Irodalom | Középiskola » Mikszáth Kálmán műveinek elemzése

Mikszáth Kálmán műveinek elemzése 1. Mikszáth élete, pályaképe, első korszakának elbeszélései (Az a fekete folt) Mikszáth Kálmán 1847. január 16-án született a N ógrád megyei Szklabonyán, dzsentri család sarjaként. A középiskola alsó hat osztályát a rimaszombati református gimnáziumban végezte. Selmecbányai református líceumban érettségizett Tevékeny tagja volt az iskolai önképzőkörnek. A pesti egyetemen négy évig jogot tanult, de diplomát nem szerzett Balassagyarmaton Mauks Mátyás főszolgabíró mellett esküdtként helyezkedett el. Mauks házában megismerkedett főnöke idősebbik lányával, Ilonával. 72-ben megkérte a kezét, de a szülők nem engedték; féltették a magyar írók szegényes sorsától. Ügyvédsegéd lett Balassagyarmaton (visszautasította a megyei aljegyzőséget). Mintegy megszöktette Ilonát, és Pesten a szülők beleegyezése nélkül 73-ban összeházasodtak. Mikszáth a Magyar Néplap szerkesztője lett.

Saját költségén kiadott kétkötetnyi novellagyűjteménye nem hozta meg a kívánt sikert; Kálmán fiuk születése másnapján már meghalt: elváltak. Két és fél évig a Szegedi Napló szerkesztője, majd 25 évig a Pesti Hírlap szerkesztőségében dolgozott. A Tót atyafiak (81) és A jó palócok (82) című kötetek meghozták a régen várt elismerést. 82-ben Moháron újra elvette Ilonát (később 3 fiuk született). A Petőfi Társaság, Kisfaludi Társaság, MTA tagja. Szabadelvű Párt képviselőjeként a parlament tagja Az eladó birtok (93), Szent Péter esernyője (95), A két koldusdiák (85), A beszélő köntös (89), A kis prímás (91). 82-től a Pest Hírlapban Országgyűlési karcolatokat jelentet meg (ironikus hangnem). Egyre inkább kiábrándul kora politikájából, itt ennek ad hangot. A gavallérok (97), Beszterce ostroma (94), Új Zrínyiász (98), Két választás Magyarországon (96-97), A Noszty fiú esete a Tóth Marival (08), Mikor a mécs

már csak pislog (03;novelláskötet), Különös házasság (1900), A fekete város (10). Utolsó éveiben egyre távolabb került a politikától 1910 m ájus 16-án a pesti Vigadóban ünnepelték a negyvenedik írói évfordulóját, de két hét múlva, 1910. május 28-án váratlanul meghalt Műveiben a korabeli dzsentrit két jellegzetes típusban ábrázolta: az úri svihák (csirkefogó) és az úri Don Quijote (illúzióvilágban élő, nemes eszmékért reménytelen harcot vívó egyén) alakjában. A Tót Atyafiak 4 terjedelmes elbeszélést tartalmaz Mind tragikus; különleges, zárt világban játszódnak, ahová a civilizáció még alig jutott be. Ilyen az Az a fekete folt című elbeszélés is. A hős értékei megjelennek a mű elején (17) A herceg alkalmazottja (bérjuhász). "Híres": mintha ő lenne a földesúr; "méretlen hús": amivel nem számol el. Ez feudális előjoga, ezt jelzi a füst (mint herceget a zászló) Olejről népdal

szól: népmesei világ (selyem, arany). Ezer juha van: meseszám Kutya többet ér, mint az ember (18.): természeti világ jelenik meg Olej is beleillik a természeti világba A természeti világ a legnagyobb érték. Sajátos, természetben élő ember világa Báránynál és embernél ua a megszólítás: azonosítás. Tejfölt vacsorál (29): természeti világban nagyon értékes, soha nem látott kincsekkel (arany, ezüst) egy szinten jelenik meg. Beszűkültség bemutatása Mítikus alakok formájában jelenik meg a történelem (22.) A természeti ember nem tud hazudni. Tulajdonképpen szerelmi történet Szerelmi háromszög Matyi és Anika szerelme: egymásnak vannak teremtve, hiszen ők az egyetlen fiú és az egyetlen lány a környéken. A herceg módos lenne parasztlegénynek is, Matyi csak az egyetlen elérhető fiú. Olejnek a herceg társadalmi osztály, Anikának minden, ami túl van az ő világán. (Minden, ami túl van Anika világán az már számára

