Történelem | Középiskola » Történelem emelt szintű írásbeli érettségi vizsga megoldással, 2012

ÉRETTSÉGI VIZSGA 2012. május 9 Azonosító jel: Történelem TÖRTÉNELEM EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2012. május 9 8:00 I. Időtartam: 90 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM emelt szint írásbeli vizsga 0801 I. összetevő Azonosító jel: Történelem emelt szint Fontos tudnivalók Egyértelmű válaszokat adjon, egyértelmű jelöléseket alkalmazzon – javítás esetén is! Válaszaiban a lényeg megfogalmazására törekedjen, ne lépje túl a rendelkezésre álló helyet! Csak annyi válaszelemet írjon, amennyit a feladat kér! (Ha többet ír, a beírás sorrendjében értékeljük válaszait.) Kérjük, kék színű tollat használjon! A feladatok megoldásához tartsa szem előtt az alábbi javaslatokat! • Olvassa el figyelmesen a feladatokat! • Kövesse figyelmesen a feladatlap utasításait! • Tanulmányozza a feladatokhoz kapcsolódó forrásokat (kép, ábra, szöveg, térkép)! •

Válaszait gondos mérlegelés után, lehetőleg javítás nélkül írja le! • A személyek, topográfiai adatok és fogalmak csak pontos helyesírással értékelhetők! Eredményes munkát kívánunk! írásbeli vizsga, I. összetevő 0801 2 / 16 2012. május 9 Történelem emelt szint Azonosító jel: I. RÖVID VÁLASZT IGÉNYLŐ FELADATOK 1. A feladat a zsidó vallással kapcsolatos. Válaszoljon a kérdésekre ismeretei és a források segítségével! „3. Ne legyenek néked idegen isteneid én előttem! 4. Ne csinálj magadnak faragott képet [] 7. Az Úrnak, a te Istenednek nevét hiába fel ne vedd; mert nem hagyja azt az Úr büntetés nélkül, aki az ő nevét hiába felveszi. 8. Megemlékezzél a szombatnapról, hogy megszenteljed azt 12. Tiszteld atyádat és anyádat, hogy hosszú ideig élj azon a földön, amelyet az Úr, a te Istened ad tenéked! 13. Ne ölj! 16. Ne tégy a te felebarátod ellen hamis tanúbizonyságot! 17. Ne kívánd a te

felebarátodnak házát! Ne kívánd a te felebarátodnak feleségét, se szolgáját, se szolgálóleányát, se ökrét, se szamarát, és semmit, ami a te felebarátodé!” (Részletek a Tóra II. könyvének 20 részéből) a) Melyik, a Bibliából ismert alapvető előírások részei a fenti pontok? Húzza alá a jó megoldást! (1 pont) 1) tízparancsolat 2) hegyibeszéd 3) eredendő bűn b) Ki az a zsidó történelmi személyiség, akihez hagyományosan köthetőek a fenti idézetek? (1 pont) c) Nevezze meg, mely későbbi vallások merítettek a zsidó hitvilágból! (Elemenként 0,5 pont.) 1) 2) 3 pont 2. A feladat a céhes iparra vonatkozik. Döntse el, hogy a táblázat állításai megállapíthatóak-e a forrásból! Ha igen, akkor írja be a szabályzat megfelelő sorszámát, ha nem, a megfelelő sorba tegyen egy „X” jelet! (Elemenként 0,5 pont.) „2. Ha a céhen kívüliek közül bárki valamely élelmiszerkészletre vagy bármi hasonlóra alkuszik,

és valamelyik a céhbeliek közül közbelép, csak az utóbbi vásárolhatja meg, tekintet nélkül arra, hogy a másik milyen árat ígért. Ha a céhbeliek valamelyike bármi olyan árura alkuszik, amely nem minősíthető élelmiszernek és értéke 5 nagy solidus, vagy annál több, és valamely más ugyancsak céhbeli közbelép, akkor ez utóbbi is, amennyiben úgy kívánja, részt kérhet az üzletből, és ha az alkut folytató elutasítja a közbelépőt, ez viszont a dékán (tizedszedő) előtt két céhbeli tanúval bizonyítani tudja, hogy amaz elutasította részvételét, akkor amaz két solidus pénzbírságot fizet. írásbeli vizsga, I. összetevő 0801 3 / 16 2012. május 9 Azonosító jel: Történelem emelt szint 3. Midőn beköszönt az italozás ideje, a dékánok feladata értesíteni a káptalan tagjait, hogy a kijelölt napon vegyenek részt az italozásban, és előírni, hogy kilenc órakor békésen jelenjenek meg a maguk helyén, és közülük

senki ne kezdjen civakodást régi vagy közelmúlt dolgokat hánytorgatva. 5. Ha az italozáson nem céhbeli jelenik meg és titokban iszik, de ivás közben tetten érik, akkor ő 5 nagy solidust fizet, vagy ott nyomban köteles belépni a céhbe. Ez alól kivesszük a klerikusokat, a lovagokat és az idegen országbeli kereskedőket. 8. Ha valaki bárkit ököllel vagy kenyérrel vagy kővel megüt, más fegyverhez ne forduljon, így két unciát fizet. 13. Ha valaki az első harangszó után nem jelenik meg káptalanjában, 12 dénárt fizet, aki pedig engedély nélkül távozik el, ha nem betegség kényszeríti, 12 dénárt fizet. 15. Szabály, hogy a bor és minden céhbeli szükséglet költségeit a céh vagyonából fedezik. 17. Ha valaki belép a céhbe, akár fiatal, akár öreg, köteles a lajstromba vételig két dénárt fizetni az írnoknak, a dékánoknak úgyszintén kettőt.” (Saint-Omer város kereskedőcéhének a XII. században született szabályzatából)

Állítások Szabályzat sorszáma a) A céhszabályzat megteremti a tagok munkavégzésének egyenlő feltételeit. b) A céhtagok közösen viselik mesterségükkel kapcsolatos terheiket. c) A céhbe való belépés előtt a leendő tagnak vizsgát kell tennie. d) A céhszabályzat megsérti a piaci versenyt. e) A céh érdekvédelmet nyújt tagjainak a céhbe be nem lépőkkel szemben. f) A szabályzat előírja, hogy a mester hány segédet alkalmazhat. 3. 3 pont A feladat a vándorló magyarokkal kapcsolatos. Válaszoljon a kérdésekre a források és ismeretei alapján! „A magyarok pedig a türkök egyik fajtája. Főnökük 20 000 lovassal vonul ki Főnökük neve: Kende. Ez azonban csak névleges címe királyuknak, minthogy azt az embert, aki királyként uralkodik fölöttük, Gyulának hívják. Minden magyar a Gyula nevű főnökük parancsait követi a háború dolgában, a védelemben és más ügyekben. Sátraik vannak, és együtt lovagolnak a sarjadó fűvel

és a zöld vegetációval. Bárhová is mennek, együtt utaznak egész rakományukkal és raktárukkal, [az uralkodó] kísérőivel és a trónussal, a sátrakkal és az állatokkal.” (Ibn Ruszta, X század) a) Határozza meg a forrásban leírt uralmi forma nevét! (1 pont) . írásbeli vizsga, I. összetevő 0801 4 / 16 2012. május 9 Történelem emelt szint Azonosító jel: b) Nevezze meg, mely szállásterületen, és mely néptől vették át ezt a rendszert a magyarok? (Elemenként 0,5 pont.) 1) a szállásterület neve: . 2) a nép vagy a birodalom neve: . c) Nevezze meg, milyen életmódot folytattak őseink ebben a korszakban! (1 pont) . „Miután azonban Simeon újra kibékült a rómaiak [bizánciak] császárával, és bátorságban érezte magát, a besenyőkhöz küldött és megegyezett velük. Hogy leverik, és semmivé teszik a türköket. És amikor a türkök hadjáratra mentek, a besenyők Simeonnal a türkök ellen jöttek, családjukat teljesen

kiirtották, és a földjük őrzésére hagyott türköket gonoszul kiűzték. Miután pedig a türkök visszatértek, és földjüket ilyen pusztán és feldúlva találták, letelepedtek arra a földre, amelyen ma is laknak []” (Bíborbanszületett Konstantin bizánci császár, X. század) d) Határozza meg, mely eseményről szól a forrás! (0,5 pont) . e) Nevezze meg, hogy a türkök a forrásban mely népet jelölik! (0,5 pont) . 4 pont 4. A feladat a világgazdaság kialakulásával kapcsolatos. Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei alapján! „[1504. február] ötödik napján Alexandriából visszatérőben Velencébe érkezett három gálya [] Ezek üresen, áru nélkül érkeztek, pedig senki nem emlékezett arra, hogy valaha is megtörtént volna, hogy egy gálya útjáról áru nélkül térjen haza. Az Alexandriából visszatért kereskedők azt is beszélték, hogy a szultán úr nagy erőfeszítéseket tett, hogy Indiában, Kálikutban a

portugálokat és gályáikat ne fogadják be. [1506. június] Egy Genovából nagyon gyorsan érkezett levélből megtudtuk, hogy a portugáliai Lisszabonba március 24-én áruval megrakott négy karavella érkezett, melyek az indiai útról tértek vissza, és rakományuk 25 ezer cantera [1 cantera kb. 72 kg] bors és szantálfa volt. Ugyanígy hír érkezett igen gyorsan a flandriai Antwerpenből e hónap 18-án. Ez is megerősítette az újságot, annak hozzáadásával, hogy Lisszabonba öt karavella érkezett Kálikutból árukkal megrakva [] Ez a hír Velence városában nagy elkedvetlenedést okozott, mert a hajózást nagy romlás fenyegeti. Most már kétségkívül világos lett az is, hogy ez az utazás Portugáliából Indiába rendszeressé válik, és hogy általában évenként tehetik meg a karavellák ezt az utat. Így ezután a velencei kalmárok nem mehetnek Szíriába, mivel árut ott már nem kaphatnak. Az Indiába vezető másik út felfedezése igen nagy dolog

volt. A Velencei Köztársaságot régóta nem fenyegette nagyobb kár vagy veszély” (Girolamo Priuli naplójából, XVI. század) írásbeli vizsga, I. összetevő 0801 5 / 16 2012. május 9 Történelem emelt szint Azonosító jel: a) Magyarázza meg a forrás alapján, miért fenyegette veszély a Velencei Köztársaságot! (1 pont) . b) Állapítsa meg a forrás alapján, honnan hová helyeződtek át a kereskedelmi útvonalak! (Elemenként 0,5 pont.) Honnan: Hová: c) Magyarázza meg, miért volt gazdasági szempontból ez a változás kedvezőtlen a Török Birodalom számára! (1 pont) . d) Írja a térképen található számokat a táblázat megfelelő helyére! (Elemenként 0,5 pont.) Alexandria Lisszabon Velence Antwerpen 5 pont írásbeli vizsga, I. összetevő 0801 6 / 16 2012. május 9 Történelem emelt szint 5. Azonosító jel: A feladat a XVII. századi Magyarországgal kapcsolatos Rendelje a felsorolt földrajzi nevekhez a táblázat

állításait, majd írja be a térképen található betűjelét, illetve tegye növekvő időrendi sorrendbe az eseményeket! Egy település kimarad! (Soronként 1 pont.) Földrajzi nevek: Várad, Bécs, Pozsony, Besztercebánya, Buda A XVII. századi Magyarország Esemény Település a) Bocskai békét kötött a Habsburgokkal. Betűjel Sorrend b) Bethlent a magyar rendek királlyá koronázták. c) A város közelében adta át a török Bocskainak a neki szánt koronát. d) A török súlyos harcok árán elfoglalta Erdély kapuját. 4 pont 6. A feladat a nagy francia polgári forradalom politikai irányzataira vonatkozik. Azonosítsa, hogy a francia forradalom mely politikai irányzataira jellemzőek az alábbi idézetek! (Elemenként 1 pont.) a) „Eljött az új keresztes háború ideje, az egyetemes szabadság keresztes hadjáratáé. Egy népnek, amely hatszáz esztendős szolgaság után kivívta szabadságát, szüksége van a háborúra, háború kell, hogy

megszilárduljék []” (Brissot) . írásbeli vizsga, I. összetevő 0801 7 / 16 2012. május 9 Történelem emelt szint Azonosító jel: b) „[] belekevertek egy olyan perbe, amelynek kimenetelét lehetetlen előre látni az embereket elborító szenvedélyek miatt. Erre a perre sem ürügyet, sem pedig eszközt nem lehet találni a létező törvényekben.” (Capet Lajos) . c) „Nemcsak az árulókat, hanem a közömböseket is meg kell büntetnetek, mindenkit meg kell büntetni, aki a forradalomban passzív és semmit sem tesz érte. []” (Saint-Just) . 3 pont 7. A feladat Ausztria és Magyarország közjogi viszonyával kapcsolatos. Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! „III. tc Független felelős minisztérium alakítására 3. § Ő Felsége, s az ő távollétében a nádor a királyi helytartó a végrehajtó hatalmat a törvények értelmében független, magyar minisztérium által gyakorolják, s bármely rendeleteik,

parancsolataik, határozataik, kinevezéseik csak úgy érvényesek, ha Buda-Pesten székelő miniszterek egyike által is aláíratik. [] 5. § Mindazon tárgyakra, melyek eddig a magyar királyi udvari kancelláriának a királyi helytartótanácsnak, s a királyi kincstárnak, ide értvén a bányászatot is, köréhez tartoztak, vagy tartozniuk kellett volna, s általában minden polgári, egyházi, kincstári, katonai és általában minden honvédelmi tárgyakban őfelsége, a végrehajtó hatalmat ezentúl kizárólag csak a magyar minisztérium által fogja gyakorolni. [] 8. § A magyar hadseregnek az ország határain kívüli alkalmazását, nem különben a katonai hivatalokra való kinevezéseket, szinte úgy, Ő Felsége fogja a király személye körüli leendő felelős magyar miniszter ellenjegyzése mellett elhatározni. 14. § A minisztériumnak azon tagján kívül, mely a Felség személye körül [] ügyelend, a következő osztályai lesznek: a) Belügyek, b)

Országos pénzügy, c) Közmunka és közlekedési eszközök és hajózás, d) Földművelés, ipar és kereskedés, e) Vallás és közoktatás, f) Igazságszolgáltatás és kegyelem, g) Honvédelmi osztály.” (Az április törvényekből) a) Hogyan nevezzük a két ország között 1848-ban az áprilisi törvényekben meghatározott államközi kapcsolatot? (0,5 pont) . b) A két állam kapcsolatában mely kérdések jelentették az alapvető vitákat? Soroljon fel legalább kettőt! (Elemenként 0,5 pont.) . . írásbeli vizsga, I. összetevő 0801 8 / 16 2012. május 9 Történelem emelt szint Azonosító jel: c) Nevezze meg, mely dokumentumban szakított a szabadságharc idején a dinasztiával a magyar fél! Mikor és hol adták ki ezt az okmányt? (Elemenként 0,5 pont.) 1) A dokumentum neve: . 2) Időpont (év/hó/nap): 3) Helyszín: 3 pont 8. A feladat a gyarmati világgal kapcsolatos. Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! a)

