Gazdasági Ismeretek | Európai Unió » Fűtő-Grünwald - Schengeni Egyezmény

Külkereskedelmi Főiskola Nemzetközi kommunikáció szak Európai üzleti szakirány 2. Schengeni Egyezmény Fűtő Beáta Grünwald Katalin Makranczi Márta NK III. 1 Kedves Olvasó! Ez a gyűjtemény azért született, hogy hasznos információkkal szolgáljon mindenkinek, aki a Schengeni Egyezménnyel szeretne közelebbről megismerkedni. 2004. május 1-jén csatlakoztunk az Európai Unióhoz, így mindinkább aktuálissá vált a schengeni kérdéskör. Az uniós csatlakozás feltétele a schengeni szabályok elfogadása Ezzel megszűnnek a határátlépési formalitások. Ez jól hangzik, viszont foglalkoznunk kell a szabad határátlépés árnyoldalaival is, hiszen az ellenőrzés megszűnése a határszakaszok között azt jelenti, hogy nemcsak a „tisztességes” európai állampolgárok mozoghatnak az országokon belül, de a bűnözők is. Ezért szükség van igen jól kiépített bel-és igazságügyi rendszerre, hogy eme kényes problémát orvosolni lehessen.

Mindezekről olyan cikkek, tanulmányok, könyvek, disszertációk és más források állnak rendelkezésre, amelyek segítségével sokkal közelebb juthatunk a Schengeni Egyezmény történetéhez, előírásaihoz és egyéb, hozzá kapcsolódó problémákhoz. Munkánk során megpróbáltuk minél áttekinthetőbbé, minél összehangoltabbá tenni a rendelkezésre álló anyagot. Nagy örömünkre szolgált, hogy elődeink jó munkát végeztek, és kitűnő gyűjteményt állítottak össze, amelyből könnyen használható anyagot tudtunk kovácsolni minden érdeklődő számára. Gyűjtőmunkánk során pedig arra helyeztünk nagyon hangsúlyt, hogy minél naprakészebb információkkal szolgálhassunk. Reméljük sikerült! Jó munkát és sikeres kutatást kívánunk 2 Tartalomjegyzék: Könyvek: 1. NAGY BOLDIZSÁR: Az Unió harmadik pillére . 1 2. REINHARD RUPPREHT: Europol . 2 3. LOSONCZI LIVIA: EU-KALAUZ (Az Európai Unióról kezdőknek és haladóknak) 3 4.

MASIKA EDIT-HARMATI GERGELY: Egységes belbiztonsági és jogi térség Európában . 4 5. SCHENGEN: A magyar-magyar kapcsolatok az uniós vízumrendszer árnyékában . 5 6. PETER, COFFEY: Europe- Toward 2001 . 6 7. DR. KONDOROSI FERENC PhD, DR MOLNÁR ISTVÁN PhD: Az Európai Unió és a magyar csatlakozás intézményfejlesztési-jogalkotási feladatai . 7 8. FÖLDEÁK TAMÁS: Schengeni Egyezmény . 8 9. Európa A-tól Z- ig: Az Európai Integráció Kézikönyve . 9 10. Sallai János - Szőke István - Varga János - Vass Ferenc - Vájlok László - Virányi Gergely: Határellenőrzés az Európai Unióban . 10 11. Hargita Árpádné - Hikné Hedri Gabriella - Palánkai Tibor: Európa Kislexikon - Az Európai Unió és Magyarország . 11 12. A Magyar Köztársaság határrendje és határbiztonsága a ,schengeni" elvek Európai Unióba való beépülése, illetve Magyarország Uniós csatlakozása tükrében . 12 13. KOVÁCS PÉTER: A schengeni kérdés . 13

14. A Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma: A leggyakoribb kérdések a magyar európai uniós csatlakozásról . 13 15. Balázs Péter: Az Európai Unió külpolitikája és a magyar-EU kapcsolatok fejlődése 14 16. Horváth Zoltán: Kézi könyv az Európai Unióról. 14 3 Folyóiratok Országhatár 1. 2. 3. 4. 5. DANYI JÓZSEF: Ütemezett felkészülés Schengenre . 15 DANYI JÓZSEF: Schengen kapujában . 15 DEÁK JÓZSEF: Az informatika útján Schengen felé . 15 KOVÁCS JENŐ: Ausztria - "Schengen - ország" . 16 SZENDREI MIHÁLY: Schengen szellemében . 16 Acta Humana 1. NAGY BOLDIZSÁR: Magyarország az Európai Unió peremén: uniós jog és nemzetközi együttműködés a migráció terén . 17 2. Egyezmény a közös határok ellenőrzésének fokozatos megszűntetésére vonatkozó, 1985. június 14-én kelt Schengeni Megállapodás alkalmazásáról 17 3. NAGY BOLDIZSÁR: A schengeni rendszer és Magyarország: az út Amszterdamig és

tovább . 18 4. SZURDAY KINGA: A Schengeni Egyezménnyel és a Schengeni Információs Rendszerrel kapcsolatos adatvédelmi követelmények . 18 Szemlék 1. TISZA VILMOS: A rendőrség informatikai feladatai a Schengeni Egyezményhez való csatlakozás tükrében . 19 2. RITECZ GYÖRGY: „Kettős szűrő” 19 3. NYÍRI SÁNDOR: A Schengeni Információs Rendszer 20 4. HARGITAI JÓZSEF: A schengeni külső határellenőrzési rendszer bevezetésének ausztriai tapasztalatai. 20 5. TÓTH PÁL PÉTER: Új állampolgárok 21 6. PÓCZIK SZILVESZTER: Illegális bevándorlás és menekültkérdés a mai Magyarországon . 21 7. Belügyi Együttműködés: Magyarország csatlakozása az Európai Unió megreformált bel- és igazságügyi együttműködéséhez a megváltozott külső feltételek között . 22 8. A személyek szabad mozgásának helyzete az Európai Unióban 22 9. Az EU csatlakozás szociális és foglalkoztatási hatásainak elemzése 23 Világgazdaság – HVG: 1. 2. 3.

4. 5. 6. 7. Schengen Ausztriának 2,4 milliárd schillingbe kerül. 24 RIBA ISTVÁN: Technikai fejlesztés a magyar határőrségnél . 24 BABUS ENDRE: Szervezetlen bűnüldözés . 25 Kocsis Györgyi: Határeset . 25 Riba István: A végek dicsérete . 26 Kocsis Györgyi: EU - értékelés a csatlakozókról. 27 Magyar Péter: Válaszol Ray Penrose, a maffiaellenes rendőrerők főnöke . 28 4 8. Fóris György: Mi kell a tagsághoz, mi halasztható későbbre? Bel- és igazságügyi követelmények teljesítésének időzítése . 29 9. DUDÁS GERGELY: Jogilag felkészülve a csatlakozásra 29 10. Fóris György: Magyar Schengen tagság 2006-ra? 30 11. Uniós akció a határon (Felkészültek, de kevesen vannak) 30 12. Horváth G Gábor: Jön az európai határőrség? Magyarországnak nem több emberre, hanem több pénzre van szüksége . 31 Európai Tükör 1. SIEBER EDIT: Magyarország csatlakozása az Európai Unió bel-és igazságügyi együttműködéséhez . 32 2.

SIEBER EDIT: A schengeni „acquis” beemelése a közösségi jogba 32 3. SALLAI JÁNOS: A Schengeni Egyezmény és a magyar határőrizet 33 4. RÉTHÁZY GYÖRGY: A schengeni rendszerű közösségi vízumpolitika kialakulása és alkalmazása Magyarországon . 33 5. SZIKINGER ISTVÁN: Határőrizetünk és az európai integráció 34 6. TÓTH JUDIT: Migráció, külföldiek foglalkoztatása 34 7. ARDAY LAJOS: Magyarország szomszédsági kapcsolatainak alakulása - tekintettel a schengeni követelményekre . 35 8. RITECZ GYÖRGY, SALLAI JÁNOS: Az európai (schengeni) határőrizeti követelményekre való felkészülés helyzete és a további feladatok Magyarországon . 35 9. RUTTKAY ÉVA: Államhatárok, határmentiség és regionális politika 36 10. Bonyodalmak az acquis körül - Az emberek szabad mozgása 36 11. WEBER, RENATE: A román-magyar kapcsolatok alakulása a Schengeni Egyezmény jogi keretein belül . 37 12. EU-csatlakozási tárgyalások: Magyarország pontot

tehet a bel-és igazságügyi együttműködésről szóló fejezet tárgyalásának végére? . 38 EU Working papers 1. TURZÓ BARBARA ÉVA: A magyar határőrség infrastruktúrája a Schengeni Egyezmény tükrében . 39 2. ITTES RÉKA: Milyen jogai vannak az Európai Uniós polgárnak? Az európai identitás megteremtésének problémája . 40 5 Magyar Nemzet, Magyar Nemzet-Online (MNO): 1. 2. 3. 4. SCHENGEN KIHÍVÁSAI A BELÉPŐKHÖZ . 41 Lassan nyíló határsorompók. 41 STIER GÁBOR - CSONTOS CSABA (szerk.) Utunk Európában melléklet 42 Menekültáradat fenyeget? Jövő májustól Magyarország lesz az Európai Unió keleti végvára. 43 5. Uniós támogatások a költségvetésben 43 6. Szigorú bevándorlási szabályok az EU-ban 43 7. UDVARDY ZOLTÁN: Bevándorlási kvótát ír elő az EU? 43 8. A kormányfő részt vesz a kis dunai csúcstalálkozón 43 9. Schengen mély megosztottságot okozhat 44 10. STIER GÁBOR: Lengyel híd keletre 1 - Varsói példa a

vízumkényszer viharoktól mentes bevezetésére . 44 11. TAR ZSUZSANNA: Lengyel híd keletre 2 - Életben az Ukrajna és Lengyelország közötti vízumrendszer . 44 12. LUKÁCS CSABA: Csalogatók - Románia is fontolgatja saját státustörvénye megalkotását 45 Népszabadság – Népszabadság-Online: 1. „SCHENGENFÖLDI” HATÁRAINK 46 2. FÜZES OSZKÁR: Schengeni határ sok milliárdért 46 3. FÜZES OSZKÁR: 2006-ban beköszönt Schengen - A határok védelme továbbra is nemzeti hatáskörben marad . 46 4. GERGELY G ANDRÁS: Dicséret a “kedvenc jelöltnek” - Kis dunai találkozó a németországi Passauban . 47 5. Elvitatkozott támogatás 47 6. Májustól csak személyivel utazunk az EU-ba 47 7. ASZ: Kék folyosó nyílik a zöld és a piros mellett 47 8. Miklós Gábor: Duplapolgár 47 9. Tavaly ötszáz embercsempészt lepleztek le 48 10. Lencsés Károly: Álruhás ellenőrök a határőrségnél Három év múlva minden megfelel a schengeni feltételeknek.

48 11. Füzes Oszkár: Schengeni határ sok milliárdért 49 12. Százmilliárdba kerül Schengen 49 13. Orosz sziget az Európai Unióban 50 14. Varsó schengeni határokat akar Kalinyingrádnál 50 15. Hatvanmilliárdba kerülnek a schengeni követelmények 51 16. Tízmilliárdok a határőrségnek 51 17. Személyivel az unióba? 52 6 FigyelőNet 1. 2. 3. 4. GYÉVAI ZOLTÁN: Szövetségek szövevénye - Hatalmi viszonyok az unióban . 53 Bennfentesek és kívülállók az új Európában? . 53 Egyszerűbb határátlépés szomszédaink felé . 53 Az uniós csatlakozással még nem nyílnak meg a belső határok . 54 Magyarország.hu 1. A bővítésre koncentrál a jövő évi uniós jogalkotás 55 2. Költségvetési támogatás az uniós források felhasználására 55 3. Jövőre 304 milliárd forintnyi uniós támogatás érkezik 55 4. A fejlesztéseket és az EU-csatlakozást szolgálja a jövő évi költségvetés 55 5. Kedden írják alá a magyar-szerb

vízumegyezményt 56 6. Csütörtökön kezdődik a görög elnökséget lezáró csúcstalálkozó 56 7. Új kamerák és terepjárók segítik a határok védelmét 56 8. Egyeztetés a kettős állampolgárságról 56 9. Schengeni egyezmény 57 10. Schengeni határok 57 A Határőr című folyóiratról . 58 1. A Schengeni Egyezmény, 56 évfolyam 8 szám, 2001május 1 59 2. Ellenőrzési könnyítések, 56 évfolyam 9szám, 2001június 1 59 3. Egyezmény a gyakorlatban, 56 évfolyam 10szám, 2001július 2 59 4. Határellenőrzés és - felügyelet, 56 évfolyam 11 szám, 2001augusztus 1 59 5. Beutazás, kitoloncolás, 56 évfolyam 12szám, 2001 szeptember l 60 6. Működő határregisztrációs rendszer, 56 évfolyam 13szám, 2001október 1 60 7. A Schengeni Információs Rendszer, 5ó évfolyam 15szám, 2001december 1 60 8. Mi lesz a belső határokkal? 57 évfolyam l szám, 2002január 1 60 9. Drogturizmus, 57 évfolyam 2 szám, 2002február l 61 10. A

bűnüldözés, 57 évfolyam 3szám, 2002március 1 61 11. Az illegális drogterítés ellen, 57 évfolyam 4 szám, 2002 április 1 61 12. Légikikötők, 57évfolyam 5szám, 2002május 1 61 13. Biztonság születik, 57 évfolyam ó szám, 2002június 1 61 14. „ Schengenland» a gyakorlatban, 57évfolyam 7szám, 2002július 1 61 15. Danyi József: Öreg Nívák, fáradt futóművek 62 16. Új pisztolyok 62 17. Mikor érkeznek a terepjárók? 63 7 Egyéb cikkek: 1. Az Európai Bizottság véleménye Magyarország Európai Unióba történő jelentkezéséről 1999, Az Európai Unió Bizottságának 1999.évi jelentése Magyarország előrehaladásáról a tagság felé . 64 2. KISS LAJOS: Az Amszterdami szerződés hatása a magyar határőrizeti rendszer fejlesztésére . 65 3. KISS LAJOS: Az Osztrák Szövetségi Hadsereg osztrák-magyar határszakaszon történő határőrizeti alkalmazásának tapasztalatai . 66 4. DR PÁLVÖLGYI LÁSZLÓ: Határőrizeti rendszerünk

az Európai Unióhoz való csatlakozás tükrében . 67 5. NAGY GYÖRGY: A határforgalom ellenőrzését meghatározó és befolyásoló főbb tényezők . 68 6. Ferihegy 2 B terminál 69 7. Jószai János: A határőrség a honvédelem rendszerében 69 8. KOVÁCS PÉTER: Schengen és a határon túli magyarság 70 9. KISEBBSÉGVÉDELEM, AUTONÓMIA, SCHENGEN 71 10. BODÓ BARNA: Schengen, a kihívás 72 11. GRÚBER KÁROLY: Schengenen innen és túl: Határok, identitás és integráció 72 12. VASS FERENC: Idegenrendészet és menekültügy a schengeni tagállamok-ban 73 13. Belső-külső határok a csatlakozás után 73 14. ROCKENBAUER NÓRA: Közös határőrség - Osztrákok is szolgálatot teljesíthetnek a magyar-ukrán határon? . 74 15. Budapest-Párizs útlevél nélkül 74 16. Döntés aTetráról az utolsó pillanatban 75 17. KOBOLKA ISTVÁN: Schengen határai biztonságpolitikai – kiemelten migrációs – szempontból nézve . 75 18. GYERTYÁNFY ANDRÁS: A

határon túli németek jogállása a magyar-schengen probléma tükrében . 76 19. Fogós kérdés Kalinyingrád 76 20. AZ UTAZÁS HATÁRAI: SCHENGENEN INNEN ÉS TÚL 77 21. L G: A harmadik pillér 77 22. DR SALLAI JÁNOS: Az államhatár határátkelőhelyek közötti szakaszainak őrzése, felügyelete a schenegeni tagállamokban . 78 23. „Nem" a kaliningrádiák vízummentességére 78 24. DR SALLAI JÁNOS: A schengeni végrehajtási egyezmény és gyakorlata 79 25. Rockenbauer Nóra: A csatlakozás után sem kell lecserélni igazolványainkat 79 26. DR SALLAI JÁNOS: A Schengeni Egyezmény felépítése, tartalma és végrehajtásának tapasztalatai . 80 27. Ingyenes vízumot szeretnének a vajdasági és kárpátaljai magyarok 80 28. A "schengeni határok" 81 29. A "schengeni" határ nem formális lesz 81 30. Botos László: Bukarest önmagát fegyelmezi - Schengeni vízummentesség cseh sorompóval . 82 31. A schengeni egyezmény - a hátárok

szabad átjárásának joga az Unióban 82 8 Külföldi források . 83 Euro Info Service . 97 Disszertációk . 102 1. KURUNCZI GABRIELLA: A Schengeni Egyezmények rendszere és az emberek szabad mozgása. 102 2. HAJMÁSI VIKTÓRIA: Magyarország csatlakozása a Schengeni Egyezményhez, különös tekintettel a határontúli magyarságra . 103 3. ZSEMBA ORSOLYA: A Schengeni Egyezményhez történő csatlakozásunk várható hatásai határaink tekintetében . 103 4. ÁRVAY KRISZTINA: A csatlakozni kívánó országok számára nyújtott EU támogatások és azok felhasználása a Schengeni Egyezmény megvalósításához . 103 5. KOVÁCS ORSOLYA: A személyek szabad áramlása az Európai Unióban –különös tekintettel a Schengeni Egyezmények és az Északi Útlevél Unió bemutatására . 104 6. PÜSPÖKI ARANKA: A magyar határőrség felkészülése az Európai Unióhoz történő csatlakozásra. 105 Internetes források, oldalak . 106 9 Könyvek: NAGY BOLDIZSÁR: Az

Unió harmadik pillére In: Európai közjog és politika. Szerkesztette: Kende Tamás Osiris, Budapest, 1998. pp 161-180 A tankönyv, amelyet Kende Tamás szerkesztett, számos neves szerző segítségével, talán az első olyan könyv Magyarországon, amely egyszerre próbál több célnak is megfelelni. Átfogó és rendkívül alapos jellegét tekintve sikerrel kísérli meg betölteni az egyetemi, posztgraduális és a kézikönyv feladatát. Most, amikor Magyarország Közép-Európa más államaival együtt közeledik az EUhoz, egyre nagyobb az igény olyan tankönyvek, kézikönyvek iránt, amelyek nemcsak a szakembereknek, hanem a diákoknak is lehetővé teszik azon tudásanyag megszerzését, ami a közeli jövőben nélkülözhetetlen lesz. A könyv 7 fejezete foglalkozik az Unió 3 pillérével A fejezet 5 részből áll. Az első átfogó képet ad a szabad mozgás elvének megvalósulásáról, annak kiterjesztéséről, említve az Emberi Jogok Egyetemes

Nyilatkozatát, az Európai Emberi Jogi Egyezményt és az 1963-ban elfogadott, de néhány ET-tagállam részvételét nélkülöző Negyedik Jegyzőkönyvet is. A második rész érthetően megfogalmazva leírja a természetes személyek lehetséges státusait, tisztábbá varázsolva a migráció kapcsán kialakult szövevényes képet. Ez a rész a közösségi és a nem közösségi állampolgár kategóriáit tömören és világosan jellemzi. A fejezet harmadik része a nem közösségi állampolgárok bevándorlását, mozgását, letelepedését taglalja jogi vonatkozásban. Mindenképpen pozitívum, hogy a rendeletek kialakulását, hatását bírósági példákkal, példaértékű ítéletekkel támasztja alá. Kiemelendő, hogy ez a rész a Római szerződést követően kötött külső megállapodásokat is bemutatja, részletezve azok fontos jellemzőit. A negyedik rész említést tesz a készülő új jogrendről a valóságos belső piac kialakulásának akadályait

szemügyre véve a munkavállalás tekintetében. A fejezet ezen része ismerteti a Schengeni Megállapodás és a későbbi Egyezmény történetét, céljait, státusát. Átfogó képet ad a határátlépéssel és tartózkodással kapcsolatos jogokról, a menedéket keresők helyzetéről, a nemzetközi bűnözés elleni együttműködésről, az adatvédelemről. A fejezet ötödik részében a menekültügy sajátosságain van a hangsúly 10 REINHARD RUPPREHT: Europol In: Az európai integráció. Tények és adatok Europa Institut Budapest- MTA Történettudományi Intézet Budapest, 2000. pp 198-199 A könyv az Europa Union Verlag (Bonn) kiadásában megjelent Europa von A-Z: Taschenbuch der europäischen Integration (szerk.: Werner Weidenfeld és Wolfgang Wessels) c. kötet 5 és 6 kiadása alapján készült Az EU elmélyítése nemcsak a tagállamok kohéziójának erősítését, hanem az együttműködés áttekinthetőségének, „polgárközeliségének”

javítását is hivatott szolgálni. A magyar kormány álláspontja szerint az Európai Unió mélyítésének és bővítésének egyidejűleg, egymást erősítve kell megtörténnie. A nyugat-európai stabilitás és jólét kiterjesztéséhez az integráció továbbfejlesztése kiváló esélyt kínál. A könyvben rövid, tömör, 2 oldalas leírást találunk az Europolról, amely egy kormányközi megállapodásokon nyugvó, szupranacionális intézmény. Az 1992 február 7-én létrehozott Európai Uniós Szerződésbe is belefoglalt Európai Rendőrségnek schengeni vonatkozásai is vannak, hiszen kiemelkedő szerepe van a bűncselekmények felderítésében, a nemzetközi kábítószerellenes harcban, információszerzésben. Az Europol célja a nemzetközi bűnözés legsúlyosabb formái elleni küzdelem és a megelőzés összehangoltságának előmozdítása. Ezáltal tulajdonképpen a biztonság térségének megteremtését szolgálja. A könyv ezen fejezetének

szerzője részletezi, milyen adatbázisoknak kell az Europol rendelkezésére állniuk, mit takar az Europolkonvenció és melyek ennek a jogi személynek a főbb intézményei. Ez a két oldal igazán azoknak lehet hasznos, akik az Europol kialakulására, tevékenységi körére kíváncsiak, mert itt röviden megfogalmazott, de fontos információkra bukkanhatnak. 11 LOSONCZI LIVIA: EU-KALAUZ (Az Európai Unióról kezdőknek és haladóknak) Euroatlanti Stúdió Kft., 2000 pp 62-65 Mit kínál az EU polgárainak? Érzékelik-e az emberek mindennapjaikban, hogy milyen nehézségeket okoz az EU szigorú szabályainak betartása? A könyv elsősorban ezekre a kérdésekre keresi a választ, előtérbe helyezve a később csatlakozók, így Magyarország számára fellelhető előnyöket és hátrányokat is. A kalauz arra próbál választ adni, mi miért történik, minek mi a következménye. A kiskönyv sok érdekes és aktuális kérdéssel foglalkozik, de a Schengeni

Egyezménynek csak néhány oldalt szentel. A szerző a hangsúlyt az Egyezmény kialakulására, alapvető céljára helyezi, megemlítve a Schengeni Információs Rendszert is. Pozitívum, hogy az Egyezmény magyarországi vonatkozása is előkerül. Lényeges kérdésként jelenik meg a határon túli magyarok helyzete, melynek megoldására az uniós felvétel után bevezetjük a nemzeti vízumot. Bár meglehetősen friss kiadású a könyv, használata elsősorban azoknak ajánlott, akik általános információkat szeretnének megtudni az Európai Unióról, erre vonatkozóan akár a Schengeni Egyezményről is. 12 MASIKA EDIT-HARMATI GERGELY: Egységes belbiztonsági és jogi térség Európában ISM, Budapest, 1999. pp 145-173 A könyv első ízben mutatja be igazán átfogó jelleggel az Európai Unió bel- és igazságügyi együttműködését Magyarországon. A kötet első része az EU történetéről, intézményeiről és az integráció korai elméleteiről,

paradigmákról, alapelvekről szól. A második rész rendkívüli részletességgel taglalja a bel- és igazságügyi együttműködés kérdéskörét. Figyelembe veszi a Maastrichti szerződést felülvizsgáló kormányközi konferencia lezárása utáni belső ellentmondásokat. Miután a bel- és igazságügyi vívmányok jelentős része csak az Amszterdami szerződés hatályba lépését követő 5 éven belül, tehát csatlakozási felkészülésünkkel párhuzamosan fog kialakulni, a könyv szerzői nem vállalkozhattak a bel- és igazságügyi acquis teljes körű bemutatására. Mindezek ellenére a könyv alapmű azok számára, akik az EU bel- és igazságügyi együttműködéséről írják szakdolgozatukat, mert a szerző átfogóan, komplex módon mutatja be az együttműködés területeit, történetét, jogi eszközeit, intézményei struktúráját, fejlődési tendenciáit. A 4 fejezet foglalkozik konkrétan a schengeni együttműködéssel, annak

előtörténetével, létrejöttének körülményeivel, illetve a végrehajtási egyezménnyel. Kitér az egyezmény hatálybalépésére, tartalmára, az újabb tagok bevonására, idegenrendészeti szabályokra, vízumpolitikára, menekültügyi szabályokra és a nemzetközi rendőrségi együttműködés kérdéskörére részletes, jól hasznosítható táblázatokat kínálva. Rendkívüli részletességgel kerül bemutatásra a Schengeni Információs Rendszer (SIS), különösen az adatvédelmi elvek. Kiemelném a kötet végén található 6 függeléket is, melyek igazi „szabálygyűjteményként” szolgálnak a lelkes olvasónak. 1. számú függelék: A Schengeni Végrehajtási Egyezmény alkalmazásához szükséges előfeltételek összefoglalója 2. számú függelék: a Dublini Egyezményről szól 3. számú függelék: Az Europol egyezmény 4. számú függelék: Az Európai Unióról szóló Amszterdami szerződésnek a bel- és igazságügyi együttműködés

szempontjából legfontosabb szabályai 5. számú függelék: A társult államok részére átadott bel- és igazságügyi együttműködés acquis listája. 6. számú függelék: Tárgyalások Észtország, Lengyelország, Szlovénia, a Cseh Köztársaság, Magyarország és Ciprus Európai Uniós csatlakozásáról (felkészülés a screeningre). Ez a könyv rendkívül sok információt bocsát az érdeklődő olvasó rendelkezésére és feltehetően mindenki ismeretigényének megfelel. 13 SCHENGEN: A magyar-magyar kapcsolatok az uniós vízumrendszer árnyékában Szerkesztette: TÓTH JUDIT Kisebbségkutatás Könyvek. Lucidus Kiadó Budapest, 2000 A frissen megjelent könyv több szerző közös alkotása. Olyan neves szerzőké mint például Kecskés László, Kovács Péter, K. Lengyel Zsolt A könyv 3 részre tagolódik Az 1. rész a jogtörténeti, jogi, politikai keretekkel foglalkozik, a 2 részben a népességmozgás és az integráció kérdésköréről szól.

A 3 részben pedig a határon túli vélemények kapnak helyet. Tudjuk, hogy az EU-ba mint szupranacionális szervezetbe nem egyszerre kerülnek be azok az államok, amelyekben magyar közösségek élnek. A kötet szerzői éppen ennek nyomán a kérdés történeti, társadalmi, jogi, igazgatási, politikai összetevőit és a lehetséges megoldási javaslatokat fogalmazzák meg. A könyv összeállításának legfőbb célja az volt, hogy felhívja a határokon belüli és túli közvélemény figyelmét az EU-hoz való csatlakozás magyar-magyar kapcsolatokat érintő összefüggéseire, illetve ezek közép- és hosszútávú politikai, jogi, társadalmi következményeire, várható hatásaira. „A közösségi jog 1999 májusában hatályba lépett rendelkezése (az Amszterdami Szerződés) szerint az Unió a szabadság, a biztonság és az igazságosság (jog) térségét hozza létre, de csak az Unió határain belül. Az a jelentős megkülönböztetés, amelyet a

közösségi jog a határain belüli polgárok és az azon kívüliek (harmadik állam polgárai) között kialakított és 2004-re továbbfejleszt a szelektív beléptetési (bevándorlási, menedékjogi) és egyéb (munkavállalási, szociális, igazságügyi, rendőrségi, határőrségi) rendszerrel, egy csapásra a magyar-magyar kapcsolatok alapkérdésévé válik.” (Szerző) Kemény világban élünk, ahol nincs mód laboratóriumi kísérletezésre. Itt emberekről, azok szabad mozgáshoz való jogáról van szó. Érdemes és érdekes kérdés megvizsgálni a fontosabb feszültségpontokat, modellezni a lehetőségeket. A kötet kincs lehet azok számára, akik foglalkozni kívánnak a schengeni keleti határral és a határon túli magyarok kérdésével, a kishatárforgalommal, a nemzetközi vándormozgalom szerepével, illetve szeretnének képet kapni a nyugati magyarság anyaországhoz fűződő viszonyáról, a délvidéki magyarság félelméről a schengeni rendszer

miatt. Fontos megjegyezni, hogy a kötet szerzői feltételezik, mi ismerjük a közösségi jog sajátosságait és a társulási szerződés alapszabályait a korábban megjelent kézikönyvekből. A kötet előnye, hogy világossá teszi, a közösségi jog miként különbözteti meg az európai állampolgárt a 3. állam polgáraitól, mik a régión belüli mozgás szabadságának és a korlátozásnak a várható demográfiai hatásai. Helyet kap a határon túli magyarokért való felelősség alkotmányjogi tartalma is. A könyv a magyar-magyar kapcsolatokra koncentrál és kitűnő hátteret biztosít a korábban megjelent, Schengenről szóló könyvek adta tudás bővítéséhez. 14 PETER, COFFEY: Europe- Toward 2001 Kluwer Academic Publishers, 1996 pp. 151-179 Europe –Toward 2001 is the first comprehensive and in-depth analysis of the most important European policy issues and official proposals which will be examined at the European Union`s (EU) 1996

Intergovernmental Conference (IGC). The author critically examines and makes his own proposals for long-term EU policies, notably Europe`s International Competitive Position, Agriculture, Regional and Social Issues, an Economic and Monetary Union- as well as the Community`s future enlargement and foreign policy and defense issues. The criticak work is intended as a basic course for university students and as an indispensable handbook for the educated layman and political and business leaders. A special feature of this book is the collection of documents (contained in the appendices) consisting of the official governmental and European institutional proposals for the IGC. A könyv 7 részből áll. A 4-dik rész, azaz a 8-adik, 9-edik, 10-edik és a 11-dik fejezet foglalkozik az igazságüggyel, a polgárok jogaival és a szociális politikával. A 9-edik fejezet a Schengeni Megállapodást taglalja. A kritikus szemléletű kötetet a szerző elsősorban egyetemi hallgatóknak szánta,

alapismereteik bővítése céljából. A kézikönyv speciális jellegzetessége, hogy a függelékben olyan dokumentumok gyűjteménye található, amely a hivatalos kormányzati és európai intézményi javaslatokat tartalmazza az 1996-os kormányközi konferenciára. A kötet jól forgatható elsősorban azon diákok számára, akik angol nyelvű uniós ismereteiket bővíteni szeretnék, de miután 1996-os kiadás, a konferencia utáni eseményeket, igazán friss információkat nem tartalmaz. 15 DR. KONDOROSI FERENC PhD, DR MOLNÁR ISTVÁN PhD: Az Európai Unió és a magyar csatlakozás intézményfejlesztési-jogalkotási feladatai Budapest, Külkereskedelmi Főiskola, 1998 Magyarország földrajzi elhelyezkedése következtében külön figyelmet kell fordítanunk a határainkon történő ellenőrzésekre, ugyanis csatlakozásunk időpontjára teljesítenünk a Schengeni Egyezmény valamennyi feltételét. Az Európai Unióban jelenleg még nem készült el a külső

határokra vonatkozó uniós szabályozás, így addig az Egyezményt kell "útmutatónak" tekintenünk. A feltételek teljesítése érdekében 1997-ben életbe lépett a Határőrségről szóló 1997. évi XXXII. törvény A törvény következtében kialakultak a szükséges jogi és szervezeti keretek (pl. informatikai háttér, ellenőrzési technika stb) A könyv ír még a bűnözés elleni küzdelemről, a migrációról, az igazságügyi együttműködésről, a vízumpolitikáról. 16 FÖLDEÁK TAMÁS: Schengeni Egyezmény Európa Kislexikon: Az Európai Unió és Magyarország, Hanns Seidel Alapítvány Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Vezetőképző Intézet, Budapest 1999. Az Európai Unió tagállamai már a bel-és igazságügyi együttműködés elhatározásakor megkísérelték intézményes, kormányközi keretek közé vonni a harmadik országok állampolgárainak beutazására és tartózkodására vonatkozó politikájukat. A Maastrichti

Szerződés által létrehívott „harmadik pilléres” együttműködés célja már összecsengett a Schengeni Egyezmény alapelveivel. A tagállamok viszont csak abban értettek egyet, hogy a belső piac zavartalan működéséhez meg kell szűntetni a belső határokon folytatott személyellenőrzést. Nem volt azonban köztük összhang abban, hogy miként lehet ezzel egyidejűleg biztosítani a külső határok egységes elveken alapuló, közös szabályozással megvalósuló őrzését. Hiába ellenőrzik azonban a külső határokat átlépőket a schengeni normák szerint, ezamint Ausztria, Olaszország és Görögország példája tanúsítja- nem jár automatikusan együtt a belső határokon folytatott ellenőrzés megszűntetésével. Erre csak akkor kerül sor, ha az Unió szakértői a külső határok személyellenőrzési rendszerét a schengeni követelményeknek megfelelően minősítik. 17 Európa A-tól Z- ig: Az Európai Integráció Kézikönyve Az

Európai Közösségek Hivatalos Kiadványainak Hivatala, L-2985 Luxemburg, 1997 Reinhard Rupprecht: Igazság és Belügyek pp. 197-203 Az 1996/97. évi Kormányközi Konferencia egyik legjelentősebb eredményét a Schengeni Biztonsági Rendszernek az EK és az EU intézményi és jogi kereteibe történő átvétele jelenti. Ez azonban Nagy-Britannia, Írország és Dánia különböző privilégiumai következtében meglehetősen relatívvá válik. Az ún. „ schengen - álláspont” - tehát a schengeni végrehajtási egyezmény tartalma a schengeni végrehajtó bizottság határozataival együtt - közvetlenül alkalmazható. Ez mind a közösségivé váló intézkedésekkel, mind közös intézkedéseikkel tovább bővíthető. A Tanács határozza meg, hogy mely szerződési alkotórészek válnak az EK Szerződésnek megfelelően közösségi joggá és melyek a harmadik pillér alkotórészei. Dánia nem vesz részt Schengen közösségi jog által történő

továbbfejlesztésében. Nagy-Britannia és Írország - amelyek nem tartoznak a „schengen - államok” közé - bármikor részben vagy egészben részt vehetnek. Az EK Szerződés 7a cikkével szemben Nagy-Britannia a határain végrehajtja a szükségesnek tartott személyi ellenőrzéseket, a többi tagállam pedig megfelelően ellenőrizheti a Nagy-Britanniából és Írországból történő beutazó forgalmat. 18 Sallai János - Szőke István - Varga János - Vass Ferenc - Vájlok László - Virányi Gergely: Határellenőrzés az Európai Unióban Hanns Seidel Alapítvány Budapest, 2000 (Országos Széchenyi Könyvtár) A Hanns Seidel Alapítvány által kiadott könyv kiváló tananyag lehet mindazok számára, akik szeretnének általános betekintést nyerni az Európai Unió határellenőrzési rendszerébe, ugyanis a Határőrség gyakorlati szakemberein kívül több határőrtanárnak is módja volt megismerni a külföldi - elsősorban a német - gyakorlatot.

