Szociológia | Felsőoktatás » Közösségfejlesztés - Órai jegyzet, 2003

Alapadatok

Év, oldalszám:2003, 16 oldal

Nyelv:magyar

Letöltések száma:197

Feltöltve:2006. augusztus 05.

Méret:194 KB

Intézmény:
-

Megjegyzés:

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!



Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!


Tartalmi kivonat

Közösségfejlesztés - Órai jegyzet Animáció = fejlesztés, bátorítás, életre lehelés. Animátor = csoport vezető, nem direktív módon vezet, nem mondja meg, hogy hogy viselkedjünk, hanem ajánl. Csoportos fejlesztés = Azért mert csoport előtt az ember jobban szerepel. Visszajelzést kap a csoporttól, több oldalról érkezik ez. Együttes élményt ad Animáció alapelvei: 1. Minden embert olyannak kell elfogadni, amilyen Pozitív és negatív tulajdonságaival együtt. Felebaráti szeretet Nem azért szeretünk valakit, mert különleges, hanem attól válik különlegessé, mert szeretjük. 2. Minden ember képes önmagát túlszárnyalni Megszületünk valamilyen tehetséggel Mindenkinek meg van a feladata, hogy mit kell csinálnia a földön. Ha nem teljesítjük ki magunkra, megállunk, nem vagyunk méltó az életre. Nincsenek jó és rossz tulajdonságaink. Ez attól függ, hogy hogy gazdálkodunk vele, hogy alkalmazzuk Mi felelősségünk, hogy milyenné

fejlesszük magunkat. 3. Értékeket ajánlunk, de az elfogadására senkit ne kötelezzünk elfogadod vagy sem amit ajánlunk. Hamvas Béla: „Csak a víz tudja, hogy mi a vízszintes” 4. Senkit nem hasonlítunk egymáshoz A versenyhelyzetnek szerepe van az élet színterein Mindenkit saját magához kell hasonlítani. Túl kell szárnyalnunk magunkat 5. Nyitottság Mindenki nyitott és fogékony legyen az új iránt Bölcs elővigyázatosság Különféle eszméink vannak, különféle dolgokban hiszünk. Az eszmék uralkodnak rajtunk, irányítanak. De minden élethelyzet más más eszmét kíván Másokat is szeretünk és magunkat is. Ne legyünk dogmatikusak A gondolatot engedjük be az agyunkba Weninger Antal: „ Első dolgunk legyen, hogy újnak lássunk mindent”. 6. Csoport öncélú Nincs kifelé produkciós kötelezettsége, nem mutatkozik meg Saját szempont van, nincs kifelé megmérettetés, nem számol el senkivel. 7. Sikerre és dicséretre épít Az emberek

jobban tanulnak sikereikből mint kudarcaikból Ez persze az életben nem igaz. A problémák azért vannak, hogy tanuljunk belőle Egész életünk csiszolódás. A kudarcokból is tanulunk Az animációs csoport a sikerekre épít A rózsának titulált csalán piros szirmokat növeszt. Forma és tartalom között fordított arány is van. Néha kényszeríteni kellene embereket a formákra és akkor talán megváltoznak Szívesen csinálod azt, amihez siker kötődik. 8. Tanítsd, hogy tanítás nincs Nem én tanítalak Te vagy aki tanulsz TE vagy a befogadó, neked kell tanulnod. Kapcsolatteremtés módszerei 1. Dicséret Baj, hogy kiszolgáltatatottá tesz a dicsérővel szemben. Akkor vagy igazi ember, ha soha nem szorulsz rá a dicséretekre. nem vagy kiszolgáltatott Hibázni nem baj, tudatosan mellette maradni a baj. Hogyan kell jól, hatékonyan dicsérni? - a dicséret legyen konkrét - háta mögött dicsérjük - nem őt, hanem általa kedvelt tárgyat, állatot, embert

dicsérni (pl. kert, lakás, gyerek) - valami nem önmagába jó, hanem a legjobb másokhoz viszonyítva is. - Spontán Hogyan fogadjuk? - nem vagy köteles visszadicsérni - el kell fogadni a dicséretet - soha ne leplezd le az álnok dicséretet - ne utasítsd vissza Előlegezett dicséret nem felelt még meg, de megdicsérjük előre 2. - Nem verbális módszerek tekintet ajak megérintés kar keresztbe mel l előtt tilos, nem teremt kapcsolatot. Zárkozottságot, nagyképűséget jelent. Figyelni kell, hogy hogy ülünk Aki fele zárom a keresztbe tett lábamat, azt az embert elutasítom. 3. Vonzalom fokozása vagy csökkenése - mindenkinek van ideállja. Fokozatosan közelkerülés, hibáival is szeretjük - Minden nap szebb - Annak van értéke előttünk, akiért tennünk kell valamit. Mindenkihez bizonyos szintig barátságos vagy. Nagy az utálat, ha fokozatosan hagynak el. 4. Hasonlóság és különbözőség Magunkat nagyon szeretjük, magunkkal jóban kell lenni

Akkor vagyunk boldogok, ha magunkat felfedezzük a másik emberben. Mondjuk ki a hasonlóságot. Különbség: kiegészítjük egymást ŐK a megvalósítatlan álmaink Ellenség is előny vélt hibákat kijavítjuk. Aki szép, azt ellátjuk pozitív tulajdonságokkal. A szeretet szépít 5. Kompetencia jó felkészültség Napfelkelte = élet újra kezdési fény A döntéseink újratárgyalhatók, nem véglegesek. Nem csak azért a tettekért vagyunk felelősek, amiket megtettünk, hanem azokért is, amiket nem. Nem MAJD, hanem MOST. A majd szúrja el az életünket Nem csak a cél fontos, hanem az út is. Nem elég jót cselekedni, a legjobbat kell Az amit éppen csinálnék, közelebb visz e a célomhoz, vagy sem. Szolgálja e ez a tett magam és mások javát. Lemondás nélkül nem tudunk előbbre jutni 6. Szívesség tevés Ha adsz, kapsz is 7. Szívesség kérés Az szeret meg jobban, aki neked ad, mint akinek te adsz Tedd meg amit meg tudsz tenni, és kérd azt amire

szükséged van. Akitől kérsz, érzi, hogy szükség van rá Azért kapok, hogy tovább adjam. 8. Közös evés ivás Összeköt minket ami közös 9. Mintha először és mintha utoljára És megölelt mint aki először ölelt, mint aki utoljára ölelt. Megöleltem, mint aki először ölel, mint aki utoljára ölelt 10. Megszólítani Meg kell szólítani a másik ember lelkében húzódó dolgot 11. Másik felfedezésének kinyilvánítása 4 én állapotunk van: - gyermek, szülői, felnőtt, ideális én. 12. Figyelem mint kapcsolatteremtő Akit szeretünk, arra figyelünk (miként alakul a sorsa) Aki figyel rám, azt megszeretem. Jelei: tekintet, testorientáció, bólogatás, kérdezel, de keveset (ne irányíts), ne legyen egyoldalú a beszélgetés, hümmögés, érintés, közel hajolás, nem értem (a megértés szándéka pozitívabb, mint a megértés). Ne fejezzük be a mondatot helyette, ne vágjunk a másik szavába, visszaidézed a mondatait. 13.