Készítsen jelmagyarázatot India vallási térképéhez! (Elemenként 0,5 pont.) 1. 2. 3. „Minden egyes falu keressen vagy állítson elő csempészett sót [] a fiatalok és öregek minden házban forgassák a rokkát és naponta fonjanak, szőjenek sok fonalat. A külföldi textilt el kell égetni. A hinduk vessék el az érintetlenséget A hinduk, muzulmánok, szikhek, párszik és keresztények teremtsék meg az őszinte egységet. [] A diákok hagyják el a kormány iskoláit és egyetemeit, és a kormány szolgálatában állók mondjanak le tisztségükről, és szenteljék magukat a nép szolgálatának.” (Gandhi) írásbeli vizsga, I. összetevő 0801 9 / 16 2012. május 9 Történelem emelt szint Azonosító jel: b) Sorolja fel, mely módszerek jellemezték Gandhi politikáját! Említsen hármat! (Elemenként 0,5 pont.) 1. 2. 3. c) Nevezze meg Gandhi tanítványát, politikájának folytatóját! (1 pont) . 4 pont 9. A feladat Magyarország

gazdasági helyzetével kapcsolatos. Válaszoljon a táblázat és ismeretei alapján a két világháború közötti magyar ipari termeléssel kapcsolatos kérdésekre! (Elemenként 0,5 pont.) 1913* 15,5 13,8 1,5 4,3 7,8 4,8 1,5 2,7 2,5 2,6 42,4 100% Vas- és fémipar Gépgyártás Villamosenergia-termelés Építőanyag-ipar Vegyipar Textilipar Ruházati ipar Bőripar Faipar Nyomdaipar Élelmiszeripar Ipar összesen 1929 11,3 10,2 4,2 4,8 7,4 14,2 2,2 3,2 3,2 2,4 35,7 100% 1938 14,2 9,7 4,4 3,7 9,7 15,3 2,4 3,9 2,5 1,7 30,4 100% *Az 1913-as adatok az 1920-as országterületre vonatkoznak. a) Nevezze meg, melyik volt az a három iparág, amelyik a legnagyobb mértékű visszaesést mutatta 1913 és 1929 között! 1). 2). 3). b) Nevezze meg, mely – első világháború utáni – történelmi eseménnyel indokolható ezen iparágak visszaesése! . c) Magyarázza meg, miért vezetett a fenti esemény gazdasági visszaeséshez! Soroljon fel legalább két okot! . . írásbeli

vizsga, I. összetevő 0801 10 / 16 2012. május 9 Történelem emelt szint Azonosító jel: d) Nevezze meg, mely két iparág növelte jelentősen részesedését az iparon belül 1913– 1938 között! 1). 2). e) Magyarázza meg a két iparág lendületes fejlődésének okait! 1). 2). 5 pont 10. A feladat a határon túli magyarság sorsára vonatkozik. Válaszoljon a kérdésekre a források és ismeretei segítségével! Kronológia 1945. április 1946. február 1948 kassai kormányprogram Csehszlovák–magyar lakosságcsere-egyezmény kormányrendelet a reszlovakizációról „2. § Az állami szempontból megbízhatatlan személyeknek a Csehszlovák Köztársaság területén lévő vagyonát állami kezelés alá veszik e dekrétum további rendelkezései értelmében [] 4. § Állami szempontból megbízhatatlannak kell tekinteni: a) német vagy magyar nemzetiségű személyeket. []” „1. § (1) A [] német vagy magyar nemzetiségű csehszlovák

állampolgár e dekrétum hatálybalépésnek napján elveszíti csehszlovák állampolgárságát. [] 1. § A [] háború által tönkretett gazdasági élet megújítása érdekében bevezetjük azon személyek munkakötelezettségét, akik [] elvesztették csehszlovák állampolgárságukat.” „2. § A munkakötelezettség a 14-60 éves férfiakra és a 15-50 éves nőkre vonatkozik, e kor betöltését véve alapul.” (Részletek Edvard Benes csehszlovák köztársasági elnök dekrétumaiból, 1945. május–szeptember) a) Sorolja fel mely emberi és állampolgári jogaiban korlátozták a szlovákiai magyar lakosságot a csehszlovák hatóságok! Írjon kettőt! (Elemenként 1 pont.) 1). 2). b) Magyarázza meg, mi volt az általános célja a dekrétumoknak! (1 pont) . c) Határozza meg, mit jelent a lakosságcsere az egyezmény értelmében! (1 pont) . . 4 pont írásbeli vizsga, I. összetevő 0801 11 / 16 2012. május 9 Azonosító jel: Történelem emelt szint

11. A feladat a balkáni országok helyzetével kapcsolatos a XX. század utolsó évtizedében. Oldja meg a feladatokat a forrás és ismeretei alapján! (Elemenként 0,5 pont.) „A meghatározó nemzeteknek, a szerbeknek, horvátoknak és a szlovéneknek nem voltak már közös politikai céljaik, sőt aktuális törekvéseik egy része kifejezetten ellentétes volt. A világgazdasági korszakváltás, az európai integráció felgyorsulása és a szovjet tömb felbomlása magától értetődően újra napirendre tűzte körükben Jugoszlávia értelmének és funkciójának a kérdését. Szlovénia és Horvátország [] attól tartottak, hogy »Jugoszláviába zártan« kimaradhatnak a modernizációs és az EU-integrációs folyamatokból. Ezért függetlenségi szándékokat fogalmaztak meg Ezek ellentétesek voltak a földrajzilag szétszórtan élő szerbek egységtörekvéseivel.” (Juhász József: Jugoszlávia felbomlása) a) Írja be a hiányzó országok

(utódállamok) nevét! 1. 2. b) Sorolja fel Jugoszlávia felbomlásának okait! Írjon kettőt! 1). 2) . 2 pont írásbeli vizsga, I. összetevő 0801 12 / 16 2012. május 9 Történelem emelt szint Azonosító jel: 12. A feladat Magyarország társadalmi viszonyaira vonatkozik Töltse ki a táblázatot a források segítségével! (Elemenként 1 pont.) A nyugdíjasok és járadékosok aránya, 1952–1994 Év Évi átlagos létszám A népesség A nyugdíjasok aránya az (ezer) aktív keresőkhöz képest %-ában 1952 552 5,8 12,8 1960 759 7,6 16,2 1970 1415 13,7 28,3 1980 2058 19,2 40,6 1990 2520 24,3 52,6 1994 2972 29,0 80,3 „A kötelező társadalombiztosításba bevont és nyugdíjjogosult lakosság aránya 1950ben még nem haladta meg a 4,4 millió főt, azaz az összlakosság felét. [] Ezt követően 1951-től a kötelező társadalombiztosítás gyakorlatilag mindenkire kiterjedt. [] A nyugdíjkorhatárt a férfiak esetében 60, a nők esetében 55 évben

állapították meg, és a nyugdíj összegét a szolgálati időtől és az átlagfizetéstől tették függővé. A nyugdíjasok száma és a nyugdíjak összege mindezek következtében rendkívül gyorsan nőtt. 1960 és 1980 között a nyugdíjasok száma több mint megkétszereződött, és arányuk ezzel az össznépesség 8%-áról 19%-ára nőtt. A kifizetett nyugdíjak összege ugyanezen idő alatt évi 4,4 milliárd forintról 26,8 milliárdra emelkedett, tehát meghatszorozódott. A nyugdíjak 29%-át 1980-ban a munkavállalók által fizetett nyugdíjjárulék fedezte. A többit az állami költségvetés biztosította” (Romsics Ignác: Magyarország története a huszadik században, 1999) E kérdéstípusban összetett mondatok szerepelnek, amelyek egy állításból és egy indoklásból állnak. Ezek megítélésében öt lehetőség adódik X jellel jelölje, hogy melyik a helyes az alábbi 5 lehetőség közül! 1. Az állítás és az indoklás is helyes, és az

indoklás valóban magyarázza az állítást. 2. Mindkettő igaz, de nincs közöttük összefüggés. 3. Az állítás igaz, de az indoklás nem. 4. Az állítás nem igaz, de az indoklás önmagában helyes. 5. Az állítás is és az indoklás is helytelen. Állítások a) A nyugdíjasok és járadékosok aránya folyamatosan nőtt, mert a nyugdíj összegét a szolgálati időtől és az átlagfizetéstől tették függővé. b) A nyugdíjra fordított összegek nem növekedtek, mert a nyugdíjasok és járadékosok aránya folyamatosan nőtt. c) A nyugdíjasok létszáma 1952 és 1995 között kb. 5,5-6-szorosára nőtt, mert arányuk a népességen belül is folyamatosan nőtt. d) A Kádár-rendszer alatt növekedett a nyugdíjasok létszáma, mert az állam csak kis mértékben járult hozzá a nyugdíjak finanszírozásához. 1. 2. 3. 4. 5. 4 pont írásbeli vizsga, I. összetevő 0801 13 / 16 2012. május 9 Történelem emelt szint írásbeli vizsga, I.

összetevő 0801 Azonosító jel: 14 / 16 2012. május 9 Történelem emelt szint írásbeli vizsga, I. összetevő 0801 Azonosító jel: 15 / 16 2012. május 9 Azonosító jel: Történelem emelt szint maximális pontszám I. Egyszerű, rövid feladatok 1. Zsidó vallás 3 2. Céhes ipar 3 3. Vándorló magyarok 4. A világgazdaság kialakulása 5. A XVII századi Magyarország 6. A francia forradalom 7. Ausztria és Magyarország közjogi viszonya 8. Gyarmati világ 9. Magyarország gazdasági helyzete 10. Határon túli magyarok 11. Balkáni országok 12. Társadalmi viszonyok Összesen 4 5 4 3 3 4 5 4 2 4 44 elért pontszám javító tanár Dátum: . elért pontszám programba egész beírt egész számra pontszám kerekítve I. Egyszerű, rövid feladatok javító tanár Dátum: . jegyző Dátum: . Megjegyzések: 1. Ha a vizsgázó a II írásbeli összetevő megoldását elkezdte, akkor ez a táblázat és az aláírási rész üresen marad! 2.

Ha a vizsga az I összetevő teljesítése közben megszakad, illetve nem folytatódik a II összetevővel, akkor ez a táblázat és az aláírási rész kitöltendő! írásbeli vizsga, I. összetevő 0801 16 / 16 2012. május 9 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2012. május 9 Azonosító jel: Történelem TÖRTÉNELEM EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2012. május 9 8:00 II. Időtartam: 150 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM emelt szint írásbeli vizsga 0801 II. összetevő Azonosító jel: Történelem emelt szint Fontos tudnivalók Egyértelmű válaszokat adjon, egyértelmű jelöléseket alkalmazzon – javítás esetén is! Válaszaiban a lényeg megfogalmazására törekedjen, ne lépje túl a rendelkezésre álló helyet! Kérjük, kék színű tollat használjon! A feladatok megoldásához tartsa szem előtt az alábbi javaslatokat! • Olvassa el figyelmesen a feladatokat! • Kövesse figyelmesen a feladatlap

utasításait! • Tanulmányozza a feladatokhoz kapcsolódó forrásokat (kép, ábra, szöveg, térkép)! • Használja minden feladat megoldásához a megengedett segédeszközöket: a középiskolai történelmi atlasz térképeit és a helyesírási szótárt! A személyek, topográfiai adatok és fogalmak csak pontos helyesírással értékelhetők! • Válaszait gondos mérlegelés után, lehetőleg javítás nélkül írja le! A szöveges, kifejtendő feladatok elkészítéséhez az alábbi munkamenetet javasoljuk: 1. Helyezze el időben és térben a feladatban megjelölt problémát! 2. Használja föl a feladat megértéséhez a forrásokat, illetve a középiskolai történelmi atlaszt! 3. Gyűjtse össze azokat az általános fogalmakat (pl fejlődés, változás, termelés stb), illetve az adott korszakhoz kapcsolódó fogalmakat (pl. várjobbágy, céh, személyi kultusz), amelyekkel az adott probléma bemutatható! 4. Építse be fogalmazásába a forrásokból

megszerezhető információkat, következtetéseket! 5. Ha szükséges, készítsen vázlatot, illetve piszkozatot! 6. Tárja föl a probléma előzményeit, okait, következményeit! 7. Fogalmazzon meg feltételezéseket, magyarázatokat! 8. Építse be mondanivalójába önálló ismereteit (pl nevek, évszámok), nézőpontját, véleményét! 9. Ügyeljen arra, hogy mondatai világosak legyenek! 10. Szerkessze meg szövegét, és figyeljen a helyesírásra is! Tájékoztatásul: Az esszék javításának szempontjai: • a feladat megértése, • megfelelés a tartalmi követelményeknek, • a válasz megszerkesztettsége, logikussága, nyelvhelyessége. Eredményes munkát kívánunk! írásbeli vizsga, II. összetevő 0801 2 / 28 2012. május 9 Azonosító jel: Történelem emelt szint Olvassa el figyelmesen! A következő feladatok közül összesen négyet kell kidolgoznia. Az alábbi szabályok alapján kell választania: kidolgozandó: kettő rövid és

kettő hosszú feladat, amelyek közül mindegyik más-más korszakra és legalább kettő a magyar történelemre vonatkozik. Tanulmányozza figyelmesen a feladatokat! Sorszám Egyetemes történelem Magyar történelem A feladat típusa rövid Korszakok, témák 13. A merkantilizmus 14. Az angol alkotmányos monarchia 15. Mussolini külpolitikája 16. Az 1920-as évek gazdasága 17. Az egységes jobbágyság kialakulása 18. Erdély aranykora 19. A gazdasági fejlődés következményei 20. Az 1848-as forradalom és Európa 21. Háborúellenes törekvések Magyarországon 22. A magyar zsidóság helyzete hosszú rövid hosszú rövid hosszú rövid hosszú rövid hosszú A feladatok tanulmányozása után karikázza be a választott feladatok sorszámát! Ellenőrizze választása helyességét az alábbi táblázat kitöltésével! A feladatválasztás szempontjai Igen Négy feladatot választott? Legalább két magyar történelmi feladatot választott?