A könyv azon országok határrendészeti tapasztalatait mutatja be, melyek beléptek az Európai Unióba, illetve a Schengeni Egyezménybe, valamint bemutatja az uniós határellenőrzés jogi és szervezeti hátterét, és a gyakorlati megvalósítást. A témakört több szempontból is megvizsgálják: az egyezményeket, megállapodásokat, az ide vonatkozó jogszabályokat, a határellenőrzés feltételrendszerét és működési elveit, az egyes határőrségek tapasztalatait, illetve a társ-rendvédelmi szervezetekkel való együttműködést. Az elemzések bemutatják a nyugaton megújult határőrizetet, mely szerint a belső határok őrzése megszűnt, és több szervezet rendvédelmi tevékenységét kell összehangolni. A könyv első fejezeteiben az EU és a Schengeni Egyezmény hatását mutatja be a magyar határrendészetre, majd a határforgalom ellenőrzését a schengeni tagállamokban. Ezután sorra veszi a legfontosabb pontokat, illetve problémás helyzeteket,

így például külön fejezetben tárgyalja a zöldhatárok őrizetét (német, osztrák - magyar); az idegenrendészetét és a menekültügyet;a határrendészeti szervek rendőri együttműködését. Szintén külön fejezetet kapott a Schengeni Információs Rendszer, valamint a SIRENE Irodák (Supplementary Information Request at the National Entry), melyek a SIS nemzeti részéért felelősek. 19 Hargita Árpádné - Hikné Hedri Gabriella - Palánkai Tibor: Európa Kislexikon - Az Európai Unió és Magyarország Hanns Seidel Alapítvány Budapest, 1999 Az Európa Kislexikon kiváló segítséget nyújt mindazoknak, akik tanulni szeretnének az Európai Unióról, valamint azoknak is, akik a legfontosabb tudnivalókat szeretnék begyűjteni. A lexikon ugyanis logikusan felépített, szisztematikusan halad az információk között, és szöveges ismertetők mellett tartalmazza az EU tagállamait és az Európai Unióhoz társult államokat jellemző fontosabb mutatókat

is, valamint a legfontosabb rövidítéseket. Mivel Magyarország az Európai Uniós tagság várományosa, az egyesülési folyamat lényegének megértése és megismerése nemcsak az integráció által közvetlenül érintett szakmai közeg számára, de a társadalom egészére nézve fontos. Ezért nagy segítség ez a könyv, hiszen eligazítja az olvasót, segít megérteni az EU-ban, illetve annak külkapcsolataiban használatos fogalmakat, kifejezéseket, és közérthetően magyarázza az eseményeket. Külön feldolgozza az egyes uniós politikákat, szervezeteket, rendszereket és elvárásokat. A könyv egyébként hasznos segédeszköz az uniós hírek megértéséhez és feldolgozásához, ugyanis megfelelő információs hátteret biztosít. 20 A Magyar Köztársaság határrendje és határbiztonsága a ,schengeni" elvek Európai Unióba való beépülése, illetve Magyarország Uniós csatlakozása tükrében Rendőrtiszti Főiskola Budapest, 1999

(Országos Széchenyi Könyvtár) A Rendőrtiszti Főiskola kiadványa egy füzetsorozat, melynek e példánya az államhatárokkal, a határrenddel foglalkozik. Először általánosan leírja, hogy hazánk határai megváltoznak az Európai Unióhoz való csatlakozásunkkal, ugyanis a bel- és igazságügyi együttműködés reformja részeként a schengeni normák a közösségi jog részévé válnak. A cél a négy szabadság: a személyek, az áru, a tőke és a szolgáltatások szabad áramlása. A füzet első felében a határrendhez, határbiztonsághoz kapcsolódó fogalmakat találunk: • a Magyar Köztársaság államhatára • határvonal • belső, illetve külső határok • határvédelem • biztonság Majd részletezi a Magyar Köztársaság államhatárával kapcsolatos szerződéseket: • magyar - ukrán viszony 1993 • magyar - román viszony 1983 • magyar - horvát viszony 1991 Ezután több megállapodásról, javaslatról, következtetésről beszámol.

Pontosan meghatározza az államhatár fogalmát, valamint leírja a határforgalom optimális ellenőrzését, megmagyarázza a határrend fogalmát, valamint az utasforgalomra vonatkozó szabályokat. A füzet megosztja továbbá olvasóival, hogy melyek az államhatár átlépésének különleges szabályai, úgy mint a határmunka, a menekültstátusz elnyerése, a kiadatás, valamint a veszélyhelyzet. Végül elemzi a határmenta gazdasági kapcsolatokat, a határmenta lakosság helyzetét, a határ krimiWdföldrajzát (csempészet, tenor, okirathamisítás); elmondja, hogy a szomszédos országok határőrizeti jellemzői hatást gyakorolnak Magyarországra, csakúgy, mint a környezetvédelmi helyzet. A hivatásos állomány felkészítésénél oda kell figyelni ezekre a problémákra is. 21 KOVÁCS PÉTER: A schengeni kérdés Lezárva: 2000. április 30 Bp, Osiris kiadó 2000 pp 112 /Magyarország az Európai Unióban/ Osiris zsebkönyvek. (Országgyűlés Könyvtára)

A könyv megpróbálja, hogy a schengeni komplexumnak azt a vetületét tekintse át, amelyet az utóbbi években egyre több aggodalommal emlegettek a határokon túli magyarság vezetői és tulajdonképpen mindenki, aki a magyar nemzetnek Magyarországon élő tagjaként magán-vagy hivatalos kapcsolatokat ápolt a határon túli magyar nemzetrészekkel. A mostani vízummentes kapcsolatokat felváltó vízumkényszer perspektívájának fenyegető árnya az, ami kedvtelenné teszi mindazokat, akik a határokon belül és kívül egyébként elégedettséggel szemlélik Magyarország visszafogadását az európai együttműködésbe. A célja e rövid könyvek, hogy azokat a problémaköröket járja körül, ahol Schengen és a magyarság érdekei érintkeznek, egybeesnek vagy éppen ütköznek. Magáról a Schengeni Egyezményről manapság nagy számban jelennek meg szakkönyvek és szakcikkek, ez a könyv azonban sokkal inkább azokat a kényes témákat érinti, amelyekkel eddig

nem igazán foglalkoztak, de kétségtelenül szembe kell nézni velük a jövőben. Mi is az „schengeni vízum”? Mi alapján dőlt el, hogy egy állam polgárai a vízummentesek vagy a vízumkötelesek soraiba kerülnek? Mennyire nehezíti ez meg a határokon túli magyarokkal való kapcsolattartást? Mennyire tudja Magyarország érvényesíteni a határokon túli magyarság érdekeit a jelenlegi együttműködés és a tárgyalások során? A státusztörvény tud-e majd segíteni? Ezek azok a kérdések amelyekre a könyv választ keres. A Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma: A leggyakoribb kérdések a magyar európai uniós csatlakozásról Budapest (2002), Tipográfia, nyomdai előkészítés: TypoColor Bt. A könyv Magyarországnak a schengeni térséghez való várható csatlakozásnak a legfontosabb és alapvető kérdéseivel foglalkozik. A könyv részletesen taglalja a csatlakozás várható körülményeit, következményeit Magyarország

felkészültségét, mind a jogszabályok, mind a technikai felkészültség tekintetében külön taglalja az egyes határállomásokat érintő kérdéseket. A külső és belső határok különbségeit mutatja be. Lesznek belső határok, amelyek a többi uniós tagállammal közös magyar határokat jelentik. Ilyen lesz a mai magyar-osztrák határ és azok a határok, ahol Magyarország és a vele egy időben az Unióhoz csatlakozó szomszédai között húzódik. Ezeken a határokon az ellenőrzés megszűnik, rajtuk keresztül szabadon, ellenőrzés nélkül mozoghatnak a polgárok. A nem uniós tagállamokkal közös magyar határok Magyarország csatlakozásakor egyidejűleg az Unió külső határaivá válnak majd. A könyvben olvashatunk a schengeni adatbázis rendszer (SIS) bevezetéséről és hatékony működéséről. Külön képzés van a bűncselekmények ellen, törekvés a közös akciótervek, stratégiák összeállításáról. A szomszédos országok

tekintetében vizsgálja a határon túli magyarság helyzetét, a lehetséges áthidaló megoldásokat. 22 Balázs Péter: Az Európai Unió külpolitikája és a magyar - EU kapcsolatok fejlődése Budapest, KJK-KERSZÖV 2002. A könyv 19. fejezetében összefoglalót olvashatunk a schengeni együttműködés külső dimenziójáró1. A fejezet első részében egy rövid történeti leírást találhatunk az egyezmény létrejöttéről, (amelyet 1985. június 15-én Luxemburgban kötött meg az NSZK, Franciaország és Benelux államok), tartalmáról és résztvevőikről. A fejezetnek a második része a Schengeni Konvenció végrehajtásáról szól, amelyben az alkalmazásának jogi és gyakorlati feltételei vannak, az ún. kompenzációs intézkedések bevezetése a résztvevő országok külső határain. Ezek az intézkedések négy csoportra oszthatók: az ellenőrzés megerősítése a külső határokon, egységes vízum- (a közös európai vízumpolitika

szabályrendszerét mutatja be a szerző, ami a beutazási engedély három fajtáját foglalja magába, a schengeni jog körének megfelelően), a menekültügyi politika bevezetése, a rendőrségi együttműködés a többi résztvevő országokkal, valamint a csatlakozás a schengeni információs rendszerhez. Mindegyik intézkedésről külön olvashatunk ebben a részben A harmadik rész a schengeni övezet, Norvégia és Izland együttműködéséről tudósít. Az északi országok megállapodásainak céljáról, specifikus jogszabályozásairól és lehetőségeikről olvashatunk. A negyedik fejezetben az Európai Unió bővítésének a schengeni együttműködésre vonatkozó áttekintését találhatjuk. A szerző a keleti kibővítés alapvető kérdéseivel (az EU-csatlakozás előfeltételeivel) foglalkozik, mint például a schengeni acquis elfogadása, kötelezettsége, a belső határok akadálytalan átlépésének megfelelése, a vízumpolitika és a menekültügy

harmonizálása, a személyek ellenőrzése. Horváth Zoltán: Kézi könyv az Európai Unióról Budapest, Magyar Országgyűlés 2003. A könyv a 20. fejezet második részében a Schengeni Egyezményről és a schengeni acquisról olvashatunk. A szerző részletesen magyarázza a schengeni rendszer működését a létrehozásától a mai napig. Elemzi a Schengeni Végrehajtási Egyezményt, a Végrehajtó Bizottság munkájának struktúráját, feladatait, funkcióit. Ebben a részben olvashatunk a Schengeni Információs Rendszer (SIS) működéséről, feladatairól, a hozzá tartozó szervekről (SIRENE-SISNET). A fejezet végén a schengeni acquis elemeiről találhatunk leírást. 23 Folyóiratok: 1.) Országhatár DANYI JÓZSEF: Ütemezett felkészülés Schengenre Országhatár, 1998/4, pp. 8-9 Mielőtt csatlakozunk a Schengeni Egyezményhez, a határőrségnél számos EU normát kell biztosítanunk. Az ehhez szükséges tartalékokat már felélte a határőrség,

így elengedhetetlen a Kormány támogatása. Az erre vonatkozó kormányhatározat már a Belügyminisztérium asztalán van. Jelenleg még nem kaptak pénzt a saját forrásból nem finanszírozható feladatok támogatására. A mihamarabbi támogatást az is indokolja, hogy a határforgalomban fokozódott a beutazni szándékozók ellenőrzése, ugyanis 70%-kal nőtt a jogellenes cselekmények száma. Ennek feltétele a műszaki és informatikai berendezések lecserélése. DANYI JÓZSEF: Schengen kapujában Országhatár, 1998/11, pp. 8-9 Magyarországnak a jövőben meg kell erősítenie az ország keleti és déli határszakaszain az ellenőrzést. Ennek feltétele a Schengeni Egyezményben előírt berendezésekkel való felszereltség. Az erre vonatkozó fejlesztést a Kormány rövid időn belül megtárgyalja. Jelenleg négy részterületet érint a fejlesztés, miszerint: 1. technikai fejlesztés 2. informatikai infrastruktúra fejlesztése 3. személyi állomány képzése

4. működési költségek emelése Mindennek megvalósítása négy forrásból lehetséges, amelyből a PHARE-támogatás és a határőrségnél lévő ingatlanok stb. eladásából befolyt pénzösszeg a legjelentősebb A fejlesztés megvalósítása érdekében konkrét kapcsolatrendszer van kialakulóban Ausztriával. DEÁK JÓZSEF: Az informatika útján Schengen felé Országhatár, 1998/22, pp. 17 Magyarország számíthat az Európai Unió támogatására, amelyek folyósítása már megkezdődött. A támogatásokat a korszerűsítésre fordítjuk, mint pl informatika Így szakembereink hozzáférhetnek a számukra szükséges információkhoz. A fejlesztés ütemterve már készülőben van. A terv szerint a nemzeti adattárat és az országos informatikai központot kell egy szervezetbe tömöríteni, amely csatlakozna a SIS-ez (Schengeni Információs Rendszer). Folyamatban van a TETRA rádiórendszer gyakorlati vizsgálata. E rendszer korszerűsítése a Kormány

feladata is, ugyanis a határőrségen kívül a rendőrség stb. is tagja lenne. A finanszírozás területén még akadnak problémák, ugyanis az anyagi fedezetek hiányoznak a költségvetésből. 24 KOVÁCS JENŐ: Ausztria - "Schengen - ország" Országhatár, 1998/8, pp. 36 Az osztrák belügyminiszter cáfolta azt az állítást, miszerint a Schengeni Egyezményhez való csatlakozásunk után "kifelé erődítménnyé alakulna át" az országuk. Ausztria érthető módon tart attól, hogy a velünk határos részén megnőhet az illegális bevándorlás. Ennek elkerülése érdekében a keleti határszakaszunkon kell az ellenőrzést biztosítani, hogy az Európai Unióba ne tudjanak a nem kívánatos személyek bejutni. Mindehhez még időben kell felkészülnünk a bűncselekmények megakadályozására. E célt szolgálja a SIS (Schengeni Információs Rendszer) adatbázisához való hozzáférés biztosítása. SZENDREI MIHÁLY: Schengen

szellemében Országhatár, 1998/5, pp. 18-19 A német és a magyar szakemberek egy találkozón megosztották eddigi tapasztalataikat a Schengeni Egyezménnyel kapcsolatosan. Németország megerősítette, hogy támogatja Magyarországot a csatlakozás folyamatában. A támogatás kiterjed az Egyezményre is, hiszen a jövőben nekünk is biztosítanunk kell az Európai Unió védelmét. A német szakértők külön kiemelték a repülőtereinken való ellenőrzés korszerűsítését. Ehhez biztosítják a repülőtéri határellenőrzési szakembereikkel való együttműködést. Véleményük szerint gyakorlati átszervezésre van szükség, és minél előbb működtetni kell a BÜFÉ néven ismert felderítőosztályt. 25 2.) Acta Humana NAGY BOLDIZSÁR: Magyarország az Európai Unió peremén: uniós jog és nemzetközi együttműködés a migráció terén Acta Humana, 1997. No 27, pp 52-66 (Országgyűlés Könyvtára) Magyarországot is érintik a külső határokat

átlépő migrációra vonatkozó közösségi és uniós szabályok, ugyanis nem mindegy, hogy azok hogyan hatnak a magyarországi viszonyokra. Miután Ausztria csatlakozott a Schengeni Egyezményhez, a határátlépés könnyítése céljából aláírtunk egy kétoldalú megállapodást. Eszerint biztosítanunk kell az érintett határállomásokon az elegendő számú alkalmazottat. Fejlesztésre szorul a rendőrség és a határőrség technikai felszereltsége is, ugyanis az elmarad a tagállamokétól. Jelenleg még kérdéses, hogy valóban megéri-e majd csatlakoznunk a rendszerhez, ugyanis már most számos olyan probléma merül fel, amelyek a szomszédos országokkal fenntartott kapcsolatokban feszültséget eredményezhetnek. Az Egyezmény külön tartalmazza javaslatait a külső határok megerősítésére, amelyek erősen érintik a határainkon túl élő magyarokat. Problémát okozhat a Dublini Egyezményben megfogalmazott menedékkérelem elbírálásának a módja

is a már előbb említet okok miatt. Egyezmény a közös határok ellenőrzésének fokozatos megszűntetésére vonatkozó, 1985. június 14-én kelt Schengeni Megállapodás alkalmazásáról. Acta Humana, 1997. 27sz, pp 82-90 (Országgyűlés Könyvtára) Az Egyezmény kivonata, a fejezetek és azok cikkei olvashatók röviden. 1. rész: Alapfogalmak 2. rész: Belső határok megszűntetésére vonatkozó intézkedések 3. rész: Rendészeti-idegenrendészeti, jogsegélyi együttműködés 4. rész: SIS (Schengeni Információs Rendszer) 5. rész: Áruk szállítása 6. rész: Személyi jogok védelme 7. rész: Végrehajtó Bizottság 8. rész: Zárórendelkezések Azt követően azok rövid értelmezését találjuk. A belső határok megszűntetése, SIS, Végrehajtó Bizottság részeinél elemzést is olvashatunk 26 NAGY BOLDIZSÁR: A schengeni rendszer és Magyarország: az út Amszterdamig és tovább Acta Humana. Emberi jogi közlemények 1999/37-38, pp 24-56

(Országgyűlés Könyvtára) A tanulmányban a schengeni megállapodások megkötéséhez vezető útról, a megállapodások tartalmáról, a rendelkezéseket ért kritikáról, a schengeni acquis-t az Európai Unióba integráló Amszterdami Szerződés, ill. jegyzőkönyv hatálybalépése nyomán előállt helyzetről, valamint a csatlakozó államok, különösen hazánk és a schengeni rendszer viszonyáról olvashatunk. A cikkben található táblázatokból pontos adatokat tudhatunk meg többek között arról, hogy az egyes tagállamok mikor csatlakoztak a Schengeni Egyezményhez. Részletes leírást foglal magában mind a Végrehajtási Egyezmény mind a Schengeni Információs Rendszerről különböző területekre lebontva, úgy mint pl.: szállítás és áruforgalom, menekültügy, adatvédelem stb. A tanulmány éles kritikát is megfogalmaz az Egyezménnyel kapcsolatban, részletezi az Egyezmény veleszületett fogyatékosságait, ill. az Egyezmény életében

felbukkant rendellenességeket. Táblázatokba foglalva kaphatunk választ arra a kérdésre, hogy „mit, mikor kell tenni”, azaz a migrációval kapcsolatos határidőkről az Amszterdami Szerződés nyomán. A tanulmány utolsó részében Magyarország és Schengen kapcsolatát, jövőbeni megvalósulásának előnyeit és hátrányait boncolgatja. SZURDAY KINGA: A Schengeni Egyezménnyel és a Schengeni Információs Rendszerrel kapcsolatos adatvédelmi követelmények Acta Humana. Emberi jogi közlemények, 1999/37-38, pp 72-80 (Országgyűlés Könyvtára) A Schengeni Információs Rendszerhez való csatlakozás komoly követelményeket és szabályokat ró majd a Magyar Határőrségre. A rövid 8 oldalas tanulmány rávilágít a schengeni adatvédelmi követelmények viszonyára és az EU jog általános adatvédelmi előírásaira. Elemzi az 1985-ben megkötött Schengeni Egyezmény szerepének változását, a Maastrichti Szerződés ill. az Amszterdami Szerződés

életbe lépését követően Részletesen felsorolja a Schengeni Egyezmény általános adatvédelmi rendelkezéseit, és a Schengeni Információs Rendszerre vonatkozó adatvédelmi követelményeket ( a SIS milyen személyes adatokat tartalmazhat, a SIS-re vonatkozó speciális adatvédelmi rendelkezések stb.) és felvázolja a SIS szervezeti rendjét A tanulmány továbbá kitér az adatvédelmi ellenőrzés rendszerére és az egyéb adatkezelési és adatátadási rendelkezésekre úgy mint pl.: a külföldiek bejelentkezési kötelezettsége, lőfegyverek engedélyezése és nyilvántartása stb. 27 3.) Szemlék: TISZA VILMOS: A rendőrség informatikai feladatai a Schengeni Egyezményhez való csatlakozás tükrében Belügyi Szemle, 9/1997, pp. 78-84 (Országgyűlés Könyvtára) Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozásakor a Schengeni Egyezményt is aláírja. Addig valamennyi szükséges feltételt teljesítenünk kell, de számos probléma akadályozza ezt.

Jelenleg még kevés az információnk avval kapcsolatosan, hogy milyen feltételeknek kell eleget tennünk, és mely törvények, szabványok szorulnak módosításra. Hiányoznak az erre vonatkozó dokumentációk (pl. SIS = Schengeni Információs Rendszer), ugyanis csak a Végrehajtó Bizottság engedélyével lehet őket megszerezni. Szakértők véleménye szerint addig is a schengen országokat kell figyelnünk, ill. törekednünk kell a bilaterális, multilaterális megállapodások megkötésére a tagországokkal, hogy megfigyelő jellegű státuszt kapjunk. Mindemellett a dokumentumokat kell megszereznünk, hogy az egyes részterületekkel foglalkozó munkacsoportok pontosan tudják, hol van szükség fejlesztésre. RITECZ GYÖRGY: „Kettős szűrő” Belügyi Szemle 1999/1, pp. 77-83 (Országos Széchenyi Könyvtár) Azáltal, hogy Magyarország remélhetőleg pár éven belül az Európai Unió teljes jogú tagjává válhat, új helyzet alakul ki a határőrizetben.

2002-től a schengeni elveknek kell érvényesülniük valamennyi uniós tagállamban. Ennek értelmében Magyarországnak már a csatlakozási tárgyalások ideje alatt el kell érnie a schengeni normáknak megfelelő szintet, melyhez alapos elemzésre van szükség. Az írás a kettős szűrőrendszer szükségességét és jelentőségét emeli ki ill. mutatja be, több példával és két táblázattal alátámasztva azt. Az illegális migráció megállításához tehát több lépcsőre van szükség, mind a magyar állam, mind pedig az uniós tagállamok határőri és idegenrendészeti szerveinek tekintetében. A szomszéd országaink is készülnek az EU-tagságra, ezért ennek tükrében szomszédaink ill. határőrizeti szerveik viszonyának várható alakulásáról is áttekintést kapunk arra az időszakra vonatkozóan, amikor hazánk teljes jogú EU-taggá válik. Főleg Romániára tér ki bővebben a szerző, és végül azzal zárja a cikket, hogy felsorolja hazánk

teendőit annak érdekében, hogy a várható sok uniós bírálatot sikerrel küzdje le. 28 NYÍRI SÁNDOR: A Schengeni Információs Rendszer Belügyi Szemle 1999/1, pp. 113-120 (Országgyűlés Könyvtára) Magyarország EU-csatlakozásával a Schengeni Egyezmény kritériumaihoz is csatlakozik. Így szükséges az egyezmény alapját képező Schengeni Információs Rendszert (SIS) is megismerni és elsajátítani is. Ehhez nyújt konkrét áttekintést a rövid, 8 oldalas tanulmány a Schengeni Információs Rendszerről és annak minden részegységéről. Megtudhatjuk a rendszer célját és pontos feladatát, és azt, hogy ezen belül valóban milyen nagy szerepe van a megfelelő információáramlásnak ill. -cserének a biztonságos határőrizetben. A tanulmány részletesen taglalja az egyes adatcsoportok felépítését, külön pontokba szedve. A cikk továbbá rámutat arra is, hogy kizárólag milyen esetekben lehet bevinni a személyekre ill. járművekre

vonatkozó adatokat a rendszerbe, vagyis egyfajta célhoz kötöttséget is megfogalmaznak a rendszer működtetésével kapcsolatban. A tanulmány továbbá elemzi az adatok biztonságát is, vagyis az adatok hozzáférhetőségére, a tárolási idejére, ellenőrzésére és a jogorvoslatokra vonatkozó rendelkezéseket. HARGITAI JÓZSEF: A schengeni külső határellenőrzési rendszer bevezetésének ausztriai tapasztalatai Belügyi Szemle 2000/9, pp. 43-49 (Országgyűlés Könyvtára) A Schengeni Információs Rendszer kialakítására 1992 után került sor és két év elteltével, 1994 októberében már üzemelt. A rendszer lényege elsősorban az ellenőrzés, tehát a határon való belépés kontrollálása, nem pedig a nyomozás. A tanulmánykötet kizárólag a Schengeni Információs Rendszert elemzi több aspektusból. Részletesen taglalja a személyekre vonatkozó adatok és a járművekre és tárgyakra vonatkozó adatok nyilvántartását, ennek jogosságát ill.

az adatok ellenőrzését A cikk tárgyalja a rendszer jellegének általános szabályait, az adatok érvényességi idejére és védelmére vonatkozó szabályokat is. A rendszer felépítését illetőleg, a tanulmány rámutat ennek két fő részére a C.SIS-nek nevezett központi adatbázis és a tagállamok saját N.SIS-nek nevezett nemzeti adatbázis szerepére A tanulmány végezetül tartalmaz néhány érdekes számadatot és statisztikát a SIS-sel kapcsolatban. 29 TÓTH PÁL PÉTER: Új állampolgárok Statisztikai Szemle, 1997. 4-5 pp 368-389 (MTA Világgazdasági Kutatóintézet Könyvtára) A tanulmány keretében az 1958 és 1994 között lejátszódó migrációs folyamatokat vizsgálja a szerző. Azok a személyek, akik 1958 és 1994 között magyar állampolgárságot kaptak, korábban mintegy száz országnak voltak állampolgárai. Ezek az adatok jó áttekintést adnak arról, hogy a világ mely országaiból érkeztek Magyarország új állampolgárai, és

hogy hová, mely országokba mentek a magyar állampolgárság kötelékéből elbocsátottak. Külön elemzés tárgya az a folyamat, melynek keretében a környező országokban élő magyarok mind jelentősebb tömegei Magyarországra kívánnak áttelepülni. A Magyarország iránti érdeklődés mellett arra is érdemes figyelni, hogy a magyar állampolgárok mely országokat részesítik előnyben. Az adatokból kitűnik, hogy a magyar állampolgárokat a legritkább esetben vonzzák azok az országok, amelyeknek állampolgárai a leghatározottabban választják új hazájuknak Magyarországot. A szerző az állampolgárságot kérők foglalkozás és nemek szerinti megoszlását is vizsgálja. PÓCZIK SZILVESZTER: Illegális bevándorlás és menekültkérdés a mai Magyarországon Társadalmi Szemle, 1998. 4 pp 34-53 (MTA Világgazdasági Kutatóintézet Könyvtára) A szerző e kényes kérdést a történelmi előzmények fontosságának felsorakoztatásával kezdi el

tárgyalni. Magyarország a középkorban a népek vándorútján helyezkedett el, államiságának kialakulása szorosan egybefonódik a keletről nyugat felé tartó népvándorlások utolsó hullámával. A legújabb politikai és társadalmi rendszerváltás tágabb időszakában zajló kül-, és belpolitikai folyamatok, az ország geostratégiai helyzetének megváltozása újra napirendre tűzte a menekültkérdést mind magyar-magyar viszonylatban, mind Magyarország és Délkelet-Európa, sőt tágabb területek viszonylatában is. Magyarország újra a nemzetközi migráció fő áramlatába került. Hazánk azon országok egyike, amelynek legtöbb történelmi tapasztalata van a menekültkérdés kezelésében. Mégsem minden tekintetben kielégítő a helyzet Menekültpolitikában jelentős változások történtek a 80-as és 90-es évek fordulóján, amikor a Ceaucescu-rezsim brutális üldözése elöl nagy számban áramlottak román állampolgárságú magyarok

Erdélyből hazánkba. Amíg a menekültpolitikának a korábbiakban a menekült magyarok letelepítése és teljes integrációja volt a cél, most olyan tömegek áramlottak be, amelyek - kulturális és nyelvi elkülönüléseik miatt - nem számíthatnak gyors integrációra, de arra nem is tartottak igényt, hiszen vagy minél előbb haza, vagy tovább szerettek volna települni. 30 Belügyi Együttműködés: Magyarország csatlakozása az Európai Unió megreformált belés igazságügyi együttműködéséhez a megváltozott külső feltételek között 1998 (Országgyűlés Könyvtára) Az Európai Unióban a keleti kibővülés következtében elengedhetetlen a bel- és igazságügyi együttműködés megreformálása. A változtatások nem csak az Európai Uniót érintik, hanem Magyarországot is. Elengedhetetlen, hogy még időben felmérjük a hiányosságokat, és teljesítsük a Megállapodásban előírt feltételeket. Elsőként a határokon kell az

ellenőrzést megerősíteni. Az osztrák-magyar szakaszon kívül az összes határszakaszokat szigorítanunk kell az ellenőrzést. A határőrizeti szerveknek a megreformálása után együtt kell majd működniük a rendőrséggel, ugyanis csak így lehet a hatékonyságot növelni. Szükség van a szakemberek felkészítésére, hogy mire tagok leszünk, ők is el tudják látni a feladatukat. Végezetül sor kerül a vámegyüttműködésre, hiszen nem csak a személyek áramlása lesz akadálymentes, hanem a másik három szabadságé is. A személyek szabad mozgásának helyzete az Európai Unióban Európai integrációs politika, 1998. 6 pp 19-28 (MTA Világgazdasági Kutatóintézet Könyvtára) 1. A Koppenhágai deklaráció a Szociális Fejlődésről - EU összefoglaló 10 kötelezettség:  szociális fejlődést lehetővé tevő gazdasági, politikai, szociális és jogi környezet  abszolút szegénység teljes felszámolása  teljes foglalkoztatás 

valamennyi emberi jog védelme  nők és férfiak egyenjogúsága  analfabétizmus felszámolása  emberi erőforrások fejlesztése  strukturális átalakítás  szociális fejlesztés forrásainak bővítése  nemzetközi együttműködés a szociális fejlesztésben 2. Az Európai Unió szerepe a békefolyamatban és a Közép-Keletnek nyújtandó segítség jövője 3. A személyek szabad mozgásának helyzete az Európai Unióban - az Európai Parlament állásfoglalása 6 cselekvési akció:  a határellenőrzés megszűntetése  a tartózkodási jog szabályainak korszerűsítése  a szociális jogok védelme  a munkaerő Unión belüli mozgásának megkönnyítése  a fogyasztói jogok, az egészség és a környezet védelme  az állampolgárokkal való párbeszéd folytatása 31 A Veil - jelentés alátámasztja azt a tényt, hogy a rendeletek és irányelvek bonyolult rendszert alkotnak és hogy a nemzeti jogszabályok csak nagy

vonalakban, de nem teljességükben veszik át azokat. Kérdéses, hogy van-e olyan jogszabály, amely biztosítja a közösségi állampolgárok jogainak érvényesítését a nemzeti, regionális és helyi hatóságokkal szemben. 4. Határozat a Bizottságnak a tagjelölt közép-kelet-európai országokkal a csatlakozási partnerségben megfogalmazott elvekről, prioritásokról, közbenső célkitűzésekről és feltételekről. Az EU csatlakozás szociális és foglalkoztatási hatásainak elemzése Munkaügyi Minisztérium, Eu 1998. október 6 (MTA Világgazdasági Kutatóintézet Könyvtára) A KüM Európai Integrációs Államtitkársága ad hoc munkacsoportot hozott létre az EU csatlakozással kapcsolatos szociális és foglalkoztatási hatások áttekintésére. A vizsgálatok 5 kérdéskört érintettek. Az első a csatlakozás hatásaként a migrációs viszonyokban bekövetkezett változást elemzi. A második foglalkozik a munkafeltételek, szociális körülmények

hatásaival a termelési költségekre, a versenyhelyzetre és a foglalkoztatásra vonatkozólag. A harmadik bemutatja a csatlakozás hatását a szociális különbségekre. A negyedik kérdéskör az oktatás helyzetével foglalkozik Végül az ötödikben kerül sor a csatlakozás szektorális foglalkoztatási hatásainak áttekintésére. További megjegyzés: hatékony szabályozást és ellenőrzést kell kidolgozni a harmadik országból érkező munkavállalók foglalkoztatásának korlátozására. 32 4.) Világgazdaság - HVG Schengen Ausztriának 2,4 milliárd schillingbe kerül Világgazdaság Melléklete: 1996 dec. Ausztria EU tagsága a Schengeni Egyezményhez való csatlakozás után vált teljessé. Ez a külső határokon való megszorítással kapcsolatosan nem csak politikai kérdés, ugyanis a megfelelő jogrendszer kialakítása mellett egy korszerű infrastruktúrára is szükség van. Az utóbbi 2,4 milliárd schillingbe került az országnak. Különösen

fontos e terület fejlesztése, mivel egyes EU tagállamok féltik a munkaerőpiacukat az illegális bevándorlóktól. Elengedhetetlen a külső határok fejlesztése és hatékony működtetése. Ausztriában már a szövetségi csendőrség látja el e feladatokat. A jövőben tovább növelik a határon (leginkább Keleten) szolgálatot teljesítő csendőrök számát és a legmodernebb technikai felszereléseket használják, amelyek a zöldhatárok védelmét is szolgálják. Tart a csendőrség át- és kiképzése is Mindehhez Ausztria külön segítséget kap a magyar határőrizeti szervektől, az illegális migráció megakadályozása céljából. RIBA ISTVÁN: Technikai fejlesztés a magyar határőrségnél Ki tudja, hol állnak meg. HVG, 2003. augusztus 2 (31 szám) A cikk egyrészt foglalkozik a magyarországi határok új ki-és beléptető rendszerének technikai kérdéseivel, hiszen rohamléptekben folyik a magyar határõrség technikai felszereltségének

javítása. Amikor Hegyeshalomnál megszűnik az útlevélkontroll, a déli és a keleti határokon kell föltartóztatni az unióba igyekvõ illegális bevándorlókat. A határőrség feladata alapvetően megváltozik, hiszen már nem katonai, hanem rendészeti feladatokat fog ellátni, ebből következően a felszerelések nagy részét le kell cserélni. A cikk részletesen elemzi a közelgő változásokat. A szerző a cikk második felében a Ritecz György alezredessel, a Határőrség Országos Parancsnokságának munkatársával készített interjú alapján elemzi az átalakítás anyagi forrásait és pénzügyi feltételeit. Részletesen beszámol a PHARE támogatás és a költségvetési pénzek felhasználásának módjáról és legfőbb problémákról, amikkel az átalakítás során szembesültek illetve szembesülni fognak. Ez utóbbak közül is az illegális embercsempészet a leghangsúlyosabb, melyre a cikk részletesen kitér. 33 BABUS ENDRE: Szervezetlen

bűnüldözés HVG, 1997. 47 pp 139-147 (MTA Világgazdasági Kutatóintézet Könyvtára) A Carlos- vagy a Pándy- ügyhöz hasonló büntetőeljárások során Magyarország EUcsatlakozása után a jelenleginél jóval olajozottabbá válhat az együttműködés az uniós államok hatóságaival. A közösség harmadik pillérként is emlegetett igazságügyi és belügyi kooperáció, amely sokáig alárendelt szerepet játszott az első, illetve a második pillérként emlegetett gazdasági, valamint külpolitikai együttműködés mellett, az utóbbi időben egyre inkább felértékelődni látszik. A szervezett bűnözés és az illegális migráció féken tartása érdekében a tagállamok többsége szuverenitásának korábban féltve őrzött darabjait is hajlandónak mutatkozik megosztani a többi tagállammal. Az EU júliusi amszterdami kormányközi konferenciája közös menekültügyi és bevándorlási politika kialakítását hirdette meg. Magyarországnak is számot

kell vetnie azzal, hogy bíróságainak, rendőrségének, határőrségének szervezete és adatvédelmi normái megfelel-e az EU előírásainak. Fontos, hogy a leendő tagállam képes-e ellenőrzése alatt tartani a migrációt, s meg tudja-e gátolni a szervezett bűnözés behatolását a legális szférába. Kocsis György: Határeset HVG, 2001.0804, XXIII évf 31 szám, 79p Kocsis György a schengeni határok keletre tolódásának problémáit, kérdéseit próbálja megválaszolni. A „bel és igazságügyi együttműködés" címmel kezdődött tárgyalási forduló fő kérdése, hogy sikerül-e meggyőzniük a tagjelölteknek a nyugati partnereket, hogy a határok keletre tolása nem vethet fel biztonsági kételyeket, nem veszélyeztetheti az unió biztonsági szintjét. Ennek a fejezetnek szerves részét képezi a schengeni előírások rendszere, amelyhez kötelező az új tagoknak csatlakozni. A bővítés után fennmaradó „régi" belső határok azonban

csak akkor szűnnek meg, ha az „új" külső határok ,biztonságosan zárnak". Ennek azonban a csatlakozás előtt több akadálya is van: 1. A Schengeni Információs Rendszerhez csak tagok csatlakozhatnak, ám a „hálózat kapacitása csak 2005-re válik alkalmassá nagyszámú, új tagországok befogadására". 2. Nem lehet még tudni, hol fognak húzódni az új külső határok Magyarország arra tett ígéretet, hogy a schengeni követelményeket kielégítő határellenőrzést az ukrán, román, jugoszláv és horvát határokon építi ki. (A cikkben szerepel néhány példa a követelményekből). Ezen határszakaszok feltehetően hosszabb távon az Európai Unió külső határaivá válnak. Szlovákia és Szlovénia esetében enyhébb ellenőrzés kiépítését vállalja, hiszen ezek várhatóan belső határok lesznek. Ezt indokolják a határok átépítésének magas költségei is. Következésképen a bővítés után még néhány évig nem

szűnik meg például a magyar osztrák határ. Az Európai Unió elfogadta a magyar álláspontokat és a szükséges pénzügyi beruházásokra a bővítés elfogadása után térnek vissza. Magyarországnak a csatlakozásig át kell alakítania a vízumkiadást is. A magyar kormány tervei szerint a vajdasági és ukrajnai magyaroknak egy magyarországi tartózkodásra jogosító úgynevezett nemzeti vízumot biztosítanának. 34 Riba István: A végek dicsérete HVG, 2001. június 23 XXIII évf 25 szám 7 p A cikk a státusztörvény bevezetésének nehézségeiről szól. A törvény megszavazása előtt az Európai Unió nyomására fogadták el, hogy a szabályozás az ausztriai magyarokra nem vonatkozik, mivel uniós állampolgárok között nem lehet különbséget tenni; ugyanakkor kikerült a tervezetből a határon túli magyarok tulajdonában lévő cégek támogatását ígérő rész is, amely a versenysemlegesség elvét sértette volna. A román kormány több

okból is támadja a törvényt. Egyik ok, hogy a „trianoni sérelem jóvátételének kísérletét" látják benne, miután Németh Zsolt külügyi államtitkár úgy nyilatkozott, hogy a törvény célja: „határokat átívelő nemzeti újraegyesítés". A törvény elfogadását csak az SZDSZ ellenezte a parlamenti szavazáson. A törvény célja, hogy a határon túli magyarok más külföldieknél kedvezőbb jogállást élvezhessenek Magyarországon, illetve támogatást kapjanak szülőföldjükön, amelynek igénybevételéhez ki kell váltaniuk a magyarigazolványt, amely hivatalos magyar okmány lesz. Azok jelentkezhetnek, akik magyar állampolgárságukat nem önkéntes lemondással vesztették el, magyarnak vallják magukat és ezt bizonyítani is tudják. Gondot jelent egyenlőre azon szervezetek létrehozása, ahol ezen igazolványokat lehet majd kiváltani, illetve hogy évente 250000 passzust kíván a magyar kormány kiadni, ami rendkívül kevésnek

bizonyulhat. Ez a probléma a 2004-re tehető EU - csatlakozással- válhat súlyosabbá, hiszen akkor bezárulnak a schengeni határok, megszűnik a szabad beutazás. A magyarigazolvány ezek után úgynevezett nemzeti vízumként funkcionálna. Hasonló létezik más tagországokban is, ám az Európai Unió egységes vízumrendszerének kidolgozása megkérdőjelezheti ezek jogosságát. A magyar kormány pedig egyértelművé tette, hogy az EU vízumpolitikája alól nem kíván kibújni, de azt garantálja, hogy az erdélyi magyaroknak az unióban lehetséges legnagyobb beutazási kedvezményt nyújtja. 35 Kocsis Györgyi: EU - értékelés a csatlakozókról HVG, 2000. november 18, 149-155p Ahogy azt már a cím is elárulja, a cikk az Európai Bizottság véleményét mondja el, mely szerint egyes országok már akár 2002 végén aláírhatják a csatlakozási megállapodást. Ugyanis az Európai Uniós csatlakozáshoz előírt úgynevezett koppenhágai kritériumok

teljesítésében - úgy, mint a piacgazdaság, demokrácia, közösségi jogszabályok átvétele - a tagjelöltek többsége érzékelhető haladást mutatott. Ugyanekkor a kritikák is élesek néhány kérdésben: • gyermekkereskedelem: Csehország, Románia • infláció csekély lassulása: Magyarország, Lengyelország • munkanélküliség: Bulgária, Szlovákia Meghatározza az országokat, melyek a legalkalmasabbak az uniós piaci versenyre; ezek sorrendben a következők: Észtország, Magyarország, Lengyelország; Csehország és Szlovénia két-három éven belül felkészül; Lettország, Litvánia és Szlovákia középtávú „versenyzők„ A cikkben szerepel továbbá Magyarország év végi értesítője is, mely szerint kilenc követelményből négyet teljesen, kettőt részlegesen teljesített. Szintén megtekintést nyer az Európai Uniós tagságra pályázó kelet-közép-európai országok 4. brüsszeli bizonyítványa, melyben Magyarország a

következő értékelést kapta: • Működő piacgazdaság • Rövid távon EU-versenyképes • Korszerű a közigazgatás • Jó az uniós jogszabályok átvétele Aggályok: árak lassú stabilizálása, korrupció, környezetvédelem 36 Magyar Péter: Válaszol Ray Penrose, a maffiaellenes rendőrerők főnöke HVG, Budapest, 2000. november 18, 67-68p Az interjú a National Crime Sqad vezetőjével készült, és segítséget nyújt annak a bemutatására, hogyan is próbálnak idegen rendőri erők segítséget nyújtani Magyarországnak a bűnözés megfékezésére. Ray Penrose véleménye szerint a szervezett bűnözés ellen csakis szoros nemzetközi rendőri összefogással vehető fel a harc. Erre azért van szükség, mert magnövekedett a kiterjedt befolyású bűnözők száma, akik nagy hatalommal rendelkeznek, és székhelyük több országban is megtalálható. A szervezett bűnözés - és leginkább a kábítószer-kereskedelem - egyik fő központja

