Pszichológia | Felsőoktatás » Pszichológia fogalma és irányzatai

PSZICHOLÓGIA FOGALMA ÉS IRÁNYZATAI Fogalma: A viselkedés és a mentális folyamatok tanulmányozásával foglalkozó tudomány. Lelki jelenségek: Funkciójuk az alkalmazkodás. Minél kifinomultabb egy pszichés funkció, annál tökéletesebb az alkalmazkodás. Minden lelki jelenség mögött biológiai történések állnak, részben idegi, részben hormonális szabályzáshoz kötöttek. A biológiai meghatározottságot nagyban befolyásolják a társadalmi kötöttségek, öröklés, a fizikai és társas környezet hatásai Kialakulása: 1. Ókor: Hippokratész (ie IV század) az érzelmeket, gondolkodást agyi folyamatoknak tulajdonította 2. Középkor: Naivisták: Descartes szerint az emberek tudással és a valóság megértésének képességével jönnek világra, és ez a tudás és megértés introspekcióval feltárható. Empiristák: Locke szerint az ember a tudást tapasztalatokkal képes megszerezni. 3. Újkor: XIX Század első felében Weber és Fechner

pszichofizikai viszgálatokat végeztek, melynek célja az ingerek és élmények közötti kapcsolat feltárása volt. Müller és Helmholtz az ideműködést vizsgálták különböző ingerek hatására. 4. 1879-ben Lipcsében Wundt létrehozott egy pszichológiai laboratóriumot Ettől az időponttól önálló tudomány a pszichológia. Kutatásai az érzékelésre irányultak (kísérleti személyek hogy reagálnak külső ingerekre). Wundt pszichológiája az introspekción alapult Vizsgálta a reakcióidőt, amely során a vizsgált személyek lelki működéseinek legkisebb összetevőire próbált következtetni. 1.) BIHAVIORIZNMUS /Watson nevéhez fűződik/ -A viselkedés vizsgálatára helyezték a hangsúly. Véleményük szerint a viselkedés a környezet alakító hatásának a függvénye (=kondicionálásnak), amelyből vissza lehet következtetni a lelki jelenségek működésére. A lelki jelenségeket inger-válasz (=S-R v stimulusz-reakció) kapcsolatokra

vezették vissza, vagyis a lelki működés egy ingerrel kezdődik, ami aztán kiváltja a választ. 2.) ALAKLÉLKTAN /Gestalt-pszichológia/ -Élményeink az ingerek által kialakított mintázattól és a tapasztalat szerveződésétől függnek, azaz az észlelés az, ami döntően meghatározza az összes pszichés megnyilvánulást. Észlelés szerveződési elveire helyezték a hangsúlyt. 3.) PSZICHOANALITUKUS IRÁNYZAT /Sigmund Freud/ -Viselkedésünk hátterében lévő tudattalan folyamatokra, elfojtott vágyakra, késztetésekre helyezi a hangsúlyt. Pszichoanalízis: terápiás módszer, amelynek lényege a tudattalan vágyak felszínre hozása a szabadasszociáció módszerével. 4.) KOGNITÍV IRÁNYZAT -Mentális folyamatokra helyezi a hangsúlyt. Ezek a viselkedés létrejöttében szerepet játszó közvetítő folyamatok, vagyis az észlelés, gondolkodás és a problémamegoldás. Ez minden embernél más. 5.) BIOLÓGIAI IRÁNYZAT -Ideglélektani, ill. hormonális

folyamatokat tár fel, melyek szerepet játszanak a motivált viselkedésben. 6.) FENOMENOLÓGIAI IRÁNYZAT /Maslow és Rogers/ -Egyén belső életéből, élményiből indul ki. Az végső céljának az önmegvalósítást tartják, azaz az egyén kiteljesedése iránti igényt. Figyelmen kívül hagyják a pszichológia tudományos módszereit PSZICHOLÓGIA TERÜLETEI ÉS MÓDSZEREI Területei: • Általános pszichológia: Alapvető lelki jelenségek törvényszerűségeivel foglalkozik, érzékeléssel, észleléssel, figyelemmel, emlékezettel és a gondolkodási folyamatokkal. • Összehasonlító lélektan: Az emberek és állatok illetve az egyén és egyén viselkedése közötti eltéréseket vizsgálja • Személyiséglélektan: Személyiség és az énfunkciók kialakulásával személyiség szerveződésével • Szociálpszichológia: Társas kapcsolatok és viselkedés alapelveit kutatja. • Fejlődéslélektan: A lelki jelenségeket és azok

törvényszerűségeit vizsgálja fejlődésükben. • Munkalélektan, sportpszichológia, iskolapszichológia stb. Módszerei: A./ KUTATÁSI MÓDSZEREK 1. Megfigyelés: Tervszerű, rendszerességgel végzik és konkrét célja van Lehet önmegfigyelés (=intro-spekció) v. mások megfigyelése (=extrospekció) A megfigyelés együtt jár beszélgetéssel v explorá-cióval. Ez lehett irányított, aminek témája lehet az élettörténet, a pszichikus fejlődési folyamat feltárása (ez az anamnézis v. szűkebb értelemben vett exploráció) v szabadasszociáció A klinikai beszélgetés jellemzője, hogy az első megtervezett kérdés után a további kérdések a kapott válaszok függvényei. 2. Kísérlet: Az elemezni kívánt jelenség létrejöttének feltételeit a kísérletező teremti meg, ami lehetővé teszi a kísérlet újbóli megismétlését. Lehet laboratóriumi v természetes közegben végzett B./ VIZSGÁLATI MÓDSZEREK Tesztek: standardizált eljárások, ami

azt jelenti, hogy nagyon sok számú vizsgálati személy adatai alapján minősítéséket lehet végezni segítségükkel. Lehet intelligenciateszt, speciális képességvizsgáló v. személyiségteszt (meghat képességet mérnek), ill projekciós tesztek (személyiség mélyebb tudattartal-mainak kivetítésén alapulnak, eszközei a többértelmű ábrák, amelyekre a személyiség rávetíti saját élményvilágát). AZ IDEGRENDSZER FELÉPÍTÉSE, ÖRKLÉS I. IDEGSEJTEK ÉS IDEGEK Neuron: az idegrendszert felépítő idegszöveti működési alapegysége a neuron. Alkotórészei az idegsejt, idegnyúlvány [axon] és az idegvégződés [végfácska]. 3 fajtája van: szenzoros [afferens]; mozgató [efferens]; interneuron [ezek csak az agyban és a gerincvelőben találhatók és biztosítják az impulzusok továbbhaladását] Akciós potanciál: Inger hatására az információ az idegsejt mentén elektromos impulzussá alakul át és végighalad az axonon. Megérkezve a