Legalább egy egyetemes történelmi feladatot választott? Két rövid és két hosszú feladatot választott? Mind a négy kiválasztott feladata különböző korszakból való? (A táblázatban a korszakokat a kettősvonal választja el.) Egyértelműen jelölte feladatválasztásait? A feladatok közül csak a választott négyet dolgozza ki, a többit hagyja üresen! A válaszok elkészítése során fogalmazvány (piszkozat) készíthető! írásbeli vizsga, II. összetevő 0801 3 / 28 2012. május 9 Történelem emelt szint 13. Azonosító jel: A feladat a merkantilizmussal kapcsolatos. (rövid) Mutassa be a források és ismeretei segítségével a francia merkantilista gazdaságpolitika céljait és eszközeit! „Colbert minden más országnál gazdagabbá akarja tenni Franciaországot[], s egyetlen lehetőséget sem mulaszt el, hogy Franciaországban meghonosítsa a más országbeli iparágakat[]. Hogy elkerüljék a pénzváltással járó kellemetlenségeket,

Franciaországba kell küldeni a pénzt, Colbert teljes megelégedésére, aki csak arra törekszik, hogy Franciaországot gazdagítsa ezáltal.” (A velencei követ jelentése Colbert gazdaságpolitikájáról) 1660 körül 1670 körül 1680 körül 1690 körül 1700 körül A francia hadsereg létszáma XIV. Lajos korában 80 ezer fő 120 ezer fő 250 ezer fő 330 ezer fő 400 ezer fő . . . . . . . . . . . . . . . . írásbeli vizsga, II. összetevő 0801 4 / 28 2012. május 9 Történelem emelt szint Azonosító jel: Szempontok Feladatmegértés Tájékozódás térben és időben Szaknyelv alkalmazása Források használata Eseményeket alakító tényezők feltárása Megszerkesztettség, nyelvhelyesség Összpontszám Vizsgapont 14. Elérhető Elért pont 4 4 4 6 8 2 28 OSZTÓSZÁM 4 7 A feladat az angol alkotmányos monarchiával kapcsolatos (hosszú) Jellemezze a források és ismeretei alapján az angol alkotmányos monarchia kormányzati rendszerét!

Válaszában utaljon létrejöttének körülményeire és társadalmi bázisára is! „Bárki rendelkezzék is tehát egy államban a törvényhozó vagy legfőbb hatalommal, annak kötelessége, hogy ne rögtönzött rendeletekkel, hanem érvényes állandó törvényekkel kormányozzon, amelyeket kihirdettek és ismertettek az emberek előtt; hogy a hatalmat elfogultan és igazságos bírák útján gyakorolja, akinek e törvények alapján kell eldönteniük a vitákat; és hogy a közösség erejét otthon csakis e törvények végrehajtására, idegenben pedig külső sérelmek megelőzésére vagy orvoslására használja, és megvédje a közösséget ellenségek betöréseivel és támadásaival szemben. És mindez nem szolgálhat más célt, mint az emberek békéjét, biztonságát és a közjót.” (John Locke: Értekezés a polgári kormányzásról 1689) „A felső- és alsóházak Westminsterben összegyülekezett egyházi és világi tagjai [] 1689. február 13-án

írásban úgy nyilatkoztak: Hogy a törvényektől vagy végrehajtásuktól királyi tekintély alapján való eltekintés állítólagos hatalma, ahogy ezt a közelmúltban gyakorolták, törvényellenes. [] Hogy a felségjogokra hivatkozva a korona részére adót beszedni a parlament jóváhagyása nélkül [] törvényellenes. [] Hogy békeidőben a királyság területén állandó hadsereget gyűjteni vagy fenntartani, hacsak a parlament nem adja hozzájárulását, törvényellenes.” (A Jogok törvényéből, 1689) „Anglia igazából éppen a forradalom után vált az arisztokrácia hazájává. [] Az angol arisztokrata azonban abban eltért a kontinens előkelőitől, hogy nem átallotta a gazdálkodást. Szívesen forgatták a pénzt Fő jövedelmük ugyan gépesített gazdaságaikból vagy mezőgazdasági bérletekből származott, de a profitot szívesen fektették gyarmatárukba, biztosításba, kötvényekbe, bányaiparba.” (Szántó György Tibor: Anglia

története) írásbeli vizsga, II. összetevő 0801 5 / 28 2012. május 9 Történelem emelt szint Azonosító jel: Az angol alkotmányos monarchia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . írásbeli vizsga, II. összetevő 0801 6 / 28 2012. május 9 Történelem emelt szint Azonosító jel: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Szempontok Feladatmegértés Tájékozódás térben és időben Szaknyelv alkalmazása Források használata Eseményeket alakító tényezők feltárása Megszerkesztettség, nyelvhelyesség Összpontszám Vizsgapont írásbeli vizsga, II. összetevő 0801 7 / 28 Elérhető Elért pont 8 4 6 10 12 8 48 OSZTÓSZÁM 3 16 2012. május 9 Történelem emelt szint 15. Azonosító jel: A feladat Mussolini külpolitikai törekvéseivel kapcsolatos. (rövid) A források és ismeretei segítségével foglalja össze Mussolini külpolitikai tevékenységét és céljait a két világháború között! Olaszország külpolitikai

törekvései Mussolini üdvözli Hitlert egy olaszországi látogatás során írásbeli vizsga, II. összetevő 0801 8 / 28 2012. május 9 Történelem emelt szint Azonosító jel: . . . . . . . . . . . . . . . . Szempontok Feladatmegértés Tájékozódás térben és időben Szaknyelv alkalmazása Források használata Eseményeket alakító tényezők feltárása Megszerkesztettség, nyelvhelyesség Összpontszám Vizsgapont 16. Elérhető Elért pont 4 4 4 6 8 2 28 OSZTÓSZÁM 4 7 A feladat a XX. századra vonatkozik (hosszú) Elemezze a források és ismereti alapján a világgazdaság átrendeződését az első világháború végétől 1929-ig! Térjen ki a háború gazdasági következményeire és az 1920-as évek gazdasági konszolidációjára! „Franciaországnak tehát a lehetőségek határain belül az volt a politikája, hogy visszaigazítsa az órát, és meg nem történtté tegye mindazt, amit 1870 óta Németország fejlődése elért. Ezen

elgondolás szerint területcsatolás és egyéb rendszabályok révén csökkenteni kell népességének számát, legfőképpen azonban gazdasági rendszerét – a vasra, szénre és szállításra alapozott hatalmas építményt kell megsemmisíteni, amelytől új ereje függött. Ha Franciaországnak akár csak részben sikerül megszereznie azt, amiről Németország kénytelen lemondani, több nemzedékre helyre lehetne billenteni az európai hegemóniáért küzdő két vetélytárs hatalmi egyensúlyát. írásbeli vizsga, II. összetevő 0801 9 / 28 2012. május 9 Történelem emelt szint Azonosító jel: Ez a magyarázata a magas szinten szervezett gazdasági élet szétrombolására irányuló [] egymást erősítő cikkelyeknek []” (Keynes: A békeszerződés gazdasági következményei, 1919) Dawes-terv a német gazdaság helyreállítására „A háború előtti tizennéggyel szemben már huszonhétfajta fizetőeszköz volt Európában, a határok hossza 20

000 kilométerrel növekedett; a »meggondoltan létrehozott« új határok elválasztották a gyárakat a nyersanyagoktól, a kohókat a szénbányáktól, a gazdaságokat a piactól [] Vitathatatlan, hogy a modern háború fellendítette az ipar termelékenységét, és ennek sok pozitív oldala is volt. Gazdasági és technológiai téren ezek az évek nagymértékű előrelépést eredményeztek. Fellendült az autó- és repülőgépgyártás, az olajfinomítás és a vegyipar, a villamos-, festék- és nemesacélipar, a hűtőgép- és konzervgyártás, valamint egész sor más iparág.” (Paul Kennedy: A nagyhatalmak tündöklése és bukása, 1992) Az árak növekedése Európában 1923-ban (a háború előtti szint = 1) Franciaország 7 Ausztria 14 000 Magyarország 23 000 Lengyelország 2 500 000 Oroszország 4 000 000 000 Németország 1 000 000 000 000 000 . . . . . . írásbeli vizsga, II. összetevő 0801 10 / 28 2012. május 9 Történelem emelt szint

Azonosító jel: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . írásbeli vizsga, II. összetevő 0801 11 / 28 2012. május 9 Történelem emelt szint Azonosító jel: . . . . Elérhető Elért Szempontok pont Feladatmegértés 8 Tájékozódás térben és időben 4 Szaknyelv alkalmazása 6 Források használata 10 Eseményeket alakító tényezők feltárása 12 Megszerkesztettség, nyelvhelyesség 8 Összpontszám 48 OSZTÓSZÁM 3 Vizsgapont 16 17. A feladat a jobbágyság egységessé válásának folyamatával kapcsolatos. (rövid) Elemezze a források és ismeretei segítségével, hogyan és milyen tekintetben vált egységessé a jobbágyság a XIV–XV. századi Magyarországon! „6. Ezen kívül bármely néven nevezett minden faluban, sőt még az udvarnoki és királynéi falvakban élő valamennyi szántóvető és szőlőbirtokos jobbágyainktól is – kivéve a fallal övezett városokat – ezek minden terményének és borának a

kilenced részét fogjuk beszedni, és a királyné asszony is be fogja hajtani, és a fent említett bárók és nem csak bármely birtokaikon élő minden szántóvető és szőlőbirtokos jobbágyuktól hasonlóképpen hajtsák be, és szedjék be azok minden terményének és borának kilenced részét a saját szükségletükre. És ha egyesek az imént említett behajtással kapcsolatban másként járnak el, az olyan ellenszegülőknek és jelen rendeletünk meghiúsítóinak a birtokain a terményeknek és bornak ama kilenced részét – bármiféle mérséklés és engedmény nélkül – a saját szükségletünk céljaira fogjuk behajtani.” (Nagy Lajos 1351 évi törvényéből) „10. Aztán megállapítjuk, hogy ha országlakosaink közül akármilyen rendű vagy rangú, a főpapoknak, báróknak, nemeseknek vagy más rendű embereknek a jobbágyai vagy parasztjai ellen valami jogi keresete lesz, aziránt először és elsősorban azoknak földesurai előtt kell

törvényesen föllépni. És ha e falusiak vagy parasztok urai az igazságszolgáltatást megtagadnák, vagy annak eszközlésében késedelmeskednének, akkor hívja az ilyen földesurakat az igazságszolgáltatás megtagadása címén annak a megyének ispánja vagy alispánja vagy szolgabírái elé törvényesen perbe, amelyben az igazságszolgáltatás megtagadása megtörtént.” (Zsigmond 1405 évi, ún nagyobb dekrétumából) . . . írásbeli vizsga, II. összetevő 0801 12 / 28 2012. május 9 Történelem emelt szint Azonosító jel: . . . . . . . . . . . . . Elérhető Elért Szempontok pont Feladatmegértés 4 Tájékozódás térben és időben 4 Szaknyelv alkalmazása 4 Források használata 6 Eseményeket alakító tényezők feltárása 8 Megszerkesztettség, nyelvhelyesség 2 Összpontszám 28 OSZTÓSZÁM 4 Vizsgapont 7 18. A feladat Erdély történetével kapcsolatos. (hosszú) Igazolja a források és ismeretei segítségével, hogy jogosan nevezik

Bethlen Gábor erdélyi fejedelemségét Erdély aranykorának! Térjen ki arra is, hogy az aranykort milyen külső feltételek közepette teremtette meg a fejedelem! „[] a német császártól nagyon messzire vagyunk, valóban az oroszlán torkában vagyunk, s az oroszlán könnyen darabokra téphet és szétmarcangolhat minket, míg ő császári fölsége tanácskozik felőlünk [] Mégis: nem vagyunk törökök, akiknek azt kívánjuk, hogy bárcsak mindjárt pusztulnának s tűnnének el, akármit is hazudnak rólunk az emberek.” (Bethlen Gábor, 1623) írásbeli vizsga, II. összetevő 0801 13 / 28 2012. május 9 Történelem emelt szint Azonosító jel: Magyarország Bethlen Gábor korában „Bethlen Gábor, amint a fejedelemségét elnyerte, az ország megcsendesítésére, békességnek, törvénynek helyreállítására, végházainak, várainak építtetésére fordítá elméjét, s mind moldvai, havasalföldi vajdákkal, lengyelekkel jó szomszédságot,

barátságot szerezvén, s az országot a sok kóborlóktól, nyúzó-fosztóktól [] megtisztíttatta. Azonnal hogy tárháza [kincstára] valamit gyarapodni kezde [], székes helyén [Gyula]Fehérvárott, Radnóton, Alvincen, Balásfalván, Fogaras és Várad váraiban nagy, friss, fejedelmi pompás építésű házakat építtetett vala, a végházaknak minden külső-belső szükséges épületjüket, fogyatkozásukat nagy szorgalmatossággal dicséretesen igyekezvén helyreállítani, megorvosolni. A sóaknák, arany-, ezüst-, higany és rézbányáknak műveltetéseket jó helyben állíttatta, és azoknak míveltetésére messzünnen is nagy költséggel azokhoz jól értő tudós főmestereket hozatott vala. De mindenekelőtt [] nagy szorgalmatossággal igyekezte az hazában scholákat építtetni, azokban deák széptudományokat taníttatni, a belgiumi, angliai akadémiákban tudós ifjakat nagy költséggel szakadatlanul feljáratni és taníttatni; a hazát református

tudós keresztyén tanítókkal, tudós professzorokkal megékíteni fő gondja volt [] Bibliotechát, különb-különb tudományokhoz tartozó gyönyörűséges jó könyvekkel rakottat, olyat szerzett vala azon [ti. gyulafehérvári] kollegium szükségére, amelyeknek is megszerzése sok ezer tallérba kerülhetett []” (Szalárdi János: Siralmas magyar krónikája, 1662) . . . írásbeli vizsga, II. összetevő 0801 14 / 28 2012. május 9 Történelem emelt szint Azonosító jel: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . írásbeli vizsga, II. összetevő 0801 15 / 28 2012. május 9 Történelem emelt szint Azonosító jel: . . . . . . . . Szempontok Feladatmegértés Tájékozódás térben és időben Szaknyelv alkalmazása Források használata Eseményeket alakító tényezők feltárása Megszerkesztettség, nyelvhelyesség Összpontszám Vizsgapont 19. Elérhető Elért pont 8 4 6 10 12 8 48 OSZTÓSZÁM 3 16 A feladat a

dualizmus időszakára vonatkozik. (rövid) Elemezze a források és ismeretei alapján, hogy a gazdasági fejlődés milyen hatást gyakorolt a természeti és társadalmi környezetre! „Közegészségi viszonyaink Pesten az ekkori időben a lehető legalantasabb fokon állottak. Az egész Dunapart a szomszéd városok mindkét oldalán szemétlerakodásra használtatott.” (Báró Podmaniczky Frigyes a Fővárosi Közmunkák Tanácsának elnöke) A MÁV budapesti gépgyárának szerelőcsarnoka „A folyószabályozásnak köszönhetően a Tisza 453 kilométerrel lett rövidebb, s ártere huszadára csökkent. Ennek következtében 26,5 ezer négyzetkilométer vált megművelhetővé. Elhárultak az akadályok a közlekedés további fejlődés elöl is, az Alföld végérvényesen bekerült az ország gazdasági vérkeringésébe. A vasúthálózat írásbeli vizsga, II. összetevő 0801 16 / 28 2012. május 9 Történelem emelt szint Azonosító jel: kiépítése is

könnyebbé vált, a fontos útvonalakon a réveket hidak váltották fel, a hajózás könnyebb és gyorsabb lett.” (A Tisza szabályozása) A városi és vidéki lakosság szaporodása Magyarországon (1869–1890) A népesség száma (%) Lakóhely 1869 1890 1890 6 9,3 12,6 Budapest 18,4 18,8 19,3 Városok 75,6 71,9 68,1 Falvak . Szempontok Feladatmegértés Tájékozódás térben és időben Szaknyelv alkalmazása Források használata Eseményeket alakító tényezők feltárása Megszerkesztettség, nyelvhelyesség Összpontszám Vizsgapont írásbeli vizsga, II. összetevő 0801 17 / 28 Elérhető Elért pont 4 4 4 6 8 2 28 OSZTÓSZÁM 4 7 2012. május 9 Történelem emelt szint 20. Azonosító jel: A feladat az 1848-as európai forradalmak hatásaival kapcsolatos. (hosszú) Mutassa be a források és ismeretei segítségével a kor eszméinek és az európai forradalmi mozgalmaknak a hatásait az 1848-as magyar eseményekre! „Március elsején

estve érkeztem Bécsbe [], s egyenesen Apponyihoz szállottam [] Még alig tettem meg a szokásos köszöntéseket, midőn felém nyújtották az aacheni újság legújabb számát, [] Elállott a lélegzet bennem, midőn Lajos Fülöp trónjának bukását és a francia respublica kikiáltását olvasám. Első szavam ez volt Apponyihoz: barátom, legföljebb három nap alatt Kossuth az örökös tartományoknak alkotmányt, Magyarhonnak felelős minisztériumot fog kívánni. Ezen megrázkódás után nem lehet többé az örökös tartományokban sem gátolni az alkotmányok létrejöttét. Tegyen tehát a kormány, míg nem késő.” (Dessewffy Emil visszaemlékezése) „De alkotmányos életünk is valódi képviseleti irányban igényel fejlődést, szellemi érdekeink a szabadság alapján ápolást követelnek. Honvédelmi rendszerünk nemzeti jellemünknek, s a honlakosok különböző osztályai érdekegységének alapján gyökeres átalakítást kíván, ez pedig úgy

