Gazdasági Ismeretek | Vállalatgazdaságtan » Dr. Horváth Judit - Vállalat-gazdaságtan

VÁLLALAT GAZDASÁGTAN Ea: Dr. Horváth Judit Kötelező olvasmány: Barancsi Éva-Horváth Judit-Szennyessy Judit: Vállalkozás gazdaságtan Dr. Kaszás Mária - Feladatgyűjtemény Vállalat, Vállalkozás, Vállalkozó Egy üzleti vállalkozás feltétele, hogy egy társadalmi szükségletet kielégítsen, célja pedig a profit. Jellemzői az autonomitás (önállóság), a profitorientáltság és a kockázatviselés. Egy vállalkozásnak lehetnek pénzügyi, pszichikai és szociális (munkaerő piaci) kockázatai. Üzleti vállalkozás Az üzleti vállalkozás társadalmi szükséglet kielégítésére irányuló tevékenység profit realizálása céljából A vállalat gazdasági célokat követő szervezeti – jogi egység Vállalat Valamilyen tevékenységet teljes felelősséggel alapító, irányító, működtető és személyében kockázatot vállaló jogi vagy nem jogi személy Vállalkozó A vállalat kockázata lehet pénzügyi (befektetés), lehet

pszichikai (döntéshozás, kockázat, konkurencia) és szociális (munkaerőpiac, kapcsolatrendszer, politikai kötődés) Az üzleti vállalkozás tevékenységi blokkjai: Első sík Második sík A cég életútja az indulástól a válságkezeléseken át a megszűnésig A reálgazdasági folyamatok az erőforrás-tervezéstől az erőforrás-biztosításon át az értékesítésig Harmadik sík A reálszféra költség- és eredménykomponensei Negyedik sík Fontos hajtóerők Ötödik sík A belső és külső piac adottságai, jellemzői Modern vállalkozási formák és kialakulásainak feltételei: Feltételek: Szabad munkaerő Széles árupiac Magántulajdon biztonsága Gazdaságpolitikai függetlenség 1. Gyáripari magánvállalkozás A tőketulajdonos gépet, berendezést, munkaerőt vásárol, és nagy volument gyárt. Kétpiacos formának számít, mert a vállalkozó csak az árupiaccal és a munkaerőpiaccal áll kapcsolatban, és a manager és tulajdonos személye

ugyanaz. 2. Részvénytársaság Tőkék egyesítése, sok tulajdonos tulajdonát az általa birtokolt részvény jelenti. A tulajdonos és manager személye elkülönül és négypiacos formának számít (árupiac, munkaerőpiac, kialakult tőkepiac, managerpiac) 3. Holding Olyan reáltevékenységet nem végző pénzügyi központok, amelyek közvetlenül a tőkebefektetés, a vagyonkezelés jogát gyakorolják úgy, hogy hosszú távú jövedelmezőségre törekedve több iparágba fektetik be a tőkét és különböző cégeik szinergikus hatását használják ki versenyképességük javítására. 4. Bedolgozó – összeszerelő A nagyvállalatok bedolgozó kisvállalkozásokra épülnek rá, ahol a nagyvállalatok a kulcselemek gyártását, a know-how-t maguknak tartják meg. A kisvállalkozók különféle részegységeket, alkatrészeket állítanak elő jó minőségben és olcsóbb áron, mint a nagyvállalatok. 5. Állami vállalat Létét gazdaságpolitikai

megfontolások, a piacbefolyásolás lehetősége, és az a tény indokolja, hogy bizonyos szakmák, ágazatok átmenetileg, vagy tartósan nem működtethetőek gazdaságosan. 6. Korporatív forma A dolgozói képviselet számos formája fejlődött ki Európában és az USA-ban. Fő formái közé tartozik: - a felügyelőbizottságban működő dolgozói képviselet - az üzemi bizottsági rendszer - a területi képviselet Az üzleti vállalkozásoknak néhány alapvető követelménynek kell megfelelnie: - az üzleti vállalkozás, gazdálkodó szervezet alapvető céljának, küldetésének meghatározása - a vállalkozás során végbemenő folyamatokat a fogyasztói igények mindenekfelettisége jegyében kell koordinálni - az innovációs kényszer - társadalmi felelősség érvényesítése a fogyasztókkal, együttműködő partnerekkel és versenytársakkal, alkalmazotakkal és közvéleménnyel szemben - a vállalkozások szervezeti kereteinek tértől, időtől és

körülménytől függő alakítása Egy vállalkozás érintettjei: 1. A belső érintettek többnyire tartós kapcsolatban állnak a vállalkozással, a szervezet részei és érdekeik a vállalati célokban is tükröződnek - Tulajdonosok: Célja a befektetett tőke növelése. Ha a tulajdonos egyben manager is, céljait közvetlenül meg tudja valósítani. Ha elkülönül a manager személye, akkor a tulajdonos közvetve, képviselőin, meghatalmazottain keresztül éri el célját. - Managerek: Vállalkozás-szervező ismereteiket viszik a vállalkozásba. Céljai szorosan kötődnek a vállalat műkődéséhez, növekedéséhez, sikeréhez. - Alkalmazottak: A vállalkozás anyagi, technikai reálfolyamatában fejtik ki képességeiket, szaktudásukat. A munkavállaló elsősorban személyes jövedelmének növekedésében érdekelt. 2. A külső érintettek tartós vagy átmeneti kapcsolatba kerülnek a vállalkozással Az első négy szereplő maga a piac, az ötödik

szereplő az állam által közvetített elvárásokat, a hatodik szereplő pedig a civiltársadalom elvárásait közvetíti a vállalat felé. - Fogyasztók, felhasználók: A vállakozás a fogyasztói igény kielégítése céljából jön létre. - Szállítók: Biztosítják a vállalkozás számára az erőforrások jelentős részét. Függnek a vevöitől, és versenyben állnak egymással. - Versenytársak: Ugyanazokért a fogyasztókért indulnak harcba, az adott piacon elérhető jövedelmeken osztoznak. - Együttműködő partnerek: Vagy hosszabb távon, vagy rövidebb időre, tartós vagy átmeneti érdekszövetséget hoznak létre. - Állami intézmények: Befolyásolják a vállalat mozgásterét, de a vállalatok is hatást gyakorolnak az állami intézményekre. - Helyi és önkéntes állampolgári község: Önkormányzati közigazgatás és társadalmi csoportosulások, amelyek valamilyen módon hatást gyakorolnak a vállalatokra. A vállalton belül a fő-, ill.

részcélok hierarchikusan épülnek egymásra A domináns cél a hosszú távú profitmaximalizálás. Ennek alárendelődnek a további célok (növekedésben, fejlődésben való érdekeltség, innováció és termelékenység fokozása, piaci pozíciók megtartása, nővelése, likvidítás megtartása, stb.) A legfelső célt konkretizálják a szubcélok, ezen túlmenően köztes célok is megkülönböztethetőek. A vállalati célok jellegük alapján az alábbi három keresztmetszetben fogalamzódnak meg: - gazdálkodáshoz kapcsolodó célok - emberi erőforráshoz kapcsolodó célok - vállalati megjelenéshez kapcsolodó célok (kommunikácoós sík) Egy vállalkozás társadalmi felelőssége: A társadalmi felelősség érvényesítése a vállalattól időt, pénzt és szervezést igényel. Első lépésben a felső vezetésnek kell elköteleznie magát a program mellett, ezt követően létre kell hozmia a szervezeti egységet, amely az elvi

kötelezettségvállalást a gyakorlatban érvényesíti. A befektetés azonban előbbutóbb a piaci eredményekben tükröződik - Fogyasztóval, felhasználóval szemben (fogyasztó joga a biztonsághoz, informáltsághoz, választáshoz, meghallgatáshoz) Alkalmazottakkal szemben (megkülönböztetés kizárása, képzés, átképzés, stb.) Versenytársakkal és partnerekkel szemben Környezettel szemben A vállalkozások környezete: A vállalatok meghatározott közegben működnek, amit összefoglalóan környezetnek nevezünk. A nemzeti gazdaságfejlesztési stratégia: A legfőbb nemzeti politikai döntéshozói szint törvényalkotói hatáskörbe tartozik több más mellett: - Az ország adottságainak megfelelő, kellően rugalmas tulajdonszerkezet kialakítása, az állami tulajdon részarányának meghatározása. - A gazdasági élet szereplőire vonatkozó esélyegyenlőség garanciáinak kimondása - A piaci verseny keretfeltételeinek, alapvető magatartási

normáinak, intézményrendszerének kialakítása - A külgazdasági kapcsolatok orientációjának és viszonylati súlypontjainak meghatározása - A kormányzati tevékenység nevesítése, az intézmények funkcióinak és az intézményi kapcsolatok jellegének meghatározása Gazdasági mechanizmus összetevői: A nemzeti gazdaságfejlesztési stratégia részét alkotó gazdasági mechanizmus különféle szabályozási eszközök összessége. Az ország adottságaira, a stratégiai célokra és a nyilvánosságra hozott alapelvekre épülő kormányzati tevékenységgel olyan szköztár működtetését kell biztosítani, amely: - a gazdasági élet szereplői közötti kapcsolatok koordinációjában elsőbbséget ad a piaci automatizmusok érvényesítésére - az intézményrendszer kiépítettségi fokától és konjunkturától függő módon és arányokban alkalmazza a gazdasági élet szereplőinek tevékenységét ösztönző-, befolyásoló-, illetve magatartást

előíró eszközöket - társadalmi érdekből bizonyos területeken és bizonyos mértékig lehetővé teszi az állami tulajdonosi funkciók ellátását A gazdasági mechanizmus működtetése mellett a kormányzat makroszintű gazdaságmenedzselést is végez. Három tevékenységi kör emelkedik ki: - a nemzeti gazdaság egészét átfogó szerkezetformálás - a tágan értelmezett infrastruktúra biztosítása - a gazdasági diplomácia, a nemzetközi szervezetekkel történő kapcsolattartás Piaci környezet: A konkrét teendők, szervezői feladatok oldaláról nézve a vállalkozások legfontosabb környezeti szegmense a piac (erőforrás beszerzési és értékesítési piac), valamint a piaci infrastruktúra. A piaci környezet változékonysága alatt a piaci partnerek változásának dinamikája értendő. Statikus piaci környezetben a vállalat hosszabb távon azonos partnerekkel és termékekkel dolgozik. A piaci környezet komplexitása a piaci faktorok számát

jelzi. A piac korlátozó hatása a piacra való be- illetve kilépéshez, valamint a piaci struktúrához kapcsolódik. A piacra történő belépési korlátok: - nagy volumennel történő megjelenés könnyen harcra szólítja a versenytársakat, az eladások lassú és fokozatos növelése költséghátránnyal jár - a márkás telített piacra történő bekerülés jelentős ráfordításokat igényel a márkahűség megtöréséhez - gyakori nehezítő tényező, hogy a valódi versenyképesség eléréséhez magas tőke, vagy hitel szükséges - az értékesítési csatornákhoz csak jelentős áldozatok árán lehet hozzájutni, vagy új csatornákat kell kiépíteni - jelentősek lehetnek a vásárlók egyszeri áttérési költségek - a mérettől független költséghátrányok azokból az előnyökből következnek, amelyeket az új belépő már nem tud megszerezni - makrogazdasági megfontolásból váratlanul foganatosított kormányzati lépések - a már piacon

lévők tisztességtelen magatartásából, megtorló intézkedéseitől való félelem A piacról való kilépés hátrányai: - a pénzügyi intézményrendszer fejletlensége, vagy rossz hatásfokú működése miatti problémák - a vagyontárgyak pénzzé tételének nehézségei - jogi akadályok, amennyiben a kilépést bizonyos törvényben rögzített feltételek teljesítéséhez kötik Piaci szerkezet alatt a piaci szereplők számával és pozíciójával jellemezhető piactípusok összessége értendő. A piaci verseny egy adott területen alapvetően a következő tényezőktől függ: - a már műkodő cégek közötti erőviszonyoktól - a lehetséges belépők erejétől - a hellyettesítő termékek fenyegetésétől - a vevők alkupoziciójától - a szállítók alkupozíciójától Piaci infrastruktúra alatt a piaci műveletek feltételrendszere értendő. Ide tartoznak a szállításhoz szükséges utak, közlekedési eszközök, a közműhálózatok, a

kommunkikációs hálózat, a kereskedelmi hálózat, a piac kiszolgálására szakosodott különféle intézmények. Tudományos – technikai környezet: - új tudományos eredmények megjelenésének gyorsassága - tudományos eredmények megjelenésétől az alkalmazásig terjedő időszak - tudományos-technikai fejlődés tendenciáinak kiszámíthatósága - technika komplexitása Minél gyorsabb a fejlődés üteme, és minél rövidebb az alkalmazásig eltelt idő, annál bizonytalanabb a vállalat számára a környezet. Környezetet meghatározó szférák: Gazdasági szektor: Gazdasági szektornak nevezzük az azonos szerepet betöltő gazdasági egységek összegét. Vállalati szektor: Gazdasági egységek összessége, amelyek árút termelnek, szolgáltatnak, költségeiket árubevétel fedezi és profitorientáltak. Szereplői a társas vállalkozók, az egyéni vállalkozók és az állami tulajdonú vállalatok, szövetkezetek. Háztartási szektor: Azon