végfácskához, egy vegyület [neurotranszmitter] választódik ki, ami a szinapszisok [két idegsejt érintkezése] útján egy másik neuront ingerel. II. IDEGRENDSZER RÉSZEI 1.) Szomatikus: (két részből áll) • Központi: agy és a gerincvelő alkotja. Feltétlen és feltételes reflextevékenység és a magasabb rendű mentális folyamatok központja, ide érkezik be az információ perifériás afferens idegeken át az érzékszervek receptorainak közreműködésével és innen fut ki az utasítás a végrehajtó szervekehez az efferens idegeken át. Vázizmokat vezérli • Perifériális: agyból és a gerincvelőből kilépő idegek alkotják. 2.) Vegetatív: Biztosítja szervezet belső egyensúlyát [homeosztázis] Szabályozza a belső elválasztású mirigyek és a simaizmok működését, köztük a szív, vérerek és a gyomor-bél működést. • Szimpatikus: Az aktivációért, serkentő hatásokért felelős. • Paraszimpatikus: Gátló hatásokért felelős

II/1 GERINCVELŐ FELÉPÍTÉSE ÉS MŰKÖDÉSE -Külső részét a fehérállomány, melynek feladata az ingerületek vezetése. Belső részét a szürkeállomány alkotja, melynek központjában a központi csatorna fut végig, ami az agycsatornához kapcsolódik. Elül-ső részében motoros sejtek, hátsó részében érző idegsejtek, oldalsó részén a vegetatív sejtek találhatók. II/2 AGYVELŐ FELÉPÍTÉSE ÉS MŰKÖDÉSE 1. Utóagy: tartalmazza a nyúltvelőt [légzésért és az egyenes testtartást biztosító reflexekért felelős] a hidat [nyúltvelő fölött helyezkedik el és fontos pályákat közvetít a gerincvelő és az agy egyes részi között] és a kisagyat [mozgáskoordinációért felelős és a normál izomtónust biztosítja] 2. Középagy: Látási és hallási reflexek szabályozásában vesz részt, továbbá a befutó ingerületeket feldolgozva efferens impulzusokat küld a motoros agyvelői és gerincvelői idegekhez. 3. Köztiagy: Magába foglal

két fontos magcsoportot  Talamusz: Része az érzékelő pályarendszernek és átkapcsoló állomásként működik, másik területe pedig az alvás és ébrenlét szabályozásában játszik szerepet.  Hipotalamusz: Talamusz alatt található és az érzelmek ill. a motivált viselkedés szabályzása a feladata. Szabályozza az evést, ivást, szexuális viselkedést és a belső elválasztású mirigyeket Testhőmérséklet, alvás, ébrenlét, táplálkozás, folyadékszabályozás szabályzása. 4. Limbikus rendszer: Az agytörzs [utóagy + középagy] körül helyezkedik el Fontos szerepet játszik érzelmek szabályzásában, gátol bizonyos viselkedéseket és ezáltal lehetővé teszi a környezethez való rugalmasabb alkalmazkodást. Része a hippokammusz ami az emlékezésben tölt be fontos szerepet. 5. Nagyagykéreg: Legmagasabb szintű mentális folyamatokért felelős II/2.1 Agy aszimmetriája A bal agyféltek a test jobb oldalát a jobb pedig a bal oldalát

szabályozza. A kettő nincs elszigetelve egymástól, a kéregtest kapocs a kettő között és az összeköttetés feltétele a harmonikus viselkedésnek -Bal féltek: Ez a „logikusabb”. Itt található beszédközpont, továbbá a számos logikai és analitikai művelet elvégzésére alkalmas. Pozitív érzelmekre érzékeny ellentétben a jobb féltekkel -Jobb féltek: „kreatívabb”, a beszédképesség szabályozásának alacsony szintje mellett a számolási képességekben is alacsony szintet mutat. Szaglás, téri konstrukció és a mintaértékelés központja II/3 TUDAT ÉS TUDATÁLLAPOT Tudat: Pszichológiai meghatározás szerint azt jelenti, hogy az egyén tudatában van a külső és belső ingereknek, környezeti eseményeknek, testérzékleteknek, emlékeknek. -Két funkciója van: Önmagunk és környezetünk folyamatos követése, másrészt ezek kontrollja. -Tudatállapotunk folyamatosan változik. Azok az ingerek, amelyek az ingerlés pillanatában nem

tudatosulnak, tudat alatti szinten fejtik ki hatásukat. A tudat számára hozzáférhető emlékeket tudatelőttesnek, a nem hozzáférhetőket tudattalannak nevezzük. II/3. ENDORKIN RENDSZER, BELSŐ ELVÁLASZTÁSÚ MIRIGYEK Endorkin rendszer: lassan juttatja célhoz az üzeneteket, ugyanakkor a hormonok tartósabb változásokat hoznak létre a célszervek működésében. A hormonális üzeneteket a véráram szállítja és hatásuk órákig, napokig is tarthat. A sejteken kötőhelyek [receptorok] vannak a hormonok számára, melyek a sejthez kapcsolódva megváltoztatják annak működését. Hormontermelő mirigyek a pajzsmirigy, tobozmirigy, mellékvese, hasnyálmirigy, petefészek és a here. Ezek irányító központja a hipotalamusz, ami az alatt található borsónyi agyalapi mirigy közvetítésével szabályozza ezek működését. Adrenalin: Leggyorsabb hormonális üzenet, azonnal hat a célszervre, h. felkészítse a szervezetet a harcra v a menekülésre Agyalapi

mirigy: Serkenti a csontnövekedést és szabályozza a szexuális működést Pajzsmirigy: Anyagcsere sebességét befolyásolja III. ÖRÖKLÉS, KROMOSZÓMÁK ÉS A GÉNEK Gén: A DNS [dezoxiribonukleinsav] molekula részei, információtartalmuk a DNS specifikus bázissor-rendjébe van beírva, ami egy kémiai folyamat során fehérjékbe specifikus aminosavakba tevődik át. DNS: Nagyszámú különböző genetikai üzenetet képes tárolni, amit bázisos szerkezete tesz lehetővé. A bázisoknak rengeteg variációja van, ezek elrendezése adja meg az élőlény jellemzőit -Az ember sejtjeiben 2 pár kromoszómakészlet található, amelyek a géneket hordozzák. Egy gén 2 v. többféle formában is létezhet, ezeket alléleknek nevezik Mindkét kromoszóma azonos helyén található egy-egy allél. Ha ezek egyformák, akkor homozigóta, ha különbözőek, akkor heterozigóta elrendezésről beszélünk. Heterozigóta génpár esetén az egyik (domináns) elnyomhatja a másik