Nagy-Britannia, ahol 1998-ban 1500 rendőrnyomozó és 400 polgári szolgálatos volt alkalmazásban. A NCS keretein belül saját kezdeményezésre is nyomozhatnak Nemzetközi méretekben nézve együtt dolgozik az ügyészség, a vám- és pénzügyőrség, a SIS, valamint a belföldi titkosszolgálatok is. A magyar rendőri erőkkel együttműködik az FBI, a brit rendőrség, valamint a bűnügyi hírszerzés. Magyarország földrajzi fekvése miatt is vonzza a bűnözőket, ezért egy brit rendőri tanácsadó állandó jelleggel dolgozik hazánkban. Az uniós csatlakozást elősegítő kormányközi megállapodás alapján a NCS is segítséget nyújt nekünk: nyomozók kiképzésében, illetve titkosszolgálati nyomozásokban. 2001. január 1-jétől tervezték a brit mintára működő magyar maffiaellenes központ felállítását. Ray Penrose egyébként bizonyítékok híján megcáfolja, hogy Magyarország az orosz, illetve az ukrán maffia egyik fohadiszállása lenne. 37

Fóris György: Mi kell a tagsághoz, mi halasztható későbbre? Bel- és igazságügyi követelmények teljesítésének időzítése Világgazdaság, 2001. szeptember 28-án megjelent cikke Pontos cím: http://www.durahu/hirek/2001/09/vgg20010928chtml Az EU-tagországok nagykövetei véglegesítették azt a két listát, amelyek a jövőben a csatlakozási tárgyalásokon alapul szolgálhatnak annak tisztázására, hogy a bel- és igazságügyi teendőknél mivel kell a tagjelölteknek már a csatlakozás időpontjára elkészülni, illetve mi következik csupán a Schengen-egyezmény évekkel később esedékes teljes körű hatálybahelyezésekor. A cikk a kettéválasztás okait elemzi, megemlítve technikai és politikai és tárgyaláspolitikai szempontokat: - A SIS (Schengeni Információs Rendszer) kapacitása kimerült. - A SIS II. csak 2005 végére várható - A bővítés várható üteme előre nem ismert. - „Ideiglenes külső határok” létrehozása

szükséges a tagországok és tagjelöltek között Az unióhoz rendelt tagállami nagykövetek bizottsága (COREPER) döntése értelmében mindenekelőtt a EU külső határellenőrzése, a vízumpolitikai alapelvek alkalmazása, valamint a rendőrségek közötti együttműködés kell hogy az EU-elvárásoknak megfelelően alakuljon már a taggá válás pillanatától kezdve DUDÁS GERGELY: Jogilag felkészülve a csatlakozásra Világgazdaság, 1998. 81 pp 6 (MTA Világgazdasági Kutatóintézet Könyvtára) Sikeresnek tekinthető az Igazságügyi Minisztérium elmúlt négyéves tevékenysége. Az igazságszolgáltatással kapcsolatos valamennyi jogszabályt szinte egészében megújították. A minisztérium ugyancsak eredményes az euroatlanti integrációs folyamattal együtt járó jogharmonizációs tevékenységben; a csatlakozásra váró országok közül Brüsszel megítélése szerint Magyarország ezen a téren az első helyen áll. Nem készült el ugyanakkor a

kiemelt jelentőségű jogalkotási törvény, és - igaz, a legkevésbé a minisztérium hibájából, de - nem készült új alkotmány sem. 38 Fóris György: Magyar Schengen tagság 2006-ra? Világgazdaság, 2001.0328, XXX111 évf 60 szám, 11 P A szerző azzal a kérdéssel foglalkozik, hogy miért csak 2005-2006-ban lehetünk leghamarabb teljes jogú tagjai a Schengen-térségnek. A Schengen Egyezmény elfogadása és végrehajtása alapfeltétele lett a tagjelöltek csatlakozásának. Kérdésessé vált azonban, hogy mely határszakaszok megerősítésére van szükség, vagyis melyek válnak az unió külső határaivá. Az unió részéről 2001. júniusára várható a közösségi álláspont nyilvánosságra hozatala A magyar kormány Szlovákia és Szlovénia esetében nem kívánja kiépíteni a szorosabb schengeni határőrzést. Pintér Sándor belügyminiszter elmondása szerint 72 millió euró értékű határrendészeti projektet indítottak el, amely

elegendő lehet, hogy 2002. végére a technikai feltételek tekintetében megfeleljünk az elvárásoknak. Ez azonban még nem elegendő a Schengen tagsághoz, annak elérése két részből áll: 1. Személyi és technikai feltételek megteremtése, 2. minimum 1,5-2 éves ellenőrzés, begyakorlás, amelynek része a közös számítógépes adatbankra való rákapcsolódás. Ez azt jelenti, hogy csak egy átmeneti idő után válhatunk teljes jogú taggá. Keretbe foglalva olvashatunk arról, hogy milyen technikai és személyi változtatások vannak folyamatban. Uniós akció a határon (Felkészültek, de kevesen vannak) Világgazdaság, 2001.1010, XXXIII évf 195 szám, 6p A cikk egy az Európai Unió által szervezett határrendészeti akcióról számol be. Az akció célja annak felmérése volt, hogy milyen hatékonyan tudnak a magyar határőrök együttműködni az unió szakembereivel a jövőbeni schengeni határokon. A gyakorlati tesztelést minden tagjelölt országban

elvégezték. Magyarországon a szakemberek elégedettek voltak az EUROPOL-1a1 való együttműködéssel, a magyar határőrök felkészültségével, a technikai eszközök színvonalával; alacsonynak találták viszont a zöldhatárokon bevetett határőrök számát és az új eszközök működtetésére fordított összegeket is. A cikkhez tartozik egy táblázat is, amely a határőrség által felderített bűncselekmények számáról tartalmaz adatokat. 39 Horváth G Gábor: Jön az európai határőrség? Magyarországnak nem több emberre, hanem több pénzre van szüksége Világgazdaság, 2001.1011, XXXIII évŁ 196 szám, 1 és 3 p Két út: közös európai határőrség vagy technikai és pénzügyi támogatás. A belga EU - elnökség kezdeményezésére Brüsszelben informális vitát folytatnak a közös európai határőrség megszervezéséről, amely a közös uniós határátkelők harmonizálását, közös kiképzést, felszerelés megosztását stb.

jelentené Magyar javaslat szerint az EUROPOL mintáján alapuló európai határőrizeti szervet kellene létrehozni, és technikai illetve pénzügyi segítséget nyújtani a felkészültebb államoknak. Az Európai Unióban két eltérő elképzelés él: 1. „A külsőből belsővé váló határokról felszabaduló őröket az EU keze alá rendelt központi erőként lehetne az új külső határokra vezényelni." 2. Egyes országok képesek önállóan is ellátni a határőrizeti feladatokat, de célszerü lenne minden új tagot uniós támogatással segíteni. A felállítandó közös európai határőrség állományába az új tagországok is delegálhatnának határőröket, akik azonos fizetést kapnának. Samu István, a Határőrség Országos Parancsnokságának integrációs stratégiai koordinátora szerint növelni lehetne az unióval közös képzési programban résztvevők számát is. Ugyanakkor alátámasztotta, hogy a „magyar határőrség

erédményesen működteti az unióval információcserét szolgáló számítógépes hálózatot". 40 5.) Európai Tükör SIEBER EDIT: Magyarország csatlakozása az Európai Unió bel-és igazságügyi együttműködéséhez Európai Tükör: Műhelytanulmányok, Integrációs Stratégiai Munkacsoport, 1996 (MTA Világgazdasági Kutatóintézat Könyvtára) Magyarországnak, mint a következő körben csatlakozó államnak már a csatlakozás előtt modernizálnia és működtetni kell a bel-és igazságügyi intézményrendszerét, s be kell vezetnie az Amszerdami Szerződésben e téren felvázolt új eszközrendszert és mechanizmusokat annak érdekében, hogy csatlakozása pillanatától alkalmazni tudja majd az „acquis communaitaire”-t. Hazánk esetében olyan nagy horderejű feladatokról van szó e körben, mint pl. az igazságügyi reform konzekvens végigvitele, a menekültellátó és igazgatási rendszer kiépítése, EU-konform Határőrség, Vámőrség

létrehozása, EU-konform információs rendszer kiépítése, a rendőrség korszerűsítése. SIEBER EDIT: A schengeni „acquis” beemelése a közösségi jogba Európai Tükör, 1997. 4 pp 79-85 (MTA Világgazdasági Kutatóintézet Könyvtára) Az amszterdami Európa Tanács értekezletén lezárt, és az átfogó intézményi kérdések reformjával adós maradt Kormányközi Konferenciának (IGC), a Konferencia során „kiemelt aktuális kérdéseként” kezelt bel- és igazságügyi együttműködés terén sikerült komoly - bár az eredeti célkitűzésekhez képest szerényebb - eredményeket felmutatnia. Az 1997. június 17-én lezárult IGC által elfogadott, és az Európai Unióról szóló Amszterdami Szerződésben rögzített bel- és igazságügyi reformcsomag fontos részét képezi a schengeni acquis beemelése az EK Szerződésbe. Magyarországnak a schengeni „acquis”-hoz - miután az a közösségi jog részét képezi majd - az EU-ba való belépésekor

kötelezően csatlakoznia kell. A schengeni „acquis” EKkeretekbe való beemelésének a magyar csatlakozásra való kihatását csak annak komplex ismeretében lehet majd megítélni. 41 SALLAI JÁNOS: A Schengeni Egyezmény és a magyar határőrizet Európai Tükör, 2001. 5 pp 65-100 A cikk szerzője rövid bevezető és történelmi áttekintés után a Schengeni Végrehajtási Egyezmény felépítését taglalja, az alábbi témákat kiemelve: - külső és belső határok ellenőrzése - illegális bevándorlás - menekültügy - rendőri együttműködés - jogi együttműküödés - SIS (táblázat az 199. dec 31-i SIS adatállományról: letartóztatás, kiadatás, beutazás megtagadása, tartózkodással kapcsolatos őrizetbe vétel, rendőri megfigyelés, tárgyi körözés) - kiegyenlítő intézkedések Rendszertanilag is elemezve, ún. „szűrőket” felállítva: - politikai, gazdasági - vízum - kihelyezett okmányszakértő - szállító vállalatok,

tranzit vállalatok - biztonságos harmadik országok - külső határok, belső határ őrizete - kiegyenlítő intézkedések Végül, a szerző Schengeni Egyezmény hatásait elemzi a magyar határőrizetre, konkrét feladatokat és fejlesztési módokat nevesítve.A szerző cikkében eltér a Schengeni Végrehajtási Egyezmény merev felépítésétől. RÉTHÁZY GYÖRGY: A schengeni rendszerű közösségi vízumpolitika kialakulása és alkalmazása Magyarországon Európai Tükör, 2001. 5 pp 101-110 A cikk a közös európai vízumpolitika szabályrendszerének kialakulását és fejlődését mutatja be. - A közös vízumpolitika kialakulásának esélyei az Unióban - A magyar tárgyalási álláspontok és a hazai szabályozás közelítése az uniós vízumszabályokhoz (kiemelendő a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX törvény elemzése) Zárszóként a szerző a schengeni vízumrendszer átvétele kapcsán felmerült

kérdéseket elemzi röviden. 42 SZIKINGER ISTVÁN: Határőrizetünk és az európai integráció Európai Tükör, 1997. 3, pp 70-77(MTA Világgazdasági Kutatóintézet Könyvtára) A belső határok ellenőrzésének leépítése - az 1985-ben megszületett és 1995 júliusában teljes egészében hatályba lépett schengeni szerződés értelmében, majdani EUtagságunk esetén - határőrizeti szempontból egyértelműen előnyös lesz - állítja a tanulmány szerzője. Az állam ugyanis egy jelentős és költséges feladatától szabadul meg Magyarország esetében ez reálisan azt jelenti, hogy a hagyományos határőrizeti tevékenység hosszabb távon valószínűleg csak Ukrajna felé tartandó fenn, ez ideig a maiakhoz képest elenyészően csekély, noha jelentőségében nem lebecsülendő határszakasz. Természetesen nem kizárt, hogy a távolabbi jövőben Ukrajna is az integráció részévé válik. Ugyanakkor avval is számolni kell, hogy Ausztria

kivételével a többi országgal is hosszabb ideig külső határunk lesz. A tendencia azonban egyértelmű, az előny kétségbevonhatatlan. Még akkor is az, ha az útlevél ellenőrzés megszüntetésével egyidejűleg másutt, így az általános rendőri együttműködésben és a külföldi határok őrzése terén új feladatok jelentkeznek. A bűnüldözési kooperáció elmélyítése ugyanis a határok leépítésétől függetlenül elodázhatatlan, várható haszna pedig túlmutat a határkontroll megszüntetésének ellensúlyozásán. Hátránya a változásnak, hogy az állam olyan lehetőségektől esik el, amelyek kihasználása kétségkívül szolgálhatta biztonsági érdekeit. Az állam határon történő ellenőrzés nehezen kerülhető el. Így nyilvánvalóan jó alkalom volt arra, hogy egyes, biztonsági szempontból fontos személyek mozgását a közhatalom figyelemmel kísérje, esetleg őket elfogja, bűncselekményeket leplezzen le, vagy előzzön meg.

Ugyancsak hátrány, hogy a határőrizeti szervek megszüntetésével, az objektumok bezárásával embereket kell szolgálatból, illetve munkából elbocsátani, beleértve a kiszolgáló funkciók iránti kereslet csökkenéséből adódó leépítést. Mindezek a hátrányok azonban eltörpülnek a pozitívum mellett - foglalja össze véleményét a szerző. TÓTH JUDIT: Migráció, külföldiek foglalkoztatása Európai Tükör, 1997. 5 pp 65-84 (MTA Világgazdasági Kutatóintézet Könyvtára) A szerző a munkaerő mozgásával járó azon igazgatási kérdéseket tekinti át, amelyek az integrációs felkészülésben ez idáig háttérbe szorultak. A bel-és igazságügyi kérdésekkel foglalkozó szakértői csoport elemzésében a munkavállalás csak annyiban jelenik meg, amennyiben ez a külföldiek mozgásának indokaként szerepel. A munkaügyi összefüggésekkel foglalkozó csoport pedig a munkajogot és a munkaerőpiacot nem az érintettek állampolgársága,

belépéseik legalitása szerint kutatja. Így már önmagában azt is fontos célnak tekinthetjük, ha sikerül felhívni a figyelmet arra: a külföldi munkavállalók jogi helyzetének vizsgálata, annak összetettsége miatt nem szűkíthető le stratégiai ügyekben átfogó háttéranyagokat készítő rendészeti vagy csak munkajogi szakemberek tudására. A munkaerő vándorlásnak legalább e két munkacsoport együttműködésének lehet megalapozott kormányzati és igazgatási javaslatokat kialakítani. 43 ARDAY LAJOS: Magyarország szomszédsági kapcsolatainak alakulása - tekintettel a schengeni követelményekre Európai Tükör 1999/1, pp. 2-17 (Országos Széchenyi Könyvtár) Magyarország remélt uniós csatlakozása felveti a kérdést, miként alakul a szomszédos országok bel-és külpolitikája, az integrációs folyamatban való részvétele, másrészt – ezzel szoros összefüggésben – Magyarország Schengeni Egyezményhez való csatlakozásának

következményei és követelményei miként és hogyan érintik a magyar nemzet érdekek érvényesítésének lehetőségét. A tanulmány a lehetséges hatásokat a 7 szomszédos, hajdani szocialista országgal kapcsolatban vizsgálja. A tanulmány „könnyű esetként” emlegeti Szlovéniát és Ausztriát országonként vizsgálva; viszonyunk egyedül Szlovéniával problémamentes. Ausztriának még igencsak erős kételyei vannak a kelet-európai bővítéssel szemben. Horvátország és Szlovákia több tekintetben is hasonló helyzetben van. Mindkét országban érlelődik a demokratikus fordulat, s a megrendült egészségű vezérek és atyák távozása után gyorsan behozhatják – főleg demokrácia-deficitből következő – hátrányaikat, és ismét szinkronba kerülhetnek „első közös” szomszédaikkal. A Schengeni Egyezménnyel összefüggésben Románia jelenti a legnagyobb problémát, ha átmenetileg is. Ugyanis egyetlen magyar kormány sem fogadhatja el

az ottani 1,8 milliós magyarság elvágását anyanemzetétől, márpedig a vízumkényszer és a szigorú külső határellenőrzés bevezetése ezt jelentené. Ukrajnával jó Magyarország államközi viszonya, hazánk törekszik a jó kapcsolatok ápolására a Kárpátalján élő jelentős magyar kisebbség miatt is. Ma Kis-Jugoszlávia van a legtávolabb Európától és az ottani magyarok vannak a legveszélyeztetettebb helyzetben. A cikk elemzi a magyar nemzeti érdekek érvényesítésének lehetőségeit Schengennel kapcsolatban, és felhívja a figyelmet a szomszédos magyar kisebbségek jövőbeli híd szerepére a kapcsolatok kiterjesztésében. RITECZ GYÖRGY, SALLAI JÁNOS: Az európai (schengeni) határőrizeti követelményekre való felkészülés helyzete és a további feladatok Magyarországon Európai tükör: Műhelytanulmányok/90, Miniszterelnöki Hivatal Kormányzati Stratégiai Elemző Központ, Bp. 2003 (Külkereskedelmi Főiskola Könyvtára, jelzet:

355.45) Ritecz György személye automatikusan implikálja, hogy az írás ismerete elengedhetetlen a Schengeni Egyezménnyel kapcsolatos kérdések tanulmányozásakor. Gyakorlatias szemlélet és tagoltság jellemzi a könyvet, előremutató és konstruktív meglátásaival, pontos, átlátható adataival az egyik legfontosabb információforrás. 44 RUTTKAY ÉVA: Államhatárok, határmentiség és regionális politika Európa Fórum, 1996. 3, pp 105-117(MTA Világgazdasági Kutatóintézet Könyvtára) A szerző a politikai határok és a határmenti területek problémahalmazát vizsgálja a regionális politika szemszögéből. Robert Schuman által megálmodott „határok nélküli Európa” eszméje és később a megvalósításáért tett lépések azonban alapvető felfogásbeli változást eredményeztek. Az integrációkban a politikai határok már nem lezáró-elválasztó, hanem mint átívelő, összekötő tényezők kerültek előtérbe. Azonban a helyzet

Kelet-Európában még mindig nem ilyen. Mindenek ellenére a határok és határmenti zónák, amelyeken az 50-es és 60-as években lehetetlen volt az átkelés, mára egyre gyorsabban megnyílnak. Magyarország szempontjából sajátos a helyzet, mivel az ország kis területe ellenére 7 országgal van közös határa és ezek a közös határok és területek elég változatos képet mutatnak. Bonyodalmak az acquis körül - Az emberek szabad mozgása Európai Dialógus, 1999. 1, pp 2-5 (MTA Világgazdasági Kutatóintézet Könyvtára) A szabad mozgás az EU polgárainak egyik alapvető joga. Ezzel együtt kényes kérdés, és a törvények, melyek e szabad mozgást lehetővé teszik, összetettek. Végrehajtásukban még mindig vannak eltérések a jelenlegi 15 tagállam gyakorlatában. Mind a 10 tagjelölt ország arra számít, hogy belépéskor megkapja ezt a jogot, de ehhez el kell fogadnia és végre kell hajtania az ezen jogot körülvevő EU acquis-t (joganyagot). A

cikk foglalkozik a tagállamok aggályaival, az új tagok érdekeivel, nyereségeivel. Egyes tagállamokban olyan aggályok merültek fel, hogy a jelenlegi EU tagok és az új belépők jóléte közötti különbség oda vezethet, hogy tömeges bevándorlás indul meg, amely megnövelheti a munkanélküliséget a jelenlegi tagállamokban. Az EU külügyminiszterek 1998 októberében tartott luxemburgi ülése ráirányította a figyelmet arra, hogy a határellenőrzésnek nagyobb hangsúlyt kell kapnia, és ösztönözte a szorosabb együttműködést a jelenlegi tagállamok és a tagjelöltek között. 45 WEBER, RENATE: A román-magyar kapcsolatok alakulása a Schengeni Egyezmény jogi keretein belül Európai Szemmel 1998/4, pp. 31-44 (Országgyűlés Könyvtára) Románia és Magyarország között, különböző okokból, melyek körül némelyek a két ország közös történelmében gyökereznek, nem voltak mindig felhőtlenek a kapcsolatok. A két ország 1996 őszén

írta alá az Alapszerződést, amelynek rendelkezései részletezik a két ország közös határának és a nemzeti kisebbségek jogainak tiszteletben tartását. A kérdés azonban az, hogy lesz-e joga a romániai magyar kisebbségnek szabadon kapcsolatot tartania a magyarországi magyarokkal. Az utóbbi évek során többször vetődött fel e jog jövőbeni gyakorlásának kérdése, abból adódóan, hogy a két ország Európai Unióhoz csatlakozása különböző stádiumban van. Főleg a romániai magyar kisebbség részéről merült fel az aggodalom, hogy nem utazhatnak majd szabadon Magyarországra, ha Magyarország Románia előtt válik teljes jogú tagjává az Európai Uniónak, pedig ez feltehetőleg így lesz. A Magyarországra való szabad beutazás fő akadálya lesz, hogy Románia azon, az Unión kívüli, úgynevezett harmadik országok közé tartozik, melyeknek állampolgárai csak vízummal léphettek be bármelyik európai uniós tagállam területére, és

senki sem tudja előre megmondani, mikorra várható ebben változás. A cikk alapját képező első feltételezés tehát az, hogy a közeljövőben (5-10 éven belül) Magyarország az EU tagjává válik, miközben Románia megtartja jelenlegi státuszát. A cikk ennek függvényében elemzi a romániai magyarok jövőbeni mozgásszabadsági és kisebbségi jogait, Magyarország EU taggá válása után, és keresi a megoldást annak érdekében, hogy az erdélyi magyarok ne legyenek kívülre rekesztve az anyaországból. 46 I. EU-csatlakozási tárgyalások: Magyarország pontot tehet a bel-és igazságügyi együttműködésről szóló fejezet tárgyalásának végére? Euroatlanti Hírlevél, IV. évf 79 (336) szám, 20011105 1-2p Összefoglalót olvashatunk a bel-és igazságügyi együttműködésről szóló fejezet tárgyalási pozíciójáról. Az Európai Unió júliusban adta át a tizenötök közös álláspontját a témakörben Magyarországnak. Ennek

legfontosabb elemei: A követelmények teljesítésének kettébontása: a schengeni acquisban foglalt jogszabályok 80%-át az uniós tagság időpontjáig kell átvennünk, míg a többit csak később. 2005. előtt az új uniós tagok nem csatlakozhatnak a schengeni egyezményhez Az EU elvárja, hogy a tagjelöltek már a belépésig elérjék a külső határellenőrzés magas szintjét. A nagyjából egy időben csatlakozó szomszédos tagjelölt országok esetében az EU nem követeli meg a schengeni szigorúbb határőrizeti rendszer kiépítését. Ha viszont a tagállamok Magyarországgal szemben előbb törölnék el a belső határellenőrzést, hazánknak minden szomszédjával szemben biztosítani kell a külső határvédelmet. Arra a kérdésre nem kaptunk választ, hogy hol fognak húzódni a külső határok és mikorra szűnnének meg a belsők. A szeptember 11-i terrortámadások után felmerült a kérdés, hogy a biztonság érdekében további garanciákat

kérjenek a tagjelöltektől, vagy minél hamarabb kiterjesszék rájuk is a biztonság övezetét. Ez a kérdésfeltevés eltolhatja a tárgyalások menetét is, illetve lezárás esetén is rendszeres számonkérésre és ellenőrzésre számíthatnak a tagjelöltek, akik közül hazánk és Szlovákia a legfelkészültebbek e témában. Magyarország esetében még kérdéses, hogy Szlovákia felé milyen határ kiépítését várja el az unió. Jóváhagyták viszont Magyarország és az Europol közötti együttműködési megállapodást, így hamarosan megkezdheti munkáját Hágában a két magyar összekötő tiszt is. 47 6.) Eu working papers TURZÓ BARBARA ÉVA: A magyar határőrség infrastruktúrája a Schengeni Egyezmény tükrében EU Working Papers 2000/2, pp. 65-92 (Országgyűlés Könyvtára) A 80-as évek végétől Európában végbement politikai és gazdasági változások hatására átértékelődött Magyarország geopolitikai helyzete. Az Európai

Unióhoz való csatlakozás menetrendjétől függően hazánk határai új jelleget ölthetnek majd, azaz egyes határszakaszainkhoz az Unió „külső” míg más szakaszai az Unió „belső” határát alkotják majd. A „belső” határ azt jelenti, hogy a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabadon mozoghat a külső határok által határolt térségben. A „külső” határ egy szigorúbb, folyamatos határőrizetet, határforgalom ellenőrzést jelent. Magyarországnak ebben a tekintetben speciális a helyzete amennyiben a jelenlegi reális helyzet szerint Szlovénia hazánkkal egy időben lépne be az EU tagállamai közé, akkor hazánk külső határának hossza 1787 km, míg „belső” határának hossza 458 km lesz. A jelentős nagyságú külső határ őrizetét nagyban befolyásolja az a tény, hogy a határmentén a határral párhuzamos sávban nagylélekszámú határon túli magyarság él. A fentiek alapján, ezeknek az új körülményeknek

megfelelően, vizsgálja a tanulmány a határral kapcsolatos biztonsági intézkedéseket. Ehhez a tanulmány első részében a témához kapcsolódó legfontosabb fogalmak vannak rögzítve, a második részben pedig az államhatár biztonságát meghatározó elemeket fogalmazták meg. 48 ITTES RÉKA: Milyen jogai vannak az Európai Uniós polgárnak? Az európai identitás megteremtésének problémája EU Working Papers 2000/3. pp 19-46 A kiadványban megjelent írás egy szakdolgozat rövidített, de annál átfogóbb változata. A szerző munkája 7 részre tagolódik: 1. Mit jelent az uniós állampolgárság fogalma? 2. Miért fontos az EU számára az uniós polgárság, avagy az európai identitás létrehozása? 3. Az EU az állampolgárok szemszögéből (Milyen hatással van közvetlen életükre az Unió léte?) 4. Milyen nyilvánul meg az európai állampolgárság többletjellege? Ez a rész részletesen taglalja az alapvető jogokat, amelyek az EU-ban

tartózkodó külföldieket is érintik. A 4rész foglalkozik a más tagállamba történő beutazás kérdésével, ismerteti az Egyezmény lényegét, taglalva a letelepedés, adózás, nyugdíj kérdését is. Foglalkozik a más tagállamban történő munkavállalással is, különös tekintettel a munkavállalók jogaira a vállalatoknál. Információkat kaphatunk az oktatásról, szakképzésről, a diplomák kölcsönös elismeréséről és az 1987 óta a Közösség által indított oktatási programokról. Kiemelendő, hogy az írás a petíció, fellebbezés, felszólamlás, illetve a választójog, fogyasztóvédelem kérdéskörével is foglalkozik, jelentős háttérismeretet nyújtva az olvasónak. 5. Miért jár gyerekcipőben az uniós állampolgárság intézménye? 6. Mely lépések hátráltatják a közösségi érzés kialakulását? 7. Miként erősödhetne a polgárokban a közösségi tudat? Az írás rendkívüli előnyének tekinthető, hogy világosan,

átláthatóan, lényegre törően fogalmaz, mindenki számára érthetően. Emellett széleskörű információnyújtás, tömörség jellemzi. Azoknak is érdemes elolvasni, akik nem Schengenről írják a szakdolgozatukat, mégis tájékozottak szeretnének lenni a témában. 49 7.) Magyar Nemzet, Magyar Nemzet Online (MNO): SCHENGEN KIHÍVÁSAI A BELÉPŐKHÖZ Magyar Nemzet - Utunk Európában melléklet, 1997. 11 27 pp 11-12 Schengen felértékelődése annak a jele, hogy az EU a kívülről érkezők esetében új területre, a gazdasági és pénzügyi kooperáció helyett a migrációval, a nemzetközi bűnüldözéssel összefüggő együttműködésre helyezi a hangsúlyt. A mai migránsok döntő többsége gazdasági bevándorló és így rájuk a genfi menekültügyi konvenció (1951) nem vonatkozik. Akik valamilyen jogcímen egyszer már nyugati állam területére bebocsátást nyertek, azoknak 80-85%-a nem hagyja el többet kiválasztott otthonát - sokan

illegálisan próbálkoznak. A schengeni gyakorlathoz azonban az is hozzátartozik, hogy a közösség egységesen kezeli a vízumkötelességet a „külsőkkel” szemben. A magyar-magyar kapcsolatok vonatkozásában északi útlevélunió létrehozása lenne a legcélszerűbb. Ajánlatos lenne megvizsgálni az EU viszonyát a mediterrán térséggel; több tagállam segíti a kapcsolattartást az anyaországgal. Az EU külső határainak védelme nem magyar ügy, hanem közösségi érdek - ennek kapcsán bővebben olvashatunk a határőrizet modernizálásához szükséges teendőkről, együtt vizsgálva azt az osztrák átállás tapasztalataival. Lassan nyíló határsorompók Magyar Nemzet, 2003. november 14 A cikk a májusban életbe lépő határátlépésbeli változásokkal foglalkozik. 50 STIER GÁBOR - CSONTOS CSABA (szerk.) Magyar Nemzet - Utunk Európában melléklet, 2000. 08 11 pp I-IV A négyoldalas mellékletben számos cikk foglalkozik a schengeni

kérdéskörrel. Általában elmondható róluk, hogy nem annyira hosszú cikkekről van szó (munkavállalásról, bevándorlókról), amelyet viszont sikeresen ellensúlyoz informatív mivoltuk. Van egy téma, amelynél kivételesen az EU érzi sebezhetőnek magát, s ezért kibújni igyekszik a tagsággal együtt járó jogok azonnali, teljes körű biztosítása alól: a személyek szabad mozgását, letelepedését és munkavállalását biztosító joganyagnál. Voltaképpen nem ez az egyetlen terület, ahol az EU alkupozícióba kényszerül, de ez talán az egyik legegyértelműbb, főként mivel a jelölteknek itt különösen erős kártya van a kezükben: bármikor az EU orra alá dörgölhetik, hogy a személyek szabad mozgása az unió létét megalapozó négy szabadságjog egyike, amelynek megtagadása valahol alapjaiban sérti a taggá válás tényét. A 2000 tavaszán készült Bizottsági tanulmány az EU és a társult államok közti nagy jövedelem-különbséget

tartotta az egyik központi problémának. A jelöltek között is nagyok az eltérések (a jövedelemszint folyó áron EU-átlag 1/10-ét, PPP-n alig 1/3-át teszi ki). Azt a trendet vezette le a jelentés, hogy ha nem lenne korlátozás a KKE-i munkaerő előtt, akkor 335 ezer bevándorlóval kéne számolni, amely migrációs hullám csak 30 év múlva tetőzne. Ez a dolog főleg Ausztriát és Németországot érintené, ahol egyébként is egyre nyomasztóbb téma a foglalkoztatás és a munkanélküliség. A hivatalos EU álláspont egyelőre nem említ konkrét derogációs kérelmeket a jelöltek felé. Állítólag a szakértők véleményét tanulmányozzák, és csak a tárgyalások végjátékában várható nagy alkudozások idején állnak elő konkrét igényekkel. Az EU magas biztonsági követelményeket támaszt a tagjelölt államokkal szemben. Fokozni kell majd a külső határainak védelmét, a magyar határátkelő-helyeken tavaly telepített regisztrációs

rendszer is ehhez járult hozzá, mivel a schengeni elvek elfogadása és alkalmazása kötelező az új tagok számára. Komoly előrelépés történt a jogharmonizáció irányában is, a sorállományról a hivatalosra való áttérés is már megfelel az európai mintának. A hatékonyabb fellépés alapja a technikai feltételek még erőteljesebb fejlesztése, amelynek viszonylag hosszabb részletezését találhatjuk meg a cikkben. Az EU részéről is elhangzott, hogy a biztonsággal kapcsolatos feltételeknek Magyarország sikerrel tesz eleget, így az nem lehet akadálya csatlakozásunknak. Végül találunk cikket e mellékletben a schengeni térség összes országának beutazási feltételeiről (a nem EU-, de Schengen-tag Norvégiáról is). 51 Menekültáradat fenyeget? Jövő májustól Magyarország lesz az Európai Unió keleti végvára. MNO, 2003. október 26 A cikk az EU-hoz való csatlakozással erősödő migrációs nyomást elemzi, hiszen Magyarország a

csatlakozás után tranzitországból célországgá válik. Hasznos népességügyi adatok találhatóak az írásban. Uniós támogatások a költségvetésben MNO, 2003. október 21 A cikk általánosságban foglalkozik az EU Magyarországnak adott költségvetési támogatásáról pontos számadatokkal. Az egyik bekezdés szól külön a Schengeni Egyezményhez való csatlakozásból fakadó többletkiadásokról valamint az ukrán illetve Szerbia-montenegrói állampolgárok ingyenes vízuma miatti bevételkiesésről. Szigorú bevándorlási szabályok az EU-ban MNO, 2003. október 21 Rövid de fontos cikk az öt legnagyobb uniós tagállam (Németország, Franciaország, Egyesült Királyság, Olaszország és Spanyolország) javaslatáról, mely szerint szigorítani kéne a bevándorlási szabályokat. UDVARDY ZOLTÁN: Bevándorlási kvótát ír elő az EU? MNO, 2003. szeptember 13 Az olasz tervezet szerint minden ország "gazdasági szükségleteinek és a harmadik

világgal meglévő kulturális és történelmi kapcsolatainak megfelelően" határozná meg bevándorlási kvótáját. A tervvel nem mindenki ért egyet az Unióban - a cikk e nézetkülönbségeket elemzi A kormányfő részt vesz a kis dunai csúcstalálkozón MNO Objektív Hírügynökség, 2003. szeptember 11 Medgyessy Péter miniszterelnök, Wolfgang Schüssel osztrák szövetségi kancellár, Edmund Stoiber bajor és Erwin Teufel baden-württembergi miniszterelnök kis dunai csúcstalálkozója Passauban. A napirendi pontok között szerepel schengeni rendszer, valamint a közös közlekedési és infrastrukturális fejlesztések is. 52 Schengen mély megosztottságot okozhat Magyar Nemzet, 2003. november 6 Interjú Judy Batt-tel, az Európai Unió párizsi biztonságpolitikai intézetének vezető kutatójával. Elolvasásával árnyalni tudjuk a kettős állampolgárság és a határon túli magyarok problémáját, hiszen az interjúalany a brüsszeli álláspont

képviselője. Felmerül a még kialakításra váró szomszédságpolitika kérdése, a személyek szabad mozgása, az Ukrajnára és Szerbia-Montenegróra kiterjesztett vízumkényszer, a határmenti forgalomban beálló változások, stb. A témával kapcsolatos legobjektívebb cikkek közé tartozik STIER GÁBOR: Lengyel híd keletre 1 Varsói példa a vízumkényszer viharoktól mentes bevezetésére MNO >> Külföld >> Kitekintő >> Napi sajtószemle, 2003. október 2 (10 oldal) A cikk a határontúli magyarok vízumkényszer miatt felmerülő problémáival foglalkozik oly vonatkozásban, hogy a szerző összehasonlítja a lengyelországi helyzettel, ahol a magyarországihoz nagyon hasonló problémák merültek fel a határon túl élő lengyelekkel kapcsolatban. Lengyelország a kényes geopolitikai helyzetre hivatkozva szintén haladékot kért a vízummentesség bevezetésére. A szerző elsősorban a lengyel - orosz és magyar - orosz kapcsolatokon

keresztül világítja meg a vízumkényszer bevezetésével járó külpolitikai problémákat. A lengyelországi "kelet-politika" legfőbb erényének az átgondoltságot tartja alátámasztva lengyel - orosz, lengyel - fehérorosz és lengyel - ukrán megállapodások részletes leírásával és elemzésével valamint e megállapodások létrejöttének állomásaival. TAR ZSUZSANNA: Lengyel híd keletre 2 Életben az Ukrajna és Lengyelország közötti vízumrendszer MNO, 2003. október 1 A cikk hasonló, mint a fenti "Lengyel híd keletre 1" című cikk, csupán nagyobb hangsúllyal és kiterjedtebben, részletekbe menőbben tárgyalja a lengyel - ukrán kapcsolatokat. Szintén összehasonlítási alapot ad a magyar külpolitikai helyzettel és párhuzamot von a különböző külpolitikai prioritások közt. 53 LUKÁCS CSABA: Csalogatók Románia is fontolgatja saját státustörvénye megalkotását MNO >> Magazin, 2003. augusztus 16 Részletes