gazdasági egységek összessége, amelyek szükségletek kielégítésére jövedelmet szereznek, és ezt a jövedelmet a termelési tényezők szolgáltatása fejében kapják. Állami szektor: Nemzetgazdaság szintű feladatokat ellátó szervezetek, amelyek nem piacon elégítik ki szükségleteiket, hanem azokat állami bevételekből fedezik. Szereplői a kormányhivatalok (minisztérium), társadalmi szintű végrehajtó szervezetek (rendőrség, büntetés végrehajtás), települési önkormányzatok és intézmények. Bankrendszer: A bankjegykibocsátás, ellenőrzés, szabályozás feladata, a kormány bankja, vagyis a jegybank. A pénzforgalom lebonyolítása, hitelintézés, értékpapírok forgalmazása és stb. a magán bankok, kereskedelmi bankok és egyéb pénzintézetek feladata. Külföldiek szektora: Azok a jogi és nem jogi személyek, amelyek nem lakói Magyarországnak és nem integrálodnak a nemzetgazdaság belső folyamatába. Közgazdasági

környezet: 1. Piac - Kereslet - Kínálat - Jövedelemviszony kialakulása - Verseny 2. Állam a. klasszikus funkciók o védelem o jogbiztonság és rend o közintézmény fenntartása b. beavatkozó vállalkozó állam o közvetlen – direkt irányítás o közvetett – indirekt irányítás Gazdaságpolitikai eszközök: 1. Gazdaság magatartásra utasító - ár - bér - export - import - termelés - stb. indirekt beavatkozás 2. Gazdaság magatartásszabályozó - költségvetés - monetáris - árfolyampolitka indirekt beavatkozás 3. Gazdaság magatartásegyeztető /egyeztetés érdekcsoportokkal/ - gazdasági - szakmai - kamarák - civilszervezetek Érdekegyeztetési tanács - munkavállalói - munkaadói Munkaügyi tanács direkt beavatkozása Vállalkozás csoportosítása 1. 2. 3. 4. 5. Jogi forma (Kft., Bt, Kht, Szövetkezet,) Tevékenység Méret (kis, közép, nagy, ill. Magyarországon mikró) Működési terület (helyi, megyei, regionális, országos,

multinacionális) Célkitűzés a. FOR PROFIT b. NON PROFIT FOR PROFIT a. b. c. d. e. f. g. Egyéni vállalkozás Szövetkezet Betéti társaság / Bt. Közkereseti társaság / Kkt. Korlátozott felelősségű társaság / Kft. Részvénytársaság / Rt. Kv. Alakító Tevékenység Tőke Célkitűzés Felelősség Külső ell. Belső ell. Irányítás Tőkekivonás Adózás Egyéni Magánsze mély Szövet Bt. Kkt. Kft. Rt. Magánszemél Magánszemély Magánszem Magánszem y ély ély Jogi személy Jogi 5 fő alapíthat személy Vannak olyan tevékenységek, amelyek képesítéshez vagy telephelyhez kötöttek 3 millió, 3 millió, 20 millió, abból abból abból 10 1 millió kp. a 1 millió kp. millió kp a többi lehet a többi lehet többi apport apport apport Megélhetés Alaptevékeny Profit, Családi Profit , profit, ség segítése önmegvaló vállalkozás, önmegvaló sítás profit sítás Korlátlan Korlátozott Beltag Korlátlan, Korlátozott Részvény

korlátlan egyetemes, arányában és három Kültag korlátozott évig visszamenől eg APEH + TB + illetékes hatóság Felügyelő Csak 50 millió ill. 200 fő Okl Felügyelő bizottság felett könyvvizsg bizottság áló ellenjegyzés Tulajdonos 1 tag 1 Beltag Rögzítés Taggyűlés Közgyűlés vagy szavazat szerint által manager megválaszt ott igazgatótan ács Kivonható Kilépéssel alapítólevél szerint, felszámolási és végelszámolási eljárás, részvényértékesítéssel SZJA / TÁNYA / Társassági Nyerességi Adózás Személyi Kv. Szövetke zet Kft. Rt. Jövedelem Adó Cégbíróság Törvényi fel. Bíróság Nem jogi Jogi személy Nem jogi személy Jogi személy Státusz személy Egyéni vállalkozás: Az a vállalkozáso forma, amely esetén egy személy a tulajdonos, aki korlátlan felellőséget vállal, és a vállalkozás nem rendelkezik önálló jogi személyiséggel. Egyéni vállalkozó bárki lehet, akinek Magyarországon állandó lakhelye

van. Kizáró ok, ha valakit gazdasági, vagyono vagy a közélet tisztaságát sértő bűncselekmény miatt elítélték. Tipikus területe a kisvállalkozás, gyakori az egyszemélyes vállalat. Néhány kivételtől eltekintve nincs tevékenységi korlátozás. Egy vállalkozó több tevékenységet, több telephelyen is folytathat A képesítéshez kötött tevékenység folytatásához a vállalkozónak nem kell saját személyében a megfelelő képesítéssel rendelkeznie. A foglalkoztatható alkalmazottak száma sem korlátozozz Szövetkezet: A szövetkezet jogi személy. A szövetkezeti tag felelőssége korlátozott, a vagyoni hozzájárulás befizetésére az esetleges pótbefizetésére terjed ki. Szövetkezetet öt tag, iskolai- és hitelszövetkezetet tizenöt tag alapíthat. A tagok között lehetnek természetes és jogi személyek, de a természetes személyeknek többségben kell maradniuk. A tagokat nem lehet nyilvános felhívás útján toborozni. Az induló tőke

minimum hárommillió forint Szövetkezet által alapított szövetkezet esetében tízmilló. Az induló tőke 30%-át pénzbeli hozzájárulásként kell rendelkezésre bocsátani. Belépéskor a tag köteles vagyoni hozzájárulását vállalni és teljesíteni, ennek igazolására számára részjegyet állítanak ki. A tagok vagyoni hozzájárulásának összege a szövetkezet részjegytőkéje A vagyonuk az alapszabályban meghatározott hányadát fel nem osztható vagyonként kell elkülöníteniük. A szövetkezet kétféle gazdasági tevékenységet folytathat. Az egyik közvetlenül a tagok gazdasági aktivitásához kapcsolódik, és a szövetkezet nem törekszik saját nyerességre. A tagok e tevékenységgel kapcsolatos kötelezettségeit tagsági megállapodásban szabályozzák. A másik tevékenységi terület a harmadik személlyel folytatott üzletszerű tevékenység. A szövetkezeti tagok felvétele alapításkor vagy írásbeli kérelem elbírálása után

történik. Minden tagot azonos jogok illetnek meg. A közgyűlésen az „egy tag egy szavazat” elve érvényesül A közgyűlés a legtöbb kérdésben egyszerű szótöbbséggel dönt (éves beszámoló, háromtagú igazgatóság, háromtagú felügyelő bizottság). A kétharmados szótöbbséghez a törvény az alábbi pontokat köti: - alapszabály elfogadása és módosítása - vagyon egy részének fel nem osztható vagyonná minősítése - szervezeti változások - megszűnés - csődeljárás és felszámolási eljárás kezdeményezése Betéti társaság (Bt.): A betéti társaság alapvető jellemzője a korlátlan és a korlátozott felelősség kombinálása. Legalább egy tag (beltag) felelőssége korlátlan, a többi beltaggal egyetemlegesen a társaság kötelezettségeiért, s legalább egy másik tag (kültag) korlátolt felelőssége vagyoni betétje mértékéig korlátozott. Ha a kültag neve szerepel a cégnévben, az ő felelőssége is korlátlan. A

társaság üzletvezetésre és képviseletére csak a beltagok jogosultak. Az alaptőke minimális nagysága nincsen előírva Közkereseti társaság (Kkt.): Fő jellemzője a tagok korlátlan felelősségvállalása. Alapításkor a tagok vagyoni hozzájárulásának mértékét és módját a társasági szerződésben kell rögzíteni. Az alaptőke minimális nagysága nincsen előírva. A nyereség és veszteség a tagok között a vagyoni hozzájárulás arányában oszlik meg A társaság ügyeiben a taggyűlés dönt, ahol valamennyi tagnak egy szavazata van. Az üzletvezetésre elvben minden tag jogosult. A képviseleti jogot is ugyanaz a tag gyakorolhatja, akit az üzletvezetésre kijelöltek. A Kkt-ből felmondással lehet kilépni, a felmondási idő három hónap A kilépő tag még öt évig felel a társaságnak az ő tagsági viszonya megszűnése időpontjáig keletkezett tartozásaiért. Ha a társaság megszűnik, a fennmaradó vagyont a vagyoni hozzájárulás

arányában kell feloszlatni, de a megszűnéshez egyhangú határozat szükséges. Korlátolt felelősségű társaság (Kft.): Tagjai a társaság kötelezettségeiért csak a befektetett vagyonuk, a törzsbetétük mértékéig vonhatóak felelősségre. A társaság azonan teljes vagyonával felel A törzsbetét nem lehet alacsonyabb hárommillió forintnál. Az egyes agok törzsbetétje nem lehet alacsonyabb százezer forintnál A törzstőke 70%-ig apport is betehető, vagyis a pénzbeli járulásnak el kell érnie a 30%-ot, de minimum az egymillió forintot. A nyeresség felosztása a törzsbetétek arányában történik. A társaság legfontosabb ügyeiben a taggyűlés hozza meg a határozatot, egyszerű szótöbbséggel. A szavazati jog mértékét a társasági szerződésben kell szabályozni. Az operatív irányítást az ügyvezető igazgató végzi Nagyobb Kft-nél felügyelőbizottságot kötelező választani. Az egyszemélyes és az olyan Kft-nél, amelynek

törzstőkéje meghaladja az 50 milliót, könyvvizsgálót is kötelező választani. A társaság megszűnésének elhatározásához a taggyűlés legalább háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Részvénytársaság (Rt.): A részvénytársaság előre meghatározott számú és névértékű részvényekből álló alaptőkével alakuló gazdasági társaság, amelynél a tag felelőssége a társasággal szemben a részvény névértékének vagy kibocsátási értékének befizetésére terjed ki. A részvénytársaság kötelezettségeiért a részvényes egyébként nem felel. Az alapítőtőke nem lehet kevesebb 20 millió forintnál, pénzbeli hozzájárulást az alaptőke 30%-ig kell bevinni, de legalább 10 millió forintot. Rt. alapítási tervezet kibocsátásával és részvényjegyzéssel, vagy pedig zártkörű alapítás útján jöhet létre. A részvény egyrészt vagyoni jogokat testesít meg, másrészt a társaság irányításában

való részvételi jogot. Az alaptőke egytizedét képviselő, szavazati joggal rendelkező részvényesek kérhetik az igazgatóságtól, hogy valamilyen kérdést a közgyűlés megtárgyaljon. A közgyúlés határozatait a kérdések zöménél a szavazatok egyszerű többségével hozza meg. Így a részvények 50%-a és még egy részvény birtoklásával lehetőség van a társaság irányítására. A részvénytársaság irányító szervezetei a közgyűlés, a 3-11 tagból álló igazgatóság és a felügyelőbizottság. Közös vállalat (Kv.): A közös vállalat önálló jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság. Jogi és természetes személyek, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok alapíthatják. A tagok a társaság tartozásaiért vagyoni hozzájárulásuk arányában kezesként felelnek. Az induló vagyon nagysága nincs előírva, de a törvény megköveteli a kötelező vagyoni hozzájárulást. A nyereség és a veszteség

elosztása a vagyoni betétek arányában történik. Legfőbb szerve az igazgatótanács, amely a legfontosabb kérdésekben meghozza a döntéseket. Felügyelőbizottság és könyvvizsgáló választása általában kötelező. A társaságból kilépni csak év végén lehet, a szándékot hármo hónappal korábban be kell jelenteni az igazgatótanácsnak. Vállaltok csoportosítása a végzett tevékenység szerint: 1. Teljesítmény-előállítás módja - tárgyiasult termékeket előállító vállalatok (termelővállalatok) o kitermelő tevékenységet végző vállalatok o feldolgozóipari vállalatok  félkész termék gyártók  közbenső termék gyártók  végtermék gyártók - szolgáltató vállalatok csoportja (teljesítményük rendzserint nem ölt anyagi-tárgyi formát, a fogyasztóval kialakult közvetlen kapcsolat keretében elégítik ki az igényeiket, a szolgáltatás nyújtása és igénybevétele időben részben vagy teljesen egybe esik. o