(recesszív) működését, ami azt jelenti, hogy a domináns fejeződik ki a testi jellegekben. ÉSZLELÉS, ÉRZÉKELÉS, EMBERI MEGISMERÉS ALAPJELENSÉGEI Érzékelés: Ingerek felfogásával kezdődik, ami érzékszervek segítségével történik. Mindegyik érzékszerv csak egyfajta ingerre érzékeny. A környezet fizikai és kémiai energiáira adott idegi válasz, információ felvétele, míg az észlelés ezen benyomások jelentéssé szerveződése. Alacsony rendű perifériális folyamat. Receptor: Olyan neuron, amely aktiválódáskor elektromos jelet továbbít a kapcsolódó idegsejthez, amely az érző afferens pályán jut el az agykéreg megfelelő területéig. Az jel az agyban érzékleti élményt eredményez. Észlelés: (érzékelés és észlelés egymásra épül) Összetett idegrendszeri, elsősorban agyi történéseket magába foglaló központi folyamat, mely során az érzéklet jelentéssé szerveződik. Befolyásolja az észlelt dolog jellemzői és

az észlelő sajátossága, hangulata, érdeklődése. Észlelési konstanciák: Tárgyak változatlannak való észlelését nevezzük észlelési állandóságnak [=konstanciánka]. Kialakulásuknak szerepe van az alkalmazkodásban, ha nem lennének nem tudnánk ingereket azonosítani. Főbb fajtái: • Nagyság: egy tárgy méretét változatlannak észleljük, annak ellenére, h. a retinán az inger változott. • Alak: adott tárgy alakját akkor is állandónak észleljük, ha alakjának retinális képe megváltozott. • Világosság és szín: tárgyakat azonos megvilágítottak és színűnek észleljük, ha a szemünkbe érkező fény mennyisége jelentősen nő v. csökken • Hely: létrejöttéhez szükséges, h. észlelőrendszerünk sajátos mozgásunkat és a retinális kép változásait egyszerre vegye figyelembe. 1.) LÁTÁS: Szem megszűri és összegyűjti a fénysugarakat, majd ingerületté alakítva azokat a látóidegen át az agyba juttatja. (agykéreg

nyakszirti lebenyében elhelyezkedő látókéreg, ahol az információ szín, forma és mélység szerinti feldolgozása történik) Az ember a tárgyakat nem csak látja, hanem fel is ismeri. A retinába érkező kép csak kétdimenziós A szemünkben a kép fejjel lefelé áll, az agyunk azonban visszafordítja egyenes állásúvá. Retinában lévő sejtek kétfélék: fényérzékelők [=pálcikák], színlátásért felelősek [=csapok]. A színek csak a fejünkben léteznek agyunk a tárgyakról visszaverődő fényt értelmezi. 2.) HALLÁS - EGYENSÚLYÉRZÉK: Agy hallóközpontja a halántéklebenyben van Az agy a levegő rezgéseit érzékeli, a hangerő a fül által felfogott hanghullámok erőssége, a hangmagasság pedig ezeknek a hangoknak a frekvenciájától függ. A hangszínt a hangérzetet keltő hanghullámok összessége szabja meg. A hallóközpont értelmezi a felfogott hangjeleket összeveti és csoportosítja Vesztibuláris rendszer: A belső fülben a csiga

közelében található. Két fő része a három, egymásra merőleges, folyadékkal telt félkörös ívjárat, és a két szintén folyadékkal telt vesztibuláris zsák. Az ívjáratok és a zacskók belsejét szőrsejtek borítják A folyadék hatására a szőrsejtek elmozdulnak, ami ingerületet keltve tájékoztatja az agyat a fej mozgásáról. (ingerületek a kisagyba kerülnek) 3.) SZAGLÁS: Ingereként az illékony molekulákat kibocsátó anyagok szolgálnak Orrjáratok mélyén nyálkahártya és szaglóhám található. Az orron át belélegzett levegőnél különféle molekulák kerülnek az orrüregbe. A szagingerületek a nyálkahártya érzéksejtjeiből az idegpályákon az agy felé folytatják útjukat. Elektromos impulzus keletkezik amikor a szaglórostok érintkeznek az illatanyag Az impulzus a szaglógumóba kerül, ami a halántéklebeny belsejében található szaglókéreghez kapcsolódik, ahol az in-formáció tudatosul. Illatok érzelmet váltanak ki,

mert a szaglógumók limbikus rendszer kitüremkedései. 4.) ÍZLÉS: Kémiai hatások a kiváltó ingerei Az ízlelő receptorok [kontaktreceptorok] a nyelven helyezkednek el, és közvetlenül érintkeznek az anyaggal, aminek ízét érezzük. Ingerül a nyálban oldódó anyagok szolgálnak. Négy alapízre épül az ízlés: édes, sós (nyelv hegye), savanyú (nyelv oldala), keserű (nyelv hátsó része). 5.) FÁJDALOM: Bármely intenzitású inger, ami szöveti károsodást okozhat Ingerek hatására a bőrben kémiai anyagok szabadulnak fel, amelyek magas küszöbbel rendelkező receptorokat ingerelnek. Fájdalomreceptorok kétfélék: éles v tompán sajogó, égető fájdalom FIGYELEM, ORIENTÁCIÓS REAKCIÓ Figyelem: Pszichés funkció, amelynek segítésével kiválasztjuk az ingerek sokaságából azokat, amelyek valami miatt fontosak a számunkra és tudatunkban visszatükröződnek. Tudatunk meghat tárgyakra v. jelenségekre történő irányultsága Lelki jelenségek

között szabályzó funkciót lát el Orientációs Reakció [”mi ez” reflex Pavlov nyomán]: A figyelem kiindulópontja, a figyelés alatt teljes v. redukált formában megy végbe Ha az új inger kedvezőtlen hatású elhárítja, ha kedvező, akkor serkentően hat a cselekvésre. Felkészíti a szervezetet az adott ingerek optimális fogadására, biztosítja a jelzőingereknek a cselekvés kiváltásához szükséges intenzitását. Orientációs reakciót eredményez, ha az új inger a korábbiak alapján kialakult sémákhoz eltérést mutat. Negatív indukció: Az agykéreg egyik pontját ingereljük, a szomszédos agykéregi pontok gátlás alá kerülnek. Orientáció reakció végső szakasza, még jobban kiemeli a ingerhatást Aktiváció mechanizmusa: Az orientációs reakciót kiváltó ingerület az agytörzsbe érve fokozza az agy éberségét, ami az agykéregre serkentően is hat, és ezáltal fokozza az észlelés élességét. Figyelem fiziológiai alapja