Újrafogalmazás Kapcsolatmérés módszerei: 1. Távollétében hiányzik az illető 2. Kölcsönösségen alapul e ez a kapcsolat vagy egyoldalú e 3. Jó e vele lenni 4. Mennyi időt töltesz vele Közösségfejlesztés I. útmutató rövid, lényegi kidolgozása Bevezető gondolatok A kulturális animációs csoportok az igényeknek és a társadalmi szükségleteknek egyaránt megfelelnek. E csoportok tagjai jó helyzetfelismerő kommunikációs- és empátiás készséggel rendelkeznek, képesek a konfliktusok eredményes megoldására, kockázatok vállalására. Kreatívok, közösségi emberek. Képesek jogaikkal élni és a másokéira tekintettel lenni Gyakorolják a szeretetet, az erényeket, személyiségük fejlesztéséért sokat tesznek. Udvardi Lakos Endre: „a francia animáció szó lényegében és elsősorban kisközösségi aktivitást jelent. Az animátor egy konkrét, átlátható, „kitapintható” – s így törvényszerűségeiben feltárható –

közösségen belül („belülről”, a közösséggel azonosulva) aktivizál.” A latin eredetű animálni ige azt jelenti: életet önteni, lehelni valamibe. Az animációs csoportok animációs játékokat játszanak. Marunák Ferenc „animációs játékok fejlesztő hatása abban rejlik, hogy cselekvést, aktív közreműködést követelnek minden résztvevőtől, a résztvevők e cselekvések során nem valóságos (elképzelt) körülmények során valóságos érzelmeket élnek át, így a játékok átmenetet képeznek a konkrét tapasztalástól az elvont tapasztaláshoz vezető úton.” A társak körében mindenki megmérettetik, bátorító visszajelzéseket kap, követésre méltó példákra talál. Elsajátíthatja a közösségi magatartás szabályait A mások előtt szereplés motiváló. Az animáció alapelvei Az animációs módszerek hatékonyságának alapelvei: 1. Fogadjunk el minden résztvevőt olyannak amilyen! Carlson: „Ha elfogadjuk azt, hogy sem

mi magunk, sem a többi ember, sem az élet maga nem tökéletes, jobban fogjuk érezni magunkat, mint valaha.” Az animátorok valamennyi résztvevőt közönséges embernek tekintik, mindegyikük tehetséggel bír. 2. Az emberek létük beteljesítése érdekében képesek önmaguk túlszárnyalására, meghaladására. 3. Tekintsünk tisztelettel egymásra! Weninger Antal: „Ne azt mondjuk, hogy tudom, ez egy fa, azaz ne a fogalmat toljuk előtérbe, hanem a dolog egyszeriségét, ismételhetetlenségét keressük és lássuk. Egy ember nem azonos a másikkal, csupán azért, mert ember A tiszta látás „szűzi” észrevétel azt jelenti, hogy elfogulatlanul nézek, az egyedet keresve, és nem a fogalmat, a fajt. 4. Minden emberben található maga és mások által még fel nem lelt érték, kincs A vezető segít e kapacitások felkutatásában, felismerésében, és használatba vételében. 5. Az emberek felnőnek alkotásaihoz Az animátorok az embert magát is

„műnek” tekintik, az emberi életet pedig „műalkotásnak” 6. Az életüket átalvók felébreszthetők, hozzásegíthetők ahhoz, hogy birtokba véve önmagukat, lehetőségeik tőlük telhető legmagasabb szintjén munkálkodjanak. Hamvas Béla: „Az ember saját életét csupán építőanyagnak tekinti, amit azért kapott, hogy önmaga fölé építsen valakit, aki tulajdonképpen önmaga.” 7. Álljunk az emberek mellet, őértük, ne ellenükre, hanem velük harcoljunk 8. Értékek sorát kínáljuk a csoportok tagjainak, de azok átvételére, elfogadására senkit ne kötelezzünk. Indirekt módon befolyásoljuk a résztvevőket A kívülről irányított tudást nem szívesen fogadják az emberek. Hamvas Béla: „Csak a víz tudja igazán, hogy mi a vízszintes.” Önmagánál jobban senki nem ismerheti magát Mindenki maga látja, mikor, miért, mire és hogyan van szüksége. Elsősorban nem az a célja a csoportok vezetőinek, hogy módszereikkel hassanak,

hanem, hogy a módszereket a kezekbe adják. A jót és a rosszat nem választják el egymástól élesen. Rossz az, amit helytelenül és jó az, amit helyesen alkalmaznak. 9. Senki ne tekintse magát lezártnak és egésznek, legyen fogékony minden értelmes újra, s engedje el a régi nézetek, viselkedésmódok közül az érdemtelenként őrzötteket. Weninger Antal: „ a szilárd jellem tulajdonképpen tökéletlenség, mert merev magatartásra utal, vasfejűségre, holott egész természetünk, biológiai szerkezetünk folyékony és laza.” Szemléljük a világot szinte gyermeki kíváncsisággal, előítéletektől mentesen, de figyelmünk tárgyával azonosulni képes módon mindenben az újat, a csodákat keresve. Weninger Antal: „Első dolguk legyen, hogy újnak lássunk mindent. Felejtsük el a nevét, ne soroljuk be sehová, hanem például egy fát úgy nézzünk, mintha még sosem láttunk volna fát. Lássuk meg benne a jelenséget, s ne gondoljunk arra, hogy

annak ágai, levelei, gyümölcse van. A tudatunkban úgy jelenjen meg, mintha valami különlegesség Az is! Közeledjünk hozzá annyira, hogy szinte önmagunkba ültessük át, magunkban érezzük, próbáljuk mintegy belülről szemlélni. Ilyen a mélyebb empátia” 10. Ne hasonlítsuk a tagokat egymáshoz, mindenkit csak addigi önmagához! Ne versenyeztessük a résztvevőket. Győztes az lehet, akit egy feladatmegoldás során többet teljesít, mint az előzőben, se kevesebbet, mint az azt követőben. 11. Bízzunk abban, hogy a játékos feladatmegoldások során a játékosok fejlődése gyors ütemű! 12. Azon igyekezzünk, hogy szerepléseik során a csoport tagjai sikerekhez jussanak Az animációs szakemberek hisznek abban, hogy az emberek inkább fejleszthetők sikereik erősítésével, mint kudarcaik emlegetésével, hogy hatékonyabb a dicséret, mint a bírálat. 13. Figyelmünk a csoporttagok élményeire és ne csak a teljesítményeire összpontosuljon Henri

