jogállását, biztosítja a különböző iparágakban működő egyéni vállalkozások versenyképességét egymással és a gazdasági társaságokkal szemben. A gazdasági szereplők egymással való viszonyának kiépítésének lezárásaként jelent meg az 1997.évi CXLIV törvény a gazdasági társaságokról, amely egy teljesen megújított társasági törvény Ez mintegy

10 évi gyakorlati tapasztalatra épül. Alapjában véve megfelel az 1988 évi törvénynek, de felépítése logikusabb, és kiküszöböli az elmúlt néhány évben hozott törvények ellentmondásait. Szabályozza a gazdasági társaságok létrehozását, működtetését (szervezetét), megszűnését és megszűntetését, illetve a tagok kötelezettségeit, jogait és felelősségét a társaság tartozásait illetően 2. A jelenleg létező vállalkozási formák A vállalkozások csoportosításának legfőbb szempontja a vállalkozás tulajdonosainak száma. Eszerint létezik egyéni és társas vállalkozás. Az egyéni vállalkozó bármilyen gazdasági tevékenységet folytathat, kivéve ami a törvény szerint egyéni vállalkozás keretében nem folytatható (az állami vagy önkormányzati monopóliumok tartoztak ide). Az egyéni vállalkozás nem jogi személy, hiszen a vállalkozó magánvagyona nem választható szét a vállalkozás vagyonától, a tulajdonos

a vállalkozásának tartozásaiért a saját, teljes vagyonával felel, éppen ezért az egyéni vállalkozó más vállalatnak nem lehet korlátlan felelősségű tagja. Az egyéni vállalkozást a tulajdonos nem köteles bejelenteni a Cégbíróságon, ha mégis megteszi, akkor egyéni cégként jegyzik majd, és a Cégközlönyben is közzé teszik. A vállalkozás beindításához szükséges a vállalkozói igazolványt az Okmányirodában kell kérvényezni, és mindenki jogosult rá, akit nem tiltottak el a közügyek gyakorlásától, nem ítélték el jogerősen gazdasági, vagyon elleni vagy a közélet tisztaságát sértő bűncselekmény elkövetéséért, illetve más gazdasági társaságnak nem korlátlan felelősségű tagja. Attól, hogy a vállalkozó vállalkozását egyéni céggé nyilváníttatja, még nem szűnik meg automatikusan korlátlan felelőssége, nem válik jogi személlyé, viszont érdemes bejegyeztetnie magát, hiszen így bekerül a hiteles és

bárki által megtekinthető cégjegyzékbe. Ez erősítheti az üzletfelek bizalmát anélkül, hogy a vállalkozónak partnert kellene maga mellé fogadnia Az egyéni cég a társasági törvény rendelkezései szerint átalakulhat egyszemélyes korlátolt felelősségű társasággá vagy egyszemélyes részvénytársasággá, ilyenkor viszont felelőssége korlátolttá válik. A gazdasági társaságok alapítását be kell jelenteni a Cégbíróságon, és az alapításkor írásbeli szerződést kell kötni. A társas vállalkozásból ötféle létezik: a részvénytársaság (Rt), a korlátolt felelősségű társaság (Kft), a betéti társaság (Bt), a közös vállalat (Kv) és a közkereseti társaság (Kkt) A gazdasági társaságokat csoportosíthatjuk aszerint, hogy jogi személyiséggel rendelkeznek-e, vagy nem. Jogi személyiséggel nem rendelkező társas vállalkozások Közkereseti társaság (Kkt.) Alapításához nincs megszabva alaptőke-követelmény. A tagok

felelőssége korlátlan és egyetemleges, a vállalkozás működésében nem kötelező a személyes részvétel, de ez meglehetősen általános A nyereség a tagok között a vagyoni hozzájárulásuk arányában oszlik meg, ettől el lehet térni ugyan, de senkit nem lehet kizárni a nyereségből való részesedésből. A kkt. legfontosabb döntéshozó szervezete a tagok gyűlése, ahol minden tagnak egyenlő, nem pedig a vagyoni betéttel arányos szavazata van. Az üléseknek nincs meghatározott menete, de a társasági szerződésben ezt le lehet szabályozni A társaság minden tagja jogosult az üzletvezetésre, viszont amennyiben a tagok a társasági szerződésben kifejezetten megbíznak valaki(ke)t az üzletvezetéssel, akkor a többi tag elesik ettől a jogtól. Ezek után a céget az üzletvezetésre jogosult tag, vagy tagok képviselik. Az üzletvezetők csak a szokásos üzleti tevékenységet végezhetik önállóan, minden más ügyben a többi taggal együtt