[Pavlov alapján]: Az izgalmi és gátlási folyamatok kölcsönös indukciója, ami a figyelem esetében azt jelenti, hogy ha a figyelmünk egy meghat. jelenségre irányul, akkor más jelenségekről alig veszünk tudomást. Az ingerlésnek és gátlásnak váltakozása a kölcsönös indukció. Figyelem Fajtái:  Önkéntelen: Minden váratlan, szokatlan inger felkeltheti figyelmünk.  Szándékos: Az önkéntelen figyelemből fejlődik ki, akaratunktól függ. Figyelem jellemzői: terjedelme (dolgok számát jelenti, amiket adott pillanatban egyszerre tudunk felfogni) tartóssága, intenzitása (adott idegsejt meddig bírja az ingerlést, befolyásolja a tevékenység jellege), koncentrációja, váltása (izgalmi gócok átkapcsolódása az agykéregben), megoszlása. Figyelem felkeltése: Vannak olyan ingerek, amelyek fizikai sajátosságaiknál fogva kelti fel a figyelmet (pl. inger intenzitása, időtartama, ismétlődése) és olyanok, amelyek az egyénnel való

kölcsönhatásban válnak jelentőssé (pl. újszerű érdekes dolgok) EMLÉKEZET, MEMÓRIA Fogalma: Pszichés funkció, mely megőrzi az észlelés és emlékezés során keletkezett perceptuális élményeket és tapasztalatokat. Funkciója, h tökéletesebbé teszi a környezethez való alkalmazkodást és biztosítja a folytonosság érzését is. I. RÖVID TÁVÚ MEMÓRIA [=RTM] -Az információk tartoznak ide, amelyek a kódolás után csak pár másodpercig tárolódnak és hívhatók elő. Kapacitása korlátozott, csak olyan információk kerülnek be, amelyekre éppen figyelünk, az újabb információk eltárolása a régiek kiszorításán alapul. II. HOSSZÚ TÁVÚ MEMÓRIA [=HTM] -Az információk rövid távú memóriából kerülnek át ide. Ennek feltételei az információk ismétlődése, gyakorlás. A konszolidációs idő (15-60min) az, amennyi ideig tárolódniuk kell az információknak ahhoz, hogy rögzüljenek. Retrográd amnézia: Megtartás hiányával

járó zavar, amely valamilyen sokkhatás, fejre mért ütés nyomán következik be éppen a konszolidációs idő hiánya miatt. Villanófény-effektus: A különösen fontos események beindítanak egy speciális emlékezeti mechanizmust, amely hosszú távra rögzít mindent. III. EXPLICIT MEMÓRIA -A múlt tudatos előhívásában játszik szerepet, amikor múltbéli eseményekre emlékezünk. Működése konstruktív, aminek jelentése, h. emlékezetünk túlmegy az eredeti információkon, és azokat kiegészí-tjük az általános ismereteink felhasználásával (újra felépítjük, megkonstruáljuk a korábbi történetet. IV. IMPLICIT MEMÓRIA -Leginkább készségeink tárolja. Típusai: készségekben, erőfeszítésben, kondicionálásban és egyes nem asszociáción alapuló jelenségeken érintett emlékezetek. V. EMLÉKEZET ELŐHÍVÁSA ÉS ANNAK BIOLÓGIAI ALAPJAI -Asszociáció szerepe: A felidézés folyamatát a közvetlenül egymás után olyan emlékképek

találkoznak, melyek asszociációs kapcsolatban állnak egymással, és az egyik megjelenése maga után hozza a másik megjelenését anélkül, hogy a másik megjelenés okai az azt kiváltó specifikus ingerek jelen lennének. Ez a képzettársítás törvénye Az asszociációs kapcsolat már a kódolásnál létrejön. -Előhívás a múltbéli események felelevenítését jelenti emlékképek formájában. Folyamat ideglélektani alapja az emléknyom, amely a múltbéli hatás alapján alakul ki az idegrendszerben. -Felejtésről van szó, ha az emlékképek nem idézhető fel. Nem jelenti azt hogy végleg eltűntek csak valami miatt gátlás alá kerültek. A felidézési hibákért felelős tényezők az interferenciahatások. Elő-reható gátlás az, amikor a korábban megtanult dolog zavarja az információk rögzülését. Visszaható ha az új tanulás megzavarja a korábban tanultak előhívását Felejtést befolyásolja az emlékezeti anyag típusa és terjedelme.

Oka lehet még, ha nem használjuk az emlékezeti anyagot, továbbá szerepet játszanak még az érzelmek. (elfojtás: megakadályozza a kínos élmények felszínre hozását) -Biológiai alapjai: A kódolás nagyrészt az agy bal féltekén, az előhívás a jobb féltek feladata. Hosszú távú emlékezésben döntő szerepet játszik a hippokampusz. TANULÁS [KONDICIONÁLÁS] Tanulás: Hétköznapi értelemben minden olyan tevékenység, ami bizonyos képességeknek, tudásnak elsajátításához vezet. Pszichológiai értelemben minden olyan teljesítmény, (viselkedés v tudásbeli változás) amely külső tapasztalásra, gyakorlás révén jön létre. Pszichikus jellemzők külső hatásra bekövetkező módosulása, tapasztalás és gyakorlás eredményeképpen. Lehet motoros, szenzoros v. perceptuális, verbális és érzéki I. KAPCSOLATKÉPZÉS Kapcsolatképzés: Valamilyen idegi összeköttetés kialakulását jelenti, amely az idegrendszer alacsonyabb és magasabb

szintjein egyszerűbb ill. bonyolultabb formákban jön létre motoros, perceptuális és verbális elemek szövevényeként. Lehetővé teszi, hogy gyakorlás eredményeként, mozdulatok, szavak társuljanak egymáshoz, így a viselkedésben az ösztönös válaszok mellett új, tanult válaszformák jöjjenek létre lehetővé téve a magasabb fokú alkalmazkodást. I/1 Klasszikus kondicionálás /Pavlov „nyáladzó kutya kísérletéhez” fűződik/ Inger típusú tanulás, amelynek során az élőlény megtanulja, hogy egy bizonyos ingert milyen másik inger követ, ingerek együtt járását sajátítja el. A klasszikus kondicionálással a kialakított válaszok megváltoznak ingerfeltételek változása során, ami az alkalmazkodás szempontjából lényeges. Egyes válaszok a környezethez való rugalmas alkalmazkodás során időlegesen elfelejtődnek (gátlás alá kerülnek) majd újra előjöhetnek. (befolyásoló tényező az eltelt idő és a szükséglet erőssége