Javítás, karbantartás o Bizonyos gyártási folyamatok bérmunkában való elvégzése o Csomagolás, tárolás o o o o o Termékek továbbadása, eladása, áruk fogyasztóhoz való eljuttatása Személyek, tárgyak helyváltoztatása Pénzügyi, biztosítási műveletek végzése Piackutatás, reklám, szaktanácsadás Kulturális, művelődési, szórakozási, egészségügyi igények kielégítése A Gazdasági Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszere (TEÁOR) szerint történik a tevékenység besorolása. Ezen belül létezik egy finomabb osztályozás is: - Szolgáltatási Tevékenységek Jegyzéke (SZTJ) - Ipari Termékek Jegyzéke (ITJ) - Mezőgazdasági és Erdőgazdálkodási Termékek Jegyzéke (METJ) - Számítástechnikai-Alkalmazási Termékek Jegyzéke (SZATJ) - Kutatás-Fejlesztés (K+F) Vállalatok méret szerinti csoportosítása: Méret szerint a vállalatok között három fő csoportot szokás megkülönböztetni: - kisvállalatok -

közepes méretű vállalatok - nagyvállalatok A vállalati méret megállapítására többféle mérőszámot is lehet alkalmazni (foglakoztatottak száma, éves forgalom száma, mérleg szerinti nyereség, alaptőke nagysága). 1. Létszám szerinti csoportosítás: - 0-20 fő  mikrovállalat - 21-50 fő  kisvállalat - 21-300 fő  középvállalat - 300- fő  nagyvállalat 2. Műkődési terület szerint: - helyi vállalat, amely csak egy adott település vagy néhány utca lakosának igényeinek kielégítésére törekszik - regionális vállalat, amelyek műkődési terület egy régiót érint - országos vállalat, amely az ország egész területén működtetnek egységet - nemzetközi vagyis multinacionális vállalat, amely több országban is rendelkezik leányvállalatokkal - Off-shore cég olyan vállalat, amelynek székhelye más országban van, mint a műkődési terület. Az ilyen megoldásnak általában az adó-megtakarítás az értelme o Teljesen

adómentes helyszínek, ahol sem az ott lakókra, sem a cégekre nem vethetnek ki adót o Egyezménnyel rendelkező helyszínek, ahol elkerülik a kettős adóztatást o Speciális kedvezményeket ajánló helyszínek, ahol főleg holding cégeknek ajánlanak nagyon kedvező adózási feltételeket Off-shore céget kizárólagosan külföldi befektető hozhat létre, annak formája lehet Kft. vagy Rt. A megalapításhoz szükséges a Pénzügyminisztérium engedélye Kizárólag szolgáltató vagy kereskedelmi tevékenységet lehet végrehajtani, ez pedig csak külföldről külföldre irányulhat. Itteni hivatalos ügyeik intézéséhez magyar ügyvédeket, és magyar könyvvizsgálót kötelesek alkalmazni. A vezető tisztségviselőknek, felügyelőbizottsági tagoknak és az alkalmazottaknak többségének is természetes belföldi személynek kell lennie. A műkődéshez szükséges bankszámlát Magyarországon kell vezetnie. Vegyesvállalatok: Vegyesvállalatnak nevezzük

azokat a vállalatokat, ahol a cég tulajdona részben vagy egészben külföldi kézben van. A vegyesvállalat alapításához vonzerő lehet: - felvevő piac nagysága - adókedvezmények - közvetlen költségelöny - megfelelő színvonalon kiépített infrastruktúra - politikai, gazdasági stabilitás és kiszámíthatósága A vegyesvállalatok létrehozásának előnyei: - Alapításuk tőke- és technológiabehozatalt jelent - A vegyesvállalatok terjedése a külföldi hitelingényt helyettesíti, ezáltal csökkenti az ország államadósságát úgy, hogy a hatékonyság nagy valószínűséggel növekszik - A vegyesvállalatok elősegítik a nemzetközi kereskedelembe való beilleszkedést - Terjedésük javítja a munkaszervezést, a termelési fegyelmet, a menedzsment színvonalát és a marketingismeretek gyakorlati hasznosítását A külföldi tőkebefektetőknek két típusa van, az egyik szakmai, stratégiai befektető, a másik pedig pénzügyi befektető. Szakmai

befektető: Olyan hazai céget keres, melynek tevékenysége a befektetőéhez hasonló, elsődleges célja az árupiacra való betörés. Az alaptőkéhez való hozzájárulás részben pénztőke, de jelentős az apport aránya Rendszerint meghatározó vagy kizárólagos részesedés megszerzésére törekszik. Aktívan beleszólnak a cég operatív irányításába, gyakran külföldi menedzsert hoz a szervezet élére. A sokféle profillal rendelkező vállalatoknál általában csak meghatározott területeket kívánnak megtartani. Pénzügyi befektető: Rendszerint valamilyen tőkecsoportot képvisel, legfontosabb célja a befektetett tőke hozamának növelése. A befektetés jellemzően pénztőke és a befektetők nem szólnak bele a vállalat operatív irányításába, csupán a menedzsment munkáját ellenőrzik. NON PROFIT a. b. c. d. e. Egyesület Köztestület Alapítvány Közalapítvány Közhasznú társaság / Kht. A non profit vállalatok alapvető célja az

igények kielégítése profitszerzés nélkül. Vannak állami vagy részben állami tulajdonú vállalatok és léteznek privát szervezetek és önkormányzathoz tartozó vállalatok is. A nonprofit szervezetek között az ellátandó feladatok alapján megkülönböztetünk: - kommunális feladatokat ellátó szervezetek - gazdasági célokat megvalósító szervezetek - szociális, kulturális célokat ellátó szervezetek - karitatív szervezetek Alakító Célkitűzés Tőke Megszűntetés Profit Egyesület Jogi személy Magánszemély Köztestület Gazdasági, szakmai kamarák Alapítvány Jogi személy Magánszemély Csatlakozás önkéntes, alapszabály szerint Közalapítvány Kormány, település, önkormányzat Csatlakozás önkéntes, alapító okirat szerint Alapszabályban Valamilyen Tartós Jogszabály meghatározott közfeladata közérdek szerint ellátása ellátandó feladat Végezhet vagy köteles gazdasági tevékenységet végezni, de az kell forgatni

Megszűntethető TV Megszűnik, ha Feladat kiürül a tagok által, és rendelkezik megszűnik a megszűntethető felette közérdek, ha korlátozott időre alakult, ha elfogy a pénz Keletkezhet TV Alapítványi Kormány, személyes rendelkezik összeg nem település, vagyon felette önkormányzat visszavehető rendelkezik a vagyon felett Kht. Jogi személy Magánszemély, csatlakozás alaptőke emeléssel Társadalmi közös szükséglet eredményt vissza Alapítok megszűntethetik, kívülről lehet kezdeményezni a megszűntetést A tulajdonosok között szétosztandó Egyesület: Az egyesület a tagok által önkéntesen létrehozott szervezet, amely önkormányzattal műkődik. Az egyesület jogi személy, és a bírósági nyilvántartásba vételével jön létre. Műkődésének költségeit a tagok tagdíjából és állami támogatásból fedezik. Köztestület: A köztestületek létrehozását önálló törvények rendelik el (kamarai törvény). Közfunkciókat,

hatósági feladatokat is ellátnak. (Magyar Tudományos Akadémia, gazdasági kamarák, szakmai kamarák) Alapítvány: Alapítvány csak tartós és közérdekű célra létesíthető, javára a célja megvalósításához szükséges vagyont kell rendelni. Az alapítvány jogi személy, és a bíróság nyilvántartásába vételével jön létre Nyílt alapítvány alapításákor elegendő olyan mértékű vagyon rendelkezésre bocsátása, amely műkődésének megkezdéséhez feltétlenül szükséges. Létesítéséhez a magán- és jogi személyek mellett a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok is jogosultak. Az alapítvány legyen független az alapítótól. Csak akkor tartozik a társasági adó hatálya alá, ha vállalkozási tevékenységet folytat. Közalapítvány: A közalapítvány az országgyűlés, a kormány és a helyi önkormányzatok képviselő-testületei hozhatják létre közfeladatok ellátása céljából. Tevékenységükkel

közvetlen állami vagy önkormányzati kötelezettségvállalásokat helyettesítenek. Közhasznú társaság (Kht.): A Kht. a társadalom közös szükségleteinek kielégítésére jöhet létre, és tevékenysége nem irányulhat nyereség vagy vagyonszerzésre. A Kht üzletszerű gazdasági tevékenységet is folytathat, azonban csak a közhasznú tevékenység elősegítése érdekében. Az adótörvény szerint csak a közhasznú tevékenységből származó bevételek nyeresége lehet adómentes. A nyereség nem osztható fel a tagok között, azt a közhasznú tevékenység finaszírozására kell visszaforgatni. Minimum hárommillió forint alaptőkével alapítható meg, de a törvény nem tiltja a tagok nyilvános útján történő toborozását. A társadalmi közös szükséglet kielégítéséért felelős szervvel kötött szerződéseket csak a legfelsőbb szerve, a taggyűlés hagyhatja jóvá. Felügyelőbizottság létrehozása és könyvvizsgáló választása

kötelező. Vállalatalapítás, üzleti terv elkészítésének főbb szempontjai Üzleti elképzelés kialakítása: A vállalkozások egy része úgy jön létre, hogy egyesek úgy találják, hogy önálló vállalkozóként megélhetnek szakmai ismereteik, képességeik, jártasságuk révén. A feltalálók szeretnék találmányukat hasznosítani. Ezt rábízhatják egy vállalkozásra, vagy maguk hozzáfognak a termék gyártásához és értekesítéséhez. Van, aki úgy talál üzleti ötletet, hogy egyszerűen körbenéz környezetében és észreveszi az üzleti lehetőséget, amelyek a kielégítetlen vagy részben kielégítetlen igényekből származnak. Az ötleteket lehet szisztematikusan keresni (brainstorming, ötletkonferencia). Az ötlet működőképességének megítéléséhez első megközelítésben felhasználhatjuk az úgynevezett GYELV-elemzési módszert. Listát készítünk az erős és gyenge pontokról, a lehetőségek és veszélyekről, majd az

elemzés során feltesszük és megválaszoljuk a következő kérdéseket: 1. Milyen arányban vannak a gyenge és erős pontok 2. Milyen arányban vannak a veszélyek és lehetőségek 3. Építhetőek-e az erősségek 4. Kiküszöbölhetőek-e a gyenge pontok 5. Továbbfejleszthetőek-e a lehetőségek 6. Ki lehet-e védeni a veszélyeket Továbbá tisztázni kell, hogy a kigondolt tevékenység nyereségesen végezhető-e. Ehhez meg kell ismerni a potenciális piacot, amelytől az árbevétel függ. Elemezni kell a költségek alakulását, meg kell becsülni a felmerülő költségeket az indulásnál és a működtetésnél, illetve hogy milyen forrásból szerezhető be a pénzigény. Jogi formák közötti választás: A választás a következő kritériumok mérlegelése alapján történhet: - az induláshoz szükséges tőke nagysága (alaptőke) - a vállalat kötelezettségeiért vállalt anyagi felelősség mértéke (korlátolt és korlátlan felelősség) - a vállalat

irányításában való részvétel lehetősége vagy kényszere (ki jogosult vagy kötelezett a vezetésre) - finanszírozási lehetőségek (saját tőke, vállalkozó vagyona, hitelképesség) - adózási szabályok (társasági nyereségadó, osztalékot a forrásadó terheli, munkabér utáni járulékok, SZJA, nyugdíjjárulék, munkavállalói járulék) - a külső ellenőrzés mértéke (Rt- köteles eredményét két napilapban közzétenni, egyébként cégbíróságnak le kell adni a mérleget, egyéni vállalkozó nem köteles semmire) - a befektetési cél - alapítási költségek, jogi formához kötődő költségek - tőkekivonás lehetősége - megszűnés Telephely választás: Arra kell törekedni, hogy a telephelytől függő hozamok és a ráfordítások közti differencia minél nagyobb legyen. A telephelyválasztást nagymértékben befolyásolja a tevékenység jellege Négy kérdést kell megválaszolni: - Nemzetközi szint - Regionális szint - Lokális

szint - Vállalat szint A tevékenység figyelembevétele mellett a telephelyválasztás a következő szempontok szerint történhet: - Nyersanyagok közelsége - Munkabér nagysága - Közlekedési szempontok - Infrastrukturális ellátottság - Környezetvédelem - Adózási szempontok - Értékesítési szempontok A kereskedelmi vállalat számára a városon belüli telephelyválasztás is fontos. A kiskereskedelemben a telephelyválasztást befolyásolja a forgalmazott áruk jellege is. Kisebb vállalkozásoknál a telephely megválasztása viszonylag szabad mérlegelés tárgya. Üzelti terv készítésének céljai: Az üzleti terv a vállalkozások jövőbeni elképzeléseit foglalja össze, és az elképzelések megvalósítási lehetőségeit elemzi. Induló vállalkozásnál alapvető funkciója az, hogy a jelenlegi és a jövőbeni feltételek számbavételével az életképesnekminősített üzleti elképzelést a vállalkozó pontosítsa, az erdeti elgondolást

mintegy cselekvési programmá fejlessze. Az üzleti terv csökkenti a bukás rizikóját indulás előtt és a vállalat műkődése közben is. Az üzleti terv tervezési és egyben ellenőrzési eszköz is. Nemcsak az új vállalkozások indításánál érdemes készíteni, hanem olyankor is, ha a vállalkozó már működő céget vesz meg, vagy ha a vállalat terjeszkedni akar, jelentősebb fejlesztést kíván megvalósítani. Üzleti terv összeállítása: Az üzleti terv ne legyen túlságosan terjedelmes (kb. 40 oldal és a melléklet) Az összefűggések legyenek érthetőek. Az adott bankok, külső tőkeadók és tőkerészesedés formájában tőkét adók szempontjait figyelembe kell venni. Üzleti terv felépítése: Az üzleti tervnek a következő főbb részeket célszerű tartalmaznia: - Tartalomjegyzék - Összefoglalás: Az összefoglaló készítésének célja a befektetők érdeklődésének felkeltése és a legfontosabb megállapítások feltűntetése.