Boulad: „ ne a célra koncentrálj, hanem arra a tevékenységre, amelynek révén eléred. Amikor arról ábrándozol, hogy mi lesz, jusson eszedbe: semmi sem történik meg, amíg meg nem történik.” A résztvevőket nem, vagy nem csak a célok elérése, hanem a hozzájuk vezető út lefolyása dicsőíti, az , ahogyan közelíteni igyekeznek. Gandhi: „Az elégtétel a törekvésben rejlik, nem az elérésben. A legmagasabb rendű törekvés jelenti a legnagyobb diadalt.” A közösség öncélú Nem kell kifelé semmit sem produkálnia, semmilyen elvárásnak megfelelnie. Figyelme kizárólag a résztvevők fejlődésére összpontosulhat. A csoportban élik az életet, és persze gondolkodnak róla Mindkettőt fontosnak vélik. 14. A foglalkozások tempója a mindenkori célok, feladatok, a helyszínen felmerült szükségletek szerint változik. 15. Tanítsuk azt, hogy bizonyos értelemben véve tanítás nincs A résztvevők elsősorban saját tapasztalataik révén

fejlődnek. Minden élethelyzet egy iskola, minden ember, akivel találkozunk, a tanítómesterünk. Tanítás tehát nincs, mert minden az Tanító nincs, mert mindenki az. A csoporttagok közel kerülnek társaikhoz és az animátorhoz, nem maradnak tárgyak. Ha a csoporttagok szeretik egymást, tudatosan is átveszik a maguk számára hasznosnak mutatkozó gondolatokat, a viselkedési módokat. A kedvező csoportlégkör a csoporttagok fejlődésének alapfeltétele. Csrlson, Richard-shield: „Ahhoz, hogy teljes mértékben meg tudjuk valósítani önmagunkat, szükségünk van a nyugalomra, a létezés egyszerű, tiszta örömére. Ebből a nyugalomból születik meg a tettvágy és az a tudatosság, amelyre szükségünk van, ha helyesen akarunk cselekedni, ha nem akarjuk szem elől téveszteni a jövőt.” Nyíltnak lenni érdemes Tegyük magunkat láthatóvá Az animációs csoportban mindenki olyannak mutatkozhat, amilyen s ezért őszintén, tisztán, természetesen

viselkedhet, energiáit így nem fecsérli el, a megoldandó feladatokra összpontosíthatja. Esendőségeikkel együtt fogadják el, szeretik egymást a társak Mindenki tudja, hogy fejlődése a másik, az összes többi résztvevő fejlődésének záloga. Az animációs foglalkozás váratlan helyzetek sorából áll. Itt mindenki a középpontban érezheti magát, mindenki élvezheti az összes társ figyelmét. A résztvevők állandó színpadi megvilágításban szerepelnek. Minden játék új és váratlan helyzeteket teremt, változatos megoldásokat igényel. Csoportjaink minden résztvevője önmagát „megmutató” és a másik embert a maga teljességében „látvalátó” egy személyben. Megnyílni egymás előtt csak kölcsönösen érdemes Bizalom teremthet bizalmat. A csoporttagok közeledése fokozatosan történik. Kezdetben a közösség rendszerint zártabb A játékos feladatok többsége keret jellegű. Többszintű, eltérő mélységű megnyilatkozást

tesz lehetővé s az animátornak hagynia kell, hogy ki-ki a maga tempója szerint haladjon. Az önfeltárulkozás mértékét ki-ki maga határozza meg. Rendkívül jelentőségű az animációs csoportokban a mindenkori, feltétel nélküli elfogadó, bátorító csoportlégkör kialakítása. Az animációs csoportok a gyakorlatban bizonyítják tagjaik számára, hogy lehet és érdemes szeretettel, az ésszerű határok között nyíltan élni az életet. Hamvas Béla: „ Az ember magát a Gondviselés számára megszólíthatóvá teszi. Semmi egyéb, mint az állandó készenlét és lélekjelenlét, hogy megértsék és befogadjak és megértsek és felfogjak és engedelmeskedjem és lássak és kövessek és alkalmazkodjam, mindezt tökéletesen szabadon.” Engedjünk minden történést közel magunkhoz. József Attila: „ Nyissuk ki egészen magunkat, hogy minden testvérünk egyszerre juthasson a szeretetbe, ha napszívünk kisüt szép homlokunkon.” A csoport

vezetője: az animátor Az animátor olyan helyzetbe hozza a közösséget, hogy az magát irányítani képes legyen. Vanier Jean: ”A közösség egyetlen testet alkot. A vezető a hatalmat nem a csúcsról gyakorolja. A közösség sémája nem a piramis, hanem a kör A közösség vezetője a többiekkel együtt és a többiek között felelős.” A legjobb vezető az, aki maga nem sokat csinál, de a többeknek eszébe idézi, mi a lényege a feladataiknak, felhívja őket a felelős munka végzésére, támogatja, erősíti, ellenőrzi a rábízott embereket. Nem a saját énjének vágyai vezérlik magatartását. Másokra figyelmez Az animátor rugalmasan viselkedik, nem kötődik mereven semmiféle törvényhez, tervhez. Érzékeny minden újra, számára a gondjaira bízott emberek érdeke, fejlődése mindennél előbbre valóbb. Az animátor minden megnyilvánulása reflektorfényben történik. A csoporttal együtt él, együtt lélegzik. Az animátor tevékenységében

a szó, a gondolat és a tett összhangban állanak egymással. A résztvevők többféle stílusú vezetőt is elfogadnak, ha tapasztalják annak jó szándékát, őszinteségét. A vezető tudattalanul is nevel, formál Fényt áraszt magából Az animátor élete legyen rendezett. Csak akkor jut elegendő ereje, figyelme a csoport számára. A csoportvezetőt olyannak szeretik meg, amilyen Kedvelni fogják, amennyiben hitelesnek bizonyul. Az animátornnak a csoporton kívül szerzett életélményeit a foglalkozás idejére el kell felejtenie. Watzlawick Paul:”Nyilván nem szívesen öntenétek vizet egy piszkos edénybe. Elménk az edény A neheztelés, az önmagunk iránti megvetés, az ellenségeskedés, a rossz akarat meggátolja, hogy a jó beáramoljék életünkbe.” A legszentebb, a legtisztább erényekhez és az értékekhez viszonyítson az animátor ne a köznapiakhoz. Éljen az animátor mindenkor a legmagasabb mérték szerint Ha erre törekszik, mindig feljebb