és alapos cikk a román kormány határon túl élő románokkal való viszonyáról, melyet a magyar helyzettel való összehasonlítás céljából tárgyal a szerző. A cikk apropóját az az esemény adta, hogy Adrian Nastase román kormányfő a magyar státustörvényhez hasonló jogszabályt ígért az ország határain túl élő románoknak. Ezután a szerző részletezi az ígért jogszabály megalkotásának hátterét, történelmi vonatkozásait és várható hatását elsősorban a moldovai és a magyar románságra nézve. A cikk említést tesz egy felmérésről, melynek célja az anyaország iránti ragaszkodás feltérképezése volt a magyarországi román kisebbség körében. A cikk erőssége az utolsó fejezetben közzétett adatok a magyarországi román kisebbségről valamint a magyar és a román kormány által a román kisebbség számára adott támogatásokról. 54 8.) Népszabadság, Népszabadság-Online: „SCHENGENFÖLDI” HATÁRAINK

Népszabadság, 1999. 12 17 (Európai Tájékoztatási Központ) Az osztrák határvédelem átállása a schengeni normákra 46 milliárd forintba került – közvetlenül ennyibe, közvetve pedig 112 milliárd. A magyar határőrség 37 milliárd forintos programot tart szükségesnek. A PHARE CBC programja egyelőre a nyugati határszélre összpontosítva a támogatásokat, a kormány pedig növelni kívánja az átkelők számát. A cikk konkrét tervezéseket és pénzügyi adatokat tartalmaz Magyarországnak a Schengeni Egyezményhez való csatlakozására nézve. Szükséges tennivalókat, infrastrukturális fejlesztéseket, különböző technológiai beruházásokat is megfogalmaz a cikk. A pénzügyi erőforrások felosztására is felvázol néhány lehetőséget és ennek tükrében elemzi az egyes határellenőrzési pontokon való a jövően szükséges teendőket. FÜZES OSZKÁR: Schengeni határ sok milliárdért Népszabadság 2001. 07 28 Pontos cím:

http://www.nepszabadsaghu/15527 Milyen lesz a magyar határőrizet és vízumpolitika, amikor hazánk az Európai Unió délkeleti „széle” lesz? A fontos kérdéskörről a tagjelöltek közül elsőként Magyarországgal kezdett tárgyalni az Európai Unió. A várható hatásokat elemzi, a kishatárforgalom megszűnését, a várható költségeket, és a végleges határvonallal kapcsolatos vitákat. Vízumkényszer – a cikk írója szerint – csak Szerbiával és Ukrjnával szemben lesz. FÜZES OSZKÁR: 2006-ban beköszönt Schengen A határok védelme továbbra is nemzeti hatáskörben marad Népszabadság, 2003. november 12 A cikk Schengen zónához való csatlakozás miatt szükséges határőrizeti változásokat elemzi. 2005. január elsején kezdi meg munkáját az Európai Határőrizeti Operatív Ügynökség, amely összehangolja a kibővülő EU külső határainak védelméből eredő közös, gyakorlati teendőket. Az új hivatal közösségi (nemzetek

feletti), azaz nem tagállamközi intézmény lesz, de a határok védelme továbbra is az egyes tagországok nemzeti hatáskörében marad. A külső határok védelmében azonban jelentős a közös érdekeltség, és a “belső” országok is hajlandók valamennyit viselni azokból a terhekből, amelyek a "külső" uniós határokkal rendelkező tagállamokra hárulnak. 55 GERGELY G. ANDRÁS: Dicséret a “kedvenc jelöltnek” Kis dunai találkozó a németországi Passauban Népszabadság, 2003. szeptember 13 A cikk egyik bekezdése foglalkozik azzal, hogy Wolfgang Schüssel osztrák kancellár szerint “kedvenc tagjelöltjük”, Magyarország, jól felkészült a Schengen-zónához való csatlakozásra. Elvitatkozott támogatás Népszabadság >> Hazai Hírek, 2003. augusztus 30 E rövid cikk fontos problémára világít rá a Schengeni Egyezmény kérdéskörével kapcsolatban. Magyarországon kevéssé hatékony az európai uniós támogatások

felhasználása, és e jelenség egyik következménye, hogy több mint százmillió forint PHARE-pénztől esik el Magyarország, mert nem épült ki a határőrség helymeghatározó és bevetés-irányító rendszere. A csaknem 170 millió forintos “Schengen-kompatibilis” fejlesztés költségeinek hatvan százalékát a PHARE-program biztosította volna. Májustól csak személyivel utazunk az EU-ba Népszabadság-Online >> EU >> EU-csatlakozás, 2003. november 12 A cikk - különbséget téve technikai és politikai feltételek között - elemzi, hogy Magyarország milyen tekintetben áll készen a schengeni zónához való csatalakozásra, amely a szerző becslése szerint legkorábban 2006 végén vagy 2007 elején esedékes. A. SZ: Kék folyosó nyílik a zöld és a piros mellett Népszabadság >> Piac-Gazdaság, 2003. november 19 Ez a cikk pontosabban és áttekinthetőbben bár kevésbé részletesen szól a jövőbeni változásokról a határon, mint

az alábbi " Májustól csak személyivel utazunk az EU-ba " című cikk. Az útlevélkezelés jövő májustól nem szűnik meg, az uniós és nem uniós állampolgárok iratait egyaránt elkérik majd a tisztek, előbbiek azonban a könnyített határőrizeti rend előnyeit élvezhetik a jelenlegi zöld és piros folyosó mellett harmadikat – kéket – is nyitnak az uniós országokból érkezőknek. A kék folyosón nem szűnik meg az ellenőrzés, hanem szúrópróbaszerű lesz. Miklós Gábor: Duplapolgár Népszabadság >> Publicisztika, 2003. augusztus 5 A cikk, mely elsősorban válasz az ellenzék támadására, elméleti és etikai szinten fejtegeti a kettős állampolgárság problémáját, és elvi megoldást javasol, iránymutatást ad arra nézve, hogyan lehetne a problémát minél kevesebb konfliktussal megoldani. Két vonatkozásban is kitér a kettős állampolgársággal kapcsolatos külpolitikai kérdésekre, egyrészt az Magyarország Európai

Unióval való kapcsolatának, másrészt a határon túli magyarok és az anyaország kapcsolatának tekintetében. A legobjektívebb cikkek közé tartozik 56 Tavaly ötszáz embercsempészt lepleztek le Népszabadság, LIX. évfolyam 41 szám, 2001 február 17 Megtalálható az Országgyűlési Könyvtárban az A4/8424 raktári jelzet alatt, vagy a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár 5. emeletén a folyóiratok, katalógus teremben A cikkben Béndek József, a határőrség országos parancsnoka által tartott sajtótájékoztató összefoglalóját olvashatjuk. A határőrség technikai fejlesztésére 2002-ig 22,6 milliárd forintot költenek, a létszámot két év alatt három ezer fővel emelhetik és megkezdődött az állomány egyenruhájának cseréje is. További 29 milliárdra lesz szükség ahhoz, hogy megfeleljünk a schengeni követelményeknek. Legfontosabb feladat az illegális migráció visszaszorítása, az embercsempész-társaságok leleplezése. A

parancsnokúr beszámolt a határőrség határsértők és embercsempészek ellen végrehajtott sikeres akcióiról és arról. hogy az automatikus határregisztrációs rendszer telepítésének eredményeként az utasok ellenőrzése gyorsabbá, biztonságosabbá vált. Lencsés Károly: Álruhás ellenőrök a határőrségnél Három év múlva minden megfelel a schengeni feltételeknek. Népszabadság, 2001. 07 12, LIM évf 161 szám, 5 p Megtalálható az Országgyűlési Könyvtárban az A4/8424 raktári jelzet alatt, vagy a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár 5. emeletén a folyóiratok, katalógus teremben Béndek József, a határőrség országos parancsnoka nyilatkozik a cikkben a schengeni követelményeknek való megfelelésünkről. E szerint egy három éves fejlesztési program keretében tavaly telepítették a határforgalom hatékonyabb ellenőrzéséhez szükséges rendszereket, idén a zöldhatárok ellenőrzéséhez szükséges eszközöket vásárolnak. 1,2

milliárd forintot költhetnek az országos adatátviteli rendszerfejlesztésre, a határőrök laptopokkal való ellátására és mobil okmányolvasó berendezések vásárlására; így a harmadik év végére megfelelhetnek a schengeni követelményeknek. A határőrség létszámának pótlására költségvetési fedezetet biztosítottak, a jelentkezőket pedig már a bővítés utáni külső határokra veszik fel Embereiket szigorúan elszámoltatják, ellenőrzik és szabálytalanság esetén azonnal feljelentést tesznek. Füzes Oszkár: Schengeni határ sok milliárdért Népszabadság, LIX. évfolyam 175szám, 20010728, 1 és 3 p 57 Megtalálható az Országgyűlési Könyvtárban az A4/8424 raktári jelzet alatt, vagy a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár 5. emeletén a folyóiratok, katalógus teremben A cikk az Európai Unió és Magyarország között zajló határőrizetről és vízumpolitikáról folyó tárgyalásokról tudósít. Megkezdődtek Brüsszelben a

tárgyalások arról, hogy milyen határőrizeti és vízumkötelezettségei lesznek hazánknak a csatalakozást követően. Gyakorlati teendőink között szerepel a schengeni határ kiépítése, aminek helye viszont még nem tisztázott. Magyarország kérése, hogy ne az egész határvonalat kelljen átépíteni és hogy belátható időn belül választ kapjunk a „hol" kérdésre. Juhász Endre Európai Uniós nagykövet, magyar főtárgyaló Szlovákia és Szlovénia estében könnyített és rugalmas határrendszer kiépítését szorgalmazza. Jugoszlávia, Ukrajna, Horvátország és Románia esetében szükséges a schengeni szisztéma bevezetése, amire eddig 31 milliárd forintot, a következő két évben pedig további 50 milliárdot költünk. Ezen összegek felét a PHARE program keretében támogatásként kapjuk meg. Az osztrák - magyar határ a csatlakozást követően még feltételezhetően két évig marad fenn. A csatlakozás után a határőrizet az EU

joganyagához igazodik, a határon túli magyarok a legkedvezőbb vízumot kaphatják. Vízumkényszert kell bevezetni Ukrajna és Jugoszlávia esetében. Százmilliárdba kerül Schengen Népszabadság, LIX.évfolyam 285szám, 2001december 7 34p Megtalálható az Országgyűlési Könyvtárban az A4/8424 raktári jelzet alatt, vagy a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár 5.emeletén a folyóiratok, katalógus teremben A cikk a határok technikai fejlesztéséről számol be. Különböző technikai berendezések (példákat lásd a cikkben), járművek átadására került és kerül sor a Határőrség Országos Parancsnokságán. Mindez egy 2003-ig tartó 40 milliárdos modernizációs program keretében valósul meg. Jelentős létszámbővítés végrehajtása várható az Európai Unió leendő külső határain és új határőrizeti kirendeltségeket is adnak át. A schengeni normáknak való megfelelés egyéb fejlesztéseket is igényel, így a schengeni tagság Samu István, a

Határőrség Országos Parancsnoksága főigazgató - helyettesének becslése szerint 100 milliárdos nagyságrendű, részben PHARE - támogatásokból származó beruházásra lesz szükség. Orosz sziget az Európai Unióban 58 Népszava, 2002.0529 http://www.euporthu/multhet hireiasp?Menu Id=7/1&Par Id=23&SubPar Id=27&T News Id=93775 A cikkben összefoglalót olvashatunk a kilencedik orosz-EU csúcsról, amely 2002.0529-én került napirendre. A tavalyi 2002.0529-én folytatott kilencedik orosz-EU csúcsón a következő témakörök kerültek napirendre Vlagyimir Putyin és Romano Prodi tárgyalásain: a terrorizmus, a szervezett bűnözés és az illegális bevándorlás elleni harc, az energetikai együttműködés vagy a nukleáris biztonság. Akkor Oroszország és az Európai Unió első számú vezetői ültek tárgyalóasztalhoz: Moszkva szabad átjárást követel az anyaország és Kalinyingrád között, Brüsszel viszont nem hajlandó rést nyitni

a szigorúan őrzött schengeni határón. A cikk szerzője részletesen vizsgálja a tárgyalásnak menetét, a kapcsolatépítés közeledése az Unió Oroszországhoz. Különösen hangsúlyozza Brüsszel aggodalmait, a partneri viszony megpróbálását a kisebb-nagyóbb kereskedelmi konfliktusokban, köztük az EU-órszágók repülőjárataira kiszabott pénzbüntetéseket. A szerző azt a tényt jelöli ki, hogy a tagsági feltételek teljesítése esetén a Tizenötök támogatni fogják Oroszország felvételét a Kereskedelmi Világszervezetbe (WTO). A szerző részletesen foglalkozik a Kalinyingrád helyzetét érintő kérdéssel. A cikkben olvashatunk a Lengyelország és Litvánia csatlakozása után az orosz állampolgárok várható körülményeiről, következményeiről. A cikk a vízumpolitikát, szabályrendszerének kialakulását mutatja be. Varsó schengeni határokat akar Kalinyingrádnál Népszabadság, 2002. július 5 A cikkben az EU álláspontjáról

olvashatunk, ami szerint Lengyelországnak rugalmas vízumpolitikát kellene folytatnia a keleti bővítés után uniós tagországok által körbevett, és így a szovjet anyaországtól elzárt kalinyingrádi területtel szemben. A lengyel külügyminiszter viszont ragaszkodik a "schengeni szigorúságú" határokhoz. A lengyel külügyminiszter (Cimoszewicz) a sajtóértekezleten megfogalmazott véleményéről olvashatunk, aki azt mondta, hogy Varsó baráti, nyitott és rugalmas politikát folytat, de azt szeretné, ha - Lengyelország és az Oroszországhoz tartozó, de ahhoz területileg nem kapcsolódó - kalinyingrádi enklávé közlekedése a schengeni szerződés keretébe illeszkedne. További részekben a szerző a kalinyingrádi helyzet következményeiről és nehézségeiről szól Lengyelország és Litvánia EU-csatlakozása után. Végül Schwimmer (az Európa Tanács főtitkára Varsóban) állaspontjait találhatjuk Kalinyingrád és Lengyelországra

vonatkozóan. Véleménye szerint Lengyelország jövőbeni EU-tagként különleges szerepet játszhat az unió és Oroszország, valamint Ukrajna és Fehéroroszország kapcsolataiban. Hatvanmilliárdba kerülnek a schengeni követelmények Népszabadság, 2002. július 10 59 A cikkben Samu István, a határőrség rendészeti főigazgatója által tartott sajtótájékoztató összefoglalóját olvashatjuk Magyarország schengeni normáknak való megfeleléséről, mind a jogszabályok, mind a technikai felkészültség tekintetében, ami hatvanmilliárd forintnyi fejlesztési program megvalósításának szükségességéről szól. A főigazgató hangsúlyozta, hogy az EU Bizottság szakértőktől a határőrség kitűnő minősítést kapott: elfogadták, hogy a jogharmonizáció lezárult, és megállapításuk szerint a szervezet struktúrája és működése is megfelel az uniós követelményeknek. Samu a magyar határőrizet megerősítését, az informatikai rendszer

korszerűsítését, konkrét feladatokat és fejlesztési módokat (részben uniós források felhasználásával) javasolt. A magyar határőrség jelenleg Európa egyik legjobban felszerelt szervezetének számít, ám hamarosan meg kell kezdeni az amortizációs cserét - hangsúlyozta a főigazgató (várhatóan ez többmilliárdos kiadást jelent majd). Samu szerint ezért a jövő évi költségvetésben - a fejlesztésekhez szükséges forrásokon túl 5,5 milliárd forintnyi többletet kellene biztosítani. Tízmilliárdok a határőrségnek Népszabadság, 2003. január 6 A cikkben Samu Istvánnak (a határőrség rendészeti főigazgatója) a nyilatkozatát találhatjuk, aki a magyar határőrség munkáját részletesen mutatta be, és hangsúlyozta, hogy a határőrség a belső határokról várhatóan csak 2007-ben vonul le. A nyilatkozatában a magyar határőrizet fejlesztésére az Európai Unió támogatásáról, a PHARE-program segítségéről,

társfinanszírozásról tudósít. Samu két feladatot említett: meg kell teremteni a schengeni adatbázis elérésének feltételeit - a rendszerbe a határőrség mellett az idegenrendészeti szerveket, a rendőrséget és a titkosszolgálatokat is be kell kapcsolni -, és ki kell építeni a készenléti szolgálatok digitális hírközlési rendszerét. A cikkben Samu véleményét találhatjuk a nyugati államokban alkalmazott módszerek áttéréséről és a határrendészeti feladatok részére ellátók számát szükséges megállapításáról. Tovább a nyilatkozatában Samu a schengeni követelmények teljesítéséhez szükséges feltételeket mondta ki. A szomszédos országok tekintetében vizsgálja a határállomásokat érintő kérdéseket, lehetséges áthidaló megoldásokat hozzáadva. Végül, a főigazgató Magyarország uniós belépésével a határőrség munkájának átalakításáról, lehetőségeiről és kötelezettségeiről szólt. 60

Személyivel az unióba? Népszabadság, 2003. április 29 A cikk azzal a lehetőséggel foglalkozik, amely szerint a jövő májustól a schengeni szabályok szerint magyarok is személyi igazolvánnyal utazhatnák az unión belül, de hivatalos állásfoglalás még nem született. A cikkben az új magyar kártya típusú személyi igazolvány megfeleléséről az uniós biztonsági és technikai előírásokról van szó. A szerző röviden elemzi a magyar határőrizetek munkáját, hatásait a szomszéd országokkal kapcsolatban. 9.) FigyelőNet 61 GYÉVAI ZOLTÁN: Szövetségek szövevénye Hatalmi viszonyok az unióban FigyelőNet, 2003. június 19 (Közreműködött Simon Ernő) A cikk csupán közvetve kapcsolódik a Schengeni Egyezmény témaköréhez, hiszen az Európai Unió intézményrendszerében kialakuló és egyben folyamatosan változó hatalmi viszonyokba enged bepillantást. Összetettsége és dinamizmusa miatt átfogóan nem is lehet e témát tárgyalni; a

cikk erénye abban rejlik, hogy rávilágít néhány olyan eseményre, mozzanatra, politikai alkura, amely a döntések, megállapodások mögött rejtőzik. Az írás e ponton kapcsolódik a Schengeni Egyezményhez egy rövid gondolat erejéig. Ezeket az információkat ritkán olvashatjuk a sajtóban - ez további különlegessége a cikknek. Bennfentesek és kívülállók az új Európában? FigyelőNet, 2003. szeptember 24 Az Európai Unió jövőre tervezett bővítésével legalábbis papírfüggöny ereszkedhet a bekerülők és a kimaradók közé - erre a következtetésre jutottak a londoni Királyi Külügyi Intézet (RIIA) által kiadott új, átfogó elemzés szerzői. A cikk részletesen tárgyalja, kommentálja e fenti elemzés jelentőségét, eredményeit, hiszen a most csatlakozók és a később csatlakozók gazdasági, politikai viszonya nagy mértékben meghatározza aZ Európai Unió további fejlődését. Egyszerűbb határátlépés szomszédaink felé

FigyelőNet, 2003. október 13 A cikk arról a felvetésről szól, amely szerint a visegrádi négyek - Csehország, Szlovákia, Lengyelország és Magyarország - és Ausztria határőrségének vezetői azt javasolják, hogy az EU-csatlakozás után a szóban forgó országok állampolgárai személyi igazolvánnyal utazhassanak egymás országaiba. Az uniós csatlakozással még nem nyílnak meg a belső határok FigyelőNet, 2003. február 11 62 Pontos cím: http://fn.netrixhu/cikkphp?id=3 &cid=53911 A cikk Magyarország 2006-2007-re várható schengeni zónába belépéséről szól, a jövendő lehetőségeket is bemutatja. A cikk azzal a kérdéssel foglalkozik, hogy Magyarország miért csak 2006-2007-ben lehet leghamarabb teljes jogú tagja a schengeni - térségnek. Arra, hogy Magyarország is a schengeni övezet részévé váljon, néhány évet várni kell. Az író megemlíti azt, hogy ennek azonban nemcsak Magyarország felkészületlensége áll a

hátterében. Ez ahhoz is kapcsolódik, hogy az unió jelenleg fejleszti a belépők adatait tartalmazó számítógépes adatbázis, a schengeni információs rendszer (SIS) második változatát. A SIS 2 a tervek szerint 2005 végére lesz működőképes, akkor Magyarország 1-2 év múlva léphet be a schengeni zónába, sok változás varható (például a légitársaságok menetrendjében és stb). Végül, szerző a Schengeni Egyezmény hatásait elemzi a magyar határőrizetre, konkrét okokat megnevezve és fejlesztési módokat nevesítve. 11.) Magyarországhu 63 A bővítésre koncentrál a jövő évi uniós jogalkotás Magyarország.hu, 2003 november 20 A cikk szerint mivel a jövő évben az Európai Unió leginkább a bővítésre koncentrál, ezértszámíthatunk, hogy folyamatosan ellenőrzik majd a közösségi joganyag hazai érvényesülését, elsősorban az élelmiszerbiztonság, mezőgazdaság, környezetvédelem, vámunió, nukleáris biztonság, valamint

a bel- és igazságügyi együttműködés kapcsán. Ez utóbbinál pedig különösen a schengeni rendszer feltételeinek kiépítését fogják ellenőrizni. Az EU szomszédságpolitikája, mely eddig igencsak nélkülözte a határozott koncepciót, is most formálódik, s ennek Magyarország számára különösen fontos elemei vannak. Felértékelődik az EU - Oroszország és az EU - Ukrajna kapcsolatrendszer. Költségvetési támogatás az uniós források felhasználására Magyarország.hu, 2003 október 5 A cikkben két rendkívül hasznos és érdekes táblázat található. Az első a Magyarországon 2004-ben fejlesztésre fordítható összegeket ábrázolja oly módon, hogy elkülöníti a Nemzeti Fejlesztési Tervre, a különböző fejlesztési programokra, a fejlesztési programok céltartalékára, pályázat-előkészítésre valamint intézmény és közigazgatás fejlesztése költhető összegeket aszerint, hogy ebből mennyit biztosít az EU támogatás és

mennyit a költségvetés. A második táblázat az EU támogatás és a hazai társfinanszírozás megoszlását mutatja be az EU által Magyarországnak nyújtott strukturális és kohéziós alapokban (PHARE, SAPARD, Nemzeti Vidékfejlesztési Terv, ISPA, Operatív Programok, Közös Kezdeményezések, Schengeni Alap). Jövőre 304 milliárd forintnyi uniós támogatás érkezik Magyarország.hu, 2003 november 3 A cikk leghasznosabb eleme a 2004. évi költségvetési törvényben megjelenő, és ezen kívüli EU-források táblázata, melyben pontos és áttekinthető adatokat találunk A fejlesztéseket és az EU-csatlakozást szolgálja a jövő évi költségvetés Magyarország.hu, 2003 október 1 A cikk 8. bekezdése foglalkozik az EU támogatás és a hazai társfinanszírozás megoszlásáról, áttekinthető, jól használható táblázattal. Kedden írják alá a magyar-szerb vízumegyezményt Magyarország.hu, 2003 október 16 A cikk ismerteti a szerb kormányfő

októberi látogatásának céljait, azon belül is a látogatás legnagyobb jelentőségű momentumát, azaz a két ország közötti egyezmények aláírásának 64 menetét. A szerb és a magyar kormány képviselői aláírják a kétoldalú kisebbségvédelmi és a vízumalapú utazási rend bevezetéséről szóló egyezményeket és különböző regionális kérdésekről is tárgyalnak, mint a térség helyzete, a kétoldalú együttműködés lehetőségei, a gazdasági kapcsolatok fejlesztése, Magyarország délkelet-európai szerepvállalása valamint, hogy Budapest miként tudná segíteni Szerbia-Montenegró euro-atlanti integrációs törekvéseit. Csütörtökön kezdődik a görög elnökséget lezáró csúcstalálkozó Magyarország.hu, 2003 június 18 A cikk tárgyalja görög elnökséget lezáró csúcstalálkozó egyik fontos napirendi pontját, az Európai Unió bevándorlási, menekültügyi politikáját és a külső határok megerősítésének

kérdését. Mivel Magyarország a csatlakozás után az unió külső határát alkotja majd, ezért számunkra ezek a kérdések különösen fontosak. A cikk pontos adatokkal szolgál a tekintetben, hogy a határok megerősítésére a Schengeni Felkészítő Alap hány millió eurót szán, és azokat milyen módokon és mire lehet költeni. Menekültkérdésekkel kapcsolatban inkább csak tervek vannak, melyek projektjelleggel működnének, de erről még nincs közös megállapodás a tagországok közt. Új kamerák és terepjárók segítik a határok védelmét Magyarország.hu, 2003 november 4 Átfogó finanszírozási adatokat ismertet a Magyarország.hu cikke a határőrség átalakításáról A több mint 2,5 milliárd forintnyi új eszközparkot nem csak létrehozni kellet hanem a további fejlesztést is biztosítani - ezt részletezi a cikk, tényekkel adatokkal alátámasztva. Pontos felvilágosítást kaphatunk arról is, hogy a határőrségnek adott támogatásban

hogyan oszlik meg a költségvetési pénz és az- európai uniós támogatás. Egyeztetés a kettős állampolgárságról Magyarország.hu, 2003 szeptember 24 szerda Kovács László és Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke a november elsejétől ingyenes, majd a schengeni rendszerhez történő csatlakozás után tíz euróba kerülő magyarországi vízumról valamint a délvidéki magyarság kettős állampolgárságának kérdéséréről tárgyalt. A Szerbia-montenegrói állampolgárok többféle lehetőséget kapnak majd, hogy hogyan jöhetnek az országba - e lehetőségeket mind említi a cikk, akárcsak ezt, hogy mik a tervek a schengeni zónához való csatlakozás időszaka után. Schengeni egyezmény Magyarország.hu, 2003 január31 péntek Pontos cím: http://www.magyarorszaghu/eu/alapdokumentumok/schengeniegyezmenyhtml 65 A cikkben a szerző rövid történelmi áttekintés után részletesen bemutatja a Schengeni Egyezmény alapvető céljait,

a részt vevő tagállamok feladatait, a szükséges jogi és technikai feltételeket. A cikk szövegében szintén megtalálhatjuk az olyan észak-európai országok részvételét az egyezményben, amelyekkel kötött megállapodások nem szerepelnek a schengeni joganyag felsorolásban. A külső határellenőrzés erősítésének céljából egy közös információs rendszer létrehozását említi meg a szerző, amelyben a személyekre és tárgyakra vonatkozó adatok szerepelnek. Végül, a szerző ismerteti Magyarország álláspontját a csatlakozási tárgyalásokkal kapcsolatban, a schengeni ,acquis" átvételét. Schengeni határok Magyarország.hu, 2003 január 31 Péntek Pontos cím: http://www.magyarorszaghu/eu/tanacsado/allampolgar/schengen2003O l31html A cikkben rövid áttekintést találhatunk a határellenőrzés működéséről (a külső és belső határok), a ,,nyitott határok" fogalom az egyes tagállamok példája alapján. A szerző külön elemzi

„a magyar határok"-at, amelyek az Európai Unióhoz történő csatlakozás után kétféle "minőségű" határokká válnak majd szét. Itt rövid bemutatás található a magyar jövő határellenőrzési működéséről. Modern technika a külső határokon Különös hangsúlyt az Unió külső határainak ellenőrzésére fektet, mivel a tagállamok az ún. schengeni normáknak megfelelő szigorú határellenőrzést vezetnek be. Ezt nemcsak schengeni szigorúsággal, de schengeni technikával is fogja végezni Magyarország. Ebben a részben a szerző röviden a schengeni együttműködés adatbázis rendszer működéséről (SIS) szól, amely révén a schengeni külső határok átlépésekor a beutazókat az adatbázisban ellenőrzik. Az utolsó részben az író elemzi a határon túli magyarság csatlakozás utáni helyzetének várható alakulását. 12.) A Határőr című folyóiratról 66 A diplomamunkák forrásanyagának átvizsgálásakor

találtam olyan cikkeket, amelyek a Határőr című folyóiratból származtak. Miután megkerestem őket, észrevettem, hogy ezek egy cikksorozat részeit képezik. A sorozat címe: Schengen felé A cikkek pedig sorba vesznek minden olyan határvédelemmel, határőrizettel kapcsolatos témát, amelyek a Schengen Egyezményben vannak lefektetve, illetve beszámolnak azon megvalósítandó feladatokról, amelyeket a Schengen Végrehajtási Egyezmény ír le. Mivel a schengeni acquis átvétele hazánkra nézve is kötelező, ezen egyezmények ismerete elengedhetetlen e területen. Fontos feladata hazánknak a személyzeti állomány képzése is, amihez alapvető segítséget adhatnak ezen cikkek. A „Határőr" minden hónap elsején, a Belügyminisztérium támogatásával megjelenő színes folyóirat, amelyben olyan uniós vonatkozású állandó rovatok szerepelnek, mint például „Amit az Európai Unióról tudni kell" (általános), „Az európai országok

határőrizeti szervei" vagy a már említett „Schengen felé". A magyar vonatkozású cikkek pedig folyamatosan beszámolnak a határszakaszokon folyó fejlesztésekről, újításokról, amelyek természetesen már a Schengen - térséghez való csatlakozásunknak a feltételei. Ezeket olvasva nyomon követhetjük, milyen ütemben haladnak az átalakítások és milyen feladatokat kell még megoldanunk. Dolgozatom témája, „A Schengen Egyezményből eredő jelenlegi és jövőbeli kötelezettségeink", az újság segítségével folyamatosan nyomon követhető. Itt csak a „Schengen felé" rovat eddig megjelent cikkeinek rövid összefoglalóját írom le. A cikkek mindig az újság 13. oldalán olvashatók A folyóirat megtalálható az Országgyűlési Könyvtárban, az A4/3079-es raktári jelzet alatt. (Az 56. évfolyam 13száma hiányzik a könyvtárban) Az 57. évfolyam 8 számától egy-egy Schengen - térséghez tartozó ország tapasztalatait mutatja

be a rovat, így a német (8.szám), spanyol (9szám), francia (10szám), osztrák (1l.szám) tapasztalatokról, felmerülő problémákról, jogszabály-igazodásiról ad számot A Schengeni Egyezmény, 56. évfolyam 8 szám, 2001május 1 67 A rovat bemutatja azon követelményeket, amelyek a Határőrségre kötelező érvényűek lesznek a Schengeni Egyezményhez való csatlakozás után. A sorozat első cikkében egy rövid történeti leírást találhatunk az egyezmény létrejöttéről, amelyet 1985. június 15-én Luxemburgban kötött meg az NSZK, Franciaország és a Benelux államok. A szerződés tartalmazta a rövid és hosszú távú intézkedéseket. A rövid távúak között szerepelnek az ellenőrzési könnyítések például a közös határokon csak szúrópróbaszerű ellenőrzés és a várakozási idő lehető legrövidebbre csökkentése. Ellenőrzési könnyítések, 56. évfolyam 9szám, 2001június 1 A Schengen - térség tagjai vállalják, hogy

közelítik egymáséhoz vízumpolitikájukat; erősítik az együttműködést a vám és rendőri szervek között; a közös határokon mellőzik a rendszeres ellenőrzést; egyszerűsítik, összehangolják a hatályban lévő engedélyezési rendszereket, szállítási okmányokat. Kiegyenlítő intézkedések: A személyforgalom ellenőrzése csak a külső határokon történik, ezért összehangolják a tilalmakra és szigorításokra vonatkozó előírásokat. Nézetkülönbségek. A személyek szabad mozgása a belső piac négy fő elemének egyike volt Ám míg az országok nagy része ezt minden személyre, harmadik ország polgárára is vonatkoztatta, mások, így Nagy-Britannia csak az EK-állampolgárokra. Ennek is betudható, hogy Írországgal egyetemben Anglia nem csatlakozott a Schengeni Egyezményhez. Egyezmény a gyakorlatban, 56. évfolyam 10szám, 2001július 2 A külső/belső határok különbsége: Belső határok: „személyi ellenőrzés nélkül bárhol

átléphetők". A schengeni tagállamok polgáraival azonos elbánásban részesülnek az Európai Gazdasági Térséghez tartozók is. Érvényes úti okmánnyal kell rendelkezni, de azt nem kell felmutatni. Külső határok: csak a kijelölt határátkelőhelyeken lehet átkelni, ellenőrzést az illetékes nemzeti hatóság végzi el. Az ellenőrzés egységesítésére törekednek, illetve a felek vállalják a jogsértő határátlépők szankcionálását. A három hónapnál nem hosszabb idejű tartózkodás illetve az átutazás feltételeit lásd a cikkben. Határellenőrzés és - felügyelet, 56. évfolyam 11 szám, 2001augusztus 1 A külső határokon a személyazonosság megállapításán át kell esnie mindenkinek, ám nem EU állampolgárok esetében az úti okmányok, személyi, jármű, szállítmány stb. ellenőrzése alaposabb, és azt a nemzeti jog szerint végzik. A belépőforgalom ellenőrzése prioritást élvez a kilépőkkel szemben. A felek

kötelezettséget vállaltak a külső határokon megvalósuló azonos szintű ellenőrzésre, valamint az ehhez szükséges személyi összetételű, jól felkészített állomány biztosítására. A külső határokon folyó ellenőrzési eljárások egységesítésére szolgál a schengeni közös kézikönyv, amely szabályzatként funkcionál. Szükséges a jogszabályok harmonizálása egységes vízum; vízummentes, vízumköteles országok listájának megalkotása. Az egységes vízumot a felek diplomáciai, konzuli hatóságai állíthatják ki. Beutazás, kitoloncolás, 56. évfolyam 12szám, 2001 szeptember l A beutazási engedélyek fajtái: 68 Vízumkategóriák: a schengeni jog körébe a három hónapig terjedő tartózkodás engedélyezése tartozik. A vízumok kiadásának módja, feltételei egységesítettek Hosszabb idejű tartózkodásra a tagállamok által kiadott nemzeti vízum érvényes, amely a többi tagországon keresztüli átutazásra jogosít.