is) Félelmi reakció kialakításában is szerepet játszik. Diszkrimináció: A korábbi feltételes kapcsolatokra másodlagos, harmadlagos reflexeket is lehet építeni. (több inger kapcsolható össze ezáltal magasabb rendű kondicionálásról beszélünk) Generalizáció: Meghat. ingerre kialakult feltételes választ az eredetihez hasonló, más ingereket is kiválthatnak. I/2 Operáns kondicionálás /Throndike nevéhez fűződik/ Ez egy válasz típusú tanulás, ami olyan helyzetekre vonatkozik, amelyekben a válasz a környezetben végrehajtott spontán cselekvésnek, aktivitásnak, nem egy meghat. ingernek a következménye. Averzív kondicionálás során védekező, elkerülő magatartás alakul ki. (Mowrer kísérleteihez fűződik) Effektus törvény: Azok a válaszok megerősítést nyernek, a továbbiakban gyakrabban fordulnak elő a viselkedésben. /Állatkísérletekben előfordult, hogy a kísérletvezetők nem voltak következetesek a válaszok

megerősítésénél, hol megerősítették a jó választ, hol nem, mely során az állatok a kísérleti neurózis tüneteit mutatták, zavartak lettek, passzívvá váltak és kialakult a tanult tehetetlenség./ Másodlagos megerősítő hatások: Megerősítések bizonyos fajtáihoz másodlagos megerősítő hatások tartoznak, melyek megváltoztatják a viselkedés motívumait. (pl dohányzás, alkoholizálás) II. LATENS TANULÁS Az ember olyan tanulásra is képes, melynek eredménye csak későbbi cselekvés során látható. Perceptuális tanulás: Tanulás eredményeképpen tartós változás következik be egy tárgy v. esemény észlelésében azáltal, hogy az adott tárgyal, jelenséggel többször találkozunk. Fontos szerepe van a tárgyak, események észlelésében. Képzettársítás: Ha 2 inger mindig együtt fordul elő, akkor egy idő eltelte után az egyik inger a másik inger jelzőingerévé válik. (pl megtanuljuk, hogy villámlás után mennydörgés

következik) III. BELÁTÁSOS TANULÁS /Köhler/ A cél és eszköz egységben való látása, a közöttük lévő viszonylat felismerése a belátásos tanulás legfőbb jellemzője. Megoldás nem gyakorlás eredményeképp jön létre, hanem hirtelen IV. VERBÁLIS TANULÁS, KOMPLEX TANULÁS A beszédtanulás során a szavak jelző funkciókhoz jutnak, átvehetik bármely feltételes inger jelző szerepét, így a valóságot közvetve jelezhetik, ezért nevezik a szavak rendszerét, a beszédet jelzés jelzésnek, második jelzőrendszernek. V. SZOCIÁLIS TANULÁS Olyan tanulási folyamat, amely más személyekkel történő interakció során idéz elő viselkedésválto-zást. Alapja a szocializációnak, ami olyan, a személyiség egészét átfogó tanulási folyamat, mely során az egyén megtanulja társadalmi együttélés szabályait, fokozatosan elsajátítja a társas beilleszkedés magatartási elemeit. A kultúrát is közvetíti VI. UTÁNZÁS – IDENTIFIKÁCIÓ

[=AZONOSULÁS] Szerepet játszik a tanulás, mégpedig a megerősítés, jutalmazás, v. büntetés révén, ami bizonyos viselkedésformák elsajátításához, ill. más formák elkerüléséhez vezet Formái: 1. Önutánzás: nem valódi utánzás, azt utánozzák, ahogy őket utánozzák Alapja a cirkuláris reakció. 2. Késleltetett utánzás: kisgyerek csak úgy képes megérteni másokat, ha azt csinálja amit ők Nem tudatos modellválasztás, leutánoz minden olyan személyt, akit gyakran lát. 3. Modellválasztás: indítéka a szeretet és kötődés (szülőkhöz) 4. Empatikus utánzás: indítéka, ha a modellszemély a gyerek szemeláttára ér el sikereket 5. Identifikáció: modellkövető megpróbál olyan lenni, mint az általa modellül választott személy Belsőleg is igyekszik hasonlítani a modellszemélyhez, nem a sikeres viselkedés, hanem a inkább a modellül választott személyhez fűződő viszony fenntartása a cél. Önkontroll: identifikációt

váltanak ki a feszültségek is. Az ellentmondást a másiknak való megfeleléssel igyekszünk feloldani, ami vágyaink korlátozásából ered. Negatív identifikáció, amikor a modellszemély arra a példa, hogy hogyan ne viselkedjünk. Modellkövetés csak viselkedés töredékek átvételét jelenti több modellszemélytől, melynek kombinációi saját viselkedésformát alakít ki a követőnél. 6. Interiorizáció: Az egyén azért fogadja el egy másik személy befolyását, mert az egybevág értékrendszerével. A vélemény átvétele hasznos számára A szereteten alapuló interiorizáció a szabály belső elfogadásához vezet, míg a tiltásokon alapuló csak addig érvényes míg a tiltó személy jelen van. GONDOLKODÁS, MINT KÖZVETETT MEGISMERÉS Gondolkodás: Legmagasabb szintű megismerő folyamat,, az emlékezet, képzelet és a másik ember közlései mellett a valóság megismerése. Közlésének eszköze a kommunikáció Passzív folyamat I. GONDOLKODÁS

ELEMEI (FOGALMAK), PROPOZICIONÁLIS GONDOLKODÁS Propozíció: Olyan kijelentés, amely valamilyen tényállásra vonatkozik. Fogalmak kombinációiból áll. Fogalom: A dolgok egy teljes osztályát képviselik, olyan tulajdonságok halmaza, amely adott dolognak jellemzői. Lehetővé teszi a nem észlelhető információk előrejelzését Indukció – Dedukció - Művelet: Gondolkodás eredménye a következtetés, mely alapján kijelentéseket érvelésbe rendezzük. Érvelés lehet deduktíve és induktíve érvényes Indukcióval következtetünk az egyedi dolgokból az általánosra, dedukcióval fordítva. Gondolkodási feladat megoldásához műveletek során jutunk el. Ezek lehetnek: • Analízis: megismerés tárgyát elemire bontjuk • Szintézis: helyreállítjuk az analízis során széttagolt részeket, összefüggéseket keresünk a feltárt elemek között. • Elvonatkoztatás, absztrahálás: lényeges tulajdonságok kiemelése • Összehasonlítás: lényege