és feljebb vezet az útja, ha nem, leragad a mocsárba. Az animátor a művészről példát véve, az egyetemes (isteni) értékek képviselőjeként szolgálja legjobban csoportja tagjainak ügyeit. A csoporttagok gyakran akkor is jól érzik magukat, amikor a vezető sok hibát vét. Az a helyes, ha az animátor örül minden eredményeinek, ugyanakkor folyamatosan törekszik hibáinak felismerésére és kijavítására. Hamvas Béla: „Soha ne nyomja el az álom fáradt szemedet, mielőtt a nap művét háromszor nem gondoltad el: mit mulasztottál, mit tettél, milyen szent kötelességet nem teljesítettél?” Az animátor készítsen feljegyzést a foglalkozást követő nem távoli időben, amikor még frissek az élmények. Az animátor akkor válhat igazán szeretett vezetővé, ha húsvér emberként megvallja: hibázott valamiben és igyekszik helyrehozni, kijavítani „vétkeit”. A foglalkozáson számtalan élethelyzet, probléma vetődik fel. Ezek között akadhat

olyan, amit akkor nem tud megválaszolni. A legközelebbi találkozásig keresse meg a választ Az animátor a maga szemével tekint vissza a foglalkozásokra. Ezért nem lát mindig tisztán A csoportélet eseményeiért a felelősség az animátoré. A csoportvezető az állandó szakmai tanácsadó mellett más segítőre is lelhet. Aktuális feladatai megoldása során felbukkannak az életében olyan emberek, akik szolgálatára lehetnek. Az igazi animátornak nagyon sok lelki rokona van, eljönnek ők és segítenek. Az animátor mindenkor ötleteket kutat keres a munkájához. Gyakran előfordul, hogy eszébe jut egy-egy új játék, az fel is jegyzi. Bizonyos értelemben mindig és mindenkor készül a következő foglalkozásra. Átélni a jelent, teljességgel Erre tanít, figyelmeztet az animátor minden együttlétkor. Hamvas Béla: ”Én szakadatlanul magamat neveltem Most folytatom Semmi mást nem tudok becsülni magamban, mindig csak azt, amit ezután fogok tenni.”

Cselekedj jól és örvendezz! Az animációs csoportokban bővülnek a résztvevők ismeretei, fejlődnek készségeik, képességeik. Comte-Sponville: „Szerzett készség arra, hogy a jót cselekedjük az erény maga a jó, szellemileg és a valóságban is. Nem abszolút Jó, nem magánvaló Jó A jón nem elmélkedni kell, hanem csinálni. Az erény ilyen: maga az erőfeszítés arra, hogy helyesen viselkedjünk.” Az animációs csoportokban olyan légkör alakul ki, amely az erények érvényesülését igényli, segíti. Arisztotelész: „Szeretni annyit tesz, mint azt kívánni másnak, ami véleményünk szerint jó, mégpedig az ő kedvéért és nem a sajátunkért, és erőinknek megfelelően törekedni megtenni ezt a jót.” Az erények tudatos gyakorlása szeretethez vezet Ahol pedig szeretet van, ott az erények természetesen, spontán módon is bőven teremnek. Erények: Az udvariasság: Az animációs csoportokban a résztvevők elsajátíthatják az udvariasság

szabályait, illetve bővíthetik e tudásukat. Az udvariasság az erénynek látszata, formái minőség „csupán”. Az erények viselkedésformáit utánozva van esélyünk arra, hogy erényesekké váljunk. Az udvariasság önmagában nem erény, inkább annak kiváltója, megnyilvánulási formája. Az udvarias ember olyannak tetszik kívülről, amilyennek belülről lennie kellene. Minden emberhez valamelyest szeretettel fordul, miközben nem szeret mindenkit. Akadnak akiket önérdek vezet akkor is, amikor az udvariasság erényét szorgalommal fejlesztik, miközben a többit nem gyakorolják. Az udvariasságuk rossz akaratú cselekedeteik mellé párosul, azokat palástolja. Vétkeiket az udvariasság köntösébe öltöztetik Ártó tettüket így cinizmussal tetézik. Mások uralkodó jellemzőjévé válik az udvariasság Az ő társaiknak nem kis energiájukba telik, míg cselekedeteik valódi szándékait felismerik, s az álarc mögött felfedezik a valódi embert.

A hűség: Harc a feledés, a megtagadás ellen. Emlékezetben tartása, értékként őrzése múltbeli eseményeknek, embereknek. Ellentéte a szélkelep magatartás, az érdek motiválta csapodárság, a hitszegés az állhatatlanság. A résztvevők hűségesekké akkor válnak, ha az ok szellemében élnek, tevékenykednek. Önmagunkat megőrizve legyünk mindenkor képlékenyek, formálhatók és formálódók, vagyis fejlődők. A bölcs elővigyázatosság: Szándékainkért, elveinkért felelősséggel tartozunk. Arisztotelész: „a bölcs elővigyázatosság az a képesség, amely lehetővé teszi, hogy kellően mérlegeljünk, mi a jó vagy a rossz az ember számára (nem önmagában, hanem a világban, legyen olyan, amilyen, nem általában, hanem ilye vagy olyan helyzetben), és következésképpen úgy cselekedjünk, ahogyan kell.” Minden döntési helyzet eltérő, más és más megoldást igényel A bölcs elővigyázatosság ellentéte a kapkodás, a

forrófejűség. Kockáztatás nélkül teljes életet élni lehetetlen. Megtétele előtt azonban érdemes átgondolnunk a céljainkat, számba venni a körülményeket, a várható nyereséget és az esetleges veszteséget, kiválasztani a legjobb eredményt ígérő módszereket. Bátorság: A bátorság alapelve így hangzik: „mások szolgálatában találni örömet, a nagylelkű cselekvésben jól érezni magunkat” Aki bátor nem nélkülözi, inkább legyőzi a félelmét. Bátorságra a bátorítás is késztethet, s bátorító lehet a támogató csoportlégkör is. A résztvevők tisztelettel tekintenek egymásra. Tudják, bátorság szükségeltetik ahhoz, hogy gondolataikat tetteikben jelenítsék meg. Bátorítják egymást, de nem cselekedhetnek egymás helyette Comte-Sponville: „Minden ész egyetemes, minden bátorság egyedi. Minden ész névtelen, minden bátorság személyes senki nem gondolkodhat helyettünk – se nem szenvedhet helyettünk, se nem harcolhat

helyettünk-, és mert az ész nem elég, az igazság nem elég, mert le kell győznünk magunkban mindazt, ami reszket vagy ellenáll, mindazt, ami inkább valami megnyugtató ábrándot vagy kényelmes hazugságot szeretne.” „Mint minden erény, a bátorság is csak a jelenben létezik. Az, hogy az ember már volt bátor, nem bizonyítja, hogy lesz is, de még azt sem, hogy most éppen az. Mindenesetre jó jel, s a szó szoros értelmében bátorító.” Mindennapi életben a bátorság jót és rosszat egyaránt szolgálhat, az animációs csoportokban csak a jót. A közösség normarendszere, a rosszra való bátorságot tiltja és érvényesülni nem engedi. Az igazságosság: „jogoknak az egyének egymás közti fölcserélhetőségével tanúsított vagy kinyilvánított tiszta egyenértékűsége.” Az animációs csoportokban mindenki „egynek” számít. Az igazságosság egyenlőség, a jogok egyenlősége „egy mélyebb és teljes egészében nagylelkű csere