Elkészítése az utolsó lépése az üzleti tervnek, hiszen csak a kész üzleti terv alapján lehet a legfontosabb megállapításokat kiemelni, szerkezetileg azonban az üzleti terv elejére kerül. A következő kérdésekre érdemes válaszolni: o Vállalat alapvető üzleti célja, tevékenységi köre o Tulajdonosok neve és címe, a vállalkozás jogi formája o Milyen termékek előállításáról, szolgáltatások nyújtásáról van szó o Miben áll a versenyelőny o Jelenlegi piaci helyzet és a piaci tendenciák összefoglalása o Marketingstratégiára vonatkozó alapvető megfontolások o A vállalat kulcsemberei, és miben áll a felelősségük o A tőkeszükséglet megjelőlése és annak tisztázása, mekkora külső bevonásra van szükség o A bevonásra kerülő tőkét mire használják fel - Vállalat általános leírása: A vállalat múltja, az alapítás dátuma, az alapítás indítékaira, a vállalat fejlődési folyamatában bekövetkezett lényeges

változásokra kerül ebbe a pontba. A jövőre vonatkozóan elsősorban a célokat kell megadni. A cél megfogalmazása mindig - - - - - - rövid legyen. Részletesebben ki lehet térni a szolgáltatásra vagy a termékre, a fogyasztó szemszögéből. Vállalat kulcsemberei és szervezete: A cégnél munkát is vállaló társtulajdonosok, a vezető pozíciót betöltő alkalmazottak, a külső tanácsadók és a cégnél munkát nem vállaló társtulajdonosok szakmai jellemzését le kell írni. Piacelemzés és forgalmi előrejelzés: Ismerni kell a piac méretét, a kereslet befolyásoló tényezőket, a konkurensek helyzetét, lehetséges vásárlói kör, célpiac, megbecsült árbevétel, stb. Marketingterv: Piaci célok, kívánt forgalom, árstratégia, értékesítési szervezet, reklámozási tevékenységek, stb. Termelési terv: Főbb szempontok lehetnek: o A termelési módszerek o A gépek és berendezések o A termelésben foglalkoztatott munkaerő o

Anyagbeszerzés o kapacitások Kockázatbecslés: Kockázati tényezők lehetnek a kereslet megváltozásából, a versenytársak kiszámíthatatlan reakcióiból, adózási és egyéb törvényben előírt szabályok megváltozásából, az infláció mértékének a tervezettől való eltérő alakulása Pénzügyi terv: Fő részei: o Nyító és zárómérleg o Nyereség és veszteség számítás (eredménykimutatás) o Likviditási terv (cash-flow előrejelzés)  Előre kell jelezni a várható kifizetések és befizetések nagyságát és időpontját  Ezeket szembe kell állítani egymással  Meg kell állapíani, hogy a fizetőképességben mikor keletkeznek szűk keresztmetszetek  A likviditási próblémák megoldására javaslatot kell kidolgozni Finanszírozás: szükséges tőke nagysága, tervezett finanszírozási eszközök és azok forrásai Függelék: ábrák, rajzok, képek és egyéb kiegészítő információk Vállalatálapítás menete: A

gazdasági társaságok alapításánál el kell készíteni a társasági szerződést, illetve Rt.-knél az alapszabályt. Mindkettő tartalmazza a cég nevét, székhelyét, telephelyét és a választott társasági formát, az ezzel kapcsolatos szabályozást és az induló tőke nagyságát. A cégnév három fő részből áll; a vezérrészből, az alaptevékenység megnevezéséből és a jogi forma megjelöleléséből. Törekedni kell a cégvalódiság, a cégkizárólagosság és a cégszabatosság elvek betartására. A cégvalódiságnak azzal teszünk eleget, hogy a vállalat nevében pontosan megjelöljük a cég alapvető tevékenységét és a jogi formát. A cégkizárólagosság elve azt takarja, hogy nem létezhet két ugyanolyan nevű vállalat A cégszabatosság szerint pedig a névnek meg kell felelnie a magyar nyelv szabályainak. A cég rövidített nevét is meg kell jelölni. A közjegyzőnél el kell készíttetni az aláírási címpéldányokat, amit a

cégbíróságon, az adóhatóságnál és a számlavezető banknál le kell adni. A társasági szerződést és az alapszabályt ellenjegyeztetni kell ügyvéddel vagy jogtanácsossal, vagy közokiratként kell elkészíttetni közjegyzőnél. Ebből egy-egy példányt szintén le kell adni a cégbíróságnál a cégbejegyzési kérelem mellékleteként, továbbá az APEH-nak és a számlevezető banknak. A cégbejegyzést formanyomtatványon a székhely szerinti illetékes cégbíróságon kell kérelmezni. Az adószám, a társadalombiztosítási szám és a KSH-bejelentkezés a bírósági ügykezelőnél lehet elintézni, egyidejűleg a cég megkapja a cégjegyzékszámot is. A bankszámla nyítása után a cég még a cégbejegyzés előtt kezdheti meg műkődését. Normális műkődését csak a bejegyzés után kezdheti meg Az egyéni vállalkozó vállalkozói igazolvány birtokában kezdheti meg vállalkozásának műkődését, amelyet a lakóhely szerinti önkormányzat

polgármesteri hivatalának okmányirodája adja ki. Az igazolvány tartalmazza a vállalkozó nevét, a vállalkozás székhelyét, telephelyét, tevékenységét és a dátumot. Az egyéni vállalkozónak is be kell jelentkeznie az adóhatósághoz adószámért Önmagában nem köteles bankszámlát nyitni, de a végzett tevékenység ezt álalában megköveteli. A vállalkozások erőforrásai Az erőforrások főbb jellemzői és csoportjai: A termeléshez, szolgáltatáshoz szükséges tényezőket erőforrásoknak nevezzük. A cégek egyik sikertényezője az erőforrás-felhasználás. A felhasznált erőforrások mennyisége és a felhasználás módja alapvetően befolyásolja a cég költségeit, így az árat, amivel a piacon megjelenhet. Az erőforrásszerkezet vagy erőforrás-összetétel megmutatja, hogy a felhasznált összes erőforráson belül az egyes erőforrások milyen részaránnyal szerepelnek. Általánosságban elmondható, hogy a

termelőtevékenység sok gépet, berendezést, a kereskedelmi tevékenység jelentős árukészlet tartását követeli meg, a szolgáltatások jelentős arányú munkaerő alkalmazásával járnak. Az erőforrásfajták különbözőképpen csoportosíthatóak. Alapvető típusaik a tartósan befektetett tárgyi eszközök, a forgóeszközök, a munkaerő, az információ és az immateriális javak. Különbséget tehetünk konkrét és absztrakt erőforrás között. A konkért erőforrások kézzelfoghatóak, és a befektetett tárgyi eszközöket, a forgóeszközöket és az emberi erőforrás jelenti. Az absztrakt erőforrás az emberi erőforrás, az információ és az immateriális javak. Tárgyi eszközök: A tárgyi eszközök egy évnél hosszabb ideig szolgálják a termelési-szolgáltatási tevékenységet. Csoportjai: - ingatlanok és a hozzájuk kapcsolodó vagyoni értékű jogok - műszaki berendezések, gépek, járművek - egyéb berendezések, felszerelések -

tenyészállatok Az eszközök értéke amortizálódik, vagyis csökken és közben a befektetés megtérül. A tárgyi eszközöknél az amortizáció elszámolása költségnövekedéssel jár, de pénzkiadást nem von maga után. Tényleges műkődési idejét csak utólagosan lehet megállapítani. Olyan műkődési időt kell meghatározni, amely az eszköz tulajdonságainak és a piaci viszonyoknak egyaránt megfelel. Az amortizáció a társasági adóra is hatással van. A beszerzési költségeken kívül a tárgyi eszközök működtetése üzemeltetési és karbantartási kiadásokkal is jár. A tárgyi eszközök beszerzése és használatbavétele hosszú, több szakaszból álló folyamat, amit beszerzésnek nevezzünk. A tárgyi eszközök élettartamán az üzembehelyezéstől az üzemképes állapot fennmaradásáig tartó időszakot értjük. Fellépnek a fizikai elhasználódás és a gazdasági-erkölcsi avulás, ami a vállalattól független környezeti viszonyok

hatására következik be. Amortizációs módszerek: Az eszközbe fektetett tőke megtérülési folyamatát amortizációnak nevezzük. Az értékcsökkenés az átadott gépéerték termékegységre (időegységre) jutó részét jelenti. Alapvető funkciója az értékátvitel, melynek során a termék értékébe átment eszközérték költségtényező, az önköltség része, továbbá funkciója a tárgyi eszköz pótlási, illetve bővítési alapjának létrehozásával a finanszírozási forrás megteremtése. Mivel az igénybe vett amortizációs módszer az önköltséget, a nyereséget, a nyereségadót és az árat is befolyásolja, konjunktúrszabályozó funkciója is van. Az amortizációs módszerek azok az eljárások, amelyekkel az eszközérték elosztható, az egyszeri kiadás folyó költséggé konvertálható. Az eszköz bruttó értéke a beszerzési, bekerülési értékét jelenti. Nettó értéke a bekerülési érték és a már elszámolt amortizáció

különbözete. A maradványérték az eszköz használati ideje alatt költségként el nem számolt értékét jelenti. - Lineáris módszer: Alkalmazása esetén az értékvesztést időarányosan, évente azonos összeggel számoljuk el költségként. A lineáris módszer a legelterjedtebb eljárás, előnyei az egyszerűség és áttekinthetőség, segíti a vállalat kalkulációt, a vállalatok és ágazatok költségszerkezete összehasonlíthatóvá válik. Hátránya pedig, hogy nem követi a termék elhasználódási folyamatát, és így esetleg nem fedezi afenntartási költségeket. o Leírási kulcs = 100/évek száma (százalékban kifejezve) o Leírási kulcs = amortizáció éves összege/bruttó érték (együtthatós forma) - - o Leírási összeg = bruttó érték/évek száma o Leírási összeg = bruttó érték*leírási kulcs Degresszív módszer: A műkődési idő első szakaszában a tárgyi eszköz értékének nagyobb hányadát írják le, és a

leírási hányad fokozatosan csökken (gyorsított eljárás). o Maradványmódszer: Fix leírási kulcsot alkalmazunk, de a kulcsok vetítési alapja ávente változik, ami a mindenkori nettó érték.  Leírási kulcs = 1/n*150% (n = évek száma) o Kumulatív módszer: Nullára leírjuk az eszközértéket. A leírási kulcsot úgy kapjuk meg, hogy az élettartamból hátralevő évek számát osztjuk az évek számjegyeinek összegével  Leírási kulcs = hátralevő évek száma/évek összege*100 Progresszív módszer: Lassított ütemű tőketörlesztésként értelmezhető, amikor az évek múlásával az értékcsökkenés összege nő Forgóeszközök: A forgószközök olyan erőforrások, amelynek ellenértéke rövid idő alatt (egy éven belül) megtérül. A cégek annyi forgóeszközt tartanak, amennyi a beszerzés-termelés-készletezés-értekesítés normális menetéhez, a nagyobb surlódások elkerüléséhez szükséges (tranzakciós motívum). A

forgóeszközök egy másik részét a biztonsági szempontok indokolják, ez a befektetés gyorsabban pénzzé tehető, mint a tárgyi eszközök (óvatossági motívum). A véletlenszerű adódó üzleti lehetőségek kiaknázása forgóeszköztartást igényel (spekulációs motívum). Csoportjai: - készletek - követelések (fennállhatnak a vevőkkel szemben, a váltókövetelések adóslevél formájában megjelenő összegek, amit meghatározott időpontban egyenlíti ki az adós, visszatérítendő adók, rövid lejáratú kölcsün, stb.) - értékpapírok (egy éven belüli lejárattal vagy értékeítési szándékkal) - pénzeszközök (készpénz, bankbetét) Az árukészletek továbbértékesítési célból beszerzett terméekek. Az anyagkészletek a termékek gyártása során használják fel. A termelőüzemben megmunkálás, szerelés alatt lévő termékeke számítanak befejezetlen termelés készletnek. További megmunkálásra váró termékek a félkész

termékek. A késztermékek saját gyártású, befejezett, értékesítésre szánt gyártmányok A fogyószközök, szerszámok, munkaruhák alkotják az egyéb készleteket. A forgóeszközök forgási mutatói jelzik, hogy hányszor, illetve mennyi idő alatt fordulnak meg az eszközök a pénz és egyéb formák között. - Fordulatok száma = árbevétel/átlagkészlet - Forgási napok száma = időszak napjainak száma/fordulatok száma A forgóeszköz lekötés pénzkiadással jár. A magas forgóeszköz állomány költséges, alacsony hatékonyságot jelent. A túlságosan alacsony állomány miatt nyereséges értékesítések maradnak el, ezért szintén nem hatékony. Emberi tényező: Az emberi erőforrás fontos sajátossága az akarat. Egyik legfontosabb tényezője a szakértelem A cég kulcsfiguráikat üzletrész, részvény vagy opció biztosításával kívánják megtartani. A jó emberi erőforrásnak béremelés és dícséret jár, a rossznak elbocsátás.