Fölséged királyi széke, mint hazánk bátorléte tekintetéből nem halasztható intézkedést tesz szükségessé. A magyar közállomány jövedelmeinek és szükségeinek számbavételét, és felelős kezelés alá tételét tovább nem halaszthatjuk, mert csak így teljesíthetjük azon alkotmányos tisztünket, hogy úgy Fölséged királyi székének díszéről, mint hazánk közszükségeinek és minden jogszerű kötelességeknek fedezéséről sikerrel intézkedhessünk [] De arról is megvagyunk győződve, hogy alkotmányos életünk kifejtésére és nemzetünk szellemi és anyagi javára hozandó törvényeink csak az által nyerhetnek életet és valóságot, ha végrehajtásukkal minden más befolyástól független nemzeti kormány lesz megbízva []” (Kossuth március 3-i felirati javaslatából) „Olaszhon fényes egén a szabadság napja földerült [] Németország vidékein a fejedelmek alkotmányos institutiókkal ajándékozák és illetőleg gazdagíták

népeiket. Mindenütt a népek, szinte úgy, mint uralkodók szíveiben a szabadság és alkotmány ütötte föl diadalos zászlóját; csak az ausztriai birodalom kapcsolatában élő nemzetektől látszék megtagadva azon vágyak valósításának reménye, melyeknek igazsága és méltányossága az emberiség törvényszerűségénél fogva minden gondolkozó előtt régen kétségtelenné vált; [] mivel egy százados mozdulatlanságban megkövesedett bürokrácia fölfogta a népek szózatát és akadályozá a fejedelmet, megérteni az időnek mellőzhetetlen szükségeit.” (A magyar követi kar nyilatkozata március 14-én) „[] nekünk egy roppant föladat jutott, azon föladat, hogy a megindult mozgalomnak hazánkban is mutatkozó terjedésre nézve a gyeplő kezünkben maradjon; mert még ez így lesz, addig a mozgalmak alkotmányos kerékvágásban és ösvényen maradhatnak, és a szabadságnak, törvényszerű jognak, kikerülhetetlenül kivívandó diadalát

polgárvér [] nem fogja fertőztetni []” (Kossuth országgyűlési felszólalása a bécsi forradalom híre után) írásbeli vizsga, II. összetevő 0801 18 / 28 2012. május 9 Történelem emelt szint Azonosító jel: „Uraim! [] Megjöttünk Bécs falai közül, hol az abszolutizmusnak századokon keresztül tartogatott rendszere összedőlt. (Harsogó örömkitörések) Testvéri szeretettel fogadtattunk azon nép által, mely a szabadság kivívásának tettére Pozsony falai közül kapta a biztató szót. (Sokszoros éljen!) A mi közelségünk híre Ausztria számára az alkotmány megadásának perce volt. Mi hisszük és reméljük, hogy a szomszéd birodalom népei azon alkotmányt, mely most szóban van, tetté fogják érlelni.” (Kossuth beszéde, 1848 március 17) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . írásbeli vizsga, II. összetevő 0801 19 / 28 2012. május 9 Történelem emelt szint Azonosító jel: . . . . . . . . . . . .

. . . . Szempontok Feladatmegértés Tájékozódás térben és időben Szaknyelv alkalmazása Források használata Eseményeket alakító tényezők feltárása Megszerkesztettség, nyelvhelyesség Összpontszám Vizsgapont 21. Elérhető Elért pont 8 4 6 10 12 8 48 OSZTÓSZÁM 3 16 A feladat Magyarország II. világháborús történelmével kapcsolatos (rövid) Mutassa be a források és ismeretei alapján az antifasiszta, háborúellenes szervezkedéseket, megmozdulásokat Magyarországon! Kronológia: 1944. május Megalakul a Magyar Front, valamennyi, a németekkel szembenálló politikai erő szervezete. 1944. november 9 Megalakul a Magyar Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottsága Bajcsy-Zsilinszky Endre és Kiss János vezetésével. 1944. november-december A vezetőket letartóztatják, majd kivégzik „Nem elég az írott szó, és nem elég a vallomás []: több kell ennél: cselekvő szolidaritás mindazokkal, akik hasonlóan gondolkodnak.” (Szakasits Árpád

vezércikke a Népszava 1941. december 25-i számában) írásbeli vizsga, II. összetevő 0801 20 / 28 2012. május 9 Történelem emelt szint Azonosító jel: „Szükségesnek tartottuk egy olyan országos társadalmi megmozdulás életre hívását, amely életképes keretet adhat különféle kezdeményezéseknek [] a bizottság önmagában és nem önmagáért akar élni. Szükség van az egész magyar társadalom megmozdulására.” (Magyar Történelmi Emlékbizottság felhívása 1942-ben) „A német hódítók és cinkosaik kiverése, béke a szövetségesekkel, s minden ízében demokratikus, szabad Magyarország alapjainak lerakása. [] Mindenki felelős tetteiért a nemzet ítélőszéke előtt, amint a nemzet is felelősséggel tartozik magatartásáért a népek ítélőszéke előtt.” (Magyar Front kiáltványa 1944-ben) . . . . . . . . . . . . . . . . Szempontok Feladatmegértés Tájékozódás térben és időben Szaknyelv alkalmazása Források

használata Eseményeket alakító tényezők feltárása Megszerkesztettség, nyelvhelyesség Összpontszám Vizsgapont írásbeli vizsga, II. összetevő 0801 21 / 28 Elérhető Elért pont 4 4 4 6 8 2 28 OSZTÓSZÁM 4 7 2012. május 9 Történelem emelt szint 22. Azonosító jel: A feladat a zsidóság helyzetével kapcsolatos. (hosszú) Elemezze a források és ismeretei segítségével az antiszemitizmus alakulását Magyarországon a két világháború között! „1. § A tudományegyetemekre, a műegyetemre, a budapesti egyetemi közgazdaságtudományi karra és a jogakadémiákra az 1920/21-ik tanév kezdetétől csak oly egyének iratkozhatnak be, kik nemzethűségi s erkölcsi tekintetben feltétlenül megbízhatók és csak oly számban, amennyinek alapos kiképzése biztosítható. 3. § [] Az engedély megadásánál a nemzethűség és az erkölcsi megbízhatóság követelményei mellett egyfelől a felvételt kérők szellemi képességeire, másfelől

arra is figyelemmel kell lenni, hogy az ország területén lakó egyes népfajokhoz és nemzetiségekhez tartozó ifjak arányszáma a hallgatók közt lehetőleg elérje az illető népfaj vagy nemzetiség országos arányszámát, de legalább kitegye annak kilenctized részét.” (Az 1920 évi XXV Törvény) „4. § A sajtókamara, úgyszintén a színművészeti és filmművészeti kamara tagjaiul zsidók csak olyan arányban vehetők fel, hogy számuk a kamara összes tagjai számának húsz százalékát ne haladja meg. [] 7. § Ügyvédi, mérnöki, orvosi kamarák tagjaiul a 4 § első bekezdése alá eső személyeket csak olyan arányban lehet felvenni, hogy számuk az összes tagok számának húsz százalékát ne haladja meg [].” (1938 évi XV törvénycikk a társadalmi és a gazdasági élet egyensúlyának hatályosabb biztosításáról) „5. § Tisztviselőként vagy egyéb alkalmazottként zsidó nem léphet az állam, törvényhatóság, község, úgyszintén

bármely más köztestület, közintézet vagy közüzem szolgálatába. [] 7. § Az egyetemek és a főiskolák első évfolyamára zsidót csak olyan arányban lehet felvenni, hogy a zsidó hallgatók (növendékek) száma az egyetem vagy a főiskola illető karára (osztályára) felvett összes hallgatók (növendékek) számának hat százalékát [] ne haladja meg. []” (1939 évi IV törvénycikk a zsidók közéleti és gazdasági térfoglalásának korlátozásáról) „A magyar államot illetően [] elvethetjük azt a Horthy-rendszer védelmében a konzervatívok által gyakran hangoztatott mentséget, mely szerint a németek és a hazai szélsőjobb elvárásait fokozatosan [] kielégítő zsidótörvények azt a célt szolgálták, hogy elhárítsák a megszállás és egy véres zsidóüldözés veszélyét. Még ha elismerjük is az efféle szándékok és [] megfontolások jelenlétét a Bethlen- és Kállay-féle konzervatív vezetőknél, sőt magánál Horthynál

is, tény marad, hogy a [] kormányok [] »teljesen törvényesen« szoktatták rá (oktatási rendszerük, az antiszemita propaganda és a [] megkülönböztető intézkedések révén) a magyar társadalmat a zsidók peremre szorításának gondolatára, arra, hogy az emberi méltóság tisztelete nem érvényes rájuk.” (Fejtő Ferenc történész, 2000) . . írásbeli vizsga, II. összetevő 0801 22 / 28 2012. május 9 Történelem emelt szint Azonosító jel: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . írásbeli vizsga, II. összetevő 0801 23 / 28 2012. május 9 Történelem emelt szint Azonosító jel: . . . . . . . . . . Szempontok Feladatmegértés Tájékozódás térben és időben Szaknyelv alkalmazása Források használata Eseményeket alakító tényezők feltárása Megszerkesztettség, nyelvhelyesség Összpontszám Vizsgapont írásbeli vizsga, II. összetevő 0801 24 / 28 Elérhető Elért pont 8 4 6 10 12 8 48

OSZTÓSZÁM 3 16 2012. május 9 Történelem emelt szint írásbeli vizsga, II. összetevő 0801 Azonosító jel: 25 / 28 2012. május 9 Történelem emelt szint írásbeli vizsga, II. összetevő 0801 Azonosító jel: 26 / 28 2012. május 9 Történelem emelt szint írásbeli vizsga, II. összetevő 0801 Azonosító jel: 27 / 28 2012. május 9 Azonosító jel: Történelem emelt szint maximális pontszám I. Egyszerű, rövid feladatok II. Szöveges, kifejtendő feladatok: elért pontszám 44 13. Merkantilizmus 7 14. Az angol alkotmányos monarchia 16 15. Mussolini külpolitikája 7 16. Az 1920-as évek gazdasága 16 17. Az egységes jobbágyság kialakulása 7 18. Erdély aranykora 16 19. A dualizmus gazdasága 7 20. Az 1848-as forradalom és Európa 16 21. Háborúellenes törekvések Magyarországon 7 22. A magyar zsidóság helyzete 16 II. Szöveges, kifejtendő feladatok 46 I. + II összesen Az írásbeli vizsgarész

pontszáma 90 dátum javító tanár elért pontszám programba egész beírt egész számra pontszám kerekítve I. Egyszerű, rövid feladatok II. Szöveges, kifejtendő feladatok javító tanár jegyző dátum dátum írásbeli vizsga, II. összetevő 0801 28 / 28 2012. május 9 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2012. május 9 Történelem emelt szint Javítási-értékelési útmutató 0801 TÖRTÉNELEM EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM Javítási-értékelési útmutató Történelem emelt szint Útmutató az írásbeli vizsgafeladatok javításához A dolgozatot a vizsgázó által használt színűtől eltérő színű tollal javítsa az alábbiak szerint! 1. Jó válasz 9 2. Hiány(osság) 3. Nem tartozik szorosan a megoldáshoz 4. Felesleges, értékelhetetlen rész (áthúzás) 5. Súlyos hiba, tartalmi tévedés (aláhúzás) √ [ ] 6. Értelmetlen szöveg, logikai

problémák (aláhúzás) ∼∼∼∼∼∼ 7. Nyelvhelyesség (aláhúzás) 8. Durva helyesírási hiba (aláhúzás) (Durva helyesírási hiba: - a mássalhangzók időtartamának hibás jelölése - az összeolvadás, a hasonulás és a kiesés hibás írásmódja - kis- és nagy kezdőbetű tévesztése (pl. Római Birodalom, Széchenyi, napóleoni, németországi) - igekötős igék hibás egybe-, illetve különírása - tagadószó egybeírása - az ly- j tévesztése) A feladatok alatt található téglalapok közül a bal oldaliban a feladatra adható maximális pontszám van, a jobb oldali téglalapba írja be a tanuló által elért összes/teljes pontszámot! A feladatok egyes részeinek megoldásáért járó részpontszámokat is írja a dolgozat(ok)ra! Csak a megoldási útmutatóban megadott/megfogalmazott válaszelemeket fogadja el, és az egyes feladatoknál feltüntetett pontozás szerint értékeljen! A megadott válaszelemektől eltérést lehetővé tevő

feladatokra, feladatelemekre (pl. indoklás) és feladattípusokra a részletes megoldási útmutatóban külön utalás található. I. A rövid feladatok javítása, értékelése Értékelési alapelv, hogy a javítókulcsban szereplő válaszelemeket kell jó válaszként elfogadni. Pontozás Jó válasz/válaszelem: Rossz válasz: Hiányzó válasz: 0,5 vagy 1 pont (a megoldókulcsban feltüntetettek szerint) 0 pont 0 pont Azokra a feladatelemekre lehet 0,5 pontot adni, amelyeket a javítókulcs külön is megjelöl. A megoldókulcsban megadott pontszám egy-egy eleme már tovább nem bontható. Az egyes feladatrészek pontjainak összesítése során kapott pontszámot nem kell kerekíteni, lehet pl. 3,5 pont írásbeli vizsga 0801 2 / 23 2012. május 9 Javítási-értékelési útmutató Történelem emelt szint A több válaszelemből álló feladatok pontozása: • • ha 2 pont adható, és két válaszelemet vár el a feladat, akkor minden egyes hibátlan