révén az erős és a tudó a magáéval azonos erőt és tudást akar föltételezni a másikban”. Az animációs csoportokra az a jellemző, hogy azokban külső erő, hatalom igénybevétele nélkül az egyenlőség valóságosan érvényesül. Amelyikben nem, ott a csoport gyengülni kezd és rövidesen megszűnik. Működni csak az igazságosság ideájának megfelelően, ahhoz közelítve képesek. A nagylelkűség: ”Neki adni a másiknak ami nem az övé, a mienk, ami neki hiányzik.” A nagylelkűség cselekvés. Az animációs csoportokban a résztvevők önmagukat adják egymásnak. A nagylelkűség szabad döntés eredménye Adni csak azt lehet ami a miénk, ami a birtokunkban van. A találkozásokon a csoporttagok önmagukat adják társaiknak A részvét: Ez az erény nem más, mint részvétel a másik szenvedésében. Vajon mi okozhat szenvedést egy animációs foglalkozáson? • Adódhat olyan eset, hogy valamelyikük egy játékfeladat megoldása során

ténylegesen kudarcot vall. • Előfordulhat, hogy a foglalkozás valamely mozzanata egy fájó emléket idéz fel. • Megbánthatják társai, de az is lehet, hogy csak vélt sérelem éri. Minden szenvedés orvoslásért kiált, részvétet igényel s érdemel. Az animációs csoportok tagjai nemcsak egymás bajában, de örömében is osztoznak. Az együttélés öröm megsokszorozott öröm. A részvét nem jelent üres szavakat, megfoghatatlan ígéreteket Egyedi és konkrét. Megnyilvánul benne a résztvevők egymás iránt ébred tisztelete Irgalmasság: Az animációs csoportokban is előfordul, hogy a résztvevők megbántják egymást. A tisztázó beszélgetések tanulságokat kínálhatnak Ezenközben gyakorolhatják az irgalmasságot is. Szinte valamennyi játékmegoldás rögtönzést igényel Magukon uralkodván a társak is önuralomra késztethetők, hogy elsősorban jóval győzhető le a rossz. A csoporttagok megértésükből, támogató segítségükből

„bűnöseiket” nagyobb arányban részesítik, mint azok áldozatait. Tudják, hogy az ártók szenvednek leginkább a mások rosszat okozó tetteiktől A hála: „A hála másodlagos öröm, egy megelőzőt visz tovább: mintegy az átélt öröm örömteli visszhangja, boldogság-ráadás.” Az animációs csoportokban minden feladatteljesítés, résztvevők valamennyi megnyilvánulása adásnak számít. Adni öröm A hála időrendben másodlagos. „öröm-visszhang s emiatt szeretet, emiatt osztozás, emiatt ajándék Öröm örömre, boldogság boldogságra, hála a nagylelkűségre.” A csoportélet valamennyi mozzanata általuk s érettük van. Az alázatosság: Az alázatos ember nem vesz tudomást erényeiről, s ha dicsérik érettük, szinte tagadja őket. Életének minden sikere rajta kívül álló erőknek, körülményeknek, embereknek is köszönhető. Az animációs csoportok résztvevői fölfelé emelik egymást A résztvevők tapasztalhatják egymás

„nagyságát”, szembesülhetnek azzal a tapasztalattal, hogy nem mindenben ők a legjobbak. A csoporttagok életének középpontjában senki sem áll csak egyedül, hanem társaival és még másokkal együtt. Az alázatos ember ismeri önmagát A csoportban mindenki felismerheti önmaga fejlettségi szintjét. Megismerkedhet a többiekével is. Senki sem egyforma, viszonyítás, rangsor mégsem születik közöttünk Comte-Sponville: „Az alázat az az erőfeszítés, amellyel az én megpróbál szabadulni önmagáról alkotott illúzióitól, és – minthogy ezek az illúziók alkotják – szét is foszlik Az alázatosak nagysága. Lehatolnak kicsinységük, nyomorúságuk, semmiségük mélyére: oda, ahol már nincs semmi, ahol már csak minden van. Ott állnak egymagukban, meztelenül, mint akárki: álarc nélkül kitéve a szeretetnek és a fénynek.” Minden csoporttagok társaik segítségével, hibáiktól megtisztulva az önző érdekeiktől megválva megnyílhatnak

a legmagasztosabb eszmék, a legtisztább értékek előtt. Az egyszerűség: Az animációs csoportokban az egyén elfogadja magát úgy, ahogy van, de nyitott az előbbre vivő változásra. „az egyszerű ember úgy él, ahogyan lélegzik Az egyszerűség nem olyan erény, ami hozzátevődnék a létezéshez, maga a létezés.” E közösségekben a résztvevők természetesen viselkednek. Önmagukat adják, kétszínűség, hamisság nélkül. Az animációs csoportok hívei az egyszerűségnek Bennük a nyíltság, az igazság uralkodik. A résztvevők romlatlanok, kedvesek, ártatlanok, vidámak és békések Elbűvölő a viselkedésük, a csoport légköre A türelem: „Tűrni azt jelenti, hogy elfogadjuk azt, amit elítélhetnénk, s engedjük megtörténni azt, amit megakadályozhatnánk vagy ami ellen küzdhetnénk. Lemondunk tehát hatalmunk, erőnk, haragunk egy részéről.” Csoportjainkban a türelem elsősorban a véleménybeli kérdéseknél merül fel. A

résztvevők nem erőltetik egymásra gondolataikat A csoporttagok nem érdektelenek egymás iránt. A szelídség: „A szeretet visszahúzódás, hatalmunk, erőszakosságunk gyakorlásának elutasítása: a szeretet szelídség és adakozás.” Az animációs csoportok tagjai a szelídséget is gyakorolják. Türelmesek egymáshoz Hagyják, ki-ki a maga fejlődési tempója szerint haladjon. Megértőek, ha egy-egy társuk megtorpan, átmenetileg visszaesik Rousseau: „Úgy munkálkodj a saját javadon, hogy a lehető legkevesebb rosszat tedd másoknak.” A jóhiszeműség: Comte-Sponville: „A jóhiszemű ember azt mondja, amit hisz, még akkor is, ha téved.” Az animációs csoportok tagjai jóhiszeműen nyilvánítanak véleményt egymás teljesítményéről. Nem kötelesek egymás nézeteinek elfogadására, átvételére, de kötelesek egymást meghallgatni és lehetőségük van arra, hogy arról amit másik mond, jóhiszeműen lemondják amit gondolnak. Nem vezetik

félre egymást, nem láttatják társaikat jobbaknak, mint amilyenek, de a lehetőségeik szintjén lévőknek igen. A hibák felett nem hunynak szemet. Közlésmódjuk tapintatos E színterekben mindenki olyan lehet, amilyen valójában A többiek akként fogadják el. La Rochefoucauld: „Az őszinteség szívünk megnyitása, ami olyannak mutat minket, amilyenek vagyunk, az igazság szeretete, a maskarák viselésének utálata, vágy, hogy megszabaduljunk hibáinktól s még az által az érdem által is csökkentsük őket, hogy beismerjük létezésüket.” Az őszinteség lehet tapintatlan s még ártó szándékú is Az animációs csoportok tagjaitól teljes igazmondás nem várható el. „A jóhiszeműség az igazság szeretet, amennyiben ez a szeretet irányítja tetteinket, szavainkat, sőt gondolatainkat is. Ez az igazmondók erénye.” A jóhiszeműség embertársaink ész az igazság együttes szeretete „Az igaszmondó ember azonban olyannak szereti magát,