a szembeállítás, egybeeséseket és eltéréseket keresünk. Nyelv: Gondolatok kifejezésének eszköze. Hármas tagozódása van Legmagasabb szint a mondatok szintje, ami a kijelentést tartalmazza. Második azok a szavak és szóelemek, amelyek a jelentést hordozzák. Legalsó a beszédhangok szintje Nyelvhasználat kétoldalú: Produkciót (gondolatsort mondattá formálunk és közöljük szavak és hangok segítségével) és megértést jelent (szavakhoz jelentést rendelünk és eljutunk a kijelentéshez) II. KÉPZELETI GONDOLKODÁS Emlékképek átalakítását jelenti, észlelésen alapul. Fontos szerepe, h új ismeretekhez juthatunk hozzá. Mentális forgatás: Emlékképeink visszaidézésének, és átalakításának ezekkel való manipulációnak képessége, ami során új információ nyerhető. Szerepet játszik a problémamegoldásban. Fajtái: • Gondolati kép: Gondolkodás részeként megjelenő vizuális, akusztikus kép. • Szinesztézia: Olyan élményeket

jelent, amikor az egyik érzékszervi modalitás átfordul a másikba. Ilyen képzeleti működést feltételeznek az olyan kijelentések, mint a hideg kék, v. meleg barna • Álomképek: Csak felébredés után szerzünk róla tudomást. Álmokban a tér és az idő felbomlik, események összefolynak, nem különül el az én és a külvilág. Auditív élmények is megjelennek • Hipnagóg képek: Közvetlenül az elalvás előtt keletkező képzeleti képek. • Hallucinációk: Szenzoros derpriváció (=ingermegvonás) nyomán keletkező képzeleti képek, amelyek vizuális, akusztikus képzetekben öltenek testet, pl. relaxáció v meditáció közben • Fantomvégtag-kép: Megfelelő testrész elvesztése után kialakuló képzeleti ki, amely többnyire a fájdalomérzésben testet öltő kép. • Eidetikus kép: Nagyon élénk, általában vizuális, ami gazdagságánál fogva esetenként érzékleti képnek is tűnhet. • Kognitív térkép: Több mentális folyamat

eredményeként tartalmazza a környezetünk távolság és irányjelzéseit. Ezek nagyság és távolságviszonyai aránytalanok Reproduktív képzelet: Lehetővé teszi, hogy mások átélései alapján új ismeretekhez jussunk. Produktív képzelet: Lehetővé teszi, hogy új, csak ránk jellemző élményeket, összefüggéseket jelenítsünk meg. Alapja a kreatív teljesítménynek Problémamegoldás: Számos különböző feladatot foglal magába, több lépcső folyamat. Elsőnek a probléma felismerés, majd megoldási stratégiák keresése, majd a probléma megoldása. Döntő szerepe van a probléma leképzésének. ITELLIGENCIA, KREATIVITÁS, SZEMÉLYISÉGJELLEMZŐK Intelligencia: Azok a tulajdonságok, amelyeket egy megfelelően standardizált intelligenciateszt mér. Tapasztalatokból való tanulás, az elvont fogalmakban való gondolkodás és környezet hatékony képzelésének képességét jelenti. Kreativitás-tehetség: Mentális és egyéb

személyiségjellemzők összességét jelenti, amelyek alapján a személy korábbi gondolatokat, újszerű módon rendel egymáshoz. A kreativitás szabadon a képzeletre támaszkodva új felismerésekhez, új ötletekhez vezet. Fontos feltétele a tehetség megjelenésének -Magas intelligenciahányados nem jelent feltétlen nagyfokú kreativitást. INTELLIGENCIA MINT GLOBÁLIS KÉPESSÉG Galton a reakcióidőt mérte, a látásélességet, hallásküszöböket és a látott formákra való emlékezést. Alfred Binet és Simon (beiskolázási teszt) vizsgálatai azon a feltevésen alapultak, h. minden életkorhoz tartozik egy átlagos, mérhető szellemi fejlettségi szint. A beiskolázási teszthez kapcsolódik az intelligencia-hányados (IQ), ami egyenlő a gyerek mentális életkorának és valódi életkoruknak (biológia életkor) hányadosa szor 100. Átlagos szint a 100-as IQ Mai intelligencia tesztek is ezen a teszten alapulnek. Az ~t ma különböző képességek

elegyének tartják, a próbákat 4 nagyobb területébe sorolják: verbális gondolkodás, absztrakt-vizuális gondolkodás, számolás és rövid távú memória. FAKTORANALÍZIS, „G” ÉS „S” FAKTOR Faktoranalízis (Charles Spearmanhoz fűződik): Meg lehet határozni azt a legkisebb számú tényezőt, faktort, képességét, ami minden intellektuális teljesítményben közös. Spearman feltételezte, h. mindenki különböző mértékben rendelkezik egy általános intelligencia faktorral („g” faktor), ami arra vonatkozik, hogy hogyan észlelünk és értékelünk összefüggéseket. („g” faktor segítségével állapítjuk meg, h. valaki buta e v sem) Létezik egy „s” faktor, ami speciális vannak, amelyek ráépülnek az általános intelligenciára, logikai, téri tájékozódásbeli képességeket mér. HAJLÉKONY ÉS RÖGZÜLT INTELLIGENCIA Hajlékony: A szokatlan helyzetekhez való gyors és rugalmas alkalmazkodás képességét jelenti. Rögzült

intelligencia: Megszerzett tudás és képességek alkalmazását jelenti. KREATIVITÁS, JELLEMZŐI, ALAPKRITÉRIUMAI Guilford szerint az intelligencia a legjobb megoldás keresését jelenti egy adott helyzetben, a kreativitás pedig egyszerre több irányban haladva új, önálló gondolatok megjelenését eredményezi, Kreativitás estén nincs egy helyes megoldás, hanem több lehetséges megoldás van. A „szokatlan intelligencia” teszt azt méri, h. egy tárgy szokásos használatától mennyire tud elvonatkoztatni az illető Jellemzői v. kritériumai: Fluencia: válaszok számát jelenti Flexibilitás: szempontváltás könnyedségét, ami a tesztben a kategóriák számában nyilvánul meg. Originalitás: válaszok különlegességét jelenti. Kreatív emberek jellemzi: Cropley szerint a változásokra való törekvés, merészség jellemzi a kreatív embert. Impulzívak, kevésbé képesek kontrolálni viselkedésük, hajlamosak fegyelmezetlenségre, de ami