mesevilág.) Herceg negatív: nem illik bele a világba, még Anikát is kiragadja. Az értékelő mozzanatok alapján Anika szerelme nagyon pozitív A herceg selymes szobák hőse (29.): hősként ironikusan jelenik meg Hevesebben kezd dobogni a szíve: ez számára csak kaland. Mikor meg akarja vásárolni a lányt, akkor az érzelmeire hivatkozik (33.) Azért látják az ólomban Matyit, mert ő az egyetlen a környéken Ez tulajdonképpen kényszer. Ezzel szemben mondja a h erceg az igazi érzelmeket A lány eladása erkölcsi vétség (34.) A herceg ajánlatában az tetszett Olejnek, hogy mindent megkapna, ami számára érték (33.) A mesevilágot ígéri neki Itt is a saját világához illő luxus jelenik meg (továbbra is maradna juhász). Ő csak a mese világában tudja meghosszabbítani a saját világát. Ezért a mesevilágért eladja a lányát is; megadja a használati utasítást is, hogy hogyan csinálja. Fejlett pszichológiai jellemzés Eddig ebben a világban nem

volt hazugság. Most már Olej saját magának és az egész világnak is hazudik Azt mutatja be, hogy a természeti világ mennyire gyenge, mennyire sebezhető a valós világ erkölcstelenségével szemben. Maguk az értékek teszik naivvá ezt a világot (XIX században naiv: természetközeli; pozitív.) Naiv világ törékenysége: hőseinél elérhető, hogy saját értékeikkel ellenkezőt tegyenek. Ezért itt élni tragédia A hős tragikus hős lesz Nyelvi megformálásában az idilli kép érzékletessége és a tragédia végzetessége van kihangsúlyozva. A zárlat sejtelmes: a balladákra játszik rá. Nem zárja le időben; időbeli tágítás Fekete folt: szimbolikusság. Mikszáth gyakran ritmizálja meg a prózát: első mondat kétütemű nyolcas (4/4). Ez is a balladai hatást erősíti A kötetben a szereplők visszatérnek: egyik novellában mellékszereplő, a másikban főszereplő (itt Lapaj Istók). Természeti világot teljességgel akarja bemutatni,

visszatérnek a helyszínek is. Következtetések Nem forradalmi időben nem szükségszerű a hatalommal való állandó konfrontáció, ám mindez nem zárja ki, hogy véleményét megfogalmazza, s közzétegye. Politikai nézeteit életműve, s különösen karcolatai, rövid írásai rajzolják ki: a nemzetiségi kérdés megoldatlanságából adódó feszültségek, ebből következően a monarchia szükségszerű felbomlása, illetve a háború kitörése. Felmérte azt is, hogy nincs igazán erős, karakterisztikus vezető rétege az országnak. 2. Művészete különböző megközelítésből, nézőpontból 1.) Magyar irodalomtörténeti, prózatörténeti megközelítésben A Jókai-hagyomány folytatója, de kiszűri Jókaiból, ami annál idejétmúltan romantikus, s azt teszi fő prózaszervező elvvé, ami Jókainál másodlagos, az epizódelemeket, az életképet és legfőképpen az anekdotát. Anekdota: görög szó, kiadatlant jelent. A konkrét hitelesség

igényével fellépő rövid, csattanós történet, amely többnyire egyes történelmi személyek vagy események mulatságos jellemzését adja. Eredetileg szóbeli közlés útján terjedő, tartalma miatt kiadhatatlan művet jelentett. (Prokopiosz: Jusztiniánusz császár magánéletéből című gyűjtemény) Az anekdota, illetve az anekdotikusság meghatározza: a.) Műfajválasztást Legértékesebbek kisepikai alkotásai, melyeknek középpontjában egy-egy hosszabb-rövidebb anekdota áll. b.) Szerkesztésmódját Nincs szigorú zárt kompozíció, regényei többnyire anekdoták laza füzérének hatnak. (Összefüggésben a folytatásokban történő megjelenéssel is.) c.) Stílusát, mely az élőbeszéd imitációján alapul, a szóbeli előadásmód stilizációja Nyelvében eltávolodik a romantika pátoszától, de távol áll tőle a naturalizmus kilúgozott beszédmódja is. Vonzódik a népnyelv fordulataihoz is (közlésmódok, népi bölcsességek),