amilyen, amilyennek ismeri magát, s nem amilyennek feltűnni vagy látszani szeretne.” A feladatválasztástól az értékelésig A játékvezetés A résztvevők akkor képesek a felhőtlen alkotásra, játékra, ha tudják, annak eredményétől függetlenül is megbecsülik őket. Az együttlétekre általában a vidámság jellemző, a humor, az egyéb terhektől időlegesen felszabadult, a tisztán egymásért és önmagukért lévő emberek életöröme. Egy-egy foglalkozás játékok sorából áll Céljaik, témájuk, formai megoldásaik kapcsolják őket egymáshoz. Illeszkednek a játékosok igényeihez, egyéb sajátosságaihoz Állomások a csoport fejlődésének útvonalán, így folytatói az előző találkozások feladatainak, előkészítői a következőknek. 1. Játékrend összeállítása - Kezdjünk bemelegítő feladattal - A záró feladat pedig mintegy az aznapi együttlét összefoglalójául szolgál. - Az utolsó feladvány sugározzon

életörömöt. Sarkalljon további önfejlesztésre, és erősítse a csoport tagjaiban azt a hitet, hogy munkálkodásuk révén szűkebb és tágabb környezetük jobbá tehető. A nyitás és zárás között a figyelem és az érdeklődés ébren tartása érdekében váltsák egymást az egyszemélyes, páros és csoportos részvételt igénylő, könnyebb4en és nehezebben megoldható, lassúbb vagy gyorsabb tempójú, más-más „tudást”, készséget fejlesztő játékok. - Gondolja végig a játéksor összeállítója, képesek-e a tagok a megoldásokra? Elegendőek-e hozzá például az elméleti ismereteik? - Versenyszerű feladatot viszonylag ritkán állítsunk hadrendbe! Ne egymáshoz hasonlítsuk azokat, akikért felelőséget vállaltunk, hanem önmagunkhoz! Mindenki más miatt értékes a csoportban is, léte hozzájárul annak teljességéhez. - Alkalmanként személyre szabott feladatokra is szükség lehet. - Érkezzünk a találkozásokra tartalékjátékokkal

a tarsolyunkban! A gyakorlás, a rendszeres ismétlés, a túltanulás eredményeként örökre beléjük vésődhetnek bizonyos előnyös viselkedésmódok, egyes készségeik ez által is fejlődnek. Ügyeljen arra, hogy minden tervezett és spontán esemény a személyek fejlődését szolgálja. Ügyeljen arra, hogy minden tervezett és spontán esemény a személyek fejlődését szolgálja. A játékok java része témakörével kötődjék a játszók mindennapjaihoz, életük eseményeihez. Nemcsak az a fontos, hogy mi kerül be egy játéksorba, hanem az is, hogy mi marad ki belőle. A foglalkozások főszereplői a csoporttagok. A játékvezető csak alkalmanként – őket szolgálva – vállalhat központi szerepet. Az egyik ilyen a játékfeladat közzététele Kezdje a felvezetéssel Keltsen a játék témája, formája iránt érdeklődést, kíváncsiságot. Ébresszen játékkedvet Foglalkozásainkon a páros játékok a leggyakoribbak. A kettősök tagjai rendkívül

közel kerülnek egymáshoz. Összeköti őket a közös tevékenység, az egymásért érzett a felelősség, a közös siker. Énjeik a legmagasabb, az alkotói, tehát vonzó szinten találkoznak Mélyebben ismeri meg az egyik a másikát, mint a többiek. A párok összetételét feladatonként változtassuk. Túlságosan hosszú időt a feladatkiadás nem vehet igénybe A felkészülési idő meghatározásakor a játékvezető képzelje magát a játékosok helyébe, igyekezzen az ő fejükkel gondolkodni. Ne azt vegye számításba, hogy neki magának mennyi időre van szüksége az eredményes szerepléshez. Az első találkozásokat követően kialakul az egységes munkatempó. Inkább észrevétlen, mint fontoskodó legyen az animátor. Csak a szükséges módon és mértékben avatkozzék a csoporttagok önálló alkotó munkájába. Addig ne adjunk jelet a játék megkezdésére, amíg teljes csend nem lesz a teremben. A játékvezető a testével forduljon a szereplők

felé. Ha ül, kissé hajoljon előre Tekintete ne kalandozzon el Arca tükrözze a megnyilvánulók érzelmeit. Velük örülhet és szomorkodhat A csoport többi tagjával együtt bátran nevessen. Bátorítóan bólogathat Ha szükségesnek véli, bíztató szavakat mondhat Karját ne keresztezze maga előtt. A többiekkel együtt megtapsolhatja az igazán tetsző mozzanatokat. Mindig egy-két ajánló mondattal indítsa útjára az éppen megmutatkozókat A teljesítményeket a meghirdetett szempontok alapján Közös értékelés követi. Az értékeléshez tanítás kapcsolódhat. A véleményt mondóknak szinte minden szava bevésődik az emlékezetbe. Információt kap sorra mindenki a maga fejlődéséről A mások által is megerősített jó teljesítmény újabbakat előlegez. A csoport a főszereplő az elemzés szakaszában is. Semmit ne mondjon ki a vezető, amit kimondhatnak mások A játékvezető persze nem maradhat kívülálló. Olyan tekintély ő, akinek a

szava kitüntetett jelentőségű Mintaadó. A teljesítmény gyakorta önmagában hordozza jutalmát, nem szorul külső megerősítésre. Az értékelés során se várjunk el alkalmazkodó viselkedést A maga megismételhetetlen, egyedi személyiségének kifejlesztéséért tegyen meg mindenki minden tőle telhetőt, és ebben társait is támogassa. Buscaglia, Leo A szeretet Könyv témánkénti rövid összefoglalója. Valamelyik biztos lesz, ha ezt lett feladva 1. A szeretet tanult jelenség „Egyikünk sem aknázza ki arra való képességét, hogy teljes életet éljen a szeretet, az egymással való törődés, az alkotás és a kísérletezés legmélyebb értelmében. Pedig a bennünk rejlő lehetőségek megvalósítása életünk legizgalmasabb kalandja.” Herbert Otto A pszichológusok, pszichiáterek, szociológusok, antropológusok már többször kifejtették, hogy a szeretet tanult reakció, tanult érzés. Minden ember a maga módján éli meg a szeretetet,