érdekli őket, azt önfegyelemmel és koncentrációval végzik. Kreatív alkotás jellemzője: újszerű, haladó és gyakorlati alkalmazhatóság. KREATIVITÁS SZINTJEI, SZAKASZAI 1. Kifejező kreativitás: Kifejezés szabadsága jellemző (pl gyerekrajzok) 2. Produktív kreativitás: Ezen a szinten már megjelenik a befejezettség igénye, ill ezzel együtt a realitás igénye és a tárgyilagosság is. Mindez már az alkotás bizonyos fokú tudatosságát jelenti 3. Inventiív v feltaláló kreativitás: Felfedezők szintje, ami szokatlan, újszerű összefüggések felismerésében, leleményességében, az adott dolog szimbolikus megjelenítésében nyilvánul meg. 4. Innovatív v újító kreativitás: Egy tudományterület v művészeti ág alapvető elveit tökéletesíti 5. Emergentív v teremtő kreativitás: Alapvetően új elv megjelenését jelenti a tudományokban Szakaszai: • Előkészület: Problémák iránti fokozott érzékenység, az észlelés szabad

áramlása a jellemző. • Lappangási stádium: Sajátos kapcsolat jön létre a tapasztalt dolgok között, ami őrlődést idéz elő az információk sokaságában. Ez többnyire a tudatlan alkotás szakasza • Megvilágosodás v. „aha” élmény: Hirtelen villan be a megoldás, ami fokozott emocionalitással jár. • Kivitelezés: Átfogalmazást és megvalósítást jelent. MOTIVÁCIÓ FOGALAMA, DRIVE ELMÉLETEK Motiváció: Minden olyan belső folyamat, ami ez embert és állatot valamilyen viselkedésre késztet, előidézi az aktivitást. Motivációtól függ a viselkedés szervezetettsége, célirányultsága, hatékonysága. Motivált viselkedés mindig valamilyen szükséglet csillapítására irányul és a cél elérésével leáll. Motivált viselkedés szabályzásában a limbikus rendszer játszik szerepet Ösztönös vielkedés: Nem tanult, hanem örökölt, gyakran komplex refelxlánchoz hasonlatos. Drive: Belső késztetés, aminek nyomán a cselekvés

megtörténik. Pontosabban meghatározható, mint az ösztön, a központi idegrendszer bizonyos struktúráinak aktivációs (izgalmi) állapota. 1.) Drive redukciós elmélet (Hull nevéhez fűződik): Ha a környezetünkkel anyagcsere kapcsolatban álló élőlények között a fejlett központi idegrendszerrel rendelkezőknél az élettani állapotok szükséglet-ként jelentkeznek, és ez a szervezet tartalékaiból automatikusan nem megszűntethető, akkor az idegrend-szerben cselekvésre késztető feszültségállapot jön létre (drive indukálódik). Állapot addig tart, míg a célirányos viselkedés meg nem szűnteti a hiányt, mely által csökken a feszültség (drive redukció). -Drive erőssége a környezeti hatásoktól is függ. (pl éhség esetén mivel csillapítjuk étvágyunk) Incentív érték: Megmutatja, hogy milyen intenzitással ment végbe a viselkedés. 2.) Optimális arousal-szint elmélet: Ha az élettani hiányállapotok, ill a tanult szükségletek az

optimális szint fölé emelik az idegrendszer általános izgalmi állapotát, akkor a magas izgalmi szint csökkentése kívánatos. Ha az alapvető szükségleteket kielégítették és túl kevés az inger a környezetünkben, akkor olyan helyzetet próbálunk teremteni, ami növeli a feszültséget. Ez a magatartás addig tart, amíg el nem érjük az optimális izgalmi szintet. MOTÍVUMOK FAJTÁI I. HOMEOSZTATIKUS MOTÍVUMOK (biológiai létünk fennmaradását szolgálják) 1. Biológiai motívumok: • Túlélési v. önfenntartó motívum (pl folyadékháztartás, táplálkozás, hőmérsékletszabályozás, kiválasztás, fáradság, általános aktivitás) Ezek magcsoportja a hipotalamusz. Szenvedély: Ha már kialakult a szenvedély, az adott szer jelenléte a vérben szükségesség válik a kiegyensúlyozott idegműködéshez, hiánya pedig az éhséghez hasonló motivációs jelentőséggel bír. Kialakulása 2 fázisban megy végbe. Először fiziológiai függőség

fázisában a szövetek némi módosulása történik, melyek normális működéséhez az adott szerre van szükség. E nélkül ingerlékenység, zavart viselkedés lép fel. Második szakasz már tanulási folyamat eredménye, mert a sorozatos bevitel eredményképp megtanuljuk a kívánt állapot eléréshez szükséges viselkedést. 2. Környezet jobb megismerését, önmegvalósítást szolgáló aktivitási szükségletek • Kíváncsiság motívuma: Az emberek késztetést érzenek arra, h. ingereket keressenek, földerítsék környezetüket, akkor is ha ez nem testi szükségletek kielégítésére irányul. (=explorációs viselkedés) • Manipulációs drive: A tárgyak tanulmányozására irányuló késztetést jelenti. Élménykereső magatartást jelent. • Intrinzik motivált viselkedés: Olyan viselkedés, amit érdeklődésből és kedvvel csinálunk, éppen ezért önmagában is jutalmazó értékű. Csökken, ha viselkedést jutalmakkal erősítjük meg •

Extrinzik motiváció: Külső jutalmak v. büntetések által biztosított viselkedést jelent Aktivitás drive: Csak az emberre jellemző. Az önmegvalósítással, individualizációval kapcsolatos • Kompetencia motívum (humánspecifikus): A környezettel való hatékony bánásmód elsajátítására ösztönöz, motivációs késztetés a viselkedésünk hiányos felszámolására. • Önmegvalósítással, individualizációval kapcsolatos Kognitív disszonancia: Amikor 2 számunkra fontos értékelés, ill. egy megvalósított viselkedés között ellentmondás van. Ez feszültséget kelt, ami a disszonancia csökkentésére indítja a személy Teljesítményorientáció: A sikerek elérésére, a teljesítmény állandó emelésére, mások teljesítményé-nek meghaladására vonatkozó késztetés, ami az aktivitás drivok betetőzése. Attól függően, h. ki hogyan viszonyul saját viselkedéséhez az adott feladathelyzetben, az emberek 2 csoportba sorolhatók.