Információ: Az adat egy esemény vagy ügylet jellemzése számokkal vagy szöveggel. Az információ a cég műkődése szempontjából fontos ismeretanyag. Bizonytalanságot szüntet meg Részben a külső környezetben lezajló eseményekről nyújt ismeretet. Mind a gazdaságirányítási, mind a piaci környezetre vonatkozóan információkkal kell rendelkezni. A cég múltbeli teljesítményeiről, a jelenlegi helyzetről és a jövőbeni fejlődésről ismeretekkel kell rendelkezni, hiszen a többi erőforrás felhasználásának módját ezek a belső információk alapvetően befolyasolják. A gazdálkodás különböző területeit is ismerni kell. Az információk megszerzése és szervezeten belüli hasznosítása drága Immateriális javak: Fizikailag nem léteznek, de van értékük. Ide tartoznak a szabadalmak, a védjegyek, a szerzői jogok, a vagyonértékű jogok. Ezek az erőforrások forgalomképesek, értékesíthetőek és vásárolhatóak Amortizálódnak

és apportálni is lehet őket. A cég mérlegében is szerepelnek, és a számviteli törvény alapján a befektetett eszközök közé sorolják őket. Értékcsökkenést számolnak el utánuk, és hosszú idő alatt terülnek meg. Erőforrások forrásai, finafszírozási lehetőségek: Egy vállalatnak műkődéséhez különböző nagyságú és összetételű erőforrásokra van szüksége. Ezek két fő forrásból biztosíthatóak: - saját forrásból (vállalat induló vagyona, mérleg szerinti eredménye, amortizációból megtérült összegek, alap- és törzstőkemelés, kockázati tőkenyújtás) - idegen forrásból (rövid lejáratú kötelezettség  szállítói hitel, bankhitel, váltótartozás, faktorálás / tartozás behajtásának joga egy harmadik személyre átruházodik, hosszú lejáratú kötelezettség  bankhitel, alapjuttatás, kötvénykibocsátás, forfetírozás / harmadik személy általi megvásárlásra, lízing ) A napi üzletmenet során is

folyamatosan képződnek néhány hét, hónap időtartamára kötelezettségek, amelyek kiegyenlítési forrást jelentenek a vállalat számára (szállítókkal szembeni tartozások, előlegek, a vállalat dolgozóival szembeni kötelezettségek, az állami költségvetéssel, társadalombiztosítással szembeni kötelezettségek, az önkormányzatokkal szembeni kötelezettségek). Emberi erőforrásgazdálkodás Az emberi erőforrás a munkavállalók munkavégzéséhez szükséges képességeik és szakisemereteik szerint strukturált összeségét jelenti. A munkaerővel való gazdálkodás három fő tevékenységi körbe sorolható: 1. A munkaerőszükséglet meghatározása, a létszám tervezése, megszerzése és beállítása: Az erőforrástervezés célja, hogy a megfelelő számú és összetételű munkaerő a megfelelő munkakörbe a kellő időre biztosított legyen (munkaerőigény előrejelzése, a munkaerő-kínálat előrejelzése, akciótervek az eltérések

kiküszöbölésére). A munkaerőigény-tervezés induló vállalkozásnál az üzleti terv, már működő vállalkozásnál a vállalati stratégia alapján történik. A munkaerőigény meghatározása történhet felülről, amikor a vállalat vezetése tervezi meg a létszámot, és alulról, amikor az egyes részlegek jelzik igényeiket. Módszere pedig matemetikai (objektív törvényszerűség), statisztikai és szakértői (környezeti tényezők komplex vizsgálata) becslésen alapulhat. A munkaerő-kínálat előrejelzése arra ad választ, hogy a szükséges létszámot belülről, vagy kívülről tudjuk-e biztosítani. A belső munkaerő-kínálat elemzésénél vizsgáljuk a szakértelemleltárt, a fluktuációt (kilépők száma, nyugdíjazás, felmondás, elbocsátás) és a belső mozgásokat. A külső munkaerő-kínálat elemzése a cég vonzáskörzetében végbement változásokra irányul (felszámolás, új vállalkozás, tömegközlekedési módosulás).

Ezeknek ismeretében lehet kidolgozni az akciótervet, amelyből kiderül, hogy a vállalakozásban egyezőség, létszámfelesleg vagy létszámhiány van-e. Az emberi tényező teljesítményorientált díjazásának alapja a munkakörelemzés, amely tartalmazza az adott munkakör tevékenységeit, az ellátásukhoz szükséges képzettséget és készségeket, valamint a személyes adottságokat. A munkakörelemzés történhet megfigyeléssel, munkanapfelvétellel, munkakörelemző kérdőívvel és egyenkénti vagy csoportos elbeszélgetéssel A munkaköri leírás általában tartalmazza a munkaidő-beosztást is (hagyományos munkahét  ötnapos, napi 8 óra; rövidített munkahét  négynapos, napi 10 óra; rugalmas munkaidő  alapmunka időben mindenki dolgozik, a többi munkaidő egyénenként szervezhető meg; munkakörmegosztás  két vagy több fő lát el egy munkakört; telekommunikációs munkavégzés). A munkakör értékelés szintén a

teljesítményorientált beszerzéshez kapcsolódó eljárás, melynek célja az a dott munkakör cégen belüli fontosságának meghatározása. - Rangsorolás: összesa munkakör felsorolása és rangsorolása - Munkakör-osztályozás - Hay-féle értékelési módszer TUDÁS Szaktudás PROBLÉMAMEGOLDÁS FELELŐSSÉG Menedzsmentképességek Emberi problémák kezelése Kerete Módja Szabadságfok mértéke Befolyásolás módja A munkaerő toborzásának lényege, hogy a vállalkozásnál jelentkező keresletre megfelelő számú pályázatot kell találni. Dönteni kell, hogy a keresés kívülről vagy cégen belül történjen Külső keresés: - fejvadászcégek - újsághírdetés - oktatási intézményben álláspályázatok közzététele - munkaközvetítő irodákon tevékenységének igénybevétele - ismerősök, partnerek ajánlatai A kiválasztás a pályázókról szóló információk összegyűjtését, értékelését jelenti döntéshozatal céljából. A

leggyakrabban használt eszközök: - foglalkoztatási pályázat - teszt - interjú - ajánlás - vezetőkiválasztó cégek A betanítás az a folyamat, amikor a kiválasztott pályázó belép a céghez, és keresztülmegy a cég tájékoztatási programján. 2. A munkaerő ösztönzése, teljesítmény értékelése: Az ösztönzés fő célja a megfelelő munkaerő megszerzése, megtartása és motiválása. Az ösztönzőrendszerek akkor eredményesek, ha hatékonyak, rugalmasak, jól differenciálnak és nem túl drágák. Elsősorban javadalmazást jelent (bér, juttatás, egyéb eszközök). A befizetés alapja a teljesítményelv A teljesítmény értékelésének előfeltétele a végzett munka minősítése. Mennyiségileg az alábbi mutatókkal meghatározható: - teljesítmény I. = előállított termékmennyiség / idő - teljesítmény II. = előállított érték / idő - teljesítményfok = tényleges teljesítmény * 100 / normál teljesítmény A

bérmegállapításnak két alapformája megkülönböztethető, az időbér (órabér, havibér) és a teljesítménybér (darabbér, prémiumbér, jutalékos bér, csoport-darbbér). A teljesítménymutató lehet abszolút összegű vagy százalékos formában rögzített (tiszta jutalékos rendszer  a dolgozók a lebonyolított forgalom után alapbért is helyettesítő jutalékot kapnak; csökkentett alapbérrel kombinált jutalékos rendszer, alapbérrel kombinált jutalékos rendszer). A bérszerkezet a bérelemeket és a fizetendő terheket foglalja magában. A bérelemek az alapbér (megállapított, munkaszerződésben rögzített bér), a pótlék (pluszfeladatokért fizetett bér), a jutalék, a prémium és a jutalom. A munkavállaló bruttó bére után főállású munkaviszonyban SZJA előleget, társadalombiztosítási járulékot és munkavállalói járulékot fizet, a munkáltató minden kifizetett egységnyi bér után társadalombiztosítási járulékot,

munkáltatói járulékot, egészségügyi hozzájárulást és szakképzési hozzájárulást fizet. A munkahely által nyújtott szociális juttatások a munkavállaló teljesítési szándékát pozitív irányba befolyásolják. A pozitív hatást azáltal fejti ki, hogy növeli a munkavállaló munkaadő irénti bizalmát, erősíti a munkavállaló kötődését a munkahelyhez, a munkaadó pozícióját javítja a munkaerőpiacon és kedvezőbbé teszi a munkavállaló jövedelmi pozícióját. A juttatások típusai: - gazdasági, jóléti jellegűek ( karácsonyi pénz, étkezési támogatás, lakástámogatás, jubileumi pénz) - biztosítási jellegűek (munkavállalói nyugdíjpénztár, egészségi pénztár) - családi különbségeket kiküszöbölő juttatások (szülési segély, beiskolázási támogatás, házassági segély) kulturális, sportjellegű és képzési juttatások (sporttelep, könyvtár ingyenes használata, továbbképzés) A munkavállalók

gazdasági és szociális érdekeinek védelme érdekében érdekképviseleti szervezeteket hoznak létre (Munkaügyi tanács, szakszervezetek, üzemi tanács). A munkaügyi tanács a munkáltatók országos képviseleti szerve, amelynek egyetértésével a kormány dönt a minimálbérről, javaslatot tesz a munkaidő hosszára és a munkaszüneti napokra, bérttárgyalásokat kezdeményez és ajánlást tesz a következő évi munkabér-emelésre, a munka törvényköny változásaihoz véleményt nyilvánít. Üzemi tanácsot kell választani mindem olyan vállalkozásban, ahol a foglakoztatottak száma meghaladja az ötven főt, üzemi megbízottat pedig, ha a létszám meghaladja a 15 főt. Az üzemi tanácsot együttműködési jog illeti meg a jóléti eszközök felhasználására illetve a jóléti intézmények és ingatlanok hasznosítására vonatkozóan. Egyetértése szükséges a munkavédelmi szabályzat kiadásához és véleményezési joga van az alábbi

területeken: - munkáltató átszervezése, átalakítása, privatizálása, szervezeti egységek önállósulása - személyi nyilvántartás rendszerének kialakítása - munkavállalók képzési tervének összeállítása, korengedményes nyugdíjak eldöntése - éves szabadságolási terv elkészítése - új munkaszervezési eljárások bevezetése, teljesítménykövetelmények meghatározása Teljesítményértékelés és teljesítményértékelő technikák: - Értékelés osztályozó skálával: - Normarendszer - Magatartárács - 3. A munkaerő fejlesztése: Az emberi erőforrás fejlesztésének célja az alkalmazottak ügyességének és képességeinek javítása. Különbséget kell tenni az alkalmazottképzés és a vezetőképzés között A képzésre leginkább igénybe vett módszerek: - Gyakorlati módszerek: munka közben tanul - Előszoba-képzés: munkahely szituáció szimulálása - Osztálytermi tanulás - Konferenciák és szemináriumok -