válaszelemért 1-1 pont adható; ha 1 pont adható, és két válaszelemet vár el a feladat, akkor minden egyes hibátlan válaszelemért 0,5-0,5 pont adható. A nem zárt végű feladatoknál (az indoklásoknál, szövegértelmezéseknél stb.) minden olyan megoldás elfogadható, amely tartalmilag megegyezik a megoldási útmutatóban szereplő válasszal. (Ezért ezeknél a feladatoknál a megoldások „Pl”-lel kezdődnek) Azoknál a feladatoknál, ahol több válaszelem közül kell a jó megoldást kiválasztani (pl. igaz–hamis), ott az összes válaszelem aláhúzása, megjelölése esetén a válasz nem értékelhető. Ha egy feladat meghatározza az elem(ek) számát, és a vizsgázó ennél többet ír, akkor a beírás sorrendjében kell értékelni. A megoldásokért az előírt maximális pontot meghaladó „jutalompont” nem adható. Hibás vagy hiányzó válaszelemek miatt pontot levonni nem szabad! Ha az egyszerű, rövid feladatok összpontszáma egész

szám, akkor nincs teendő, ha törtszám, akkor a matematika szabályai szerint egész számra kell kerekíteni (pl. 23,5 pont kerekítve 24 pont). A kerettantervekben szereplő személyek, topográfiai adatok és fogalmak csak pontos helyesírással értékelhetők. A megoldásban szereplő javítókulcstól csak különösen indokolt esetben lehet eltérni. Az eltérések okát a javítónak külön szöveges magyarázattal kell indokolnia. II. A szöveges feladatok javítása, értékelése 1. A feladatválasztás Összesen négy feladat értékelhető: mégpedig kettő rövid és kettő hosszú feladat, amelyek közül mindegyik más-más korszakra, legalább kettő a magyar történelemre és egy az egyetemes történelemre vonatkozik. A feladatok értékelése a tanulók hibás feladatválasztása esetén: Ha négy feladatot oldott meg a tanuló, de helytelenül választott a korszakok, a feladattípus stb. vonatkozásában, akkor • azt a feladatát (vagy feladatait) kell

figyelmen kívül hagyni, amelyikben a legkevesebb pontot érte el, így az összpontszám kiszámításánál a legkisebb pontveszteség éri; • azt az egy (kettő vagy három) feladatát kell figyelembe venni, amely(ek) megfelel(nek) a választási szempontoknak, és amely(ek)ben a legtöbb pontot szerezte. Ha a tanuló négynél több feladatba is belekezd, de nem jelöli egyértelműen választását, és a megoldások között van négy olyan feladat, amelyik megfelel a választási szabályoknak, akkor a legkisebb sorszámú megoldott feladattól indulva, a jó választás szabályai alapján emelkedő számsorrendben kell a feladatokat értékelni (pl. 13, 16, 17, 20 vagy 14, 16, 17, 20.) Ha a tanuló négynél több feladatba is belekezd, de nem jelöli egyértelműen választását, és nincs négy olyan feladata, amely megfelel a választási szempontoknak, akkor azokat a feladatait kell figyelembe venni, mely(ek) megfelel(nek) a választási szempontoknak, és amely(ek)ben

a legtöbb pontot szerezte. Ha a vizsgázó mindegyik feladatba belekezd, és nem jelzi egyértelműen választását, akkor a vizsgaleírásnak megfelelően a 13., 16, 19, 22 feladatok megoldását kell értékelni írásbeli vizsga 0801 3 / 23 2012. május 9 Javítási-értékelési útmutató Történelem emelt szint 2. A feladatok értékelése A feladatok értékelésében a következő szempontok a meghatározók: a) feladatmegértés, b) követelményeknek (kompetenciák, tartalmak) való megfelelés, c) megszerkesztettség, nyelvhelyesség. A szöveges feladatok értékelése a javítókulcs felhasználásával történik, amely tartalmazza a konkrét értékelési szempontokat és a műveleteket, valamint a hozzájuk rendelhető tartalmakat. a) Útmutató a feladatmegértés pontozásához A feladatmegértés kapcsán a következő szempontokat kell figyelembe venni: • A feladat (téma, korszak) azonosítása: a diák a megadott problémáról, témáról,

korszakról ír-e? • A tématartás, a lényeg kiemelése: lényegre törően a feladatban felvetett problémára koncentrál-e? • Tartalmi mélység, kifejtettség: megállapításai és következtetései mennyire összetettek, illetve relevánsak-e a probléma szempontjából? • Műveleti sokszínűség és eredményesség: használja-e a forrásokat, és tud-e lényeges megállapításokat, következtetéseket tenni? A feladatok konkrét értékelésénél az első lépés annak eldöntése, hogy a feladatmegértésre adható 4 vagy 8 pontból elért-e a vizsgázó legalább 1 pontot. Ha nem, akkor a feladat összpontszáma csak 0 pont lehet. A problémamegoldó (rövid) feladatoknál 4 pont akkor adható, ha a vizsgázó a problémát teljes körűen megértette és helyesen értelmezte, a kifejtés arányos, logikus, lényegre törő. A források felhasználásával lényeges következtetéseket fogalmaz meg, a konkrét és az általános megállapítások aránya

kiegyensúlyozott 3 pont akkor adható, ha a vizsgázó a problémát teljes körűen megértette és helyesen értelmezte, de a kifejtés aránytalan vagy nem lényegre törő. 2 pont akkor adható, ha a probléma megoldását csak részben dolgozza ki, és használja a forrásokat, de nem tesz lényegi megállapításokat. 1 pont akkor adható, ha legalább egy olyan megállapítást tesz, amely alapján igazolható, hogy a problémát megértette, de a kifejtés túlnyomó része nem a probléma értelmezésére vagy megoldására irányul. 0 pont akkor adható, ha nem érti meg, illetve teljes mértékben félreérti a feladatot, nem használja a forrásokat, megállapításai nem a probléma értelmezésére irányulnak. Az elemző (hosszú) feladatoknál 7-8 pont akkor adható, ha a vizsgázó a problémát teljes körűen megértette és helyesen értelmezte, a kifejtés arányos, logikus, lényegre törő. A források felhasználásával lényeges következtetéseket,

megállapításokat fogalmaz meg, a konkrét és az általános megállapítások aránya kiegyensúlyozott. 4-6 pont akkor adható, ha a vizsgázó a problémát teljes körűen megértette és helyesen értelmezte, de a kifejtés aránytalan vagy nem lényegre törő. 2-3 pont akkor adható, ha a probléma megoldását csak részben dolgozza ki, és használja a forrásokat, de nem tesz lényegi megállapításokat. írásbeli vizsga 0801 4 / 23 2012. május 9 Javítási-értékelési útmutató Történelem emelt szint 1 pont akkor adható, ha legalább egy olyan megállapítást tesz, amely alapján igazolható, hogy a problémát megértette, de a kifejtés túlnyomó része nem a probléma értelmezésére vagy megoldására irányul. 0 pont akkor adható, ha nem érti meg, illetve teljes mértékben félreérti a feladatot, nem használja a forrásokat, megállapításai nem a probléma értelmezésére irányulnak. b) A műveletek és a tartalmi elemek pontozása A

javítókulcsban az egyes kompetenciák (pl. idő- és térbeli tájékozódás, források használata) alkalmazásához kapcsolódó műveleteket „M”-mel, a hozzájuk rendelhető tartalmi elemeket pedig „T”-vel jelöltük. Szoros összefüggés van természetesen a két értékelési szempont között, hiszen a műveletek csak a konkrét tartalmakon keresztül értelmezhetők és értékelhetők. Egy művelethez a problémamegoldó (rövid) feladatok esetében egy-két tartalom kapcsolódik, míg az elemző feladatokban – különösképpen az eseményeket alakító tényezők föltárásánál – több, kettő-három tartalmi elem is rendelődik. Ha a javítókulcsban egy művelethez csak egy tartalmi elem kapcsolódik, akkor a javításban a műveletek és a tartalmak pontszámának is meg kell egyeznie. (Például: rövid feladatok esetében a Tájékozódás térben és időben és a Szaknyelv alkalmazása szempontokra, illetve hosszú feladatok esetében a

Tájékozódás térben és időben szempontra csak 0 vagy 2 vagy 4 pont adható.) Ha a javítókulcsban egy művelethez több tartalmi elem kapcsolódik, akkor a köztük lévő szoros összefüggés miatt bizonyos pontszámok nem adhatók (például: rövid feladatoknál a Források használata szempontra nem adható 1 és 4 pont, az Eseményeket alakító tényezők feltárása szempontra nem adható 1 és 5 pont, illetve a hosszú feladatoknál a Szaknyelv alkalmazása szempontra nem adható 1 és 4 pont, a Források használata szempontra nem adható 1 és 6 pont, az Eseményeket alakító tényezők feltárása szempontra nem adható 1 és 7 pont). Általános szabályként az egyes műveletek és az egyes tartalmak pontozásakor az alábbiakat kell érvényesíteni. A „Műveletek” (M) pontozása 2 pont akkor adható, ha a hozzá tartozó, a vizsgázó által elért tartalmi pontszám magas (az elérhető maximális tartalmi pontszám több mint 50%-a). 1 pont akkor adható,

ha a tartalmi pontszámokból a vizsgázó legalább 1 pontot elért, és a válasz nem tartalmaz durva hibát (téves adatot, megállapítást). 0 pont akkor adható, ha a vizsgázó a tartalmi elemekre nem szerzett pontot, és a válasza súlyos tévedést tartalmaz. A tartalmi elemeknél szereplő példák (Pl.:) azt jelzik, hogy mely tartalmak fogadhatók el jó válaszként. A tartalmi válaszelemek általában két részből állnak: idő- és térmeghatározás; általános és konkrét fogalomhasználat; felsorolás (rögzítés, bemutatás) és következtetés (megállapítás). Ez a pontozásnál azt jelenti, hogy ha csak az egyik elemet tartalmazza a válasz, akkor 1 pontot, ha mindkettőt, akkor 2 pontot lehet adni. Természetesen a tartalmi válaszelemeknél – különösképpen a felsorolásnál és következtetéseknél – másfajta jó kombináció is elfogadható, mint amit a javítókulcs tartalmaz! A javítókulcsban néhány tartalmi elemnél a „vagy” szóval

elválasztva több jó válaszlehetőség is szerepel, mindez nem zárja ki, hogy más jó tartalmi elemeket is elfogadjon az értékelő. írásbeli vizsga 0801 5 / 23 2012. május 9 Javítási-értékelési útmutató Történelem emelt szint A „Tartalmi elemek” (T) pontozása 2 pont akkor adható, ha a válasz megfelelő mennyiségű helyes adatot tartalmaz, az elemzés jó színvonalon hivatkozik a forrásokra (szerzőre, szándékokra, körülményekre stb.), valamint többféle jellemző, tipikus okot, következményt fogalmaz meg, és/vagy említ az eseményekhez kapcsolódó történelmi személyiségeket. 1 pont akkor adható, ha kevés és nem lényeges, nem a legjellemzőbb adatot, következtetést, megállapítást tartalmaz az elemzés. 0 pont akkor adható, ha nincsenek adatok, összefüggések, vagy ha teljesen hibás megállapítások vannak a megoldásban. c) A „Megszerkesztettség, nyelvhelyesség” pontozása A problémamegoldó (rövid)

feladatoknál 2 pont akkor adható, ha a fogalmazás értelmes mondatokból álló szerkesztett szöveg, melyben nincsenek durva helyesírási hibák. 1 pont akkor adható, ha több nyelvhelyességi és több durva helyesírási hiba van benne. 0 pont akkor adható, ha a megoldás csupán szavakból álló vázlat, nincsenek benne összefüggő mondatok. Az elemző (hosszú) feladatoknál 7-8 pont akkor adható, ha a fogalmazás értelmes mondatokból álló, koherens, szerkesztett szöveg, felépítése logikus, arányosan igazodik a tartalmi kifejtéshez, megállapításai árnyaltak, több szempontúak, és nem tartalmaz nyelvtani vagy helyesírási hibát. 4-6 pont akkor adható, ha a szöveg értelmes mondatokból áll, de aránytalanul szerkesztett, vagy néhány megállapítása leegyszerűsített, egysíkú, kisebb nyelvhelyességi hibákat tartalmaz. 2-3 pont akkor adható, ha a szöveg értelmes mondatokból áll, de a szöveg rosszul szerkesztett, aránytalan, hiányos (pl.:

a bevezetés, tárgyalás, befejezés közül valamelyik hiányzik) A szöveg megállapításai leegyszerűsítettek, egysíkúak, nyelvhelyességi hibákat tartalmaznak. 1 pont akkor adható, ha a válasz mondatokból áll, de a mondatok között alig van (tartalmi vagy nyelvi) összefüggés, és súlyos nyelvhelyességi és helyesírási hibákat tartalmaz. 0 pont akkor adható, ha a válasz vázlatszerű, csupán szavakból áll. 3. A szöveges feladatok terjedelme Fontos szövegalkotási kompetencia, hogy a vizsgázó a gondolatait az előre meghatározott terjedelem keretei között fejtse ki. Indokolt esetben a kipontozott helyen megkezdett gondolat a lap üres helyein befejezhető, és ez a válaszelem is értékelhető Ez a rövid feladatoknál kb. 2-3 sort, hosszú feladatoknál kb 4-5 sort jelent írásbeli vizsga 0801 6 / 23 2012. május 9 Javítási-értékelési útmutató Történelem emelt szint 4. A szöveges feladatok értékelésének javasolt menete 1.