anélkül, hogy mindez modorossá válna. 2.) Összehasonlító, világirodalmi nézőpontból a.) Művészete nem állja a versenyt a XIX századi nagyepika klasszikusaival, hiányzik Mikszáthból e r egények társadalmi és emberi teljessége, a z árt kompozíció, a l élekrajz és jellemváltozás árnyaltsága és analízise, de a X IX. század utolsó harmadának Magyarországáról Mikszáth műveiből kapjuk a legpontosabb képet. Sorraveszi a különböző társadalmi rétegeket, s akarva-akaratlanul azt vizsgálja, melyik képes helytállni az országért: Beszterce ostroma – főnemesség, dzsentri, polgárság; Fekete város – polgárság, arisztokrácia; A Noszty fiú esete Tóth Marival – dzsentri, polgár; Gavallérok – dzsentri; A jó palócok, Tót atyafiak – parasztság. Az összes réteg közül leginkább a dzsentrik, a középnemesség foglalkoztatja. A reformkorban, illetve a szabadságharcban játszott szerepe folytán ez az a r éteg,

mely leghitelesebben vezethetné az országot. A passzív ellenállás, illetve az önkényuralom ezt a réteget lehetetlenítette el legjobban. Az újrapolgárosodó Magyarországon tőke híján az adminisztrációban kaphattak helyet, s ebből fakad ellentmondásos szerepük is. Mikszáth viszonya kettős a dzsentrihez. A polgárosodó Magyarországon egy élhető kultúra és életforma hordozói, ellentétben a polgári világ racionális és merkantil szemléletével, életvitelének egyhangú szürkeségével. Szatirikusan ábrázolja viszont azt a törekvést, igyekezetet, ahogy a történelem fordultán is felszínen akarnak maradni, fogyó erkölcsi és még kevesebb anyagi tőkéjükkel. A mikszáthi világlátás kettősségéből (“Más szemével másként is lehet látni”) fakad a többi társadalmi réteg megítélése is. Elismeréssel adózik a Tóth Mihály-i polgártípus töretlen munkakedvének, erkölcsi puritanizmusának és tisztességének. A

‘Fekete város’-ban viszont fölmutatja a látszólag következetes polgárerkölcs árnyoldalát, a sokszínű világot elszürkítő, az életet egyirányúsító törekvést. A parasztságot – különösen első két kötetében – abban a történetfejlődési pillanatban ábrázolja, amikor az első világ természetes, panteisztikus világába betör a második világ, a pénz hatalma, s erre a kihívásra a hősök különböző módon válaszolnak. b.) A XIX század utolsó negyedének meghatározó epikai műfaja már nem elsősorban a nagyregény, hanem az egység hiányát, a dolgok viszonylagossá válását jobban tükröző novella. Mikszáth életművének művészileg legértékesebb vonulatát a kisepikai alkotások adják. Ily módon az írói törekvés párhuzamba állítható a világirodalom fő áramlatával 3.) Retrospektív (=visszatekintő) megközelítés A modern próza ízlésirányának változásával, az újfajta regénytechnikák

megjelenésével Mikszáth művészetét az irodalomtörténészek visszautalták a megkésett magyar fejlődés címszó alá. Mikszáth újrafelfedezése a ’ 70-es évek elején induló fiatal magyar prózaírók részéről történik meg. Az idejétmúltnak tartott anekdotikusság, nyelvi és világképi intimitás rehabilitálta – kiegészülve természetesen a modern próza vívmányaival – az anekdotát. Esterházy Péter ‘Termelési regény – kisssregény’ című művének a főszöveget értelmező jegyzeteiben feltűnik Mikszáth alakja is, együtt sörözve az íróval. Temesi Ferenc ‘Por’ című szótárregénye a múlt és jelen Szegedének anekdotákban fölvázolt históriája. Mészöly Miklós – másfajta írói és világképi attitűddel – filozofikus mélységűvé tágítja az anekdota lehetőségeit. Napjaink cseh irodalmának meghatározó vonulata a haseki életműből kinövő, bensőségesen humánus anekdotikus próza, melynek

legjelesebb képviselője Bohumil Hrabal. 3. Mikszáth: Beszterce ostroma Ld. külön tétel – A magyar romantika – részletes elemzése a műnek ott található Egy sajátos mikszáthi hőstípus: a megkésett ember, a Don Quijote-szerű alak A XIX. századi irodalom sajátos és meghatározó hőse az időből kiesett ember, a felesleges ember, a modern Don Quijote. Elméleti szinten a hőstípus megjelenését és értékelését Turgenyev fogalmazta meg ‘Hamlet és Don Quijote’ című tanulmányában. Az orosz író kritikusan szemléli a tépelődő, vívódó entellektuel (=értelmiségi) alakját, aki értelmi képességeit képtelen a gyakorlatban megvalósítani. Az európai kultúrtörténet és emberfelfogás egyik legfőbb megtestesítője helyett (Hamlet) Don Quijote-t állítja követendő példának. Elutasítja a spanyol lovaghoz kapcsolódó addigi értelmezéseket, s rehabilitálja Cervantes hősét. Don Quijote – Hamlethez viszonyítva – keveset tud, de