Sikerorientáltak: Optimisták, bizakodóak, szeretik próbára tenni ügyességüket. Közepesen nehéz feladatot választanak, ahol a kudarc és siker esélye egyenlő. Kudarckerülők: Bizonytalanok, szorongók, a sikert szerencsének tulajdonítják, könnyű feladatot választanak, mivel ekkor biztos a siker. II. SZOCIÁLIS MOTÍVUMOK • Fajfenntartásra irányuló motívumok (pl. szexuális viselkedés, utódápolás) A nemi működések hátterében fontos szabályzó szerepet tölt be a hormon. • Utódápolás motívuma: szorosan kapcsolódik a szexuális viselkedéshez. Agresszív viselkedés: Delgrado az agyi szabályzó működést tette felelőssé az agresszív viselkedésért. A limbikus rendszeren belül van 2 magcsoport, melyek részt vesznek az agresszív viselkedésben. Frusztráció-agresszió hipotézis (Dollard nevéhez fűződik): Minden célra irányuló motivált viselkedés akadályozása, frusztráció agresszív feszültséget hoz létre, ami

levezetődhet egy alacsonyabb szintű, regresszív viselkedésben, de kiválthat nyíl agresszív viselkedést is. Alturizmus: Segítő viselkedést jelent nem rokon személy irányába, barátságok kialakulásának forrása. III. MASLOW ÉS A MOTÍVUMOK HIERARCHIÁJA Alapszükségletek Pszichológiai szükségletek 1. fiziológiai szükségletek (élelem, ital, oxigén) 3. Valahová tartozás és szeretettség szükséglete 2. Biztonság szükséglete 4. Önértékelés szükséglete (presztízs, becsvágy) 5. Önmegvalósítás szintje (elérni a bennünk rejlő lehetőségeket) -A hierarchia törvénye szerint a magasabb szinten elhelyezkedő motívumok csak akkor hatnak a viselkedésre, ha az alacsonyabb szinteken lévő szükségletek ki vannak elégítve. Potencia törvénye: A piramis teteje felé haladva a magasabb rendű motívumok egyre sérülékenyeb-bek, egyre több akadályba ütközik kielégítésük. ÉRZELEM I. ÉRZELEM FOGALMA Érzelmek visszatükrözik és jelzik

a motivációs állapotokat, ugyanakkor motivációs tényezőként is hatnak, miután törekszünk a pozitív érzelmi állapotok elérésre. Fontos szerepe van a környezethez való alkalmazkodásban. Kommunikatív tartalmuk van Komplex érzelem az, amelyet összetett szituációkban élünk át, és csak szituáció ismeretében tudjuk viszonylag pontosan megítélni. Alapérzelmek az öröm, érdeklődés, meglepetés, szomorúság, harag, undor, szégyen és a félelem. Plutchnik az érzelmek kifejezését illetően 3 összetevőt állapított meg: 1. szubjektív nyelve: arra vonatkozik, hogy mit érzünk 2. viselkedéses nyelve: mit teszünk az adott érzlem hatására 3. funkcionális nyelve: mit érünk el az érzelem kifejezésével II. ÉRZELEMEK ÖSSZETEVŐI, KOMONENSEI Roseman szerint az érzelmek olyan „tünetegyüttesekként” foghatók fel, amiknek 5 komponense van. 1.) Fiziológiai komponens: Minden érzelem testi reakcióban is megnyilvánul(pl kipirulunk,

gyorsul a szívverés, összeszorul a gyomor) Ezek a reakciók a vegetatív idegrendszer reakciói. 2.) Fenomenológiai komponens: Érzelmek magukban hordoznak valamilyen vélekedést a történtekről, és ezek értékelését, ami pozitív v. negatív 3.) Gesztus komponens: Érzelemre jellemző testtartások, arckifejezések, hangjelek illetve a beszédet kísérő nem verbális jelzések összessége 4.) Élményre adott reakció: Ilyen például a támadás v menekülés 5.) „emotivációs” komponens: Azokat a célokat öleli fel, amelyeket az adott érzelem kivált Pl ha valaki szimpatikus, akkor keressük a vele való találkozást, és jelenléte örömöt szerez nekünk. III. ÉRZELEMEK ÉLETTANI ALAPJAI – AROUSAL ÉS AZ ÉRZELMEK Az érzelmi arousallel együtt járó fiziológiai változásokért a vegetatív idegrendszer szimpatikus ága a felelős. (pl vérnyomásért, szívritmusért, pupillák tágulásáért) Paraszimpatikus ága az emésztőrendszer mozgásaiért,

bőrreakciókért felelős. Amint az érzelem lecseng, visszaállítja a szervezet normális állapotát. A/ James-Lange-féle elmélet: A vegetatív arousal és más testi változások észlelése alkotja az érzelmi élményt, és mivel az érzelmi élmények különböznek, ezért mindegyik érzelemhez tartozik egy vegetatív aktivitási minta. Az inger hatására érzelemre jellemző fiziológia arousal, majd az érzelem átélése következik be. B/ Canon-Bard érzelemelmélete: Az érzelmek létrejöttéért és elkülönítéséért az agy kéreg alatti területen zajló folyamatok a felelősek, amelyek színezik a központi zsigeri reprezentációtól odaérkezett mintát. Kulcsfontosságúnak tartotta a talamuszt, mert minden külső és belső információ ide fut be, és a limbikus rendszert is, ami az érzelmi élmény kialakulásáért felelős. IV. KIÉRTÉKELÉS ELMÉLETEK Schachter-Singer érzelemelmélete: Vegetatív arousal mellett jelentős szerepet tulajdonít egy

kognitív értékelő folyamatnak. Amikor egy esemény észlelünk, attitűdjeink és céljaink szempontjából értelmez-zük a helyzetet és a kiértékelés eredménye lesz a viselkedés, vagyis az esemény által előidézett arousal-hoz kognitív címkét rendelünk. Emocionális helyzetben a kiváltó esemény vegetatív arousalt és kognitív kiértékelést erdményez. Az arousal az észlelt arousalhoz, a kiértékelés pedig vélekedéshez vezet, és ezek együtt meghatározzák az érzelmet. V. ÉRZELMEK FAJTÁI 1. Hangulat: nem túl intenzív, de tartós érzelmi állapot, ami minden tevékenységünkben érezteti hatását. Befolyásolja egészségi állapotunkat 2. Indulat: hirtelen és gyors lefolyású, intenzív érzelem, érzelmi kontroll hiánya jellemző 3. Szenvedély: erős tartós és uralja az egész viselkedést, v konkrét tevékenységben jut kifejezésre v. tartós irányultságban és törekvésben valósul meg 4. Stressz: Szervezet általános reagálása

meghat igénybevételre Kiváltó okai lehetnek biológiai és pszichológiai eredetűek. Szervezet ezekre stresszreakcióval válaszol, ami testi tünetekben nyilvánul meg. (pl szöveti elváltozás, pszichoszomatikus betegségek)