Szerepjátszás Munkaköri leírás: - Munkakör neve Osztály Közvetlen felettes beosztása Kötelezettségek általános összefoglalása Specifikus munkaköri kötelezettségek Munkakör specifikáció A vállalkozások reálszférája A reálszféra fogalomrendszere: A termelő és kereskedő cégeknél termékáramlási folyamatok valósulnak meg, s ahol ezek a folyamatok megszakadnak, ott készletek képződnek. Ez átmeneti állapot, a készletek a következő termelési-forgalmi szakaszba kerülésre várnak. A cégeknél végbemenő anyagi-fizikai történések összességét a vállalkozás reálszférájának nevezzük. A reálszféra kiterjed a termelés, a forgalmazás, a szolgáltatányujtás minden anyagi jellegű mozzanatára, vagyis a beszerzésre, termelésre, készletezésre és értékesítésre. A reálszféra felöleli az anyag- és árumozgást egyaránt. A reálfolyamatokhoz és a velük szoros kapcsolatban álló erőforrásokhoz információs

folyamatok társulnak. Ezek alapvetően szellemi folyamatok Az ismeretek egy része a reálszférából származik, annak alakulását tükrözi. Egy másik része a reálszféra befolyásolását kívánja elérni. A cégek szabályozási szférája a megfigyelésen, az információfeldolgozáson, az információtovábbításon, a döntés-előkészítésén és a döntésen alapul. A reálszféra és a szabályozási szfére érzékelhetően elkülönül, de egymás nélkül mégsem léteznek. A reálszféra termékáramlását általában a szabályozási szféra pénzáramlása kíséri, igen szoros kapcsoltaban állnak egymással, annak ellenére, hogy a kétfajta áramlása időbeli eltolódással valósul meg. A logisztika a reálszféra termékáramlási folyamatainak és a készletezésnek az együttes kezelésével foglalkozik, a hozzájuk kapcsolódó információk és irányítási struktúrák kialakítását és műkődését jelenti. Egy logisztikai rendszer célja a

minél magasabb kiszolgálási színvonal biztosítása a rendszer valamennyi állomásán. A mérésre az alábbi mutatók szolgálnak: - rendelkezésre állás (jelzi, hogy a cég az igényeket milyen arányban tudja kielégíteni adott határidőn belül) - kiszolgálási idő (a megrendelés és teljesítés között eltelt idő) - kiszolgálás minősége (hogyan felel meg a teljesítés a mennyiségi és minőségi követelményeknek) A reálszféra bemutatására állapot- és folyamatjellemzők használhatók. Az állapotjellemző adott időpontra vonatkozik, miíg a folyamatjellemzők egy időszak alatt végbement gazdasági jelenségekre vonatkoznak. Az erőforrások átalakítása termékké és szolgáltatásokká a reálszférában valósul meg. Az erőforrás inputokból eladható autputok keletkeznek. Az erőforrás átalakítása valamely technológia szerint történik. Az átalakítási folyamatot jellemzi, hogy mire irányul az átalakítás, milyen a mértéke és

mekkora az eljárások száma. A reálszféra megismeréséhez két különböző megközelítést alkalmazunk. A termékfejlesztés, az innováció a termék, termelés és szolgáltatás jellemzőinek, technológiájának kialakítását szolgálja. A termékelőállítás és szolgáltatásnyújtás szakaszait vizsgálja a másik vizsgálati mód. Az anyaggazdálkodás a reálszféra beszerzési, termelési, készletezési mozzanatait fogja át, és ide tartozik a hulladékhasznosítás is. Beszerzés: A beszerzés a termelési és szolgáltatási tevékenységhez szükséges anyagi erőforrások megszerzését jelenti. A környezethez való alkalmazkodás egyik legerőteljesebb hatású területe a beszerzés Beszerzési módok: - Esetenkénti egyedi beszerzés: Főleg a beruházási javakra jellemző, de a fogyasztáscikkkereskedelem egyedi vevő megrendelései is ide sorolhatóak. A vevő ismert, előlegfizetéssel, esetleg részletfizetéssel vagy a teljes ár átadásával

indulhat a termelési folyamat. Individuális paraméterekkel és minőségi vizsgálattal jellemezhető - A magas raktározási költségek és az anyagokban, félkész termékekben lekötött tőke vezetett a termelésorientált beszerzés kialakulásához és elterjedéséhez. Az anyagok abban a pillanatban érkeznek a termelésbe, amikro szükség van rájuk (just in time). Fölöslegessé teszi a raktározást, de kiváló együttműkődést igényel a szállítótól és a felhasználótól. Sikerességéhez az alábbiaknak kell érvényesülniük: o S szükségletet a rendelésfeladat időpontjában napra (órára) lebontva ismerni kell o A beszerzési eljárást pontosan egyeztetni kell a szállítóval, különös tekintettel a szállítás időigényére o A szállítónak abszolút megbízhatónak kell lennie minőség és határidő tekintetében o A szállítót a feldolgozóüzem közelében kell telepíteni - Főleg ott, ahol egy-egy termelési program csak rövid

ideig fut, a szerződésorientált beszerzés dominál. A készletre gyártás valósul meg, a vevők nem ismertek, a termelési folyamat a becsült keresletre épül - Ahol olyan anyagokat, félkész termékeket szereznek be, amelyeket sok termékhez tudnak felhasználni, és folyamatos termelés jellemző, az erőforrásokat raktárra, készletre beszerzik. Itt fennáll a raktározási kockázat (fel nem használás) Beszerzés folyamata: A beszerzés nél a beszerezendő javak fajtáinak, mennyiségének és időpontjának megtervezése az első lépés. Ehhez ismerni kell a cég termelési terveit és várható fejlesztési elképzeléseit A következő feladat a beszerzési lehetőségek felkutatása, majd sor kerül az ajánlatok begyűjtésére. A legmegfelelőbb ajánlatokat össze kell hasonlítani, amit következő lépésként a rendelésfeladás követi. Az utolsó lépés a szállítók értékelése, amire évente egyszer kerül sor, ha egyéb gond nincs: - el kell

dönteni, hogy mik azok a kritériumok, amelyek alapján értékelünk - meg kell határozni azokat az értékeket, amelyek jó vagy rossz minősítést rendelünk - a paraméterek mellé súlyokat kell rendelni, s ezeket kell a különböző kategóriák értékeit besorolni Beszerzési források: A make or buy döntésnél, meg kell határozni, gofy saját gyártásból vagy idegen forrsából akarunk-e beszerezni. A sját gyártás mellett szól a minőség biztosítása, az ellátás biztonsága, a meglévő kapacitások kihasználásának lehetősége és az a tény, hogy nincs szükség raktározásra és szállításra. Az idegen beszerzés mellett szól, hogy az ár többnyire alacsonyabb és hogy kisebb a rizikója a vásárlásnak, ellene pedig az a tény, hogy fennáll raktározási szükség és szállítói kockázat. A beszerzés történhet gyártótól vagy a kereskedelemtől. Centralizált beszerzés esetén a teljes szükséglet beszerzését egyetlen helyen

bonyolítják le. A decentralizált beszerzésnél a beszerzés ott történik, ahol a szükséglet felmerül. Beszerzés szereplői: A beszerzés történhet saját apparátussal, bizományossal, ügynökkel vagy más bezserzési szervezet megbízásával. A beszerző szervezet általában úgy épül fel, hogy egy-egy beszerzőhöz több termékcsoport vagy több beszállító tartozik., vagy úgy, hogy a beszerzők funkciókra speciálizálódnak A beszerzési társulásol független társaságok beszerzésére irányuló stratégiai szövetségesei. A beszerzési szervezet megítélésénél az egyik fontos szempont az, hogy az értékesítés vagy felhasználás igényeinek megfelelően történt-e a beszerzés. A másik értékelési lehetőség a beszerzési árak vizsgálatán alapul: - Beszerzési átlagárindex = beszerzésre fordított összeg*100/beszerzett mennyiségátlagár A 100-nál nagyobb index azt mutatja, hogy drágán vásároltak, a kisebb pedig azt, hogy

olcsón. Termelés: A termelési folyamat egyik meghatározó tényezője az előállított termékek vagy termékváltozók száma. A termékskála szélességének kialakításákor fonros, hogy a vevők kiszolgálási szintjét és a termelés költségei egyensúlyban legyenek. A termék előállításának technológiáját részletesen meghatározzák, amely azutám determinálja a gyártás emberi és tárgyi feltételrendszerét. A munkaintenzív technológia az emeberi erőőforrásokat helyezi előtérbe. A tőkeintenzív technológiát a tárgyi erőforrások túlsúlya jellemzi, a berendezések, gépek, anyagok, áruk kerülnek a gazdálkodás középpontjába. A két technológia között átváltás van, bizonyos mértékig helyettesíthetik egymást. A termelési folyamat jellemzője a kapacitás A kapacitást két módon lehet meghatározni. Jelentheti azt a bemeneti mennyiséget, amelynek feldolgozására képes a temelőegység és azt a termék-vagy

szolgáltatásmennyiséget, amit a berendezés vagy termelőegység ki tud bocsátani. A termelő- és kiszolgálóberendezések elhelyezése szintén befolyásolja a termelési és szolgáltatási folyamatot. A művelet szerinti elhelyezésnél több, egymástól független műveletet hajtanak végre, s a műveletek sorrendje nincs feltétlenül rögzítve. A folyamat szerinti elrendezésnél a termék előállításának, a szolgáltatásnak az egymást követő szakaszai rögzítettek, s valamennyi terméknek át kell mennie minden egyes munkaszakaszon. A termelési- és szolgáltatási potenciál kihasználásánál figyelembe kell venni a tervezési időszakot, a piac felvevőképességét, a termelkapacitás tényleges nagyságát és a igényelt kapacitásmennyiséget, stb. Az integrált termelésirányítási rendzsereknek két alapvető típusa működik: - A szükséglettervezési rendszer (MRP  material requirement planning) - Az éppen időben rendszer (Just-in-time)

Készletezés: A készlet a termelés és fogyasztás időben és térben elkülönült szakaszait köti össze, amit tranzakciós motívumnak nevezünk. Másik indítéka a tartalékképzés és a spekuláció Készletezési költségek: - Készlettartási költség: Raktár fenntartási és üzemeltetési költség, raktári dolgozók bére, tárolási veszteség, adminisztráció költségei - Utánpótlási költség: szállítási, átvételi, minőségellenőrzési költségek - Hiányköltség: készlethiány, késedelmi kötbér, goodwill-veszteség A gazdasági környezetet tekintve a legfontosabb befolyásoló tényező a piac állapota (keresleti és kínálati túlsúly). A készlettartást a gazdasági szabályozók is befolyásolják A vállalkozás területi elhelyezkedése, a termelés és forgalom nagysága befolyásolja a készlettartási célokat. A cég készleteinek nagyságát mennyiségben és értékben mérik. A készletek relatív nagysága a forgalomhoz vagy

a felhasználáshoz viszonyított készlettel fejezhető ki. A készletek összetétele megmutatja, hogy az egyes termékek vagy termékcsoportok az összkészletnek hány százalékát teszik ki. A készletstruktúra vizsgálatára az ABC-analízist használják, amellyel a készletelemeket az összkészleten belül arányuknak megfelelően csoportosítják. Az A csoportba sorolt relatíve kevés termék az összes készletnek legnagyobb részét teszi ki, a B csoport közepes súlyú, a C csoportba nagyon sokfajta termékféleség tartozik, ugyanakkor az összes készletnek elenyésző részét teszi ki. A készletartásnál termékenként meg kell vizsgálni a cégre érvényes piaci helyzetet. Amennyiben a kereslet meghaladja a kínálatot, nagyobb készletet kell tartani, vagy fordított esetben kisebb készletet. Törekedni kell olyan készlet kialakítására, amely a lehető legkisebb költséggel jár, a lehető legnagyobb összjövedelmet biztosítja és a kívánatos

kiszolgálási szintet lehetővé teszi. Készletezési modellek: A készletmodellek struktúráját alapvetően négy tényező alakítja ki: - A termék iránti kereslet természete - A készletfeltöltés módja - A tágan értelmezett költségtényezők melyek a készletezés hatékonyságmérésére szolgálnak - A termékszintű készletezési rendszer műkődési mechanizmusa. A készletezés alapkérdéséire adott válaszok döntik el. o Az időpontra vonatkozó választípusok  A rendelést rögzített (t) időközönként kell feladni  Akkor rendelnek, ha a készlet az (s) érték alá csökken o A rendelési tételre vonatkozó tipikus válaszok  Rögzített (q) mennyiséget rendelünk minden alkalommal  Annyit rendelünk, hogy a beérkezés után a készletünk egy (S) maximális szintet érjen el. Így négyfajta készletezési mechanizmustípus határozható meg: o (t,q) mechanizmus: (gazdaságos rendelési tételnagyság) Feltételezzük, hogy a kereslet r