és nem gondol arra, hogy fájó konfliktusainak és magányának köze lehet szeretettel kapcsolatos tudása hiányosságához. Ha szeretetben akarunk élni, akkor legalább annyi időt kellene ennek a megtanulásával eltöltenünk, mint amennyit az autószerelő az autókkal. Nem ismerhetünk meg semmit, ha nem figyeljük meg, nem tanulmányozzuk. Hogy a szeretetet tanulmányozni tudjuk, benne kell élnünk. Igazán értékelni csak azt tudjuk, amit felismerünk Ahhoz, hogy a szeretetet felismerjük, fogékonynak kell lennünk rá. Ahogy a gyermek nő, a körülötte élőktől apránként megtanulja, mit jelent a szeretet. A közvetlen családon kívül más tényezők is szerepet játszanak a szeretet elsajátításában. A kulturális környezet sokszor meghatározza, hogy a családtagok hogyan reagálnak a szeretetre, s mint ilyen további megerősítést jelent a gyermek számára. Hogy mit tanulunk a szeretetről, függ a kultúrától, amelyben felnövünk Az elsődleges

eszköz, amelyen keresztül átadjuk a tudást, a viselkedésformákat, az előítéleteket, az érzéseket, továbbá azokat az összetevőket, amelyek egy kultúrát vagy egy személyiséget egyedivé tesznek, nem más, mint a nyelv. Önmagunk szeretetét, illetve mások szeretetét, a felelősségteljes viszonyulást a másik emberhez, nem tanítják az iskolában. Az ember a szeretetről való tudását közvetett módon szerezte, véletlenül, vagy próba, szerencse alapon. A szeretet határtalan képessége ott rejlik minden emberben, csak arra vár, hogy felfedezzék, kifejlesszék és növekedhessen. A szeretet elsajátításának legfontosabb eszközei ugyanis az őszinte rácsodálkozás, az öröm, a békesség és maga az élet. 2.Az ember igényli, hogy szeressék és viszontszeressék Az ember természetéből fakadóan társas lény. Az ember kénytelen felismerni, hogy minden egyes mély kapcsolat lépésről lépésre közelebb viszi önmagához, hogy mások

segíthetnek neki abban, hogy erőt gyűjtsön, következésképp könnyebben nézzen szembe a magánnyal. Ezáltal folyamatosan igyekszik nyitni mások felé, próbál közelebb kerülni társaihoz. A szeretet olyan, mint egy tükör. Ha szeretek valakit, ő tükrömé válik, én az ő tükre leszek, és egymás szeretetét visszasugározva meglátjuk a végtelent. A magánytól és a szeretetlenségtől való félelem olyan hatalmas bennünk, hogy könnyen e félelem hatalmába kerülhetünk. Szükségünk van másokra. Szükségünk van arra, hogy szerethessünk és viszont szeressenek minket. 3.A definíció kérdése Szeretni nem könnyű. A szeretet fogalmának körülírása lehetetlennek tűnhet A szeretet tanult érzelmi reakció. Válasz az ingerek és viselkedések tanult csoportjára A szeretet dinamikus kölcsönhatás, amelyet életünk minden pillanatában megélünk. Mindig ott van mindenütt Az egyén megtanul valamilyen módon reagálni egy adott ingerre. Ez a

reakció lesz szeretetének látható jelzése. Mindig úgy szeret, ahogy élete adott pillanatában szeretni képes Az ember növekszik a szeretetben. Minél többet tanul, annál több lehetősége lesz arra, hogy változtasson a viselkedésén és fejlessze a szeretetre való képességét. Az ember a szeretetével azt tesz, amit akar. A szeretetet nem könnyű megjátszani A szeretetet nem lehet rabul ejteni, nem kötözhető meg. A szeretet minden társadalomban élő emberben jelen van A szeretet szüntelen folyamat. Az ember lényege és a szeretet egy és ugyanaz, és bármelyik felfedezése mindkettő megvalósulását jelenti. Egyféle szeretet létezik A szeretet az szeretet A szeretet bizalomban gyökerezik. A szeretetet elvárások nélkül adjuk A szeretet türelmes A szeretet lehetőségei határtalanok. A szeretet nem fél az érzésektől, nem akar rejtve maradni A szeretetnek csak akkor van értelme, ha a jelenben éljük meg. A szeretet spontán 4. A szeretet nem

ismer kort Az ember élete végéig tanul, ismétel vagy felejt. Minden tanulás végső célja a változás Az életbe való teljes elmerülés a szeretet legjobb iskolája. A tanulás folyamán az embernek állandóan figyelnie kell, türelmesen, éles szemmel, bizakodva, mindenre nyitottan, és nem szabad könnyen meghátrálnia. Megtanulni szeretni egyet jelent a folyamatos változással Ennek pedig soha nincs vége, hiszen az ember szeretetre való képessége határtalan. 5. A szeretet kibontakozásának akadályai: Szeretni nem könnyű. Az ember ezer okot találhat arra, hogy szeretetre való képtelensége miatt rajta kívül álló tényezőket okoljon. A szeretet útjába gördített akadályok végtelen sora leküzdhetetlen, és mindig is az volt. Ha pl olyan képet alakít ki magában, hogy mindenki gonosz és ellenséges, akkor úgy tűnik, jobban is teszi, ha nem tárulkozik ki, hiszen különösen nagy a veszélye annak, hogy megsérül. Az ember első gondolata az,

hogy el fogják ők utasítani. Inkább csendben marad, egyedül Aki csak a rosszat veszi észre, és szándékosan annak árnyékában él, az újabb akadályokat gördít a szeretet útjába. További hátráltató tényező az a nézet, miszerint a világban túl sok olyan erő működik, mely az egészséges embert akadályozza szeretete kiteljesítésében. Ha keveset tudunk a szeretetről, és meg is elégszünk e csekély ismerettel, ez szintén gátolja a szeretet kibontakozását. A szeretet egyik nagy akadálya azokban az emberekben található, akik félnek a változástól, hiszen a fejlődés, tanulás és megtapasztalás szükségképpen változással jár. A változás elkerülhetetlen A szeretet útjába mi magunk gördítünk akadályokat. Pedig a szeretet feltartóztatatlan 6.Hogy másokat szeretni tudjunk, előbb önmagunkat kell szeretnünk Ahhoz, hogy másokat szeretni tudjunk, magunkat is szeretnünk kell. Szeretni önmagunkat nem azt jelenti, hogy úgy kell

viselkednünk, mintha körülöttünk forogna a világ. Magunkat szeretni annyit jelent, hogy őszinte érdeklődéssel, törődéssel és tisztelettel fordulunk önmagunk felé. Az önmagunkkal való törődés a szeretet alapja Minden ember egyedi Szeretni önmagunkat annyit jelent, mint harcolni azért, hogy felfedezzük és megőrizzük különlegességünket. Annyit jelent, mint megérteni és elfogadni, hogy mi vagyunk az egyetlenek, akik önmagunkként élhetünk ezen a Földön. Minden, ami létezik, felfedezésre vár. Nem másokkal kell versengenünk Mindenki önmaga ellenfele Önmagunk szeretet tehát magában foglalja a bennünk rejlő csoda megismerését önmagunk szeretet egyet jelent a felismeréssel, hogy mi csak önmagunk lehetünk. Ha ismerjük, elfogadjuk és értékeljük önmagunkat és egyediségünket, akkor mások számára is lehetővé tesszük, hogy ugyanígy cselekedhessenek. Ha szeretjük önmagunkat, akkor szeretni fogunk másokat is Ahogyan és amilyen