kell dönteniük A társaság megszűnéséhez egyhangú határozat szükséges. Betéti társaság (Bt.) A betéti társaság szerkezete a kkt.-hez hasonló Itt is a tagok gyűlése a legfontosabb döntéshozó szerv, és alaptőke-követelmény sincs. Viszont a betéti társaságnál a tagok felelőssége különböző, ugyanis kétféle tag van: bel- és kültag. A vállalkozás tevékenységében csak a beltag köteles részt venni, így csak az ő felelőssége korlátlan és egyetemleges, a kültagé pedig korlátolt és vagyoni betét arányos A kültag azonban magánvagyonával is felel a társaság tartozásaiért, amennyiben neve szerepel a cégnévben. Ha a társaságból az összes beltag kiválik, a társaságot a kültagok kkt.-ként folytathatják, vagy 3 hónapon belül új beltagot kell bejelenteni a Cégbíróságon. Ugyanez a helyzet valamennyi kültag kilépése esetén Jogi személyiséggel rendelkező társas vállalkozások Közös vállalat Nincs

minimalizálva az alapításhoz szükséges alaptőke. A közös vállalat az egyik legegyszerűbb szervezetű vállalkozási forma Kötelezően csak igazgatótanács működik, élén a meghatározott időtartamra választott igazgatóval, aki az ügyvezetési feladatokat látja el. Felügyelőtanács és könyvvizsgáló választása nem kötelező Ez alól kivételek a 200 főnél többet foglalkoztató cégek, nekik ugyanis kötelező felügyelő bizottságot létrehozni. A tagok felelőssége vagyoni betét arányos, de a tagok vagyoni betét arányosan kezesként is helyt állnak a társaság tartozásaiért Tőkeegyesülés jellegére való tekintettel a törvény ezeknél a társaságoknál megköveteli a kötelező vagyoni hozzájárulást. Ennek mértékét és szolgáltatásának határidejét azonban nem szabja meg, ez az előnye az rt-vel és a kftvel szemben A közös vállalatnál a munkáltatói jogokat az igazgató gyakorolja. Korlátolt felelősségű társaság A

kft. törzstőkéje az egyes tagok előre meghatározott mértékű törzsbetétéből áll Tilos a tagokat felhívás útján gyűjteni (tehát alapítani csak zárt körűen lehet), valamint a tagok betétjéről értékpapírt kiállítani. Alapításához legkevesebb 3 millió Ft kell, mely min. 30 %-ának, de legalább 1 millió Ft-nak készpénzben kell meglennie. A törzsbetét összege nem lehet kevesebb, mint 100 eFt, ha ennél nagyobb, akkor 10 eFt-tal oszthatónak kell lennie Minden tagnak csak egy törzsbetétje van, de egy törzsbetétnek lehet akár több tulajdonosa is. A törzsbetét a megalakulás után üzletrésszé válik, a kft vagyonából a tulajdonosra eső hányadot testesíti meg. A törzsbetét értéke alapításkor megegyezik az üzletrész értékével, de működés során attól függően, hogy a vállalkozás nyereséges vagy veszteséges, a két érték el is válhat egymástól. A kft. tagjai a társaság tartozásaiért – a törvényben

meghatározott kivételeken kívül – nem felelnek, de a társasági szerződés feljogosíthatja a taggyűlést arra, hogy az esetleges veszteségek fedezésére pótbefizetési kötelezettséget írjon elő a tagok számára Ez esetben azonban meg kell határozni azt a legmagasabb összeget, amelynek befizetésére a tag kötelezhető. A tagok felelőssége korlátolt és vagyoni betét arányos A kft. legfőbb szerve a taggyűlés Rendes taggyűlést évente egyszer kell összehívni, ami akkor határozatképes, ha azon a törzstőke legalább fele, tehát a leadható szavazatok többsége képviselve van. Ha ez nem történik meg, akkor a pótlólagos taggyűlés határozatképes a szavazati jog mértékétől függetlenül. Másik fontos döntéshozó az ügyvezető. Őt a tagok maguk közül választják Irányító, ellenőrző feladatot lát el, valamint ő hívja össze a taggyűlést. Részvénytársaság Részvénytársaságot lehet alapítani zártkörűen és

nyilvánosan. Zártkörű alapításnál a részvényesek arra kötelezik magukat, hogy valamennyi részvényt megveszik Csak akkor lehet bejegyeztetni, ha az apportot teljes egészében az rt. rendelkezésére bocsátották Nyilvános alapításkor készítenek egy alapítási tervezetet, ez alapján folyik a részvényjegyzés. Eredményes jegyzés esetén az alakuló közgyűlést 60 napon belül meg kell tartani. Ennek alapfeladata az alapszabály elfogadása, az első igazgatóság, felügyelő bizottság és könyvvizsgáló megválasztása. A részvényesek egyszerű szavazattöbbséggel döntenek. Részvénytársaság alapításához – mindkét típusnál – min. 20 millió Ft kell, mely 30 %-ának, de legalább 10 millió Ft-nak készpénzben kell meglennie. Az rt.-nek négy szerve van: a közgyűlés, az igazgatóság, a felügyelő bizottság és a könyvvizsgáló A közgyűlés a részvényesek összességéből áll. Minden részvényesnek joga van a közgyűlésen