nagyságú lesz. A készlettartás fajlagos költsége c1 A készletpótlás fajlagos költséfe c3. Minél nagyobb az egyszerre rendelt mennyiség (q), annál több lesz a készlettartási költség, a készletpótlási költség viszonylag kicsi. Fordított esetben a készletartási költség csökken, de a készletpótlási költség nő. A készletpótlási költség a rendelések száma (r/q) megszorozva a készletutánpótlás fajlagos költségével. A készlettartási költség pedig az átlagkészlet (q/2) megszorozva a fajlagos készlet utánpótlási költségével. o (s,q) mechanizmus o (t,S) mechanizmus o (s,S) mechanizmus Az optimális tételnagyság modelljén keresztül kimutatható, hogyha a tényleges kereslet (r’) a modell által feltételezett érték (r) felé, illetve kétszerese közé esik, akkor az összköltség-növekedés nem nagyobb 6%-nál. A modell robuszus módszer Minőségellenőrzés, értékesítés: A minőségellenőrzés a termékek és

szolgáltatások előírások szerinti elkészítését vizsgálja. A termelési, szolgáltatási folyamat különböző szakaszaihoz kapcsolódik. A minőségellenőrzés történhet mintavételes eljárással, ahol meghatározott számú termék átvizsgálása után a hibaarányból következtetnek a legyártott termékek minőségére. Másik múdja a minden egységre kiterjedő vizsgálat Vállalati árpolitika, ármunka Az ár fogalma, gazdasági szerepe: Az ár az áru (termék vagy szolgáltatás) pénzben kifejezett ellenéréke, azaz az a pénzmennyiség, amiért egy asott (meghatározott mennyiségű és minőségű) áru megvehető, illetve eladható. Azt az árat, amit az eladók kérnek az áruért, kínálati árnak nevezzük. A vevők által felajánlott ár az ajánlati ár. Bizonyos javakra speciális árfogalmakat alakítottak ki (illeték, díj) Piacgazdasági viszonyok között az árak fontos gazdaságszervező funkciókat töltenek be: 1. Piaci egyensúly

megteremtése (kereslet-kínálat) 2. Piaci szereplők döntéseinek orientálása, cselekvésük megfelelő irányba terelése 3. A jövedelmek hatékonyságot biztosító elosztása 4. Technikai fejlődés, innovatív magatartás ösztönzése Az ár a piaci mechanizmuson keresztül automatikusan érvényesülő gazdasági szerepe mellett politikai, illetve makrogazdasági célok megvalósításához eszköze is lehet. Állami beavatkozásra is dzükség van (támogatás, árrögzítés, maximum- vagy minimumárak meghatározása, árellenőrzési és árinformációs rendszerek működtetése). Az árszabályozás indítékai a politikai berendezkedéstől és a gazdasági körülményektől függően országonként és időszakonként különböztek. A vállalati ármagatartást befolyásoló külső és belső tényezők: A vállalkozók olyan árak kialakítására törekszenek, amelyek biztosítják az eredményes gazdálkodást. Ez akkor lehetséges, ha az árak összeségében

hosszabb távon megtérítik a költségeket, lehetővé teszik, hogy a vállalkozó folyamatosan eleget tegyen adóbefizetési kötelezettségeinek, és ezen felül nyereséget is biztosítanak. Vállalati ármagatartás Exogén tényezők Endogén tényezők Állami beavatkozás, jogi szabályozás Profil Piaci szituáció Vállalati méret A szállítók ármagatartása Vállalati célok A vevők ármagatartása Költségek A versenytársak ármagatartása Árkialakítási elvek Árkalkulációs módszerek Az ármeghatározás döntési mechanizmusa Az árdöntések összehangolása a többi piacbefolyásoló eszközzel Az árkialakítás és ármagatartás jogi szabályozása: Magyarotszágon az állam elsősorban közvetett módon avatkozik be az ármeghatározásba, mégpedig a versenyszabályozáson keresztül. Mind a közvetett, mind a közvetlen árszabályozás módját törvény írja elő. A versentörvény az üzleti magatartásra vonatkozóan ír elő normatívákat,

ezen belül kifejezetten az ármeghatározáshoz kapcsolodó magatartásra is. Az ártörvény pedig az árakba történő közvetlen állami beavatkozás kereteit szabja meg. Kimondja, hogy a hatósági áras körbe nem sorolt termékeknél be kell tartani a versenytörvény szabályait. Versenytörvény: A törvény célja a fogyasztók és a versenytársak érdekeinek, valamint a gazdasági versenyhez fűződő közérdekeknek a védelme. Biztosítani kell a verseny szabadságát, másfelől meg kell akadályozni a verseny elfajulását, a versenyben a tisztességtelen eszközök alkalmazását. A törvény hatálya minden Magyarország területén vállalkozói tevékenységet folytató jogi és nem jogi személyre kiterjed. - Tiszteségtelen verseny tilalma Hírnévrontás, hitelrontás Üzleti titok tiszteségtelen módon való megszerzése vagy jogosulatlan felhasználása o Bojkott o Bitorlás, utánzás o Versenytárgyalás, árverés, tőzsdei alku tisztaságának

megsértése - Fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolásának tilalma: Tilos a vevőt becsapni az áru kelendőségének fokozása érdekében (valótlan közlés, fogyasztó nem kielégítő tájékoztatása) - A káros versenykorlátozások tilalma: Tiltja a verseny korlátozására irányuló megállapodásokat, az ilyen célkoat szolgáló összehangolt, egymáshoz igazodó magatartást. - A gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalma: Gazdasági erőfölényben van az, akinek áruját helyettesítő árut máshonnan nem, vagy csak lényegesen kedvezőtlenebb feltételekkel lehet beszerezni, illetve olyan áru megrendelője, amely árut másnak nem, vagy csak lényegesen kedvezőtlenebb feltételekkel lehet érvényesíteni. Visszaélésnek minősül a tisztességtelen vételi vagy eladási árak meghatározása, az áru visszatartása vagy forgalomból való kivonása az áremelést megelőzően, vagy az ár emelkedésének előídézése céljából, a

túlzottan alacsony árak (dömpingárak) alkalmazása és az indokolatlan elzárkozás az üzletkötéstől, a piacra lépés akadályozása. A fúziókontroll célja a károk monopolhelyzetek kialakulásának megakadályozása. Az ilyen szervezeti változások előtt kérni kell a Gazdasági Versenyhivatal engedélyét, amelyet az összefonodó vállalatok együttes árbevételének, piaci helyzetének, a verseny körülményeinek mérlegelése alapján adjá meg. Ártörvény: A törvény értelmében az árak legfőbb szabályozója a piac és a gazdasági verseny. Azoknál az áruknál, ahol az állam nem avatkozhat bele az ármeghatározásba, a vevők és eladók szabadon megegyezhetnek az árakban. A törvény pontosan szabályozza az állami beavatkozás kereteit is Az állam megállapíthat hatósági árakat az előre megadott listán, a törvény mellékletében felsorolt termékeknél és szolgáltatásoknál. A hatósági árak két fajtáját különbözteti meg a

törvény: - A legmagasabb ár: úgy kell megállapítani, hogy az fedezetet nyújtson a hatékonyan működő vállalkozó ráfordításaira és a működéshez szükséges nyereségre - A legalacsonyabb ár: úgy kell megállapítani, hogy az fedezetet nyújtson a hatékonyan működő vállalkozó ráfordításaira Az állam előírhatja az áremelés előzetes bejelentési kötelezettséget is, de ezt csak olyan termékeknél lehet használni, melyeknek termelője gazdasági erőfölényben van. A gazdasági szabályozás jelentős módosulása esetén a kormány átmeneti időre rendelkezhet az árakra vonatkozóan a szabad árak körében is. Emellett az ártörvény előírja az árfeltüntetési kötelezettséget o o Az árképző tényezőként működő adók és egyéb költségvetési befizetési kötelezettségek beépülése az árba: Minden befizetendő adónak és befizetési kötelezettségnek meg kell térülnie az árban. Megkülönböztető szerepet azok az adók

kapnak, melyeknek az árba való beépülését jogszabály írja elő. (import terméket terhelő vám, termelői vagy importbekerülési árba beépítendő fogyasztási adó, jövedéki adó és általános forgalmi adó). Importbekerülési ár: Az importtermékek bekerülési árán az az ár értendő, amennyiért az importáló a terméket viszonteladónak továbbadja. Importbekerülési ár felépítése: Devizavételár Ft-ban + Devizában felmerült fuvarköltség Ft-ban + Egyéb devizában felmerült költség Ft-ban = Határparitásos ár + Vám + Külkereskedelmi árrés vagy bizományos jutalék = Bekerülési ár Fogyasztási adó és fogyasztói árkiegészítés, jövedéki adó: A fogyasztási adót kivetésének célja egyrészt az államháztartás bevételeinek egy részének biztosítása, másrészt bizonyos termékek fogyasztásának befolyásolása. A fogyasztói árkiegészítés cálja, hogy bizonyos termékek fogyasztását vagy szolgáltatások

igénybevételét szélesebb rétegek számára lehetővé tegyék. Fogyasztási adót a vállalkozó köteles fizetni Az adó mértéke lehet százalékos érték, ilyenkor a vetítési alap a termelői ár, importtermék esetében pedig a vámérték. Az adó megállapítása történhet tételesen is, alapja az értékesített mennyiség. A fogyasztói árkiegészítés mindössze a kedvezményes személyszállítási szolgáltatásokra terjed ki. Jövedékiadó-köteles a jövedéki termék belföldi előállítása és importálása (alkohol, dohány, ásványolaj) - ÁFA (általános forgalmi adó) kezelése az árkialakításnál: Az áfát csak a fogyasztó árban kell figyelembe venni, a többi fázisban csak átmenő tételként szerepel. A felszámított ÁFA minden fázisban visszaigényelhető, kivéve a végső fogyasztást. Fogyasztói ár árképző elemei hagyományos értékesítés út esetén: Termelői ár vagy importbekerülési ár + Fogyasztási adó vagy

jövedéki adó (+), esetleg felmerülő fogyasztói árkiegészítés (-) = Nagykereskedelmi beszerzési ár + Nagykereskedelmi árrés = Nagykereskedelmi ár + Kiskereskedelmi árrés = Nettó fogyasztói ár + ÁFA = Bruttó fogyasztói ár A kereskedelmi árrés nem más, mint a kereskedelmi tevékenység ára. Megbontható nagykereskedelmi és kiskereskedelmi árrésre. Van egy költségfedezeti és egy nyereségfedezeti része Az Áfa bevezetése óta megkülönbötetünk bruttó (ÁFÁ-t tartalmaz) és nettó árat. Költséggazdálkodás és kalkuláció Költségek: A termékek termeléséhez és forgalmazásához, a szolgáltatásokhoz a cégek erőforrásokat használnak fel. Ezekért a cégeknek fizetniük kell A felhasznált erőforrások pénzben kifejezett ellenértékét költségnek nevezzük. A költségek pénzkiadást vonnak maguk után, de a két fogalom nem ugyanaz A költségek ismerete nélkül nem lehet megállapítani, hogy az ármeghatározás helyes-e. A

megbízható jövedelemkimutatás is csak a költségek pontos ismerete alapján lehetséges. A költséggazdálkodás célja a költségek elkülönítése termékekre, szolgáltatásokra, időperiódusokra, szervezeti egységekre és a költségek hatékony ellenőrzése a költségek korlátozásához, a költségek minimalizálásához. A költségalakulás megítélése mindig tartalmaz szubjektív elemeket. Az objektív megközelítést biztosíthatják különböző szempontok (időbeli összehasonlítás, hasonló cégekkel való összevetés). A költségek értékeléséhez különböző információkra van szükség. Költségalakulás mutatói: - költségek abszolút nagysága (Ft-értékben) - költségek relatív nagysága (viszonylago érték termékegységre, 100 Ft árbevételre) - költségek szerkezete (százalékos megoszlás  költségnemenkénti szerkezet) A termelő cégeknél az anyagköltségek jelentős súllyal szerepelnek az összköltségen belül. A

nagykereskedelmi cégek esetében a szállítási és készletezési költségek nagyarányúak. A kiskereskedelmi szolgáltatásoknál alacsony az anyagköltség, de jelentős a munkaerővel kapcsolatos és az egyéb költség. Költségek csoportosítása: Erőforrások szerint: Költségnemek (anyagköltség, bérköltség) Termelési és forgalmi szakaszok szerint: Beszerzési, készletezési, termelési és értkesítési költségek - Termékekre bonthatóság szerint: o Közvetlen – Felosztott költségek (közvetlen anyag, bér) o Közvetett – Fel nem osztott költségek (rezsiköltség) - Szervezeti egységek szerint - Kibocsátással való összefüggés szerint: o Állandó (kibocsátástól független) o Változó (Kibocsátással együtt változik) A változó költségek és a közvetlen költségek között, valamint az állandó költségek és a közvetett költségek között szoros kapcsolat van, de nem azonosak. A változó költségek tovább bonthatóak: -