Külföldiek mozgása: az a harmadik országbeli külföldi személy, aki vízum-menteséggel, egységes vízummal vagy érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkezik, 90 napig szabadon utazhat a schengeni országok között. Felek kötelezettsége az információ - és tapasztalatcsere, továbbá az intézkedések egyeztetése. Embercsempészek: A felek kötelezettséget vállalnak megfelelő bűntető intézkedések bevezetésére az embercsempészek ellen a „Schengenland" területén. Működő határregisztrációs rendszer, 56. évfolyam 13szám, 2001október 1 Igazságügyi együttműködés, 14.szám (2001november 1) A cikk tartalma: jogsegély bűnügyekben, ítéletvégrehajtós-átadás, fegyver, lőszer, kábítószer. Keretben foglalva olvashatunk arról, hogy készín egy kutatás A schengeni egyezmény elmélete, gyakorlata és hatása a magyar határőrizeti rendszer kiépítésére címmel Dr Sallai János, Bobák Artúr, Ritecz Győrgy, Váljók László,

Földes Katalin szerkesztésében. Ez tulajdonképpen egy adatbázis a rendvédelmi felsőoktatás számára, amely tartalmazni fog egy tankönyvet, jegyzetet és videofilmjei. Várhatóan 2002 őszére készül el A Schengeni Információs Rendszer, 5ó. évfolyam 15szám, 2001december 1 A külső határellenőrzés erősítésének céljából egy közös információs rendszert hoztak létre. A felek együttesen működtetik 1995.óta a SIS adatközlő központot, amelyben a személyekre és tárgyakra vonatkozó adatok szerepelnek. A SIRENE rendszer ezekről további kiegészítő információk továbbítását szolgálja, és egyben az összes bűnüldözési hatóság központi szerve nemzeti területen. Magyar viszonylatban várhatóan a határőrizeti, határforgalmi kirendeltségek; határőrségi, bűnügyi és felderítő szolgálatok; belföldi rendőri és vámjogi ellenőrzésért felelős szolgálati helyek; vízumkiadó és idegenrendészeti hatóságok kérhetnek majd

adatokat a SIS rendszertől. Minden tagállam köteles az Európai Tanács erre vonatkozó egyezményében foglaltaknak megfelelő nemzeti adatvédelmi törvényt elfogadni és független felügyeleti szervet létrehozni. Mi lesz a belső határokkal? 57. évfolyam l szám, 2002január 1 Harmonizált akadály-felszámolás: A schengeni államok belső határain fel kell számolni a korábban kiépített határőrizeti infrastruktúrát, például le kell bontani az őrbódékat. ezek megvalósítása mindegyik szerződő fél saját hatáskörébe tartozik. Megszűnő személyellenőrzés. a belső határokat bárhol át lehet lépni személyi ellenőrzés nélkül. A tagállamok illetékes hatóságai nemzeti területükön ellenőrizhetik viszont igazoló iratok, dokumentumok meglétét. A légi és tengeri kikötőkben a be és kilépések csak akkor mentesek az ellenőrzés alól, ha közös határ átlépésével járnak. Mindezekről megfelelő tájékoztatást kell adni a

lakosságnak, hatóságoknak, szállítmányozóknak, stb. Drogturizmus, 57. évfolyam 2 szám, 2002február l 69 A drogturizmus jellemzője. hogy a kábítószer-fogyasztók és a kisforgalmazók egy másik államba utaznak, ahol olcsóbban, könnyebben szereznek be kábítószert és kevésbé fenyegeti őket lebukás az igazságszolgáltatási hatóságok gyengébb jelenléte miatt. A kábítószerélvezethez aztán a bűnözés más formái is társulnak A bűnüldözés, 57. évfolyam 3szám, 2002március 1 Európában egyre nő a kábítószerek mennyisége. A jelenség visszaszorítására irányuló megelőzést, gyógykezelést, bűnüldözést egyaránt magába foglaló közös stratégiát kell kidolgozni. Meg kell nehezíteni az eladók és vásárlók dolgát is, aminek egyik alapfeltétele a külső határok megerősítése. Továbbá közös felkutató akciókra, összehangolt ellenőrzésre, közös hatóságok létrehozására lenne szükség. Az illegális

drogterítés ellen, 57. évfolyam 4 szám, 2002 április 1 A schengeni tagállamokban a kiadatási kérelmek elbírálásakor rugalmas magatartás, a nyomozati adatok zökkenőmentes átadása vezethet eredményre. Ez további lépéseket követel a nemzetközi együttműködésben. Ezt szorgalmazza a különböző képzési és átképzési programokon való együttes részvétel. A kommunikáció javítására kapcsolattartó pontokat hoztak létre. Légikikötők., 57évfolyam 5szám, 2002május 1 A légikikötők belső és külső határként egyaránt működve sajátos övezetet képeznek. A belső járatok utasai nincsenek alávetve ellenőrzésnek, míg a nemzetközi járatok utasait állampolgárságuk szerint alapos ellenőrzésnek vetik alá. Az elkülönítésre egységesített jelek szolgálnak. A biztonság követelményeit össze kell egyeztetni az idő követelményével is, ám előbbi prioritást élvez. Biztonság születik, 57. évfolyam ó szám, 2002június 1 A

légikikötőkben lehetővé kell tenni az ellenőrzés ésszerűsítését és gyorsabbá tételét anélkül, hogy ez a biztonság rovására menne. Második vonal létesítésével a nehéz ügyeket át kell adni az e vonalban dolgozóknak, így a többieket addig tovább lehet ellenőrizni. Az automatikus határellenőrzési rendszer is gyorsíthatja az eljárást. Az előzetes információs rendszer újabb lehetőség lehet. „ Schengenland» a gyakorlatban, 57.évfolyam 7szám, 2002július 1 Jelenleg fő feladata a már meglévő tagoknak az eddig megvalósított eredmények megszilárdítása, az alkalmazott eszközök hatásfokának további növelése. A belső határokon megszűntetett ellenőrzésekhez kapcsolódó rizikó a schengeni kiegyenlítő intézkedések eredményeként minimálisra csökkent. A csatlakozni kívánó országoknak is el kell fogadniuk az egyezményt és a magas szintű együttműködés folytatását. Danyi József: Öreg Nívák, fáradt

futóművek Határőr, 1999/15, 14.p (Budapesti Határőr Igazgatóság Irattára) 70 A Györ-Moson-Sopron megyei rendőrök, tűzoltók és polgári védelmi szervezetek gépjárműveit is a győri határőr-igazgatóság műhelyében javítják április 1-jétől a Belügyminisztérium utasításai alapján. A győri határőrök a csaknem 180 különböző igazgatósági autó és autóbusz, illetve a 8 járőrhajó mellett a megyei társszervek nagyjából 60 járművét gondozzák. Feladatuk a folyamatos műszaki szinten tartás, az állandó üzemképesség ellenőrzése, és a teljes körű műszaki és környezetvédelmi vizsgáztatás. A műhelyek lehetőségeit más megyékben - Vas, Baranya, Borsod - is felmérték, de azért döntőnek e győri mellett, mert itt teherautók és buszok is javíthatók. A szolgáltatás kivételes, ugyanis a műhely munkatársai a határvadász századok, biztonsági szolgáltatók kérésére kiszállnak a helyszínre, és akár helyben

is megjavítják az üzemképtelen gépjárműveket. Csóka Antal alezredes hangsúlyozta, hogy a határőri kirendeltségeken szinte kizárólag Niva terepjárók üzemelnek, az igazgatóság rendkívül hosszú, szlovák és osztrák határszakaszán 46 szolgái. A gépjárművek azonban már több mint 10 évesek, nagyrészt amortizálódtak, ezért néha gazdaságtalan javításokra is szükség van. A Nivák futásmennyiségére a kirendeltségek forintban számított normát kapnak, és a kirendeltségek havi bontásban osztják fel a rendelkezésre álló összeget. Bár a műhely elektronikus fapaddal, füst-gáz elemzővel, illetve korszerű diagnosztikai háttérrel rendelkezik, az autószerelőket mégsem fizetik meg kellőképpen. Új pisztolyok Határőr 1999/14, 15.p (Budapesti Határőr Igazgatóság Irattára.) A cikk arról számol be, hogy a rendvédelmi szervek a régi, elavult PA-63-as típusú pisztolyaik helyett új, hazai fejlesztésű és gyártású FEG P9RC

típusú pisztolyokat kapnak. A közei 1 kilogramm súlyú, 14 darab 9 milliméteres lőszer befogadására alkalmas pisztolyokkal először a végrehajtó szolgálatokat és a határvadászokat látják el. Mikor érkeznek a terepjárók? Határőr 1999/13, 26-27.p 71 (Budapesti Határőr Igazgatóság Irattára) A beígért műszaki fejlesztést már régóta várják a kiskunhalasi határőrök. Bár nem panaszkodhatnak, hiszen már tavaly is több tucat vadonatúj gépjárművet kapott az igazgatóság, és ez azt jelenti, hogy azóta minden határőrizeti kirendeltségre legalább egy új Skoda Felícia jutott. Ezt követően golyóálló mellények érkeztek, melyekre a fegyveres határincidensek miatt szükség is van. Még az idén tervezik, hogy lecserélik a kiöregedett Lada Nivákat, melyek gyakran cserbenhagyják a határőröket, de egyelőre még kérdéses, hogy megérkezik-e a közel 100 darab gépjármű. 1999 a fejlesztések éve a határőrségnél, ugyanis

jelentős beruházásokat terveznek a határőrizet és a határforgalom biztonságának javítása érdekében. Az 1998-as összeg kevésnek bizonyait a fejlesztésekre, ezért 1999-re körülbelül 24 milliárd forint a Határőrség előirányzott költségvetése. Ebből közel 1 milliárd forintot fognak új technikai estkőzök beruházására, illetve a régiek javítására fordítani. 6-7 olyan kőkamerás berendezésre is szükség lenne, amely 10 km-es környezetben észleli a mozgást. Jelenleg a Határőrség még nem rendelkezik ilyen felszereléssel. A járműpark fejlesztése is tervbe van véve: az orosz államadósság fejében 1000 darab Lada Niva terepjárót kapnának, de ha ez nem valósul meg, saját költségvetésükből kell beruházniuk e célra csaknem 1 milliárd forintot. A határforgalom ellenőrzésének biztonságosabbá tételéhez elengedhetetlenül szükséges további okmányleolvasók, ipari endoszkópok beszerzése is. 10.) Egyéb cikkek: Az

Európai Bizottság véleménye Magyarország Európai Unióba történő jelentkezéséről 1999, 72 Az Európai Unió Bizottságának 1999.évi jelentése Magyarország előrehaladásáról a tagság felé Külpolitika 1999/3-4 A Bizottság az Agenda 2000-ben rögzítette, hogy rendszeres jelentést (Regular Report) készít az Európai Tanácsnak az egyes közép- és kelet-európai tagjelölt országok csatlakozási felkészülésében tett előrehaladásáról. Az első jelentést 1998 végén készítette el A Bevezetésben először is az EU és Magyarország közötti kapcsolatokat elemzi, a fejleményeket az EU - Magyarország Európai Megállapodás keretében, a kétoldalú kereskedelemmel együtt. A csatlakozási partnerséget 1998 márciusában fogadták el A „B" fejezet a taggá válás feltételeit tartalmazza. Politikai feltételek a demokrácia és a jogállamiság; az emberi jogok és a kisebbség védelme, valamint a korrupcióellenes intézkedések. A

gazdasági kritériumok mellett szó esik a gazdasági fejlődésről, a strukturális reformokról, és a Bizottság értékelést ad a koppenhágai kritériumok fényében. Szó esik a tagsággal járó követelmények vállalásának képességéről: a versenyről, a négy szabadság személyek, áru, tőke, szolgáltatások - áramlásáról. Majd levonja a következtetéseket egyéb témákkal kapcsolatban is, úgy, mint környezetvédelem, regionális politika, fogyasztóvédelem, és összefoglalja a tényeket. Ezt követően sorra veszi a külpolitikai, pénzügyi, bel- és igazságügyi kérdéseket, illetve elemzi az aquis alkalmazásához szükséges közigazgatási kapacitást. A „C" fejezet az általános következtetések fejezete, és egyértelműen megállapítják, hogy Magyarország teljesíti a koppenhágai kritériumokat. A „D" fejezet a csatlakozási partnerség és az aquis átvételének nemzeti programját, (melyet 1999. június 29-én fogadott el

a Kormány), és a végrehajtás általános értékelését tartalmazza (rövid és hosszú távú prioritások). KISS LAJOS: Az Amszterdami szerződés hatása a magyar határőrizeti rendszer fejlesztésére Hadtudomány, 1999/1. pp 101-110 (Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Könyvtára) 73 A szerző az EU külső és belső határain jelenleg működtetett határőrizeti rendszer megteremtésének történelmi előzményeiből indul ki. Ezt követően felvázolja, hogy Magyarország EU-hoz való csatlakozása határhelyzetünkben milyen változásokat okozhat és az Amszterdami Szerződés hogyan befolyásolja a Schengeni Egyezményhez történő csatlakozásunk korábban kialakított lehetséges változatait. A szerző bemutatja azokat az új technikai eszközöket és eljárásokat is, amelyek fontos szerepet játszanak majd a jövőben a határőrizeti rendszer, főleg a határátkelőhelyek közötti szakaszok ellenőrzésében. A cikk a Magyar Hadtudományi

Társaság 1998. évi pályázati felhívására készített munka rövidített változata. „Az Európai Unióhoz történő csatlakozás kérdésköre valamilyen mértékben minden magyar állampolgárt érint. Az ország lakosságának nagy része fokozódó érdeklődéssel kíséri a megkezdett csatlakozási tárgyalásokat hazánk és az Európai Unió között. Mindenkit érdekel, hogy ez a folyamat hogyan hat személyére, szűkebb vagy tágabb környezetére, milyen előnyökkel jár a társadalom egyes tagjai számára. Az érdeklődés nemcsak hazánkra korlátozódik. Szomszédaink és az ezen országokban élő magyar kisebbség is élénk figyelemmel kíséri a csatlakozási folyamatot.” (Szerző) A cikk első részében arról olvashatunk, mit is jelent a személyek szabad mozgásának feltételeit megteremteni az EU-n belül, elsősorban határőrizeti vonatkozásban. Ezután megtudjuk, hogy a megvalósításnak milyen általános gyakorlati tapasztalatai vannak az

osztrák és német külső és belső határokon. A harmadik részben a szerző a magyar határőrizeti rendszer fejlesztését taglalja az Amszterdami szerződés hatása szempontjából. A negyedik rész az új magyar határőrizeti rendszer kialakításával foglalkozik. Megvizsgálja, milyen helyzet várható, ha Lengyelország, Csehország és Magyarország közel azonos időpontban csatlakozik az Európai Unióhoz. Az utolsó rész komplex módon, részletekbe menően taglalja, milyen hőképtechnikai berendezések fajtáit lenne célszerű alkalmazni és miért, illetve a technikai fejlesztések milyen hatással lesznek a határőr igazgatóságok határőrizeti rendszerére. Ha ugyanis a szükséges informatikai és technikai fejlesztéseket a csatlakozás időpontjáig sikerül megvalósítani, akkor megfelelünk az EU elvárásainak, amit a magas színvonalú vezetői munka, a kor követelményeinek megfelelő technikai színvonal és a viszonylag alacsony létszám hármas

követelménye jellemez. A cikk elsősorban azoknak lehet érdekes olvasmány, akiket a schengeni kérdés és a magyar csatlakozás határőrizeti vonatkozásai és a technikai fejlesztések érdekelnek. 74 KISS LAJOS: Az Osztrák Szövetségi Hadsereg osztrák-magyar határszakaszon történő határőrizeti alkalmazásának tapasztalatai Nemzetvédelmi Egyetemi Közlemények, 1997/1. évfolyam 1szám pp 45-53 (Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Könyvtára) Több olyan vélemény is elhangzott már Magyarországon, hogy hazánkban is célszerű lenne, ha a Magyar Honvédség végezné a határátkelőhelyek közötti határszakaszok ellenőrzését. Jelenleg ezen feladat megvalósításában az Osztrák Köztársaságban a Bundesheer (Szövetségi Hadsereg) is részt vesz. A cikk szerzője a Rechnitz térségében, Burgenland tartomány katonai parancsnoka által tartott bemutatót vette alapul, ahol a legfontosabb –az államhatárt jogellenesen átlépő személyek

felfedésére alkalmazott- felderítő és felderítést segítő eszközöket a Szombathelyi Határőr Igazgatóság képviselői és egyes határőr hallgatók megismerhettek. A bemutatót egy későbbi előadás is kiegészítette. A cikk alapvetően 7 fő részre osztható: 1. A Bundesheer határőrizeti alkalmazásának előzményei 2. A Bundesheer határőrizeti alkalmazásának jogi feltételei 3. A határőrizeti alkalmazás helye a Bundesheer feladatrendszerében 4. A Bundesheer jelenlegi határőrizeti alkalmazása az osztrák-magyar határszakaszon 5. A Bundesheer határőrizetben részt vevő erői szolgálatának megszervezése, a katonák jogai szolgálatban 6. A járőrszolgálat végrehajtásának jellemzői 7. Egyéb észrevételek és következtetések Az írás –érthető módon- erősen katonai szemléletű, de igazi kincs lehet azoknak, akiket schengeni vonatkozásban főleg a határőrizeti rendszer érdekel, mert itt olvashat az osztrák tapasztalatokról. 75

DR. PÁLVÖLGYI LÁSZLÓ: Határőrizeti rendszerünk az Európai Unióhoz való csatlakozás tükrében Nemzetvédelmi Egyetemi közlemények 1997/1. évfolyam 1szám pp 41-43 (Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Könyvtára) „Az elmúlt évek dinamikus társadalmi, gazdasági, nemzetközi és katona-politikai változásai jelentős mértékben érintették a határőrzéssel szembeni elvárásokat. Mindez meghatározó módon hatott a Határőrség feladatrendszerére, szervezetére, eljárásaira, a határőrizet egész rendszerére.” (Szerző) A rövid és tömör 3 oldalas cikk a társadalmi rendszerváltással egyidejűleg végbemenő határőrizeti rendszerváltásból indul ki. Az új típusú, hivatásos állományra épülő határőrizeti rendszert azonban nemcsak a belső elvárások, hanem az európai határőrizeti rendszerekhez történő erősebb, szervesebb kapcsolódás is motiválta. A szerző foglalkozik azzal a kérdéssel is, vajon mely országokat vesz

fel elsőként az Európai Unió. Ezután áttér a csatlakozás követelményrendszerét említve az új biztonsági kihívásokra, a Határőrség középtávú fejlesztési koncepciójára. A felkészülés tekintetében érintőlegesen ír a szükségletekről, az EU-s jogszabályokból adódó követelményekről, a jogharmonizáció szükségességéről. Kiemeli, hogy 1995. június 22-én megalakult az ún határellenőrzési munkacsoport a BM Rendészeti Főosztály vezetésével, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium, a PM Vám- és Pénzügyőrség, valamint a Határőrség közreműködésével. Ez a munkacsoport pedig kidolgozta a Schengeni Egyezményhez történő teljes körű csatlakozás alternatíváit. Ezután a szerző a belső határokon történő ellenőrzés megszüntetésének kérdésével foglalkozik, majd áttér a külső határokra, ahol szigorúan érvényesíteni kell a Schengeni Egyezmény előírásait, hiszen teljes körű, térben és időben

folyamatos határőrizetet kell biztosítani. A cikk végén érinti az Egyezményhez nem tartozó szomszédos országok állampolgárainak helyzetét is, akik továbbra is vízummentesen léphetnek be az országunk területére, amennyiben Magyarország különleges státuszt kérve csatlakozik az Egyezményhez. A cikk a Határőrség feladatait, célkitűzéseit emeli ki, megvizsgálva, hogy milyen változtatások szükségesek a schengeni előírásokhoz történő megfelelés érdekében. 76 NAGY GYÖRGY: A határforgalom ellenőrzését meghatározó és befolyásoló főbb tényezők Hadtudomány, 1997/4. pp 81-92 (Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Könyvtára) „Az államhatár átjárhatóságát, ellenőrzését, a határ őrizetét számos, az adott országra jellemző tényező és körülmény befolyásolja. Többek között: az állam földrajzi helyzete, a határ jellege, a nemzetközi és a belső viszonyoktól meghatározott határforgalom nagysága, az

állam biztonságpolitikai koncepciója stb.” (Szerző) A cikk megírásánál a szerző ezeket a tényezőket áttekintve elemzi a határforgalom-ellenőrzés általános és speciális elveit, gyakorlati végrehajtását. Mindezt a határőrizetről és a Határőrségről hozott 1997. évi XXXII Törvény figyelembevételével teszi Az írás 8 részre osztható. Az első, bevezető rész az eltelt több mint fél évtized eseményeit tekinti át, hiszen ez az időszak sorsfordító volt (a szovjet rendszer összeomlása, mikroállamok sorának létrejötte, új igények megjelenése stb.) A második rész a határrendészeti szervek tevékenységét befolyásoló törvényszerűségekkel foglalkozik. A harmadik részben a szerző a határforgalom ellenőrzésében érvényesülő általános elveket ismerteti. A negyedik részben a határforgalom ellenőrzése terén ható specifikus elvekről, az ötödik részben pedig a biztonságpolitikáról és a határforgalmat ellenőrző

szervezetről olvashatunk. A hatodik rész a határforgalomról és a nemzetközi idegenforgalomról, a hetedik rész a határforgalom ellenőrzéséről szól. A nyolcadik rész a jövő útjait, lehetőségeit taglalja Tudjuk, hogy az Egyezményhez történő csatlakozásunk ma már szükségszerűségként fogalmazódik meg. „De mindez csak az egyezmény szigorú követelményeknek megfelelő –az EUtagságból is következő- külső határőrizeti rendszer, menekültügyi eljárás, vízumrendszer, rendőri és jogi együttműködés mellett valósulhat meg.” (Szerző) A cikk rendkívül érdekes és erőssége, hogy lényeges információkat tartalmaz mindazok számára, akik tudni szeretnék, milyen kihívásokkal kell szembenéznie hazánknak a schengeni térséghez történő csatlakozás miatt. A katonai szemlélet ne riasszon el senkit az olvasástól, hiszen a szerző érthetően és világosan fogalmaz, miközben átadja a lényeget az olvasónak. 77 Ferihegy 2 B

terminál Vám - Zoll 1999/1, 14.p (Országos Széchenyi Könyvtár) A cikk a Ferihegy új, 2 B termináljának december 7-ei ünnepélyes átadásáról, valamint annak kiválóságáról szól, hiszen a kivitelezők a jövő század technikáját építették be az új terminálba. A 2 B terminált december 14-én adták át a forgalomnak, és Régió Központi Átszálló ,,HUB" minősítést kapott, így a Ferihegy l. repülőteret lezárják a nemzetközi légi forgalom elől Az új terminál megfelel a Nemzetközi Polgári Repülésügyi Szervezet, valamint az EU előírásainak is, és 2000-re már 6 milliót meghaladó utasforgalomra számítanak. Azonban a 2 B nem felel meg a schengeni követelményeknek - a tervezésekor még nem is létezett a schengeni megállapodás - de viszonylag könnyen átalakítható. A másik lehetőség, hogy meg kell építeni a 2 C-t, vagy Ferihegy 1-et felfejleszteni. Balogh József ezredes, az ORFK Repülőtéri Biztonsági Szolgálatának

tóigazgatója, és Búzás András ezredes, a Vám- és Pénzügyőrség Központi Repülőtéri Parancsnokság vezetőjének megállapítása szerint a terminál a jövő évezred technikájával készült, és az utasoknak maximális biztonságot nyújt, mivel a legkorszerűbb térfigyelő kamerarendszer és automata drogfelderítő rendszer őrködik. Aggályokra ad azonban okot, hogy a vámőrség, rendőrség számára komoly kihívást jelent az új terminál, mivel a megnövekedett feladatokhoz nem kaptak AJ státusokat, a többletfeladatokat mindkét hatóságnak változatlan létszámmal kell ellátnia. Jószai János: A határőrség a honvédelem rendszerében Határőrségi tanulmányok 1999/1, 15-38.p (Budapesti Határőr Igazgatóság Irattára) Napjainkban a NATO-hoz való csatlakozás, és az EU-ba való integrálódást célzó törekvések a középpontba állítják a Határőrség átalakulását, fejlődéstörténetét és lehetséges útjait.

Kétségbevonhatatlan, hogy ameddig államok léteznek, az államhatárt őrizni és védeni kell. A tanulmány l.fejezetében Jószai történeti áttekintést ad a Határőrség fejlődéstörténetéről, mely különböző szempontok alapján, ebből adódóan eltérő eredménnyel szakaszolható. A 2.fejezet a jogszabályi hátteret mutatja be, mely szerint a Határőrség jelenleg a fegyveres erők részeként, a belügyminiszter közvetlen irányítása alatt látja el feladatait. Biztonságpolitika és határőrizet a 3.fejezet témája, melyben a szerző a Magyar Köztársaság biztonságpolitikájának alapelveiből, illetve az 1997.évi XXXIItörvényből (a határőrizetről és a Határőrségről) idéz. A 4.fejezetben a Magyar Köztársaság honvédelmének alapelveit találhatjuk Az 5. és a 6 fejezetekben a Határőrség teendőit elemzi; először az államhatár-védelmi, majd a rendészeti és bűnüldözési feladatokat. Humánerőforrás-gazdálkodás, képzés a

7.fejezet témája, melyben főként arról esik szó, hogy az állomány jelentős része nincs megfelelően felkészítve a határőrség komplex feladatainak ellátására. Végül a 8.fejezetben a fejlődés lehetséges irányait és feladatait mutatja be Az 5 évvel ezelőtt megfogalmazott elveket és koncepciókat ugyanis újra kell gondolni - különösen a NATO csatlakozás tükrében. 78 KOVÁCS PÉTER: Schengen és a határon túli magyarság Magyar Napló 1998/9, pp. 47-52 (Országos Széchenyi Könyvtár) A cikkben öt részre van osztva a kérdéskör, melyből az elsőben a téma felvezetését olvashatjuk, egyaránt bemutatva, hogy mit jelent az egyezmény Magyarország, de elsősorban a határon túliak számára. A második részben a szerződések egyes cikkelyeit is közölve, időrendben vizsgálja az eseményeket: a Schengeni Megállapodástól indulva (1985), a már kiegészülve létrejött Schengeni Egyezményen (1990), majd a Maastrichti Szerződés

előírásain át az 1997-es amszterdami szerződés vonatkozó rendelkezéseiig, megtűzdelve azok egyes cikkelyeinek kivonatával. A harmadik részben a kettős állampolgárság által felvetett járulékos problémákkal foglalkozik. Logikai variánsokat sorol a személyi hatály körülírásának megválasztásából fakadó dilemmákra, és átgondolásra késztet a kettős állampolgárság tömeges felvételével kapcsolatban. A negyedik részben ismét rátér a határon túli magyarok érdekeire és hogy mit tehetne értük Magyarország. A szerző felveti azt a kérdést is, hogy vajon érvényesíthető lesz-e ránk a schengeni vízumlista az uniós csatlakozásunk előtt. „Fogódzókat” mutat be a schengeni, a maastrichti és az amszterdami szerződésekből következően, amelyek alapján Magyarország pl. preferenciákat nyújthatna a határokon túl élő magyaroknak vagy kiszélesíthetné konzuli hálózatát. Az ötödik részben pedig 9 pontban összegzi a

fentiekből levonható következtetéseket Magyarország és az EU szempontjából is, kitérve hazánk esetleges derogációs igényére. 79 KISEBBSÉGVÉDELEM, AUTONÓMIA, SCHENGEN Magyar Napló 1999/12, pp. 35-48 (Országos Széchenyi Könyvtár) Európai integráció és szomszédságpolitika címmel rendezett tanácskozást a Konrad Adenauer Alapítvány és a Magyar Napló szerkesztősége 1998. okt 2-án a Magyar Írószövetség székházában Az előadók és hozzászólók azt a magyar kultúra szempontjából alapvető kérdést vizsgálták, hogy a szomszédos országokban élő magyar kisebbségeknek a helyzete hogyan alakulhat a jövőben a Schengeni Egyezmény tükrében. Az írás közli az előadások és a vita majdnem teljes, szerkesztett anyagát. Az előadók beszédei a következő területeket érintik: • Fennáll a veszélye egy új típusú vasfüggöny kialakulásának; Magyarországnak meg kell osztani tapasztalatait a szomszédaival; ki kellene

alakítani egy regionális mini acquis-t - a nyugati és keleti országok acquis-ja harmonizáljon egymással; Magyarországnak a szomszédaival vízummentességi egyezményei vannak - el kell érni, hogy az EU Romániát levegye a vízumköteles országok listájáról; a határon túli magyarok érdekképviselete meghatározó jelentőségű - a közeljövőben intézményesíteni kell a magyar-magyar párbeszédet; a kormányzat miként tudna többletjogokat biztosítani számukra; összhangba kell hozni a környező népcsoportok érdekeit. • Kisebbségvédelem Közép-Kelet- és Dél-Kelet-Európában - az I. és II világháború utáni intézményes lehetőségek • A nemzeti kisebbségi jog és az EU • A XX. század kisebbségvédelmi rendszerének lényegesebb elemei • A kárpátaljai magyarság kiszolgáltatott helyzete (Ukrajna) • A magyar irodalom egysége „Schengen bűvöletében” • A horvátországi magyarok sajátos helyzete • A dél-tiroli autonómia

modellje Magyarország számára • Hogyan hatnak vissza a magyarországi társadalomra a határon túli magyarság körében lezajló folyamatok? • Mit hoz magával a majdani EU-ba tartozó magyarság és a kívül rekedt magyarság csoportjainak létrejötte? 80 BODÓ BARNA: Schengen, a kihívás Kisebbségkutatás 2000/1, pp. 51-58 (Országos Széchenyi Könyvtár) Ez a dolgozat A schengeni döntés utáni magyar-magyar kapcsolatok címmel az 1998. december 17-i budapesti tanácskozáson megtartott előadás szerkesztett szövege. A temesvári szerző a németek példáját hozva fel érvelt a határon túli magyarokkal való kapcsolatok fenntartásáról: a Romániában élő németek a schengeni határok ellenére feltétel nélkül és azonnal megkapják a németországi vízumot, ha rendelkeznek az ún. Volksdeutsch bizonyítvánnyal. (Egy romániai magyar reflexió: Magyarország lépéselőnyhöz jutott azokkal az országokkal szemben, ahol a kisebbségi sorba került

nemzettársai élnek, s aligha kívánja az integráció útját úgy végigjárni, hogy eközben az amúgy is hátrányos helyzetű kisebbségi magyarok leszakadjanak a nemzet testéről). A fent említett német minta, a 9 éve működő rendszer ellen senki sem lépett fel, mindenki elfogadta azt. A schengeni folyamat előrehaladtával a magyar-magyar kapcsolatok biztosítása érdekében. Magyarországnak is a fentiekhez hasonló „értékű” népi magyar minősítésre épített megoldást kellene bevezetnie. Valószínűleg nem ütközne különösebb ellenállásba egy olyan megoldás, amely évekig egy EU tagország gyakorlata volt. Egyre indokoltabb Közép-Európában gondolkodni, és ennek csak egyik oka az európai egységesülés. Fel kell ismernünk, hogy a KKE-i kisebbségi kérdés rendezése nélkül nincs stabil Közép-Kelet-Európa: a térség országainak kisebbség-politikája immár nem belügy, annak kül- és belpolitikai vonatkozásai nem kezelhetők

elkülönítetten. Román narratívák: a közvélemény-kutatási jelzésekre figyelő politikai erők látják és a koalíciós partnerség ellenére figyelembe is veszik, hogy a romló gazdasági helyzetben a kisebbségek támogatása számukra a mai Romániában politikailag nem előnyös. A többségi társadalom korábbról ismert kisebbségek iránti - ellenséges - viszonyulása szinte semmit nem változott. Bár a román politika időről-időre valamilyen megbékélés szükségességét hirdeti meg. A KKE-t megcélzó elképzelés a Schengen által nyomatékosított kisebbségi kérdésre nincs; hiányzik a térségből indítandó kezdeményezés a nemzeti önépítkezési folyamatokból. Ez felveti a kérdést, hogy ennek a térség országai közötti integrációs rivalizáció-e az oka. GRÚBER KÁROLY: Schengenen innen és túl: Határok, identitás és integráció Pro Minoritate, 2001. 2 pp 85-98 (Raktári jelzet: FO006323 BKÁE Egyetemi Központi Könyvtár) A

cikk szerzője a Schengeni Egyezmény elválasztó szerepét elemzi, az Európai Unió zárt integrációja, hogyan befolyásolja a határon túli kisebbségek helyzetét, a külső határok miként választhatják el egymástól a korábban enyhébb szabályozást ismerő szomszédos országokat. 81 VASS FERENC: Idegenrendészet és menekültügy a schengeni tagállamokban Magyar Rendészet 2000/3-4, pp. 3-32 (Országgyűlés Könyvtára) A Schengeni Egyezmény kapcsán a szélesebb közvélemény mindenekelőtt az Európai Unión belüli határok megnyitására, a személyek szabad mozgásának biztonságára gondol. A belső határok megszüntetése, átjárhatóvá tétele új szabadságjogokat hozhat, de sokan úgy érzik, nem kapnak kielégítő biztosítékot arra, hogy az itt élők nemzeti szinten garantált és privilegizált biztonsága ne szenvedjen csorbát. A tanulmány részletesen kitér a Schengeni Egyezmény, mint szerződés minden pontjára, annak

változtatására is. Különösen nagy hangsúlyt kap a cikkben a menekültügy problémájának kezelése, az arra vonatkozó szabályok analizálása. A cikk továbbá ismerteti az EU migrációs és menedékjogi politikáját is. Belső-külső határok a csatlakozás után 2003. április 21 Pontos cím: http://www.sulinethu/tart/cikk/pc/0/12690/1 A cikkben Magyarország Európai Uniós jövendő csatlakozása utáni belső és külső határainak megnyitásáról van szó - szabad út Európa-szerte. A szerző részletesen elemzi a belső és a külső határok különbségét Magyarország várható csatlakozása után. Azokkal az országokkal, melyek szomszédosak Magyarországgal és vele együtt csatlakoznak az Európai Unióhoz (Szlovákia, Szlovénia), valamint Ausztria, a jelenlegi magyar-osztrák határával belső határt fog képezni. Néhány évvel a csatlakozás után ezeken a határokon a schengem térségbe történő integrálódásunkat követően - megszűnik

majd a határátkelőkön történő ellenőrzés, és szabadon - az útlevelek felmutatása nélkül - közlekedhetnek a polgárok. A rövid történelmi áttekintés után, megemlíti a Schengeni egyezmény alpvető célját, és ennek következtében magyarázatot ad a külső határok alapjaira. Rámutat, hogy a schengeni normáknak megfelelő külső határokon szigorú határellenőrzést fognak majd életbe léptetni. Ebben a részben az egyezmény fontos tényezőiről, közös céljairól, jogszabályokról és a megfelelő schengeni technikáról olvashatunk. Különös hangsúlyt fektetve a közös határőrzési, vízum és vámpolitika kidolgozására és működtetésére. Életbevágóan fontos lehet az egyezmény államainak közös politika kidolgozása és belső törvényeiknek egyeztetése a kívülről bejutni szándékozó idegeneket illetően (az turista, ideiglenes munkás vagy letelepedni szándékozó beutazó részére). Végén, a schengeni csoport és az

Egyesült Európa egyesülésének lehetőségéről olvashatunk. 82 Rockenbauer Nóra: Közös határőrség. Osztrákok is szolgálatot teljesíthetnek a magyar-ukrán határon? Magyar Hírlap, 2001.1015, 34 évf 241 szám, 21 p Megtalálható a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár szabadpolcain. A cikkben a Schengen - térséghez való csatlakozás gyakorlati megvalósulásának kérdéseiről olvashatunk. „A jelölt országok külső határai két lépcsőben válnak schengeni határrá". Csatlakozáskor még megmaradnak a régi határok, hiszen minimum két évnek kell eltelnie, míg az új tagország csatlakozik és leteszteli a Schengen Információs Rendszert. Günter Verheugen bővítési biztos elmondása szerint a terrortámadások miatt meg kell erősíteni a határvédelmet, ami plusz költségekkel járhat, de ezeket átcsoportosítanák az előcsatlakozási támogatásokból. A külső határok megerősítését szolgálhatná ugyanakkor, ha a megszűnő

határokról átirányítanák a határőröket keletre. Továbbá lehetőségként kínálkozik a közös kiképzés, a felszerelések megosztása, egységes európai határalakulatok létrehozása is. Mindezekről belga kezdeményezésre informális vitát nyitnak egyes tagok képviselői részvételével. Budapest-Párizs útlevél nélkül Magyar Hírlap-Online, 2003.0211 Pontos cím: http://www.magyarhirlaphu/cikkphp?cikk=62601 A szerző a Schengeni Egyezmény hatásait elemzi a magyar határőrizetre vonatkozóan, konkrét feladatokat és fejlesztési módokat megnevezve. A cikk első fejezetében Orodán Sándor, a Határőrség Országos Parancsnokságnak (HOP) szóvivője tolmácsolja az uniós szakértők véleményét, arra utalva, hogy az összes csatlakozó országhoz képest jól áll Magyarország. A képviselő különösen kihangsúlyozza a határőrizet felkészülését, mivel ez jóval szigorúbb más területekénél. Külön taglalja az egyes határállomásokat