Tanulmányozza át a feladatok javítókulcsait! 2. Tekintse át az értékelési szempontsor mintáját! 3. Ellenőrizze a vizsgázó feladatválasztásait! 4. Legalább kétszer olvassa el a tanuló dolgozatát! 5. A javítókulcs elemei szerint állapítsa meg az egyes szempontok szerint elért pontszámot! 6. Állapítsa meg az összpontszámot, és az osztószám (3 és 4) segítségével számítsa át vizsgaponttá! 7. A vizsgapontokat feladatonként ne kerekítse! 8. Számítsa ki a négy esszéfeladatban elért összesített vizsgapontszámot! Ha ez az összpontszám – egész szám, akkor nincs teendő; – törtszám, akkor a matematika szabályai szerint egész számra kell kerekíteni (pl. 23,33 pont kerekítve 23 pont; 23,5 pont vagy 23,66 pont kerekítve 24 pont). III. A feladatlap összpontszámának megállapítása Adja össze az I. és a II összetevőben elért pontszámokat! Táblázatok a feladatok értékeléséhez, pontozásához Rövid választ igénylő

feladat Szempontok Feladatmegértés Tájékozódás térben és időben Szaknyelv alkalmazása Források használata Eseményeket alakító tényezők feltárása Megszerkesztettség, nyelvhelyesség Összpontszám Vizsgapont Elérhető Elért pont 4 4 4 6 8 2 28 OSZTÓSZÁM 4 7 Hosszú választ igénylő feladat Szempontok Feladatmegértés Tájékozódás térben és időben Szaknyelv alkalmazása Források használata Eseményeket alakító tényezők feltárása Megszerkesztettség, nyelvhelyesség Összpontszám Vizsgapont írásbeli vizsga 0801 Elérhető Elért pont 8 4 6 10 12 8 48 OSZTÓSZÁM 3 16 7 / 23 2012. május 9 Javítási-értékelési útmutató Történelem emelt szint I. RÖVID VÁLASZT IGÉNYLŐ FELADATOK 1. A zsidó vallás (Összesen 3 pont) a) 1) tízparancsolat (1 pont) b) Mózes (1 pont) c) 1) kereszténység 2) iszlám (Elemenként 0,5 pont.) 2. A céhes ipar (Elemenként 0,5 pont, összesen 3 pont) a) 2 b) 15 c) X d) 2 e) 5 vagy 2 f) X 3. A

vándorló magyarok (Összesen 4 pont) a) kettős fejedelemség (1 pont) b) 1) Levédiában (0,5 pont) 2) a kazároktól vagy a Kazár Birodalomtól (0,5 pont) c) félnomád vagy vándorló, állattenyésztő (1 pont) d) a honfoglalásról vagy besenyők és bolgárok támadása a magyarok ellen (0,5 pont) e) a magyarok (0,5 pont) 4. A világgazdaság kialakulása (Összesen 5 pont) a) Pl.: hanyatlásnak indult a levantei kereskedelem vagy áthelyeződtek a kereskedelmi útvonalak (Más, hasonló helyes válaszelem is elfogadható!) (1 pont) b) a Földközi-tengerről az Atlanti- (és az Indiai-) óceánra (Elemenként 0,5 pont.) c) csökkentek az átmenő kereskedelemből származó jövedelmei (1 pont) d) (Elemenként 0,5 pont.) Alexandria Lisszabon Velence Antwerpen 4 6 2 1 5. Magyarország a XVII században (Soronként 1 pont, összesen 4 pont) a) Bécs, A, 2. b) Besztercebánya, C, 3. c) Buda, D, 1. d) Várad J, 4 6. A francia forradalom irányzatai (Elemenként 1 pont, összesen

3 pont) a) girondisták vagy Gironde b) király(pártiak) c) jakobinusok vagy robespierre-isták vagy hegypártiak írásbeli vizsga 0801 8 / 23 2012. május 9 Javítási-értékelési útmutató Történelem emelt szint 7. Ausztria és Magyarország közjogi viszonya (Elemenként 0,5 pont, összesen 3 pont) a) perszonálunió b) külügy vagy hadügy vagy pénzügy c) 1) Függetlenségi Nyilatkozat 2) 1849. április 14 3) Debrecen 8. A gyarmati világ szétesése (Összesen 4 pont) a) 1. hinduk, hinduizmus (brahmanizmus), 2 buddhisták, buddhizmus, 3 muszlimok, muzulmánok (iszlám) (Elemenként 0,5 pont.) b) (polgári) engedetlenség vagy erőszakmenteség vagy (angol termékek) bojkottja (Más helyes válasz is elfogadható!) (Elemenként 0,5 pont.) c) Nehru (1 pont) 9. Magyarország gazdasági helyzete (Elemenként 0,5 pont, összesen 5 pont) a) 1) vas- és fémipar 2) gépgyártás 3) élelmiszeripar b) A trianoni békekötéssel vagy a történelmi Magyarország

szétdarabolásával c) Pl.: az ágazatok a területi változásokkal elvesztették nyersanyagbázisukat; az ágazatok elvesztették piacuk egy részét. (Más, hasonló helyes válaszelem is elfogadható! ) d) 1) a villamosenergia-ipar 2) textilipar e) 1) Pl.: a villamosenergia-ipar esetében a korszakból következő modernizáció miatt 2) Pl.: a textiliparnál a háború előtti termelés nem fedezte az ország szükségleteit vagy a textilipar Trianon előtt a Monarchiában Csehországon belül összpontosult. 10. A határon túli magyarok (Összesen 4 pont) a) Pl.: magántulajdon elvétele vagy állampolgárság megszüntetése vagy munkavállalás lehetőségének megtiltása vagy szabad lakóhelyválasztás tilalma. (Elemenként 1 pont) b) Pl.: felszámolni a magyar kisebbséget vagy csökkenteni a csehszlovákiai magyarság létszámát vagy beolvasztani az ott élő magyarságot. (1 pont) c) Pl.: annyi magyart telepíthetett ki Csehszlovákia Magyarországra, amennyi szlovák

(és cseh) nemzetiségű kívánt Magyarországról áttelepülni Csehszlovákiába. (1 pont) 11. A Balkán problémái (Elemenként 0,5 pont, összesen 2 pont) a) 1. Bosznia és Hercegovina 2. Macedonia b) Pl.: nemzeti-etnikai ellentét vagy gazdasági érdekellentét a tagállamok között vagy autonómiára törekvés vagy vallási ellentét vagy a szovjet blokk széthullása. 12. Társadalmi változások (Elemenként 1 pont, összesen 4 pont) a) 2. b) 4 c) 1. d) 3. írásbeli vizsga 0801 9 / 23 2012. május 9 Javítási-értékelési útmutató Történelem emelt szint II. SZÖVEGES, KIFEJTENDŐ FELADATOK 13. A merkantilizmus (rövid) Műveletek, tartalmak Feladatmegértés A vizsgázó alapvetően a francia abszolutizmus merkantilista gazdaságpolitikáját mutatja be és elemzi. A válasz a források felhasználásával lényegi összefüggéseket tár fel (pl. védővámok és ipartámogatás a gazdaság és a hadsereg fejlesztése érdekében, a francia nagyhatalmi

törekvések gazdasági megalapozása). M A vizsgázó a történelmi eseményeket térben és időben Tájékozódás térben és időben elhelyezi. T rögzíti, hogy a merkantilizmus a XVII. század közepén jött létre, és XIV. Lajos alatt élte virágkorát Franciaországban M A vizsgázó helyesen alkalmazza az általános, illetve a Szaknyelv témához kapcsolódó történelmi fogalmakat. alkalmazása T Szakszerűen használja az általános fogalmakat: pl. gazdaságpolitika, iparfejlesztés, védővám; és szakszerűen használja a téma speciális történelmi fogalmait: pl. merkantilizmus, manufaktúra, abszolutizmus, állandó hadsereg, aktív kereskedelmi mérleg. M A vizsgázó beépíti válaszába a forrásokban található inforForrások mációkat, és következtetéseket von le belőlük. használata T Pl. rögzíti, hogy a merkantilizmus Colbert nevéhez köthető, és megállapítja, hogy Colbert ezzel a gazdaságpolitikával az ország bevételeit kívánta

növelni. T Pl. rögzíti, hogy XIV Lajos hatalmi politikájának lényegéhez tartozott az erős állandó hadsereg felállítása, és megállapítja, hogy ennek kiépítését a megnövekedett bevételek tették lehetővé. M A vizsgázó bemutatja alapvetően a francia abszolutizmus Eseményeket alakító tényezők merkantilista gazdaságpolitikáját, jellemzi, feltárja ennek céljait és eszközeit. feltárása T Pl. rögzíti, hogy a gazdaságpolitika egyik legfontosabb eszköze a vámpolitika volt, és megállapítja, hogy a védővámok rendszere a nyersanyag behozatalt és a készáru kivitelt segítette elő. T Pl. rögzíti, hogy a gazdaságpolitika eszközei közé a tartozott a hazai manufaktúraipar állami támogatása, és megállapítja, hogy e téren a colbert-i gazdaságpolitika jelentős eredményeket ért el (fegyver-, textil-, bútoripar jött létre, fejlődött az úthálózat, a közlekedés). T Pl. rögzíti, hogy a jelentős bevétel növekedés (az aktív

kereskedelmi mérleg) lehetővé tette a hadsereg fejlesztését, és megállapítja, hogy ennek következtében Franciaország lett a kontinens egyik szárazföldi nagyhatalma. írásbeli vizsga 0801 10 / 23 Pont 0–4 0-4 [nem adható: 1 és 3] 0-4 [nem adható: 1 és 3] 0-6 [nem adható: 1 és 4] 0-8 [nem adható: 1 és 5] 2012. május 9 Javítási-értékelési útmutató Történelem emelt szint A kifejtés mondatokból áll, és a szöveg logikusan felépített. MegszerkeszA válasz nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy hetettség, nyelvlyesírási hibát. helyesség A FELADATBAN ELÉRHETŐ ÖSSZPONTSZÁM 0–2 28 7 ELÉRHETŐ VIZSGAPONTSZÁM 14. Az angol alkotmányos monarchia (hosszú) Műveletek, tartalmak Feladatmegértés A vizsgázó alapvetően az angol alkotmányos monarchia létrejöttének körülményeit jellemzi és működését elemzi. Lényegre törően bemutatja a rendszer elméleti alapjait. A válasz a források felhasználásával

lényegi összefüggéseket tár fel (pl. az alkotmányos monarchia társadalmi bázisát is) Pont 0–8 M A vizsgázó a történelmi eseményeket térben és időben Tájékozódás térben és időben elhelyezi. 0-4 T Pl. megállapítja, hogy a történelmi átalakulás a XVII [nem század második felétől a XVIII. század első évtizedéig tartott adható: 1 és 3] (a dicsőséges forradalom 1689-ben zajlott le) Angliában. Szaknyelv alkalmazása Források használata írásbeli vizsga 0801 M A vizsgázó helyesen alkalmazza az általános, illetve a témához kapcsolódó történelmi fogalmakat. T Szakszerűen használja a következő általános fogalmakat 0-6 (forradalom, köztársaság, alkotmányos királyság, hatalmi [nem adható: ágak, parlament, kormány). T Szakszerűen használja a következő konkrét történelmi 1 és 4] fogalmakat (alsóház, felsőház, törvény, cenzus, pártok, törvényhozó, végrehajtó és bírói hatalom). M A vizsgázó beépíti

válaszába a forrásokban található információkat, és következtetéseket von le belőlük. T Pl. rögzíti, hogy a parlament jogot formál az állam ügyeibe való beleszólásra, és megállapítja, hogy ennek garanciájaként fogalmazták meg a Jogok törvényét. T Pl. rögzíti, hogy a király uralkodik, de nem kormányoz és megállapítja, hogy a végrehajtó hatalom a kormány kezében 0-10 [nem összpontosul. adható: T Pl. rögzíti, hogy az alkotmányos monarchia elméleti 1 és 6] kidolgozásában John Locke játszott főszerepet és megállapítja, hogy legfőbb gondolata a hatalommegosztásról vagy a közjóról szól. T Pl. rögzíti az arisztokrácia domináns szerepét az angol társadalomban, és megállapítja, hogy az arisztokraták polgári vállalkozóként is gazdálkodtak. 11 / 23 2012. május 9 Javítási-értékelési útmutató Történelem emelt szint M A vizsgázó bemutatja az angol alkotmányos monarchia kormányzati rendszerét,

társadalmi bázisát és létrejöttének főbb elemeit. T Pl. rögzíti, hogy az alkotmányos királyság rendszerében a parlamentnek felelős kormány játszotta a főszerepet és megállapítja, hogy az uralkodó szerepe névleges volt vagy a királyi hatalmat a választott törvényhozás ellenőrizte. T Pl. rögzíti, hogy a rendszer támogatói a polgárság mellett a nemesség (az arisztokrácia) vállalkozásokból élő rétegéből kerültek ki, és megállapítja, hogy a választójog magas 0-12 vagyoni cenzushoz kapcsolódott. T Pl. rögzíti, hogy a forradalom és a restauráció alatt többféle [nem adható: kormányzati rendszer került kipróbálásra, és megállapítja, 1 és 7] hogy az átalakulás a „dicsőséges forradalom” és a Jognyilatkozat elfogadása zárta le. T Pl. rögzíti az alkotmányos monarchia valamely egyéb elemét (miniszterelnököt a király nevezi ki a többségi képviselőcsoportból vagy az igazságszolgáltatás független volt a

másik két hatalmi ágtól stb.), és megállapítja, hogy a hatalmi ágak szétválasztása volt az alkotmányos rendszer egyik alapja. T Önálló ismereteivel, helyes megállapításaival kiegészíti és alátámasztja elemzését. A kifejtés mondatokból áll, a mondatok világosak és Megszerkeszegyértelműek. tettség, nyelvAz elemzés szerkesztett szöveg, a tartalom logikus kifejtését helyesség szolgálja. 0–8 A tanuló megállapításai árnyalt elemzőkészségről tanúskodnak. A válasz nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy helyesírási hibát. 48 A FELADATBAN ELÉRHETŐ ÖSSZPONTSZÁM 16 ELÉRHETŐ VIZSGAPONTSZÁM Eseményeket alakító tényezők feltárása 15. Mussolini külpolitikája (rövid) Szempontok Feladatmegértés Tájékozódás térben és időben írásbeli vizsga 0801 Műveletek, tartalmak Pont A vizsgázó az olasz külpolitika céljait és eredményeit összegzi. A térképek, a kép és saját ismeretei alapján lényegi 0–4

következtetéseket állapít meg (pl.: Olaszország a második világháború előtti évekre a németekkel hangolta össze külpolitikáját). M A vizsgázó a történelmi eseményeket térben és időben 0-4 elhelyezi. [nem T Rögzíti mikor került hatalomra Mussolini (1922), és rögzíti adható: külpolitikai tevékenységének néhány területét (pl.: a Balkán, 1 és 3] Etiópia). 12 / 23 2012. május 9 Javítási-értékelési útmutató Történelem emelt szint M A vizsgázó helyesen használja az általános, illetve a témához kötődő történelmi fogalmakat. T Használja az alábbi általános fogalmakat pl.: fasizmus, szövetség, gyarmat, illetve beépíti szövegébe a speciális fogalmakat: pl.: tengelyhatalmak, Anschluss M A vizsgázó válaszába beépíti a forrásokban található Források információkat, és következtetéseket von le belőlük. használata T Pl.: rögzíti, hogy az olasz gyarmati terjeszkedés fő célpontja Afrika, ugyanakkor

megállapítja, hogy Európában is megpróbálta növelni befolyását (pl. Albániában) T Pl.: rögzíti, hogy Olaszország a harmincas évek második felétől közeledett a náci Németországhoz, s megállapítja, hogy ebben jelentős szerepe volt annak, hogy bebizonyosodott, egyedül nem képes megvalósítani céljait. M A vizsgázó feltárja és elemzi a fasiszta külpolitika Eseményeket alakító tényezők törekvéseit és elért eredményeit. T Pl.: rögzíti, hogy Mussolini szövetségi rendszereivel feltárása elsősorban a Duna-medencében igyekezett nagyhatalmi szerepet játszani, és megállapítja, hogy emiatt hajlandó volt az adott országok céljainak érdekében (pl. magyar revízió) fellépni, ám megállapítja, hogy ez a térségben ellentétekhez vezetett. T Pl.: felismeri, hogy Olaszország kezdetben békés viszonyban állt a nyugati hatalmakkal, később azonban (pl. az abesszíniai kérdés miatt) szembekerült velük, és megállapítja, hogy