mértékben szeretjük önmagunkat, úgy leszünk képesek másokat is szeretni. 7. Ahhoz, hogy szerethessünk, meg kell szabadulnunk a ránk ragasztott címkéktől Az ember azért teremtette a szavakat, hogy felszabadítsa magát. Azért hozta létre a nyelvet, hogy közvetíthesse gondolatait másoknak, illetve megismerhesse mások gondolatait. Ahhoz, hogy szeretni tudjunk, meg kell vizsgálnunk nyelvi környezetünket, „ki kel olvasztanunk” mindazt a befagyott gondolatot és előítéletet, amely a szavak és a címkézés eredménye. A szerető ember igent mond az életre, az örömre, a tudásra, az emberekre, a különbségekre. Felismeri, hogy mindenben és mindenkiben van valami, amit átvehet és megtanulhat. A szavak melyeket használunk, elmondják rólunk, kik vagyunk, mit láttunk, mit tanultunk és hogyan. A szavaink is mi vagyunk, ezek a szavak pedig nagy és fontos lépést jelenthetnek a szeretet felfedezésének útján. 8. A szeretet felelősséggel jár Aki

felelősen szeret, mindenkit szeret. A szeretet felelőssége azt jeleni, hogy segítünk másoknak szeretni. A szeret nem lehet kirekesztő Minél több embert szeret valaki, annál jobban tud fejlődni. A szeretet nem önző és kirekesztő, hanem önzetlen és befogadó A szeretet felelőssége továbbá abban áll, hogy kitartó és bátorító módon mindig a fejlődést, a növekedést segíti elő, saját fejlődésünket éppúgy, mint az általunk szeretettekét. A szeretet visszaretten a pazarlástól, különösen az emberi képességek elpazarlásától. A szeretet egy másik feladata az örömszerzés. Az öröm mindig a szeretetet szerves része Szeretetben dolgozni annyit jelent, hogy örömben dolgozunk. Szeretetben élni annyi, mint örömben élni A felelős szeretet kifejezésre törekszik. A szeretet mindig kommunikáció Ahogy kimutatjuk szeretetünket mások iránt, ugyanúgy ki kell mutatnunk szeretetre való igényünket is. A felelős szeretet elfogad és

megért. A felelős szeretet együtt érző A szeretet egyenlő a szüntelen a változással és tanulással. Elképesztően rugalmas Szeretni annyi, mint itt és most feltétel nélkül elfogadni a másikat olyannak, amilyen, tudva, hogy holnap már más lesz. A felelős szeretet megosztja magát másokkal. Alapjában véve egyetlen ember sem birtokol mást, mint önmagát. A felelős szeretet a reményen is túlnő A reményben nyilvánul meg az ember mélyről fakadó bizalma a változásra való képességében, bizalma a világegyetem egésze iránt, hite az új kezdetekben és az ismeretlen holnapokban. 9. A szeretet felismeri a szükséget Az ember alapvető érzelmi szükségletei a következők: igényli, hogy lássák, hallják, elismerjék, értékeljék, becézgessék és szexuálisan kielégítsék. Szüksége van arra, hogy elfogadja önmagát, másokat, és hogy a többiek is elfogadják őt. Ha szeretünk valakit, akkor figyelünk rá. A szeretet figyelmes A

szeretet meghallja a másikat A szeretetnek szabadságra van szüksége. Szabadon adják és fogadják el, és a növekedéshez is szabadságra van szüksége Minden szeretetben fejlődő ember megtalálja saját útját. A szeretet soha nem irányít, hiszen tudja, hogy letéríteni egy embert a maga útjáról annyit jelent, hogy a saját utunkra kényszerítjük, mely soha nem lesz igazán jó neki, nem erősíteni fogja, hanem legyöngíti. A szeretet csupán terelget, nem irányít. A szeretet soha nem utal vissza arra, aki adja A szeretet tekintetbe veszi a saját szükségleteit is. Az ember gyakran annyira leköti az, hogy mások mit fognak gondolni vagy mondani, hogy többé már nem figyel ara, hogy ő maga mit gondol vagy érez. Az embernek hallgatnia kell arra a bizonyos belső hangra, különben elveszíti önmagát A szeretet figyelembe veszi saját szükségleteit, értékeli egyediségét. A szeretet felismeri a fizikai és érzelmi szükségleteket. Lát, nem csak

néz, meghall, nemcsak hallgat Megérint, becézget és örömét leli a fizikai megnyilvánulásban. A szeretet szabad, és kibontakozni is csak akkor tud, ha szabad marad. Megtalálja a maga útját, kialakítja a maga tempóját és a maga módján halad. A szeretet felismeri és értékeli egyediségét 10. A szeretet megkívánja, hogy erősek legyünk Szeretetben élni a legnagyobb próbatétel az életben. Tudja, hogy bíznia és hinnie kell a szeretetben, mert ez az egyetlen helyes magatartás. A szeretet és a világ teljesen ellentétesen működik, fényévekre van egymástól. Ahhoz, hogy nyitottak legyünk a szeretetre, hogy higgyünk, bízzunk és reménykedjünk benne és szeretetben éljünk, hatalmas erőre van szükségünk. Az egyén nem szerető emberek világában él Ez a világ hajlik az önzésre, a kegyetlenségre, a csalásra, a manipulációra és hasonlókra. Az ember legfőbb feladata, hogy érvényre juttassa igazi énjét. Ugyanilyen fontos, hogy

segítsen másoknak megerősödni, és önmaguk egyediségét a lehető legtökéletesebben kifejezni. Hinnie kell abban, hogy nem a világ rossz, kegyetlen és pusztító, csupán az emberek tettei mutatják annak. Meg kell tudnia bocsátania önmagának, amiért nem tökéletes. El kell fogadni a a változás szükségszerűségét, és meg kell értenie, hogy ha a változás a szeretet és önmegvalósítás irányába viszi, akkor mindig jó. El kell fogadnia, hogy nem szeretheti őt mindenki Meg kell próbálnia minden embert szeretni, még aha őt nem is szereti mindenki. Hiszen nem azért szeret, hogy viszont szeressék, hanem azért, hogy szerethessen. Egyetlen embert sem szabad elutasítani Fel kell ismernie, hogy valamilyen módon ő is része a másik embernek, és ha őt elutasítja, önmagát utasítja el. Meg kell értenie, hogy ha valaki vissza is utasítja a szeretetét, emberek száza várnak arra a szeretetre