azt tudja, mi az élet értelme, s a meditáció helyett a cs elekvést választja. Erkölcsi felfogását és értékrendjét nem illeszti hozzá a változó időhöz. A magyar irodalomban a század második felében lépnek színre a megkésett hősök: az öreg Toldi, Hübele Balázs (Arany László: A délibábok hőse című verses regény), a századforduló novellisztikájának szereplői és elsősorban Mikszáth alakjai tartoznak ebbe a sorba. Pongrác gróf, Görgey alispán, Zrínyi Miklós reinkarnációja ugyanannak az embertípusnak. Közös jellemzőjük, hogy nem fogadják el a második világ, az indusztria, a haszonelvűség, a technokrácia törvényeit. Feleslegesnek és nevetségesnek mutatkoznak a polgári társadalomban, s Mikszáth szatirikusan is ábrázolja téblábolásukat egy számukra idegen, ám törvényszerűen létrejövő közegben. Nem kérdőjelezi meg viszont Mikszáth a különcök által vallott erkölcsi- és életelveket: vannak olyan

értékek, melyek nem függvényei az időnek és a világ változásainak – tisztesség, becsület, erkölcs, helytállás. A szatirikus látásmódhoz ezért az elégikus felhang is társul. 4. A parasztábrázolás tartalmi és stilisztikai jellemzői Mikszáth novellás köteteiben A Tót atyafiak és A jó palócok A mai kiadások egy kötetben jelentetik meg e két gyűjteményes könyvet, ezzel azt a látszatot keltve, mintha két kötet szervesen összefüggnek, kapcsolódna egymáshoz. Ennek pont az ellenkezője igaz. A Tót atyafiak négy darab hosszú elbeszélést tartalmaz, míg A jó palócok kb. 15 r övid történetet. Az első világa elég rideg, ezt azzal magyarázzák, hogy a történetek helyszíne a zordonabb Felvidék északi részén, a T átra és Fátra magasaiban van. A Tót atyafiak kötet leghíresebb elbeszélése Az a fekete folt című. Műfaja nem egészen felel meg a novella általános műfaji követelményeinek, annál ugyanis nagyobb

terjedelmű. Az elbeszélés két részre osztható, a t ényleges cselekmény az elbeszélésen belül tiszta novellát alkot. Ennek kezdőpontja valamivel az elbeszélés közepe előtt van, az előtte való részek Olej (a bacsa) alaposabb megismerését segítik elő. Többféle viszonylatban láthatjuk: Megismerjük kapcsolatát a természettel, az álatokkal, feleségével, lányával és bojtárával. Ez alapján a bacsa (számadó juhászgazda) egy mély érzésű embernek tűnik fel. Felesége iránti hűségére, szeretetére utal, hogy még 16-17 év távlatából is őrzi a szeretet asszony emlékét. Foglalkozása miatt alig kerül kapcsolatba emberekkel, talán ezzel magyarázható , hogy a külvilág iránt nem tudja kimutatni érzelmeit, s emiatt érzéketlen, rideg embernek tartják. Míg a kis novella meg nem kezdődőik, minden kapcsolatában harmónia van, békében él a természettel, fákkal, madarakkal, juhaival, lányával. Ez a békés harmónia azzal bomlik

meg, hogy megérkezik Taláry Pál herceg akié az egész birtok, a legelők, az erdő, az akol és minden. Taláry egy másfajta értékrendet hoz be a novella világába Ez jóval hitványabb és embertelenebb, mint az Olejé, s ennek csúcsán a pénz áll. Az Olej világához tartozó három szereplő áldozatává válik a külső világ behatolásának. Olej gyakorlatilag eladja a lányát Tisztessége utólag erősebbnek bizonyul, de már késő. Tehetetlen fájdalmában felgyújtja a neki ajándékozott akolt a birkákkal. Anika enged Taláry csábításának, s bár további sorsáról (miután Taláryval elszökik) nincs szöveg, ez mégis könnyen elképzelhető. Matyi, a bojtár is áldozat. Bár nem követ el semmiféle megingást, vagy bűnt, mégis bűnhődik, megfosztják őszinte, tiszta szerelmétől, Annikától. A mű címe kettős jelentésű, ténylegesen a porrá égett akol nyomát, a tűzvész nyomait jelenti , de jelképesen az Olej bacsa becsületén esett

foltot is