érintő kérdéseket. A közös tervek érvényesítéséhez a PHAREtámogatásokból 1,67 milliárd forintnyi ráfordításról van szó. A második részben a jelenleg folyó dolgokról olvashatunk Magyarországra vonatkozóan. Arra, hogy Magyarország a schengeni övezet részévé váljon, néhány évet várni kell. A szerző megemlíti azt a szempontot, hogy ennek nemcsak Magyarország felkészületlensége áll a hátterében. Az egyik oka, a schengeni információs rendszer második változása, ami 2005 végére lesz működő képes. Ebből az következik, hogy Magyarország legkorábban 2006 vagy 2007-ben léphet a schengeni zónába. Az utolsó részben a szerző a magyar határellenőrzés bevezetéséről szól, a határőrök szükségét említve meg, a külső és a zöldhatár ellenőrzését figyelembe véve. 83 Döntés aTetráról az utolsó pillanatban Magyar Hírlap-Online, 2002. szeptember 13 Pontos cím: http://www.magyarhirlaphu/cikkphp?cikk=56026 A

cikkben arról van szó, hogy az Európai Unió választ szeretne kapni arra a kérdésre, hogy Magyarország mire használja fel a készenléti szervek tevékenységét segítő egységes rádiótávközlése rendszer PHARE - támogatásként megítélt négymillió eurót, amelyet a schengem egyezmény előírásainak betartására irányuló fejlesztésekre Magyarország elkölthet. Az összeget a Belügyminisztériumnak ítélték oda annak idején, hogy saját forrásokkal kiegészítve a készenléti szolgálatok korszerű digitális rádiókommunikációs pilot rendszerét felépítsék belőle. Ez lehetne az alapja az országos készenléti rádiókommunikációs rendszernek, közismert nevén a készenléti Tetra-rendszernek. A cikkben a Tetra - rendszer sajátosságáról, lehetőségeiről, előnyeiről, az új koncepció bevezetéséről olvashatunk. KOBOLKA ISTVÁN: Schengen határai biztonságpolitikai – kiemelten migrációs – szempontból nézve Tér és Társadalom

2000/2-3, pp. 265-273 (Országgyűlés Könyvtára) Magyarország a NATO-hoz való csatlakozásával ill. az Európai Unióhoz való csatlakozási törekvéseivel a „peremállam” szerepre vállalkozott a kelet-közép-európai régióban. Ebből adódóan jelenlegi helyzete bonyolultabbá vált szomszédaihoz való viszonyát tekintve. Azok a körülmények, amelyek a NATO kibővítését megváltoztatták, és az a tény, hogy az EU-hoz való csatlakozásunk jóval hosszabb időt vesz igénybe a tervezettnél, kettős hatást gyakorol Magyarországra a szomszédaihoz való viszonyát illetően. Egyrészt Magyarország közvetítő szerepet tölthet be a balkáni- és kelet-európai állandó integrációs törekvéseiben, másrészt egyes országok „kimaradása” a csatlakozásból ill. ennek érzete hazánk irányába negatív hatást vált ki, elsősorban az ott élő magyarsággal kapcsolatos kérdéseket illetően. A határőrizet és ellenőrzés tekintetében

Magyarország hasonló helyzetbe került, mint korábban Ausztria. A cikk kihangsúlyozza azt, hogy az EU tagállamok felismerték azt a tényt, hogy az illegális migráció egy olyan összetett jelenség, amelyet kizárólag szankciókkal megszüntetni nem lehet, ellene csak úgy tudnak fellépni hathatósan, ha a kibocsátó és befogadó országokat is bevonják, illetve szükség szerint segítséget nyújtanak számukra. A migráció tekintetében a biztonsági rendszer legfontosabb eleme az országhatár. A tanulmány összefoglalja azokat a problémákat, amelyekkel Magyarországnak szembe kell néznie a külföldiek ill. menekültek által elkövetett bűncselekmények miatt Végül pedig előrejelzi az EU-csatlakozás és a Schengeni Egyezménnyel felléphető problémákat. Ezeknek a problémák pedig különös jelentőséggel bírnak a jelentős magyar kisebbség miatt, akik az EU bővítési folyamatból kimaradó országokban élnek. A tanulmány kiegészíti egy angol

nyelvű összefoglaló is. A cikkben jól használható diagrammok vannak, az illegális foglalkoztatottakra ill. bűncselekményi adatokra vonatkozóan 84 GYERTYÁNFY ANDRÁS: A határon túli németek jogállása a magyar-schengen probléma tükrében Régió. Kisebbségi Szemle 2000/1, pp 140-157 (Országgyűlés Könyvtára) A cikkben a szerző annak a közel 2 millió németnek a jogállását vizsgálja, akik a német határtól keletre élnek, és akiknek többsége elvesztette a hazáját, de az állampolgárságát nem, az elmúlt viharos évszázad során. Ez esetben vajon fedik-e az etnikai elvek az állampolgársági elveket? A szerző áttekinti ennek a jogi területnek a történelmét és bemutatja és bemutatja a német állampolgársági törvény 1999-es szélesebb revízióját. Magyarországnak az EU-hoz való csatlakozás után új fejezet kezdődik majd a határon túli magyarok és az anyaország kapcsolatában. Az Unión belülre kerülő kisebbségek

szempontjából ekkor a II világháború óta alighanem a legnagyobb – és egyben fölmérhetetlen – előrelépés következhet majd be, méghozzá a magyar-magyar és a szomszéd-magyar viszonylatokban egyaránt. A kívül maradó országok és az ottani magyarok viszont távolabbra kerülnek Magyarországtól. Az új akadályok egyike lesz a Schengen névvel fémjelzett vízumkérdés. Fogós kérdés Kalinyingrád Euport, 2002.0524 http://www.euporthu/multhet hireiasp?Menu Id=7/1&Par Id=26&SubPar Id=O&T News Id=93736 A cikkben négy javaslatról olvashatunk, amely a kalinyingrádi terület kormányzója (Valerij Usztyjogov) dolgozott ki annak a problémának a megoldására, amelyet az Európai Unió bővítése jelent majd Oroszország más területeivel nem határos régió számára. Heves visszhangot váltott ki Oroszországban az, hogy a schengeni szabályokat vezetik be a kalinyingrádiakra Lengyelország és Litvánia EU-csatlakozása után. Oroszország

szerint ez gyakorlatilag a régió blokádját jelentené. Brüsszel nem akarja elfogadni azt az orosz javaslatot, ami szerint a kalinyingrádiak kijelölt folyosókon keresztül, vízum nélkül utazhatnának Litvánián keresztül orosz területekre. Továbbá a cikk szerzője részletesen elemzi a kalinyingrádi területi kormányzó (Valerij Usztyjogov) által ismertetett négy megoldási javaslatot. Végül az Európai Unió orosz állampolgárok részére létesített új határátkelőinek „kedvezményeiről" olvashatunk. 85 AZ UTAZÁS HATÁRAI: SCHENGENEN INNEN ÉS TÚL Teszt Magazin 2000/6. (Európai Tájékoztatási Központ) A cikk a Schengeni egyezményről ad általános útmutatót. Tárgyalja az egyezmény létrejöttének előzményeit, létrehozásának szükségességét, különös tekintettel az utazási (belépés, kilépés) feltételeire. A cikk továbbá nagy hangsúlyt fektet a Schengen által az utazásra vonatkozó feltételek miatt kialakult

utazási helyzet gyakorlati kérdéseire (útlevél elvesztése, határellenőrzés stb.) A cikkben szereplő táblázat tartalmazza az Unió egyes tagállamaira lebontva az utazási feltételeket, vagyis a vízum érvényességének idejét és más különböző belépési ill. tartózkodási feltételeket (megfelelő anyagi biztonság, szállás cím bemutatása, hitelkártya, orvosi igazolás stb.) L. G: A harmadik pillér VÁM-ZOLL (A vám és pénzügyőrség országos parancsnokságának lapja) 2003. február, p 13 A cikk az Amszterdami Szerződés életbe lépése után (1999. május) a harmadik pillér alapvető kérdéseivel foglalkozik. A cikk az első részben - „Erősebb határok" - az amszterdami szerződés, a harmadik pillér témakör egy részének a lehetséges módosításáról szól. Úgy mint, a menekültügy, a menedékjog, a külső határok ellenőrzése és a vámügyi együttműködés közép távon közösségi alapokra helyezése. A szerző az

amszterdami szerződés további következményeként a hatálybalépést követően a schengeni szerződés EU-keretek közé emelését említi meg. A Schengeni Egyezmény elfogadása és végrehajtása alapfeltétele lett a tagjelöltek csatlakozásának. Ebben a rész arról szól, hogy eleinte a schengeni szerződés az EU-tól független megállapodásként létezett, de később az egyezmény az EU- joganyag részévé vált, amely a jövőben csatlakozó országok számára kötelezően átveendő résznek minősül. A cikk második része a tíz pontos program elfogadásáról szól a bel- és biztonságügyi együttműködés szorosabbá fűzésére (hangsúlyozva a bevándorlási és menekültügyi politika közösségi alapokra helyezésének a felgyorsítását), amelyet a tagállamok 1999 októberében Tamperében fogadtak el. Ez a rész az első európai számítógépes adatbázis bevezetéséről szól, amelyet a külső határellenőrzés céljából hoznak létre. A

harmadik részben a közös európai határőrzési tervekről olvashatunk, amelyekben a tagállamok közös határok védelme szerepel. Az Európai Bizottság a PHARE-segély 60%-át a tagjelölt országok határőrizetének korszerűsítésére, megerősítésére fordítja. 86 DR. SALLAI JÁNOS: Az államhatár határátkelőhelyek közötti szakaszainak őrzése, felügyelete a schenegeni tagállamokban Rendőrtiszti Főiskola Bp., 1999 november 10 pp 47 (Európai Tájékoztatási Központ) Az EU integráció történetében a személyek szabad áramlását már a Római Szerződés is megfogalmazta, de ebben a kérdésben érdemleges döntés csak a 80-as években született. Ennek az az oka, hogy a tagállamok a belső határokon történő határforgalmi-ellenőrzés felszámolását és a külső határok ellenőrzését nem tartották elég fontos kérdésnek ahhoz, hogy érdemleges döntéseket hozzanak az ügyben és a gyakorlati megvalósításához elképzeléseket,

módszereket dolgozzanak ki. Az EU tagállamai közül a korábbi Benelux államok közötti megállapodás, valamint az 1984-es francia-német megállapodás tapasztalatait felhasználva 1985 június 14-én Franciaország, Németország, Belgium, Hollandia és Luxemburg kormányfői Schengenben aláírták „A közös határokon való ellenőrzés megszüntetéséről” szóló Schengeni Egyezményt. Az Egyezmény aláírói azzal számoltak, hogy a belső határokon a határellenőrzés felszámolásából eredő biztonsági deficit a külső határokon való szigorúbb ellenőrzéssel felszámolható lesz. Ezáltal a belső határokon a határellenőrzésnek a jelentősége ill. a zöldhatárőrizet lassan megszűnik Az Egyezmény hatályba lépése óta a gyakorlati tapasztalatok azt igazolták, hogy a külső határok határőrizete mellett, a belső határok határőrizetét is fenn kell tartani, mert az államhatárokról készített kriminál-földrajzi elemzések szerint az

illegális határátlépők, jogsértők a belső határokon továbbra is jelen vannak. A gyakorlati tapasztalatok eredményeképpen több Schengeni tagállam úgy döntött, hogy a belső határokon a zöldhatárőrizetet ellátó szerveket létszámban, technikában megerősíti. Magyarország földrajzi helyzetéből következik, hogy az EU-hoz való csatlakozást követően jelentős nagyságú külső és belső határszakasszal fog rendelkezni. E tanulmány célja, hogy áttekintést nyújtson az uniós és schengeni szabályozásról, ami a zöldhatárőrizet témában jelenleg rendelkezésre áll. Mivel Magyarországnak fel kell készülnie az uniós, ill. schengeni követelményeknek való megfeleléshez, és a felkészüléshez az eddigi schengeni gyakorlati tapasztalatok egyfajta alapot képeznek, ezért két Schengeni Tagállam (német, olasz) határőrizeti rendszerét és tapasztalatai törekszik bemutatni, amelyek hasznosak lehetnek és Magyar Határőrség számára is.

A tanulmány továbbá remek grafikonokat, diagrammokat és statisztikai adatokat is tartalmaz a témához kapcsolódóan. „Nem" a kaliningrádiák vízummentességére 2002. augusztus 7 Pontos cím: http://www.eujogtarhu/hirekphp?i=73 A cikk azzal a kérdéssel foglalkozik, hogy az Európai Unió elképzelhetetlennek tartja a kalinyingrádi probléma olyan megoldását, hogy az orosz állampolgárok vízummentességet kapjanak Brüsszeltől. Hozzú tárgyalások folytán a probléma megoldatlan maradt. Brüsszel elutasította azokat az orosz javaslatokat, hogy a kijelölt közlekedési folyosókon továbbra is lehetséges legyen a vízummentes utazás az orosz állampolgárok számára. A cikkben a különböző ellenálló államok a álláspontjait találhatjuk e kérdésre vonatkozóan. Végül Lars Vissing, az EU soros elnöki tisztét betöltő Dánia moszkvai nagykövetének megfogalmazását olvashatjuk, aki arra utal, hogy itt a "szuverenitások háborújáról van

szó" az orosz belérdek és a leendő EU-tagállamok szuverenitása áll egymással szemben. A nagykövet utal az orosz állampolgárok csatlakozás utáni lehetőségeire az Uniós határok átlépésékor. 87 DR. SALLAI JÁNOS: A schengeni végrehajtási egyezmény és gyakorlata Rendőrtiszti Főiskola Bp., 1999 pp 52 (Európai Tájékoztatási Központ) A Schengeni Végrehajtási Egyezmény szerepe az Amszterdami Szerződés (ASZ) aláírása óta felértékelődött, mivel a joganyaga az EU I. pillérbe bekerült A jelenlegi állás szerint, tehát az EU-hoz csatlakozni kívánó országoknak már a schengeni normáknak is meg kell felelniük. Az ASZ 1999-ben lépett hatályba, de a gyakorlati kivitelezése (így a Schengeni Végrehajtási Egyezmény I. pillérbe való beemelése megvalósítására) 5 évet adott a Közösség Ez tovább nehezíti a belépni szándékozó országok helyzetét is, hisz fel kell készülni a schengeni normákra. Az EU tagok számára is

újabb nehézségeket okoz, hisz Nagy-Britannia és Írország nem fogadta el a belső határokon való teljes határforgalom-ellenőrzés felszámolását. Továbbá a Schengeni Végrehajtási Egyezmény joganyaga nemcsak határellenőrzésről, vízumpolitikából áll, hanem rendőri és jogi együttműködésből. Így az I pillérbe a határellenőrzésen, menekültügyön, vízumpolitikán kívül III. tartozó részek is belekerülhetnek a Schengeni Végrehajtási Egyezménybe. Ugyan még több mint 4 év van hátra a megvalósításáig, ám a fentiek ismeretében megjósolható, hogy igen nehéz időszak előtt áll az EU és a kandidáló országok is. A tanulmány első részében a Schengeni Végrehajtási Egyezmény létrejöttével és felépítésével foglalkozik, mely alapjául e témában írt publikációk szolgáltak, a szerződés végrehajtásának tapasztalatainak megírásakor többnyire Németországban készült jelentésekre, ill. a szerző a német, holland

és osztrák tanulmányutjai során tapasztaltakra támaszkodik Rockenbauer Nóra: A csatlakozás után sem kell lecserélni igazolványainkat Magyar Hírlap-Online, 2003. január 9 Pontos cím: http://www.magyarhirlaphu/cikkphp?cikk=61201 A cikk a 2007 után várható új reformok bevezetéséről szól, amelyek az úti és személyi okmányokra vonatkoznak, Magyarország az Európai Unió csatlakozása után. Az első részben nyilatkozatot találhatunk Urbán Györggyel, a Belügyminisztérium Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatalának vezetőjével, aki az új magyar személyazonosításra és gépkocsihasználatra vonatkozó igazolványok uniós előírásoknak megfeleléséről szól, amelyek csak akkor szorulnak cserére, ha lejár az érvényességük. A cikk további részeiben részletes információt olvashatunk a személyi okmányokra (útlevél, Személyi igazolvány, Lakcímigazoló kártya, Forgalmi igazolvány és jogosítvány) vonatkozóan,

amelyekhez a szerző a szükséges feltételeket (a szükséges adatok, biztonsági és formai elemek tartalma) és konkrét szabályokat mutatja be (az igazolványok és vízumok érvényessége, útlevél meghosszabbítása, a lakcímigazoló kártyára és szükségessége, a forgalmi engedélyen - a motorszám-mint az uniós elvárás.), amelyek a magyar polgároknak az uniós országokba történő beutazásához szükségesek, mivel az uniós beutazási előírások szigorúak. A szerző a határon túli kisebbségek várható nehézségeit érintő kérdésekkel is foglalkozik. 88 DR. SALLAI JÁNOS: A Schengeni Egyezmény felépítése, tartalma és végrehajtásának tapasztalatai Rendőrtiszti Főiskola Bp., 1999 (Európai Tájékoztatási Központ) Az Amszterdami Szerződés aláírása óta nem kétséges, hogy a belbiztonság felértékelődött és a „schengeni normák” első pillérbe való bekerülése a csatlakozni kívánó országok számára nagyon komoly

kihívást jelent. A tanulmány célja, hogy áttekintést adjon a Schengeni Egyezmény létrejöttéről, felépítéséből és a bevezetése óta eltelt idő során keletkezett tapasztalatokról, amelyek minden bizonnyal hasznosan használhatóak lesznek Magyarország számára a Schengeni Egyezményhez való megfelelés felkészülésében. A Schengeni Egyezmény és az Amszterdami Szerződés ismerete tükrében megállapítható, hogy kemény feltételeknek kell eleget tenni, melynek egyik legfontosabb leglátványosabb eleme a „külső” határok szigorú ellenőrzése. A fentiekből adódik, hogy hazánknak komoly technikai és informatikai fejlesztést kell véghez vinnie a feltételek sikeres teljesítéséhez. A tanulmány a teljesség igénye nélkül kísérletet tesz a Schengeni Egyezmény bemutatására abban a reményben, hogy ez által az igen nagy sajtó visszhangot kapott téma megértéséhez segítséget nyújtson. A tanulmány továbbá kísérletet tesz arra

is, hogy bemutassa Schengen nem öncél, hanem előfutára és laboratóriuma minden a teljes szabad mozgáshoz valamint a kompenzációs intézkedések meghozatalához szükséges szabályozáshoz. Ingyenes vízumot szeretnének a vajdasági és kárpátaljai magyarok Politikai Fórum, 2003.0316 14:06 Pontos cím: http://www.politikaforumhu/indexphtml?oldaltyp=hir&ccid=10029928 A cikk röviden bemutatja a határontúli magyarság helyzetének várható alakulását a csatlakozás után. Ismerteti, hogy a csatlakozás után a határőrizet az EU joganyagához igazodik, a határon túli magyarok a legkedvezőbb és több évre szóló vízumot kaphatják, amikor Magyarország az uniós csatlakozás miatt vízumkényszert vezet be Szerbia-Montenegróval és Ukrajnával szemben. A kormány folyamatosan egyeztet a két országgal, hogy mindkét oldalon kedvezmények könnyítsék meg a vízumkiadást. A szomszédos országok vízumrendszerét elemezve a szerző átfogó képet nyújt

a határon túli kisebbséget érő várható nehézségekről, elszigetelődéséről. A szerző ismerteti Magyarország álláspontját a csatlakozási tárgyalásokkal kapcsolatban, a tárgyalásokon felmerülő nehézségeket. Az Országgyűlés külügyi bizottsága képviselőinek különböző szempontjai vannak a cikkben, amelyekben a határon túli magyarok vízumdíjáról döntöttek. 89 A "schengeni határok" Hazánkért, 2003. március Pontos cím: http://pages.totalnet/ jtoth/03marc8html A cikk első része rövid történelmi bemutatás a háború utáni kötött alapszerződések magyarországi befolyásairól, amelyekben „Magyarország lemondott területi határrendezésekről". A cikkben az Országgyűlés képviselőinek véleményei találhatók a magyar határok jellegéről és jelentőségéről és közel jövőjéről. A második rész történelmi áttekintést mutat be a Schengeni Egyezményről, amit 1985-ben Franciaország,

Németország és Benelux államok kötöttek 1985-ben a luxemburgi Schengenben. Az egyezmény céljairól, törekvéseiről, a tagállamok közös jogi megfelőléséről, az egyezmény államainak közös politika kidolgozásáról és belső törvényeinek egyeztetéséről szól, különösen kijelölve a közös határőrzési, vízum és vámpolitika kidolgozását és működtetésének fontosságát. A szerző az egyezmény legfontosabb tényezőjeként említi meg a határellenőrzés hiányát a tagállamok között, amely szükségszerűvé teszi a külső határok egyforma megerősítését és a külső határátlépések megszigorítását. Érinti a magyar vagy más nemzetiségi kisebbségi kérdéseket és csoporton belüli mozgási lehetőségeit, a nehézségeit és elszigetelődési problémáit. A harmadik részben a magyar szempontból fontos nehézségekről olvashatunk. Egyrészt a trianoni határ 500 kilométernyi szakaszán, az ún. "schengeni

határon" 500 kilométeres új vasfüggöny fogja elzárni Kárpátalja, Erdély és a Vajdaság magyarságát nemcsak az anyaországtól, hanem Európától is. Másrészt, a magyar határőrség technikai fejlesztésére utal és az EU vízumpolitikájának elfogadására A Schengeni Egyezmény előírásai szerint, Magyarország köteles biztosítani a külső határok magas fokú védelmét és megerősítését. Másrészta szerző a magyar határőrség szükséges technikai fejlesztésére és az EU vízumpolitikájának elfogadására utal. A "schengeni" határ nem formális lesz Pontos cím: http://www.kelethu/km-2/Extra Ohtml A cikkben az Európai Parlament képviselője a szomszédos területeken keresi a legjobb megoldást. A képviselőnő arról szólt, hogy Magyarország uniós csatlakozásának előkészítése nem csupán egy síkon zajlik, sok uniós projekt, feladat fontosságára és kötelezettségére rá mutatva. Ismerteti Magyarország

álláspontját a csatlakozási tárgyalásokkal kapcsolatban, a tárgyalásokon felmerülő nehézségeket. A szerző taglalja Magyarország csatlakozási felkészültségét, mind a jogszabályok, mind a technikai felkészültség tekintetében. A szomszédos országok polgárai számára a vízumkötelességéről is szól. A magyar kisebbségek problémáit, kérdéseit (illegális bevándorlás, munkavállalás, turizmus), probálja megválaszolni a képviselőnő, melyek megoldást igényelnek, hangsúlyozva a közös tervek valósággá váltását a Kárpátok Eurorégió keretében (a legfontosabb ezek közül a Tisza és a Szamos folyók árvízi védelme, a folyók nem vesznek tudomást a schengeni határokról). A szerző a nehézségeket is megemlíti a szomszédos országok kapcsolatban. Különösen hangsúlyozva a magyar-ukrán kapcsolatok fontosságát gazdasági terén. 90 Botos László: Bukarest önmagát fegyelmezi Schengeni vízummentesség cseh sorompóval

Heti Válasz, I. évf 30 szám 20011102 Pontos cím: http://www.hetivalaszhu/cikkphp?id=1729 A cikk Romániában az új jogszabályok bevezetéséről szól, amelyek a határok törvénytelen átlépésre vagy ilyen próbálkozásra vonatkoznak. A cikkben a vízumkényszer bevezetésével a romániai állampolgárok lehetőségeiről olvashatunk. Az ország lakossága jó részének rendkívül vonzó a nyugat-európai utazás, munkavállalás. Különös hangsúlyt kell fordítani az egyre növekvő romániai bevándorlók létszámát és bűnözőket. A törvénytelen átlépéskor és bűncselekmények büntetési feltételeit említi meg a szerző. A cikk a román kormány sürgősségi rendelet és egy törvénytervezet kibocsátásáról (amit a cseh sorompóval hoztak létre) szól, amelyeknek az előírásai a korábbinál sokkal szigorúbb büntetéseket helyeznek kilátásba az illegális határátlépésért, ilyen cselekmények elősegítésért, szervezéséért vagy más

államok területén elkövetett bűncselekményekért. Végül a román kormány a képviselőinek álláspontjait olvashatunk a cseh lépésre a román bevándorlókra és bűnözőkre vonatkozóan. Mircea Geoana román külügyminiszter nyilatkozatot találhatunk, ami szerint a prágai határozat nem befolyásolja, nem rontja sem a román-cseh viszonyt, sem Románia euroatlanti csatlakozási esélyeit. Adrian Nastase román kormányfő sem a cseh hatóságokat bírálta, hanem a román bűnözőket, törvénytelen bevándorlókat, az ő cselekedeteiket ítélte el. A bukaresti kormány új szankciókról a békés, jó szándékú, tisztességes román állampolgárok részére nyugati bevezetéséről olvashatunk, ami nyugati utazásaikat is megszigorítja. A szerző a szomszédos országok viszonyát a határ őrzésén és a megfelelő szankciók elfogadásáról bűncselekmények ellen vizsgálja. A schengeni egyezmény - a hátárok szabad átjárásának joga az Unióban 2003.

március 28 Pontos cím: http://eu.mtihu/newsasp?newsid=81684&pub=96 A cikk bevezetésében a schengeni egyezmény joganyag (szabályok és kötelezettségek) tártálmáról van szó, az Európái Unió tagországai számára. Továbbá egy rövid történeti leírást találhatunk az egyezmény létrejöttéről. A cikk szerzője ismerteti az egyezmény álláspontjait, nehézségeit, hivatalos életbelépését. Különösen fontosnak tekinti á schengeni egyezmény külső ellenőrzését, a számítógépes rendszer bevezetéséről is szól, amely megfékezésének az egyik okát á keleti bővítésben látja. A cikkben néhány tagállam példája alapján a részleges hátárellenőrzések megszüntetéséről olvashatunk. A cikk végén á szerző elemzi az okát, hogy Nagy-Britannia és Írország miért nem kíván csatlakozni az egyezményhez. Magyarország álláspontját is elemzi a csatlakozási tárgyalásokkal kapcsolatban, á tárgyalásokon megjelenő

nehézségekkel. 91 Külföldi források: BUNDESKANZLERAMT: Europa Informationen - "Schengenland"-Europa ohne Binnengrenzen Wien, Eu-Ref. III/1/a, 1997 (Osztrák Követség Könyvtára) "Die Binnengernzen dürfen an jeder Stelle ohne Personenkontrollen überschritten werden". Am 27 Oktober 1997 müssen die Personenkontrollen an den gemeinsamen Binnengrenzen abgebaut werden. Dadurch ist Österreich verpflichtet die Personenkontrolle an der österreichischenungarischen Grenze zu verstearken. Um die inneren Sicherheit der Europeaischen Union zu stearken und sichern zu können haben die Polizei- und die Zollbehörden eine enge Zusammenarbeit verwirklicht. "A belső határok személyellenőrzés nélkül átjárhatók." 1997 október 27-ére lehetővé kell ezt tenni. Ausztriának kötelessége a magyar-osztrák határszakaszon a személyellenőrzést megerősíteni. Az Európai Unió belső biztonságának megerősítése és fenntartása érdekében a

rendőrség és a vámhatóság szorosan együttműködik. 92 Bundesministerium für auswertige Angelegenheiten Aussenpolitischer Bericht, 1996 (Osztrák Követség Könyvtára) Das Schengener Übereinkommen ist ein Schritt zur Errichtung von Strukturen für ein Europa mit innerer Sicherheit. In diesem Übereinkommen geht es sich um die Abschaffung der Kontrollen an den Binnengrenzen. Der Kern des Übereinkommens ist das Schengener Informationssystem. Das System besthet aus der Datenbanken die in Strassburg miteinander verbunden sind. Das System sichert dis innere Sicherheit der Europeaischen Union und verhindert die illegale einreise. Das Buch berichtet über die Problemen im Zusammenhang mit dem Übereinkommen, wie zum Beispiel: Terrorimus, Drogenhandel und die Finanzierung dieser Problemen. A Schengeni Egyezmény egy lépés az Európai Unió belső biztonságának megteremtése felé. Az Egyezmény a belső határokon való ellenőrzés leépítését tartalmazza Az Egyezmény

"magja" a Schengeni Információs Rendszer, amely adatbankokból áll. Ezek az adatbankok Strassburgban vannak összekötve. A rendszer az Európai Unió belső biztonságát biztosítja és megakadályozza az illegális bevándorlást. A könyv részletesen leírja az Egyezménnyel kapcsolatos problémákat, mint terrorizmus, kábítószer-kereskedelem és ezek megakadályozásának finanszírozása. 93 CHRISTOPH THUN-HOHENESTEIN: Die Angst des Bürgers vor Europa Ibrea&Molden Verlag, 1996 (Osztrák Követség Könyvtára) In 1985 verinbarten fünf EU Leander in einem Vertrag den vollsteandigen Abbau der Kontrollen an ihrem gemeinsamen Grenzen bis zum 1. Jeanner 1990 Die Leander konnten diesen Termin nicht einhalten. Dieser Vertrag hat wichtige Forschritte in der Frage des Abbaus der Personenkontrollen an den gemeinsamen Grenzen gebracht. Seit Mearz 1995 ist der "Schengener Endzustand" in Kraft gesetzt. Die Personenkontrolle kann mit Hilfe des

"Schengener Informationssystem" jeder Zeit verschearft werden. Man sollte das Schengener Vertragswerk in den rechtlichen Rahmen der Europeaischen Union zu stellen, doch dazu braucht man die Zustimmung aller EU-Staaten voraus. 1985-ben öt EU tagállam megállapodott abban, hogy 1990. január 1-ég leépíti az ellenőrzést a közös határaikon. A tagállamok nem tudták ezt az időpontot betartani Nagy előrelépést jelentett az Egyezmény a közös határokon történő személyellenőrzés lebontásában. 1995 március óta hatályba lépett a Schengeni Egyezmény, de a Schengeni Információs Rendszer segítségével bármikor újra megszigorítható a személyellenőrzés. Már időszerű a Schengeni Egyezmény beemelése az Európai Unió joganyagába, de ehhez szükséges az összes tagállam beleegyezése. 94 FABIO UDO DI: Die "Dritte Seaule" der Union. Rechtsrundlagen und Perspectiven der europeaischen Polizei- und Justizzusammenarbeit Die

öffentliche Verwaltung, 1997 vol.50 no3, pp 89-101 (Országgyűlés Könyvtára) Die Schengen-Abkommen ist nicht Teil des Unionsrechts, sondern multilateral zustande gekommenes Völkerrecht. Diese Abkommen ist bedeutend, da es ein Modell für die Mitgliedstaaten ist. Dadurch wurde die Reduzierung der Grenzkontrolle verwirklicht, und so hat die Union die einfache Sichtkontrolle der gemeinsamen Graenzen verschaffen. Durch die Schengen II müssen einige Klauseln eingehalten werden, wie zum Beispiel der Visumpflicht eines Drittausleanders. Eine polizeilichen Zusammenarbeit war auch sehr wichtig, um die Straftaten aufklearen zu können. Das Schengen-Informationssystem wurde eigeführt, um die Daten festlegen zu können. Wegen des Datenschutzes mussten einige Regeln eingeführt werden. A Schengeni Egyezmény nem része az Európai Unió joganyagának, hanem multilaterális úton létrejött nemzetközi jog. Ez az Egyezmény nagy jelentőséggel bír, miután modell a tagországok

számára. Így megvalósult a határellenőrzés csökkentése és az Unió áttekintést nyert a közös határok fölött. A Schengen II alapján klauzulákat (pl. harmadik országok vízumkötelessége) kell a tagállamoknak betartaniuk. Szükség volt a rendőrségi együttműködésre is a bűntettek felderítése céljából. Az Európai Unió bevezette a Schengeni Információs Rendszert, hogy rögzíthessék az adatokat, ám az adatvédelem miatt sor került néhány szabály bevezetésére. 95 HAILBRONNER KAY - THIERY CLAUS: Schengen II and Dublin: Responsibility for asylum applications in Europe Common Market Review, 1997 vol.34 no4, pp 957-989 (Országgyűlés Könyvtára) The article reviews the Schengen Implementation Agreement (SIA). It gives full details about it, and explains its content. It also touches upon the Dublin Convention All the creterias in connection with the Agreement are given and explained. It reports about the requests of the members and explains

why their interest are so different. The German experinece with the Schnegen system is put down. In this way we get to know what the advantages and disadvantages of the Agreement are. The specialists outline the evaluation and prospects of the Agreement in connection with the eastern widening of the Europen Union. A cikk teljes részletességgel beszámol a Schengeni Végrehajtó Megállapodásról. A cikk a Megállapodás valamennyi kritériumának és pontjának értelmezése mellett kitér a Dublini Egyezményre is. Olvashatunk a tagállamok azon elvárásairól, amelyek megmagyarázzák a céljaik különbözőségét. A cikk ír a Schengeni Rendszerrel kapcsolatos német tapasztalatokról, vagyis annak előnyeiről és hátrányairól. A szakértők körvonalazzák az Egyezményre vonatkozó értékeléseket és kilátásokat az Európai Unió keleti kibővítésével kapcsolatosan. 96 SCHRECKENBERGER WALDEMAR: Von den Schengener Abkommen zu einer gemeinsamen Innen- und