Lineárisan változó költségek a kibocsátással egyenes arányban változnak (termelés anyag, energiaköltsége, forgalmi jutalék) - Degresszíven változó költségek esetében a kibocsátás jobban nő a költségeknél - Progresszívan változó költségek esetében a költség jobban nő, mint a kibocsátás Az állandó és változó költségek egyes típusainak elkülönítésére a költségrugalmassági együttható alkalmazható. Az összköltségnek az árbevétellel való összevetése a fedezeti diagramon látható Az árbevétel alacsony kibocsátás esetén nem fedezi a költségeket. A fedezeti pontnál éppen azonosak az árbevétellel. A fedezeti pontnál magasabb kibocsátásánál az árbevétel nagyobb a költségeknél A fedezeti pont választja el a nyereséges és a veszteséges zónát. (fedezet = egységár – egységre jutó változó költség) - A fedezeti diagram alapján meghatározhatjuk a fedezeti ponthoz tartozó mennyiséget. Ezt

kritikus mennyiégenk is nevezzük, mivel éppen ennyi termékre vagy szolgáltatásra van szükség ahhoz, hogy ne legyeb veszteségünk. Kritikus mennyiség = összes állandó költség / egységre jutó fedezet Kalkulációs módszerek: - Ipari termelők árkalkulációja: o Teljes költségszámítási eljárás (nettó nyereség): Összeadják a közvetlen költségeket, majd az általános költségeket a közvetlen költségek arányában szétosztják az egyes termékek között, így megkapják a termék teljes önköltségét, ezt megfejelik a vállalat átlagos nyereségrátájával (pótlékoló kalkuláció). o Direkt költség és fedezeti hozzájárulás (bruttó nyereség): Az ár a következő lépcsőkből épül fel:  Közvetlen anyagköltség  Közvetlen bérköltség  Közvetlen bérek járulékai  Gyártási különköltség  Értékesítési különköltség  Egyéb közvetlen költség  Közvetlen önköltség  Általános költség 

Termelői ár A közvetlen önköltség azt a határertéket adja, amelyen a termék még veszteség nélkül eladható. A fedezetszámításon alapuló árkalkulációnál nem a költségekből vezetjük le az árat, hanem a piacon elérhető eladási árból. - Kereskedők árkalkulációja: A kereskedők az árrést mint árkalkulációs tényezőt általában százalékosan határozzák meg (haszonkulcs). Vetítési alapja lehet a beszerzési ár (árrésszorzó) és az eladási ár (árrésszint). o Árrésszorzó = Árrés/Nettó bezserzés ár*100 o Árrésszint = Árrés/Nettó eladási ár*100 o Árrésszorzó = Árrésszint*100/(100- Árrésszint) Az árrésnek van egy költségfedezeti és egy nyereségfedezeti része. A felmerülő költségek és az adott időszakra szükséges nyereség átgondolt megtervezése alapján meghatározható a szükséges árréstömeg. Ezt az összeget le kell vetíteni a tervezett nettó beszerzési vagy értékesítési forgalomra. o

Költségigényességi szempont alkalmazásakor tudnunk kell, hogy az egyes termékcsoportok forgalmazása mennyibe kerül o Költségviselőképesség elvének alkalmazásánál az általános költségel és a nyereség differenciált szétosztásáról van szó Költségkorlátok érvényesítése a vállalatoknál: A magántulajdonú cégeknél egyértelmű a költségtakarékosság. Az egyéni vállakozók és a kisebb gazdasági társaságok költségszemléletét az határozza meg, hogy az árbevétel mértékéig elszámolt költségek a vállalkozók személyi jövedelemadóját mérsékelik. Ezért igyekeznek minél több költséget elszámolni. A nagyobb társas vállakozásoknál a tulajdonosok egyértelműen költségkorlátozásra törekednek. Költségtervezési módszerek: A kis gazdasági társaságok költséggazdálkodásában egyzserű, jól attekinthető módszereket alkalmaznak a költség-kalkuláció kidolgozására. A számítások alapja a

szakmaitapasztalat, az állandó és változó költségeket figyelembe veszik. Az infláció várható hatásaival számolnak A kisméretű cégeket jellemzi a zéróbázisú költségtervezés, amely azon alapul, hogy az elöző időszaki költségektől függetlenül a tevékenységhez szükséges erőforrásokat azámba veszik, s a hozzájuk kapcsolodó költségeket kiszámolják. A kisvállalkozók részben igen szigorú költségtakarékosságra törkszenek, részben rugalmasan alkalmazkodnak a környezet változásához. A következő szint a költséghelyek világos elhatárolása, a felelősségi területek szerint stukturálva a költségek figyelését. A költséggazdálkodásnak újabb szintjét képviseli a költségviselő számítás középpontjába helyezése. Meghatározzák az egyes termék, szolgáltatás vagy termékcsoport közvetlen költségét, a közvetett költségek vetítési módszereit. Kdolgozzák az egységes és következetesen alkalmazandó

költségkalulációs eljárást, és azt dokumentálják A költséggazdálkodási rendszert az értékesítési tevékenységgel szorosan összekapcsolják, a termékek fedezetképviselőképessége alapján alakítják ki a cég termékstruktúráját. A cégek növekedése általában a piaci rugalmasság csökkenésével jár. A költséggazdálkodási rendszert integrálják a cég egészének gazdálkodásába. A bonyolult szervezeteknél szervezeti egységenkénti költségefelelősségi rendszert dolgoznak ki. Személy szerint meghatározzák, hogy ki felelős a szállítási, a reklám, a raktározási költségek alakulásáért. A differenciálásnak, a költséggazdálkodás fejlesztésének korlátai vannak. A pontosabb költségadatok megszerzésének, nyilvántartásának, feldolgozásának költsége rendszerint egyre nagyobb, az ebből származó haszon egyre kisebb. Kiegyenlítődésük esetén nem szabad további szervezeti erőfeszítéseket tenni a költségek

kifinomultabb kezelésére. A nagy termelő és szolgáltató cégek egy része standard költségszámításon alapul. Ennek lényege, hogy a költségszámítás a kihasználtságot tekinti a legfontosabb költségbefolyásolási tényezőnek. A kihasználtság pedig a meglévő teljesítménypotenciál kihasználási fokát jelenti. A kontrollingrendszer prognózisorientált költségszámítása a várható költségek előrejelzésére koncentrál. A felhasználási / értékesítési mennyiségeket a várható bezserzési árak függvényében kalkulálják, az áringadozásokra azonnal reagálnak. Hierarchikus szervezeteknél az egy- vagy többfokozatú közvetlen költségszámítás valósulhat meg. Az irányítási költségeket költségviselő csoportokra, költségviselőkre terhelve korlátozzák a költségek növekedését. A vállalkozás válsága és megszüntetése A válságok okai, típusai, tünetei, válságmenedzsment: A cég műkődését általában

akkor tekintik válságosnak, ha a léte veszélyeztetett. Ha a hitelezők hiteleik törlesztését veszélyben érzik, ha a tulajdonosok a befektetett tőkéjüket sem tudják visszakapni a cég műkődésének megszüntetésével. A válságmenedzment olyan menedzseri intézkedések összességét jelenti, amely a válsághelyzet kihívásaira tényleges választ adhat, hozzásegíti a cég válsághelyzetből való kilábalásból illetve a cég menthető részének stabilizálásához. A gazdálkodó egységek válságát előidéző tényezőket két nagy csoportba soroljuk: - külső (környezeti) okok: (piacvesztés, piaci helyzet romlása, erösödő konkurencia, kemény árverseny, fogyasztói szokások megváltozása, felgyorsult műszaki fejlődés, politikai bizonytalanság, kormányzati intézkedések) - belső (vállalati) okok: (vezetési hiba, rossz piacpolitika, hibás termékpolitika, elégtelen munkaerő, nem hatékony kutatás és fejlesztés) A válság

kialakulása történhet robbanásszerűen, ilyenkor leginkább külső okok játsszák a szerepet, és szinte kivédhetetlen, és történhet fokozatosan, ami inkább a belső okokra vezethető vissza, a kivédés esélye jóval nagyobb. A válságot hatókör alapján is csoportosíthatjuk: - operatív válságok (egy-egy vállalati funkció) - stratégiai válságok (vállalat egészére vonatkoznak) - többdimenziós válságok (a válság kiterjed a külső környezetre is) A válság feloldásával, negatív hatásainak enyhítésével részben a cég kulcspozícióban lévő szakemberei, részben szakértők, tanácsadó cégek foglalkoznak. A válság feloldására irányuló intézkedéssorozat leggyakoribb elemei: - cég tevékenységi köre - nélkülözhető gépek, eszközök, ingatlanok értékesítés - fizetési feltételek módosítása a gyorsabb pénzforgalom érdekében - alkalmazottak száma csökkentése - hitelfelvételi források keresése - fejlesztési

programok leállítása - radikális szervezeti és műkődési változások végrehajtása Csődtörvény: Célja a fizetési nehézségekkel küzdő szervezetek felszámolási eljárás újjászervezése, a fizetésképtelen és fizetőképes jogutód nélküli vállalkozás megszüntetése felszámolási eljárás vagy végelszámolás keretében. A törvény adósnak azt a gazdálkodót tekinti, amely tartozásait az esedékesség után nem tudja kifizetni, vagy 60 napon belül esedékessé váló tartozását előreláthatóan nem tudja kifizetni. A hitelezők körébe azok a természetes és jogi személyek tartoznak, akiknek az adóssal szemben lejárt követelésük van. A vagyonba beletartozik minden, ami a számviteli törvény alapján befektetett eszköznek vagy forgóeszköznek minősül. Az adós fizetésképtelen, ha elismert tartozását az esedékesség után 60 nappal nem fizette ki, ha a hitelező felszólítására a lejárt tartozást 30 napon belül nem

egyenlítette ki, akivel szemben lefolytatott végrehajtás eredménytelen volt, és aki a csődljárás során kötött egyézséget nem teljesítette. A csődeljárás a fizetésképtelen cégek talpra állításával foglalkozik. A csődeljárás érintettjei az adós gazdálkodó szervezet, a hitelezők, a vagyonfelügyelő és a bíróság. A csődeljárást az adós indítja meg, a cég vezetője a tulajdonos egyetértésével jelentheti be. Ezután táljékoztatnia kell a munkavállalói érdekképviseleti szervezetet és a bankszámlákat vezető összes pénzintézetet a helyzetről. A bírósági beadványhoz mellékelni kell a cég pénzügyi helyzetének kimutatását, egy három hónapnál nem régibb mérleget, a hitelezők névsorát, a közzétételi költség befizetésének igazolását és nyilatkozatot arról, hogy a cégnek nem volt csőd miatti fizetési haladék az elöző három évben. A csőd bűntett és néhány hitelező jogtalan előnyben

részesítése súlyos következményekkel, akár szabadságvesztéssel is járhat. Felszámolási eljárás: A felszámolási eljárás a fizetésképtelen gazdálkodó szervezet jogutód nélküli megszüntetésének eszköze. A felszámolás érintettjei az adós gazdálkodó szervezet, a hitelezők, a felszámoló és a bíróság Végelszámolás: A végelszámolás az eredményesen működő cégek jogutód nélküli megszüntetésének módja. A végelszámolás érintettjei a tevékenységet megszüntető vállalkozás, a hitelezők, a végelszámoló és a bíróság. A stratégiai tervezés Stratégiai tervezés fogalma, történeti fejlődése, tartalmi jegyei: A stratégiai tervezés menedzseri lépések sorozata, melynek során szerves kapcsolat jön létre a vállalkozás célkitüzései, erőforrásai és a változó piaci lehetőségek között. Folyamatos, összhang teremtő tevékenység. Tartalmi jegyei: - vállalat üzleti vállalkozásait mint fejlesztési

portfoliót kezeli, feladata az erőforrások optimális elosztása - a hangsúlyt a jövőbeni profittermelő képességekre helyezi, a lehetőségek és veszélyek tartós mérlegelésével fogalmazza meg a profit reményeit - versenyelőnyre épít az erős és gyenge pontok vizsgálata a feladat - a szinergiának érvényesülie kell Stratégiai tervezés folyamata: A folyamat a vállalat három szintjén folyik (vállalkozás egésze, üzleti ág, üzleti funkció). A vállalkozás egészére komplex stratégiai terv készül. Mc-Kinsey féle portfolió: 1 mező 2 mező 3 mező offenzív startégia 4 mező fejlesztési (beruházási) stratégia 5 mező fejlesztési (beruházási) stratégia 6 mező forráselvonó stratégia 7 mező átmeneti stratégia 8 mező fejlesztési (beruházási) stratégia 9 mező beruházáskímélő stratégia forráselvonó stratégia deffenzív stratégia