hódító törekvései nyomán a második világháború előtt Németország oldalára állt. T Pl.: rögzíti, hogy a német–olasz viszony a Berlin–Róma tengely megkötésével szorosabbá vált, és megállapítja, hogy 1938-ban az Anschlusst is elfogadta, és átengedte a Dunamedencét Németországnak. A kifejtés mondatokból áll, a szöveg logikusan felépített. A Megszerkeszválaszban nincs súlyos nyelvhelyességi vagy helyesírási tettség, hiba. nyelvhelyesség A FELADATBAN ELÉRHETŐ ÖSSZPONTSZÁM ELÉRHETŐ VIZSGAPONTSZÁM Szaknyelv alkalmazása 16. A világgazdaság átrendeződése (hosszú) Szempontok Műveletek, tartalmak Feladatmegértés A vizsgázó alapvetően a világgazdaság átrendeződését mutatja be az első világháború végétől 1929-ig. A válasz lényegre törően ismerteti a békerendszer következményeit. Az elemzés a források felhasználásával a lényegi összefüggésekre utal (pl.: a gazdasági konszolidáció, az új államok

megszületése és ezek gazdasági törekvései, az USA megnövekedett szerepe). A vizsgázó válaszában felhasználja, értelmezi a forrásokat, azokból lényeges megállapításokat, következtetéseket von le és fogalmaz meg. írásbeli vizsga 0801 13 / 23 0-4 [nem adható: 1 és 3] 0-6 [nem adható: 1 és 4] 0-8 [nem adható: 1 és 5] 0–2 28 7 Pont 0–8 2012. május 9 Javítási-értékelési útmutató Történelem emelt szint M A vizsgázó a történelmi eseményeket térben és időben elhelyezi. T Megállapítja, hogy a háború 1918-ban ért véget, az 1920as években megtörtént a gazdasági konszolidáció, melynek az 1929-es gazdasági világválság vetett véget. Megemlíti pl: a francia–német ellentéteket, az USA gazdasági lehetőségeit. M A vizsgázó helyesen alkalmazza az általános, illetve a Szaknyelv témához kapcsolódó fogalmakat. alkalmazása T Szakszerűen használja a következő általános fogalmakat: pl.: világháború,

válság, fejlődés, hitel, konszolidáció, világgazdasági rendszer, nagyhatalom, kisállam, ipari forradalom. T Szakszerűen használja a következő történelmi szakkifejezéseket: pl.: haditermelés, infláció, jóvátétel, Dawes-terv, revans. M A vizsgázó válaszába beépíti a forrásokban található Források információkat, és következtetéseket von le belőlük. használata T Pl.: rögzíti, hogy a háború során és következtében jelentős ipari fejlesztések történtek, és megállapítja, hogy ezek a második ipari forradalom vívmányai közé tartoznak. T Pl.: rögzíti, hogy a háború után a hadviselő országokban gazdasági válság jelentkezett (pl.: hatalmas infláció kezdődött), és megállapítja, hogy a gazdasági nehézségek legsúlyosabban Német- és Oroszországban éreztették hatásukat. T Pl.: rögzíti a Dawes-terv céljait, jellemzőit és megállapítja, hogy a program hitelekkel segítette elő a válságba jutott országokban a

gazdasági és politikai konszolidációt. T Pl.: rögzíti, hogy a háború után a franciák előnyt akartak húzni a német gazdaság meggyengítéséből, és megállapítja, hogy ez egész Európa gazdasági visszaesését hozta és egy újabb háború veszélyét rejtette magában. M A vizsgázó bemutatja és elemzi a háború utáni válság, Eseményeket alakító tényezők majd a konszolidáció okait és összetevőit. T Pl.: ismerteti a háborús válság okait (pl: hadikiadások, a feltárása fedezetlen pénzkibocsátás, az eladósodás, a haditermelés miatt fellépő áruhiány), és megállapítja, hogy ezek kedvezőtlenül hatottak a világgazdaság egészére. T Pl.: rögzíti a vesztes országok gazdasági nehézségeinek jellemzőit (pl.: jóvátételi kötelezettség, infláció), és megállapítja, hogy a Dawes-terv keretében nyújtott kölcsönökkel sikerül újraindítani az európai gazdasági vérkeringést, hiszen a vesztesek jóvátételei révén

állítják helyre a győztesek gazdasági életét. T Pl.: rögzíti, hogy a kölcsönök révén Európa egyre jobban függött az amerikai gazdaságtól, és megállapítja, hogy így az 1929-es világgazdasági válság nagyon gyorsan és súlyos következményekkel átterjedt a kontinensre. T Pl.: rögzíti, hogy a nagyhatalmak közötti gazdasági rangsor megváltozott, az USA vált a világgazdaság vezető Tájékozódás térben és időben írásbeli vizsga 0801 14 / 23 0-4 [nem adható: 1 és 3] 0-6 [nem adható: 1 és 4] 0-10 [nem adható: 1 és 6] 0-12 [nem adható: 1 és 7] 2012. május 9 Javítási-értékelési útmutató Történelem emelt szint hatalmává. T Önálló ismereteivel, helyes megállapításaival kiegészíti és alátámasztja elemzését. A kifejtés mondatokból áll, a mondatok világosak és Megszerkeszegyértelműek. tettség, Az elemzés szerkesztett szöveg, a tartalom logikus kifejtését nyelvhelyesség szolgálja. A tanuló

megállapításai árnyalt elemzőkészségről tanúskodnak. A válasz nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy helyesírási hibát. A FELADATBAN ELÉRHETŐ ÖSSZPONTSZÁM ELÉRHETŐ VIZSGAPONTSZÁM 17. Az egységes jobbágyság kialakulása (rövid) Szempontok Műveletek, tartalmak Feladatmegértés A vizsgázó a jobbágyság egységessé válásának folyamatát ismerteti és elemzi. A források és ismeretei alapján lényegi következtetéseket állapít meg (pl.: a jobbágyság jogilag egységes lett, de vagyoni helyzetét tekintve differenciált maradt). M A vizsgázó a történelmi eseményeket térben és időben Tájékozódás elhelyezi. térben és időben T Megállapítja, hogy Magyarország a XIV–XV. században Közép-Európa egyik meghatározó állama volt. Említ a korszakhoz kötődő évszámot (pl.: Nagy Lajos törvényei, 1351). M A vizsgázó helyesen használja az általános, illetve a Szaknyelv témához kötődő történelmi fogalmakat. alkalmazása

T Használja az alábbi általános fogalmakat: pl.: jobbágy, törvény, adó, illetve helyesen alkalmazza a témához kapcsolódó szakkifejezéseket: pl.: kilenced, tized, robot, jogilag egységes jobbágyság, vagyoni differenciálódás. M A vizsgázó válaszába beépíti a forrásokban található Források információkat, és következtetéseket von le belőlük. használata T Pl.: rögzíti, hogy a középkori magyar jobbágy milyen terhekkel rendelkezett (pl.: kilenced, robot), és megállapítja, hogy a jobbágyság hosszú történeti folyamat nyomán vált jogilag egységessé. T Pl.: rögzíti, hogy az 1351-es szabályozások nem a jobbágyság, sokkal inkább a köznemesség érdekeit szolgálták, és megállapítja, hogy az egységes szolgáltatások előírása a jobbágyok elvándorlását kívánta megakadályozni a nagybirtokra. M A vizsgázó feltárja a jobbágyság egységesülésének Eseményeket alakító tényezők folyamatát, rávilágítva lényegi

összefüggésekre. T Pl.: rögzíti, hogy XII–XIII században folyamatosan feltárása érkeztek Nyugat-Európából hospesek hazánkba, és megállapítja, hogy a magukkal hozott gazdasági és jogi szokások fokozatosan elterjedtek Magyarországon. írásbeli vizsga 0801 15 / 23 0–8 48 16 Pont 0–4 0-4 [nem adható: 1 és 3] 0-4 [nem adható: 1 és 3] 0-6 [nem adható: 1 és 4] 0-8 [nem adható: 1 és 5] 2012. május 9 Javítási-értékelési útmutató Történelem emelt szint T Pl.: rögzíti, hogy jobbágyok eltérő természeti, gazdálkodási és szolgáltatási viszonyok között éltek, és megállapítja, hogy ezek révén a jobbágyság körében is kialakult a vagyoni differenciálódás. T Pl.: rögzíti, hogy a jobbágyság terheinek csak egy részét tették ki a földesúri szolgáltatások, és megállapítja, hogy a jobbágyságot terhelte a tizedfizetés az egyháznak és a megjelenő állami adó is. A kifejtés mondatokból áll, és a szöveg

logikusan felépített. MegszerkeszA válasz nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy tettség, helyesírási hibát. nyelvhelyesség A FELADATBAN ELÉRHETŐ ÖSSZPONTSZÁM ELÉRHETŐ VIZSGAPONTSZÁM 18. Erdély aranykora (hosszú) Szempontok Műveletek, tartalmak Feladatmegértés A vizsgázó alapvetően Bethlen Gábor fejedelemségének virágzását mutatja be és elemzi. A válasz lényegre törően feltárja azokat a belpolitikai intézkedéseket, amelyekkel Erdélyt felemelte a fejedelem. Az elemzés feltárja a fejedelem uralmának külső összefüggéseit (pl. török függés kihasználása és a harminc éves háborúban való részvétel). A vizsgázó válaszában felhasználja, értelmezi a forrásokat, azokból lényeges megállapításokat, következtetéseket von le és fogalmaz meg. M A vizsgázó a történelmi eseményeket térben és időben Tájékozódás elhelyezi. térben és időben T Megállapítja, hogy Erdély aranykorát a XVII. században élte,

elhelyezi Bethlen uralkodását időben, utal a harmincéves háborúra (1618–48), és feltárja Erdély, valamint Bethlen hadjáratainak térbeli összefüggéseit. M A vizsgázó helyesen használja az általános, illetve a Szaknyelv témához kötődő történelmi fogalmakat. alkalmazása T Használja az alábbi általános fogalmakat pl.: fejedelem, gazdaságpolitika, rendiség. T Szakszerűen használja a korszakra jellemző történelmi szókincset pl.: merkantilizmus, fejedelmi abszolutizmus, monopólium. M A vizsgázó válaszába beépíti a forrásokban található Források információkat, és következtetéseket von le belőlük. használata T Pl.: rögzíti a fejedelemség felvirágzásának gazdasági alapjait (pl.: birtokösszeírások, külföldi mesteremberek behívása, monopóliumok), és megállapítja, hogy Bethlen gazdasági intézkedései segítették a tizenöt éves háborúban elpusztult Erdély újjáépítését. T Pl.: rögzíti, hogy kortársai erős

kezű uralkodóként tartották számon Bethlen Gábort, és megállapítja, hogy Bethlen jövedelmeinek emelése révén valóban erős (abszolutisztikus jellegű) hatalmat épített ki. írásbeli vizsga 0801 16 / 23 0–2 28 7 Pont 0–8 0-4 [nem adható: 1 és 3] 0-6 [nem adható: 1 és 4] 0-10 [nem adható: 1 és 6] 2012. május 9 Javítási-értékelési útmutató Történelem emelt szint T Pl.: rögzíti, hogy Erdély több oldalról is nagyhatalmak (Oszmán és Habsburg) gyűrűjében élt, és megállapítja, hogy az uralkodónak egyensúlyoznia kellett a különböző nagyhatalmi érdekek között. T Pl.: rögzíti Bethlen művelődéspolitikájának főbb elemeit (pl.: iskolák alapítása, diákok külföldre küldése), és megállapítja, hogy Erdély Bethlen korában kulturális tekintetben is felvirágzott. M A vizsgázó feltárja az Erdély aranykorát megteremtő Eseményeket alakító tényezők bethleni intézkedéseket, és felvázolja a fejedelem

politikáját meghatározó külső feltételeket. feltárása T Pl.: rögzíti, hogy az uralkodónak Erdély felvirágoztatásához merkantilista jellegű gazdaságpolitikát kellett folytatnia, és megállapítja, hogy ez a korszakban eredményes és modern gazdaságpolitikának számított. T Pl.: rögzíti, hogy Bethlennek köszönhetően Erdély külsőségeiben és a műveltség szintjében is a fénykorát élte (pl.: építkezések, könyvtár stb), és megállapítja, hogy ezek az intézkedései jelentős részben a fejedelmi hatalom tekintélyét is szolgálták. T Pl.: rögzíti Erdély külpolitikai helyzetének meghatározó elemeit (pl.: harmincéves háború, török fenyegetettség), és megállapítja, hogy ezért Bethlen kénytelen volt törökbarát politikát folytatni. T Pl.: rögzíti, hogy Bethlen magyarországi hadjáratai révén megvédte a magyar rendek jogait, és megállapítja, hogy Erdély támogatása nélkül a magyar rendek nem tudták volna

megakadályozni az udvari abszolutizmus magyarországi előretörését. T Önálló ismereteivel, helyes megállapításaival kiegészíti és alátámasztja elemzését. A kifejtés mondatokból áll, a mondatok világosak és Megszerkeszegyértelműek. tettség, Az elemzés szerkesztett szöveg, a tartalom logikus kifejtését nyelvhelyesség szolgálja. A tanuló megállapításai árnyalt elemzőkészségről tanúskodnak. A válasz nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy helyesírási hibát. A FELADATBAN ELÉRHETŐ ÖSSZPONTSZÁM ELÉRHETŐ VIZSGAPONTSZÁM 19. A gazdasági fejlődési következményei a dualizmus korában (rövid) Szempontok Műveletek, tartalmak Feladatmegértés A vizsgázó bemutatja és elemzi a dualizmus kori gazdasági fejlődés hatását a természetes és az épített környezetre. A válasz a források felhasználásával lényegi összefüggésekre utal (pl.: rámutat arra, hogy az emberi beavatkozás, amely javított az életlehetőségeken

rombolta a környezetet, mint az árvízvédelmi munkálatok esetében is). írásbeli vizsga 0801 17 / 23 0-12 [nem adható: 1 és 7] 0–8 48 16 Pont 0–4 2012. május 9 Javítási-értékelési útmutató Történelem emelt szint M A vizsgázó a történelmi eseményeket térben és időben elhelyezi. T Rögzíti a dualizmus korát (1867–1918), és megállapítja, hogy az Osztrák–Magyar Monarchia Közép-Európában helyezkedik el, vagy utal Magyarország általános természeti adottságaira. M A vizsgázó helyesen alkalmazza az általános, illetve a Szaknyelv témához kapcsolódó fogalmakat. alkalmazása T Használja a következő általános fogalmakat pl.: környezetszennyezés, ipari forradalom, természetátalakítás, folyószabályozás, illetve helyesen alkalmazza a témához tartozó szakkifejezéseket pl.: kiegyezés, dualizmus, urbanizáció, demográfiai növekedés. M A vizsgázó beépíti válaszába a forrásokban található Források

információkat, és egyszerű következtetéseket von le belőlük. használata T Pl.: rögzíti, hogy a gazdaság látványos fejlődésnek indult (pl. vasútépítés, iparvidékek, folyamszabályozás) a kiegyezést követően Magyarországon, és megállapítja, hogy ezek felgyorsították a természeti környezet átalakításának folyamatát. T Pl.: rögzíti, hogy a gazdasági fejlődés munkahelyek teremtését segítette elő (városok, illetve városi lakosság száma jelentősen növekedett), és megállapítja, hogy a városiasodás az életkörülmények javítása mellett növelte a környezet szennyezését. M A vizsgázó feltárja és elemzi a gazdasági fejlődés hatását Eseményeket a természeti és társadalmi környezetre. alakító tényezők T Pl.: rögzíti, hogy a korszakban Magyarországon hatalmas feltárása folyamszabályozási munkákat folytattak, és megállapítja, hogy ezek növelték a termőterületet, de ugyanakkor visszaszorították a

vízivilág életterét vagy rögzíti, hogy a gazdasági fejlődés révén növekedett a környezetszennyezés, és megállapítja, hogy ugyanakkor a városiasodás is szerepet játszik a higiéniai viszonyok javításában. T Pl.: rögzíti, hogy a közlekedés, elsősorban a vasúti közlekedés fejlesztése lendületet adott az ipar és a kereskedelem nagyarányú fejlődésének, és megállapítja, hogy pl. a töltések építése, a bányák nyitása, a gyárak alapítása fokozta a környezeti terhelést. T Pl.: rögzíti, hogy az ipari fejlődés hatására jelentős erdőségeket irtottak ki, és megállapítja, hogy ennek következtében jelentősen nőtt a talajerózió. A kifejtés mondatokból áll, a szöveg logikusan felépített. A Megszerkeszválasz nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy tettség, helyesírási hibát. nyelvhelyesség A FELADATBAN ELÉRHETŐ ÖSSZPONTSZÁM ELÉRHETŐ VIZSGAPONTSZÁM Tájékozódás térben és időben írásbeli vizsga 0801 18