Justizpolitik /Die Dritte Seaule/ Verwaltungs-Archiv, 1997 vol.88 no3, pp 389-415 (Országgyűlés Könyvtára) Es gibt genügend Kritiken wegen der Schengen Abkommen. Es ist unbewusst, ob man ein Triadisches Integrazionsmodell verwirklichen kann. Wie wird die Perspektive der Europeaischen Gemeischaftsarbeit funktionieren? Wie kann man diese Abkommen im Leben verwirklichen? In welchem Form wird die Koordination und die Kooperation funktionieren? Wird das Schengener Informationssystem sein Zweck erfüllen? Wie kann die Schengen Abkommen mit dem Europeaischen Polizeiamt (Europol) zusammenarbeiten? Es gibt noch mehrere Fragen, die man beantworten werden muss, damit man festellen kann, welche Aufgaben die Abkommen erfüllen soll. Számos kritika létezik a Schengeni Egyezménnyel kapcsolatosan. Nem tudni, hogy meg lehet e valósítani a hármas integrációs modellt. Hogyan fog az Európai Közösségi Együttműködés perspektívája működni? Hogyan lehet az Egyezményt a gyakorlatban

megvalósítani? Milyen formában fog a koordináció és a kooperáció működni? Hogyan tud a Schengeni Egyezmény az Európai Rendőrséggel, az Eurpollal együttműködni? Az Egyezménnyel kapcsolatos feladatokra még számos kérdés tehető fel. 97 The Netherlands Ministry of Foreign Affairs: The Netherlands and the Schengen Agreement Foreign Affairs Information Department, July 1998. Az írás elején betekintést nyerhetünk a Schengeni Megállapodás kronológiájába. Ezt követően kapunk információkat a szabad áramlás gyakorlati kérdéseiről:  Személyazonosításra érvényes: világútlevél, Európai Személyigazolvány  A nem uniós személyek az uniós országokban 3 hónapig utazhatnak szabadon, de érvényes Schengen vízummal kell rendelkezniük  A tagországok megállapodtak, hogy azonos vízum-politikát folytatnak, ezért az egyik tagországban kibocsátott vízum érvényes a többiben is.  Közösen lépnek fel a nemzetközi

kábítószer-kereskedelem ellen.  A nemzetközi repterekre érkező utasokat is érinti a Schengeni Megállapodás: a nemzetiség nem játszik szerepet, csak a Schengen utasokat és nem-Schengen utasokat különböztetik meg 1995. március 26 óta 98 Fontanaud, Daniel (ed.): Les accords de Schengen -A schengeni egyezmények (különszám) Probleme politique et sociaux (Franciao.), 1996 NO 763-764 3-125 p (Parlament könyvtára) 1995 március. 26-án Németország, a Benelux államok, Spanyolország, Franciaország és Portugália hozzáfogtak a Schengeni Egyezmény alkalmazásához, ami a közös határaikon történő ellenőrzés fokozatos felszámolásáról szólt. Az Európai Közösség rendszerében a személyek szabad áramlásának megteremtése egy nagy jelentőséggel bíró szakasz kezdetét jelenti. Ez a folyamat feltételezi a külső határok felügyeletének együttes ellenőrzését és a bűnözés elleni közös fellépést. Ez a tanulmány a schengeni

rendelkezéseket mutatja be és egyúttal a migrációs hullámok megfékezésének, a menekültjog tiszteletben tartásának, a biztonságnak és az államok szuverenitásának jelentőségét is megvilágítja. Az egyezmény szövegéből szintén megtalálhatók hosszabb kivonatok e tanulmányban. Pinault, Agnes: Premiers pas des "accord de Schengen” Regards sur lactualité (Franciao.), 1996 NO 218 3-10 p (Parlament könyvtára) Ezen értekezés bemutatja, hogy hol tartanak az egyezmény részes államai a belső határok megszüntetésének megvalósításában, 1995-ben. 1995. december 20-án ült össze a schengeni Végrehajtó Tanács, melynek határozatait mutatja be és értékeli a szerző. Ennek során a következő záradékokat érinti: a védelemről, a kábítószer kereskedelemről, a schengeni államok és az Északi Unió közötti viszonyról szóló klauzulákat. Migration et Mondalisation. - Migráció és globalizáció Revue Tiers Monde (Franciao.), 1997

vol 38 NO 150 331-357 p (Parlament könyvtára) A tanulmány szerzője szerint az afrikaiak és a mexikóiak mindinkább kiszélesítik migrációs területüket. Európa és az USA szigorított politikája folytán az illegális migráció növekedőben van az afrikai bevándorlók körében. Bemutatja az EU.-ba bevándorlók szándékait, az afrikaiak bevándorlási stratégiáját, valamint a bevándorlást szabályozó Schengeni, Trévi, Dublini és Maastrichti megállapodásokat. Végül a szerző felvázolja a mexikóiak illegális bevándorlását fékező 1985. évi törvényt és az általa hozott változásokat a bevándorlók életében. 99 The future of EU social policy Business Europe, 1996. April 24 pp 3-4 (MTA Világgazdasági Kutatóintézet Könyvtára) Az Európai Bizottság 3 kezdeményezést indított el, amelyek jelentős változásokat eredményezhetnek a munka és szociális ügyek szabályozásában. 1. a bölcsek tanácsa beszámolójukban ( For a Europe

of Civil and Social Rights ) egy listát hozott létre, ami a 8 alapvető jogot foglalja magába 2. az információs társadalom munkavédelmének szabályai 3. EU és a munkaadók leülnek, hogy megvitassák, hogyan tudnának együttműködni és egyben strukturális reformokat végrehajtani, valamint hogyan tudnék a munkaerő piac rugalmasságát növelni, ami döntő az unió versenyképességének szempontjából. Millions want to come The Economist, 1998. 8062 pp 29-30 (MTA Világgazdasági Kutatóintézet Könyvtára) 1992-re az Európai Unióba bevándorlók száma a felére csökkent, amikor kb. 3 millióan; köztük sok ex-jugoszláv lépett az EU területére. Mindenek ellenére az EU kormányai minimálisnak tartják a bevándorlást. A Schengeni megállapodás ellenére Németországnak vannak fenntartásai, mint pl. az Olaszországba beengedett kurdokkal kapcsolatban. Németország, mint a legkedveltebb letelepedési hely és a legtöbb nyugati ország sem akar a világ

munkavállalóinak a befogadóivá válni. Az illegális határátlépők számát még nehezebb megmondani, ami becslések szerint kb. 150000 és 300000 ember között mozog évente, ami joggal érinti érzékenyen az EU 18 millió munkanélkülijét. Ennek ellenére az EU-nak nincsen olyan közös politikája, amely a bevándorlókat kívül tartaná. 100 Larsson Allen: The future of European social policy European Document Series, 1996. 14 pp 10-20 (MTA Világgazdasági Kutatóintézet Könyvtára) Speech by John Major, MP, UK Prime Minister, to the Institute of Directors, Albert Hall, London, 24 April 1996 Major miniszterelnök úr beszédében az Egyesült Királyságot, mint Európa vállalkozó központjaként jellemezte, valamint ellenzésének adott hangot az EU integráció szociálpolitikájának további fejlesztésével kapcsolatosan. A szociálpolitikát céltalansága és munkalehetőségeket pusztító volta miatt támadta. A Maastrichti Szerződés szociális

fejezetével kapcsolatban ezt mondta: „.ez egy olyan mechanizmus, amely nem részletezett szociálpolitika bevezetésére irányul. ha megkötjük a szerződést, nem válogathatunk” Speech by Allan larson, Director General, DVG-Employment and Social Affair, Eruopean Comission Allan Larson vitatja, hogy az a képességünk, ami megoldja az európai állampolgár gondjait, képes lenne meghatározni, hogy milyen messzire jutunk az európai integráció ösvényén. A legfőbb kérdések és gondok a munka, szociális biztonság és jólléti állam Többek között felveti a szociális dimenzió megőrzésének szükségességét a gazdasági fejlődésben és feltételezi, hogy a jövőnk gazdasági ereje és jóllétünk nagyban függ attól, hogy mennyire tudjuk a munkaerőt mobilizálni és motiválni. Ez a motiváció azonban csak az emberi és piaci értékek elkülönítésével jöhet létre. 101 The German melting pot Newsweek, vol. 129 1997 16 pp 16-19 (MTA

Világgazdasági Kutatóintézet Könyvtára) „Nem vagyunk a bevándorlók országa”- mondja Helmut Kohl kancellár. De Németország bevándorló nemzet. 1955-től, azóta, hogy az első vendégmunkások megérkeztek Olaszországból 1997-re a teljes külföldi lakosság száma eléri a 7,2 millió főt, habár csak kevesen kapják meg az állampolgárságot. A problémát a nem-német lakosok érzik, nem találják helyüket a német társadalomban. Az állampolgárság elnyerése sem garantálja ezt A politika két irányba lép: első célja, hogy jobban kontroll alatt tartsa a bevándorlást, a másik, hogy az évek óta együtt élő embereket még jobban integrálja. A Szabad Demokraták erre megoldást dolgoztak ki, pl.: automatikusan jár a Németországban született gyermeknek az állampolgárság, de a konzervatívok tartózkodnak ettől. Mostanra a munkanélküliség 12%os, nehezen fogadnak újabb bevándorlókat, de vannak erős támogatóik, akik üdvözlik a

bevándorlás felszabadítását. ROBIN MARSHALL: Hungary ahead of region in EU accession negotiations The Budapest Sun, Vol. 9, December 6, 2001 Issue 49 Pontos cím: www.budapestsuncom/full storyasp?ArticleId={378963E0C91141918042751B0F5DA342} &From= Magyarország elsőként zárhatta le a bel- és igazságügyi fejezetet, beleértve a schengeni szabályokat. A cikk a tárgyalások menetét taglalja röviden, összehasonlító elemzést végezve a többi csatlakozásra váró országgal. Kiemeli, a lezárt fejezet mintaként szolgálhat a többi ország számára is. STAPLES, HELEN: Adjudicating the Schengen Agreements in the Netherlands - A Schengeni Egyezményekkel kapcsolatos ítélkezés Hollandiában 102 European Journal of Migration and Law /Hollandia/ 2000 vol.2 no1, pp 49-83 (Országgyűlés Könyvtára) Both the Schengen Agreement on the Gradual Abolition of Checks a their Common Borders (the Schengen Agreement) and the Convention applying the Schengen Agreement

of June 14 1985 between the Governments of the States of the Benelux Economic Union, the Federal Republic of Germany, and the French Republic, on the Gradual Abolition of Checks at their Common borders (the Schengen Implementing Agreement, or SIA) have been incorporated into the Union legal order. Incorporating of the Agreements into the Dutch legal order has resulted in a diffuse and complex legal system. The different obligations flowing from the Schengen Agreements and the Dutch Convention have become part of national migration law, criminal law as well as civil law. This has meant that the competence to adjudicate on Schengen related issues has been placed in the hands of different judical authorities, each with their own jargon and peculiarities. Internal borders might have been abolished, this however does not (yet) mean that persons can move freely between the Contracting Parties without being subjected to identify controls establishing the nationality of the person concerned.

Controls in the border region, in particular the Eastern border, have been introduced where mobile units of the Dutch Border Police ensure compliance with the conditions for admission. Identify checks are performed on international trains as they cross the Dutch borders as well as at Schiphol airport as passengers embark from their flights to ensure compliance with national immigration law. A tanulmány foglalkozik többek között a schengeni joggal és ehhez kapcsolódóan a holland joggal, illetve a holland bírói gyakorlattal a Schengeni Egyezményt illetően. A tanulmány továbbá rendkívül jól és részletesen mutatja be Hollandia példáján keresztül a Schengeni Egyezménnyel járó feladatok alkalmazását, a Schengeni acquis átültetését a holland joganyagba és ennek gyakorlati alkalmazását is. 103 HURWITZ, AGNES: The „Schengen” practise and case-law in Belgium - A „schengeni” gyakorlat és esetjog Belgiumban European Journal of Migration and Law

/Hollandia/ 2000 vol.2 no1, pp 37-48 (Országgyűlés Könyvtára) This article will examine the manner in which the Schengen agreeements have been implemented in Belgium. The essay will first review the legal amendments which have been adopted to incorporate the provisions of the Schengen agreements regarding aliens into Belgian law. Then it will examine the jurisprudence of the supreme administrative court of Belgium, the Conseil d’Etat, with respect to the application of the Schengen Agreements. This will include the earlier case-lae on „Chapter VI” and the „Dublin” case-law which followed, as well as cases relating to the conditions for entry set out in the Agreement. This short overview of the appliation of Schengen leads to several conclusions. First, there are still serious flaws in the transparency of the decision-making process of Schengen. Most of the Executive Committee decisions and annexes to the Convention are not easily available to scholars and more

fundamentally, to the general public in Belgium. This is also true of the decisions of the Conseil d’Etat whose disclosure would help practitioners develop stronger and better constructed claims. Secondly, it is not a secret that the Schengen system is flawed in several of its most significant aspects. The criteria set out to determine the responsible state for examining and rarely correspond to concrete situations experienced by asylum officials. There is a little harmonisation in the practical application of the conditions to be granted visas by the consular authorities of the Member States. Finally, one the question whether the authorities competent for carrying out checks at internal borders are bound by the decision of granting a visa or a residence permit made by the authorities of another Member State. 104 WAGNER, ECKART: The integration of Schengen into the framework of the European Union - A schengeni joganyag integrálása az Európai Unió keretébe Legal Issues of

European Integration /Hollandia/ 1998 vol.25 no2, pp1-60 (Országgyűlés Könyvtára) In this paper the author will analyse how the Amsterdam Treaty integrates the Schengen Agreement and the implementing Convention into the legal framework of the European Union. The Treaty of Amsterdam marks a crucial point for the completion of the constitutional puzzle of the EU. The aim of the new stage of this process is the vision of a socalled area of freedom, security, and justice; in which the ’Schengen acquis’ is to be incorporated. This incorporation is aimed at enchancing the integration law as regards the free movement of persons and flanking measures. It follows the conceptual logic at the evolution of the EU as it is functionally related to the internal market. Hence, the incorporation of Schengen involves the question of citizen’s rights, the sovereignity of Member States, the democratic legitimacy and unity of the Union. Accordinly, as these problems are very complex, the method

chosen by the negotiators of Amsterdam is itself very complex. This article aims to give an overview of and examines its historical background, its legal consistency and the institutional changes. In the last part the paper aims to evaluate the integration of Schengen with regard to the citizen’s rights, the establishment and intensification of judicial and police co-operation with a view to state sovereignty, the bureaucratisation of these issues in the context of its democratic legitimacy, and the constitutional unity of the EU in view of the differentiated integration. 105 Euro Info Service Travelling in Europe=European Commission, 1997 (Euro Info Service) Ebben a kiadványban statisztikai adatokat, táblázatokat és érvényben lévő megszorításokat találunk, amelyek az Uniós országokban érvényesek: a Duty Free Shopokban 1999. június 30-ig vásárolhatnak az utasok, de az egyes árucikkekből csak korlátozott mennyiségekben: pl. 200 cigarettát, 1 liter égetett

szeszt, stb Részletes információkat kapunk az egyes tagországokban érvényben lévő sebességkorlátozásokról és az ÁFA mértékéről is. A nem tagországból beutazónak lényeges lehet az egyes országok rendőrségeinek, illetve mentőinek telefonszáma is. Nem árt tudni, hogy a jogosítvány is érvényes minden tagállamban lejáratig, azonban a zöld kártyát mindig tartsuk magunknál. Utazás előtt az egészségügyi hatóságtól E111-es formanyomtatványt kell kérni, mely feljogosít a hazaival azonos, kedvezményes ellátásra. Promoting a social Europe=European Commission, January 1996 (Euro Info Service) 1996-ban egy kormányközi konferencia volt a Maastrichti Szerződés hatékonyságáról és továbbfejlesztéséről. Ez az írásmű elsősorban a diszkrimináció megszüntetéséről szól, elsősorban a faj, nem, vallás, kor és képesség alapján történő hátrányos megkülönböztetés felszámolásáról. A diszkriminációt a törvény keretei

közé kell szorítani; minden uniós tagországnak diszkriminációellenes törvényeket kell alkotnia. Ettől a kormányközi konferenciától várták, hogy az idősek helyzetén javítson. The European Union-What’s in it for me?=European Commission, 1996 ( Euro Info Service) Az a logika, hogy ha az emberek szabadon élhetnek és dolgozhatnak bármely tagállamban az Unió területén, maga után vonja, hogy ebben az esetben azonos jogok is illetik meg az adott állam állampolgárainak jogaival és természetesen nem szenvedhetnek el hátrányos megkülönböztetést. A szabad áramlás elve elsősorban arra épült, hogy a munkásoknak a munkavállalás, bérezés és egyéb munkafeltételek tekintetében azonos elbánást biztosítson. Természetesen mindehhez a harmonizáció legmagasabb szintjére volt szükség, aminek alapja a bizonyítványok, egyéb szakmai képesítések, diplomák kölcsönös elismerése és a tartózkodási jog megadása.  Amennyiben hazádban

munkanélküli ellátásban részesülsz, munkakeresés címén 3 hónapig maradhatsz bármely más uniós tagállamban és munkanélküli ellátásban ezidő alatt részesülsz.  Autóvásárlásnál, ha a gk. fiatalabb 6 hónapnál és kevesebbet futott 6000 kmnél, az ÁFA-t a lakóhelyeden is, és ott is, ahol a kocsit regisztrálni fogják, meg kell fizetni.  Ingyenes orvosi ellátásra és sürgősségi ellátásra minden tagállamban jogosult minden uniós polgár, csak E111 formanyomtatvánnyal tanácsos rendelkezni. 106 PASCAL FONTAINE: Europe in 10 points=European Documentation, March 1998 (Euro Info Service) Az 1992. Február 7-én Maastrichtban aláírt egyezmény az egységes valuta irányába való haladásnak nagy lendületet adott. A Maastrichti Szerződés előzményei: a Fehér Könyv intézkedései átkerültek a gyakorlatba, de a világpolitikai helyzet megváltozott: leomlott a vasfüggöny és az egyesült Németországot a többiek egy szorosabb

európai egységbe akarták beágyazni, és a volt szocialista országok európai reintegrációját is meg kellett oldani. Az EK-t ezen túl Európai Uniónak hívják. A Szerződés az Unió 3 pilléréről rendelkezett:  Első pillér: pénzügyi unió menetrendjének rögzítése; az euro 1999-es bevezetése. Kohéziós alap felállítása, Parlament jogkörének bővítése, oktatás és ifjúságpolitika.  Második pillér: közös kül és biztonságpolitikában változás: WEU ezentúl az Unió integrált része, de továbbra is szorosan együttműködik a NATO-val.  Harmadik pillér: az igazság és belügyi együttműködést a kelet-közép európai változások és a belső határok eltörlése tette szükségessé. Dánia csak ismételt népszavazás után, 1993-ban ratifikálta. How is the European Union running the Single Market? What are my rights as a consumer?=Europe on the move, June 1996 ( Euro Info Service ) Ez a mű azt taglalja, hogy az unió milyen

eszközökkel tudja a kereskedelmet akadályozó, még fennálló gátakat felszámolni. Elsősorban azzal a problémával foglalkozik, hogy az egyes államok bizonyos direktívákat inkorrekt módon, megint másokat nem teljes egészében; és egyeseket pedig egyáltalán nem vettek át. Az Európai Bizottság az a szerv, amelyik a főszerepet játssza abban, hogy a tagállamok teljesítsék kötelezettségeiket. Felmerül az a kérdés is, hogy az egységes piac nagyobb mértékű bürokráciát eredményezett-e és arra a kérdésre is keressük a választ, hogy mi a helyzet a sztenderdizációval és harmonizációval. A közös európai sztenderd a kereskedelem elé technikai akadályokat állít: Ezeknek a kereskedelmi akadályoknak a felszámolása csak úgy képzelhető el, ha az egyes nemzeti szabványokat harmonizáljuk egy egységes formában. Ezzel lehetővé válik, hogy minden olyan termék eladható legyen az európai piacon, amely megfelel az alapvető közösségi

elvárásoknak. A könyv középső részében az egységes piac még megoldásra váró problémáiról olvashatunk:  Az összes ember számára teljes mozgásszabadság.  Egy hatékonyabb egységes piac a kis és közepes méretű vállalatoknak.  Szolgáltatások szabad áramlása: a postai szolgáltatások, a légi szállítás, az energiaáramlás és a telekommunikáció terén. 107 The Single Market=European Commission, July 1996 (Euro Info Service) Az EU országok közül tíz teljes gőzzel halad abba az irányba, hogy belső határaikat teljes egészében eltöröljék. Ezeket a „lelkes” országokat Schengen Groupnak hívják Ez a szókapcsolat egy pici luxemburgi városból ered, ahol a tíz országból öt aláírt egy megállapodást a belső határok eltörlésére. A Schengeni Megállapodás tartalmazza, hogy a rendőri erők támogatják egymást a nyomozásban és a bűnmegelőzésben. Egy komputerizált információs és telekommunikációs rendszer

segítségével. Ezt a rendszert SIS-nek Schengesn Information Sys-nek hívják A Schengeni államok bíznak abban, hogy a többi európai ország is adoptálni fogja ezeket az elveket. A könyv további arról szól, hogyan állítható meg az illegális bevándorlás, hogyan lehet hatékonyabban fellépni a terrorizmus, a kábítószer kereskedelem és más nemzetközi bűnügyek ellen. Már vízumpolitikai lépések is születtek az egyes nemzetek vízumainak elfogadása, elismerése; ami azt jelenti a gyakorlatban, hogy egy EU-n kívüli polgárnak csak egyetlen vízumot kell igényelnie, és ezzel meglátogathatja az összes tagállamot. Az egységes piac létrehozásának programjában a legdrámaibb lépés az áruk szabadáramlásának útjában álló akadályok felszámolása volt. Az ezen a területen elért eredményeiket azonban veszélyezteti, hogy vannak olyan európai vállalatok, amelyek bár elismerik, hogy hasznuk származik a határok eltörléséből, mégis

csökkenti a sikerfényét a hatalmas mennyiségű plusz munka. A new Treaty for Europe-Citizen’z guide=European Commission, Amsterdam, 17 June 1997 ( Euro Info Service ) 1997. május 7-én az Európai Unió tagországai aláírták az Amszterdami Megállapodást, melynek 4 fő témája van: 1. A munkavállalást és az állampolgári jogokat az Unió ’szívébe’ helyezni 2. A világ dolgaiba erélyesebb beleszólást biztosítani Európának 3. A szabad mozgás utolsó akadályait is eltörölni és erősíteni a biztonságot 4. Az intézményi rendszerét hatékonyabbá tenni a kibővülés megkönnyítése érdekében Új jogok az uniós polgároknak:  Választójog és a választhatóság joga az uniós választásokon akkor is, ha a tagországnak, ahol a választás zajlik, nem állampolgára, csak ott tartózkodik.  Bármely tagállam diplomáciai vagy konzulátusi védelme kijár minden uniós polgárnak harmadik országban.  Petíció az Európai Parlamentben

és az Ombudsmanhoz való fordulás  Fundamentális jogok: védelem diszkrimináció vagy a választószabadság megsértése esetén.  Vásárlói jogok és egészségvédelem  Információhoz való jog. A Schengeni megállapodást az Amszterdami az Unió intézményi rendszerébe ágyazza. 108 Travelling, Studying, Working and Living within the European Union=Fact Sheet, February 1997 ( Euro Info Service ) A könyv 4 fejezetre tagolódik: 1. Utazás az EU-ban 2. Tanulás, képzés az Unióban 3. Munkavállalás az Európai Unióban 4. Letelepedés az Unióban Az európai uniós állampolgárok közös útlevele burgundi színű és kis méretű. Az EU létrehozott egy listát azokról a harmadik országokról, melyek állampolgárai vízumkötelesek Bármelyik tagországba érvényes ugyanaz a vízum, mivel egységes vízum eljárást hoztak létre a tagországok. A vásárlásról azt mondják ki, hogy a személyes fogyasztásra ítélt mennyiség minden termékből

szabadon külön adók vagy vám megfizetése nélkül kivihetők. Az ÁFA mértéke még eltérő, de egy minimális 5%-os és egy 15%-os átlagérték közé szabályozott. Egyik tagországból a másikba történő utazáskor ahhoz, hogy azonos feltételekkel részesítsenek egészségügyi ellátásban, E111 nyomtatvánnyal kell rendelkezni. Ha 3 hónapig akarok egy másik tagországban tanulni, érvényes útlevélre van csupán szükségem, ha tovább, tartózkodási engedélyre, egészségbiztosításra és képesnek kell lennem magam anyagi ellátására. Az egyetemekre való bejutásnál az egyenlő elbánás elve érvényesül a tagországok hallgatói között. A tagországok egyetemei között multilaterális együttműködések léptek életbe: Socrates, Comenius, Leonardo A tagországok egymás állampolgárait munkavállalás szempontjából a hazaival azonos elbánásban kötelesek részesíteni. Partnership for a new organization of work-Green Paper=Bulletin of the

European Union 4/97 ( Euro Info Service ) Az Egységes Piacon belül a fogyasztóknak joguk van bármely tagországban terméket vásárolni és a garanciát, illetve az eladás utáni szolgáltatásokat igénybe venni függetlenül attól, hogy a szolgáltató székhelye hol van. Jelenleg az egyes nemzeti garanciák érvényességének időtartama eltérő; ezt figyelembe véve az Európai Bizottság létrehozta az ú.n Green Paper-t a fogyasztókat megillető garanciákról és értékesítés utáni szolgáltatásokról. A Green Paper értelmében a fogyasztókat minimálisan 2 év garancia illeti meg az Unión belül. A GP-ben ezen felől még az is szerepel, hogy a vásárlókat világos és valósághű információkkal kell ellátni, az általuk vásárolt termékről. A Green Paper emellett szól még arról, hogyan javíthatók az alkalmazás feltételei és a versenyképesség a munkaszervezés uniós keretein belül történő modernizálásával. 109 KOVÁCS PÉTER:

Co-operation in the spirit of the Schengen Agreement. The Hungarians beyond the borders Minorities research, 2000. pp 124-131 (Országgyűlés Könyvtára) The number of conferences, essays and political analyses about the Schengen agreement is increasing. The present essay makes an attempt to briefly sum up those coordinates in international and European law that Hungary and the Hungarian nationalities would have to face in connection with the so called Schengen agreement. The word Schengen sounds increasingly alarming for the Hungarian nationalities outside Hungary. Following the political changes in 1989, Hungarians could come and go across the border almost freely; now the emerging European policies about the visa system make Hungarian-Hungarian connections uneasy. What is this Schengen Agreement really about, and what are the perspectives, What steps led to the emergence of the present system? Az angol nyelvű cikk a határon t maradt magyarok jövőbeni esetleges problémáival

foglalkozik. Jelen esszé kísérletet tesz arra, hogy röviden összefoglalja azokat a nemzetközi és európai jogban is megtalálható egységes követelményeket, melyekkel a magyar nemzetiségűeknek szembe kell nézniük az úgynevezett Schengeni Egyezménnyel kapcsolatban. Az a szó, hogy Schengen, egyre riasztóbbnak hangzik a határon kívülre rekedt magyarok számára. Az 1989-es rendszerváltozást követően a magyarok szinte szabadon jöhettek és mehettek át a határon. De most a vízumrendszerrel kapcsolatban felmerülő európai politika megnehezíti a magyarmagyar kapcsolatokat. A tanulmány megpróbál rámutatni arra, hogy mi is az a Schengeni Egyezmény elviekben, és ez a gyakorlatban hogyan is valósul meg, milyen perspektívái vannak a jövőre nézve, és hogy milyen lépéseket vezettek a jelenlegi rendszer kialakulásához. 110 Disszertációk: KURUNCZI GABRIELLA: A Schengeni Egyezmények rendszere és az emberek szabad mozgása. Disszertáció.

Budapest, 1999 (Külkereskedelmi Főiskola Könyvtára) A dolgozat legfőbb célja, hogy körüljárja, a Schengeni Egyezmények rendszerében elhatározott elvek megvalósulása milyen hatással van az emberek szabad mozgására, illetve a tagállamok milyen tapasztalatokat szereztek, mit várhatnak a társult státusszal rendelkező országok. Képet kapunk azon tagországok félelmeiről is, amelyek a Schengeni Egyezményeket szigorúan elutasítják. Mindezek célja: megérthessük, milyen veszélyekkel járhat a belső határok teljes felszámolása. A szakdolgozat I fejezete foglalkozik az integráció előzményeivel, fokozatos mélyülésével. A belső piacon keresztül, az alapítók célkitűzéseinek bemutatásával átfogó képet ad a szerző, hogyan alakult ki a 3. pillér, melyet a belső határok eltörlése „szült”. Az előzmények megismerése után az olvasó betekinthet a Schengeni Megállapodások renszerének rejtelmeibe a II. fejezetben A szerző ismerteti

a Schengeni Megállapodás létrejöttének körülményeit és a Schengeni Egyezmények rendszerét, melyről tudni kell, hogy „az Európai Közösség legszorosabban együttműködő tagállamai hozták létre –az 1985-ben kötött megállapodás végrehajtására- 1990-ben azzal a céllal, hogy mélyülő politikai és szélesedő gazdasági együttműködésüket az emberi kapcsolatok erősítésével is szilárdítsák.” (Szerző) A III. fejezet taglalja az emberek szabad mozgását az egyezmények rendszerében, ismertetve az alkotók eredeti elképzeléseit a személyek szabad mozgásáról. Részletezi, milyen jogokkal ruházza fel a munkavállalót az a tény, hogy az EU valamelyik országának állampolgára. Képet kapunk a Schengeni Információs rendszerről, a határátlépésről (elkülönítve a belső és külső határokon történő ellenőrzést), a vízumpolitikáról, a bevándorlás kérdéséről, a tartózkodásról és munkavállalásról,

letelepedésről és még az oktatásról is. Említésre kerülnek azon oktatási programok is, amelyekben az uniós állampolgárok kölcsönösen részt vehetnek. A IV fejezet Nagy-Britannia és Írország kételyeivel foglalkozik Miért ennyire szkeptikus ez a két ország? Miért nem írták alá a Megállapodást? A fejezet foglalkozik az EU azon félelmével is, hogy Magyarország taggá válásával a külső határokon megnő a veszély a határon túli magyarok beutazása miatt. Az V fejezet az eddigi tapasztalatok tükrében az Olaszországban, Ausztriában, Görögországban kialakult helyzetet írja le, a Schengeni Egyezmények előírásainak alkalmazását követően, érdekes gyakorlati tapasztalatokkal megvilágítva a lényeget, felsorolva a további tennivalókat is, azaz az Amszterdami Szerződés aláírása után még megoldásra váró feladatokat. Fontos kiemelni: a szakdolgozat végén további széleskörű irodalomjegyzék és több melléklet is található

(pl. a magyar útlevelek előírt érvényességéről, a schengeni vízumhoz benyújtandó okmányokról) 111 HAJMÁSI VIKTÓRIA: Magyarország csatlakozása a Schengeni Egyezményhez, különös tekintettel a határontúli magyarságra Disszertáció. Budapest, 2001 (Külkereskedelmi Főiskola Könyvtára) A szerző részletesen elemzi a határontúli magyarság helyzetének várható alakulását a csatlakozás után. A szomszédos országok vízumrendszerét elemezve átfogó képet nyújt a határon túli kisebbséget érő várható nehézségekről, elszigetelődéséről. Ismerteti Magyarország álláspontját a csatlakozási tárgyalásokkal kapcsolatban, a tárgyalásokon felmerülő nehézségeket. ZSEMBA ORSOLYA: A Schengeni Egyezményhez történő csatlakozásunk várható hatásai határaink tekintetében Disszertáció. Budapest, 2001 (Külkereskedelmi Főiskola Könyvtára) A szerző részletesen taglalja a csatlakozás várható körülményeit,

következményeit, Magyarország felkészültségét, mind a jogszabályok, mind a technikai felkészültség tekintetében. Külön taglalja az egyes határállomásokat érintő kérdéseket A szomszédos országok tekintetében vizsgálja a vízumpolitikát, a határon túli magyarság helyzetét, lehetséges áthidaló megoldásokat. ÁRVAY KRISZTINA: A csatlakozni kívánó országok számára nyújtott EU támogatások és azok felhasználása a Schengeni Egyezmény megvalósításához Disszertáció. Budapest, 2003 (Külkereskedelmi Főiskola Könyvtára) e-könyvtár-kkfk: http://elib.kkfkhu/edip/D 9857pdf A disszertáció átfogó képet ad az Európai uniós támogatási formákról és programokról, úgy mint PHARE, ISPA, SAPARD, valamint az európai bel- és igazságügyi együttműködés, részletesen tárgyalja történetüket, a támogatás formáit, mértékét, feltételeket, továbbá a programok létrejöttének állomásait. A második fejezet különösen

érdekes, mert ebben külön-külön olvashatunk az egyes tagjelölt országok törekvéseiről, melyeket a Schengeni Egyezmény megvalósítására tettek. 112 KOVÁCS ORSOLYA: A személyek szabad áramlása az Európai Unióban –különös tekintettel a Schengeni Egyezmények és az Északi Útlevél Unió bemutatására Disszertáció. Budapest, 1999 (Külkereskedelmi Főiskola Könyvtára) A szakdolgozat elsősorban a Schengeni Megállapodással, az 1990-es Végrehajtási Egyezménnyel és az Északi Útlevél Unióval foglalkozik. „A dolgozat célja a személyek szabad áramlásának a bemutatása az Európai Unióban, a különböző fejlődési állomások figyelembevételével, különösképpen a Schengeni Egyezményekre fókuszálva és az Északi Útlevél Unió keretein belül. Milyen meggondolások alapján vonták össze a két együttműködést, és milyen eredményei lehetnek a jövőben ennek az együttműködésnek? Bár elvileg a két együttműködést

egybe kötötték, a gyakorlatban még nem valósult meg, ami a téma érzékenységére való tekintettel érthető.” (Szerző) A 2. fejezet a személyek szabad áramlásának történeti hátterével indít, majd a Maastrichti Szerződés és az Európai Bizottság tevékenységének kérdésköre következik. Említi a külső határok átlépését, főleg a Bizottság javaslatát. Ezután foglalkozik az Európai Gazdasági térségről szóló Megállapodás hatásaival a személyek szabad áramlására. Kiemelendő a 4. fejezet, amely részletekbe menően, komplex módon és átfogóan mutatja be a Végrehajtási Egyezmény szabályait, fő területeit, hatályba lépését, részletezve a Schengeni Információs Rendszer jellemzőit. Az 5 fejezet az Amszterdami Szerződés hatását veszi górcső alá, kiemelve, hogy az pontosította és egyidejűleg korlátozta az EU-ról szóló szerződésben szereplő bel –és igazságügyi együttműködés célkitűzéseit. Ebben a

fejezetben a külső és belső határellenőrzés, a menekültek és bevándorlók kérdése került a középpontba, figyelembe véve a flexibilitás elvét, illetve a konstruktív távolmaradást is. A fejezet végén a szerző értékeli a schengeni joganyagnak az EU kereteibe való bevonását. A 6. fejezet kizárólag az Északi Útlevél Unióval foglalkozik: • Az északi államok közös történelmi fejlődése és együttműködési területei • Skandinávia és az EU viszonya • Az északi útlevél és a határellenőrzési együttműködés • Az Északi Útlevél Unió kapcsolódása a Schengeni Egyezményekbe Érdekes olvasmány mindazoknak, akik kifejezetten a skandináv térség államainak EU-s kapcsolatai iránt érdeklődnek és figyelmük középpontjában a schengeni térség áll. 113 PÜSPÖKI ARANKA: A magyar határőrség felkészülése az Európai Unióhoz történő csatlakozásra Disszertáció. Budapest, 2003 (Külkereskedelmi Főiskola

Könyvtára) A téma még mindig aktuális, de még a Schengeni Egyezményhez való csatlakozás után is az lesz Püspöki Aranka disszertációja, hiszen az 1. fejezet minden részletre kiterjedően leírja magát az Egyezményt, külső és belső határokat érintő jogszabályokat és változásokat, az idegenrendészeti, menekültügyi és menekültjogi rendelkezéseket, a határon átnyúló megállapodások szabályozási rendszerét. Külön fejezet tárgyalja a SIS (Schengeni Információs Rendszer) működését és jelentőségét. A második fejezet a magyar csatlakozás szempontjából jelentős, mind a jogharmonizációs lépések mind a technikai, gyakorlati kérdések szerepelnek a dolgozatban. Ez utóbbi magában foglalja a határőrök továbbképzését, szervezeti változásokat, informatikai és technikai fejlesztéseket. Remek, hasznos és jól használható ábrák találhatók a mellékletben, melyek közül külön említést érdemelnek a következők: 3 sz.:

Migrációs irányok Európában 4 sz.: Menekültkérelmek számának alakulása az Európai Unióban 1990 és 2001 között 7 sz.: Az illegális migráció fő irányai Magyarországon 2000-ben 8 sz.: Az illegális migráció fő irányai Magyarországon 2001-ben 9 sz.: Magyarországra érkezett menekültek számának alakulása 1989 és 2001 között 11 sz.: Illegális migráció kezelésébe bevont szervek Magyarországon 12 sz.: A jelentősebb illegális migrációs mozgások Magyarországon 2002-ben 114 Internetes források, oldalak: 1.) The Schengen acquis and its integration into the Union 2001. decemberben megjelent ismertető Pontos cím: http://europa.euint/scadplus/leg/en/lvb/l33020htm „Schengen joganyaga és az Unióba történő illeszkedése” angol nyelvű ismertető, - az egyes országok csatlakozását - a megfogalmazott célokat - a Schengeni Információs Rendszert illetően, külön elemezve - az Egyezmény inkorpolását az EU keretegyezményébe -

Izlanddal és Norvégiával fennálló kapcsolatokat - Írország és az Egyesült Királyság részvételét - SIS II. rendszert 2.) Chapter 24 - Justice and Home Affairs Pontos cím: http://europa.euint/comm/enlargement/negotiations/chapters/chap24 Az ismertető a 2001 áprilisi tárgyalási helyzetet mutatja be, a csatlakozási tárgyalásokon részvevő országokat egyesével bemutatva, kitérve - a fejezet megnyitásának időpontjára - a tárgyalási fejezet jelenlegi státusára 3.) 115 Az Európai Tájékoztatási Központ (ETK) az Európai Bizottság Magyarországi Delegációjának információs központja, amely 1998. december 1-én nyitotta meg kapuit Budapest szívében, a Főpolgármesteri Hivatal épületében. Az oldal a következő oldalról kiindulva érhető el: www.eudelegationhu Az EU tények sorozat az Európai Unióval kapcsolatos alapismereteket foglalja össze röviden, az alábbi csoportosításban: • Európai Unió - általános ismertetők,

integrációs mérföldkövek, bővítés Az első csoport tartalmaz információt a Schengeni Egyezménnyel kapcsolatban, letölthető formátumban. A két oldalas ismertető az alábbi témaköröket érinti: - a schengeni térség országaiból származó személyek ellenőrzésének megszűntetése (kivételekkel) - a külső határok ellenőrzésének megerősítése - a külső határok ellenőrzésének megerősítése - rendőrségi és bírói együttműködés (Pontos cím: www.eudelegationhu/dlObjectphp?oid=157&/schengeni egyezmenypdf) • • • • Intézményrendszer Oktatási programok Egyéb közösségi programok Euró, Gazdasági és Monetáris Unió (EMU) Az ismertető hasznos olvasmányokat is megjelöl: • • • • • • • A Schengeni Egyezmény felépítése, tartalma és végrehajtásának tapasztalatai, 1999 A Schengeni Végrehajtási Egyezmény és gyakorlata, 1999 Az államhatár határátkelőhely közötti szakaszainak őrzése,

felügyelete, 1999 The Schengen Acquis, 1996 Schengen – A magyar-magyar kapcsolatok az uniós vízumrendszer árnyékában, 2000 Virányi Gergely (szerk.): Határellenôrzés az Európai Unióban, 2000 „Engem is érint” sorozat – Bel– és igazságügyi együttmûködés az Európai Unióban, Külügyminisztérium, 2002 Hasznos címek: • • • http://ue.euint http://www.europaeuint/comm/justice home/index enhtm magyarul: http://www.b-mhu/belugy/euint/schengen1htm 4.) 116 A külügyminisztérium honlapjának tájékoztatói - 24. fejezet: Bel - és igazságügyi együttműködés. Pontos cím: www.kumhu Ezen az oldalon megtalálhatjuk a 24. fejezet tartalmi összefoglalóját Két alcím közül választhatunk: az egyik a fejezet tartalma, mintegy tartalomjegyzékként jelölve a témákat. A másik a csatlakozási tárgyalások eredményeként létrejött rendezés, amelynek tartalma: Magyarország vállalásai.  Szeptember 11-e után várható az elvárások

szigorodása.  A fejezetet a jelöltek közül elsőként zárta le Magyarország 2001. november 28-án Azóta figyelemmel kísérik a vállalt kötelezettségek teljesítését.  Vízumkérdéssel kapcsolatos romániai kérdés megoldása.  A schengeni joganyag átvételének vállalása, a schengeni vívmányok teljes egészében 2005 előtt nem alkalmazhatóak, így teljes jogú taggá is csak ez után válhatunk.  Az Európai Unióhoz való csatlakozás után a magyar állampolgárok könnyített ellenőrzés keretében léphetik át az uniós határokat. Ezen az oldalon elolvashatjuk a magyar kormány tárgyalási álláspontját a fejezetről: „Magyarország elfogadja a schengeni megállapodás végrehajtásáról szóló egyezményt és az ennek alapján elfogadott szabályokat. kész a hatékony alkalmazásukhoz szükséges infrastruktúra, intézményi háttér és eljárások megteremtésére is a csatlakozás idejére, azon határszakaszain, amelyek várhatóan

az Európai Unió külső határaivá válnak." Szlovákia és Szlovénia esetében nem építi ki a szigorúbb határellenőrzést, Ausztriával szemben fenntartja a határokat a teljes csatlakozásig. A fejlesztéseket pedig a Phare-program segítségével megkezdte, fennmaradó költségeket vállalja. A Európai Bizottság által idén kiadott országjelentés szintén megtalálható itt. Ebben többek között beszámolnak a külső határokon történt fejlesztésekről, a Határőrség személyi állományának növeléséről és képzéséről. 5.) 117 Free Movement of Persons within the European Union Schengen Treaty fully implemented since July 1, 1995 Pontos cím: http://euroinfo.ceDt/info/schenaenhtml Ezen az Internet címen egy általános leírást találunk a Schengen Egyezmény megkötésének előzményeiről, létrehozásának körülményeiről, valamint utóéletéről. Az egyezményben foglaltak teljes kivitelezése 1995. július 1-jével kezdődött,