részt venni, felszólalni, kérdezni, észrevételt vagy indítványt tenni, de szavazni csak az szavazhat, akinek szavazati joggal rendelkező részvénye van. Évente legalább egyszer össze kell hívni, a legfontosabb döntéseket hozza meg Akkor határozatképes, ha a szavazásra jogosult részvényesek által megtestesített szavazatok több mint felét képviselő részvényes jelen van Ha ez nem áll fenn, akkor a megismételt közgyűlés a megjelentek számára való tekintet nélkül határozatképes Az igazgatóság az rt. ügyvezető szerve, a napi problémákkal és a közgyűlés össze-hívásával foglalkozik. 3-11 főből áll, elnökét maga választja tagjai közül A felügyelő bizottság az rt. működését ellenőrzi és véleményezi az igazgatóság által elkészített éves beszámolót. A tagok felelőssége csak korlátolt és vagyoni betét arányos. 3. A vállalkozások számának alakulása A vállalkozások számára vonatkozó adatokat a

Központi Statisztikai Hivatal évkönyveiből gyűjtöttem ki. A gazdálkodási formák olyan csoportosítását próbáltam elvégezni, hogy több év adatai összehasonlíthatóak legyenek. Sajnos az 1990 év előtti statisztikai táblák teljesen más szerkezetűek, más szempontok szerint történt az adatok gyűjtése, csoportosítása. Ezért csak 1991 évtől állnak rendelkezésemre a működő vállalkozásokra vonatkozó adatok A működő vállalkozások száma a 12 év alatt közel 250 ezerrel növekedett. A ’90-es évek elején nagyon erőteljes a növekedési ütem, az előző évihez képest 1992. évben 121,3 %-kal 1993 évben pedig 116,9 %-kal nőtt a vállalkozások száma A növekedési ütem ’94 és ’95évben megtorpant, hiszen 1994. évben 14197-el, 1995 évben pedig 30863-al több vállalkozás működött, mint a megelőző évben (Ez 1,6-os%, illetve 3,5%-os növekedést jelent) 1996. évben a vállalkozások számában drasztikus csökkenés következett

be, hiszen 219582-vel csökkent a számuk. Ez egyértelműen az egyéni vállalkozók számának csökkenésével magyarázható 1997.-től 2000-ig újra növekedés tapasztalható, a négy év alatt több mint 100 ezerrel nőtt a vállalkozások száma 2001.évben kisebb, 0,8 %-os csökkenés következett be, majd 2002évben 2001évhez képest 19.447-el több vállalkozás működött Az egyes vállalkozási formákat figyelembe véve a legnagyobb növekedés a betéti társaságok számában következett be, hiszen 1991. és 2002 között számuk 157627-el nőtt, amely közel nyolcszorosára való növekedést jelentett Nagymértékben (3,8-szeresére) emelkedett a korlátolt felelősségű társaságok száma is, hiszen 1991. évben még csak 41204 Kft működött, 2002 évben pedig már 158342 A részvénytársaságok tekintetében is hasonló (3,6-szeres) a növekedési ütem. A szövetkezetek és az egyéni vállalkozók száma a ’90-es évek közepéig emelkedett, 1996-ban

viszont erőteljes csökkenés figyelhető meg. A szövetkezetek száma csak 58,4 %-a, az egyéni vállalkozók száma 67,5 %-a 1996-ban az előző évinek Az 1996évi mélypont után számuk ugyan emelkedett, de az 1991.évi darab számot nem érte el 2002évben 30 %-al kevesebb szövetkezet és 7 %-al kevesebb egyéni vállalkozó tevékenykedett, mint 1991évben A vizsgált időszak alatt erőteljes átrendeződés is megfigyelhető a gazdálkodási formák között. A ’90-es évek elején az egyéni vállalkozás dominált, hiszen a vállalkozások több, mint 80 %-a az egyéni vállalkozókból került ki 1991.évben is és 1992 évben is Az egyéb vállalkozási formák aránya pedig néhány százalék körül mozgott (KFT 6,7 %, BT 3,7 %, szövetkezet 1,3 %) Ehhez viszonyítva 2002 évben az összes vállalkozásnak csak valamivel több, mint a fele (55,2 %-a) volt egyéni vállalkozó, és a társas vállalkozások aránya nőtt meg nagymértékben. Értékeld a

jegyzetet! Kérünk, hogy értékeld a jegyzetet, pontozd egy 1-től 10-ig terjedő skálán. Segíts másoknak eligazodni, könnyen megtalálni a legjobb anyagokat! Segíts nekünk megtalálni a kevésbé jól sikerült munkákat, hogy kijavíthassuk a hiányosságokat! Szavazz az Interneten, vagy küldd el értékelésedet e-mailben, és mi felírjuk szavazatodat!