/ 23 0-4 [nem adható: 1 és 3] 0-4 [nem adható: 1 és 3] 0-6 [nem adható: 1 és 4] 0-8 [nem adható: 1 és 5] 0–2 28 7 2012. május 9 Javítási-értékelési útmutató Történelem emelt szint 20. Az 1848-as forradalmak hatásai (hosszú) Szempontok Műveletek, tartalmak Pont Feladatmegértés A vizsgázó bemutatja és elemzi a nemzetközi forradalmi hullám hatásait a magyar forradalomra. A vizsgázó megnevezi a magyarországi eseményekre ható mozgalmakat (pl.: osztrák, itáliai, német) A vizsgázó elemzi az európai események hatásait (pl. a 0–8 forradalmi hullám mozdította ki a reformkori Magyarországot). A vizsgázó válaszában felhasználja, értelmezi a forrásokat, azokból lényeges megállapításokat, következtetéseket fogalmaz meg. M A vizsgázó a történelmi eseményeket térben és időben Tájékozódás térben és időben elhelyezi. 0-4 T Pl.: rögzíti, hogy az elemzett időszak a XIX század [nem közepének Európájára pl.:

Párizs, Milánó, Bécs, Pest, Berlin adható: vonatkozik, valamint említ konkrét évszámot a témához 1 és 3] kapcsolódóan pl.: 1848, 1848 március l5 M A vizsgázó helyesen alkalmazza az általános, illetve a Szaknyelv témához kapcsolódó fogalmakat. alkalmazása 0-6 T Használja az alábbi általános fogalmakat pl.: forradalom, [nem rendi gyűlés, országgyűlés, alkotmány. adható: T Használja a témához tartozó konkrét fogalmakat pl.: polgári 1 és 4] szabadságjogok, felirat, márciusi ifjak, felelős kormány, jobbágyfelszabadítás. M A vizsgázó válaszába beépíti a forrásokban található Források információkat, és következtetéseket von le belőlük. használata T Pl.: rögzíti, hogy a forradalmi hullám híre elérte Magyarországot, és megállapítja, hogy Kossuth Lajos felirati javaslata ennek hatására radikális követeléseket fogalmazott meg. T Pl.: rögzíti az európai forradalmi hullám jellemző követeléseit (alkotmányosság,

nemzeti önállóság vagy egység stb.), és 0-10 megállapítja, hogy Magyarországon is alapvetően hasonló [nem adható: elképzelések fogalmazódtak meg. 1 és 6] T Pl.: rögzíti Kossuth felirati javaslatának főbb követeléseit (felelős kormány, közteherviselés), és megállapítja, hogy Kossuth a birodalom többi népe számára is alkotmányt követelt. T Pl.: rögzíti, hogy az európai forradalmi események félelmet is keltettek a nemesség körében, és megállapítja, hogy Kossuth a radikális forradalmi megmozdulások elkerülésének ajánlatával is szélesítette támogatóinak táborát. írásbeli vizsga 0801 19 / 23 2012. május 9 Javítási-értékelési útmutató Történelem emelt szint Eseményeket alakító tényezők feltárása Megszerkesztettség, nyelvhelyesség M A vizsgázó bemutatja és elemzi az 1848-as forradalmi hullám hatásait a magyar forradalomra. T Pl.: rögzíti az európai mozgalmak hatását Magyarországon (pl.:

felirati javaslat megszületése, az országgyűlés tárgyalásai, a március 15-i események, az októberi bécsi forradalom hatása), és megállapítja, hogy az európai helyzet 1848 folyamán mind a forradalom kirobbanásában, mind a honvédelem sikereiben alapvető támogatást jelentett. T Pl.: rögzíti, hogy az 1848-as forradalmakban a nacionalizmus és a liberalizmus eszméi voltak meghatározóak, és megállapítja, hogy ezen gondolatok alapján születtek Magyarországon is a 0-12 társadalom átalakítására vonatkozó elképzelések. T Pl.: utal az itáliai és a bécsi forradalmak szerepére, [nem adható: jelentőségére (pl.: októberben megakadályozzák az osztrák 1 és 7] támadást Magyarország ellen) és megállapítja, hogy Magyarországot tehermentesítették az olasz és az osztrák forradalmi események. T Pl.: rögzíti az európai forradalmi mozgalmak főbb eszmei céljait (pl.: feudalizmus felszámolása vagy abszolutizmus megszüntetése, a nemzeti

egység megteremtése), és megállapítja, hogy ezek a magyar mozgalomhoz hasonlóan az európai hatalmi viszonyokat veszélyeztették, így a nagyhatalmi politika szembeszállt velük. T Önálló ismereteivel, helyes megállapításaival kiegészíti és alátámasztja az elemzését. A kifejtés mondatokból áll, a mondatok világosak és egyértelműek. Az elemzés szerkesztett szöveg, a tartalom logikus kifejtését 0–8 szolgálja. A tanuló megállapításai árnyalt elemzőkészségről tanúskodnak. A válasz nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy helyesírási hibát. A FELADATBAN ELÉRHETŐ ÖSSZPONTSZÁM 48 ELÉRHETŐ VIZSGAPONTSZÁM 16 írásbeli vizsga 0801 20 / 23 2012. május 9 Javítási-értékelési útmutató Történelem emelt szint 21. Háborúellenes törekvések (rövid) Szempontok Műveletek, tartalmak Feladatmegértés A vizsgázó alapvetően a magyarországi háborúellenes erők tevékenységét mutatja be és jellemzi. A válasz a

források felhasználásával lényegi összefüggésekre utal (pl.: a revíziós sikerek jelentős mértékben Németországnak voltak köszönhetőek, így sokáig nem volt jelentős tömegbázisa a németellenes erőknek). M A vizsgázó a történelmi eseményeket térben és időben Tájékozódás elhelyezi. térben és T Rögzíti, hogy mikor került sor a német megszállásra (1944. időben. március 19.) és a nyilas hatalomátvételre (1944 október 15), és utal Magyarország területi gyarapodásaira, vagy arra, hogy front közeledtével felértékelődik Magyarország stratégiai helyzete. M A vizsgázó helyesen alkalmazza az általános, illetve a Szaknyelv témához kapcsolódó fogalmakat. alkalmazása T Használja a következő általános fogalmakat pl.: polgári erők, baloldal, ellenzéki párt, megszállás, illetve helyesen alkalmazza a témához tartozó szakkifejezéseket pl.: antifasiszta, különbéke, egységfront, kiugrás. M A vizsgázó beépíti

válaszába a forrásokban található Források információkat, és következtetéseket von le belőlük. használata T Pl.: rögzíti, hogy a háborúellenes erők az összefogást és az egész társadalom fellépését szorgalmazták, és megállapítja, hogy ez különböző okokból végül nem valósult meg. T Pl.: rögzíti, hogy a német megszállást követően ellenállás szerveződött, és megállapítja, hogy a hatalom fellépése miatt ez is elbukott. M A vizsgázó feltárja és elemzi az antifasiszta erők működését. Eseményeket alakító tényezők T Pl.: rögzíti, hogy a kormányzó és a vezető réteg jelentős része érdekelt volt a német megszállás elkerülésében, a háborúból feltárása való kiugrásban, és megállapítja, hogy ugyanakkor az ország katonai, gazdasági, politikai kiszolgáltatottsága miatt óvatosan kellett fellépniük a németekkel szemben. T Pl.: rögzíti a magyar kormányok politikáját (pl: a bolsevizmustól való

félelem, Kállay hintapolitikája, kiugrási kísérlet), és megállapítja, hogy a magyar kormányok a szűk mozgástérben nem tudták eredményesen kezelni a kérdést, és nem tudtak együttműködni a baloldali csoportokkal. T Pl.: rögzíti, hogy a kommunisták náciellenesek voltak, csekély tömegbázissal rendelkeztek és illegalitásban működtek. A kifejtés mondatokból áll, és a szöveg logikusan felépített. A Megszerkeszválasz nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy helyesírási tettség, hibát. nyelvhelyesség A FELADATBAN ELÉRHETŐ ÖSSZPONTSZÁM ELÉRHETŐ VIZSGAPONTSZÁM írásbeli vizsga 0801 21 / 23 Pont 0–4 0-4 [nem adható: 1 és 3] 0-4 [nem adható: 1 és 3] 0-6 [nem adható: 1 és 4] 0-8 [nem adható: 1 és 5] 0–2 28 7 2012. május 9 Javítási-értékelési útmutató Történelem emelt szint 22. Az antiszemitizmus Magyarországon a két világháború között (hosszú) Szempontok Műveletek, tartalmak Pont Feladatmegértés

A vizsgázó alapvetően a politikai antiszemitizmust mutatja be és 0–8 elemzi a korszakban. A válasz lényegre törően feltárja az antiszemitizmust befolyásoló tényezőket. Az elemzés a források segítségével lényegi összefüggésekre utal (pl. a korszakban a befogadó magatartást a kirekesztő váltotta fel, a náci német befolyás erősödése felerősítette az antiszemitizmust Magyarországon). A vizsgázó válaszában felhasználja, értelmezi a forrásokat, azokból lényeges megállapításokat, következtetéseket fogalmaz meg. M A vizsgázó a történelmi eseményeket térben és időben Tájékozódás térben és időben elhelyezi. 0-4 T Pl.: rögzíti, hogy az elemzett időszak a Horthy-korszak [nem Magyarországon, valamint említ néhány konkrét, a témához adható: kapcsolódó időpontot és eseményt (pl.: 1920, 1938, 1939, 1941, 1 és 3] 1942), utalhat a zsidóság térbeli elhelyezkedésének vonatkozásaira. M A vizsgázó helyesen alkalmazza

az általános, illetve a Szaknyelv témához kapcsolódó fogalmakat. alkalmazása 0-6 T Használja az alábbi általános fogalmakat pl.: törvény, zsidó, [nem vallás, faj, polgári szabadságjogok, emberi jogok. adható: T Használja a témához tartozó konkrét fogalmakat pl.: numerus 1 és 4] clausus, antiszemitizmus, zsidótörvények, gettó, munkaszolgálat, holokauszt. M A vizsgázó válaszába beépíti a forrásokban található Források információkat, és következtetéseket von le belőlük. használata T Pl.: rögzíti a numerus clausus előírásait, és megállapítja, hogy az alapvetően a zsidóság visszaszorítására irányult. T Pl.: rögzíti az I zsidótörvény rendelkezéseit, és megállapítja, hogy vallási alapon 20%-ban maximálta az üzleti és kereskedelmi alkalmazottak, valamint a különböző értelmiségi 0-10 pályák izraelita vallású tagjainak a számát. [nem T Pl.: rögzíti a II zsidótörvény tartalmát, és megállapítja, hogy

adható: az már faji alapon állt, és az iparban és a kereskedelemben 12%- 1 és 6] os, az értelmiségi pályákon 6%-os, az állami alkalmazottak körében pedig 0%-os kvótát állapított meg vagy rögzíti, hogy ez alapján zsidónak az minősült, akinek legalább egyik szülője vagy két nagyszülője izraelita vallású volt. T Pl.: utal a kormányok felelősségére az antiszemitizmus felerősödésével kapcsolatban. írásbeli vizsga 0801 22 / 23 2012. május 9 Javítási-értékelési útmutató Történelem emelt szint M A vizsgázó feltárja a zsidókérdés jogi, politikai alakulásának Eseményeket alakító tényezők okait és következményeit. T Pl.: rögzíti, hogy a vesztes háború, a forradalmak és Trianon feltárása következtében felerősödött az antiszemitizmus, és megállapítja, hogy ez a zsidóság gazdasági és társadalmi befolyása csökkentésének igényét növelte a magyar társadalom szűk (de növekvő) rétegeiben vagy a

problémákért a közvélemény a forradalom és a tanácsköztársaság zsidó származású vezetőit tartotta felelősnek. T Pl.: rögzíti, hogy nálunk is megerősödött a szélsőjobboldal (pl Szálasi mozgalma), és megállapítja, hogy annak ideológiája 0-12 rokonságot mutat a terjeszkedő Németországéval (pl. [nem antiszemitizmus terén) vagy a kormányzat igyekezett fellépni a adható: 1 és 7] nemzetiszocialista szervezkedések ellen. T Pl.: rögzíti a zsidótörvények valamely okát (a náci Németország fokozódó befolyása, antiszemitizmus), és megállapítja, hogy a kormányzat bel- és külpolitikai okokból alkotta meg a zsidótörvényeket. T Pl.: rögzíti, hogy a korszakban erősödött az antiszemitizmus, és csökkent a zsidóság állami védelme, és megállapítja, hogy a jogkorlátozó rendelkezések ellenére Magyarországon a háború elejéig a zsidók élete és vagyona biztonságban volt. T Önálló ismereteivel, helyes megállapításaival

kiegészíti és alátámasztja elemzését. A kifejtés mondatokból áll, a mondatok világosak és Megszerkesz0–8 egyértelműek. tettség, Az elemzés szerkesztett szöveg, a tartalom logikus kifejtését nyelvhelyesség szolgálja. A tanuló megállapításai árnyalt elemzőkészségről tanúskodnak. A válasz nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy helyesírási hibát. A FELADATBAN ELÉRHETŐ ÖSSZPONTSZÁM 48 ELÉRHETŐ VIZSGAPONTSZÁM 16 írásbeli vizsga 0801 23 / 23 2012. május 9