és tulajdonképpen emberek millióinak szabad, ellenőrzés nélküli belső határok átlépésének megvalósítását célozza meg. A ,Schengenland"-nak nevezett terület nem egy új tagállamot takar, hanem az Egyezményt Schengen városában - aláíró tagállamok területét: Benelux Államok, Franciaország, Németország, Portugália és Spanyolország. Később csatlakozott Olaszország (1990), Görögország (1992), Ausztria (1995). Dánia, Finnország, és Svédország megfigyelő státuszt kapott. Norvégia és Izland társult tagjai a Schengen Egyezménynek. 6k nem tagjai az Európai Uniónak, de tagjai az északi országok által kreált Északi Útlevél Uniónak. A schengeni országok továbbra is és fokozottabban ellenőrzik a külső határokat. Segítségükre van ebben a SIS, a Schengen Információs rendszer Az Egyesült Királyság kimaradt a Schengen Megállapodásból, mert aggodalmai merültek fel a külső határok ellenőrzésének hatékonyságával

kapcsolatban. Mario Monti belső piacért felelős EU-biztos nyilatkozata szerint más területeken is lépéseket kell tenni az Unión belüli szabadság elérése érdekében. 6.) Nordic Countries Accede to Schengen Pontos cím: http://www.nordenorg Most az Északi Tanács legfrissebb hírei találhatók meg a website-on. Információkat szerezhetünk a balti - északi kapcsolatokról, az Északi Miniszterek Tanácsának üléseiről és m" ödési eljárásairól. Megtalálhatjuk az éves jelentéseket, beszámolókat, illetve az Északi Tanács jelenlegi tevékenységéről szóló cikkeket. A honlap biztosítja a kiadott anyagok és az Északi Konferenciák anyagainak felkutatását egyaránt. Mivel az Északi Tanács több ország közös szervezetét jelenti, így a hozzáférhető anyagok megtalálhatók természetesen angolul, valamint a tagországok nyelvein: „Dank, Islenska, Norsk, Suomi, Svenska". 7.) 118 www.europaeuint Természetesen az oldalakat

folyamatosan frissítik, így főleg újdonságokkal, 2001-es eseményekkel találkozhatunk. Így például a szeptember 11-ei terrortámadással kapcsolatos információk, valamint Európa jövője a fő téma. Ebből kifolyólag a Schengeni Egyezményekkel kapcsolatban is a legfrissebb híreket találhatjuk meg. Az oldalakon megtalálhatók még a hivatalos folyóiratok, hírek; a főbb tevékenységek, mint például a bel- és igazságügyekkel kapcsolatos intézkedések. Megtekinthetjük az Európai Unió intézményeit: felépítésüket, funkciójukat, tevékenységi körüket, és minden hasznos információra szert tehetünk. Ezenkívül betekintést nyerhetünk a hivatalos dokumentumok közé és többek között megtekinthetjük az Európai Unió törvényeit. Ha pedig még további információkra is szükség van, egyéb információs forrásokat is találhatunk a honlapon, melyeknek igény szerint utánanézhetünk. 8.) Annual report on the state of the drug problem in

the EU Pontos cím: www.emcddaorg A honlap az úgynevezett The Drugs Agency honlapja, mely az Európai Unión belüli drogfogyasztási helyzettel foglalkozik. Megtalálhatók az éves jelentések: • 1998. december 18 • 1999. november 22 • 2000. október 11 Abból az okból kifolyólag, hogy mindenki pontosan megértse ezeket a fontos adatokat, melyek napjaink talán egyik legégetőbb problémájával foglalkoznak, az érdeklődők az információkat tizenegy nyelven olvashatják el. A helyzetet szemléltető statisztikai táblákat is találhatunk az oldalakon, melyeket azonban csak angol feliratozással láttak el. Elolvashatjuk az EMCDDA éves áttekintését a tagállamok helyzetéről; megjelöli a célcsoportokat; sorra veszi a helyi kiadványokat, gyógykezeléseket; a kábítószerrel kapcsolatos büntetőeljárásokat; illetve a kábítószerfüggő nők és gyermekeik problémáját. Az EMCDDA közli a legfrissebb híreket és adatokat (például a heroinkereslettel

kapcsolatban), a törvényeket és a politikákat. 9.) 119 http://eip.szabinethu/html/egyéb/schengenhtml A Külügyminisztérium segítségévei létrehozott site nagyon összetett, így a megfelelő linkekre kattintva mindenki megtalálhatja a számára leginkább hasznos tudnivalót: • Hírek • EU-magyar kapcsolatok • PHARE • Információ és kultúra • Üzlet • Európai Unió • Kérdések A kezdőlapon egy általános tájékoztatót kapunk a Schengeni Egyezményről, valamint arról, hogy mit jelent a Schengeni Egyezmény a magyar állampolgárok számára, és hogy milyen beutazási feltételeket kell teljesíteniük. Ugyanígy leírást kapunk a PHARE-programról is. A hírek főként aktualitásokkal foglalkoznak, valamint a csatlakozással kapcsolatos teendőkkel. Így felmerülnek kérdések, ezért az oldal tíz olyan kérdéssel foglalkozik, mely mindenki számára fontos. Például, hogy milyen előnytikot kínál az integráció Magyarország

számára, illetve hogy mik a csatlakozás követelményei. Ezen kívül találhatunk még hivatalos dokumentumokat, illetve fontos címeket: Eurpean Commission, European Council, stb. Legutóbb megjelent források a Schengeni Egyezményről (2004 májusáig) 120 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék . 1 Könyvek, kiadványok, tanulmányok: 1. Csatlakozás-jogközelítés - Az Acquis communautaire adaptálása a magyar jog- és intézményrendszerbe . 3 2. Európai Unió évkönyv, 2003 - Magyarország a tagság küszöbén 3 3. Határátlépés a magyar csatlakozás után 4 4. Ritecz György: Az európai (schengeni) határőrizeti követelményekre való felkészülés helyzete és a további feladatok Magyarországon . 4 Disszertációk 1. Schmidt Réka: „A magyar közbiztonság gazdasági vonatkozásai az Európai Unió szemszögéből” . 5 2. Paulusz Miklós: Magyarország és a Schengeni Egyezmény 5 3. Csenger Ádám: A bel-és igazságügyi együttműködés az Európai

Unióban, Magyarország felkészültsége az együttműködéshez való csatlakozásra. 6 4. Duber János Csaba: A Magyar Köztársaság vízumrendszere és az európai uniós követelmények . 6 Euro Info Service 1. Javaslat az Európai Parlament és a Tanács számára a Shengeni egyezmény módosítására: A Schengeni Információs Rendszer . 7 2. A Schengeni Egyezmény 7 3. A Vízum Információs Rendszer kiépítéséről 8 4. Az utolsó akadály is elhárult a személyivel való utazás elől 8 MTI 1. Béndek József a határőrség uniós felkészülésről 9 2. Teljes körű ellenőrzés az EU magyarországi külső határain 9 Internetes források 1. Commission proposes inclusion of biometric identifiers in EU citizens passports 10 2. Recognition of Schengen visas and residence documents by new Member States and recognition of Swiss residence permits. 10 Cikkek a HVG hetilapból 121 1. 2. 3. 4. Kocsis Györgyi: Brüsszeli EU-csúcs - Döntő lépések . 11 A

britek tövábbra is ragaszkodnak az útlevélhez . 12 Kocsis Györgyi: Zsákos ember járja be Európát . 13 Schweitzer András: Magyarnak számkivetve . 14 Cikkek a Figyelő hetilapból 1. 2. 3. 4. 5. Döntött a kormány az uniós határvédelmi támogatásról . 15 Pogátsa Zoltán: Repedések az unió építményén – új Maastricht kellene . 16 Simon Ernő: Egy csésze kávé – Brendan McMahon . 17 Kétsebességes Európa a valóságban – Egyre megy . 18 Európai uniós támogatással építik újjá az Ipoly-hidakat . 19 Külföldi források 1. Iwona Pierko & Monika Sie Dhien Ho: Integrating Poland in the Area of Freedom, Security and Justice . 20 2. Judith Tóth: Connections of Kin-minorities to the Kin-state in the extended Schengen area . 21 Könyvek, kiadványok, tanulmányok 122 Csatlakozás-jogközelítés Az Acquis communautaire adaptálása a magyar jog- és intézményrendszerbe Bp., KJK-KERSZÖV 2003. Közreműködő: Fazekas Judit, Asztalos Zsófia,

Sós Gabriella (szerk.) Már a címből is jól látható, hogy nem a könyv egésze foglalkozik a Schengeni Egyezménnyel kapcsolatos tennivalókkal. A kiadvány tulajdonképpen frissítése az e témával foglalkozó számos korábbi tanulmánynak. Magyarország előtt még rengeteg tennivaló áll és sok problémát kell megoldania, hogy csatlakozni tudjon az Egyezményhez - a könyv ehhez nyújt átfogó ismereteket. Európai Unió évkönyv, 2003 Magyarország a tagság küszöbén Bp., Zöld Újság 2003. Bánki András (szerk.) Az idei Európai Unió évkönyv minden fontos, jelentős információt tartalmaz, minden változást, amit tudnunk kell. Ennek idén (is) fontos eleme a Schengeni Egyezmény és az ezzel kapcsolatos változások. A könyv logikus felépítése, átlátható tagoltsága adatbázisként segíthet, hogy tájékozódjunk az Egyezménnyel kapcsolatos kérdésekben. Határátlépés a magyar csatlakozás után 123 A Magyar Külügyminisztérium

kiadványa, 2004 (Szabó Ervin Könyvtár) A kiadvány a magyar uniós csatlakozást követően felmerülő gyakorlati kérdésekre ad választ. A csatlakozást követően fokozatosan megszűnnek a határok az új tagállamok között is, így ezekben az országokban élő magyarokkal könnyebbé válik a kapcsolattartás. Azonban az unión kívül élők helyzete jelentősen megváltozik majd. Választ kapunk arra a kérdésre, hogyan tarthatjuk a kapcsolatot például a romániai magyarsággal. Ezen kívül a kiadvány válaszol arra is, hogy például nő e majd a forgalom az országban a belépést követően, illetve mi is változik meg konkrétan a határok megnyitásával. Ritecz György: Az európai (schengeni) határőrizeti követelményekre való felkészülés helyzete és a további feladatok Magyarországon Miniszterelnöki Hivatal Integrációs Stratégiai Munkacsoportja. Szabad Föld Rt. 2003 (Országgyűlés Könyvtára) A tanulmány a magyar határőrizetnek az

elmúlt évtizedben végbement változásait elemzi a migráció, az illegális migráció és az uniós csatlakozásra való felkészülés hatásainak vizsgálatán keresztül. Az elemzés szerint a magyar határőrség felkészült az uniós csatlakozásra, megkezdődtek – bizonyos területeken végbementek – a schengeni határőrizeti rendszerhez való csatlakozáshoz szükséges változások és fejlesztések. A tanulmány felsorolja mik az eddigi folyamatok pozitívumai és megjelöli a jövő teendőit is. Végkövetkeztetése az, hogy a megkezdett fejlesztéseket folytatni kell illetve az eddig elmaradt fejlesztéseket is végre kell hajtani. Ha megteszik a szükséges jogi, szervezetracionalizálási, létszámfejlesztési, technikai és objektumfejlesztési lépéseket, a határőrség hatékonysága jelentősen megnőhet és aktív tagjává válhat a schengeni határőrizeti rendszernek. Disszertációk 124 Schmidt Réka: „A magyar közbiztonság gazdasági

vonatkozásai az Európai Unió szemszögéből” Disszertáció. Budapest, 2002 (Külkereskedelmi Főiskola Könyvtára) A szakdolgozat egy olyan területen és azon problémáinak a bemutatására vállalkozik, melyről a mindennapi életben – az uniós csatlakozás során – csak igen kevés szó esik annak ellenére, hogy a mélyülő és bővülő integráció egyik tartópillére. Ez a terület pedig nem már mint a belés igazságügyi együtt működés, azon belül is a rendőrségi és bűnügyi/bűnüldözési együttműködés. A határok és az ellenőrzés teljes megszűnése számos problémát vet fel, megyek főleg a biztonsággal kapcsolatosak. Gondoljuk csak bele, hogy mennyivel könnyebben mozoghatnak nemcsak a tisztességes európai állampolgárok, hanem mind az unióban élő, mind pedig a harmadik országból érkező bűnözők is a határellenőrzés felszámolásával. A bel- és igazságügyi közös politika kialakítása egy hosszan tartó folyamat

eredménye, amely azonban a legfrissebb integrációs törekvések legjelentősebb részét képezi. Az idevezető út fő állomásait alkotják a Schengeni Egyezmények (I-II.), a Maastrichti Szerződés és az Amszterdami Szerződés. Az uniós csatlakozás előfeltételét képezi a schengeni vívmányokhoz való csatlakozás. A közép-kelet-európai országoknak lényegesen szigorúbb belépési feltételekkel kell szembenézniük és megfelelniük. A dolgozat foglalkozik belbiztonsági problémákkal is, mint pl. a szervezett bűnözés, a kábítószer-kereskedelem, a pénzmosás vagy az illegális fegyverkereskedelem. Paulusz Miklós: Magyarország és a Schengeni Egyezmény Disszertáció. Budapest, 2000 (Külkereskedelmi Főiskola Könyvtára) Ez a munka Magyarországról szól. Arról az országról, amely az elmúlt 10 évben számtalan sikert ért el nemzetközi és hazai viszonylatban egyaránt. Ebben a témában az információk szinte napról-napra változnak, ezért

a dolgozat anyaga csak pillanatnyi felvételnek fogható 125 fel. A cél, hogy részletesebben bemutassa az eredményeket Magyarország akkori helyzetéről és teendőiről az Európai Uniós csatlakozás tükrében. Foglalkozik továbbá a Schengeni Egyezmény kialakulásával, történetével, a szorosan hozzátartozó informatikai hálózat (SIS- N.SIS) felépítésével, valamint olyan támogatási programokkal, mint a PHARE, a SAPHARD vagy az ISPA, amelyek elősegítik az intézményrendszer kiépítését, fejlesztését, vagy az infrastruktúra hiányosságainak pótlását. Csenger Ádám: A bel-és igazságügyi együttműködés az Európai Unióban, Magyarország felkészültsége az együttműködéshez való csatlakozásra Disszertáció. Budapest, 2003 (Külkereskedelmi Főiskola Könyvtára) A diplomamunka fő célja, hogy információt biztosítson az Európai Unión belüli bel- és igazságügyi együttműködésről. Ezen belül részletesen foglalkozik a

schengeni együttműködés témakörével. A magyar állampolgárok tényleges ismerete annak ellenére kevés, hogy az e témák iránt megnyilvánuló ellenérzés meglehetősen nagy hangsúlyt kap a közvéleményt formáló témakörök sorában. A megírás során elsősorban a konkrét tényekre összpontosított (tehát inkább dokumentáló jellegű), mivel a jogszabályokból, megállapodásokból következtetni lehet megvalósulásuk optimális módjára. Duber János Csaba: A Magyar Köztársaság vízumrendszere és az európai uniós követelmények Disszertáció. Budapest, 2003 (Külkereskedelmi Főiskola Könyvtára) A választott témának elsősorban az Európai Uniós csatlakozás ad aktualitást. Ebből adódóan a Schengeni Egyezményben meghatározott követelményeket valamennyi csatlakozó országnak teljesítenie kell, át kell értékelnie a már megkötött kétoldalú megállapodásait. A dolgozat témáját tekintve érinti a már megkötött felek

között meglevő, a beutazási politikát jelentősen befolyásoló, vízummentességre vagy kötelezettségre vonatkozó engedélyeket, amelyek esetenként nem állnak összhangban az Európai Uniós követelményekkel. 126 A szerző feladatául tűzte ki, hogy a területen járatlanok is a vízum rendszerrel kapcsolatos ügyeket tisztábban lássák, valamint bemutatja a Magyar Köztársaság jelenlegi szabályzatát, az Európai Uniós követelményeket, valamint helyt ad egyéni szakmai véleményének is. Euro Info Service Javaslat az Európai Parlament és a Tanács számára a Shengeni egyezmény módosítására: A Schengeni Információs Rendszer Euro Info Service, 2003. december A cikk a Schengeni Információs Rendszer fejlesztéséről, hozzá kapcsolódó új javaslatokról szól. A tagállamok ma már kötelesek saját nyilvántartást vezetni ellopott vagy eltűnt járműveikről. A javaslat lehetővé tenné a tagállamok és hatóságaik között ezen

információk cseréjét, ezáltal segítené a schengeni acquis továbbfejlesztését és fokozná a tagállamok közti együttműködést. Ezek után pedig a SIS-re vonatkozó összes szabály egyetlen cikkelyben foglalna helyet.A cikk említést tesz a Norvégiát és Izlandot érintő változásokról is, ugyanis a két ország nem EU tag, mégis részese a már kialakított hálózatnak. A Schengeni Egyezmény Euro Info Service, 2003. A cikk a Schengeni Egyezmény gyakorlati megvalósulásáról szól: tagja az EU 13 országa illetve Norvégia és Izland. Nagy-Britannia és Írország nem tagja a rendszernek Ezen országok területén megszűnt a belső határellenőrzés, csak néhány biztonsági ellenőrzési mód maradt meg. Külső országok polgárai három hónapos vízummal léphetnek az EU területére, a vízumot az az ország intézi, amelyiken keresztül az adott személy az EU területére lépett. A tagországok rendőri, adminisztratív és bírói szervei

kormányközi együttműködés keretében támogatják egymást, illetve a SIS és az EUROPOL révén szorosan együttműködnek. A Schengeni Megállapodást az 1999-es Amszterdami Szerződés integrálta. 127 A Vízum Információs Rendszer kiépítéséről Euro Info Service, 2004. A cikk a Vízum Információs Rendszer kiépítésének javaslatát tárgyalja. A rendszer többek között lehetővé tenné a tagállamok között a vízum adatok cseréjét illetve ellenőrzését, ezzel hozzájárulva a belső biztonság további növeléséhez. Az új intézkedés a schengeni acquis részét képezné. A rendszer a Központi Vízum Információs Rendszerből (CS-VIS) és a Nemzeti Interfészből (NI-VIS) állna. A kettő hatékony együttműködése révén egy hasznos új eszköz állna a tagállamok biztonsági együttműködése részére. A Tanács elfogadta a javaslatot, és meghatározta a VIS kiépítéséhez és fejlesztéséhez szükséges további intézkedéseket. A

központi rendszer fejlesztése a Bizottság hatáskörébe került Az utolsó akadály is elhárult a személyivel való utazás elől EUvonal, 2004. március 30 A magyar országgyűlés döntése értelmében a magyar polgárok május 1-től személyi igazolványukkal utazhatnak az EU területére, és az 90 napos tartózkodásra jogosítja őket. Azonban a schengeni határellenőrzési rendszer egyelőre fennmarad a jelenlegi és új tagok között addig, amíg az újonnan csatlakozók nem válnak a Schengeni Megállapodás teljes jogú tagjaivá (legkorábban 2006-2007) 128 MTI Béndek József a határőrség uniós felkészülésről. MTI, 2004. február 11 A magyar határőrség parancsnoka szerint a magyar határőrség felkészülten várja a csatlakozást. Megkezdődött az okmánykezelők felkészítése az uniós okmányok felismerésére A magyarok szabadon utazhatnak személyi igazolványukkal az unió országaiba. A Schengeni Megállapodáshoz való csatlakozásig

Magyarország igénybe veheti a Schengeni Alap forrásait, az eszközállomány felújítására, cseréjére, korszerűsítésére, mivel - főleg az objektumok terén - Magyarország jelentősen el van maradva az uniós követelményektől. A cikk megemlíti, milyen célokra fordítják majd ezt az összeget. Összességében a magyar határőrség szakértelme megfelel a követelményeknek. Teljes körű ellenőrzés az EU magyarországi külső határain. MTI, 2004. május 3 A csatlakozást követően fokozódik az ellenőrzés az unió külső határain, ennek megfelelően a magyar határőrség is felkészült a változásokra. A szigorúbb ellenőrzés az adatok számítógépes ellenőrzését jelenti, illetve annak kivizsgálását, vajon az illető személy veszélyt jelenthet e az unió biztonságára. Az uniós illetve más országok állampolgárait külön elbánásban részesítik majd. Fokozódik a zöldhatár ellenőrzés is A cikk az új rendszer elemeit sorolja fel.

A magyar határőrség már felkészült az új rendszer alkalmazására, jelentős fejlesztéseket hajtottak végre a magyar határokon. 129 Internetes források Commission proposes inclusion of biometric identifiers in EU citizens passports. Brussels, 18 February 2004. www.europaeuint/pressreleases: IP/04/236 A Bizottság elfogadta a határellenőrzési biztonsági módszerek harmonizációjáról szóló javaslatot, mely tartalmazza a biometria alkalmazását is az útlevelek vizsgálatánál. A biometria két módszerét alkalmazzák majd a határokon, az ujjlenyomat és az arcvizsgálatot. Az arcvizsgálat kötelező lesz majd minden tagállamban, azonban minden állam ezen felül tetszés szerint alkalmazhat majd más módszereket. A rendelet megteremtené a jogi alapjait annak, hogy az uniós útlevél biometrikus adatokat tartalmazzon. Ehhez azonban még a Tanács és a Parlament jóváhagyására van szükség. Recognition of Schengen visas and residence documents by new

Member States and recognition of Swiss residence permits. Brussels, 24 March 2004. www.europaeuint/pressreleases: MEMO/04/72 A cikk két problémát vet fel, amelyben a Bizottságnak a közeljövőben döntenie kell. Az első az új tagállamokat érintő vízumkötelezettséggel kapcsolatos. A csatlakozó országok ugyanis a csatlakozással nem lesznek automatikusan tagjai a Schengeni Egyezménynek. A Tanács döntéséig az új tagállamok kötelesek nemzeti vízumot kiállítani harmadik országok polgárai számára, még akkor is ha azok schengeni vízummal vagy tartózkodási engedéllyel rendelkeznek. Az új tagállamok kérvényezik, hogy elismerhessék a schengeni országok által kiadott vízumokat. A másik probléma Svédország kérése a svéd tartózkodási engedélyek schengeni vízumokkal egyenértékűként való elismerésére. Ehhez a közösségi jog felülvizsgálatára lenne szükség. 130 Cikkek a HVG hetilapból Kocsis Györgyi: Brüsszeli EU-csúcs -

Döntő lépések HVG, 2004. április 3 XXVI Évf 18-19 old A HVG cikke először is elismeri Bertie Ahern ír miniszterelnöknek, az Európai Tanács soros elnökének érdemeit, hiszen az EU állam- és kormányfőinek csúcstalálkozója eredményesebb volt, mint az elmúlt másfél évben bármelyik. Március 11-t a terrorizmus emléknapjává avatták, és emellett a 25 tagállam szolidaritást vállalt egy nyilatkozatban terrortámadás esetére, valamint egy antiterrorista koordinátort neveztek ki és szorosabbra kívánják fűzni a tagállamok együttműködését is ezen a téren. Ütemtervben rögzítették az is, mely közösségi jogszabályokat kell a tagállamok törvényhozásának legkésőbb júniusig átvenni. A cikk schengeni vonatkozása szerint a magyar Országgyűlésnek már eddig is látványosabb aktivitást kellett volna felmutatnia az unió belbiztonságát érzékenyen érintő ügyekben, amelyek például a schengeni határok feloldása szempontjából

sem közömbösek. A külpolitikai megosztottság enyhülése és a növekvő belbiztonsági fenyegetettség arra ösztönzi most a vezetőket, hogy minél előbb lezárják az alkotmányvitát, bár még számos vitapont van függőben, ám szerencsés lenne, ha a következő elnökség idején már a következő költségvetési vitára tudnának koncentrálni. 131 A britek továbbra is ragaszkodnak az útlevélhez MTI, hvg.hu Hírek, 2004 május 03, 1940 A cikk abból a problémából indul ki, hogyan változtak meg a határátlépés szabályai az új csatlakozó országok belépésével. Az érvényes jogszabályok szerint személyi igazolvánnyal is be lehet utazni Nagy-Britanniába, bár a csatlakozás utáni első napokban többször is előfordult, hogy a beléptető tisztek nem akarták beenedni a csak személyi igazolvánnyal érkező európaiakat. A követségek közben arrra kérták állampolgáraikat, hogy régi típusú, az akatokat angol nyelven nem tartalmazó

személyivel lehetőleg ne utazzanak be, hiszen ez torlódást okozhat a határokon. Nagy-Britannia nem részese az uniós belső határellenőrzést felszámoló schengeni egyezménynek, így határátkelőin minden belépőt ellenőriz, bár az EU tagállamokból érkezőket nem vetik alá részletes interjúnak a beutazás céljáról. 132 Kocsis Györgyi: Zsákos ember járja be Európát hvg.hu, Friss, 2004 május 8 A cikk a kétsebességes Európa megvalósulásának lehetőségeivel foglalkozik. Az EB minden évben nyilvánosságra hozza összeállítását arról, mennyiben tartják be az egyes tagkormányok az uniós jogszabályok bevezetési határidejét. Párizs és Berlin nem tartozik az éltanulók közé, miközben kétsebességes Európában gondolkoznak, ami szintén veszély jelent a közösség számára. Az uniós alkotmány elfogadása ezért is sürgető feladat, de az ír elnökség kezdeményezéseit is támogatja a magyar kormány, a 2009-től belépő

szavazási rendszerrel, a nemzeti vétójogok korlátozásával és a nemzetek feletti intézmények megerősítésének támogatásával. A cikk elismeri, hogy tulajdonképpen az EU ma is kétsebességes, hiszen az eurozóna és a belső határok nélküli schengeni övezet is nyilvánvalóvá teszi ezt. Az alapszerződés emellett az is jó ideje megengedi, hogy a tagállamok végső megoldásként az engedélyek birtokában szorosabb integrációra lépjenek egymással. Ezzel az elvi lehetőséggel ezidáig egyetlen országcsoport sem élt, bár felmerültek ötletek például a francia-német mag köré szerveződő szorosabb együttműködésről a külpolitikában. A kétsebességes Európa az új tagállamok számára akkor lehet vonzó alternatíva, amennyiben gyors gazdasági növekedést tudnak felmutatni és képesek csatlakozni az egységes valutaövezethez. 133 Schweitzer András: Magyarnak számkivetve hvg.hu Friss, 2004 május 8 A cikk bevezetőjében felvázolja,

hogy a csatlakozással felzárkózhatunk a világ legsikeresebb nemzeteihez és a jólét kiteljesedéséhez vezető útra léptünk. Magyarország exporjának mintegy háromnegyede az uniós országokba kerül, hazánkban a működőtőke állomány már a millenniumi évben a GDP 40 %-a fölé nőtt, és javarészt megvalósult a négy alapszabadság is. Hazánknak azonban még több folyamaton is át kell esnie a teljes jogú tagságig, a határőrizeti rendszer átalakítása után legkorábban két év múlva válhatunk a valóban szabadon átjárható határokat eredményező schengeni térség tagjaivá. A legtöbb tagállam egyenlőre korlátozza, hogy az új belépők munkát vállaljanak tagállamaikban, Magyarország pedig fenntartja a külföldiekkel szemben a termőföld , és öt évig a másodlagos lakóhely vásárlási jogát. 134 Cikkek a Figyelő hetilapból Döntött a kormány az uniós határvédelmi támogatásról MTI-eco, FigyelőNet, 2003 december 4. A

cikk a Schengen Alap felhasználásáról kínál részletes információkat. A kormány döntése szerint határőrizeti felszerelések beszerzésére igen, gépkiadásokra viszont nem lehet majd felhasználni a 166,7 millió eurós schengeni határvédelemmel kapcsolatos támogatást, melyet 2006-ig biztosít az EU hazánknak. A Schengen Alapot eszközfejlesztésekre, határőrizeti felszerelések beszerzésére, az elhelyezési és munkakörülmények javítására, határátkelőhelyek átalakítására és okmányellenőrző készülékek beszerzésére lehet felhasználni. Nem lehet az alapot bér- és bérjellegű kiadásokra, külképviseleteken történő beruházásokra felhasználni. 135 Pogátsa Zoltán: Repedések az unió építményén – új Maastricht kellene Figyelő, 2004. január 15-21 29old Ez a cikk azt emeli ki, hogy az EU-ban a közös fellépés erősítését kellene szorgalmazni. A tíz csatlakozó ország belépésével megoldatlan kérdések

sokasága torlódott össze az Európai Unióban. Bár a tagjelöltek teljeseítették az elvárásokat, a joganyag átvételét, az unió az intézmnyrendszer és a döntéshozatal megreformálása terén elmaradt a kívánalmaktól. Az alkotmány sem készült még el, ráadásul a közös kül- és biztonságpolika az iraki háború kapcsán látványosan szétesett. A schengeni határok és a monetáris unió területein lényegében már ma is a megerősített együttműködés elve érvényesül, vagyis a tagországok egy csoportja az unión belül részt vesz ezekben. 136 Simon Ernő: Egy csésze kávé – Brendan McMahon Figyelő, 2004. február 26 - március 3 11 old A cikkben az írországi budapesti nagykövettel olvashatunk riportot , melyben érintik a munkavállalók és a hármas direktórium problémáit. Irország alaptalannak tartja a félelmeket az kelet-európai munkaerő bevándorlásról, ráadásul munkaerőpiaca hagyományosan nyitott, hiszen 1922

óta része Nagy-Britannia munkaerőpiacának és semmiféle útlevélellenőrzés nincs a tagállamok között, vagyis mintegy kis schengeni megállapodás áll fenn köztük. A brit-francia-német csúcstalálkozó nem annyira valós veszély, hiszen ezek az államok nem szívesen vállalnák a kizárólagos felelősséget az EU vezetéséről, ám ha néhány kérdésben megoldást találnak, az üdvözlendő, követendő példát mutathatna a többi tagállamnak. 137 Kétsebességes Európa a valóságban – Egyre megy Figyelő, 2004. március 11-17 30-31 old Leginkább politikai taktikázás a kétsebességes Európa emlegetése, ezért a másodrendű EU-tagságtól félni sem érdemes A cikk beszámol a kétsebességes Európa megvalaósulásának lehetőségeiről és több jelentős politikus véleményét is ismerteti (Joschka Fischer, Balázs Péter, Pavel Telicka). A tavaly decemberi uniós csúcstalálkozón sok közösségi problémákban tanácstalan politikust

lehetett látni, holott a franciák, németek, belgák és luxemburgiak egy nyilatkozattervezettel érkeztek, amit a kétsebességes Európa kiáltványának neveztek el. Hazánkat szívesen látták volna a beső körben, holott folyton attól rettegünk, másodrendű állampolgárokként kezelnek majd minket, és ezt alapozza meg a munkavállalás kérdése körül fellángolt vita is. A két sebesség tulajdonképpen már megvalósult, hiszen létezik az eróövezet, valamint a belső határellenőrzést megszöntető Schengen-térség, ahol hazánknak még meg kell felelnie a speciális követelményeknek. Legkésőbb 2007-re a schengeni rendszerbe kapcsolódhat Magyarország is, az eurozónához pedig várhatóan 2009 körül csatlakozhatunk. Attól nem kell tartani, hogy egy német-francia-brit hármas egyfajta direktóriumot hoz majd létre, hogy ráerőltesse akaratát a többi tagállamra, bár az szintén nem lehetséges hogy huszonöt tagállam mindenben kompromisszumokat

találjon és azonos ütemben valósítsa meg a terveket, ezért lehetséges, hogy egy kemény mag előrefusson. 138 Európai uniós támogatással építik újjá az Ipoly-hidakat MTI, FigyelőNet, 2004. március 26 A cikk beszámol a tervekről, mely Ipoly hidakat építik újjá a magyar és a szlovák kormány támodatásával. A második világháború előtti 47 hídból eddig mindössze hármat építettek újjá A hét híd megépítéséhez az Interreg program forrásaiból a költségek 50 %-át az Európai Unió, további 25-25 %-át pedig a két állam fedezi. Az év szeptemberéig Szécsény térségében kerül sor két összekotő híd helyreállítására, 2007-is a legfontosabb határ menti kapcsolatokra kíván koncentrálni a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, mivel 2007-től Szlovákia és Magyarország is a 2004-06-os támogatási összeg háromszorosára számíthat. 2007-től a szigoró határőrizet is megszűnik a schengeni határok megteremtése

miatt, ennek a jelentősége a hidak megépítése szempontjából, hogy a járulékos költségek is megszűnnek. 139 Külföldi források Iwona Pierko & Monika Sie Dhien Ho: Integrating Poland int he Area of Freedom, Security and Justice European Journal of EU Migration and Law, Vol. 5 No 2 2003 (Országgyűlés Könyvtára) A cikk négy pontot tárgyal Lengyelország EU-csatlakozásával illetve a közös bel- és igazságügyi politikához való viszonyával kapcsolatban. Az első pont Lengyelország bel- és igazságügyi együttműködéshez való csatlakozásáról szól és specifikus lépéseket említ az EU illetve Lengyelország oldaláról is a különböző részpolitikákban való együttműködés területén. A második pont Lengyelország EU-csatlakozásának hosszú és rövid távú hatásait vizsgálja, melyek máris érezhetőek a bel- és igazságügyben illetve közvetlenül a gazdaságban is. A harmadik pont az EU-csatlakozás különböző előnyeiről

szól a bel- és igazságügy területén, illetve azt elemzi, hogyan lehetne ezeket a hatásokat növelni. Ezzel szemben megemlíti, hogy az acquis adaptálása súlyos következményekkel jár majd a határmenti régiók szintjén. A negyedik pont arra a kérdésre keresi a választ, vajon a vezetők meglátják e a bel- és igazságügyi reformok bevezetésében rejlő új lehetőségeket, illetve a veszélyeket és kihívásokat. A cikk szerint Lengyelországnak latba kell majd vetnie a súlyát, hogy ezekre a pontokra irányítsa majd az EU vezetőinek figyelmét. 140 Judith Tóth: Connections of Kin-minorities to the Kin-state int he extended Schengen area European Journal of EU Migration and Law, Vol. 5 No 2 2003 (Országgyűlés Könyvtára) A cikk a csatlakozás után az unión kívül rekedt nemzeti kisebbségek problémáját elemzi. Egyelőre erre a kérdésre leginkább az újonnan csatlakozók koncentrálnak, az EU inkább közvetetten közelíti meg a problémát.

Az új tagállamok ellentétes intézkedések tömkelegét hozzák: egyrészt folyamatosan alkalmassá teszik határaikat az új határellenőrzésre, tehát szigorítják a szabályokat, másrészt kétoldalú megállapodások révén próbálják könnyebbé tenni a határon túli kisebbségek helyzetét. Mindez egyre gerjeszti a konfliktusokat az Unió határai mentén. Fontos, hogy az új tagállamok megfelelő figyelmet fordítsanak az Unió külső határainak szigorú ellenőrzésére. A bővítés által felvetett problémákat meg kell oldani, azonban kérdéses, hogy hosszú távon milyen következményekkel jár majd mindez a jövő Európájára, melybe mind a tagállamok, mind a határ menti államok beletartoznak. 141